1/2002. (I. 11.) OM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról
A szakképzésgól szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a szakmai követelmények kiadásáról szóló, módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. §
Az R. mellékletének I. részével közzétett jegyzékben szereplő, az állam által elismert - az oktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények e rendelet melléklete szerint egészülnek ki.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet az 1 /2002. (l. 11.) OM rendelethez
[Melléklet a 16/1994. (VIl. 8.) MKM rendelethez]
Jegyzék
az állam által elismert - az oktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről
| Sorszám | OKJ azonosító kód | Szakképesítés megnevezése | Benevezésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője az iskolarendszeren kívüli oktatásban | A központi tantárgyi program engedélyszáma | Megjegyzés |
| 108. | 54 1499 02 | Gyermek- és ifjúsági felügyelő I. | A rendelet kihirdetését követő 8. napon | Visszavonásig | |||
| 109. | 33 1499 01 | Gyermek- és ifjúsági felügyelő II. | A rendelet kihirdetését követő 8. napon | Visszavonásig |
Gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 541499 02
2. A szakképesítés megnevezése: Gyermek- és ifjúsági felügyelő I.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR szám | FEOR megnevezése |
| 3412 | Gyermek- és ifjúsági felügyelő |
| 3413 | Pedagógusasszisztens |
| 3419 | Egyéb pedagógusok |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyermek- és ifjúsági felügyelő a nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő, a pedagógus, a gyógypedagógus segítgtársa a bentlakásos, valamint napi bejárásős gyermekés ifjúságvédelmi, szociális és oktatási-nevelési intézményekben. A pedagógussal/nevelővel közösen elvégzett tervezőmunka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, a gondozási és napirendi feladatok, valamint a szünidei munka irányítását, a háztartásvezetéssel kapcsolatos feladatait, illetve tanulássegítő tevékenységét.
Segíti a gyermek szociális integrációját, részt vesz az egyéni képességek fejlesztésében, a közösségek szervezésében, irányításában, tevékenyen közreműködik a gyermekek és ifjak nevelésében, szocializációjában.
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:
1. Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének tervezésében, szervezésében, irányításában.
2. Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába.
3. A nevelő irányítása alapján eredményesen közreműködik a tanulási és képességfejlesztő tevékenységek hatékony megvalósításában. Részt vesz a gyermekotthonban folyó tanulási folyamat szervezésében, irányításában.
4. Részt vesz a gondozási, egészségügyi tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában.
5. Közreműködik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában.
6. Részt vesz a gazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátásában.
7. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt.
8. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában.
9. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
10. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.
11. A munkavégzéshez szükséges szakmai és önismeret.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
| Azonosító szám | Megnevezés |
| 52 1499 03 | Pedagógiai asszisztens |
| 54 1499 01 | Gyógypedagógiai asszisztens |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. feladatcsoport
Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében; szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének tervezésében, szervezésében, irányításában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializácíós esélyek növelésében,
- a nevelő irányítása mellett a befogadás alaki feltételeinek, és szükség szerint az értesítési kötelezettségeknek eleget tenni,
- a nevelő irányításával a befogadással kapcsolatos adminisztratív, szervezési, tájékoztatási feladatokat elvégezni,
- átérezni az újonnan bekerült gyermek fájdalmát, "veszteségét", magányosságát és "talajtalanságát", a csalódtól való elszakadás negatív élményének feldolgozásában segítséget nyújtani,
- egyéni beszélgetést folytatni kompetenciahatárainak és a szakma etikai szabályainak betartásával,
- a gyermek mielőbbi megismerésére, szokásainak, viselkedésének megfigyelésére (étkezés, játék, kapcsolatteremtés stb.),
- a gyerek biztonságérzetének kialakítása érdekében tevékenykedni,
- hozzájárulni a gyermek félelmeinek, szorongásainak oldásához,
- minél előbb bevonni az új gyermeket a csoport tevékenységébe,
- ellenőrizni az előírásnak megfelelő ruházat meglétét, erről vezetni a szükséges nyilvántartásokat, illetve részt venni a hiányzó ruhaneműk pótlásában;
- javaslatával segíteni a nevelőt a gondozott gyermekek zsebpénzének odaítélésénél,
- segítséget nyújtani a képezhetetlen tanköteles korú gyermek zsebpénzének személyre szóló felhasználásában, - közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- munkája során a szülői jogok figyelembevételével eljárni,
- a szülőkkel megfelelő kapcsolat kialakítására és a hatékony együttműködésre,
- a szülőt problémájával megfelelő szakemberhez irányítani,
- segítő, tisztázó beszélgetések folytatására és tanácsadásra,
- megteremteni a gyermekek részére azt a személyi, fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt légkört, amelyben lehetőség van a gyermek korának megfelelő tevékenységekre, a játékra, tanulásra, pihenésre,
- megfelelő szervezőkészséggel és ösztönzéssel biztosítani a napirendben és a különbözd tevékenységekben a pihenés, szórakozás és a munka helyes egyensúlyát.
2. feladatcsoport
Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- olyan pozitív értékeket, normákat, viselkedési mintákat közvetíteni, amely hozzájárulhat a fiatalok magatartásának korrekciójához, a szocializációs zavarok enyhítéséhez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez,
- elősegíteni a gyermekek szocializációját,
- közreműködik a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- a gyakorlati munkában a módszerek, eszközök kiválasztására, az egyéni és különleges bánásmód hatékony alkalmazására,
- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet betölteni,
- megkülönböztetni a leggyakoribb magatartási problémákat,
- elősegíteni a gyermek- és ifjúsági közösségek kialakulását, fejlesztését,
- a csoport, a közösség hagyományrendszerének alakítására, formálására,
- az erkölcsi szokások és értékek elfogadtatására, az akarati élet alakítására,
- deviancia kialakulási folyamatát értelmezni, az érzelmi zavaroknak és a környezeti tényezőknek a szerepét felmérni,
- nevelési problémák, konfliktusok kompetenciájának megfelelő szintű kezelésére,
- a gyermek sajátosságainak figyelembevételével a különböző magatartásformák és következményeik értelmezésére, hatékony eljárás alkalmazására, a társas magatartásformák megítélésére,
- az elismerés és elmarasztalás módszerének alkalmazására,
- alkalmazni a magatartási problémák kezeléséhez a tényfeltáró beszélgetés, a megnyugtatás, a megértés és elfogadás módszereit,
- a pedagógus, nevelő segítőjeként önálló munkavégzésre, a különféle tevékenységek szervezésére, vezetésére, segíteni a gyermekeket a kudarcok feldolgozásában, - felismerni az egyes életkori szakaszok jellemzőit,
- a gyermeki személyiség megismerésére, illetve ebben a folyamatban a pedagógus, neveld segítségére lenni,
- a nevelő segítségével a legegyszerűbb személyiségfeltáró módszerek alkalmazására és az eredmények feldolgozására,
- a fogyatékosságra és az eltérő magatartásra nevelési problémákra utaló jelek felismerésére,
- a szükséges rehabilitációs munka elősegítésére,
- gyógypedagógus irányítása mellett a fogyatékosok nevelésébe bekapcsolódni,
- az egyéni gondozási-nevelési tervek megvalósításában aktívan részt venni,
- a szakember segítőjeként fejlesztőpedagógiai módszereket alkalmazni:
3. feladatcsoport
A nevelő irányítása alapján eredményesen közreműködik a tanulási és képességfejlesztő tevékenységek hatékony megvalósításában. Részt vesz a gyermekotthonban folyó tanulási folyamat szervezésében, irányításában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a tanítási-tanulási folyamat törvényszerűségeinek, módszereinek és eszközeinek a gyakorlatban történő alkotó alkalmazására,
- az iskola és a tanórán kívüli ismeretszerzés, a tanulás lehetőségeinek kreatív felhasználására, készség- és képességfejlesztésre, egyéni segítségnyújtásra, gyakoroltatásra (olvasás, diktálás, számolás, helyesírás stb.),
- a gyógypedagógus irányítása mellett a fogyatékosok fejlesztésében részt venni,
- biztosítani a nyugodt feltételeket a tanuláshoz.
4. feladatcsoport
Részt vesz a gondozási, egészségügyi tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- segíteni a gyermek higiéniai szokásainak kialakítását, gyakorlatát, illetve később e szokások megszilárdítását,
- a leggyakrabban előforduló sérülések ellátására,
elsősegélynyújtásra, baleset megelőzésre,
- betegségek tüneteinek felismerésére, beteg gyermek ápolására-lázas állapot konstatálása méréssel, és lázcsillapító beadás, a bőrön történő elváltozások, kiütések, illetve a normális fiziológiás és mentális állapottól való eltérés észlelése, ezek jelzése a névelő és az orvos felé, és az általuk meghatározott ápolási teendők ellátására,
- felvilágosító, prevenciós programok szervezésében, megvalósításában részt venni,
- baleset, betegség esetén önállóan, az azonnali szakszerű intézkedést megtenni, vagy megfelelő szakemberhez fordulni,
- ellátni a gyermek életkorához, egészségi állapotához kapcsolódó gondozási feladatokat, kielégíteni speciális gondozási szükségleteket, például éjszakai gondozási teendők ellátása,
- bevonni a gyermekeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően a gondozási feladatok ellátásába, illetve elősegíteni az életkornak megfelelő önellátás kialakítását,
- figyelembe venni az életkórnak és évszakoknak megfelelő ruházat és az egészséges fejlődéshez szükséges táplálék biztosítását, illetve a gondozottak ízlését ennek megfelelően befolyásolni,
- folyamatos gondozási feladatok ellátására (köröm, haj, ruházat, ágynemű, személyes környezet gondozása),
- az intézmény napi- és szokásrendjének kialakítására, betartására és betartatására,
- az egészséges táplálkozási, öltözködési és tisztálkodási szokások alakítására,
- a kábítószerek tünetei felismerésére,
- az orvos által előírt gyógyszerek pontos adagolására, a szükséges terápia betartására, például cukorbetegség, lisztérzékenység,
- speciális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek megfelelő táplálására, például lisztérzékenység, cukorbetegség stb.,
- segítséget nyújtani a- gyógyászati segédeszközök használatában és tisztán tartásában,
- hatékonyan közreműködni a környezetvédelmi és környezetgondozási munkák szervezésében, irányításában, s ebbe bevonni a gyermekeket/fiatalokat,
- felismerni a környezetszennyezés forrásait, illetve a szennyezés elkerülésének módjait,
- környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív szemlélet formálására.
5. feladatcsoport
Közreműködni a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében; vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti. feladatok ellátásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a szabadidő fogalmának helyes értelmezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a gyerekeket,
- segíteni a pedagógust, a nevelőt a szabadidős, kulturális, sport-. és egészségügyi programok lebonyolításában,
- tervezni illetve önállóan vezetni a különböző szabadidős tevékenységeket,
- az egyén és a csoport életkorát jellemző sajátosságainak figyelembevételével a szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására,
- szabadidős technikák kreatív alkalmazására,
- a játék feltételeinek biztosítására, az egyes életkorokra jellemző játékok tanítására, irányítására, vezetésére, a szabálytudat fejlesztésére,
- különféle természetes és mesterséges anyagok (papír, textil, agyag, fa, falevél, kavics, gyöngy, fonal stb.) felhasználásával és különféle képzőművészeti technikai eljárások alkalmazásával terem díszítése, játékok; bábok, dramatizáláshoz szükséges kellékek és ajándékok készítésére,
- az ünnepélyek, a megemlékezések, a különféle műsorok szervezésére, hagyományok ápolására,
- a pedagógus, a nevelő segítőtársaként tematikus csoportfoglalkozások, csoportos irodalom vagy művészeti foglalkozások, kreatív és terápiás célzatú foglalkozások során közreműködni,
- a környezetükben található közművelődési intézményekkel kapcsolat kialakítására, a programokba való bekapcsolódás megszervezésére,
- hatékonyan közreműködni az otthonokat/intézményeket érintő események rendezésében, levezetésében,
- családias jellegű programok szervezését lebonyolítani (pl. karácsony, húsvét, születésnap stb.), illetve személyre szóló ajándékok készítésére.
6. feladatcsoport
Részt vesz a gazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezni és végezni,
- a gondozott gyermekek számára olyan praktikus, háztartásvezetési ismereteket nyújtani, amelyekkel az önálló életkezdést, életvezetést segítheti elő,
- munkavégzésében mintául szolgálni a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatában, állagmegóvásában,
- ismeretek nyújtására az ésszerű takarékosságról, az anyagok célszerű és hasznos újrafelhasználásáról,
- az átadott pénzeszközök felhasználásának megtervezésére, a felhasználás során a pénzügyi szabályok betartására, a megfelelő .dokumentálásra,
- háztartási feladatok szervezésére,
- a közegészségügyi előírások betartására,
- az életkor szükségleteinek megfelelő étrend összeállítására; elkészítésére,
- étkezési szokások alakítására,
- az otthon környezetének alakítására (takarítás, ápolás),
- a mosási és egyszerűbb javítási (varrás), díszítési műveletek elvégzésére,
- az élelmiszerek egészségügyi előírásoknak megfelelő tárolására,
- a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek előírásoknak megfelelő tárolására, elzárására,
- a balesetek megelőzése érdekében háztartási gépeket előírás szerint használni, kezeltetni (pl. vasaló, kenyérpirító, mosógép stb.) és erre a gondozottakat megtanítani,
- a munka-, tűz- és balesetmegelőző előírásokra vonatkozó szabályokat betartani és betartatni.
7. feladatcsoport
Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- szóbeli, írásos és képi közlés alkalmával, valamint magatartásában és megjelenésében példát mutatni a gyermekek előtt,
- áttekinteni a gyermekvédelmi munka összefüggéseit, a tevékenység fontosságát a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és az ínadaptált gyermek további életútja szempontjából,
- az intézményhez kapcsolódó szakmai szervezetek, intézmények munkáját megismerni, azok tevékenységét integrálni,
- meghatározni az azonosságokat és különbözőségeket a szabályok, szakmai normák, az ellátás és teljes körű ellátás fogalomkeretén belül,
- a szülői jogok és kötelességek ismeretében a szülővel való együttműködésre;
- á családot segítő személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel való együttműködésre,
- együttműködni a fiatalok utógondozójával, hivatásos pártfogójával,
- biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését,
- a munkájához szükséges jogi fogalmak használatára és értelmezésére (gyámság, eseti gondnok, szülői felügyeleti jog).
8. feladatcsoport
Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- megismerni az intézmények) alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit,
- munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott alapelvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végezni,
- megismerni a gyermekek, fiatalok, családok személyi dokumentációját, a bennük levő információkat, és azokat elemző, tervező munkájában hasznosítani,
- saját tevékenységének tervét elkészíteni, az ellátottakra vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésben közreműködni,
- szakszerűen rögzíteni munkája kapcsán a gyermekek fejlődésében bekövetkezett változásokat, az esetleges elakadási, visszaesési periódusokat, annak vélhető okait, segítő tevékenységének eredményeit,
- az eseményeket a tartalmi, formai követelmények figyelembevételével eseménynaplóban, jegyzőkönyvben, jelentésben rögzíteni,
- foglalkozási tervet, egyszerűbb forgatókönyvet elkészíteni,
- segíteni a nevelőt az adminisztrációs munkák elvégzésében,
- igény szerint önállóan egyéb adminisztrációs feladatokat is ellátni,
- engedély nélküli eltávozás esetén a szükséges intézkedések megtételére,
- a rendszeresített dokumentumok helyes, pontos használatára,
- a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásának elszámolására.
9. feladatcsoport
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- a rábízott adatokat, információkat bizalmasan kezelje, a titoktartás kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme érdekében,
- tartsa tiszteletben a gyermekek/ifjak személyiségének meglévő értékeit, jogait,
- tudjon szakmai teamben dolgozni, és a team tagjaként esetközpontú konzultáción részt venni,
- ismerje és tartsa be az illetékessége határait,
- munkáját a vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával előítélet-mentesen végezni.
10. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- ismerje és alkalmazza a társas érintkezés szabályait,
- ismerj e a közvetlen emberi kommunikáció folyamatát,
- tudja értelmezni és tolerálni a gyermekek/ifjak sajátos kommunikációs jelzéseit,
- ismerje saját kommunikációjának hatékony eszközeit, esetleges gyengeségeit,
- tudja értelmezni a konfliktusokat,
- alkalmazza a konfliktuskezelés és meggyőzés technikáit, módszereit;
- megfelelően értelmezni a metakommunikációs és kommunikációs jelzéseket,
- az esetleges megértési problémák figyelembevételével kommunikálni (gondozott gyermekével, annak vérszerinti családjával),
- az egyedi probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközök megtalálására;
- saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthető érvelésre, vegye figyelembe mások szakmai indokait, legyen képes kulturáltan megvitatni azt,
- a fogyatékosok kommunikációs jelzésének megértésére,
- egyszerű kommunikációs játékok vezetésére,
- a helyes kommunikációs értékrend közvetítésére, - alkalmazni a magatartási problémák kezeléséhez a tényfeltáró beszélgetés, a megnyugtatás, a megértés és elfogadás módszereit.
11. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai és önismeret
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- legyen tisztában a szakterületén használatos szakkifejezések jelentésével és azok ádekvát használatával,
- saját személyiségének védelmére is tudjon segítséget kérni;
- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,
- ismerje fel a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,
- tegyen tisztában azzal, hogy munkája során milyen problémákat, milyen típusú szakember képes kezelni munkaterületén kívül és azon belül,
- felismerni és fő vonalaiban értelmezni az összes nevelési tényező és módszerek együtthatását,
- segítséggel értelmezni a transzferhatárok lényegét,
- segítséget nyújtani a fiatalok életpályájának tervezésében,
- a másság, a vallási és etnikai különbözőségek elfogadására,
- munkáját a családi hagyományok, szokások, vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával és figyelembevételével végezni,
- megfelelően használni és értelmezni a gyermekvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat, szakkifejezéseket.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
1.1. Érettségi bizonyítvány, amely egyben a beiskolázás feltétele is.
1.2. A képzési idő teljesítésének igazolása.
1.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyag egységek (modulok) követelményeinek teljesítése. A köztes szóbeli vizsga eredményes letétele.
Legalább elégséges érdemjegy az alábbi tantárgyak követelményeiből:
- gondozási és egészségügyi ismeretek,
- háztartásvezetési ismeretek.
A követelményeket központi tételsor tartalmazza.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Írásbeli vizsga
A jelölt központi írásbeli feladatot old meg a következő tantárgyakból:
- Szociológiai alapismeretek
- Gyógypedagógiai alapismeretek
- Jogi ismeretek
A vizsga időtartama: 120 perc.
2.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) A jelölt a javasolt témakörökből záródolgozatot készít: A dolgozatok végleges témaköreit a képző intézmény hagyja jóvá és ad szempontokat azok elkészítéséhez.
A záródolgozatok leadási határideje a szóbeli vizsga megkezdése előtt négy hét. A záródolgozatot a képzésszervező intézmény szakmailag bíráltatja, és érdemjeggyel minősíti. A dolgozatot és a bírálatot a szóbeli vizsga időpontja előtt legalább tíz nappal előbb eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A bírálat javasolt érdemjegyet tartalmaz, melyet a vizsgabizottság véglegesít.
b) A gyakorlati vizsgára központi feladatok alapján kerül sor.
Témakörei:
- konkrét konfliktushelyzet elemzése, ahol a szituációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit kell alkalmazni, vagy
- esetleírás alapján annak elemzése,
- a probléma kezelésére tett javaslatok, az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján.
A központi írásbeli és gyakorlati vizsgára egy időben, a hivatalos vizsganapokon kerül sor.
A vizsga időtartama: 120 perc.
2.3. A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.
A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy tételt húz, részére tételenként 10-10 perces felkészülési időt kell biztosítani.
A feleletek ideje tételenként maximum 10 perc. A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Pedagógia és szabadidő pedagógia
- Pszichológia
- Gyermek- és ifjúságvédelem
A vizsga tételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézmény a jelölt tudomására hozza.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
A szociológia tantárgy tartalma:
- az alapvető szociológiai és társadalmi ismeretek, amelyek szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelem területéhez,
- a társadalmi rétegképződés folyamata és törvényszerűségei,
- a társadalmi mobilitás jelensége, okai és követelményei,
- az egyén és társadalom konfliktusa, a deviancia kialakulása,
- az etnikai kisebbség szocializációs sajátosságai, jellemző társadalmi megnyilvánulásai,
- a szociálpolitika fogalma, megközelítési szintjei, intézményei,
- az önkormányzat szerepe a szociálpolitika megvalósításában,
- a szociális munka fogalma, az egyéni és a csoportos szociális munka jellemzői, valamint a szociális munka etikai kérdései.
A gyógypedagógia tantárgy tartalma:
- a gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, feladata,
- a gyógypedagógia intézményrendszere, tárgyi szabályozása,
- a fogyatékosság fogalma, okai, fajtái, tüneti megnyilvánulásai (látás, hallás, beszéd, mozgás, értelmi),
- a speciális nevelés szükséges,
- a korai fejlesztés rendszere,
- az integráció és szegregáció lehetősége, feladatai,
- a munkára nevelés lehetőségei, feltételei,
- a rehabilitáció,
- az egyéb speciális nevelést igénylő gyermek Cinadaptáció, magatartási zavarok, tanulási zavarok, a neurotikus gyerek, az autisztikus gyerek).
A jogi ismeretek tantárgy tartalma:
- a jogalkotás rendszere;
- az alkotmány tartalma (államhatalmi ágak megosztása);
- szociális ismeretek:
- szociális ellátás alapjai, elvei, fajtái,
- szociális ellátások személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szakosított ellátások;
- családjogi ismeretek:
- fiatalkorúak házasságkötése, családi jogállás,
- örökbefogadás,
- gyermek tartása - szülői felügyelet,
- a gyámság általános szabályai;
- polgárjogi ismeretek:
- jogképesség, cselekvőképesség,
- gondnokság, ideiglenes gondnokság;
- a kiskorúak bűntető jogi védelme;
- az ellátásra szorulók jogi védelme;
- közoktatási ismeretek;
- a tankötelezettség értelmezése;
- a gyermekes családoknak járó ellátások, családtámogatási rendszer.
3.2. A gyakorlati vizsga tartalma
a) Az írásbeli záródolgozat témakörei tartalmazzák az elméleti ismeretek és a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat.
Témakörök:
- egy gyermek vagy gyermekcsoport személyiségének, fejlődésének bemutatása, jellemzése, fejlesztési terv készítése,
- egy szabadidős tevékenység megtervezése, értékelő elemzése,
- szabadidős foglalkozáshoz segédanyag készítése, felhasználási lehetőségének bemutatása, elemzése,
- egy adott gyermekkel vagy gyermekek csoportjával történő foglalkozás leírása az elért eredmények elemzésével,
- bármely, az elméleti és gyakorlati képzéshez tartalmilag szervesen kapcsolódó téma kidolgozása, melyet a képző intézmény jóváhagyott.
b). A központi feladatlap anyagát a szakmai és vizsgakövetelmény komplexen tartalmazza.
3.3. A szóbeli vizsga tartalma
3.3.1. Pedagógia tantárgy tártalma:
- a nevelés fogalma, a nevelést befolyásoló tényezők,
- a nevelés cél-, feladat- és eszközrendszere,
- a nevelési folyamat jellemzői (értékszocializáció, szocializációs közegek, érték- és normaátszármaztatás, a szükségletek rendszere),
- a nevelés módszerei, az értékelés jellemzői és típusai, - a nevelés egyéni és közösségi jellege,
- a csoport és közösség megszervezésének, irányításának, fejlesztésének lehetőségei és feladatai,
- á gyermek és a közösség megismerésének módszerei, lehetőségei,
- a nevelés színterei, azok jellemzői,
- a nevelés speciális esetei, az átlagtól eltérő gyerekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei és módszerei (tehetséges gyermek, retardált, lassabban fejlődő gyermek),
- a pedagógiai konfliktusok jellemzői; a problémák kezelésének lehetséges módszerei a nevelés folyamatában,
- az empátia jelentősége a nevelőmunkában,
- a pedagógiai kommunikáció típusai, jellemzői,
- a pedagógus/nevelő vezetési stílusa, módszerei,
- az oktatás fogalma, törvényszerűségei,
- a tanulás irányítása, szervezése, módszerei,
- a gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló csoportok, gyermekek speciális nevelésének kérdései,
- a szexuális életre nevelés területei, jellemző jegyei,
- a lakásotthoni nevelés különböző tevékenységformái, azok pedagógiai jellemzői,
- családpedagógiai és családgondozási alapismeretek.
3.3.2. Szabadidős tevékenység pedagógiája és módszertana:
- a szabadidő fogalma, szerepe, pedagógiai értéke,
- szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk,
- a játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai,
- a játék feltételei,
- az asszisztens feladatai a játék szervezésében, irányításában,
- a művészeti tevékenységek: irodalmi, ének-zenei, nevelési, képzőművészeti tevékenységek típusai, lehetőségei; fajtái,
- mozgás és sporttevékenységek típusai, feladatai, lehetőségei,
- egyéb szabadidős tevékenységek lehetőségei,
- a gyerekek és ifjak munkatevékenységei.
3.3.3. A pszichológia tantárgy tartalma
Általános lélektan:
- a pszichológia fogalomrendszere,
- a viselkedés biológiai alapjai: a pszichikum működése, az idegrendszer szerepe, fő részei, szerkezete és működése,
- az emberi megismerés alapjelenségei: az érzékelés, az észlelés, a figyelem fiziológiai alapjai, folyamata; a tanulás, emlékezés és gondolkodás elemei, pszichológiai alapjai,
- a motiváció és az érzelmek kapcsolata: a motiváció alapfogalmai, az alapvető motívumok rendszere; az érzelmek összetevői, jellemző típusai, az akarati cselekvés kialakulásának és lefolyásának jellemzői,
- a személyiség fogalma, összetevői (adottság, képesség, jellem), fontosabb személyiségelméletek, a személyiségalakulás folyamata, az alapvető személyiségvizsgáló módszerek,
- az önismeret kialakulásának folyamata, az énkép elemei, az énképvédő mechanizmusok az önismeretszerzés lehetőségei.
Fejlődéslélektan:
- a fejlődéspszichológia fogalomrendszere és hatótényezői,
- a pszichés fejlődés főbb jellemzői, a fejlődés általános törvényszerűségei és alapvető elméletei,
- az egyéni és életkori sajátosságok, a fejlődés külső és belső eltérései, menete és zavarai,
- az egyes életkori periódusok jellemzői,
- a normáltól való eltérő fejlődés típusai, jellemző sajátosságai.
Pedagógiai pszichológia:
- a családi nevelés pszichológiai hatásmechanizmusai,
- az anya-gyerek kapcsolat jelentősége,
- az intézményes nevelés pszichológiai hatásmechanizmusai (óvoda, iskola, lakásotthon),
- a kiemelkedő képességű, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal és a nehezen nevelhető gyermekkel való bánásmód pszichológiája, problémái, az egyéni bánásmód hatásmechanizmusa,
- a lakásotthonokban é16 gyermekek érzelmi életének pszichológiai jellemzői,
- a "segítő kapcsolat" pszichológiai hatásai. Szociálpszichológia:
- a szocializáció fogalma, folyamata, a különböző szocializációs közegek szerepe,
- a csoport fogalma és típusai, - a szerep, a státusz fogalma,
- a csoport kialakulásának és működésének folyamata, struktúrája, a személyiségre gyakorolt hatása,
- az előítéletek és a bűnbakképzés személyiségfejlődésre gyakorolt hatása.
3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy tartalma
3.3.4.1. A gyermek- és ifjúságvédelem jogi háttere
- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, a gyermekvédelmet meghatározó társadalmi tényezők,
- a gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermeknépesség csoportok, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának okai,
- a gyermekvédelem szervezeti felépítése, irányítása, finanszírozása,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) célja, alapelvei, a gyermek védelmének rendszere,
- a Gyvt.-ben meghatározott pénzbeli ellátások,
- a gyermekjóléti alapellátás célja, feladata és intézményei (különös tekintettel a gyermekjóléti szolgálatokra);
- a gyermekvédelmi szakellátás célja, feladatai és intézményei,
- az utógondozás feladata, az utógondozói ellátás elrendelésének jogi, pedagógiai kérdései,
- a gyermekvédelem rendszerével együttműködő intézmények, szakemberek feladatai (különös tekintettel a védőnői hálózatra és az óvodai-iskolai gyermekvédelemre),
- a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságok feladat- és hatásköre,
- a városi - valamint a megyei, fővárosi gyámhivatalok feladat- és hatásköre,
- a gyermekvédelem határán lévő intézmények (javítóintézet, a fiatalkorúak hivatásos pártfogói) működése, reszocializációs feladatai.
3.3.4.2. A gyermek- és ifjúságvédelem módszertani kérdései
- a gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés célja, feladata,
- az állami gondoskodásban élő gyermekek személyiségének, érzelmi kötődéseinek jellemzői, a személyre szóló törődés fontossága,
- a szocializációs zavarok, a reszocializáció célja, feladata,
- a magatartási problémák okai és megjelenési formái (viselkedészavar, kapcsolatzavar, teljesítményzavar),
- az antiszocialitás és deviancia fogalma és megnyilvánulási formái,
- a gyermekkori antiszocialitás kialakulását elősegítő családi és környezeti tényezők témaköre,
- az újkori devianciák, újkori veszélyeztető tényezők,
- az abuzusok fajtái,
- az előítélet megnyilvánulási formái.
3.3.6. A köztes szóbeli vizsga tartalma
3.3.6.1. A gondozási és egészségügyi ismeretek tantárgy tartalma:
- az egészség és betegség fogalma;
- az egészségvédelem alapjai, fontossága, szervezete;
- a nevelés és egészségnevelés kapcsolata, az intézmények egészségvédelmi munkája;
- a természetes és mesterséges környezet egészségügyi követelményei;
- a gondoskodás, a személy- és környezetgondozás folyamata, szoktatás és gyakoroltatás feltételei, a gondozás alapfogalmai;
- a helyes életritmus kialakításának és napirend betartásának követelményei;
- a gondozási tevékenységek típusai, annak jellemzői, a gyermek- és ifjúsági felügyelő feladata ezen a területen;
- az önkiszolgálás kialakításának folyamata;
- a fokozott gondozást igénylő gyermekek gondozásának és ápolásának követelményei, a velük való bánásmód sajátosságai;
- a táplálkozás, az öltözködés, a tisztálkodás egészségtana;
- a korszerű táplálkozás alapkövetelményei;
- a fertőző betegségek tünetei, teendők, a fertőzés megelőzésének lehetőségei;
- az elsősegélynyújtás szabályai, területei: vérzések,
= sebellátás,
= égés, forrázás, napszúrás,
= ájulás, eszméletvesztés,
= kimentés szabályai,
= csont, ízület és izomsérülések,
= fej- és mellkas-sérülés,
= mérgezések,
= a segélyhívás követelményei;
- a szervezetet kárósító tényezők, ezek megelőzési lehetőségei;
- a kábítószerek alapvető típusai, a szerek használatának tünetei.
3.3.7.2. Háztartásvezetési ismeretek tantárgy tartalma;
- az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok,
- az élelmiszer-készítési és a táplálkozási szokások,
- az ételfőcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,
- az ételkészítés alapműveletei, a kőközlő műveletek, a tálalási és adagolási módok,
- a háztartási kisgépek alapvető típusai, a különböző eszközök és azok biztonságos használata,
- az egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítási szabályai,
- az ételfőcsoportok tálalási és felszolgálási módjai, az ehhez szükséges eszközök,
- a gyümölcs-, zöldség-, hús- és halfélék tartósítási módjai,
- a tartósított élelmiszerek tárolási szabályai,
- a fűszerek típusai, `
- az alkalomhoz illó terítési, tálalási, felszolgálási szabályok,
- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,
- a tisztító-, mosó- és takarítószerek és eszközök és ezek használata,
- a szobanövények gondozása,
- az esztétikus környezetkialakítás szabályai,
- a textilipari anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk módja,
- a lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok elkészítési és javítási módja, a kézi és a gépi varrómunka.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Írásbeli vizsga - nem adható felmentés.
Gyakorlati vizsga - nem adható felmentés.
Szóbeli vizsga - nem adható felmentés.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján kettő osztályzatot kap:
- szakmai elmélet,
- szakmai gyakorlat.
5.1. Az elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsga osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsga tantárgyaira adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.
5.2. A gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga érdemjegyét a záródolgozat és a központi feladatlap értékelési útmutatója alapján adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.
5.3. Az eredménytelen vizsga
Eredménytelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.
A jelölteknek pótvizsgát az eredménytelen vizsgarészekből, illetve tantárgyakból kell tennie.
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézményt a vizsga időpontjában érvényes OM rendelet határozza meg.
2. A központi program használata az iskolarendszerű képzésben kötelező.
3. Az iskolarendszeren kívüli képzéshez a képző intézménynek képzési programot kell készítnie, melyhez a központi programot is felhasználhatja.
4. Akik a korábbi középfokú gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítést (OKJ szám: 521499 01) végeztek el, a következd vizsgát kell letenniük:
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Jogi ismeretek
- Szociológiai ismeretek
Az úgynevezett különbözeti vizsgát tevék javasolt képzési ideje legalább 150 óra, amelyből 50 óra képességfejlesztő foglalkozás.
A bizonyítványba az alábbi módon kiszámított érdemjegyek kerülnek:
- szakmai elmélet: a régi bizonyítvány érdemjegye plussz a két új vizsgatárgy érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján kiszámított érdemjegy,
- szakmai gyakorlat: a régi bizonyítvány érdemjegye.
5. Akik a korábbi középfokú pedagógiai asszisztens szakképesítést (OKJ szám: 52 1499 03) végezték el, a következő vizsgát kell letenniük:
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Jogi ismertek
- Szociológiai ismerte
- Gyermek- és ifjúságvédelmi ismertek
A gyakorlati vizsga
Témakörei:
- konkrét konfliktushelyzet elemzése, ahol a szituációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit kell alkalmazni, vagy
- esetleírás alapján annak elemzése, a probléma kezelésére tett javaslatok, az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján.
A központi írásbeli és gyakorlati vizsgára egy időben, a hivatalos vizsganapokon kerül sor.
Az úgynevezett különbözeti vizsgát tevők javasolt képzési ideje minimum 280 óra. Ebből minimum 50 óra képességfejlesztő foglalkozás, 100 óra gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelmények szerint és 130 óra elméleti képzés.
A bizonyítványba az alábbi módon kiszámított érdemjegyek kerülnek:
- szakmai elmélet: a régi bizonyítvány érdemjegye plussz a három új vizsgatantárgy érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján készített érdemjegy;
- szakmai gyakorlat: a központi gyakorlati vizsga és a szakmai gyakorlatban kapott érdemjegyek matematikai átlaga alapján kiszámított érdemjegy.
6. Eredményes az a vizsga, melyen egyetlen vizsgarész vagy részfeladatra adott jegy sem elégtelen.
7. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a kötelező óraszám legalább 350 óra elmélet és 200 óra gyakorlat, amelyből 100 óra képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlat, 100 óra-pedig intézményi gyakorlat az alábbi bontásban:
a) Intézménylátogatás három intézményben, összesen 15 óra:
- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, - Gyermekjóléti Szolgálat,
- Gyámhivatal.
b) Hospitálás három különböző típusú intézményben, összesen 15 óra:
- gyermekotthon,
- gyógypedagógiai diákotthon,
- az alapellátás intézményei közül valamelyik.
c) Gyakorló foglalkozás egyénileg, összesen 70 óra a b) pontban jelölt intézmény egyikében.
Feladatok:
- gondozási feladatok ellátása,
- tanult szabadidős tevékenységek szervezése, vezetése, - gazdálkodási-háztartási feladatokban közreműködés. A látogatáshoz és hospitáláshoz szempontokat és feladatokat a képző intézménynek kell adni. Amennyiben a jelölt gyermek- és ifjúsági felügyelő munkakörben dolgozik, akkor 35 óra gyakorlatot köteles eltölteni egy székhelyén kívüli intézményben. Az intézménylátogatást és hospitálást nem kell teljesítenie.
Gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
1. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 1499 01
2. A szakképesítés megnevezése: Gyermek- és ifjúsági felügyelő II.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR szám | FEOR megnevezése |
| 3412 | Gyermek- és ifjúsági felügyelő |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyermek- és ifjúsági felügyelő a nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő, a pedagógus, a gyógypedagógus segítőtársa a bentlakásos, valamint napi bejárásos gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és oktatási-nevelési intézményekben. A pedagógussal, nevelővel közösen elvégzett tervezőmunka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, a gondozási és napirendi feladatok, valamint a szünidei munka irányítását, illetve háztartásvezetéssel kapcsolatos feladatait.
A gyermek- és ifjúsági felügyelt munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb feladatcsoportjai:
1. Részt vesz a gyermek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában.
2. Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamtóba.
3. Részt vesz az egészségügyi, gondozási tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában.
4. Közreműködik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában.
5. Bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe.
6. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt.
7. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában.
8. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfeleld munkavégzés.
9. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.
10. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
| Azonosító szám | Megnevezés |
| 521499 03 | Pedagógiai asszisztens |
| 54 1499 01 | Gyógypedagógiai asszisztens |
| 318999 01 | Dajka |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. feladatcsoport
Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- részt venni az új gyermek fogadásában, a gyermekcsoport felkészítésében és a csoport szokásainak megismertetésében, az otthon és a gyermek bemutatásában,
- türelemmel, empátiával és pozitív attitűddel megkönnyíteni az otthonba/csoportba történő beilleszkedését,
- figyelembe venni a gyermek érzelmi állapotát, melyet a családjából történő kiemelése miatt él át,
- részt venni a természetes és mesterséges környezet alakításában,
- figyelemmel kísérni a szükségleteknek megfelelő ruházat meglétét, jelezni a pótlás szükségességét, illetve részt venni a beszerzésben,
- bevonni a gyermekeket a ruházat tisztításába, javításába,
- javaslatával segíteni a képezhetetlen tanköteles korú gyermek zsebpénzének személyre szóló felhasználását,
- a gondozott gyermekek érdekeinek, épségének szem előtt tartására, biztonságuk megteremtésére,
- a napirend ésszerű betartására és betartatására,
a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére.
2. feladatcsoport
Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- elősegíteni a gyermekek szocializációját,
- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- biztosítani az egyéni és különleges bánásmódot,
- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet betölteni,
- az elismerés és az elmarasztalás módszerének alkalmazására,
- elősegíteni a gyermek- és ifjúsági közösségek kialakulását,
- a csoport, a közösség hagyományrendszerének alakítására, formálására,
- a szokások és értékek elfogadtatására,
- a gyakorlati munkában a módszerek, eszközök kiválasztására,
- nevelési problémák kompetenciájának megfelelő szintű kezelésére,
- átsegíteni a gyermekeket az őket ért kudarcokon,
- felismerni, és a nevelő munka során figyelembe venni az egyes életkori szakaszok jellemzőit,
- a gyermeki személyiség megismerésére, illetve ebben a folyamatban a pedagógus, nevelő segítségére lenni,
- a fogyatékosság tüneteinek felismerésére,
- biztosítani a nyugodt feltételeket a tanuláshoz,
- egyéni segítségnyújtásra, gyakoroltatásra (olvasás, diktálás stb.).
3. feladatcsoport
Részt vesz az egészségügyi, gondozási tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a gyermek testi és mentális egészségének megőrzésére,
- segíteni a gyermek higiénés szokásainak kialakítását, alkalmazását, illetve később e szokások megszilárdítását,
- a gyermekek életkorától, egészségi és a személyiség állapotától függő mértékben az önkiszolgáló és egyéb tevékenységekbe történő bevonására,
- az önkiszolgáló feladatok szervezésére, irányítására, a nagykorúakat a szükséges és lehetséges mértékben bevonni, segíteni és igény szerint irányítani az önellátási, önkiszolgálási teendőkben,
- a leggyakrabban előforduló sérülések ellátására, elsősegélynyújtásra,
- betegségek tüneteinek felismerésére - lázas állapot konstatálása méréssel, a bőrön történő elváltozások, kiütések, illetve a normális fiziológiai és mentális állapottól való eltérés észlelése és ezek jelzése a nevelő és az orvos felé,
- az orvos által meghatározott, a beteghez, betegséghez igazodó ápolási feladat elvégzésére,
- folyamatos gondozási feladatok ellátására ép, egészséges, valamint fogyatékkal élők esetében egyaránt-köröm, haj, ruházat, ágynemű, személyes környezet gondozása,
- az intézmény napi- és szokásrendjének alakítására, betartására és betartatására,
- az éjszakai gondozási teendők ellátására, - a szervezet edzésére (levegő, víz, fény),
- a kábítószerek tüneteinek felismerésére,
- az orvos által előírt terápia betartására, gyógyszerek pontos adagolására, a gyógyszerek biztonságos kezelésére, tárolására,
- a gyógyászati segédeszközök használatában és tisztán tartásában segítséget nyújtani (hallókészülék, tiflotechnikai és mozgást segítő eszközök),
- a speciális szükségletű gyermek gondozási, egészségügyi igényeinek felismerésére és biztosítására,
- önálló ügyeleti ideje alatt krízishelyzetekben intézkedni (mentők, tűzoltók, rendőrség),
- alapvető környezetvédelmi feladatok betartására és betartatására, pozitív szemlélet formálására.
4. feladatcsoport
Közreműkődik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a szabadidő fogalmának helyes értelmezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a gyerekeket,
- az egyén és a csoport életkorára jellemző sajátosságok figyelembevételével a szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére,
- a tanult szabadidős technikák kreatív alkalmazására, a gyermekekkel együtt játszani,
- a játék feltételinek biztosítására, az egyes életkorokra jellemző játékok tanítására, irányítására; vezetésére, a szabálytudat fejlesztésére,
- különféle természetes és mesterséges anyagok (papír; textil, agyag, fa, falevél, kavics, gyöngy, fonal stb.) felhasználásával szobák/termek díszítésére, játékok, bábok készítésére,
- segíteni a pedagógust, a nevelőt a séták; kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események, illetve tábori programok lebonyolításában,
- séták, kirándulások, a színház-, a mozi-, a kiállítás- és múzeumlátogatások lebonyolítására,
- gyermekkíséretet ellátni,
- a családi ünnepek előkészítésére, a hagyományok ápolására,
- a családi jellegű programok szervezésében segíteni (pl. karácsony, húsvét), illetve személyre szóló ajándékok készítésére,
- egyéni ünnepek (pl. születésnap, névnap, ballagás) szervezésére,
- az ajándékkészítésben a gyermekeknek segítséget nyújtani és az ajándék készítésére megtanítani.
5. feladatcsoport
Bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- háztartási feladatok szervezésére és ellátására,
- az átadott pénzeszközök felhasználásának megtervezésére, a felhasználás során a pénzügyi szabályok betartására, megfelelő dokumentálására,
- az eszközök, anyagok felvételének/átvételének és felhasználásának során a megfelelő nyilvántartásra,
- a közegészségügyi előírások betartására,
- az életkor szükségleteinek megfelelő étrend összeállítására; elkészítésére,
- kulturált és egészséges étkezési szokások alakítására,
- az otthon környezetértek alakítására (takarítás, ápolás),
- a mosási és egyszerűbb javítási (varrás), díszítési műveletek elvégzésére,
- a lakótér, a berendezések, a gépek, eszközök folyamatos tisztán tartására,
- a balesetek megelőzése érdekében háztartási gépeket elbírás szerint használni, kezeltetni (pl. vasaló, kenyérpirító, mosógép stb.), és erre a gondozottakat megtanítani,
- a munka-, tűz- és balesetmegelőző előírásokra vonatkozó szabályokat betartani és betartatni.
6. feladatcsoport
Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- megismerni és alkalmazni az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát,
- csoportmunka végzésére,
- kollégájának segítséget nyújtani, illetve segítséget igénybe venni,
- az értő figyelem módszerét használni,
- a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és szüleik előítéletmentes fogadására és az előítéletmentes magatartásra, megfelelő kapcsolat kialakítására,
- biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését.
7. feladatcsoport
Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerét, szervezeti struktúráját megismerni,
- ismerni az intézmények) alapdokumentumainak körét, az egyes dokumentumok funkcióját,
- az intézmények) egyéb belső szabályzatainak értelmezésére, a saját tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó szabályzások pontos betartására,
- ismerni és eligazodni a gyermekek, fiatalok, családok személyi anyagát képező dokumentációkban, és betartani az ezzel összefüggő iratkezelési, adatvédelmi és titoktartási követelményeket,
- az eseménynapló szakszerű és hiteles vezetésére, rendkívüli események pontos rögzítésére a tartalmi és formai követelmények ismeretében,
- saját tevékenységét a napirendhez illeszkedően tervezni,
- az intézmény/otthon Házirendjét betartani és betartatni,
- az intézmény szakmai programjának végrehajtásával kapcsolatos feladatok megvalósításába bekapcsolódni,
- engedély nélküli eltávozás esetén a szükséges intézkedések megtételére.
8. feladatcsoport
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- tartsa tiszteletben a gyermekek/ifjak személyiségének meglévő értékeit, jogait,
- a rábízott adatokat, információkat bizalmasan kezelje a titoktartási kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme érdekében,
- ismerje és tartsa be az illetékessége határait,
- tudjon szakmai teamben dolgozni, és a team tagjaként esetközpontú konzultáción részt venni,
- a gyermek- és ifjúsági felügyelő szerep betöltésére és az előítélettől-mentes magatartásra,
- munkáját a családi hagyományok, szokások, vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával és figyelembevételével végzem,
- a másság, a vallási és etnikai különbözőségek elfogadására.
9. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- a kommunikáció széles körű értelmezésére, tudatos alkalmazására, értékrend közvetítésére, a tiszta és nyílt kommunikációra,
- ismerje a közvetlen emberi kommunikáció folyamatát,
- az adott helyzetnek megfelelően alkalmazni (használni) a formális és informális kommunikációs stílust, jelzéseket,
- kihasználni a nonverbális kommunikációban rejlő érzelem- és kapcsolattartás közvetítési lehetőségét,
- önmagát helyesen kifejezni, és érveit érvényesíteni a kommunikáció eszközeivel,
- tudja értelmezni és tolerálni a gyermekek/ifjak sajátos kommunikációs jelzéseit,
- ismerje saját kommunikációjának hatékony eszközeit, esetleges gyengeségeit,
- tudja értelmezni a konfliktusokat, alkalmazni a konfliktuskezelés és meggyőzés technikáit, módszereit.
10. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- rendelkezzen reális énképpel, és tudatosítsa, hogy személyisége munkaeszköz,
- saját személyiségének védelmére is tudjon segítséget kérni;
- ismerje a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,
- legyen tisztában azzal, hogy munkája során a problémákat milyen típusú szakember képes kezelni munkaterületén kívül és azon belül,
- ismerje és értelmezze a nevelési tényezők és módszerek együtthatását.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 1.1. Iskolai végzettség:
1.2. A képzési idő teljesítésének igazolása.
1.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyag egységek (modulok) követelményeinek teljesítése. Legalább elégséges érdemjegy (tantárgyanként) az alábbi tantárgyak követelményeib(íl a köztes (szóbeli) vizsgákon (iskolarendszeren kívüli képzés esetén):
- Pszichológia
- Gyógypedagógia
- Háztartásvezetési ismeretek.
A köztes vizsga központi tételek alapján történhet.
A köztes vizsga osztályzatai nem számítanak be a szakmai vizsga eredményébe.
2. A szakmai vizsga részei.
2.1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgára a kötelező szakmai gyakorlat zárásaként kerül sor.
A vizsga időtartama, tevékenységtől függően 45-90 perc.
2.2. A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.
A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy tételt húz, részére tételenként 10-10 perces felkészülési időt kell biztosítani.
A feleletek ideje tételenként maximum 10 perc. A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Pedagógia és szabadidő pedagógia - Gyermek- és ifjúságvédelem
- Gondozási és egészségügyi ismeretek.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.
A vizsga tételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézmény a jelölt tudomására hozza.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
3.1. A gyakorlati vizsla tartalma
A jelölt a képzés követelményeinek megfelelően szakmai gyakorlaton vesz részt. A szakmai gyakorlat egész rendszerének feladata, hogy a közvetlen tapasztalatszerzés újtón ismerhesse meg a gyermek- és ifjúsági felügyelő a gyermekvédelem különböző intézményeit, az intézmények feladatait, azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik a gyermekvédelem valamilyen szintű gondoskodására szorulnak.
A gyakorlati vizsga anyagát az alábbi tevékenységek közül kell kiválasztani:
- a tanult szabadidős foglalkozás tervezése és vezetése,
- háztartással kapcsolatos tevékenység tervezése, szervezése a gyerekek bevonásával,
- gondozási tevékenység tervezése és vezetése, elemzése.
3.2. A szóbeli vizsga tartalma
3.2.1. Pedagógiai alapismeretek tantárgy tartalma:
- a nevelés fogalma, a nevelést befolyásoló tényezők,
- a nevelési folyamat jellemzői (értékszocializáció, szocializációs közegek, érték- és normaátszármaztatás),
- a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklés, környezet, nevelés,
- a nevelés egyéni és közösségi jellege,
- a nevelés módszerei, az értékelés jellemzői és típusai,
- a család fogalma, típusai, funkciói; nevelési stílusok a családban,
- a csoport és közösség irányításának, fejlesztésének lehetőségei és feladatai,
- az átlagtól eltérő gyermekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei és módszerei (tehetséges gyermek, retardált, lassabban fejlődő és a nehezen nevelhető gyermek),
- a leggyakrabban előforduló nevelési nehézségek,
- a pedagógiai konfliktusok jellemzői, a problémák kezelésének lehetséges módszerei a nevelés folyamatában,
- a gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló csoportok, gyermekek speciális nevelésének kérdései,
- a szexuális életre nevelés területei, jellemző jegyei,
- a lakásotthoni nevelés különböző tevékenységformái, azok pedagógiai jellemzői,
- családpedagógiai és családgondozási alapismeretek,
- az oktatás fogalma, törvényszerűségei,
- a tanulás irányítása, szervezése, módszerei.
3.2.2. Szabadidős tevékenység pedagógiája és módszertana tantárgy tartalma:
- a szabadidő fogalma, szerepe, pedagógiai értéke,
- szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk,
- a játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai,
- a játék feltételei, megszervezése, irányítása,
- a művészeti tevékenységek lebonyolításában való segítség,
- mozgás és sporttevékenységek típusai, feladatai, lehetőségei,
- egyéb szabadidős tevékenységek lehetőségei,
- a gyerekek és ifjak munkatevékenységei.
3.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy tartalma.
3.2.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelem törvényi háttere
- a gyermekvédelem fogalma, a gyermekvédelmet meghatározó társadalmi tényezők,
- a gyermekvédelem gondoskodására szoruló gyermeknépesség csoportok,
- a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalma, jellemzői,
- a gyermekvédelem szervezeti felépítése és irányítási rendje,
- a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapelvei, a gyermekek védelmének rendszere,
- a gyermekjóléti alapellátás feladatai és intézményei,
- a gyermekvédelmi szakellátás feladatai és intézményei,
- a gyámhatósági intézkedések,
- a gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény.
3.2.3.2. A gyermek- és ifjúságvédelem módszertani kérdései
- a gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés célja, feladata,
- az állami gondoskodásban élő gyermekek személyiségének, érzelmi kötődéseinek jellemzői, a személyre szóló törődés fontossága,
- a szocializációs zavarok, a reszocializáció célja, feladata,
- a magatartási problémák okai és megjelenési formái (viselkedészavar, kapcsolatzavar; teljesítményzavar),
- az antiszocialitás és deviancia fogalma és megnyilvánulási formái,
- a gyermekkori antiszocialitás kialakulását elősegítő családi és környezeti tényezők témaköre,
- az újkori devianciák, újkori veszélyeztető tényezők,
- az abuzusók fajtái,
- az előítélet megnyilvánulási formái.
3.2.4. Gondozási és egészségügyi ismeretek tantárgy tartalma:
- az egészség és betegség fogalma;
- az egészségvédelem alapjai, fontossága, szervezete;
- a nevelés és egészségnevelés kapcsolata, az intézmények egészségvédelmi munkája;
- a természetes és mesterséges környezet egészségügyi követelményei;
- a gondoskodás, a személy- és környezetgondozás folyamata, szoktatás és gyakoroltatás feltételei, a gondozás alapfogalmai;
- a helyes életritmus kialakításának és a napirend betartásának követelményei;
- a gondozási tevékenységek típusai, annak jellemzői, a gyermek- és ifjúsági felügyelő feladata ezen a területen;
- az önkiszolgálás kialakításának folyamata;
- a fokozott gondozást igénylő gyermekek jellemzői, a velük való bánásmód sajátosságai;
- a táplálkozás, az öltözködés, a tisztálkodás egészségtana, a korszerű táplálkozás alapkövetelményei;
- a fertőző betegségek tünetei, a fertőzés megelőzésének lehetőségei;
- az elsősegélynyújtás szabályai, területei:
- vérzés,
- sebellátás,
- égés, forrázás, napszúrás,
- ájulás, eszméletvesztés,
- kimentés szabályai,
- csont, ízület és izomsérülések,
- fej- és mellkas-sérülés,
- mérgezések,
- a segélyhívás követelményei;
- a szervezetet károsító tényezők, ezek megelőzési lehetőségei;
- a kábítószerek alapvető típusai, a szerek használatának tünetei.
3.3. A vizsgára bocsátás feltételeit jelentő ún. köztes szóbeli vizsga tartalma.
3.3.1. A pszichológiai alapismeretek tantárgy tartalma:
- a pszichológia fogalma, területei,
- a megismerési folyamatok általános jellemzői,
- a motiváció és az érzelmek,
- a fejlődés fogalma, főbb szakaszai,
- az egyéni és életkori sajátosság fogalma,
- az újszülöttkor és a csecsemőkor jellemzői,
- az anya-gyermek kapcsolat jelentősége,
- az óvodáskor jellemző sajátosságai,
- a kisiskoláskori fejlődés jellemzői,
- a serdülőkor és az ifjúkor jellemzői,
- a gyermekotthonokban élő gyermekek érzelmi életének pszichológiai jellemzői,
- a szocializáció fogalma, folyamata,
- a csoport fogalma, típusai, a szerep és a státusz fogalma,
- az előítéletek és a bűnbakképzés személyiségfejlődésre gyakorolt hatása.
3.3.2. A gyógypedagógiai alapismeretek tantárgy tartalma:
- a gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, feladata,
- a gyógypedagógiai nevelés-oktatás intézményrendszere,
- a fogyatékosság fogalma, jellemzői általában, a különleges gondozási-nevelési szükséglet,
- a fogyatékossági típusok és ismérveik;
- a fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának intézményrendszere,
- a fogyatékos gyermekek családi és intézményes gondozásának, nevelésének jellemzői,
- a szabadidő szervezésének sajátosságai fogyatékossági áganként (játék, munka jellegű, művészeti tevékenységek, sport stb.),
- kapcsolattartás az intézményen belül és kívül.
3.3.3. Háztartásvezetési ismeretek tantárgy tartalma:
- az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok,
- a táplálkozási szokások,
- az étel-főcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,
- az ételkészítés alapműveletei,
- a háztartási kisgépek alapvető típusai, a különböző eszközök és azok biztonságos használata,
- az egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítási szabályai,
- a gyümölcs-, zöldség-, hús- és halfélék tartósítási módjai,
- a tartósított élelmiszerek tárolási szabályai,
- a fűszerek típusai,
- az alkalomhoz illő terítési, tálalási, felszolgálási szabályok,
- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,
- a tisztító-, mosó- és takarítószerek, eszközök és ezek használata,
- a szobanövények gondozása,
- az esztétikus környezetkialakítás szabályai,
- a lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok elkészítési és javítási módja, a kézi és a gépi varrómunka.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Gyakorlati vizsga - nem adható felmentés.
Szóbeli vizsga - nem adható felmentés.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján kettő osztályzatot kap:
- szakmai elmélet,
- szakmai gyakorlat.
5.1. A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsga osztályzatát a szóbeli vizsga három tantárgyára adott érdem] egyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.
5.2. A gyakorlati vizsga értékelése
A jelölt a gyakorlati vizsgára írásbeli vázlattal készül. A :foglalkozáson és annak értékelésében részt vesz a gyakorlatvezető pedagógus és a gyakorlati helyet biztosító intézmény vezetője vagy szakmai helyettese vagy a munkaközösség-vezető.
A jelölt munkáját vizsgalapon kell értékelni és javaslatot kell tenni az osztályzatra. A javasolt osztályzatban tükröződnie kell az írásbeli felkészülés tartalmának, a konkrét gyakorlati feladat megvalósítási módjának és az önértékelésnek.
A gyakorlati vizsga lapját a gyakorlatot vezető pedagógus és az intézmény vezetője vagy szakmai helyettese vagy a munkaközösség vezetője írja alá.
5.3. Az eredménytélen vizsga
Eredménytelen-a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.
A jelölteknek pótvizsgát az eredménytelen vizsgarészekből, illetve tantárgyakból kell tennie.
Elégtelen gyakorlati vizsga esetén a szóbeli vizsga nem kezdhető meg:
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézményt a vizsga időpontjában érvényes OM rendelet határozza meg.
2. A központi program használata az iskolarendszerű képzésben kötelező.
3. Az iskolarendszeren kívüli képzéshez a képző intézménynek képzési programot kell készítnie, melyhez a központi programot is felhasználhatja.
4. Az iskolarendszeren kívüli képzés minimum óraszáma (elmélet + gyakorlat) 500 órai
5. Eredményes az a vizsga, melyen egyetlen vizsgarész vagy részfeladatra adott jegy sem elégtelen.
6. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a kötelező óraszám legalább 300 óra elmélet és 200 óra gyakorlat, amelyből 100 óra készség- és személyiségfejlesztő gyakorlat, 100 óra pedig intézményi gyakorlat az alábbi bontásban:
a) Intézménylátogatás három intézményben, összesen 15 óra:
- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,
- Gyermekjóléti Szolgálat,
- Gyámhivatal;
b) Hospitálás három különbözd típusú intézményben, összesen 15 óra
- gyermekotthon,
- gyógypedagógiai diákotthon,
- alapellátás intézményei közül valamelyik;
c) Gyakorló foglalkozás egyénileg, összesen 70 óra a b) pontban jelöltintézmény egyikében.
Feladatok:
- gondozási feladatok ellátása,
- tanult szabadidős tevékenységek szervezése; vezetése,
- gazdálkodási-háztartási feladatokban közreműködés. A látogatáshoz és hospitáláshoz szempontokat és feladatokat a képző intézménynek kell adni. Amennyiben a jelölt ebben a munkakörben dolgozik, akkor 35 óra gyakorlatot köteles eltölteni egy székhelyén kívüli intézményben. Az intézménylátogatást és hospitálást nem kell teljesítenie. A gyakorlati vizsgát teljesíteni kell.
7. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet hatálybalépése előtt gyermek- és ifjúsági felügyelő képzésben szerzett képesítés egyenértékű e mellékletben szereplő követelmények szerinti képesítéssel.