9/2001. (V. 11.) BM rendelet

a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Javítóüzem költségvetési szerv megszüntetéséről

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 91/A. §-ánakí (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a törvény 90. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-ában foglaltakra is - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Javítóüzem költségvetési szervet (székhelye: 1087 Budapest, Asztalos S. u. 2., telephelye: 1106 Budapest, Ezüstfa u. 8.) a feladatai más szervezeti formában történő hatékonyabb teljesítése érdekében a (2) bekezdés szerinti részvénytársaság cégbíróság által történő bejegyzése napjával megszüntetem.

(2)[1] A Belügyminisztérium HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság zártkörű, egyszemélyes részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) - székhelye: 1087 Budapest, Asztalos S. u. 2. - részére a megszüntetett költségvetési szerv alapfeladatainak ellátásához szükséges vagyont, ideértve a követelések és kötelezettségek feletti rendelkezési jogosultságot is, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban adom át.

(3)[2] A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) a részvénytársaság részére a székhelyéül szolgáló ingatlant az (1) bekezdésben meghatározott időpontban az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 61. § a) pontja rendelkezésének megfelelően - legalább a fenntartást biztosító mértékű bérleti díj fizetése kikötésével - bérbe adja. A bérbeadás feltételeit az OKF és a részvénytársaság megállapodásban rögzíti.

(4) Az átadásra nem kerülő ingatlanvagyon jogutódja az OKF.

(5) A költségvetési szerv megszűnése időpontjáig a kötelezettségvállalás tekintetében jogutód az OKF.

(6) A megszűnő költségvetési szerv foglalkoztatottjai vonatkozásában a Kjt. 25/A. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §

E rendelet mellékleteként a részvénytársaság Alapító Okiratát kiadom.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 9/2001. (V. 11.) BM rendelethez

A Belügyminisztérium HEROS Részvénytársaság Alapító Okirata, amely a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján az Alapító és egyben egyedüli részvényes rendelkezéseit tartalmazza a részvénytársaság alapítása és működtetése céljából.

1. A társaság cégneve, székhelye és működési formája

1.1. A társaság neve:

Belügyminisztérium HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság

1.2. A társaság rövidített cégelnevezése: BM HEROS Rt.

1.3. A társaság székhelye:

1087 Budapest, Asztalos S. u. 2.

1.4.[3]

1.5. A társaság működési formája:

A társaság zártkörű, egyszemélyes részvénytársaságként működik.

2. A társaság időtartama

2.1. A társaság határosatlan időre alakul.

2.2. A társaság működésének kezdő időpontja: 2001. május 1.

3. A társaság fő tevékenységi köre

50.20 Gépjárműjavítás

3.1. A társaság tevékenységi köre:

28.11 Fémszerkezet gyártása

28.12 Fém épületelem gyártása

28.51 Fémfelület-kezelés

28.52 Fémmegmunkálás

29.12 Szivattyú, kompresszor gyártása

29.56 Máshova nem sorolt egyéb speciális gép gyártása

34.20 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

35.50 Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása

50.10 Gépjármű-kereskedelem

50.30 Gépjárműalkatrész-kereskedelem

50.40 Motorkerékpár-alkatrész kereskedelme, javítása

50.50 Üzemanyag kiskereskedelem

51.54 Vasáruszerelvény nagykereskedelem

52.42 Ruházati kiskereskedelem

52.43 Lábbeli, bőráru kiskereskedelem

52.48 Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk kiskereskedelem

71.10 Gépjárműkölcsönzés

71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése

74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás

74.30 Műszaki vizsgálat, elemzés

75.25 Tűzvédelem

4. A társaság vagyona, alaptőkéje

4.1. Az alapítás várható költsége: 5 000 000 Ft

4.2. A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 340 000 000 Ft, azaz háromszáznegyvenmillió Ft, mely áll 135 037 387 Ft készpénzből és 204 962 613 Ft nem pénzbeli hozzájárulásból (apport).

4.3. A társaság saját tökéje 340 000 000 Ft, azaz háromszáznegyvenmillió Ft.

4.4. Az alaptőke rendelkezésre bocsátásának módja Alapító a teljes alaptökét az Alapító Okirat aláírásával egyidejűleg bocsátja a társaság rendelkezésére. A teljes alaptőkét az Alapító Okirat benyújtásáig kell befizetni.

A készpénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ellenében Alapító 8 db 42 500 000 Ft névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényre jogosult. Az Alapító kötelezettséget vállal valamennyi részvény átvételére. Az Alapító által rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulást és azok mértékét az 1. számú mellékletet képező (apportlista) tartalmazza.

4.5. Az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló: Tamás Jánosné

Az Alapító Okirathoz mellékelt könyvvizsgáló jelentés tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését.

A könyvvizsgáló jelentését az Alapító Okirat 2. számú melléklete tartalmazza.

5. Az Alapító

5.1. A társaság Alapítója és egyedüli részvényese a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma (1051 Budapest, József A. u. 2-4.). Képviseli a Magyar Köztársaság belügyminisztere.

Az Alapítót a Gt. szerinti valamennyi részvényesi jog megilleti, amelyeket jelen Alapító Okiratban foglaltak szerint gyakorol.

5.2. A közgyűlés jogait a Gt. 270. §-ában foglaltaknak megfelelően az Alapító gyakorolja oly módon, hogy a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben írásban dönt (az Alapító szervre vonatkozó jogszabályok, az Alapító szerv által kibocsátott rendeletek és belső szabályzatok alapján). A döntésről az Alapító társaság igazgatóságát értesíteni köteles.

A közgyűlési jogokat gyakorló Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik a Gt. 233. §-ában foglaltaknak megfelelően:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása,

b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról,

c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,

d) a Gt. 33. §-ában foglalt kivétellel az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is,

f) döntés osztalékelőleg fizetéséről,

g) döntés a részvények típusának átalakításáról,

h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása,

i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,

j) döntés - ha e törvény másképp nem rendelkezik a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról,

k) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy a közgyűlési jogokat gyakorló Alapító kizárólagos hatáskörébe utal.

Az egyszemélyes részvénytársaság és annak részvényese közötti szerződések érvényességéhez a szerződések írásba foglalása szükséges.

6. A részvény kibocsátása és annak formai kellékei

A részvények kiadásáról - a társaság cégbejegyzését és az alaptőke teljes befizetését követően - az Igazgatóság köteles gondoskodni.

A részvényeket az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, dematerializált értékpapírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

A dematerializált részvényre vonatkozó szabályra a Gt. 193. §-ánál írtak az irányadók.

A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve - ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő - a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását, illetve a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását. A részvénytársaság a befizetés teljesülését követő harminc napon belül akkor is köteles intézkedni a részvények haladéktalan előállításáról, ha ilyen részvényesi igény nem merül fel.

Az egy részvénysorozatba tartozó részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően a részvényes kérésére és költségére összevont címletű részvénnyé alakíthatók át.

Az összevont címletű részvény - a részvényes kérésére és költségére - utóbb kisebb címletű összevont részvényekre, illetve az Alapító Okiratban az adott részvénysorozatra meghatározott névértékű részvényekre bontható.

A kibocsátást követően az Alapító vállalja valamennyi részvény átvételét.

7. Az Igazgatóság

Az Igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság képviseli a társaságot bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

Az Igazgatóság tagjait az Alapító nevezi ki határozott időre, három évre. A tagok bármikor visszahívhatók, megbízásuk lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatóság mandátumának lejárta előtt történő személycsere esetén az újonnan választott igazgatósági tag megbízatása az Igazgatóság eredeti megbízatásának időpontjáig tart.

Az Igazgatóság:

a) felelős a társaság működési körében az általa, illetve az általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért,

b) irányítja a társaság gazdálkodását, meghatározza a társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját,

c) megállapítja a társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

d) előterjeszti a részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot,

e) a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényes tudomására hozni,

f) gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről,

g) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer az Alapító, háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít,

h) az alárendelt szervekre átruházhat minden olyan feladatot, mely nem tartozik az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe.

Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik:

i) a társasági viszony létesítésével nem járó végleges tőkeátadás, függetlenül annak értékétől,

j) vagyoni értékű jog vagy más társaságban üzletrész szerzése, amennyiben annak nyilvántartási vagy szerződési értéke a társaság alaptőkéjének 10%-át meghaladja,

k) vagyoni értékű jog vagy más társaságban lévő üzletrész elidegenítése, ha annak könyv szerinti értéke a társaság alaptőkéjének 10%-át meghaladja, továbbá más társaságban lévő üzletrész elidegenítése értékhatár nélkül, amennyiben az elidegenítés következtében a társaságot megillető többségi döntési jogosultság, egyetértési vagy vétójog megszűnik,

l) a társaság bármely tárgyi eszközének elidegenítése, lízingbe vagy bérbeadása, amennyiben annak könyv szerinti értéke az alaptőke 10%-át meghaladja,

m) bármilyen egyéb olyan szerződés megkötése, amelynek alapján a társaság összes eszközének 10%-át meghaladó könyv szerinti értékű része más használatba kerülne,

n) az egy évet meg nem haladó futamidejű kereskedelmi vagy ilyen futamidejű finánchitel nyitása vagy ilyen hitelek felvétele, amennyiben azok értéke az alaptőke 10%-át meghaladja,

o) az egy évet meghaladó futamidejű kereskedelmi vagy ilyen futamidejű finánchitel nyújtása vagy ilyen hitelek felvétele, amennyiben azok értéke az alaptőke 10%-át meghaladja,

p) korlátlan és közvetlen felelősséggel járó társaság alapítása és megszüntetése, függetlenül a ráfordítás nagyságától, és

q) kezesség vállalása vagy bármilyen formában más biztosíték (szerződést biztosító mellékkötelezettség) adása, amennyiben az ilyen kötelezettségvállalás az alaptőke 10%-át meghaladja.

A h)-q) pontban megjelölt kérdésekben egy naptári éven belül kötött üzletek értékét üzlettípusonként egybe kell számítani.

Az Igazgatóság szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. Az Igazgatóságot az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a cégvezető (vezérigazgató) hívja össze. Az ülést - az előző ülésen megjelölt időpont hiányában - annak megkezdése előtt 3 nappal a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 3 napon belül is összehívható.

Az ülésre a Felügyelő Bizottság elnökét meg kell hívni. Bármely igazgatósági tag vagy a Felügyelő Bizottság írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti az Igazgatóság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles az

Igazgatóság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 14 napon belülre összehívni.

Ha az elnök az ilyen kérelemnek az érkezésétől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik igazgatósági tag közvetlenül hívhatja össze.

Az Igazgatóság ülésének előkészítése az Igazgatóság elnökének feladata. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén a vezérigazgató vezeti (az ülés elnöke).

Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatóság tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Amennyiben az Igazgatóság ülése határozatképtelen, megismételt ülést kell összehívni. Az Igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt. Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,

- a résztvevők nevét,

- a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,

- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

A határozati javaslat ellen való szavazás, és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

Bármely tag kérésére szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgatósági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvezető írja alá. Az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét az összes igazgatósági tagnak és a Felügyelő Bizottság elnökének - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e - meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül.

Az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségük megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Az Igazgatóság ügyrendjét és szervezeti működési szabályzatát, valamint az igazgatóság elnökének feladatait legkésőbb a társaság működésének megkezdése napjától számított 30 napon belül állapítja meg, melyet elfogadásra az Alapító elé terjeszt.

Az Igazgatóság tagja a tisztségéről bármikor lemondhat, azonban, ha a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve; ha az Alapító az igazgatósági tag megbízásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig az igazgatósági tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

Az Igazgatóság tagjai:

Mélykúti Sándor

Horváth Árpád

Az Igazgatóság három, természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az Igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.

Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Igazgatóság az Alapító Okirat és az Alapító határozatainak keretei között minden intézkedésre jogosult, ami nem tartozik az Alapító kizárólagos hatáskörébe.

8. A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A Felügyelő bizottság tagjait az Alapító nevezi ki három évre.

Az első Felügyelő Bizottság tagjai:

Furák János

Katona Károly

Nagy György

Pethő István Ferenc

Martin Ferencné

A Felügyelő Bizottság az Igazgatóság tagjaitól, illetve a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.

Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, illetve a társaság Alapítójának határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a részvénytársaság vagy az Alapító érdekeit, összehívhatja a társaság igazgatójának rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

A Felügyelő Bizottság testületenként jár el, tagjainak száma 6 fő. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket) választ. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a részvénytársaság Alapítója, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze, és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Alapító hagy jóvá.

Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapító Okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs

aki az ülést összehívja, a részvénytársaság Igazgatósága a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles írásban az Alapító rendelkezését kérni.

A Felügyelő Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Ellenőrzési kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a polgári jog szabályai szerint.

9. A könyvvizsgáló

A társaság könyvvizsgálóját az Alapító nevezi ki határozott időre.

9.1. A társaság könyvvizsgálója:

TAX-PARTNER Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Könyvvizsgáló Kft. - Hajdu Károlyné

9.2. A könyvvizsgáló megbízatása: 2004. március 31-ig szól.

9.3. A könyvvizsgáló feladatköre:

- köteles a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát és jogszabályszerűségét ellenőrizni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító nem hozhat döntést;

- köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést abból a szempontból, hogy az való adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak;

- az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság munkáját elősegíti és azt szakmailag támogatja;

9.4. A könyvvizsgáló tájékozódhat a gazdasági társaság ügyeinek viteléről, nevezetesen:

Betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, az Igazgatóság tagjaitól és a Felügyelő Bizottság tagjaitól, a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.

9.5. A könyvvizsgáló köteles az Alapítót értesíteni, ha megállapítása vagy tudomása szerint:

- a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, vagy

- az igazgatósági tagok vagy a felügyelő bizottsági tagok felelősségét megalapozó tényről szerez tudomást. Nem lehet könyvvizsgáló az Alapító, az Igazgatóság vagy

a Felügyelő Bizottság tagja és ezek közeli hozzátartozója, valamint a társaság dolgozója, e minőségének megszűnésétől számított 3 évig.

A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelősségére a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban foglaltak, valamint a polgári jog szabályai az irányadók.

10. Cégvezető

10.1. A részvénytársaság napi munkáját és munkaszervezetét a cégvezető irányítja, és ellenőrzi a jogszabályok és az Alapító Okirat keretei között, illetve az Igazgatóság döntéseinek megfelelően.

10.2. A társaság cégvezetője: Mélykúti Sándor

10.3. A cégvezető a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, a munkáltatói jogokat felette az Igazgatóság elnöke gyakorolja.

10.4. A cégvezető tevékenységével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel, abban az esetben is, ha a társasággal munkaviszonyban áll.

10.5. A cégvezető hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése, amelyek nincsenek az Alapító vagy az Igazgatóság hatáskörébe utalva.

10.6. A cégvezető jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a társaság alkalmazottaira átruházni. A cégvezető gyakorolja a társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

10.7. A cégvezető tagja az Igazgatóságnak, és jogosult a vezérigazgatói cím használatára.

11. A cégjegyzés

A részvénytársaságot az Igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.

A gazdasági társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a részvénytársaság képviseletére jogosultak a társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnevéhez - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően saját névaláírásukat csatolják.

A társaság cégjegyzésére jogosultak:

a) a vezérigazgató önállóan,

b) az Igazgatóság elnöke önállóan,

c) a harmadik igazgatósági tag és egy, az Igazgatóság által erre felhatalmazott alkalmazott együttesen jegyzi a céget.

12. A nyereség felosztásának szabályai, az üzleti év

Az első üzleti év a cégbejegyzéstől a naptári évig tart. A társaság üzleti éve egyebekben a naptári évvel megegyező. A társaság vagyonáról minden üzleti év végével mérleget kell készíteni (az "előtársaság"-kénti működésről külön mérleget készít). A mérlegkészítés és nyereségfelosztás szabályait jogszabály határozza meg.

Az osztalékalap összegéről az Alapító írásban dönt. Az osztalékalapot a részvény névértékének arányában kell felosztani.

Az Alapító az osztalék kifizetéséről az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.

Az osztalék kifizetésére az osztalék kifizetéséről szóló határozatot követő 15. munkanapot követően kerülhet sor. A kifizetésről az Igazgatóság köteles gondoskodni.

Az esedékességtől számított 60 napon belül a részvényes köteles az osztalékot felvenni. A részvényes késedelme esetén a társaságtól osztaléka után kamatra tarthat igényt.

Az előzőek szerint meghatározott időtartamon belül fel nem vett osztalékot a társaság részvényessel előzetesen egyeztetett időpontban a részvényesnek személyesen a társaság székhelyén vagy - a részvényes kérésére és költségére - átutalással fizeti ki.

Az osztalék után a társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

13. A társaság hirdetményei

A társaság hirdetményeit jogszabály által előírt. esetekben a Cégközlönyben, egyéb esetekben a Magyar Nemzet című lapban teszi közzé.

14. A társaság megszűnése

Az Alapító írásbeli határozatával elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését.

A részvénytársaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően az Igazgatóság elnöke a megszűnést kimondó határozatot köteles legkésőbb 8 napon belül a Cégbíróságnak megküldeni, a végelszámolási eljárásról Cégközlönyben hirdetményt közzétenni, amely tartalmazza a végelszámoló nevét és lakóhelyét és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt követő 40 napon belül jelentsék be a végelszámolónak.

A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy a Gt. 266. § (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént. A végelszámolás alatt álló részvénytársaság vagyonának felosztására csak a részvénytársaság törlését követően kerülhet sor.

A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az Alapító részére kell kiadni.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

az Alapító képviselője