16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról[1]

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet mellékletének I. része tartalmazza a művelődési és közoktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények jegyzékét, továbbá - a szakképzési törvény 2. §-ának (1) bekezdésben felsorolt, szakmai vizsga szervezésére jogosult, szakképzést folytató intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények mellett - a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket. A melléklet II. része tartalmazza a jegyzékben megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

(2) A melléklet I. részével közzétett jegyzékben szereplő szakképesítések esetén a kiadott szakképesítő bizonyítványokról a szakmai vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, amelyet - a szakmai vizsga eredményének kihirdetését követő 15 napon belül - megküld a Nemzeti Szakképzési Intézetnek. A kimutatásban a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, a kiadott bizonyítvány számát és a vizsga időpontját kell feltüntetni.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Dr. Mádl Ferenc s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez[2]

I. RÉSZ

Jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

Megrendelhető a Nemzeti Szakképzési Intézetnél (1054 Budapest, Báthory u. 10.).

Megrendelhető COMENIUS Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ (7625 Pécs, Péter u. 25. Telefon/Fax 72 325 298).

II. RÉSZ

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 1. sorszáma alatt kiadott számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[4]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 2. sorszáma alatt kiadott számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye[5]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 3. sorszáma alatt kiadott számítástechnikai programozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[6]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 4. sorszáma alatt kiadott számítógép rendszer-programozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[7]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 5. sorszáma alatt kiadott információrendszer-szervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei.[8]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 6. sorszáma alatt kiadott gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[9]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 7. sorszáma alatt kiadott dajka szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[10]

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 8999 01

2. A szakképesítés megnevezése: Dajka

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5320

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 2000

6. Elmélet aránya: 60%

7. Gyakorlat aránya: 40%

I/B. A szakképesítés egyéb adatai

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie.

10. Szakmai alapképzés időtartama:

11. Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképsítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása

A dajka a 3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben (óvoda, gyermekotthon) az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.

Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi.

III. Szakmai követelmények

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok

- a munkaidő, a munkarend, a gyermekek napirendjének betartatása,

- a balesetvédelem biztosítása, speciális biztonsági előírások alkalmazása,

- elsősegélynyújtás, egészségüggyel kapcsolatos feladatok,

- az eszköz és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzése,

- tisztítószerek biztonságos tárolása,

- a környezet építésében, szépítésében való részvétel.

Takarítási feladatok

- az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartása,

- a textíliák mosása, vasalása,

- a gyermekek eszközeinek tisztántartása, fertőtlenítése.

Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok

- a konyhai feladatok ellátása, illetve közreműködés a feladatok ellátásában,

- a gyermekek étkezési feltételeinek biztosítása,

- a gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktív közreműködés.

Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan):

- teremrendezés,

- a játék és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeinek biztosítása,

- a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben segítséget nyújt,

- ügyel a balesetek megelőzésére,

- a beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el.

IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Alapfokú nevelési alapismeretekben adjon számot tanult ismereteiről, bizonyítsa a gyermekközpontú nevelési szemléletét:

- az óvodai nevelésben, gondozásban, az egészséges életmódra nevelésben,

- a gyermek tevékenységeinek aktív segítésében,

- az egyén, a csoport, a közösség nevelési folyamatában,

- az újszülött-, csecsemő-, kisgyermek- és óvodáskor, valamint az iskolába lépő gyermek fejlődéslélektanában.

Személyi gondozási ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és öntevékenyen cselekedni:

- a személyi gondozásban, a higiéniai szokások kialakításában, a testápolásban, az étkezésben, az öltözködésben,

- az étel előkészítésében, az étkezés higiénéjének megteremtésében,

- a környezetgondozásban, a gyermek önkiszolgáló munkára, a környezet megóvására szoktatásában.

A munkajog, munkavédelmi, környezetvédelmi ismeretekből a megértés és az alkalmazás szintjén adjon számot:

- a munkahelyre vonatkozó szabályok, képviseletek, kapcsolattartás helyi szokásai,

- a biztonsági előírások tartalma,

- a baleset-megelőzés, elhárítás feladatainak témaköréből.

Elsősegélynyújtás területén az elsajátított ismereteket tudja alkalmazni:

- életmentő beavatkozásoknál, vérzéscsillapításnál, sebvédelemnél,

- speciális baleseteknél, mérgezésnél, égés, áramütés esetén,

- rovarcsípés és élősdiek okozta megbetegedés esetén,

- a beteg gyermek ápolása, ellátása esetében.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Nevelési alapismeretek:

- az óvodai nevelés célja, feladata, rendszere és általános elvei,

- a gondozás és egészséges életmódra nevelés,

- az óvoda kapcsolatrendszere,

- a gyermek tevékenységének főbb formái, a nevelés színterei,

- egyén, csoport, közösség a nevelés folyamatában,

- a dajka és a gyermek a nevelés folyamatában,

- a nevelés módszerei, a személyiség fejlődése,

- fejlődés-lélektani alapismeretek.

Személyi gondozási ismeretek:

- a személyi gondozás fogalma, pedagógiai jelentősége,

- higiéniai szokások kialakítása, a testápolási módszerek,

- az étel előkészítése, az étkezés higiénéje,

- a takarítás, környezetgondozás, környezetápolás,

- a gyermek önkiszolgáló munkára, a környezet megóvására való szoktatása.

Munkajogi, munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek:

- a munkahelyre vonatkozó szabályok, képviseletek,

- a kapcsolattartás helyi szokásai,

- a biztonsági előírások, a baleset-megelőzés, balesetelhárítás.

Az elsősegélynyújtás és betegápolás alapismeretei:

- az elsősegélynyújtás általános szabályai,

- életmentő beavatkozások, speciális balesetek,

- gyermekbetegségek, ápolás, ellátás.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati foglalkozást végző intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését, valamint rögzíti az érdemjegyet. Ezeket a dokumentumokat átadja a képzést szervező intézménynek. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.

A gyakorlati vizsga tartalma:

- gondozási teendők ellátása,

- szervezői tevékenység a napirendhez igazodva.

A gyakorlati vizsga időtartama: 45-90 perc (a tevékenységtől függően).

2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

V. Egyéb tudnivalók[11]

Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 8. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[12]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 9. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[13]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 10. sorszáma alatt kiadott gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[14]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[15]

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1499 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás"[16]

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

3. A munkaterület leírása[17]

A gyógypedagógiai asszisztens a képzés, oktatás, nevelés során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a gyógypedagógussal együttműködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában.

III. Szakmai követelmények

Az általános szakmai követelmények és feladatok megegyeznek a pedagógiai szakképesítés feladataival és követelményeivel. Eltérő azonban a feladatok megoldásának módja a fogyatékosság jellege és mértéke tekintetében. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok részletes felsorolása a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található. Az általános ismereteken túl a szóbeli vizsgán számon kérhető ismeretek határozzák meg a speciális feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt a pedagógiai asszisztenssel szemben támasztott követelményeken túl feleljen meg a következő szintek követelményeinek:

A gyógypedagógiai asszisztens ismerje, tudja

- a gyógypedagógiai sérülés-specifikus alapismereteket,

- a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosok személyiségfejlődésének sajátosságait,

- a fogyatékosok valamennyi ágának nevelési-oktatási folyamatait, specifikumait,

- a speciális taneszközöket.

A gyógypedagógiai asszisztens értse

- a fogyatékosok és épek közti különbséget,

- a kiválasztás eljárásának lényegét,

- az integrált és szegregált nevelés alkalmazásának módját a gyermek érdekeihez rendelten.

A gyógypedagógiai asszisztens az ismereteit szakszerűen alkalmazza

- a napirend összeállításában,

- a napirendi tennivalók meghatározásában,

- a mentálhigiénés és higiénés gondozásban,

- a gyógyászati segédeszközök kezelésében.

A gyógypedagógiai asszisztens legyen képes öntevékenyen

- a szakszerű ügyelet, gyermekfelügyelet ellátására,

- a szabadidős foglalkozások tervezésére, szervezésére, levezetésére,

- a sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó nevelési eljárások, bánásmódok alkalmazására,

- az egyéni és csoportos gyermekkísérésre a szabadidős programok során, segítve a nevelési-oktatási célok megvalósítását,

- a foglalkozáshoz szükséges szemléltető eszközök, rajzok készítésére,

- a pedagógus által jelölt korrekciós, sérülés-specifikus feladatok irányítással történő, illetve önálló végrehajtására, begyakoroltatására,

- korai gyermekkorban a fogyatékosság jellegének megfelelő fejlesztő foglalkozások végzésére a gyógypedagógus által irányított és ellenőrzött módon,

- a beilleszkedési problémák megoldására, illetve megelőzésének segítésére,

- mindazoknak a gyermekvédelmi feladatoknak az ellátására, amelyeket számára a gyógypedagógus átruház.

1. A vizsgán számon kért speciális ismeretek

Gyógypedagógiai alapismeretek

- a fogyatékosság fogalma, oka, tünetei,

- a "másság" kezelése, elfogadása,

- a fogyatékosok elnevezése körüli hazai és külföldi felfogások,

- a korai gondozás,

- a szegregált és integrált nevelés lehetőségei és gyakorlata,

- a kiválasztás: a tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs bizottságok működése, tartalmi munkájuk,

- a fogyatékosok hazai csoportosítása,

- az értelmi fogyatékosság fogalma, oka, mértéke, jellege,

- intézményes foglalkoztatások, nevelésük, oktatásuk,

- a képzési kötelezettség és feladatai,

- az enyhe középsúlyos értelmi fogyatékosok oktatása, nevelése,

- iskoláik cél- és feladatrendszere,

- a foglalkozás, képzés, tanítás-nevelés formái, színterei, tartalma,

- rehabilitációs lehetőségek,

- a látás, hallás, mozgás, beszéd és egyéb fogyatékosság fogalma, oka, mértéke,

- korrektív nevelésük színterei,

- a korai gondozások feladatai,

- iskolás korban jelentkező feladatok.

Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek

- a gyógypedagógiai pszichológiai fogalma, munkaterülete, módszerek,

- a fejlődés és fejlődési zavarok,

- a fogyatékosok személyisége,

- a látási, hallási, értelmi és mozgásfogyatékosok, beszédhibások megismerő tevékenysége, érzelmi, akarati életének sajátosságai, korrekciós lehetőségei,

- a fogyatékosok fejlődésének rendellenességei és következményei. Gyógypedagógiai pszichológiai vizsgáló eljárások.

Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgypedagógiák és szabadidő-pedagógiák

- a sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó és azt korrigáló nevelési, oktatási feladatok a különféle fogyatékossági területeken,

- asszisztensi feladatok a tanítási órákon, illetve szabadidőben.

Gyógypedagógiai egészségtan

- a fogalmi megközelítés,

- az egészségre nevelés tennivalói életkor, fogyatékossági területek szerint,

- testi-lelki higiénia kisgyermek korban, serdülőkorban.

- a szexualitás, a családi életre felkészítés,

- baleset-elsősegélynyújtási ismeretek,

- a lelki élet válságának felismerése, a problémák kezelése helyben, illetve szakember igénybevételével.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A témakörökből a Nemzeti Szakképzési Intézet készíti el a szakdolgozatok javasolt témáit, amelyekből a jelölt szakdolgozatot készít a megadott szempontok szerint.

A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.

Választható témakörök:

- egy gyermek vagy egy gyermekcsoport jellemzésének leírása,

- egy adott gyermekkel vagy egy gyermekcsoporttal történő foglalkozás leírása az elért eredmények elemzésével.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati foglalkozást végző intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését, valamint rögzíti az érdemjegyet. Ezeket a dokumentumokat átadja a képzést szervező intézménynek. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.

A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:

1. A gyógypedagógiai asszisztens feladatainak megfelelő tevékenység tervezése, megvalósítása, értékelése (45 perc).

2. A gyógypedagógiai munkához szükséges eszközök készítése, gyógyászati segédeszközök gondozása (30 perc).

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

Az oktatástechnikai eszközök kezelése a szóbeli vizsga része.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 11. sorszáma alatt kiadott közoktatási asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[18]

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3462 01

2. A szakképesítés megnevezése: Közoktatási asszisztens

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3601

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 400

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

I/B. A szakképesítés egyéb adatai

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése vagy érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

10. Szakmai alapképzés időtartama:

11. Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás[19]

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)

3. A munkaterület leírása

Az iskolai, illetve óvodai ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása, az iskola, illetve az óvoda pedagógus, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása, tanulók adminisztratív ügyeinek intézése, alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat részben önálló munkával, részben igazgatói, igazgatóhelyettesi vagy gazdasági vezetői irányítással tudják megoldani. Az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési, valamint ügyiratkezelési gyakorlat mellett rendelkezzen jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, protokoll és gazdálkodási ismeretekkel, ezenkívül megfelelő jártassággal az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás szabályainak áttekintésében.

Mindezekhez kapcsolódjon a munka során nélkülözhetetlen gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

1. Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési alapismeretek

- a magyar nyelvtan és helyesírás biztos ismerete, stilisztika,

- a 10 ujjas vakírás elsajátítása, 1100-as leütés,

- számítástechnikai alapismeretek, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismeretek elsajátítása,

- hivatalos levelek formai, tartalmi előírásainak ismerete.

2. Ügyviteli ismeretek

- ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárások, ügyiratok kezelése,

- postázás és szabályai,

- speciális iskolai, illetve óvodai dokumentációk, és azok ügykezelése,

- tanulók adminisztrációs jellegű ügyeinek intézése.

3. Titkári ismeretek

- kommunikációs alapismeretek,

- protokoll és etikett az iskolai életben,

- adminisztrációs szervezés,

- irodatechnikai-ergonómiai alapismeretek.

4. Igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek

- az államigazgatás és szervezetei,

- jogalkotás és jogszabályok,

- az oktatással kapcsolatos fontosabb törvények, jogszabályok, rendeletek,

- polgári jogi alapfogalmak, szerződések,

- alapítványok,

- közalkalmazottak a közoktatási intézményekben, alapfokú munkajogi ismeretek,

- az iskola, illetve óvoda gazdasági kapcsolatai és gazdálkodásának fontosabb alapszabályai,

- az iskola, illetve óvoda, és funkciói,

- az oktatás dokumentációi és eszközei.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Az iskolatitkár legyen képes meghatározni és ismertetni

- a magyar oktatási rendszer felépítését, az iskolarendszerű képzés helyét és szerepét a rendszerben,

- a magyar oktatás intézményrendszerét,

- az oktatás szervezeti formáit, munkaformáit,

- a nevelés és az iskolai, illetve óvodai szocializáció sajátos pedagógiai problémáit,

- az iskolai, illetve óvodai oktatást meghatározó dokumentumokat,

- az anyagnyilvántartás és leltárnyilvántartás alapvető szabályait,

- a magyar jog és jogrendszer alapelveit, illetve felépítését olyan mértékben, hogy az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásokban és jogi aktusokban való jártasság erre építhető legyen,

- a tanulás folyamatában előforduló pszichológiai alapelveket,

- a kommunikáció általános elméleti modelljét.

Az iskolatitkár legyen képes felsorolni és értelmezni

- az oktatás jogszabályi rendelkezéseit,

- az irodai munka és az iskolai, illetve óvodai adminisztráció szervezési feladatait,

- az iskolaszékkel, alapítványi ügyekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

- az iskolai keretek között, vállalkozásszerűen szervezett iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzés adminisztratív feladatait,

- a nemzetközi kapcsolatok létesítésére vonatkozó szabályokat,

- a hivatalos érintkezések protokoll szabályait.

Az iskolatitkár legyen képes

- a hatékony személyközi kommunikáció módszerének alkalmazására,

- a különböző iskolai, illetve óvodai dokumentumok használatára,

- a különböző iskolai, illetve óvodai rendezvények adminisztratív szervezésére,

- a pályaválasztási munka adminisztratív szervezésére (a pályaválasztást segítő pedagógus munkájának támogatására),

- a szorgalmi idő rutinszerű adminisztrációjának szervezésére és végrehajtására,

- ügyiratok, levelek, munkatervek, beszámolók, jelentések technikai kivitelezésére (a szöveg formába öntésére),

- szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok alkalmazására,

- az iskolai, illetve óvodai nyilvántartás vezetésére,

- kötelező statisztikák készítésére,

- a pénzkezelés szabályainak alkalmazására,

- vizsgairatok kezelésére.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Igazgatási, gazdálkodási és jogi alapismeretek

- az államigazgatási szervezet felépítése, az államigazgatási szervek oktatással kapcsolatos feladatai,

- a jogalkotás és a jogszabályok,

- az önkormányzatok helye, szerepe és feladatai az oktatásban,

- az oktatással kapcsolatos törvények,

- polgári jogi alapfogalmak, szerződések az oktatás területén,

- alapítványok és működésük,

- a magyar iskolarendszerű képzés szerkezete,

- az iskolarendszeren kívüli szakképesítő képzés.

Ügyviteli és titkári ismeretek

- az iroda és az irodai munkavégzés elemei,

- irattípusok és a velük szemben támasztott követelmények,

- az iratkezelés és szabályai,

- a postázás és szabályai,

- az irodai munkavégzést segítő eszközök és kezelésük,

- iskolai, illetve óvodai nyilvántartások és statisztikák,

- a hivatalos érintkezések protokoll szabályai, etikett szabályok,

- bizonyítványok, oklevelek és másolataik kiadmányozása,

- szóbeli és írásbeli kommunikáció alkalmazása (emberi viselkedés, hatáskeltés eszközei, kapcsolatteremtés).

Gazdálkodási alapismeretek

- az analitikus könyvelés elemei,

- az anyaggazdálkodás és számadásai,

- leltárnyilvántartás,

- az iskola, illetve óvoda gazdasági kapcsolatai,

- kiegészítő anyagi források és megszerzési lehetőségeinek adminisztrációs ismeretei,

- a pénzkezelés szabályai.

Gépírási és szövegszerkesztői alapismeretek

- a magyar nyelvtan és a helyesírási szabályok ismerete,

- a 10 ujjas vakírás elsajátítása, 1100-as leütés,

- önálló formaalakítás folyamatos szöveg alapján,

- levél készítése diktálás alapján,

- másolás sebességfokozás - hibátlansági másolások,

- számítástechnikai alapismeretek (DOS, Windows aktuális verziója),

- szövegszerkesztési alapismeretek (Word, Word for Windows aktuális verziója),

- táblázatkezelői alapismeretek (Quattro, Excel aktuális verziója).

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A jelölt a titkári és ügyviteli ismeretek alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amelynek feladatát a vizsgán kapja meg (önállóan fogalmazott levél, kérvény, megrendelés stb.).

A munkaidő 30 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A jelöltek két témakörben tesznek gyakorlati vizsgát:

- gépírás-másolás (10 perc),

- adott szöveg formázása szövegszerkesztővel.

A jelöltek a központi vizsgafeladatokat a gyakorlati vizsga kezdetén kapják meg.

A gyakorlati vizsga időtartama 2 óra.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

Témakörök:

- igazgatási és jogi alapismeretek,

- a pedagógiai alapismeretek,

- ügyviteli és titkári alapismeretek,

- gazdálkodási alapismeretek.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 12. sorszáma alatt kiadott oktatásszervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[20]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[21]

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3472 01

2. Szakképesítés megnevezése: Oktatásszervező

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás"[22]

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)

3. A munkaterület leírása

Az iskolarendszeren kívüli oktatás (képzés, továbbképzés és átképzés) szervezése, lebonyolításának irányítása és e tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, főhatóságok, önkormányzatok munkaügyi központok és gazdasági egységek (vállalatok) szakapparátusában, nonprofit jellegű intézményekben társadalmi és vallási szervezetekben, illetve oktatási vállalkozásokban.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat önálló munkával tudják megoldani. Az oktatásszervezés munkaterületével határos munkaerőszervezés, munkaszervezés, humánpolitika, valamint a technológia és műszaki fejlesztés szakembereivel kapcsolatot alakít ki a tervezési, oktatásszervezési és oktatásirányítási feladatok hatékony végzéséhez.

Jó kommunikációs készség mellett rendelkezni kell a pedagógia-andragógia, valamint a pszichológia oktatásszervezésben hasznosítható ismeretének alkalmazási készségével. Az oktatási vállalkozások irányításához a menedzserkészségek mellett az oktatásmarketing alapos ismerete is szükséges. Az iskolarendszerhez kapcsolódó gyakorlati képzés végrehajtásának szervezése során nem nélkülözhető a gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

1. Oktatás tervezése

- oktatási szükséglet meghatározása,

- oktatási program készítése,

- oktatási költségvetés készítése.

2. Oktatás szervezése

- az oktatási programok végrehajtási feltételeinek biztosítása,

- az oktatás pénzügyi feltételeinek szervezése,

- az oktatás zavartalan lebonyolításának szerződéses biztosítása,

- az oktatás résztvevőinek szervezése,

- az oktatók szervezése,

- a vizsgák szervezése.

3. Oktatásirányítás

- gazdasági egység (vállalat) intézmény oktatásirányítása,

- oktatás (tanfolyam) lebonyolításának irányítása,

- oktatási folyamatok (tanfolyamok) lezárása,

- vizsgáztatás irányítása,

- oktatást támogató anyagi erőforrások megszerzésére irányuló munkák végzése és irányítása,

- önálló oktatási vállalkozások irányítása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Az oktatásszervező legyen képes ismertetni és értelmezni

- a felnőttképzés alapelveit és céljait, főbb területeit és funkcióit, valamint az oktatás - és ezen belül a felnőttoktatás - intézményrendszerét,

- a felnőttképzés formáit és a képzés emberi tényezőivel kapcsolatos követelményeit, továbbá azokat az oktatási módszereket, amelyekkel az adott oktatási célok a leghatékonyabban elérhetőek,

- azokat a pszichológiai alapelveket, amelyek a tanulás folyamatában és a munka-tanulás összefüggésében befolyásolják az oktatásban részt vevőket,

- a vezetés- és szervezéstudomány minden olyan általános elvét, amelyre az oktatásszervezés épül,

- a magyar jog és jogrendszer alapelveit, illetve felépítését olyan mértékben, hogy az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásokban és jogi aktusokban való jártasság erre építhető legyen,

- a számviteli törvény alapelveit és a törvényből az oktatási költségek elszámolására vonatkozó fontosabb előírásokat, valamint az adózással kapcsolatos azon jogszabályokat, amelyek az oktatási tevékenység díjazásával és az oktatás vállalkozásszerű folytatásával kapcsolatosak,

- a marketing filozófia alapjait és ennek alkalmazhatóságát az oktatási vállalkozásokban,

- a kommunikáció általános elméleti modelljét és a hatékony személyközi kommunikáció módszereit.

Az oktatásszervező legyen képes

- a vállalati humánstratégiák oktatási követelményeinek, valamint az oktatási jogszabályok értelmezésére,

- a számítástechnika alkalmazására az oktatásszervezés támogatásában,

- a vállalati oktatást támogató különböző alapokból, alapítványokból és más támogatásokból megszerezhető pénz-, és egyéb eszközök elnyerésének eljárási rendjében eligazodni,

- a didaktikai alapfogalmakban, a tanulás teljesítménymérési módszereiben, valamint a szociológia és nevelésszociológia módszereiben eligazodni,

- a technológiával támogatott oktatás eszközeit kiválasztani,

- a munkaerő-piaci képzés feltételrendszerében eligazodni,

- a pályaválasztás és pályamódosítás kérdései, valamint a beválás vizsgálati módszerei között eligazodni,

- az oktatás marketingeszközeinek kiválasztására,

- az iskolarendszerhez kapcsolódó gyakorlati képzés végrehajtásának vállalati szervezésére,

- a kommunikációs és irodatechnikai eszközök használatára,

- az iskolarendszeren kívüli oktatás korszerű módszerekkel történő szervezésére és lebonyolítására, az eredményes oktatásszervezéshez szükséges kommunikáció módszereinek alkalmazására,

- az oktatáshoz kapcsolódó jogi aktusok (engedélyeztetések, szerződések stb.) előkészítésére és a különböző oktatási támogatásra irányuló pályázatok elkészítésére és a különböző célú oktatások (tanfolyamok, gyakorlati oktatások stb.) tanrendjének összeállítására,

- a tanfolyamok adminisztrációs feladatainak ellátására,

- a vizsgák megszervezésére és lebonyolításuk irányítására,

- az oktatással kapcsolatos statisztikai feladatok ellátására és a pénzügyi kalkulációk elkészítésére,

- a tanfolyamszervezés informatikai és ügyvitel-technikai eszközeinek használatára,

- oktatási piackutatásra, és oktatásreklámozásra, valamint a munkaerő-piaci ismeretek alkalmazására, különös tekintettel az állásmegőrzéshez szükséges oktatási tanácsadásra,

- az oktatás fontosabb audiovizuális kommunikációs és interaktív eszközeinek üzembe helyezésére és kezelésére,

- az oktatási vállalkozások menedzselésére.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Az oktatás tervezése

- oktatási szükséglet meghatározása gazdasági egység humánpolitikai koncepciója alapján,

- oktatási szükséglet meghatározása vállalkozás számára piackutatás útján,

- oktatási szükséglet meghatározása kisközösségek, társadalmi szervezetek működési programja alapján,

- tematikakiválasztás az igényelt téma oktatására, és feltételeinek meghatározása,

- az oktatás naptári tervezése, tanrend összeállítása,

- tanfolyami költségvetés készítése,

- oktatási árajánlatok elemzése,

- gazdasági egység (vállalat), intézmény oktatási egységének működtetési költségvetése.

Az oktatás szervezése

- országos érvényű képesítést nyújtó oktatás, illetve vizsgáztatás engedélyeztetése,

- az oktatás tartalmi, személyi és technikai feltételeinek biztosítása,

- az oktatás résztvevőinek felmérése, létszámhatárok megállapítása stb.,

- részletes költségvetés készítése és elfogadtatása,

- tandíjak megállapítása (vállalkozásban folyó oktatásnál),

- pénzügyi támogatások megszerzésének szervezése (munkanélküliek támogatása, alapítványi támogatások stb.),

- az oktatás lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi feltételekben együttműködés a pénzügyi számviteli feladatokat ellátó szervezetekkel,

- szerződéskötések az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítására (terembérleti, eszközbérleti stb. szerződések),

- közreműködési szerződés az oktatókkal (munkaszerződés, eseti megbízás stb.),

- szerződéskötés az oktatásban közreműködő vállalkozásokkal, intézményekkel,

- szerződéskötés az oktatásban részt vevőkkel,

- szerződéskötés a pénzügyi támogatás biztosítóival,

- szerződések szakszerűségének jogi ellenőriztetése,

- jelentkezések gyűjtése és értékelése, a részvételi feltételek ellenőrzése,

- jelentkezők informálása a jelentkezés elfogadásáról és az oktatás rendjéről (időpontok, eszközök),

- a résztvevők ellátása az oktatáshoz szükséges eszközökkel (programok, tematikák, jegyzetek, technikai ismerethordozók stb.),

- az oktatók részére közös megbeszélés szervezése, az oktatás didaktikai egységének biztosítására,

- az oktatók módszertani elképzeléseinek egyeztetése,

- a speciális célok és a sajátos feladatok ismertetése az oktatókkal (ágazati sajátosságok kiemelése, egyes hangsúlyos témákra a figyelemfelhívás stb.),

- az oktatók technikai eligazítása.

A vizsgák szervezése

- vizsgák engedélyeztetése,

- vizsgabizottság szervezése,

- vizsgáztatási módszerekhez kapcsolódó egyéb szervezés,

- gyakorlati vizsgák technikai szervezése.

Az oktatás irányítása

- oktatási részfeladatok összeállítása a humánstratégián belül,

- oktatási szabályzatok összeállítása,

- oktatási apparátus létesítése és irányítása,

- kapcsolati rendszer kialakítása a gazdasági egységen, intézményen belül,

- tanfolyamok megnyitása és időszakos ellenőrzése,

- nyilvántartások vezetése,

- oktatók részére megbeszélések szervezése az esetleges korrekciók végrehajtásához,

- tanfolyamok záró értékelése,

- tapasztalatok értékelése,

- tanfolyamzárás adminisztrációs és statisztikai feladatainak elvégzése,

- oktatást támogató központi alapok pályázatainak elkészítése,

- oktatással kapcsolatos beruházások irányítása,

- alapítványi támogatások elnyerésére irányuló tevékenység végzése,

- oktatási vállalkozások létesítése és működtetése,

- oktatási vállalkozások marketing tevékenységének irányítása,

- nyereségorientált oktatás tervezése és lebonyolítása.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A jelölt az oktatásszervezés alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amelynek feladatait a vizsgán kapja meg.

Munkaidő: 5 óra.

2.2. Gyakorlati vizsga

A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal szakdolgozati témát kapnak, amelyet a vizsga előtt egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A szakdolgozat megírását kijelölt vagy választott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező konzulens segítheti.

A szakdolgozatot a szakmai vizsgára képző intézmény által felkért bírálók bírálják és minősítik. A jelöltek a szakmai vizsgán védik meg a szakdolgozatukat, ismertetve annak fontosabb téziseit és válaszolva a bíráló előzetesen közölt, valamint a vizsgabizottság által feltett kérdésekre.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A tételek a pedagógiai és andragógiai, pszichológiai, szociológiai alapismeretek, az oktatásirányítás, az oktatásszervezés, a kommunikáció, az oktatásmarketing és az oktatástechnika témaköreiből kerülnek összeállításra.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 13. sorszáma alatt kiadott oktatástechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 86 4 3419 12 90 01

A szakképesítés megnevezése: oktatástechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás

3. A munkaterület leírása

Az oktatástechnikus munkaterülete az oktatási és művelődési intézményekben a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközök és multimédia rendszerek biztonságos, gyakorlott kezelése. Gondoskodik a stúdiók üzemeltetéséről és az eszközök javíttatásáról. Elvégzi az alapvető információhordozók tervezését és kivitelezését.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatait önálló munkával tudja megoldani, illetve megfelelő módon tudja segíteni a pedagógust. Rendelkezzék alapvető pedagógiai és informatikai ismeretekkel, s ezeket tudja alkalmazni. A jó kommunikációs készség mellett fontos az együttműködési készség magas szintű jelenléte. Munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

- igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket,

- használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket,

- rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és -rögzítő eszközök alkatrész- és anyagellátásáról,

- részt vesz az információhordozók tervezésében,

- elkészíti az iskolai fejlesztésű audiovizuális és egyéb információhordozókat,

- az audiovizuális anyagokról másolatokat készít, rögzíti a sugárzott oktatási programokat,

- végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel,

- igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart,

- gondoskodik az iskolai fotólabor, videostúdió, hangstúdió üzemeltetéséről,

- gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében,

- gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról,

- elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával, katalogizálásával kapcsolatos feladatokat, közreműködik a médiatár üzemeltetésében,

- ismeri és betartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Az oktatástechnikus ismerje

- a pedagógia alapelveit és céljait, főbb területeit és funkcióit,

- a nevelés célját, feladatrendszerét és folyamatát, korlátait és határait,

- az oktatás folyamatát, tartalmát és tervezését,

- az oktatás szervezeti és munkaformáit,

- az oktatás módszereit és eszközeit,

- a taneszközök beépítését a pedagógiai folyamatba,

- a kommunikáció általános elméleti modelljét és a hatékony személyközi kommunikáció módszereit,

- az oktatástechnikai eszközök felépítését, működési elvét,

- az informatika alapfogalmait,

- ismerje a multimédia rendszereket, az információhordozók és -rendszerek műfaji jellemzőit,

- a taneszköz-fejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogokat,

- a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.

Az oktatástechnikus legyen képes

- a munkájához tartozó oktatási-nevelési követelmények értelmezésére,

- a szükséges jogszabályi rendelkezések értelmezésére,

- a technológiával támogatott oktatás eszközeinek kiválasztására és értékelésére,

- a kommunikációs és technikai eszközök kiválasztására,

- a média szolgáltatásainak szervezésére és kialakítására,

- alapvető információhordozók tervezésére és kivitelezésére (transzparens- és diakészítés, hang-kép-videofelvétel, editálás, multimédia program készítése),

- oktatástechnikai eszközök telepítésére, üzembe helyezésére, működtetésére, biztonságos kezelésére,

- karbantartási műveletek elvégzésére, alkatrészek cseréjére,

- a médiatár szolgáltatások elvégzésére,

- a számítógép használatára, lokális hálózatok üzemeltetésére.

1. A vizsgán számon kért ismeretek témakörei

Pedagógiai alapismeretek

- pedagógiai, neveléselméleti, oktatáselméleti ismeretek,

- fejlődés-lélektani, szociálpszichológiai, kommunikációs ismeretek,

- közművelődési ismeretek,

- tanórán kívüli tevékenységek pedagógiája és módszertana,

- gyógypedagógiai alapismeretek,

- gyermek- és ifjúságvédelem,

- gondozás, egészségügy, egészségnevelés, szociális ismeretek.

[A részletes ismeretanyag a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található.]

Audiovizuális technika

Az eszközök működési elve, főbb szerkezeti egységei:

- állóképvetítők: írásvetítő, diavetítő, epidiaszkóp, episzkóp, fotó, CD,

- mozgóképvetítők: filmvetítő, videomagnó, LDP,

- hangtechnikai eszközök: lemezjátszó, magnetofon, nyelvi laboratórium, mikrofon, erősítés,

- képrögzítők: fényképezőgép, digitális állókép-kamera, videokamera, camcorder,

- házi sokszorosító berendezések, fénymásolók, diamásolás, írásvetítő, ábrakészítők,

- interaktív multimédiák és médiarendszerek (CDI, CD-ROM, DVI stb.),

- üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások.

Médiatervezés

- grafikus és vizuális taneszközök, audiovizuális szemléltető és oktató eszközök, tömegkommunikációs oktató médiumok,

- programozott tananyagok, TBT,

- oktatócsomagok, interaktív médiarendszerek, multimédia PC-k, szerzői programok, IAV, CDI, CD-ROM hardver- és szoftverismeretek,

- alapvető információhordozók kivitelezésének technológiai folyamata.

Informatika

- a számítógép felépítése, főbb fajtái be- és kimeneti eszközök, hátterek,

- szoftverismeretek, a DOS operációs rendszer, annak legfontosabb parancsai,

- a WINDOWS programrendszer, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, grafikus programok használata.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A jelölt az oktatástechnikus szakképzés alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amely átfogó ismereteket tartalmaz. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

A megoldásra biztosított idő: 2 óra.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

1. A jelölt a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal szakdolgozati témát kap, amely lehet vagy max. 5 perces szerkesztett videofilm, vagy max. 10 képből álló oktató diasorozat, vagy max. 5 egységből álló írásvetítő fóliasorozat, vagy max. 10 egységből álló multimédia lecke.

A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.

2. Az adott eszköz üzembe helyezése, működtetése, alkatrészcsere. Számítógép esetében üzembe helyezés, összekapcsolás, programfeltöltés, futtatás.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 14. sorszáma alatt kiadott pedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 1499 03[23]

A szakképesítés megnevezése: pedagógiai asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás[24]

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)

3. A munkaterület leírása

A pedagógiai asszisztens az alsófokú nevelési-oktatási intézmények 1-4. osztályában alkalmazható középfokú szakember. Tevékenységébe tartozik az intézmény igazgatója, illetve az osztályvezető pedagógus vagy speciális feladatokkal megbízott pedagógus utasítása alapján a nem felsőoktatási pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása.

III. Szakmai követelmények

A pedagógus asszisztens munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a tolerancia, az empátia. Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá annak egészséges fejlődéséhez. Rendelkezzen megfelelő kommunikációs és kooperációs készséggel.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

Bekapcsolódás a tanítás-tanulás folyamatába a pedagógus irányításával

- elősegíti a gyermek iskolai szocializációját,

- biztosítja az egyéni és különleges bánásmódot,

- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet tölt be,

- közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon,

- közvetlenül segíti a pedagógust a tanítási-tanulási segédanyagok készítésében, alkalmazásában,

- biztosan kezeli az oktatástechnikai eszközöket,

- részt vesz az intézmény (osztályokat) érintő események rendezésében, levezetésében.

Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek

- a gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni problémáit, segíti őket azok megoldásában,

- segíti az első osztályban a higiéniai szokások kialakítását, alkalmazását, illetve a magasabb osztályokban e szokások megszilárdítását.

Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése

- tervezi, illetve önállóan vezet különböző szabadidős tevékenységeket a pedagógus munkáját segítve.

Részvétel a gyermekmunkák irányításában

- részt vesz a gyermekek önkiszolgáló munkájának irányításában, a környezetvédelmi és környezetgondozási munkákban,

- segíti a pedagógust az alkalmi jellegű feladatok ellátásában.

Egyéni és csoportos formában gyermekkíséret

- segíti a pedagógust a séták, kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események lebonyolításában,

- igény szerint egyéni gyermekkíséretet lát el.

Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok

- részt vesz, illetve önállóan is tevékenykedik a gyermekek fogadásában a tanítási idő megkezdéséig, valamint gyülekezési idő alatt,

- a tanítási órák szünetében segíti a pedagógust, illetve önállóan látja el az ügyeleti tevékenységet.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok:

- közreműködik - igény szerint - a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában,

- segít a kapcsolattartásban (szülők, nevelőszülők, nevelőotthonok, gyámügy stb.),

- segít a gyermekvédelmi adatszerzésben.

Adminisztrációs munkák:

- segít az osztályfőnöknek az adminisztrációs munkák elvégzésében,

- igény szerint ellát egyéb adminisztrációs feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A pedagógiai asszisztens ismerje, értelmezze és a gyakorlatban alkotó módon alkalmazza

- a tanítási-tanulási folyamat, valamint a nevelés ismérveit, törvényszerűségeit, módszereit és eszközeit,

- a pedagógiai folyamat pszichológiai vonatkozásait,

- az iskolai gyermekközösség jellemzőit,

- a magyar közoktatás rendszerét,

- a pedagógiai asszisztens helyét, szerepét, feladatait,

- az alternatív pedagógiai módszerek lényegét,

- a szabadidős tevékenységek formáit, irányítási elveit, módszertani követelményeit,

- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalomrendszerét, területeit, célját,

- a gyógypedagógia részterületeit, azok lényeges ismérveit,

- az informatikai alapfogalmakat.

A pedagógiai asszisztens tudja felhasználni az alábbi pszichológiai ismereteket a nevelés folyamatában, a gyermekekkel kapcsolatos pozitív nevelési viszony kialakításában:

- a pszichés fejlődést befolyásoló tényezők,

- a szocializáció folyamata meghatározó tényezői,

- fejlődéslélektani alapfogalmak,

- a 6-10 éves korú gyermek fejlődéslélektani jellemzői, a fejlődés főbb vonulatai,

- a beszéd fejlődésének folyamata.

A pedagógiai asszisztens legyen képes az alábbi tevékenységeket önállóan, illetve a pedagógus mellett ellátni:

- a szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése,

- a gyermekmunka irányítása,

- a mentálhigiéniai jellegű tevékenységek,

- a gyermekvédelmi feladatok ellátása,

- az oktatástechnikai eszközök kezelése.

A pedagógiai asszisztens a gyermekközpontú nevelés elveit alkalmazva legyen hatékony:

- a pedagógus irányításával a nevelés és tanítás-tanulás folyamatában, a gyermekek gondozásában,

- az ügyeleti, gyermekfelügyeleti munkában,

- a gyermekkísérethez kapcsolódó komplex feladatok ellátásában,

- a pozitív modellszerep betöltésében,

- a hatékony interperszonális kommunikációs szituációk megoldásában,

- a gyermek-pedagógus közötti, valamint saját munkavégzése során jelenlévő kooperációs tevékenységek lebonyolításában.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Pedagógiai ismeretek

- a szocializáció folyamata,

- a nevelés folyamata, a benne érvényesülő törvényszerűségek,

- a pedagógustól elvárható személyiségjegyek,

- a gyermek megismerésének módszerei, lehetőségei,

- a tehetséges gyermek,

- a retardált, lassabban fejlődő gyermek,

- a csoport formálása,

- a pedagógus és pedagógiai asszisztens modellszerepe,

- alternatív pedagógiai programok,

- a tanítás-tanulás fogalma folyamata, módszerei,

- a munka fajtái, irányítása 6-10 éves korban.

Pszichológiai és szociálpszichológiai ismeretek

- a pszichológia fogalomrendszere, módszerei, alkalmazási területei,

- a szocializáció folyamata, fogalmának értelmezése,

- a szocializáció formái, a folyamatot befolyásoló tényezők,

- a pedagógiai kommunikáció,

- szociális technikák,

- fejlődéslélektani alapfogalmak,

- a család fogalma, szerkezete, típusai, funkciói,

- a családi nevelési stílusok, hatásuk a gyermek fejlődésére,

- a segítő kapcsolat.

Közművelődési, gondozási, egészségügyi ismeretek

- szabadidős tevékenységek típusai intézményen kívül és belül,

- a szabadidő értelmezése,

- szabadidős tevékenységek fajtái, lehetőségei,

- a közművelődés intézményei,

- az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata,

- a személyi gondozás fogalma, feladatai, területei,

- a fokozott gondozást igénylő gyermek,

- az otthonos környezet kialakítása, jelentősége,

- az egészséges életmódra nevelés feladata, tartalma.

Gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek

- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, területei, intézményei,

- a családjogi törvény,

- a problémás gyermek,

- a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség,

- a pedagógiai asszisztens feladatai a gyermekvédelemben.

Gyógypedagógiai ismeretek

- a gyógypedagógia fogalma, területei, feladatai,

- a fogyatékosság és nevelési következményei,

- a fogyatékosságok kialakulásának okai,

- az értelmi fogyatékosság, a nehezen nevelhető gyermek,

- nevelési ártalmak,

- neurotikus tünetek,

- aszociális és antiszociális magatartás.

Oktatástechnikai ismeretek

- alapvető információhordozók, média- és multimédia-rendszerek jellemzői,

- állóképvetítők, mozgóképvetítők, hangtechnikai eszközök, képrögzítők, házi sokszorosító berendezések működési elve, főbb szerkezeti egységei, alkalmazásuk és használatuk.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsgát szakmai gyakorlat előzi meg, amelyet a gyakorlati hely, intézmény vezetője igazol.

2.1. Írásbeli vizsga

A témakörökből a Nemzeti Szakképzési Intézet készíti el a szakdolgozatok javasolt témáit, amelyekből a jelölt szakdolgozatot készít a megadott szempontok szerint.

A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.

Témakörök:

- egy gyermek fejlődésének vagy személyiségének bemutatása, jellemzése,

- egy szabadidős - tanórán kívüli - tevékenység megtervezése,

- tanítási segédanyag készítése, felhasználási lehetőségei.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga anyagát az alábbi tevékenységek alkotják:

- szabadidős jellegű foglalkozás iskolai keretben,

- szabadidős jellegű foglalkozás iskolán kívül,

- közreműködés egyéni foglalkozáson, korrepetáláson.

A gyakorlati vizsgára elkészített írásbeli vázlatot és annak gyakorlati megvalósulását a gyakorlatot vezető pedagógus értékeli.

A gyakorlati vizsga időtartama: 45-90 perc (a tevékenységtől függően).

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

Az oktatástechnikai eszközök kezelése a szóbeli vizsga része.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 15. sorszáma alatt kiadott gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[25]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 16. sorszáma alatt kiadott irodai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[26]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 17. sorszáma alatt kiadott idegen nyelvi ügyintéző titkár és ügyintéző titkár szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei[27]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 18. sorszáma alatt kiadott szerkesztőségi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[28]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 19. sorszáma alatt kiadott idegen nyelvi menedzserasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[29]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 20. sorszáma alatt kiadott házvezető(nő) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[30]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 22. sorszáma alatt kiadott könyvesbolti eladó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[31]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 24. sorszáma alatt kiadott ötvös szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 10

2. A szakképesítés megnevezése: ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével):

A) ötvös (fémműves),

B) ötvös (aranyműves),

C) ötvös (ezüstműves),

D) ötvös (cizellőr),

E) ötvös (drágakőfoglaló),

F) ötvös (lánckészítő).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ötvös olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki az ötvösség különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas.

Képes a követelmények, célok rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit. Kivitelezi azokat, alkalmazva a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő fémműves technológiákat és azok alkalmazási területeit.

Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:

A) Ötvös (fémműves)

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-mintázás

A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:

- geometriai testeket,

- csendéletet,

- enteriőrt,

- külső tereket, utcákat, tájképet,

- természeti formákat,

- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),

- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),

- drapériát,

- portrét,

- emberi alakot drapériával,

- aktot,

- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,

- pillanatszerű mozgásokat (kroki).

Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.

Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.

Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.

Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.

A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:

- érem, plakett,

- dombormű (magas és mély dombormű),

- kisplasztika,

- portré,

- szobortanulmány.

Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)

Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.

Tudjon:

- különböző anyagokkal bánni,

- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,

- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.

Ismerje:

- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,

- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,

- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.

1.2. Művészettörténet

A jelölt ismerje:

- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),

- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit, korhoz kötötten,

- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),

- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,

- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.

A jelölt legyen képes:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

A jelölt ismerje:

- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,

- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,

- a néprajz és a népművészet fogalmait,

- a civilizációk kialakulását és specializálódását,

- a lakóterek kialakulásának történetét.

A jelölt legyen képes:

- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,

- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.

1.4. Ábrázoló geometria

A jelölt ismerje:

- a geometriai alapfogalmakat,

- azok jelölésrendszerét,

- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,

- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,

- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.

A jelölt legyen képes:

- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,

- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,

- a tanultakat önállóan alkalmazni.

1.5. Betűrajz

A jelölt ismerje:

- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,

- a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,

- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- legyen betűtörténeti tájékozottsága.

A jelölt legyen képes:

- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,

- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,

- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,

- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.

2. Szakmai elmélet

A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:

2.1. A fémművesség története

Az ötvösség kialakulása, a rézkor, bronzkor és a vaskor ötvössége.

Egyiptom ötvössége és fémművessége.

A földközi-tengeri kultúrák ötvössége és fémművessége.

Görög és etruszk ötvösség és fémművesség.

Római kori ötvösség és fémművesség.

Bizánci ötvösség és fémművesség.

A népvándorlás korának ötvössége és fémművessége.

A honfoglaló magyarság ötvössége és fémművessége.

Román kori ötvösség és fémművesség.

A gót stílus korának ötvössége és fémművessége.

A reneszánsz kor ötvössége és fémművessége.

Magyarországi reneszánsz ékszerek.

A barokk kor ötvössége és fémművessége.

A klasszicizmus ötvössége és fémművessége.

A szecesszió ötvössége és fémművessége.

A XX. század ötvössége és fémművessége.

2.2. Anyagismeret, technológia

A fémek jellemző fizikai és technológiai tulajdonságai.

Fémek oldható és oldhatatlan kötése.

Az ötvösségben használatos fémek és ezek tulajdonságai.

Mérőeszközök.

Drágakövek és gyöngyök mérése.

Elsőrendű drágakövek és tulajdonságaik.

Másodrendű drágakövek és tulajdonságaik, csiszolási formák.

Kalapálási műveletek és ezek szerszámai.

Öntés és homokformázás, különféle fémöntési eljárások.

Galvanizálás, galvanoplasztika, tűzi aranyozás.

Nemesfémek finomságának vizsgálata.

Nemesfémek ötvözetei.

Lemez- és drótkészítés, hengerlés, húzás.

Az ötvösségben használatos segédanyagok.

Fémek ötvözeteinek olvasztása, tömb és rúdöntés.

Az ötvösségben használatos díszítési eljárások.

3. Szakmai gyakorlat

3.1. Tervezés, szakrajz, műszaki rajz területén

A jelölt legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:

- vázlattervek, variációk,

- megtervezett tárgyak látszati rajzainak,

- megtervezett tárgyak műszaki rajzainak,

- komplett tervdokumentáció rajzainak elkészítésére.

3.2. Tárgykészítés

A jelölt legyen képes technológiai ismereteit:

- kreatív módon alkalmazni és felhasználni,

- a gyakorlati munka megvalósításához szükséges kéziszerszámokat és gépeket szakszerűen használni.

3.3. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

A jelölt ismerje:

- a munkavédelem fogalmát,

- a jogi szabályozását,

- a fémipari foglalkozási ártalmakat,

- a fémipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.

Tudjon elsősegélyt nyújtani.

Tudja a munkavédelmi eszközöket, védőfelszereléseket használni.

Alkalmazza a környezetvédelem szakmai előírásait és módszereit.

4. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) képzés esetén:

1. Szakmai elmélet

A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:

Ötvös B)-F)

Az elmélet területén a jelölt ismerje:

- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,

- a díszítőelemek funkcióit,

- a szakágban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,

- alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,

- a gyakorlatban használt drágakövek szerkezetét, feldolgozásának módjait és más fontos tulajdonságait,

- a nemesfémötvözeteknél alkalmazott számítási eljárásokat,

- a gyakorlatban használt kézi- és gépi szerszámokat, és ezek működési elvét,

- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,

- a szakszerű javítási szabályokat, eljárási technikákat,

- munka- és környezetvédelmi előírásokat,

- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolásra vonatkozó eljárásokat.

2. Szakmai gyakorlat

B) Ötvös (aranyműves) és C) (ezüstműves)

A gyakorlat területén a jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- fa- és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására, daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás, kalapálás, hengerlés, húzás magas szintű, szakszerű elvégzésére,

- díszműtárgyak alkatrészeinek elkészítésére, összeállítására, kézi kivitelezésére modell, rajz, esetleg fantázia alapján,

- fémek hőkezelésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

D) Ötvös (cizellőr)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- ütő-, alakítószerszámok elkészítésére,

- a munkadarab rögzítésére, szurokba ágyazására,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, kalapálás, domborítás, forrasztás) elvégzésére,

- minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására,

- domborító, cizellőrszerszámok helyes kiválasztására, használatára,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- sík, domború és üreges, valamint tömör tárgyak cizellálására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

E) Ötvös (drágakőfoglaló)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, domborítás, húzás, forrasztás), elvégzésére,

- foglalószerszámok elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- foglalatok (hajlított, karmos, ékszer) készítésére,

- vésők használatára,

- drágakövek fajtáinak, tulajdonságainak ismertetésére, azok elkészítésére,

- drágaköveknek ékszerek és egyéb tárgyak foglalataiba történő szakszerű befoglalására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

F) Ötvös (lánckészítő)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, hengerlés, húzás, forrasztás) elvégzésére,

- segédszerszámok önálló méretezésére, elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- ékszerláncok alkatrészeinek készítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére, szakszerű javítására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A) Ötvös (fémműves)

A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.

1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie ötvös (fémműves) tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:

Az ötvös (fémműves) vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervrajzokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgyból vagy tárgyegyüttesből áll.

A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.

2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- a fémművesség története,

- anyagismeret, technológia.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga komplex feladat, mely

- szakmai ismeretek,

- szakrajz,

- anyagismeret és gyártástechnológiák,

- nemesfémötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat,

- munka- és környezetvédelem

témakörökből tartalmaz kérdéseket.

A vizsga időtartama: 180 perc.

Számológépen és rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.

A szakmai elméleti ismeretek témakörei:

- Ékszerfajták csoportosítása, egyes ékszer, aranyműves tárgy és alkatrészeinek készítési technikái.

- Díszműtárgyak csoportosítása, egyes díszműáru, ezüstműves tárgy és alkatrészeinek készítési technikái.

- Drágakövek jellemzői, vizsgálata, csoportjai, fajtái, megmunkálása.

- Drágakövek foglalási technikái.

- Zománcozási módok és technikák.

- Cizellálási módok és technikák.

- Ékszerlánc készítési technikák.

- Forrasztási technikák.

- Nemesfémekre vonatkozó érvényes jogszabályok.

- Fémjelzések.

A szakrajzi ismeretek témakörei:

- Ötvöstárgyak, alkatrészek, zárszerkezetek rajzolása rajzi szabványok alapján több nézet alkalmazásával.

- Díszítő motívumok tervezése, rajzolása, megadott stílus vagy minta alapján.

- Axonometrikus vagy látszati szabadkézi rajz készítése konkrét szakmai tárgyról, esetleg plasztikus ábrázolása.

Az anyagismeret témakörei:

- Réz és ötvözetei, és kiválasztásának szempontjai.

- Nemesfémek és ötvözetei, és kiválasztásának szempontjai.

- Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai, és kiválasztásának szempontjai.

- Hőkezelések.

- Anyagvizsgálatok.

- Olvasztási technikák.

- Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási eljárások (külön kérdésként kezelve).

A gyártástechnológia ismeretek témakörei:

- Öntési technológiák.

- Fémek képlékeny alakítása.

- Kikészítő műveletek, felületkikészítő technikák.

A munka- és környezetvédelmi ismeretek témakörei:

- Az ötvös szakmával kapcsolatos munkavédelmi előírások.

- Baleset-megelőzési módok.

- Környezeti ártalmak.

- Elsősegély-nyújtási szabályok.

- Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése.

Az írásbeli vizsgakérdések száma: témakörönként maximum két kérdés.

Bármely feladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

Gyakorlati vizsga

Minden ötvös szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.

Vizsgamunka: 300 perc.

Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat.

A jelöltnek a gyakorlati felkészültsége átfogóbb mérésének érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga előtt kell a vizsgabizottságnak átadnia.

A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet és ezen belül alpakka vagy nemesfémötvözet.

A vizsgaremeket kézimunkával kell előállítani. A vizsgaremek nem készülhet öntvényből, sajtolt elemekből, nem lehet polírozott és fémjelzett, azaz a tárgynak montőrkész állapotban kell lennie.

A vizsgamunka tartalma szakáganként

B) Ötvös (aranyműves):

Ékszeralkatrészek készítése és összeállítása (gyűrű, medál, karkötő, bross, fülbevaló).

A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás.

C) Ötvös (ezüstműves):

Ezüstműves tárgyak alkatrészeinek készítése, összeállítása (kanna, kancsó, cukordoboz, váza, pohár, serleg, kupa, tál, kosár) vagy egy részfeladat elvégzése.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, teríték, szerkesztés, fűrészelés, reszelés, fúrás, forrasztás, kalapálás.

D) Ötvös (cizellőr):

Egy ötvöstárgy díszítése cizellálással vagy egy részfeladat elvégzése.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, szurokba ágyazás, előrajzolás, domborítás, poncolókkal, részletek kidolgozása.

E) Ötvös (drágakőfoglaló):

Drágakövek befoglalása ékszerfoglalatokba.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, vésés, felületcsiszolás.

F) Ötvös (lánckészítő):

Kiválasztott ékszerlánctípus elkészítése meghatározott méretek alapján.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, csiszolás.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tantárgyakból és témakörökből kell vizsgázni:

Művészettörténet

Alapvető egyetemes művészettörténeti ismeretek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet - benne a fémművesség, az ötvösség -) stílusainak ismeretei, alkotások és azok szerzőinek bemutatása

Szakmai elmélet (a) és b) tétel)

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel.

A felkészülési idő: 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A) Ötvös (fémműves) szakma esetén:

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) képzés esetén:

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vizsgán elégtelen érdemjegyet kapott vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, akkor a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, annak a javítóvizsgára új, más jellegű vizsgaremeket kell készítenie.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A további kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet vonatkozó szabályai az irányadók.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A) Ötvös (fémműves) szak esetén:

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:

A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben rögzítetteken túl, felmentés adható még az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól annak a jelöltnek, aki a szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen a versenykiírásban szereplő feladatokat 88%-ban teljesítette.

5. A szakmai vizsga szervezése

A) Ötvös (fémműves) szak esetén:

Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:

A szakképző intézményben szervezhető a vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 25. sorszáma alatt kiadott vésnök szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 16

2. A szakképesítés megnevezése: vésnök (a tevékenység megjelölésével):

A) vésnök (általános vésnök),

B) vésnök (szerszámvésnök),

C) vésnök (díszítő vésnök).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A) Vésnök (általános vésnök)

Betű- és számsorok, fémbélyegzők, aranynyomók, márkajelzők, égetők, nyomdai betűtípusok, grafikai művek nyomóformáinak vésése. Gépi vésésnél alkalmazott vezetőformák, sablonok készítése. Díszítő motívumok, minták vésése, pl. ötvöstárgyakra, táblákra. Sajtolószerszámok, valamint textil-, műanyag, és papírnyomó, márkázóhengerek nyomófelületeinek vésése. A munkadarabokat megadott rajz és minta alapján kell elkészíteni kézi és gépi véséssel. A gépi vésés speciális területe a számítógépes technológia, amely sík- és térvésésre egyaránt alkalmas. A szakágban nemesfém és rézötvözeteket, alumíniumötvözeteket, betűfémeket, műanyagokat, szerszámkészítéshez acélokat és különböző segédanyagokat használnak.

B) Vésnök (szerszámvésnök)

Különböző rendeltetésű sajtoló szerszámok kézi és gépi vésése. Ezeket a domborító szerszámokat lapos vagy plasztikus kivitelben készítik el. A verőtövek jelvény, plakett, érem sajtolására alkalmasak. Más jellegű dombornyomó szerszámokkal ötvöstárgyak alkatrészeit, pl. kanna, -fül, -kiöntő, -talp, tál, tálca, gyertyatartó, gyűrű, medál, zár alkatrészek és más díszítő vagy ipari termékeket stb. készítik. A különböző fém- és műanyag termékek előállításához szükséges szerszámok egy-egy részletét a szerszámvésnök készíti el, főleg acélból. A szakágban olyan acélokat használnak, amelyek lágy állapotban jól véshetők és hőkezelés után az ütő, nyomó, és ismétlődő igénybevételeket jól bírják.

C) Vésnök (díszítővésnök)

Dísztárgyak, emléktárgyak, használati eszközök, ezüstművesek és aranyművesek által készített tárgyak, összességében ötvöstárgyak, pl. serlegek, kannák, dobozok, szelencék, gyűrűk, medálok, karkötők stb. felületeinek vésése. Különböző nyomtatott és árnyékolt betűkkel feliratozott, valamint rajz vagy minta alapján meghatározott stílusban díszített felületek vésése. A vésendő anyagok nemesfém és rézötvözetek. Szerszámok készítéséhez acélt használnak.

Minden vésnöki tevékenységi körben szükség van bizonyos vésnöki javítási műveletek elvégzésére is, ezért szakszerű javítások, felújítások elvégzése is a vésnök munkaterületéhez tartozik.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Szakmai elmélet

A vésnök szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű eltérések.

Az elmélet területén a vésnök ismerje:

- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,

- a díszítőelemek funkcióit,

- a szakágban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait. Az alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,

- alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,

- a nemesfém ötvözésénél alkalmazott egyszerűbb számítási eljárásokat,

- a gyakorlatban használt kézi- és gépi szerszámokat és ezek működési elvét,

- az általa vésett szerszámok fajtáit, működési elvét,

- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,

- a szakszerű vésési javítási szabályokat, eljárási technikákat,

- munka- és környezetvédelmi előírásokat,

- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolására vonatkozó eljárásokat a díszítővésnök munkaterületén.

2. Szakmai gyakorlat

A) Vésnök (általános vésnök)

A gyakorlat területén a jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges vésők, kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- fa és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,

- betűk, feliratok, minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására, vésésére, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- acélok, réz- és nemesfém ötvözetek megmunkálására (pl. daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, vésés stb.) műveletek alapszintű, de igényes minőségű műveletek elvégzésére,

- a szakáganként elkészítendő munkadarabok kézi és gépi vésés kivitelezésére minta, modell, rajz, esetleg fantázia alapján,

- fémek hőkezelésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

B) Vésnök (szerszámvésnök)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- ütő-, alakítószerszámok, vésők elkészítésére,

- a munkadarab rögzítésére,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, faragás, vésés stb.) magas szintű, igényes minőségű elvégzésére,

- vésők, szerszámok helyes kiválasztására, használatára,

- betűk, feliratok, minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására, vésésére, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- ötvözetlen és ötvözött acélok és egyéb anyagok megmunkálására, vésésére,

- sík, domború és plasztikus felületek megmunkálására, vésésére,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- a munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

C) Vésnök (díszítővésnök)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás stb.), elvégzésére, a munkadarab rögzítésére,

- a vésőszerszámok előkészítésére,

- réz- és nemesfém ötvözetek megmunkálására, vésésére,

- különböző stílusú betűk, motívumok, díszek, alakzatok, formák előrajzolására, negatív, pozitív, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- ékszerek, díszműtárgyak díszítő vésésére,

- egyszerűbb kéziszerszámok készítésére,

- különböző típusú vésők használatára,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - többször módosított - 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályainak megfelelően kell megszervezni.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Iskolarendszerű képzésben:

- a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek jelentkezése esetén:

- középiskolai végzettség,

- legalább két év a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati irányított képzés.

A vésnökjelöltnek vizsgamunkát kell készítenie, melyet a szóbeli vizsga kezdete előtt kell a vizsgabizottságnak benyújtania.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga komplex feladat:

- Vésnök szakmai ismeretek.

- Szakrajz.

- Anyagismeret és gyártástechnológiák.

- Nemesfém ötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat.

- Munka- és környezetvédelem témákban.

A munkaidő: 180 perc.

Számológépen és a rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.

A szakmai elméleti ismeretek témakörei:

Bélyegzők csoportosítása, egyes bélyegzők készítése.

Aranynyomók és vésésük.

Beütők készítése.

Címkenyomók, címkék.

Verőtövek, fémsajtoló szerszámok készítése, vésése.

Díszítő vésési módok, technikák.

Címertan.

Cizellálás.

Díszítő zománcozás.

Vésnöküzemi gépek működése, alkalmazása.

A Szakrajzi ismeretek témakörei:

Vésnöki munkadarabok rajzolása, rajzi szabványok alapján, több nézet alkalmazásával.

Díszítő motívumok tervezése, betűk, felíratok rajzolása megadott stílus vagy minta alapján.

Szerszámok, alkatrészek, díszműtárgyak rajzolása díszítő motívumokkal.

Anyagismereti témakörök:

Réz és ötvözetei, kiválasztásának szempontjai.

Nemesfémek és ötvözetei, kiválasztásának szempontjai.

Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai, kiválasztásának szempontjai.

Hőkezelések.

Anyagvizsgálatok.

Olvasztási technikák.

Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási eljárások (külön kérdésként kezelve).

Gyártástechnológiai témakörök:

Öntési technológiák.

Fémek képlékeny alakítása.

Gépi forgácsolással történő megmunkálási módok.

Kikészítő műveletek, felületkikészítő technikák.

A Munka- és környezetvédelem témakörei:

Baleset-megelőzési módok.

Környezeti ártalmak.

Elsősegély-nyújtási szabályok.

Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése.

Az írásbeli vizsgakérdések száma: témakörönként maximum két kérdés.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tartalma:

Minden vésnök szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.

A vizsgamunka: 300 perc.

Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat. A jelöltnek gyakorlati felkészültsége átfogóbb mérése érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga előtt a vizsgabizottságnak át kell adnia.

A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet és ezen belül alpakka, nemesfém ötvözet vagy acél. A vizsgaremeket a szakmai ágazattól függően kézimunkával, esetleg indokolt esetben gépi segédlettel kell előállítani.

A vizsgamunka tartalma szakáganként

A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.

A) Vésnök (általános vésnök)

- betű, szám kiemelés,

- aranynyomó, bélyegző gépi és kézi vésése,

- díszítő motívumok kézi vésése,

- szám vagy betű beütő készítése.

B) Vésnök (szerszámvésnök)

- szám vagy betű beütő készítése,

- betű, szám kiemelés,

- egyszerű dombornyomó szerszám készítése.

C) Vésnök (díszítővésnök)

- feliratok, díszítmények előrajzolása és kézi vésése.

c) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tantárgyakból és témakörökből kell vizsgázni:

Művészettörténet

Alapvető egyetemes művészettörténeti ismeretek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet - benne a fémművesség - stílusainak ismeretei, alkotások és azok szerzőinek bemutatása.

Szakmai elmélet (a) és b) tétel):

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel

A felkészülési idő: 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, akkor a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell eljárni.

A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, annak a javítóvizsgára új vizsgaremeket kell készítenie.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A további kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet vonatkozó szabályai az irányadók.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól felmentést kap az a versenyző, aki a versenykiírásban szereplő feladatok 88%-át teljesíti.

A szakmai vizsga elméleti vizsgája alól felmentést kap az a jelölt, aki már előzőleg valamelyik másik vésnök szakágból szakmai vizsgát tett.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményekben szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 29. sorszáma alatt kiadott cimbalomkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 01

A szakképesítés megnevezése: cimbalomkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A cimbalomkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző magyar cimbalomfajták, hack-brett (német cimbalom), kiscimbalom.

A cimbalomkészítő és -javító a cimbalom bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a cimbalomfélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A cimbalomkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális cimbalomkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a cimbalom típusainak történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a cimbalomfélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a cimbalomfélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a cimbalomfélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a cimbalmokra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a cimbalomfélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a cimbalomfélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő cimbalomkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a cimbalomfélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a cimbalomkészítő és javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a cimbalomkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a cimbalomkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a cimbalomfélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a cimbalomfélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a cimbalomkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a cimbalom főbb típusain valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, cimbalomkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a cimbalomfélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a cimbalomfélékhez tartozó, gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 30. sorszáma alatt kiadott fafúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 02

A szakképesítés megnevezése: fafúvós hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A fafúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző furulyák, fuvolák (piccolo, c-, alt- és basszus-fuvola), a klarinét-család tagjai, az oboák, az angolkürt, a fagott-család, a különböző hangolású szaxofonok, tárogatófélék.

A fafúvós hangszerkészítő és -javító a fafúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a fafúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A fafúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a fafúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a fafúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a fafúvós hangszerek javítási vagy készítési technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a fafúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a fafúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a fafúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a fafúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a fafúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a fafúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a fafúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a fafúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a fafúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a fafúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati feladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a fafúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 31. sorszáma alatt kiadott orgonaépítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 10

A szakképesítés megnevezése: orgonaépítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

Az orgonaépítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű orgonák, harmóniumfélék, portatívok és pozitívok.

Az orgonaépítő és -javító az orgonák bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- az orgonafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

Az orgonaépítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális orgonaépítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza az orgonák történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje az orgonafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje az orgonafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje az orgonafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni az orgonákra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje az orgonafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel az orgonák hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő orgonaépítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- az orgonafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- az orgonaépítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- az orgonaépítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- az orgonaépítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- az orgonafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- az orgonafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- az orgonaépítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak az orgonákon valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, orgonaépítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (az orgonafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán az orgonáknál gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 32. sorszáma alatt kiadott rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 03

A szakképesítés megnevezése: rézfúvós hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különféle hangolású trombiták, kürtök, harsonák, valamint a basszus hangszerek (helikon, tuba, suzaphone).

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító a rézfúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a rézfúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeret:

- Ismerje és alkalmazza a rézfúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a rézfúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a rézfúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a rézfúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a rézfúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a rézfúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a rézfúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a rézfúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a rézfúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a rézfúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 33. sorszáma alatt kiadott ütőhangszer-készítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 13

A szakképesítés megnevezése: ütőhangszer-készítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

Az ütőhangszer-készítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a jelződobok, különböző ritmuskeltő eszközök és tartozékaik, dzsesszdobok, menetzenekari dobok, üstdobok, vibrafon, xilofon, harangjáték, valamint a különféle zajkeltő eszközök.

Az ütőhangszer-készítő és -javító az ütős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- az ütőhangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

Az ütőhangszer-készítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza az ütőhangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje az ütőhangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje az ütőhangszer-készítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje az ütőhangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni az ütőhangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje az ütőhangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel az ütős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- az ütős hangszerek felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- az ütőhangszer-készítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- az ütőhangszer-készítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- az ütőhangszer-készítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- az ütős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- az ütős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- az ütőhangszer-készítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak az ütőhangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, ütőhangszer-készítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (az ütős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán az ütőhangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 34. sorszáma alatt kiadott vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 14

A szakképesítés megnevezése: vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a hegedűfélék, a lant- és gitárfélék, a történelmi vonósok (viola da'more, gamba-család), valamint a húros népi hangszerek.

A vonós és pengetős hangszerkészítő a vonós és pengetős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a vonós és pengetős hangszercsalád természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a vonós és pengetős hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a vonós és pengetős hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a vonós-pengetős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a vonós-pengetős hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a vonós-pengetős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a vonós-pengetős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a vonós-pengetős hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a vonós és pengetős hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a vonós-pengetős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a vonós és pengetős hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy lényeges, komplex, átfogó feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 35. sorszáma alatt kiadott zongorakészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 16

A szakképesítés megnevezése: zongorakészítő és javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A zongorakészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).

A zongorakészítő és -javító a zongorák hangszercsoportjából, annak bármely tagjának (különböző mechanikájú zongorák, pianínók, csembalók) valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A zongorakészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorakészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a zongorafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a zongorafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a zongorafélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorakészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a zongorakészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a zongorakészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a zongoraféléken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, zongorakészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a zongorafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 36. sorszáma alatt kiadott zongorahangoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei (kizárólag vakok részére)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 9 0 15

A szakképesítés megnevezése: zongorahangoló

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A zongorahangoló szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).

A zongorahangoló a zongorák hangszercsoportjának bármely tagját (különböző mechanikájú zongorák, pianínók és csembalók) meghangolja, intonálja, és felismeri a hangolást közvetlenül gátló, illetve befolyásoló hibákat, tehát a következő műveleteket végzi el:

- A zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásaiból eredő hibák felismerése, valamint annak eldöntése, mi az, amit biztonsággal képes megjavítani, és mi az, ami meghaladja lehetőségeit, s így a hangszerben esetlegesen, akaratlanul is kárt tenne.

- A használt és új vagy javított hangszerek (zongorák, pianínók és csembalófélék) hangolása a kívánt hangmagasságra (a lehetőségek figyelembevételével), a kívánt temperatúrában (esetleg korabeli, nem egyenletes temperatúrában).

- A zongoraféléknél előforduló egy-egy húrszakadás pótlása, új húr szakszerű felrakása.

- A zongorák és pianínók intonálása, a kalapácsfejek puhítása, illetve keményítése.

- A hangszeren játszó muzsikusok egyéni, a hangolásra és intonálásra vonatkozó kívánsága, igénye szerinti módosítások megfelelő színvonalú elvégzése.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorahangoló szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal. Ezen követelményekhez mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalók oktatása a vak hangolóknak külön szervezett tanfolyamok keretén belül, speciális körülmények között történik. Természetesen a követelmények alkalmazkodnak a vak hangolók lehetőségeihez és adottságaihoz.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeret:

- Ismerje a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a javítási vagy készítési technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését.

- Ismerje és alkalmazza a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. Készség szinten tudja elvégezni a szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

Legyen képes

- az általa javítható és nem javítható hibákat felmérni,

- a zongorafélék hibáit, és ezen hibák javításának lehetőségeit felmérni,

- a hangszer minden funkcióját kipróbálni,

- a hangoláshoz, illetve javításhoz szükséges szerszámokat, anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani,

- a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni,

- a különböző húr-számítási műveleteket alkalmazni,

- a húrpótlásokat, húrcseréket műveleti sorrendben elvégezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorahangoló szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a zongorakészítés és javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A zongoraféléken valamennyi olyan, a hangolással és intonálással közvetlenül kapcsolatos javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (hibamegállapítási feladatok elvégzése is).

2. A szakmai vizsga részei

A szóbeli vizsga feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A gyakorlati, majd a szóbeli vizsga a létszámtól függően külön-külön vagy azonos napon is megtartható.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló hangolással és intonálással, valamint az ezeket elősegítő kisebb javításokkal kapcsolatos feladatot kell végrehajtani.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami többféle ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés után 40 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 37. sorszáma alatt kiadott biztonságszervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

I. Felsőfokon

II. Középfokon

3. A munkaterület leírása

A biztonságos működés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok külön vagy összevont munkakörben történő ellátásával, elsősorban az oktatási és kulturális ágazathoz tartozó területen és intézményekben. Szaktudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján képes gazdálkodó szervezetek fenti hasonló igényű feladatainak ellátására is, ha azt külön jogszabály nem tiltja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A biztonságszervezői foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok:

- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.

- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.

- Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az oktatás megszervezése, munkavédelmi szabályzat elkészítése.

- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, meglétük ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.

- Polgári védelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatások tartása, katasztrófa-elhárítási tervek készítése.

- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.

Rendészet-vagyonvédelem, őrzés

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a vagyonvédelem technikai eszközeinek működési alapelveit, alkalmazási területeit,

- a különböző objektumok őrzési rendszereit, módszereit,

- a pénz- és értékszállítás és őrzés megoldásait,

- az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának főbb szabályait,

- a fegyveres szolgálat ellátásának szabályait,

- az őrségi okmányokat, dokumentációkat,

- a személyvédelem alapismereteit,

- a rendezvények biztosításával kapcsolatos feladatokat,

- a bombariadó és rendkívüli esemény során teendőket,

- a rendészetre, a vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat,

- a rendészeti feladatokat végzők jogait, kötelezettségeit,

- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr és a vagyonőr-rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,

- a kulcsok kezelésének rendjét,

- a személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendjét,

- a portaszolgálat ellátásának szabályait,

- a maroklőfegyverek főbb fajtáit, jogi kategóriáit,

- a maroklőfegyverek, lőszerek jellemzőit és azok használatának, tárolásának és karbantartásának főbb szabályait,

- az egyéb kényszerítő eszközöket, használatuk szabályait,

- a megelőzés fontosságát, főbb módszereit,

- a bűncselekmény észlelésekor szükséges teendőket (helyszín, hatósággal együttműködés stb.).

A biztonságszervező legyen képes

- rendészeti-vagyonvédelmi szabályzat készítésében közreműködni, azt a gyakorlatban alkalmazni,

- a házirendet elkészíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat megjeleníteni,

- a tulajdonban okozott károk esetén a feljelentést előkészíteni,

- rendkívüli események során az élet- és vagyonmentés megszervezésében és a végrehajtásban részt venni,

- a bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatokat elvégezni,

- a porta-, személy- és vagyonvédelmi napi szolgálat irányítására,

- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésére, kíséretére,

- a vagyonvédelem technikai eszközei, rendszerei kezelésére,

- rendezvények biztosítására.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai és villamosvédelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területüket,

- az elektronikai és más elvű, korszerű védelem kiépítésének sajátosságai, főbb eszközei, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésük szabályait,

- a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit,

- az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit,

- egy átlagos vállalat, intézmény rendészeti-vagyonvédelmi szervezetének felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit,

- a vagyon vagy biztonsági őrség szervezésének főbb szempontjait,

- az őrszolgálatos személyek kötelezettségeit, jogait,

- a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait,

- a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét,

- a vagyonvédelem, rendészet terén illetékes hatóságokat, szervezeteket, a velük való együttműködés módozatait,

- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr és a vagyonőr-rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,

- a kriminológia és a kriminalisztika fogalmát,

- a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a személyvédelem megszervezésének módszereit,

- a vagyonvédelmi őrkutyák tartásának szabályait,

- a maroklőfegyverek, lőszerek, illetve egyéb kényszerítő eszközök használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait,

- az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezési módjait,

- az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket (megbízó, megbízott, felelősség stb.),

- az őrzést segítő távfelügyeleti továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket,

- a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait,

- a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét,

- a rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések módszereit,

- a biztonságot növelő szolgálat ellátásának szabályait,

- a konfliktuskezelést és a vezetés pszichológiáját,

- a rendészetre, a vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.

A biztonságszervező legyen képes

- rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni,

- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására,

- őrségi okmányokat, dokumentációkat készíteni,

- a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni és lebonyolításában részt venni,

- a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni,

- a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni,

- a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni,

- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni,

- biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni,

- minősített időszakban helytállni, rendkívüli feladatok megoldásában öntevékenyen részt vállalni.

Tűzvédelem

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a tűzvédelmet alátámasztó jogszabályok rendszerét,

- az égés feltételeit, paramétereit,

- az ismertebb oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, égéskésleltetési módszereket,

- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,

- a tűzjelző berendezések célját, jellemző felépítését,

- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőfelszereléseket,

- a kismotor fecskendők, a vízvételezési helyek használatának szabályait,

- a tűzmegelőzés feladatait,

- a tűzoltás során megoldandó főbb feladatokat,

- az anyagok tűzveszélyességi osztályait, a tűzveszélyességi besorolás szabályait,

- a veszélyességi övezetek meghatározását, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentőségét,

- a hő és a füst elvezetésének szabályait,

- a kiürítési útvonalak jelentőségét, kijelölésük elvét,

- a villamos berendezések létesítésének elemi szabályait,

- a villámvédelem jelentőségét, főbb követelményeit,

- a gépjárművek tűzvédelmi szabályait,

- a raktározási tűzvédelmi előírásait,

- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályait,

- a tűzoltó vízforrások karbantartásának módszereit,

- a tűzjelzés módszereit, követelményeit,

- az oktatási, művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladatait.

A biztonságszervező legyen képes

- tűzriadóterv készítésére,

- tűzvédelmi szabályzat kidolgozására kisebb intézményeknél,

- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére,

- a tűzvédelmi megelőző tevékenységre, annak szervezésére,

- az ellenőrzések végrehajtására,

- a tűzjelző berendezések kezelésére,

- tűzoltó berendezések és felszerelések használatára.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a termodinamikai alapfogalmakat,

- az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát,

- az egyes oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, az égéskésleltetés módszereit,

- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők gázveszélyjelzők működési elveit,

- a tűzjelző berendezések felépítését,

- a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltó, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb igénybevételi módjait,

- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket,

- a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását,

- a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban,

- a tűzveszélyesség jellemzőit,

- az anyagok tűzveszélyességi osztályait,

- a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket,

- az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását,

- a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét, az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit,

- a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait,

- az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a tűz elleni védekezés jogszabályait,

- a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó kézi tűzoltó berendezéseket,

- a tűzveszélyességi besorolás szabályait,

- a veszélyességi övezetek, a veszélyes zónák meghatározását, kijelölését,

- a tűzterhelés-számítás módszerét,

- a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,

- a tűzoltási, felvonulási utat, kijelölésének módszereit,

- a szellőztetés és a csatornahálózat használatának szabályait,

- a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait,

- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,

- a raktározás tűzvédelmi előírásait,

- a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit,

- a tűzjelzés követelményeit.

A biztonságszervező legyen képes

- tűzvédelmi szabályzat, és

- tűzriadóterv készítésére,

- tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására,

- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására,

- tűzveszélyességi besorolás készítésére,

- tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére,

- tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére,

- az oktatási intézmények tűzvédelmi feladatai megszervezésére és ellátására,

- a művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzvédelmi feladatai megszervezésére és ellátására

- tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani,

- a tűzjelző berendezéseket üzemeltetni,

- tűzoltó eszközök, felszerelések használatára.

Munkavédelem, egészségvédelem

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi jogszabályok rendszerét,

- a munkavédelmi eljárásokat, a munkavédelmi ellenőrzés módszereit, dokumentálását,

- az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályait,

- a munkavédelmi oktatás tartalmát,

- az ismertebb baleseti veszélyforrásokat ágazatonként,

- a szellőzés, fűtés, klimatizálás módszereit,

- a zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjait,

- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait,

- az anyagmegmunkálás és anyagmozgatás jellemző veszélyforrásait,

- a munkaélettan, a munkaegészségügy fogalmát,

- a környezetkárosítás hatásait,

- az egészségre ártalmas és veszélyes ismertebb anyagok csoportjait, azok jellemző hatásait.

A biztonságszervező legyen képes

- munkavédelmi szabályozás készítésében közreműködni, azt a gyakorlatban alkalmazni,

- munkabaleset-kivizsgálási jegyzőkönyvet készíteni,

- az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályait a gyakorlatban alkalmazni,

- a munkabalesetek megelőzése érdekében tevékenykedni,

- a munkavédelmi ellenőrzésen közreműködni, jegyzőkönyvet készíteni,

- a biztonságtechnikai vizsgálatokban részt venni,

- a védőeszközök karbantartását szervezni, abban részt venni.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét,

- a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket,

- a szellőzés-fűtés és klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit,

- a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait,

- a világítástervezés és a színdinamika alapjait,

- a megbízhatóság-elmélet alapjait,

- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat,

- az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálások főbb veszélyforrásait,

- a munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmait,

- a környezetkárosító anyagait, azok hatásait,

- a környezetvédelem jelentőségét, megvalósulása ismertebb eljárásait,

- az egészségre ártalmas és veszélyes anyagok fontosabb csoportjait, azok jellemző hatásait,

- a foglalkozási megbetegedések leggyakoribb okait.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy jogszabályait,

- a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok gyakorlatát,

- a munkabaleset kivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát,

- a munkahelyek komplex értékelésének módszereit,

- a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját,

- az anyagmozgatás biztonságtechnikáját,

- az egyéni védőeszközök kiválasztását és használatának előírásait,

- a munkavédelmi eljárások lebonyolítási rendjét,

- a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit,

- az elsősegélynyújtás és az újraélesztés szabályait,

- a testnevelési és a sporteszközök használatának szabályait.

A biztonságszervező legyen képes

- munkavédelmi szabályozást készíteni,

- munkabalesetek kivizsgálásában részt venni, jegyzőkönyvet készíteni,

- üzembe helyezési eljárást, munkavédelmi ellenőrzést szervezni és dokumentálni,

- a munkahelyek komplex, ergonómiai értékelésére,

- munkabaleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre,

- a védőeszközök karbantartásának tervezésére és szervezésére,

- az elsősegélynyújtásra,

- a környezetvédelem érdekében tevékenykedni,

- az oktatási intézmény munkavédelmi feladatai megszervezésére és elvégzésére,

- a kulturális intézmények munkavédelmi feladatai megszervezésére és elvégzésére.

Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a polgári védelem jogszabályrendszerét,

- a védelmi felkészítés és országmozgósítás főbb feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a honvédelmi kötelezettség tartalmát,

- a polgári védelmi tervek, dokumentációk tartalmát,

- a polgári védelem főbb anyagi, technikai eszközeit,

- az egyéni védőeszközöket, azok használatának módját, eseteit,

- a minősített időszakok fogalmát, tartalmát,

- a katasztrófák fajtáit,

- a rendkívüli események bekövetkezése esetén a teendőket.

A biztonságszervező legyen képes

- polgári védelmi, felkészítési okmányok, dokumentációk készítésében részt venni,

- az egyéni védőeszközök használatára, azok oktatására, kiosztásának megszervezésére,

- a vegyi anyagokat kimutató eszközök, sugárszintmérő eszközök használatára,

- polgári védelmi eszközök, anyagok szakszerű tárolására,

- rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tevékenység megszervezésében és végrehajtásában részt venni.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a védelmi felkészítés és országmozgósítás feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a honvédelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét,

- a polgári védelmi tervek rendszerét, tartalmát,

- a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését,

- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit,

- a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét,

- az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit,

- a sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközeit,

- a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket,

- a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát,

- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,

- a katasztrófa fogalmát, fajtáit, jellemzőit.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a polgári védelem és katasztrófa-elhárítás jogszabályait,

- a polgári védelmi tervekből adódó feladatok ellátásának szervezését,

- a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit,

- a rendkívüli események bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat,

- a polgári védelmi képzések és kiképzések elveit és módszereit.

A biztonságszervező legyen képes

- a védelmi felkészülési, polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat szakmai útmutatás szerint elkészíteni,

- az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni,

- az egyéni védőeszközöket használni,

- a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni,

- rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.

Gazdaság, vezetés, szervezés

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a piacgazdaság működésének, alapelvét, sajátosságait,

- a piac fogalmát, főbb szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,

- a piac működésének sajátosságait,

- a vállalkozás, kockázat, a költség, az eredmény, a haszon fogalmát,

- a adók fajtáit, rendeltetését, a törvény alapelveit,

- a szervezés célját, néhány módszerét,

- a legismertebb vezetési módszereket,

- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, az adathordozókat,

- az iroda- és munkaszervezés alapelveit,

- a vagyon és a tőke közötti különbséget, szerepüket a gazdaságban,

- az állam szerepének néhány jellemző megnyilvánulását a gazdasági folyamatokban,

- az ismertebb vállalkozási formákat, ismérveiket.

Biztonságszervező I. (Felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a piacgazdaság működési rendjének sajátosságait,

- a piac fogalmát, szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,

- a vagyon és a tőke különbségét, szerepét a gazdaságban,

- a fedezeti elvet, alkalmazásának szemléltetését,

- a vállalkozás és a kockázat fogalmát,

- az állam szerepét a gazdaságban,

- a számviteli rend célját, rendező elveit,

- az adók fajtáit, rendeltetését, az adótörvény alapelveit,

- a vezetés funkcióit, a vezetési módszereket, az empátia szerepét a vezetésben,

- a menedzsment fogalmát, szerepét,

- a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit,

- a kommunikáció jelentőségét, módjait,

- a hierarchikus rend lényegét, a felelősség érvényre juttatásának főbb módszereit,

- a különböző oktatási rendszereket,

- a szervezés eszközrendszerét, főbb módszereit,

- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, alkalmazása jellemző területeit,

- a különböző adathordozókat,

- az ismertebb szoftverek jellemzőit,

- az átlagos számítógépes munkahely felépítését,

- az adatvédelem elveit és gyakorlatát,

- az informatika fogalmát,

- az iroda- és munkaszervezés elveit és módszereit,

- a folyamatszabályozás elveit és módszereit,

- a legitim gazdasági társasági formákat, jellemzőiket, csoportosításukat.

Jogi ismeretek

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a Magyar Köztársaság államformáját, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét,

- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,

- az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket,

- a jogforrások hierarchiáját,

- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,

- a polgári jog alapelveit, a Ptk. szerkezeti felépítését,

- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,

- a szerződés fogalmát, alanyait, a szerződés tartalmára vonatkozó főbb előírásokat,

- a birtokvédelem főbb eszközeit,

- a személyhez fűződő jogokat, védelmének lehetőségeit,

- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),

- a büntetőjog fogalmát, a Btk. szerkezeti tagozódását,

- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,

- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,

- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,

- a kényszer, a fenyegetés értelmezését,

- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,

- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat,

- a közigazgatási eljárásba vont jellemző ügyeket.

Biztonságszervező I. (Felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését,

- a hatalmi ágak felsorolását, szétválasztásuk alapelveit,

- az Országgyűlés és a Kormány működési rendszerét, jog- és hatáskörét,

- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,

- az alapvető állampolgári jogokat, kötelességeket,

- a jog és a jogrendszer meghatározását, tagozódását,

- a polgári jog alapelveit, a Ptk. szerkezeti felépítését,

- a személyhez fűződő jogokat, védelmük lehetőségeit,

- a szerződés fogalmát, alanyait,

- a szerződés létrejöttére, alakiságára vonatkozó főbb szabályokat,

- a szerződés módosításának szabályait, megszegésének főbb következményeit,

- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,

- a birtokvédelem főbb eszközeit, módszereit,

- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),

- a Btk. szerkezeti felépítését, a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,

- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,

- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,

- a kényszer és a fenyegetés értelmezését,

- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,

- a magánlaksértés, a személyes szabadság megsértésének törvényi tényállását,

- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.

A vizsgára bocsátás feltételei:

- Középfokú vizsga esetén

= a tanfolyamon való részvétel igazolása,

= középiskolai bizonyítvány bemutatása, vagy legalább szakmunkás-bizonyítvány és 3 évi munkaviszony igazolása rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz-, munka- vagy polgári védelmi munkakörben.

- Felsőfokú vizsga esetén

= a tanfolyamon való részvétel igazolása,

= középiskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a munkaviszony igazolása helyett középfokú biztonságszervező tanfolyami végzettség.

Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével vagy felmérő dolgozatokkal adnak számot.

A tanulmányok befejezését követően szakmai képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki

- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg,

- beszámolási kötelezettségeinek eleget tett.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Biztonságszervezési és Üzemgazdasági Főosztálya által kiadott központi tételsor tartalmazza.

Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdéscsoportra kell feleletét írásban benyújtania, amelyre középfokú vizsga esetén 2 óra, felsőfokú vizsga esetén 3 óra áll rendelkezésre.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.

- Tűzvédelem.

- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.

- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás, védelmi felkészítés, országmozgósítás.

- Jogi ismeretek.

- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.

Gyakorlati vizsga

Középfokon:

A gyakorlati vizsga helyzetgyakorlat bemutatásából áll. A gyakorlati vizsga feladatait a képző intézmény állítja össze, és hagyatja jóvá a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- Tűzoltó készülékek kezelése.

- Rendészeti helyzetgyakorlatok.

- Munkavédelmi eszközök használata.

- Polgári védelmi eszközök, védőfelszerelések használata.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakmai vizsgabizottság a bemutatott helyzetgyakorlat alapján állapítja meg. A vizsgabizottság figyelembe veheti a képző intézmény által igazolt gyakorlati érdemjegyet.

Felsőfokon:

A gyakorlati vizsga a középfokra meghatározott helyzetgyakorlat bemutatásából és szakdolgozat elkészítéséből, valamint annak a szakmai vizsgabizottság előtt való megvédéséből áll.

A dolgozat témája komplex, a feldolgozás során bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. Az alkalmazásnak ki kell terjednie a problémameghatározásra, a cél kitűzésére, a kiválasztott eszközökre, a végrehajtás módjára.

A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény határozza meg, legkésőbb a vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.

A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - minimum 15 oldal.

A vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.

A vizsgadolgozat megvédése során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga feladatait központi, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Biztonságszervezési és Üzemgazdasági Főosztálya által kiadott tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként 1-1 kérdést (kérdéscsoportot) húz.

Felkészülési idő: 20 perc.

A szakmai képesítő vizsga tantárgyai:

- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.

- Tűzvédelem.

- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.

- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás, védelmi felkészítés, országmozgósítás.

- Jogi ismeretek.

- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.

3. A vizsga értékelése

A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyekről.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Az elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet. Kettőnél több ismétlés esetén szakképesítő bizonyítvány már csak újabb tanfolyamot követő sikeres vizsga után adható.

A munkavédelem tárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.

A vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény alapján a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete tartalmazza.

V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

Szakképesítő vizsgára felkészítő tanfolyam szervezésére és lebonyolítására, a 2/1997. (I. 22.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben, vagy Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a vizsgarész vagy tantárgy vizsgája alól felmenthető.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 38. sorszáma alatt kiadott általános menedzser szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[32]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 39. sorszáma alatt kiadott kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[33]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 40. sorszáma alatt kiadott multimédia-fejlesztő szakképesítés szakmai és vizsga követelménye[34]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 41. sorszáma alatt kiadott hangosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[35]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 42. sorszáma alatt kiadott hangmester szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[36]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 43. sorszáma alatt kiadott világosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[37]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 44. sorszáma alatt kiadott színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet-kezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[38]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 45. sorszáma alatt kiadott levéltári kezelő/iratkezelő és irattáros, segédlevéltáros szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[39]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 46. sorszáma alatt kiadott könyvtáros asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[40]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 47. sorszáma alatt kiadott felsőfokú könyv- és papírrestaurátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[41]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 48. sorszáma alatt kiadott múzeumi preparátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[42]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 49. sorszáma alatt kiadott múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[43]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 50. sorszáma alatt kiadott artista szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[44]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 51. sorszáma alatt kiadott pantomimes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[45]

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 52. sorszám alatt kiadott zenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 04

2. A szakképesítés megnevezése: zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)

A) KLASSZIKUS MŰFAJ

I. Hangszeres szak

klasszikus zenész (furulya-blockflöte)

klasszikus zenész (fuvola)

klasszikus zenész (oboa)

klasszikus zenész (klarinét)

klasszikus zenész (fagott)

klasszikus zenész (kürt)

klasszikus zenész (trombita)

klasszikus zenész (harsona)

klasszikus zenész (tuba)

klasszikus zenész (szaxofon)

klasszikus zenész (ütőhangszer)

klasszikus zenész (hárfa)

klasszikus zenész (gitár)

klasszikus zenész (cimbalom)

klasszikus zenész (csembaló)

klasszikus zenész (zongora)

klasszikus zenész (orgona)

klasszikus zenész (harmonika)

klasszikus zenész (hegedű)

klasszikus zenész (mélyhegedű)

klasszikus zenész (gordonka)

klasszikus zenész (gordon)

II. Zeneelmélet-szolfézs szak

klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)

III. Zeneszerzés szak

klasszikus zenész (zeneszerzés szak)

IV. Hangkultúra szak

klasszikus zenész (hangkultúra szak)

B) JAZZ MŰFAJ

jazz zenész (gordon)

jazz zenész (harsona)

jazz zenész (gitár)

jazz zenész (billentyűs hangszerek)

jazz zenész (szaxofon, klarinét)

jazz zenész (trombita)

jazz zenész (dob)

jazz zenész (zongora)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A zenész képzettségű muzsikus - a képesítésében megjelölt szakterületen - mint hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja, zongorakísérő, continuo-játékos aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. Végezhet zeneszerzői jellegű feladatokat, feldolgozásokat, átiratokat, hangszereléseket készíthet. A közművelődés terén betölthet műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, táncegyüttesek kíséretének ellátásában, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban. A zenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) KLASSZIKUS MŰFAJ

I. Hangszeres szak

I/1. Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:

Rendelkezzék a jelölt:

- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral.

Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni.

Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete, elméleti és technikai felkészültsége alapján legyen képes a zeneművek önálló megtanulására és hozzáértő megszólaltatására.

Rendelkezzék:

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

- koncentráló- és kontrollálóképességgel.

Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.

Ismerje hangszere hagyományát, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Rendelkezzék a hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Furulya-blockflöte

A jelölt ismerje:

- hangszere történetét,

- hangszere irodalmát,

- f-c""-ig (in f) kromatikusan a fogásokat,

- a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,

- a különböző fogásrendszereket (reneszánsz, barokk, angol, német),

- a korabeli hangolásokat és intonációs rendszereket,

- a különböző zenei korszakokat és stílusokat; ezen belül az olasz, német, francia barokk jellemző vonásait,

- az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét, a számozott basszust,

- a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Ganassi, Hotteterre, Quantz stb.),

- a hangszer avantgarde irányzatait,

- a legjelentősebb előadóművészeket,

- és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.

Legyen képes:

- a természetes, könnyed hangszerkezelésre,

- megfelelő légzéstechnika alkalmazására,

- a levegő tudatos beosztására,

- vibrato-mentes hang képzésére,

- különböző vibratók (ujj-, ajak- és "rekesz-vibrato" különböző tempójú és szélességű, tudatos alkalmazására,

- minden, a furulyán használható artikuláció (t, d, r, l) és a duplanyelvindítás egyenletes és egyenlőtlen (inegal) alkalmazására,

- a különböző stílusoknak megfelelő artikulációk helyes megválasztására és alkalmazására,

- segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,

- a különböző stílusoknak megfelelő kötelező és szabad díszítések alkalmazására,

- értelmesen tagolt, kifejező előadásra,

- a zeneművek önálló megtanulására,

- repertoárjának állandó bővítésére,

- repertoárja nagy részének kotta nélkül való előadására.

Rendelkezzék:

- hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral,

- összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,

- fürge szimpla-nyelvtechnikával (min. 500/perc, legalább néhány ütemen át),

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

- koncentráló- és kontrollálóképességgel,

- szereplési rutinnal,

- a kamarazenei játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, alkalmazkodóképességgel,

- a hangszerei és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Tudjon:

- tisztán intonálni,

- pontos ritmusban játszani,

- a különböző hangolású furulyákon különböző kulcsokban és oktávtranszpozíciókban játszani,

- kromatikus és egészhangú skálákat, továbbá dúr és moll hangsorokat játszani 7 # és 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f-a""-ig (in f).

Fuvola

A jelölt legyen képes:

- a hangszerét könnyedén kezelni,

- önálló munkára,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,

- a tiszta intonációra, pontos ritmusra,

- szép vibrátóra,

- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

- a levegő tudatos beosztására,

- saját, de a stílusnak megfelelő artikuláció kialakítására,

- értelmes, tagolt, árnyalt előadásra.

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját,

- irodalmát,

- a jelentősebb előadóművészeket,

- a zenei stílusok jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Quantz, Hotteterre).

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei képzelőerővel,

- formálókészséggel,

- biztos memóriával,

- szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges.

Tudjon:

- zenei darabot elemezni (formailag, összhangzattanilag; feszültség, oldás felismerése),

- önálló kadenciát írni,

- különféle játékmódokban fuvolázni: staccato, legato, tenuto, portato stb.,

- egyszerűbb szerelési munkát végezni hangszerén.

Oboa

A jelölt ismerje:

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- hangszere múltját, irodalmát (a szóló- és kamaraműveket, a legfontosabb zenekari szólamokat), a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- az egyetemes zenekultúra alapműveit,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Ismerje a hangszerét és

- tudjon megoldani apróbb mechanikai problémákat,

- saját nádon fújjon.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, a sima kötés megvalósítására,

- a hangszerregiszterek színkülönbségeit kiegyenlítve, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval játszani,

- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására,

- a fürge szimpla-nyelvtechnika megvalósítására, a kettős nyelvütés használatára,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező hangon (gyors tempóban, staccato játékban is),

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,

- különböző stílusú zenekari művek oboa szólamainak, szólóinak eljátszására.

Tudjon:

- a hangszerén a kis b-től a háromvonalas g-ig, egyenletes ujjtechnikával játszani,

- előadási darabokat korhű díszítésekkel, lassú tételeket stílusos variációkkal előadni,

- romantikus műveket játszani, a vibrato differenciált alkalmazásával.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.

Klarinét

A jelölt ismerje:

- a klarinét rövid történetét, irodalmát, a legjelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a hangszer irodalmában előforduló stíluskorszakok, a klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílusok jellemző vonásait, a játszott művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,

- hangsorokat játszani az összes hangnemben, beleértve a kromatikus és az egészhangú skálákat a kis e-től a háromvonalas a-ig,

- játszani a skálajáték variációit, a felbontásokat, a hangközöket a kvintekig,

- kielégítően hangot indítani az egész játszott hangterjedelemben a staccatótól a tenutóig,

- széles dinamikai skálán játszani kiegyenlített hangon a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett,

- technikailag és zeneileg arra, hogy igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködjék.

Ismerje:

- a leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését,

- a különböző előadási jelek jelentését, és tudja azt megvalósítani a hangszerén,

- a zenekari játék alapvető kívánalmait.

Tudjon:

- biztosan memorizálni, a megtanult darabok többségét kotta nélkül játszani,

- biztosan transzponálni elsősorban C-be,

- biztosan lapról olvasni.

Legyen fogalma a nádfaragásról, tudjon előre elkészített nádakat a fúvókájára igazítani.

Legyen igénye az előadási darabok ideális megformálására.

Alakuljon ki játékában az egyéni és művészi képességek összhangja.

Tudjon a technikai eszközök, a művészi kifejezésmód és stílusismeret birtokában maradandó zenei élményt nyújtani.

Fagott

A jelölt ismerje:

- hangszerét, tudjon megoldani apróbb mechanikai problémákat (párnacsere, rugóigazítás stb.),

- a nádfaragás alapjait, tudjon nádat gyalulni, felkötni, megfaragni és igazítani,

- a hangszer múltját, irodalmát (a szóló- és kamaraműveket, a legfontosabb zenekari szólamokat), a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- az egyetemes zenekultúra alapműveit.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a hangszerregiszterek színkülönbségeit kiegyenlítve, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval játszani,

- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására, ismerje a dupla-nyelvtechnika alapjait,

- életkorának, képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező hangon (gyors tempóban, staccato játékban is),

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,

- zenekari művek fagott szólamainak, szólóinak eljátszására.

Tudjon:

- a teljes kvintkörben skálázni, megfelelő sebességgel (tercskálák is),

- dúr és moll hármashangzat-felbontásokat, domináns- és szűkített szeptim akkordfelbontásokat tenuto, legato és staccato játszani,

- szép hangon, folyamatosan vibrálni, és ezt a képességét zeneileg indokolt helyen alkalmazni.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.

Kürt

A jelölt ismerje

- a hangszer múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a nagy f és a háromvonalas c között kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező kürthangon (gyors tempóban, staccato játékmódban is),

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- az ajaktrilla megvalósítására,

- a kromatikus skála minden hangjára transzponálni,

- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,

- különböző stílusú zenekari művek kürtszólóinak eljátszására.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.

Trombita

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes az alapvető funkciók állandó gyakorlására, helyes alkalmazására.

Rendelkezzék megfelelő állóképességgel.

Ismerje a hangképzés folyamatát.

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudja:

- az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,

- az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, emlékezetből, 7 képletben (a moll skáláknál az első képletet melodikusan és harmonikusan is).

Harsona

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb szerzők és előadóművészek munkásságát,

- a különböző zenei stílusok jellemző jegyeit,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes megalapozott, kiművelt hangszeres technikájának alkalmazására és önálló továbbfejlesztésére.

Legyen képes a technikai alapelemek, ún.

- a minden regiszterben kiművelt, megfelelő tónusú, megfelelő színezetű harsonahang (ambitus a kontra e-től a kétvonalas f-ig),

- biztonságos, pontos, hibátlan, a mindenkori dinamikával összhangban kivitelezett hangindítás,

- gyors, pontos kézmunkával végrehajtott legatotechnika,

- dupla-, triplanyelv,

- vibrato,

- trilla

a zenei elképzelés megvalósítása által megkövetelt módon való használatára.

Minden rendelkezésre álló eszközzel, lehetőséggel élve igyekezzék nemcsak szűkebb szakterületén, hanem tágabb értelemben véve is kulturált, művelt muzsikussá válni.

Tuba

A jelölt legyen képes:

- a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- az F-tubán való játék tökéletes elsajátítására.

Ismerje:

- a hangképzés folyamatát,

- a hangszer hangterjedelmét kontra e-től az egyvonalas g-ig.

Tudjon legatót játszani:

- a természetes felhangsoron és ventilekkel,

- több felhang kihagyásával.

Tudja a nyelv- és manuális technikát fejlettebb fokon alkalmazni.

Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.

Tudjon gyorsabb tempóban kotta nélkül 7 #, 7 b előjegyzésig skálákat, tört hármashangzatokat, dominánsszeptim-akkordokat és kromatikát játszani.

Ismerje a B-tubát.

Legyen képes különböző korok műveit technikailag, stílushűen megszólaltatni, és legyen képes azok önálló megformálására.

Szaxofon

A növendék ismerje:

- a szaxofon történetét, irodalmát, a legjelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a hangszer irodalmában, valamint az átiratok által előforduló stíluskorszakok (a barokk, klasszikus, romantikus, impresszionista, XX. századi és kortárs zenei stílusok) jellemző vonásait,

- a leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését,

- a különböző előadási jeleket és alkalmazási módjukat.

Legyen képes:

- játszani a skálákat, variációikkal, a hármashangzatokat és szeptimakkordokat felbontásaikkal, valamint a hangközöket a kvintekig; a kromatikus és egészhangú skálákat, valamint a bővített hármashangzatokat;

- esztétikusan, egyenletesen és gyorsan hangot indítani,

- széles dinamikai skálán játszani,

- biztosan alkalmazni az üveghangokat,

- a szóló- és kamarazenei művekben egyaránt technikailag és zeneileg felkészülten szerepelni,

- a színpadi szereplés okozta feszültségen úrrá lenni,

- a hosszabb idejű figyelemösszpontosításra, amely képessé teszi egyes művek emlékezetből való előadására is.

Tudjon:

- biztosan transzponálni C-be,

- biztosan lapról olvasni.

Alakuljon ki fejlett zenei igénye és ízlése. Technikai felkészültsége tegye képessé arra, hogy mindezek tükröződjenek játékában.

Legyen fogalma a helyes nádválasztásról és befújási módról, valamint a nádfaragás alapelveiről.

Ütőhangszerek

A növendék ismerje:

- a szimmetrikus és az asszimetrikus verőfogást,

- mindkét verőfogásnál a helyes koordinációs mozgást,

- a hangszerek (kisdob, üstdob, vibrafon, marimba, harangjáték, nagydob, cintányérok, csörgődob, triangulum, tam-tam, castagnettes stb.) helyes megszólaltatását,

- a különböző verők használatát, és velük a hangszereken történő helyes hangképzést,

- a 2-3 és 4 timpanis játék technikáját,

- dallamhangszeren a 2-3 és 4 verő biztonságos használatát,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- hangszerei múltját, irodalmát,

- az ütőhangszeres irodalom jelentősebb előadóit, szerzőit,

- a hangszerek mechanikai szerkezetét, azok kezelését, ápolását.

Legyen képes tanítványunk:

- a pontos metrumtartásra,

- a dinamikai skála beosztására minden hangszeren,

- a timpani pontos és tiszta hangolására,

- a vibrafon pedáltechnikájának megfelelő alkalmazására,

- a violin- és basszuskulcs olvasására,

- a ritmus- és dallamhangszereken való lapról játszásra,

- 7 #, 7 b előjegyzésig a dallamhangszereken skálákat, hangközöket, akkordokat, akkordfelbontásokat és glisszandót játszani,

- minden hangszeren és azokon különböző tremolók különböző dinamikájú játszására,

- az előforduló ritmusképletek készségszintű felismerésére és eljátszására,

- különböző zenei stílusokban az egyes hangszerek zeneileg helyes és hangszerkezelésileg pontos használatára (pl. kisdob - szimfonikus zenekarban, fúvószenekarban, szólóhangszerként, kamarazenében, menetzenekarban),

- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására,

- biztonságos pódiumjátékra.

Hárfa

A jelölt legyen képes a hangszer biztos kezelésére.

Ismerje és alkalmazza a különböző zenei stílusokat, és azokban a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, prs de la table, arpeggio, csúszások, kéz-, pedál- és kulcs-glissando, fémes hangzás stb.).

Legyen jártas az együttmuzsikálásban (kamarazene, zenekari gyakorlat).

Legyen képes:

- a zeneművek megformálására, összefogására, ezen belül a dallamívek kirajzolására, az árnyalt dinamikai megoldások és a harmóniaváltások érzékeltetésére,

- a karakterdarabok, a hazai és külföldi modern és mai kompozíciók előadására.

Ismerje a jelölt a hangszere történetét és irodalmát, valamint a különböző iskolákat:

- a ma is meghatározó bécsi iskolát (a múlt század végi Kastner és Mosshammer testvérek kezdeményezését),

- a párizsi iskolát, annak jelentősebb etűdjeit és a "hárfás zeneszerzők" műveit,

- az olasz, orosz, spanyol és az amerikai iskolák eredményeinek hatását.

Rendelkezzék megfelelő lapról olvasási és koncentrálási készséggel és legyen képes az igényes, bő tónusú, zengő, zaj- és zörejmentes hárfajátékra.

Gitár

A jelölt ismerje:

- a hangszer múltját, hagyományait (lehetőleg szerezzen jártasságot a lant-tabulatúrák olvasásában),

- a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a renaissance, barokk, klasszikus, romantikus, folklorista, impresszionista és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit,

- a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját (staccato, vibrato, rasgueado, üveghang stb.).

Legyen képes:

- a darabok hibátlan megszólaltatására, azok formai és harmóniai elemzésére, a szólamvezetések pontos megvalósítására,

- repertoárjának állandó bővítésére,

- repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- az egész fogólapot uralni,

- tiszta, könnyed fekvésváltásra, szép vibrato-játékra és annak stílusos alkalmazására,

- a fontos zenei karakterek megjelenítésére (dolce, cantabile, espressivo, legato, portato, staccato stb.),

- a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására,

- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek önálló készítésére,

- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez kapcsolódó repertoárral,

- a művészi szándékú kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel

- szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges,

- hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Cimbalom

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílus jellemző vonásait, valamint hangszere népzenei vonatkozásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtoklására,

- folyamatos, szép hangon terc-, szext-, oktáv-, decimamenetben skálázni,

- a játszószervezet harmonikus működtetésére a belső hangzásigénynek megfelelő ütésmódokkal, kézrenddel, pedálkezelési technikával,

- életkori sajátosságait, képességeit figyelembe véve a megfelelő zenei anyag korhű, megjelenítő erejű előadására,

- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, technikájának zenei igényen alapuló továbbfejlesztésére,

- a mű stílusának, karakterének megfelelő gondolat, elképzelés kivitelezésére.

Rendelkezzék:

- tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadó- és formálókészséggel,

- magas fokú technikai biztonságérzettel,

- a figyelem legmagasabb szintjével, biztos memorizáló készséggel,

- fejlett hallással, önellenőrző készséggel,

- a társas zenélés alapjául szolgáló lapról olvasási készséggel.

Csembaló

A jelölt rendelkezzék:

- alkotó és gazdag képzelőerővel, kellő szabadsággal, szuggesztív előadói és koncentrálóképességgel,

- biztos technikai tudással, s a darabok tanulásához és megformálásához szükséges önállósággal,

- megbízható ízléssel és stílusismerettel.

Tudjon:

- a csembalón tisztán, kifejezően és a megfelelő tempóban játszani,

- különféle hangszíneket, billentéseket és karaktereket alkalmazni,

- faksimile és urtext kottákból önállóan dolgozni.

Ismerje

- hangszerének mechanikáját, történetét és irodalmát,

- a hangolás alapjait,

- a reneszánsz, barokk és klasszikus kompozíciós technikákat, a barokk tánctételeket,

- a kortól és nemzetiségtől függő stílusjegyeket,

- a continuo-játék alapjait,

- a különféle notációs és ornamentális hagyományokat, a különböző kulcsokat,

- az improvizáció lehetőségeit.

Legyen képes előadási darabok megszólaltatásával művészi élményt nyújtani.

Zongora

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- a leghitelesebb forrásokat, Urtext-kiadásokat,

- a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, értelmezését.

Legyen képes:

- a természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- a zongorajáték alapformáit (skálák, gyakorlatok stb.) minden hangnemben otthonosan játszani,

- a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,

- a legfontosabb zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a pedálok tudatos és változatos használatára,

- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendeket önállóan készíteni,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket megjelenítő, kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- a művek helyes tempóban és pontos ritmusban történő megvalósításához szükséges hangszeres ügyességgel, virtuozitással,

- művészi szándékú zenei kifejezést eredményező képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- lapról olvasási készséggel, mely alkalmas zongoraművek vázlatos, de folyamatos eljátszására,

- az együttes zenélés alapkövetelményeivel (kamarazene, zongorakíséret).

Orgona

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, történetét, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a különböző zenei stílusok jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- a leggyakrabban használt zenei műszavakat és előadási jeleket,

- a díszítések különböző fajtáit,

- a regisztrálás alapvető szabályait.

Legyen képes:

- különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani,

- az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

- a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására,

- a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,

- a művek karakterének megfelelően regisztrálni,

- saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendek önálló készítésére,

- repertoárját állandóan bővíteni.

Rendelkezzék:

- művészi kifejezést lehetővé tevő alkotó képzelőerővel, előadói és formálókészséggel,

- a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, célszerű hangszeres mozgásokkal,

- koncentrálóképességgel,

- fejlett hallási kontrollal,

- lapról olvasási készséggel,

- a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral,

- megfelelő gyakorlási módszerrel.

Harmonika

A jelölt ismerje:

- a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,

- a B. B. manuál használatát,

- a jobb kéz, valamint a B. B. manuál akkordtechnikájának alapjait,

- a gyors kéztechnika alapjait, a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját.

Legyen képes a pontos levegőgazdálkodásra, az egyenletes légszekrényvezetésre, a pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint az egyenletes crescendo, decrescendo ívek megvalósítására.

Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.

Ismerje a repetíciós (shake) technikát, valamint a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait.

Tudjon a művek karakterének megfelelően regisztrálni.

Legyen képes a két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására, a többszólamú művekben a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra.

Ismerje a hangszer koncertirodalmát.

Tudjon nagyobb terjedelmű műveket előadni, valamint kamarazenében - elsősorban más zenekari hangszerekkel - közreműködni.

Tudjon műveket önállóan is elsajátítani.

Legyen képes a művészi kifejezésmód, a megfelelő stílusismeret és a technikai felkészültségének birtokában zenei élményt nyújtani.

Tudja az előadási darabok többségét emlékezetből játszani.

Legyen igénye a zeneművek ideális megformálására.

Rendelkezzék a jelölt megfelelő alaptónussal.

Tudjon ritmikailag pontos, stílusos díszítéseket játszani.

Ismerje a művek harmóniai, formai szerkezetét, valamint e játszott művek stílusjegyeit.

Legyen képes a jelölt mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt hangon játszani, a zeneművek érzelmi tartalmát átélni.

Legyen képes a szubjektív zenei élményét esztétikailag igényesen kifejezni.

Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását, képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint előadókészsége érettségét.

Ismerje a legfontosabb zenei műszavakat.

Legyen képes saját kézalkatának megfelelő, célszerű ujjrendeket készíteni.

Tudjon pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, a ritmus, az ujjrend, a légvezetés, a regisztrálás pontos figyelembevételével.

Hegedű

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus és romantikus stílus jellemző vonásait, a kortárs zenei irányzatokat,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- az egész fogólapot uralni,

- a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra,

- a különböző skálákat 3 és 4 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

- kiművelt kettősfogás-technikával terc-, szext-, oktáv-, decima- és váltott oktávskálák játékára,

- az adott mű kifejezését szolgáló differenciált vibrato alkalmazására,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- a legfontosabb zenei karakterek - dolce, cantabile, espressivo, risoluto - megjelenítésére,

- az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére,

- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel.

Brácsa

(kötelező tárgy a hegedű szakosok számára)

A jelölt ismerje az altkulcsban való kottaolvasást és legyen képes azt a folyamatos játékban alkalmazni.

Legyen képes:

- a tiszta intonáció érdekében a fogólapon tudatos helyezkedő-műveletekre,

- a tiszta fekvésváltásokat alkalmazni és azokat a zenei folyamatokba beilleszteni,

- az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására,

- tudatosan végrehajtani a húrváltó és vonóváltó műveleteket,

- folyamatosan és szép hangon vibrálni.

Ismerje és tudja alkalmazni a zenei alapkaraktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.

Brácsa

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zene jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- a különböző hangsorokat 3 oktávon át akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

- kiművelt kettősfogás-technikával terc-, kvart-, kvint-, szext-, szeptim- és oktávskálák játékára,

- különböző módon vibrálni,

- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,

- a legfontosabb zenei alapkarakterek megjelenítésére,

- ezen karaktereknek megfelelő alapvonások alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- az adott zenei stílusnak megfelelő ujjrendek és vonások önálló elkészítésére,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, értelmesen tagolt, kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- képzett hallással,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési gyakorlattal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely mind a kamarazenei, mind a zenekari játékhoz szükséges.

Gordonka

A jelölt legyen képes tisztán:

- 4 oktáv terjedelemben, gyors tempóban, egyenletesen skálákat és hármashangzatokat,

- terceket és szexteket kettősfogással,

- tartalmas alaphangon, elég széles dinamikai skálával, megbízható intonációval, élő ritmusban,

- p és f dinamikában kantilénaíveket játszani.

Tudjon:

- a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,

- kifejezően, minden ujjal vibrálni.

Ismerje az egyes fekvések és fogásmódok topográfiáját, és az váljék játékában fokozatosan ösztönössé.

Legyen képes:

- gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,

- mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergőjátékra,

- a zenei agogikák helyes kivitelezésére.

Ismerje

- az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,

- a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.

Legyen képes:

- a ritmikus zenei problémák megoldása érdekében a jobb és a bal kéz könnyed mozgásainak, játszómechanizmusának összehangolására,

- a dinamikai árnyalatokat kiterjeszteni intenzív pp felé, valamint jól hangzó meleg forte, szükség esetén risoluto ff hangzásig.

Sajátítsa el a zenei alapkaraktereket:

- dolce,

- espressivo,

- risoluto,

- grazioso.

Ismerje:

- a barokk,

- a klasszikus,

- a romantikus,

- a kortárs zene stílusjegyeit, és legyen azon technikai eszközök birtokában, amelyek a különböző művek hiteles megszólaltatásához szükségesek.

Legyen tisztában a játszott művek:

- formai felépítésével,

- frazeálási helyeivel.

Bírjon életkorának és tudásszintjének megfelelő önállóságot is:

- a játszandó művek kiválasztásához,

- az egyéni elképzeléseinek és fizikai (kézalkati stb.) lehetőségeinek figyelembevételével készítendő vonások és ujjrendek megalkotásához.

Rendelkezzék a zenei mondanivaló megvalósításához szükséges:

- képzelőerővel,

- előadói készséggel,

- technikával,

- biztos zenei memóriával,

- koncentrálóképességgel,

- szereplési rutinnal.

Nagybőgő

A jelölt értse a tanult technika lényegét (a kéztartástól az ujjrendig) és legyen képes azt később önállóan is alkalmazni.

Legyen képes:

- tisztán és pontosan játszani,

- az alapvonások (artikulációk) sokrétű alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- folyamatosan, szép hangon vibrálni,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- ujjrendek és vonások önálló készítésére,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra.

Rendelkezzék:

- igényes és fejlett hallással, precíz ritmusérzékkel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- biztos memóriával,

- jó lapról olvasási készséggel.

Ismerje:

- a nagybőgő múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zene jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Tanulmányai végén a tanuló rendelkezzék olyan komplex tudással, hogy zenekarban vagy kamarazenei együttesben tudjon az elvárásoknak megfelelően közreműködni.

I/2. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

I/3. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények:

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények:

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

I/4. Zongora kötelező tárgy

A zongora, orgona és hárfa szakos jelöltek kivételével.

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

Hárfa és orgona szakosok részére

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).

Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):

- Bach: Két- és háromszólamú invenciók

- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet)

- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet

I/5. Zenetörténet (zeneirodalom)

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,

- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).

I/6. Népzene

A jelölt:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

II. Zeneelmélet-szolfézs szak

Általános követelmény

Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti és technikai felkészültséggel, zenei műveltséggel.

Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren is játszani.

Tudjon műveket transzponálni, többszólamú partitúrát olvasni és játszani lapról is.

Legyen képes egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket hallás után lejegyezni.

Tudjon hangszereseket és énekeseket zongorán kísérni.

Legyen képes elméleti felkészültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.

II/1. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában. Alapfokú ismeretek a barokk előtti és a klasszika utáni korok zeneelméletéről.

Írásbeli követelmények

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- nehezebb klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- változatos akkordfordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- változatos akkordfordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú kidolgozása szűk fekvésben.

Szóbeli követelmények

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása,

- mintapéldák transzponált játszása (7 #, 7 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet alapelemeiben (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy szolfézsórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

II/2. Szolfézs

Rendelkezzék a tanuló:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti, harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a tanuló:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a tanuló:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

II/3. Karvezetés

Ismerje a jelölt a helyes test- és kéztartást, illetve a gyakori ütemfajták vezénylését, és tudja ezeket a gyakorlatban készségszinten alkalmazni.

Tudjon - egy meghatározott szólamot énekelve - középnehéz két- és háromszólamú műveket, illetve könnyebb négyszólamú homofon kartételeket zongorán előadni és betanítani.

Legyen képes kisebb hangszeres apparátussal kísért két-, illetve többszólamú művek irányítására.

II/4. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).

Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):

- Bach: Két- és háromszólamú invenciók,

- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet),

- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet.

II/5. Hangképzés

A jelölt intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.

Legyen tiszta és érthető a szövegmondása.

Legyen képes alkalmazni az alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.

Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes légzéstechnikával és levegővezetéssel, lágy hangadással, egészséges hangon, stílusosan előadni.

Rendelkezzék alapfokon elvárható énekes repertoárral.

II/6. Zeneirodalom

A jelölt rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes megbízhatóan tájékozódni a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban.

Ismerje:

- a zenetörténet legfontosabb korszakait, az egyes korstílusok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,

- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,

- a hangszeres és a vokális irodalmat,

- a legfontosabb zenei alapfogalmakat.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.

Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban. Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről a társadalmi-történelmi folyamatokban, e folyamatok tudati, érzelmi tükröződéseiben.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.

Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és gondolkodásrendszerében integrálni.

II/7. Népzene

A növendék:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

III. Zeneszerzés szak

Általános követelmény

Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti készültséggel, zenei műveltséggel.

Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren, hangszereken is játszani.

Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket zongorán kísérni.

Legyen képes elméleti készültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.

III/1. Zeneszerzés-elmélet

Legyen tisztában a zeneszerzés-technika alapfogalmaival (összhangzattan, ellenponttan, hangszerelés stb.).

Legyenek megbízható ismeretei az európai zenetörténet különböző korszakairól, stílusairól.

Uralja biztosan a klasszikus összhangzattant, ismerje és alkalmazza a számozott basszus technikáját, legyen képes minden hangnemben mintapéldákat játszani, önállóan modulálni, bonyolult harmóniai folyamatokat felismerni és hallás után lejegyezni.

Ismerje a barokk és klasszikus zenében kikristályosodott zenei műfajokat, szerkesztési technikákat, kis- és nagyformákat. Legyen képes a barokk és a klasszikus zenét kottakép vagy hallás alapján elemezni.

Ismerje a XVI. századi modális zene szólamvezetési és harmóniafűzési technikáit, a vokális ellenpont szabályait, a legfontosabb vokális műfajokat. Legyen képes reneszánszkori zeneműveket elemezni.

Legyenek ismeretei a XIX. századi zene hangnemkezelési, harmóniai és formai újításairól.

Legyenek ismeretei a XX. század zenéjének főbb irányzatairól (zenei impresszionizmus, expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, dodekafónia, szerializmus, aleatória, bruitizmus, hangköltészet, konkrét zene, elektronikus zene, computerzene). Ismerje a XX. századi zene jellemző akkord- és hangzástípusait (kvartakkordok, alfaakkordok, szekundhalmazok, különféle distanciális képződmények), a 12-fokú rendszer strukturális sajátságait, különféle feltételrendszerek elfogadása mellett való komponálás lehetőségeit.

III/2. Zeneszerzés-gyakorlat

Legyen képes a tanuló:

- Palestrina-stílusban tanulmányként kétszólamú motettát írni,

- barokk stílusban kisformát komponálni, kétszólamú invenciót írni,

- J. S. Bach stílusában korált harmonizálni,

- bécsi klasszikus stílustanulmányokat (variációs forma, triós forma, kisrondó, szonátaforma) komponálni,

- népdalfeldolgozásokat készíteni,

- XX. századi hangvételű művet komponálni,

- egyszerű hangszerelési feladatokat megoldani.

Rendelkezzék a tanuló a program elvégzése után a különféle tanulmányok eredményességét igazoló kompozíciós repertoárral.

III/3. Hangszerismeret és partitúrajáték

Ismerje a tanuló:

- a különböző típusú zenekarokban leggyakrabban használt vonós, fúvós és ütőhangszereket,

- a hangszerek hangterjedelmét, lejegyzésmódját, hangszínét, hangerőtartományát,

- a különféle játékmódokat, a különleges hangszerkezelési eljárásokat,

- a hangszerek megszólalásával kapcsolatos hangtani tudnivalókat,

- a leggyakoribb elektromos és elektronikus hangszereket (pl. elektromos orgona, szintetizátor).

Legyen képes:

- háromsoros, c-kulcsos énekkari partitúrák zongorázására,

- háromsoros, transzponáló hangszeres partitúrák játszására.

III/4. Szolfézs

Rendelkezzék a tanuló:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

III/5. Zongora kötelező tárgy

A növendék legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).

Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):

- Bach: Két- és háromszólamú invenciók.

- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet).

- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet.

III/6. Zeneirodalom

Rendelkezzék a tanuló középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes megbízhatóan tájékozódni a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban.

Ismerje:

- a zenetörténet legfontosabb korszakait, az egyes korstílusok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,

- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,

- a hangszeres és a vokális irodalmat,

- a legfontosabb zenei alapfogalmakat.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.

Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban. Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről a társadalmi-történelmi folyamatokban, e folyamatok tudati, érzelmi tükröződéseiben.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.

Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és gondolkodásrendszerében integrálni.

III/7. Népzene

A növendék:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

IV. Hangkultúra szak

Általános követelmény

A tanuló ismerje az élő- és a gépi úton közvetített hang történetét, akusztikai-elektroakusztikai hátterét.

Legyen képes azok értő, a tartalmat, az akusztikai (és képi) megjelenítést egységként történő kritikai feldolgozására.

Ismerje a különböző médiák és a zene kapcsolódási pontjait, a zene médiákban történő megszólalásának műfaji, technikai lehetőségeit.

Legyen képes zenei hangfelvételek önálló elkészítésére, valamint ismerje a különböző médiák zenéhez kapcsolódó tevékenységeinek gyakorlatát.

IV/1. Hangkultúra

A tanuló ismerje:

- az élő hangkultúra történetét az antik színháztól a hangversenytermekig és operaházakig,

- a korabeli zenei előadási gyakorlatok főbb jellemzőit, a hangszerek történetét,

- a gépi hangközvetítés előzményeit és létrejöttét,

- a főbb hanghordozókat és rögzítési eljárásokat,

- a hangforrások akusztikai hátterét,

- az előadótermek akusztikai tulajdonságait, törvényszerűségeit,

- a fül és a mikrofonok működését,

- a térhatású hangrendszerek esztétikai és technikai lehetőségeit,

- a digitális technika elméleti hátterét, esztétikai és technikai lehetőségeit, a napi gyakorlatban betöltött szerepét,

- a hangstúdiók osztályozását, felépítését, technikai és művészi lehetőségeit,

- a műsortovábbítás lehetőségeit,

- a hangarchiválás technikai és adminisztratív hátterét,

- az akusztikai ökológia lehetőségeit, szükségszerűségét.

A tanuló legyen képes:

- a zenei előadások alkalmával a zene, az akusztika, az előadói hagyományok és a hangtechnika szempontjainak optimális egyeztetésére,

- a hanghordozók közötti biztos tájékozódásra,

- az analóg és a digitális hangtechnika esztétikai értékelésére,

- a különböző hangrendszerek esztétikai értékelésére,

- a hangarchiválás kérdéseiben történő biztos tájékozódásra,

- az akusztikai ökológia kérdéseiben történő biztos tájékozódásra.

IV/2. Stúdiótechnikai gyakorlat

A tanuló ismerje:

- a stúdiómunka előkészítő-szervező tevékenységét,

- a megfelelő akusztikai környezet kiválasztásának feltételeit,

- a hangforrások elhelyezésének akusztikai és elektroakusztikai szempontjait,

- a mikrofontechnika helyes alkalmazását,

- a keverés és effektusalkalmazás esztétikáját és technikáját,

- az utómunkák előkészítését,

- az utómunkák lebonyolítását,

- a rádió- és televízió-stúdiók tevékenységét,

- a szinkronstúdiók tevékenységét,

- a multimédia-stúdiók tevékenységét,

- a stúdiómunka egészségvédelmi hátterét és követelményeit.

A tanuló legyen képes:

- hangfelvételek megszervezésére és gyakorlati lebonyolítására (hangtechnikai, illetve rendezői jelleggel) az alábbi műfajokban:

- szólóhangszerek,

- kamarazene,

- dal, kórus,

- klasszikus szimfonikus művek,

- klasszikus operarészletek, egyszerűbb oratóriumok,

- teremhangosítás.

IV/3. Hangfelvételi műelemzés

A tanuló ismerje:

- a hangfelvétel-elemzés nemzetközi ajánlások szerinti szempontrendszerét,

- a hangszerszóló és kamarazene felvételek esztétikai célkitűzéseit,

- a szimfonikuszenei felvételek esztétikai célkitűzéseit,

- a drámai és oratóriumfelvételek esztétikai célkitűzéseit,

- a prózai, hangjáték-, dokumentumjáték- és aktuális hangfelvételek esztétikai célkitűzéseit,

- az élő és gépi hangközvetítés lehetőségeit, különbözőségét.

A tanuló legyen képes:

- a hangfelvételek értő, tudatos befogadására,

- hang- (elsősorban zenei) felvételek szubjektív elemzésére,

- hangfelvételek összehasonlító elemzésére,

- hangfelvételi hibák biztos meghallására, a hibák okának behatárolására,

- a fejhallgatós és hangszórós meghallgatás különbségeinek értékelésére.

A tanuló rendelkezzék:

- a hangfelvételek és élő hangesemények hangzási megítéléséhez szükséges gyakorlott, kiművelt hallással,

- a megítéléshez szükséges viszonyítási alapokkal, ízléssel, akusztikai fantáziával.

IV/4. Zenei mozgóképkultúra

A tanuló ismerje:

- a mozgókép létrejöttének vázlatos történetét,

- a filmesztétika alapfogalmait,

- a zene és a film kapcsolatának kérdéseit,

- a zene és a film kapcsolatának néhány klasszikus megvalósítását,

- a zene képi "láttatásának" lehetőségeit, ismertebb megoldásait,

- a zenei ismeretterjesztés képi lehetőségeit,

- a televíziós hangverseny-közvetítések célkitűzéseit,

- a balettfilm lehetőségeit,

- az operafilm és az operaközvetítés lehetőségeit és célkitűzéseit,

- a zeneszerzők, muzsikusok életrajzát feldolgozó filmek értékeit,

- az animációs eljárásokat,

- a klipek lehetőségeit, funkcióit,

- a zene és a reklám kapcsolatának filmes vonatkozásait.

A tanuló legyen képes:

- a zenés, illetve zenei vonatkozású filmek és videóanyagok értő elemzésére,

- az operatőri, rendezői és hangmérnöki munka elemzésére,

- a kép és a hang kapcsolatának értékelésére.

IV/5. Esztétika

Ismerje meg az esztétika helyét a filozófiai tudományok rendszerében, valamint a fő irányzatait.

Legyen képes történelmi ismereteibe integrálni a tanultakat, rendelkezzék olyan képességekkel, amelyekkel felismeri az egyes történeti korok és esztétikai követelmények közti összefüggéseket.

Ismerje az alapvető esztétikai minőségkategóriákat. Legyen képes ezeket felismerni zeneművekben, és ezek alapján legyen képes értékelni a műveket, illetve azok előadását; értékelését legyen képes írásban és szóban megfogalmazni.

Ismerje az esztétikum és az emberi érzékelés kapcsolatát.

Legyen képes felismerni e kapcsolatot a zeneművek hallgatása, kották olvasása során.

Legyen képes ítéletet alkotni egy-egy előadóművészi produkcióról az esztétikai minőségek ismeretében.

Rendelkezzen olyan összehasonlító-elemző készséggel, amellyel történeti, irodalmi, művészettörténeti és zenetörténeti ismereteit szinkronban és rendszerben látja az esztétikum megjelenése és érvényesülése területén.

IV/6. Zenei újságírás és szerkesztés

A tanuló ismerje:

- az újságírói tevékenység etikai hátterét, követelményeit,

- a publicisztikai műfajok jellemzőit.

A tanuló legyen képes:

- megkülönböztetni az újságírás különböző műfajait, és legyen képes elemezni, alkalmazni, értelmezni azokat,

- megadott idő alatt és megadott terjedelemben hírt, tudósítást stb. a sajtóban közölhető színvonalon megfogalmazni,

- interjú készítése előtt háttérinformációk begyűjtésére, az interjú felépítésének megtervezésére, és annak elkészítésére, írott, illetve hangzó formában.

IV/7. Számítástechnikai gyakorlat

A tanuló ismerje az alapvető számítástechnikai fogalmakat, a mindenkor rendelkezésre álló készülékek szolgáltatásait, kezelését, valamint a számítástechnika hangtechnikai alkalmazásait.

A tanuló legyen képes a szövegszerkesztési, táblázatkezelési műveletek elvégzésére, az internet használatára, valamint a számítógép segítségével történő rögzítési, editálási, szerkesztési feladatok elvégzésére.

A tanuló rendelkezzék a számítógép biztos kezelésének gyakorlatával, elsősorban a szövegszerkesztési, táblázatkezelési, internetes, illetve alapvető stúdiótechnikai alkalmazások területén.

IV/8. Partitúraismeret

A tanuló ismerje:

- a partitúrák felépítését,

- a partitúrákban előforduló kulcsokat,

- a transzponáló hangszerek biztos olvasását,

- a partitúrákban található szerzői utasítások jelentését,

- a kortárs zene különleges lejegyzési módjait.

A tanuló legyen képes:

- zongorakivonatok és partitúrák biztos követésére,

- a hangzó anyagban előforduló hibák és más jelenségek felismerésére,

- hangfelvételek esetén az utómunkák elősegítésére a szükséges egyértelmű írásos jelzések és utasítások megtételére.

IV/9. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a tanuló:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

IV/10. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények:

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

IV/11. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

IV/12. Zenetörténet (zeneirodalom)

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,

- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).

B) JAZZ MŰFAJ

Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei

A jelölt:

- ismerje saját hangszerének meghatározó fontosságú irodalmát, mind a technikaképzés, mind a jazz standardek előadása és lejegyzése tekintetében,

- ismerje a jazz játékgyakorlatának főbb elemeit, improvizációs technikáját,

- rendelkezzék megfelelő áttekintéssel a jazz főbb stíluskorszakairól és kapcsolatáról a zene egyéb területeivel,

- ismerje a kortárs jazz főbb irányzatait,

- legyen kapcsolata a klasszikus zenével, legyen képes kreatívan felhasználni jazzdarabok előadásában a klasszikus zenei készségeket,

- rendelkezzék kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memorizáló képességgel,

- legyen képes kisebb, combo-jellegű együttesek hangszerelésére,

- feleljen meg szólistaként és zenekari muzsikusként a jazz előadói és improvizációs követelményeinek,

- legyen képes a jelölt kisebb, combo-jellegű és nagyobb, big band és egyéb nagyzenekari, öntevékeny együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.

Jazz-zongora

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális patternek, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.

Játékforma-gyakorlatok, a tanult összes játékforma bemutatásával.

Néhány afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) stílusos frazírozással és harmonizációval.

8-10 jazz blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Dúr és moll bluesok, pentaton és másfajta improvizációkkal.

25 közismert jazz standard stílusos témabeállítással és improvizációkkal. A darabok tempóban, karakterben, előadásmódban, játéktechnikában minél inkább különbözzenek egymástól.

Jazzbőgő

Az összes dúr és moll skála és egyéb skálák (egészhangú, fél-egész, kromatikus skála) több tempóban való biztos tudása, helyes ujjrenddel.

Gyakorlatok, etűdök, pizzicato játékkal.

Jazz akkordismeret és az akkordok bontásainak ismerete.

Harmóniabontások, szekvenciák. Különböző dúr és moll blues-sémák.

A rögtönzött kísérés különböző formái, stílusai (walking bass, harmóniabontás, ellenpontozás, ritmikai differenciálás stb.).

8-10 jazz blues - kísérés és szólózás. Blues-sémák, patternek, turnbackek egyszerű és harmóniabontásos basszusvezetéssel.

Kadenciális és periódus-gyakorlatok.

Egy beállított darab, önálló rögtönzéssel.

20 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete, kísérés.

Jazzdob

Jó verőtartás és verőkezelés, irányított és elengedett ütőformák.

Váltottkezes, páros és paradiddle I. kézrendek pontos játéka.

Két- és négyütemes rögtönzések.

A kötelező kottaanyag pontos, egyenletes lapról játéka és alkalmazása improvizációs szinten, hallás utáni lejegyzése.

Nyolc- és tizenkét ütemes ad libitum szólók játéka.

Alapfokú stílusismeret, zenekari játékkészség, a tanult stíluscsoportok kísérő- és szólójátékának gyakorlati ismerete.

Fejlett tempó- és periódusérzék.

Swing, afro-cuban és rock stílusú kíséretek és szólók alkalmazása jazzegyüttesben; alapfokú zenekari játékkészség.

Jazzgitár

Joe Pass akkordgyűjtemény.

Harmóniák felépítése, funkcionális csoportosításuk.

Négyeshangzatok kiterjesztése, díszítőhangok, alterált akkordok.

Patternek, kandenciális fordulatok, szekvenciák.

Harmóniai improvizációs gyakorlatok.

Rögtönzött variációk adott patternekre.

Akkordvezetési gyakorlatok.

Motívumok rögtönzése és komponálása.

Joe Pass: The Guitar Style.

Akkordok és a velük kapcsolatos diatonikus és alterált skálák.

Bonyolultabb patternek és turnbackek harmóniai és dallami megoldásai.

Leírt szólók, transzkripciók.

8 blues játéka (moll és dúr bluesok, különböző harmonizációs megoldásokkal).

Különböző rögtönzéstechnikák.

25 közismert standard repertoárszerű ismerete (téma, akkordkíséret, szóló).

Jazz-szaxofon, klarinét

Alapvető technikai gyakorlatok (hangindítás és -zárás, vibrato stb.). Skálák, akkordbontások.

Skálák biztos tudása a hangszer egész hangterjedelmében.

Leírt szólók elemzése, transzkripciók készítése.

8 blues játéka (dúr és moll bluesok, különböző harmonizációkkal), rögtönzés.

II-V-I funkciós körökre való rögtönzés, különböző tempóban és hangnemekben.

Jettel I. füzet az 1-15. gyakorlatig és Viola: The Technique of the Saxophone II. füzet.

25 közismert jazz standard repertoárszerű játéka (téma és improvizáció).

Jazz-trombita

Technikai gyakorlatok, hangképzés, helyes be- és kilégzés.

Valamennyi dúr, összhangzatos és melodikus skála, valamint speciális skála (fél-egész, egészhangú, kromatikus skála) biztos játéka minden hangnemben.

Skálákkal való rögtönzésgyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális gyakorlatok.

Leírt szólók, transzkripciók készítése.

8 különböző stílusú blues játéka (dúr és moll bluesok egyszerűbb és összetettebb harmóniasorokkal), téma és rögtönzés.

25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása: téma, harmóniasor kívülről, rögtönzés az improvizációs harmóniasorra.

Jazz-harsona

Technikai gyakorlatok.

Dúr és moll skálák biztos tudása minden hangnemben, különböző előadásmódokban.

Stílustanulmányok.

Transzkripciók készítése és elemzése.

Music minus one elvű, rájátszásos rögtönzésgyakorlatok.

Kadenciális és szekvenciális rögtönzésgyakorlatok.

8 különböző harmonizációjú és tempójú blues, improvizációval.

25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása: téma, harmóniasor kívülről, szólózás az improvizációs harmóniasorra.

Billentyűs hangszerek

Az elektronikus-digitális billentyűs hangszerek kezelése, alapvető technikai működési elvek.

Skálák minden hangnemben, technikai gyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.

Kísérési játékformák szintetizátoron.

8 jazz blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Téma, akkordkíséret, szólózás.

"Akkordterítési" technika.

Komputer működési elvek.

Hangszerelési és egyéb elvek.

Egyszerű programozási gyakorlatok.

25 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete: téma, harmóniasor kívülről, szólójáték.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.

Klasszikus zenész (hangkultúra szak): 15-20 oldalas szakdolgozat benyújtása egyénileg megadott hangtechnikai, esztétikai, kritikai vagy hangszer- és előadástörténeti témában.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs szak): szolfézs, zeneelmélet,

- klasszikus zenész (zeneszerzés szak): zeneszerzés, szolfézs,

- klasszikus zenész (hangkultúra szak): hangfelvételi műelemzés, szolfézs, zeneelmélet,

- jazz-zenész: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.

Az írásbeli vizsga időtartama:

- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs és zeneszerzés szak): 240 perc,

- klasszikus zenész (hangkultúra szak), jazz-zenész: 300 perc.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs és zeneszerzés szak): szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom),

- klasszikus zenész (hangkultúra szak): hangkultúra, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom),

- jazz-zenész: szolfézs, zeneelmélet.

A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.

c) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tantárgyai:

- klasszikus zenész (hangszeres szakok): hangszerjáték, zongora kötelező tárgy,

- klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak): karvezetés, zongora kötelező tárgy,

- klasszikus zenész (zeneszerzés szak): zeneszerzés, zongora kötelező tárgy,

- klasszikus zenész (hangkultúra szak): stúdiótechnikai gyakorlat, partitúraismeret, zongora kötelező tárgy,

- jazz-zenész: hangszerjáték.

A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 20-30 perc, a stúdiótechnikai gyakorlat kivételével, amelynek időtartama 60 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

A) Klasszikus műfaj

I. Hangszeres szak

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Szolfézs:

- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,

- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,

- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Zeneelmélet:

- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Szolfézs:

- beszámoló az ötéves repertoárból,

- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.

Zeneelmélet:

- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,

- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Zeneirodalom:

- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),

- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

c) Szakmai gyakorlat

Hangszerjáték:

A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, melyeket kotta nélkül kell előadni. A műsort végig kell játszani.

Zongora kötelező tárgy:

- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció; orgona és hárfa szakosoknak háromszólamú invenció vagy egy prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból,

- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),

- romantikus (impresszionista) előadási darab,

- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).

II. Zeneelmélet - szolfézs szak

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Zeneelmélet:

- nehezebb klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- változatos, barokk, klasszikus és romantikus harmóniafordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlat(ok) négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- változatos, barokk, klasszikus és romantikus harmóniafordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlat(ok) négyszólamú kidolgozása szűk fekvésben.

Szolfézs:

- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,

- két-háromszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,

- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Zeneelmélet:

- harmóniasor zongorázása négy szólamban, diktálás után (a példák a barokk, a bécsi klasszikus és a romantikus stílus tanult fordulatait tartalmazzák),

- memorizált vagy rögtönzött példa zongorázása a tanár által kijelölt harmóniai jelenségekre,

- continuo-játék:

= kb. 10 tétel az ötéves repertoárból (recitativók, ária-részletek, esetleg hangszeres tételek),

= helyben kézhez kapott recitativo vagy ária-részlet ének-zongorázása rövid átnézés után,

- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Szolfézs:

- beszámoló az ötéves repertoárból,

- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása,

- többszólamú reneszánsz, klasszikus vagy romantikus tétel lapról olvasása éneklőtársakkal, esetleg ének-zongorás partitúrajátékkal.

Zeneirodalom:

- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),

- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

c) Szakmai gyakorlat

Karvezetés:

- szabadon választott, már tanult két-háromszólamú imitációs szerkesztésű egyneműkari vagy négyszólamú homofon és polifon vegyeskari kompozíció vezénylése,

- helyben kézhez kapott kétszólamú kórusmű vagy műrészlet vezénylése rövid tanulmányozás után.

Zongora:

- Bach: háromszólamú invenció vagy egy prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból,

- klasszikus szonátatétel (saroktétel),

- romantikus (impresszionista) előadási darab,

- Bartók-mű (az évfolyam ajánlott anyagából).

III. Zeneszerzés szak

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Zeneszerzés:

- egy koráldallam harmonizálása,

- egy kétszólamú, 2-3 soros motetta írása latin szövegre.

Szolfézs:

- egy XX. századi kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után,

- egy háromszólamú Palestrina-idézet lejegyzése (legalább az egyik szólam c-kulcsban írandó).

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Szolfézs:

- beszámoló az ötéves repertoárból,

- egyszólamú kulcsváltó dallam lapról éneklése,

- két- vagy háromszólamú művek lapról olvasása éneklőtárssal vagy előadása ének-zongorával.

Zeneelmélet:

- a teljes klasszikus összhangzattan ismerete, példák zongorázása diktálás után, illetve hallás utáni felismerése,

- modulációtípusok zongorázása és felismerése hallás után,

- kb. 10 (lehetőleg órán nem elemzett) barokk, klasszikus vagy egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Zeneirodalom:

- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),

- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

c) Szakmai gyakorlat

Zeneszerzés:

- saját kompozíció (esetleg népdalfeldolgozások), valamint

- stílusgyakorlatok (triós forma, Couperin-rondó vagy bécsi kisrondó, esetleg szonatina) bemutatása.

Zongora:

- Bach: háromszólamú invenció vagy egy prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból,

- klasszikus szonátatétel (saroktétel),

- romantikus (impresszionista) előadási darab,

- Bartók-mű vagy más darab a XX. század első feléből.

IV. Hangkultúra szak

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Hangfelvételi műelemzés

Szolfézs:

- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,

- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,

- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Zeneelmélet:

- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Hangkultúra:

A tantárgyi program III. pontjában meghatározottak szerint 20 tétel.

Zenetörténet-zeneirodalom:

- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),

- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

Szolfézs:

- beszámoló az ötéves repertoárból,

- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.

Zeneelmélet:

- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,

- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

c) Szakmai gyakorlat

Stúdiótechnikai gyakorlat:

- egy előzetesen önállóan készített zenei felvétel (műsor) bemutatása és ismertetése.

Zongora kötelező tárgy:

- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,

- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),

- romantikus (impesszionista) előadási darab,

- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).

Partitúraismeret

B) Jazz műfaj

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi, egyszólamú zeneműrészlet lejegyzése hallás után.

- Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.

- Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.

- A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a félegész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

- Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.

- Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.

- Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések - beat, off beat, saving, medium tempó, drive stb. - értelmezése.)

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból vagy a zeneirodalom tárgy körébe eső más téma kidolgozása kottából.

- Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Szolfézs:

- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.

- Lapról éneklés.

- 15 mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.

- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

- Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazz-fordítások).

- A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála - akkord kapcsolat.

- Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkordbehelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.

- Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.

- Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.

c) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga a hangszeres főtárgyból két részből áll:

1. Nyilvános vizsgahangverseny

A jelölt minimum 15, maximum 25 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú, karakterű és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközileg ismert standard-irodalomból. A három darab közül egy önálló kompozíció is lehet. (A vizsgadarabok előadása: beállított téma, horizontálisan kidolgozott rögtönzés, esetleg önállóan kidolgozott bevezetés, átvezetés és befejezés.)

Zongora és gitár esetében a három darab közül egy szólóban, a másik kettő ritmus-szekcióval (dob, bőgő vagy basszusgitár) játszandó. A többi hangszer esetében mindhárom darab kísérettel játszandó.

2. Vizsga a vizsgabizottság előtt

a) Klasszikus anyag:

A jelölt a következő zeneművek nehézségi szintjén ad számot hangszertudásáról:

- zongora: Bach: Kétszólamú invenciók,

- gordon: Marcellos: e-moll szonáta,

- dob: Rimszkij-Korszakovi: Seherezade,

- klarinét: Dimler: B-dúr koncert,

- trombita: Ballay: Andante e Scherzo,

- harsona: Calme: Pieces.

b) Jazz anyag:

- Dúr és moll blues-játék (téma - rögtönzés).

- 15 ismert jazz standard stílusos előadása kívülről. (Téma, rögtönzés az általánosan elfogadott akkordsorok alapján.)

- Rögtönzés a vizsgán megadott dúr és moll jellegű, kadenciális akkordsorokra, különböző hangnemekben.

- Lapról játék jazz, esetleg klasszikus anyagból.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Klasszikus zenész (hangszeres szakok)

A szakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyanként (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom) külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (kerekítésnél a főtárgy érdemjegye a döntő).

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából eredményes vizsgát tett.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

Klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként (zeneelmélet, szolfézs, zeneirodalom) külön-külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni és a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (51 századtól fölfelé kerekítve).

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából megfelelt.

Amennyiben a jelölt valamely tantárgy(ak)ból elégtelenre vizsgázott, csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

Klasszikus zenész (zeneszerzés szak)

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként (zeneszerzés, szolfézs, zeneelmélet stb.) külön-külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni és a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (kerekítésnél a főtárgy érdemjegye a döntő).

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából megfelelt.

Amennyiben a jelölt valamely tantárgy(ak)ból elégtelenre vizsgázott, csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

Klasszikus zenész (hangkultúra szak)

A szakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyanként külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (kerekítésnél a főtárgy érdemjegye a döntő).

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából eredményes vizsgát tett.

Amennyiben a jelölt valamely tantárgy(ak)ból elégtelenre vizsgázott, csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

Jazz-zenész

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zeneszerzés elmélet - külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

6. A szakmai vizsga szervezése

A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézmények: a jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 53. sorszám alatt kiadott énekes szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 02

2. A szakképesítés megnevezése: énekes (a műfaj megjelölésével):

A) klasszikus magánénekes,

B) jazzénekes.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az énekes szólistaként, valamint kamaraegyüttesek, vokálegyüttesek, népi énekegyüttesek vagy énekkarok képzett tagjaként, szólamvezetőjeként vagy vezetőjeként aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. A közművelődés terén betölthet zenei műsorszerkesztői, műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet zenei ismeretterjesztésben, hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű és szórakoztató zenei produkciókban.

Az énekes képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, és felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Általános követelmények

A klasszikus magánénekes és jazzénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.

Rendelkezzék a szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.

A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.

Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium- és operaszerzőket, jelentősebb műveiket.

Legyen tapasztalata a művek előadásában, az előadás legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.

Rendelkezzék tudatos zenei hallással, zeneírási és olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.

Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.

A) Klasszikus magánénekes

Általános követelmények

A klasszikus magánénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.

Rendelkezzék a szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.

A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.

Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium- és operaszerzőket, jelentősebb műveiket.

Legyen tapasztalata a művek előadásában, az előadás legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.

Rendelkezzék tudatos zenei hallással, zeneírási és olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.

Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.

1. Magánének

A jelölt ismerje:

- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,

- az énekművészet jelesebb képviselőit, alkotóit,

- a vokális irodalom történeti fejlődését és sajátos vonásait, a zenetörténeti stíluskorszakokon belül,

- a művek formai, harmóniai felépítését.

Tudjon:

- az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni,

- könnyed izomérzet mellett, az előadandó mű kívánalmai szerinti hangon megszólalni,

- tisztán intonálni,

- technikai gyakorlatokat önállóan végezni;

- zenei elemzéseket önállóan megoldani,

- dinamikai árnyalatokat kifejezni,

- hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen, különböző frazeálási megoldásokat alkalmazni,

- zenei stílusokat megfelelően értelmezni,

- összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között,

- szép, érthető szövegmondással énekelni:

Tudja rezonanciáját maximálisan kihasználni.

Rendelkeznie kell:

- művészi fantáziával és előadói készséggel,

- a közönséggel való kapcsolattartás készségével,

- megbízható memóriával, koncentrálóképességgel,

- jó kottaolvasási készséggel,

- jól megtanult és begyakorolt technikával,

- a saját hangképző szervei feletti ellenőrzés készségével.

2. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a jelölt:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a jelölt:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és énekzongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

3. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények:

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

4. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

5. Zeneirodalom

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a zeneszerzők életének, körülményeinek azokat a vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes ismereteit saját zenei (hangszeres, énekes) praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt, zeneművek megismerése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, hangverseny- és operaelőadások látogatása, egyéni és együttes aktív muzsikálás révén.

6. Népzene

A jelölt:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a XIX. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

B) Jazzénekes

Általános követelmények

A jazzénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.

Rendelkezzen szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.

A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.

Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium-, operaszerzőket és jelentősebb műveiket.

Legyen a művek előadásában előadói tapasztalata. A művek előadásában legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.

Rendelkezzen színvonalas zenei hallással, zeneírási és olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.

Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.

Jazzének

Énektechnikai alapgyakorlatok. Intonációs harmóniai gyakorlatok.

A hangterjedelem kifejlesztése. Légzésgyakorlatok.

Egy hanggal, több hanggal, hangközökkel való rögtönzés gyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, kadenciális motívumok rögtönzése.

Ritmikai és hangsúlygyakorlatok.

Patternek és turnbackek ismerete, ezek improvizatív kibontása.

5 jazz blues ismerete (különböző harmonizációjú dúr és moll bluesok), téma szöveggel, improvizáció.

Néhány tradicionális afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) előadása stílusos frazírozással, lehetőleg saját zongorakísérettel.

20 közismert jazz standard ismerete kívülről (téma szöveggel, improvizáció). Esetleg egy-két standard saját kísérettel való előadása. Scat-rögtönzések.

A jelölt:

- ismerje művészeti ága történetét, hagyományait, kapcsolatait a zene egyéb területeivel,

- ismerje művészeti ága speciális irodalmát mind a zeneművek előadása, mind a technikaképzés tekintetében,

- rendelkezzék a meghatározott kötelező repertoárral.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- klasszikus magánénekes: szolfézs, zeneelmélet,

- jazzénekes: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- klasszikus magánénekes: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom),

- jazzénekes: szolfézs, zeneelmélet.

A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.

c) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tantárgyai:

- klasszikus magánénekes: magánének, zongora kötelező tárgy;

- jazzénekes: ének.

A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 20-30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok:

3.1. Klasszikus magánénekes

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Szolfézs:

- Három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése.

- Kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése.

- Egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Zeneelmélet:

- Klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

- Akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

- Akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Szolfézs:

- Beszámoló az ötéves repertoárból

- Egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.

- Elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Zeneirodalom:

- Különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel).

- Műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

c) Szakmai gyakorlat

Magánének:

A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, melyeket kotta nélkül kell előadni. A műsort végig kell énekelni.

Zongora kötelező tárgy:

- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,

- Klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina).

- Egy dalkíséret (a jelölt ne saját magát kísérje, hanem egy másik énekes jelöltet).

- Romantikus (impresszionista) előadási darab vagy Bartók-mű (a dalkísérettől eltérő stílusban).

3.2. Jazzénekes

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Szolfézs:

- Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.

- Egy XX. századi, egyszólamú zenemű-részlet lejegyzése hallás után.

- Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.

- Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.

- A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a félegész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

- Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.

- Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.

- Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.

Zeneelmélet:

- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.

- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.

Zeneirodalom:

- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések - beat, off beat, saving, medium tempó, drive stb. - értelmezése.)

- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból vagy a zeneirodalom tárgy körébe eső más téma kidolgozása kottából.

- Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Szolfézs:

- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.

- Lapról éneklés.

- 15 mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.

Zeneelmélet:

- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.

- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

- Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazzfordítások).

- A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála-akkord kapcsolat.

- Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkordbehelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.

- Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.

- Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.

c) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga két részből áll.

1. Nyilvános vizsgahangverseny

A jelölt min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközileg ismert standard-irodalomból (téma bemutatás eredeti nyelven, egyszerű rögtönzés, zenekari vagy ritmusszekció kísérettel).

2. Vizsga a vizsgabizottság előtt

a) Klasszikus anyag.

- Két klasszikus vagy barokk dal.

- Egy romantikus műdal.

- Egy népdal.

b) Jazz anyag

- Egy néger folklór darab (afro-amerikai blues, spirituálé, munkadal, ballada) előadása saját zongorakísérettel.

- Egy song (nem kötött tempójú dal vagy musical betétszám) előadása, lehetőleg saját zongorakísérettel.

- Három különböző tempójú és jellegű (ballada, latin, swing, páros és páratlan metrum) jazz standard előadása angol nyelven; téma után scat rögtönzéssel, zenekari kísérettel.

- Jazz repertoár: 10 jazz standard stílusos előadása kotta nélkül. A téma eredeti nyelven éneklendő.

- Scat-rögtönzés egyszerű harmóniasorokra, patternekre, esetleg saját zongorakísérettel.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként - szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zeneszerzés elmélet - külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

6. A szakmai vizsga szervezése

A jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolában, illetve szakiskolában szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 54. sorszáma alatt kiadott egyházzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 01

2. A szakképesítés megnevezése: egyházzenész (a tevékenység megjelölésével):

A) kántor-énekvezető,

B) kántor-kórusvezető,

C) kántor-orgonista.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az egyházzenész gyülekezetének zenei életében alakítólag részt vesz, s azt szakterületének megfelelően irányítja.

Kántor-énekvezető

Ellátja a felekezetének megfelelő istentiszteleti alkalmakon az egyházzenei szolgálatot, az egyházi ének tanítását, vezetését, kíséretét; egyszerűbb orgonista szolgálatot végez; szükség esetén kisebb kórusokat, szkólát vezet.

Kántor-kórusvezető

A kórussal rendszeres istentiszteleti tevékenységet végez, gyülekezetében az egyházzenét tanítja, irányítja; alkalmanként egyházzenei hangversenyeken kórusával közreműködik.

Kántor-orgonista

Az istentiszteleti alkalmakon (alkalmanként egyházzenei hangversenyeken) a gyülekezet énekét és az énekkart kíséri, és azt a liturgikus szabályoknak megfelelő önálló orgonajátékkal gazdagítja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A jelölt ismerje:

- felekezeti hovatartozásának megfelelően a hittan, az egyházi élet és főként a liturgia alapvető elemeit, az egyházzene történetének fő korszakait,

- a felekezeti énekrepertoár fő műfajait, annak jellemvonásait, az egyes egyházzenei műfajok liturgikus alkalmazásának kritériumait,

- az egyházi zenére, annak minőségére és alkalmazására vonatkozó legfontosabb egyházi rendelkezéseket,

- a felekezetében szokásos alapvető istentiszteleti énekanyagot (meghatározott részét kotta nélkül is),

- az orgona felépítésére és ápolására vonatkozó alapvető tudnivalókat,

- a zeneelmélet tudásanyagát a szakközépiskolában megkívánt szinten.

Rendelkezzék viszonylag nagymértékű gyakorlati repertoártudással.

Legyen képes:

- istentiszteleti énekrendet összeállítani a liturgiának, művészi követelményeknek és a különféle helyi adottságoknak megfelelő módon,

- tisztán és szépen formálva énekelni a felekezetére jellemző énekanyagot,

- énekelni az egyházzenei műveltséghez tartozó alábbiakban meghatározott énekanyagot,

- orgonán kísérni a legfontosabb énekeket (orgonistakántor kijelölt nehezebb tételeket is, továbbá előadni nehezebb orgonaműveket),

- szkólának, kisebb énekkarnak könnyebb egy- és többszólamú darabokat betanítani, azokat vezényelni (kántor-kórusvezető közepes nehézségű műveket betanítani és vezényelni),

- a szolfézs és zeneelmélet követelményeinek megfelelően lapról énekelni, diktált egy- és kétszólamú tételeket hallás után lejegyezni, diatonikus összhangzattani feladatokat megoldani.

A) Kántor-énekvezető szak

1. Szakmai elmélet

1.1. Hittan

Ismerje felekezete alapvető tanítását, vázlatos történetét, életét.

Legyen jártas a biblia ismeretében és a hitvallási iratokban.

1.2. Liturgikus ismeretek

A jelölt legyen jártas a következő témakörökben:

Katolikusok:

- a liturgia fogalma, részei, a római katolikus egyház tanítása a liturgiáról (az Éneklő Egyház liturgikus bevezetőinek alapján),

- az egyház jelei,

- az egyházi év felépítése, szerkezete, a fő ünnepek, a liturgikus színek,

- a mise felépítése, részeinek tartalmi ismerete,

- a nagyhéti liturgia áttekintő ismerete,

- a zsolozsma hóráinak elsorolása, a laudes, vesperás és kompletórium ismerete a plébániai gyakorlat szintjén,

- a szentségek liturgiája,

- az egyéb szertartások (gyertyaszentelő, temetés stb.) liturgiája,

- a népájtatosságok,

- a zsoltármagyarázat alapelvei (különösen a krisztológiai értelmezés módja),

- az énekrend összeállításának alapelvei,

- az ordinarium missae magyar szövegei fejből, a Kyrie, a Gloria, a Sanctus, a Pater noster és az Agnus Dei tételek latinul is,

- az 50. és 109. zsoltár és a Magnificat szövege magyarul, fejből,

- az énekkari és a szkóla-szolgálat szokásai, szabályai; korálás misén és a fenti három zsolozsmahórában.

Protestánsok:

- a legfontosabb liturgiai fogalmak ismerete: az istentisztelet helye, a szolgálattevők, az istentisztelet ideje,

- az istentiszteleti típusok és egyéb szertartások (esketés, temetés) rendje,

- az ének jelentősége a közösségi istentiszteleten,

- a bibliai hagyomány és a protestáns istentisztelet,

- az egyházi év,

- a liturgia történetének csomópontjai,

- az istentisztelet elemeinek elnevezései (magyarul és latinul); az ordinarium-tételek párhuzamai a protestáns és a katolikus egyház liturgiájában,

- a hazai protestáns énekeskönyvek tartalma, beosztása és használata.

1.3. Népének, gyülekezeti ének

A magyarországi népének történetének vázlatos ismerete szemléltető példákkal; a legfontosabb történeti források (a felekezeti jellegnek megfelelően).

A magyarországi népének európai háttere (pl. középkori kanció, német korál, genfi zsoltár).

A népénekszövegek megértése, magyarázata, az ének liturgiai alkalmazása.

A népénekek hangnemének és versszakképletének elemzése.

A népének és az élő néphagyomány kapcsolata (elvileg).

Tudjon a jelölt:

- 100 (protestánsok 140) népéneket fejből, saját felekezete anyagából,

- 20 népéneket fejből más felekezetek repertoárjából.

Tudja saját felekezetének énektárából az összes népéneket kottából elénekelni.

1.4. Gregorián

Ismerje a jelölt:

- a saját felekezete énekeskönyvében szereplő gregorián eredetű tételeket, illetve párhuzamokat,

- a gregorián ének műfajait, hangnemeit (modusait),

- a gregorián ének és a gregorián hangjegyírás vázlatos történetét,

- és tudja olvasni a kvadrát írást és a mai magyar írásmódot,

- a gregorián előadásmódjára vonatkozó legjelentősebb elméleteket.

Tudja fejből a következő tételeket:

- 1 zsidó liturgikus ének,

- a Magnificat recitálása (magyar nyelven), tetszés szerinti zsoltártónusban,

- a "Missa mundi" (= Liber Usualis XVIII. mise) Sanctus tétele,

- a "Veni Redemptor gentium", "Veni Creator Spiritus" himnuszok első versszaka,

- egy pünkösdi alleluja-refrén (pl. "Veni Sancte Spiritus", vö. 5. évfolyamos zenei általános iskolai tankönyv),

- 5 rövid antifóna magyarul.

Tudjon kottából:

- további 15 dallamot,

- vezényelni egyszerűbb antifónákat, himnuszokat.

A közös anyagon felül a protestáns jelöltek tudjanak:

- fejből 5 magyar graduál-dallamot,

- kottából 10 magyar graduál-dallamot,

- hasonló dallamokat lapról énekelni, vezényelni.

További követelmény evangélikus jelölteknek:

- a doxológia (Dicsőség) vagy megadott zsoltárrészlet recitálása az evangélikus énekeskönyvben található tónusokon (kotta használatával),

- az Agenda énekes tételei kottából.

A közös anyagon felül követelmény katolikus jelölteknek fejből:

- a 8 zsoltártónus (a doxológiára vagy egy megadott zsoltárrészletre alkalmazva),

- a "Missa mundi" Kyrie, Gloria és Agnus Dei tétele magyarul,

- a "Missa mundi" Kyrie (XVI.), illetve Sanctus és Agnus Dei (XVIII.) tétele latinul,

- a "Missa de Angelis" Kyrie, Gloria, Sanctus és Agnus Dei tétele és a III. Credo,

- a Népénektár legfontosabb antifóna típusdallamaiból 8 mintadarab,

- 3 melizmatikus alleluja-refrén,

- további 10 dallam;

kottából:

- a Népénektár valamennyi magyar és latin szövegű gregorián darabja,

- a 3 responzórium-breve tónus alkalmazása a Népénektár bármely szövegére,

- az Olvasmányok könyvének válaszos zsoltárai és allelujái,

- az általános (évközi) laudes, vesperás és kompletórium a Népénektárból,

- további 100, magyar vagy latin szövegű dallam (zömmel antifónák a Népzsolozsma nehézségi szintjén, kisebb részben melizmatikus dallamok),

- középnehéz gregorián dallamok lapról éneklése és vezénylése.

1.5. Orgonaismeret

Ismerje a jelölt:

- az orgonaépítészet történetét,

- az orgona fő részeit, a regiszterek neveit és lábszámozását, a különböző szélláda- és traktúra-rendszereket.

Legyen jártas a különböző játszóasztal-típusok kezelésében.

Legyen tájékozott az orgona karbantartási és műemlékvédelmi kérdéseiben.

1.6. Egyházzene-irodalom

Ismerje a jelölt:

- az egyházzene történetének legfontosabb stílusait,

- a legjelentősebb egyházzene-történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,

- az énekes és a hangszeres egyházi zene legjellegzetesebb műfajait és azok formai sajátosságait.

Készítsen elő 10 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre (főként XIII-XVIII. századi művekből), a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban.

Ismerjen az előzőeken kívül 20, különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.

1.7. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a jelölt:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a jelölt:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és énekzongorával),

- a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelni.

1.8. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények:

A szakmai vizsga anyagának megfelelően

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai; harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

1.9. Zeneirodalom

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a zeneszerzők életének, körülményeinek azokat a vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes ismereteit saját zenei (hangszeres, énekes) praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt, zeneművek megismerése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, hangverseny- és operaelőadások látogatása, egyéni és együttes aktív muzsikálás révén.

1.10. Népzene

A jelölt:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a XIX. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

2. Szakmai gyakorlat

2.1. Orgonajáték

Katolikusok:

Tudja eljátszani a jelölt

- a népénekanyagban megadott 100 tétel kíséretét kottából orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval,

- a magyar "Missa mundi" ordinariumot, szolgálatszerűen,

- az Éneklő Egyház mise antifónáinak és zsoltárainak kíséretét (az orgonakönyv szerint, majd lehetőleg saját kísérettel is),

- a gregorián tantárgy keretében tanult zsolozsmaanyag énekkíséretét, a zsoltár- és himnusz-versszakokhoz lehetőleg kétféle harmonizálással,

- legalább 5, a népénekanyagban szereplő korált Bach (és más szerzők) feldolgozásaiból,

- 20, különböző stílusú és terjedelmű - a jelölt tudásszintjének megfelelő - előadási darabot.

Protestánsok:

Legyen képes a jelölt eljátszani

- a korálkönyvből az összes gyülekezeti ének kíséretét orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval,

- 15 korálelőjátékot és 10 szabad művet, különböző nehézségi fokon,

- a fentieken kívül 5 nehezebb pedálos korálelőjátékot (Orgelbüchlein) és 3 közepes nehézségű művet különféle stíluskörből, különböző ünnepkörökhöz kapcsolva.

2.2. Karvezetés

Ismerje a jelölt a helyes test- és kéztartást, illetve a leggyakoribb ütemfajták vezénylését, avizókat és leintéseket. Tudja ezeket a gyakorlatban is készségszinten alkalmazni.

Legyen jártas a kóruséneklésben és tájékozott a különböző hangfajok sajátosságainak megítélésében, tudjon alkalmazni egyszerű beéneklési gyakorlatokat.

Tudjon középnehéz kétszólamú, illetve könnyebb három- és négyszólamú kórustételeket hangszeren előadni, valamely szólamot énekelve.

Tudjon könnyebb két-, illetve háromszólamú karműveket betanítani és vezényelni.

2.3. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

B) Kántor-kórusvezető szak

1. Szakmai elmélet

A hittan, liturgikus ismeretek, népének, gyülekezeti ének, gregorián és az orgonaismeret tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.

1.1. Egyházzene-irodalom

A tantárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:

Készítsen elő további 15 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre, a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban, a XIX-XX. századi anyaggal együtt a stílusok közötti arányosság figyelembevételével.

Ismerjen a fentieken kívül további 15, különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.

1.2. A szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom és népzene tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.

2. Szakmai gyakorlat

2.1. Az orgonajáték szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.

2.2. Karvezetés

A főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:

Tudjon nehezebb három-, illetve négyszólamú kartételeket hangszeren előadni, valamely szólamot énekelve.

Legyen képes legalább négyszólamú, középnehéz polifon kórusművek vezénylésére, betanítására és kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítására.

Legyen képes a különböző tempók, dinamikák és karakterek érzékeltetésére.

Legyen tájékozott az alapvető hangképzési kérdésekben, legyen gyakorlata a kórushangszín alakításában.

Legyen tájékozott az egyházi kórusok belső életének és szervezésének kérdéseiben.

2.3. A zongora kötelező tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.

C) Kántor-orgonista szak

1. Szakmai elmélet

A szakmai elmélet tantárgyi követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés követelményeivel.

2. Szakmai gyakorlat

2.1. Orgonajáték

A főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:

Katolikusok:

Tudja eljátszani

- az egész népénektár kíséretét, nagyrészt pedállal,

- valamennyi tanult (magyar és latin nyelvű) ordinarium kíséretét (lehetőleg pedállal), szolgálatszerűen, valamint az I., VIII. és IX. mise kíséretét, legalább a Cantus Cantorum szerint,

- az Éneklő Egyház antifónáit, himnuszait, zsoltárait, lehetőleg 2-3 változattal a versszakokhoz,

- 10 nehezebb korálfeldolgozást az Éneklő Egyházban szereplő dallamokra,

- további 10, különböző stílusú és terjedelmű előadási darabot (nagyrészt pedálos műveket).

Protestánsok:

Legyen képes kísérni az énekeskönyv valamennyi darabját korálkönyvből, pedállal, saját készítésű intonációkkal.

Tudjon további 10 nehezebb pedálos korálelőjátékot különböző korokból, valamint különféle stíluskörökből még 5 hosszabb és nehezebb szabadon választott művet, különböző ünnepkörökhöz kapcsolódva.

Evangélikusok:

A fentieken kívül tudja az énekeskönyv liturgikus része és a zsoltárok kíséretét a korálkönyv szerint.

2.3. A karvezetés és a zongora kötelező tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Legalább három hónap hospitálás a saját felekezete kijelölt egyházzenésze mellett. A hospitálási gyakorlat végén egy teljes istentisztelet zenei szolgálatának ellátása (szükség esetén két jelölt között megosztva), a hospitálást vezető tanár jelenlétében.

A szakképesítésre jelentkező jelöltnek a vizsga előtt két héttel kell benyújtania a hospitálást vezető egyházzenésznek egy meghatározott istentisztelet zenei tervezetét. A hospitálást vezető egyházzenész a végzett munkát írásban röviden értékeli, értékelését a vizsgabizottságnak átadja.)

A kántor-kórusvezető [B)] szakképesítésre jelentkező jelöltnek rendelkeznie kell legalább kétéves, egyházi kórusban töltött énekesi gyakorlattal.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- hittan,

- liturgiai ismeretek,

- egyházzene-irodalom,

- orgonaismeret,

- szolfézs,

- zeneelmélet.

Az írásbeli vizsga időtartama 300 perc.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- egyházzene-irodalom és zeneirodalom,

- népének és gregorián ének,

- szolfézs és zeneelmélet.

A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.

c) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tantárgyai:

- karvezetés,

- orgonajáték,

- zongora kötelező tárgy.

A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 10-15 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Szolfézs:

- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,

- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,

- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Zeneelmélet:

- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Egyházzene-irodalom és zeneirodalom:

- a képzés során tanult anyagból megszólaltatott idézet (egyidejűleg kotta is kiadható) alapján az adott részlet egyházzene-történeti hovatartozásának, szerkezetének, liturgiai szerepének ismertetése,

- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),

- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

Népének és gregorián ének:

- a képzés szakmai követelményeiben meghatározott anyagból a vizsgán kijelölt tétel(ek) megszólaltatása és liturgikai, illetve zenei elemzése.

Szolfézs és zeneelmélet:

- beszámoló az ötéves repertoárból,

- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása,

- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,

- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

c) Szakmai gyakorlat

A jelölt vizsgaműsora a karvezetés és orgonajáték tantárgyakból legalább két, különböző stílusú kompozíciót tartalmaz. A vizsga időtartama mindkét tárgyból 10-15 perc. (A zongora kötelező tárgy vizsgaműsora alább részletezve.)

A kántor-kórusvezető szakképesítéshez a karvezetés vizsgaanyagát, a kántor-orgonista szakképesítéshez az orgonajáték vizsgaanyagát a jelöltnek nyilvános hangversenyen vagy istentiszteleten kell bemutatni.

Zongora kötelező tárgy:

- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,

- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),

- romantikus (impresszionista) előadási darab,

- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).

A vizsga időtartama: 10-15 perc.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól az a jelölt, aki a vizsgakövetelményt teljesítő valamely szakképesítő bizonyítvánnyal már rendelkezik. A főtárgy gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.

Ha a jelölt zeneművészeti szakközépiskolai képzésben szerzett szakképesítő bizonyítvánnyal vagy zeneművészeti főiskolán, illetve tanárképző főiskola ének-zene szakán szerzett diplomával rendelkezik, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom és zongora kötelező tárgyból felmenthető.

Ha a jelölt teológiai hallgató vagy teológiai diplomával rendelkezik, a hittan tárgy alól felmenthető.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ez esetben abból/azokból a tárgyból/tárgyakból, amelyből/amelyekből elégtelenre vizsgázott, javítóvizsgát kell tennie.

A gyakorlati érdemjegy megállapításánál a karvezetés és az orgonajáték tantárgyakat kántor-énekvezetőnél 50-50, kántor-kórusvezetőnél 75-25, kántor-orgonistánál 25-75% arányban kell figyelembe venni. A zongora kötelező tárgy érdemjegyét a kerekítésnél kell figyelembe venni.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából eredményes vizsgát tett.

6. A szakmai vizsga szervezése

A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézmények: az egyházzene tanszakkal rendelkező zeneművészeti szakközépiskolákban és az egyes felekezetek által felhatalmazott központi kántorképző intézet által szervezhető vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 55. sorszáma alatt kiadott népzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 03

2. A szakképesítés megnevezése: népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)

A) Hangszeres szakok

népzenész (hegedű),

népzenész (brácsa),

népzenész (nagybőgő, cselló, ütőgardon),

népzenész (citera, tambura, koboz, tekerő),

népzenész (furulya, duda),

népzenész (klarinét, tárogató),

népzenész (cimbalom).

B) Énekes

népzenész (népi ének).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A népzenész képzettségű muzsikus mint előadó (hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja) közreműködhet kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében.

Szerepelhet önálló népzenei műsorokban, hangversenyeken, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.

Közreműködhet népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokon, összeállíthatja és vezetheti azokat.

Néptánc-koreográfiák, színpadi táncalkotások zenei kíséretét összeállíthatja és előadhatja.

Megszerkesztheti és előadhatja kötetlen formában tartott rendezvények - táncház, tánctanítás, klub - zenei aláfestését.

Vezethet népzenei együtteseket és közreműködhet azokban.

Elláthat zenekarvezetői, szakkörvezetői feladatokat művelődési intézményekben.

Szükség esetén végezhet népzenei gyűjtést, lejegyzést.

A népzenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

a) Szakmai elmélet

1. Népzeneelmélet és -történet

A jelölt tudjon fejből legalább 250-250 magyar népdalt a régi stílusrétegekből és az új magyar népdalstílusból válogatva. Hangszerjátékosok esetében a követelmény 100 népdal és 100 hangszeres dallam. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit. Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.

Ismerje az alapvető népzenei szakkifejezéseket és tudja értelmezni azokat.

Legyen képes a népzene szókincse és zenei nyelvtana alapján művészeti hitelű népzene megszólaltatására, "survival"-hatást keltő "revival"-tolmácsolásra.

Legyen tisztában:

- a népzene fogalmával,

- a népzenekutatás történetével (magyar, kitekintéssel Európára),

- a népzenegyűjtés céljával, a népzenei rendszerezés alapelveivel,

- a népdalelemzés szempontjaival,

- a magyar népzene stílusrétegződéseivel, legfontosabb műfajaival,

- a hangszerek osztályozásával, a népi hangszerekkel, elterjedtségükkel és történetükkel,

- a népzenei dialektusokkal,

- a népzene és műzene kapcsolatával és egymásra hatásával,

- a népzene és néptánc kapcsolatával.

Ismerje:

- a tánctípusok zenekíséretét, és

- tudja alkalmazni a harmonizálás típusait a népzenei gyakorlatban,

- az énekes és hangszeres népzene díszítőelemeit, előadásmódját,

- az énekes népszokásokat, jeles napokat,

- a népzene színpadi megszólaltatásának elveit, gyakorlatát, a feldolgozás készítésének szempontjait.

A jelölt:

- rendelkezzen alapvető néprajzi, népzenei és színpadi ismeretekkel,

- tudjon elemi fokon népdalt és népi hangszeren játszott dallamot lejegyezni és elemezni.

2. Népi hangszer - hangszeres népzene

A jelölt:

- rendelkezzen átfogó ismeretekkel a népi hangszerek történetéről, részletesen is ismerje saját hangszere(i)t, valamint helyét (helyüket) a magyar néphagyományban, illetve általában a népzenében,

- ismerje a hangszerek osztályozási módját, tudja elhelyezni a magyar népi hangszereket e rendszerben,

- legyen általánosan tájékozott a népi hangszerek előfordulásáról a klasszikus zenében,

- rendelkezzen átfogó ismeretekkel a hangszeres magyar népzene főbb stílusairól és az előadásmódokról,

- legyen tisztában a hangszerek területi hovatartozásával a magyar népzenei dialektusterületen belül,

- ismerje a néphagyomány kiemelkedő hangszerjátékosait és hangszerkészítőit,

- az elméletben tanultakat tudja alkalmazni saját hangszerén: legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszerjátékra,

- legyen tisztában a magyar népi hangszertársulások, valamint a többszólamúság fogalmával, s ezt a tudást kamatoztassa saját műsora készítésénél,

- legyen képes kottáról transzponálva játszani (a műsorához is felhasználható), hangszeres dallamokat önállóan hangfelvételről lekottázni,

- a hangszer és a zenei anyag természetének megfelelően (stílusosan) improvizálni,

- manuálisan is legyen képes minimális hangszerjavítás elvégzésére (tudjon egy egyszerűbb chordofon hangszert újrahúrozni, hangszeréhez pengetőt készíteni, nádat faragni stb.).

3. Néprajz

Rendelkezzék a jelölt:

- néprajzi alapismeretekkel: néprajzi alapfogalmak (pl. nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség);

- a néprajztudomány vázlatos története, szakágai, társtudományai ismeretével.

Ismerje:

- a jelentősebb hazai néprajzi gyűjtemények centrumait és kutatóhelyeit;

- a magyar nép táji-történeti tagolódását, nemzetiségeinket, szomszédainkat.

A társadalomnéprajz terén ismerje:

- a hagyományos magyar paraszti társadalomban az egyén és a közösség, a közösség és a társadalom viszonyát,

- a családi, rokoni, műrokoni kapcsolatokat,

- a nemek és korcsoportok szerepét,

- társadalmi rétegződését,

- a társadalmi szabályokat, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokásokat.

Az anyagi kultúra terén szükséges:

- a népi műveltség tárgyainak és eszközeinek, a hozzájuk kapcsolódó életmód, termelési tapasztalatok és használati hagyományok alapvető ismerete, valamint

- a gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattartás,

- a táplálkozás, település, építkezés, lakáskultúra, kézművesség,

- a díszítőművészet, népviselet, kereskedelem, közlekedés,

- a szállítás, teherhordás ismerete.

A folklór, szellemi kultúra terén ismerje:

- a paraszti világképet (népi természetismeret, népi gyógyászat, néphit, népi vallásosság),

- a gyermekkor költészetét,

- a népköltészetet (prózai és verses epika, líra, dramatikus népköltészet), ezen belül tudja elhelyezni a magyar népdalt,

- a jeles napokhoz, a gazdasági élethez, az emberi élet fordulóihoz kötődő népszokásokat,

- a magyar nép tánckultúráját, a magyar tánckincs történeti rétegeit, a táncdialektusokat.

4. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a jelölt:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a jelölt:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és énekzongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

5. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények:

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények:

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, metodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

6. Zeneirodalom

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,

- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).

b) Szakmai gyakorlat

1/A. Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:

A jelölt rendelkezzen hangszerén megfelelő repertoárral. Repertoárjának nagy részét legyen képes kotta nélkül is előadni.

Tudjon:

- a különféle tájegységek népzenéjéből stílusosan idézni,

- fejből játszott dallamokból hangnem-, tempó- és ritmusváltozásokkal rögtönözve táncrendet szerkeszteni és azt folyamatosan - tánckíséretként is - eljátszani,

- zenei programot, színpadi tánc zenei kíséretét összeállítani és előadni, illetve a műsort vezetni,

- különféle zenekarokat összeállítani.

Legyen a megtanult műsorok előadásában középfokon elvárható előadói tapasztalata.

Ismerje hangszerének irodalmát és legkiválóbb előadóit.

Legyen képes saját hangszerét karbantartani, és ha szükséges, tudjon egyszerűbb népi hangszereket (pl. nádsíp, egyes idiofon hangszerek, köcsögduda stb.) elkészíteni és megszólaltatni.

Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, alapfokon tudja eltáncolni azokat.

Népi hegedű

A jelölt ismerje:

- hangszere természetét, történetét és népi vonatkozásait,

- a jelentősebb prímások nevét, működési területét,

- a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait,

- a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát,

- a nem tánchoz kapcsolódó zenéket (pl. népszokások).

Legyen képes mint hegedűs:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- tudatosan gyakorolni,

- technikáját önállóan továbbfejleszteni,

- az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkalmazni,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a különböző zenék stílusának, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére,

- az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására,

- a különböző bal kéz díszítések megkülönböztetésére és tudatos alkalmazására,

- a teljes tánczenei folyamat zenéjének felépítésére, táncszerű eljátszására,

- önálló zenekari számok összeállítására,

- a tanult dallamokat kontrán kísérni,

- a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy ismeretlen táncdallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson, szokáskereten belül elhelyezni, hallás után megtanulni, illetve lejegyezni.

Legyen képes mint prímás:

- zenekarát vezetni,

- színpadon magabiztosan kiállni és viselkedni,

- táncot indítani különböző tempókban,

- a megkezdett tempót megtartani, lassítani, illetve gyorsítani,

- a táncot befejezni, bárhol "lehúzni",

- egy tánctípuson belül különböző dallamokat összekötni,

- a táncfolyamaton belül tánctípust váltani (pl. lassú csárdás, friss csárdás),

- muzsikálás közben a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni, illetve tartani.

Rendelkezzék:

- megfelelő technikával, laza kéztartással és könnyed vonókezeléssel,

- igényes, fejlett hallással,

- biztos memóriával,

- biztos tempótartással, ritmusérzékkel, belső ritmussal, periódusérzékkel.

Népi brácsa

A jelölt ismerje:

- hangszere történetét és népi vonatkozásait,

- a jelentősebb zenekarokat és zenészegyéniségeket,

- a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait,

- a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát,

- az alkalomhoz nem kötött (nem tánczenei) zenéket, szokásokat.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos elemző gyakorlásra,

- technikáját önállóan továbbfejleszteni,

- az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkalmazni,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- az adott zenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- a teljes tánczenei folyamat táncszerű eljátszására a prímás játéka alapján,

- önálló zenekari számok összeállítására,

- a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy ismeretlen dallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson belül elhelyezni, hallás után megtanulni és lejegyezni,

- egy ismeretlen dallamot (akár első hallás után) stílushűen, a megfelelő harmóniákkal kísérni,

- a prímás játékára állandóan figyelve annak zenei jelzésére (tempóváltás, tánctípusváltás) azonnal reagálni: azaz legyen kellő kamarazenei felkészültsége,

- a színpadon magabiztosan mozogni,

- a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni és tartani muzsikálás közben.

Rendelkezzék:

- igényes, fejlett hallással (belső hallással is), kontrollálóképességgel,

- biztos memóriával,

- biztos tempótartással, ritmusérzékkel, fejlett formaérzékkel.

Népi nagybőgő, cselló, ütőgordon

A jelölt ismerje:

- hangszerei történetét, típusait, a hangszer elterjedtségét a magyar nyelvterület különböző vidékein,

- legyen ismerete a szomszéd népek hasonló hangszereiről,

- hangszerei repertoárját és azoknak jellemző részét, előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit,

- hangszere irodalmát, a jelentősebb népzenekutatók munkásságát és írásait.

Legyen képes:

- elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,

- zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására és lejegyzésére felvételről,

- énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott népzenei dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- tiszta intonációra,

- a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére, az autentikus hangzást megközelítő módon, a stílus adta kereteken belül,

- népzenei darabok értelmes, tagolt előadására (illetve kíséretére), a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes megszólaltatására,

- több terület népi tánca zenekíséretének eljátszására,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

- az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato) alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló kialakítására és variálására,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- biztos zenei memóriával,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- lapról olvasási készséggel,

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő előadókészséggel,

- az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, néptánckísérő rutinnal,

- legyen tisztában a magyar nyelv prozódiájával és annak népzenei vonatkozásaival.

Citera

A jelölt magas szinten ismerje a magyar népzene egészét, legyen általánosan tájékozott a klasszikus zene területén.

A jelölt:

- ismerje hangszere múltját és jelenét, helyét a magyar néphagyományban és általában a népzenében,

- ismerje a citerazene főbb dialektusterületeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait, valamint a néphagyomány kiemelkedő citerajátékosait és citerakészítőit,

- legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszerjátékra,

- ismerje a magyar népzenére jellemző dallamdíszítéseket, tudja megkülönböztetni az énekelt és a különböző hangszeres ornamenseket, és tudja őket helyesen alkalmazni a citerára,

- legyen tisztában a magyar népi többszólamúság fogalmával s alkalmazásával hangszerén,

- legyen képes kottáról transzponálva játszani és stílusosan improvizálni,

- rendelkezzen kellő előadói tapasztalattal,

- legyen képes önálló műsor összeállítására és bővítésére,

- sajátítsa el hangszere alapvető karbantartási feladatait.

A program végén rendelkezzék:

- biztos memóriával,

- megfelelő repertoárral (tudjon minimum 500-600 dalt, illetve hangszeres darabot - évi 100 kötelezővel számolva),

- megfelelő technikai ismeretekkel és stílusismerettel,

- valamennyi területről kidolgozott zenei anyaggal (műsorral),

- tánckíséreti tapasztalattal,

- előadókészséggel (önálló és társas előadói), valamint műsorvezetői készséggel.

Tambura

(kötelező tárgy citera szakosok számára)

A jelölt ismerje:

- a hangszertípust, annak fejlődését, elterjedtségét és helyét a magyarországi hangszeres népzenében,

- a tambura hangszercsalád tagjait, ezen belül megfelelő szinten sajátítsa el a prímtambura játéktechnikai elemeit,

- a tamburazene autentikus forrásanyagát.

Mint a népi hangszerjátékban, itt is követelmény az egyes zenei egységek gyors memorizálása, illetve a teljes dallam fejben tartása, valamint az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatása. A stílus megragadásában alapvető szerepe van a belső hallásnak, amely segít a sztereotip zenei formulák felismerésében és memorizálásában.

A jelölt legyen képes:

- laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre,

- könnyed és magabiztos hangszerkezelésre,

- különböző hangsorokat, skálákat egy oktáv terjedelemben tisztán és pergőn játszani,

- különböző fekvésben (előadni, játszani) díszítés nélküli, régi és új stílusú dallamokat,

- más népi hangszerekkel közösen, együttesben játszani.

Játékmód: ülő helyzetben.

Koboz

A jelölt ismerje:

- a hangszer múltját, jelenkori használatát,

- azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik.

Legyen képes:

- a természetes, stílusos hangszerkezelésre,

- a zenei kíséret (hangszer, illetve ének) begyakorolt és improvizáció jellegű megszólaltatására,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- a tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén,

- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,

- a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák alkalmazására.

Rendelkezzék:

- a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal.

Tekerő

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját itthon és Európában,

- hangszere repertoárját, és a dallamanyag előadói hagyományát,

- a magyar népzenei dialektusterületeket, azon belül hangszere előfordulását a nyelvterületen belül,

- a magyar népzene stílusait és az egyes stílusok jellemző zenei vonásait,

- hangszere irodalmát, jelentősebb népzenekutatók munkásságát, és azok írásait,

- a jelentősebb népi adatközlőket és a rájuk jellemző előadói stílusjegyeket.

Legyen képes:

- elemezni a népdalokat és népi dallamokat zenei ismérvek alapján (beleértve a formai, szerkezeti, valamint harmóniai vonásokat is),

- énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott zenei stílusnak és földrajzi területnek megfelelő hagyományos módon,

- a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- tiszta intonációra,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására (ha ehhez szükséges, lejegyzésére hangfelvételről).

Rendelkezzék:

- biztos zenei memóriával,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal (beleértve a néptánckísérő rutint is),

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei, illetve zenekari játékhoz szükséges, de a népzenei darabok megtanulásakor is elengedhetetlen,

- a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, megfelelő technikával,

- az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel,

- megfelelő nyelvi-zenei hangsúlyozási készséggel és jó prozódiával.

Furulya, duda

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre,

- tiszta intonációra,

- a hangszín, a hang kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,

- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására felvételről,

- énekes dallamok megformálására hangszerein az adott stíluson belül,

- népdalok és hangszeres darabok értelmes, tagolt előadására, és a helyes deklamáció alkalmazására,

- táncrendek eljátszására helyes sorrendben,

- középfokú felkészültséget igénylő közművelődési munka elvégzésére.

Rendelkezzék:

- az adott stílus és földrajzi terület előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, zenei emlékezőtehetséggel,

- megfelelő prozódiai készséggel,

- tánckísérő rutinnal,

- jó lapról olvasási készséggel.

Ismerje:

- hangszerei történetét, típusait a magyar nyelvterületen, és szélesebb elterjedtségét legalább Európában,

- hangszerei repertoárját (annak jellemző részeit) és előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein,

- a szomszéd népek hasonló hangszereit, és tudjon példákat azok repertoárjából.

Népi klarinét

A jelölt ismerje:

- a klarinét történetét és a hangszertípus népzenei hátterét, tudja elhelyezni a hangszerek rendszertanában,

- hangszerének a magyar népzenei gyakorlatban elfoglalt helyét és legjelentősebb előadóinak munkásságát, illetve azokat az autentikus népzenei felvételeket, amelyeken hallhatók,

- az egyes népzenei stílusrétegek általános stílusjegyeit, és ezeken belül speciálisan a klarinétra jellemző díszítési-variálási sajátosságokat,

- az egyes népzenei dialektusterületeken belül a hangszer jellemző előfordulásait, műfaji kötődéseit,

- hangszere szerepét és stílusos használatát a magyar népzenei dialektusokon kívül a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszéd népek zenéjében,

- a játszott darabok formai és harmóniai szerkezetét, műfaji és funkciós hovatartozását.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- a helyes légzéstechnika alkalmazására,

- skálák játszására az összes hangnemben,

- tiszta intonációra és emellett speciális intonációs feladatok megoldására,

- különböző dinamikai árnyalatok és hangszínek alkalmazására, játékára,

- a népzenei praxisnak megfelelően hallás után tanulni, és a dallamokat megfelelő színvonalon lejegyezni,

- biztosan memorizálni, a tanult darabok többségét kotta nélkül játszani,

- koncertszámok, illetve teljes tánczenei folyamatok zenéjét összeállítani és előadni, illetve népzenei csoportját (ha van) a színpadi szerepléskor irányítani.

Rendelkezzék:

- igényes, fejlett hallással,

- biztos memóriával,

- biztos tempótartással és ritmusérzékkel,

- jó formaérzékkel (pl. jó periódusérzékkel),

- jó előadókészséggel és színpadi rutinnal.

Tárogató

(szabadon választható tárgy)

A jelölt:

- ismerje hangszere történetét, helyét a néphagyományban,

- legyen tudatában annak, hogy mai formájában ez az egyetlen speciálisan magyar népi hangszer, amelyet más népek is tőlünk vettek át,

- legyen képes biztos intonációval, a klarinéttól eltérő szájtartással játszani,

- legyen képes a ma használt Böhm-rendszerű klarinéttól eltérő, oktávváltós német rendszerű hangszeren a fogásokat elsajátítani,

- a regiszterek nagyon eltérő hangszínadottságainak kiegyenlítésére,

- alkalmazza a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok díszített lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközöket és módokat (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadásmód különbségére),

- legyen képes tiszta hangképzésre, beleértve a mély hangok (d1-c-h stb.) indításának, játszásának fokozott nehézségeit is,

- legyen képes megfelelő technikával stílusosan előadni a tanult darabokat,

- legyen kellő ismerete a különböző népzenei dialektusterületek zenéjéről,

- legyen kellő rutinja a színpadon.

Népi cimbalom

A jelölt magas szinten ismerje a magyar népzenét, legyen általánosan tájékozott más nemzetek népzenei kultúrájában, legyen klasszikus zenei műveltsége.

Ismerje:

- hangszere múltját, jelenét, helyét a magyar néphagyományban, a népzenében, a klasszikus és kortárs zenében,

- hangszere népzenei irodalmát, jelentősebb előadóművészeit,

- hangszere felépítését, típusait, készítőit, hangolását, a verők készítését,

- a különböző stílusok, illetve népdaltípusok zenei sajátosságait (hangsor, sorvégző hangok, ritmus, metrum, szótagszám, forma, szerkezet, ambitus stb. szempontjából),

- legyen ismerete a cimbalom néphagyományban betöltött szerepéről, és használatáról a különböző tájegységeken (kísérési mód, hangszer-összeállítás), valamint korszakokban és társadalmi rétegek szerint (pl. szólista parasztzenész cimbalmosok, cigányzenekari játékosok).

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtoklására, a belső hangigénynek megfelelő ütésmódokra, helyes kézrend és pedálozási technika megválasztására,

- tiszta, stílusos, kifejező erejű, dinamikailag árnyalt és kidolgozott, hiteles, megjelenítő erejű hangszerjátékra,

- kottából és hallás után játszani,

- transzponálni,

- zenekari játékra,

- dallam lejegyzésére,

- önálló variációk készítésére.

Rendelkezzék:

- tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadói és formálókészséggel, betűkottáról is,

- fejlett hallással, biztos memorizálási készséggel,

- a zenekari játék alapjául szolgáló olvasási készséggel,

- megfelelő repertoárral, kidolgozott műsorral, tudjon önállóan műsort összeállítani.

1/B. Népi ének

A jelölt ismerje:

- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, és tudja alkalmazni a népi hang megszólaltatásában,

- a magyar népzenében jellemző stílusrétegeket, tudja jellemezni azokat, és részletesebben is ismerjen egy-egy népdaltípust,

- az öt magyar népzenei dialektusterület jellemzőit, hangszeres vonatkozásban is,

- a népdalok variációs lehetőségeit, és maga is tudjon az adott stílus keretei között megfelelő hitelességgel variálni,

- a népzenei gyűjtések publikált hang- és videofelvételeit, könyv- és kottakiadványait,

- kiemelkedő népzenekutatóink munkásságát,

- a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket.

Legyen tájékozott:

- a népzenei stílusok korhoz, területhez kötődő előadásmódbeli vonatkozásaiban is,

- a vokális és hangszeres népzene különféle szempontok szerinti rendszerezésében (Bartók Bélától a legfrissebb kutatási eredményekig),

- a rokon népek és a Kárpát-medence népzenéjével kapcsolatban, a népzene néphagyományban elfoglalt helyét és a társművészetekhez való viszonyát illetően.

Tudjon:

- helyesen lélegezni,

- tisztán intonálni,

- önállóan technikai gyakorlatokat végezni,

- hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni,

- életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon népdalokat megszólaltatni,

- a stílusra és az adott földrajzi területre jellemző stílusban énekelni (a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, ornamentika, szöveg figyelembevételével),

- érthető szövegmondással, a népdalokhoz méltó egyszerűséggel énekelni.

Tudja a kottaanyagot hangfelvétel nélkül is élővé tenni, stílusosan újraalkotni.

Rendelkezzék:

- megfelelő előadói készséggel,

- a közönséggel való kapcsolatteremtés képességével,

- szükséges kottaolvasási készséggel, memóriával és koncentrálóképességgel,

- megfelelő színpadi rutinnal, és legyen felkészülve középfokú szakismereteket kívánó közművelődési feladatok ellátására.

2. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A népzenész jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie.

A választható vizsgamunka feladatokat a képző intézmény állítja össze.

A megoldandó feladatok a jelölt saját szakterületének specifikumait képviselik.

A jelölt a következő három elméleti feladat közül választhat:

1. Önálló népzenei gyűjtést végez, amelyet lejegyzett formában feldolgoz (például egy előadó teljes repertoárjának, egy falu átfogó képének népzenei bemutatása).

2. Az előző feladatot más által gyűjtött hangzó anyag lejegyzése, feldolgozása alapján, esetleg összehasonlító kutatásokkal kiegészítve végzi el.

3. Bartók és Kodály műveinek összevetése népzenei forrásokkal.

Gyakorlati feladatként a következő két feladat közül választhat:

1. Tánczenei műsoros est összeállítása (tánckísérettel, színpadi tánccal).

2. Népzenei műsoros est összeállítása (nem tánczene).

A vizsgamunkát (szakdolgozatot) a gyakorlati vizsga előtt 30 nappal kell benyújtani.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai: népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene), szolfézs, zeneelmélet.

Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai: népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene), szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.

A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.

c) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga tantárgyai:

- népzenész, hangszeres szakok: hangszerjáték, zongora kötelező tárgy, közművelődési feladat,

- népzenész, énekes: ének, zongora kötelező tárgy, közművelődési feladat.

A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 20-30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga

Népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer hangszeres népzene):

- eredeti népzenei szemelvény (népdal, táncdallam) lejegyzése hallás után felvételről, és stílusjegyeinek ismertetése a megfelelő szakkifejezésekkel,

- skálaelméleti feladat: különböző hangsorok leírása diktálás után és jellemzése előfordulásuk, műfaji, területi stb. jellemvonásaik alapján,

- hangszeres dallamok harmóniai kíséretének lejegyzése diktálás után,

- dúsan cifrázott eredeti népzenei szemelvény (hangszeres vagy énekes) lejegyzése, valamint a fődallam és a díszítések viszonya, illetve a díszítéstípusok jellemzése.

Szolfézs:

- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,

- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,

- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Zeneelmélet:

- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,

- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.

b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga

Népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer hangszeres népzene):

- népdal lapról éneklése, illetve hangszeres dallam lapról játszása és a dallam elemzése,

- a III. fejezetben követelményként meghatározottakból 100-100 magyar népdal (illetve a kijelölt hangszeres dallamok) éneklése, eljátszása, elemzése,

- legalább két-két Bartók- és Kodály-feldolgozás, ezen belül egy-egy vokális (a cappella vagy hangszerkíséretes) és egy-egy csak hangszeres darab stílusos előadása (több jelölt együtt),

- Bartók két-két, illetve Kodály és egy harmadik szerző népzenei témá(k)ra épülő műrészletének felismerése és jellemzése.

Szolfézs:

- beszámoló az ötéves repertoárból,

- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.

Zeneelmélet:

- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,

- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Zeneirodalom:

- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),

- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

c) Szakmai gyakorlat

A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, amelyeket kotta nélkül kell előadni.

Hangszerjáték:

Egy adott néprajzi tájegység teljes táncrendjének vagy egy sajátos műfajának (pl. pásztordal, keserves, betlehemes) előadása hangversenyszerűen és kíséretként (kotta nélkül). A néprajzi tájegységet egy történelmi korszak is helyettesítheti (pl. a tárogató, koboz esetében).

Ének:

Egy adott néprajzi tájegység népdalkincséből válogatott műsor:

- klasszikus ballada,

- kíséret nélküli népdalcsokor,

- hangszerkíséretes népdalcsokor hangversenyszerű előadása (kotta nélkül).

A műsort végig kell játszani, illetve énekelni.

Zongora kötelező tárgy:

- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,

- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),

- romantikus (impresszionista) előadási darab,

- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyanként (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzeneelmélet és a vizsgamunka) külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli-szóbeli, valamint a vizsgamunka érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat minden tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát az érdemjegyek átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet, illetve gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

6. A szakmai vizsga szervezése

A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézmények: a jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 56. sorszám alatt kiadott szórakoztató zenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[46]

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 57. sorszáma alatt kiadott táncos szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 3 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: táncos (műfaj és szak megjelölésével)

táncos (klasszikus balett-táncos)

táncos (színházi táncos)

táncos (modern-táncos)

táncos (néptáncos)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok igényes megvalósítására, előadására.

A táncos tevékenységét a klasszikus balett, a néptánc és a modern tánc területén fejti ki és gyakorolja.

Közreműködik balett-társulatoknál, táncegyütteseknél, színházaknál.

A táncos feladatát a munkaadó szakmai vezetőjének irányításával végzi, vagy vállalt feladatait a megbízó elvárásai szerint önálló tevékenység keretein belül látja el.

Tudása alapján képes tanulmányai folytatására táncművészeti főiskolán, illetve egyetemes műveltsége alapján más főiskolán, egyetemen.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános alapismeretek:

1.1. Zenetörténet - zeneelmélet

A jelölt ismerje:

- az egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőit,

- a különböző műfajokat az adott stíluskorszakokon belül, az egyes műfajok előadó apparátusát,

- a zene és a többi művészeti ág kapcsolatát és egymásra való hatását,

- a zene és tánc kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatását,

- a zenei hang tulajdonságait,

- az énekhang fajtáit,

- a különböző hangeffektusokat, hangszereket,

- a különböző ritmusképleteket, ütemfajtákat,

- a zenei szakkifejezéseket.

1.2. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

2. Szakmai elmélet

2.1. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát kezdetektől a jelenig. A tantárgy mintegy keretét és integrációját adja annak az egészben való látás és tudás kialakításának, mely a tánc- és zenetörténeti ismeretekben való elmélyülést szolgálja.

A jelölt ismerje:

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásokban rejlő gondolatiság, a művészeti üzenet lényegét, ennek összefüggéseit az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészeti alapfogalmakat,

- az alapvető esztétikai kategóriákat, törvényeket, az alkotás és befogadás folyamatát,

- kezdetektől napjainkig született jelentősebb alkotásokat, művészeti eredményeket.

2.2. Tánctörténet

A szakági képzés alapját a tánctörténet nyújtja, mely a tánc fejlődéstörténetét, a különböző korszakokban való szerepét, egyes népek táncainak legfőbb jellemzőit mutatja be.

A jelölt ismerje:

- a tánc kialakulásának történetét,

- a tánc fejlődését,

- a balettművészet kialakulását és körülményeit, a balett fejlődésének útját,

- a táncművészet egyetemes és hazai irányzatait, kiemelkedő reprezentánsait,

- a tánc stíluskorszakait és azok legfőbb jellemzőit az adott korszakon belül (néptánc, történelmi társastánc),

- a tánc és a zene kapcsolatát, valamint a táncművészetnek a többi művészeti ágakhoz való viszonyát,

- a tánc és a színház kapcsolatát, különösen a balettművészet történetét, kialakulásától napjainkig,

- napjaink táncművészetének jelentős eseményeit.

A fentieken felül a néptáncos rendelkezzen:

- néprajzi alapismeretekkel,

ismerje:

- a néptánc történetét,

- a magyar néptánc táji, történeti tagozódását,

- a néptánc hagyományait,

- a tánctípusokat és a táncdialektusokat,

- a mozdulatelemzés alapfogalmait.

A tánctörténeti ismereteken felül a színházi táncos ismerje a történelmi korok táncainak jellegzetességeit.

Rendelkezzék a különböző műfajokhoz (opera, operett, musical, jazz) tartozó stílusjegyek ismeretével.

2.3. Balettelmélet

A jelölt ismerje:

- a balett szakkifejezéseit, tudja azok jelentését, leírását, kiejtését,

- a gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztésének módszereit, és legyen képes azok koordinált bemutatására,

- a helyes zenei beosztást,

- a lépések helyes végrehajtásához szükséges alapszabályokat.

3. Szakmai gyakorlat

Általános ismeretek

A jelölt rendelkezzék magas fokú tánctechnikai tudással és jó előadóművészi képességgel.

Ismerje:

- a klasszikus balett alaplépéseit,

- a lépéskombinációk végrehajtásának szabályait,

- a folyamatos koordináció megvalósításának feltételeit,

- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait,

- a művészi kifejezőeszközök felhasználási lehetőségeit,

- a szerepformálás táncszínpadi alaphelyzeteit,

- a magyar és más népek táncainak alaplépéseit,

- a történelmi korok táncainak alaplépéseit, térformáit és jellemző stílusjegyeit,

- az új szakmai törekvéseket.

3.1. Klasszikus balett

A balett-táncos a megszerzett ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és integrálni.

Legyen képes:

- a klasszikus balett lépésanyagának kombinációs, gyakorlatsorokká fűzött formájának önálló bemutatására,

- hosszabb gyakorlatsorok, könnyed, biztos végrehajtására,

- a nehezebb technikai elemek és a plasztikus koordináció összehangolására,

- a partnerrel vagy a csoportos munka résztvevőivel való együttműködésre,

- a zene és a tánc összhangjának betartására,

- előadói képességével, mozgásstílusával önálló színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok végrehajtására.

3.2. Pas de deux (emeléstan)

Ismerje:

- a pas de deux lépésanyagát, a pas de deux par terre-t (a földön), a forgásokat, a folyamatos és lendületes emeléseket,

- a partnerrel való együtt táncolás szabályait.

Legyen képes a nő-férfi tánckettős etűdökké fűzött feladatsorainak esztétikus előadására.

3.3. Színpadi tánc

Ismerje a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikára épülő megjelenését, valamint a történelmi korok táncait és ezek leggyakrabban használt stilizált formáit.

Legyen képes a tánc meggyőző színpadi megjelenítésére.

3.4. Színpadi-színészi játék

Rendelkezzen alapvető színjátszási készséggel.

Legyen képes:

- egyszerű szituációkban különböző hangulatok megjelenítésére,

- jól artikulált kiejtéssel és megfelelő előadással különböző szerepek megtanulására,

- színpadi jelenet egységének tudatosítására, dramaturgiai ívének megteremtésére,

- a műfaji különbségek és jellegzetességek felismerésére és alkalmazására.

3.5. Néptánc

A jelölt legyen képes:

- a néptánc formanyelvén komponált, illetve az autentikus táncnyelvezetre épülő koreográfiák előadására,

- magyarországi táncok, tánctípusok, eredeti táncfolyamatok elsajátítására,

- magyarországi nemzetiségi táncok, táncdialektusok, stílusrétegek megismerésére.

Ismerje más népek táncainak jellegzetes eltéréseit, legyen képes ezek alkalmazására.

3.6. Eltérő gyakorlati követelmények

A színházi táncos a fentieken felül:

Tudja történelmi korok táncainak alaplépéseit, etűdbe foglalt alkalmazását, a reneszánsz, a barokk, a XIX. századi európai táncok, a XIX. századi magyar úri táncok motívumainak felhasználásával.

Legyen képes:

- a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikákra épülő koreográfiák előadására,

- szólistaként, kartáncosként az adott műfaj komplex feladatainak megoldására.

A modern-táncos:

Ismerje a XX. században megjelenő és önálló műfajként kiteljesedő tánc formanyelvét, mozdulatelemeit, irányzatait.

Legyen képes:

- a mai élet jellemző tánc- és mozdulatszférájából a meghatározó, jellemző elemek kiválasztására,

- a műfaj új esztétikai értékeinek bemutatására.

A néptáncos rendelkezzék:

- a tanult tájegység lépésanyagának, táncrendjének ismeretével.

Legyen képes:

- a kijelölt táncanyagból és a feldolgozott néptánc-anyagból koreográfia vagy koreográfiai részlet bemutatására,

- az előírt tananyagból egy részlet szabadon variált, stílusos előadására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Művészettörténet

- Tánctörténet

- Balettelmélet

A vizsga időtartama: 10 perc.

A felkészülési idő: tételenként 20-25 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga feladatait a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása.

Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

1. Iskolagyakorlatok

A vizsga anyaga előre kijelölt és betanított iskolagyakorlatokból áll, melyeket a jelöltek önállóan mutatnak be.

1.1. Klasszikus balett és színpadi tánc

Klasszikus balett lépésanyagának ismerete

A bemutatandó gyakorlatok:

- technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatsorból álló, egymást követő gyakorlategységek a rúdnál,

- különböző karakterű, dinamikájú és zenei beosztású, jellegzetes elemekből álló, középen végrehajtható gyakorlategységek,

- kisugrás-kombinációkat felhasználó gyakorlatok,

- nagyugrás-kombinációkat alkalmazó gyakorlatok,

- forgáskombinációk lehetőségei középen és különböző térformákban,

- gyakorlatkombinációk spicc-technika alkalmazásával (csak lányoknak).

1.2. Pas de deux (emeléstechnika): női-férfi tánckettős, etűdformában megfogalmazott gyakorlatsorok bemutatása.

A női-férfi tánckettős emeléstechnika ismerete, a felsorolt gyakorlatok variációi:

- a földön álló táncosnővel:

= hajlások,

= forgások,

= egyensúlygyakorlatok alkalmazásával,

- folyamatos emelésgyakorlatok lendületi segítség nélkül,

- lendületet igénybe vevő emelésgyakorlatok (emelés ugrás közben, elkapás ugrás közben, dobás ugrás közben) variációinak alkalmazása,

- pózváltás emelés közben.

A vizsga időtartama: 120 perc.

2. Színpadi bemutató (nyilvános vizsga)

A koreográfiákba foglalt etűdök (gyakorlatsorok) bemutatása, szólisztikusan, párosan, csoportosan - irányítás nélkül -, a színpadi előadásformának megfelelően, zenekísérettel.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A színházi táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:

- a történelmi társastáncok lépésanyagából összeállított, legalább két etűdöt,

- a tanár által szerkesztett hosszabb lélegzetű etűdöt, karakter és modern tánctechnikák alkalmazásával.

A vizsga időtartama: 30 perc.

A modern-táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:

- két etűdöt és egy koreográfiát vagy koreográfiarészletet,

- a modern-tánc technika közül (Graham, Limon, Cunnigham) legalább egyet, stílustiszta előadásban, kombináció vagy etűd formájában.

A vizsga időtartama: 30 perc.

A néptáncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:

- legalább két, tanult motívumokra épített, tanár által összeállított néptáncot,

- kijelölt vagy hozott táncanyagot a tanult tájegységek lépésanyagának, táncrendjének felhasználásával (eredeti táncfolyamat),

- feldolgozott néptánc anyagból koreográfiát vagy koreográfiai részletet,

- a tanult táncanyagból egy részletet szabadon variált, stílusos előadásban (egy tájegységi lépésanyagból válogatva).

A vizsga időtartama: 30 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgarészek érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik táncművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható tánctörténet, balettelmélet, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a táncművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 58. sorszáma alatt kiadott alkalmazott fotográfus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1842 01

2. A szakképesítés megnevezése: alkalmazott fotográfus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az alkalmazott fotográfus olyan alkotó gondolkodású szakfényképész, aki magas esztétikai színvonalon képes a legkülönbözőbb felhasználású nyomdatermékekhez kapcsolódó fényképészeti megbízások teljesítésére. Alkalmas a reklám, a divat, a műszaki és műtárgy fényképezésre, valamint könyv-, folyóirat illusztrációk, reprodukciók készítésére. Fotóriporteri feladatokat is ellát.

Elvégzi a különböző célra készült fekete-fehér fotók laborálási munkáit.

Képes a színes kidolgozó laboratóriumok szakszerű instruálására.

Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és alkalmazott fotográfiai feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:

- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,

- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,

- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,

- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.

A jelölt ismerje:

- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,

- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,

- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)

A jelölt legyen képes:

- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,

- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,

- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,

- az épített külső és belső környezet ábrázolására,

- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,

- emlékezet utáni ábrázolásra.

Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.

1.2. Rajz-mintázás

A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:

- geometriai testeket,

- csendéletet,

- enteriőrt,

- külső tereket, utcákat, tájképet,

- természeti formákat,

- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),

- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),

- drapériát,

- portrét,

- emberi alakot drapériával,

- aktot,

- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,

- pillanatszerű mozgásokat (kroki).

Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.

Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.

Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.

Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.

A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:

- érem, plakett,

- dombormű (magas és mély dombormű),

- kisplasztika,

- portré,

- szobortanulmány.

Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)

Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.

Tudjon:

- a különböző anyagokkal bánni,

- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,

- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.

Ismerje:

- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,

- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,

- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.

1.3. Művészettörténet

A jelölt ismerje:

- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),

- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,

- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),

- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,

- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.

A jelölt legyen képes:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).

1.4. Népművészet

A jelölt ismerje:

- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,

- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,

- a néprajz és a népművészet fogalmait,

- a civilizációk kialakulását és specializálódását,

- a lakóterek kialakulásának történetét.

A jelölt legyen képes:

- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,

- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.

1.5. Ábrázoló geometria

A jelölt ismerje:

- a geometriai alapfogalmakat,

- azok jelölésrendszerét,

- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,

- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,

- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.

A jelölt legyen képes:

- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,

- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,

- a tanultakat önállóan alkalmazni.

1.6. Betűrajz

A jelölt ismerje:

- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,

- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,

- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- legyen betűtörténeti tájékozottsága.

A jelölt legyen képes:

- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,

- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,

- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,

- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.

2. Szakmai elmélet

A tanuló készségszinten tudjon egy adott stíluskorszak, fotóművészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit saját szakmai tevékenységébe integrál.

Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

Ismerje a fotográfiában használt mechanikus, optikai, elektronikus, optoelektronikus eszközök, rendszerek elméleti alapjait, az eszközök felépítését, működését; a fényképezés anyagait, az anyagok kidolgozásának elméleti és gyakorlati alapjait.

Ismerje a munkaterületek (labor, műterem) kialakításához és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi feltételeket.

Legyen jártas a legkülönbözőbb kiadványok megtervezésében, formai kialakítását megalapozó tipográfiai és képszerkesztési, illusztrátori, tárgy-, reklám- és riportfotós ismeretekben.

A fentieken belül részletes ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:

2.1. Fotótörténeti és esztétikai ismeretek

A képalkotás és képrögzítés kialakulása.

A fényképezés technikai fejlődésének hatása a képi ábrázolásra.

Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.

A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.

A legjelentősebb kortárs fotográfusok.

A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

2.2. A fényképezés alapjai

A fény természete és jellemzői.

A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása.

A geometriai optika és a képalkotás - lyuk, szférikus lencsék és tükrök.

A leképezési hibák.

A fényvisszaverődés és a fénytörés; síktükör, prizmák.

A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal.

A fényerő.

A képen szereplő perspektíva.

A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői.

A fekete-fehér kidolgozás; az előhívó és a rögzítő összetétele.

A gradációs görbe és az általa hordozott információk; a Goldberg-szabály.

A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme.

A fénymérés módszerei és eszközei.

A reprodukciós fényképezés sajátosságai.

A viszonossági törvény és az attól való eltérések.

A színes képvisszaadás elve; a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése.

A színes kidolgozás alapelvei.

A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint.

A világítás eszközei és használatuk.

A vetítő- és a nagyítógépek felépítése.

A fotóvegyszerek előállítása és kezelése.

A fényképi kompozíció alapjai.

A fénykép jelentéstanának alapjai.

Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája.

A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek.

2.3. A műtermi fényképezés

A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája.

A természetes és mesterséges világítás sajátosságai.

A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók.

A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése.

A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek; a Scheimpflug effektus.

A tárgyfényképezés és a perspektíva.

A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei.

A reklámfényképezés szemiotikai alapjai.

Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek.

Modellvezetés, sminkelés.

A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai.

Divat- és zsánerfotó műtermi körülmények között.

A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók.

2.4. Fotóillusztrátori ismeretek

Az illusztráció fogalma.

Szinkronikus és retorikus illusztráció.

A szubjektív illusztráció.

A fényképszerkesztés dramaturgiája.

A kép elemeinek hierarchiája.

A személyiség ábrázolása, az attribútumok.

A képes sajtóműfajok.

Képsor típusok.

A sajtófotó és egyéb fotográfiai megközelítések.

Helyzet és környezet.

A környezet jellegzetességei.

Környezet és személyek.

Fotografálási taktikák, stratégiák.

2.5. Kreatív fényképezés

A szabályok felrúgásával készített felvételek.

Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek.

Utólag manipulált fotók.

Kollázsok.

Montázsok.

Fotogramok.

Kemogramok.

Frottázsok.

A számítástechnika adta lehetőségek.

2.6. Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek

A tónusos fotó nyomtatásának előtörténete; a nyomtatott fotó megjelenésének jelentősége.

A tónusos kép nyomtatásának eszközei és azok sajátosságai.

A nyomdatechnika és a tördelés kihatása a kép készítésére és kiválasztására.

A képes sajtó kialakulása és a társadalomban betöltött szerepének változása.

Az egyes újságtípusok sajátosságai.

A szerkesztés és képszerkesztés hatása a kép és az újság egészének mondanivalójára.

A képes reklámok szerepe a sajtótermékek (vizuális) hatásában.

3. Szakmai gyakorlat

A jelölt készségszinten ismerje az általa a tanulmányai során használt technikai eszközök, fényképezőgépek, nagyítógépek, műtermi eszközök, kezelését és a laboratóriumi munkához szükséges vegyszerek összeállítását, használatát, a fekete-fehér pozitív és negatív laboratóriumi eljárásokat.

A jelölt a gyakorlatban legyen képes a fotográfia adta formanyelvi lehetőségek, a kompozíció, a nézőpont, a perspektíva, a világítás, a tónusok, a kontraszt tudatos alkalmazására egy meghatározott cél érdekében a zsáner-, a riport-, a portré-, a tárgy-, a reklámfotó, az illusztráció és a kreatív fényképezés területén, szabadban és műteremben egyaránt.

A jelölt tudja a feladathoz, illetve a céljaihoz szükséges technikai eszközöket, nyersanyagokat és eljárásokat megválasztani.

3.1. Laboratóriumi ismeretek:

A reális lehetőségeken belül legyen képes a fotólaboratórium berendezési tárgyait és eszközeit szakszerűen használni.

Ismerje a vegyszerek készítésének és kezelésének módját.

Ismerje és legyen képes alkalmazni a negatív és pozitív eljárásokat, a laboratóriumi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalókat.

3.2. A színes technika alapjai területén ismerje:

- a színelméletet,

- az additív és szubtraktív színkeverési eljárást,

- a színszűrést a fekete-fehér, a színes diapozitív és a színes negatív-pozitív eljárásban,

- a színes negatív-pozitív és fordítós anyagok jellemzőit és eszerinti csoportosításukat,

- a szín hatását a kép jelentésére.

4. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. Vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.

2. A szakmai vizsga részei

a) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.

1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell készítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt a fotóriport, az illusztráció, az alkalmazott fotó vagy a kreatív fényképezés területéről. A vizsgamunkát (az annak részét képező vázlatokkal, változatokkal és a megvalósítás folyamatát, valamint a kész munkát leíró-elemző dolgozattal) a jelöltnek a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:

A vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat.

A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.

2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

Művészettörténet:

- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- Fotótörténeti és esztétikai ismeretek.

- Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek.

- Anyag és technológiai ismeretek.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 59. sorszáma alatt kiadott grafikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1811 02

2. A szakképesítés megnevezése: grafikus (a tevékenység megjelölésével):

A) alkalmazott grafikus, képgrafikus,

B) elektronikus grafikus, képszerkesztő.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

Az alkalmazott grafikus olyan vizuális és rajzi kultúrával rendelkező szakember, aki a grafika különböző szakterületein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Képes az előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit, majd kivitelezni a kész munkát, birtokolva és alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket. Ismeri a mai kor követelményeinek megfelelő, a kereskedelemmel és az iparral kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait. Átfogó művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi alkotóművészi feladatok megoldására, tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

Az elektronikus grafikus, képszerkesztő három fő szakterületen működik: a kiadványszerkesztés, az animáció- és a videofilm-készítés területén. Megfelelő gyakorlat után képes e három területen a követelmények, elképzelések megbeszélése, rögzítése után alkotó módon, önállóan elkészíteni a szükséges tervvázlatokat, azok variációit, majd a végleges terv elfogadását, megbeszélését, rögzítését követően a kívánt minőségben elkészíti, kivitelezi a munkát, akár önálló vállalkozóként is. Mindezt megfelelően magas szakmai színvonalon, esztétikus megjelenítéssel végzi, átfogó művészeti ismeretekkel rendelkezik, mindhárom szakterület technikai eszközeit teljes mértékben ismeri, az alkalmazáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket birtokolja. Tudása alapján képes tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:

- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,

- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,

- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,

- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.

A jelölt ismerje:

- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,

- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,

- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)

A jelölt legyen képes:

- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,

- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,

- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,

- az épített külső és belső környezet ábrázolására,

- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,

- emlékezet utáni ábrázolásra.

Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.

1.2. Művészettörténet

A jelölt ismerje:

- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),

- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,

- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),

- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,

- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.

A jelölt legyen képes:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

A jelölt ismerje:

- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,

- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,

- a néprajz és a népművészet fogalmait,

- a civilizációk kialakulását és specializálódását,

- a lakóterek kialakulásának történetét.

A jelölt legyen képes:

- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,

- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.

1.4. Ábrázoló geometria

A jelölt ismerje:

- a geometriai alapfogalmakat,

- azok jelölésrendszerét,

- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,

- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,

- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.

A jelölt legyen képes:

- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,

- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,

- a tanultakat önállóan alkalmazni.

1.5. Betűrajz

A jelölt ismerje:

- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,

- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,

- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- legyen betűtörténeti tájékozottsága.

A jelölt legyen képes:

- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,

- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,

- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,

- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.

2. Szakmai elmélet

A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

A/1. Grafikatörténet

Az írás kialakulása, története.

Az írás és a könyv az ókorban.

A középkori kódex.

A papírkészítés története.

A magasnyomás története.

A könyvnyomtatás kezdetei Európában.

A mélynyomás története.

A könyvnyomtatás kezdetei Magyarországon.

A síknyomás története.

Plakáttörténeti áttekintés.

A reklám története.

A szitanyomás története.

A/2. Grafikai alapismeretek

A jelölt ismerje:

- a grafikai munkaeszközök, technikák használatát,

- a vonal, a folt, a szín kompozíciós dekoratív illusztratív tulajdonságait,

- a színelméleteket és annak kreatív alkalmazását a legkülönbözőbb szakterületeken,

- tipográfiai alapelveket,

- a betűnek mint kompozíciós és felületképző elemnek az alkalmazását,

- a betűritmus, szövegfolt, szövegszerkesztés, tördelés alapelveit,

- a jel (monogram, piktogram, embléma) betűs és tematikus változatait,

- a számítógépes szöveg és képszerkesztő rendszerek felhasználási módjait.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

B/1. Szaktörténet

A grafika rövid története.

Az optikai leképezés története.

A fotó rövid története.

A számítógép és video rövid története.

A mozgókép műfajai.

A film elmélete.

A dramaturgia elmélete.

A mozgókép komponálás alapelvei.

A montázs elmélete.

A kísérleti és avantgard film története.

A televíziós műsorszórás technikája és annak kialakulása.

A videoművészet kialakulása.

B/2. Szakelmélet

A jelölt ismerje:

- a fény természetét és jellemzőit,

- a színelméletek, színrendszerek, színkontrasztok jelentőségét,

- a színrebontás, direkt színek, levilágítás, formakészítés eljárásait,

- a szabványos papírméreteket, papírfajtákat,

- a nyomdaipari mértékrendszereket, montírozási eljárásokat,

- a tipográfia elemeket, a korrektúra szabványos jeleit.

3. Szakmai gyakorlat

A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus

Az alkalmazott grafikai ismeretek (reklám- és kereskedelmi grafika) területén a jelölt legyen képes:

Árureklám:

- plakát, poszter, katalógus, embléma, piktogram, arculatterv,

- hanglemez, hang-, video- és CD kazetta borító,

- naptár, telefon és hitelkártya tervezésére, kivitelezésére.

Könyvtervezés, könyvillusztráció, kulturális kiadványok:

- könyvcímlap, folyóirat címlap,

- illusztrációs feladatok,

- katalógus, prospektus, szórólap,

- kulturális plakátok (film, koncert, színház, sport) tervezésére, kivitelezésére.

Csomagolásgrafika:

- az iparban és kereskedelemben forgalomban lévő legtipikusabb árucikkek (iparcikkek, élelmiszer, illatszer, italáru) csomagolásának tervezésére, kivitelezésére.

A fotógrafikai alapismeretek részeként legyen képes:

- reprodukciók készítésére,

- nagyítások, laborálási eljárások elvégzésére.

A sokszorosított grafika (képgrafika) területén legyen képes:

- a különböző nyomtatási eljárások anyagainak, eszközeinek használatára,

- a nyomtatás technológiai menetének alkalmazására.

A magasnyomás területén legyen képes:

- fametszet,

- linómetszet készítésére.

A mélynyomás területén legyen képes:

- rézkarc,

- aquatinta,

- lágyalap,

- repesztés,

- hidegtű,

- rézmetszet,

- acélmetszet,

- borzolás (mezzotinto) készítésére.

A síknyomás területén legyen képes:

- litográfiai technikák:

= krétarajz,

= tollrajz,

= aszfaltkő (visszakaparásos technika),

= átnyomás preparált papírról,

= szerigráfiai technikák (szitanyomás),

= mechanikus (manuális),

= fotomechanikus,

= a filmkészítés manuális, számítógépes eljárások elvégzésére,

= nyomóforma készítésére.

Legyen képes:

- a munkaterületek (műhely, labor) kialakítására és annak működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi ismeretek alkalmazására,

- a legkülönbözőbb termékcsoportok, kiadványok tervezésének, formai kialakításának megfelelő képszerkesztési, tipográfiai, illusztrátori és nyomdai kivitelezéshez szükséges elméleti és szakmai ismeretek alkalmazására, felhasználására,

- a különböző szakterületeken vállalt egyedi és komplex feladatok önálló megtervezésére, lebonyolítására,

- az önálló művészi munkát megalapozó, a társművészeteket is magában foglaló, átfogó elméleti és szakmai ismeretek felhasználására a konkrét feladat művészi szintű megoldása során.

B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő

A számítógép és videotechnika területén a jelölt ismerje:

- a számítógép felépítését, be- és kimeneti perifériáit, speciális eszközeit,

- az operációs rendszer feladatait, használatát.

Ismerje és legyen képes:

- szöveg- és kiadványszerkesztő,

- festő és rajzoló,

- adatbázis- és táblázatkezelő,

- képfeldolgozó,

- hangkezelő,

- animáció készítő,

- prezentációs programok használatára.

Ismerje:

- a segédprogramok szerepét,

- a videofelvétel világítástechnikáját,

- az elektronikus képrögzítés technikáját,

- a videokamera működését és kezelését,

- az elektronikus vágás technikáját,

- a komputeranimáció technikáit (sík és ray tracing animáció),

- a video és a számítógép használatát,

- a folyamatos vagy egyes videokép digitalizálását és feldolgozását számítógéppel,

- a videokártya használatát,

- az animáció videofilmbe illesztését,

- az élő és elektronikus kép kapcsolási lehetőségének használatát.

Legyen képes:

- interaktív és digitális video,

- elektronikus trükkeljárások alkalmazására.

A tervezés területén legyen képes:

- a feladat értelmezésére, vázlatkészítésre, variációk tervezésére,

- a művészi grafikai elemek tudatos alkalmazására,

- a tipográfiai eszközök, törvényszerűségek használatára,

- a rendelkezésre álló technikai eszközök lehetőségeinek kihasználására,

- a vázlatok, tervek, a kész anyag esztétikus megjelenítésére,

- a forgatókönyvírás, storyboard írás, rajzolás technikáinak alkalmazására.

Kiadványszerkesztés területén ismerje és legyen képes:

- névjegy, meghívó, plakát, alkalmi szórólap, sajtóhirdetés, kiadvány,

- adott szöveg és képanyag alapján termékismertető, katalógus, könyv, könyvborító,

- megadott szempontok alapján cég, termék, termékcsoport, szolgáltatás stb. számára embléma, logo,

- ismert szempontok alapján termék, termékcsoport számára csomagolási anyagok,

- megbeszélés alapján az adott cég kisarculatának (embléma, névjegyek, fax- és levélpapír, borítékok, kerek és hosszú bélyegzők, ajtó és fali feliratok, szóróanyagok),

- adott szempontok alapján hivatalos nyomtatvány, bélyeg, telefon- és hitelkártya, óraszámlap, naptár tervezésére, kivitelezésére, levilágít(tat)ására, a nyomdai elkészíttetés szervezésére, lebonyolítására,

- napi- és hetilap, folyóirat címlap, belső oldalpár tervezésére, tördelésére,

- együttes, csoport, előadóművész koncert, előadásplakát, hang- és képhordozó anyagok borítóinak (hang- és CD kazetta, kis- és nagylemez, videofilm) tervezésére, kivitelezésére, annak levilágít(tat)ására, a nyomdai kivitelezés szervezésére, lebonyolítására.

A video területén legyen képes:

- kijelölt eseményről tudósítást, riportfilmet készíteni,

- kijelölt cégről adott szempontok alapján referenciafilmet készíteni,

- cégről vagy termékről adott szempontok alapján reklámfilmet készíteni,

- adott szempontok alapján ismeretterjesztő vagy oktatófilmet készíteni.

Az animáció területén legyen képes:

- adott videofilmhez főcím animációt készíteni,

- tudományos vagy oktatófilmhez, valamilyen folyamat vagy esemény animációval történő ábrázolására,

- reklámfilmbe illeszthető animáció kivitelezésére,

- önálló animációs film elkészítésére.

4. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.

2. A szakmai vizsga részei