83/2001. (V. 18.) Korm. rendelet
a hazai gyakorló- és lőterek külföldiek által, térítés ellenében történő igénybevételéről
A Kormány a hazai gyakorló- és lőterek külföldiek által, térítés ellenében történő igénybevételéről az alábbiakat rendeli el:
1. §
(1) E rendelet alkalmazásában térítéses igénybevétel: egyes békében is működő hazai gyakorló- és lőterek és más katonai létesítmények külföldi fegyveres erők által - két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtott gyakorlat, lövészet, kiképzés (a továbbiakban: igénybevétel) céljából, térítés ellenében történő igénybevétele.
(2)[1] A honvédelemért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy az alábbi feltételek meglétében az igénybevételt térítéses igénybevételnek minősíti, ha az[2]
a) nem szerepel a NATO tervezési okmányaiban megjelölt szövetségi vagy békepartnerségi gyakorlatok és kiképzések listájában,
b) kizárólag az igénybe vevő külföldi fegyveres erő saját nemzeti kiképzési céljait szolgálja, vagy
c)[3] az igénybevételben történő esetleges magyar közreműködés a részt vevő személyi állomány tekintetében 30%, a technikai eszközök tekintetében 20% alatti, vagy kizárólagosan biztosító, kiszolgáló, illetve nem katonai feladatot jelentő tevékenységgel valósul meg, kivéve, ha az adott igénybevétel a Magyar Honvédség számára - az igénybevételi megállapodás kifejezett rendelkezése szerint - új kiképzési eszköz vagy módszer megismerését teszi lehetővé, illetve más honvédelmi szakmai okból indokolt.
(3)[4] Állomásozást, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi fegyveres erő hazai jelenlétét engedélyező más országgyűlési döntés és hatályos nemzetközi szerződés keretében történő térítéses igénybevételek esetében e rendelet csak akkor alkalmazható, ha az említett jogi dokumentumok e tekintetben eltérően nem rendelkeznek.
2. §
A térítéses igénybevételekre a küldő országgal hatályban lévő jogállási megállapodásokat, így különösen a NATO tagállamai érintett fegyveres erői tekintetében az Észak-atlanti Szerződés Tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodást (NATO SOFA), a Békepartnerség programhoz csatlakozott államok étintett fegyveres erői tekintetében - az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállására vonatkozó Megállapodást (PfP SOFA) és annak Kiegészítő jegyzőkönyvét (a továbbiakban együtt: SOFA) alkalmazni kell.
3. §
A térítéses igénybevételek engedélyezésére a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.
4. §
(1)[5] A honvédelemért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy jogosult a térítéses igénybevételre vonatkozó megállapodások tárgyalására és - a 3. § szerinti engedély meglétében - azok megkötésére.
(2) A megállapodásokban rögzíteni kell:
a) az igénybevétel tartalmát és célját olyan részletességgel, hogy megállapítható legyen, miszerint a honvédelmi, gazdasági, környezetvédelmi, természetvédelmi és más fontos állami érdeket nem sért vagy veszélyeztet,
b) a külföldi résztvevő által történő térítés kötelezettségét, annak módját és határidejét,
c) az igénybevételi díj összetevőit, különösen a gyakorló- és lőtérhasználat utáni díjat, a harcbiztosító és logisztikai támogatásért fizetendő térítést, a külföldi félnek biztosított anyagok és szolgáltatások ellenértékét,
d) az igénybevételi díj mértékét úgy, hogy a térítéses igénybevétel nyereséges legyen, az elszámolás módját pedig úgy, hogy a bevételt az alaptevékenységtől elkülönítve lehessen elszámolni;
e) a külföldi résztvevők hazai területen történő szállításával, közúti mozgásával és légi közlekedésével kapcsolatos tevékenység során a Magyar Honvédség csapataira vonatkozó előírások és rendszabályok megtartását,
f) az esetleges károk megelőzésére és rendezésére vonatkozó előírásokat, ideértve azt, hogy az igénybe vevő fél és a magyar fél közösen létrehozott kárfelmérő bizottságot működtet a gyakorlat teljes időtartama alatt,
g) a 2. § szerinti jogállási megállapodások alkalmazására történő kötelezettségvállalást,
h) azon előírást, hogy a fogadó fegyveres erők kijelölt parancsnoka jogosult megszakítani vagy véglegesen leállítani az éppen folyó gyakorlatot, amennyiben a látogató fegyveres erők súlyosan megszegnék a hatályos környezetés természetvédelmi szabályokat,
i) azt az előírást, hogy az igénybe vevő fél a gyakorló- és lőtereken fennmaradó létesítményt és beruházást csak a kijelölt ellátó szervezet útján, továbbá akkor valósíthat meg, ha a magyar félnek, arra szüksége van, és megvalósításával a munkálatok megkezdése előtt, írásban egyetértett. A fenti feltételek teljesülése esetén a maradványértéket a felek közösen állapítják meg. Írásbeli egyetértés hiányában a maradványérték kifizetésére vagy az igénybevételi díjba történő beszámítására nem kerülhet sor,
j) a megállapodás érvényességének idejét és a megszüntetésével kapcsolatos előírásokat.
(3) A megállapodások a hazai - elsősorban pénzügyi és környezetvédelmi - jogszabályokkal és a SOFA szerinti, valamint más nemzetközi szerződéses kötelezettségvállalásokkal összhangban, tartalmazhatnak további feltételeket, így különösen:
a) kötelezettségvállalást arra, hogy a fogadó fél az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek esetén visszatéríti az igénybe vevő fél részére a külföldi résztvevők által, a kijelölt ellátó szervezeten keresztül beszerzett áruk és szolgáltatások árának általános forgalmi adó tartalmát,
b) a külföldi fél által, a magyar fél javára vállalt eltéréseket a SOFA tartalmától, például az okozott károkért való teljes felelősség vállalását,
c) nem pénzbeli térítés lehetőségét, amely az igénybevételi díj összegébe beszámítható (így különösen cserekiképzés, illetve kiképzési eszközök biztosítása),
d) azt az előírást, hogy külföldi fegyveres erők beszállítói a magyar beszállítókhoz képest, kedvezményekben csak speciális haditechnikai szakértelmet igénylő munka végzése esetén részesülhetnek,
e) biztosítóval egyes meghatározott típusú, az igénybe vevő fél által okozott károk esetére történő megállapodást,
f) bekövetkező károk esetére a külföldi felet terhelő kifizetésekre szolgáló összeg (kártérítési biztosíték) letétbe helyezésének kikötését.
5. §[6]
Az érintett központi államigazgatási szervek - az ügykörükbe tartozó és a SOFA előírásaiból eredő feladatok tekintetében a szükséges intézkedések megtételével - együttműködnek a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal a térítéses igénybevételek előkészítésében, és közreműködnek azok végrehajtásában.
6. §[7]
A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a SOFA kármegosztási, illetve kártérítési igényről történő lemondási szabályaiban meghatározott, a fogadó államot terhelő önrész fedezetére szolgáló pénzügyi keret létesül, amely szerepel a tárca - a hatályos költségvetési törvény szerinti időszakra szóló - költségvetésében.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2001. május 8. napjától kell alkalmazni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 41/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.03.21.
[2] A felvezető szöveget módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 220. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[3] Módosította a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 36. pontja. Hatályos 2008.01.01.
[4] Módosította a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 86. § (3) bekezdése d) pontja. Hatályos 2012.01.01.
[5] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 220. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[6] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 220. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[7] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 220. § c) pontja. Hatályos 2014.09.05.