1/2002. (I. 11.) OM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról

A szakképzésgól szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a szakmai követelmények kiadásáról szóló, módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. §

Az R. mellékletének I. részével közzétett jegyzékben szereplő, az állam által elismert - az oktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények e rendelet melléklete szerint egészülnek ki.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Pálinkás József s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet az 1 /2002. (l. 11.) OM rendelethez

[Melléklet a 16/1994. (VIl. 8.) MKM rendelethez]

Jegyzék

az állam által elismert - az oktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

Gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 541499 02

2. A szakképesítés megnevezése: Gyermek- és ifjúsági felügyelő I.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyermek- és ifjúsági felügyelő a nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő, a pedagógus, a gyógypedagógus segítgtársa a bentlakásos, valamint napi bejárásős gyermekés ifjúságvédelmi, szociális és oktatási-nevelési intézményekben. A pedagógussal/nevelővel közösen elvégzett tervezőmunka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, a gondozási és napirendi feladatok, valamint a szünidei munka irányítását, a háztartásvezetéssel kapcsolatos feladatait, illetve tanulássegítő tevékenységét.

Segíti a gyermek szociális integrációját, részt vesz az egyéni képességek fejlesztésében, a közösségek szervezésében, irányításában, tevékenyen közreműködik a gyermekek és ifjak nevelésében, szocializációjában.

A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:

1. Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének tervezésében, szervezésében, irányításában.

2. Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába.

3. A nevelő irányítása alapján eredményesen közreműködik a tanulási és képességfejlesztő tevékenységek hatékony megvalósításában. Részt vesz a gyermekotthonban folyó tanulási folyamat szervezésében, irányításában.

4. Részt vesz a gondozási, egészségügyi tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában.

5. Közreműködik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában.

6. Részt vesz a gazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátásában.

7. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt.

8. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában.

9. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.

10. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.

11. A munkavégzéshez szükséges szakmai és önismeret.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében; szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének tervezésében, szervezésében, irányításában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializácíós esélyek növelésében,

- a nevelő irányítása mellett a befogadás alaki feltételeinek, és szükség szerint az értesítési kötelezettségeknek eleget tenni,

- a nevelő irányításával a befogadással kapcsolatos adminisztratív, szervezési, tájékoztatási feladatokat elvégezni,

- átérezni az újonnan bekerült gyermek fájdalmát, "veszteségét", magányosságát és "talajtalanságát", a csalódtól való elszakadás negatív élményének feldolgozásában segítséget nyújtani,

- egyéni beszélgetést folytatni kompetenciahatárainak és a szakma etikai szabályainak betartásával,

- a gyermek mielőbbi megismerésére, szokásainak, viselkedésének megfigyelésére (étkezés, játék, kapcsolatteremtés stb.),

- a gyerek biztonságérzetének kialakítása érdekében tevékenykedni,

- hozzájárulni a gyermek félelmeinek, szorongásainak oldásához,

- minél előbb bevonni az új gyermeket a csoport tevékenységébe,

- ellenőrizni az előírásnak megfelelő ruházat meglétét, erről vezetni a szükséges nyilvántartásokat, illetve részt venni a hiányzó ruhaneműk pótlásában;

- javaslatával segíteni a nevelőt a gondozott gyermekek zsebpénzének odaítélésénél,

- segítséget nyújtani a képezhetetlen tanköteles korú gyermek zsebpénzének személyre szóló felhasználásában, - közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,

- munkája során a szülői jogok figyelembevételével eljárni,

- a szülőkkel megfelelő kapcsolat kialakítására és a hatékony együttműködésre,

- a szülőt problémájával megfelelő szakemberhez irányítani,

- segítő, tisztázó beszélgetések folytatására és tanácsadásra,

- megteremteni a gyermekek részére azt a személyi, fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt légkört, amelyben lehetőség van a gyermek korának megfelelő tevékenységekre, a játékra, tanulásra, pihenésre,

- megfelelő szervezőkészséggel és ösztönzéssel biztosítani a napirendben és a különbözd tevékenységekben a pihenés, szórakozás és a munka helyes egyensúlyát.

2. feladatcsoport

Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- olyan pozitív értékeket, normákat, viselkedési mintákat közvetíteni, amely hozzájárulhat a fiatalok magatartásának korrekciójához, a szocializációs zavarok enyhítéséhez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez,

- elősegíteni a gyermekek szocializációját,

- közreműködik a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,

- a gyakorlati munkában a módszerek, eszközök kiválasztására, az egyéni és különleges bánásmód hatékony alkalmazására,

- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet betölteni,

- megkülönböztetni a leggyakoribb magatartási problémákat,

- elősegíteni a gyermek- és ifjúsági közösségek kialakulását, fejlesztését,

- a csoport, a közösség hagyományrendszerének alakítására, formálására,

- az erkölcsi szokások és értékek elfogadtatására, az akarati élet alakítására,

- deviancia kialakulási folyamatát értelmezni, az érzelmi zavaroknak és a környezeti tényezőknek a szerepét felmérni,

- nevelési problémák, konfliktusok kompetenciájának megfelelő szintű kezelésére,

- a gyermek sajátosságainak figyelembevételével a különböző magatartásformák és következményeik értelmezésére, hatékony eljárás alkalmazására, a társas magatartásformák megítélésére,

- az elismerés és elmarasztalás módszerének alkalmazására,

- alkalmazni a magatartási problémák kezeléséhez a tényfeltáró beszélgetés, a megnyugtatás, a megértés és elfogadás módszereit,

- a pedagógus, nevelő segítőjeként önálló munkavégzésre, a különféle tevékenységek szervezésére, vezetésére, segíteni a gyermekeket a kudarcok feldolgozásában, - felismerni az egyes életkori szakaszok jellemzőit,

- a gyermeki személyiség megismerésére, illetve ebben a folyamatban a pedagógus, neveld segítségére lenni,

- a nevelő segítségével a legegyszerűbb személyiségfeltáró módszerek alkalmazására és az eredmények feldolgozására,

- a fogyatékosságra és az eltérő magatartásra nevelési problémákra utaló jelek felismerésére,

- a szükséges rehabilitációs munka elősegítésére,

- gyógypedagógus irányítása mellett a fogyatékosok nevelésébe bekapcsolódni,

- az egyéni gondozási-nevelési tervek megvalósításában aktívan részt venni,

- a szakember segítőjeként fejlesztőpedagógiai módszereket alkalmazni:

3. feladatcsoport

A nevelő irányítása alapján eredményesen közreműködik a tanulási és képességfejlesztő tevékenységek hatékony megvalósításában. Részt vesz a gyermekotthonban folyó tanulási folyamat szervezésében, irányításában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- a tanítási-tanulási folyamat törvényszerűségeinek, módszereinek és eszközeinek a gyakorlatban történő alkotó alkalmazására,

- az iskola és a tanórán kívüli ismeretszerzés, a tanulás lehetőségeinek kreatív felhasználására, készség- és képességfejlesztésre, egyéni segítségnyújtásra, gyakoroltatásra (olvasás, diktálás, számolás, helyesírás stb.),

- a gyógypedagógus irányítása mellett a fogyatékosok fejlesztésében részt venni,

- biztosítani a nyugodt feltételeket a tanuláshoz.

4. feladatcsoport

Részt vesz a gondozási, egészségügyi tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- segíteni a gyermek higiéniai szokásainak kialakítását, gyakorlatát, illetve később e szokások megszilárdítását,

- a leggyakrabban előforduló sérülések ellátására,

elsősegélynyújtásra, baleset megelőzésre,

- betegségek tüneteinek felismerésére, beteg gyermek ápolására-lázas állapot konstatálása méréssel, és lázcsillapító beadás, a bőrön történő elváltozások, kiütések, illetve a normális fiziológiás és mentális állapottól való eltérés észlelése, ezek jelzése a névelő és az orvos felé, és az általuk meghatározott ápolási teendők ellátására,

- felvilágosító, prevenciós programok szervezésében, megvalósításában részt venni,

- baleset, betegség esetén önállóan, az azonnali szakszerű intézkedést megtenni, vagy megfelelő szakemberhez fordulni,

- ellátni a gyermek életkorához, egészségi állapotához kapcsolódó gondozási feladatokat, kielégíteni speciális gondozási szükségleteket, például éjszakai gondozási teendők ellátása,

- bevonni a gyermekeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően a gondozási feladatok ellátásába, illetve elősegíteni az életkornak megfelelő önellátás kialakítását,

- figyelembe venni az életkórnak és évszakoknak megfelelő ruházat és az egészséges fejlődéshez szükséges táplálék biztosítását, illetve a gondozottak ízlését ennek megfelelően befolyásolni,

- folyamatos gondozási feladatok ellátására (köröm, haj, ruházat, ágynemű, személyes környezet gondozása),

- az intézmény napi- és szokásrendjének kialakítására, betartására és betartatására,

- az egészséges táplálkozási, öltözködési és tisztálkodási szokások alakítására,

- a kábítószerek tünetei felismerésére,

- az orvos által előírt gyógyszerek pontos adagolására, a szükséges terápia betartására, például cukorbetegség, lisztérzékenység,

- speciális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek megfelelő táplálására, például lisztérzékenység, cukorbetegség stb.,

- segítséget nyújtani a- gyógyászati segédeszközök használatában és tisztán tartásában,

- hatékonyan közreműködni a környezetvédelmi és környezetgondozási munkák szervezésében, irányításában, s ebbe bevonni a gyermekeket/fiatalokat,

- felismerni a környezetszennyezés forrásait, illetve a szennyezés elkerülésének módjait,

- környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív szemlélet formálására.

5. feladatcsoport

Közreműködni a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében; vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti. feladatok ellátásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- a szabadidő fogalmának helyes értelmezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a gyerekeket,

- segíteni a pedagógust, a nevelőt a szabadidős, kulturális, sport-. és egészségügyi programok lebonyolításában,

- tervezni illetve önállóan vezetni a különböző szabadidős tevékenységeket,

- az egyén és a csoport életkorát jellemző sajátosságainak figyelembevételével a szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására,

- szabadidős technikák kreatív alkalmazására,

- a játék feltételeinek biztosítására, az egyes életkorokra jellemző játékok tanítására, irányítására, vezetésére, a szabálytudat fejlesztésére,

- különféle természetes és mesterséges anyagok (papír, textil, agyag, fa, falevél, kavics, gyöngy, fonal stb.) felhasználásával és különféle képzőművészeti technikai eljárások alkalmazásával terem díszítése, játékok; bábok, dramatizáláshoz szükséges kellékek és ajándékok készítésére,

- az ünnepélyek, a megemlékezések, a különféle műsorok szervezésére, hagyományok ápolására,

- a pedagógus, a nevelő segítőtársaként tematikus csoportfoglalkozások, csoportos irodalom vagy művészeti foglalkozások, kreatív és terápiás célzatú foglalkozások során közreműködni,

- a környezetükben található közművelődési intézményekkel kapcsolat kialakítására, a programokba való bekapcsolódás megszervezésére,

- hatékonyan közreműködni az otthonokat/intézményeket érintő események rendezésében, levezetésében,

- családias jellegű programok szervezését lebonyolítani (pl. karácsony, húsvét, születésnap stb.), illetve személyre szóló ajándékok készítésére.

6. feladatcsoport

Részt vesz a gazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezni és végezni,

- a gondozott gyermekek számára olyan praktikus, háztartásvezetési ismereteket nyújtani, amelyekkel az önálló életkezdést, életvezetést segítheti elő,

- munkavégzésében mintául szolgálni a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatában, állagmegóvásában,

- ismeretek nyújtására az ésszerű takarékosságról, az anyagok célszerű és hasznos újrafelhasználásáról,

- az átadott pénzeszközök felhasználásának megtervezésére, a felhasználás során a pénzügyi szabályok betartására, a megfelelő .dokumentálásra,

- háztartási feladatok szervezésére,

- a közegészségügyi előírások betartására,

- az életkor szükségleteinek megfelelő étrend összeállítására; elkészítésére,

- étkezési szokások alakítására,

- az otthon környezetének alakítására (takarítás, ápolás),

- a mosási és egyszerűbb javítási (varrás), díszítési műveletek elvégzésére,

- az élelmiszerek egészségügyi előírásoknak megfelelő tárolására,

- a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek előírásoknak megfelelő tárolására, elzárására,

- a balesetek megelőzése érdekében háztartási gépeket előírás szerint használni, kezeltetni (pl. vasaló, kenyérpirító, mosógép stb.) és erre a gondozottakat megtanítani,

- a munka-, tűz- és balesetmegelőző előírásokra vonatkozó szabályokat betartani és betartatni.

7. feladatcsoport

Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- szóbeli, írásos és képi közlés alkalmával, valamint magatartásában és megjelenésében példát mutatni a gyermekek előtt,

- áttekinteni a gyermekvédelmi munka összefüggéseit, a tevékenység fontosságát a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és az ínadaptált gyermek további életútja szempontjából,

- az intézményhez kapcsolódó szakmai szervezetek, intézmények munkáját megismerni, azok tevékenységét integrálni,

- meghatározni az azonosságokat és különbözőségeket a szabályok, szakmai normák, az ellátás és teljes körű ellátás fogalomkeretén belül,

- a szülői jogok és kötelességek ismeretében a szülővel való együttműködésre;

- á családot segítő személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel való együttműködésre,

- együttműködni a fiatalok utógondozójával, hivatásos pártfogójával,

- biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését,

- a munkájához szükséges jogi fogalmak használatára és értelmezésére (gyámság, eseti gondnok, szülői felügyeleti jog).

8. feladatcsoport

Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- megismerni az intézmények) alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit,

- munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott alapelvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végezni,

- megismerni a gyermekek, fiatalok, családok személyi dokumentációját, a bennük levő információkat, és azokat elemző, tervező munkájában hasznosítani,

- saját tevékenységének tervét elkészíteni, az ellátottakra vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésben közreműködni,

- szakszerűen rögzíteni munkája kapcsán a gyermekek fejlődésében bekövetkezett változásokat, az esetleges elakadási, visszaesési periódusokat, annak vélhető okait, segítő tevékenységének eredményeit,

- az eseményeket a tartalmi, formai követelmények figyelembevételével eseménynaplóban, jegyzőkönyvben, jelentésben rögzíteni,

- foglalkozási tervet, egyszerűbb forgatókönyvet elkészíteni,

- segíteni a nevelőt az adminisztrációs munkák elvégzésében,

- igény szerint önállóan egyéb adminisztrációs feladatokat is ellátni,

- engedély nélküli eltávozás esetén a szükséges intézkedések megtételére,

- a rendszeresített dokumentumok helyes, pontos használatára,

- a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásának elszámolására.

9. feladatcsoport

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.

A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során

- a rábízott adatokat, információkat bizalmasan kezelje, a titoktartás kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme érdekében,

- tartsa tiszteletben a gyermekek/ifjak személyiségének meglévő értékeit, jogait,

- tudjon szakmai teamben dolgozni, és a team tagjaként esetközpontú konzultáción részt venni,

- ismerje és tartsa be az illetékessége határait,

- munkáját a vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával előítélet-mentesen végezni.

10. feladatcsoport

A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során

- ismerje és alkalmazza a társas érintkezés szabályait,

- ismerj e a közvetlen emberi kommunikáció folyamatát,

- tudja értelmezni és tolerálni a gyermekek/ifjak sajátos kommunikációs jelzéseit,

- ismerje saját kommunikációjának hatékony eszközeit, esetleges gyengeségeit,

- tudja értelmezni a konfliktusokat,

- alkalmazza a konfliktuskezelés és meggyőzés technikáit, módszereit;

- megfelelően értelmezni a metakommunikációs és kommunikációs jelzéseket,

- az esetleges megértési problémák figyelembevételével kommunikálni (gondozott gyermekével, annak vérszerinti családjával),

- az egyedi probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközök megtalálására;

- saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthető érvelésre, vegye figyelembe mások szakmai indokait, legyen képes kulturáltan megvitatni azt,

- a fogyatékosok kommunikációs jelzésének megértésére,

- egyszerű kommunikációs játékok vezetésére,

- a helyes kommunikációs értékrend közvetítésére, - alkalmazni a magatartási problémák kezeléséhez a tényfeltáró beszélgetés, a megnyugtatás, a megértés és elfogadás módszereit.

11. feladatcsoport

A munkavégzéshez szükséges szakmai és önismeret

A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során

- legyen tisztában a szakterületén használatos szakkifejezések jelentésével és azok ádekvát használatával,

- saját személyiségének védelmére is tudjon segítséget kérni;

- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,

- ismerje fel a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,

- tegyen tisztában azzal, hogy munkája során milyen problémákat, milyen típusú szakember képes kezelni munkaterületén kívül és azon belül,

- felismerni és fő vonalaiban értelmezni az összes nevelési tényező és módszerek együtthatását,

- segítséggel értelmezni a transzferhatárok lényegét,

- segítséget nyújtani a fiatalok életpályájának tervezésében,

- a másság, a vallási és etnikai különbözőségek elfogadására,

- munkáját a családi hagyományok, szokások, vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával és figyelembevételével végezni,

- megfelelően használni és értelmezni a gyermekvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat, szakkifejezéseket.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

1.1. Érettségi bizonyítvány, amely egyben a beiskolázás feltétele is.

1.2. A képzési idő teljesítésének igazolása.

1.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyag egységek (modulok) követelményeinek teljesítése. A köztes szóbeli vizsga eredményes letétele.

Legalább elégséges érdemjegy az alábbi tantárgyak követelményeiből:

- gondozási és egészségügyi ismeretek,

- háztartásvezetési ismeretek.

A követelményeket központi tételsor tartalmazza.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A jelölt központi írásbeli feladatot old meg a következő tantárgyakból:

- Szociológiai alapismeretek

- Gyógypedagógiai alapismeretek

- Jogi ismeretek

A vizsga időtartama: 120 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) A jelölt a javasolt témakörökből záródolgozatot készít: A dolgozatok végleges témaköreit a képző intézmény hagyja jóvá és ad szempontokat azok elkészítéséhez.

A záródolgozatok leadási határideje a szóbeli vizsga megkezdése előtt négy hét. A záródolgozatot a képzésszervező intézmény szakmailag bíráltatja, és érdemjeggyel minősíti. A dolgozatot és a bírálatot a szóbeli vizsga időpontja előtt legalább tíz nappal előbb eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A bírálat javasolt érdemjegyet tartalmaz, melyet a vizsgabizottság véglegesít.

b) A gyakorlati vizsgára központi feladatok alapján kerül sor.

Témakörei:

- konkrét konfliktushelyzet elemzése, ahol a szituációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit kell alkalmazni, vagy

- esetleírás alapján annak elemzése,

- a probléma kezelésére tett javaslatok, az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján.

A központi írásbeli és gyakorlati vizsgára egy időben, a hivatalos vizsganapokon kerül sor.

A vizsga időtartama: 120 perc.

2.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy tételt húz, részére tételenként 10-10 perces felkészülési időt kell biztosítani.

A feleletek ideje tételenként maximum 10 perc. A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Pedagógia és szabadidő pedagógia

- Pszichológia

- Gyermek- és ifjúságvédelem

A vizsga tételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézmény a jelölt tudomására hozza.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

3.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A szociológia tantárgy tartalma:

- az alapvető szociológiai és társadalmi ismeretek, amelyek szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelem területéhez,

- a társadalmi rétegképződés folyamata és törvényszerűségei,

- a társadalmi mobilitás jelensége, okai és követelményei,

- az egyén és társadalom konfliktusa, a deviancia kialakulása,

- az etnikai kisebbség szocializációs sajátosságai, jellemző társadalmi megnyilvánulásai,

- a szociálpolitika fogalma, megközelítési szintjei, intézményei,

- az önkormányzat szerepe a szociálpolitika megvalósításában,

- a szociális munka fogalma, az egyéni és a csoportos szociális munka jellemzői, valamint a szociális munka etikai kérdései.

A gyógypedagógia tantárgy tartalma:

- a gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, feladata,

- a gyógypedagógia intézményrendszere, tárgyi szabályozása,

- a fogyatékosság fogalma, okai, fajtái, tüneti megnyilvánulásai (látás, hallás, beszéd, mozgás, értelmi),

- a speciális nevelés szükséges,

- a korai fejlesztés rendszere,

- az integráció és szegregáció lehetősége, feladatai,

- a munkára nevelés lehetőségei, feltételei,

- a rehabilitáció,

- az egyéb speciális nevelést igénylő gyermek Cinadaptáció, magatartási zavarok, tanulási zavarok, a neurotikus gyerek, az autisztikus gyerek).

A jogi ismeretek tantárgy tartalma:

- a jogalkotás rendszere;

- az alkotmány tartalma (államhatalmi ágak megosztása);

- szociális ismeretek:

- szociális ellátás alapjai, elvei, fajtái,

- szociális ellátások személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szakosított ellátások;

- családjogi ismeretek:

- fiatalkorúak házasságkötése, családi jogállás,

- örökbefogadás,

- gyermek tartása - szülői felügyelet,

- a gyámság általános szabályai;

- polgárjogi ismeretek:

- jogképesség, cselekvőképesség,

- gondnokság, ideiglenes gondnokság;

- a kiskorúak bűntető jogi védelme;

- az ellátásra szorulók jogi védelme;

- közoktatási ismeretek;

- a tankötelezettség értelmezése;

- a gyermekes családoknak járó ellátások, családtámogatási rendszer.

3.2. A gyakorlati vizsga tartalma

a) Az írásbeli záródolgozat témakörei tartalmazzák az elméleti ismeretek és a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat.

Témakörök:

- egy gyermek vagy gyermekcsoport személyiségének, fejlődésének bemutatása, jellemzése, fejlesztési terv készítése,

- egy szabadidős tevékenység megtervezése, értékelő elemzése,

- szabadidős foglalkozáshoz segédanyag készítése, felhasználási lehetőségének bemutatása, elemzése,

- egy adott gyermekkel vagy gyermekek csoportjával történő foglalkozás leírása az elért eredmények elemzésével,

- bármely, az elméleti és gyakorlati képzéshez tartalmilag szervesen kapcsolódó téma kidolgozása, melyet a képző intézmény jóváhagyott.

b). A központi feladatlap anyagát a szakmai és vizsgakövetelmény komplexen tartalmazza.

