4/2001. (II. 23.) GM rendelet

a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 17. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya alá tartozó ásványi nyersanyagot kutató és kitermelő üzemekben és munkaterületeken (a továbbiakban együtt: bányaüzemekben) foglalkoztatott munkavállalók biztonságával és egészségvédelmével kapcsolatos megengedhető legkisebb követelményeket határozza meg.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) ásványt kutató és kitermelő üzem az az üzem, amelynek tevékenysége az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenység, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése (elsődleges feldolgozása);

b) munkaterület az a teljes terület, amely magában foglalja

ba) az ásványt kutató és kitermelő üzemet, a fő- és melléktevékenységeihez, illetve létesítményeihez kapcsolódó munkahelyeket, ideértve a meddőhányókat és az egyéb anyaglerakó helyeket, valamint

bb) azokat az építményeket és helyiségeket, amelyek pihenésre, menedékül vagy tartózkodási helyként szolgálnak, és amelyekbe a munkavállalók munkájukkal kapcsolatban bejárhatnak.

3. §

(1) A munkáltatónak el kell készítenie és naprakész állapotban kell tartania az Mvt. 54-59. §-ok előírásainak teljesítését szolgáló és igazoló biztonsági és egészségügyi dokumentumot.

(2) A biztonsági és egészségügyi dokumentumban a munkáltatónak igazolnia kell, hogy

a) meghatározásra és kiértékelésre kerültek a munkavállalókat a munkaterületen fenyegető veszélyforrások,

b) megfelelő intézkedéseket hoztak e rendelet előírásainak teljesítésére,

c) a munkaterület és a berendezések kialakítása, használata és karbantartása biztonságos.

(3) A biztonsági és egészségügyi dokumentumnak a munkavégzésre vonatkozó utasításait a munka megkezdése előtt kell elkészíteni, és azt felül kell vizsgálni, ha a munkaterületet jelentősen megváltoztatják, bővítik vagy átalakítják.

4. §

(1) Az e rendelet mellékleteként közzétett Általános Bányabiztonsági Szabályzatot hatályba léptetem.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3)[1]

(4)[2]

(5) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 1992. november 3-i 92/91 EGK számú irányelve a mélyfúrással ásványt kitermelő iparágakban foglalkoztatott munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimális követelményekről;

b) a Tanács 1992. december 3-i 92/104 EGK számú irányelve a külszíni és a föld alatti bányaüzemekben foglalkoztatott munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimális követelményekről.

Dr. Matolcsy György s. k.,

gazdasági miniszter

Melléklet a 4/2001. (II. 23.) GM rendelethez

Általános Bányabiztonsági Szabályzat

I. Rész

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. Felügyelet és a munka megszervezése

1.1. A munkaterület és munkahely kialakítása

1.1.1. A munkaterületet úgy kell kialakítani, hogy megfelelő védelmet nyújtson a különböző veszélyek ellen. A munkaterületet rendben és tisztán kell tartani. A munkavállalók egészsége, illetve biztonsága veszélyeztetésének elkerülése érdekében a munkaterületről minden veszélyes anyagot vagy lerakatot el kell távolítani, vagy ellenőrzés alatt kell tartani.

1.1.2. A munkahelyet az ergonómiai alapelvek szerint kell megtervezni és kialakítani úgy, hogy a munkavállaló az ott folyó tevékenységet képes legyen áttekinteni és követni.

1.1.3. Ha a munkavállaló a munkahelyen egyedül végez munkát, megfelelő felügyeletéről kell gondoskodni, vagy kommunikációs lehetőséget kell számára biztosítani.

1.1.4. A különleges kockázatnak kitett területeket körül kell határolni, és figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni.

1.2. Felelős személy

Minden telepített munkaterületért mindenkor egy olyan személy felelős, akit a munkaadó nevezett ki, és aki rendelkezik e feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.

A munkáltató - amennyiben természetes személy - személyesen is vállalhatja ezt a felelősséget, ha rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.

1.3. Felügyelet

A munkavállalónak - a biztonsági és az egészségvédelmi követelmények teljesítése céljából - a végzett összes tevékenység során a munkáltató által vagy nevében kijelölt és intézkedésre jogosult olyan személy felügyelete alatt kell állnia, aki rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.

Ha azt a biztonsági és egészségügyi dokumentum megköveteli, műszakonként legalább egy alkalommal felügyeleti személy köteles a telepített munkahelyeket ellenőrizni.

A természetes személy munkáltató személyesen is elláthatja a felügyeletet, ha rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.

1.4. Hozzáértő munkavállalók

Minden munkahelyen biztosítani kell, hogy elegendő számban legyenek olyan munkavállalók, akik rendelkeznek a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges képesítéssel, tapasztalattal és ismeretekkel.

1.5. Tájékoztatás, utasítások és képzés

Egészségük védelme és biztonságuk érdekében a munkavállalóknak meg kell kapniuk a szükséges utasításokat, tájékoztatást, képzést és továbbképzést.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók érthető utasításokat kapjanak, és így ne veszélyeztessék sem saját, sem mások egészségét és biztonságát.

1.6. Írásban kiadott utasítások

Írásban kiadott utasításban kell meghatározni minden munkahelyre a munkavállalók biztonságát és egészségének védelmét szolgáló, valamint a munkaeszközök biztonságos használatára vonatkozó szabályokat.

Ezen utasításoknak minden információt meg kell adniuk a veszély esetére szolgáló biztonsági berendezések használatáról, valamint a munkahelyen vagy annak közelében bekövetkező vészhelyzet esetén betartandó intézkedésekről.

1.7. A munka megkezdésének engedélyezése

Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, a munka megkezdését engedélyhez kell kötni mind a veszélyes tevékenységek, mind az olyan egyéb tevékenységek esetében, amelyek más tevékenységekkel kölcsönhatásban komoly veszélyeket idézhetnek elő.

Az engedélyt az erre kijelölt felelős személy köteles a munka megkezdése előtt írásban kiadni, melyben meg kell határozni a munka megkezdése előtt, a munkavégzés során és a munka befejezését követően teljesítendő feltételeket és a betartandó biztonsági intézkedéseket.

1.8. A biztonsági és egészségügyi intézkedések rendszeres felülvizsgálata

A munkáltató köteles a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében tett intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálni.

A rendszeres felülvizsgálatnak a biztonsági és egészségügyi irányítási rendszerre is ki kell terjednie.

2. Gépek és villamos berendezések

2.1. Általános követelmények

2.1.1. A gépészeti és a villamos berendezések kiválasztását, telepítését, üzembe helyezését, üzemeltetését és karbantartását a munkavállalók biztonságát és egészségének védelmét szem előtt tartva, a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet előírásai szerint kell végezni.

2.1.2. Ha a munkaeszközöket és berendezéseket olyan környezetben alkalmazzák, ahol gáz, gőz vagy párolgó folyadék meggyulladása tűz- vagy robbanásveszélyt okoz vagy okozhat, akkor e munkaeszközöknek és berendezéseknek alkalmasaknak kell lenniük az ilyen környezetben való használatra.

2.1.3. A munkaeszközöket szükség esetén megfelelő védőeszközökkel és - meghibásodásuk esetére - biztonsági rendszerrel kell ellátni.

2.2. Egyéb, további követelmények

2.2.1. A gépi meghajtású munkaeszközök és berendezések megfelelő szilárdságúak, a nyilvánvaló hiányosságoktól mentesek és a rendeltetés szerinti célra alkalmasak legyenek.

2.2.2. A villamos energiával működő munkaeszközök és berendezések a rendeltetési célnak megfelelő méretűek és teljesítményűek legyenek.

3. Karbantartás

3.1. Általános karbantartási előírások

3.1.1. Megfelelő tervet kell készíteni a gépi és a villamos munkaeszközök és berendezések rendszeres felülvizsgálatára, karbantartására és - szükség esetén - bevizsgálására.

3.1.2. A munkaeszközök és berendezések, illetve részeik karbantartását, felülvizsgálatát és bevizsgálását megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező megbízott személynek kell végeznie.

3.1.3. A felülvizsgálatokról és a bevizsgálásokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meghatározott helyen és módon meg kell őrizni.

3.2. A biztonsági berendezések karbantartása

A biztonsági berendezéseket mindig használatra kész és megfelelően üzemképes állapotban kell tartani. Karbantartásukat úgy kell megszervezni és végezni, hogy az az üzemi tevékenység biztonságát ne veszélyeztesse.

4. Az egészséget veszélyeztető összetételű levegő és a robbanás elleni védelem

4.1. Általános követelmények

4.1.1. A levegőben jelen levő káros és potenciálisan robbanásveszélyes anyagokat ki kell mutatni és értékelni kell, valamint mérni kell ezen anyagok koncentrációját.

4.1.2. Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, meghatározott helyeken a gáz koncentrációját önműködően és folyamatosan mérő műszereket, önműködően működésbe lépő riasztórendszereket, valamint a villamos berendezéseket és a belső égésű motorokat önműködően kikapcsoló berendezéseket kell felszerelni.

4.1.3. Önműködő mérés esetén a mérési eredményeket fel kell jegyezni, és a biztonsági és egészségügyi dokumentumban előírt módon meg kell őrizni.

4.1.4. A tűz- vagy robbanásveszélyes területeken tilos a dohányzás.

Az ilyen területeken tilos a nyílt láng használata és a tűzveszéllyel járó munka végzése, kivéve, ha megfelelő biztonsági intézkedéseket tettek a tüzek és a robbanások keletkezésének megakadályozására.

4.2. Az egészséget veszélyeztető összetételű levegő kialakulása elleni védelem

4.2.1. Ha a levegőben káros anyagok koncentrálódnak vagy koncentrálódhatnak, a káros anyagok

a) légtérbe jutását már a keletkezés helyén meg kell akadályozni, vagy

b) keletkezés helyén történő elszívásáról vagy eltávolításáról kell gondoskodni, vagy

c) koncentrációját kell csökkenteni

oly módon, hogy az a munkavállalók számára veszélyeztetést ne jelentsen.

Ezen egészségre káros anyagokat megfelelő rendszerrel úgy kell eloszlatni, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalókat.

4.2.2. Ahol a munkavállalók egészségét a levegőben előforduló káros anyagok veszélyeztethetik, a vonatkozó jogszabályban előírtakon túl megfelelő és elegendő számú lélegeztető és újraélesztő készüléket kell készenlétben tartani.

Az ilyen munkaterületen mindig megfelelő számban jelen kell lenniük a készülékek használatára kiképzett személyeknek.

A készülékeket megfelelő módon kell tárolni és karbantartani.

4.2.3. Ahol mérgező gázok vannak vagy lehetnek a levegőben, gázvédelmi tervet kell készíteni, amelynek a védőfelszerelésekre és a megelőzésre vonatkozó intézkedéseket részletesen tartalmaznia kell.

4.3. Robbanásveszély elleni védelem

4.3.1. Mindent, ami szükséges meg kell tenni a robbanóképes összetételű levegő kialakulásának, illetve felszaporodásának megakadályozására.

4.3.2. A robbanással veszélyeztetett területeken minden szükséges intézkedést meg kell tenni a robbanóképes levegő meggyulladásának megakadályozására.

4.3.3. Robbanásmegelőzési tervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni a robbanás elleni védelemhez szükséges berendezéseket és intézkedéseket.

5. Robbantóanyagok

A robbantóanyagok tárolását, szállítását és felhasználását csak arra feljogosított, szakképzett és hozzáértő személyek végezhetik. E tevékenységeket úgy kell megszervezni és végezni, hogy elkerüljék a munkavállalók bármilyen veszélyeztetését.

6. Menekülési útvonalak és vészkijáratok

6.1. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók veszély esetén minden munkahelyet gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyhassanak.

6.2. A menekülési útvonalakat és a vészkijáratokat úgy kell megválasztani, hogy a lehetséges legrövidebb időn belül a szabad levegőre vagy biztonságos területre, gyülekezési vagy kiürítési helyre lehessen menekülni.

A menekülési útvonalakat és a vészkijáratokat mindig szabadon kell tartani.

6.3. A menekülési útvonalak és a vészkijáratok számát, helyét és méretét a munkaterület jellegétől, berendezéseitől és kiterjedésétől, valamint a telepíthető legnagyobb létszámtól függően kell meghatározni.

Fúrási telephelyen vagy termelő kutaknál lévő pihenő és tartózkodási célt szolgáló helyiségeknek legalább két olyan menekülési útvonallal kell rendelkezniük, amelyek egymástól a lehető legtávolabb esnek, és biztonságos területre, gyülekezési vagy kiürítési helyre vezetnek.

6.4. A vészkijáratok ajtói kifelé nyíljanak.

Fúrási és termelési telephelyen, ha kifelé nyíló vészkijárati ajtó nem építhető be, tolóajtót is be lehet építeni. A vészkijárati ajtókat tilos úgy bezárni vagy rögzíteni, hogy az vészhelyzet esetén akadályozza könnyű és azonnali kinyitásukat.

6.5. A menekülési útvonalakat és kijáratokat - a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti - jelzésekkel kell ellátni.

6.6. A vészkijárat ajtóit tilos kulcsra zárni.

A menekülési útvonalakat és a vészkijáratokat, valamint az azokhoz vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat tilos eltorlaszolni, azokat mindig használható állapotban kell tartani.

6.7. A megvilágítást igénylő menekülési útvonalakat és vészkijáratokat a világítás váratlan megszűnésének esetére megfelelő erősségű vészvilágítással kell ellátni.

7. A zárt munkahelyek szellőztetése

7.1. Zárt munkahelyeken - a munkafolyamatokra és a munkavállalók fizikai megterhelésére figyelemmel - elegendő mennyiségű friss levegőt kell biztosítani.

Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztető berendezéseket mindig üzemképes állapotban kell tartani.

A szellőztető berendezés esetleges üzemzavarait jelző figyelmeztető rendszert kell kiépíteni, ha erre a munkavállalók egészsége érdekében szükség van.

7.2. A légkondicionáló, illetve a szellőztető berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a munkavállalókat ne érjék zavaró léghuzatok.

Minden olyan lerakódást vagy szennyeződést, amely a belélegzett levegő szennyezésével alkalmas a munkavállalók egészségének közvetlen veszélyeztetésére, késedelem nélkül el kell távolítani.

8. A helyiségek hőmérséklete

8.1. Azokban a helyiségekben, ahol munkát végeznek, a munkavégzés időtartama alatt az emberi szervezet számára - az alkalmazott munkamódszerek és a munkavállalók fizikai megterhelésének figyelembevételével - megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani.

8.2. A pihenő-, a szolgálati, az egészségügyi, a büfé- és az elsősegélynyújtó helyiségek hőmérséklete feleljen meg az adott helyiség használati céljának.

8.3. Az ablakok, a felülvilágítók és az üvegből készült falak - a munka és a munkahely jellegére figyelemmel - tegyék lehetővé a napsugárzás túlzott hatása elleni árnyékolást.

9. A helyiségek padlója, fala, mennyezete és teteje

9.1. A munkahely padlóján nem lehetnek egyenetlenségek, veszélyes lyukak és lejtők. A padló rögzített, stabil és csúszásmentes legyen.

9.2. A munkaterület azon részeit, ahol munkahelyek vannak, az ott folyó tevékenység jellegére és a munkavállalók fizikai igénybevételére figyelemmel, megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni.

9.3. A helyiségek padlójának, falainak és mennyezetének felülete tegye lehetővé a higiéniai követelményeket kielégítő tisztítást és felújítást.

9.4. A helyiségekben vagy a munkahelyek, illetve a közlekedési útvonalak környezetében elhelyezett átlátszó vagy áttetsző falakat - különösen az üvegből készült falakat - jól látható jelzéssel kell ellátni és biztonsági anyagból kell készíteni, vagy a munkahelyektől és a közlekedési útvonalaktól úgy kell elválasztani, hogy a munkavállalók ne kerülhessenek velük érintkezésbe, és ne sérüljenek meg, ha a falak széttörnek.

9.5. A nem megfelelő teherbírású tetőre tilos kimenni. Az ilyen tetőn csak akkor szabad munkát végezni, ha a beszakadás elleni védelemről gondoskodtak.

10. Természetes és mesterséges megvilágítás

10.1. Minden munkaterületet - a munkavállalók biztonságához és egészségvédelméhez szükséges mértékben - meg kell világítani.

10.2. A munkahelyet lehetőség szerint elegendő természetes fénnyel kell megvilágítani, és - figyelembe véve az időjárási viszonyokat - a munkavállalók biztonságához és egészségének védelméhez szükséges mesterséges megvilágítást is biztosítani kell.

10.3. A munkahelyül szolgáló helyiségeket és átjárókat úgy kell megvilágítani, hogy a megvilágítás módja ne okozzon balesetveszélyt.

10.4. Az olyan munkahelyen, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése veszélyezteti a munkavállalókat, megfelelő biztonsági világításról kell gondoskodni.

Külszíni és föld alatti bányaüzemekben - ahol a biztonsági világítás nem valósítható meg - a munkavállalóknak saját használatú hordozható lámpát kell biztosítani.

10.5. Fúrási munkaterületen és termelő kutaknál a világítóberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy az üzemi ellenőrzésre szolgáló területek, a menekülési útvonalak, a rakodóhelyek, illetve a veszélyes területek meg legyenek világítva. Az alkalomszerűen telepített munkahelyen ez a kötelezettség csupán arra az időszakra korlátozódik, amíg a munkavállalók a munkahelyen jelen vannak.

11. Ablakok és felülvilágítók

11.1. A nyitható, állítható, illetve rögzíthető ablakokat, felülvilágítókat és szellőztető berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy kezelésük biztonságos legyen, és nyitott állapotuk ne veszélyeztesse a munkavállalókat.

11.2. Az ablakoknak és a felülvilágítóknak veszélytelenül tisztíthatóaknak kell lenniük.

12. Ajtók és kapuk

12.1. Az ajtók és a kapuk elhelyezését, számát és méretét, valamint a készítésükhöz használt anyagokat a helyiségek, illetve a munkaterületek tulajdonságai és rendeltetése alapján kell meghatározni.

12.2. Az átlátszó ajtókat szemmagasságban jól láthatóan meg kell jelölni.

12.3. A lengőajtókat és a lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy az átlátást biztosító ablakkal kell ellátni.

12.4. Az ajtók és a kapuk nem biztonsági anyagból készült átlátszó vagy áttetsző felületeit a külső behatások ellen védeni kell, ha fennáll annak a veszélye, hogy az ajtó vagy a kapu összetörése esetén a munkavállalók megsérülhetnek.

12.5. A tolóajtókat úgy kell kialakítani, hogy váratlan kisiklásuk és kidőlésük ne következhessen be.

12.6. A felfelé nyíló ajtókat és kapukat úgy kell kialakítani, hogy váratlan és gyors visszaesésük ne következhessen be.

12.7. A menekülési útvonalakon található ajtókat megfelelő jelzéssel kell ellátni.

Amíg a munkahelyen munkavállalók tartózkodnak, az ilyen ajtók belülről bármikor és minden segédeszköz nélkül nyithatók legyenek.

12.8. A túlnyomórészt járműforgalomra szolgáló kapuk közvetlen közelében a gyalogosforgalom számára ajtókat kell elhelyezni, kivéve, ha a kapun való áthaladás a gyalogosok számára biztonságos. A kapukat jól láthatóan meg kell jelölni, és mindig használható állapotban kell tartani.

12.9. A gépi működtetésű ajtók és kapuk működése nem veszélyeztetheti a munkavállalókat. Ha áramszünet esetén nem nyílnak ki önműködően, biztosítani kell, hogy kézzel is nyithatóak legyenek. Az ilyen ajtókat és kapukat könnyen felismerhető és hozzáférhető biztonsági leállító-szerkezetekkel kell felszerelni.

12.10. A belépést megakadályozó láncokat vagy hasonló eszközöket a megfelelő tiltó vagy figyelmeztető jelzésekkel jól láthatóan meg kell jelölni.

13. Közlekedési útvonalak

13.1. A munkahelyek biztonságosan elérhetőek, valamint vészhelyzet esetén gyorsan és biztonságosan elhagyhatók legyenek.

13.2. A közlekedési útvonalakat - ideértve a lépcsőket, a rögzített létrákat, valamint a rakodórámpákat is - úgy kell tervezni, méretezni és kialakítani, hogy mind a gyalogosok, mind a járművek számára a használat céljának megfelelően könnyen és biztonságosan elérhetőek legyenek, és ne veszélyeztessék a közelükben foglalkoztatott munkavállalókat.

13.3. A gyalogos-, illetve az áruforgalomra használt útvonalakat a lehetséges felhasználók számának és a forgalom jellegének figyelembevételével kell kialakítani.

Ha a közlekedési útvonalakon szállítóeszközök közlekednek, a gyalogosok számára megfelelő biztonsági távolságról kell gondoskodni.

13.4. A gépjármű-közlekedési útvonalakat az ajtóktól, a kapuktól, a járdáktól, az átjáróktól és a lépcsőkilépőktől megfelelő távolságra kell vezetni.

13.5. A közlekedési útvonalak és a hozzávezető utak határait a munkavállalók védelme érdekében láthatóan meg kell jelölni.

13.6. Ahol üzemi területen járművek vagy gépek közlekednek, a szükséges közlekedési szabályokat meg kell állapítani.

14. Veszélyes területek

14.1. A veszélyes területeket jól láthatóan meg kell jelölni.

14.2. Ha a munkaterületen a munka jellegéből adódóan veszélyes területek vannak - ideértve a munkavállalókat fenyegető leesési veszélyt vagy a lehulló tárgyak miatt fellépő veszélyeket is -, műszaki akadályok elhelyezésével a lehető leggyorsabban meg kell előzni, hogy ide illetéktelen munkavállalók belépjenek.

14.3. A veszélyes területre feljogosítás alapján belépő munkavállalók védelméről megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell.

15. A helyiségek méretei és légtere - a mozgáshoz rendelkezésre álló szabad terület

15.1. A munkavégzésre szolgáló helyiségeket megfelelő alapterülettel, magassággal és légtérrel kell kialakítani annak érdekében, hogy a munkavállalók biztonságuk, egészségük vagy jó közérzetük csorbítása nélkül végezhessék munkájukat.

15.2. A munkahelyen olyan méretű szabad területnek kell lennie, amely a munkavállaló számára megfelelő mozgásszabadságot biztosít, és lehetővé teszi a biztonságos munkavégzést.

16. Pihenőhelyiségek

16.1. A munkavállalók számára könnyen hozzáférhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha biztonsági vagy egészségvédelmi okok, különösen a folytatott tevékenység jellege ezt indokolja, vagy az üzemben foglalkoztatott munkavállalók száma egy meghatározott felső határt meghalad.

Nem kell külön pihenőhelyiséget biztosítani, ha a munkavállalók olyan irodákban vagy ezekhez hasonló helyiségekben végeznek munkát, amelyekben a szünetek alatti pihenésre egy pihenőhelyiségével egyenértékű lehetőségek vannak.

16.2. A pihenőhelyiség megfelelő méretű legyen, és abban a munkavállalók számához mérten elegendő számú asztalnak és támlás széknek kell lennie.

16.3. Ha nincs pihenőhelyiség és munkaidőben a munka rendszeres és gyakori megszakítására úgy kerül sor, hogy a munkavállalóknak készenlétben kell maradniuk, akkor - ha ezt a munkavállalók biztonsága vagy egészségének védelme megköveteli - más helyiségeket kell biztosítani, ahol a munkavállalók a készenlét ideje alatt tartózkodhatnak.

Ezekben a helyiségekben a nemdohányzók védelmét az 1999. évi XLII. törvény dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályainak betartásával kell biztosítani.

17. Szabadtéri munkahelyek

17.1. A munkahelyeket, a közlekedési útvonalakat és az egyéb helyeket vagy azokat a létesítményeket, amelyeket a munkavállalók a tevékenységük során használnak vagy ahová beléphetnek, úgy kell kialakítani, hogy ott a járás és a közlekedés biztonságos legyen.

17.2. A szabadtéri munkaterületet mesterségesen kell megvilágítani, ha a nappali világosság nem elegendő.

17.3. Ha a munkavállalókat szabadtéri munkaterületeken foglalkoztatják, a munkahelyeket lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók

a) védve legyenek a zord időjárási viszonyoktól, és szükség esetén a lehulló tárgyaktól;

b) ne legyenek kitéve sem az egészséget károsító zajnak és egyéb külső behatásoknak (gázoknak, gőzöknek vagy poroknak);

c) veszély esetén gyorsan elhagyhassák a munkahelyüket, vagy gyors segítségben részesülhessenek;

d) ne csúszhassanak és ne eshessenek el.

18. Terhes nők és szoptatós anyák

A terhes nők és a szoptatós anyák számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megfelelő körülmények között lefeküdve pihenhessenek.

19. Mozgássérült munkavállalók

A munkaterületet szükség esetén a mozgássérült munkavállalókra is figyelemmel kell kialakítani.

Ez a rendelkezés különösen a mozgássérült munkavállalók által használt ajtókra, átjárókra, lépcsőkre, zuhanyozókra, mosdókagylókra és illemhelyekre, továbbá azokra a munkahelyekre vonatkozik, ahol mozgássérültek tartózkodnak.

20. Tűzérzékelés és tűzoltás

20.1. A munkaterületet úgy kell megtervezni, kialakítani, felszerelni, üzembe helyezni, üzemeltetni és karbantartani, hogy a biztonsági és egészségügyi dokumentumban megnevezett gyújtóforrásból ne keletkezhessen tűz, illetve a tűz továbbterjedése megakadályozható legyen.

Biztosítani kell a gyors és hatékony tűzoltás lehetőségét.

20.2. A munkaterületen megfelelő tűzoltó készülékeket, valamint - szükség esetén - tűzjelzőket és riasztóberendezéseket kell felszerelni.

20.3. A hordozható kézi tűzoltó készülékek könnyen hozzáférhetőek és egyszerűen alkalmazhatóak legyenek. A készülékeket - szükség esetén - a sérülésektől védetten kell elhelyezni.

20.4. A rendelet 3. §-ában foglaltakkal összhangban a tűz megelőzésére, észlelésére és továbbterjedésének megakadályozására tűzvédelmi tervet kell készíteni. A tűzvédelmi tervet a munkaterületen, hozzáférhető helyen kell tartani.

20.5. A tűzoltó készülékek helyét - a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerint - tűzvédelmi tájékoztató jellel kell megjelölni. E jelzéseket - tartós jó állapotukat is biztosító - megfelelő helyeken kell elhelyezni.

21. Biztonsági gyakorlatok

Meghatározott időközönként biztonsági gyakorlatokat kell végezni minden rendszeresen telepített munkahelyen. Az ilyen gyakorlatok elsődleges célja legyen, hogy a vészhelyzeti berendezések használatával, kezelésével vagy üzemeltetésével megbízott munkavállalók elsajátítsák a szükséges tudnivalókat, és ezeknek a tudnivalóknak az elsajátításáról az illetékesek meggyőződhessenek. Adott esetben a munkavállalókkal a szóban forgó berendezések helyes használatát, kezelését, illetve üzemeltetését is gyakoroltatni kell.

22. Szociális létesítmények

22.1. Öltözőhelyiségek és öltözőszekrények

22.1.1. A munkavállalók számára megfelelő öltözőhelyiségeket kell biztosítani, ha speciális munkaruhát kell viselniük és egészségügyi vagy illendőségi okból más helyiségben nem öltözhetnek át.

Az öltözőhelyiség könnyen megközelíthető, befogadóképessége elegendően nagy legyen. Az öltözőhelyiségben megfelelő számú ülőalkalmatosságot kell elhelyezni.

22.1.2. Az öltözőhelyiségben elegendő számú és zárható helyet kell biztosítani arra, hogy a munkaidő alatt minden munkavállaló elzárva tarthassa a ruháját.

Ha a körülmények (például veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés) megkövetelik, a munkaruha és az utcai ruha tárolására külön öltözőszekrényt kell biztosítani.

A nedves munkaruhák megszárításának lehetőségét meg kell teremteni.

22.1.3. Külön öltözőhelyiséget kell biztosítani a férfiak és a nők számára, vagy az öltözőhelyiségeket elkülönítetten kell használni.

22.1.4. Ha a 22.1.1. pont értelmében nincs szükség öltözőhelyiségre, akkor minden munkavállaló számára helyet kell biztosítani, hogy ruháit tárolhassa.

22.2. Zuhanyozók és mosdókagylók

22.2.1. Ha a munka jellege vagy egészségügyi okok megkövetelik, akkor a munkavállalók számára elegendő számú megfelelő és alkalmas zuhanyozókat kell biztosítani. Külön zuhanyozóhelyiséget kell a férfiak és a nők részére biztosítani, vagy a zuhanyozóhelyiségek elkülönített használatáról kell gondoskodni.

22.2.2. A zuhanyozóhelyiségeknek elegendően nagynak kell lenniük ahhoz, hogy minden munkavállaló akadályoztatás nélkül és megfelelően megmosakodhasson.

A zuhanyozókat hideg és meleg vízzel kell ellátni.

22.2.3. Ha a 22.2.1. pont értelmében nincs szükség zuhanyozókra, akkor hideg és meleg vízzel ellátott, elegendő számú, megfelelő és alkalmas mosdási lehetőséget kell biztosítani a munkahelyek és az öltözőhelyiségek közelében.

A férfiak és a nők számára külön mosdási lehetőséget, vagy a mosdók elkülönített használatát kell biztosítani.

22.3. Illemhelyek és kézmosók

Elegendő számú illemhelyet és kézmosót kell biztosítani a munkavállalók számára a munkahelyek, a pihenőhelyiségek, az öltözőhelyiségek és a zuhanyozók vagy mosdók közelében.

Külön férfi és női illemhelyeket kell biztosítani, vagy az illemhelyek elkülönített használatát kell lehetővé tenni.

Föld alatti bányaüzemekben az egészségügyi létesítmények a felszínen is elhelyezhetők.

23. Elsősegélynyújtás

23.1. Ahol a munkakörülmények megkövetelik, könnyen hozzáférhető helyeken a tevékenység jellegének megfelelő, elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket kell tartani.

E felszereléseket alkalmas jelzésekkel kell ellátni.

23.2. Ha a munkaterület nagysága, az ott végzett tevékenység és a balesetek gyakorisága megköveteli, egy vagy több elsősegélynyújtó helyiséget kell biztosítani.

E helyiségekben jól láthatóan ki kell függeszteni a balesetek esetén szükséges elsősegélynyújtási útmutatókat.

23.3. Az elsősegélynyújtó helyiségeket el kell látni az elsősegélynyújtáshoz szükséges alapvető felszerelésekkel és berendezésekkel. A segélyhelyeknek hordággyal könnyen megközelíthető helyen kell lenniük.

Az elsősegélynyújtó helyekre a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti elsősegélyjelekkel kell felhívni a figyelmet.

23.4. Elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani minden olyan helyen is, ahol ezt a munkakörülmények megkövetelik.

A felszerelést könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni és elsősegélyjellel kell jelezni.

23.5. A rendelkezésre álló elsősegélynyújtási felszerelések használatára megfelelő számú munkavállalót kell kiképezni.

24. Stabilitás és szilárdság

A munkahelyeket úgy kell megtervezni, kialakítani, felépíteni, üzemeltetni, felügyelni és karbantartani, hogy ellenálljanak a várható környezeti hatásoknak.

A munkahely kialakítása és szilárdsága feleljen meg az alkalmazás jellegének.

25. Meddőhányók és egyéb lerakóhelyek

A meddőhányókat és az egyéb lerakóhelyeket, valamint a derítőket úgy kell megtervezni, létesíteni, üzemeltetni és fenntartani, hogy biztosítható legyen stabilitásuk, valamint a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme.

II. Rész

AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK FÚRÓLYUKON KERESZTÜL TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA

ÉS KITERMELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

1. Távirányítás vészhelyzetekben

Vészhelyzet esetére biztosítani kell, hogy a fúrólyukak, a berendezések és a csővezetékek lezárására és myomásmentesítésére szolgáló - a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meghatározott - készülékek megfelelő helyről távirányítással üzemeltethetőek legyenek.

2. Általános és vészhelyzeti kommunikáció

2.1. Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, minden telepített munkaterületen fel kell szerelni

a) olyan hang- és fényjelző rendszert, amely szükség esetén minden olyan helyre vészjelzést továbbíthat, ahol munkavállalók tartózkodhatnak,

b) olyan hangjelző rendszert, melynek jelzései jól hallhatóak az olyan berendezések környezetében, amelyeken a munkavállalók gyakran tartózkodnak.

2.2. Megfelelő helyeken olyan készülékeket kell elhelyezni, amelyekkel a riasztást indítani lehet.

2.3. A rendszeresen nem telepített munkaterületen tartózkodó munkavállalók részére megfelelő kommunikációs lehetőséget kell biztosítani.

3. Biztonságos gyülekezési pontok és létszámlista

Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, biztonságos gyülekezési pontokat kell meghatározni, létszámlistákat kell készíteni és megfelelő intézkedéseket kell tenni.

4. Kiürítés és menekülés

4.1. A munkavállalókat ki kell képezni a vészhelyzetekben betartandó intézkedésekre.

4.2. A menekülőkészülékeket megfelelő és könnyen elérhető, állandóan üzemkész állapotban kell tartani.

4.3. Ha a menekülés nagy igénybevételt jelent, vagy légzésre alkalmatlan levegőjű területen vezet vagy vezethet, a közvetlenül használatba vehető menekülőkészülékeket a munkahelyeken kell tartani.

5. Fúrólyuk-ellenőrzés

A fúrási munkák során megfelelő fúrólyuk-ellenőrző berendezéseket kell alkalmazni a kitörés ellen. Az ilyen berendezések telepítésekor figyelembe kell venni a jellemző üzemi és kútviszonyokat.

III. Rész

A KÜLSZÍNI ÁSVÁNYKITERMELŐ ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

Külszíni bányaművelés

1. A munkát a biztonsági és egészségügyi dokumentum azon előírásainak figyelembevételével kell megtervezni, amelyek az omlás, a megcsúszás és a rézsűcsúszás kockázatának elkerülésére vagy mérsékelésére vonatkoznak. A rézsűk magasságát és dőlését az anyag természetes tulajdonságainak, a meddőhányók állékonyságának, valamint a művelési technológiának megfelelően kell kialakítani.

2. Az utaknak és a közlekedési útvonalaknak - az alkalmazott gépekre is figyelemmel - megfelelő teherbíró képessége legyen.

A szállítási útvonalakat úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy rajtuk a járművek és gépek biztonságosan közlekedhessenek.

3. A munka megkezdése vagy újrakezdése előtt a munkahelyek, illetve a szállítási útvonalak fölötti letakarítási és művelési szinteket felül kell vizsgálni, és szükség esetén a laza talaj-, illetve kőzetrészeket el kell távolítani.

4. A művelési homlok vagy a letakarítás alatt álló oldalfal, illetve a meddőhányó biztonságot veszélyeztető aláfejtése tilos.

IV. Rész

A FÖLD ALATTI ÁSVÁNYKITERMELŐ ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

1. A föld alatti bányatérségek térképei

1.1. A föld alatti bányatérségek térképeit a 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelettel hatályba léptetett bányabiztonsági szabályzat előírásai szerint, az egyértelmű ábrázolás által megkövetelt méretarányban kell elkészíteni.

A vágatokon és a termelőhelyeken kívül a térképen fel kell tüntetni az összes ismert tényezőt, amely befolyással van a termelésre és a termelési folyamatok biztonságára.

A térképeket könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni, és a biztonsági megfontolásokból adódó ideig meg kell őrizni.

1.2. A térképeket rendszeresen, a legújabb állapotnak megfelelően ki kell egészíteni. A térképek a bányaüzemben megtekinthetők legyenek.

2. A bánya kijáratai

Minden bányának legalább két, egymástól független, biztonságos és a föld alatt foglalkoztatottak számára könnyen elérhető, külszínre vezető kijárata legyen.

A kijáratként szolgáló bányatérségeket személyszállító berendezéssel kell felszerelni, ha bennük a közlekedés jelentős fizikai erőfeszítést igényel.

3. Bányatérségek

A föld alatti bányatérségeket úgy kell kialakítani, felszerelni és fenntartani, hogy bennük a lehető legkisebb kockázattal lehessen járni, közlekedni és munkát végezni.

A vágatokban a munkavállalók tájékozódását segítő jelzéseket kell elhelyezni.

4. Szállítás

4.1. A szállítóberendezéseket úgy kell telepíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy ne veszélyeztessék a kiszolgáló személyzet, a használók, valamint a közvetlen közelben tartózkodók biztonságát és egészségét.

4.2. A személyszállító berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a szállított személyek biztonságát ne veszélyeztesse. A személyszállítást írásban kiadott külön utasítással kell szabályozni.

5. A bányatérségek biztosítása és fenntartása

A bányatérséget, közvetlenül a kiképzése után, haladéktalanul be kell biztosítani, kivéve, ha a kőzet állékonysága ezt szükségtelenné teszi.

A biztosítást az írásban kiadott technológiai utasítás szerint kell beépíteni.

Minden nyitott bányatérségben rendszeresen felül kell vizsgálni a kőzet állékonyságát és a biztosítóberendezések épségét. A bányatérség, illetve a beépített biztosítóberendezések megfelelő állapotának fenntartásáról gondoskodni kell.

6. Szellőztetés

6.1. Minden nyitott bányatérséget megfelelően szellőztetni kell.

Megfelelő biztonsági tartalék mellett folyamatos szellőztetéssel kell biztosítani

- a légzésre alkalmas, egészséget nem veszélyeztető bányalevegőt,

- a robbanásveszélynek és a belélegezhető porok károsító hatásának a megelőzését,

- a munkaidő alatt a munkafeltételeknek megfelelő klímát, figyelemmel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalók fizikai igénybevételére.

6.2. Ha a 7.1. pontban megfogalmazott követelmények természetes szellőztetéssel nem teljesíthetőek, akkor a főszellőztetést egy vagy több szellőztető berendezéssel kell megoldani.

Gondoskodni kell arról, hogy a szellőztetés stabil és folyamatos legyen.

A főszellőztető által létrehozott depressziót folyamatosan ellenőrizni kell, és a depresszió csökkenésére már a főszellőztető váratlan leállását megelőzően önműködő riasztóval fel kell hívni a figyelmet.

6.3. A szellőztetés jellemzőit rendszeresen mérni kell, és a mért adatokat fel kell jegyezni.

El kell készíteni a szellőztetés lényeges elemeit feltüntető szellőztetési tervet, amelyet rendszeresen, a mindenkori állapotnak megfelelően ki kell egészíteni, és a bányaüzemben hozzáférhető helyen kell tartani.

7. Metánveszélyes bánya

7.1. Metánveszélyesnek kell minősíteni a föld alatti művelésű bányát, ha abban a metán olyan mennyiségben szabadulhat fel, amelynél nem zárható ki a sújtólég kialakulása.

7.2. A főszellőztetést egy vagy több szellőztető berendezéssel kell megvalósítani.

7.3. A fejtési tevékenységet a gázkiáramlás figyelembevételével kell tervezni és végezni.

Intézkedni kell a kiáramló metán miatt fellépő kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentésére.

7.4. Különszellőztetéssel szellőztetni csak a feltáró és az előkészítő vágatok elővájási munkahelyeit, a vágatfelhagyási munkahelyeket, továbbá a közvetlenül az áthúzó légáramú vágatokból nyíló bányatérségeket szabad.

Fejtési munkahelyeket különszellőztetéssel csak akkor szabad szellőztetni, ha megfelelő kiegészítő intézkedéseket hoztak a munkavállalók biztonságának és egészségének szavatolására.

7.5. A 6.3. pontban előírt méréseket ki kell terjeszteni a metán mérésére is.

Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, azon fejtési mezők kihúzó légáramú vágataiban, amelyekben gépi vagy omlasztásos jövesztést alkalmaznak, továbbá a gépesített vágathajtási munkahelyek közelében a metán koncentrációját folyamatosan kell mérni.

7.6. Metánveszélyes bányában csak a bányatérség besorolásának megfelelő robbantóanyag használható.

7.7. Metánveszélyes bányában

- tilos a dohányzás, valamint a dohány és a nyílt láng képzésére alkalmas bármilyen más tárgy hordása,

- lángvágás, hegesztés és más hasonló művelet csak kivételesen és olyan feltételek betartásával végezhető, amely szavatolja a munkavállalók biztonságát és egészségét.

8. Gyúlékony porokat tartalmazó bányák

8.1. A szénbányák gyúlékony porokat tartalmazó bányának minősülnek, kivéve, ha a biztonsági és egészségügyi dokumentumban szabályozott eljárás szerint bizonyított, hogy a megnyitott telepek egyike sem tartalmaz robbanás átadására alkalmas port.

8.2. A gyúlékony porokat tartalmazó bányákra a IV. rész 7.6. és 7.7. pontjainak rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak.

8.3. A gyúlékony porok lerakódását mérsékelni kell, a lerakódott gyúlékony port el kell távolítani, közömbösíteni kell, vagy meg kell kötni.

8.4. Ha a gyúlékony porok és a sújtólég robbanása további robbanásokat képes kiváltani, a porrobbanások kiterjedését robbanásfojtó-zárak beépítésével kell korlátozni.

Az ilyen robbanásfojtó zárak helyét és elrendezését a bányaüzemben hozzáférhető helyen tartott és rendszeresen a legújabb állapotnak megfelelően kiegészített dokumentumban kell feltüntetni.

9. Gázkitörés, bányarengés, vízbetörés

9.1. A bánya azon területein, ahol gázkitörés, bányarengés vagy vízbetörés veszélye fenyeget, a fejtési tevékenységet a személyi biztonság lehető legmesszemenőbb figyelembevételével kell megtervezni és végezni.

9.2. Biztosítani kell, hogy a bányában tartózkodó személyek számára a veszélyes bányatérségek felismerhetőek legyenek. Az ilyen bányatérséget megközelítő vagy az ilyen térségben tartózkodó személyek védelméről gondoskodni kell.

Intézkedéseket kell hozni a veszélyek megelőzésére, illetve megfékezésére.

10. Bányatűzveszély

10.1. Rendelkezni kell az öngyulladások megelőzésére vagy korai észlelésére.

10.2. Ha a föld alatti bányatérségekben gyúlékony anyagot használnak, annak mennyiségét a feltétlenül szükséges mértékűre kell korlátozni.

10.3. Ha elkerülhetetlen a hidraulikus folyadékok (hidrosztatikus vagy hidrokinetikus mechanikai energia átvitelére használt folyadékok) használata, lehetőség szerint nehezen égő folyadékokat kell alkalmazni a tűz kialakulásának és tovaterjedésének elkerülése érdekében.

A hidraulikus folyadékoknak teljesíteniük kell a tűzállóságra vonatkozó minőségi és vizsgálati, valamint az egészségügyi követelményeket.

Ha a hidraulikus folyadék nem felel meg ezeknek a követelményeknek, akkor az emiatt fennálló nagyobb mérvű tűzveszélynek és a tűz tovaterjedésének elkerülésére kiegészítő intézkedéseket kell hozni.

11. Menekülés a bányában

A biztonságos menekülés érdekében a munkavállalókat - a bánya veszélyességi besorolásának megfelelő - menekülőkészülékkel kell ellátni. Menekülőkészülékét mindenki köteles maga közelében tartani.

Mindenkit, aki menekülőkészüléket hord, ki kell oktatni a készülék használatára.

A készülékeket a bányaüzemben kell tárolni, és megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.

12. Bányavilágítás

Az I. fejezet 13. pontjában megfogalmazott követelményeket a következőkkel kell kiegészíteni:

- minden munkavállalót a használat céljának megfelelő hordozható bányalámpával kell ellátni,

- a bányatérségeket úgy kell megvilágítani, hogy az a lehető legjobban biztosítsa a munkavállalók biztonságát és egészségének a védelmét,

- a megvilágítást úgy kell megvalósítani, hogy annak módja ne hozzon létre baleseti veszélyforrást.

13. A föld alatti bányatérségekben tartózkodók figyelemmel kísérése

Szervezési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a bányában tartózkodók személye mindenkor ismert legyen.

14. Bányamentő szervezet

Megfelelő bányamentő szervezetet kell fenntartani annak érdekében, hogy szerencsétlenség esetén gyorsan és hatékonyan lehessen beavatkozni.

A bányamentő szervezetnek megfelelő számú szakképzett bányamentővel és megfelelő mentőfelszereléssel kell rendelkeznie ahhoz, hogy alkalmas legyen a bevetésre minden egyes bányában, ahol föld alatti bányatérségekben ásványi nyersanyag kutatása vagy kitermelése folyik.