2001. évi CXI. törvény

a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról[1][2]

Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A Kt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A kőolaj és kőolajtermék behozatala után az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni és fenntartani.

(2) A biztonsági készlet mértékének meg kell felelnie folyamatosan minden naptári év április l-jétől a következő naptári év március 31-ig a következő három kőolajtermékcsoport mindegyikéből legalább 90 napi átlagos napi belföldi fogyasztásnak:

1.[3]

2.[4]

3.[5]

(3) A biztonsági készletet kőolaj és a (2) bekezdés 1-3. pontjaiban felsorolt kőolaj termékek, valamint ezen termékek előállítására használt félkész termékek formájában lehet készletezni. A késztermékeket a tényleges tömegük alapján, a kőolajat (2709 00 90 00) és a félkész termékeket az alábbi módok egyike alapján kell figyelembe venni:

a) az egyes termékcsoportok azon tömeg aránya szerint, amelyben azokat az ország finomítói az előző naptári évben előállították,

b) a finomítók folyó évi termelési programja szerint, vagy

c) az előző naptári évben előállított összes készletezési kötelezettség alá eső termék és a felhasznált kőolaj tömegének aránya szerint.

(4)[6]

(5) A készletezési kötelezettség az előző naptári év belföldi fogyasztásán alapul. A belföldi fogyasztásnak azt a részét, amelyet a belföldi kőolaj kitermeléséből származó termékekkel fedeznek, a készletezési kötelezettség számítása során a belföldi fogyasztás legfeljebb 25%-a erejéig le lehet vonni. A készletezési kötelezettség mértékét minden naptári év március 31-ig újra kell számítani, és a készletet az új számítás szerinti mértékre július 31-ig kell kiegészíteni. Amennyiben a tényleges készletszint a 90 napi előírt mértéket meghaladja, a 99 napi átlagos belföldi fogyasztást meghaladó mennyiséget az adott év során értékesíteni lehet, figyelemmel a készletezési kötelezettség várható alakulására. Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését.

(6) A belföldi fogyasztás számítása - figyelemmel az (5) bekezdés második mondatára - a (2) bekezdésben meghatározott kőolajtermék és a (3) bekezdésben meghatározott kőolaj és kőolaj félkész termék belföldi forgalomba hozott, illetve külföldön értékesített mennyiségének egyenlegén alapul.

(7) A belföldi forgalomba hozott mennyiség e törvény értelmében

a)[7]

b)[8]

c) a biztonsági készletből belföldi felhasználásra, illetve értékesítésre felszabadított mennyiség.

(8) Külföldön értékesített az a kőolaj vagy kőolajtermék mennyiség,

a) amely a külön jogszabály rendelkezései szerint igazoltan tagállamba került kiszállításra,

b)[9]

(9) Behozatalnak minősül a (7) bekezdés a)-b) pontjai szerint belföldre került kőolaj vagy kőolajtermék mennyiség.

(10) E törvény értelmében nem minősül behozatalnak, illetve kivitelnek a közúti, vízi- vagy légijármű üzemanyagtartályába töltött üzemanyag mennyiség behozatala, illetve kivitele."

2. §[10] A Kt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Nem kell biztonsági készletet képezni és a 37. § (1) bekezdés alapján tagi hozzájárulást fizetni, illetve a 38. § (3) bekezdése szerint visszaigényelhető a tagi hozzájárulás azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után,

a) amelyet a Magyar Honvédség használ fel vagy saját felhasználásra tartalékol,

b) azon mennyiség után, amelyet az e törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be,

c) amelyet más állam készletezési céllal a Magyar Köztársaság területén tárol,

d) amelyet az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légijárművek és hajók üzemanyagaként használnak fel vagy saját felhasználásra tartalékolnak,

e) továbbá azon kőolajtermék mennyiség után, amelyet vegyipari, kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra hoztak be kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, 200 kg-ot nem meghaladó egyedi tömegben.

(2) Nem kell biztonsági készletet képezni és a tagi hozzájárulás a 38. § (3) bekezdése alapján visszaigényelhető azon kőolajtermék mennyiség után,

a) amelyet nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként, illetve

b) amelyet kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra ömlesztett áru formájában vagy 200 kg-ot meghaladó egyedi tömegben kiszerelve hoztak be, közvetlenül a végső felhasználó számára, továbbá

c) amelyet kőolaj belföldi feldolgozásával gyártottak és nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként értékesítettek, és az említett célokra igazoltan használtak fel.

(3) Visszaigényelhető a tagi hozzájárulás a 38. § (3) bekezdése alapján az után a kőolajtermék mennyiség után, amelyet a nemzetközi forgalomban közlekedő - külföldi és belföldi lajstromjelű - légijármű üzemeltetésére használnak fel, vagy ilyen célra értékesítenek vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol."

3. § A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A biztonsági készlet összetételét - a 3. § (2)-(5) bekezdéseiben, valamint a 4. §-ban foglaltakra tekintettel - a Szövetség határozza meg a hazai fogyasztási mutatók figyelembevételével."

4. §[11] A Kt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely

a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van, valamint a tranzit-szállítmányok készleteivel, az elosztóállomások tárolótartályaiban lévő készletekkel és a végfelhasználók által fenntartott készletekkel;

b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet);

c) a Magyar Honvédség (MH) tulajdonában van, valamint az MH részére fenntartott készletekkel;

d) mobil technológiai és kereskedelmi készlet, amelynek szintje műszaki, illetve jogi eszközökkel nem biztosított.

(2) A készletezési kötelezettség csak abban az esetben teljesíthető nem szabványos félkész (közbenső) termékekkel, illetve keverő komponensekkel, ha ezek a késztermékre jellemző mennyiségi arányban állnak rendelkezésre és csak olyan mértékig vehetők figyelembe a készlet részeként, amilyen mennyiségű készletezendő késztermék belőlük előállítható."

5. §[12] A Kt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze.

(2) A Szövetség kormányközi megállapodás alapján biztonsági készletet tárolhat más tagállam területén, illetve más állam szervezetei biztonsági készletet tárolhatnak a Magyar Köztársaság területén.

(3) A Magyar Köztársaság területén más állam által tárolt biztonsági készletek felett az adott állam készletező szervezeteinek rendelkezési joga érvényesül."

6. § A Kt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)

a) azon időpontról, amikor a biztonsági készlet a kötelező szint alá csökken,

b) a felhasználás indokairól,

c) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,

d) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig."

7. § A Kt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok, akik (amelyek) készletezési kötelezettség alá eső kőolajat, illetve kőolajterméket hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.

(2) A szövetségi tagság az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztének időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet legalább egy évig nem folytatja."

8. §[13] A Kt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeit a készletezési költségek fedezésére, az ezt meghaladó bevételeit különösen a tároló parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére fordítja."

9. §[14] A Kt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az igazgatóság."

10. §[15] A Kt. 19. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közgyűlés feladata)

"b) az igazgatótanács és a felügyelő bizottság megválasztása, illetve felmentése, valamint a felügyelő bizottság létszámának meghatározása, tagjai díjazásának megállapítása; továbbá az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése."

11. §[16] A Kt. a következő új alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"Felügyelő Bizottság

26/A. § (1) A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját a pénzügyminiszter jelöli ki, további tagjait a közgyűlés választja három évre. A felügyelő bizottság 3-5 tagból áll, a tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyűlés hagyja jóvá.

(2) A felügyelő bizottság ellenőrzési jogköre a Szövetség működésének, tevékenységének jogszerűségi szempontból történő vizsgálatára terjed ki.

Ennek körében köteles megvizsgálni:

a) a közgyűlés napirendjén szereplő minden üzletpolitikai előterjesztést,

b) minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,

c) a számviteli törvény szerinti éves beszámolót.

A közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat az a) és a c) pontban foglaltak esetén.

(3) A felügyelő bizottság a közgyűlés felügyelete alá tartozik és tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjban részesülhetnek. A felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 23. § (1)-(2) bekezdésében és a 25. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni. A Szövetség vezetőitől felvilágosítást, jelentést kérhetnek, a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálhatják.

Amennyiben a Szövetség tevékenysége jogszabályba, a Szövetség Alapszabályába, illetve határozataiba ütközik, úgy a felügyelő bizottság jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni és annak napirendjére javaslatot tenni.

(5) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.

(6) A felügyelő bizottság köteles a tevékenységéről szükségképpen, de legalább félévente a miniszternek beszámolni."

12. § (1) A Kt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)[17]

(2)[18] A Kt. 38. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tagi hozzájárulás befizetésétől számított 90 napon belül a Szövetségtől visszaigényelhető a hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag a törvény 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban és a (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott célra értékesített kőolaj és kőolajtermék mennyisége után fizetett be. A behozott kőolaj feldolgozásából származó - e törvény hatálya alá tartozó - kőolajtermék értékesítése esetén a visszaigényelhető tagi hozzájárulási a kőolajtermékre megállapított tagi hozzájárulás alapján kell elszámolni. A Szövetség a visszautalást az igénylésnek és a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásának a Szövetséghez történő beérkezésétől számított 15 napon belül köteles teljesíteni.

(4) A tag az esedékessé vált tagi hozzájárulásból a kiviteltől számított 90 napon belül levonhatja az olyan behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiség utáni befizetését, amelyet külföldön értékesített. A behozott kőolaj feldolgozásából származó - e törvény hatálya alá tartozó - kőolajtermék külföldön történt értékesítése esetén a levonható tagi hozzájárulást a kőolajtermékre megállapított tagi hozzájárulás alapján kell elszámolni."

13. § A Kt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)[19]

14. § A Kt. a következő új alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:

"Együttműködés az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Hivatallal és a Vám és Pénzügyőrség Országos

Parancsnokságával

40/A. § A Szövetség megkeresésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatást ad

a) a készletezési kötelezettség ellenőrzéséhez,

b) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez

az e törvény személyi hatálya alá tartozó személyek által beszerzett és értékesített - a törvény hatálya alá tartozó termékkörbe tartozó - termékek mennyiségéről és értékéről."

15. § A Kt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a Kt. 41. §-a új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában energiaellátási válsághelyzet akkor áll be, ha a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági készlet terhére elégíthető ki, továbbá, ha az Európai Unió, illetőleg a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el.

(4) A 31. § (1) bekezdés szerinti költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez a miniszter és a pénzügyminiszter igazgató tanácsbeli képviselőjének hozzájárulása szükséges.

(5) A miniszter válsághelyzet esetén az 1999. évi XXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban jár el, valamint

a) szakértőt küld a Bizottság mellett működő szakértői csoportba,

b) értesíti a Bizottságot a foganatosított intézkedésekről."

16. § A Kt. 43. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során az ellenőrzött személy köteles megadni minden adatot, információt és dokumentációt, amely a tevékenység gyakorlásához, illetve a tagsági viszony ellenőrzéséhez szükségesek."

17. § A Kt. a következő új alcímmel és 43/A. §-sal egészül ki:

"Adatszolgáltatás

43/A. § Az adatszolgáltatás során a miniszter, illetve az általa kijelölt szervezet tájékoztatja a Bizottságot, illetőleg a Nemzetközi Energia Ügynökséget a biztonsági készletekről, valamint a készletezéssel összefüggő adatokról a külön jogszabályban foglaltak szerint."

18. § A Kt. a következő új alcímmel és 43/B. §-sal egészül ki:

"Tagi és egyéb kötelezettség megszegése, jogkövetkezmények

43/B. § (1) A 42. §-ban meghatározott ellenőrzés során feltárt hiányosságok, illetve jogellenes működés esetén az ellenőr jelentése alapján a Szövetség felszólítja - határidő kitűzésével - a tagot a jogszerű állapot helyreállítására. A Szövetség a felszólítás eredménytelensége esetén a miniszter eljárását kezdeményezi.

(2) Ha a 43. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés során feltárt tények alapján alaposan feltételezhető, hogy az ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszonyt eredményező tevékenységet, a Szövetség - az ügy jelentőségére tekintettel - eljárást kezdeményezhet az illetékes hatóságnál.

(3) Mulasztást követ el az a tag, aki (amely) a 38. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget."

19. § A Kt. a következő új alcímmel és 48. §-sal egészül ki:

"Felhatalmazó rendelkezések

48. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 8. § (1) bekezdés értelmében a fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat az e törvényben foglaltak szerint és a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően rendeletben szabályozza."

Záró rendelkezések

20. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a, 4-5., 8-11. §-ai és a 12. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 90. napon lépnek hatályba és ezzel egyidejűleg a Kt. 31. § (2) bekezdése, valamint a 37. § (3) bekezdése hatályát veszti.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

21. §[20]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke