88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet

az Erdőrendezési Szabályzatról

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tőrvény (a továbbiakban: tv.)106. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az erdészeti igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatok ellátása során az e rendeletben foglalt Erdőrendezési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint kell eljárni.

I.

RÉSZLETES SZABÁLYOK AZ ERDŐ RENDELTETÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

AZ ERDŐ RENDELTETÉSEI AZ ERDŐTERVEKBEN ÉS AZ ÜZEMTERVEKBEN

A rendeltetés megállapítása

2. §[1]

AZ ERDŐ RENDELTETÉSEINEK NYILVÁNTARTÁSA

3. §[2]

Védelmi rendeltetésű erdők

4. §[3]

Gazdasági erdők

5. §[4]

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők

6. §[5]

Oktatás, kutatás célját szolgáló erdők

7. §[6]

Védelmi rendeltetésű védő erdők rendeltetéseinek részletezése és nyilvántartása

8. §[7]

Védelmi rendeltetésű védett erdők rendeltetéseinek részletezése és nyilvántartása

9. §[8]

Gazdasági erdők rendeltetésének részletezése és nyilvántartása

10. §[9]

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők rendeltetésének részletezése és nyilvántartása

11. §[10]

Oktatás, kutatás célját szolgáló erdők rendeltetésének részletezése és nyilvántartása

12. §[11]

A korábbi és a jelenlegi rendeltetések megfeleltetése

13. §[12]

II.

A KÖRZETI ERDŐTERV KÉSZÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

A KÖRZETI ERDŐTERV CÉLJA, FELADATA

14. §[13]

15. §[14]

A KÖRZETI ERDŐTERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

16. §[15]

A termőhelyfeltárás

17. §[16]

A részletes termőhelyvizsgálat

18. §[17]

Közvetett termőhely-meghatározás

19. §[18]

A termőhelyi adatok felhasználása

20. §[19]

TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG

Az erdészeti térképezés célja és általános elvei

21. §

(1) A körzeti erdőtervezés részét képező földmérési és térképészeti munka célja:

a) valamennyi erdőtervezett terület földrajzi elhelyezkedésének, gazdasági beosztásának, a bennük folytatandó gazdálkodást befolyásoló és azt szolgáló természetes és mesterséges tereptárgyaknak valósághű, kellő áttekintést nyújtó, mérethelyes térképi ábrázolása;

b) az erdő- és az erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb részletek területének a gazdálkodás igényeihez igazodó pontosságú meghatározása.

(2) Az erdészeti földmérés és térképészet elsősorban ágazati célokat szolgál, ugyanakkor mint sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kapcsolódnia kell az állami földmérés tevékenységéhez. Ehhez a következő feltételeket kell teljesíteni:

a) a földmérési és térképészeti munkát az illetékes megyei földhivatalhoz (a továbbiakban: földhivatal) be kell jelenteni,

b) a bejelentett munkához az állami alapadatokat kötelező használni,

c) a földmérési és térképészeti tevékenységet e rendeletben foglaltak alapján kell végezni, figyelemmel a földmérésről és a térképészetről szóló külön jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazására is.

(3) A térképészeti munkával előállított erdészeti üzemi térkép állam- és szolgálati titkot nem tartalmazhat, széles körű használatát titokvédelmi okok nem korlátozhatják.

Az erdészeti térképrendszer és az alaptérkép

22. §

(1) Az erdészeti térképrendszer részeként (a továbbiakban: ET) a következő erdészeti célokat szolgáló térképek készítendők:

a) erdészeti üzemi (a továbbiakban: alaptérkép),

b) erdőtervi,

c) üzemtervi és

d) átnézeti térkép.

(2) Az alaptérkép az erdőrendezési térképészeti tevékenység keretében grafikus vagy digitális formában létrehozott, szelvényezett, 1:10 000 méretarányú térkép.

(3) Az erdőtervi, illetőleg üzemtervi térkép az alaptérkép tartalmával megegyező, erdőtervi térkép esetében 1:20 000, üzemtervi térkép esetében 1:10 000 vagy 1:20 000 méretarányú térképmásolat.

(4) Az átnézeti térképek az alaptérképek tartalmának kiválogatásával, generalizálásával készítendők szelvényezetten vagy meghatározott területre.

(5) A jelenleg használatos grafikus alaptérkép műszaki paraméterei a következők:

a) vetületi rendszer: sztereografikus vetület, budapesti rendszer;

b) koordináta-rendszer

ba) kezdőpontja: Gellérthegy felsőrendű háromszögelési pont,

bb) tájékozása: pozitív X tengely D-i, a pozitív Y tengely Ny-i irányú;

c) szelvényezés

ca) a szelvényhálózati vonalak a koordinátatengelyekkel párhuzamosak,

cb) koordinátái X tengely irányban a 6068,748 méternek (3200 öl), Y tengely irányban a 7585,935 méternek (4000 ölnek) egész számú többszörösei;

d) alaptérkép

da) 16 db 1:2880 méretarányú kataszteri szelvényt fog össze,

db) keretmérete 60,69 × 75,86 cm,

dc) területe 4603,7 hektár,

dd) rajzhordozója 80 × 80 cm méretű asztralon;

e) az alaptérkép azonosítása a síknegyed betűjelének, az Y tengelytől számított rétegszámnak, valamint az X tengelytől számított oszlopszámnak a megadásával történik, az egyes értékek kötőjeles elválasztásával.

(6) Az alaptérképet a továbbiakban a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló külön jogszabály előírásai szerint az állami földmérési alaptérkép és annak átnézeti (1:10 000 méretarányú) térképére kell felépíteni, így biztosítható az állami térképekkel való egyezősége, Ahol az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) térképek nem állnak rendelkezésre, az állami földmérési alaptérkép vetületi rendszerét kell használni, amely lehet sztereografikus, északi, középső vagy déli hengervetületi rendszer.

(7) A digitális üzemi alaptérképek készítése során át kell térni az EOTR 1:10 000 méretarányú térképeinek szelvényezésére és országos számozására. A digitális alaptérképek készítése során fel kell használni a földmérés digitális térképi adatait. Az országos számozással ellátott alaptér. kép domborzati ábrázolást nem tartalmazhat.

Az erdőfelmérés terepi munkái, állandósítás

23. §

(1) A terepi felmérési munkák szükségességének elbírálása, az alkalmazandó eszközök és eljárások megválasztása az alapadatok, az általános bejárás és a részletleírás során szerzett tapasztalatok birtokában az erdőterv készítőjének feladata és felelőssége.

(2) A felmérésnél előnyben kell részesíteni a légifelvételeket (űrfelvételeket) hasznosító eljárásokat. Ha légifelvételek (űrfelvételek) nem állnak rendelkezésre vagy nem alkalmazhatók, ha a térképi állapot természetbeni visszaállítása a feladat, úgy műszeres felmérést, illetve kitűzést kell végezni.

(3) A mérésnél be kell tartani a földmérési szakmai szabályzatok előírását, vagyis az abban meghatározott pontossági követelményeket. Busszola teodolit alkalmazása erdőtömbön belüli (belső) felmérések esetében megengedett.

(4) Az erdőfelmérés során meghatározott és a további munkákat támogató alappontok állandósítása az erdőterv készítőjének feladata. A vhr. 18. §-a szerinti külső és belső határjelek elhelyezéséhez, fenntartásához és pótlásához szükséges határoszlopok és a festett jelek alkalmazásának módszerére az Útmutató ajánlást tartalmaz.

Az erdőfelmérés feldolgozási munkái, területmeghatározás

24. §

(1) Az alaptérkép ábrázolási pontosságának javítása, a pontos területmeghatározás, valamint a digitális térképi alapok előállítása érdekében a szabatos mérések csak numerikusan dolgozhatók fel. Busszola sokszögvonalaknál a digitális térképek létrejöttéig a grafikus feldolgozás is megengedett.

(2~ Általános esetben a légifelvételek és űrfelvételek térképészeti célú hasznosítása digitális formában, számítógépes kiértékelési eljárással történhet. Egyképes és analóg térkiértékelési technológia csak kivételesen alkalmazható.

(3) Az erdőrészlet és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló részletek területét az elkészített alaptérkép felhasználásával 0,1 ha pontossággal kell meghatározni. Digitális alaptérkép birtokában csak numerikus területmeghatározás végezhető.

Az alaptérkép aktualizálása

25. §

Az erdőrészlet és egyéb részleteket érintő térképi változások ábrázolására nyilvántartási térképet kell vezetni, melyhez az Útmutató iránymutatást ad.

Digitális erdészeti térképezés, erdészeti térinformatika

26. §

(1) A digitális erdészeti üzemi alaptérképet (a továbbiakban: digitális alaptérkép) a Digitális Erdészeti Térkép (DET) adatformátumban kell előállítani.

(2) A DET adatformátum használata az erdészeti szakigazgatásban kötelező. Digitális alaptérképet a Szolgálat vagy megbízottja állíthat elő.

(3) A digitális alaptérkép előállításához csak olyan erdészeti forrás adatot (meglévő alaptérképet) szabad felhasználni, amely a minősítési eljárásban a megfelelő minősítést kapta. A minősítési eljárás követelményeit az Útmutató részletezi. A nem megfelelőnek minősített alaptérképet a digitális változat előállítása során helyesbíteni szükséges. Helyesbítéshez az ingatlan-nyilvántartási térképet kell felhasználni.

(4) A digitális alaptérképnek a felvételezési időpontra vonatkozó adatállományán az ezen időponttól bekövetkezett változásokat - az eredeti állapot megőrzése mellett - át kell vezetni.

(5) Az aktualizálást az erdészeti hatóságnál keletkezett vagy oda benyújtott hiteles dokumentumok alapján, csak e feladattal megbízott személyek végezhetik. Az aktualizálást az átvezetéshez szükséges dokumentumok keletkezésétől vagy benyújtásától számított harminc napon belül kell elvégezni. A digitális üzemi alaptérkép létrehozása nem érinti az erdőtervi, üzemtervi térképellátásra vonatkozó rendelkezéseket.

(6) E rendelettel összefüggésben erdészeti szakigazgatási térinformatikai rendszeren (a továbbiakban: ESZTR) számítógépes térinformatikai rendszert kell érteni, amellyel földrajzi helyhez kötött erdészeti szakigazgatási adatok, információk tárolhatók és kezelhetők. Az ESZTR-t oly módon kell kialakítani, hogy a szakigazgatási rendszer és az ágazat, valamint más szakterület egyéb alkalmazói rendszere között az átjárhatóság biztosított legyen. Az ágazaton belüli rendszerek átjárhatósága érdekében e rendszerek térinformatikai adatbázisához alapadatként az Adattár adatállományát és a DET adatformátumot kötelező alkalmazni.

Az erdészeti térképészeti adatok nyilvántartása

27. §

(1) Az erdészeti térképészeti tevékenység alapadatairól, azok származásától és minősítésétől függetlenül, nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó adatok nyilvántartását, kezelését és forgalmazását a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell végezni.

Erdőleírás és terepi tervezés

28. §[20]

Az erdő gazdasági beosztása, a tag és a részlet

29. §[21]

30. §[22]

Az erdőrészlet és egyéb részlet leírása

31. §[23]

Fakészlet-meghatározás

32. §[24]

Az erdőrészlet tízéves terve

33. §[25]

A KÖRZETI ERDŐTERVI FEL VÉTELEK FELDOLGOZÁSA

Feldolgozási munkák

34. §[26]

A körzeti erdőterv átfogó tervezése

35. §[27]

A körzeti erdőterv zárótárgyalásáról készítendő jegyzőkönyv (zárójegyzőkönyv) tartalma

36. §[28]

A KÖRZETI ERDŐTERV ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A körzeti erdőterv részei

37. §[29]

III.

AZ ORSZÁGOS ERDŐÁLLOMÁNY ADATTÁR

Az Adattár tartalma

38. §[30]

Az Adattár karbantartása

39. §[31]

AZ ADATTÁR ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA ÉS A FELHASZNÁLANDÓ ADATOK KÖRE

Az Adattárnak a tervezésben és az irányításban történő felhasználása

40. §[32]

Az Adattár felhasználása az ellenőrzésben

41. §[33]

Az Adattárnak a tájékoztatásban történő felhasználása

42. §[34]

Az Adattárból való adatszolgáltatás részletes szabályai

43. §[35]

IV.

A TÁVLATI ERDŐKÉP ÉS A HOZAMSZABÁLYOZÁS

A TÁVLATI ERDŐKÉP ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK FELADATAI

44. §[36]

ORSZÁGOS ÉS KÖRZETI HOZAMSZABÁLYOZÁS

45. §[37]

V.

AZ ÜZEMTERV KÉSZÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

AZ ÜZEMTERV KÉSZÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

46. §[38]

Az üzemterv elkészítésének előfeltételei

47. §[39]

Az üzemtervek munkarészei

48. §[40]

A körzeti erdőterv adatainak átvétele

49. §[41]

Az üzemtervnek a körzeti erdőtervvel való egyezősége vizsgálata

50. §[42]

Az üzemterv összeállítása

51. §[43]

AZ ÜZEMTERVI KIVONATOK

52. §[44]

53. §[45]

54. §[46]

AZ ÜZEMTERVI NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE

55. §[47]

VI.

AZ ERDŐGAZDÁLKODÓK ERDÉSZETI HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

56. §[48]

VII.

AZ ÜZEMTERV SZERINTI ERDŐGAZDÁLKODÁS BIZTOSÍTÁSA

AZ ÜZEMTERVI GAZDÁLKODÁSTÓL VALÓ ELTÉRÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

57. §[49]

AZ ÉVES ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az éves erdőgazdálkodási terv készítése

58. §[50]

Az éves erdőgazdálkodási terv felülvizsgálatának részletes szabályai

59. §[51]

60. §[52]

AZ ÉVES ERDŐGAZDÁLKODÁSI MUNKÁK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A műszaki átvételek részletes szabályai

61. §

(1) Az erdészeti hatóság az általa jóváhagyott éves erdőgazdálkodási tervek végrehajtását ellenőrzi, egyúttal szakmailag, valamint a Magyar Állammal (a továbbiakban: Állam) szemben keletkező befizetési kötelezettségek és támogatási igények szempontjából értékeli.

(2) Az ellenőrzések és értékelések (a továbbiakban együtt: műszaki átvételek) során felvett adatokat és lényeges megállapításokat erdőrészletenként műszaki átvételi jegyzőkönyvek szerinti tartalommal és formában, számítógépes feldolgozásra alkalmas módon kell rögzíteni, indokolt esetben szöveges megjegyzéssel is kiegészítve, melynek elkészítéséhez az Útmutató iránymutatást ad.

(3) A műszaki átvételek célja annak ellenőrzése, hogy az erdőgazdálkodó a hatóságilag engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenységet a vonatkozó jogszabályok előírásainak, valamint a hatósági engedélyben foglaltaknak megfelelően hajtotta-e végre, továbbá annak megállapítása, hogy a végrehajtás következtében az erdőgazdálkodónak az Állammal szemben milyen befizetési kötelezettsége keletkezett, illetve a külön jogszabály szerinti támogatási igénye megalapozott-e.

(4) A műszaki átvételekről készült jegyzőkönyvek adatai egyúttal alapul szolgálnak az Adattár aktualizálásához és az üzemtervi nyilvántartás vezetéséhez.

(5) Az erdőfelújítások és az erdőtelepítések műszaki átvételének Adattárban történő átvezetésé évenként október 31-éig, a fahasználatok átvételének átvezetése pedig a folyó évet követő január hó 31-éig szükséges.

Az erdősítések műszaki átvételének részletes szabályai

62. §

(1) Az erdősítések műszaki átvételét az erdészeti hatóság július 15. és október 15. közötti időszakban végzi. Ezen belül az erdőtelepítések műszaki átvételét szeptember 20-áig be kell fejezni.

(2) A műszaki átvétel adatainak, főbb megállapításainak rögzítésére az "Erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve" (a továbbiakban: E-lap) szolgál. Az erdősítések műszaki átvétele során az erdősítés célállományát, fafajainak elegyarányát, az eredményesen erdősült terület nagyságát és a károsítások mértékét tíz százalékos pontossággal kell az E-lapon feltüntetni. Az E-lap két példányban készül, amelyből egy példány a hatóságnál, egy példány pedig az erdőgazdálkodónál marad.

Az erdőtelepítések műszaki átvételének szabályai

63. §

(1) Az erdészeti hatóság minden esetben köteles elvégezni az egyéves és a gazdálkodó által a tárgyévben befejezésre tervezett erdőtelepítések műszaki átvételét. A többéves folyamatos erdőtelepítések műszaki átvétel keretében történő ellenőrzését az erdészeti hatóság szúrópróbaszerűen végzi.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) egyéves erdőtelepítés: amelynél az első kiviteli munkák vagy az ötven százalékot meghaladó mértékű pótlás óta egy tenyészeti időszak telt el,

b) többéves erdőtelepítés: amelynél az első kivitel vagy az ötven százalékot meghaladó pótlás óta legalább két tenyészeti időszak telt el,

c) befejezett erdőtelepítés: amely a tervezett célállomány fő- és mellékfafajait az előírt arányban, eredményben és minőségben tartalmazza, továbbá az utolsó pótlás is legalább többéves, egészségi állapota kielégítő, fejlődése a termőhelyi viszonyoknak megfelelő.

(3) Az erdőgazdálkodó által befejezésre tervezett erdőtelepítést az erdészeti hatóság befejezetté nyilvánítja, ha az a fenti feltételeknek megfelel, továbbá az első kivitel sikeres végrehajtása óta nyár, fűz és akác fajok esetén legalább három, a többi fafaj esetén legalább négy tenyészeti időszak, az utolsó pótlás óta pedig minden fafaj esetén legalább két tenyészeti időszak eltelt.

Az erdőfelújítások műszaki átvételének részletes szabályai

64. §

(1) Az erdészeti hatóság a megkezdett erdőfelújítási munkák közül minden esetben köteles elvégezni az egyéves és a gazdálkodó által a tárgyévben befejezésre tervezett erdőfelújítások műszaki átvételét.

(2) Az állomány alatti és a többéves, folyamatos erdőfelújítások műszaki átvételét az erdészeti hatóság abban az esetben köteles elvégezni, ha az adott erdőrészletre az erdőgazdálkodó a tárgyévben - külön jogszabály szerint igénybe vehető - állami támogatást igényel, valamint abban az esetben, ha az erdőfelújításra a vhr. 57. §-ában meghatározott határidők egyike lejárt és az erdészeti hatóság nem rendelkezik adattal arról, hogy az erdőfelújításra előírt határidő teljesült.

(3) Az erdőfelújításra előírt határidő nem teljesülése esetén az erdészeti hatóság a műszaki átvételi eljárás során:

a) megvizsgálja, hogy a határidő túllépés (erdőfelújítási hátralék) az erdőgazdálkodónak felróható, vagy a rendes gazdálkodás keretében általa elháríthatatlan okból keletkezett-e,

b) ha felróhatóság nem állapítható meg, határozatban módosítja a határidőt, egyéb esetben intézkedik az erdőgazdálkodási bírság megállapítására.

(4) A határidő túllépéssel érintett (hátralékos) erdőrészletek esetében a műszaki átvételt évenként mindaddig el kell végezni, míg az előírt erdőfelújítási munka nem teljesül, az erdőfelújítási hátralék felszámolása meg nem történik.

(5) Az erdőfelújításra előírt határidőnek a vhr. 57. §-ának (6) bekezdése szerinti módosítása esetén az új határidőt, a feladatnak a rendes gazdálkodás keretében történő teljesítéséhez szükséges idő figyelembevételével kell megállapítani. Az erdőgazdálkodó köteles haladéktalanul bejelenteni az erdősítésekben fellépett minden olyan mérvű károsítást, amely a felújítási határidők valamelyikének megtartását veszélyeztetné. A határidő indokolt esetben (ismétlődő károsítás vagy a gazdálkodás korlátozásának ismétlődése) többször is módosítható.

(6) Az előzőekben nem részletezett esetekben az állomány alatti és a többéves folyamatos erdősítések műszaki átvételét az erdészeti hatóság szúrópróba szerint bármikor elvégezheti. A szúrópróbaszerű ellenőrzésnek ki kell terjedni a felújítóvágás következtében sérült újulat tőrevágásának ellenőrzésére is.

65. §

(1) E rendelet alkalmazásában az erdőfelújítás készültségi foka szerint a következő lehet:

a) állomány alatti erdőfelújítás: a vágásérettségi szakaszban levő idős állomány alatt, annak lehullott magjáról megtelepült, vagy az alá mesterségesen magvetéssel, illetve csemeteültetéssel létrehozott csemetés (felújítási szint), amennyiben az meghatározóan a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a hatóság által jóváhagyott terv szerinti elegyarányú fő- és mellékfafajokból áll (termőhelynek megfelelő célállomány);

b) egyéves erdőfelújítás:

ba) minden olyan mesterséges erdősítés, ahol az első kivitel (az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület első alkalommal történő mesterséges erdősítése csemeteültetéssel, magvetéssel vagy dugványozással), vagy az ötven százalékot meghaladó pótlás óta egy tenyészeti időszak eltelt, és az első kivitelt legalább a minisztérium által kiadott "Fatermesztési Műszaki Irányelvek" kiadványban megjelölt mennyiségű szaporítóanyaggal végezték, vagy a faállomány tarvágását követően megjelent az adott termőhelynek megfelelő mageredetű újulat,

bb) az akác és szürkenyár gyökér-, valamint az éger tuskósarj eredetű újulat a tarvágást követő tenyészeti időszak végén;

c) többéves erdőfelújítás:

ca) a természetes mageredetű újulat és az alátelepítés az idős állomány végvágását vagy harminc százalékos záródás alá bontását követő tenyészeti év végétől a befejezésig,

cb) a sarj eredetű újulat a sarjaztatást követő második, tenyészeti időszak végétől a befejezésig,

cc) a tarvágást követő mesterséges erdőfelújítás, amelynél a sikeres első kivitel vagy az ötven százalékot meghaladó pótlás óta legalább két tenyészeti időszak eltelt, egészen a befejezésig;

d) befejezett erdőfelújítás: minden olyan mesterséges és természetes erdősítés, amit az erdészeti hatóság határozattal befejezettnek nyilvánít.

(2) Sem állomány alatti, sem többéves erdőfelújításként nem értékelhető az a természetes újulat, amelynek fejlődése nem biztosított, illetve amelynek a felújítóvágás során történt sérülése után a tőrevágása nem történt meg.

(3) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételei:

a) az erdősítés fő fafaja a termőhelynek megfelel és legalább a "Fatermesztési Műszaki Irányelvek" kiadvány III. "Természetes felújítás és erdősítés" című részében meghatározott egyedszámban előfordul, továbbá a természetközeli erdőtársulásra jellemző, a hatóság által előírt elegyfafajok összesen mintegy tíz százalékos elegyben jelen vannak,

b) a fő fafajok fejlődését nem veszélyeztetik sem az elegyes fafajok, sem más növények,

c) az utolsó pótlás óta legalább két tenyészidőszak eltelt,

d) magról történő természetes felújítás esetén (beleértve az 5000 m2-nél kisebb részterületeken végzett - összességében az erdőrészlet 50 százalékát el nem érő - újulatkiegészítő mesterséges erdősítést is) a végvágás után tölgy és bükk fafajok esetén legalább három, egyéb fafajok esetén legalább két tenyészidőszak eltelt,

e) tarvágást követő mesterséges erdőfelújítás vagy az olyan kombinált mesterséges és természetes erdőfelújítás esetén, ahol a mesterséges erdősítés az ötven százalékot meghaladja, a tarvágást vagy végvágást követő erdőfelújítás sikeres első kiviteli munkái óta tölgy és bükk fafajok esetén legalább öt, nyár, fűz és akác fajok és fajták esetén legalább három, a többi fafaj és fajta esetén legalább négy tenyészeti időszak eltelt,

f) az erdőfelújításban további pótlásra szükség nincs, a fő- és elegy fafajok fejlődése egyaránt biztosított, a vad rágása vagy kéreghántása, illetve más károsító a csemeték fejlődését számottevően nem veszélyezteti.

66. §

(1) A műszaki átvételek során az erdőfelújítások készültségi fokát általában a teljes erdőrészletre kell megállapítani.

(2) Magról történő természetes felújítás esetén amennyiben az erdőrészlet egyes részterületein a felújítás sikeressége vagy a csemeték fejlődése lényegesen eltérő, az eltérő részterületek - állományrészként - különböző készültségi fokozatba sorolhatók.

(3) Mesterséges és sarj eredetű erdőfelújításnál az eltérő készültségűnek minősíthető részterületeknek legalább a két-két hektár összefüggő területnagyságot el kell érni.

(4) Az erdőrészlet részterületeinek eltérő készültségi fokúra való minősítése esetén a gazdálkodó az eltérő készültségű részterületeket üzemtervi térképvázlaton köteles ábrázolni és azt a hatóság rendelkezésére bocsátani. A térképvázlatot az E-laphoz kell csatolni.

Befejezett erdősítések felülvizsgálatának részletes szabályai

67. §

(1) Az erdészeti hatóságnak munkája során a befejezett erdősítések állapotát figyelemmel kell kísérni, azok fejlődését, a bennük szükséges munkák tervezését és végrehajtását ellenőrizni kell.

(2) Minden esetben meg kell vizsgálni a befejezett erdősítés fejlődését és állapotát, a befejezést követő ötödik év tenyészeti időszakának második felében.

(3) A vhr. 63. §-a szerint az erdősítés teljes vagy részleges megismétlését abban az esetben kell előírni, ha az erdősítés fedettsége ötven százalék alá csökken, vagy 5000 m2-nél nagyobb összefüggő területen teljesen megsemmisül, továbbá ha a területet az adott termőhelynek nem megfelelő fafajok fedik.

(4) Az erdősítés befejezését követő ötödik év után az erdészeti hatóság abban az esetben járhat el az ötödik éves felülvizsgálatra és intézkedésekre vonatkozó szabályok szerint, ha annak esetleges szükségességét a gazdálkodóval legkésőbb az ötödik éves felülvizsgálat során már jelzi.

(5) Abban az esetben, ha a befejezett erdősítések figyelemmel kísérése folytán a befejezést követő ötödik évben esedékes felülvizsgálat idején az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdősítés megfelelően fejlődik és további fejlődése is biztosított, a gazdálkodó bevonásával tartott hatósági ellenőrzés mellőzhető. A megállapított tényt az üzemtervi nyilvántartásba be kell vezetni.

AZ ERDŐNEVELÉSI MUNKÁK ELRENDELÉSE, MINŐSÍTÉSE ÉS MŰSZAKI ÁTVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az erdőnevelési munkák elrendelése

68. §

(1) Az erdőt rendeltetéseinek betöltéséhez szükséges fejlődése érdekében - az erdősítés befejezésétől kezdődően - a szükséges mértékben végzett ápolással (felszabadító tisztítás), majd nevelővágásokkal (tisztító vágással, törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel) a jogszabályokban foglaltak és a jóváhagyott üzemterv előírásai figyelembevételével kell nevelni.

(2) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőben - ha az a (fiatal) faállomány fejlődése érdekében szükséges az erdészeti hatóság bármikor előírhatja a szakmailag indokolt, de a gazdálkodó által meg nem tervezett, vagy megtervezett, de határidőre el nem végzett nevelővágás megtervezését, illetve végrehajtását.

(3)[53]

(4) Az erdőnevelési munka hatósági elrendelése esetén a végrehajtás határidejét úgy kell megállapítani, hogy a munka a rendes gazdálkodás keretében az előírt határidőre elvégezhető legyen, és lehetővé váljon, hogy a végrehajtásra az erdei életközösség szempontjából a legkedvezőbb időszakban kerüljön sor.

Az erdőnevelési munkák minősítése

69. §

(1) A rendelet alkalmazásában a befejezett erdősítés ápolásának minősül az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt éven belül végzett munkák közül:

a) mesterséges erdősítésekben az erdő talajának mechanikai ápolása,

b) az állomány nevelése érdekében végzett nyesés,

c) a fiatal faállomány fejlődését akadályozó lágyszárúak (gyomok) és cserjék, valamint az erdőtársulásba nem illő fafajok vagy túlszaporodón elegyes fafajok, a kialakítandó állomány részét nem képező sarjak növekedésének megakadályozása, korlátozása (felszabadító tisztítás),

d) mesterséges erdősítésekben a fő- és elegyes fafajok növőterének kialakítása érdekében végzett tőszám apasztása (ápoló vágás).

(2) Az erdősítés befejezését követő ötödik év után erdőnevelési munkának a tv. 60. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott fakitermelések minősülnek, amennyiben azok megfelelnek a vhr. 81. §-a (1)-(4) bekezdésében foglaltaknak. Ennek megfelelően az erdősítés befejezését követő ötödik és tizedik év között végzett fakitermelés csak abban az esetben minősül ápolóvágásnak, ha az a fiatal faállomány egyenletes tőszámeloszlását, fejlődési feltételeit biztosítja a cserjék és túlszaporodott mellékfafajok és sarjak visszaszorításával. Egyéb esetben a befejezést követő ötödik és tizedik év között végzett fakitermelés a vhr.-ben foglaltak alapján tisztító vágásnak, illetve - gyorsan növő fafajoknál - gyérítésnek minősül, melyhez a "Fatermesztési Műszaki Irányelvek" kiadvány IV. "Erdőnevelés" része iránymutatást tartalmaz.

(3) A rendelet alkalmazásában a faállomány szerkezetét károsan befolyásoló nevelővágásnak minősül különösen:

a) ha a végrehajtás nem az erdő rendeltetéseinek megfelelő állománynevelési célt szolgálta,

b) a főfafaj és a főbb elegyes fafajok kitermelésével a visszamaradó állomány körlapösszeg méréssel megállapított élőfakészlete az erdőnevelési műszaki irányelvekben meghatározottnál tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékben kevesebb, figyelemmel az üzemtervben rögzített, nevelővágás előtti állapotra is,

c) a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százalékában vagy annál nagyobb mértékben a kéreg megsérül.

Az erdőnevelési munkák műszaki átvétele

70. §

(1) Az erdősítés befejezését követő öt éven belül végzett erdőnevelési munka műszaki átvételének adatait az Erdősítések ápolási munkáinak jegyzőkönyve (A-lap) szerinti tartalommal és formában kell rögzíteni. Az Útmutató a jegyzőkönyvi adatok rögzítéséhez mintát tartalmaz.