3.3. A szóbeli vizsga tartalma

3.3.1. Pedagógia tantárgy tártalma:

- a nevelés fogalma, a nevelést befolyásoló tényezők,

- a nevelés cél-, feladat- és eszközrendszere,

- a nevelési folyamat jellemzői (értékszocializáció, szocializációs közegek, érték- és normaátszármaztatás, a szükségletek rendszere),

- a nevelés módszerei, az értékelés jellemzői és típusai, - a nevelés egyéni és közösségi jellege,

- a csoport és közösség megszervezésének, irányításának, fejlesztésének lehetőségei és feladatai,

- á gyermek és a közösség megismerésének módszerei, lehetőségei,

- a nevelés színterei, azok jellemzői,

- a nevelés speciális esetei, az átlagtól eltérő gyerekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei és módszerei (tehetséges gyermek, retardált, lassabban fejlődő gyermek),

- a pedagógiai konfliktusok jellemzői; a problémák kezelésének lehetséges módszerei a nevelés folyamatában,

- az empátia jelentősége a nevelőmunkában,

- a pedagógiai kommunikáció típusai, jellemzői,

- a pedagógus/nevelő vezetési stílusa, módszerei,

- az oktatás fogalma, törvényszerűségei,

- a tanulás irányítása, szervezése, módszerei,

- a gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló csoportok, gyermekek speciális nevelésének kérdései,

- a szexuális életre nevelés területei, jellemző jegyei,

- a lakásotthoni nevelés különböző tevékenységformái, azok pedagógiai jellemzői,

- családpedagógiai és családgondozási alapismeretek.

3.3.2. Szabadidős tevékenység pedagógiája és módszertana:

- a szabadidő fogalma, szerepe, pedagógiai értéke,

- szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk,

- a játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai,

- a játék feltételei,

- az asszisztens feladatai a játék szervezésében, irányításában,

- a művészeti tevékenységek: irodalmi, ének-zenei, nevelési, képzőművészeti tevékenységek típusai, lehetőségei; fajtái,

- mozgás és sporttevékenységek típusai, feladatai, lehetőségei,

- egyéb szabadidős tevékenységek lehetőségei,

- a gyerekek és ifjak munkatevékenységei.

3.3.3. A pszichológia tantárgy tartalma

Általános lélektan:

- a pszichológia fogalomrendszere,

- a viselkedés biológiai alapjai: a pszichikum működése, az idegrendszer szerepe, fő részei, szerkezete és működése,

- az emberi megismerés alapjelenségei: az érzékelés, az észlelés, a figyelem fiziológiai alapjai, folyamata; a tanulás, emlékezés és gondolkodás elemei, pszichológiai alapjai,

- a motiváció és az érzelmek kapcsolata: a motiváció alapfogalmai, az alapvető motívumok rendszere; az érzelmek összetevői, jellemző típusai, az akarati cselekvés kialakulásának és lefolyásának jellemzői,

- a személyiség fogalma, összetevői (adottság, képesség, jellem), fontosabb személyiségelméletek, a személyiségalakulás folyamata, az alapvető személyiségvizsgáló módszerek,

- az önismeret kialakulásának folyamata, az énkép elemei, az énképvédő mechanizmusok az önismeretszerzés lehetőségei.

Fejlődéslélektan:

- a fejlődéspszichológia fogalomrendszere és hatótényezői,

- a pszichés fejlődés főbb jellemzői, a fejlődés általános törvényszerűségei és alapvető elméletei,

- az egyéni és életkori sajátosságok, a fejlődés külső és belső eltérései, menete és zavarai,

- az egyes életkori periódusok jellemzői,

- a normáltól való eltérő fejlődés típusai, jellemző sajátosságai.

Pedagógiai pszichológia:

- a családi nevelés pszichológiai hatásmechanizmusai,

- az anya-gyerek kapcsolat jelentősége,

- az intézményes nevelés pszichológiai hatásmechanizmusai (óvoda, iskola, lakásotthon),

- a kiemelkedő képességű, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal és a nehezen nevelhető gyermekkel való bánásmód pszichológiája, problémái, az egyéni bánásmód hatásmechanizmusa,

- a lakásotthonokban é16 gyermekek érzelmi életének pszichológiai jellemzői,

- a "segítő kapcsolat" pszichológiai hatásai. Szociálpszichológia:

- a szocializáció fogalma, folyamata, a különböző szocializációs közegek szerepe,

- a csoport fogalma és típusai, - a szerep, a státusz fogalma,

- a csoport kialakulásának és működésének folyamata, struktúrája, a személyiségre gyakorolt hatása,

- az előítéletek és a bűnbakképzés személyiségfejlődésre gyakorolt hatása.

3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy tartalma

3.3.4.1. A gyermek- és ifjúságvédelem jogi háttere

- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, a gyermekvédelmet meghatározó társadalmi tényezők,

- a gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermeknépesség csoportok, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának okai,

- a gyermekvédelem szervezeti felépítése, irányítása, finanszírozása,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) célja, alapelvei, a gyermek védelmének rendszere,

- a Gyvt.-ben meghatározott pénzbeli ellátások,

- a gyermekjóléti alapellátás célja, feladata és intézményei (különös tekintettel a gyermekjóléti szolgálatokra);

- a gyermekvédelmi szakellátás célja, feladatai és intézményei,

- az utógondozás feladata, az utógondozói ellátás elrendelésének jogi, pedagógiai kérdései,

- a gyermekvédelem rendszerével együttműködő intézmények, szakemberek feladatai (különös tekintettel a védőnői hálózatra és az óvodai-iskolai gyermekvédelemre),

- a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságok feladat- és hatásköre,

- a városi - valamint a megyei, fővárosi gyámhivatalok feladat- és hatásköre,

- a gyermekvédelem határán lévő intézmények (javítóintézet, a fiatalkorúak hivatásos pártfogói) működése, reszocializációs feladatai.

3.3.4.2. A gyermek- és ifjúságvédelem módszertani kérdései

- a gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés célja, feladata,

- az állami gondoskodásban élő gyermekek személyiségének, érzelmi kötődéseinek jellemzői, a személyre szóló törődés fontossága,

- a szocializációs zavarok, a reszocializáció célja, feladata,

- a magatartási problémák okai és megjelenési formái (viselkedészavar, kapcsolatzavar, teljesítményzavar),

- az antiszocialitás és deviancia fogalma és megnyilvánulási formái,

- a gyermekkori antiszocialitás kialakulását elősegítő családi és környezeti tényezők témaköre,

- az újkori devianciák, újkori veszélyeztető tényezők,

- az abuzusok fajtái,

- az előítélet megnyilvánulási formái.

3.3.6. A köztes szóbeli vizsga tartalma

3.3.6.1. A gondozási és egészségügyi ismeretek tantárgy tartalma:

- az egészség és betegség fogalma;

- az egészségvédelem alapjai, fontossága, szervezete;

- a nevelés és egészségnevelés kapcsolata, az intézmények egészségvédelmi munkája;

- a természetes és mesterséges környezet egészségügyi követelményei;

- a gondoskodás, a személy- és környezetgondozás folyamata, szoktatás és gyakoroltatás feltételei, a gondozás alapfogalmai;

- a helyes életritmus kialakításának és napirend betartásának követelményei;

- a gondozási tevékenységek típusai, annak jellemzői, a gyermek- és ifjúsági felügyelő feladata ezen a területen;

- az önkiszolgálás kialakításának folyamata;

- a fokozott gondozást igénylő gyermekek gondozásának és ápolásának követelményei, a velük való bánásmód sajátosságai;

- a táplálkozás, az öltözködés, a tisztálkodás egészségtana;

- a korszerű táplálkozás alapkövetelményei;

- a fertőző betegségek tünetei, teendők, a fertőzés megelőzésének lehetőségei;

- az elsősegélynyújtás szabályai, területei: vérzések,

= sebellátás,

= égés, forrázás, napszúrás,

= ájulás, eszméletvesztés,

= kimentés szabályai,

= csont, ízület és izomsérülések,

= fej- és mellkas-sérülés,

= mérgezések,

= a segélyhívás követelményei;

- a szervezetet kárósító tényezők, ezek megelőzési lehetőségei;

- a kábítószerek alapvető típusai, a szerek használatának tünetei.

3.3.7.2. Háztartásvezetési ismeretek tantárgy tartalma;

- az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok,

- az élelmiszer-készítési és a táplálkozási szokások,

- az ételfőcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,

- az ételkészítés alapműveletei, a kőközlő műveletek, a tálalási és adagolási módok,

- a háztartási kisgépek alapvető típusai, a különböző eszközök és azok biztonságos használata,

- az egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítási szabályai,

- az ételfőcsoportok tálalási és felszolgálási módjai, az ehhez szükséges eszközök,

- a gyümölcs-, zöldség-, hús- és halfélék tartósítási módjai,

- a tartósított élelmiszerek tárolási szabályai,

- a fűszerek típusai, `

- az alkalomhoz illó terítési, tálalási, felszolgálási szabályok,

- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,

- a tisztító-, mosó- és takarítószerek és eszközök és ezek használata,

- a szobanövények gondozása,

- az esztétikus környezetkialakítás szabályai,

- a textilipari anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk módja,

- a lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok elkészítési és javítási módja, a kézi és a gépi varrómunka.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Írásbeli vizsga - nem adható felmentés.

Gyakorlati vizsga - nem adható felmentés.

Szóbeli vizsga - nem adható felmentés.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján kettő osztályzatot kap:

- szakmai elmélet,

- szakmai gyakorlat.

5.1. Az elméleti vizsga értékelése

A szakmai vizsga osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsga tantárgyaira adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.

5.2. A gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga érdemjegyét a záródolgozat és a központi feladatlap értékelési útmutatója alapján adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.

5.3. Az eredménytelen vizsga

Eredménytelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.

A jelölteknek pótvizsgát az eredménytelen vizsgarészekből, illetve tantárgyakból kell tennie.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézményt a vizsga időpontjában érvényes OM rendelet határozza meg.

2. A központi program használata az iskolarendszerű képzésben kötelező.

3. Az iskolarendszeren kívüli képzéshez a képző intézménynek képzési programot kell készítnie, melyhez a központi programot is felhasználhatja.

4. Akik a korábbi középfokú gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítést (OKJ szám: 521499 01) végeztek el, a következd vizsgát kell letenniük:

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Jogi ismeretek

- Szociológiai ismeretek

Az úgynevezett különbözeti vizsgát tevék javasolt képzési ideje legalább 150 óra, amelyből 50 óra képességfejlesztő foglalkozás.

A bizonyítványba az alábbi módon kiszámított érdemjegyek kerülnek:

- szakmai elmélet: a régi bizonyítvány érdemjegye plussz a két új vizsgatárgy érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján kiszámított érdemjegy,

- szakmai gyakorlat: a régi bizonyítvány érdemjegye.

5. Akik a korábbi középfokú pedagógiai asszisztens szakképesítést (OKJ szám: 52 1499 03) végezték el, a következő vizsgát kell letenniük:

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Jogi ismertek

- Szociológiai ismerte

- Gyermek- és ifjúságvédelmi ismertek

A gyakorlati vizsga

Témakörei:

- konkrét konfliktushelyzet elemzése, ahol a szituációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit kell alkalmazni, vagy

- esetleírás alapján annak elemzése, a probléma kezelésére tett javaslatok, az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján.

A központi írásbeli és gyakorlati vizsgára egy időben, a hivatalos vizsganapokon kerül sor.

Az úgynevezett különbözeti vizsgát tevők javasolt képzési ideje minimum 280 óra. Ebből minimum 50 óra képességfejlesztő foglalkozás, 100 óra gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelmények szerint és 130 óra elméleti képzés.

A bizonyítványba az alábbi módon kiszámított érdemjegyek kerülnek:

- szakmai elmélet: a régi bizonyítvány érdemjegye plussz a három új vizsgatantárgy érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján készített érdemjegy;

- szakmai gyakorlat: a központi gyakorlati vizsga és a szakmai gyakorlatban kapott érdemjegyek matematikai átlaga alapján kiszámított érdemjegy.

6. Eredményes az a vizsga, melyen egyetlen vizsgarész vagy részfeladatra adott jegy sem elégtelen.

7. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a kötelező óraszám legalább 350 óra elmélet és 200 óra gyakorlat, amelyből 100 óra képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlat, 100 óra-pedig intézményi gyakorlat az alábbi bontásban:

a) Intézménylátogatás három intézményben, összesen 15 óra:

- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, - Gyermekjóléti Szolgálat,

- Gyámhivatal.

b) Hospitálás három különböző típusú intézményben, összesen 15 óra:

- gyermekotthon,

- gyógypedagógiai diákotthon,

- az alapellátás intézményei közül valamelyik.

c) Gyakorló foglalkozás egyénileg, összesen 70 óra a b) pontban jelölt intézmény egyikében.

Feladatok:

- gondozási feladatok ellátása,

- tanult szabadidős tevékenységek szervezése, vezetése, - gazdálkodási-háztartási feladatokban közreműködés. A látogatáshoz és hospitáláshoz szempontokat és feladatokat a képző intézménynek kell adni. Amennyiben a jelölt gyermek- és ifjúsági felügyelő munkakörben dolgozik, akkor 35 óra gyakorlatot köteles eltölteni egy székhelyén kívüli intézményben. Az intézménylátogatást és hospitálást nem kell teljesítenie.

Gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

1. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 1499 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gyermek- és ifjúsági felügyelő II.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyermek- és ifjúsági felügyelő a nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő, a pedagógus, a gyógypedagógus segítőtársa a bentlakásos, valamint napi bejárásos gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és oktatási-nevelési intézményekben. A pedagógussal, nevelővel közösen elvégzett tervezőmunka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, a gondozási és napirendi feladatok, valamint a szünidei munka irányítását, illetve háztartásvezetéssel kapcsolatos feladatait.

A gyermek- és ifjúsági felügyelt munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb feladatcsoportjai:

1. Részt vesz a gyermek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában.

2. Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamtóba.

3. Részt vesz az egészségügyi, gondozási tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában.

4. Közreműködik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában.

5. Bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe.

6. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt.

7. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában.

8. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfeleld munkavégzés.

9. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.

10. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- részt venni az új gyermek fogadásában, a gyermekcsoport felkészítésében és a csoport szokásainak megismertetésében, az otthon és a gyermek bemutatásában,

- türelemmel, empátiával és pozitív attitűddel megkönnyíteni az otthonba/csoportba történő beilleszkedését,

- figyelembe venni a gyermek érzelmi állapotát, melyet a családjából történő kiemelése miatt él át,

- részt venni a természetes és mesterséges környezet alakításában,

- figyelemmel kísérni a szükségleteknek megfelelő ruházat meglétét, jelezni a pótlás szükségességét, illetve részt venni a beszerzésben,

- bevonni a gyermekeket a ruházat tisztításába, javításába,

- javaslatával segíteni a képezhetetlen tanköteles korú gyermek zsebpénzének személyre szóló felhasználását,

- a gondozott gyermekek érdekeinek, épségének szem előtt tartására, biztonságuk megteremtésére,

- a napirend ésszerű betartására és betartatására,

a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére.

2. feladatcsoport

Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- elősegíteni a gyermekek szocializációját,

- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,

- biztosítani az egyéni és különleges bánásmódot,

- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet betölteni,

- az elismerés és az elmarasztalás módszerének alkalmazására,

- elősegíteni a gyermek- és ifjúsági közösségek kialakulását,

- a csoport, a közösség hagyományrendszerének alakítására, formálására,

- a szokások és értékek elfogadtatására,

- a gyakorlati munkában a módszerek, eszközök kiválasztására,

- nevelési problémák kompetenciájának megfelelő szintű kezelésére,

- átsegíteni a gyermekeket az őket ért kudarcokon,

- felismerni, és a nevelő munka során figyelembe venni az egyes életkori szakaszok jellemzőit,

- a gyermeki személyiség megismerésére, illetve ebben a folyamatban a pedagógus, nevelő segítségére lenni,

- a fogyatékosság tüneteinek felismerésére,

- biztosítani a nyugodt feltételeket a tanuláshoz,

- egyéni segítségnyújtásra, gyakoroltatásra (olvasás, diktálás stb.).

3. feladatcsoport

Részt vesz az egészségügyi, gondozási tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- a gyermek testi és mentális egészségének megőrzésére,

- segíteni a gyermek higiénés szokásainak kialakítását, alkalmazását, illetve később e szokások megszilárdítását,

- a gyermekek életkorától, egészségi és a személyiség állapotától függő mértékben az önkiszolgáló és egyéb tevékenységekbe történő bevonására,

- az önkiszolgáló feladatok szervezésére, irányítására, a nagykorúakat a szükséges és lehetséges mértékben bevonni, segíteni és igény szerint irányítani az önellátási, önkiszolgálási teendőkben,

- a leggyakrabban előforduló sérülések ellátására, elsősegélynyújtásra,

- betegségek tüneteinek felismerésére - lázas állapot konstatálása méréssel, a bőrön történő elváltozások, kiütések, illetve a normális fiziológiai és mentális állapottól való eltérés észlelése és ezek jelzése a nevelő és az orvos felé,

- az orvos által meghatározott, a beteghez, betegséghez igazodó ápolási feladat elvégzésére,

- folyamatos gondozási feladatok ellátására ép, egészséges, valamint fogyatékkal élők esetében egyaránt-köröm, haj, ruházat, ágynemű, személyes környezet gondozása,

- az intézmény napi- és szokásrendjének alakítására, betartására és betartatására,

- az éjszakai gondozási teendők ellátására, - a szervezet edzésére (levegő, víz, fény),

- a kábítószerek tüneteinek felismerésére,

- az orvos által előírt terápia betartására, gyógyszerek pontos adagolására, a gyógyszerek biztonságos kezelésére, tárolására,

- a gyógyászati segédeszközök használatában és tisztán tartásában segítséget nyújtani (hallókészülék, tiflotechnikai és mozgást segítő eszközök),

- a speciális szükségletű gyermek gondozási, egészségügyi igényeinek felismerésére és biztosítására,

- önálló ügyeleti ideje alatt krízishelyzetekben intézkedni (mentők, tűzoltók, rendőrség),

- alapvető környezetvédelmi feladatok betartására és betartatására, pozitív szemlélet formálására.

4. feladatcsoport

Közreműkődik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- a szabadidő fogalmának helyes értelmezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a gyerekeket,

- az egyén és a csoport életkorára jellemző sajátosságok figyelembevételével a szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére,

- a tanult szabadidős technikák kreatív alkalmazására, a gyermekekkel együtt játszani,

- a játék feltételinek biztosítására, az egyes életkorokra jellemző játékok tanítására, irányítására; vezetésére, a szabálytudat fejlesztésére,

- különféle természetes és mesterséges anyagok (papír; textil, agyag, fa, falevél, kavics, gyöngy, fonal stb.) felhasználásával szobák/termek díszítésére, játékok, bábok készítésére,

- segíteni a pedagógust, a nevelőt a séták; kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események, illetve tábori programok lebonyolításában,

- séták, kirándulások, a színház-, a mozi-, a kiállítás- és múzeumlátogatások lebonyolítására,

- gyermekkíséretet ellátni,

- a családi ünnepek előkészítésére, a hagyományok ápolására,

- a családi jellegű programok szervezésében segíteni (pl. karácsony, húsvét), illetve személyre szóló ajándékok készítésére,

- egyéni ünnepek (pl. születésnap, névnap, ballagás) szervezésére,

- az ajándékkészítésben a gyermekeknek segítséget nyújtani és az ajándék készítésére megtanítani.

5. feladatcsoport

Bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- háztartási feladatok szervezésére és ellátására,

- az átadott pénzeszközök felhasználásának megtervezésére, a felhasználás során a pénzügyi szabályok betartására, megfelelő dokumentálására,

- az eszközök, anyagok felvételének/átvételének és felhasználásának során a megfelelő nyilvántartásra,

- a közegészségügyi előírások betartására,

- az életkor szükségleteinek megfelelő étrend összeállítására; elkészítésére,

- kulturált és egészséges étkezési szokások alakítására,

- az otthon környezetértek alakítására (takarítás, ápolás),

- a mosási és egyszerűbb javítási (varrás), díszítési műveletek elvégzésére,

- a lakótér, a berendezések, a gépek, eszközök folyamatos tisztán tartására,

- a balesetek megelőzése érdekében háztartási gépeket elbírás szerint használni, kezeltetni (pl. vasaló, kenyérpirító, mosógép stb.), és erre a gondozottakat megtanítani,

- a munka-, tűz- és balesetmegelőző előírásokra vonatkozó szabályokat betartani és betartatni.

6. feladatcsoport

Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- megismerni és alkalmazni az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát,

- csoportmunka végzésére,

- kollégájának segítséget nyújtani, illetve segítséget igénybe venni,

- az értő figyelem módszerét használni,

- a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és szüleik előítéletmentes fogadására és az előítéletmentes magatartásra, megfelelő kapcsolat kialakítására,

- biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését.

7. feladatcsoport

Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában

A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes

- a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerét, szervezeti struktúráját megismerni,

- ismerni az intézmények) alapdokumentumainak körét, az egyes dokumentumok funkcióját,

- az intézmények) egyéb belső szabályzatainak értelmezésére, a saját tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó szabályzások pontos betartására,

- ismerni és eligazodni a gyermekek, fiatalok, családok személyi anyagát képező dokumentációkban, és betartani az ezzel összefüggő iratkezelési, adatvédelmi és titoktartási követelményeket,

- az eseménynapló szakszerű és hiteles vezetésére, rendkívüli események pontos rögzítésére a tartalmi és formai követelmények ismeretében,

- saját tevékenységét a napirendhez illeszkedően tervezni,

- az intézmény/otthon Házirendjét betartani és betartatni,

- az intézmény szakmai programjának végrehajtásával kapcsolatos feladatok megvalósításába bekapcsolódni,

- engedély nélküli eltávozás esetén a szükséges intézkedések megtételére.

8. feladatcsoport

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során

- tartsa tiszteletben a gyermekek/ifjak személyiségének meglévő értékeit, jogait,

- a rábízott adatokat, információkat bizalmasan kezelje a titoktartási kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme érdekében,

- ismerje és tartsa be az illetékessége határait,

- tudjon szakmai teamben dolgozni, és a team tagjaként esetközpontú konzultáción részt venni,

- a gyermek- és ifjúsági felügyelő szerep betöltésére és az előítélettől-mentes magatartásra,

- munkáját a családi hagyományok, szokások, vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával és figyelembevételével végzem,

- a másság, a vallási és etnikai különbözőségek elfogadására.

9. feladatcsoport

A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során

- a kommunikáció széles körű értelmezésére, tudatos alkalmazására, értékrend közvetítésére, a tiszta és nyílt kommunikációra,

- ismerje a közvetlen emberi kommunikáció folyamatát,

- az adott helyzetnek megfelelően alkalmazni (használni) a formális és informális kommunikációs stílust, jelzéseket,

- kihasználni a nonverbális kommunikációban rejlő érzelem- és kapcsolattartás közvetítési lehetőségét,

- önmagát helyesen kifejezni, és érveit érvényesíteni a kommunikáció eszközeivel,

- tudja értelmezni és tolerálni a gyermekek/ifjak sajátos kommunikációs jelzéseit,

- ismerje saját kommunikációjának hatékony eszközeit, esetleges gyengeségeit,

- tudja értelmezni a konfliktusokat, alkalmazni a konfliktuskezelés és meggyőzés technikáit, módszereit.

10. feladatcsoport

A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret

A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során

- rendelkezzen reális énképpel, és tudatosítsa, hogy személyisége munkaeszköz,

- saját személyiségének védelmére is tudjon segítséget kérni;

- ismerje a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,

- legyen tisztában azzal, hogy munkája során a problémákat milyen típusú szakember képes kezelni munkaterületén kívül és azon belül,

- ismerje és értelmezze a nevelési tényezők és módszerek együtthatását.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 1.1. Iskolai végzettség:

1.2. A képzési idő teljesítésének igazolása.

1.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyag egységek (modulok) követelményeinek teljesítése. Legalább elégséges érdemjegy (tantárgyanként) az alábbi tantárgyak követelményeib(íl a köztes (szóbeli) vizsgákon (iskolarendszeren kívüli képzés esetén):

- Pszichológia

- Gyógypedagógia

- Háztartásvezetési ismeretek.

A köztes vizsga központi tételek alapján történhet.

A köztes vizsga osztályzatai nem számítanak be a szakmai vizsga eredményébe.

2. A szakmai vizsga részei.

2.1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára a kötelező szakmai gyakorlat zárásaként kerül sor.

A vizsga időtartama, tevékenységtől függően 45-90 perc.

2.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy tételt húz, részére tételenként 10-10 perces felkészülési időt kell biztosítani.

A feleletek ideje tételenként maximum 10 perc. A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Pedagógia és szabadidő pedagógia - Gyermek- és ifjúságvédelem

- Gondozási és egészségügyi ismeretek.

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.

A vizsga tételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézmény a jelölt tudomására hozza.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

3.1. A gyakorlati vizsla tartalma

A jelölt a képzés követelményeinek megfelelően szakmai gyakorlaton vesz részt. A szakmai gyakorlat egész rendszerének feladata, hogy a közvetlen tapasztalatszerzés újtón ismerhesse meg a gyermek- és ifjúsági felügyelő a gyermekvédelem különböző intézményeit, az intézmények feladatait, azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik a gyermekvédelem valamilyen szintű gondoskodására szorulnak.

A gyakorlati vizsga anyagát az alábbi tevékenységek közül kell kiválasztani:

- a tanult szabadidős foglalkozás tervezése és vezetése,

- háztartással kapcsolatos tevékenység tervezése, szervezése a gyerekek bevonásával,

- gondozási tevékenység tervezése és vezetése, elemzése.

3.2. A szóbeli vizsga tartalma

3.2.1. Pedagógiai alapismeretek tantárgy tartalma:

- a nevelés fogalma, a nevelést befolyásoló tényezők,

- a nevelési folyamat jellemzői (értékszocializáció, szocializációs közegek, érték- és normaátszármaztatás),

- a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklés, környezet, nevelés,

- a nevelés egyéni és közösségi jellege,

- a nevelés módszerei, az értékelés jellemzői és típusai,

- a család fogalma, típusai, funkciói; nevelési stílusok a családban,

- a csoport és közösség irányításának, fejlesztésének lehetőségei és feladatai,

- az átlagtól eltérő gyermekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei és módszerei (tehetséges gyermek, retardált, lassabban fejlődő és a nehezen nevelhető gyermek),

- a leggyakrabban előforduló nevelési nehézségek,

- a pedagógiai konfliktusok jellemzői, a problémák kezelésének lehetséges módszerei a nevelés folyamatában,

- a gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló csoportok, gyermekek speciális nevelésének kérdései,

- a szexuális életre nevelés területei, jellemző jegyei,

- a lakásotthoni nevelés különböző tevékenységformái, azok pedagógiai jellemzői,

- családpedagógiai és családgondozási alapismeretek,

- az oktatás fogalma, törvényszerűségei,

- a tanulás irányítása, szervezése, módszerei.

3.2.2. Szabadidős tevékenység pedagógiája és módszertana tantárgy tartalma:

- a szabadidő fogalma, szerepe, pedagógiai értéke,

- szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk,

- a játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai,

- a játék feltételei, megszervezése, irányítása,

- a művészeti tevékenységek lebonyolításában való segítség,

- mozgás és sporttevékenységek típusai, feladatai, lehetőségei,

- egyéb szabadidős tevékenységek lehetőségei,

- a gyerekek és ifjak munkatevékenységei.

3.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy tartalma.

3.2.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelem törvényi háttere

- a gyermekvédelem fogalma, a gyermekvédelmet meghatározó társadalmi tényezők,

- a gyermekvédelem gondoskodására szoruló gyermeknépesség csoportok,

- a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalma, jellemzői,

- a gyermekvédelem szervezeti felépítése és irányítási rendje,

- a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapelvei, a gyermekek védelmének rendszere,

- a gyermekjóléti alapellátás feladatai és intézményei,

- a gyermekvédelmi szakellátás feladatai és intézményei,

- a gyámhatósági intézkedések,

- a gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény.

3.2.3.2. A gyermek- és ifjúságvédelem módszertani kérdései

- a gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés célja, feladata,

- az állami gondoskodásban élő gyermekek személyiségének, érzelmi kötődéseinek jellemzői, a személyre szóló törődés fontossága,

- a szocializációs zavarok, a reszocializáció célja, feladata,

- a magatartási problémák okai és megjelenési formái (viselkedészavar, kapcsolatzavar; teljesítményzavar),

- az antiszocialitás és deviancia fogalma és megnyilvánulási formái,

- a gyermekkori antiszocialitás kialakulását elősegítő családi és környezeti tényezők témaköre,

- az újkori devianciák, újkori veszélyeztető tényezők,

- az abuzusók fajtái,

- az előítélet megnyilvánulási formái.

3.2.4. Gondozási és egészségügyi ismeretek tantárgy tartalma:

- az egészség és betegség fogalma;

- az egészségvédelem alapjai, fontossága, szervezete;

- a nevelés és egészségnevelés kapcsolata, az intézmények egészségvédelmi munkája;

- a természetes és mesterséges környezet egészségügyi követelményei;

- a gondoskodás, a személy- és környezetgondozás folyamata, szoktatás és gyakoroltatás feltételei, a gondozás alapfogalmai;

- a helyes életritmus kialakításának és a napirend betartásának követelményei;

- a gondozási tevékenységek típusai, annak jellemzői, a gyermek- és ifjúsági felügyelő feladata ezen a területen;

- az önkiszolgálás kialakításának folyamata;

- a fokozott gondozást igénylő gyermekek jellemzői, a velük való bánásmód sajátosságai;

- a táplálkozás, az öltözködés, a tisztálkodás egészségtana, a korszerű táplálkozás alapkövetelményei;

- a fertőző betegségek tünetei, a fertőzés megelőzésének lehetőségei;

- az elsősegélynyújtás szabályai, területei:

- vérzés,

- sebellátás,

- égés, forrázás, napszúrás,

- ájulás, eszméletvesztés,

- kimentés szabályai,

- csont, ízület és izomsérülések,

- fej- és mellkas-sérülés,

- mérgezések,

- a segélyhívás követelményei;

- a szervezetet károsító tényezők, ezek megelőzési lehetőségei;

- a kábítószerek alapvető típusai, a szerek használatának tünetei.

3.3. A vizsgára bocsátás feltételeit jelentő ún. köztes szóbeli vizsga tartalma.

3.3.1. A pszichológiai alapismeretek tantárgy tartalma:

- a pszichológia fogalma, területei,

- a megismerési folyamatok általános jellemzői,

- a motiváció és az érzelmek,

- a fejlődés fogalma, főbb szakaszai,

- az egyéni és életkori sajátosság fogalma,

- az újszülöttkor és a csecsemőkor jellemzői,

- az anya-gyermek kapcsolat jelentősége,

- az óvodáskor jellemző sajátosságai,

- a kisiskoláskori fejlődés jellemzői,

- a serdülőkor és az ifjúkor jellemzői,

- a gyermekotthonokban élő gyermekek érzelmi életének pszichológiai jellemzői,

- a szocializáció fogalma, folyamata,

- a csoport fogalma, típusai, a szerep és a státusz fogalma,

- az előítéletek és a bűnbakképzés személyiségfejlődésre gyakorolt hatása.

3.3.2. A gyógypedagógiai alapismeretek tantárgy tartalma:

- a gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, feladata,

- a gyógypedagógiai nevelés-oktatás intézményrendszere,

- a fogyatékosság fogalma, jellemzői általában, a különleges gondozási-nevelési szükséglet,

- a fogyatékossági típusok és ismérveik;

- a fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának intézményrendszere,

- a fogyatékos gyermekek családi és intézményes gondozásának, nevelésének jellemzői,

- a szabadidő szervezésének sajátosságai fogyatékossági áganként (játék, munka jellegű, művészeti tevékenységek, sport stb.),

- kapcsolattartás az intézményen belül és kívül.

3.3.3. Háztartásvezetési ismeretek tantárgy tartalma:

- az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok,

- a táplálkozási szokások,

- az étel-főcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,

- az ételkészítés alapműveletei,

- a háztartási kisgépek alapvető típusai, a különböző eszközök és azok biztonságos használata,

- az egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítási szabályai,

- a gyümölcs-, zöldség-, hús- és halfélék tartósítási módjai,

- a tartósított élelmiszerek tárolási szabályai,

- a fűszerek típusai,

- az alkalomhoz illő terítési, tálalási, felszolgálási szabályok,

- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,

- a tisztító-, mosó- és takarítószerek, eszközök és ezek használata,

- a szobanövények gondozása,

- az esztétikus környezetkialakítás szabályai,

- a lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok elkészítési és javítási módja, a kézi és a gépi varrómunka.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Gyakorlati vizsga - nem adható felmentés.

Szóbeli vizsga - nem adható felmentés.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján kettő osztályzatot kap:

- szakmai elmélet,

- szakmai gyakorlat.

5.1. A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai vizsga osztályzatát a szóbeli vizsga három tantárgyára adott érdem] egyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.

5.2. A gyakorlati vizsga értékelése

A jelölt a gyakorlati vizsgára írásbeli vázlattal készül. A :foglalkozáson és annak értékelésében részt vesz a gyakorlatvezető pedagógus és a gyakorlati helyet biztosító intézmény vezetője vagy szakmai helyettese vagy a munkaközösség-vezető.

A jelölt munkáját vizsgalapon kell értékelni és javaslatot kell tenni az osztályzatra. A javasolt osztályzatban tükröződnie kell az írásbeli felkészülés tartalmának, a konkrét gyakorlati feladat megvalósítási módjának és az önértékelésnek.

A gyakorlati vizsga lapját a gyakorlatot vezető pedagógus és az intézmény vezetője vagy szakmai helyettese vagy a munkaközösség vezetője írja alá.

5.3. Az eredménytélen vizsga

Eredménytelen-a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.

A jelölteknek pótvizsgát az eredménytelen vizsgarészekből, illetve tantárgyakból kell tennie.

Elégtelen gyakorlati vizsga esetén a szóbeli vizsga nem kezdhető meg:

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézményt a vizsga időpontjában érvényes OM rendelet határozza meg.

2. A központi program használata az iskolarendszerű képzésben kötelező.

3. Az iskolarendszeren kívüli képzéshez a képző intézménynek képzési programot kell készítnie, melyhez a központi programot is felhasználhatja.

4. Az iskolarendszeren kívüli képzés minimum óraszáma (elmélet + gyakorlat) 500 órai

5. Eredményes az a vizsga, melyen egyetlen vizsgarész vagy részfeladatra adott jegy sem elégtelen.

6. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a kötelező óraszám legalább 300 óra elmélet és 200 óra gyakorlat, amelyből 100 óra készség- és személyiségfejlesztő gyakorlat, 100 óra pedig intézményi gyakorlat az alábbi bontásban:

a) Intézménylátogatás három intézményben, összesen 15 óra:

- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,

- Gyermekjóléti Szolgálat,

- Gyámhivatal;

b) Hospitálás három különbözd típusú intézményben, összesen 15 óra

- gyermekotthon,

- gyógypedagógiai diákotthon,

- alapellátás intézményei közül valamelyik;

c) Gyakorló foglalkozás egyénileg, összesen 70 óra a b) pontban jelöltintézmény egyikében.

Feladatok:

- gondozási feladatok ellátása,

- tanult szabadidős tevékenységek szervezése; vezetése,

- gazdálkodási-háztartási feladatokban közreműködés. A látogatáshoz és hospitáláshoz szempontokat és feladatokat a képző intézménynek kell adni. Amennyiben a jelölt ebben a munkakörben dolgozik, akkor 35 óra gyakorlatot köteles eltölteni egy székhelyén kívüli intézményben. Az intézménylátogatást és hospitálást nem kell teljesítenie. A gyakorlati vizsgát teljesíteni kell.

7. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet hatálybalépése előtt gyermek- és ifjúsági felügyelő képzésben szerzett képesítés egyenértékű e mellékletben szereplő követelmények szerinti képesítéssel.