2001. évi CXVII. törvény

a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;

b) tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese;"

(2) A Tft. 3. §-a a következő h)-n) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"h) családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;

i) a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki

1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,

3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,

4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;

j) a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;

k) mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;

l) kiegészítő tevékenység: falusi- és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru feldolgozás, elsődleges élelmiszer feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése;

m) helyben lakó: az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik; továbbá helyben lakónak minősül az is, akinek legalább 3 éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási halára a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;

n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával."

2. § A Tft. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg."

3. § A Tft. 9. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóság tartalmát a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.

(4) A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához."

4. § A Tft. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait - ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül szomszédos;

b) a közös háztartásban élő családtagot;

c) a helyben lakó szomszédot; áj a helyben lakót;

e) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;

f) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;

g) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett magánszemély tulajdonosait azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ; közvetett tulajdonos az, aki egy vállalkozás tulajdoni hányadát, illetőleg szavazatait ebben a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetőleg szavazatain keresztül birtokolja vagy gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak között egymással szemben is érvényes."

5. § A Tft. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" (1) A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek során a szerző fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani."

6. § (1) A Tft. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam és az önkormányzat kivételével - a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb (2)-(5) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg."

(2)[2]

7. § A Tft. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A termőföldre és a tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:

a) a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait - ebben a sorrendben -, ha a haszonbérbe adásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül szomszédos;

b) a közös háztartásában élő családtagot;

c) a helyben lakó szomszédot;

d) a helyben lakót;

e) a Magyar Nemzeti Földalap Kht. által kijelölt személyt;

f) a volt haszonbérlőt, ha a haszonbérleti szerződés nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;

g) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságot, amely az előhaszonbérleti jog megnyíltát megelőzően az adott terület haszonbérlője volt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak között egymással szemben is érvényes."

8. § A Tft. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-tól haszonbérel."

9. § (1) A Tft. 25/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatbavételtől számított harminc napon belül bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, a bejelentést a tulajdonosnak is alá kell írnia."

(2) A Tft. 25/A. § (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni."

(3) A Tft. 25/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2. számú melléklet 1. a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt illeti meg."

(4) A Tft. 25/A. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni.

(8) Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosai a (6) bekezdés szerinti bírság megfizetésére egyetemlegesen kötelezhetőek."

10. § A Tft. 25/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, a földhivatal - annak megküldésével - értesíti az ügyészt. A földhivatal akkor is értesíti az ügyészt, ha az ellenőrzés során tudomására jut, hogy a földhasználati szerződést nem jelentették be."

11. § (1) A Tft. a következő új 25/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a 25/B. § jelölése 25/C. §-ra változik:

"25/B. § (1) A földhivatalnak a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. Az erdőkre vonatkozó adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat megkeresésre köteles átadni a körzeti földhivatalnak, amely az adatokat az ingatlan-nyilvántartás adataival hivatalból kiegészíti, szükség esetén a hivatalból nem pótolható adatok szolgáltatására felhívja az erdőgazdálkodót."

(2) A Tft. - (1) bekezdés szerinti - 25/C. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, míg jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a Tft. 9. §-ának (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."

(3) A Tft. a következő 25/D. §-sal egészül ki:

"(1) A szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - be kell nyújtani a földhivatalhoz azokat a szerződéseket, illetve jogokat biztosító vagy kötelezettséget vállaló nyilatkozatokat, amelyeket termőföld tulajdonjogára, haszonélvezeti jogára vagy bármely más az ingatlan-nyilvántartásba egyébként bejegyezhető jogra vonatkozóan a törvény 6. és 7. §-ában foglalt tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások hatálya alá eső személyekkel kötöttek, illetve ilyen személyek irányában tettek, feltéve, hogy e szerződéseket (jognyilatkozatokat) a jogszerzés bejegyzése érdekében még nem nyújtották be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a szerződő feleket egyetemlegesen terheli, nem terjed ki azonban azokra a szerződésekre, jognyilatkozatokra (a továbbiakban együtt: szerződések) amelyeket a 25/A. § (2)-(3) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtottak, illetve bejelentettek.

(3) A szerződések benyújtására, ennek elmulasztására, valamint a szerződések nyilvántartásba vételére a 25/A- 25/C. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződés benyújtásának elmulasztása esetén a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (Ptk. 361-364. §) az irányadók."

12. § A Tft. 46. §-a új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a (3) és (4) bekezdés jelölése (5) és (6) bekezdésre változik.

"(3) Ha a más célú hasznosítást 1 hektárnál nagyobb területű termőföldre kezdeményezik - ideértve a belterületbe vonást is - az első fokú, illetve a másodfokú eljárásra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kijelölt körzeti, illetve megyei földhivatal illetékes.

(4) Egyidejűleg több, egymáshoz kapcsolódó vagy már benyújtott kérelemhez kapcsolódó újabb más célú hasznosítás iránti kérelem esetén a (3) bekezdésben foglalt illetékességi szabályt kell alkalmazni."

13. §[3]

14. § (1) A Tft. 52. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon)

"j) a más célú hasznosítást a tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területre, továbbá ha

k) saját célra történő lakásépítés vagy önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából engedélyezik."

(2) A Tft. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdés j) és k) pontja szerinti mentesség nem vonatkozik a budapesti agglomerációhoz, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések területén fekvő termőföldek más célú hasznosítására."

15. § (1) A Tft. 90. §-ának (1) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa)

"e) a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszon-bérleti jog gyakorlásának részletes szabályait;

f) a termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések alakszerűségének követelményeit;

g) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és működtetésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat."

(2) A Tft. 90. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy

a) a 11. § (2) bekezdése szerinti védőtávolságok mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat;

b) a földminősítés részletes szabályait rendelettel megállapítsa."

16. § A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki:

"91. § A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a csatlakozási szerződés szerint önfoglalkoztatóként mezőgazdasági tevékenységet végző személy tekintetében a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a termőföld használatára vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg."

17. § A Tft. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, és halastó esetén az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell."

18. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg

a) a Tft. 7. §-ának (2) bekezdése, 25/A. §-ának (5) bekezdése, valamint

b) az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 28. §-ának (2) bekezdése és 30. § (2) bekezdésében az "illetve a társulatnak" szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény 4., 6. és 7. §-ai a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.

(3) A Tft. 25/D. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre is alkalmazni kell azzal, hogy e szerződéseket a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kell nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.

(4) A családi gazdálkodóra irányadó szabályok vonatkoznak arra a személyre is, aki vállalja, hogy a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenység élethivatásszerű folytatását 2005. január 1. napjáig megkezdi, feltéve, ha a családi gazdálkodóra vonatkozó egyéb feltételeknek megfelel. Ha e kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, az eddig felvett támogatások jogtalanul felvett támogatásnak minősülnek.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke