2002. évi XXIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról[1]

ELSŐ RÉSZ

1. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló - módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 4 806 436,4 millió forintban, azaz négymillió-nyolcszázhatezer-négyszázharminchat egész négytized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 320 354,5 millió forintban, azaz négymillió-háromszázhúszezer-háromszázötvennégy egész öttized millió forintban,

c) hiányát 486 081,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanhatezer-nyolcvanegy egész kilenctized millió forintban

állapítja meg."

2. § A Költségvetési Törvény 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(10) bekezdés jelölése (5)-(11) bekezdésre változik:

"(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő kiadások. A támogatás az államháztartás alrendszereiben a felügyeleti szervet, a 33. § hatálya alá tartozó önszerveződések esetében a nem állami intézmények fenntartóit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által finanszírozott költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót illeti meg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott illetmények, illetve illetményarányosan fizetett egyéb keresetelemek garantált mértékének növekedése alapján. A (8) bekezdésben foglalt rendelkezést e támogatás esetében nem kell alkalmazni. Támogatás illeti meg, továbbá az OEP-ral finanszírozási szerződést kötött, egészségügyi humánszolgáltatást nem költségvetési szervként végző szolgáltatókat, az OEP-ral gyógyító-megelőző ellátásra szerződésben álló szolgáltatókkal egészségügyi szakfeladat végzésére szolgáltatási szerződést kötött egészségügyi vállalkozásokat is. A támogatás megilleti az államháztartás alrendszereitől rendszeres működési támogatásban részesülő állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban levő közhasznú társaságok, alapítványok, valamint a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete által működtetett, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti kötelező közművelődési feladatot ellátó intézményeket, működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményeket, nyilvános könyvtárakat, levéltárakat, művészeti intézményeket a velük munkaviszonyban álló alkalmazottak után, valamint a működési engedéllyel rendelkező, illetve nyilvános könyvtári jegyzékben szereplő egyházi gyűjteményeket és a nyilvános magánlevéltárnak minősülő egyházi levéltárakat. A támogatás igénylésének részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg. A felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításokra az érintett miniszterekkel egyeztetve a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(5) A közalkalmazottak illetményemelésével összefüggő egyéb kiadásokra tartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoporton, melynek elosztására a Kormány jogosult."

3. § A Költségvetési Törvény 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 2001-ben 70 000 Ft/év, 2002-ben 78 400 Ft/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 Ft/év, 2002-ben 660 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2001-ben 255 000 Ft/év, 2002-ben 275 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 2001-ben 204 000 Ft/fő/év, 2002-ben 216 400 Ft/fő/év."

4. § A Költségvetési Törvény 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben augusztus 31-ig 245 000 forint. Az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2002. szeptember 1-jétől 360 000 forint."

5. § A Költségvetési Törvény 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 3%-át. A 2002-ben elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át."

6. § A Költségvetési Törvény 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó)

"b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 2 281 371,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszáznyolcvanegyezer-háromszázhetvenegy millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 2 298 578,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszázkilencvennyolcezer-ötszázhetvennyolc millió forintban,

bc) hiányát 17 207,0 millió forintban, azaz tizenhétezer-kettőszázhét millió forintban

állapítja meg."

7. § A Költségvetési Törvény 65. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés az Ny. Alap)

"b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 1 279 048,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázhetvenkilencezer-negyvennyolc millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 1279 048,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázhetvenkilencezer-negyvennyolc millió forintban,

bc) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg."

8. § A Költségvetési Törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés az E. Alap)

"b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 1 002 323,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőezer-háromszázhuszonhárom millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 1 019 530,0 millió forintban, azaz egymillió-tizenkilencezer-ötszázharminc millió forintban,

bc) hiányát 17 207,0 millió forintban, azaz tizenhétezer-kettőszázhét millió forintban

állapítja meg."

9. § A Költségvetési Törvény 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ONYF főigazgatója felhatalmazást kap, hogy a 74. § (1) bekezdésében meghatározott kereten belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a alapján méltányossági nyugellátás, illetve nyugdíjemelés megállapítását engedélyezze."

10. § A Költségvetési Törvény 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 13. Célelőirányzatok jogcím 2002. évi kiadási előirányzata túlteljesülhet - a X. Miniszterelnökség fejezetből történő pénzeszközátadás terhére - az OEP-ral finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottak és/vagy közszolgáltatást végzők körében az alkalmazottak esetében béremelés, a vállalkozók esetében támogatás címen."

11. § A Költségvetési Törvény 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím előirányzata, valamint a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzata különös méltánylást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel."

12. § A Költségvetési Törvény 109. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"l) az OEP-ral finanszírozási szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatóknál, továbbá az OEP-ral gyógyító-megelőző ellátásra szerződésben álló szolgáltatókkal egészségügyi szakfeladat végzésére szolgáltatási szerződést kötött egészségügyi vállalkozásoknál a 2002. évi rendkívüli béremelés végrehajtásának, illetve a támogatás felhasználásának szabályait."

13. § A Költségvetési Törvény 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a költségvetési viszont-garancia feltételeit, részletes szabályait,

b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri juttatása előirányzatát az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezethez átcsoportosítsa."

14. § (1) A Költségvetési Törvény 109. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(9) bekezdés számozása (3)-(10) bekezdésre változik:

"(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

a) az előző évek előirányzat-maradványaiból 2002. évben átcsoportosítást hajthasson végre,

b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2002. július-december hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-ának 50%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel,

c) az 58. §-ban 2002. évben megállapított havi 740 forint üzemben tartási díjat 2002. július 1-jét követően nem kell beszedni."

(2) A Költségvetési Törvény 109. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 15. alcímből (Közoktatási gyermekétkeztetés rászorultsági alapú támogatása) nyújtandó támogatás igénylési feltételeit, az egyes intézményfenntartók számára jutó támogatás meghatározásának módját, a támogatással történő elszámolás részletes szabályait - a belügyminiszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2002. július 31-ig közleményben határozza meg, és a közlemény alapján gondoskodjon a szükséges felmérés Államháztartási Hivatalon keresztül történő elvégzéséről, az intézményfenntartók számára járó támogatási összeg meghatározásáról."

(3) A Költségvetési Törvény 109. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi kiegészítő nyugellátás emelése és az egyszeri juttatása végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatok 2002. évi kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését."

15. § A Költségvetési Törvény 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"119. § (1) 2002. július hónapban 19 000 forint egyszeri juttatásban részesül minden olyan személy, aki 2002. július hónapban

a) öregségi nyugdíjban (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat),

b) rokkantsági nyugdíjban,

c) baleseti rokkantsági nyugdíjban,

d) özvegyi vagy szülői nyugdíjban,

e) árvaellátásban,

f) baleseti hozzátartozói nyugellátásokban,

g) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékban,

h) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékában,

i) átmeneti járadékban,

j) rendszeres szociális járadékban,

k) egészségkárosodási járadékban,

l) vakok személyi járadékában,

m) rokkantsági járadékban,

n) központi szociális segélyben,

o) házastársi pótlékban,

p) házastárs után járó jövedelempótlékban,

q) nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,

r) nemzeti gondozási díjban,

s) hadirokkant-járadékban,

t) hadiözvegyi járadékban,

u) hadiárva-járadékban,

v) hadigondozott családtag járadékában

részesül.

(2) Az egyszeri juttatás személyenként egy jogcímen jár.

(3) Az intézkedés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

16. § (1) A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:

a) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 2. Országkép építés és tájékoztatási feladatok jogcím-csoport támogatási előirányzata 1 745,3 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 1719,2 millió forintra, 3. Kulturális kiadványok jogcím-csoport támogatási előirányzata 206,3 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 206,3 millió forintra, 4. Költségvetési tájékoztató jogcím-csoport támogatási előirányzata 0,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 0,0 millió forintra, 5. Gazdaságfejlesztési eszközprogram jogcím-csoport támogatási előirányzata 559,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 559,0 millió forintra változik, az alcím kiegészül a 66. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány jogcím-csoporttal, melynek támogatási előirányzata 50,0 millió forint, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzata 50,0 millió forint, 67. Politikatörténeti Alapítvány támogatása jogcím-csoporttal, melynek támogatási előirányzata 14,0 millió forint, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzata 14,0 millió forint, valamint a 68. Nagy Imre Alapítvány támogatása jogcím-csoporttal, melynek támogatási előirányzata 14,0 millió forint, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzata 14,0 millió forint, a 10. Fejezeti tartalék alcím kiadási és támogatási előirányzata 385,8 millió forintra, az 1-9. cím összesen kiadási előirányzata 80 058,5 millió forintra, támogatási előirányzata 64 304,9 millió forintra, 12. Tartalékok cím, 1. Költségvetés általános tartaléka alcím kiadási előirányzata 81 995,6 millió forintra, 2. Céltartalékok alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoport kiadási előirányzata 117 919,0 millió forintra, az alcím kiegészül a 4. Közalkalmazottak illetményemelésével összefüggő egyéb kiadások tartaléka jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 2 500,0 millió forint, a X. fejezet összesen kiadási előirányzata 313 082,2 millió forintra, támogatási előirányzata 89 425,1 millió forintra változik.

b) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a 15. Közoktatási gyermekétkeztetés rászorultsági alapú támogatása alcímmel, melynek támogatási előirányzata 4 714,8 .millió forint, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 4 714,8 millió forint, az 1-19. cím összesen kiadási előirányzata 245 532,7 millió forintra, támogatási előirányzata 245 423,2 millió forintra, a XI. fejezet összesen kiadási előirányzata 798 987,3 millió forintra, támogatási előirányzata 219 372,8 millió forintra változik.

c) A XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 1. Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata jogcím-csoport támogatási előirányzata 2 166,1 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiegészül a 4. Ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt előirányzattal, melynek kiadási előirányzata 850,0 millió forint, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 1 316,1 millió forintra, az 1-11. cím összesen kiadási előirányzata 307 145,7 millió forintra, támogatási előirányzata 186 404,5 millió forintra, a XX. fejezet összesen kiadási előirányzata 307 145,7 millió forintra, támogatási előirányzata 186 404,5 millió forintra változik.

d) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím kiegészül a 2. Üzemben tartási díj átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 7 204,4 millió forint, 19. Vállalkozások költségvetési befizetései cím, 1. Társasági adó alcím bevételi előirányzata 343 000,0 millió forintra, 2. Pénzintézetek társasági adója alcím bevételi előirányzata 34 400,0 millió forintra, 4. Vám és importbefizetések alcím bevételi előirányzata 120 000,0 millió forintra, 5. Játékadó-bevétel alcím bevételi előirányzata 39 972,0 millió forintra, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím bevételi előirányzata 1 357 000,0 millió forintra, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím bevételi előirányzata 581 900,0 millió forintra, 21. Lakosság költségvetési befizetései cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím bevételi előirányzata 920 042,2 millió forintra, 25. Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím, 1. Családi támogatások alcím, 1. Családi pótlék és iskoláztatási támogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 153 000,0 millió forintra, 2. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím kiegészül a 3. Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri támogatása jogcímcsoporttal, melynek kiadási előirányzata 6 300,0 millió forint, 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím, 1. Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása alcím, 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport kiadási előirányzata 185 174,6 millió forintra, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím kiadási előirányzata 69 665,0 millió forintra, a XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 047 231,7 millió forintra, bevételi előirányzata 3 748 011,7 millió forintra változik.

(2) A Költségvetési Törvény 20. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:

A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek cím, 6. Központi költségvetési hozzájárulások alcím, 5. Központi költségvetésben tervezett pénzeszköz-átadás jogcím-csoport bevételi előirányzata 185 174,6 millió forintra, 7. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek alcím, 3. Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek jogcím-csoport bevételi előirányzata 3 171,0 millió forintra, 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím, 4.Egyösszegű méltányossági kifizetések jogcímcsoport kiegészül a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcímmel, melynek kiadási előirányzata 400,0 millió forint, az alcím kiegészül az 5. Egyszeri nyugdíj-juttatás jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 46 100,0 millió forint, a LXXI. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 279 048,0 millió forintra, bevételi előirányzata 1 279 048,0 millió forintra változik.

(3) A Költségvetési Törvény 21. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím bevételi előirányzata 520 384,2 millió forintra, 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, 1. Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék jogcím-csoport bevételi előirányzata 125 860,0 millió forintra, 6. Központi költségvetési hozzájárulások alcím, 6. Központi költségvetésből átadott pénzeszköz jogcím-csoport bevételi előirányzata 69 665,0 millió forintra, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím kiegészül az 5. Egyszeri nyugdíj-juttatás jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 7 500,0 millió forint, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzata 45 452,1 millió forintra, 3. Fogászati ellátás jogcím kiadási előirányzata 16 194,2 millió forintra, 4. Gondozóintézeti gondozás jogcím kiadási előirányzata 10 125,8 millió forintra, 5. Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcím kiadási előirányzata 4 816,5 millió forintra, 6. Járóbeteg-szakellátás jogcím kiadási előirányzata 72 706,7 millió forintra, 8. Művesekezelés jogcím kiadási előirányzata 13 059,8 millió forintra, 10. Fekvőbeteg-szakellátás jogcím kiadási előirányzata 290 630,7 millió forintra, 13. Célelőirányzatok jogcím kiadási előirányzata 5 348,4 millió forintra, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 199 035,0 millió forintra, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 27 654,0 millió forintra, a LXXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 019 530 millió forintra, bevételi előirányzata 1 002 323,0 millió forintra változik.

MÁSODIK RÉSZ

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

17. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79/B. § A felsőoktatási intézményben - e törvény 2. számú mellékletében meghatározott - oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók."

(2) A Kjt. 79/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79/D. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában. E rendelkezéseket kell alkalmazni a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén is."

(3) A Kjt. a következő új 79/D. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg az előző bekezdéssel megállapított 79/D. § számozása 79/E. §-ra változik:

"79/D. § (1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi adjunktusi és a főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak, amennyiben az egyetemi adjunktusi és a főiskolai adjunktusi munkakört a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 123. §-ának (2) bekezdése szerint határozatlan időre kinevezett közalkalmazott tölti be.

(2) A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél, illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben - a megbízási jogviszony kivételével - munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott magasabb fizetési fokozatba az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött

a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó esetén öt évet követően,

b) egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá határozatlan időre kinevezett egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus esetén tíz évet követően lép, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.

(4) A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói követelménynek.

(5) A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (3) bekezdésében említett időtartamok.

(6) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg."

(4) A Kjt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(5) A Kjt. 2. számú melléklettel egészül ki e törvény 2. számú melléklete szerint.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

18. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el."

(2) Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) A pénzügyminiszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának évében, illetőleg a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjai általános választásának évében a választás napját (első forduló) megelőző 30 nappal

a) az államháztartás állapotáról a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében

b) a közigazgatási államtitkárok,

c) az országos hatáskörű szervek vezetői,

d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,

e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,

f) a jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző részletes jelentést tesznek közzé pénzügyi helyzetükről és a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről."

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

19. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. törvény) 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal - kivéve az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó gazdasági társaságokat - az annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet. Az értékesítésre jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A Priv. törvény 13. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított 2 évig nem lehetnek az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának tagjai."

(3) A Priv. törvény 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ÁPV Rt. működését kilenc-tizenegy tagból álló felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megbízatása az ÁPV Rt. megszűnéséig, de legfeljebb három évre szól, ugyanakkor ezen időtartam alatt is visszahívhatók. Az ÁPV Rt. esetében a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 36. §-a nem alkalmazható.

(2) A felügyelő bizottság elnökét a Kormány az Állami Számvevőszék javaslatára nevezi ki, illetve hívja vissza. A felügyelő bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok által jelöltek közül képviselő-csoportonként egy-egy személyt a Kormány nevez ki. A felügyelő bizottságba az Országos Munkaügyi Tanács munkáltatói, illetve munkavállalói oldala is jelöl egy-egy személyt. A Kormány köteles az utóbbi két személyt a felügyelő bizottság tagjának kinevezni, az összeférhetetlenség esetét kivéve. A felügyelő bizottság tagja országgyűlési képviselő nem lehet."

(4) A Priv. törvény 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ÁPV Rt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettesei alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának tagjai."

(5) A Priv. törvény 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/A. § Az ÁPV Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai a kinevezésüktől számított 30 napon belül, majd azt követően évente, vezető alkalmazottai a kinevezésüktől számított 30 napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek."

(6) A Priv. törvény melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

20. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő

a) a 2002. január 1.-augusztus 31. közötti időszakra elszámolt bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal,

b) a 2002. szeptember 1.-december 31. közötti időszakra elszámolt bér 18 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forinttal,

feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (a továbbiakban: jogosultsági határ) nem haladja meg.

(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 333 333 forinttal növelt összegét, akkor az adójóváírás összege egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével."

(2) Az Szja. tv. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 3000 forint,

b) kettő eltartott esetén 4000 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 10 000 forint."

(3) Az Szja. tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:)

"c) a havi adójóváírást - amely, figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is, a 2002. január 1.- augusztus 31. közötti időszak esetében az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint, a 2002. szeptember 1.-december 31. közötti időszak esetében az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 18 százaléka, de legfeljebb havi 9000 forint - feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését;"

(4) Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 4. pontja az alábbi 4.7. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

"4.7. A Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, valamint kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás."

(5) Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 7. pontja a következő 7.9. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.9. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény alapján az állami költségvetés terhére elengedett vagy átvállalt kötelezettség összege."

21. §[2]

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

22. § (1) A termőföldről szóló - módosított - 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-ának l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"l) kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;

m) helyben lakó:

1. az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;

2. az a magánszemély, akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;

3. az i) pont 3. alpontja szerinti szakirányú képzettséggel rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemély;

4. az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban a k) és l) pontok szerinti mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az 1-2. alpontban meghatározott településen van; és

5. természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy a 4. alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy részvényese;

n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával."

(2) A Tft. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6) bekezdésre változik:

"(2) A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt."

(3) A Tft. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;

b) a helyben lakó szomszédot;

c) a helyben lakót;

d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó;

b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;

c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony."

(4) A Tft. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § A haszonbérlő - termelési integráció megvalósítása érdekében - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése - ha a felek másképpen nem rendelkeznek - nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit."

(5) A Tft. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg.

(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet."

(6) A Tft. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:

a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;

b) a helyben lakó szomszédot;

c) a helyben lakót.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó;

b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó;

c) jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó."

(7) A Tft. a 24. §-t követően a következő alcímmel és 24/A. §-sal egészül ki:

"Szívességi földhasználat

24/A. § (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ingyenesen átengedheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti."

(8) A Tft. 25/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatba vételtől számított harminc napon belül bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, a bejelentést a tulajdonosnak is alá kell írnia."

(9) A Tft. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtokösszevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok szerinti cserének kell tekinteni."

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása

23. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló a 2001. évi XCIII. és a 2001. évi CII. törvénnyel módosított 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját."

(2) Az MNB törvény 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) azt ellenőrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésében meghatározott feladatait és azok hatását az MNB eredményére."

(3) Az MNB törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság."

(4) Az MNB törvény a következő alcímmel és 52/A-52/D. §-sal egészül ki:

"A felügyelő bizottság

52/A. § (1) A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik.

(3) A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására.

(4) A felügyelő bizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további három tag,

c) a pénzügyminiszter képviselője,

d) a pénzügyminiszter által megbízott szakértő.

(5) Felügyelő bizottsági tag hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező magyar állampolgár lehet.

52/B. § A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új Országgyűlés az alakuló üléstől számított három hónapon belül az új felügyelő bizottsági tagokat megválasztja. Ha az új Országgyűlés az említett határidőig az új felügyelő bizottsági tagokat nem választja meg, a felügyelő bizottság működése mindaddig tart, amíg az új Országgyűlés a felügyelő bizottsági tagokat megválasztja.

52/C. § A felügyelő bizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetőleg az őt megbízó pénzügyminiszter hívhatja vissza.

52/D. § A felügyelő bizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetőleg az őt megbízó pénzügyminiszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik."

(5) Az MNB törvény 53. §-a előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az elnök, az alelnökök, a monetáris tanács és a felügyelő bizottság tagjainak díjazása"

(6) Az MNB törvény 53. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) és (6) bekezdés jelölése (7) és (8) bekezdésre változik:

"(5) A felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja az MNB elnöke MNB-től származó keresetének 15%-a.

(6) A felügyelő bizottság további tagjainak tiszteletdíja az MNB elnöke MNB-től származó keresetének 10%-a."

(7)[3]

(8) Az MNB törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § Az MNB alkalmazottait és felügyelő bizottsági tagjait jegybanki feladatuk ellátása kapcsán a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni."

(9) Az MNB törvény 58/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"58/A. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács további tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános."

(10) Az MNB törvény a következő 58/B. §-sal egészül ki:

"58/B. § A felügyelő bizottság tagjaira nézve az 57. § (1), (3)-(6), (9)-(10) és (13) bekezdéseinek és az 58. § (7) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell."

24. §[4]

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

25. § A családok támogatásról szóló - módosított - 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

"(2) A nevelési ellátás július hónapra járó összege az (1) bekezdés szerinti összeg kétszerese."

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

26. §[5]

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

27. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az MFB Rt. külföldi forrás-bevonásához a pénzügyminiszter - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel közösen kialakított eljárási rend szerinti - előzetes egyetértése szükséges."

(2) Az MFB tv. a következő 8/A. §-sal egészül ki: "8/A. § Az MFB Rt. - járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely a 2. §-ban meghatározott feladatkörébe tartozó tevékenységet lát el."

(3) Az MFB tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MFB Rt.-ben a Magyar Államot mint egyszemélyes tulajdonost az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében meghatározott miniszter képviseli (tulajdonosi jogok gyakorlója)."

(4) Az MFB tv. 14. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igazgatóság tagjainak száma 3-9 fő.

(3) Az igazgatóság tagja és az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója nem lehet országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő.

(4) Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki és hívja vissza."

(5) Az MFB tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Az MFB Rt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló egy vagy két vezérigazgató áll. Az MFB Rt. vezérigazgatója nem töltheti be az igazgatóság elnökének tisztségét.

(2) Az MFB Rt. elnökét, vezérigazgatóját a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki és hívja vissza.

(3) Az MFB Rt. vezérigazgatója felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja."

(6) Az MFB tv. 16. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyelő bizottság tagjainak száma 3-7 fő.

(3) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki."

(7) A MFB tv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § Az MFB Rt. könyvvizsgálóját az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a tulajdonosi jogok gyakorlója bízza meg határozott időtartamra."

(8) Az MFB tv. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/A. § Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnöke és tagja, továbbá vezérigazgatója a kinevezését követő 30 napon belül, majd azt követően évente, vezető alkalmazottai a kinevezésüket követő 30 napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek."

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

28. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló - módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 145. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát."

(2) A Ptk. 452. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges; jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása - ha törvény másként nem rendelkezik - semmis."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) Ez a törvény - a (2)-(10) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény 17. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései 2002. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az e törvény 20. §-ával megállapított, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései 2002. január 1-jével lépnek hatályba. Ugyanezen időponttól az Szja. törvény 3. §-ának 72. pontja b) alpontjában a "alapján a nevelőszülőt megillető nevelési díj" szövegrész helyébe a "felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj", valamint az Szja. törvény 1. számú mellékletének 1.3. pontjában a "nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány és" szövegrész helyébe a "nevelési díj és a nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány, valamint" szövegrész lép.

(4) E törvénynek az Alk. tv.-t módosító 21. §-a 2002. szeptember 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az Alk. tv. 8. § (6) bekezdésének "évi 350 ezer forint" szövegrész helyébe "évi 433 333 forint" szövegrész lép.

(5)[6]

(6)[7]

(7)[8]

(8) Az e törvény 22. §-ával megállapított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba azzal, hogy a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.

(9) Az e törvény 25. §-ával megállapított, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései 2002. július 1-jével lépnek hatályba.

(10) Az e törvény 15. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 119. §-a a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

30. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 15. §-a előtti cím, valamint 20. §-ának a) pontja,

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ának (2) bekezdése,

c) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. §-ának (1) és (4) bekezdése,

d) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 13. §-ának (5) bekezdése és az annak szövegét megállapító 2001. évi CXVII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése.

31. §[9]

32. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (7)-(9) bekezdése, 93. §-ának (4)-(6) bekezdése, valamint 3. és 4. számú melléklete 2002. szeptember 1-jén hatályát veszti.

33. § (1)[10]

(2) Az e törvény 27. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8/A. §-ának rendelkezéseit 2003. december 31-ig kell végrehajtani.

34. § Az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/D. § (1) bekezdésben meghatározott munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott fizetési fokozatát és illetményét - 2002. szeptember 1-jei hatállyal - 2002. szeptember 30-ig kell a 79/D. és a 79/E. §-ok szabályai szerint megállapítani.

35. § (1)[11] E törvény hatálybalépését követően az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvénynek (a továbbiakban: Ekszt.) a 4-10. §-ai - ide nem értve a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést -, a 12. § (3) bekezdése, a 15. §-a, a 25. § (4) bekezdése - ide nem értve a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés tekintetében történő alkalmazhatóságát -, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. §-a (1) bekezdésének v) pontja, a 17. §-a (2) bekezdése második mondatának 17. §-a (1) bekezdésének v) pontjára utaló rendelkezése 2003. július 1-jétől alkalmazhatóak. Az Ekszt. 25. § (1) bekezdésében a "2003. január 1. napjától" szövegrész helyébe a "2003. július 1. napjától" szövegrész lép.

(2)[12] Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében jelölt Budapest Airport Rt. tulajdonosi jogait gyakorló szerv 2003. január 1-jétől az ÁPV Rt.

36. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 38. §-a 2002. augusztus 1-jei hatállyal kiegészül a következő d) ponttal, egyidejűleg a d)-g) jelölése e)-h) pontokra változik:

(A hegyközség)

"d) a 31. § d) pontjában foglalt adatokat, valamint nem hegyközségi tag esetében a kiadott származási bizonyítványok alapján összesített adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton átadja a vámhatóságnak;"

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke,

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke,

1. számú melléklet a 2002. évi XXIII. törvényhez

1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok

2. számú melléklet a 2002. évi XXIII. törvényhez

2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

* A fizetési fokozatok, valamint a hozzá tartozó arányszámok a határozatlan időre kinevezettekre vonatkoznak.

3. számú melléklet a 2002. évi XXIII. törvényhez

Melléklet az 1995. évi XXXIX. törvényhez

A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami tulajdon alanyának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló miniszter, illetőleg szerv megjelölésével - a következők:

4. számú melléklet a 2002. évi XXIII. törvényhez[13]