Tippek

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

19/1995. (XII. 13.) BM rendelet

a rendőrségi fogdák rendjéről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 127. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem el:[1]

Általános rendelkezések

1. §

(1)[2] E rendelet alkalmazásában fogvatartott a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági őrizetes, az előzetesen letartóztatott, valamint az elítélt.

(2) A fogvatartás során a fogvatartottat az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell bánni. Tilos a fogvatartottat kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni. Rajta orvosi kísérletet, vagy tudományos vizsgálatot vagy kísérletet még beleegyezésével sem lehet végezni.

(3) A fogvatartás szabályainak alkalmazásakor a fogvatartottak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni faj, bőrszín, a nem, a vallás, a politikai vagy bármilyen más vélemény, nemzeti és társadalmi hovatartozás, a születés, a társadalmi vagy bármilyen más helyzet különbözősége miatt.

(4)[3] Az előzetesen letartóztatott jogait, illetve kötelességeit a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 43. §-a, 135. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a Bv. tvr. 117. §-ának (1) bekezdése és a 118. §-a tartalmazza.

A fogvatartott jogai és kötelezettségei

2. §

(1) A fogvatartott

a)[4] büntetőeljárási és szabálysértési eljárási jogait gyakorolhatja, a fogva tartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével, valamint nem magyar állampolgár fogvatartott esetén állama konzuli képviselőjével kapcsolatot tarthat,

b) letéti pénzét indokolt személyes szükségleteinek kielégítésére fordíthatja,

c)[5] előzetesen letartóztatott

ca) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót és kaphat csomagot,

cb) hozzátartozójával, valamint - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával - más személyekkel levelezhet,

cc) a pártfogó felügyelővel az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélye nélkül tarthat kapcsolatot,

d)[6] előzetesen letartóztatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a Bv. tvr. 118. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kap.

e) jogosult vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására,

f)[7] anyagi, egészségügyi ellátásra, pihenésre jogosult, gyógyszert - a d) pontban meghatározott kivétellel - térítés nélkül kap,

g) panasz, kérelem előterjesztésére jogosult, kártérítésre tarthat igényt.

h)[8] saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felső ruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat.

(2) Az előzetesen letartóztatott levelezési és látogató fogadási joga - védőjével, továbbá a 3. § (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt szervezetek képviselőivel való érintkezés kivételével -, valamint a csomagküldeményhez való joga a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható.

(3) Az előzetesen letartóztatott - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélyével - felügyelettel meglátogathatja súlyosan beteg hozzátartozóját, és részt vehet hozzátartozója temetésén.

(4)[9] Az (1) bekezdésben meghatározott jogok - a fogvatartás időtartamára figyelemmel - a bűnügyi őrizetest, a b), c) pont kivételével a közbiztonsági őrizetest is megilletik.

(5) A fogvatartott köteles:

a) a fogda rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,

b)[10] a fogda helyiségeinek tisztán tartásában és a fogvatartottak ellátásában díjazás nélkül közreműködni,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni, ruházatának átvizsgálását és a birtokában nem tartható tárgyak elvételét tűrni,

d) az okozott kárt megtéríteni.

(6)[11] A rendőrségi fogdában ideiglenesen elhelyezett elítélt jogaira és kötelességeire a Bv. tvr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elítélt jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a rendőrségi fogdában való ideiglenes elhelyezés alapjául szolgáló eljárást.

(7) A fogvatartotti jogok gyakorlása nem lehet ellentétes a fogda rendjével, nem veszélyeztetheti a fogvatartottal szemben folyamatban lévő eljárást.

(8)[12] A magyar nyelv nem tudása miatt a fogvatartottat nem érheti hátrány. A fogvatartás során a fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más nyelvet használhatja.

(9)[13] A fogvatartásért felelős szervnek a fogvatartott részére az anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a fogvatartás rendjére, a fogvatartással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogda napirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(9a)[14] A bűnügyi és a szabálysértési őrizetes, valamint az előzetesen letartóztatott részére a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

a) a büntetőeljárás és a szabálysértési eljárás során őt megillető védelemhez való jogáról,

b) a büntetőeljárás során a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogáról és annak feltételeiről,

c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés, továbbá a szabálysértési eljárás folytatásának alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogáról,

d) az anyanyelvhasználat jogáról,

e) a vallomástétel megtagadásának jogáról,

f) az ellene folyamatban lévő büntető- vagy szabálysértési ügy irataiba való betekintés jogáról,

g) a konzuli hatóságok, továbbá az őrizetes vagy az előzetesen letartóztatott személy által megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogáról,

h) az egészségügyi ellátáshoz való jogáról,

i) az őrizetnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, az őrizet meghosszabbításáról, az őrizet elrendelését és a meghosszabbítását tartalmazó határozatokkal szembeni jogorvoslatról, továbbá az előzetes letartóztatásnak az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslatról, illetve a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogáról,

j) előzetesen letartóztatott esetében a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről, valamint a büntetés-végrehajtási ügy irataiba való betekintés jogáról,

k) a kapcsolattartás formáiról,

l) a rendőrségi fogdában betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,

m) a biztonsági intézkedésekről,

n) a kártérítési felelősség rendjéről.

(9b)[15] Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a (9a) bekezdés a), d), g)-n) pontjaiban foglaltakon túl tájékoztatást adni az elfogatóparancs tartalmáról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.

(9c)[16] A (9a) és (9b) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót a bűnügyi és a szabálysértési őrizetes, valamint az előzetesen letartóztatott magánál tarthatja.

(9d)[17] A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni. Ha a bűnügyi és a szabálysértési őrizetes, valamint az előzetesen letartóztatott írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban - két tanú jelenlétében - kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni.

(9e)[18] Ha a tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató a bűnügyi és a szabálysértési őrizetes, valamint az előzetesen letartóztatott által értett nyelven nem áll rendelkezésre, a tájékoztató lefordítása és átadása érdekében haladéktalanul intézkedni kell.

(9f)[19] Ha az előzetesen letartóztatott a (9a) bekezdés a)-h), l)-n) pontjában szereplő jogokról a tájékoztatást az őrizetbe vétele során már megkapta, az e jogokra vonatkozó tájékoztatást nem kell megismételni.

(10) E rendelet alkalmazásában a fogvatartásért felelős:

a) a rendőrkapitánysági fogdában a rendőrkapitány,

b)[20] a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysági fogdában (központi) fogdában a rendőrfőkapitány,

c)[21] a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) fogdájában a Készenléti Rendőrség parancsnoka.

2/A. §[22]

(1) A 2. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott közreműködés

a) nem történhet a takarodótól az ébresztőig terjedő időben, valamint ideje nem haladhatja meg a napi 4, havonta összesen a 24 órát,

b) idejére a fogvatartottat szükség szerint el kell látni munkaruhával, lábbelivel, szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, balesetére a munkabalesetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

c) keretében az élelmiszer előkészítésével és kiosztásával kapcsolatos tevékenységet csak olyan fogvatartott végezhet, aki a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott személyi higiénés alkalmassági véleménnyel rendelkezik.

(2) A 2. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott közreműködésről, valamint a szakmai és a munkavédelmi oktatásról a fogvatartott által is aláírt nyilvántartást kell vezetni.

3. §

(1) A fogvatartott jogosult a 14. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő elhelyezésre, a folyamatos melegvíz-ellátásra, naponta zuhanyozásra, havonta egy alkalommal saját költségén a fogvatartásért felelős által biztosított fodrász igénybevételére, naponta legalább egy óra időtartamban - ellenőrzés mellett - a szabad levegőn való tartózkodásra.

(2) A fogvatartott jogosult alap- és szakorvosi ellátásra, terhesgondozásra, illetve - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - terhességének megszakítására, valamint kórházi kezelésre. Az ellátás igénybevételének feltételeit a fogvatartásért felelős biztosítja.

(3)[23] Vallás gyakorlását a fogvatartott, valamint az egyházi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy kezdeményezheti.

(4) A fogvatartott biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot

a) a védőjével, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével,

b) az ENSZ Emberi Jogok Bizottságával, az Emberi Jogok Európai Bizottságával és Bíróságával, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére alakult Bizottság tagjaival, továbbá a magyar jogszabályok által az emberi, állampolgári jogok védelmére feljogosított szervezet tagjaival.

(5) A fogvatartott biztonsági felügyelet mellett, a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjével történt előzetes egyeztetés szerinti időpontban, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot

a) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével, ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja,

b)[24] vallásgyakorlás céljából az egyházi személlyel, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával és az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személlyel,

c) fiatalkorú fogvatartott a kirendelt pártfogójával.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás gyakorisága nem korlátozható.

(7)[25] A fogvatartott és hozzátartozója, valamint a (4) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, előzetes egyeztetés szerinti időpontban, a rendőrség épületében, ellenőrzés és felügyelet mellett, alkalmanként legalább 30 perc időtartamban kerülhet sor.

(8) A fogvatartott egy időben csak egy, ha az őrzés biztonságát, a fogda rendjét nem veszélyezteti, a fogvatartásért felelős engedélyével több látogatót fogadhat.

(9)[26] A látogatási időt a fogvatartott, illetve a látogató kérelmére a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője legfeljebb 30 perccel meghosszabbíthatja.

(10)[27] A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kapcsolattartásra hivatali munkaidőben kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele érdekében szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezésre csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított készüléken, a fogvatartott költségén kerülhet sor úgy, hogy a hívást a fogvatartást végrehajtó szerv képviselője kezdeményezi.

4. §[28]

(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartottnak a fogvatartással összefüggő ügyében hivatalból vagy kérelemre a fogda parancsnoka dönt. A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében - a kérelem vagy bejelentés tárgyának megjelölése nélkül - személyes meghallgatást kérhet a fogda parancsnokától vagy a fogvatartásért felelőstől, hozzájuk írásban is közvetlenül fordulhat.

(2) A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében hozott döntés (intézkedés, határozat), illetve annak elmulasztása miatt panasszal élhet. A panasz lehetőségéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdés szerinti panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve elmulasztásától számított 15 napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva van, a panaszt az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül terjesztheti elő.

(4)[29] A fogda parancsnoka által hozott döntés elleni, illetve a döntés elmulasztása miatti panaszt a fogvatartásért felelős bírálja el. A fogvatartásért felelős határozata elleni panaszt, ha a fogvatartásért felelős:

a)[30] a rendőrkapitány, akkor a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány;

b)[31] a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, akkor az országos rendőrfőkapitány;

c)[32] a Készenléti Rendőrség parancsnoka, akkor az országos rendőrfőkapitány bírálja el.

(5) A panaszt a (4) bekezdésben meghatározott elbírálásra jogosulthoz érkezésétől számított 15 napon belül kell elbírálni, a határidő indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, illetve a határidő meghosszabbításáról a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(6) A panasz elbírálásáról hozott döntés végrehajtható.

(7) Jogszabályban meghatározott esetekben a fogvatartott a döntés ellen keresettel fordulhat a bírósághoz.

4/A. §[33]

A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyében - a 4. §-ban foglalt jogorvoslati lehetőségek mellett - közvetlenül fordulhat a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását.

4/B. §[34]

A fogvatartott közvetlenül fordulhat:

a)[35] a fogvatartás alatt gyakorolható állampolgári jogainak a sérelme esetén az alapvető jogok biztosához,

b)[36] személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával összefüggő jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez,

c) kérelemmel, illetve panasszal a külön jogszabályokban meghatározott nemzetközi szervezetekhez.

4/C. §[37]

(1) A fogvatartott jogorvoslati jogának az érvényesüléséről a fogda parancsnoka, illetve a fogvatartásért felelős gondoskodik.

(2) A jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatos iratokat a címzettnek haladéktalanul továbbítani kell. A panaszokat, kérelmeket, bejelentéseket és a döntéseket a fogdaszolgálat köteles nyilvántartani.

(3) A 4-4/C. §-ban foglaltak nem érintik a fogvatartottak azon jogait (keresetindítás, feljelentés, jognyilatkozat megtétele, közérdekű bejelentés), amelyek a fogvatartástól függetlenül megilletik.

5. §

(1) A látogató a látogatás során nem tarthat magánál

a) távbeszélőt,

b) kép- és hangrögzítő eszközt,

c) az emberi élet kioltására, illetve testi sérülés okozására alkalmas eszközt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásra a látogató figyelmét a látogatás megkezdése előtt fel kell hívni. A korlátozás betartása a látogató ruházatának és csomagjának átvizsgálásával ellenőrizhető.

(3) A látogatás nem engedélyezhető, ha a látogató ittas vagy bódult állapotban érkezik, az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a büntetőeljárás eredményességét, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető tárgyat tart magánál, és azt felhívásra a fogvatartásért felelős képviselőjének nem adja át.

(4) A látogatást be kell fejezni, ha a fogvatartott vagy a látogató jogszabályt sértő vagy a fogvatartás rendjébe ütköző magatartást tanúsít, illetve az ellenőrzés melletti látogatás ideje alatt olyan információt vagy tárgyat ad át, amely a büntetőeljárás eredményességét, illetőleg a fogvatartás biztonságát veszélyezteti.

(5) A fogvatartott nem kötelezhető látogató fogadására.

(6)[38] A fogvatartott látogatásából ki kell zárni azt a személyt, akivel szemben a fogvatartottal azonos ügyben folyik büntetőeljárás, valamint azt, akivel a kapcsolattartás a fogvatartottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A kizárás kimondására a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője, illetve az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jogosult.

(7)[39] A védő a rendőrségi fogdában fogva tartott védencével való érintkezése során hangrögzítő eszközt magánál tarthat, a védelem ellátása körében az általa készített hangfelvételt a fogdából ellenőrzés nélkül kiviheti.

6. §[40]

(1) A fogvatartott által írt, illetve a részére érkezett levelet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell.

(2) A fogvatartott részére érkezett levelet az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a fogvatartott után kell küldeni, ha

a) más rendőrségi fogdába, javítóintézetbe vagy büntetés-végrehajtási intézetbe szállították;

b) időközben a szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismert.

(3) A fogvatartott részére érkezett levelet - "a címzett ismeretlen helyen tartózkodik" jelzéssel - vissza kell adni a kézbesítőnek, ha időközben a fogvatartott szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismeretlen.

(4)[41] Ha a levél nem magyar nyelven íródott, biztonsági ellenőrzése esetén a levelet négy napon belül kell a címzetthez továbbítani vagy kézbesíteni.

6/A. §[42]

(1) A levelezés biztonsági ellenőrzésének célja a szökés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozása, újabb bűncselekmény, illetve a biztonságot sértő vagy veszélyeztető egyéb cselekmények elkövetésének a megelőzése, valamint a fogda rendjének, az őrzés, illetőleg a fogvatartás biztonságának a fenntartása.

(2)[43] Az ellenőrzés a fogda biztonsági helyzetétől és a fogvatartott személyével kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározottak körében felmerült tényektől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történhet. Az ellenőrzést a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője végzi. Ha a fogvatartás helye a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv székhelyével nem azonos, az ellenőrzést - megkeresés alapján - a fogvatartásért felelős szerv képviselője is végezheti. Az ellenőrzésről a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, melynek célja annak megállapítása, hogy a levél tartalmaz-e a fogda, illetve a fogvatartás biztonságát, a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás eredményességét veszélyeztető, vagy bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt, vagy tárgyat. Az ellenőrzésnél technikai (vegyi) eszköz és különlegesen kiképzett kutya is igénybe vehető.

(4) A fogvatartottnak a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a védőjével, valamint a 3. § (5) bekezdésében meghatározott személyekkel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy a fogvatartott részére érkező levél nem a borítékon megjelölt feladótól származik, a levelet a fogvatartott jelenlétében - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat.

(5) A levelezés ellenőrzése szempontjából nemzetközi szervezetnek azok a szervezetek minősülnek, amelyek tevékenysége az emberi jogok érvényesülésének a vizsgálatára kiterjed.

(6) Ha a tartalmilag ellenőrizhető levélről megállapítják, hogy a fogda, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető vagy bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, a levél nem továbbítható, illetőleg az a fogvatartottnak nem kézbesíthető.

(7) A levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását a fogvatartottal közölni kell, a levelet - kivéve, ha fegyelmi, büntető- vagy szabálysértési eljárás indítása szükséges - vissza kell adni, illetve a feladónak vissza kell küldeni. A fogvatartottat a részére érkezett levélnek a biztonságot, illetve a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyeztető részéről jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett, szóban tájékoztatni kell.

6/B. §[44]

(1) A fogvatartott távbeszélő használatára a fogvatartást végrehajtó szerv lehetőségei szerint jogosult. A távbeszélő ellenőrzés mellett használható, az ellenőrzés tényéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(2) A fogvatartott a távbeszélőt a védőjével, a hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével - ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja - és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője által meghatározott személyekkel történő kapcsolattartásra veheti igénybe. A beszélgetés csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított, a beszélgetés ellenőrzését technikailag lehetővé tévő készüléken, a fogvatartott költségén és - a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, a fogda napirendjében meghatározott időben, ellenőrzés mellett történhet.

(3) A távbeszélő használatának ellenőrzésére a 6/A. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a beszélgetés biztonsági okból megszakítható.

7. §

(1)[45] A 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti csomag fogadására egy naptári héten belül legfeljebb két alkalommal, egy munkanapon és egy munkaszüneti vagy pihenőnapon kerülhet sor.

(2) Csomagban továbbítható a fogvatartott részére

a) olyan, szobahőmérsékleten nem romlandó, kereskedelemben forgalmazott, alkoholt vagy egyéb kábító hatású szert nem tartalmazó élelmiszer, amelynek csomagolása személyi sérülés okozására nem alkalmas, és a csomag súlya a 3 kg-ot nem haladhatja meg,

b) ruházati cikk és egyéb olyan tárgy, amelyet a fogvatartott e rendelet melléklete szerint magánál tarthat.

(3)[46] A csomag tartalmát - a csomag átadójának, postai küldemény esetén címzettjének jelenlétében felnyitva - ellenőrizni kell. Az (1) bekezdés értelmében legfeljebb engedélyezhetőt meghaladó számú, valamint a (2) bekezdés szerint nem engedélyezhető élelmiszert tartalmazó csomag továbbítását meg kell tagadni, azt a csomagot hozó személynek vissza kell adni, illetve a feladó részére - utánvétellel - vissza kell küldeni.

(4)[47] A nem postai úton érkező csomag átvételére, illetve átadására munkanapon a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, munkaszüneti és pihenőnapon a fogvatartásért felelős által meghatározott időben kerülhet sor.

8. §

(1)[48] A fogvatartott részére - amennyiben saját ruházata egészségi vagy biztonsági okból nem megfelelő, továbbá a 15. § (3) bekezdésében foglalt tilalom maradéktalan érvényesítése érdekében - a fogvatartást foganatosító szerv a fogvatartás időtartamára az időjárásnak megfelelő ruházatot biztosít.

(2) Biztosítani kell, hogy a fogvatartott alsóruházatát és lehetőség szerint felsőruházatát a fogdában kitisztíthassa. A nem saját ruházat tisztítási költségei a fogvatartásért felelőst terhelik.

9. §[49]

(1) A fogvatartott részére - a letéti pénzéből a személyi szükségleteinek kielégítését szolgáló - vásárlásra naptári hónaponként legalább két alkalommal kell lehetőséget biztosítani.

(2) Az egy naptári hónapban a személyi szükségleteinek kielégítését szolgáló vásárlásra fordítható összeg nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér egyharmadának megfelelő összeget.

(3) A fogvatartott a fogvatartásért felelős engedélyével a (2) bekezdésben meghatározott összegen felül - a letéti pénze terhére - megvásárolhatja azokat a tárgyakat, amelyeket birtokában tarthat, valamint ruházatát az évszaknak megfelelően kiegészítheti.

(4) A fogvatartott letéti pénzéből [16. § (2) bek.] a személyi szükségleteinek kielégítésére szolgáló, és a (3) bekezdés alapján engedélyezett vásárlásokat elsősorban hozzátartozója, védője, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselője útján kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben szereplő lehetőségek hiányában a vásárlást a fogvatartott írásos kérelme alapján a fogvatartásért felelős megbízottja végzi a befogadást követő, továbbá hetente egy, a fogvatartásért felelős által meghatározott napon. A vásárlást igazoló, a fogvatartott által aláírt számlát letétként kell kezelni.

10. §

A fogvatartott jogosult az e rendelet mellékletében felsorolt tárgyakat magánál tartani. Ha e tárgyakkal rendkívüli eseménynek minősülő cselekményt (20. §) követ el, vagy kísérel meg, akkor ezeket a további fogvatartás során letétként kell kezelni, és használatra kiadni kizárólag felügyelet mellett lehet.

11. §[50]

A Magyarországon eltemetendő hozzátartozó temetésén való részvétellel, illetőleg az itt élő, súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatásával kapcsolatban felmerült kísérési és őrzési költségek a fogvatartásért felelőst terhelik.

12. §

A közügyek gyakorlásától el nem tiltott fogvatartott a fogvatartásért felelős szerv épületében, mozgó urnás szavazás útján gyakorolhatja választójogát.

13. §[51]

(1) A fogvatartott házasságot csak a fogvatartásért felelős szerv épületében köthet. A házasságkötési kérelmet a fogvatartásért felelősnek és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének is meg kell küldeni.

(2) A házasságkötés után a fogvatartásért felelős - a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének előzetes hozzájárulásával - a házastársak részére hozzátartozóikkal és a házassági tanúkkal beszélgetést engedélyezhet.

A fogda

14. §

(1)[52] A fogda a fogvatartottak elhelyezésére, biztonságos őrzésére szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész. A zárkában elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden fogvatartottra legalább hat köbméter légtér és három négyzetméter - fiatalkorú és női fogvatartottak esetén három és fél négyzetméter - mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni. A zárka felszerelési és berendezési tárgyait a melléklet tartalmazza.

(2) A fogda egyes helyiségeinek hőmérsékletét, megvilágítási értékeit az Országos Építésügyi Szabályzat és a hatósági előírások határozzák meg. A megvilágítási értékeket elsősorban természetes fény útján kell biztosítani.

(3) A fogda szünetmentes áramellátását biztosítani kell.

(4) Természetes szellőzést kell biztosítani a fogvatartott befogadására és a fogdaszemélyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, a zárkákban, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, a többcélú helyiségekben, az élelmezési ellátó helyiségekben.

(5) Természetes szellőzés hiányában mesterséges szellőztetést kell biztosítani a fogda egyéb helyiségeiben.

A fogvatartottak befogadása és a fogvatartás megszüntetése

15. §

(1) Rendőrségi fogdába befogadni csak a fogvatartás elrendelésére jogosult határozatát követően, e határozat szerint, a fogvatartásért felelős által kiállított okirat, rendelvény alapján lehet. A rendelvényt, valamint a fogvatartott jogainak korlátozására vonatkozó, továbbá a 36. §-ban felsorolt adatokat tartalmazó ügyiratot a fogdában kell tartani.

(2) A rendelvénynek a 36. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(3)[53] A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú, illetve nyugállományba helyezett tagjait egyenruhában rendőrségi fogdába befogadni tilos.

16. §

(1)[54] Befogadáskor a fogvatartott ruházatát támadás vagy önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele céljából át kell vizsgálni. A ruházat átvizsgálását a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem végezheti. A ruházat átvizsgálásakor a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet jelen, kivéve, ha az átvizsgálás technikai eszközzel történik.

(2) Befogadáskor a fogvatartottnál lévő tárgyakról jegyzőkönyvet kell készíteni. A letétként kezelt pénzt egy összegben, a külföldi fizetőeszközöket címletenként és sorszám szerint, a többi - letétként kezelt - tárgyat megnevezésük, számuk és jellegzetességük feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe foglalni. Külön kell felsorolni azokat a tárgyakat, melyeket a fogvatartott magánál kíván tartani. A jegyzőkönyvet a fogvatartottal is alá kell íratni, és egy példányát részére át kell adni.

(3) A letétként kezelt tárgyak letételkori, illetőleg megfelelő állapotban történő megőrzéséről a fogvatartásért felelős gondoskodik. A fogvatartott személyes tárgyait az erre kijelölt helyen tarthatja, tűrni köteles a tárgyak ellenőrzését.

(4) A fogvatartás megszüntetésekor a letéti tárgyakat a fogvatartott részére vissza kell adni, kivéve az igazoltan felhasznált pénzösszeget, valamint azokat a tárgyakat, melyeket higiéniai okból meg kellett semmisíteni.

(5) Amennyiben a letéti tárgyakban nem igazolt hiány mutatkozik, azok megrongálódtak vagy megsemmisültek, jegyzőkönyvet kell felvenni, és a szükséges eljárást le kell folytatni.

(6)[55] A fogvatartottat a fogvatartás lejáratakor, illetve a fogvatartást megszüntető rendelkezés meghozatalának napján kell szabadítani. A fogvatartottat szabadlábra helyezésekor el kell látni szabadulási igazolással, valamint fel kell hívni a letétben lévő tárgyai és pénze átvételére, továbbá a részére kiadott felszerelési tárgyak visszaadására.

(7)[56] Ha az előzetes letartóztatást tárgyaláson szünteti meg a bíróság, a fogvatartottat helyben szabadítani kell, és fel kell hívni szabadulási igazolása, valamint a letétben lévő tárgyai és pénze átvételére, továbbá a részére kiadott felszerelési tárgyak visszaadására. Ha a szabadulási igazolás, valamint a letétben lévő tárgyak és pénz, továbbá a felszerelési tárgyak átadása, illetve átvétele az előzetes letartóztatás megszüntetésének napján elvégezhető, biztosítani kell, hogy a felhívásnak a szabadított az előzetes letartóztatás megszüntetésének napján eleget tehessen. A szabadítottat e célból - kifejezett kérésére, lehetőség szerint fogvatartottaktól elkülönítve - vissza kell szállítani a rendőrség épületéig.

17. §[57]

(1) A fogvatartottat zárkában elhelyezni csak előzetes orvosi vizsgálat után, az orvosi vélemény figyelembevétele mellett lehet.

(2)[58] Az előzetes orvosi vizsgálat során az orvosnak írásban kell állást foglalnia abban, hogy a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel elhelyezhető-e a fogdában, illetőleg elkülönítése indokolt-e.

(3)[59] Az orvosi vizsgálat során írásban kell rögzíteni a fogvatartotton lévő külsérelmi nyomokat, valamint az azok keletkezési körülményeire vonatkozó, illetőleg a külsérelmi nyomok hiányát megállapító orvosi nyilatkozatot. Ha a fogvatartott azt állítja, hogy bántalmazták, az orvosi vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek 1-1 példányát a fogvatartást végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek meg kell küldeni.

18. §

(1) A fogvatartás során el kell különíteni:

a) a férfiakat a nőktől,

b) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől,

c) a nyomozó szerv vezetőjének döntése szerint az ugyanabban a büntetőeljárásban szereplő gyanúsítottakat egymástól,

d)[60] az egészségeseket a betegektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV fertőzötteket a többi fogvatartottól,

e) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,

f) a közbiztonsági őrizetben levőket más fogvatartottaktól,

g)[61] a katonát a többi fogvatartottól, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól,

h) lehetőség szerint a büntetett előéletűeket a büntetlen előéletűektől.

(2) A zárkában csak a befogadóképességnek megfelelő számú fogvatartottat szabad elhelyezni. Ha nincs elég férőhely, vagy nincs lehetőség a kötelező elkülönítésre, a fogvatartottat más rendőrségi fogdába kell átszállítani.

Napirend és ellátás a fogdában

19. §

(1) A fogda napirendjében kell meghatározni

a) az étkezés,

b) a szabad levegőn tartózkodás,

c) az orvosi vizsgálat,

d) a tisztálkodás,

e) az ébresztő és a takarodó

időpontját.

(2)[62] A takarodó és az ébresztő között legalább 8 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(3)[63] Az étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább 20 percet kell biztosítani.

(4)[64] Az írásos napirendet a mindenkori fogvatartott anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven minden zárkában el kell helyezni.

(5)[65] A napirendtől eltérni kizárólag

a) befogadás vagy szabadítás, javítási, karbantartási munkálatok,

b) a fogdában tartott ellenőrzés, szemle,

c) a fogvatartással kapcsolatos rendkívüli esemény miatt lehet.

20. §

Fogdai rendkívüli esemény a fogvatartást érintő természeti katasztrófa, továbbá minden olyan esemény, tevékenység vagy mulasztás, amely a fogvatartott, a fogdaőrség, az ellenőrző életét, testi épségét, egészségét, a fogda rendjét, az őrzésbiztonságot sérti vagy súlyosan veszélyezteti, így különösen:

a) a fogvatartást érintő terrorcselekmény,

b) a fogvatartott által a fogdában elkövetett bűncselekmény,

c) a fogdaőrség jogszerű eljárásával szembeni csoportos ellenszegülés,

d) a fogda rendjének csoportos megzavarása,

e) a fogvatartott balesete, fertőző megbetegedése, halála,

f) a fogvatartott öngyilkossági kísérlete vagy szándékos egészségkárosítása,

g) az étkezés csoportos megtagadása, ételmérgezés.

21. §

(1)[66] A fogdai rendkívüli eseményt a fogvatartásért felelős köteles kivizsgáltatni, és haladéktalanul jelenteni a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek.

(2)[67] A rendkívüli fogdai esemény vizsgálatát az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet szerint kell lefolytatni, ha a fogvatartott halála rendkívüli halálesetnek minősülő módon következik be.

(3)[68] Az elhunyt temetését, hamvasztását csak a hatósági boncolás megtörténte után, az ügyész hozzájáruló nyilatkozatának birtokában engedélyezheti a rendőri szerv.

(4)[69] Fogdai rendkívüli esemény idején a fogda rendjének helyreállításáig a fogvatartásért felelős szüneteltetheti a fogvatartottak levelezéshez, látogatáshoz és csomagküldemény fogadásához való jogainak gyakorlását.

(5)[70] A (4) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok gyakorlásának a felfüggesztését megszüntetheti.

(6)[71] A (4) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen fogvatartott részére az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.

22. §

(1) A fogvatartottak orvosi ellátását a fogvatartásért felelős, elsősorban a rendőrorvosi szolgálat, ennek hiányában - szerződés alapján - az állami, önkormányzati egészségügyi szolgálat útján biztosítja.

(2) A fogvatartottak munkanapon kívüli, sürgősségi orvosi ellátásáról, látlelet elkészíttetéséről a fogvatartásért felelős az (1) bekezdés szerint gondoskodik. Az orvos munkanapokon a fogdában kialakított egészségügyi helyiségben a szükséges ideig rendelést tart. Ennek keretében a fogvatartottat részletesen megvizsgálja:

a) felírja a fogvatartott egészségi állapota miatt feltétlenül szükséges gyógyszert, melynek beszerzését a fogvatartásért felelős biztosítja, engedélyezi a fogvatartott által állandóan szedett, saját költségén beszerzett gyógyszer, vitamin felhasználását,

b) látleletet vesz fel, ha a fogvatartotton külsérelmi nyomot észlel, nyilatkozik a sérülés valószínű okáról, rögzíti továbbá azt is, hogy a fogvatartott a sérülés okát miben jelölte meg,

c) rögzíti a kábítószer-élvezetre, egyéb szenvedélybetegségekre, illetve az attól való függőségre utaló külső jeleket, tüneteket.

(3) A fogvatartott nőt terhessége vagy annak gyanúja esetén, a lehető legrövidebb időn belül, nőgyógyászati szakrendelésre utalja. Terhes nő befogadása esetén gondoskodik a terhesgondozásról, a terhesség megszakítására irányuló kérelem alapján intézkedik a szükséges eljárás lefolytatásáról.

(4) Intézkedik a fertőző betegség, tetvesség, rühesség kezelésére, a járványveszély megelőzésére, a fogvatartott kórházba szállítására, ha az étkezés megtagadása vagy szenvedélybetegség fennállása során keletkező elvonási tünetek miatt életveszély áll fenn, vagy ha ezt egyébként indokoltnak tartja.

(5) Amennyiben a szükséges orvosi, szakorvosi ellátás a fogdában nem biztosítható, az emiatt szükségessé váló szállítás, kísérés és őrzés költségei a fogvatartásért felelőst terhelik.

(6) Ha a fogvatartott kórházi kezelése válik szükségessé, őrzéséről a fogvatartottal szembeni eljárást folytató szerv vezetője gondoskodik.

(7) Az orvos által rendelt gyógyszert fogvatartottanként elkülönítve a fogdaőrség kezeli. A fogvatartott egy időben csak az orvos által előírt mennyiségű gyógyszert tarthatja magánál, kiegészítéséről az orvos által előírt formában és mennyiségben a fogdaőrség gondoskodik. A gyógyszer bevételét a fogdaőrség ellenőrzi.

(8) Az orvos jogosult a fogvatartott egészségi állapotával kapcsolatos, a fogvatartást megelőző időszakban keletkezett orvosi iratok beszerzésére.

(9) A fogvatartott szándékos egészségkárosítása, illetőleg az étkezés megtagadása miatt szükségessé váló orvosi ellátással összefüggő szállítási, őrzési költségek a fogvatartottat terhelik. Amennyiben a fogvatartottnak nincs letéti pénze a költségeket a fogvatartásért felelős megelőlegezi.

(10)[72] A fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezései alapján jogosult. A fogvatartottak utáni járulékfizetés a központi költségvetést terheli.

22/A. §[73]

(1) Ha az előzetesen letartóztatotton a rendőrorvos kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, az igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálat elrendelése céljából soron kívül, írásban értesíti a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetőjét.

(2) Ha az előzetesen letartóztatott elmeállapotának megfigyelését a bíróság elrendelte, a fogvatartást végrehajtó szerv az előzetesen letartóztatottat haladéktalanul az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítja.

23. §

(1) A fogdai egészségügyi ellátás keretében működő orvos köteles a fogvatartásért felelőshöz fordulni, ha az élelmezési ellátás hiányosságai, a fogda és a fogvatartottak higiéniája és tisztasága, az elhelyezési ellátás, a berendezés, felszerelés, világítás, szellőzés elégtelensége, a fogvatartottak ruházatának és ágyneműinek minősége és tisztasága indokolja.

(2) A fogvatartásért felelős köteles intézkedni a hiányosságok megszüntetésére. Egyet nem értés esetén az orvos jelentését - álláspontjával együtt - köteles felettes szervéhez felterjeszteni.

24. §

Az AIDS elleni védekezés szempontjából, a fertőzési veszély elhárítása érdekében minden fogdát el kell látni a mechanikai sérülések veszélyével járó események, valamint újraélesztés esetén a vérrel való érintkezéstől megvédeni képes egységfelszereléssel. Ennek összetételét az ORFK Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának vezető főorvosa határozza meg.

25. §

(1) A fogvatartott megfelelő élelmezéséről, a közegészségügyi feltételek biztosításáról a fogvatartásért felelős gondoskodik.

(2)[74] A fogvatartottak részére napi háromszori, és amennyiben azt igénylik, vallásuk előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani, melynek joule értéke legalább 10 900, fiatalkorúak esetében 15 000. Naponta két esetben meleg ételt, orvosi javaslatra diétás élelmezést, terhes nő részére a terhesség 20. hetétől naponta 0,5 liter tejet - illetve, ha egészségügyi szempontból indokolt, azt helyettesítő élelmiszert - kell biztosítani. A fogvatartott vallásának megfelelő étkezésről a fogvatartott kérelmére a fogvatartottak élelmezésére központilag meghatározott élelmezési norma keretei között és a rendőri szerv lehetőségein belül a fogvatartásért felelős gondoskodik.

(3) Ha a fogvatartottak részére konzerv készételt adnak, azt felnyitás előtt kell felmelegíteni, majd tányérra helyezve felszolgálni.

(4) Hideg élelemről kell gondoskodni, ha a fogvatartottat étkezési időben olyan helyre kísérik, ahol meleg étel nem biztosítható. A hideg élelmet higiénikusan kell csomagolni.

(5)[75] A fogvatartottak étkezése a zárkában történik. Az étel kiosztásáról, a csomagban küldött vagy vásárolt élelmiszerek átadásáról a fogdaőri szolgálat gondoskodik. E feladatokat az a fogdaőr láthatja el, aki rendelkezik a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi könyvvel (a továbbiakban: egészségügyi könyv). E feladat egészségügyi könyvvel rendelkező közalkalmazott útján is ellátható.

26. §

(1) A fogvatartásért felelős a rendőri szerv költségére a fogvatartott részére személyi felszerelésként műanyag étkészletet, ivópoharat, paplanhuzatot, lepedőt, takarót és laticel derékaljat biztosít.

(2) Amennyiben a fogvatartott azzal nem rendelkezik, számára két törülközőt, hálóinget, 1 pár papucsot, pótruházatot, mosdószappant, egészségügyi papírt, vattát vagy tampont, fogkefét, fogkrémet, félpengés borotvát, borotvahabot kell biztosítani.

(3) A fogvatartásért felelős a rendőri szerv költségére gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott paplanhuzat, lepedő, hálóing és törülközők hetenkénti cseréjéről.

Fegyelmi és jutalmazási eljárás

27. §

(1) Fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi fenyítéssel sújtható az a fogvatartott, aki jogszabályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, más fogvatartottat kötelességszegésre hív fel, vagy jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését akadályozza, így különösen:

a) befogadáskor kötelező orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,

b) a fogda rendjét, napirendjét megszegi, vagy a többi fogvatartottat a fogdarend megsértésére hívja fel, illetőleg részt vesz a fogdarend csoportos megsértésében,

c) a többi fogvatartottat az étkezés csoportos megtagadására hívja fel,

d) a látogató fogadására, a levelezésre, a magánál tartható tárgyakra vonatkozó előírásokat megszegi.

(2)[76] Az előzetes letartóztatottakkal szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket a Bv. tvr. 121. §-a tartalmazza. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bűnügyi és közbiztonsági őrizetben lévőkre is.

(3) A fegyelmi jogkört a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője gyakorolja.

(4) A fegyelmi eljárást - az anyanyelv használata jogának biztosítása mellett - a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától számított 5 napon belül kell lefolytatni. Ennek során a határozat meghozatala előtt a fegyelemsértőt meg kell hallgatni és meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A fegyelmi határozatot - a panaszjogról való tájékoztatással - ki kell hirdetni, és ennek megtörténtét a fegyelmi lapra kell rávezetni. A fegyelmi lapra kell rávezetni, a határozat egy példányát a fogvatartottnak kézbesíteni kell.

(5) Fegyelmi fenyítést csak határozatban lehet kiszabni.

(6) A fogvatartott által elkövetett egy eljárás során elbírált fegyelmi vétségek miatt egy fegyelmi fenyítést lehet kiszabni.

(7)[77] A fogvatartott a Bv. tvr. 121. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott fenyítést kiszabó határozat ellen panasszal élhet, a magánelzárás fenyítés kiszabása ellen az előzetesen letartóztatott és az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet.

(8) A panasz elbírálására jogosult:

a) a rendőrkapitány, ha a megtámadott határozatot a rendőrkapitányság szervének vezetője hozta;

b) a rendőrfőkapitány, ha a megtámadott határozatot a rendőr-főkapitányság szervének vezetője hozta;

c)[78] a Készenléti Rendőrség parancsnoka, ha a megtámadott határozatot a KR NNI nyomozó szervének vezetője hozta.

(9) A panaszt a határozat kihirdetésekor kell bejelenteni, melyet a fegyelmi jogkör gyakorlója véleményes jelentésével haladéktalanul felterjeszt a panasz elbírálására jogosulthoz. A panaszt a kézhezvételtől számított 5 napon belül kell elbírálni.

(10) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatásától eltekinthet, ha a fogvatartás időtartama rövidebb a fegyelmi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamnál, vagy a kiszabott fenyítés célja a fogvatartás rövidsége miatt nem érvényesülhet. A fegyelmi eljárás mellőzésekor a fegyelemsértés gyanúját rögzítő iratot a továbbiakban a fogvatartott irataként kell kezelni.

28. §

(1) A fogvatartott jutalomban részesíthető, ha a fogvatartás során kifogástalanul viselkedik, együttműködik a fogdaőrséggel a fogda rendjének fenntartásában, rendkívüli esemény idején tevékenyen közreműködik az élet- és vagyonmentésben, a rend helyreállításában.

(2)[79] Az előzetesen letartóztatottnak adható jutalmakat a Bv. tvr. 120. §-a tartalmazza. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bűnügyi és közbiztonsági őrizetesekre is.

Kártérítés

29. §

(1)[80] A fogvatartás során vétkesen okozott kárért a fogvatartott a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 6:519. §-ának rendelkezései szerint tartozik felelősséggel.

(2) A fogvatartottat az okozott kár megtérítésére a fogvatartást végrehajtó szerv határozattal kötelezi. A kártérítési határozat ellen a fogvatartott 30 napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

(3)[81] A fogvatartás során a rendőrség által a fogvatartott letéti tárgyaiban okozott kárért a rendőrség a Ptk. 6:361. § (3) bekezdése alapján, a fogvatartottnak okozott egyéb kárért a Ptk. 6:548. § -a alapján felel.

(4) Amennyiben a fogvatartott kártérítési igényét a fogvatartásért felelős nem, vagy csak részben ismeri el, az elutasító határozat ellen a fogvatartott a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

A fogvatartottal szemben alkalmazható kényszerítő eszközök

30. §

(1)[82] A fogvatartottal szemben az Rtv. 47-50. §-aiban, valamint az 52. §-ban meghatározott kényszerítő eszközök a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/2011. BM rendelet) kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályai szerint alkalmazhatóak.

(2) Bilincseléshez csak a rendszeresített bilincs használható, lánc és vaspánt még helyettesíthető eszközként sem vehető igénybe.

(3) A bilincset el kell távolítani,

a) ha a bíróság a tárgyaláson vagy a meghallgatáson, az ügyész a kihallgatáson azt elrendeli,

b) ha a fegyverhasználat vagy baleset folytán keletkezett sérülés másként nem látható el,

c) ha az orvosszakértői vizsgálat másként nem végezhető el,

d) ha a fogvatartott orvosi ellátása azt indokolttá teszi,

e) ha alkalmazásának törvényes indoka már nem áll fenn.

(4) A kényszerítő eszközök alkalmazása során az Rtv. 61. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

A fogdai őrszolgálat

31. §

Fogdaőri szolgálatot az láthat el, aki

a)[83]

b) alapvizsgát tett a fogvatartásra és az őrzésre vonatkozó hatályos rendelkezésekből, valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretekből,

c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,

d) fogdaszolgálati fegyelemsértés miatt nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt,

e) a fogdaőri szolgálatra egészségileg és fizikailag alkalmas.

32. §

(1) A fogdaszolgálat során nyilvántartást kell vezetni a látogatókról és a látogatás időpontjáról (nap, óra, perc).

(2) A fogdaőrök kötelesek a zárkában elhelyezett fogvatartottak viselkedését 20 percenként ellenőrizni a betekintő sávon keresztül. Gyakrabban - szükség esetén folyamatosan - kötelesek ellenőrizni azokat a fogvatartottakat, akik rendkívüli cselekményt követtek el, vagy akikről viselkedésük alapján a rendkívüli cselekmény elkövetése alaposan feltehető.

A fogvatartottak kísérése és fogdán kívüli őrzése[84]

33. §[85]

Ha a fogvatartott jogainak gyakorlása, kötelezettségének teljesítése vagy valamely eljárási cselekménynek a fogvatartott jelenlétében történő foganatosítása érdekében a fogvatartott kísérése és fogdán kívüli őrzése szükséges, arról a fogvatartásért felelős által kijelölt rendőri szerv gondoskodik.

34. §

(1)[86] A kísérés az a szolgálati tevékenység, melynek során a fogvatartottat meghatározott szervhez vagy helyre kísérik, illetőleg szállítják. A kísérésre a 30/2011. BM rendelet 76. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[87] A kísérés megkezdése előtt a fogvatartott ruházatát át kell vizsgálni. A fogvatartott várható magatartására tekintettel keze előre, illetve hátra is bilincselhető, szükség esetén lábbilincs is alkalmazható.

(3) A fogvatartottat haladéktalanul meg kell bilincselni, ha támadást vagy szökést kísérel meg. Az eljárási cselekmény foganatosítását követően a fogdába történő visszakísérés előtt a fogvatartottat meg kell bilincselni, és ruházatát át kell vizsgálni.

(4) A fogvatartottak kísérését elsősorban az erre a célra rendszeresített különleges szolgálati gépkocsin kell végrehajtani. Ennek hiányában olyan rendőrségi gépkocsi vehető igénybe, amellyel a kísérő őrök a rendőri szervekkel állandó rádiókapcsolatot tudnak tartani.

34/A. §[88]

(1) A fogdán kívüli őrzés az a szolgálati tevékenység, amelynek során a fogvatartott biztonságos őrzéséről a fogdán kívül, meghatározott helyen gondoskodnak.

(2) A fogdán kívüli őrzés során bilincset alkalmazni az Rtv. 48. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet.

(3)[89] A fogdán kívüli őrzés során a bilincselés módjára a 30/2011. BM rendelet 41. §-ának szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fogda ellenőrzése

35. §

(1) Általános fogdaellenőrzésre jogosult:

a)[90] a büntetésvégrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyész,

b)[91] az alapvető jogok biztosa,

c)[92] a rendészetért felelős miniszter, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, illetve az országos rendőr-főkapitány által szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személyek,

d)[93] az illetékes rendőrfőkapitány és helyettesei,

e)[94] az illetékes rendőrkapitány,

f) a Központi Ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt,

g) akit e célból nyílt paranccsal láttak el,

h) akit erre külön jogszabály felhatalmaz.

(2) Részleges fogdaellenőrzésre jogosult:

a)[95] az őrzésbiztonság tárgyi feltételeinek biztosításáért felelős rendészetért felelős miniszter, a rendőrségi vezető, valamint ezek megbízottjai,

b) az orvos, a 23. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,

c)[96]

(3) A zárkán belül ellenőrzést tartani 22.00 órától 06.00 óráig csak különösen indokolt esetben szabad.

A fogvatartással kapcsolatos ügyiratok nyilvántartása

36. §

(1) A befogadást követően, fogvatartottanként elkülönítve nyilván kell tartani:

a) a fogvatartottak személyi adatait,

b) a fogvatartás alapjául szolgáló határozatot, megjelölve a fogvatartást elrendelő szervet,

c) a fogvatartás kezdő és befejező időpontját, nap és óra megjelöléssel,

d)[97] a fogvatartott védőjének nevét, irodai címét és telefonszámait,

e)[98] fiatalkorú fogvatartott esetében - a d) pontban meghatározott adatok mellett - a törvényes képviselő (gondozó) nevét és címét,

f)[99] a befogadáskor készült, valamint a fogvatartás alatt keletkezett orvosi véleményeket,

g)[100] a fogvatartott fenyítésével, jogai korlátozásának elrendelésével, jutalmazásával, kártérítési ügyeivel kapcsolatos iratokat,

h)[101] a fogvatartott letéti jegyzékét,

i)[102] a fogvatartott fogdán kívüli tartózkodásával, valamint a fogvatartott látogatásával kapcsolatos adatokat.

j)[103] a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének írásos feljegyzését a fogvatartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének időpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról,

k)[104] a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének nevét, munkahelyi telefonszámát.

(2) A fogvatartott elbocsátása után a fogvatartással kapcsolatban keletkezett iratokat az arra jogosult szolgálati elöljáró záradékolja és helyezi irattárba.

(3)[105] A fogvatartottakkal kapcsolatos egyéb adatok kezelésére az Rtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

37. §[106]

E rendelet alkalmazásában

a) hozzátartozó a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozó,

b) katona a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott katona.

Záró rendelkezések

38. §

(1)[107] E rendelet a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az e rendeletből a rendőrségre háruló feladatok végrehajtását az országos rendőrfőkapitány utasításban szabályozza.

39. §[108]

A 2. § (1) bekezdés a) pontja és a 2. § (8)-(9f) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 19/1995. (XII. 13.) BM rendelethez

I. A fogvatartott birtokában tartható tárgyak[109]

1. Tisztasági felszerelések: tisztálkodási eszközök (pl. szappan, fésű, hintőpor, krém, sampon), fogápolási eszközök, izzadásgátló szerek (kivéve: hajtógázzal töltött palack, pumpával működő dezodor), körömápolási cikkek, körömcsipesz (olló kivételével), ruha- és cipőápolási eszközök, varrókészlet, törülköző, zsebkendő, mosó- és öblítőszerek (mosás idején, egyébként zárkán kívül személyenként elkülönítve tárolva), borotvahab, ún. félpengés borotva, elemes borotva (borotválkozás idején, egyébként a zárkán kívül tárolva), vatta, tampon, egészségügyi betét, hajcsavarók és csipeszek, hajháló, zuhanysapka.

2. Ruházati anyagok: saját tulajdonú alsó- és felsőruházat, lábbeli, papucs.

3. Élelmiszerek, étkezési eszközök: csomagban beküldhető élelmiszerek, filteres tea, kávé granulátum (papírzacskóban), édesítő szerek, üdítő italok, savanyúságok, kompótok (műanyagban tárolva), tejtermékek, ételízesítők, kiskanál, pohár (műanyag), ételtartó doboz és táska.

4. Dohányáruk: cigaretta, szivar, dohány, szipka, pipa, gyufa, öngyújtó.

5. Írószerek, papíráruk: levelezéshez szükséges eszközök, zseb- és kártyanaptár, családi fényképek, levelek, iratok, könyvek, napilapok, folyóiratok.

6. Egyéb használati tárgyak: vallásgyakorláshoz szükséges könnyű, kisméretű kegytárgyak, elemmel működtethető zsebrádió, fülhallgató, hordozható, elemmel működtethető televíziókészülék, karóra, szemüveg, kontaktlencse, tartalék elemek (zárkán kívül tárolva), kártya, sakk és egyéb játék, melyek tárolása, működtetése az őrzés biztonságát nem zavarja.

7. Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök: az egészségügyi szolgálat által írásban engedélyezett gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, vitaminok, tápszerek, az orvos engedélyével.

II. A zárka berendezései, felszerelési tárgyai[110]

1. Személyenként:

a) fekhely;

b) ülőke;

c) szekrény;

d) lavór.

2. Közös használatra:

a) asztal;

b) hulladéktároló edény;

c) hamutartó;

d) lehetőség szerint rádió és televízió;

e) tükör;

f) söprű, szemetes lapát, felmosóruha.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 8. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[2] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 10. § a) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[3] Megállapította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 1. § -a, továbbá módosította a 8. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[4] Megállapította a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[5] Megállapította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[6] Beiktatta a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[7] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[8] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[9] Megállapította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 3. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[10] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[11] Módosította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 8. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[12] Megállapította a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[13] Megállapította a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[14] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[15] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[16] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[17] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[18] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[19] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.05.07.

[20] Módosította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 1. § 23. pontja. Hatályos 2008.04.30.

[21] Megállapította a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.09.01.

[22] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 3. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[23] Módosította a 68/2013. (XII. 10.) BM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2013.12.11.

[24] Módosította a 68/2013. (XII. 10.) BM rendelet 1. § b) pontja. Hatályos 2013.12.11.

[25] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[26] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[27] Megállapította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 2. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[28] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[29] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 11. § -a. Hatályos 2004.07.02.

[30] Módosította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 1. § 23. pontja. Hatályos 2008.04.30.

[31] Módosította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 1. § 23. pontja. Hatályos 2008.04.30.

[32] Megállapította a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.09.01.

[33] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[34] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 6. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[35] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[36] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § d) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[37] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 6. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[38] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 7. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[39] Beiktatta a 12/1996. (VI. 28.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1996.06.28.

[40] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 8. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[41] Beiktatta a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 3. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[42] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 9. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[43] Megállapította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 4. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[44] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 9. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[45] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[46] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[47] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[48] Megállapította a 4/2000. (I. 31.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.02.08.

[49] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 11. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[50] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[51] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 12. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[52] Megállapította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[53] Módosította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 1. § 23. pontja. Hatályos 2008.04.30.

[54] Megsemmisítette az 132/2008. (XI. 6.) AB határozat. Hatálytalan 2009.06.30. A megsemmisítést követően a 25/2009. (VI. 22.) IRM rendelet 1. §-a megállapította a bekezdés szövegét. Hatályos 2009.06.30.

[55] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 13. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[56] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 13. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[57] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 14. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[58] Módosította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 27. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2002.01.01.

[59] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[60] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 15. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[61] Beiktatta a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[62] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 16. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[63] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 16. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[64] Számozását módosította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 16. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[65] Számozását módosította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 16. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[66] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[67] Beiktatta a 40/1998. (IX. 9.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.10.01.

[68] Beiktatta a 40/1998. (IX. 9.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.10.01.

[69] Számozását módosította a 40/1998. (IX. 9.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.10.01.

[70] Számozását és szövegezését módosította a 40/1998. (IX. 9.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.10.01.

[71] Számozását és szövegezését módosította a 40/1998. (IX. 9.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.10.01.

[72] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 17. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[73] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 18. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[74] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 19. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[75] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § e) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[76] Módosította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 8. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[77] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § f) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[78] Megállapította a 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.09.01.

[79] Módosította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 8. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[80] Módosította a 22/2014. (III. 12.) BM rendelet 1. § a) pontja Hatályos 2014.03.15.

[81] Módosította a 22/2014. (III. 12.) BM rendelet 1. § b) pontja Hatályos 2014.03.15.

[82] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § g) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[83] Hatályon kívül helyezte a 41/1998. (IX. 11.) BM rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1998.09.14.

[84] Az alcím címét megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 21. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[85] Megállapította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 21. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[86] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § h) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[87] Módosította a 4/2010. (II. 23.) IRM rendelet 2. § - a. Hatályos 2010.03.03.

[88] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 22. § -a. Hatályos 2001.10.26.

[89] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § i) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[90] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § j) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[91] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § k) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[92] Megállapította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 6. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[93] Megállapította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 2. § (20) bekezdése. Hatályos 2008.04.30.

[94] Megállapította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 2. § (20) bekezdése. Hatályos 2008.04.30.

[95] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 9. § l) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[96] Hatályon kívül helyezte a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 3. § 17. pontja. Hatálytalan 2008.04.30.

[97] Megállapította a 42/2003. (X. 3.) BM rendelet 6. § -a. Hatályos 2003.11.01.

[98] Beiktatta a 12/1998. (II. 25.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.03.05.

[99] Jelölését módosította a 12/1998. (II. 25.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.03.05.

[100] Jelölését módosította a 12/1998. (II. 25.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.03.05.

[101] Jelölését módosította a 12/1998. (II. 25.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.03.05.

[102] Jelölését módosította a 12/1998. (II. 25.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.03.05.

[103] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[104] Beiktatta a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.10.26.

[105] Módosította a 23/2001. (X. 11.) BM rendelet 27. § (2) bekezdése f) pontja. Hatályos 2002.01.01.

[106] Megállapította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 7. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[107] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 3. § 218. pontja. Hatályos 2008.05.16.

[108] Beiktatta a 35/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § - a. Hatályos 2014.05.07.

[109] Módosította a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 8. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[110] Beiktatta a 34/2013. (VI. 30.) BM rendelet 8. §-a. Hatályos 2013.07.01.

Tartalomjegyzék