2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről[1]

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának f)-i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a) felső küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a veszélyes anyagok az 1. számú melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, illetve - az alkalmazott berendezésekre és eljárásokra figyelemmel, vagy a technológia irányíthatatlanná válása miatt - jelen lehetnek (a továbbiakban együtt: jelen van);

b) alsó küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok az 1. számú melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, de mennyiségük nem éri el a felső küszöbértéket;

c) veszélyességi övezet: a veszélyes tevékenység folytatása esetén bekövetkező súlyos baleset egészség-, illetve környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében a hatóság által kijelölt, a veszélyforrás jellegéhez igazodó terület;

d) tárolás: a veszélyes anyag jelenléte raktározás vagy készletezés céljából;

e) hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

f)[2] szakhatóság: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal;

g) súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: elemző tevékenység, amely során a veszélyes üzem tekintetében a súlyos baleset kialakulásának lehetőségei és azok bekövetkezésének valószínűsége határozható meg.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed arra a veszélyes ipari üzemre (a továbbiakban: veszélyes üzem), ahol a veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény (a továbbiakban: veszélyes anyag) az 1. számú melléklet alapján meghatározható legalább alsó küszöbértéket elérő mennyiségben van jelen.

(2) A veszélyes üzem azonosításának részletes szabályait. az 1. számú melléklet tartalmazza.

Engedélyezési és felügyeleti tevékenység

3. §

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:

a) a veszélyes tevékenység azonosítása;

6) a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése;

c) a biztonsági irányítási rendszer;

d) a súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás;

e) a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte;

f) a településrendezési tervezés;

g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása:

II.

A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER

4. §

A veszélyes tevékenység azonosításának ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági elemzésben, illetve biztonsági jelentésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.

A biztonsági elemzés és biztonsági jelentés

5. §

(1) Az alsó küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést; a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést készít, amelynek a biztonságos működést bizonyító összefoglaló változatát küldi meg a hatóságnak.

(2) A biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

(3) A biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok és károsító hatások környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait, valószínűségét, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit, ezzel összefüggésben javaslatot tesz veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.

(4) A biztonsági jelentésben az üzemeltető részletesen mutatja be a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és eszközrendszert, valamint a kockázatelemzés eredményét, továbbá bizonyítja azt is, hogy a súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.

(5) Az üzemeltetd a lakossági tájékoztatás céljából elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amelyben - ha arra lehetőség van - a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza.

6. §

(1) Az üzemeltető a biztonsági elemzést, illetve a biztonsági jelentést legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.

(2) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.

(3) A biztonsági elemzést, illetve a biztonsági jelentést soron kívül felül kell vizsgálni, ha

a) az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van;

b) a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére;

c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak.

(3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet vagy - ha a felülvizsgálatot követően a biztonsági elemzést, illetve biztonsági jelentést módosították -

az okmányok módosítással érintett részét, jelentős terjedelmű módosítás esetén az új okmányt az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi.

7. §

(1) Amennyiben a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés üzleti, üzemi titkot vagy az üzem külső támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adatot tartalmaz, az üzemeltető írásban felhívja erre a hatóság figyelmét, és a teljes tartalmú, valamint a titkokat; illetve védendő adatokat nem tartalmazó változatot nyújtja be a hatóságnak.

(2) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését a nem nyilvános, teljes tartalmú biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés alapján végzi el, de a titkokat, illetve a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra és küldi meg a (3) bekezdésben felsorolt szerveknek.

(3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés egy-egy példányát a hatóság tájékoztatás céljából megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek, közlekedési felügyelet területi szervének, indokolt esetben az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.

(4) A hatóság a (2) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével a biztonsági jelentést a veszélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, fővárosban a főpolgármesternek is megküldi.

(5) A hatóság és a szakhatóság az üzleti vagy üzemi titkot, illetve védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja.

Felmentési szabályok

8. §

(1) Ha a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 4. számú mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben megkövetelt tájékoztatást azokra a súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek.

(2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be.

(3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet, és helyszíni vizsgálatokat végezhet.

(4) A hatóság által kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra, és az üzem melyik létesítményére vonatkozik, valamint azt, hogy a biztonsági jelentés - a felmentés alkalmazása esetén - mely részeiben korlátozható.

9. §

(1) A veszélyes üzem a felmentési szabály alkalmazása esetében is felső küszöbértékűnek tekintendő.

(2) Új üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét a létesítésre vonatkozó kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden további felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés felülvizsgálatakor nyújtható be.

Az azonosítás ellenőrzése

10. §

(1) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés valóságtartalmát - az 5. számú mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján - szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.

(2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja az 5. számú mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.

11. §

(1) A hatóság a szakhatóság közreműködésével - előre meghatározott terv szerint - a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább tizenkét havonta, az alsó küszöbértékű üzemeket legalább huszonnégy havonta egyszer a biztonsági irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a hatóság jelentést készít, melyet tizenöt napon belül megküld az üzemeltetőnek.

(2) A jelentésben feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok kiküszöbölésére a hatóság megfelelő határ-. idő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről tájékoztatja a hatóságot.

12. §

(1) A biztonsági elemzés vagy a biztonsági jelentés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében, az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. Ennek célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a bal- eset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer; a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló mű-. szaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható, vagy lehetőségének valószínűsége csökkenhető.

(2) A hatóság a dominóhatás kizárása érdekében adatszolgáltatásra kötelezheti azon üzemek üzemeltetőit, ahol veszélyes anyagok vannak jelen, de azok mennyisége nem éri el az 1. számú mellékletben meghatározott alsó küszöbértéket. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti.

13. §

A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből (a továbbiakban: súlyos baleset) biztonsági elemzésből, illetve a biztonsági jelentésből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. Amennyiben a biztonság növelése ezt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a belső védelmi terv (14. §) kiegészítésére kötelezi, illetve a külső védelmi terv (18. §) esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.

III.

A VÉDELMI TERVED A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

A belső védelmi terv

14. §

(1) A veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.

(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja.

(3) Az üzemeltető a terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes üzem dolgozói véleményt nyilvánítsanak.

15. §

(1) A belső védelmi terv a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.

(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági elemzés; illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

(3) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(4) Az üzemeltető a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv

16. §

(1) A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét [7. § (4) bek.] követő nyolc napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) területi szervével együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé.

(2) A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását.

(3) A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.

(4) A polgármester - amennyiben a 17. § (1) bekezdése alapján nyilvános meghallgatást kell tartani -a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a nyilvános meghallgatás időpontja ,előtt legalább három nappal megküldi a hatóságnak.

17. §

(1) Új veszélyes üzem építése vagy már működő ilyen üzem tevékenységének a veszélyeztető hatás jelentős növekedésével együtt járó bővítése esetén, a veszélyes üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételétől számított harmincötödik és negyvenötödik nap közötti időben nyilvános meghallgatást tart.

(2) A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot, valamint a 7. § (3) bekezdésében felsorolt hatóságokat, és az érintett, előzetesen részvételi szándékukat bejelentő társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai helyőrség képviselőjét is.

(3) A nyilvános meghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amit a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

(4) A nyilvános meghallgatás - amennyiben lehetséges - a külön jogszabály1 szerint szervezett közmeghallgatás keretében is megtartható.

18. §

(1) A veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez benyújtott vagy már működő veszélyes üzem üzemeltetője által a hatóságnak eljuttatott biztonsági jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül, a 7. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő külső védelmi terv készül. A külső védelmi tervet a BM OKF területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el.

(2) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes üzem veszélyeztető hatásai érhetik.

(3) A külső védelmi tervről, annak előkészítése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálát megyei (fővárosi) intézete, az illetékes környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóság véleményt nyilvánít.

(4) A külső védelmi terv a külön jogszabályban2 meghatározott települési veszélyelhárítási terv része.

(5) A tervet a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke - a hatóság egyetértésével - hagyja jóvá.

(6) A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni.

(7) A külső védelmi tervben végrehajtott változtatást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a jegyzőkönyvet a hatóságnak jóváhagyásra haladéktalanul meg kell küldeni.

1 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.

2 A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet.

19. §

(1) A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(2) A polgármester a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

20. §

(1) A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a BM OKF helyi szervének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben a lakósságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.

(2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 8. számú melléklerben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.

(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.

21. §

A hatóság hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv, ha a lehetséges súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.

22. §

A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos okmányok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított okmányok nem a valóságot tartalmazzák, kötelezi az üzemeltetőt, illetve felhívja a polgármester figyelmét az elfúrt feladat teljesítésére.

Településrendezési tervezés

23. §

(1) A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait.

(2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoz- tatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek. a településrendezési tervben való fel-. tüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.

(3) A veszélyes üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem ,,vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.

(4) A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a polgármester vagy a hatóság kezdeményezésére, a hatóság, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a környezetvédelmi, indokolt esetben a természetvédelmi hatóság, továbbá a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselőiből bizottság alakul. A bizottság az 5. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

Jelentési rendszer

24. §

(1) Az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről - annak kivizsgálását követően haladéktalanul - jelentést készít. A baleseti jelentést az üzemeltető akkor küldi meg a hatóságnak, ha a baleset a 9. számú mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel.

(2) Az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről kiegészítő jelentést küld, ha a balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.

(3) A jelentési kötelezettség független a BM OKF területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől. (4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak az üzemben bekövetkezett rendkívüli eseményről, annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül.

(5) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé.

25. §

(1) A hatóság a veszélyes létesítményekről, a végrehajtott feladatairól, valamint a 24. §-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról a Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetőjének éves jelentést készít.

(2) A Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetője a jelentést évente egy alkalommal továbbítja az Európai Unió illetékes szervének.

(3) A hatóság az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, biztonsági elemzésekről és biztonsági jelentésekről, külső védelmi tervekről és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert hoz létre.

Záró rendelkezések

26. §

(1)[3] Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2)[4] Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdemi határozat meghozatalára és a szakhatóság előzetes hozzájárulásának megadására egyaránt kilencven nap áll rendelkezésre.

(3) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának részletes feltételeit a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelvvel, és összeegyeztethető a 95/82/EK tanácsi irányelv 9. Cikke szerinti egységes fel= mentési szabályokra vonatkozó 98/433/EK bizottsági határozattal.

27. §[5]

(1)[6] A rendelet hatálybalépésekor

a) már működő felső küszöbértékű veszélyes üzemek 2002. december 31-ig,

b) már működő alsó küszöbértékű veszélyes üzemek 2003. április 1-jéig,

c) építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során,

d) tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett

biztonsági elemzést, illetve biztonsági jelentést nyújtanak be a hatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott veszélyes üzem üzemeltetője - amennyiben a biztonsági elemzést vagy a biztonsági jelentést még nem nyújtotta be - 2002. június 1-jéig a hatóságnak a 3. számú melléklet 2.3.8. a) alpontjában meghatározott adattartalommal bejelenti az üzem területén jelen lévő veszélyes anyag fajtáját és mennyiségét. A bejelentés teljesítése nem mentesíti az üzemeltetőt a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés benyújtásának kötelezettsége alól.

(3)[7] A rendelet hatálybalépésekor már működő veszélyes üzemek esetében a külső védelmi terveket 2003. július 1-jéig kell elkészíteni.

1. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A veszélyes üzem azonosítása

1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop).

2. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, akkor az üzem alsó küszöbértékű, ha eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor az üzem felső küszöbértékű.

3. Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe:

ha az alábbi összeg

q1/Q+q2/Q+q3/Q+q4/Q+/q5/Q+.. > 1, akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű.

A megadott képletben:

qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

Q - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2. oszlop); a felső küszöbértékű üzem azonosításakor

Q - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3. oszlop).

A veszélyes anyagok összegezésére vonatkozó szabályokat alsó vagy felső küszöbértékű üzem esetében értelemszerűen kell alkalmazni.

Ez a szabály a következő esetekben alkalmazható:

a) az 1. táblázatban felsorolt anyagokra és készítményekre, olyan mennyiség esetén, amely kevesebb, mint a rájuk vonatkozó mértékadó küszöbmennyiség, és az üzemben olyan anyagokkal együtt fordulnak elő, amelyek a 2. táblázat szerint ugyanabba a veszélyességi osztályba tartoznak, továbbá olyan anyagok és készítmények összegzésénél, amelyéknek a 2. táblázatban ugyanabba a veszélyességi osztályba tartoznak;

b) az egy üzemben jelen lévő 1., 2. és 9. veszélyességi osztályba tartozó anyagok ősszegzésekor;

c) az egy üzemben jelen lévő 3., 4., 5., 6., 7. a), 7. b) és 8. veszélyességi osztályba tartozó anyagok összegezésekor;

d) az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége meghaladja a felső küszöbértékét.

4. E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg. A 2. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. Ha egy adott veszélyes anyag esetében - akár az alsó, akár a felső küszöbmennyiség vonatkozásában - a két táblázat között eltérés van, akkór mindig az 1. táblázatban meghatározott mennyiséget kell figyelembe venni.

5. A veszélyes anyag vagy készítmény (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag) az, amely az 1. táblázatban szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és az üzemben mint nyersanyag, termék, félkész termék, melléktermék vagy hulladék van jelen.

6. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.

7. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes, anyag, amely az üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az álló vagy felső küszöbértékű üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az súlyos balesetet nem okozhat.

1. táblázat

Anyaglista

Megjegyzések az 1. táblázathoz

1. Ammónium-nitrát (350/2500)

Ammónium-nitrátra és ammónium-nitrátot tartalmazó készítményekre vonatkozik, amelyekben az ammóniumnitrátból származó nitrogéntartalom több mint 28 súly% (kivéve a 2. megjegyzésben szereplő vegyületeket), és azokra a vizes ammónium-nitrát oldatokra, ahol az ammónium-nitrát töménysége több mint 90 súly%.

2. Ammónium-nitrát (1250/5000).

A termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló FVM rendeletnek megfelelő egykomponensű ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozik, és azokra a komplex műtrágyákra, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom több mint 28 súly%. (A komplex műtrágya az ammónium-nitráton kívül foszfátot és/vagy kálisót tartalmaz.)

3. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok

A poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével számítjuk ki:

T = tetra, Pe = penta, Hx = hexa, Hp = hepta, O = octa

2. táblázat

Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok és készítmények veszélyességi osztályai

Megjegyzések a 2. táblázathoz

1. a) A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete szerint történik.

b) A veszélyes anyagok tulajdonságairól, veszélyességi osztályba sorolásukról szóló információ a Fodor József Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától kérhető.

c) A súlyos balesetek veszélyének meghatározása során 2. és 3. pontban felsorolt anyagcsoportok esetében az ott szereplő feltételeket is figyelembe kell venni.

2. A "robbanó anyagok és készítmények" veszélyességi osztályba a következő tulajdonságok alapján soroljuk az anyagokat:

a) (I) Olyan anyag vagy készítmény, amely egy ütés, dörzsölés, tűz vagy gyújtás hatására robbanást okoz (R2 mondattal jellemzett kockázat).

(II) A pirotechnikai anyag olyan anyag (vagy anyagok keveréke), amelyet hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás vagy ezek kombinációinak előidézésére hoztak létre. Ez a hatás robbanást nem okozó, önfenntartó, hőtermelő vagy nem hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik.

(III) Termékekbe töltött robbanó- vagy pirotechnikai anyag vagy készítmény.

b) Olyan anyag vagy készítmény, amely egy ütés, dörzsölés, gyújtás hatására különösen nagy robbanásveszélyt okoz (R3 mondattal jellemzett kockázat).

3. A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt "kevésbé tűzveszélyes" "tűzveszélyes" és "fokozottan tűzveszélyes" anyagok jelentése:

a) Olyan anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C és 55 °C között van, és elősegítik az égést (R10 mondattal jellemzett kockázat).

2. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A biztonsági elemzés elkészítésének tartalmi és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. A biztonsági elemzés készítésénél az üzemeltető figyelembe veszi azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával.

1.2. A biztonsági elemzés tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek megelőzésével illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit.

1.3. A biztonsági elemzés részét képezi az olyan irányítási rendszer bemutatása, amely biztosítja a súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését.

1.4. A biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő összefoglaló változatához az üzemeltető kizárólag azokat az okmányokat (az üzemeltető által készített okmányokat, hatósági határozatokat vagy arra hivatott minőségtanúsító szervezetek tanúsítványait) csatolja, amelyek a biztonságos üzemeltetés bizonyításához elengedhetetlenek. Minden további - az előzőeket alátámasztó - okmányokra elegendő hivatkozni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

1.5. Az üzemeltető az 1.4. pontban meghatározott dokumentumot a veszélyes tevékenység bejelentéséhez, illetőleg új veszélyes üzem létesítésével kapcsolatos engedély kéréséhez mellékeli.

2. Tartalmi követelmények

2.1. Az üzemeltető - a 4. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározottak szerint - felméri, hogy az üzemben milyen súlyos baleset fordulhat elő, valamint értékeli ezek lehetséges hatásait. A felmérést és az értékelést mind a normál üzemi, mind az ettől eltérő üzemmódokra elvégzi. A lehetséges veszélyeket módszeresen felderíti, és hatásaik előrejelzésére megfelelő értékelési eljárásokat alkalmaz. A veszélyek meghatározása és értékelése során figyelembe veszi az adott súlyos baleset lehetőségének valószínűségét és hatásainak súlyosságát.

2.2. Az üzemeltető biztonsági elemzésben, a súlyos balesetek veszélyének azonosítása alapján, meghatározza a veszélyes üzemek körüli veszélyességi övezetet. A veszélyazonosításhoz, a kockázatelemzéshez, a hatásértékeléshez valamint a veszélyességi övezetben való veszélyeztetéshez, az üzemeltető, a 4. számú mellékletben leírt módszert az alacsonyabb veszélyes anyagmennyiséggel járó kisebb kockázatnak megfelelően, értelemszerűen alkalmazza.

2.3. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető a biztonsági elemzés mellékleteként belső védelmi tervet dolgoz ki. A más jogszabályok alapján kidolgozott tervek (pl. tűzvédelmi terv) a belső védelmi terv részét képezhetik.

3. Formai követelmények

3.1. Az üzemeltető biztonsági elemzést írásban készíti el, amelynek a hatóság részére küldendő összefoglaló változatát elektronikus adathordozón biztosítja.

3.2. A térképeken ki kell emelni az üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítéssel vagy más, a súlyos balesetek során felmerülő tevékenységgel kapcsolatos útvonalakat.

3.3. Az üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden létesítményét és a veszélyeztetett területeket. A létesítményeket, azok berendezéseit a használhatóságnak megfelelő méretarányú ábrákon kell megjeleníteni.

3. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. A biztonsági jelentés készítésénél az üzemeltető figyelembe veszi azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos halesetek kialakulásának kockázatával.

1.2. A biztonsági jelentés hatóság részére küldendő összefoglaló változatához az üzemeltető kizárólag azokat az okmányokat (az üzemeltető által készített okmányokat, hatósági határozatokat vagy arra hivatott minőségbiztosító szervezetek tanúsítványait) csatolja, amelyek a biztonságos üzemeltetés bizonyításához elengedhetetlenek. Mindegy további - az előzőeket alátámasztó - okmányokra elegendő hivatkozni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

2. Tartalmi követelmények

2.1. Súlyos baleset megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések és a biztonsági irányítási rendszer

2.1.1. A biztonsági jelentés e részében tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek veszélye csökkentésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit.

2.1.2. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes üzem általános vezetési rendszerébe.

2.1.3. A biztonsági irányítási rendszer tartalmazza a biztonsági jelentésbe foglalt, a súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges irányító szervezet felépítését, a felelős személyek feladat- és hatásköreit, az elvégzendő feladatokat, azok megvalósításánál követendő rendszeres belső ellenőrzések, szemlék és a független szakértők által végzett felülvizsgálatok módszereit, eljárásait, valamint a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat. A súlyos baleset megelőzéssel kapcsolatos fő célkitűzéseket és a. biztonsági irányítási rendszert az üzem vezetése tervszerűen felülvizsgálja és megerősíti. A biztonsági irányítási rendszer bemutatásával kapcsolatos követelményeket a 2.6. pont tartalmazza.

2.2. A veszélyes üzem környezete

2.2.1. A veszélyes üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.

2.2.2. Az üzemeltető bemutatja az üzem környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településrendezési terv. A bemutatás a következő adatokat tartalmazza:

a) a lakott területek jellemzése,

b) a laposság áltál; leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.),

c) a különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek,

d) a súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek.

2.2.3. A biztonsági jelentésnek bizonyítania kell, hogy elemezték az üzemen kívül más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységeket és lehetséges hatásait.

2.2.4. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:

a) a területre jellemző, az esetleges súlyos balesetek kialakulására és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,

b) a helyszínt jellemző, az üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló, legfontosabb geológiai, hidrológiái és hidrográfiai jellemzők.

2.2.5. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.

2.3. Az üzem leírása

A biztonsági jelentésnek ebben a részében az üzemeltető a súlyos balesetek szempontjából jellemzi az üzemet. Ez tartalmazza:

2.3.1. Az üzemnek a biztonság szempontjából fontos - az általános tevékenységre, a termékekre, a súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó - információit. Ezek a következők:

a) az üzem rendeltetése,

b) a fő tevékenysége és a gyártott termékek,

c) a technológia fejlődése és előzmények, a jövőben létesítendő technológiák és azok engedélyezésének pillanatnyi helyzete,

d) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,

e) az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.

2.3.2. Az üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza - a veszélytelen működést bizonyító részletességgel - bemutatja az üzem egészét. Vázlatosan feltünteti a létesítményeket és a technológiákat jellemző lényeges információkat. Ezek a következők:

a) a nagyobb raktárak és a tároló létesítmények,

b) az egyes veszélyes létesítmények,

c) a veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,

d) a belső tárolók, a csővezetékek és a technológia más elemei,

e) a veszélyes létesítmények közötti távolságok és a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,

f) a tároló létesítményekben a tűzveszélyes folyadék tároló tartályok egymás közötti távolsága és más jellemző adatok,

g) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,

h) az üzemből és a létesítményekből kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalak,

i) a vezetési rendszer elemei, körletei,

j) az üzem adminisztratív épületei.

2.3.3. A veszélytelen működést bizonyító részletességgel bemutatja veszélyes tevékenységet jellemző gyártási folyamatokra vonatkozó legfontosabb információkat. Ezek a következők:

a) az alaptevékenység technológiai folyamatai,

b) a kémiai reakciókat, a fizikai vagy a biológiai folyamatok,

c) a veszélyes anyagok átmeneti tárolása,

d) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni), stb.,

e) a végtermékek csomagolása, a hulladékok hasznosítása,

f) a gáznemű hulladékok kezelése,

g) más, a veszélyes technológiával kapcsolatos lépések. 2.3.4. Az üzem egésze veszélyeztető hatásainak felmérése után, a biztonság szempontjából lényeges létesítményekről további információk megadása is szükségessé válhat.

A technológia bemutatása a veszélytelen működést bizonyító részletességgel a következőket írja:

a) folyamatábrákat, csövezési és műszerezési ábrákat;

b) technológiai utasításokat, szükség esetén egyes gyártóberendezések, tárolóeszközök vagy csővezetékek leírását és alapvető paramétereit;

c) a technológiát jellemző alapvető paramétereket, mint például:

ca) a töménységet, a nyomást, a hőmérsékletet, a hőátadást jellemző mutatókat, illetőleg ezen mutatóknak a biztonságos tevékenységre vonatkozó értékekeit,

cb) a technológia leírásban megadott és a szélsőséges, de a biztonságot még nem veszélyeztető anyagmérlegeket, a reakciókhoz szükséges fogyasztást, a félkész és a késztermékek, melléktermékek gyártására jellemző információt,

cc) a technológia szerint jelen lévő, tárolt, feldolgozott anyagok átlagos és eseti mennyiségeit,

cd) a melléktermékek, főként a technológiában nem tervezett veszélyes anyagok kialakulási feltételeit,

ce) a végtermékek jellemzőit;

d) a műszerezettséget, az irányítást bemutató ábrákat, a riasztó és az egyéb biztonsági rendszerek leírását;

e) a technológia, az energiaellátás és az anyagmozgatás legfontosabb információit:

ea) a technológiai leírás szerint,

eb) az indítás és a leállítás során,

ec) az esetleges üzemzavarok során.

2.3.5. A biztonsági jelentés tartalmazza az egyes technológiai lépésekhez tartozó biztonságos üzemeltetés vázlatos leírását:

a) üzemmódokat, például a technológiai leírás szerinti üzemelést, az indítást és a leáhítást, a veszélyhelyzeti teendőket és a védekezéssel kapcsolatos eljárást,

b) a veszélyes anyagok tulajdonságai miatti különleges bánásmódot a tárolás, szállítás vagy a gyártás folyamán, mint például a vibráció és a nedvesség elleni védelmet.

2.3.6. A biztonsági jelentésnek - a veszélytelen működést bizonyító terjedelemben - része a veszélyes létesítmények tervezési filozófiájának bemutatása is. Ez kiemeli azokat a létesítményeket, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

a) a felhasznált anyag kiválasztása,

b) az alapozás tervezése,

c) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

d) a méretezés,

e) a statikai megfontolások,

f) a külső behatás elleni védelem.

2.3.7. A biztonsági jelentésben, összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a gyártáshoz kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész üzemhez tartozó alap és tartalék infrastruktúrát. Ezek a következők:

a) a külső elektromos- és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz hálózat,

h) a melegvíz és más folyadék hálózatok, i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófaelhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat, u) a szennyvízhálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptetd és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

2.3.8. A biztonsági jelentés bemutatja az üzemben jelen lévő veszélyes anyagokat. Ennek része a veszélyes anyagok leltára, amely a következőket tartalmazza:

a) az anyag megnevezése (CAS-szám, IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, kémiai összetétel, tisztaság, a legfontosabb szennyező anyagok stb.),

b) fizikai és kémiai tulajdonságok: a normálüzemi technológiára és a rendellenes működési állapotra jellemző hőmérsékleti, nyomás- és töménység értékek, a technológiához, esetleg a balesetek kezdetéhez tartozó egyensúlyi feltételek, a termodinamikai jellemzők, a fázisváltozások, a lobbanáspont, a gyulladási hőmérséklet, a robbanási (alsó, felső) határértékek, a kőstabilitás, a jellemző reakciók stb. információk,

c) a fizikai, a kémiai, a toxikológiai és a természetet károsító tulajdonságok, valamint az emberre és a környezetre gyakorolt rövid távú és hosszú távú hatások,

d) az egyéb információk (pl. a tárolásra vonatkozó információk),

e) a veszélyes anyagok jelen levő maximális mennyisége.

2.3.9. A veszélyes anyagok leltára a következő anyagcsoportokat veszi figyelembe:

a) a nyersanyagok,

b) a félkész termékek,

c) a végtermékek,

d) a melléktermékek,

e) a hulladékok és a segédanyagok,

j) a folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező anyagok.

2.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés

A biztonsági jelentésnek ez a része a súlyos balesetek hatásai elleni védekezéssel és a következményeik csökkentésével kapcsolatos eszközöket, rendszereket tartalmazza. Bemutatja a veszélyes üzemben a súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, illetőleg a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit, e) a távérzékelő rendszereket,

f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,

g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek:

- a rendszeresített egyéni védőeszközeit,

- a rendszeresített szaktechnikai eszközeit,

- a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket .. A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

2.5. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

2.5.1. Az üzemeltető az üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható:

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) a súlyos baleset előfordulásának kockázata (gyakoriságának) meghatározása,

c) az azonosított súlyos baleset következményeinek értékelése,

d) a súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása, a hatások által érintett terület minden pontján való egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából,

e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal. 2.5.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető súlyos balesetek előfordulásának lehetőségét, valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a balesetek üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és a baleset kifejlődésének valószínűsíthető stádiumait. A veszélyazonosításhoz és a súlyos baleset kockázatának érlékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat.

2.5.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Az üzemeltető, a súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a Biztonsági elemzésben vágy a biztonsági jelentésben csak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajtákat kell bemutatni.

2.5.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben -. azonosított súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján-a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a kockázat mértéket Ha a veszélyes üzem súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének - a súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő - meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az é célra a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. Az emberi halált okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes üzem körül a környezetet és - ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is.

2.6. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása

2.6.1. Az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét. E személyek részére meghatározza a felkészültségükkel kapcsolatos követelményeket, és biztosítja az ilyen irányú felkészítésüket. A biztonsági irányítási rendszerbe nem csupán az üzemeltető alkalmazásában álló személyeket vonja be, ahol erre szükség van, ott az alvállalkozók és az alkalmazásukban álló személyek is feladat- és hatáskört kapnak, és ennek ellátásához biztosítja felkészítésüket is.

2.6.2. Az előzetesen elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés alapján az üzemeltető kialakítja a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfeleli feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszer kidolgozása során figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat és a berendezések karbantartását, a leállításokat, illetőleg az indításokat is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a gyártásban dolgozó, valamint a berendezések karbantartásában érintett személyekkel is.

2.6.3. Figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

2.6.4. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt: megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

2.6.5. A súlyos balesetek megelőzésével és a biztonsági irányítási rendszerrel kapcsolatosán kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a súlyos balesetekről vagy eseményről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események háttérét alaposan feltárja, tapasztalatait levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

2.6.6. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 2.6.1-2.6.5. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

3. Formai követelmények

3.1. Az üzemeltető biztonsági jelentést írásban készíti el, amelynek a hatóság részére küldendő összefoglaló változatát elektronikus adathordozón biztosítja.

3.2. Ha az üzem leírása térképet (vázlatot) vagy helyszínrajzot tartalmaz, a benyújtott térkép legyen a jó eligazodást biztosító méretarányú.

3.3. A térképeken (vázlaton) vagy helyszínrajzon ki kell emelni az üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítéssel vagy más, a súlyos balesetek során felmerülő tevékenységgel kapcsolatos útvonalakat.

3.4. Az üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden létesítményét és a veszélyeztetett területeket.

4. A veszélyes üzem építési engedélyezési eljárásával egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma: az 1.,2., l., 2.2., 2.3.1., 2.3.2. a)-c), e), f); 2.3.3. a veszélytelen működést leíró részletességgel; 2.3.7. a tervezési elvek bemutatásával; 2.3.8., 2.4, a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 2.5. az építési stádiumban előre látható szinten. A biztonsági jelentések formai követelményei minden esetben azonosak.

4. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

Felmentési szabályok

1. Ha a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét és mennyiségét figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a felen lévő veszélyes anyagok valamelyike a felmentési kritériumok közül legalább egynek megfelel, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben megkövetelt tájékoztatást azokra a kérdésekre korlátozza, amelyek a súlyos balesetek fennmaradó veszélyének megelőzésével, az egészségre és a környezetre káros következményeinek korlátozásával kapcsolatosak. A felmentési szabály alkalmazása az üzemeltetőt nem menti fel a biztonsági jelentés elkészítése és a jogszabályban meghatározott rend szerinti benyújtása alól.

2. A jelen lévő veszélyes anyagnak a biztonsági jelentésben való figyelembevétele alól felmentés csak akkor adható, ha veszélyes anyag megfelel az alábbi kritériumok közül legalább egynek.

A felmentés során figyelembe vehető kritériumok

A felmentési szabályok alkalmazása

1. Az üzemeltető a felmentési kérelemben az alábbiakró1 tájékoztatja a hatóságot:

a) az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe és elérhetőségi adatai;

b) az üzem neve címe és elérhetőségi adatai;

c) az üzemeltetésért felelős személy neve, beosztása;

d) a tevékenység általános leírása és a felmentés kérését indokoló kiegészítő információk;

e) az üzem közvetlen környezetének a felmentési kérelem által érintett-részének leírása;

f) azon veszélyes anyagok leírása, amelyekre vonatkozóan a felmentést kérik;

g) a veszélyes anyagok leltára, belefoglalva:

ga) a veszélyes anyagok megnevezése: kémiai elnevezés, IUPAC nómenklatúra szerinti megnevezés és CAS-szám,

gb) a veszélyes anyagok jelen levő legnagyobb mennyisége,

gc) fizikai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzők,

gd) fizikai és kémiai tulajdonságok normál üzemi feltételek fennállásakor, vagy reálisan elképzelhető balesetek körülményei között;

h) a felsorolt anyagokra vonatkozó felmentési kritérium vagy kritériumoly;

i) a kritériumok megfelelő alkalmazhatóságának bizonyítása;

j) a biztonsági jelentés olyan módosított tervezete amelyben a felmentést figyelembe vették.

2. Az üzemeltető a felmentés iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott határidők figyelembevételével úgy küldi meg a hatóságnak, hogy annak vizsgálatára és elbírálására, esetleges kiegészítésére elegendő idő álljon a hatóság, illetve a kérelmező rendelkezésére. Ha a hatóság a kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be. A kérelem elutasítása esetén az üzemeltetőnek teljes tartalmú biztonsági jelentést kell előírt határidőig benyújtania.

5. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek

és kritériumok

1. A veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése

1.1. A veszélyes üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettséget.

1.2. A veszélyeztetettség értékelésének és minősítésének az alapja a kockázatot és a hatások értékelését figyelembe vevő módszer, amely a súlyos balesetből adódó következményeknek, valamint a bekövetkezés valószínűségének együttes figyelembevételével határozza meg a veszélyeztetést. A hatóság az engedélyezési és a felügyeleti tevékenysége során, a meghatározott minősítési követelményekkel összevetve minősíti a veszélyes tevékenységet. A veszélyeztetettség értékelése szolgáltat alapot a településrendezési tervezéshez.

1.3. A biztonsági jelentésben, a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítást és kockázatértékelést a szakhatóság külön jogszabályban meghatározott módon vizsgálja felül.

1.4. Az üzemeltető biztonsági jelentésben értékeli az azonosított súlyos baleset lehetséges következményeit. A hatóág felülvizsgálja az értékélés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy

- az üzemeltető, a következmények értékelésekor a súlyos balesetet feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatások iránti érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,

- a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

1.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben azonosított súlyos baleset gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyességi övezetnek a 2.1. pontban megnevezett zónák határoló görbéire meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértéket. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy az üzemeltető, a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.

1.6. Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele A hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:

a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket.

b) Nem jelent elfogadható veszélyeztetettségi szintet, ha lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hózzon intézkedést a tevékenység kockázatának csökkentésére, vagy olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

c) Nem elfogadható, ha a halálozás egyéni kockázata a veszélyességi övezet adott részén meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.7. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele Ha a veszélyességi övezet vizsgált részében nem csak lakóépületek vannak, hanem ott nagy számban időszakosan is tartózkodnak emberek (például munkahelyen, bevásárló központban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.), akkor a veszélyeztetés megítélésénél a társadalmi kockázatra kialakított kritériumokat kell alapul venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható: Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni.

A tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedést (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

Elfogadhatatlan szintű veszélyeztetettség esetén, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt tevékenység korlátózására vagy. megszüntetésére.

2. A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglaláshoz kapcsolódó általános követelmények

2.1. A 14. § (5) bekezdésében említett bizottság ajánlásaihoz a kiinduló adatokat a hatóság által felülvizsgált biztonsági jelentés szolgáltatja. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított, veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja.

a) Belső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket.

b) Középső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul.

c) Külső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3 × 10-7.

2.2. A zónákban történő fejlesztésekről kialakított állásfoglalások során az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

2.3. A fenti csoportosítás alól az alábbi kivételeket kell figyelembe venni:

2.4. Ha a tervezett építmény jellege nem szerepel a táblázatban, akkor a bizottság dönt arról, hogy jellegében, érzékenységében mely kategóriához áll a legközelebb.

3. A belső védelmi terv minősítése

3.1. A hatóság felülvizsgálja az üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi. Ennek során:

3.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben feltárt súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e az üzemen belül prognosztizált minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemeltető a felmért súlyos balesetek minden károsító hatásának csökkent ére megfelelő intézkedést tervez.

3.3. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai eltátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.

3.4. A hatóság felülvizsgálja azt; hogy a súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felmeri a szervezetek - hiteles források alapján kiszámítható - teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység - az élet és az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően - reális idő alatt elvégezhető.

3.5. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezeték az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.

4. A külső védelmi terv minősítése

4.1. A hatóság felülvizsgálja a polgármester által benyújtott külső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásoknak, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. Ennek során:

4.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a külső védelmi terv a súlyos balesetek minden feltárt kárósító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Ellenőrzi azt, hogy a külső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a biztonsági jelentésben leírt, a települést esetlegesen érintő károsító hatásokat. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv; amelyben a készítő minden, az üzemeltető által megadott károsító hatás csökkentésére megfelelő intézkedést tervez a lakosság és a környezet védelmére.

4.3. A hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással.

4.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos baleset károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a külső tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek - hiteles források alapján kiszámítható - teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv,

amelyben az üzemen belüli kárcsökkentő Tevékenység - az élet és az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően - reális idő alatt elvégezhető.

4.5. A hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervében megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel ész egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.

6. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A belső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok: álljanak arányban a biztonsági elemzésben vagy biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített okmányokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.

1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.

2. Tartalmi követelmények

2.1. A súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. ezen belül:

a) a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök,

b) a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok,

c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő: magatartási rendszabályok.

2.2. A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása. Ennek részei:

a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet,

b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása: a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,

b) az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

3. Formai követelmények

A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy elemzés részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.

7. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A külső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok feleljenek meg a biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetésnek, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek e feladatok ellátására.

1.2. A külső védelmi terv tartalma

1.2.1: A súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:

a) a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírását, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök;

b) a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúra, berendezések és anyagok;

c) a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedések:

ca) vezetési és együttműködési feladatok,

cb) a riasztás, figyelmeztetés és tájékoztatás,

cc) a kitelepítés, kimenekítés és elhelyezés,

cd) az elzárkóztatás,

ce) a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátása,

cf) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,

cg) a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme,

ch) a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezése,

ci) a vegyi mentesítés,

cj) az ideiglenes helyreállítás,

ck) a tűzoltás,

cl) a híradás, valamint

cm) az áldozatokkal kapcsolatos tevékenység;

d) a veszélyes üzemben folyó védelmi tevékenység segítésével kapcsolatos intézkedések.

1.2.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányítása:

a) a veszélyhelyzeti irányítás és együttműködés,

b) a súlyos balesetek elleni védekezéshez történő külső segítségkérés,

c) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

1.2.3. A lakosság tájékoztatásának feladatai a súlyos baleset bekövetkezése után:

a) a tájékoztatás tartalma,

b) a lakosság tájékoztatásához szükséges eszközrendszer.

1.2.4. A hatóság tájékoztatásának feladatai:

a) a védelmi igazgatás szervei tájékoztatásának tartalma és eszközei,

b) a hatóság tájékoztatásának tartalma és eszközei.

1.3. A külső védelmi terv részét képezheti más jogszabály alapján létrehozott védelmi tervnek, de önálló okmányként úgy kell kialakítani, hogy tartalma és végrehajthatósága megítélhető legyen.

2. Formai követelmények

2.1. A benyújtott térképnek (vázlatnak) a jó eligazodást biztosító méretarányúnak kell lennie. Ábrázolnia kell a veszélyes üzemet és a lehetséges baleseti hatások által érintett környező területeket. A méretarányt fel kell tüntetni. Nagy terjedési távolságok esetén különböző méretarányú térképek is fel lehet használni.

2.2. A térképeken (vázlaton) ki kell emelni a veszélyes üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítési és egyéb, a súlyos baleset hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységek során igénybe vehető útvonalakat.

8. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A lakossági tájékoztatás követelményei

1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek vonatkozásában a polgármester a lakosság részére tájékoztató kiadványt készít, amely a következőket tartalmazza:

1.1. A veszélyes üzemről szóló információkat. Ezek:

a) az üzem (gazdasági társaság) cégneve, székhelye;

b) az üzemeltető neve, a létesítmény címe,

c) az üzem tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,

d) tájékoztatás arról, hogy az üzem e jogszabály alapján felső küszöb értékű,

e) annak kinyilatkoztatása, hogy az üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek üzemen belüli hatásainak mérséklésére.

1.2. A veszélyes tevékenységről és a lehetséges súlyos balesetekről szóló információkat. Ezek:

a) az üzemben folyó tevékenységek, a jelen lévő veszélyes anyagok, jelenlétük körülményei,

b) a veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,

c) a lehetséges súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,

d) a veszélyes üzem veszélyhelyzeti tevékenysége, és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.

1.3. A súlyos balesetek elleni védekezésről szóló információkat. Ezek:

a) a külső védelmi tervben leírtak rövid összefoglalása;

b) a település súlyos balesetek elleni védelmét biztosító felelés személyek, szervezetek azok felszereltsége és felkészültsége;

c) a súlyos balesetek során kialakuló káros hatások elleni védekezés módjai, eszközei és a baleset során követendő magatartási szabályok, így:

ca) a lakosság riasztásának módszerei, eszközei, a riasztás jelzései (szirénajelek), a riasztásért felelős szervezetek és azok felkészültsége (a korábbi lakossági riasztási gyakorlatokra utalni kell),

cb) a riasztást követő lakossági tájékoztatás eszközei (helyi elektronikus és írott sajtó vagy más tájékoztatási formák), és a riasztást követő magatartási rendszabályok,

cc) a lakosságvédelem módszerei (elzárkózás, kitelepítés, kimenekítés, egyéni védőeszközök viselete), és a lakosság ebben való közreműködésének feladatai.

2. A tájékoztató kiadvány alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek számára is érthetően, idegen szavak és kifejezések kerülésével készül el. Nemzetiségek által lakott településen a nemzetiség vagy nemzetiségek nyelvén is készül kiadvány. Olyan településen, ahol rendszeresen tartózkodnak idegen állampolgárok, ott a megfelelő idegen nyelven is készül tájékoztató kiadvány.

3. Az új üzem létesítése vagy már működő üzem fejlesztése előtt készülő tájékoztató kiadvány, csak a jövőben létrehozandó települési erők és eszközök leírását tartalmazza. A veszélyes tevékenység megkezdését és a települési védelem lehetőségeinek kialakítását követően új tájékoztató kiadvány készül.

4. Elkészíthető a tájékoztató kiadvány színes, rövidített, de minden lényeges információt tartalmazó változata, amely - megfelelő módon való terjesztéssel - minden családhoz eljuttatható. A kiadvány e változata a helyi médiában is közzé tehető:

5. A lakossági tájékoztató kiadvány tartalmazza a hatóság és a szakhatóság elérhetőségi adatait, beleértve a hatósági elektronikus tájékoztató rendszer címét.

6. A biztonsági jelentés közzétételéről és nyilvános meghallgatásról szóló hirdetmény tartalma:

a) a veszélyes üzem telepítési vagy működési helye, a veszélyes tevékenység rövid leírása;

b) a biztonsági jelentés hol és milyen időpontokban tekinthető meg;

c) arról szóló felhívás, hogy a veszélyes üzemmel vagy a biztonsági jelentéssel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni;

d) a polgármester a veszélyes üzemmel kapcsolatosan hol és mikor tart nyilvános meghallgatást.

9. számú melléklet a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelethez

A súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei

Az üzemeltető a súlyos balesetről akkor küld jelentést a hatóságnak, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Ha a súlyos balesetet legalább az 1. számú melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okolta.

2. Ha emberi életben és anyagiakban a súlyos)aleset kárt okozott, így:

a) egy vagy több ember halálát okozta;

b) hat vagy több ember az üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

c) egy vagy több ember az üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

d) az üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná válik;

e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség (elzárkóztatás esetén a feltétel az, hogy az N × h > 500, ahol: N - az elzárkóztatott személyek száma, h - az elzárkóztatás időtartama órában),

f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos ára gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése (a feltétel az, hogy az N × h > 1000, ahol: N - az érintett személyek száma, h - a szünetelés időtartama órában).

3. Ha a természeti környezetben a következő azonnali károsodás jött létre:

3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása:

a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület;

b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek (ökológiai folyosók, természeti területek);

c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is.

3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása:

a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak; vagy csatorna;

b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó.

3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása 1 ha vagy ennél nagyobb területen.

4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek:

a) az üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t;

b) az üzem területén kívül bekövetkezett anyag kár meghaladja a, 0,5 millió EUR-t.

5. Ha a súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.