2001. évi XXXI. törvény

a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról[1]

I. Fejezet

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása

1. §[2]

2. § (1) Az Ütv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-f) pont megjelölése d)-g) pontra változik:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]

"c) törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,"

(2) Az Ütv. 3. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés szerint d) pontra változott - rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]

"d) gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;"

(3) Az Ütv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]

"h) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat."

3. § Az Ütv. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő f)-h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h)-i) pont megjelölése i)-j) pontra változik:

(A legfőbb ügyész)

"e) a bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjait - szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve - az országos vezető egyetértésével igénybe veheti;

f) a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz;

g) a Legfelsőbb Bíróság előtti jogegységi eljárásban gyakorolja a külön törvényben meghatározott jogkörét;

h) indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését, illetőleg, ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását;"

4. § Az Ütv. 7. §-a (2) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész a nyomozás törvényességének felügyelete során)

"d) feljelentés kiegészítést, nyomozást vagy pótnyomozást rendelhet el, annak lefolytatására a nyomozó hatóságot utasíthatja;

e) törvényben meghatározott feltételek esetén gondoskodik a nyomozás megtagadásáról vagy megszüntetéséről, illetőleg a vádemelést elhalasztja, vagy pedig az ügyben vádat emel;"

5. § Az Ütv. a 9. §-át követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

"Titkos információgyűjtés az ügyészségi nyomozás során

9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás (az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2) bekezdésének f) pontja és a melléklet 1. pontja, valamint 2. pontja) során bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó - az e törvényben foglalt eltérésekkel titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet kell érteni.

(2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja.

(3) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre szolgáló eszközök és módszerek (a továbbiakban: különleges eszköz) alkalmazása iránti kérelmet az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szerv vezetője terjeszti elő. A különleges eszköz alkalmazásának sürgősségi elrendelésére az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szerv vezetője jogosult.

(4) Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a felettes ügyész - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja. A katonai ügyészségi nyomozás során a katonai ügyész a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot is megkeresheti. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elvégzésére az ügyész a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg. A titkos információgyűjtés végzésére jogosult szerv a titkos információgyűjtést köteles elvégezni.

(5) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.

(6) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg."

6. § (1) Az Ütv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E feladat megvalósítása érdekében az ügyész)

"a) a büntető ügyekben a bíróság előtt képviseli a vádat; a vádat elejtheti vagy módosíthatja, részt vehet a bírósági tárgyaláson, és a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet."

(2) Az Ütv. 10. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E feladat megvalósítása érdekében az ügyész)

"d) gyakorolja a törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;"

(3) Az Ütv. 10. §-ának (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(E feladat megvalósítása érdekében az ügyész)

"e) mindazon perekben és peren kívüli eljárásokban, amelyekben az ügyészt külön törvény alapján önállóan, vagy más mellett keresetindítási jog, illetőleg jogorvoslati jog illeti meg, az ügyészi perbelépés (jogorvoslat) megfontolása céljából a bírósági iratokba betekinthet;

f) külön törvény felhatalmazása alapján az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljáráshoz az állami, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati szervek, a köztestületek és a gazdálkodó szervezetek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, továbbá felvilágosítás adását kérheti; a megkeresett szerv vezetője az ügyészi felkérésnek köteles az ügyész által kitűzött határidőn belül eleget tenni."

(4)[3]

7. § Az Ütv. 11-12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban

a) ellenőrizheti a büntetés-végrehajtási intézetekben és a nyomozó hatóságoknál

aa) az őrizetbe vétel,

ab) az előzetes letartóztatás,

ac) a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés,

ad) a szabadságvesztés,

ae) az idegenrendészeti őrizet,

af) a szabálysértési és a pénzbírságot helyettesítő elzárás, valamint

ag) a nyomozó hatóságok előállító helyiségeiben foganatosított személyes szabadságkorlátozás

törvényességét; a büntetés-végrehajtási szerveknél, a nyomozó hatóságoknál megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;

b) ellenőrizheti a javítóintézetekben az előzetes letartóztatás foganatosításának, valamint a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét;

c) ellenőrizheti az illetékes szerveknél a büntetések és az intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartását, így különösen

ca) a közérdekű munka,

cb) a pénzbüntetés,

cc) a mellékbüntetések,

cd) a kényszergyógyítás végrehajtását, továbbá

ce) a feltételes szabadságra bocsátás, a pártfogó felügyelet, az utógondozás,

cf) a bűnmegelőzési ellenőrzés,

cg) a bűnügyi és körözési nyilvántartás, valamint

ch) a lakhelyelhagyási tilalom keretében elrendelt házi őrizet, és

ci) az idegenrendészeti közösségi szálláshelyeken a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosításának törvényességét, megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;

d) meghallgathatja a fogvatartottakat, illetve felülvizsgálhatja a büntető ügyben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat;

e) ellenőrizheti a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését.

12. § (1) A 11. § a)-c) pontjaiban meghatározott személyes szabadságot korlátozó büntetések, intézkedések és kényszerintézkedések végrehajtására illetékes szervek vezetői kötelesek az ügyésznek a törvények megtartására és a fogvatartás körülményeire vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni. E szervek vezetői az ügyész utasításai ellen felettes szerveik útján előterjesztést tehetnek a felettes ügyészhez, melynek nincs halasztó hatálya.

(2) Az ügyész köteles nyomban szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.

(3) Az ügyész a törvényben meghatározott esetben indítványt tesz, a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban részt vesz, illetve részt vehet a tárgyaláson, illetve a meghallgatáson.

(4) Ha az ügyész a bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével összefüggésben intézkedésre okot adó körülményt észlel, a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében a megyei (fővárosi) bíróság elnökének intézkedését kezdeményezi."

8. § Az Ütv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) Felügyeleti jogkörében az ügyész

a) a végrehajtás bármely kérdésében vizsgálatot tarthat, illetve az ellenőrzött szervet vizsgálat tartására kérheti fel,

b) a végrehajtásra illetékes szervek vezetőitől az ügyész

iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti,

c) a végrehajtási szerveknél általános érvényű rendelkezés (intézkedés, utasítás stb.) kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.

(2) Az illetékes szerv vezetője az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni."

9. § (1) Az Ütv. 13. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során)

"e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel; ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet;"

(2) Az Ütv. 13. §-ának (3) bekezdésében "az (1) bekezdés" szövegrész helyébe "a (2) bekezdés" szövegrész lép.

10. §[4]

11. § Az Ütv. 17. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyelet során az ügyészt a 13-16. §-ban megállapított jogok illetik meg, óvást azonban a szabálysértési hatóság felettes szervéhez nem nyújthat be. Az óvást - ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet - külön törvény szerint a helyi bíróság bírálja el. Az ügyész továbbá kérdésfeltevési, nyilatkozat- és indítványtételi joggal részt vehet a szabálysértési ügyben tartott meghallgatáson.

(3) Az ügyész külön törvényben meghatározott szabályok szerint elbírálja a szabálysértési hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt, és ellenőrzi a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatának törvényességét.

(4) Az ügyésznek az elzárásra, a pénzbírságot helyettesítő elzárásra, illetőleg a szabadon bocsátásra, valamint a fogvatartás körülményeire vonatkozó, egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyészség utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya."

12. § Az Ütv.18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 18. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az ügyészség tudományos és kutató szerve az Országos Kriminológiai Intézet."

13. § Az Ütv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ügyészségi nyomozás teljesítésében az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott hatóságok tagjai is részt vehetnek."

14. § (1) Az Ütv. 21. §-ának (2) bekezdésében az "ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók" szövegrész helyébe az "ügyészségi fogalmazók, ügyészségi nyomozók és ügyészségi ügyintézők" szövegrész lép.

(2) Az Ütv. 22. §-ának (1) bekezdésében "az ügyészségi fogalmazók és az ügyészségi nyomozók" szövegrész helyébe "az ügyészségi fogalmazók, az ügyészségi nyomozók és az ügyészségi ügyintézők" szövegrész lép.

(3)[5]

15. § Az Ütv. a következő 24/D. §-sal egészül ki:

"24/D. § (1) Ahol törvény az ügyésznek utasítási jogkört biztosít, az utasított szervek az utasításnak kötelesek eleget tenni.

(2) Az ügyész törvényben szabályozott eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik - igazolványa felmutatásával beléphet."

16. § Az Ütv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) Az ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat (kérelmeket) késedelem nélkül megvizsgálni vagy megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, és a panasz (kérelem) elintézéséről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a panasz (kérelem) elbírálása mellőzhető, ha azt nem jogosult terjesztette elő, illetőleg az ügyész a törvényben biztosított jogorvoslati kérelmet már elbírálta, vagy ha a panaszt a sérelmezett határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtották be, és a késedelmet alapos indokkal nem igazolták. Erről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni kell."

17. §[6]

II. Fejezet

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX törvény módosítása

18. §[7]

19. §[8]

20. § Az Üsztv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az ügyészi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. Ha az ügyészi tanács tagjának a megbízatása megszűnik, a kieső tag helyére az ügyészi tanácsba a megválasztott póttagok közül - az elért szavazatok sorrendjében - megfelelő számban tanácstagot kell behívni."

21. § Az Üsztv. a 24. §-át követően a következő alcímmel és 24/A-24/C. §-sal egészül ki:

"Az Igazságügyi Minisztériumba és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalába beosztott ügyész

24/A. § (1) A legfőbb ügyész az ügyészt - hozzájárulásával és az igazságügy-miniszter egyetértése esetén - beoszthatja az Igazságügyi Minisztériumba.

(2) A legfőbb ügyész az ügyészt - hozzájárulásával és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatala vezetőjének egyetértése esetén - határozott vagy határozatlan időre, illetőleg meghatározott feladatra beoszthatja az OIT Hivatalába.

(3) Az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába beosztott ügyész megtartja ügyészi tisztségét, de ügyészi jogkört nem gyakorolhat. Javadalmazására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozott időre kinevezett ügyész az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába nem osztható be.

24/B. § (1) Az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába beosztott ügyész köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni,

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába beosztott ügyész jogállására a 35-40. §, a 44. § (1)-(3) bekezdése, valamint az 51. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha törvény az OIT Hivatalába beosztott ügyész jogállásáról kifejezetten nem rendelkezik, az OIT Hivatalába beosztott bíróra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott ügyész felett a fegyelmi jogkört a legfőbb ügyész gyakorolja a X. fejezet rendelkezései szerint azzal, hogy a fegyelmi eljárás megindítását az igazságügy-miniszter kezdeményezheti.

24/C. § (1) A legfőbb ügyész az ügyész igazságügyi minisztériumi, illetőleg OIT hivatali beosztását megszünteti:

a) az ügyész kérelmére,

b) az igazságügy-miniszter, illetőleg az OIT Hivatala vezetőjének indítványára,

c) hivatalból, előzetesen kikérve az igazságügy-miniszter, illetőleg az OIT Hivatala vezetőjének véleményét.

(2) Az ügyész a beosztás megszüntetésének közlését követően további 30 napig köteles az Igazságügyi Minisztériumban, illetőleg az OIT Hivatalában a feladatait ellátni, ettől azonban a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) Az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg az OIT Hivatalába történt beosztása megszűnését követően az ügyészt tényleges ügyészi álláshelyre kell - pályázat nélkül - kinevezni, az igazságügyi minisztériumi, illetőleg az OIT hivatali beosztását megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg az ügyész lakóhelye szerinti, illetőleg korábbi szolgálati helyével azonos városban lévő szolgálati helyre. Hozzájárulásával az ügyész más szolgálati helyre is kinevezhető."

22. § Az Üsztv. 28. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő ügyészt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a legfőbb ügyész köteles - az ügyészi tanács véleményének kikérése nélkül - az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen az ügyész kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés."

23. § Az Üsztv. a következő 50/E. §-sal egészül ki:

"50/E. § (1) Az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába beosztott ügyészre a 46-50/D. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)-(5) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha az ügyész korábban helyi ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg az OIT Hivatalába beosztott ügyészként eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) Az Igazságügyi Minisztériumban és az OIT Hivatalában főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört ellátó ügyész vezetői pótlékra a következők szerint jogosult:

a) a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka a megyei főügyészre, illetve a megyei főügyészhelyettesre,

b) osztályvezető vezetői pótléka a nagyobb helyi ügyészségelvezető ügyészre

irányadó összeggel azonos.

(4) Az OIT Hivatalába beosztott ügyész a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 10 százalékára is jogosult.

(5) Az ügyész soron kívüli előresorolására és részére cím adományozására - az Igazságügyi Minisztériumba beosztott ügyész esetén az igazságügy-miniszternek, az OIT Hivatalába beosztott ügyész esetén az OIT Hivatala vezetőjének javaslatára - a legfőbb ügyész jogosult."

24. § Az Üsztv. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvény nem érinti a hivatásos és szerződéses állományú katona, továbbá a honvédségi közalkalmazott - más, a reájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt - egyéb jogait és kötelességeit."

25. § Az Üsztv. 95. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az ügyészségi alkalmazott nyugdíjasnak minősül, köteles e tényről tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját."

26. § (1) Az Üsztv. 99. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(13) bekezdés (10)-(16) bekezdésre változik:

"(7) Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt személyes adatokat a büntető ügyben eljáró más hatóság, a büntetés-végrehajtási szervezet és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez az igazságügy-miniszter részére kérelemre - a kérelmező szerv által törvény alapján kezelhető adatok körére kiterjedően - átadhatja. Az adatátadást, illetőleg az adatátvitelt mindkét szervnél dokumentálni kell.

(8) Az ügyészség a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek (beleértve az ügyészséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is) adatait - a különleges eszközzel végzett megfigyelés során rögzített érdektelen információ vagy az ügyben nem érintett személy adatai kivételével - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul; a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, illetőleg fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetőleg a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított 20 évig kezelheti. A különleges eszközzel végzett megfigyelés során rögzített érdektelen információt, illetőleg az ügyben nem érintett személy adatait haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül meg kell semmisíteni.

(9) A Magyar Köztársasággal két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján együttműködő nemzetközi bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervezetek részére az ügyészség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes adatokat - beleértve a bűnügyi, valamint a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - ezen szervezeteknek, illetőleg szervezetektől nemzetközi szerződés, valamint az e szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó törvény rendelkezése alkalmazásával vehet, illetőleg adhat át. Az átvétel, illetve átadás feltétele minden esetben, hogy az súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges, és a személyes adatok kezelésének feltételei az adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek."

(2) Az Üsztv. 99. §-ának - az (1) bekezdés szerint (14) bekezdésre változott - rendelkezésében a "csak a (10) bekezdésben" szövegrész helyébe "csak a (13) bekezdésben" szövegrész lép.

27. § (1) Az Üsztv. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik: ]

"e) az Országos Kriminológiai Intézetben (a továbbiakban: OKRI)."

(2) Az Üsztv. 86. §-ának (2) bekezdésében az "Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet" szövegrész helyébe az "OKRI" szövegrész lép.

(3) Az Üsztv. 90/G. §-ának (1) bekezdésében az "Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél (OKKrI)" szövegrész, valamint a (2) bekezdésében az "OKKrI-nál" szövegrész helyébe az "OKRI-nál" szövegrész lép.

(4) Az Üsztv. 7. számú mellékletének 2. pontjában az "Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKrI)" szövegrész, valamint 2-5. pontjaiban az "OKKrI" szövegrész helyébe az "OKRI" szövegrész lép.

28. § (1) Az Üsztv. 100. §-ának (1)-(2) bekezdésében a "fogalmazó és nyomozó" szövegrész helyébe a "fogalmazó, nyomozó és ügyészségi ügyintéző" szövegrész lép.

(2) Az Üsztv. 100. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és ügyészségi ügyintéző közvetlenül vagy az ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy

a) a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben, illetve a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint - az általános munkarend korlátaitól függetlenül - térítés nélkül igénybe vegye a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az Országos Gépjármű Alapnyilvántartás, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartások, a bűnügyi nyilvántartás (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a daktiloszkópiai és fénykép, valamint a DNS-profilok nyilvántartása), a személy- és tárgykörözések nyilvántartása, a cégnyilvántartás, az ingatlannyilvántartás, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartása, a Határőrség határregisztrációs rendszerének, a Vám- és Pénzügyőrség vámregisztrációs és vámszám rendszerének, továbbá az egyes nyomozó szervek nyomozást támogató informatikai rendszereinek adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;"

29. § (1) Az Üsztv. 8. számú mellékletének I. 1. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyészség - törvényben meghatározott nyomozási, nyomozásfelügyeleti, büntetőbírósági és büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenysége ellátása körében, az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes adattárak segítségével - kezeli, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveszi:)

"a) a természetes személyek egyedi azonosító adatait (név, leánykori név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, személyi azonosítója, lakcíme, büntetett előéleti adatai, állampolgársága, fényképe és számítógépre vitt saját kezű aláírásmintája);"

(2) Az Üsztv. 8. számú mellékletének I. 1. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(Az ügyészség - törvényben meghatározott nyomozási, nyomozásfelügyeleti, büntetőbírósági és büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenysége ellátása körében, az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes adattárak segítségével - kezeli, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveszi:)

"f) az ügyészség törvényben előírt feladatai ellátása szempontjából szükséges egyéb adatokat."

III. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény 14. §-a és 28. §-ának (1) bekezdése 2002. január 1. napján lép hatályba.

(3)[9]

(4) Az Üsztv. 46/G: §-a (3) bekezdésének az "(1) bekezdésben" szövegrésze helyébe a "(2) bekezdésben", 26. §-a j) pontjának a "(4) bekezdésében" szövegrésze helyébe az "(5)bekezdésében" szövegrész lép.

31. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. évi törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra, illetve ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

(2) A Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgálati jogviszony megszűnik:)

"e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével."

32. §[10]

33. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében államtitokkörbe tartoznak:

a) A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

b) Az ügyészségi nyomozás során végzett titkos információgyűjtés tekintetében:

ba) az információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

bb) A konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő felhasználásig, valamint azok nyilvántartása, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

bc) Az ügyészséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

bd) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 68/B. §-a alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

34. §[11]

35. §[12]

36. §[13]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke