16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 93. §-a (2) bekezdésének m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve regionális szervei (a továbbiakban együtt: Hivatal) eljárására.
(2) A Hivatal hatósági eljárásaiban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) és a Tv. szabályai szerint jár el.
(3) A Hivatal elsőfokú regionális szerveinek illetékességét a kulturális örökségi elem feltalálási, illetve őrzési helye határozza meg.
2. §
(1) A Hivatal a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott eljárásaiban közreműködő tanácsadó testületek az Örökségvédelmi Tanácsadó- Testület, az Ásatási Bizottság, a Műemléki Tervtanács és a Kulturális Javak Bizottsága. A tanácsadó testületeket a Hivatal működteti. A tanácsadó testületek munkájában való részvétel tiszteletdíjjal jár, amely juttatás feltételeiről és mértékéről a Hivatal elnöke határoz.
(2) Az Örökségvédelmi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: ÖTT) 9 tagját 2 évre - a Hivatal elnökének előterjesztése alapján - a miniszter nevezi ki. Az ÖTT a jelentősebb szakmai ügyekben, valamint a másodfokú döntések előkészítésében hozott állásfoglalásaival segíti a Hivatal elnökének munkáját.
(3) Az Ásatási Bizottság 9 tagú szakmai tanácsadó testület, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos elsőfokú hatósági döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját. A bizottság két tagját a Magyar Tudományos Akadémia, két tagját a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, négy tagját az országos és megyei (fővárosi) múzeumok, egy tagját a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának jelölése alapján 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel.
(4) A Műemléki Tervtanács (a továbbiakban: MT) 9 tagú szakmai tanácsadó testület, amely a műemlékekkel kapcsolatos egyes elsőfokú hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját, tagjait - a műemléki szakterület szakmai irányítását ellátó vezető előterjesztése alapján 2 évre a Hivatal elnöke nevezi ki. Az MT három tagja a Hivatal munkatársai közül kerül ki, további két-két tagjára az MTA Építészettörténeti és Műemléki Bizottsága, a Magyar Építészkamara, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke tesz javaslatot.
(5) A Kulturális Javak Bizottsága kilenctagú szakmai tanácsadó testület, amely a kulturális javakkal kapcsolatos egyes elsőfokú hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját. A bizottság egy-egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Restaurátorok Országos Egyesülete jelölése alapján 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel.
3. §
E rendelet alkalmazásában
a) átalakítás: a restaurálás esetein kívül minden olyan beavatkozás, amelynek eredménye a kulturális örökség elemeinek jellegét és megjelenését tartósan érinti. Átalakításnak minősül a védett tárgy-együttesek eredeti elhelyezési rendjének megváltoztatása is;
b) reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. §-ának g) pontjában meghatározott gazdasági reklám, az épület, építmény (helyiség) rendeltetésére, tulajdonosára vonatkozó, közterületről látható feliratot, ábrát vagy figurát tartalmazó épülettartozék (cégér), a pártok választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására felszólító nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsítő politikai hirdetés, valamint a társadalmi célú hirdetés;
c) reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen vagy azon kívül elhelyezett eszköz;
d) restaurálás: a védetté nyilvánított kulturális javak, illetve műemlékek eredeti állapotának helyreállítása, állagának megóvása (konzerválás), szükség esetén a hiányzó részek kiegészítése.
[A Tv. 63. §-ának (1) bekezdéséhez]
4. §
A műemlékeken végzett építési engedélyhez kötött munkák esetében a Hivatal építési hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és az annak végrehajtásáról rendelkező, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM r.), illetve az egyéb építési szabályok alapján jár el az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
5. §
(1) A műemlékekkel kapcsolatos elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási, valamint a funkció, illetve rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelemnek - az általános építési engedélyezési eljárásban megjelölt tartalmi kellékeken túl - tartalmaznia kell:
a) a meglévő (az átalakítás előtti) állapotra vonatkozó felmérési és fényképdokumentációt,
b) homlokzatot érintő munkák esetében a homlokzat kialakítására vonatkozó műszaki tervek és leírások mellett színezési vázlatot egy példányban, a műemléki ingatlan környezetére vonatkozó utcakép rajzi és fényképi ábrázolásai.
(2) Az átalakítás mértékétől és jellegétől függően a hatóság az engedély benyújtásának feltételeként előírhatja:
a) helyszíni kutatás elvégzését, kutatási dokumentáció benyújtását,
b) az ingatlan építéstörténetére vonatkozó adatok beszerzését,
c) diagnosztikai vizsgálat elvégzését,
d) részletrajzok készítését,
e) kertépítészeti terv készítését,
f) belsőépítészeti és (meg)világítási terv elkészítését.
(3) A Hivatal az engedély megadását - az általános eljárásokban meghatározottakon túl is - megtagadhatja, különösen akkor, ha
a) annak következtében a műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmei jelentőségét sértő állapot jönne létre,
b) az építési tevékenység a műemlék arányrendszerét rontja, értékei érvényre jutását gátolja.
6. §
(1) A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben a Hivatal az Étv. és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, valamint a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet alapján jár el.
(2) A Hivatal a telekalakítási engedély megadását megtagadhatja,
a) ha a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat;
b) ha a tervezett telekfelosztás a műemlékhez tartozó eredeti ingatlanterület megosztására irányul, abban az esetben is, ha a terv szerinti ingatlanok egyébként megfelelnének az Étv. és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak.
(3) A telekalakítási eljárások során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban megosztott műemlékingatlanok újraegyesítésére.
Műemléken történő reklám, reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó külön szabályok
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének c) pontjához]
7. §
Műemlékeken - ideértve a műemléki területeket is - reklám, reklámhordozó elhelyezése az általános építésügyi szabályok szerint engedélyköteles reklámelhelyezésen [KTM r. 9. § (1) bekezdés cd) pont] túl is engedélyköteles
8. §
(1) A reklám, reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó kérelemnek - a KTM r.-ben megjelölteken túl - tartalmaznia kell:
a) a műemléknek a reklám, reklámhordozó által érintett teljes homlokzatát ábrázoló (a beavatkozás előtti és a tervezett állapotra vonatkozó) dokumentációt 1:100-as méretarányban, a reklám nappali és esti megjelenésének bemutatásával, valamint - szükség szerint - a tervezett elhelyezés melletti 2-2 nyílást magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű dokumentációt,
b) az adott műemlék környezetének a beavatkozás előtti állapotát bemutató fényképeket (környezet, utcakép);
c) a dokumentációnak tartalmaznia kell a reklám, reklámhordozó szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását, színezését, a megvilágítás módját, valamint a műemléki épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit.
(2) Reklám, reklámhordozó elhelyezésére engedély csak akkor adható, ha az a műemlék történeti, esztétikai értékeihez igazodik, nem zavarja a városkép, utca, tájkép összhangját, színe, megvilágítása, anyaga és mérete miatt nem csökkenti a műemléki értékek érvényesülését.
(3) Az engedély határozott időre adható. A reklám, reklámhordozó fennmaradása ez idő letelte után újabb időszakokra meghosszabbítható.
(4) Az engedély lejárta után a reklám, reklámhordozó eltávolításáért és az eredeti állapot visszaállításáért a reklám közzétevője [Rtv. 2. § a) pont] és a reklámozó [Rtv. 2. § p) pont] egyetemlegesen felelős.
A Hivatal örökségvédelmi hatósági eljárásaira vonatkozó szabályok
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének a) pontjához]
9. §
(1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzett, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetve a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló engedélyköteles tevékenységek körét, ha azt a védettséget kimondó határozat vagy rendelet másként nem állapította meg, a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó leírást, illetőleg helyszínrajzot (térképet),
b) a tervezett tevékenység megnevezését, célját, leírását és az ehhez szükséges képi és rajzi dokumentációt.
(3) A régészeti feltárások engedélyezéséről külön jogszabály rendelkezik.
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének b) pontjához]
10. §
(1) Műemlékek esetén a 2. számú mellékletben felsorolt, - építési engedélyhez nem kötött - építési-felújításimunkákhoz a Hivatal engedélye kell.
(2) Az engedély iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot l példányban,
b) az építész tervező nyilatkozatát a KTM r. 17. § c) pontja szerinti feltételek meglétéről, valamint a műemléki követelmények érvényre juttatásáról,
c) a tervezett munka műszaki leírását.
(3) Az átalakítás mértékétől és jellegétől függően, valamint a helyszíni szemle alapján a hatóság előírhatja
a) helyszíni építéstörténeti kutatás elvégzését,
b) az ingatlan építéstörténetére vonatkozó adatok beszerzését,
c) épületdiagnosztikai kutatás elvégzését.
(4) Az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzett azonnali beavatkozást igénylő munkák esetében engedélyt nem kell kérni, de a munka elkezdését haladéktalanul be kell jelenteni a Hivatalnak.
(5) Nem minősülhet azonnali beavatkozásnak a részleges vagy teljes bontás.
(6) A Hivatal az engedély megadását az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben megtagadhatja.
11. §
(1) A védetté nyilvánított kulturális javak esetében a rendszeres jó karbantartást meghaladó mértékű, de az e rendelet 18. §-ának hatálya alá nem tartozó engedélyköteles tevékenységeket a védettséget elrendelő határozat határozza meg.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) indoklást,
b) a tulajdonosi hozzájárulást.
A kutatási engedély [A Tv. 63. § (2) bekezdésének d) pontjához]
12. §
Kutatási engedélyt kell kérni a műemléki védettség alatt, illetve elővédettség alatt álló, ideiglenesen védett épület, építmény, annak tartozéka műszaki vagy tudományos célú, roncsolással járó vizsgálatához.
13. §
A kutatási engedély iránti kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonosi hozzájárulást,
c) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot,
d) a kérelmező kötelezettségvállaló nyilatkozatát a kutatás nyomán kialakult állapot, illetve a megkutatott épületrészek szakszerű konzerváló kezeléséről, szükség esetén a műemlék helyreállításáról,
e) a kutatás által érintett épületrészek (falfelületek, födémek, már ismert díszítő részletek, egyéb műemléki értéket képviselő részletek) felmérését, leírását, a kutatás előtti állapot fényképes dokumentálását,
f) a tervezett kutatási munka célját, a munka tervezett folyamatának leírását, időtartamát, a beavatkozás mértékét, továbbá egyedi technológia előírása esetén az alkalmasság elbírálásához szükséges dokumentumokat,
g) a kutatást végző felelős szakember nevét, kutatási jogosultságának igazolását, a beadványt hitelesítő aláírását,
h) amennyiben a kutatás több szakterületet érint, az f) és g) pont szerinti adatokat, szakterületenként.
14. §
(1) A kutatási engedély tartalmazza az elvégzendő munka leírását, a kutatásra jogosultak nevét, szakterületét, a kutatás befejezésének határidejét, a dokumentálásra vonatkozó egyedi előírásokat. A hatóság előírhatja más szakterület szakértőjének bevonását a kutatási munkába.
(2) A kutatási engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül a kutatást meg kell kezdeni. Az engedély kérelemre további egy évig meghosszabbítható.
15. §
A kutatási dokumentációt a kérelmező köteles a munka befejezésétől számított 60 napon belül a Hivatalnak benyújtani. A kutatási dokumentáció tartalmazza:
a) a kutatási munka folyamatos leírását, kutatási naplót,
b) építéstörténeti összefoglalást,
c) a kutatás folyamatát és eredményeit bemutató fotódokumentációt,
d) a kutatás természetétől függő rajzi dokumentációt,
e) a kutatási eredmények összefoglalását.
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének f) pontjához]
16. §
(1) A műemlékhez tartozó ingatlanterületen fakivágás engedélyezése során a Hivatal a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet alapján jár el.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdésben hivatkozott kormányrendelet előírásain túlmenően fényképet és alaprajzi vázlatot kell csatolni, a kivágandó fa megjelölésével.
(3) Műemléki védelem alatt álló ingatlanon és műemléki területen fa (növényzet) telepítése engedélyköteles. Az erre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell - az azonosító és a tulajdonosra, annak hozzájárulására vonatkozó adatokon túl - a rendelet 2. számú mellékletének 18. pontjában foglaltakat.
(4) A Hivatal pótlási kötelezettségként előírhatja a műemlék történeti növényállományának megfelelő fajok telepítését.
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének g) pontjához]
17. §
(1) Műemlék egyes részeinek, szerkezeti elemeinek más helyre szállítására, elhelyezésére irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) a tulajdonos hozzájárulását,
b) az áthelyezés előtti állapot teljes körű dokumentációját, a tervezett munka jellegétől függően felméréssel, fotódokumentációval,
c) az új elhelyezés részletes műszaki dokumentációját,
d) a kérelmező nyilatkozatát a szállítás körülményeiről és biztonságáról, valamint a befogadó nyilatkozatát az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról.
(2) Műemlék tartozékaként védett képző- és iparművészeti alkotás áthelyezéséhez restaurálási engedély szükséges.
(3) Az áthelyezés tényét, körülményeit a műemléki nyilvántartásba be kell jegyezni.
A restaurálási, átalakítási engedély szabályai
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének h) pontjához]
18. §
A védetté nyilvánított kulturális javakkal és a műemlékekkel kapcsolatos állagmegóvási, restaurálási vagy átalakítási munkálatok csak a Hivatal által kiadott restaurálási engedély alapján végezhetők.
19. §
(1) A restaurálási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét,
b) a restaurálás tárgya, és annak azonosításra alkalmas adatait,
c) restaurálási tervet,
d) a restaurátor nevét, címét, a restaurálási jogosultság igazolását,
e) műemlék esetében 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot,
f) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos/kezelő hozzájárulását,
g) műemlék esetében a kérelemhez csatolni kell a restaurálás tárgyát képező elem(ek) és az egész védett objektum közötti (esztétikai, műszaki, épületfizikái stb.) összefüggéseket tartalmazó restaurálási elődokumentációt.
(2) A restaurálási terv tartalmazza:
a) a tárgy állapotleírását és fotódokumentációját a látható károsodásokkal,
b) esetleges korábbi restaurálások dokumentációját,
c) a tervezett beavatkozásokat,
d) a javasolt eljárások leírását és a felhasználni kívánt anyagokat,
e) esztétikai helyreállítási javaslatot,
f) a kezelések várható eredményeit és kockázatait.
20. §
(1) A restaurálási engedélyben fel kell tüntetni
a) a restaurátor nevét,
b) a restaurálás tárgyát és a beavatkozás mértékét,
c) a Hivatal előírásait.
(2) Az engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a restaurálást meg kell kezdeni.
(3) Az engedélyben foglalt adatokban bekövetkezett változástól számított 15 napon belül a Hivataltól kérni kell az engedély módosítását.
21. §
(1) A restaurálásról dokumentációt kell készíteni. A dokumentáció tartalmazza:
a) az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését,
b) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével,
c) a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait,
d) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, illetve helyreállítás utáni állapotáról,
e) a további kezelésére és tárolására vonatkozó javaslatokat.
(2) A dokumentációt a restaurálás befejezésétől számított 30 napon belül kell a Hivatalnak megküldeni. A restaurálási dokumentáció nem selejtezhető.
22. §
(1) A restaurálás folyamatát a Hivatal ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek veszélyeztetik a kulturális örökség állagát, a Hivatal határidő kitűzésével felfüggesztheti a restaurálást.
(2) Amennyiben a Hivatal felfüggesztő határozatában megjelölt feltételeket határidőre nem teljesítették, a Hivatal a restaurálási engedélyt visszavonhatja.
(3) A restaurálás a Hivatal határozatával zárul le.
[A Tv. 63. § (2) bekezdésének i) pontjához]
23. §
(1) Fényforrás védett ingatlanon, illetve műemléki területeken belül történő elhelyezéséhez a Hivatal engedélye szükséges.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmezőre vonatkozó adatokat, az érintett tulajdonos(ok) hozzájárulását, továbbá a tervezett fényforrás
a) pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó tervet,
b) a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, valamint az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatokat,
c) a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását,
d) a fényforrásnak a kulturális örökségi értékre várhatóan érvényesülő hatása elbírálásához szükséges, látványtervet is tartalmazó hatástanulmányt.
(3) A Hivatal azokban az esetekben, ahol nem védett ingatlanon, illetve területen észlel a kulturális örökség jellegét és megjelenését befolyásoló fényhatást, dönt a fennmaradásról és annak feltételeiről.
A kulturális örökségre vonatkozó eljárási szabályok
[A Tv. 63. § (4) bekezdéséhez]
24. §
A Hivatal a Tv. 63. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva hozzájárulását
a) az örökségvédelem érdekeit biztosító, előírásokat és kikötéseket tartalmazó feltételekhez kötheti, illetve
b) megtagadhatja, amennyiben a tervezett beavatkozással a kulturális örökségi élem jellege, egysége, összképe, ingatlan örökségi elem esetén annak történeti szerkezete, a tájjal való kapcsolata sérülne, illetve fenntartható használata nem biztosítható.
Előzetes nyilatkozat (A Tv. 65.§-ához)
25. §
(1) A Tv.-ben meghatározott esetekben a Hivatal írásbeli kérelem alapján nyilatkozik arról, hogy a kérelmező által megjelölt tevékenység a kérelemben feltüntetett kulturális örökségi elemen, a megjelölt időben és módon elvégezhető-e.
(2) Műemlékeket vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő tevékenység esetében a kérelemhez mellékelni kell az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, nyomvonalas építkezések esetén térképét.
(3) A Hivatal az előzetes nyilatkozat kiadásával együtt tájékoztatja a kérelmezőt az engedélyhez szükséges feltételekről.
Hatósági kötelezés
(A Tv. 67. §-ához)
26. §
(1) A Tv. 67. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését a Hivatal a tulajdonos költségére végezteti el.
(2) Az elhelyezésről a Hivatal határozatában megjelölt, a tárgynak megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény köteles gondoskodni.
(3) A közgyűjteményben történő elhelyezést csak határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig lehet elrendelni. Amennyiben a védett kulturális tárgy ideiglenes elhelyezésének indokai nem állnak fenn, a Hivatal a határidő, illetve a feltétel bekövetkezése előtt is megszüntetheti az ideiglenes elhelyezést.
(4) A védetté nyilvánított kulturális javak zár alá vétele, lefoglalása, elkobzása esetén az intézkedést elrendelő hatóság a határozat egy példányának megküldésével értesíti a Hivatalt.
(5) A tárgy tulajdonjogát érintő szerződéskötésekről a tulajdonos (kezelő) értesíti a Hivatalt.
(A Tv. 76-80. §-aihoz)
27. §
(1) A Hivatal a Tv. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságát a tulajdonos méltányos érdekeinek figyelembevételével köteles gyakorolni.
(2) A Hivatal a közgyűjtemény megkeresése alapján közreműködik a tulajdonossal kötendő megállapodás létrehozásában.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánított kulturális javak megjelölését,
b) a szerződés célját (kiállítás, tudományos kutatás, publikálás),
c) a tulajdonost megillető esetleges díjazást vagy egyéb ellenszolgáltatást,
d) a felmerülő költségek becsülhető összegét és viselésük módját,
e) a kiállítás feltételeit,
f) a biztosítás feltételeit,
g) az oda- és visszaszállítás időpontját és módját, h) a szerződés időtartamát.
(4) A megállapodás egy példányát meg kell küldeni a Hivatalnak.
28. §
A kulturális javak kiviteléről, a régészeti feltárásokról, a védetté nyilvánításról, továbbá a hatósági nyilvántartásról külön jogszabályok rendelkeznek.
Elővásárlási jog (A Tv. 86. §-ához)
29. §
(1) Az állam elővásárlási jogának érvényesítése érdekében a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa az ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén köteles a vételi ajánlatot a Hivatalnak megküldeni, és a tárgyat az abban foglalt feltételek mellett, a Magyar Államnak megvételre felajánlani.
(2) Amennyiben a tulajdonos a tárgyat nem kereskedelmi forgalomban történő értékesítés céljából másnak átadja, vagy az értékesítéssel valakit megbíz, akkor azt az átadással egyidejűleg köteles bejelenteni a Hivatalnak. Az értékesítésben részt vevők és a tulajdonos egyetemlegesen felelnek az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívás elmulasztásáért.
(3) A kereskedelmi forgalomban történő értékesítés céljából átadott, védetté nyilvánított kulturális javakról - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a kereskedő (bizományos) az átvételtől számított 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Ha a védetté nyilvánító határozat nem tartalmazta az elővásárlás szükségességét, úgy a Hivatal 15 napon belül nyilatkozik az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról, illetőleg az engedély megadásáról. A tulajdonátruházás csak a kérelemben megjelölt személy javára, és az ott megjelölt feltételek szerint történhet. A korábbi tulajdonos köteles közölni az új tulajdonossal, hogy az átruházott tárgy védelem alatt áll.
(4) Árverés útján történő értékesítés esetén az árverési hirdetményben az árverés szervezője, a kereskedő (bizományos, végrehajtó) köteles a védettség tényéről és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást adni, és az árverés időpontja előtt legkésőbb 15 nappal a Hivatalt értesíteni. Amennyiben a Hivatal képviselője élni kíván az állam elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles nyilatkozni.
(5) Az elővásárlási jog alapján állami tulajdonba került kulturális javak kezelésére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Hivatal által javasolt közgyűjteménnyel köt szerződést.
(6) Az elővásárlási jog alapján állami tulajdonba került védett ingatlanok vagyonkezelőjének kijelöléséről a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik.
A Hivatal egyéb, nem hatósági eljárása
30. §
A Hivatal a Tv. 64. § d) pontja szerinti döntését az ÖTT bevonásával hozza meg.
Záró rendelkezése
31. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a műemlékeken, a Világörökség Jegyzékbe felvett védett területeken a reklámok elhelyezésének engedélyezéséről, a fennmaradásuk felülvizsgálatáról szóló 1/1998. (I. 23.) KTM-MKM együttes rendelet.
Rockenbauer Zoltán s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
1. számú melléklet a 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez
A rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a Hivatal engedélye szükséges:
1. minden 30 cm mélységet meghaladó földmunkához, így különösen: kerítés, légvezeték tartóoszlopának földbe állításához, faültetéshez, tuskóirtásos fakitermeléshez, rigolírozáshoz, meliorizációhoz, szőlő és gyümölcsös telepítéséhez;
2. kavics-, föld- és anyagdepó, illetve feltöltés, töltés létesítéséhez;
3. fémkereső műszer használatához;
4. a lelőhely funkciójának, használati módjának megváltoztatásához;
5. reklám elhelyezéséhez;
6. a régészeti lelőhelyen régészeti parkok és bemutatóhelyek létesítéséhez;
7. a lelőhelyen található régészeti emlékek megóvási, konzerválási, restaurálási munkálataihoz;
8. régészeti lelőhelyen folytatott mindenfajta kutatáshoz, külön jogszabályban meghatározottak szerint;
9. a lelőhely részét képező épület, építmény vagy ennek maradványai bármely járószintjének, padlójának megbontásához.
2. számú melléklet a 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez
A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a Hivatal engedélye szükséges:
1. Tetőszerkezet felújításához, helyreállításához, átalakításához.
Benyújtandó melléklet: faanyagvédelmi szakvélemény, statikai szákvélemény, engedélyezési terv 1:100 léptékben (alaprajz, metszetek).
2. Tetőhéjazat, tetőablak, tetőfelépítmény, hófogó felújításához, helyreállításához, átalakításához, cseréjéhez.
Benyújtandó melléklet: fotódokumentáció a meglévő állapotról, tervezett átalakítás esetén az átalakítás mértékétől függő tervrajzok.
3. Homlokzat felújításához, helyreállításához, színezéséhez.
Benyújtandó melléklet: legalább 1: 100 léptékű felmérés, színezési terv, fotódokumentáció a meglévő állapotról, tervezett átalakítás esetén az átalakítás mértékétől függő tervrajzok, szükség szerint faldiagnosztika (víz- és sótartalom vizsgálata).
4. Kémények alakját, méreteit, megjelenését megváltoztató átalakításához.
Benyújtandó melléklet: alaprajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok, kéményseprő szakvélemény.
5. Ablakszerkezetek, ablakfelület osztásának, ablak kiképzésének, szerkezetének és/vagy anyagának megváltoztatásához, ideértve a (történeti) nyitásirány átalakítását is.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok, fotódokumentáció a meglévő állapotról.
6. Ablak-, erkély- és folyosórács átalakításához, leszereléséhez, illetve új ablak-, erkély- és folyosórács alkalmazásához.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok, fotódokumentáció a meglévő állapotról.
7. Kapu vagy közterületre nyíló ajtó átalakításához (mintázat, vasalás, színezés megváltoztatása), leszereléséhez vagy cseréjéhez.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok, fotódokumentáció a meglévő állapotról.
8. Kapu káva kialakításához, kerékvető vagy közterületre nyíló pincelejáró átépítéséhez vagy átalakításához.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok, fotódokumentáció a meglévő állapotról.
9. Homlokzaton felirat, címer, zászlótartó vagy más díszítmény elhelyezéséhez, átalakításához vagy eltávolításához, 1 m2-nél kisebb cég- vagy címtábla, kirakatszekrény elhelyezéséhez, átalakításához.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő, szükség szerint színezett részletrajzok, fotódokumentáció a meglévő állapotról.
10. Udvari homlokzat átalakításához, azon ajtó vagy ablak nyitásához.
Benyújtandó melléklet: fotódokumentáció a meglévő állapotról, 1:100 léptékű alaprajz (az átalakítással érintett homlokzatszakasz megjelölésével) és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok.
11. Eresz- és lefolyócsatornák és tartozékaik (üstök, díszrácsok) felszereléséhez, felújításához vagy eltávolításához.
Benyújtandó melléklet: fotódokumentáció a meglévő állapotról, 1:100 léptékű alaprajz (az átalakítással érintett homlokzatszakasz megjelölésével) és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok.
12. Homlokzati lábazat készítéséhez, javításához, színezéséhez, változtatásához, cseréjéhez, illetve eltávolításához.
Benyújtandó melléklet: fotódokumentáció a meglévő állapotról, 1:100 léptékű alaprajz (az átalakítással érintett homlokzatszakasz megjelölésével) és homlokzati rajz, az átalakítás mértékétől függő részletrajzok, metszetek.
13. Burkolatok cseréjéhez.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz az átalakítással érintett helyiségekről, a meglévő és az új burkolatok jelölésével.
14. Belső díszítések (stukkó, falfestmény, lambériák, szobordíszek, színes vagy egyéb módon kezelt üvegfelületek), fűtőberendezések (kemence, kályha, kandalló), ajtó-és ablakszárnyak eltávolításához, átalakításához és/vagy átszínezéséhez, az épülethez tartozó történeti értékű világítótestek (különösen kapualjak, lépcsőházak, egyéb közösségi terek esetében) felújításához, átalakításához, cseréjéhez vagy eltávolításához.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű engedélyezési terv (alaprajz, falnézet) az átalakítás jellegétől függő részlettervek, fotódokumentáció.
15. Épületgépészeti és elektromossági rendszerek, berendezések felújításához, átalakításához, cseréjéhez vagy eltávolításához, illetve új rendszer, berendezés kialakításához.
Benyújtandó melléklet: l: 100 léptékű alaprajz az átalakítással érintett helyiségekről, az átalakítás jellegétől függő műszaki tervek (pl. falnézetek, gépészeti, elektromos tervek).
16. A telek oldal- és hátsó telekhatárain és telekbelsőben kerítés létesítéséhez, felújításához, átalakításához, felületi kiképzésének megváltoztatásához.
Benyújtandó melléklet: legalább 1:100 léptékű felmérés, színezési terv, fotódokumentáció a meglévő állapotról, tervezett átalakítás esetén az átalakítás mértékétől függő tervrajzok.
17. Történeti kertben tervezett átalakításához, felújításához.
Benyújtandó melléklet: felmérés a meglévő állapotról, tervezésre jogosult kertépítész tervező által készített engedélyezési terv a szükséges alaprajzokkal, metszetekkel, részletrajzokkal.
18. Műemlékekhez tartozó kert vagy udvar megjelenését tartósan befolyásoló munkákhoz, kertészeti ki- és átalakításhoz, funkcióváltáshoz, kerti építmények (a 10 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencék és az l m-nél alacsonyabb támfal is) helyreállításához, építéséhez, átalakításához, udvar (beépítetlen terület) burkolat készítéséhez, megváltoztatásához, faültetéshez.
Benyújtandó melléklet: a védett ingatlan 30 napnál nem régebbi hivatalos helyszínrajza; felmérés a meglévő állapotról, az átalakítás jellegének megfelelő építészeti, illetve kertépítészeti tervek. Faültetésnél: legalább 1:200 léptékű helyszínrajz, a tervezett telepítés helyéhez 20 méteren belül álló felszín alatti és feletti építmények, közmű és egyéb vezetékek kontúrvonalának ábrázolásával, rendeltetésének, homlokzatmagasságának, felszín alatti szintjei számának feltüntetésével, a telepítendő fák helyének megadásával, az egyes fák fajtájának jelzésével.
19. Utólagos falszigetelés készítéséhez.
Benyújtandó melléklet: faldiagnosztika (víz- és sótartalom vizsgálata), 1:100 léptékű felmérés, fotódokumentáció a meglévő állapotról, 1:100 léptékű alaprajz és homlokzati rajz, részletrajzok, metszetek.
20. Helyiség funkciójának megváltoztatásához, amely nem jár építési tevékenységgel.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz a meglévő és tervezett funkciók megjelölésével.
21. Belső ajtó átalakításához, áthelyezéséhez vagy cseréjéhez.
Benyújtandó melléklet: 1:100 léptékű alaprajz, falnézet és/vagy részletrajzok.