(2) A nevelővágások műszaki átvétele során meg kell állapítani, hogy azok végrehajtása során:

a) a munkát az engedélyezett területen teljesen vagy részben hajtották-e végre,

b) a végrehajtás szakmailag megfelel-e a vhr. és az üzemterv vonatkozó előírásainak, az adott állomány nevelésével kapcsolatos célkitűzéseknek,

c) az esetleges időbeni vagy technológiai korlátozást betartották-e,

d) tisztítóvágásnál az előírt mintaterület kijelölése megtörtént-e, és a munkát a szerint hajtották-e végre,

e) a visszamaradó állományban az egyes fák növekedésének tere biztosított-e.

(3) Amennyiben a végrehajtás a fenti feltételeknek nem felel meg, az engedélytől való eltérés mértékétől és módjától függően - a műszaki átvétel során felvett adatok alapján - az erdészeti hatóság a munkát szakszerűtlennek minősíti és a tv. 102. §-ában és a vhr. 103-104. §-ában foglaltak megállapítása esetén intézkedik az erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránt.

A véghasználat ellenőrzése

71. §

(1) A véghasználatok ellenőrzésének különösen az alábbi szempontokra kell kiterjednie:

a) a fakitermelést az engedélyezett területen hajtották-e végre,

b) betartották-e a hatóság által a végrehajtásra előírt időbeni vagy technológiai korlátozást és egyéb kikötéseket,

c) a vágástakarítást végrehajtották-e úgy, hogy a szakszerű erdőfelújítás feltételei biztosítva legyenek,

d) felújítóvágásnál a visszamaradó ájulatban annak szükséges mennyiségét és minőségét veszélyeztető kár nem keletkezett-e.

(2) A felújítóvágások során az ájulat megsérült egyedeinek a fakitermelést követő lőrevágását az erdészeti hatóság legkésőbb április 30-áig szúrópróbaszerűen, továbbá az erdőfelújítások műszaki átvétele során ellenőrzi.

A fakitermelési munkák műszaki átvételének részletes szabályai

72. §

(1) A fakitermelési munkák elvégzését az erdőgazdálkodó harminc napon belül - legkésőbb december 31-éig köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. A fakitermelési munkák műszaki átvételének befejezési határideje a tárgyévet követő év január 20. napja.

(2) A fakitermelések műszaki átvételének főbb adatai és megállapításai az Útmutató "Fakitermelések műszaki átvételi jegyzőkönyvében" (F-lap) foglalt minta szerint állíthatók össze. A kiállított bizonylat szolgál a fakitermelés adatainak az üzemtervi nyilvántartásban és az Adattárban való átvezetése, az erdőfenntartási járulék és az esetleges támogatási igény összegének megállapítása alapjául.

(3) Nincs szükség a gazdálkodó bevonásával történő műszaki átvételre és F-lap felvételére, ha az erdészeti hatóság azt állapítja meg, hogy a fakitermelést az engedélyezett módon és mértékben, szakszerűen hajtották végre. Ez esetben a fakitermelés adatainak az üzemtervi nyilvántartásban és az Adattárban való átvezetése, az erdőfenntartási járulék és az esetleges támogatási igény meghatározása a tervadatok alapján történik, melyhez az Útmutató "Fakitermelések műszaki átvételi listája" ajánlást tartalmaz.

(4) Megkezdett, de a tárgyévben be nem fejezett fahasználatokat az erdészeti hatóság részterülettel átveszi, és az éves erdőgazdálkodási terv záradékolásával engedélyt adhat a megkezdett fakitermelésnek a következő év március 31-éig való befejezésére.

(5) A fakitermelés megkezdésének elmulasztása esetén a fakitermelések engedélye a tárgyév december 31. napján hatályát veszti, végrehajtásának engedélyezése külön eljárás keretében történhet. A következő évre a munka végrehajtását az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó erre vonatkozó kérelmére engedélyezheti.

73. §

A természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelem szempontjaira való tekintettel az erdészeti hatóság engedélyezheti az éves terv végrehajtásának tárgyévet megelőző megkezdését is, ha az ahhoz szükséges indokok és feltételek adottak. Így különösen:

a) a tenyészeti időszakon kívüli végrehajtás csak így biztosítható,

b) a természetvédelmi érdekből elrendelt időbeni korlátozás betartása mellett a fakitermelés mielőbbi megkezdése indokolt,

c) az erdőtalajt (különös tekintettel annak felszínére), a természetes újulatot, az erdei életközösség fontos elemeit az engedélyezett munka végrehajtása nem veszélyezteti.

74. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése napjáig még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter