1/2001. (I. 16.) OM rendelet

a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszterekkel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szakmai vizsgadíj - ideértve a javító- és pótlóvizsgát is - (a továbbiakban: vizsgadíj) tekintetében a szakképzést folytató és a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekre, valamint a szakképzésben résztvevőkre;

b) a vizsgabizottság elnökének és tagjainak díjazása (a továbbiakban: vizsgáztatási díj) tekintetében az a) pontban foglaltakon kívül a vizsgabizottság elnökére és tagjaira.

2. §

(1)[1] A vizsgadíj tartalmazza a szakmai vizsga elméleti és a gyakorlati vizsgarészének (a továbbiakban: a szakmai vizsga) megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő igazolt költségeit - ideértve a vizsgáztatási díjat, a szakmai vizsgán közreműködők díjazását -, valamint a vizsgabizottság elnökének és tagjainak utazási és szállásköltségét is.

(2) A vizsgadíjat az iskolai rendszerű szakképzés esetén a közoktatási törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a tanuló, az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a résztvevő fizeti.

3. §[2]

(1) A szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott vizsgabizottság munkáját segítő tanárt, a vizsgabizottság jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb - vizsgázónként számítva - a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) 3 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott vizsgázók figyelembevételével, a vizsgabizottság elnöke,

b) 2 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott vizsgázók figyelembevételével, a vizsgabizottság tagjai,

c) 2 százalékánál vizsgatantárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, szakdolgozatát értékelte, gyakorlati vizsgáján közreműködött, illetve, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdező tanár volt az (1) bekezdésben meghatározott vizsgabizottság munkáját segítő tanár,

d) 0,8 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzője részére.

(3) A szakmai vizsgán végzett munkáért a felügyelő tanárt és a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vezetője által kijelölt helyettesét (a továbbiakban: helyettes) díjazás illeti meg.

(4) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2 százalékánál.

(5) A helyettest azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állnia, a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 4 százaléka illeti meg.

(6) A vizsgáztatási díj és díjazás nem haladhatja meg

a) a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában és (4) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékkal megemelt mértékét,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg 75 százalékkal megemelt mértékét.

(7) A vizsgáztatási díjat az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vezetője és a vizsgabizottság elnöke, tagjai, jegyzője, illetve a vizsgabizottság munkáját segítő tanár között esetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatási díjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg. A felügyelő tanár részére járó díjazás mértékét a (2) bekezdés figyelembevételével a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vezetője állapítja meg.

(8) Amennyiben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény a vizsgabizottság munkáját segítőkkel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatokat is, akkor őket nem illeti meg a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban és (5) bekezdésben meghatározott külön díjazás.

(9) A vizsgáztatási díj a vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakmai vizsga teljes időtartamára megilleti, függetlenül a vizsgarészek, a tantárgyak és a vizsganapok számától.

(10) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola) igazgatóját a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók tekintetében megszervezett szakmai vizsga esetén díjazás illeti meg.

(11) A szakképző iskola igazgatójának a szakmai vizsga szervezésével összefüggő szervezési feladatok ellátásáért a Rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakonként járó díjazás a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege

a) kétszáz százalékának megfelelő összegű, ha a vizsgázók száma eléri a százat,

b) száz százalékának megfelelő összegű, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötvenet, de nem éri el a százat,

c) ötven százalékának megfelelő, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötvenet.

(12) A szakképző iskola igazgatója a (10) bekezdésben meghatározott feladat ellátásával részben vagy egészben helyettesét megbízhatja, ekkor a díjazás közreműködésük arányában oszlik meg.

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba.

(2)[3]

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter