244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének f) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)[1] E rendeletet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság engedélyezésére, megújítására, valamint az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők névjegyzékének vezetésére kell alkalmazni.

(2)[2] E rendelet alkalmazásában

1. építési műszaki ellenőri tevékenység: az Étv. 38/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenység;

2. felelős műszaki vezetői tevékenység: az Étv. 38/A. § (3) bekezdése szerinti tevékenység;

3. szakmagyakorlási tevékenység: az 1. és 2. pontban foglalt tevékenységek Étv. 38/A. § (4)-(6) bekezdése és e kormányrendelet szerinti gyakorlása;

4. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállamként meghatározott állam;

5. hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben hozzátartozóként meghatározott személyek;

6. jogosultsági vizsga: a szakmagyakorlási tevékenység szakterületeihez kapcsolódó, a 4. mellékletben meghatározott követelményrendszer elsajátításáról való számadás;

7. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállami állampolgárként és a tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy;

8. területi kamara: területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve.

2. §

(1)[3] Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését a területi kamara - az építész kamarai tag vagy azon személy esetében, akiről a területi építész kamara külön jogszabály szerinti névjegyzék vezetésére jogosult - folytatja le.

(2)[4] A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:

a) az Étv. 38/A. §-ában meghatározott feltételek teljesítése,

b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása. A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának kötelező szakmai kamarai tagság nem feltétele.

(3) A felelős műszaki vezetői feladatokat, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét, a 3. §-ban meghatározott szakirányú végzettséggel és a 4. §-ban meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkező személy a területi kamara eseti engedélyével - névjegyzékbe vételi kötelezettség nélkül - saját maga vagy hozzátartozója számára is elláthatja.

(4)[5]

(5)[6]

(6)[7]

(7)[8] Az szakmagyakorló a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást tíz napon belül írásban köteles bejelenteni a területi kamarának.

A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI[9]

Szakirányú végzettség[10]

3. §

(1)[11] Az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyéhez az építményfajtának megfelelő szakirányú felsőoktatásban megszerzett végzettség szükséges. Az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.

(2)[12] Az (1) bekezdésben meghatározott végzettségeken túlmenően annak az építési műszaki ellenőrnek, aki az épület, illetve antenna, antennatartó-szerkezet és azokhoz tartozó műtárgyak, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggésben végzi tevékenységét, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő építési műszaki ellenőr szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(3)[13] A felelős műszaki vezetői tevékenység engedélyezéséhez az építményfajtának megfelelő és az 1. mellékletben felsorolt végzettségek szükségesek.

(4)[14]

(5)[15]

(6) A névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során az oklevél szakirányáról

a)[16] az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított felsőfokú végzettség esetén, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégít, vagy

b) ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozó szintje nem állapítható meg,

a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott összetételű és a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: országos kamara) által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani. A bizottság véleményét a szakmagyakorlási jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezően figyelembe veszi.

Szakmai gyakorlat

4. §

(1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő

a) építési műszaki ellenőri,

b) felelős műszaki vezetői,

c) építőipari kivitelezési,

d) építésfelügyeleti,

e) építésügyi hatósági,

f) beruházói-műszaki,

g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói,

h) építészeti-műszaki tervezési,

i) építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként az (1) bekezdésben felsoroltak szerinti,[17]

a) az építési műszaki ellenőr esetében

aa) felsőfokú képesítés esetén 3 éves,

ab) középfokú képesítés esetén 5 éves,

b) felelős műszaki vezető esetében a melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati időnek a fele az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti tartalmú legyen.

(3) A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói, illetve az építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munka- vagy megbízási szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy által kiállított igazolás stb.) .

A jogosultsági vizsga

5. §

(1)[18] A jogosultsági vizsgát az illetékes országos kamara bonyolítja le.

(2)[19] A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga részletes eljárási szabályait a 3. melléklet, követelményrendszerét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A jogosultsági vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) legalább három- és legfeljebb öttagú testület. A vizsgabizottságot az országos kamara hozza létre és működteti. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke a miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakmai érdekképviseleti szervezetek és az illetékes felsőoktatási intézmények javaslatára a szakmai elnök által felkért személyek.

(4) A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga- sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos.

(5)[20] A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról az országos kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés és -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásáról készített nyilvántartását megküldi.

(6)[21] A jogosultsági vizsgától az országos szakmai kamara

a) eltekint, ha a kérelmező

aa) építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik,

ab)[22]

ac) a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) részben eltekint, ha

ba) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy

bb) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.

(7)[23]

MÁSODIK RÉSZ

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az engedély iránti kérelem és mellékletei[24]

6. §

(1)[25] A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a3. §-ban foglalt szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre;

b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a területi kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri;

c)[26]

d)[27] az engedélyhez külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;

e) a szakmai gyakorlat igazolását;

f)[28] a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását.

(3) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.

A kérelem elbírálása és a határozat tartalma

7. §

(1)[29] Ha a kérelem hiányos, a területi kamara húsznapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.

(2) A területi kamara a kérelemnek egyszerűsített határozatban ad helyt, amely tartalmazza:

a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, amely a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozza;

b) az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői szakterület, illetve kategória megnevezését;

c) a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy nyilvántartási számát, valamint a névjegyzéki jelét az 1. és 2. melléklet szerint;

d)[30] a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 8. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást.

e)[31]

(3) A 2. § (3) bekezdésben meghatározott esetben az egyszerűsített határozat a (2) bekezdés a)-b) pontjait, valamint az építmény pontos megnevezését, helyét és az eseti engedély érvényességének tartamát tartalmazza, amely legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig szól.

(4)[32] A szakmagyakorlási tevékenységet folytató kérelmére - külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett - a területi kamara hatósági bizonyítványt állít ki a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt adatokról.

A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása[33]

8. §[34]

(1) A névjegyzéket, vezető területi kamara a névjegyzékből törli azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja.

(2)[35] A területi kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

(3)[36] A szakmagyakorlási tevékenység folytatása szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni.

(4) A külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a (3) bekezdés szerint szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.

A névjegyzék vezetése

9. §

(1)[37] A területi kamarák közös, az országos kamarák által külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal működtetett elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók 2. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatása, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének 8. § szerinti igazolása alapján.

(2)[38] A területi kamara a szakmagyakorlási tevékenységet folytató személyeket jogosultságuk megállapításával egyidejűleg névjegyzékbe veszi. A névjegyzék a szakmagyakorlási tevékenységet végző személyeknek a 6. § (1) bekezdés pontjaiban szereplő személyes adatait, szakirányú végzettségét, valamint a mellékletben meghatározott névjegyzéki jelét tartalmazza. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét.

A névjegyzékből való törlés

10. §

(1) A területi kamara törli a névjegyzékből azt a személyt,

a) aki a törlést maga kérte,

b) aki elhalálozott,

c)[39] aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta,

d) akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,

e)[40] akit az építésfelügyeleti hatóság

ea) az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelbír.) 1. melléklet I. rész 16. pontban meghatározott jogsértő cselekmény miatt 3 éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott,

eb) az Épfelbír. 1. melléklet I. rész 16. pontban meghatározottjogsértő cselekmény kivételével 3 éven belül öt alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.

f)[41] akit egy éven belül három alkalommal - a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - figyelmeztetésben részesített.

(2)[42] Ha a névjegyzékből való törlésre az (1) bekezdés ea), eb), f) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) Az eseti engedéllyel rendelkező szakmagyakorlási tevékenységet folytató személytől az engedélyt vissza kell vonni, ha az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat megállapítja.

(4) A névjegyzékből való törlést követően az e jogszabályban meghatározott adatokat a területi kamara 10 évig őrzi meg.

(5)[43] A területi kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát,

a) legfeljebb fél év időtartamra, akit egy éven belül két alkalommal figyelmeztetésben részesített,

b) legfeljebb egy év időtartamra, akit az építés felügyeleti hatóság az Épfelbír. 1. melléklet I. rész 16. pontban meghatározott jogsértő cselekmény miatt jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott és a jogsértés súlyos testi sértést, egészségkárosodást vagy halált okozott,

c) legfeljebb egy év időtartamra, akit az építés felügyeleti hatóság az Épfelbír. 1. melléklet I. rész 16. pontban meghatározott jogsértő cselekmény kivételével egy éven belül három alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.

