254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet

a postai szolgáltatások ellátásáról

A Kormány a postai szolgáltatások ellátásáról, a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 107. §-a (2) bekezdésének d), f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén

a) postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra,

b) e szolgáltatások gazdasági és intézményi igénybevevőire,

c) a fogyasztókra,

d) a szolgáltatás ellátásához szükséges ingatlanok tulajdonosaira, és

e) a Hírközlési Felügyeletre.

I. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS TÁRGYA, A SZERZŐDÉSKÖTÉS ALAPVETŐ FELTÉTELEI

Általános szabályok

2. §

(1) A Hkt. 19. §-ában meghatározott postai szolgáltatási szerződések tárgyát a postai küldemények képezhetik. A postai küldemények meghatározását, fontosabb jellemzőit, pontos méret- és súlyhatárait - a Hkt. 110. §-át figyelembe véve - e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A postai szolgáltatási szerződésekre a Hkt. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. A postai szolgáltatási szerződés esetében az e rendeletben foglalt rendelkezésektől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha jogszabály az eltérést tiltja.

(3) Nem térhetnek el a szerződő felek e rendelet szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a postai küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.

(4) A postai szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: szolgáltató) tevékenységét, az általa nyújtott szolgáltatások választékát, az általa teljesíteni vállalt és nyújtott valamennyi postai szolgáltatás igénybevételének és teljesítésének módját és részletes feltételeit - az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályairól szóló jogszabályban rögzített formai és tartalmi követelményeknek megfelelően - az általános szerződési feltételeiben (a továbbiakban: Üzletszabályzat) határozza meg.

(5) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatók kötelesek Üzletszabályzataiknak az egyetemes postai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó különszolgáltatások igénybevételének feltételeit és teljesítésük módját szabályozó részeit a Hírközlési Területi Hivatallal (a továbbiakban: HTH) jóváhagyatni.

3. §

(1) A Hkt. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti küldemények körébe az alábbiak tartoznak:

a) levél, levelezőlap,

b) nyomtatvány, áruminta,

c) hivatalos irat,

d) címzett reklámküldemény,

e) kiscsomag.

(2) A postai szolgáltató a Hkt. 48. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott különszolgáltatásokon kívül, egyéb postai szolgáltatások nyújtását is vállalhatja a Hkt. 49. § (2) bekezdésének figyelembevételével.

A postai küldemények címzése

4. §

(1) A postai szolgáltatási szerződés létrejöttéhez a küldeményeket, könyvelt küldemények esetében a kísérő okiratot is - az Üzletszabályzatban meghatározott esetekben a küldeményekhez csatolt feladási címjegyzéket - a következő címadatokkal kell ellátni:

a)

a címzett (címzettek) neve, elnevezése;

b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve);

c)

címhely (az utcanév, a házszám, a lépcsőház száma, ezek hiányában a helyrajzi szám), közelebbi címadat (az emelet és ajtószám);

d)

a címhely irányítószáma;

e) az a)-d) pontban foglalt adatokon kívül - amennyiben a küldemény külföldre szól - a rendeltetési ország neve.

(2) A postafiókra címzett küldemény esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon kívül, a címzésben a postafiók számát és a postafiókot biztosító szolgáltató hely irányítószámát kell a küldeményen - ebben a sorrendben - feltüntetni. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett jelige vagy fantázianév is szerepelhet, ha azt a fiókbérleti szerződésben rögzítették. Postafiókra postacsomag küldemény nem címezhető.

(3) A belföldi postautalvány összegének közvetlenül bankszámlára utalása esetében a küldemény címzésének a címzett számlatulajdonos nevét vagy elnevezését és a címzett számlaszámát kell tartalmaznia.

(4) A postai szolgáltató helyen kézbesítendőként feladott ("postán maradó" jelzéssel címzett) küldemények címében a címzett nevén kívül annak a kézbesítő postai szolgáltató helynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető. A kézbesítő postai szolgáltató helyek felsorolását a postai szolgáltató Üzletszabályzatában közzéteszi.

5. §

(1) A Hkt. 110. § 37. pontja szerinti könyvelt küldeményeknél, a díjmentesen feladható küldeményeknél és a kiscsomagoknál - a pályázat (versenytárgyalási ajánlat) tartalmúak kivételével - a 4. §-ban meghatározott adatokon túl a feladó adatait (név, településnév, címhely, közelebbi címadat, illetve postafiókszám, irányítószám), a küldemény címoldalán, annak hosszirány szerinti bal felső sarkában fel kell tüntetni.

(2) Amennyiben a feladó a küldeményen több levelezési címet tüntet fel, az első helyen feltüntetett címet, ha a több cím közül az egyik postafiókot jelöl, akkor a postafiókot kell visszakézbesítési címként figyelembe venni.

(3) Külföldre szóló küldeményen a feladónak csak egy levelezési címe szerepelhet.

(4) A címzésre vonatkozó adatokat latin betűkkel, arab számokkal (kerület, utca, épület esetén szükség szerint római számmal) kell olvashatóan a küldeményen - az Üzletszabályzatban meghatározott módon - a burkolaton vagy a küldeményhez erősített címiraton feltüntetni, illetve a küldeményekhez csatolt címjegyzéken, illetve kísérő okiraton rögzíteni.

(5) A címzésmintákat a szolgáltató az Üzletszabályzatában közzéteszi.

II. Fejezet

A POSTAI KÜLDEMÉNYEK FELVÉTELE, TOVÁBBÍTÁSA

Postai küldemények felvétele

6. §

(1) A postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a szolgáltató díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A nyomtatványokat a feladó köteles kitölteni.

(2) A postai küldeményt - ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg - a szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta, és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet.

(3) Ha a postai szolgáltató alapos okkal feltételezi, hogy a szolgáltatási szerződés megkötését a Hkt. 19. § (4) bekezdése alapján meg kell tagadnia, a szolgáltatási szerződés megkötését attól teheti függővé, hogy a feladó bizonyítja-e a szolgáltató feltételezésének alaptalanságát.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti bizonyítás következtében a feltételezés alaptalannak bizonyult, a küldemény ismételt, biztonságos csomagolására a postai szolgáltató díjmentesen köteles. Ebben az esetben a csomagolás hiányosságára a szolgáltató a továbbiakban nem hivatkozhat.

(5) A feladó belföldre címzett küldeményeihez - válaszadás céljából - csak a saját nevére és címére megcímzett levélküldeményt (válaszküldeményt) csatolhat. A válaszküldeményre vonatkozó feltételeket és a feladásának módját a szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(6) Egy belföldi postautalványon legalább 100 Ft és legfeljebb 2 000 000 Ft adható fel.

7. §

(1) A szolgáltató a külföldre szóló, ismert tartalmú küldemény esetében a címhely szerinti és a kezelésben részt vevő országban hatályos behozatali tilalomról vagy korlátozásról köteles a feladót tájékoztatni, tilalom esetén a küldemény felvételét megtagadni. Ez a kötelezettség a szolgáltatót csak akkor terheli, ha a korlátozásról vagy tilalomról értesült.

(2) Vagyontárgyat vagy egyéb értéket tartalmazó küldeményt külföldre külön jogszabályban és nemzetközi megállapodásokban foglaltak szerint lehet feladni. A szolgáltató vagyontárgyat vagy egyéb értéket tartalmazó küldemény külföldre való feladásának nemzetközi postai megállapodásban közzétett feltételeit Üzletszabályzatában közzéteszi.

(3) A szolgáltató a külföldre szóló, egyetemes szolgáltatási körbe tartozó küldeményt a feladó tájékoztatása mellett csak akkor és olyan szolgáltatásokkal veszi fel, ha az adott küldeményt a rendeltetési ország postaigazgatása fogadja, a szolgáltatások teljesítését vállalja.

8. §

(1) A hivatalos iratok ajánlott küldeményként tértivevény különszolgáltatás igénybevételével adhatók fel. A hivatalos irat tértivevény nyomtatványának kötelezően alkalmazandó tartalmi követelményeit, valamint a nem gépi kitöltésű tértivevény formai követelményeit és mintáját, továbbá a hivatalos iratokhoz választható értesítők meghatározott típusait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A hivatalos irat feladásához rendszeresített tértivevény megfelelő rovatainak kitöltése során a feladó köteles megjelölni, hogy eredménytelen házhoz kézbesítés esetén a szolgáltató a címzettet milyen típusú értesítővel tájékoztassa.

(3) Ha a feladó a hivatalos irat kézbesítésével kapcsolatosan a feladásához rendszeresített tértivevény különleges feljegyzés rovatában olyan jelzést tüntet fel, hogy a hivatalos irat csak a címzett saját kezéhez kézbesíthető, a sikeres kézbesítés érdekében a címzett nevén és címén kívül egyéb személyazonosító adatát vagy személyazonosító iratának okmányszámát is feltüntetheti a tértivevényen, és az eredménytelen házhoz kézbesítés esetére a 2. számú melléklet szerinti A/3. jelzésű értesítő hagyására hívja fel a szolgáltatót.

(4) A külföldi hatóság által nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján előterjesztett kézbesítés iránti kérelem teljesítése során alkalmazandó tértivevény mintáját e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A postai szolgáltatás díjának megfizetése, lerovása

9. §

(1) A postai be- és kifizetések teljesítése, a szolgáltatások ellenértékeinek kiegyenlítése, a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközével (bankjeggyel és érmével), vagy a szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott más módon történhet.

(2) A postai szolgáltató - a postabélyeg kivételével - az általa használt bérmentesítési módot és annak jelzését köteles a Hírközlési Területi Hivatalnak bejelenteni. Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások esetében a bérmentesítés módjának és jelzésének bevezetését vagy módosítását a HTH-nak jóvá kell hagynia.

(3) Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díja a kijelölt egyetemes postai szolgáltatónál történő küldemény feladáskor - a Hkt. 20. § (2) bekezdésének értelmében - 1946. augusztus 1-je után Magyarországon kibocsátott postabélyeggel, illetve feláras postabélyeggel kiegyenlíthető. A feláras postabélyeg feltünteti a bérmentesítés összegét és a "+" jellel elkülönített értékjelzést (felárat), mely közérdekű célt szolgál és a bérmentesítési díjba nem számít bele.

(4) Nem használható fel a szolgáltatás díjának kiegyenlítésére:

a) a kivágott vagy leválasztott értékjelzés, értékbenyomás és postabélyeg;

b) az olyan postabélyeg, válaszdíj szelvény és bérmentesítési jelzés, amelyet korábban bérmentesítésre már használtak, illetve amely megsérült vagy hiányos;

c) az egymásra ragasztott postabélyegek közül az, amelyen a bélyegkép takart;

d) az a postabélyeg, amelyet a küldemény tartalmára ragasztottak;

e) az olyan postabélyeg, egyéb bérmentesítési jelzés, amelyen a bélyegképet, illetve a bérmentesítési jelzést bármilyen módon megváltoztatták.

(5) A kijelölt egyetemes szolgáltató az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott és a postaigazgatások útján, postai értékcikként forgalomba hozott válaszdíjszelvényeket - az Üzletszabályzatában részletezett feltételek szerint - meghatározott értékű postabélyegre becseréli.

(6) A szolgáltatás igénybevevője bérmentesítő gép lenyomatát a szolgáltatás díjának lerovására abban az esetben használhatja, ha erre előzetesen szerződést kötött a küldemények felvételét végző szolgáltatóval.

10. §

(1) A postai szolgáltató a (2) bekezdésben rögzítettek és az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott és a postaigazgatások útján, postai értékcikként forgalomba hozott válaszdíjszelvények kivételével a postabélyeget és más postai értékcikket nem köteles visszavásárolni vagy becserélni.

(2) A kijelölt egyetemes postai szolgáltató a fel nem adott küldeményre, borítékra és postai űrlapra felragasztott - forgalomban lévő - postabélyeget, valamint az általa forgalomba hozott körben a rontott postai értékcikket - Üzletszabályzatában részletezett feltételek szerint - meghatározott értékű postabélyegre becseréli.

A postai szolgáltatási szerződés létrejöttének igazolása

11. §

(1) A Hkt. 19. § (1) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően a postai szolgáltatási szerződés létrejöttét, postai küldemények, illetve okiratok postai kezelését a szolgáltató egyedi dátumnyomata hitelesíti.

(2) A szolgáltatók által használandó dátumnyomat kötelező tartalmi és formai követelményeit e rendelet 4. számú melléklete rögzíti.

(3) Gépi dátumnyomat használata esetén a postai szolgáltató a levélküldeményeket tájékoztatási és közcélú reklámcélokat szolgáló lenyomattal is elláthatja a feladási és címadatok áttekinthetőségének megtartása mellett.

A feladó szerződéskötést követő utólagos rendelkezési lehetőségei

12. §

(1) A feladó a küldeményt a felvevő postai szolgáltató helyről történő továbbítása előtt díjmentesen visszakérheti, vagy a küldemény címadatait megváltoztathatja.

(2) A feladó a küldemény címadatait - külön díj ellenében - a továbbítás után is módosíthatja, amelyet a szolgáltatónak a rendeltetési helyen a kézbesítés megkezdéséig figyelembe kell vennie.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, illetőleg a szolgáltató által vállalt további utólagos rendelkezések részletes szabályait a szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

Postai küldemények továbbítása

13. §

(1) A felvett küldeményeket a szolgáltató köteles biztonságos módon kezelni.

(2) A továbbítás útvonalát és módját a postai szolgáltató választja meg, kivéve, ha a szolgáltatás igénybevevője a küldemény feladásakor - a szolgáltató Üzletszabályzatában meghirdetett - különleges továbbítási módot jelölt meg.

(3) Ha a postai szolgáltató a küldemény felvételét követően alapos okkal feltételezi, hogy a szerződés teljesítését a Hkt. 19. § (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okból meg kell tagadnia, a küldeményt a postai forgalomból időlegesen vagy véglegesen kivonja, és azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egyéb hatóság rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a forgalomból való időleges kivonás időtartama a 3 napot meghaladja, vagy a forgalomból való kivonás véglegesnek bizonyul, arról a feladót haladéktalanul értesíti.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a küldemény címzetthez történő továbbítására a postai szolgáltató csak abban az esetben jogosult, ha ehhez a hatóság hozzájárult.

III. Fejezet

A POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE

A kézbesítés általános szabályai

14. §

(1) A postai szolgáltató a postai küldeményeket a feladó által megjelölt, a küldeményen vagy annak kísérő okiratán feltüntetett címhelyen kézbesíti, kivéve, ha a felek megállapodása, illetve a küldemény címzettje ettől eltérően rendelkezik.

(2) Támpont az állandó postai szolgáltató hellyel nem rendelkező település(rész)eken, illetve települések külterületén, azok forgalmasabb csomópontjaiban a postai szolgáltató által kijelölt hely, ahol a szolgáltató korlátozott felvételi és kézbesítési szolgáltatásokat nyújt.

(3) A szolgáltató azokat a küldeményeket, amelyekről a címzettet értesítés kézbesítésével tájékoztatja, a 25. §-ban meghatározott átvételi határidőig erre kijelölt helyiségében - a címzettnek történő kézbesítés érdekében - a jogosult átvevő rendelkezésére tartja. Az átvételi határidőn belül át nem vett küldeményeket a szolgáltató visszaküldi a feladónak.

Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó küldemények kézbesítési szabályai

15. §

(1) A kijelölt egyetemes postai szolgáltató, valamint az engedély alapján a postai egyetemes szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatást ellátó szolgáltató, a 15-25. §-okban foglaltak figyelembevételével, a postai küldeményeket a feladó által megjelölt, a küldeményen vagy annak kísérő okiratán feltüntetett címhelyen kézbesíti. Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó küldeményeket a postai szolgáltató ettől eltérően kézbesítheti a következő esetekben:

a) amennyiben a küldemény címhelye település belterületén kívüli lakott hely, akkor támponton;

b) amennyiben a küldemény értékbiztosításának összege, illetve a postautalvány összege meghaladja a mindenkori minimálbér összegét, akkor postai szolgáltató helyen.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedély alapján postai szolgáltatást nyújtó kérelmére a Hírközlési Döntőbizottság határozatával átmenetileg mentesítheti a szolgáltatót a házhoz kézbesítés kötelezettsége alól azon a területen, ahol annak teljesítése rendkívüli földrajzi vagy egyéb körülmények következtében nem, vagy csak aránytalan erőfeszítéssel lehetséges. A mentesítésről történő határozathozatal során a következő körülményeket kell figyelembe venni:

a) az adott terület az egész év során biztonságosan megközelíthető-e;

b)

a címzettek részére a kézbesítés megoldható-e egyéb megfelelő módon és ezek költségeinek viselésére a kérelmező szolgáltató kötelezettséget vállal-e.

(3) Amennyiben a küldemény kézbesítése sikertelen volt, a szolgáltató a küldeményen megjelölt címhelyen, illetve - ha a küldemény házhoz kézbesítése alól a kijelölt egyetemes postai szolgáltató, valamint a szolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltató az (1) bekezdés alapján mentesült - a támponti levélszekrényben értesítést hagy.

(4) A belföldi postautalvány a feladást követő harminc napig érvényes. Az érvényességi időn belül ki nem fizetett postautalványok összegét a szolgáltató visszafizeti a feladónak.

A házhoz kézbesítés alapvető követelményei

16. §

(1) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a címzettnek a feladata, hogy

a) kertes ház esetében a telek cím szerinti bejáratánál,

b) többlakásos épületben, irodaházak, üzletházak és egyéb hasonló jellegű intézmények esetében az épület bejárata közelében csoportosan elhelyezett címhelyenkénti egyéni (a továbbiakban: csoportos levélszekrény),

c) lakópark, ipari park, gyártelep esetében a telek bejáratánál, portaszolgálatánál,

d) egyéb esetekben a címhely ajtaján a küldemény épségét garantáló levélszekrény felszereléséről gondoskodjék, és lehetővé tegye az ahhoz való biztonságos hozzáférést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmazni a támpontos kézbesítéssel ellátott területekre.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) alpontjaiban meghatározott esetekben a levélszekrényeket névvel és emelet-, ajtószám, illetve lakásszám megjelöléssel kell ellátni.

(4) A levélszekrények legfontosabb paramétereit szabvány - ennek hiányában a kijelölt egyetemes postai szolgáltató a postai egyetemes szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatást engedély alapján ellátó (a továbbiakban: szolgáltatási engedéllyel rendelkező) szolgáltatóval együttműködve, a jogszabályok vagy nemzetközi szabványok figyelembevételével - állapítja meg, melyet a szolgáltatók Üzletszabályzatukban kötelesek közzétenni.

(5) A támpontos kézbesítéssel ellátott területeken a - megfelelő paraméterekkel rendelkező - támpontos csoportos levélszekrények felszerelése a területen kézbesítést végző kijelölt egyetemes, illetőleg a szolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltató feladata. A postai szolgáltatók az általuk létesített támpontos csoportos levélszekrények más szolgáltató által történő használatáról külön megállapodásban rendelkezhetnek.

(6) A postai szolgáltató - a Hkt. 23. § (8) bekezdésének figyelembevételével - nem felel a szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítéséért,

a) ha az ingatlan tulajdonosa (címzett) nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek;

b) ha a meglévő levélszekrény nem felel meg az (1)-(4) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a szolgáltatót a szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének megkísérlése alól.

(8) A (6) bekezdés b) pont szerinti esetben - amennyiben a (7) bekezdés szerinti kísérlet nem vezetett eredményre - a szolgáltató, a kézbesítési körülmények megváltozásáig - a címhelyen élők egyidejű tájékoztatásával - az e címhelyre érkező könyvelt küldeményeket, az érkezést jelző értesítés kézbesítését követően a szolgáltató helyen kézbesíti, az egyéb küldeményeket pedig a címzett által hozzáférhető módon helyezi el (kézbesíti).

Levélszekrénybe történő kézbesítés

17. §

(1) A szolgáltató a nem könyvelt küldeményeket, valamint a küldemények érkezéséről szóló értesítést a címzett részére - a felek eltérő megállapodása hiányában - a címhelyen, a 16. § (1) és (3) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelően felszerelt levélszekrénybe kézbesíti.

(2) Ha a közelebbi címadatot nem teljeskörűen tartalmazó küldemény címhelyén felszerelt csoportos levélszekrényen több azonos névvel ellátott egyéni levélszekrény van, a küldeményt kézbesíthetetlennek kell tekinteni.

(3) Ajánlott különszolgáltatással feladott küldemény levélszekrény útján akkor kézbesíthető, ha a címzettnek, a címzett jelen rendelet 20. §-ában meghatározott meghatalmazottjának vagy a jelen rendelet 21. §-ában meghatározott helyettes átvevőnek történő átadás az első kézbesítési kísérlet során sikertelen volt, és a címhelyen a 16. § (1)-(4) bekezdéseiben rögzített feltételeknek megfelelő levélszekrény található.

Küldemény kézbesítése az átvételre jogosult részére

18. §

(1) A szolgáltató a könyvelt és a levélszekrénybe nem kézbesíthető nagyméretű nem könyvelt küldeményeket a jogosult átvevő részére kézbesíti. A jogosult átvevő részére történt átadással a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést teljesítette.

(2) A címzetten kívül jogosult átvevőnek a 20. §-ban meghatározott meghatalmazott, a 21. §-ban meghatározott helyettes átvevő és a 22. §-ban meghatározott közvetett kézbesítő minősül.

(3) Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet (a továbbiakban együttesen: szervezet) részére címzett küldemény átvételére a szervezet vezető tisztségviselője jogosult. A szolgáltató a szervezet részére címzett küldeménynek tekinti azt is, ha a szervezet részére címzett küldemény címzésében a szervezet elnevezése mellett természetes személy nevét is feltüntették, vagy a küldeményen természetes személy neve és a szervezet - megnevezése nélkül - címe (levelezési címe) szerepel.

(4) A címzetten kívüli jogosult átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel a küldemény címzett részére történő átadásáért.

19. §

(1) A jogosult átvevő személyazonosságát a könyvelt küldemények átvétele előtt köteles igazolni. A személyazonosság igazolására csak érvényes okirat fogadható el.

(2) A jogosult átvevő személyazonosságának igazolására az alábbi okiratok szolgálnak:

a) személyazonosító igazolvány,

b) katonai igazolvány,

c) tartózkodási engedély,

d) letelepedési engedély,

e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás,

f) útlevél,

g) 2001. január 1-jét követően kiadott vezetői engedély (jogosítvány).

(3) Meghatalmazott esetében a személyazonosság igazolására csak az az okirat fogadható el, melyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan személyazonosság megállapítására alkalmas adat szerepel, melyet a meghatalmazás is tartalmaz.

(4) A 18. § (2) bekezdés szerinti szervezet vezetője átvételi jogosultságát cégkivonattal, cégmásolattal, nyilvántartásba vételt igazoló bírósági határozattal, gazdasági társaságok esetében létesítő okirattal és aláírási címpéldánnyal, egyéb szervezetek esetében létesítő okirattal, kinevezési okirattal (a kinevező által a kinevezésről adott igazolással), közgyűlési (taggyűlési) jegyzőkönyvvel, vállalkozói igazolvánnyal vagy ezek közjegyző által hitelesített másolatával igazolhatja, előzetes bejelentéssel vagy a küldemény átvételekor. Idegen nyelvű okiratnak csak hiteles magyar fordítása fogadható el.

(5) A postai szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott okiratok érvényességét és hatályosságát nem vizsgálja és a bemutatott okiratok közül a később kiállítottat veszi figyelembe.

Meghatalmazás

20. §

(1) A magánszemély címzett, a 18. § (2) bekezdésben említett vezető tisztségviselő és a közvetett kézbesítést végző szervezet vezetője a postai küldemények átvételére az e rendeletben meghatározottaknak megfelelő módon meghatalmazást adhat.

(2) A címzett postai küldeményeinek átvételére közokiratban vagy a szolgáltató bármely postai szolgáltató helyén, az erre feljogosított alkalmazott előtt írásban, illetve - a postautalvány és értékbiztosítás különszolgáltatással feladott küldemény kivételével - teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazást adhat. A postai szolgáltató a meghatalmazó aláírásának igazolására kézbesítést végző alkalmazottját is feljogosíthatja.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy által adott meghatalmazást az intézmény vezetője vagy az általa meghatalmazott személy, az előzetes letartóztatásban lévő vagy a szabadságvesztés büntetését töltő személy által adott meghatalmazást az illetékes rendőri vagy büntetés-végrehajtási szervezet vezetője vagy az általa meghatalmazott személy aláírásával és cégbélyegzőjével is hitelesítheti. Az e bekezdésben meghatározott meghatalmazás esetében a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazandó.

(4) A 18. § (2) bekezdésében meghatározott szervek esetében a címzett a küldemények átvételére cégszerű aláírással ellátott meghatalmazást adhat.

(5) A szolgáltató - a közokiratba foglalt általános meghatalmazásokat kivéve - a meghatalmazást átveszi és - az egy esetre szóló meghatalmazások kivételével - a meghatalmazásról igazolványt állít ki a meghatalmazott(ak) részére. A kézbesítés során a szolgáltató a továbbiakban az igazolványt tekinti a meghatalmazással kapcsolatosan irányadónak. A közokiratba foglalt általános meghatalmazások esetében a szolgáltató a közokirat számát (jelzését) veszi nyilvántartásba.

(6) A meghatalmazásnak tartalmaznia kell

a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, valamint legalább egy személyazonosító adatukat; természetes személy meghatalmazó esetében annak a címhelynek a meghatározását, ahova a meghatalmazó a nevére címzett küldemények átvételére a meghatalmazást megadja; a meghatalmazó aláírását;

b) a meghatalmazás hatályának időtartamát (eseti vagy határozott idejű), valamint azt, hogy milyen küldemények átvételére terjed ki a meghatalmazás;

c) a meghatalmazó arról szóló nyilatkozatát, hogy a küldemény a meghatalmazott távollétében helyettes átvevőnek kézbesíthető-e.

(7) Amennyiben a postai küldemények átvételére adott meghatalmazás nem rendelkezik az (5) bekezdés b), c) pontjában foglaltakról, a meghatalmazást olyannak kell tekinteni, melynek hatályossága a (9) bekezdésben meghatározott időtartamig, minden küldemény átvételére kiterjed és a küldemény helyettes átvevőnek történő kézbesítését is lehetővé teszi.

(8) A közokiratba foglalt általános meghatalmazást a postai küldemények teljes körének átvételére szóló meghatalmazásnak kell tekinteni.

(9) A meghatalmazás hatályosságának ideje a kiállítás évét is figyelembe véve legfeljebb öt év lehet.

(10) Egy meghatalmazásban több személy is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a küldemény átvételére. Egy meghatalmazásban ugyanazt a személyt több személy is meghatalmazhatja.

(11) Ha a meghatalmazó nem tud írni, a latin betűt nem ismeri, vak vagy az írásban egyéb, fizikai állapotában beállott változás következtében gátolva van, helyette és nevében két nagykorú tanú írja alá - e minőségének feltüntetésével - a meghatalmazást.

(12) A meghatalmazás a meghatalmazásra vonatkozó általános szabályokon kívül

a) a határozott idejű meghatalmazás határidejének lejártával,

b) azon a szervezet megszűnésével, átalakulásával, nevének megváltozásával, melynek vezetője a meghatalmazást adta,

c) azon szervezet felszámolásának vagy végelszámolásának elrendelésével, melynek vezető tisztségviselője a meghatalmazást adta, is hatályát veszti.

(13) Azt a tényt, hogy a meghatalmazás hatályát vesztette, vagy a meghatalmazást visszavonták a meghatalmazó, a meghatalmazó akadályoztatása, vagy természetes személy halála esetén a meghatalmazott, köteles a szolgáltatónál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából eredő károkért a szolgáltató nem vállal felelősséget.

(14) A meghatalmazás a küldemény címében megjelölt helyen, illetve a kézbesítésre a címzés szerint illetékes postai szolgáltató helyen jogosít küldemények átvételére.

Helyettes átvevő

21. §

(1) Ha a címzett nem tartózkodik a címben megjelölt helyen és nincs, illetőleg a küldemény címében megjelölt helyen nem található meghatalmazottja, továbbá a meghatalmazásban nem zárta ki a helyettes átvevőnek történő kézbesítést, a postai küldemény - ha a címzett vagy a feladó az erre irányuló szolgáltatás igénybevételével másként nem rendelkezik - helyettes átvevőnek is kézbesíthető. Amennyiben a címzett és a feladó ebben a tekintetben eltérően rendelkezett, a feladó rendelkezését kell irányadónak tekinteni.

(2) A kézbesítés szempontjából helyettes átvevő lehet a 19. § (2) bekezdésében rögzített és a személyazonosság igazolására alkalmas okirattal rendelkező:

a)

a címhelyen tartózkodó 14. életévét betöltött közeli hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja];

b) magánszemély címzett esetén, a címhelyen tartózkodó bérbeadó, szállásadó.

(3) A helyettes átvevőnek a kézbesítési okiraton aláírása mellett a (2) bekezdés szerinti átvételi jogosultságának jogcímét is fel kell tüntetnie. A postai szolgáltatónak a címhelyen tartózkodó és magát helyettes átvételre jogosultnak valló személytől a jogcíme igazolását nem kell kérnie. Ha a jogcím fennállásával kapcsolatosan a szolgáltatóban kétség merül fel, a jogcím közokiratba foglalt igazolását kérheti. Igazolás hiányában a szolgáltató a küldemény érkezéséről értesítőt helyez el a levélszekrényben.

(4) A küldemény szolgáltató helyen történő kézbesítésekor a (2) bekezdésben megjelölt személy csak akkor tekinthető helyettes átvevőnek, ha a küldemény címzésében megjelölt címmel azonos a lakcíme. Ezekben az esetekben a helyettes átvevő az ennek igazolására alkalmas okiratot köteles bemutatni.

(5) A helyettes átvevőnek nem kézbesíthető

a) a sérült könyvelt küldemény,

b) a mindenkori minimálbér összegét meghaladó értékű értékbiztosított különszolgáltatással felvett küldemény, illetve az ilyen összeget meghaladó összegű postautalvány,

c) nemzetközi postautalvány,

d) bármely küldemény, ha a címzett a szolgáltatónál írásban tiltakozik a helyettes átvevőnek való kézbesítés ellen.

Közvetett kézbesítés

22. §

(1) A szolgáltató a küldeményt a címzett magánszemély - az e) pont esetében gazdálkodó szervezet és magánszemély - helyett az adott címen működő

a) fegyveres szerv,

b) büntetés végrehajtási és javítóintézet,

c) egészségügyi, illetőleg szociális ellátást nyújtó intézet,

d) szálloda, diák- és munkásszálló, üdülő,

e) irodaházak, üzletházak esetében az üzemeltető,

f) a c)-e) pontokban felsoroltakkal jogszabály alapján egy tekintet alá eső szervezet vezetője vagy az általa a postai küldemények átvételére meghatalmazott személy részére - a közvetett kézbesítő által biztosított helyen - kézbesíti.

(2) A közvetett kézbesítő a küldemény átvételét kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha az értékbiztosítás különszolgáltatással feladott postai küldemény esetében az értékbiztosítás, belföldi postautalvány esetében a postautalvány összege meghaladja a mindenkori minimálbér összegét.

(3) Közvetett úton nem kézbesíthető:

a) a sérült könyvelt küldemény,

b) nemzetközi postautalvány,

c) vámdíjjal terhelt küldemény,

d) hivatalos irat az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetek kivételével,

e) minden további küldemény, melynek közvetett kézbesítését jogszabály vagy a felek megállapodása kizárja.

(4) A közvetett úton nem kézbesíthető küldemények érkezéséről a szolgáltató a címzettet értesítő hátrahagyásával tájékoztatja.

(5) A közvetett kézbesítő köteles a saját részére (alkalmazottai részére) érkező postai küldeményeket és az (1) bekezdés szerinti címzett küldeményeit elkülönítetten kezelni.

A felszámolónak, végelszámolónak történő kézbesítés

23. §

(1) A postai szolgáltató valamely felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet részére érkező küldeményt a felszámoló, végelszámoló részére a (2) bekezdésben meghatározottak szerint abban az esetben kézbesíti, ha átvételi jogosultságát a felszámoló jogerős bírósági végzéssel, a végelszámoló cégbírósági bejegyző végzéssel igazolja.

(2) A szolgáltató a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet részére érkező küldeményeket a felszámolónak vagy végelszámolónak kézbesíti abban az esetben, ha a felszámoló vagy végelszámoló a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezettel azonos címen vagy székhelyen tevékenykedik. Egyéb esetekben, ha a felszámoló vagy végelszámoló címét bejelentette a szolgáltató az utánküldésre vonatkozó szabályok szerint jár el. Amennyiben ez nem történt meg, úgy a küldeményeket a szolgáltató kézbesíthetetlenként kezeli és a feladó részére visszaküldi.

Szolgáltató helyen történő kézbesítés

24. §

A szolgáltató a szolgáltató helyiségében kézbesíti:

a) a postafiókra címzett postai küldeményeket,

b) a "postán maradó" jelzéssel címzett postai küldeményeket,

c) az értékbiztosítással feladott sérült postai küldeményt,

d) azokat a postai küldeményeket, melyekről a sikertelen kézbesítést követően a szolgáltató a címhelyen értesítést hagyott,

e) bármely küldeményt, ha a házhoz kézbesítés valamely küldeményfajtára vonatkozó érték-, összeg- vagy tömeghatártól függően korlátozott.

25. §

(1) Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatások szolgáltató helyen történő kézbesítése esetében a postai küldemények átvételét a szolgáltató a kézbesítési kísérlet napját követő legalább tíz munkanapig köteles biztosítani.

(2) A szolgáltató köteles a küldemény érkezését jelző értesítésben az átvétel helyét és az ügyfélszolgálati időpontokat megjelölni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átvételi határidőtől a szolgáltató az alábbi esetekben és módon térhet el:

a) az időgarantált szolgáltatással feladott küldeményt a kézbesítési kísérlet napját követő kettő munkanapig,

b) a hivatalos iratot a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig,

c) a "postán maradó" jelzéssel címzett küldeményt a megérkezés napjától számított harminc naptári napig,

d) a belföldi postacsomagot a kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig köteles átvételére a kijelölt szolgáltató helyen tartani.

(4) Az átvételi határidő

a) az értesítés elhelyezésének napját,

b) hivatalos irat esetében a második értesítő elhelyezésének napját

követő munkanapon kezdődik.

(5) Az Üzletszabályzata szerinti nagy összegű utalvány kifizetését - amennyiben az erre irányuló igényt a szolgáltatónak az utalvány feladója vagy címzettje, illetve annak meghatalmazottja előre nem jelentette be - a szolgáltató a következő munkanapra halaszthatja.

A kézbesítés további szabályai

26. §

(1) A szolgáltató a 4. §-ban meghatározott címadatokon kívül a küldeményre feljegyzett egyéb adatokat (pl. a címzett anyja neve) nem köteles figyelembe venni. Nem vizsgálja, hogy a cím adataiban megjelölt helyen van-e más ugyanolyan nevű személy, aki a küldeményre igényt tarthat. Ha a küldeményre többen tartanak igényt, és emiatt a jogosult átvevő személyét illetően kétség merül fel, a szolgáltató a küldeményt - e körülménynek a kézbesítő okiraton és a küldeményen történő feltüntetése után - visszaküldi a feladónak.

(2) Ha a címzésben több természetes személy neve szerepel, a küldemény a megnevezés sorrendje szerint a megnevezettek bármelyikének kézbesíthető.

27. §

(1) Könyvelt küldemény átvételét az átvevő a kézbesítő okiraton a kézbesítés időpontjának feljegyzése után teljes nevének aláírásával köteles elismerni.

(2) Tértivevényes küldeménynél az átvevőnek a tértivevényt is alá kell írnia, az átvétel időpontjának megjelölésével. Az aláírás megtagadása esetén a szolgáltató a küldeményt - az ok feltüntetésével - visszaküldi a feladónak.

(3) Az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő, a vak, vagy egyéb, a fizikai állapotában beállott változás következtében írásában gátolt címzettnek szóló könyvelt küldeményt írni tudó nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A tanú - e minőségének feltüntetésével - a küldemény átadásakor a kézbesítő okiraton saját nevét írja alá. A tanú és a címzett személyazonosságát a kézbesítő előtt igazolni köteles.

(4) A kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy részére érkezett könyvelt küldeményt a címzett helyett a törvényes képviselőnek vagy a gondnoknak kézbesíti a szolgáltató. A törvényes képviselő vagy a gondnok e minőségét személyi igazolvánnyal, illetve jogerős hatósági határozattal, hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5) A címzett természetes személy elhalálozása, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet megszűnése esetén a részére érkezett küldeményt a postai szolgáltató - az e tényekről történő tudomásszerzést követően - haladéktalanul visszaküldi a feladónak.

28. §

(1) Ha a kézbesítés során a címzett vagy meghatalmazottja írásban úgy nyilatkozik, hogy a könyvelt küldeményt nem fogadja el, úgy azt a szolgáltató visszaküldi a feladónak. Ha e személyek az írásbeli nyilatkozatot megtagadják, a postai szolgáltató e tényt a kézbesítési okiratra és a küldeményre feljegyzi.

(2) Ha a küldemény a szolgáltatón kívüli okból nem kézbesíthető, a szolgáltató azt visszaküldi a feladónak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján a szolgáltató a küldeményt a feladáskor fizetett díj ismételt megfizetése ellenében kézbesíti a feladó részére, nem jogosult azonban felszámítani a nem teljesített különszolgáltatások és egyéb szolgáltatások díját.

(4) Postacsomag esetében az erre irányuló írásbeli rendelkezés alapján a feladó - díj ellenében - kérheti, hogy a kézbesítés sikertelensége esetén a postai küldeményt a szolgáltató az általa megjelölt új címre továbbítsa.

A tévesen kézbesített küldemény visszavétele

29. §

(1) A tévesen kézbesített küldeményt, illetve tartalmát a szolgáltató köteles bontott állapotban is a téves kézbesítés tényének egyidejű rögzítésével visszavenni, a téves kézbesítéskor beszedett díjat visszafizetni, és a küldemény lezárása, valamint a korábbi téves kézbesítés tényének feltüntetése után annak szabályos kézbesítéséről gondoskodni.

(2) Meghatalmazottnak, helyettes átvevőnek, vagy közvetett módon kézbesített ép és sértetlen küldeményeket a szolgáltató az Üzletszabályzatában meghatározott módon és határidőn belül visszaveszi, és azokat - a címzettnek történő kézbesítés sikertelensége esetén - visszaküldi a feladónak.

Utánküldés

30. §

(1) A Hkt. 21. § (2) bekezdése szerint belföldi forgalomban a címzett elköltözése vagy ideiglenes távolléte esetén a szolgáltató a küldeményt a címzett és a szolgáltató erre irányuló írásbeli szerződéskötése esetében - díj ellenében - a címzett új címére továbbítja.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti utánküldés szolgáltatást a címzett rendelkezésében rögzített időtartamig a megjelölt új címre a bejelentést követően, legkésőbb az 5. munkanaptól köteles teljesíteni.

(3) Nemzetközi forgalomban az utánküldésre a nemzetközi szerződések szabályai az irányadók.

(4) Amennyiben a feladó és a címzett az utánküldés tekintetében eltérően rendelkezett, a feladó rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

(5) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatást nyújtó szolgáltató a címzett eltérő rendelkezése esetén is köteles a címzett új címére továbbítani a hivatalos iratot.

Hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó speciális szabályok

31. §

(1) A szolgáltató a hivatalos iratnak a címhelyre történő első kézbesítése sikertelensége esetén - értesítő hagyása mellett - köteles a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő 5. munkanapon megismételni, kivéve, ha a kézbesítés a (2) bekezdésben meghatározott ok miatt minősül sikertelennek. Amennyiben a címhelyre történő második kézbesítés is sikertelennek bizonyul, a szolgáltató a 25. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezésre tartási időt követően - ha ezalatt a címzett a szolgáltató helyen azt nem veszi át - "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak.

(2) Ha a kézbesítési kísérlet alkalmával a címzett vagy a meghatalmazott úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át (nem fogadja el), azt a szolgáltató a - 25. § szerinti - rendelkezésre tartási idő mellőzésével "Nem fogadta el" jelzéssel visszaküldi a feladónak. A küldemény kézbesítésének a helyettes átvevő által történő megtagadása esetén a kézbesítést sikertelennek kell tekinteni, és arról az (1) bekezdésnek megfelelően értesítést kell hagyni.

(3) A postafiókra címzett hivatalos irat érkezéséről a szolgáltató a fiókban elhelyezett értesítéssel ad tájékoztatást abban az esetben is, ha a küldemény postafiókra címzett, de nem a postafiók bérlőjének szól.

(4) A szolgáltató a feladót a kézbesítés eredménytelenségének (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túli egyéb okairól, annak a tértivevényre történő rövid feljegyzésével tájékoztatja.

(5) Ha a feladó a hivatalos irat kézbesítésével kapcsolatosan a feladásához rendszeresített tértivevényen "a címzett saját kezéhez" jelzést alkalmazott és a sikeres kézbesítés érdekében a címzett nevén és címén kívül egyéb személyazonosító adatát vagy személyazonosító iratának okmányszámát is feltüntette, a szolgáltató a 4. §-ban meghatározott címadatokon kívül a tértivevényen feltüntetett egyéb adatokat is köteles figyelembe venni a címzett jogosultságának igazolására -19. §-ának (1) és (2) bekezdése értelemszerű alkalmazásával - a személyazonosság megállapításakor.

IV. Fejezet

FELHASZNÁLÓK TÁJÉKOZTATÁSA, ADATSZOLGÁLTATÁS, TUDAKOZÓDÁS, KÁRTÉRÍTÉS

Felhasználók tájékoztatása

32. §

A postai szolgáltató minden szolgáltató helyén, illetve ügyfélszolgálati pontján, internetes honlapján az igénybevevők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni:

a) Üzletszabályzatát;

b) az alkalmazott díjakat;

c) a kijelölt egyetemes postai szolgáltató a Hkt. 24. § és 51. §-ban megjelölt szolgáltatások teljesítésének az igénybevevőket érintő feltételeit;

d) az állandó postai szolgáltató helyeinek jegyzékét és azok nyitvatartási rendjét, illetve ügyfélszolgálatának telefonszámát, egyéb elérhetőségét;

e) azt az időpontot, amelyet megelőzően feladott küldemények még a tárgynapon továbbításra kerülnek;

f) a kijelölt egyetemes, valamint a szolgáltatási engedéllyel rendelkező postai szolgáltató által támpontos kézbesítést ellátó mozgószolgálat esetén a szolgáltatások igénybevételére a támponton rendelkezésre álló - órában, percben meghatározott - időpontot és időtartamot;

g) minden egyéb közérdekű információt.

33. §

A postai szolgáltató a szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi okiratot a kiállítástól számított egy évig köteles megőrizni.

Adatszolgáltatás

34. §

Ha a szolgáltató a postai szolgáltatásokkal és küldeményekkel kapcsolatos adatokról a feladó, címzett és meghatalmazottaik, illetve jogszabályban arra felhatalmazott szerv írásbeli megkeresésére adatszolgáltatást biztosít, az ezzel kapcsolatosan felmerülő költséget - ha jogszabály vagy az érdekeltek megállapodása másként nem rendelkezik - a tájékoztatást kérő az Üzletszabályzatában meghatározott módon köteles megtéríteni.

Tudakozódás

35. §

(1) A küldemény feladójának, címzettjének és ezek meg-hatalmazottainak kérésére a szolgáltató a szolgáltatási szerződés teljesítéséről, a küldemény sorsáról az erre irányuló szolgáltatás keretében - az Üzletszabályzatban meghatározott módon - ad tájékoztatást (tudakozódás).

(2) Tudakozódni a postai szolgáltató bármely szolgáltató helyén - a feladást igazoló eredeti feladóvevény, annak hiteles másolata, illetve a szolgáltató által kiállított másodpéldány bemutatásával - a feladás napját követő naptól számított hat hónapon belül lehet.

(3) A tudakozódást a szolgáltató - a díjmentes nemzetközi tudakozvány forgalom kivételével - az Üzletszabályzatban meghatározott díj ellenében végzi. Ha a tudakozódási eljárás a szolgáltató mulasztását állapítja meg, a beszedett tudakozódási díjat a szolgáltatónak, az azt megfizető részére vissza kell fizetnie.

(4) A tudakozódás eredményéről a szolgáltató az érdekeltet belföldi forgalomban továbbított küldeményeknél harminc napon belül köteles írásban tájékoztatni. Nemzetközi viszonylatban a tudakozódások elintézésének határidejét nemzetközi szerződés határozza meg, melyet a szolgáltató Üzletszabályzata tartalmaz.

Felhasználói bejelentések, panaszok ügyintézése

36. §

(1) A postai szolgáltatók kötelesek szabályozni a felhasználói bejelentések, panaszok (a továbbiakban együtt: panaszok) áttekinthető, megkülönböztetéstől mentes, gyors és egyszerű intézésének formai és tartalmi követelményeit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. §-ában, valamint a Hkt. 12. § (4) bekezdésében foglalt ügyfélszolgálati szabályok figyelembevételével.

(2) A felhasználók számára lehetőséget kell adni arra, hogy ezt

a) minden állandó postai szolgáltató helyen szóban vagy írásban,

b) telefonon,

c) levélben,

d) egyéb megfelelő módon (pl. e-mail) megtehessék.

(3) A postai szolgáltatók a hozzájuk benyújtott valamennyi panaszról kötelesek nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban legalább a következők szerinti kategóriákban - azon belül az általános és konkrét eseteket megkülönböztetve - kell megjelölni azt, hogy a panasz

a) elveszett,

b) késve érkező küldeményre,

c) jelentősen késedelmes küldeményre,

d) sérült küldeményre,

e)

címváltozásra,

f) a küldemény kézbesítésére, annak körülményeire,

g) téves kézbesítésre,

h) az ügyfélszolgálati információkhoz való hozzáférésre,

i) a postai személyzet magatartására és alkalmasságára,

j) a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésre,

k) a panaszok kezelésének módjára

vonatkozik-e.

A panasz elbírálásához a nyilvántartás adatai alapján a szolgáltató köteles vizsgálatot folytatni és annak eredményéről a panaszost tájékoztatni. Jogorvoslatért a panaszos a hatósághoz fordulhat, mely jogsértés esetén piacfelügyeleti tevékenysége keretében jár el.

(4) A belföldi szolgáltatásokkal kapcsolatosan benyújtott panaszok kezelési ideje a 30 naptári napot, az Európán belüli határt átlépő egyetemes szolgáltatások esetében a nemzetközi szabvány szerinti időtartamot nem haladhatja meg.

(5) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók minden egyes panasznál - a vizsgálat lefolytatását követően - kötelesek feljegyezni:

a) a panasz kézhezvételének időpontját,

b) a panasz bejelentésének módját,

c) a panasz kategóriáját,

d) a panasz konkrét vagy általános-e,

e) jogos volt-e a panasz,

f) került-e kifizetésre kártérítés a panaszos számára,

g) történt-e intézkedés a panasz okának megszüntetésére,

h) történt-e felelősségre vonás,

i) a panaszos számára az első, illetve a végleges válasz adásáig eltelt munkanapok számát,

j) a panasz kezelésére fordított időt.

(6) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a HTH-nak a fenti adattartalmú nyilvántartások megküldésével beszámolni és a beszámolót közzétenni.

(7) A bejelentés alapján végzett postai szolgáltatások esetében a szolgáltató a HTH ad hoc írásos igénye alapján küldi meg a fenti adattartalmú nyilvántartást a HTH számára, az igénylés kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül. A bejelentés alapján végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos rendszeres adatközlési kötelezettséget a Hírközlési Felügyelet adatkezeléséről szóló jogszabály tartalmazza.

Kártérítés

37. §

(1) A kártérítési igény a Hkt. 23. §-ában rögzített érvényesítésére a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a feladó jogosult.

(2) A címzett jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha

a) a sérült küldeményt átvette, vagy

b) a feladó a kártérítésre vonatkozó igény érvényesítésének jogát a címzettre engedményezte.

(3) Ha a postai szolgáltató a küldemény kezelésének bármely szakaszában a postacsomag vagy értékbiztosítással feladott postai küldemény sérülését vagy hiányosságát észleli, ezek tényéről és mértékéről jegyzőkönyvet vesz fel. A sérült vagy hiányos postai küldeményt a szolgáltató e jegyzőkönyv kíséretében kézbesíti. A címzett vagy meghatalmazottja a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatos nyilatkozatát kézbesítéskor a jegyzőkönyvbe történő bejegyzéssel teheti meg. Ha a küldemény sérülése, hiányossága a kézbesítéskor nem ismerhető fel, az erről szóló bejelentést a kézbesítést követően, három munkanapon belül kell megtenni és jegyzőkönyvbe foglalni.

(4) A postai szolgáltatónak abban az esetben, ha a tévesen kézbesített küldeménynek a 29. §-ban foglaltak szerinti visszavételére és szabályos kézbesítésére nincs lehetősége, a küldeményt elveszettnek kell tekintenie.

38. §

Egyetemes szolgáltatási körben a Hkt. 23. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési átalány mértéke

a) ajánlott küldemények esetén az "Ajánlott" különszolgáltatás díjának huszonötszöröse,

b) a postacsomag súlydíjának huszonötszöröse,

c) távmásolat esetében a díj ötszöröse.

Kártérítések ügyintézése

39. §

(1) A kártérítési eljárás során tekintettel kell lenni arra, hogy az, áttekinthető, megkülönböztetéstől mentes, gyors és egyszerű ügyintézést tegyen lehetővé valamennyi kártérítésre jogosult igénybevevő számára.

(2) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogosult által bejelentett kártérítési igényt a bejelentést követő 30 napon belül a szolgáltató elbírálja, az elbírálás eredményéről a kártérítési igény bejelentőjét haladéktalanul tájékoztatja. A szolgáltató az általa megalapozottnak talált kárösszeg kifizetéséről az elbírálástól számított nyolc naptári napon belül intézkedik.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatások tekintetében a szolgáltatók minden év március 31-éig kötelesek a HTH-t tájékoztatni az előző évben benyújtott kártérítési igények és a kártérítések számáról, továbbá az ügyfelek és a külföldi szolgáltatók részére történő válaszadás átlagos idejéről.

(4) A bejelentés alapján végzett postai szolgáltatások esetében a szolgáltató a HTH ad hoc írásos igénye alapján küldi meg a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást a HTH részére, az erre irányuló igény kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül.

V. Fejezet

KÖZREMŰKÖDÉS A POSTAI SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁBAN

40. §

(1) A postai szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez közreműködőt vehet igénybe (a továbbiakban: közreműködői tevékenység). A közreműködői tevékenység körében a közreműködő a postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikét önállóan is végezheti.

(2) A közreműködő a közreműködői tevékenységet a , postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi.

(3) A közreműködő tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felel a szolgáltató felé.

(4) A postai szolgáltatásban közreműködő a közreműködés teljesítéséhez harmadik személyt csak a postai szolgáltató hozzájárulásával vehet igénybe.

41. §

(1) A közreműködői tevékenységre irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(2) A szerződésben meg kell határozni különösen:

a) a közreműködői tevékenység teljesítésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket;

b) a postai küldemények felvétele esetén ennek helyét és módját, kézbesítés esetén a kézbesítés földrajzi területét;

c) a közreműködői tevékenység díját és annak esedékességét;

d) a postai szolgáltató és a közreműködő közötti elszámolási rendet;

e) a postai szolgáltató részéről a közreműködőtől megkövetelt biztosítékokat és egyéb garanciális feltételeket.

(3) A kijelölt egyetemes, illetve a szolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók esetében a határozatlan időre kötött közreműködői tevékenységre irányuló szerződés, közreműködői kezdeményezésre felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási idő nem lehet rövidebb 3 hónapnál. A bejelentési kötelezettséggel rendelkező szolgáltatók esetében a rendes felmondási idő hosszát a szolgáltató Üzletszabályzatának irányadó része határozza meg.

(4) A postai szolgáltatásban közreműködőre nem kell alkalmazni az önálló kereskedelmi ügynökre külön jogszabályban meghatározott szabályokat.

42. §

Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatások esetében a szolgáltató közreműködő igénybevétele esetén a közreműködői szerződés megkötését követő 14 naptári napon belül automatikusan, a bejelentés alapján végzett postai szolgáltatások esetében pedig a szolgáltató a HTH ad hoc írásos igénye alapján köteles tájékoztatni a HTH-t

a) az általa igénybe vett közreműködő nevéről (cégnevéről), lakóhelyéről (székhelyéről),

b) a 41. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottakról,

c) a 40. § (4) bekezdés szerinti harmadik személyekről.

VI. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK A FOGYASZTÓK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÖVETELMÉNYEI

A szolgáltatások területi hozzáférhetőségének követelményei

43. §

(1) E rendelet alkalmazásában fogyasztó az a természetes személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül - a postai szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje, illetve akinek részére a postai szolgáltatást nyújtják.

(2) A fogyasztói igények kielégítése érdekében a szolgáltatási engedéllyel rendelkező postai szolgáltatók az engedélyben foglalt, a kijelölt egyetemes postai szolgáltató a Hkt. 48. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatások igénybevételének lehetőségét a bejelentett lakóhellyel rendelkező 600 lakosnál nagyobb népességszámú településeken állandó postai szolgáltató helyen kötelesek biztosítani.

(3) Városokban az (1) bekezdésben meghatározott követelményt az alábbiak alkalmazásával kell teljesíteni:

a) a bejelentett lakóhellyel rendelkező 20 000 lakost meghaladó népességszámú településeken bejelentett lakóhellyel rendelkező 20 000 lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell működtetni,

b) az állandó postai szolgáltató helyek bármely belterületi bejelentett lakóhellyel rendelkező lakos részéről történő elérhetősége a 3000 métert nem haladhatja meg (azonos településen belüli két postai szolgáltató hely közötti távolság legfeljebb 6000 méter lehet).

(4) A bejelentett lakóhellyel rendelkező 600 főnél kisebb népességszámú településeken a szolgáltatási engedéllyel rendelkező postai szolgáltatók az engedélyben foglalt, a kijelölt egyetemes postai szolgáltató a Hkt. 48. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatások igénybevételének rendelkezésre állását állandó postai szolgáltató hellyel vagy mozgószolgálattal kötelesek biztosítani.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedély alapján postai szolgáltatást végző szolgáltató kérelmére a Hírközlési Döntőbizottság határozatával mentesítheti a szolgáltatót a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól, ha e kötelezettség a település rendkívüli földrajzi elhelyezkedése következtében áll fenn, és a mentesítés nem okoz a felhasználóknak aránytalan érdeksérelmet.

(6) A postai szolgáltatások mozgószolgálattal történő biztosítása esetén a rendelkezésre állás érdekében a szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók a községek belterületén legalább egy küldemény-felvételi támpontot kötelesek működtetni.

(7) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók által működtetett támpontoknál olyan levélgyűjtő szekrényeket kell felszerelni, amelyek bedobó nyílása a kereskedelmi forgalomban kapható - az MSZ ISO 269 Magyar Szabvány szerinti - "C4" megjelölésű, 229 × 324 mm méretű levélborítékba csomagolt küldemények sérülés nélküli elhelyezését is lehetővé teszi.

(8) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók kötelesek minden állandó postai szolgáltató hellyel rendelkező település belterületén legalább egy darab - a levélküldemények befogadására alkalmas méretű és bedobó nyílású - levélgyűjtő szekrényt telepíteni a (9) és (10) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően.

(9) A telepítésre kerülő levélgyűjtő szekrények számát és telepítésének helyét úgy kell meghatározni, hogy azok bármely belterületi lakos részéről történő elérhetősége az 1000 métert ne haladja meg (azonos településen belüli két levélgyűjtő szekrény közötti távolság legfeljebb 2000 méter lehet).

(10) A telepítésre kerülő levélgyűjtő szekrényeknek meg kell felelniük az MSZ 17-401 szabvány követelményeinek, felszerelésüknél figyelembe kell venni, hogy azokat mozgáskorlátozott személyek is használni tudják.

A szolgáltatások időbeli hozzáférhetőségének követelményei

44. §

(1) A 43. § (1) és (2) bekezdése szerinti állandó postai szolgáltató helyeken minden munkanapon 8 és 20 óra között legalább 2 órás napi nyitvatartási időt kell biztosítani. A napi nyitvatartási időt a forgalom mértékéhez igazodóan egybefüggően vagy legfeljebb két részre osztottan lehet meghatározni. Az összességében napi 2 órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező postai szolgáltató helyek nem tekinthetők állandó postai szolgáltató helynek.

(2) A mozgószolgálatoknak minden munkanapon legalább egyszer, előre meghirdetett és a helyben szokásos módon közzétett időpontban és helyen meg kell jelenniük, továbbá a községi belterületi támpontokon legalább 30 perc időtartamig kell tartózkodniuk.

(3) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók kötelesek az állandó postai szolgáltató helyeket, a támpontokat és a levélgyűjtő szekrényeket minden munkanapon, munkanaponként legalább egyszer felkeresni és az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó felvett postai küldeményeket összegyűjteni.

(4) A levélgyűjtő szekrényeken előre fel kell tüntetni azok munkanaponkénti, legalább egyszeri ürítési időpontját, vagy - pontosan nem meghatározható gyűjtési időpont esetén - azon napszakban, illetve órában és percben rögzített időtartamot, amelyen belül a gyűjtés lebonyolításra kerül.

(5) Azokon az állandó postai szolgáltató helyeken, ahol a felvett küldemények összegyűjtését és azok továbbítását követően a postai küldemények felvételére a szolgáltató még rendelkezésre áll, köteles a szolgáltatást igénybevevőket arról tájékoztatni, hogy a feladott küldemény mely időponttól kerül a következő munkanapi továbbításra.

(6) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó küldemények érkezéséről szóló értesítőn a szolgáltatók kötelesek egyértelműen és pontosan feltüntetni a küldemény fajtáját, lehetséges átvételi helyének és idejének megjelölését, valamint az esetlegesen szükséges igazoló okiratok megnevezését.

Várakozási (sorban állási) idő

45. §

(1) A várakozási idő a postai szolgáltatást igénybevevő sorban állásának kezdetétől a szolgáltatási szerződéskötés megkezdéséig eltelt idő.

(2) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók az állandó postai szolgáltató helyek felvételi munkahelyeinek számát az igénybevétel mértékének megfelelően kötelesek kialakítani úgy, hogy a várakozási idő az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokat is ellátó felvételi munkahelyeknél a legforgalmasabb óra átlagában se haladja meg a 15 percet. Amennyiben a várakozási idő ezt rendszeresen meghaladó mértékű és a szolgáltató helynél újabb felvételi munkahely kialakítására már nincs lehetőség, illetőleg a várakozási idő mértéke technológiai vagy munkaszervezési fejlesztésekkel sem csökkenthető a szolgáltató - e rendelet 43. §-ában meghatározott mutatók teljesítése ellenére is - köteles újabb állandó postai szolgáltató helyet kialakítani és működtetni.

(3) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók a várakozási idő mérésére kötelesek megfelelő módszert kidolgozni, azt a HTH-val jóváhagyatni és az - igazolt módon - mért értékeket évente egyszer a HTH számára megküldeni.

Átfutási idő

46. §

(1) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók tevékenységüket kötelesek úgy megszervezni és működtetni, hogy belföldi forgalomban, valamint a határt átlépő forgalom belföldi szakaszán a munkanapokon feladott küldemények végponttól végpontig mért útvonalára vonatkoztatott továbbítási időtartam - az 51. §-ban foglaltak figyelembevételével - a következők szerint teljesüljön

a) a leggyorsabb szabványkategóriába tartozó levélküldemények 85%-a a feladást követő munkanapon, 97%-a a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesítésre kerüljön, vagy ennek megkísérlése megtörténjen,

b) a postacsomagok 80%-a a feladást követő munkanapon, 95%-a a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesítésre kerüljön, vagy ennek megkísérlése megtörténjen,

c) az a) és b) pontba nem tartozó postai küldemények 85%-a a feladást követő harmadik munkanap végéig, 97%-a a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesítésre kerüljön, vagy ennek megkísérlése megtörténjen,

feltételezve azt, hogy a postai hálózatba való elhelyezés az aktuális hozzáférési pontra meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a küldemény elhelyezése az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg az elhelyezés napjaként a következő gyűjtési napot kell számításba venni.

(2) A szolgáltatók kötelesek az átfutási idő ellenőrzését saját költségükre szervezetüktől független vagy legalább a hálózat-üzemeltető szervezeti egységükkel alá-, fölérendeltségi viszonyban nem lévő, önálló szervezeti egységükkel végeztetni. A mérést végponttól végpontig, a valós küldeményforgalom minőségét reprezentáló módszerrel kell végezni:

a) próbaküldeményekkel, mintavételes eljárással, statisztikailag igazoltan,

b) más, a statisztikai becslésnél pontosabb eredményt adó módszerrel.

(3) A mérési eredményeket a mérési módszer leírásával együtt negyedévenként, illetve naptári évenként összesítve kell a HTH részére beterjeszteni. A szolgáltatók kötelesek évente egyszer a szolgáltatóktól független külső testület bevonásával saját költségre elvégeztetni az átfutási idő ellenőrzését a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

A továbbítás megbízhatóságának, épségének számszerű mutatói

47. §

(1) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók a könyvelt postai küldemények esetében az elveszett küldeményeknek a feladott küldemények számához viszonyított arányára vonatkozóan kötelesek az alábbi mutatószámnak megfelelni:

E/F £ 0,05 ezrelék,

ahol

E az elveszett küldemények száma;

F a feladott küldemények száma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányszám meghatározásánál figyelembe kell venni mindazokat az eseteket, amikor a szolgáltatók jogosnak ítélték az igénybevevő felszólalását, mert bebizonyosodott, hogy a szolgáltatást nem teljesítették vagy nem tudták igazolni a küldemény sorsát.

(3) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók a könyvelt postai küldemények esetében a sérült küldeményeknek a feladott küldemények számához viszonyított arányára vonatkozóan kötelesek az alábbi mutatószámnak megfelelni:

S/F £ 0,05 ezrelék,

ahol

S a sérült küldemények száma;

F a feladott küldemények száma.

(4) Az arányszám meghatározásánál figyelembe kell venni mindazokat az eseteket, amikor a szolgáltatók jogosnak ítélték az igénybevevő felszólalását, mert bebizonyosodott, hogy a szolgáltatást a küldemény tartalmában, csomagolásában vagy bélyegeiben okozott sérülés miatt nem megfelelően teljesítették.

Közönségszolgálati követelmények

48. §

(1) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy

a) az igénybevevők a naprakész, a HTH által jóváhagyott, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 8. §-ában foglalt és egyéb, külön jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő Üzletszabályzatba az állandó postai szolgáltató helyek nyitvatartási ideje alatt betekinthessenek,

b) a Hkt. 48. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatások igénybevételénél felhasználandó nyomtatványok minden állandó postai szolgáltató helyen és mozgószolgálatnál rendelkezésre álljanak, azok kitöltött mintái az állandó postai szolgáltató helyeken megtekinthetők legyenek,

c) az állandó postai szolgáltató helyek közönségtere higiénikus, kulturált, az igénybevevők általános elvárásának megfelelően felszerelt legyen, a támpontok és a levélgyűjtő szekrények folyamatosan karban legyenek tartva, könnyű megközelíthetőségük és mozgáskorlátozottak általi hozzáférhetőségük biztosított legyen,

d) a szolgáltató közvetlen közönségkapcsolatban lévő alkalmazottainak szakmai felkészültsége, megjelenése és viselkedése megfelelő legyen.

(2) A szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók kötelesek évente közvélemény-kutatás formájában ügyfél elégedettségi vizsgálatot végezni külön-külön lakossági, illetve üzleti kedvezményben részesülő ügyfeleik körében. A vizsgálatok eredményéről a HTH-t évente tájékoztatni kell.

A postai szolgáltatók adatkezelése

49. §

(1) A postai szolgáltatók a Hkt. 21. § (2) bekezdése szerinti - az utánküldés szolgáltatáshoz kapcsolódó - címnyilvántartást a (2)-(3) bekezdések figyelembevételével csak a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében vezethetik, az utánküldésre vonatkozó szerződés lejártáig.

(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani a címnyilvántartásból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok letöltését.

(3) Tilos az elektronikus címnyilvántartásokban levő adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással.

(4) Jelen § rendelkezései a szolgáltató közreműködőire megfelelően irányadóak. A közreműködő jelen § rendelkezéseinek megsértéséből származó kárért a szolgáltató felel.

50. §

(1) A szolgáltatókon keresztül hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlői jegyzékek a bérlő írásbeli hozzájárulása nélkül a fiókbérlőről csak annyi adatot tartalmazhatnak, amennyi a fiókbérlő azonosításához feltétlenül szükséges.

(2) A felhasználó számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:

a) külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlők jegyzékéből,

b) a postai fiókbérlők jegyzékében feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra.

(3) A fiókbérlőt a fiókbérleti szerződés megkötésekor tájékoztatni kell a (2) bekezdés szerinti jogairól.

Záró rendelkezések

51. §

(1) E rendelet - a (2), (3) és (11) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. december 23-án lép hatályba.

(2) E rendelet 8. §-a, 22. § (3) bekezdésének d) pontja, 25. § (3) bekezdésének b) pontja, 25. § (4) bekezdésének b) pontja, 30. § (5) bekezdése, 31. §-a, valamint az 1. számú mellékletének 8. pontja és 2-3. számú mellékletei 2002. április 1-jén lépnek hatályba.

(3) E rendelet 46. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott előírások 2004. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a postai tevékenységről szóló 133/1993. (XI. 29.) Korm. rendelet - a 4. § (3) bekezdés, 17. §, 18. § (1) bekezdés b) pont, 30. § (1)-(2) bekezdés, az 1. és 4-6. számú mellékletek kivételével -, valamint az azt módosító 62/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet - a 2. § és az 1. és 4-6. számú mellékletek kivételével - hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendelkezéseket az Üzletszabályzatok (6) bekezdésben meghatározott részeire azok módosításáig alkalmazni kell.

(5) A postai tevékenységről szóló 133/1993. (XI. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése, 17. §-a, 18. § (1) bekezdésének b) pontja, 30. § (1)-(2) bekezdése, valamint az 1. és 4-6. számú mellékletei, továbbá a 62/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 2. §-a, 1. és 4-6. számú mellékletei 2002. március 31-én hatályukat vesztik.

(6) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató Üzletszabályzatának az egyetemes postai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó különszolgáltatások igénybevételének feltételeit és teljesítésük módját szabályozó részeit a HTH-val első ízben e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül köteles jóváhagyatni.

(7) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15. § (1) bekezdésének a) pontja, a 15. § (3) bekezdése, a 16. § (2) és (5) bekezdése és a 32. § f) pontja.

(8) E rendelet hatálybalépése előtt a postai szolgáltatás ellátására megkötött postamesteri vagy postaügynöki közreműködői szerződések a szerződésekben foglalt feltételekkel és időtartamig hatályosak.

(9) A 46. § (1) bekezdése a)-c) pontjainak hatálybalépéséig a szolgáltatási engedéllyel rendelkező és a kijelölt egyetemes postai szolgáltatók a következők szerint kötelesek teljesíteni az átfutási időre vonatkozó minőségi követelményeket:

a) a 46. § (1) bekezdés a) pontban foglalt levélküldemények esetében:

b) a 46. § (1) bekezdés b) pontban foglalt postacsomag küldemények esetében:

c) a 46. § (1) bekezdés c) pontban foglalt postai küldemények esetében:

(10) A 43. § (1) bekezdésében foglaltak felülvizsgálatát 2005-ben a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kezdeményezheti.

(11) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló - többször módosított - 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-a (1), (2) és (3) bekezdésében a "postai tevékenységről szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja" szövegrész helyébe a "postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése" szövegrész lép.

(12) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvénnyel együtt, az Európai Parlament és a Tanács a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére vonatkozó szabályokról és a szolgáltatások minőségének növeléséről szóló 97/67/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelethez

A postai küldemények méret- és tömeghatárai

1. Levélküldemény, levelezőlap (képes levelezőlap)

Legkisebb mérete 90 × 140 mm, terjedelme hosszúságban, szélességben és magasságban együttvéve 900 mm-nél - ezen belül a leghosszabb mérete 600 mm-nél - nem nagyobb. Tekercs alakban feladott küldeményeknél a hosszúság és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm, hosszúsága legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet.

Tömege belföldi és nemzetközi forgalomban legfeljebb 2000 gramm lehet.

- A levél szabvány méretű, ha a tömege belföldi forgalomban legfeljebb 30 g, nemzetközi forgalomban legfeljebb 20 g, 114 × 162 mm vagy 110 × 220 mm méretű borítékban adják fel (az eltérés 10 mm-nél nagyobb nem lehet).

- A levelezőlap és a képes levelezőlap (a továbbiakban együtt: levelezőlap) levelezőlap-kartonból előállított, kiugró vagy domború részt nem tartalmazó, téglalap alakú levélküldemény. A legkisebb terjedelem: 90 × 140 mm, a legnagyobb terjedelem: 120 × 235 mm, 2 mm eltérés megengedett.

A más alakú vagy más anyagból készült, összehajtott domború részt tartalmazó, nem papírból készült levelezőlap csak csomagolva (borítékban, tasakban, dobozban) adható fel.

2. Nyomtatvány

A nyomtatvány sokszorosítás útján előállított (könyv, hírlap, nyomtatott füzet, nyomtatott lap tartalmú), egyedi személyes jellegű közleményt, adatot, információt nem tartalmazó, a belföldi levélküldeménnyel megegyező méretes tömeghatárú postai küldemény, amelynek csomagolása lehetővé teszi a tartalom megállapítását.

3. Áruminta

Kizárólag belföldi forgalomban eladásra szánt termék ismertetésére szolgáló mintapéldány vagy annak egy részét tartalmazó küldemény, melynek a tartalmát a címzett részére díjtalanul ajánlják fel. Mérete és tömege megegyezik a levélküldeményével.

4. Vakok írása

Mérete azonos a levélküldeményével.

Tömege belföldi és nemzetközi forgalomban a 7000 grammot nem haladhatja meg.

5. Kiscsomag

Nemzetközi forgalomban feladható, valamint a postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható közlést, tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a vám- és devizajogszabályoknak megfelelő tartalmú, küldemény.

Mérete azonos a levélküldeményével.

Tömege legfeljebb 2000 gramm lehet. Az egyes országok korlátozásait a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

6. Címzett reklámküldemény

Mérete és tömege azonos a levélküldeményével.

A Felügyelet ettől eltérő és hivatalosan közzétett nyilatkozata hiányában a nagy számban feladottnak (Hkt. 110. § 7. pontja) és ennek következtében címzett reklámküldeménynek abban az esetben minősül a postai küldemény, ha azonos feladó egyszerre

a) a feladás helyének megfelelő településen belül kézbesítendő küldemények esetében egyazon postai szolgáltatónál legalább 500 darab,

b) a feladás helyének megfelelő településen kívül kézbesítendő küldemények esetében legalább 1000 darab

küldeményt ad fel.

A címzett reklámküldemény címiratának bal oldali részén a szolgáltatás megnevezésének jelzését jól látható módon fel kell tüntetni.

7. Postacsomag

Tömege belföldi és nemzetközi forgalomban a 20 kg-ot nem haladhatja meg.

Címoldalának legkisebb mérete 120×175 mm lehet. A küldemény egy kiterjedésben méretében 2000 mm, illetve három kiterjedésbeli méretében (hosszúság + szélesség + magasság) 3000 mm lehet.

8. Hivatalos irat

Mérete és tömege azonos a levélküldeményével.

9. Távmásolat

Papíron készült, írásról, ábráról, képről postai szolgáltató távmásoló berendezésén továbbított, a címzett részére az üzletszabályzatban rögzített határidőn belül kézbesített időgarantált küldemény. Az átvitelre kért küldemény mérethatárai a távmásoló berendezéshez alkalmazható papír méretével egyezőek.

2. számú melléklet a 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelethez

A hivatalos iratok tértivevény-nyomtatványa

Ezen melléklet szerinti nyomtatványt (a továbbiakban: nyomtatvány) a Hkt. 110. § 32. pontjában felsorolt szervek hivatalos irataival kell használni.

A nyomtatvány követelményei:

Elnevezés: Tértivevény

Jel: Sz. ny. 7976-1

Alak, méret: A6 148 × 105 mm

Anyaga: Legalább 100 g/m2 tömegű

Nyomtatás: A nyomtatvány két oldalon eltérő szedésű legyen. A hátoldal jobb oldalán a címadatok helye. A nyomtatványmintáját - tartalom, elrendezés, szedéstükör tekintetében - e melléklet tartalmazza.

Kötés: Szabadlap

A nyomtatvány elő- és hátoldala tartalmazza a következő adatok feljegyzésére szükséges részeket megfelelő elkülönítéssel:

a) Előoldal:

aa) a nyomtatvány elnevezését és jelét,

ab) az irat feladóját, számát, fajtáját, mellékleteit,

ac) a címzett nevét, címét (esetleges egyéb személyazonosító adat, okirat száma),

ad) a címzett távolléte esetén otthagyható értesítés megjelölését,

ae) a felvevő szolgáltató hely megjelölését, a felvételi ajánlási ragszámot,

af) a kézbesített küldemény átvételi idejét, az átvevő aláírását,

ag) a kézbesítést végző személy aláírását,

ah) a kézbesítést végző szolgáltató hely igazoló keletbélyegző-lenyomatát,

ai) a különleges feljegyzéseknek fenntartott helyet.

b) Hátoldal:

ba) a kézbesíthetetlenség okára, illetve a küldemény kézbesítésére vonatkozó tájékoztatást,

bb) a tértivevény címadatait (a hivatalos iratot küldő hatóság neve és címe),

bc) a nyomtatvány elnevezését.

A nyomtatvány megfelelően kitöltve csak a Hkt. 110. § 32. pontjában megjelölt szervek könyvelt levélpostai küldeményeihez csatolva alkalmazható.

A küldemény feladását megelőzően a hivatalos iratot feladó szervezet köteles a nyomtatvány következő részeit pontosan kitölteni.

a) az irat feladóját, számát, nemét, mellékleteit;

b) a címzett nevét, címét;

c) a címzett távolléte esetén az értesítés típusának megjelölését;

d) a tértivevény címadatait (a hivatalos iratot küldő hatóság neve és címe).

A küldemény felvételekor, illetve azt követően a postai technológiai folyamat megfelelő részénél a postai szolgáltató a nyomtatvány következő részeit köteles pontosan kitölteni:

a) a felvevő szolgáltató hely megjelölését, a felvételi ajánlási ragszámot;

b) a kézbesített küldemény átvételi idejét, az átvevő aláírását;

c) a kézbesítést végző személy aláírását;

d) a kézbesítést végző szolgáltató hely igazoló keletbélyegző-lenyomatát;

e) a kézbesíthetetlenség okára, illetve a küldemény kézbesítésére vonatkozó tájékoztatást.

A nyomtatvány mintája

a) Előoldal

b) Hátoldal

Értesítés hivatalos irat érkezéséről (A/1. minta)

a) Előoldal

ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRŐL (A/1. minta)

Tisztelt Ügyfelünk!

Az Ön címére (.....................................................................................................................................................)

a .............................................................................-tól............................ ragszámú ajánlott küldeményként

..................................................... számú......................................................................................... érkezett*

_______________________________________________________________________________________

Mivel jogosult átvevőt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon............................... és.................... óra

között

cÖn vagy meghatalmazottja,

cakadályoztatása esetén az Ön 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója** [Ptk. 685. § b) pontja]

a ................................................................................................................................................................. Postán

(.................................................................................................................... utca............................ sz.) veheti át.

Az irat kézbesítését 20..... év................................. hó ........ nap ....... és..... óra között ismét megkísérlem.

Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját vagy szállásadóját akkor sem találom, az iratot a

.................................................................................................................................................................... Postán

(....................................................................................................... utca............................ sz.) letétbe helyezem.

Az irat a feltüntetett napot követő 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása után -

hétfőtől péntekig.........................

óra között vehető át.

szombaton..................................

Kérjük, szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is!

301 860-9. sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezéséről A/1. minta.

b) Hátoldal

Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át,

20.......... év.......................................................... hó .................-n második értesítést helyezek el a postafiókba.

Kézbesítő:

.............................................

száma:

________ .............................................

* Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni.

** A megfelelő szövegnél a c-be X jelet kell írni.

_____________________________________________________________________________________

Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy abban az esetben, ha a hivatalos iratot az értesítésen megjelölt idő alatt a postán nem veszi át, a posta ezt a tértivevényre feljegyzi, és az iratot a tértivevénnyel együtt visszaküldi a feladónak. Az így visszaküldött iratot a feladó a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-ának (1) bekezdése értelmében kézbesítettnek tekinti.

Értesítés hivatalos irat érkezéséről (A/2. minta)

a) Előoldal

ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRŐL (A/2. minta)

Tisztelt Ügyfelünk!

Az Ön címére .(....................................................................................................................................................)

a .................................................................................-tól............................ ragszámú ajánlott küldeményként

....................................................... számú......................................................................................... érkezett.*

_______________________________________________________________________________________

Mivel jogosult átvevőt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon....................... és.................. óra között

cÖn vagy meghatalmazottja,

cakadályoztatása esetén az Ön 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója** [Ptk. 685. § b) pontja]

a ................................................................................................................................................................. Postán

(.................................................................................................................... utca............................ sz.) veheti át.

Az irat kézbesítését 20...... év............................ hó ......... nap ........ és....... óra között ismét megkísérlem.

Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját vagy szállásadóját akkor sem találom, az iratot a

a.................................................................................................................................................................. Postán

(.......................................................... ............................................ utca............................ sz.) letétbe helyezem.

Az irat a feltüntetett napot követő 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása után -

hétfőtől péntekig.........................

óra között vehető át.

szombaton...................................

Kérjük, szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is!

301 870-2. sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezéséről A/2. minta.

b) Hátoldal

Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át,

20.......... év.......................................................... hő ................-n második értesítést helyezek el a postafiókba.

Kézbesítő:

.......................................

száma:

________ .......................................

* Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni.

** A megfelelő szövegnél a c-be X jelet kell írni.

_____________________________________________________________________________________

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a meghatározott idő alatt nem veszi át, az Ön részére a bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 102. § (3) bekezdése alapján ügygondnokot rendel ki, és a keresetlevelet (iratot) annak kézbesíti, Önt pedig erről ajánlott levélben értesíti.

Értesítés hivatalos írat érkezéséről (A/3. minta)

a) Előoldal

ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRŐL (A/3. minta)

Tisztelt Ügyfelünk!

Az Ön címére (.......................................................................,.........................................,...................................)

a ................................................................................-tól............................ ragszámú ajánlott küldeményként

....................................................... számú......................................................................................... érkezett.*

_______________________________________________________________________________________

Mivel Önt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon..................... és................. óra között

a.................................................................................................................................................................. Postán

(............................................................................................... utca................... sz.) személyesen veheti át.

Az irat kézbesítését 20...... év............................ hó ......... nap ........ és....... óra között ismét megkísérlem.

Ha Önt, akkor sem találom, az iratot a

a.................................................................................................................................................................. Postán

(.............................................................................................. utca .................... sz.) letétbe helyezem.

Az irat a feltüntetett napot követő 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása után -

hétfőtől péntekig.........................

óra között személyesen vehető át.

szombaton ..................................

Kérjük, szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is!

301 870-2. sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezéséről A/3. minta.

b) Hátoldal

Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át,

20.......... év.......................................................... hó .................-n második értesítést helyezek el a postafiókba.

Kézbesítő:

........................................

száma:

________ .......................................

* Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni.

_____________________________________________________________________________________

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a meghatározott idő alatt nem veszi át, a posta ezt a tértivevényre feljegyzi és az iratot a tértivevénnyel visszaküldi a feladónak. Az így visszaküldött tértivevény alapján a bíróság a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerint az ügy tárgyalásának kitűzése iránt intézkedik.

Értesítés hivatalos irat érkezéséről (B. minta)

a) Előoldal

ÉRTESÍTÉS HIVATALOS IRAT ÉRKEZÉSÉRŐL (B. minta)

Tisztelt Ügyfelünk!

Az Ön címére (..........................................................................................) a........................................ (külföldi)

bíróságtól.................................................................................. bíróság útján....................................... ragszámú

ajánlott küldeményként........................................................ számú ..................................................... érkezett.*

_______________________________________________________________________________________

Mivel jogosult átvevőt a címhelyen nem találtam, az iratot a mai napon ..................... és ................. óra között

cÖn vagy meghatalmazottja,

cakadályoztatása esetén az Ön 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója** [Ptk. 685. § b) pontja]

a.................................................................................................................................................................. Postán

(............................................................................................................................ utca.................... sz.) veheti át.

Az irat kézbesítését 20...... év............................ hó .......... nap ........ és...... óra között ismét megkísérlem.

Ha Önt, meghatalmazottját, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozóját vagy szállásadóját akkor sem találom, az iratot a

a.................................................................................................................................................................. Postán

(................................................................................................................utca.................... sz.) letétbe helyezem.

Az irat a feltüntetett napot követő 5 munkanapon át - ezen értesítés átadása és a személyazonosság igazolása után -

hétfőtől péntekig........................

óra között vehető át.

szombaton..................................

Kérjük, szíveskedjék elolvasni a túloldali tájékoztatót is!

301 880-5. sz. ny. Értesítés hivatalos irat érkezéséről B. minta.

b) Hátoldal

Az iratot szíveskedjék a postán átvenni. Ha azt az értesítés alapján nem veszi át,

20......... év.......................................................... hó .................-n második értesítést helyezek el a postafiókba.

Kézbesítő:

.......................................

száma:

________ .......................................

* Ide az irat fajtáját kell a tértivevény adatai alapján beírni.

** A megfelelő szövegnél a c-be X jelet kell írni.

______________________________________________________________________________________

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy abban az esetben, ha az iratot a postán a feltüntetett idő alatt vagy ennek az időnek elteltével további 15 nap alatt a bíróságon nem veszi át, a bíróság a külföldi bíróságtól érkezett iratot a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-ának (4) bekezdése értelmében visszaküldi a külföldi bíróságnak azzal az értesítéssel, hogy az iratot a címzett nem kívánta elfogadni.

3. számú melléklet a 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelethez

Távollét esetében otthagyandó figyelmeztetés: В

A kézbesítésre vonatkozó tájékoztatások

Informations concernant la livraison

Информации о вручении

Information concerning delivery

Information über die Zustellung

Kézbesítési akadály esetén az alábbi pontokban felsorolt, megfelelő változat kitöltésével (kelt, aláírás) kell a feladót tájékoztatni.Ha egyik szövegrész sem felel meg, akkor a kilencedik pontot kell kitölteni.

En cas de l'empêchement de la distribution, l'expéditeur est à informer en remplissant la version convenable (date, signature) énumérée dans les points suivants. Si aucune des versions n'est pas le cas, c'est le point 9 qui est à remplir.

Если доставка документа невозможна, адресата необхоуимо информировать заполнением соответсвующего варианта (дата одпись) из вариантов пересчисленных низже. В случае, если ни один пункт текста неподходит, необходимо заполнить 9-ой пункт.

In case the document cannot be delivered to the addressee the sender shall be informed by filling in (data, signature) theappropriate version of the reasons mentioned below. If none of the listed versions is suitable point 9 should be filled in.

Bei gehinderter Zustellung ist der Absender durch die Ausfüllung (Datum, Unterschrift) der in den untenstehenden Punkten genannten entsprechenden Version zu informieren. Wenn kein Textteil entspricht, ist der Punkt 9. auszurollen.

1. A címzett az irat átvételét megtagadta, a "B" jelű értesítést otthagytam.

Le destinataire s'est refusé à prendre livraison de la pièce, je lui ai laissé un avis avec mention "B"

Адресат отказалзся от принятия документа извещене с обозначшением «Б» оставлено.

The addressee has refused to take over the document, I left notice "B" at the addressee.

Der Empfaenger hat die Annahme des Schreibens verweigert, Ich habe die Benachrichtigung "B" hinterlassen.

200..... év .......................... hó ....... napján

........................................

kézbesítő aláírása

Az irat átvételének megtagadása esetén a "B" jelű értesítést ki kell tölteni és csak azt kell a címzettnél hagyni.

En cas du refus de la pièce, c'est l'avis avec mention "B" qui est à remplir et à laisser chez le destinataire.

В слусчае отказа от приняатие документа необходимо заполнить извещение с обозначением «Б» и у адресата остается толька данние извещения.

In case the document is refused to be taken over, notice "B" has to be filled in and only that piece has to be left at the addressee.

Bei Verwergerung der Annahme des Schreibens muss die Benachrichtigung "B" ausgefüllt und nur sie beim Empfaenger hinterlassen werden.

_____________________________________________________________________________________

2. Az átvételre jogosultat nem találtam otthon, a "B" jelű értesítést otthagytam.

L'ayant droit à prendre livraison de la pièce n'étant pas chez lui, je lui ai laissé un avis avec mention "B"

Лица имеющего право принять документ не было дома извещение с обозначением «Б» оставлено.

The person authorised to take over the document was not found at home and notice "B" was left there.

Den Übernahmeberechtigen habe ich zuhause nicht angetroffen, ich habe eine Benachrichtigung "B" hinterlassen.

200..... év .......................... hó ....... napján

.......................................

kézbesítő aláírása

_____________________________________________________________________________________

3. A kézbesítést újból megkíséreltem, átvételre jogosult nem volt otthon.

J'ai réessayé la distribution mais l'ayant droit à prendre livraison de la pièce n'était pas chez lui.

Документ попытался доставить повторно лица имеющего право принать не ьыло дома.

I have repeatedly tried to deliver the document, the person authorised to take over the the document was not at home.

Ich habe die Zustellung nochmals versucht, der zur Übernahme Bereichtiger war nicht zu Hause.

200..... év .......................... hó ....... napján

........................................

kézbesítő aláírása

_____________________________________________________________________________________

4. A " B" jelű értesítést postafiókba helyeztem.

J'ai posé l'avis avec mention «В» dans la boîte postale.

Извещение с обозначением «Б» оставлено в абонаментном почтовом ящике.

Notice «В» was put in the post office box.

Die Benachrichtigung B habe ich ins Postfach gelegt.

200..... év .......................... hó ....... napján

.................................

kézbesítő aláírása

_____________________________________________________________________________________

5. A címzett az iratot postán nem vette át, a második «B» jelű értesítést a postafiókba helyeztem.

Le destinataire n' à pas pris livraison de la pièce au bureau de poste, j'ai posé le deuxième avis avec mention «B».

Адресат не приниял документ на почте второе извещение с обозначением «Б» оставлено в абонаментом почтовом ящике.

The addressee did not take over the document at the post office thus the second notice «B» was put in the post office box.

Das Schreiben wurde durch den Empfaenger im Postamt nicht angenommen, ich habe eine zweite Benachrichtung «B» ins Postfach gelegt.

200..... év .......................... hó ....... napján

.....................................

kézbesítő aláírása

Az irat átvételének megtagadása esetén az ahhoz csatolt értesítést ki kell tölteni és csak azt kell a címzettnél hagyni.

En cas du refus de la pièce ce n'est que l'avis y annexé qui est à remplir et à laisser chez le destinataire. В случае отказа от принятия документа необхдимо заполнить прилагаемое извещение и у адреаста остается толька данное извещение.

In case the document is refused to be taken over the notice attached to it has to be filled in and only that piece has to be left at the addresse.

Bei Verwergerung der Annahme des Schreibens muss die beigefügte Benschrichtigung ausgefüllt und bei dem Empfaenger hinterlassen werden.

_____________________________________________________________________________________

6. A címzett meghalt

La destinataire est décédé

Адресат умер

The addressee died

Der Empfaenger ist verstorben

200..... év .......................... hó ....... napján

.......................................

kézbesítő aláírása

_____________________________________________________________________________________

7. A címzett ismeretlen helyre költözött

La destinataire a déménagé à un endroit inconnu

Адресат переселился на неизвестное место

The addressee moved to unknown place

Der Empfaenger ist umgezogen an eine unbekannte Adresse

200..... év .......................... hó ....... napján

.......................................

kézbesítő aláírása

_____________________________________________________________________________________

8. A címzett elköltözött

8. Le destinataire a déménagé

8. Адресият переселился

8. The addresse moved to another address

8. Der Empfaenger ist umgezögen

200... év ........... hó .......... napján

.......................................

kézbesítő aláírása

Új címe ..................................................................................................................................................................

Sa nouvelle adresse ...............................................................................................................................................

Ноцый адрес ........................................................................................................................................................

The new address ...................................................................................................................................................

Die neue Adresse ..................................................................................................................................................

200... év ........... hó .......... napján

.......................................

kézbesítő aláírása

4. számú melléklet a 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelethez

A postai dátumnyomat kötelező tartalmi követelményei

1. A postai dátumnyomat lenyomati képe kötelezően tartalmazza:

a) a postai szolgáltató hely megnevezését,

b) a bélyegzés keltét év, hó, nap megjelöléssel,

c) a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kivételével a postai szolgáltató megnevezését, azonosító jelét.

2. A lenyomat éles kontúrú, jól olvasható, nem elmázolódó és letörölhetetlen fekete színű, kivéve a készpénzzel bérmentesítéskor alkalmazott lenyomatot, amely élénk piros színű.

A lenyomati képet a következők figyelembevételével kell kialakítani:

A postai szolgáltató hely megnevezésénél álló, latin nagybetűket, a keltezés számaiban álló alakú arab számokat kell használni.

3. A lenyomati kép - az 1. pontban megjelölteken túlmenően - tartalmazhatja:

a) a bélyegző azonosítását szolgáló sorszámot, egy ellenőrző betűt, az azonos szolgáltató helyen használt különböző bélyegzők megkülönböztetésére,

b) a postai szolgáltató hely jellegére utaló megjelölést,

c) a nyilvántartási számot bérmentesítő gép vagy pótkeletbélyegző esetén, a bélyegzés időpontjának megjelölését,

d) az ország megnevezését.

4. A bejelentés alapján végzett szolgáltatások esetében postai dátumnyomatnak minősül, ha a szolgáltató

a) а küldemény burkolatán jól olvashatóan feltünteti megnevezését, azonosító jelét, illetve a szolgáltatási szerződés létrejöttének pontos dátumát; és

b) a küldemény valamennyi kísérő okiratán feltünteti a szolgáltatás megkezdésének tényét és pontos időpontját, és azt mindkét szerződő fél aláírásával igazolja.