16/2001. (III. 9.) PM rendelet

az országkockázat tőkekövetelményéről

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a Hpt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetekre terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) országkockázat: az egy országgal kapcsolatban a hitelintézetnél felmerülő, a 3. § alapján számított kockázatok összege, ideértve az adott országban bejegyzett gazdálkodó szervezet külföldön létesített fióktelepével szemben vállalt kockázat összegét is,

b) országlimit: a hitelintézet által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kialakított, az adott országgal szemben vállalható kockázat mértéke,

c)[1] tőkealap: a Hpt. 5. számú mellékletének 15. pontja szerint számított szavatoló tőke.

3. §

(1) Országkockázatként kell figyelembe venni a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 10.1. pontjában meghatározott kockázatvállalást.

(2) Amennyiben a kockázatvállalásra külföldi állam, jegybank, illetve hitelintézet vállal garanciát, és a kockázatvállalási döntés nem az egyenes adós hitelképessége, hanem a garantőr hitelképessége alapján történt, akkor a hitelintézetnek a kockázatvállalást a garantőr országgal szembeni országkockázatként kell figyelembe vennie, illetve a garantőr hitelintézet bejegyzési helye szerinti országkockázatként kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a kockázatvállalást a hitelintézetnél elhelyezett külföldi állam, jegybank, illetve hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír biztosítja és a kockázatvállalási döntés nem az egyenes adós hitelképessége, hanem az óvadékként elhelyezett értékpapír alapján történt, akkor a hitelintézetnek a kockázatvállalást az értékpapírt kibocsátó külföldi állam, jegybank, illetve a hitelintézet bejegyzési helye szerinti országkockázatként kell figyelembe vennie.

(4) Nem kell figyelembe venni az országkockázat mértékének számításakor az alábbiakat:

a) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részét;

b) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részét, ha azt a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtja, annak mértékéig;

c) a központi költségvetés készfizető kezességével biztosított kockázatvállalást;

d) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat által fedezett kockázatvállalás, ha belföldi hitelintézet állította ki, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban;

e) magyar állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalást, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban;

f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az export árbevételt a hitelintézetre engedményezték és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a hitelintézet, és

g)[2] a Hpt. 5. számú melléklete 14. pontjának a) alpontjában felsoroltakat.

(5) Az országkockázat mértékének megállapításakor áz (1) bekezdésben említett országkockázatokat a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet alapján megképzett kockázati céltartalékkal, illetőleg elszámolt értékvesztéssel csökkentett nettó értéken kell számításba veitni.

(6) Az országkockázat mértékének megállapításakor a Hpt. 79. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.

(7) Az országkockázat mértékének számításakor a (6) bekezdésben foglaltakon kívül további ötven százalékos súly alkalmazható, amennyiben a kockázatvállalás az adott ország pénznemében áll fenn.

(8) Az országkockázat számításánál a hitelintézet a számítást az általa jegyzett árfolyamon, vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos árfolyamon végzi.

4. §

(1) A hitelintézetnek az egyes országok tekintetében országlimitet kell megállapítania, amennyiben az adott országgal szemben kockázatvállalás lehetősége merül fel.

(2) A hitelintézetnek országkockázat kezelési szabályzatot kell készíteni, ha más országgal szemben kockázatot vállal. A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) az országlimitet az egyes országok tekintetében,

b) az országlimitek megállapításához figyelembe vett tényezőket és információforrásokat,

c) az országlimitek elfogadásáért felelős személyt vagy szervezeti egységet,

d) a meghatározott országlimitek ellenőrzéséért felelős személyt vagy szervezeti egységet,

e) az országlimitek felülvizsgálatának rendszerét, gyakoriságát.

(3) Az országlimiteket legalább negyedévente felül kell vizsgálni.

(4) A hitelintézet a belső szabályzatban meghatározott limitrendszerét úgy köteles kialakítani és működtetni, hogy az biztosítsa az e rendeletben meghatározott tőkekövetelménynek való megfelelés ellenőrizhetőségét.

5. §

(1) A hitelintézetnek az országkockázat fedezetére e rendeletben meghatározott tőkekövetelménynek folyamatosan meg kell felelnie. Az országkockázati tőkekövetelményeknek való megfelelést a hitelintézet a helyszínen kívüli ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatás keretében jogszabály vagy a Felügyelet által meghatározott formában, tartalommal és gyakorisággal jelenti.

(2) A tőkekövetelmény meghatározásához a mellékletben szereplő országbesorolási listát kell felhasználni. A lista módosítása során a Pénzügymisztérium figyelembe veszi az MNB javaslatát.

(3) Az adott kockázatvállalásra a 2-4. kategóriába sorolt ország esetén egy kategóriával kedvezőbb országbesorolást kell alkalmazni, ha a hitelintézet a kockázatot a Hpt. 1. számú mellékletében szereplő nemzetközi pénzügyi intézménnyel együttesen vállalja, feltéve, hogy a kockázatvállalási szerződés biztosítja, hogy a hitelintézet a nemzetközi pénzügyi intézménnyel minden körülmény esetén azonos elbánásban részesül, és ez dokumentumokkal igazolható.

(4) Az országkockázat tőkekövetelményének megállapításához a hitelintézetnek a következő határértékeket kell figyelembe vennie:

a) 2. kategóriába tartozó ország esetében: a hitelintézet tőkealapjának 75%-a,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: a hitelintézet tőkealapjának 50%-a,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: a hitelintézet tőkealapjának 20%-a.

6. §

(1) Az országkockázat fedezetére a hitelintézetnek a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(2) Az országkockázatnak az 5. § (4) bekezdésben meghatározott határérték és a hitelintézet tőkealapja közé eső részére vonatkozó tőkekövetelmény

a) 2. kategóriába tartozó ország esetében: 20%,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: 25%,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: 30%.

(3) A 2-4. kategóriába tartozó országok esetén az országkockázatnak a hitelintézet tőkealapját meghaladó részére vonatkozó tőkekövetelmény mértéke száz százalék.

Átmeneti és záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba. E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az országkockázat kezeléséről szóló 25/1998. (X. 9.) PM rendelet és az azt módosító 2/1999. (I. 29.) PM rendelet, 13/1999. (VI. 3.) PM rendelet, 22/1999. (X. 8) PM rendelet, 4/2000. (I. 28.) PM rendelet, a 16/2000. (IV. 21.) PM rendelet, a 36/2000. (X. 13.) PM rendelet, a 40/2000. (XI. 24.) PM rendelet.

8. §

(1) A hitelintézet a 2000. december 31-én meglévő, 2001. január 1-jén egyéb bevételként elszámolt országkockázati céltartalékot átmenetileg - 2001. december 30-ig - az országkockázat fedezéséhez rendelkezésre álló tőkeként figyelembe veheti, feltéve, hogy a hitelintézetnek a figyelembe vett összeg nagyságának megfelelő, a szavatoló tőke számításánál figyelmen kívül hagyott, a számított adóval csökkentett nyeresége keletkezett, és az egyéb bevételként való elszámolás végrehajtását a hitelintézet megfelelő módon dokumentálja. Ha a nyereség kisebb, mint a tőkekövetelmény, a tőkekövetelménynek a nyereséget meghaladó összegét a Hpt. 5. számú melléklete II. részében foglaltak szerint a szavatoló tőke számítás során le kell vonni.

(2) Amennyiben a hitelintézetnek az (1) bekezdés szerinti eredménye veszteség, a hitelintézet e rendelet szerint köteles az országkockázati tőkekövetelménynek megfelelni, és a Hpt. 5. számú melléklete II. részének megfelelően azt a szavatoló tőke számítás során levonni.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 16/2001. (III. 9.) PM rendelethez[3]

Országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listája

1. kategóriába tartozó országok:

Amerikai Egyesült Államok

Andorra

Aruba

Ausztrália

Ausztria

Bahama-szigetek

Bahrein

Barbados

Belgium

Bermuda

Botswana

Bulgária

Chile

Ciprus

Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark, Herm)

Csehország

Dánia

Dél-afrikai Köztársaság

Dél-Korea

Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Királyság

Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország

Hollandia

Hongkong

Horvátország

India

Írország

Izland

Izrael

Japán

Kajmán-szigetek

Kanada

Katar

Kazahsztán

Kína

Kuvait

Lengyelország

Lettország

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Macau

Malajzia

Málta

Man-sziget

Mauritius

Mexikó

Monaco

Montserrat

Namíbia

Németország

Norvégia

Olaszország

Omán

Oroszország

Portugália

Románia

San Marino

Spanyolország

Svájc

Svédország

Szaúd-Arábia

Szingapúr

Szlovákia

Szlovénia

Tajvan

Thaiföld

Trinidad és Tobago

Tunézia

Új-Zéland

2. kategóriába tartozó országok:

Azerbajdzsán

Brazília

Cook-szigetek

Costa Rica

Egyiptom

El Salvador

Guatemala

Irán

Jordánia

Lesotho

Macedónia

Marokkó

Montenegró

Nigéria

Örményország

Panama

Peru

Szerbia

Törökország

Ukrajna

Vietnam

3. kategóriába tartozó országok:

Argentína

Benin

Bosznia-Hercegovina

Burkina Faso

Dominikai Köztársaság

Fidzsi-szigetek

Fülöp-szigetek

Ghána

Grúzia

Indonézia

Irán

Jamaica

Kamerun

Kenya

Kolumbia

Libanon

Madagaszkár

Malawi

Mali

Mongólia

Mozambik

Pakisztán

Pápua Új-Guinea

Seychelle-szigetek

Sri Lanka

Suriname

Türkmenisztán

Uganda

Venezuela

Zöld-foki Köztársaság

4. kategóriába tartozó országok:

A fel nem sorolt országok.