Tagállami állampolgárokkal kapcsolatos sajátos szabályok[44]

11. §

(1)[45] Valamely tagállam állampolgára a névjegyzék-be vétel iránti kérelmét az Etv. szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell[46]

a)[47] magyar nyelvű fordításban

aa) a 6. § (1) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglaltakat,

ab)[48] a benyújtáskor három hónapnál nem régebbi keltezésű, a küldő vagy származási ország illetékes szerve által kiállított - a küldő vagy származási országbeli jogosultságra vonatkozó - igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát,

ac) a küldő vagy a származási országban a szakmagyakorlás engedélyezésére jogosult szakmai szerv megnevezését és címét;

b) magyar nyelvű, részletes szakmai önéletrajzot és referenciamunkák felsorolását;

c) a 6. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat.

d)[49] az állampolgárság igazolását.

(3)[50]

(4)[51] Az (1) bekezdésben említett kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a névjegyzékbe vételre hatáskörrel rendelkező területi kamarának.

(5)[52] A területi kamara dönt a névjegyzékbe vételről.

(6)[53] A 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését a kérelmezőnek akkor kell igazolnia, ha a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat a területi kamara kézhez vette.

12. §[54]

HARMADIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 14. §-a a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

(3)[55]

(4) E rendelet 5. §-ának a jogosultsági vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2007. július 1. napját követően indult névjegyzékbe vételi eljárásokban kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépését követően, de 2007. július 1. napját megelőzően benyújtott névjegyzékbe vételi kérelmek esetében a szakmagyakorlási jogosultság megállapítása a vizsga hiánya miatt nem tagadható meg. A névjegyzékbe vételről szóló határozatban meg kell jelölni a kérelmező számára azt a legkésőbbi időpontot - legfeljebb a névjegyzékbe vétel megújításának időpontját - ameddig az eredményes jogosultsági vizsgát igazolnia kell. Ha a kérelmező ezt nem tudja igazolni, a megjelölt határnaptól a névjegyzékből törölni kell.

(5) Az építésfelügyeleti hatóságok által átadott névjegyzékben szereplő műszaki ellenőröket és felelős műszaki vezetőket külön kérelem benyújtása és közigazgatási eljárás során kiadott határozat meghozatala, illetve igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kell az új névjegyzékbe felvenni. A kérelem megújításának határideje ezekben az esetekben a szakmagyakorlási jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év.

(6)[56]

(7)[57]

14. §[58]

E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. mellékletével megállapított - 1. melléklet II. rész 2.1. pontját a Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15. §[59]

E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jét követően engedélyezett építési műszaki ellenőri tevékenységre kell alkalmazni. A 2013. július 1-jét megelőzően kiadott, 2. melléklet szerinti középfokú végzettséggel rendelkező építési műszaki ellenőri jogosultságok a névjegyzékben maradnak.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[60]

A felelős műszaki vezetők besorolása

I. Rész

Epületek, továbbá a II. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési, tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési-szerelési tevékenysége esetén

A sajátos építményfajták építési-szerelési munkáihoz

II. Rész

1. Közlekedési építmények és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények - az I. részbe tartozó építmények kivételével - építés-szerelési munkái

2. Vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények - az I. részbe tartozó építmények kivételével - építési-szerelési munkái

2.1. "A" kategória:[65]

a) Tevékenységi kör: korlátozás nélkül végezhető a felelős műszaki vezetői tevékenység az alábbi építmények építési-szerelési munkái esetén:

aa) duzzasztó- és vízerőmű, hajózsilip, árvízkapu, kikötői partfal,

ab) öntözőtelep, öntözőcsatorna, halastó, tógazdaság,

ac) víziközművek közüzemi hálózatai, beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatot, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatot, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz- elvezető hálózatot,

ad) szennyvíztisztító telep, víztermelő telep, vízkezelő építmény, víztároló, hévízhasznosítási építmény,

ae) árvízvédelmi töltés, árvízvédelmi fal és műtárgyai,

af) belvízvédelmi csatorna és műtárgyai, szivattyútelep,

ag) folyó- és tószabályozási mű, partvédőmű,

ah) vízrendezési és vízkormányzó földmű és műtárgyai,

ai) árvízvédelmi szükségtározó, tározó, záportározó és műtárgyai, és

aj) közüzemi ivóvízellátást, továbbá ásvány- és gyógyvíz beszerzést szolgáló kút, hévízkút műtárgya és minden 100 m-nél mélyebb kútnak minősülő építmény.

b) Jelölése a névjegyzékben:

MV-VZ/A - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

4. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, illetve egyéb bányászati építmények építési-szerelési munkáinakfelelős műszaki vezetése

5. Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaik építési-szerelési munkának felelős műszaki vezetése

2. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[71]

Az építési műszaki ellenőrök besorolása

I. Rész

Épületek, továbbá a II. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési, tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési-szerelési tevékenysége esetén

1.1. Magasépítés szakterület (É-I.)

a) Tevékenységi kör

Bármely funkciójú, bármilyen szerkezetű építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése. Más szakterületi (szakági) építési műszaki ellenőr mellőzésével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott jellemzőt, illetve méretet meg nem haladó építmények esetén láthat

el.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-É-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

okleveles építészmérnöki, építészmérnöki, illetve okleveles építőmérnöki, építőmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

1.2. Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M) szakterület

a) Tevékenységi kör

A magasépítési kategóriában meghatározott építményhez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó mélyépítési (mélyalapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld-és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-ÉM-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

okleveles építőmérnöki, illetve építőmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

1.3. Építmény- és épületgépészet (ÉG) szakterület

a) Tevékenységi kör

Az É-I. és M kategóriákban meghatározott építmények, fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-ÉG-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

okleveles gépészmérnöki, illetve gépészmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

1.4. Építmény- és épületvillamosság (ÉV) szakterület

a) Tevékenységi kör

Az É-I. és M kategóriákban meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-ÉV-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

okleveles villamosmérnöki, illetve villamosmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

2.1. Magasépítés szakterület (É-II.)

a) Tevékenységi kör

Szokványos funkciójú és szerkezetű pince, földszint és további kétszintű, legfeljebb 6,6 m falköz (oszlopköz) méretű, 6,5 m építménymagasságú, maximum 500 m2 szintterületű épület építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-É-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

ca) okleveles építészmérnöki, okleveles építőmérnöki, illetve építészmérnöki, építőmérnöki szakképzettség, 3 év szakmai gyakorlat,

cb)[72]

2.2. Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (ÉM-II) szakterület

a) Tevékenységi kör

Az É-II. szakterületen meghatározott épülethez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó (alapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-ÉM-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

ca) okleveles építőmérnöki, illetve építőmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb)[73]

2.3. Építmény- és épületgépészet (ÉG-II.) szakterület

a) Tevékenységi kör

Az É-II. és ÉM-II. kategóriákban meghatározott építmények fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetől eg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-ÉG-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

ca) okleveles gépészmérnöki, illetve gépészmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb)[74]

2.4. Építmény- és épületvillamosság (ÉV-II.) szakterület

a) Tevékenységi kör

Az É-II. és ÉM-II. kategóriában meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-ÉV-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény:

ca) okleveles villamosmérnöki, illetve villamosmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb)[75]

II. Rész

A sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei az építési-szerelési munkák alapján

1.1. Közlekedési szakterület (KÉ/I.)

a) Tevékenységi kör

Utak, vasutak (közúti villamos vasút, földalatti vasút is), repülőtér, kikötő, ezek műtárgyai, zajvédelmi berendezései, tartozékai, vízelvezetése, építési munkáinak műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-KÉ/I - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles építőmérnöki végzettség, 3 év szakmai gyakorlat,

cb) okleveles erdőmérnöki, építőmérnöki, mélyépítő-, közlekedési építő üzemmérnöki szakképzettség, 3 év szakmai gyakorlat,

cc)[76]

1.2. Közlekedési szakterület (KÉ/II.)

a) Tevékenységi kör

Utak, vasutak (közúti villamos vasút, földalatti vasút is), repülőtér, kikötő, ezek műtárgyai, zajvédelmi berendezései, tartozékai, vízelvezetése, építési munkáinak műszaki ellenőrzése gyorsforgalmi utak, nagysebességű vasutak, polgári repülőterek kivételével, híd 4,0 m szabadnyílásig, támfal 3 m-ig.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-KÉ/II. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles erdőmérnöki, építőmérnöki, mélyépítő-, közlekedési építő üzemmérnöki szakképzettség, 3 év szakmai gyakorlat,

cb)[77]

2.1. Vasút-villamossági szakterület (VV/I.)

a) Tevékenységi kör

Vasútvillamossági építmények építése (vasút-villamosítás, villamosenergia-ellátás, energia távvezérlés villamos üzemű biztosító berendezések építményei) korlátozás nélkül.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-VV/I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okl. villamosmérnöki, okl. közlekedésmérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, közlekedésmérnöki szakképzettség, 3 év szakmai gyakorlat,

cb) felsőfokú villamosipari technikusi végzettség, 5 év szakmai gyakorlat

2.2. Vasút-villamossági szakterület (VV/II.)

a) Tevékenységi kör

Vasút-villamossági építmények építése (hatósági engedély nélkül létesíthető berendezések és létesítmények építési munkái), felújítás, átalakítás, bővítés, javítás-karbantartás, elbontás.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-VV/II.- területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) villamosmérnöki, közlekedésmérnöki szakképzettség, 3 év szakmai gyakorlat

cb) felsőfokú villamosipari technikusi szakképzettség, 5 év szakmai gyakorlat

cc)[78]

3. Vízgazdálkodási szakterület (VZ)

a) Tevékenységi kör

Vízgazdálkodási építmények építésének műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-VZ - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles építőmérnöki, okleveles környezetmérnöki szakképzettség, 3 év szakmai gyakorlat

cb) környezetmérnöki végzettség, 3 év szakmai gyakorlat

4.1. Távközlési, elektronikus hírközlési szakterület (TÉ/I.)

a) Tevékenységi kör

Az elektronikus hírközlési építmények, rendszerek létesítésének, felújításának és átalakításának, bontásának, korlátozás nélküli műszaki ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-TÉ/I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

okleveles villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

4.2. Elektronikus hírközlési (infokommunikációs) építmények (TÉ/II.) szakterület

a) Tevékenységi kőr

Azon elektronikus hírközlési építmények, rendszerek létesítésének, felújításának és átalakításának, bontásának, műszaki ellenőrzése, mely rendszerek közvetlenül nem szolgálnak kettőnél több szolgáltatót, nem tartalmaznak egyszerre vezetékes, és vezeték nélküli megoldásokat (kivéve URH sáv), és nem szolgálják kettőnél több infokommunikációs alrendszer üzemeltethetőségét.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-TÉ/II. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb)[79]

5. Távközlési építmények villamos szerelése szakterület (TV)

a) Tevékenységi kör

A távközléshez szükséges olyan sajátos építmények villamos szerelési munkái, amelyek magukban foglalják a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő műtárgyakat.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-TV - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles villamosmérnöki (Msc), villamosmérnöki szakképzettség (Bsc), 3 év szakmai gyakorlat,

cb) villamosmérnöki vagy üzemmérnök, felsőfokú villamosipari technikusi, 5 éves szakmai gyakorlat[80]

6.1. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati építmények szakterület (BÁ/I.)

a) Tevékenységi kör

Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, valamint hévízbányászati (termálvíz) építmények építése műszaki ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-BÁ-I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okl. bánya- és geotechnikai mérnöki, okl. gáz- és olajipari mérnöki, okl. bányagépészmérnöki, okl. előkészítéstechnika mérnöki, okl. gépészmérnöki végzettség (Msc), bánya- és geotechnikai mérnöki, földtudomány mérnöki, gáz- és olajipari mérnöki szakképzettség (Bsc), üzemmérnöki, gázszolgáltató szaküzem-szakmérnöki, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb) felsőfokú gépipari technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat

6.2. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati építmények szakterület (BÁ/II.)

a) Tevékenységi kör

Szilárdásvány-bányászati (nem engedély köteles) építmények építésének műszaki ellenőrzése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-BÁ/I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okl. bánya- és geotechnikai mérnöki, okl. bányagépész mérnöki, okl. előkészítéstechnika mérnöki végzettség (Msc), bánya- és geotechnikai mérnöki, földtudomány mérnöki végzettség (Bsc), bánya- és geotechnikai üzemmérnöki szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb)[81]

7. Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékainak építése szakterület (GO)

a) Tevékenységi kör

Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékainak építése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-GO - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles gáz- és olajipari mérnöki, okleveles gépészmérnöki szakképzettség (Msc), gáz- és olajipari mérnöki (Bsc), üzemmérnöki, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb) felsőfokú technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat

8.1. Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményeinek építése szakterület (EN/I.)

a) Tevékenységi kör

Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményeinek építése korlátozás nélkül.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-EN/I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

okleveles gépészmérnöki, okleveles vegyészmérnöki, okl. energiamérnöki szakképzettség (Msc), gépészmérnöki, energiamérnöki, vegyészmérnöki felsőfokú gépész-, (Bsc) szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

8.2. Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményeinek építése szakterület (EN/II.)

a) Tevékenységi kör

Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei 50 bar nyomásig és nyomás alatti vezetékek és berendezések 600 mm belső átmérőig.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-EN/II. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles gépészmérnöki, okleveles vegyészmérnöki, okl. energiamérnöki szakképzettség (Msc), gépészmérnöki, energiamérnöki, vegyészmérnöki (Bsc) szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb)[82]

9.1. Távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése (TH/I.)

a) Tevékenységi kör

Föld feletti és föld alatti távhővezetékek, azok tartozékai és védőberendezéseinek építése korlátozás nélkül.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-TH-I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

okleveles gépészmérnöki, okl. energiamérnöki (Msc) szakképzettség, gépészmérnöki, energiamérnöki szakképzettség (Bsc), 5 éves szakmai gyakorlat

9.2. Távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése (TH/II.)

a) Tevékenységi kör

Föld feletti távhővezeték, azok tartozékai és védőberendezéseinek építése.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-TH-II. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles gépészmérnöki, okl. energiamérnöki (Msc) szakképzettség, gépészmérnöki, energiamérnöki (Bsc) szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlat,

cb) gépész felsőfokú technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat

10.1. Villamos energia termelésre, elosztásra és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése (VI/I.)

a) Tevékenységi kör

Nagy és középfeszültségi hálózatoknál korlátozás nélkül, erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító-és kapcsolóberendezések szerelési munkái korlátozás nélkül.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-VI/I. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles villamosmérnöki, okl. energiamérnöki (Msc) végzettség villamosmérnöki, energiamérnöki szakképzettség (Bsc), 3 éves szakmai gyakorlat,

cb) felsőfokú technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat

10.2. Villamos energia termelésre, elosztásra és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése (VI/II.)

a) Tevékenységi kör

Erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések szerelési munkái 69 kV feszültségig.

b) Jelölése a névjegyzékben

ME-VI/II. - területi kamara kódja - regisztrációs szám

c) Névjegyzékbe vételi követelmény

ca) okleveles villamosmérnöki, okl. energiamérnöki (Msc) szakképzettség, villamosmérnöki, energiamérnöki (Bsc), 3 éves szakmai gyakorlat,

cb) felsőfokú technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat.[83]

3. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[84]

A jogosultsági vizsga eljárási rendje

I. A jogosultsági vizsga szervezése

1. A jogosultsági vizsgára a területi kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezési lapot a területi kamara juttatja el az országos kamarához.

2. A jogosultsági vizsga minimum 10 fő jelentkezése esetén szervezhető meg.

3. A vizsgabizottság döntéseit értekezleteken hozza. A vizsgabizottság értekezletet tart az írásbeli vizsgát követően. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van. A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A vizsgabizottság elnökét és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek összege személyenként nem lehet magasabb a mindenkori vizsga díjának 10%-ánál.

4. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt meg kell állapítani a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni az írásbeli vizsga szabályairól, az esetleg alkalmazható segédeszközökről, valamint a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről.

5. Minden vizsgázó személyi törzslappal rendelkezik (1. számú függelék) .

A törzslapnak tartalmaznia kell:

a) a vizsgára jelentkezéshez szükséges adatokat (a jelentkezési lap szerint);

b) a vizsgára vonatkozó adatokat

ba) az adott vizsganapon eljáró vizsgabizottság névsorát,

bb) a vizsgázó által teljesített vizsgarészek megnevezését és eredményét,

bc) a vizsga helyét és idejét,

bd) a vizsgabizottság döntéseit.

6. A személyi törzslapot az adott vizsganapon eljáró vizsgabizottság elnöke aláírásával hitelesíti.

7. A vizsgabizottság tagjai felelősek a jogosultsági vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

8. A jogosultsági vizsga szervezőjének képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ennek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő személy nyilatkozatát az eseménnyel kapcsolatban, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról, és a bebizonyított szabálytalanság következményéről.

9. A szabálytalanságról felvett jegyzőkönyvet a jogosultsági vizsgát szervező képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A szabálytalanságról és következményeiről a vizsgabizottság dönt.

10. A vizsgabizottság döntéseiről az elnök tájékoztatja a vizsgázókat.

II. A jogosultsági vizsga részei

1. A jogosultsági vizsga írásbeli és/vagy szóbeli.

2. A vizsgaszervező minden vizsgaalkalomra tételsort állít össze.

3. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc, amelybe az előkészületek és a tételek kihirdetése nem számít bele.

A szóbeli vizsgán témakörönként és feleletenként legalább 20 percet kell biztosítani a felkészülésre, és legalább 5 percet a feleletre. A vizsgázó valamennyi témakörből 1-1 tételt húz.

4. A vizsga főrészei:

A jogosultsági vizsga jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi ismeretekből áll, amelyet a középfokú végzettségű műszaki ellenőrök és a középfokú végzettségű felelős műszaki vezetők számára szakmai alapismeretek egészítenek ki.

a) Általános főrész:

építészeti-műszaki tervezők, építésügyi műszaki szakértők, építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szakterülettől függetlenül, azonos jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi ismeretek.

b) Szakterületi főrész:

építészeti-műszaki tervezők, építésügyi műszaki szakértők, építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szakterülethez kapcsolódó jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi ismeretek.

c) Kiegészítő szakmai ismeretek:

a középfokú végzettségű építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára, a kérelmezett szakterü-let(ek) hez kapcsolódó ismeretek.

5. A vizsgaszervező által összeállított szóbeli tételsort a miniszter hagyja jóvá, s a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 20 nappal a vizsgázók rendelkezésére bocsátja.

6. Az írásbeli tételeket a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell kezelni. Ha a szabályokat megszegik, akkor új vizsgaidőpontot kell kijelölni, amelyre új tételeket kell kiadni.

7. A jogosultsági vizsga követelményeit az teljesítette, aki a jogosultsági vizsga főrészeit eredményesen teljesítette:

a) a felsőfokú végzettséggel rendelkező építési műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető az általános főrészből, valamint a kért jogosultság szerinti szakterületi főrészből egyaránt eredményes írásbeli vagy szóbeli javítóvizsgát tett,

b) a középfokú végzettségű építési műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető az általános részből, valamint a kért jogosultság szerinti különös részből, továbbá a kiegészítő szakmai ismeretekből egyaránt eredményes írásbeli vagy szóbeli javítóvizsgát tett.

8. A vizsga azon főrésze minősül eredményesnek, amelyben a kérdéseket 60%-ban helyesen válaszolta meg a vizsgázó. Az értékelésnél a kérdéseket nehézségük szerinti súlyszámuk alapján kell figyelembe venni. A vizsgázónak szóbeli vizsgát kell tennie a vizsga azon főrészéből, amelyek esetében a kérdéseket 50%-ban vagy azt meghaladóan helyesen válaszolta meg.[85]

9. A jogosultsági vizsga minősítését "nem felelt meg", "megfelelt" szövegű bejegyzéssel kell rögzíteni mind a Törzslapon, mind a Bizonyítványban.

10. A jogosultsági vizsga letételét a szakterületenkénti bontásnak megfelelően kiállított Bizonyítvány tanúsítja.

III. A jogosultsági vizsga iratai

1. A vizsgázókról a jogosultsági vizsga megkezdése előtt 2 példányban, a jogosultsági vizsga eljárási rendjének 1. függeléke szerinti Törzslapot kell kiállítani.

2. A Törzslap megfelelő helyén kell a vizsgázó vizsgán nyújtott eredményeit, valamint a vizsgabizottság határozatát rögzíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság döntéseit záradék formájában kell rávezetni. A záradékot a jogosultsági vizsga eljárási rendjének 3. függeléke tartalmazza.

3. A Törzslapot a vizsgázók számának megfelelő mennyiségben, a vizsga megkezdése előtt össze kell fűzni, és folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az összefűzött Törzslapokat mint füzeteket, 1-től kezdődő, folyamatos sorszámozással, külön erre a célra felfektetett kimutatásban kell rögzíteni.

4. A vizsgázó teljesítményét a jogosultsági vizsgát szervező intézmény által biztosított értékelő lapra kell rávezetni. Az értékelő lapot a vizsgabizottság elnöke, tagjai írják alá. Az értékelő lapot a jogosultsági vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

5. Ha a vizsgázó a jogosultsági vizsga követelményeinek megfelelően eredményes vizsgát tett, akkor a jogosultsági vizsga eljárási rendjének 2. függeléke szerinti Bizonyítványt kap.

a) A Bizonyítványt a Törzslap alapján a vizsgabizottság állítja ki. A vizsgaszervező bélyegzőjének lenyomatával ellátott Bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai elnöke írja alá.

b) Az elveszett vagy megsemmisült Bizonyítványról - kérelemre - a Törzslap alapján a jogosultsági vizsgát szervező, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén a névjegyzéket vezető hatóság Bizonyítvány-másodlatot állít ki.

c) A Törzslap egy példányát a jogosultsági vizsgát szervező irattárában, a Törzslap és a Bizonyítvány egy-egy másolati példányát a területi kamara irattárában kell elhelyezni.

6. Iratkezelés.

a) A Törzslap nem selejtezhető.

b) A jogosultsági vizsga iratainak őrzési ideje:

- jegyzőkönyvek és értékelő lap 10 év,

- írásbeli feladatlap 1 év.

1. számú függelék a 3. melléklethez

2. számú függelék a 3. melléklethez

3. számú függelék a 3. melléklethez

4. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[86]

A jogosultsági vizsga követelményrendszere

A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények.

Az általános rész az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza.

A különös rész külön-külön tartalmazza az építési műszaki ellenőrre, és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó speciális ismereteket.

Általános követelmények

A vizsgázó ismerje:

1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),

2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

3. vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat,

4. a munkavállaló, és munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Érv.)

6.1. szerkezetét,

6.2. általános fogalmait,

6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,

6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

7. a tűzvédelem körében:

7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,

7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,

7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,

8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),

9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,

10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

11. a minőségirányítás rendszerét,

12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,

13. a termékek elvárt követelményeire és a teljesítménynyilatkozatra, továbbá a CE jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,[87]

14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,

15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és szabályzatok a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.

Különös követelmények

1. A vizsgázó építési műszaki ellenőr ismerje a szakterületén

a) az építési műszaki ellenőri jogosultság feltételrendszerét,

b) az építési műszaki ellenőr feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és fegyelmi szabályokat,

d) az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) a kiviteli tervek tartalmi követelményeit,

f) az építési műszaki ellenőri szerződés tartalmi követelményeit.

2. A vizsgázó felelős műszaki vezető ismerje a szakterületén

a) a felelős műszaki vezetői jogosultság feltételrendszerét,

b) a felelős műszaki vezető feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és fegyelmi szabályokat,

d) a felelős műszaki vezetői tevékenységre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) a kiviteli tervek tartalmi követelményeit,

f) a felelős műszaki vezetői szerződés tartalmi követelményeit.

3. Energetikai tanúsításához szükséges jogosultsági vizsga követelményei

3/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje:

a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát,

b) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),

c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit,

d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok,

e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét),

f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását,

g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását,

h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait,

i) a tanúsítás dokumentálását.

3/B. A vizsgázó a hőtermelő berendezések energetikai tanúsításához ismerje:

a) a kazánok csoportosítását,

b) a hőtermelő berendezések felülvizsgálatának lépéseit,

c) a kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának meghatározását,

d) a kazánok éves hatásfokának meghatározását,

e) a kazánok felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását,

f) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának előkészítését (adatok, dokumentációk),

g) a fűtési rendszer működésének és hőleadóinak felülvizsgálatát,

h) a fűtési rendszerek energiafelhasználását, i) a fűtési hálózat felülvizsgálatát, j) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását.

4. Kiegészítő szakterületi alapismereti vizsgakövetelmények a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői jogosultságot kérelmezők számára:

A vizsgázó legyen képes ismerni és alkalmazni a szakterülete szerinti:

- építmények építési-szerelési munkáival kapcsolatos alapvető építési követelményeket,

- a beépíthető anyagokat, eszközöket, módszereket, azok alkalmazását,

- a hagyományos és új technológiákat,

- az alkalmazott vizsgálati és mérési eljárásokat és az ezekhez szükséges eszközöket, és az azokra vonatkozó előírásokat.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.

5. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[88]

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem tartalma

1. Kérelmező neve (családi és utónév, születési családi és utóneve);

2. kérelmező születési helye, ideje;

3. kérelmező anyja születési családi és utóneve;

4. kérelmező címe;

5. kérelem tárgya (építési műszaki ellenőri jogosultság, felelős műszaki vezetői jogosultság);

6. a kérelmezett szakmagyakorlási jogosultság szakterületének megnevezése.