5/2001. (II. 20.) PM rendelet
az adónyomozói intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályairól, valamint az adónyomozói magatartás szabályairól
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: APEH tv.) 20. §-a (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya kiterjed a köztisztviselői jogállású adónyomozó
a) bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatai ellátásával összefüggő szolgálati tevékenységére, valamint
b) a szolgálati tevékenység ellátásával és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai (a továbbiakban együttesen: APEH Bűnügyi Igazgatóság) működésével kapcsolatos magatartására.
II. Fejezet
AZ ADÓNYOMOZÓI INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
Általános szabályok
Az adónyomozó intézkedési kötelezettsége
2. §
(1) Az adónyomozói feladat az adónyomozónak az a szolgálati kötelezettsége, amit a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső rendelkezésekben meghatározottak alapján a bűnmegelőzés és a bűnüldözés érdekében végre kell hajtania. A titkos információgyűjtésekhez és nyomozásokhoz kapcsolódó ügyfeldolgozó feladatokon kívül, - az egyéb bűnüldözési feladatok körében - ide sorolandók mindazon kötelezettségek is, aminek teljesítése közvetlen vagy közvetett módon elősegíti a jelzett bűnügyi célkitűzések megvalósítását, így különösen
a) a bűnügyi szakmai irányítással és koordinációval;
b) a bűnüldözés jogi környezetének alakításával;
c) a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő okok és körülmények kriminalisztikai, kriminológiai és jogi elemzésével, továbbá a megszüntetésükre teendő intézkedésekkel;
d) a nyílt, a fedéssel dolgozó és a fedett bűnügyi humánerőforrás-gazdálkodással;
e) a speciális bűnügyi hírszerzési és felderítési ismeretek képzésszervezésével és szükség szerint konspirált végrehajtásával;
f) a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel, valamint a nyílt és titkos kapcsolattartással;
g) a nyílt és minősített bűnüldözési adatok elemzésével, értékelésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és védelmével;
h) a nyílt és minősített stratégiai terveit és koncepciók kidolgozásával;
i) a szervezett bűnözés elleni fellépés nyílt és titkos koordinációjával;
j) a bűnügyi információs rendszerek és speciális alkalmazások fejlesztésével, működtetésével és felügyeletével;
k) a bűnügyi speciális ellátmány-gazdálkodással;
l) a nyílt bűnügyi és operatív technikai ellátással és működtetéssel;
m) a fedő rendszámok és okiratok létesítésével és használatával;
n) a fedett gépjárművek üzemeltetésével;
o) a fedőintézmények létesítésével és működtetésével összefüggő feladatok.
(2) Az adónyomozó jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha hivatali eljárása során olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely adónyomozói beavatkozást igényel.
(3) Az adónyomozó a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, részrehajlás nélkül köteles intézkedni.
(4) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.
(5) Az adónyomozó a meghatározott feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott jogsértő cselekmény eseten a meghatározott feladatának teljesítését folytatja, a hatósági intézkedés indokoltságát azonban köteles közölni a közvetlen vezető adónyomozóval, vagy sürgős esetben az APEH Bűnügyi Igazgatóság legközelebbi - területileg illetékes - nyomozó hivatalának vezetőjével, aki a továbbiakban az ügy jellegétől függő szükséges intézkedések megtételéről gondoskodik.
(6) A feladat végrehajtása során az adónyomozó - a feladattal összefüggésben - a részére kijelölt területet csak utasításra vagy a vezető adónyomozója engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha a vezető adónyomozó értesítésére nincs mód, illetőleg a terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása a bűnüldözés érdekeire, a személy- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelent.
Az adónyomozói fellépés módja
3. §
(1) Az adónyomozó intézkedéseit az állampolgári és emberi jogok sérelme nélkül, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával foganatosítja.
(2) Az adónyomozói intézkedést - ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik a napszaknak megfelelő köszönéssel, az érintett személy nemének, életkorának megfelelő megszólítással, az adónyomozói mivolt és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedő adónyomozó a szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye felmutatásával igazolja az APEH Bűnügyi Igazgatósághoz tartozását és intézkedési jogosultságát.
(3) Ha az intézkedéssel érintett személy az adónyomozó első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő adónyomozó "A törvény nevében!" figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel, és szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmaz.
(4) Az adónyomozói intézkedés közben körültekintően kell eljárni. Meg kell előzni, hogy az adónyomozót megtámadják, kényszerítő eszközeit elvegyék, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.
A magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen történő intézkedés
4. §
(1) Az adónyomozó magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve ha a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 103. § (3) bekezdésben foglaltak ezt indokolttá teszik.
(2) A birtokos távollétében történt behatolást követően az APEH Bűnügyi Igazgatóság köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.
(3) Az adónyomozó a magánlakásban csak á feladat végrehajtásához szükséges ideig tartózkodhat.
(4) Az adónyomozó a feladat ellátása során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.
Az adónyomozói intézkedés akadályai elhárításának közös szabályai
5. §
(1) Törvényben meghatározott esetben az adónyomozó intézkedése eredményességének érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazhat.
(2) Amennyiben az adónyomozó intézkedését tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért az APEH Bűnügyi Igazgatóságnak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
(3) Az akadály eltávolítása során úgy kell eljárni, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, illetőleg a károkozás ne legyen aránytalanul nagy az elérni kívánt törvényes célhoz képest.,
(4) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén az adónyomozó közreműködőt vehet igénybe.
(5) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére az APEH Bűnügyi Igazgatóság által teljesített kártalanítás és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt az akadály előidézőjével szemben az APEH Bűnügyi Igazgatóság érvényesíti.
Az egyes intézkedések alkalmazása
Az igazoltatás
6. §
(1) Az adónyomozó feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania.
(2) Az igazoltatás során az adónyomozó elkéri az igazoltatott személyi igazolványát vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, az adónyomozó ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Ha a körülmények indokolják, az igazoltatott személy adatait körözési nyilvántartásban is ellenőrizni kell.
(3) Az adónyomozó a bűnmegelőzési célból igazoltatott személy adatait az erre a célra rendszeresített "Igazoltató lap"-on rögzíti.
Az áruvizsgálat
7. §
(1) Az adónyomozói feladat ellátása során a közúton intézkedés alá vont jármű megállítására kizárólag az APEH tv. 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott áruvizsgálat céljából kerülhet sor.
(2) Az adónyomozó az áruvizsgálat céljából kezdeményezett intézkedéskor
a) az ellenőrizni kívánt járművet megállítja;
b) a jármű vezetőjét, az árut kísérő személyzetet, illetve a jármű utasait a 6. §-ban foglaltak szerint igazoltatja;
c) az áruszállításhoz kötelezően előírt menetokmányok meglétét, alaki és tartalmi megfelelőségét ellenőrzi;
d) a szállítás alatt lévő áruk fajtáját és mennyiségét véletlenszerű kiválasztással vagy tételesen ellenőrzi;
e) az áruk származását a helyszínen megvizsgálja, a vonatkozó okmányok és bizonylatok ellenérzésével azt igazoltatja;
f) az ellenőrzés tényét a szállításhoz szükséges iratokon rögzíti.
(3) Az áruvizsgálat során "Áruvizsgálati lap"-on rögzíteni kell annak az árunak az adatait, amelyiknél ez a további intézkedéshez, illetve eljáráshoz szükséges.
Az adójogszabály megsértése miatti értesítés küldése
8. §
(1) Az adónyomozó az adójogszabálynak a hivatali eljárása során észlelt vagy tudomására jutott; bűncselekménynek nem minősülő megsértéséről, illetve gyanújáról - ha az érintett adózó személye ismert, annak megjelölésével értesítést készít (bűnügyi jelzés).
(2) Az adónyomozó által készített értesítést az APEH Bűnügye Igazgatóság illetékes vezetője - szakszerűségi szempontból - felülvizsgálja, és azt az adóigazgatási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz továbbítja.
(3) Az értesítés küldése bűnüldözési érdekből mindaddig mellőzhető, amíg az értesítés tárgyát képező ügyben az APEH Bűnügyi Igazgatóság titkos információgyűjtést folytat.
A feltartóztatás
9. §
(1) A feltartóztatás az adónyomozónak az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt,
a) aki az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik és a személyazonosságának igazolását megtagadja, valamint
b) akinek a járművét megállítja és áruvizsgálat céljából ellenőrzi, annak idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza, ~ ha az APEH tv. 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak.
(2) Az adónyomozó az (1) bekezdésben meghatározott feltartóztatást csak az APEH nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben alkalmazhat.
(3) A feltartóztatás kezdete
a) igazoltatás esetén: a felszólításra történd engedelmeskedés, illetve a személyazonosság igazolása megtagadásának,
b) áruvizsgálat esetén: a jármű megállításának időpontja.
(4) A feltartóztatást azonnal meg kell szüntetni, ha az intézkedés a célját elérte, és további intézkedésre nincs szükség. A feltartóztatás legfeljebb az APEH tv. 6. § (2) bekezdésben meghatározott ideig tart.
(5) Ha az (1) bekezdésben jelzett igazoltatást vagy áruvizsgálatot követően további intézkedésként a személy előállítása válik szükségessé, a feltartóztatás és az előállítás együttes időtartama nem haladhatja meg az APEH tv. 6. § (2) bekezdésben meghatározott időtartamot.
Az előállítás
10. §
(1) Az előállítás az adónyomozónak az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt,
a) akit bűncselekmény elkövetésén tetten ér,
b) aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, továbbá
c) aki az adónyomozó felszólítására magát hitelt érdemlően nem igazolja,
személyes szabadságában úgy korlátoz, hogy az intézkedés helyszínéről az APEH nyomozó hatóságához állít elő.
(2) Az adónyomozó az (1) bekezdésben meghatározott előállítást csak az APEH nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben alkalmazhat, kivéve, ha elfogatóparancs alapján körözött személy elfogására és előállítására kerül sor.
(3) Az adónyomozó az (1) bekezdés a)-c) pontjai miatt a személyes szabadságában korlátozható személyt az a) pont esetében a tettenérés helye szerinti, a b)-c) pontok esetében az intézkedés helye szerinti, szükség esetén a Bűnügyi Igazgatóság legközelebbi nyomozó szeriéhez állíthatja elő.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben jelzett előállítás nem az eljárást folytató hatósághoz történt, úgy a rendelkezésre álló időn belül intézkedni kell az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő átkísérésre.
(5) Ha az elrendelő hatóság vagy a végrehajtó szeri az APEH nyomozó hatósága, úgy az átkísérés végrehajtásáról maga köteles gondoskodni.
(6) Az előállítás a személyes szabadság korlátozásával, annak helyszínen történő tényszerű közlésével kezdődik, és az előállított személy szabadon bocsátásáig vagy őrizetbe vételéig, illetőleg előzetes letartóztatásáig, de legfeljebb az APEH tv. 6. § (2) bekezdésben meghatározott ideig tart.
Az elfogás
11. §
(1) Az adónyomozó elfogja azt, akit bűncselekmény elkövetésén tetten ért.
(2) Ha az adónyomozó az APEH nyomozó hatóságának hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt fogja el, az elfogás tényéről a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell; és a további intézkedésre a személyt át kell adni.
(3) Az adónyomozónak az elfogásról, a kényszerítő eszközök esetleges alkalmazásáról, az értesítésről, a személy átadásáról és á bizonyítási eszközök megjelöléséről soron kívül jelentést kell készíteni és azt a további eljárást folytató átvevő szervnek két példányban meg kell küldeni.
12. §
(1) Az adónyomozó elfogja azt a személyt is; aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, függetlenül attól, hogy az elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény az APEH nyomozóhatósága hatáskörébe tartozik-e vagy sem.
(2) Az (1) bekezdés alapján elfogott személyt az APEH nyomozó hatóságához kell előállítani.
A ruházat (csomag) átvizsgálása
13. §
(1) A ruházat (csomag) átvizsgálása az adónyomozó elleni támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas eszközök feIkutatására és elvételére irányul.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ruházat (csomag) átvizsgálására kizárólag a személyi szabadságot korlátozó intézkedés foganatosításakor kerülhet sor, ennek hiányában önálló intézkedésként nem alkalmazható.
(3) A ruházat (csomag) átvizsgálását előzetes figyelmeztetés után lehet foganatosítani, az intézkedés tűrésére a birtokos - az APEH tv. 7. § (1) bekezdés esetében - kényszeríthető.
(4) Az átvizsgálás eredményeként fellelt veszélyes eszközöket az adónyomozó az intézkedés alá vonttól elveszi, majd a személyi szabadságot korlátozó helyszíni intézkedés befejezése után-ha annak lefoglalása, elkobzása nem indokolt - az intézkedés alá vont személy személyi letétjébe helyezi el.
A gondoskodásra szorulók ideiglenes elhelyezésére történő intézkedés
14. §
(1) A hátramaradt betegről, magatehetetlen személyről, gyermekről történő gondoskodásra az adónyomozó intézkedik. Ha a helyszíni ellátásuk nem oldható meg, őket kórházba, intézetbe kell utalni, illetőleg karitatív szervezetet is fel lehet kérni ellátásukra. A gondnokság alatt álló, illetőleg kiskorú egyedül maradt személyek esetében az adónyomozó haladéktalanul megkeresi az intézkedésre jogosult gyámhatóságot. Az élőlények (haszon- és díszállatok) gondozására a helyi önkormányzat jegyzője útján kell intézkedni.
(2) Ha az adónyomozó nem az APEH nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt elfogást eszközöl és már a helyszínen az elfogott személyt az eljárás
lefolytatására illetékes hatóságnak átadja, az (1) bekezdésben meghatározott további intézkedéseket az átvevő hatóság foganatosítja.
III. Fejezet
A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
Általános szabályok
15. §
(1) Az adónyomozó feladatának jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ha a figyelmeztetést a körülmények nem teszik lehetővé, a kényszerítő eszközök előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók.
(2) Az adónyomozó kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.
16. §
(1) A kényszerítő eszközök alkalmazása során tettleges ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely az adónyomozót jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy az adónyomozó helyiségbe, helyszínre belépjen, ott tartózkodjon, onnan távozzon, személyes szabadságot korlátozó intézkedést alkalmazzon, illetőleg egyéb intézkedést foganatosítson.
(2) A kényszerítő eszközök meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy alkalmasának sikere eleve kilátástalan.
(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:
a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, "A törvény nevében!" szavak előrebocsátásával;
b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
(4) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.
(5) A kényszerítő eszközök alkalmazásáról az adónyomozó jelentést készít, amely tartalmazza:
a) hol, mikor, kivel szemben, milyen kényszerítő eszközt használt, és ennek mi volt az indoka;
b) eleget tett-e a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott kötelezettségének, ha nem, ennek mi volt az oka;
c) keletkezett-e sérülés és milyen fokú, illetve keletkezett-e dologban anyagi kár;
d) mi történt a sérülttel;
e) ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz;
f) a tanúk adatait;
g) az alkalmazást lehetővé tevő jogszabályhelyre való hivatkozást.
17. §
(1) . A kényszerítő eszközök alkalmazását követően az adónyomozó közvetlen vezető adónyomozója vizsgálja annak szükségességét, jogszerűségét, az arányosság követelményének megtartását, melynek során
a) meghallgatja azt, aki a kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült, valamint az eseménynél jelen lévő személyeket;
b) szükség esetén tisztázza az adónyomozó jelentésében észlelt ellentmondásokat.
(2) Az (1) bekezdésben jelzett vizsgálót megállapításairól az adónyomozó közvetlen vezető adónyomozója jelentést készít. Ha a megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására törvényes feltételek hiányában vagy nem az előírásoknak megfelelően került sor, az intézkedő adónyomozó ellen az eset súlyának megfelelő eljárást kezdeményez.
Az egyes kényszerítő eszközök alkalmazása
A testi kényszer
18. §
(1) Kényszerítő eszköz alkalmazása feltételeinek fennállása esetén testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha az eset körülményei az adónyomozói erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán súlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása nem indokolt.
(2) Az adónyomozó által alkalmazott önvédelmi fogások az ellenszegülés megtöréséig, illetőleg a támadás elhárításáig tarthatnak, azt követően tilos azokat alkalmazni.
A vegyi eszköz és az elektromos sokkoló eszköz
19. §
(1) Az adónyomozó vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, saját elhatározásából vagy vezető adónyomozója utasítására használhat.
(2) Az adónyomozó az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt készenlétbe helyezi és elkészül a saját testi épségét, illetőleg az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.
(4) Vegyi, illetőleg elektromos sokkoló eszközként az erre a célra rendszeresített eszközt kell igénybe venni. Ennek hiányában, vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos súlyos egészség károsodást okozó eszközt alkalmazni.
(5) Az adónyomozó az (1) bekezdésben meghatározott eszközt hivatali munkaidőn kívül is magánál tarthatja, de láthatóan nem viselheti.
A bilincs
20. §
(1) Bilincs alkalmazása az APEH tv. 8. § (4) bekezdése alapján különösen azzal szemben indokolt:
a) akinek a szökésétől kell tartani;
b) aki az intézkedő adónyomozót, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja, vagy ilyen támadástól tartani lehet;
c) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenszegülése - testi kényszerrel; vegyi eszközzel vagy elektromos sokkoló eszközzel - nem törhető meg.
(2) Az őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott személy bilincselését a vezető adónyomozó a kísérés idejére biztonsági okból is elrendelheti.
(3) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában, vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.
(4) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz, vagy jellegyénél fogva megalázó.
(5) A bilincselés módjai:
a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése;
b) kezek előre, illetve hátra bilincselése;
c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése;
d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.
(6) A bilincselés módját az intézkedő adónyomozó az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy
a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet adónyomozó elleni támadástól; illetve szökéstől;
b) lábbilincselés, illetve kéz- és lábbilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák feltételezhető, hogy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni;
c) tárgyhoz bilincselésnek akkor és addig van helye, amíg más személy segítségül hívásával nem biztosítható az intézkedés eredményes befejezése, de tilos a tárgyhoz bilincselés alkalmazása járműben történő szállítás közben.
(7) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor.
(8) Az adónyomozó a bilincset hivatali munkaidőn kívül is magánál tarthatja, de láthatóan nem viselheti.
Az útzár
21. §
(1) Az APEH Bűnügyi Igazgatóság az adónyomozói intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő elkövető elfogása, bűncselekmény felderítése, megakadályozása érdekében a Rendőrségtől vagy a Határőrségtől útzárként járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építmény, technikai berendezés vagy ezek hiányában bármilyen eszköz telepítését kérheti:
(2) Az (1) bekezdésben jelzett szerveknél az útzár alkalmazását országosan vagy több megyére (fővárosra) kiterjedően a bűnügyi igazgató (távollétében: helyettesei), illetékességi területén a nyomozó hivatal hivatalvezetője (távollétében: helyettese) kezdeményezheti.
(3) Az útzár alkalmazása végrehajtásának szabályait, az eszköz gyors és hatékony alkalmazásához szükséges információk kölcsönös átadását az útzár telepítését végző szervekkel kötendő együttműködési megállapodásban vagy együttes intézkedésben kell rögzíteni.
IV. Fejezet
AZ ADÓNYOMOZÓI MAGATARTÁS SZABÁLYAI
Az adónyomozói feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége
22. §
(1) Az adónyomozó köteles feladatait a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a belső rendelkezésekben; a szervezeti és működési szabályzatbán, az ügyrendben, a munkaköri leírásban meghatározottak szerint ellátni és a vezető adónyomozó utasításait végrehajtani.
(2) A vezető adónyomozó szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és beosztottai munkáját, hatáskörén belül önállóan intézkedik.
(3) Az APEH Bűnügyi Igazgatóság szervezetének és működésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az utasítások kiadásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége megállapítható legyen.
A beosztott adónyomozó jelentési kötelezettsége
23. §
(1) A beosztott adónyomozó a vezető adónyomozónak szóban jelenti:
a) a feladat, az utasítás végrehajtását, illetve az akadályozó körülményeket;
b) beosztásba való kinevezését, magasabb besorolási fokozatba történt előre sorolását, kitüntetését, dicséretét, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen vezető adónyomozó jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta;
c) ha más vezető adónyomozótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét;
d) szabadságról történő visszajövetelét;
e) fegyelmi büntetését, ha azt nem a közvetlen vezető adónyomozó szabta ki;
f) intézkedéseit;
g) megbetegedését, felgyógyulását.
(2) A beosztott adónyomozó írásban jelenti a vezető adónyomozónak:
a) nevének megváltozását;
b) a lakóhelyében (tartózkodási helyében) beállott változásokat.
(3) Ha jogszabály jelentési, illetve bejelentési kötelezettséget ír elő (pl. összeférhetetlenség esetén) a jelentést, illetve bejelentést írásban kell megtenni.
Az utasítás adásának és végrehajtásának rendje
24. §
(1) A bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokkal kapcsolatos utasításokat a szolgálati út betartásával kell kiadni.
(2) A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy fokozatosan jut a közvetlen vezető adónyomozó és a közbeeső vezető adónyomozók útján ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.
(3) A felettes nyomozó hatóság és a vezető adónyomozó a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. A beosztott adónyomozó a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen vezető adónyomozójának.
(4) Indokolt esetben a vezető adónyomózó köteles meggyőződni arról, hogy a beosztott adónyomozó pontosan megértette az utasítást, Távbeszélőn adott utasítás jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.
(5) Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó vezető adónyomozó felé haladéktalanul jelenteni kell.
(6) Az utasítást a beosztott adónyomozó kellő időben és a legjobb tudása szerint - a Ktv. 38. §-ban foglaltakra figyelemmel - hajtja végre:
(7) Ha az utasítás teljesítését másik vezető adónyomozó utasítása akadályozná, a beosztott adónyomozó az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha a vezető adónyomozó ennek ellenére utasítást ad utasítása végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.
(8) Az első utasítás teljesítésének elmulasztásáért; késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó vezető adónyomozót terheli a felelősség. Az, aki az újabb utasítást adta; értesíti erről az előző utasítást adó vezető adónyomozót. Az utasítás végrehajtását mindkét vezető adónyomozónak jelenteni kell.
(9) A fontosabb utasítást a vezető adónyomozó írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni az érintett beosztottak előtt.
A kiképzés, önképzés
25. §
(1) Az adónyomozó köteles az adónyomozói szolgálat ellátásához, a köztisztviselői esküben vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezni és fenntartani, melyhez a munkáltató segítséget nyújt.
(2) Az adónyomozó a szükséges szakirányú képzettséget a jogszabályokban és a belső rendelkezésekben meghatározott oktatási formákban szerezheti meg.
Az ajándék, jutalom elfogadása
26. §
(1) Az adónyomozó szolgálati tevékenységével összefüggésben, illetőleg annak elismeréseként ajándékot, jutalmat a jogszabályban és a belső rendelkezésekben meghatározott személyeken, szervezeteken kívül mástól nem fogadhat el.
(2) Ajándéknak minősül az a vagyoni előny is, amely a nyújtott szolgáltatás vagy értékesített termék árának a szokásos piaci ártól való eltérésében nyilvánul meg, feltéve, hogy ez az árengedmény nem bárki számára elérhető.
(3) A jutalomnak vagy ajándéknak az adónyomozó hozzátartozója által történő elfogadása ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha azt az adónyomozó fogadta volna el, ha azt az adónyomozó munkakörére, adónyomozói szolgálatának teljesítésére tekintettel adták.
V. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
27. §
E rendelet alkalmazásában
a) adónyomozói beavatkozás: az adónyomozói feladatoknak a jogszabályokban biztosított eszközökkel történő végrehajtása;
b) beosztott adónyomozó: az az adónyomozó, aki kinevezés, megbízás vagy külön utasítás alapján - akár ideiglenesen is - a vezető adónyomozó közvetlen irányítása alatt végzi munkáját;
c) vezető adónyomozó: az az adónyomozó, akinek irányítása alatt a beosztott adónyomozó a munkáját végzi, és akinek a beosztott adónyomozó részére utasítási joga van;
d) illetékes vezető adónyomozó: (a 13. § alkalmazásában) az APEH Bűnügyi Igazgatóságnál a bűnügyi igazgató, az igazgatóhelyettesek, a főosztályvezetők, a területi nyomozó hivataloknál a hivatalvezetők;
e) behatolás: amikor az adónyomozó a belépési akadályokat saját maga vagy közreműködő igénybevétele útján megszünteti;
f) magánlakás: a lakás (üdülő, nyaraló, vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület;
g) nyomozó szerv: a nyomozó hatóságon belül a munkamegosztás alapján elkülönült, a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv;
h) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelynek elkövetését a törvény 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegeti;
i) támadással közvetlenül fenyegető magatartás: az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből az adónyomozó alaposan következtet arra, hogy a támadás nyomban bekövetkezik;
j) testi épséget veszélyeztető támadás: ha a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből alaposan feltételezhető a sérülés közvetlen veszélye.
Az APEH Bűnügyi Igazgatóság logója
28. §
(1) Az APEH Bűnügyi Igazgatóság logója hegyes talpú pajzs, melyet piros, fehér, zöld színű sáv szegélyez. A pajzs mustársárga mezejében sötétbarna színű, világosbarna pikkelyes tollazatú bagoly van, csőrében sárga-arany kétserpenyős mérleggel. A bagoly egy vízszintes, oldalán sárga-arany kettős keresztcsíkot és paragrafusjelet ábrázoló sötétbarna törvénykönyvön áll. A pajzson téglalap alakú kék mezőben sárga-arany felirattal "APEH BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG" szöveg olvasható, melyen egy háromszögalakban csúcsosodó; mustársárga mező közepén egy kör alakú sárga-arany nap nyugszik. A logó ábráját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A logó jogvédelmet élvez, használatára csak az APEH Bűnügyi Igazgatóság szervezete jogosult.
A szolgálati, és munkáltatói igazolvány
29. §
(1) Az APEH Bűnügyi Igazgatóság tagjának adónyomozói minőségét, intézkedési és kényszerítő eszköz alkalmazási jogosultságát - biztonsági okmányként készült -, kártya alakú fényképes szolgálati igazolvány igazolja:
(2) A szolgálati igazolvány közokiratnak minősül, az előlapja tartalmazza: a Magyar Köztársaság címerét, az intézmény elnevezését, logóját, az adónyomozó fényképét, nevét, adónyomozói mivoltát, jogosultságait, míg a hátlapja tartalmazza: az igazolvány kitöltésének dátumát, érvényességét, sorszámát, az adónyomozót kinevező szerv vezetője körbélyegzőjének és aláírásának képét. A szolgálati igazolvány ábráját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Nem szolgálati igazolványnak, hanem munkáltatói igazolványnak minősül az APEH Bűnügyi Igazgatóság nem adónyomozói munkakört betöltő köztisztviselőjének igazolványa. Az igazolvány az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvánnyal azonos tartalmú és kivitelű, azzal az eltéréssel, hogy előlapja a lógót és a jogosultságokat nem tartalmazza, valamint az "adónyomozó" felirat helyett "köztisztviselő" felirattal van ellátva. Az igazolvány ábráját e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szereplő igazolvánnyal - a munkakörökhöz igazodóan - térítésmentesen kell ellátni az APEH Bűnügyi Igazgatóság személyi állományát.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben szereplő igazolvány az APEH Bűnügyi Igazgatóság tulajdona, elvesztése vagy megrongálódása esetén az adónyomozót, illetve a más munkakört betöltő köztisztviselőt anyagi és fegyelmi felelősség terheli.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben szereplő igazolvány elvesztését vagy eltulajdonítását az adónyomozónak az észlelést kővetően a vezető adónyomozónak azonnal jelentenie kell, és haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a körözés elrendelésére és hivatalos lapban történő közzétételére.
A szolgálati azonosító jelvény
30. §
(1) A szolgálati azonosító jelvény az APEH Bűnügyi Igazgatóság logóját ábrázolja az adónyomozó azonosító számával.
(2) A szolgálati azonosító jelvény viselése az adónyomozó jobb azonosíthatóságát szolgálja, intézkedési jogosultságot önmagában nem biztosít.
(3) A szolgálati azonosító jelvényt az adónyomozó a szolgálati igazolványával együtt köteles kezelni, és intézkedésekor köteles azt az intézkedés alá vont személy részére felmutatni.
(4) A szolgálati azonosító jelvénnyel térítésmentesen kell ellátni az APEH Bűnügyi Igazgatóság adónyomozóit.
(5) A szolgálati azonosító jelvény az APEH Bűnügyi Igazgatóság tulajdona, elvesztése vagy megrongálódása esetén az adónyomozót anyagi és fegyelmi felelősség terheli.
(6) A szolgálati azonosító jelvény elvesztése vagy eltulajdonítása esetén a 29. § (6) bekezdésében meghatározott módon kell intézkedni.
Az előállító helyiség
31. §
(1) Az előállított személyt előállító vagy biztonságos őrzését szolgáló más helyiségben lehet elhelyezni. Az azonos ügyben előállítottakat el kell különíteni.
(2) Az elővezetett személyt, ha az intézkedés sikeresen csak így hajtható végre, az APEH Bűnügyi Igazgatóságon történő visszatartás idejére előállító helyiségben lehet elhelyezni.
(3) Ha az előállító helyiségben előállított, elővezetett személy van, gondoskodni kell az állandó őrzéséről.
(4) Az előállító helyiségben történő elhelyezés, nyilvántartás és őrzés végrehajtásának feltételeit az adónyomozást végző szerv vezetője biztosítja.
(5) Az előállító helyiségben történő elhelyezéskor az előállított, elővezetett személyt fel kell világosítani az intézkedés várható időtartamáról. Az előállított, elővezetett személy a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet mellékletében meghatározott tárgyakat tarthatja birtokában. Ruházatát át kell vizsgálni, és tőle el kell venni azokat a tárgyakat, amelyeket nem tarthat magánál. Nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról. A sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni.
(6) Az előállító helyiségre, illetőleg az abban elhelyezett személyekre, a személyek ellátására, őrzésére és az okmányok vezetésére a külön rendelkezésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Látogató fogadása nem engedélyezhető.
Felhatalmazó rendelkezés
32. §
Az APEH Bűnügyi Igazgatóság vezetését ellátó bűnügyi igazgató belső rendelkezésben határozza meg az előállító helyiség létesítésének, működtetésének, használatának, az elhelyezett személyek ellátásának, őrzésének és nyilvántartásának a jogalkotási hatáskörbe nem tartozó szabályait.
Hatálybalépés
33. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Varga Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet az 5/2001. (11. 20.) PM rendelethez
Az APEH Bűnügyi Igazgatóság logója
2. számú melléklet az 5/2001. (II. 20.) PM rendelethez
Az adónyomozó szolgálati igazolványa
Mérete: 0,76 × 54 × 85 mm
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Bűnügyi Igazgatóság
(Magyar Köztársaság címere) (logó)
(név)
adónyomozó
(fénykép) (hologram)
Intézkedésre és kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult!
Kitöltés dátuma
Érvényes
(bélyegző)
(aláírás)
Sorszám
(elektronikus azonosító sáv)
3. számú melléklet az 5/2001. (II. 20.) PM rendelethez
A nem adónyomozói munkakört betöltő köztisztviselő munkáltatói igazolványa
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Bűnügyi Igazgatóság
(Magyar Köztársaság címere)
(név)
köztisztviselő
(fénykép) (hologram)
Kitöltés dátuma
Érvényes
(bélyegző)
(aláírás)
Sorszám
(elektronikus azonosító sáv)