7/2001. (III. 5.) MeHVM rendelet

az állami vezetők üdültetését biztosító üdültetési intézmények igénybevételi rendjéről

Az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló 131/1997. (VII. 24. ) Korm. rendelet 28. §- ában foglalt feladatkörben és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról szóló 272/2003. (XII. 24. ) Korm. rendelet 9. §- a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:[1]

1. §

A rendelet hatálya

(1)[2] A rendelet hatálya alá tartozó igényjogosultak - egységes térítési díjak mellett

a) azállami vezető, a kormánybiztos, a miniszteri biztos és a miniszterelnöki megbízott [Korm. r. 13. § (1) bek.];

b) az 1. számú mellékletben felsorolt közjogi tisztviselő, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt külön jogszabály által e juttatásra feljogosított vezető;

c) - szabad férőhely esetén

ca) az Országgyűlés állandó bizottságának elnöke,

cb) a minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, a nagykövet, a kormányfőtanácsadó, a miniszteri főtanácsadó, politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó,

cc)[3] a központi hivatal, a regionális államigazgatási szerv és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője és helyettese,

cd) a 45% és ennél magasabb vezetői pótlékkal besorolt bíró, a magasabb vezető állású ügyész, az Országos igazságszolgáltatási Tanács bíró tagja és a Hivatalának főosztályvezetője,

ce) a tábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitánya, helyettese, főigazgatója, a Köztársasági Őrezred parancsnoka, a megyei (fővárosi) főkapitány és helyettese, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója és helyetteseik, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettese, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettese, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka és főigazgatója, a Határőrség országos parancsnoka és helyettese,

cf) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó költségvetési szerv vezetője, helyettese és igazgatója, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója és helyettese,

cg) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, monetáris tanácsának és felügyelő bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagja, az állami egyetem és főiskola rektora,

ch) a miniszterelnök, miniszter meghívott vendége,

ci) a nyugalmazott állami vezető; d) az a)-c) alatti személlyel együtt üdülő az 5. § (3) bekezdés A) pontja szerinti hozzátartozója.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az állami vezetői üdültetést végző üdültetési intézményeknek közigazgatási üdültetési rendszerben történő hasznosítására.

2. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

a)[4]

b)[5]

c)[6] üdültetési intézmény: az állami vezetők üdültetését a Kormány Központi Üdülőjében (Balatonőszöd), a Honthy Villában (Tihany) biztosító üdülő;

d) üdülési szezon időszakok: az állami vezetők szervezett és intézményes üdültetésére kijelölt, naptárilag meghatározott időszak:

da)[7] iskolai tanítási szünet meghatározásától függően - eltérő térítési díjú elő-, fő- és utószezonra osztott - nyári üdülési szezon

db) húsvéti ünnepek,

dc) pünkösdi ünnepek,

de) téli üdülés;

e) üzleti célú hasznosítás: az üdültetési intézménynek az üdültetési szezon időszakon kívül oktatási, továbbképzési, konferencia- és egyéb kereskedelmi célú hasznosítása;

f) szezonon kívüli üzemeltetési idő: az üdülési szezon időszakokon felül, az az időszak (pl. hétvégén), amikor üdültetés céljára - szabad férőhely esetén - az üdültetési intézmény az igényjogosultakat fogadni tudja;

g) üdülési térítési díj: olyan egy napra számított díj, amely a szállásköltséget, az üdültetési intézmény által biztosított vagy a beutalt által kiválasztott menü - napi háromszori - étkezési költségét, valamint az üdülési intézmény - külön díjfelszámítás nélkül történő - használatával járó költségeket tartalmazza.

3. §

A beutalás

(1)[8] Az éves üdülési tervet a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkára (a továbbiakban: államtitkár) január 31-ig határozza meg és gondoskodik annak az igényjogosultak számára történő megismertetéséről.

(2)[9] Az igényjogosult részére az üdülési igénybejelentő lapot, a beutalókat, valamint a befizetéshez igényelt csekket az államtitkár adja ki. Az igényjogosulttal együtt üdülőhasználatrajogosult nem rendelkezik önálló üdülési joggal és önálló elhelyezési igénnyel.

(3)[10] A államtitkár az igénybejelentésekre figyelemmel összeállítja az üdülési névjegyzéket és az üdülés igénybevételére vonatkozó egyéb igényekkel együtt eljuttatja az üdülők igazgatóinak.

(4)[11] Amennyiben az igényjogosultak száma meghaladja a szálláshelyek (lakosztályok) számát, az üdülési névjegyzéket az állami tisztségviselői rangsor szerint kell összeállítani. Az aktív igényjogosultak üdülési igénybejelentése elsőbbséget élvez a nyugdíjasokkal szemben. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a volt közjogi tisztségviselőkre.

(5)[12] Az állami vezetői üdültetés elsősorban az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontban foglalt igényjogosultak pihenését szolgálja.

4. §

Az igénybevétel mértéke

(1) Az 1. számú mellékletben meghatározott igényjogosultak és a Kormány tagjai az üdültetési intézményt a nyári üdülési szezonban négy hétre, valamint a többi üdülési szezonok időszakaiban a nyitva tartás időtartamára, továbbá a szezonon kívüli üzemeltetési idő alatt vehetik igénybe.

(2)[13] Az 1. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt további igényjogosultak az üdültetési intézményt a nyári üdültetési szezonban két hét időtartamra, turnusokhoz kötötten; valamint többi üdülési szezonok időszakaiban a nyitva tartás időtartamára, továbbá a szezonon kívüli üzemeltetési idő alatt vehetik igénybe. Szabad férőhely esetén történő igénybevétel nem számít bele az éves igényjogosultság mértékébe. Az igényjogosultsági idő kihasználása után - kivéve a nyári szezon első és utolsó turnusát - bejelentett igény esetén a szolgáltatás a kereskedelmi kategória szerint meghatározott áron vehető igénybe.

(3)[14]

(4)[15]

(5)[16] A államtitkár nyilvántartást vezet az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti igényjogosultsággal rendelkező személyekről, és a rendelet hatálya alá tartozó üdüléseikről.

5. §

Térítési díjak

(1)[17] A államtitkár az üdülési térítési díjakat évente november 20-ig - a tárgyévet követő évre - megállapítja.

(2)[18] A vendéglátás során érvényesítendő (különösen: az étkezéshez felszolgált ital, szobába bekészített vagy vendéglátó helyeken fogyasztott ellátás stb.) árakat, valamint a térítésköteles üdülői szolgáltatások díjait (különösen: az eszközök használatáért, illetve egyéb külön szolgáltatásokért felszámítható díjakat stb.) és üdülőhasználati díjat a államtitkár jóváhagyásával a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatója állapítja meg. A térítésköteles üdülői szolgáltatások díjai az üdülési beutaló mellékleteként, az üdülési tájékoztatóban, illetve a recepción állnak rendelkezésre.

(3)[19] A térítési díjak megállapítása az alábbi kategóriákra vonatkozik:

A) igényjogosulti kategória:

1. igényjogosult,

2.[20] igényjogosult hozzátartozója: házastárs, élettárs, jegyes, gyermek, más egyeneságbeli rokon, testvér, gyermek házastársa;

B) egyéb kategória:

Az A) kategóriába nem tartozó személy.

(4) Fél adagos ellátást 12 éves korig vehető igénybe a besorolási kategóriáknak megfelelő 50%-os mérsékelt áron.

(5) A külföldi csereüdülésben résztvevők térítési díjait az érvényes megállapodások határozzák meg.

(6) Az igényjogosult a térítési díjat, az igénybe vett térítésköteles szolgáltatások díját, a 6. § (1) bekezdése szerinti üdülőhasználati díjat, valamint a vendéglátási szolgáltatások árát legkésőbb az üdülőből való távozásakor fizeti meg. A fizetés készpénzkímélő fizetési módon is teljesíthető.

6. §

Az igénybevétel szabályai

(1) Az igényjogosultak - a beutalt üdülőhasználatra jogosultakon kívül - az üdülő területén az érvényes díjfizetési feltételeknek megfelelő üdülőhasználati díj megfizetése ellenében fogadhatnak vendégeket. Az üdülőhasználati díj az üdülő területén igénybe vehető térítésmentes szolgáltatások átalánydíja.

(2) Vendéget kizárólag igényjogosult személy fogadhat. A vendég érkezését az üdülő recepcióján kell előzetesen bejelenteni. A portaszolgálat a vendég beléptetését az érvényes őrutasítás alapján végzi. A vendég köteles az üdülő igénybevételi rendjét betartani, az üdülő területén bekövetkezett károkért az igényjogosulttal egyetemlegesen felel.

(3) Az üdülő megfelelő szolgáltatási színvonalának biztosítása érdekében a vendég étkezési és szállásigényét két nappal az érkezés előtt a recepción be kell jelenteni. Szállásigénnyel nem járó étkezések igénybevétele külön árjegyzék alapján történik.

(4) Az üdülési intézmény az üdülési szezonális időszák, valamint üzemeltetési idő alatt az igényjogosultak nyugalmának biztosítása érdekében a sajtó és elektronikus médiák képviselőit tájékoztatja arról, hogy e személyeknek az üdülőkben történő fogadására nincs lehetőség.

(5) Az üdülő területére állatok bevitele az üdülés nyugalmának biztosítása, valamint higiénés okok miatt tilos.

(6)[21] Az üdülési intézmények a 24/1997. (III. 26.) BM rendelet 1. § e) pontja alapján az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítménynek minősülnek. Az üdülési intézménybe a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet mellékletének 2. pontja szerinti jogosultságot igazoló biztonsági okmánnyal vagy az őrszolgálat engedélyével lehet belépni.

7. §

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetéstől számított 8. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának a Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ igénybevételének rendjéről szóló 4/1996. (IV. 15.) szabályzata és módosításai hatályát veszti.

(2)[22] A államtitkár a rendelet hatálybalépése után bekövetkező jogszabályi változásoknak megfelelően tájékoztató jelleggel közzéteszi a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében az 1-2. számú mellékletben foglalt jogosultak jegyzékét.

(3)[23] A államtitkár a jogszabályi változások és a személyügyi intézkedéseknek megfelelően - a 3. § (4) bekezdésében foglalt feladatköre ellátása érdekében - vezeti, és évenként a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzéteszi az állami vezetői névjegyzéket. A névjegyzék tartalmazza - rangfokozatonként - az állami vezetői jogosultsággal rendelkező személyek nevét, beosztását, kinevezésének (megbízásának, jogosultsága megszerzésének) idejét.

Dr. Stumpf István s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 7/2001. (III. 5.) MeHVM rendelethez

Közjogi tisztségviselők

2. számú melléklet a 7/2001. (III. 5.) MeHVM rendelethez[25]

Jogszabály alapján állami vezetői juttatásra jogosult személyek