1994. évi XLIX. törvény

az erdőbirtokossági társulatról[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya

1. § Ez a törvény szabályozza az erdőbirtokossági társulat (a továbbiakban: társulat) alapítását, szervezetét, működését, a társulat és tagjai jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a társulat gazdálkodását, szervezeti változásainak formáit, továbbá törvényességi felügyeletének rendjét.

A társulat fogalma

2. § (1)[2] A társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy.

(2)[3] A társulat és a tagok e törvényben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A társulati érdekeltség

3. § (1) A társulat a tagnak a társulati vagyonból való részesedéséről társulati érdekeltséget tanúsító igazolást állít ki. Az igazolásban fel kell tüntetni a tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való arányát.

(2) A társulati érdekeltség a társulat vagyonából való részesedésen kívül kifejezi a társulati tagot megillető szavazati jogot, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség).

(3) Társulati érdekeltséget - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni, valamint örökölni.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor működő erdőbirtokossági társulat (37. §) esetében a társulati érdekeltség alapja a tag használati illetősége.

4. § Jogi személy vagy külön jogszabály alapján devizakülföldinek minősülő személy társulati érdekeltséget a termőföldtulajdon szerzésére irányadó szabályok szerint szerezhet.

II. Fejezet

A TÁRSULAT ALAPÍTÁSA

Alakuló közgyűlés

5. § (1) Társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyebekben a társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.

(2) Az alakuló közgyűlés feladata:

a) a társulat tagjai névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) megállapítása;

b) az alapszabály megállapítása;

c) a tisztségviselők megválasztása;

d) a megalakulás előtt vállalt kötelezettségek jóváhagyása, valamint a megalakulás előtt a tagok által végzett erdőművelési és egyéb munkákkal kapcsolatos elszámolás elkészítése;

e) a társulat tulajdonában vagy használatában levő erdőterület földrészletenkénti jegyzékének az elfogadása;

f) a tagot megillető társulati érdekeltség megállapítása.

(3) Az alapszabályt, valamint a névjegyzéket az alakuló közgyűlés elnöke és jegyzőkönyvvezetője írja alá, s azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti.

(4)[4] Az alapszabályt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

(5) Ha a tagok a társulatot szerződéssel hozzák létre, annak tartalmára és alaki követelményeire a (2) és (4) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az alakuló közgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell alkalmazni.

6. § (1)[5] A társulat alapítását az alapszabály és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, illetve a társulati szerződés megküldésével az alapszabály elfogadását, illetve a szerződés létrejöttét követő harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak, továbbá nyilvántartás céljából meg kell küldeni az erdészeti hatóságnak. Ha a társulat működési területén védett természeti terület van, az alapszabályt (társulati szerződést) a természetvédelmi hatóságnak is meg kell küldeni.

(2)[6] A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

7. § (1) Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a társulat nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

(2) A cégbejegyzést megelőzően a társulat nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a társulat közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja vagy a társulati szerződésben a felek így állapodnak meg.

(3)[7] Az erdőbirtokossági társulatnak a cégbejegyzés megtörténte előtti működésére a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a társulat a cégbejegyzés előtt megkezdi ezzel kapcsolatos tevékenységét, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.

(4)[8] Ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni.

Az alapszabály

8. § (1) Az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg.

(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

a) a társulat cégnevét és székhelyét;

b) a társulati tagok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét);

c) a társulat tevékenységi körét;

d) a társulat képviseletére jogosultak megnevezését, valamint a képviselet módját;

e) a társulat szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

f) a testületi szervek és a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízásuk időtartamát, valamint felelősségük szabályait;

g) a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a tanácskozás, valamint a határozatok hozatalának és közzétételének rendjét, továbbá a határozatképtelenség esetén követendő eljárást;

h) a tagok jogait és kötelességeit, valamint az egy szavazatra jogosító legkisebb társulati érdekeltséget, illetve azt, hogy az ezzel nem rendelkező társulati tagok miként csoportosuljanak;

i) az anyag és a pénz kezelésének szabályait, az esetleges tartaléktőke képzésének módját;

j) az erdei haszonvételek gyakorlásának általános feltételeit;

k) a tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlásának a társulatra történő átruházása feltételeit;

l) a vagyoni és az esetleges személyes közreműködés mértékének figyelembevételével a jövedelemfelosztás módját;

m) a társulat használatában álló ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlásának módját és az eljárás rendjét.

(3) Az alapszabály rendelkezhet minden olyan egyéb kérdés felől, amelyet a közgyűlés egyébként szükségesnek tart.

(4) Közgyűlés határozza meg, hogy a társulat alkot-e az alapszabályon felül más szabályzatot.

(5) Az alapszabály, illetve a társulat más szabályzata jogszabály rendelkezésétől csak annyiban térhet el, amennyiben az azt megengedi.

9. § Az alapszabály elfogadásához az alakuló közgyűlésen részt vevő tagok összes szavazatának kétharmada szükséges.

A társulati névjegyzék

10. §[9] A társulat a tagjairól névjegyzéket vezet, amelyben fel kell tüntetni a tag családi és utónevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint - társulati érdekeltségéhez igazodóan - az őt megillető szavazatok számát.

III. Fejezet

A TÁRSULAT SZERVEZETE

A közgyűlés

11. § (1) A társulat legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulat minden olyan ügye, amelyet törvény vagy a társulati alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen:

a) az alapszabály módosítása, valamint más társulati szabályzat megalkotása és módosítása;

b) a társulati névjegyzék és a földrészletjegyzék elfogadása és módosítása;

c) a társulati érdekeltség meghatározása és módosítása;

d) a tisztségviselők megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása, e feladatot ellátó más személyek megbízása, felmentése;

e) éves beszámoló elfogadása, döntés az eredményfelhasználásról és a veszteség fedezetének biztosításáról;

f) a társulat egyesülésének, szétválásának, jogutód nélküli megszűnésének kérdésében való döntés;

g) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;

h) olyan szerződéses kötelezettség vállalása, amely a társulatot az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó érték erejéig kötelezi;

i) az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása;

j) döntés az erdei haszonvételek természetben való gyakorlásának módjáról;

k) tagsági járulék kivetése, a kivetés módjának és mértékének meghatározása;

l) a tagok által egyénileg elvégzett egyes erdőművelési munkákkal kapcsolatos elszámolás elkészítése;

m) mindaz, amit törvény vagy a társulati alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a (2) bekezdés a)-k) pontjaiban meghatározott ügyek.

12. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alapszabályban meghatározott más tisztségviselő hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára, vagy ha azt a társulati érdekeltség tíz százalékával rendelkező tagok írásban, az ok megjelölésével indítványozzák.

(2) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirendi javaslat közlésével írásban kell összehívni. Ha a társulati alapszabály megengedi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.

(3) A társulati érdekeltség legalább tíz százalékát képviselő tagok írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a társulat bármely tisztségviselőjének döntését.

13. § (1) A közgyűlésen a tagot a társulati érdekeltségéhez igazodó számú szavazat illeti meg. A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatnak több mint a felét képviselő tag megjelent.

(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belül azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés határozatképesnek nyilváníthatja magát, ha az összes szavazat egynegyedét képviselő tag jelen van. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot, az alapszabályt azonban akkor sem módosíthatja, ha annak módosítása az eredeti közgyűlés napirendi javaslatában szerepelt.

14. § (1) A közgyűlés a határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

(2) A megjelenteket megillető szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben.

15. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:

a) a megjelent tagok és az általuk képviselt szavazatok számát;

b) a tárgyalt ügyek, indítványok összefoglalását;

c) a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; valamint

d) a határozatokat.

(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, s azt a közgyűlésen erre megválasztott két társulati tag hitelesíti.

16. § Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a határozatról tájékoztatást kapnak. Az írásbeli szavazásra egyebekben a 14. §-ban foglaltak irányadók.

Tisztségviselők

17. § (1) A társulat tisztségviselői: az elnök, az elnökség tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetve - ha felügyelőbizottságot nem kell létrehozni - az annak feladatköre ellátására megválasztott személy. Az alapszabály további tisztségeket létesíthet.

(2) Azoknál a társulatoknál, ahol a taglétszám tíz főnél kevesebb, csak ügyvezető elnököt és helyettest kell választani. A két tagból álló társulatoknál a közgyűlés és az elnök jogkörét a két tag együttesen, vagy felhatalmazás alapján a felhatalmazott tag gyakorolja.

18. § (1) Nem lehet tisztségviselő,

a) aki nem tagja a társulatnak, kivéve, ha az alapszabály rendelkezése szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;

b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

c) akit bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre.

(2)[10] Ha a társulat tagjainak száma a tíz főt meghaladja, azok, akik egymásnak a Ptk. szerint közeli hozzátartozói, nem lehetnek egyidejűleg a társulat elnökségének, valamint a felügyelőbizottságának tagjai. Az alapszabályban az összeférhetetlenség egyéb eseteit is meg lehet határozni.

19. § (1) A tisztségviselők a hasonló feladatkört betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha egyébként a társulattal munkaviszonyban állnak.

(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak vagy az elnöknek bejelentette.

(3) A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) a tisztségviselő halálával;

c) lemondásával;

d) a közgyűlés által való felmentéssel;

e) tagsági viszonyának megszűnésével, kivéve, ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltésének a tagsági viszony nem feltétele.

(5) E törvény alapján megszűnik a tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg.

A társulat elnöke

20. § (1) Az elnök a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a társulat tevékenységét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt jogokat, dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a társulat más tisztségviselőjének vagy valamely testületének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

(2) Az elnök az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a társulat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint saját tevékenységéről.

(3) A társulatot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt e törvény és az alapszabály által meghatározott keretek között az elnök képviseli. Az alapszabályban kell meghatározni a képviseletre jogosult további tisztségviselőket.

Az elnökség

21. § (1) A húsz főt meghaladó taglétszámú társulat az alapszabályban meghatározott számú, de legalább háromtagú elnökséget választ.

(2) Az elnökség gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény vagy az alapszabály a hatáskörébe utal. Az elnökség feladatáról, üléseinek összehívásáról, működésének rendjéről az alapszabályban kell rendelkezni.

(3) Az elnökség a munkájáról évente köteles a közgyűlésnek beszámolni.

A felügyelőbizottság

22. § (1) A társulat tevékenységének, illetve testületei és tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából húsz fő feletti taglétszám esetén a társulat - az alapszabályban meghatározott létszámú, de legkevesebb háromtagú - felügyelőbizottságot hoz létre. Tíz és húsz közötti taglétszám esetén - az alapszabály rendelkezésétől függően - felügyelőbizottságot vagy ilyen feladatkörrel tisztséget kell létesíteni. Tíz főnél kisebb létszámú társulat esetén az alapszabály a felügyelőbizottság feladatkörének ellátására tisztséget létesíthet.

(2) A felügyelőbizottság elnökét a bizottság tagjai maguk közül választják.

23. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek védelmét, továbbá a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.

(2) A felügyelőbizottság

a) a társulat működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;

b) az elnököt, az elnökséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak megfelelően járjanak el;

c) indítványozhatja az elnök az elnökség tagjainak felmentését, felelősségre vonását és a közgyűlés összehívását;

d) összehívja a közgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget ez irányú kötelezettségének;

e) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a gazdálkodásról, a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről;

f) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására;

g) tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egyszer beszámol.

(3) A felügyelőbizottság a társulat irataiba betekinthet, a társulat tisztségviselőitől, tagjaitól és alkalmazottaitól a társulat tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel.

(4) A közgyűlés, az elnökség és az elnök köteles a felügyelőbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni.

24. § A külön jogszabály szerint ellenőrzésre jogosult szervezet az ellenőrzés megkezdéséről köteles a felügyelőbizottságot értesíteni, és annak közreműködését az eljárás során lehetővé tenni.

IV. Fejezet

A TÁRSULATI TAGSÁGI VISZONY

25. § (1) A társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet.

(2) A természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészlet tulajdonosának, illetve tulajdonosainak tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza. Ugyancsak nem utasítható vissza annak a tulajdonosnak a tagfelvételi kérelme, akinek a tulajdonában levő erdőterület az önálló erdőgazdálkodási tevékenység végzésére alkalmatlan.

(3) Ha a tulajdonosok az erdőterület alapján számított kétharmados szavazataránnyal határozták el az erdőbirtokossági társulat alapítását, a kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben az önálló erdőgazdálkodási egység kialakításának feltételei egyébként nem állnak fenn - a folyamatos erdőfenntartáshoz fűződő közérdek érvényesítése érdekében - kötelesek a társulatba tagként belépni, a társulat határozatait végrehajtani.

(4) A társulat alapításával, illetőleg a tagfelvétellel kapcsolatos jogviták a bíróság hatáskörébe tartoznak.

26. § (1) A társulati érdekeltség átruházásával vagy átszállásával a társulati tagság is átszáll a szerző félre.

(2) A társulati érdekeltség részbeni átruházása esetén, továbbá, ha a társulati érdekeltséget több személy örökli, és a szerző fél, illetve az örökösök érdekeltsége nem éri el az egy szavazatra jogosító legkisebb mértéket, tagsági jogaik gyakorlása érdekében az alapszabályban meghatározott módon kell eljárniuk.

(3) A tagsági viszony - eltérő megállapodás hiányában - a névjegyzékbe való felvételről szóló határozattal a tulajdonjog átruházására irányuló jogügylet létrejöttének időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

(4) A tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat a társulati névjegyzék - az ellenkező bizonyításáig - hitelesen tanúsítja.

27. § (1) A tag alapvető joga, hogy

a) részt vegyen a társulat tevékenységében, társulati érdekeltségének, valamint közreműködésének megfelelően részesedjék a gazdálkodás eredményéből;

b) személyesen vagy képviselője útján tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

c) a társulatban - megválasztása esetén - tisztséget viseljen;

d) a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a társulatot érintő bármely kérdésről.

(2) A tag alapvető kötelessége, hogy teljesítse az e törvény, az alapszabály, illetve a közgyűlési határozat szerinti vagyoni hozzájárulást, részt vegyen a társulat tevékenységében.

(3) A tagok jogait és kötelezettségeit részletesen az alapszabály, valamint a társulattal kötött tagsági megállapodások határozzák meg.

V. Fejezet

A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSA

28. § (1) A társulat a tulajdonában lévő vagyoni eszközökkel e törvény, az alapszabály, valamint a közgyűlés határozatai alapján önállóan gazdálkodik.

(2)[11]

(3) A társulat kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat.

(4) E törvény alkalmazásában erdőgazdálkodási tevékenységnek minősül az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése és előállítása, az erdőtelepítés, erdőfelújítás, az erdőnevelés és erdővédelem, valamint a haszonvételek gyakorlása.

(5) A jogszabályok, az alapszabály és az üzemterv keretei között a közgyűlés állapítja meg a társulati erdőben való gazdálkodás, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes feltételeit.

29. § (1) A társulat a bevételeiből fedezi kiadásait. Ha a kiadások a jövedelemből nem fedezhetők, a tagokra társulati érdekeltségeik arányában tagsági járulékot lehet kivetni.

(2) A társulat a kivetett járulékról, annak esedékességéről az alapszabályban meghatározott módon köteles a tagot értesíteni.

(3) A tag a társulati érdekeltsége után kivetett és tagsága idején esedékessé vált járulékért és kamatért a társulattal szemben tagságának megszűnése után is felelősséggel tartozik.

(4)[12] A társulat gazdálkodásával kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VI. Fejezet

RENDELKEZÉS A TÁRSULAT HASZNÁLATÁBAN LÉVŐ ERDŐ TULAJDONJOGÁRÓL

30. §[13] (1) A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti.

(2) A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

(4) A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor.

VII. Fejezet

A TÁRSULAT MEGSZŰNÉSE, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA

A megszűnés esetei

31. § (1) A társulat megszűnik, ha

a) a társulatnak csak egy tagja marad;

b) a társulat más társulattal egyesül;

c) a társulat két vagy több társulatra szétválik;

d) a társulatot felszámolják;

e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

f) jogutód nélküli megszűnését határozza el.

(2) Az erdőbirtokossági társulat megszűnése esetén a társulat vagyonát a tagok között meg kell osztani, s a társulat - ideértve a 39. § (1) bekezdése szerinti társulatot is - tulajdonában lévő erdőterület társulati érdekeltségük arányában a tagok osztatlan közös tulajdonába kerül.

A társulatok egyesülése

32. § (1) Két vagy több társulat külön-külön tartott közgyűlésen, társulatonként számítva az összes szavazat kétharmadát kitevő szavazattöbbséggel elhatározhatja, hogy új társulattá egyesül vagy az egyik társulat a másikba beolvad.

(2) Az egyesülő társulatok együttes közgyűlésen megállapítják az egyesülés időpontját, az új társulat alapszabályát, a tagokat megillető társulati érdekeltség nagyságát, szükség szerint módosítják az alapszabályt és más belső szabályzatokat, továbbá megválasztják az új tisztségviselőket.

(3) Az egyesülő társulatokat megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (befogadó) társulatra szállnak át.

A társulat szétválása

33. § (1) A közgyűlés - ha az erdészeti hatóság, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság a társulat használatában lévő erdő megosztásához előzetesen hozzájárult - az erdő megosztásával érintett tagok kétharmados szavazattöbbségével elhatározhatja a társulat szétválását két vagy több társulatra.

(2) A közgyűlésen határozni kell a társulat vagyonának, valamint a társulat által használt erdőterületnek a megosztásáról.

(3) A tag annak az új társulatnak lesz a tagja, amely a tulajdonában lévő erdőterületet a szétválást követően használja.

(4) Ha a szétválás folytán a társulat tulajdonában lévő erdőterületet megosztják, a tagnak a szétválást megelőzően írásban kell nyilatkoznia arról, hogy társulati érdekeltségét melyik társulatban kívánja fenntartani.

A társulat jogutód nélküli megszűnése

34. § (1) A társulat jogutód nélküli megszűnése esetében - kivéve, ha a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során szünteti meg - végelszámolásnak van helye. A végelszámolást a társulat elnökségének tagjai végzik. A szavazatok legalább egytizedrészét képviselő társulati tagok kérhetik a cégbíróságtól más személy végelszámolóként való kirendelését.

(2) A társulat vagyonának értékesítéséből befolyó összegnek a követelések kielégítése után fennmaradó részét a társulati érdekeltség arányában a társulati tagok között fel kell osztani.

(3)[14] A végelszámolás lefolytatására egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A társulat jogutód nélküli megszűnése az erdőgazdálkodót terhelő, külön törvényben meghatározott kötelezettségeknek az erdőtulajdonosai által történő teljesítését nem érinti.

VIII. Fejezet

A TÁRSULAT TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE, A JOGSÉRTŐ HATÁROZATOK BÍRÓI FELÜLVIZSGÁLATA

35. § A társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a társulattal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

36. § (1) A társulatnak olyan rendelkezésével, határozatával vagy intézkedésével szemben, amely a jogosultnak a tagok névjegyzékébe felvételét megtagadta, vagy a tagi névjegyzékbe arra nem jogosultat vett fel, illetőleg a tag társulati érdekeltségét vagy szavazati jogát nem helyesen állapította meg, az érdekelt a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

(2) Ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.

(3) Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a perindítás előtt a jogsértést a felügyelőbizottságnak bejelentse, s az az előzetes egyeztetést megkísérelje.

IX. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti szabályok

37. § Azokat az erdőbirtokossági társulatokat, amelyek e törvény hatálybalépésének időpontjában az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935. évi IV. törvénycikk vagy ezt megelőző jogszabályok alapján alakultak, és az 1961. évi VII. törvény hatálybalépése után is fennmaradtak, továbbá jelenleg is jóváhagyott alapszabály szerint működnek, a 38. §-ban foglaltak teljesítése esetén e törvény alapján működő társulatnak kell tekinteni.

38. §[15]

39. § (1) A társulati erdőben a folyamatban lévő erdőművelési, továbbá a megállapodás vagy hatósági előírás alapján végzett egyéb munkák költségeivel az érintett erdőgazdaság legkésőbb a gazdasági év végéig köteles elszámolni az erdőbirtokossági társulattal.

(2)[16]

Hatálybalépés

40. §[17] Ez a törvény az 1994. évi július hó 1. napján lép hatályba.

41. §[18]