16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról[1]
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet mellékletének I. része tartalmazza a művelődési és közoktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények jegyzékét, továbbá - a szakképzési törvény 2. §-ának (1) bekezdésben felsorolt, szakmai vizsga szervezésére jogosult, szakképzést folytató intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények mellett - a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket. A melléklet II. része tartalmazza a jegyzékben megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.
(2) A melléklet I. részével közzétett jegyzékben szereplő szakképesítések esetén a kiadott szakképesítő bizonyítványokról a szakmai vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, amelyet - a szakmai vizsga eredményének kihirdetését követő 15 napon belül - megküld a Nemzeti Szakképzési Intézetnek. A kimutatásban a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, a kiadott bizonyítvány számát és a vizsga időpontját kell feltüntetni.
2. § E rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.
Dr. Mádl Ferenc s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez[2]
I. RÉSZ
Jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének kezdő napja |
Sor- szám | OKJ azonosító szám | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője az iskolarendszeren kívüli oktatásban | A központi tantárgyi program engedélyszáma | Megjegyzés | ||
1. | |||||||
2. | |||||||
3. | |||||||
4. | |||||||
5. | |||||||
6. | |||||||
7. | 31 8999 01 | Dajka | 1994. szeptember 1. | vissza- vonásig | Nemzeti Szakképzési Intézet, fő- városi, megyei pedagógiai-szak- mai szolgáltatást ellátó intézmé- nyek, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/7/95* | |
8. | |||||||
9. | |||||||
10. | 54 1499 01 | Gyógypedagógiai asszisztens | 1994. szeptember 1. | vissza- vonásig | Nemzeti Szakképzési Intézet, fő- városi, megyei pedagógiai-szak- mai szolgáltatást ellátó intézmé- nyek, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/10/95* | |
11. | 52 3462 01 | Iskolatitkár (óvoda- titkár) | 1994. szeptember 1. | vissza- vonásig | Nemzeti Szakképzési Intézet, fő- városi, megyei pedagógiai-szak- mai szolgáltatást ellátó intézmé- nyek, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | ||
12. | 54 3472 01 | Oktatásszervező | 1994. szeptember 1. | vissza- vonásig | Nemzeti Szakképzési Intézet, fő- városi, megyei pedagógiai-szak- mai szolgáltatást ellátó intézmé- nyek, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | ||
13. | 52 1499 02 | Oktatástechnikus | 1994. szeptember 1. | visszavonásig | Nemzeti Szakképzési Intézet, fővárosi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/13/95* | |
14. | 52 1499 03 | Pedagógiai asszisztens | 1994. szeptember 1. | visszavonásig | Nemzeti Szakképzési Intézet, fővárosi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/14/95* | |
15. | |||||||
16. | |||||||
17. | |||||||
18. | |||||||
19. | |||||||
20. | |||||||
21. | |||||||
22. | |||||||
24. | 52 1812 10 | Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével) | 1995. március 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/24/97** | |
25. | 52 1812 16 | Vésnök (a tevékenység megjelölésével) | 1995. március 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/25/97** | |
29. | 52 5293 01 | Hangszerkészítő és -javító (cimbalom) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/29/97** | |
30. | 52 5293 02 | Hangszerkészítő és -javító (fafúvós) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/30/97** | |
31. | 52 5293 03 | Hangszerkészítő és -javító (orgona) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/31/97** | |
32. | 52 5293 04 | Hangszerkészítő és -javító (rézfúvós) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/32/97** | |
33. | 52 5293 05 | Hangszerkészítő és -javító (ütőhangszer) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/33/97** | |
34. | 52 5293 06 | Hangszerkészítő és -javító (vonós és pengetős) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/34/97** | |
35. | 52 5293 07 | Hangszerkészítő és -javító (zongora) | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/35/97** | |
36. | 33 5293 02 | Zongorahangoló | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | ||
37. | 54 8919 01 34 8919 01 | Biztonságszervező I. Biztonságszervező II. | 1995. június 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | képzési szint: - felsőfokú - középfokú | |
38. | |||||||
40. | |||||||
50. | |||||||
52. | 52 1822 04 | Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/52/97** | |
53. | 52 1822 02 | Énekes (a műfaj megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/53/97** | |
54. | 52 1822 01 | Egyházzenész (a tevékenység megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Központi Kántorképző Intézetek, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | ||
55. | 52 1822 03 | Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével) | 1995. augusztus1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/55/97** | |
57. | 54 1833 01 52 1833 02 | Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével) Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/57/97** | képzési szint: - felsőfokú - középfokú |
58. | 52 1842 01 | Alkalmazott fotográfus | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/58/97** | |
59. | 52 1811 02 | Grafikus (a tevékenység megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/59/97** | |
60. | 52 1812 02 | Bőrműves | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/60/97** | |
61. | 52 1812 03 | Bronzműves és szoboröntő | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/61/97** | |
62. | 52 1812 04 | Bútorműves | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/62/97** | |
63. | 52 1812 06 | Díszműkovács | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/63/97** | |
64. | 52 1812 07 | Játék- és animációsfilm készítő | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/64/97** | |
65. | 52 1812 08 | Keramikus | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/65/97** | |
66. | 52 1812 09 | Könyvműves | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/66/97** | |
67. | 52 1811 03 | Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/67/97** | |
68. | 52 1811 01 | Festő (a tevékenység megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/68/97** | |
69. | 52 1812 11 33 1812 01 | Porcelánfestő és -tervező asszisztens Porcelánfestő | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/69/97** | |
70. | 52 1812 14 33 1812 02 | Tűzzománcozott-dísztárgy készítő I. (zománcműves) Tűzzománcozott-dísztárgy készítő II. | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/70/97** | |
71. | 52 1812 15 | Üvegműves | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/71/97** | |
72. | 52 1812 12 | Textilműves (a tevékenység megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/72/97** | |
73. | 52 1812 13 | Textilrajzoló és -modelltervező asszisztens | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | 2733/73/97** | |
76. | 54 8402 02 52 8402 02 | Újságíró I. (a tevékenységi terület megjelölésével) Újságíró II. (a tevékenységi terület megjelölésével) | 1995. augusztus 1. | visszavonásig | Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bálint György Újságíró Iskola, Magyar Rádió Rt., Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | képzési szint: - felsőfokú - középfokú | |
78. | 54 8425 02 | Szakrestaurátor (a szak megjelölésével) | 1996. január 1. | visszavonásig | Magyar Nemzeti Múzeum, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | képzési szint: - felsőfokú - középfokú | |
79. | |||||||
80. | |||||||
81. | |||||||
90. | 54 1899 01 | Hangtechnikai és hangművész szakértő | 1996. július 1. | visszavonásig | Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | képzési szint: - felsőfokú | |
91. | |||||||
92. | 52 1812 05 | Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | 1996. július 1. | visszavonásig | Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT | ||
96. | |||||||
97. | |||||||
100. | |||||||
101. | 55 8409 01 | Intézményi kommunikátor | 2000. február 1. | visszavonásig | képzési szint: - felsőfokú | ||
102. | 55 8419 01 | Moderátor | 2000. február 1. | visszavonásig | képzési szint: - felsőfokú | ||
103. | 55 8409 02 | Sajtótechnikus | 2000. február 1. | visszavonásig | képzési szint: - felsőfokú | ||
104. | 55 8409 03 | Sportkommunikátor | 2000. február 1. | visszavonásig | képzési szint: - felsőfokú | ||
106. | |||||||
107. | |||||||
108. | |||||||
109. | |||||||
110. | Gazdálkodási menedzserasszisztens (a szakok megjelölésével) | A rendelet kihirdetését követő 8. napon | |||||
111. | |||||||
Megrendelhető a Nemzeti Szakképzési Intézetnél (1054 Budapest, Báthory u. 10.).
Megrendelhető COMENIUS Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ (7625 Pécs, Péter u. 25. Telefon/Fax 72 325 298).
II. RÉSZ
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 1. sorszáma alatt kiadott számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[4]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 2. sorszáma alatt kiadott számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye[5]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 3. sorszáma alatt kiadott számítástechnikai programozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[6]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 4. sorszáma alatt kiadott számítógép rendszer-programozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[7]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 5. sorszáma alatt kiadott információrendszer-szervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei.[8]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 6. sorszáma alatt kiadott gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[9]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 7. sorszáma alatt kiadott dajka szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[10]
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 8999 01
2. A szakképesítés megnevezése: Dajka
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5320
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 2000
6. Elmélet aránya: 60%
7. Gyakorlat aránya: 40%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga: -
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképsítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
5320 | dajka | 89 2 5320 12 10 11 | dajka |
2. A munkaterület leírása
A dajka a 3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben (óvoda, gyermekotthon) az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.
Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi.
III. Szakmai követelmények
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok
Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok
- a munkaidő, a munkarend, a gyermekek napirendjének betartatása,
- a balesetvédelem biztosítása, speciális biztonsági előírások alkalmazása,
- elsősegélynyújtás, egészségüggyel kapcsolatos feladatok,
- az eszköz és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzése,
- tisztítószerek biztonságos tárolása,
- a környezet építésében, szépítésében való részvétel.
Takarítási feladatok
- az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartása,
- a textíliák mosása, vasalása,
- a gyermekek eszközeinek tisztántartása, fertőtlenítése.
Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok
- a konyhai feladatok ellátása, illetve közreműködés a feladatok ellátásában,
- a gyermekek étkezési feltételeinek biztosítása,
- a gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktív közreműködés.
Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan):
- teremrendezés,
- a játék és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeinek biztosítása,
- a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben segítséget nyújt,
- ügyel a balesetek megelőzésére,
- a beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el.
IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
Alapfokú nevelési alapismeretekben adjon számot tanult ismereteiről, bizonyítsa a gyermekközpontú nevelési szemléletét:
- az óvodai nevelésben, gondozásban, az egészséges életmódra nevelésben,
- a gyermek tevékenységeinek aktív segítésében,
- az egyén, a csoport, a közösség nevelési folyamatában,
- az újszülött-, csecsemő-, kisgyermek- és óvodáskor, valamint az iskolába lépő gyermek fejlődéslélektanában.
Személyi gondozási ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és öntevékenyen cselekedni:
- a személyi gondozásban, a higiéniai szokások kialakításában, a testápolásban, az étkezésben, az öltözködésben,
- az étel előkészítésében, az étkezés higiénéjének megteremtésében,
- a környezetgondozásban, a gyermek önkiszolgáló munkára, a környezet megóvására szoktatásában.
A munkajog, munkavédelmi, környezetvédelmi ismeretekből a megértés és az alkalmazás szintjén adjon számot:
- a munkahelyre vonatkozó szabályok, képviseletek, kapcsolattartás helyi szokásai,
- a biztonsági előírások tartalma,
- a baleset-megelőzés, elhárítás feladatainak témaköréből.
Elsősegélynyújtás területén az elsajátított ismereteket tudja alkalmazni:
- életmentő beavatkozásoknál, vérzéscsillapításnál, sebvédelemnél,
- speciális baleseteknél, mérgezésnél, égés, áramütés esetén,
- rovarcsípés és élősdiek okozta megbetegedés esetén,
- a beteg gyermek ápolása, ellátása esetében.
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Nevelési alapismeretek:
- az óvodai nevelés célja, feladata, rendszere és általános elvei,
- a gondozás és egészséges életmódra nevelés,
- az óvoda kapcsolatrendszere,
- a gyermek tevékenységének főbb formái, a nevelés színterei,
- egyén, csoport, közösség a nevelés folyamatában,
- a dajka és a gyermek a nevelés folyamatában,
- a nevelés módszerei, a személyiség fejlődése,
- fejlődés-lélektani alapismeretek.
Személyi gondozási ismeretek:
- a személyi gondozás fogalma, pedagógiai jelentősége,
- higiéniai szokások kialakítása, a testápolási módszerek,
- az étel előkészítése, az étkezés higiénéje,
- a takarítás, környezetgondozás, környezetápolás,
- a gyermek önkiszolgáló munkára, a környezet megóvására való szoktatása.
Munkajogi, munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek:
- a munkahelyre vonatkozó szabályok, képviseletek,
- a kapcsolattartás helyi szokásai,
- a biztonsági előírások, a baleset-megelőzés, balesetelhárítás.
Az elsősegélynyújtás és betegápolás alapismeretei:
- az elsősegélynyújtás általános szabályai,
- életmentő beavatkozások, speciális balesetek,
- gyermekbetegségek, ápolás, ellátás.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati foglalkozást végző intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését, valamint rögzíti az érdemjegyet. Ezeket a dokumentumokat átadja a képzést szervező intézménynek. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.
A gyakorlati vizsga tartalma:
- gondozási teendők ellátása,
- szervezői tevékenység a napirendhez igazodva.
A gyakorlati vizsga időtartama: 45-90 perc (a tevékenységtől függően).
2.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
V. Egyéb tudnivalók[11]
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 8. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[12]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 9. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[13]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 10. sorszáma alatt kiadott gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[14]
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[15]
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1499 01
2. A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás"[16]
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
3415 | Gyógypedagógiai asszisztens |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése | ||||
3412 | gyermekfelügyelő | 86 4 3412 12 3 001 | gyermek- és ifjúsági felügyelő | ||||
3413 | pedagógus asszisztens | 86 4 3413 12 3 007 | pedagógiai asszisztens | ||||
3. A munkaterület leírása[17]
A gyógypedagógiai asszisztens a képzés, oktatás, nevelés során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a gyógypedagógussal együttműködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában.
III. Szakmai követelmények
Az általános szakmai követelmények és feladatok megegyeznek a pedagógiai szakképesítés feladataival és követelményeivel. Eltérő azonban a feladatok megoldásának módja a fogyatékosság jellege és mértéke tekintetében. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok részletes felsorolása a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található. Az általános ismereteken túl a szóbeli vizsgán számon kérhető ismeretek határozzák meg a speciális feladatokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt a pedagógiai asszisztenssel szemben támasztott követelményeken túl feleljen meg a következő szintek követelményeinek:
A gyógypedagógiai asszisztens ismerje, tudja
- a gyógypedagógiai sérülés-specifikus alapismereteket,
- a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosok személyiségfejlődésének sajátosságait,
- a fogyatékosok valamennyi ágának nevelési-oktatási folyamatait, specifikumait,
- a speciális taneszközöket.
A gyógypedagógiai asszisztens értse
- a fogyatékosok és épek közti különbséget,
- a kiválasztás eljárásának lényegét,
- az integrált és szegregált nevelés alkalmazásának módját a gyermek érdekeihez rendelten.
A gyógypedagógiai asszisztens az ismereteit szakszerűen alkalmazza
- a napirend összeállításában,
- a napirendi tennivalók meghatározásában,
- a mentálhigiénés és higiénés gondozásban,
- a gyógyászati segédeszközök kezelésében.
A gyógypedagógiai asszisztens legyen képes öntevékenyen
- a szakszerű ügyelet, gyermekfelügyelet ellátására,
- a szabadidős foglalkozások tervezésére, szervezésére, levezetésére,
- a sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó nevelési eljárások, bánásmódok alkalmazására,
- az egyéni és csoportos gyermekkísérésre a szabadidős programok során, segítve a nevelési-oktatási célok megvalósítását,
- a foglalkozáshoz szükséges szemléltető eszközök, rajzok készítésére,
- a pedagógus által jelölt korrekciós, sérülés-specifikus feladatok irányítással történő, illetve önálló végrehajtására, begyakoroltatására,
- korai gyermekkorban a fogyatékosság jellegének megfelelő fejlesztő foglalkozások végzésére a gyógypedagógus által irányított és ellenőrzött módon,
- a beilleszkedési problémák megoldására, illetve megelőzésének segítésére,
- mindazoknak a gyermekvédelmi feladatoknak az ellátására, amelyeket számára a gyógypedagógus átruház.
1. A vizsgán számon kért speciális ismeretek
Gyógypedagógiai alapismeretek
- a fogyatékosság fogalma, oka, tünetei,
- a "másság" kezelése, elfogadása,
- a fogyatékosok elnevezése körüli hazai és külföldi felfogások,
- a korai gondozás,
- a szegregált és integrált nevelés lehetőségei és gyakorlata,
- a kiválasztás: a tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs bizottságok működése, tartalmi munkájuk,
- a fogyatékosok hazai csoportosítása,
- az értelmi fogyatékosság fogalma, oka, mértéke, jellege,
- intézményes foglalkoztatások, nevelésük, oktatásuk,
- a képzési kötelezettség és feladatai,
- az enyhe középsúlyos értelmi fogyatékosok oktatása, nevelése,
- iskoláik cél- és feladatrendszere,
- a foglalkozás, képzés, tanítás-nevelés formái, színterei, tartalma,
- rehabilitációs lehetőségek,
- a látás, hallás, mozgás, beszéd és egyéb fogyatékosság fogalma, oka, mértéke,
- korrektív nevelésük színterei,
- a korai gondozások feladatai,
- iskolás korban jelentkező feladatok.
Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek
- a gyógypedagógiai pszichológiai fogalma, munkaterülete, módszerek,
- a fejlődés és fejlődési zavarok,
- a fogyatékosok személyisége,
- a látási, hallási, értelmi és mozgásfogyatékosok, beszédhibások megismerő tevékenysége, érzelmi, akarati életének sajátosságai, korrekciós lehetőségei,
- a fogyatékosok fejlődésének rendellenességei és következményei. Gyógypedagógiai pszichológiai vizsgáló eljárások.
Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgypedagógiák és szabadidő-pedagógiák
- a sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó és azt korrigáló nevelési, oktatási feladatok a különféle fogyatékossági területeken,
- asszisztensi feladatok a tanítási órákon, illetve szabadidőben.
Gyógypedagógiai egészségtan
- a fogalmi megközelítés,
- az egészségre nevelés tennivalói életkor, fogyatékossági területek szerint,
- testi-lelki higiénia kisgyermek korban, serdülőkorban.
- a szexualitás, a családi életre felkészítés,
- baleset-elsősegélynyújtási ismeretek,
- a lelki élet válságának felismerése, a problémák kezelése helyben, illetve szakember igénybevételével.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Írásbeli vizsga
A témakörökből a Nemzeti Szakképzési Intézet készíti el a szakdolgozatok javasolt témáit, amelyekből a jelölt szakdolgozatot készít a megadott szempontok szerint.
A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.
Választható témakörök:
- egy gyermek vagy egy gyermekcsoport jellemzésének leírása,
- egy adott gyermekkel vagy egy gyermekcsoporttal történő foglalkozás leírása az elért eredmények elemzésével.
2.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati foglalkozást végző intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését, valamint rögzíti az érdemjegyet. Ezeket a dokumentumokat átadja a képzést szervező intézménynek. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.
A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:
1. A gyógypedagógiai asszisztens feladatainak megfelelő tevékenység tervezése, megvalósítása, értékelése (45 perc).
2. A gyógypedagógiai munkához szükséges eszközök készítése, gyógyászati segédeszközök gondozása (30 perc).
2.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
Az oktatástechnikai eszközök kezelése a szóbeli vizsga része.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 11. sorszáma alatt kiadott közoktatási asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[18]
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3462 01
2. A szakképesítés megnevezése: Közoktatási asszisztens
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3601
4. Szakképzési évfolyamok száma:
5. Képzési idő, maximális óraszám: 400
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése vagy érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga: -
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás[19]
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
3601 | Általános titkár |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
4191 | titkárnő | ||
3910 | egyéb ügyintézők |
Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
3413 | pedagógus asszisztens | 86 4 3413 12 3 007 | pedagógiai asszisztens |
3419 | egyéb pedagógus | 86 4 3419 13 3 007 | oktatásszervező |
3. A munkaterület leírása
Az iskolai, illetve óvodai ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása, az iskola, illetve az óvoda pedagógus, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása, tanulók adminisztratív ügyeinek intézése, alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása.
III. Szakmai követelmények
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat részben önálló munkával, részben igazgatói, igazgatóhelyettesi vagy gazdasági vezetői irányítással tudják megoldani. Az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési, valamint ügyiratkezelési gyakorlat mellett rendelkezzen jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, protokoll és gazdálkodási ismeretekkel, ezenkívül megfelelő jártassággal az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás szabályainak áttekintésében.
Mindezekhez kapcsolódjon a munka során nélkülözhetetlen gyermekközpontú szemlélet.
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
1. Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési alapismeretek
- a magyar nyelvtan és helyesírás biztos ismerete, stilisztika,
- a 10 ujjas vakírás elsajátítása, 1100-as leütés,
- számítástechnikai alapismeretek, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismeretek elsajátítása,
- hivatalos levelek formai, tartalmi előírásainak ismerete.
2. Ügyviteli ismeretek
- ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárások, ügyiratok kezelése,
- postázás és szabályai,
- speciális iskolai, illetve óvodai dokumentációk, és azok ügykezelése,
- tanulók adminisztrációs jellegű ügyeinek intézése.
3. Titkári ismeretek
- kommunikációs alapismeretek,
- protokoll és etikett az iskolai életben,
- adminisztrációs szervezés,
- irodatechnikai-ergonómiai alapismeretek.
4. Igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek
- az államigazgatás és szervezetei,
- jogalkotás és jogszabályok,
- az oktatással kapcsolatos fontosabb törvények, jogszabályok, rendeletek,
- polgári jogi alapfogalmak, szerződések,
- alapítványok,
- közalkalmazottak a közoktatási intézményekben, alapfokú munkajogi ismeretek,
- az iskola, illetve óvoda gazdasági kapcsolatai és gazdálkodásának fontosabb alapszabályai,
- az iskola, illetve óvoda, és funkciói,
- az oktatás dokumentációi és eszközei.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
Az iskolatitkár legyen képes meghatározni és ismertetni
- a magyar oktatási rendszer felépítését, az iskolarendszerű képzés helyét és szerepét a rendszerben,
- a magyar oktatás intézményrendszerét,
- az oktatás szervezeti formáit, munkaformáit,
- a nevelés és az iskolai, illetve óvodai szocializáció sajátos pedagógiai problémáit,
- az iskolai, illetve óvodai oktatást meghatározó dokumentumokat,
- az anyagnyilvántartás és leltárnyilvántartás alapvető szabályait,
- a magyar jog és jogrendszer alapelveit, illetve felépítését olyan mértékben, hogy az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásokban és jogi aktusokban való jártasság erre építhető legyen,
- a tanulás folyamatában előforduló pszichológiai alapelveket,
- a kommunikáció általános elméleti modelljét.
Az iskolatitkár legyen képes felsorolni és értelmezni
- az oktatás jogszabályi rendelkezéseit,
- az irodai munka és az iskolai, illetve óvodai adminisztráció szervezési feladatait,
- az iskolaszékkel, alapítványi ügyekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
- az iskolai keretek között, vállalkozásszerűen szervezett iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzés adminisztratív feladatait,
- a nemzetközi kapcsolatok létesítésére vonatkozó szabályokat,
- a hivatalos érintkezések protokoll szabályait.
Az iskolatitkár legyen képes
- a hatékony személyközi kommunikáció módszerének alkalmazására,
- a különböző iskolai, illetve óvodai dokumentumok használatára,
- a különböző iskolai, illetve óvodai rendezvények adminisztratív szervezésére,
- a pályaválasztási munka adminisztratív szervezésére (a pályaválasztást segítő pedagógus munkájának támogatására),
- a szorgalmi idő rutinszerű adminisztrációjának szervezésére és végrehajtására,
- ügyiratok, levelek, munkatervek, beszámolók, jelentések technikai kivitelezésére (a szöveg formába öntésére),
- szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok alkalmazására,
- az iskolai, illetve óvodai nyilvántartás vezetésére,
- kötelező statisztikák készítésére,
- a pénzkezelés szabályainak alkalmazására,
- vizsgairatok kezelésére.
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Igazgatási, gazdálkodási és jogi alapismeretek
- az államigazgatási szervezet felépítése, az államigazgatási szervek oktatással kapcsolatos feladatai,
- a jogalkotás és a jogszabályok,
- az önkormányzatok helye, szerepe és feladatai az oktatásban,
- az oktatással kapcsolatos törvények,
- polgári jogi alapfogalmak, szerződések az oktatás területén,
- alapítványok és működésük,
- a magyar iskolarendszerű képzés szerkezete,
- az iskolarendszeren kívüli szakképesítő képzés.
Ügyviteli és titkári ismeretek
- az iroda és az irodai munkavégzés elemei,
- irattípusok és a velük szemben támasztott követelmények,
- az iratkezelés és szabályai,
- a postázás és szabályai,
- az irodai munkavégzést segítő eszközök és kezelésük,
- iskolai, illetve óvodai nyilvántartások és statisztikák,
- a hivatalos érintkezések protokoll szabályai, etikett szabályok,
- bizonyítványok, oklevelek és másolataik kiadmányozása,
- szóbeli és írásbeli kommunikáció alkalmazása (emberi viselkedés, hatáskeltés eszközei, kapcsolatteremtés).
Gazdálkodási alapismeretek
- az analitikus könyvelés elemei,
- az anyaggazdálkodás és számadásai,
- leltárnyilvántartás,
- az iskola, illetve óvoda gazdasági kapcsolatai,
- kiegészítő anyagi források és megszerzési lehetőségeinek adminisztrációs ismeretei,
- a pénzkezelés szabályai.
Gépírási és szövegszerkesztői alapismeretek
- a magyar nyelvtan és a helyesírási szabályok ismerete,
- a 10 ujjas vakírás elsajátítása, 1100-as leütés,
- önálló formaalakítás folyamatos szöveg alapján,
- levél készítése diktálás alapján,
- másolás sebességfokozás - hibátlansági másolások,
- számítástechnikai alapismeretek (DOS, Windows aktuális verziója),
- szövegszerkesztési alapismeretek (Word, Word for Windows aktuális verziója),
- táblázatkezelői alapismeretek (Quattro, Excel aktuális verziója).
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.
A jelölt a titkári és ügyviteli ismeretek alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amelynek feladatát a vizsgán kapja meg (önállóan fogalmazott levél, kérvény, megrendelés stb.).
A munkaidő 30 perc.
2.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.
A jelöltek két témakörben tesznek gyakorlati vizsgát:
- gépírás-másolás (10 perc),
- adott szöveg formázása szövegszerkesztővel.
A jelöltek a központi vizsgafeladatokat a gyakorlati vizsga kezdetén kapják meg.
A gyakorlati vizsga időtartama 2 óra.
2.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
Témakörök:
- igazgatási és jogi alapismeretek,
- a pedagógiai alapismeretek,
- ügyviteli és titkári alapismeretek,
- gazdálkodási alapismeretek.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 12. sorszáma alatt kiadott oktatásszervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[20]
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[21]
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3472 01
2. Szakképesítés megnevezése: Oktatásszervező
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás"[22]
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
3419 | Egyéb pedagógusok |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
1424 | oktatási szolgáltatási kisszervezet vezetője | 86 4 3419 13 3 007 | oktatásszervező |
1334 | oktatási tevékenységet folytató részegység vezetője | 86 4 3419 13 3 007 | oktatásszervező |
Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
2523 | humánpolitikai szervező | ||
3320 | munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások | 534 3320 13 3005 | ipari-kereskedelmi oktatásszervező |
3. A munkaterület leírása
Az iskolarendszeren kívüli oktatás (képzés, továbbképzés és átképzés) szervezése, lebonyolításának irányítása és e tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, főhatóságok, önkormányzatok munkaügyi központok és gazdasági egységek (vállalatok) szakapparátusában, nonprofit jellegű intézményekben társadalmi és vallási szervezetekben, illetve oktatási vállalkozásokban.
III. Szakmai követelmények
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat önálló munkával tudják megoldani. Az oktatásszervezés munkaterületével határos munkaerőszervezés, munkaszervezés, humánpolitika, valamint a technológia és műszaki fejlesztés szakembereivel kapcsolatot alakít ki a tervezési, oktatásszervezési és oktatásirányítási feladatok hatékony végzéséhez.
Jó kommunikációs készség mellett rendelkezni kell a pedagógia-andragógia, valamint a pszichológia oktatásszervezésben hasznosítható ismeretének alkalmazási készségével. Az oktatási vállalkozások irányításához a menedzserkészségek mellett az oktatásmarketing alapos ismerete is szükséges. Az iskolarendszerhez kapcsolódó gyakorlati képzés végrehajtásának szervezése során nem nélkülözhető a gyermekközpontú szemlélet.
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
1. Oktatás tervezése
- oktatási szükséglet meghatározása,
- oktatási program készítése,
- oktatási költségvetés készítése.
2. Oktatás szervezése
- az oktatási programok végrehajtási feltételeinek biztosítása,
- az oktatás pénzügyi feltételeinek szervezése,
- az oktatás zavartalan lebonyolításának szerződéses biztosítása,
- az oktatás résztvevőinek szervezése,
- az oktatók szervezése,
- a vizsgák szervezése.
3. Oktatásirányítás
- gazdasági egység (vállalat) intézmény oktatásirányítása,
- oktatás (tanfolyam) lebonyolításának irányítása,
- oktatási folyamatok (tanfolyamok) lezárása,
- vizsgáztatás irányítása,
- oktatást támogató anyagi erőforrások megszerzésére irányuló munkák végzése és irányítása,
- önálló oktatási vállalkozások irányítása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
Az oktatásszervező legyen képes ismertetni és értelmezni
- a felnőttképzés alapelveit és céljait, főbb területeit és funkcióit, valamint az oktatás - és ezen belül a felnőttoktatás - intézményrendszerét,
- a felnőttképzés formáit és a képzés emberi tényezőivel kapcsolatos követelményeit, továbbá azokat az oktatási módszereket, amelyekkel az adott oktatási célok a leghatékonyabban elérhetőek,
- azokat a pszichológiai alapelveket, amelyek a tanulás folyamatában és a munka-tanulás összefüggésében befolyásolják az oktatásban részt vevőket,
- a vezetés- és szervezéstudomány minden olyan általános elvét, amelyre az oktatásszervezés épül,
- a magyar jog és jogrendszer alapelveit, illetve felépítését olyan mértékben, hogy az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásokban és jogi aktusokban való jártasság erre építhető legyen,
- a számviteli törvény alapelveit és a törvényből az oktatási költségek elszámolására vonatkozó fontosabb előírásokat, valamint az adózással kapcsolatos azon jogszabályokat, amelyek az oktatási tevékenység díjazásával és az oktatás vállalkozásszerű folytatásával kapcsolatosak,
- a marketing filozófia alapjait és ennek alkalmazhatóságát az oktatási vállalkozásokban,
- a kommunikáció általános elméleti modelljét és a hatékony személyközi kommunikáció módszereit.
Az oktatásszervező legyen képes
- a vállalati humánstratégiák oktatási követelményeinek, valamint az oktatási jogszabályok értelmezésére,
- a számítástechnika alkalmazására az oktatásszervezés támogatásában,
- a vállalati oktatást támogató különböző alapokból, alapítványokból és más támogatásokból megszerezhető pénz-, és egyéb eszközök elnyerésének eljárási rendjében eligazodni,
- a didaktikai alapfogalmakban, a tanulás teljesítménymérési módszereiben, valamint a szociológia és nevelésszociológia módszereiben eligazodni,
- a technológiával támogatott oktatás eszközeit kiválasztani,
- a munkaerő-piaci képzés feltételrendszerében eligazodni,
- a pályaválasztás és pályamódosítás kérdései, valamint a beválás vizsgálati módszerei között eligazodni,
- az oktatás marketingeszközeinek kiválasztására,
- az iskolarendszerhez kapcsolódó gyakorlati képzés végrehajtásának vállalati szervezésére,
- a kommunikációs és irodatechnikai eszközök használatára,
- az iskolarendszeren kívüli oktatás korszerű módszerekkel történő szervezésére és lebonyolítására, az eredményes oktatásszervezéshez szükséges kommunikáció módszereinek alkalmazására,
- az oktatáshoz kapcsolódó jogi aktusok (engedélyeztetések, szerződések stb.) előkészítésére és a különböző oktatási támogatásra irányuló pályázatok elkészítésére és a különböző célú oktatások (tanfolyamok, gyakorlati oktatások stb.) tanrendjének összeállítására,
- a tanfolyamok adminisztrációs feladatainak ellátására,
- a vizsgák megszervezésére és lebonyolításuk irányítására,
- az oktatással kapcsolatos statisztikai feladatok ellátására és a pénzügyi kalkulációk elkészítésére,
- a tanfolyamszervezés informatikai és ügyvitel-technikai eszközeinek használatára,
- oktatási piackutatásra, és oktatásreklámozásra, valamint a munkaerő-piaci ismeretek alkalmazására, különös tekintettel az állásmegőrzéshez szükséges oktatási tanácsadásra,
- az oktatás fontosabb audiovizuális kommunikációs és interaktív eszközeinek üzembe helyezésére és kezelésére,
- az oktatási vállalkozások menedzselésére.
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Az oktatás tervezése
- oktatási szükséglet meghatározása gazdasági egység humánpolitikai koncepciója alapján,
- oktatási szükséglet meghatározása vállalkozás számára piackutatás útján,
- oktatási szükséglet meghatározása kisközösségek, társadalmi szervezetek működési programja alapján,
- tematikakiválasztás az igényelt téma oktatására, és feltételeinek meghatározása,
- az oktatás naptári tervezése, tanrend összeállítása,
- tanfolyami költségvetés készítése,
- oktatási árajánlatok elemzése,
- gazdasági egység (vállalat), intézmény oktatási egységének működtetési költségvetése.
Az oktatás szervezése
- országos érvényű képesítést nyújtó oktatás, illetve vizsgáztatás engedélyeztetése,
- az oktatás tartalmi, személyi és technikai feltételeinek biztosítása,
- az oktatás résztvevőinek felmérése, létszámhatárok megállapítása stb.,
- részletes költségvetés készítése és elfogadtatása,
- tandíjak megállapítása (vállalkozásban folyó oktatásnál),
- pénzügyi támogatások megszerzésének szervezése (munkanélküliek támogatása, alapítványi támogatások stb.),
- az oktatás lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi feltételekben együttműködés a pénzügyi számviteli feladatokat ellátó szervezetekkel,
- szerződéskötések az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítására (terembérleti, eszközbérleti stb. szerződések),
- közreműködési szerződés az oktatókkal (munkaszerződés, eseti megbízás stb.),
- szerződéskötés az oktatásban közreműködő vállalkozásokkal, intézményekkel,
- szerződéskötés az oktatásban részt vevőkkel,
- szerződéskötés a pénzügyi támogatás biztosítóival,
- szerződések szakszerűségének jogi ellenőriztetése,
- jelentkezések gyűjtése és értékelése, a részvételi feltételek ellenőrzése,
- jelentkezők informálása a jelentkezés elfogadásáról és az oktatás rendjéről (időpontok, eszközök),
- a résztvevők ellátása az oktatáshoz szükséges eszközökkel (programok, tematikák, jegyzetek, technikai ismerethordozók stb.),
- az oktatók részére közös megbeszélés szervezése, az oktatás didaktikai egységének biztosítására,
- az oktatók módszertani elképzeléseinek egyeztetése,
- a speciális célok és a sajátos feladatok ismertetése az oktatókkal (ágazati sajátosságok kiemelése, egyes hangsúlyos témákra a figyelemfelhívás stb.),
- az oktatók technikai eligazítása.
A vizsgák szervezése
- vizsgák engedélyeztetése,
- vizsgabizottság szervezése,
- vizsgáztatási módszerekhez kapcsolódó egyéb szervezés,
- gyakorlati vizsgák technikai szervezése.
Az oktatás irányítása
- oktatási részfeladatok összeállítása a humánstratégián belül,
- oktatási szabályzatok összeállítása,
- oktatási apparátus létesítése és irányítása,
- kapcsolati rendszer kialakítása a gazdasági egységen, intézményen belül,
- tanfolyamok megnyitása és időszakos ellenőrzése,
- nyilvántartások vezetése,
- oktatók részére megbeszélések szervezése az esetleges korrekciók végrehajtásához,
- tanfolyamok záró értékelése,
- tapasztalatok értékelése,
- tanfolyamzárás adminisztrációs és statisztikai feladatainak elvégzése,
- oktatást támogató központi alapok pályázatainak elkészítése,
- oktatással kapcsolatos beruházások irányítása,
- alapítványi támogatások elnyerésére irányuló tevékenység végzése,
- oktatási vállalkozások létesítése és működtetése,
- oktatási vállalkozások marketing tevékenységének irányítása,
- nyereségorientált oktatás tervezése és lebonyolítása.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Írásbeli vizsga
A jelölt az oktatásszervezés alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amelynek feladatait a vizsgán kapja meg.
Munkaidő: 5 óra.
2.2. Gyakorlati vizsga
A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal szakdolgozati témát kapnak, amelyet a vizsga előtt egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A szakdolgozat megírását kijelölt vagy választott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező konzulens segítheti.
A szakdolgozatot a szakmai vizsgára képző intézmény által felkért bírálók bírálják és minősítik. A jelöltek a szakmai vizsgán védik meg a szakdolgozatukat, ismertetve annak fontosabb téziseit és válaszolva a bíráló előzetesen közölt, valamint a vizsgabizottság által feltett kérdésekre.
2.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
A tételek a pedagógiai és andragógiai, pszichológiai, szociológiai alapismeretek, az oktatásirányítás, az oktatásszervezés, a kommunikáció, az oktatásmarketing és az oktatástechnika témaköreiből kerülnek összeállításra.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 13. sorszáma alatt kiadott oktatástechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 86 4 3419 12 90 01
A szakképesítés megnevezése: oktatástechnikus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
3419 | egyéb pedagógus | 86 4 3419 12 9 001 | oktatástechnikus |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
3413 | pedagógus asszisztens | 86 4 3413 12 3 007 | pedagógiai asszisztens |
3. A munkaterület leírása
Az oktatástechnikus munkaterülete az oktatási és művelődési intézményekben a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközök és multimédia rendszerek biztonságos, gyakorlott kezelése. Gondoskodik a stúdiók üzemeltetéséről és az eszközök javíttatásáról. Elvégzi az alapvető információhordozók tervezését és kivitelezését.
III. Szakmai követelmények
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatait önálló munkával tudja megoldani, illetve megfelelő módon tudja segíteni a pedagógust. Rendelkezzék alapvető pedagógiai és informatikai ismeretekkel, s ezeket tudja alkalmazni. A jó kommunikációs készség mellett fontos az együttműködési készség magas szintű jelenléte. Munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
- igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket,
- használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket,
- rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és -rögzítő eszközök alkatrész- és anyagellátásáról,
- részt vesz az információhordozók tervezésében,
- elkészíti az iskolai fejlesztésű audiovizuális és egyéb információhordozókat,
- az audiovizuális anyagokról másolatokat készít, rögzíti a sugárzott oktatási programokat,
- végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel,
- igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart,
- gondoskodik az iskolai fotólabor, videostúdió, hangstúdió üzemeltetéséről,
- gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében,
- gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról,
- elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával, katalogizálásával kapcsolatos feladatokat, közreműködik a médiatár üzemeltetésében,
- ismeri és betartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
Az oktatástechnikus ismerje
- a pedagógia alapelveit és céljait, főbb területeit és funkcióit,
- a nevelés célját, feladatrendszerét és folyamatát, korlátait és határait,
- az oktatás folyamatát, tartalmát és tervezését,
- az oktatás szervezeti és munkaformáit,
- az oktatás módszereit és eszközeit,
- a taneszközök beépítését a pedagógiai folyamatba,
- a kommunikáció általános elméleti modelljét és a hatékony személyközi kommunikáció módszereit,
- az oktatástechnikai eszközök felépítését, működési elvét,
- az informatika alapfogalmait,
- ismerje a multimédia rendszereket, az információhordozók és -rendszerek műfaji jellemzőit,
- a taneszköz-fejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogokat,
- a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.
Az oktatástechnikus legyen képes
- a munkájához tartozó oktatási-nevelési követelmények értelmezésére,
- a szükséges jogszabályi rendelkezések értelmezésére,
- a technológiával támogatott oktatás eszközeinek kiválasztására és értékelésére,
- a kommunikációs és technikai eszközök kiválasztására,
- a média szolgáltatásainak szervezésére és kialakítására,
- alapvető információhordozók tervezésére és kivitelezésére (transzparens- és diakészítés, hang-kép-videofelvétel, editálás, multimédia program készítése),
- oktatástechnikai eszközök telepítésére, üzembe helyezésére, működtetésére, biztonságos kezelésére,
- karbantartási műveletek elvégzésére, alkatrészek cseréjére,
- a médiatár szolgáltatások elvégzésére,
- a számítógép használatára, lokális hálózatok üzemeltetésére.
1. A vizsgán számon kért ismeretek témakörei
Pedagógiai alapismeretek
- pedagógiai, neveléselméleti, oktatáselméleti ismeretek,
- fejlődés-lélektani, szociálpszichológiai, kommunikációs ismeretek,
- közművelődési ismeretek,
- tanórán kívüli tevékenységek pedagógiája és módszertana,
- gyógypedagógiai alapismeretek,
- gyermek- és ifjúságvédelem,
- gondozás, egészségügy, egészségnevelés, szociális ismeretek.
[A részletes ismeretanyag a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található.]
Audiovizuális technika
Az eszközök működési elve, főbb szerkezeti egységei:
- állóképvetítők: írásvetítő, diavetítő, epidiaszkóp, episzkóp, fotó, CD,
- mozgóképvetítők: filmvetítő, videomagnó, LDP,
- hangtechnikai eszközök: lemezjátszó, magnetofon, nyelvi laboratórium, mikrofon, erősítés,
- képrögzítők: fényképezőgép, digitális állókép-kamera, videokamera, camcorder,
- házi sokszorosító berendezések, fénymásolók, diamásolás, írásvetítő, ábrakészítők,
- interaktív multimédiák és médiarendszerek (CDI, CD-ROM, DVI stb.),
- üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások.
Médiatervezés
- grafikus és vizuális taneszközök, audiovizuális szemléltető és oktató eszközök, tömegkommunikációs oktató médiumok,
- programozott tananyagok, TBT,
- oktatócsomagok, interaktív médiarendszerek, multimédia PC-k, szerzői programok, IAV, CDI, CD-ROM hardver- és szoftverismeretek,
- alapvető információhordozók kivitelezésének technológiai folyamata.
Informatika
- a számítógép felépítése, főbb fajtái be- és kimeneti eszközök, hátterek,
- szoftverismeretek, a DOS operációs rendszer, annak legfontosabb parancsai,
- a WINDOWS programrendszer, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, grafikus programok használata.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Írásbeli vizsga
A jelölt az oktatástechnikus szakképzés alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amely átfogó ismereteket tartalmaz. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.
A megoldásra biztosított idő: 2 óra.
2.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll:
1. A jelölt a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal szakdolgozati témát kap, amely lehet vagy max. 5 perces szerkesztett videofilm, vagy max. 10 képből álló oktató diasorozat, vagy max. 5 egységből álló írásvetítő fóliasorozat, vagy max. 10 egységből álló multimédia lecke.
A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.
2. Az adott eszköz üzembe helyezése, működtetése, alkatrészcsere. Számítógép esetében üzembe helyezés, összekapcsolás, programfeltöltés, futtatás.
2.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 14. sorszáma alatt kiadott pedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 52 1499 03[23]
A szakképesítés megnevezése: pedagógiai asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás[24]
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
3413 | pedagógusasszisztens |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
3412 | gyermekfelügyelő | 86 4 3412 3 001 | gyermek- és ifjúsági felügyelő |
3419 | egyéb pedagógus |
Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)
FEOR szám | Megnevezés | OKJ azonosító | OKJ megnevezése |
3419 | egyéb pedagógus | 85 4 3419 12 3 002 | gyógypedagógiai asszisztens |
3. A munkaterület leírása
A pedagógiai asszisztens az alsófokú nevelési-oktatási intézmények 1-4. osztályában alkalmazható középfokú szakember. Tevékenységébe tartozik az intézmény igazgatója, illetve az osztályvezető pedagógus vagy speciális feladatokkal megbízott pedagógus utasítása alapján a nem felsőoktatási pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása.
III. Szakmai követelmények
A pedagógus asszisztens munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a tolerancia, az empátia. Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá annak egészséges fejlődéséhez. Rendelkezzen megfelelő kommunikációs és kooperációs készséggel.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
Bekapcsolódás a tanítás-tanulás folyamatába a pedagógus irányításával
- elősegíti a gyermek iskolai szocializációját,
- biztosítja az egyéni és különleges bánásmódot,
- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet tölt be,
- közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon,
- közvetlenül segíti a pedagógust a tanítási-tanulási segédanyagok készítésében, alkalmazásában,
- biztosan kezeli az oktatástechnikai eszközöket,
- részt vesz az intézmény (osztályokat) érintő események rendezésében, levezetésében.
Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek
- a gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni problémáit, segíti őket azok megoldásában,
- segíti az első osztályban a higiéniai szokások kialakítását, alkalmazását, illetve a magasabb osztályokban e szokások megszilárdítását.
Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése
- tervezi, illetve önállóan vezet különböző szabadidős tevékenységeket a pedagógus munkáját segítve.
Részvétel a gyermekmunkák irányításában
- részt vesz a gyermekek önkiszolgáló munkájának irányításában, a környezetvédelmi és környezetgondozási munkákban,
- segíti a pedagógust az alkalmi jellegű feladatok ellátásában.
Egyéni és csoportos formában gyermekkíséret
- segíti a pedagógust a séták, kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események lebonyolításában,
- igény szerint egyéni gyermekkíséretet lát el.
Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok
- részt vesz, illetve önállóan is tevékenykedik a gyermekek fogadásában a tanítási idő megkezdéséig, valamint gyülekezési idő alatt,
- a tanítási órák szünetében segíti a pedagógust, illetve önállóan látja el az ügyeleti tevékenységet.
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok:
- közreműködik - igény szerint - a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában,
- segít a kapcsolattartásban (szülők, nevelőszülők, nevelőotthonok, gyámügy stb.),
- segít a gyermekvédelmi adatszerzésben.
Adminisztrációs munkák:
- segít az osztályfőnöknek az adminisztrációs munkák elvégzésében,
- igény szerint ellát egyéb adminisztrációs feladatokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A pedagógiai asszisztens ismerje, értelmezze és a gyakorlatban alkotó módon alkalmazza
- a tanítási-tanulási folyamat, valamint a nevelés ismérveit, törvényszerűségeit, módszereit és eszközeit,
- a pedagógiai folyamat pszichológiai vonatkozásait,
- az iskolai gyermekközösség jellemzőit,
- a magyar közoktatás rendszerét,
- a pedagógiai asszisztens helyét, szerepét, feladatait,
- az alternatív pedagógiai módszerek lényegét,
- a szabadidős tevékenységek formáit, irányítási elveit, módszertani követelményeit,
- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalomrendszerét, területeit, célját,
- a gyógypedagógia részterületeit, azok lényeges ismérveit,
- az informatikai alapfogalmakat.
A pedagógiai asszisztens tudja felhasználni az alábbi pszichológiai ismereteket a nevelés folyamatában, a gyermekekkel kapcsolatos pozitív nevelési viszony kialakításában:
- a pszichés fejlődést befolyásoló tényezők,
- a szocializáció folyamata meghatározó tényezői,
- fejlődéslélektani alapfogalmak,
- a 6-10 éves korú gyermek fejlődéslélektani jellemzői, a fejlődés főbb vonulatai,
- a beszéd fejlődésének folyamata.
A pedagógiai asszisztens legyen képes az alábbi tevékenységeket önállóan, illetve a pedagógus mellett ellátni:
- a szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése,
- a gyermekmunka irányítása,
- a mentálhigiéniai jellegű tevékenységek,
- a gyermekvédelmi feladatok ellátása,
- az oktatástechnikai eszközök kezelése.
A pedagógiai asszisztens a gyermekközpontú nevelés elveit alkalmazva legyen hatékony:
- a pedagógus irányításával a nevelés és tanítás-tanulás folyamatában, a gyermekek gondozásában,
- az ügyeleti, gyermekfelügyeleti munkában,
- a gyermekkísérethez kapcsolódó komplex feladatok ellátásában,
- a pozitív modellszerep betöltésében,
- a hatékony interperszonális kommunikációs szituációk megoldásában,
- a gyermek-pedagógus közötti, valamint saját munkavégzése során jelenlévő kooperációs tevékenységek lebonyolításában.
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Pedagógiai ismeretek
- a szocializáció folyamata,
- a nevelés folyamata, a benne érvényesülő törvényszerűségek,
- a pedagógustól elvárható személyiségjegyek,
- a gyermek megismerésének módszerei, lehetőségei,
- a tehetséges gyermek,
- a retardált, lassabban fejlődő gyermek,
- a csoport formálása,
- a pedagógus és pedagógiai asszisztens modellszerepe,
- alternatív pedagógiai programok,
- a tanítás-tanulás fogalma folyamata, módszerei,
- a munka fajtái, irányítása 6-10 éves korban.
Pszichológiai és szociálpszichológiai ismeretek
- a pszichológia fogalomrendszere, módszerei, alkalmazási területei,
- a szocializáció folyamata, fogalmának értelmezése,
- a szocializáció formái, a folyamatot befolyásoló tényezők,
- a pedagógiai kommunikáció,
- szociális technikák,
- fejlődéslélektani alapfogalmak,
- a család fogalma, szerkezete, típusai, funkciói,
- a családi nevelési stílusok, hatásuk a gyermek fejlődésére,
- a segítő kapcsolat.
Közművelődési, gondozási, egészségügyi ismeretek
- szabadidős tevékenységek típusai intézményen kívül és belül,
- a szabadidő értelmezése,
- szabadidős tevékenységek fajtái, lehetőségei,
- a közművelődés intézményei,
- az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata,
- a személyi gondozás fogalma, feladatai, területei,
- a fokozott gondozást igénylő gyermek,
- az otthonos környezet kialakítása, jelentősége,
- az egészséges életmódra nevelés feladata, tartalma.
Gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek
- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, területei, intézményei,
- a családjogi törvény,
- a problémás gyermek,
- a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség,
- a pedagógiai asszisztens feladatai a gyermekvédelemben.
Gyógypedagógiai ismeretek
- a gyógypedagógia fogalma, területei, feladatai,
- a fogyatékosság és nevelési következményei,
- a fogyatékosságok kialakulásának okai,
- az értelmi fogyatékosság, a nehezen nevelhető gyermek,
- nevelési ártalmak,
- neurotikus tünetek,
- aszociális és antiszociális magatartás.
Oktatástechnikai ismeretek
- alapvető információhordozók, média- és multimédia-rendszerek jellemzői,
- állóképvetítők, mozgóképvetítők, hangtechnikai eszközök, képrögzítők, házi sokszorosító berendezések működési elve, főbb szerkezeti egységei, alkalmazásuk és használatuk.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsgát szakmai gyakorlat előzi meg, amelyet a gyakorlati hely, intézmény vezetője igazol.
2.1. Írásbeli vizsga
A témakörökből a Nemzeti Szakképzési Intézet készíti el a szakdolgozatok javasolt témáit, amelyekből a jelölt szakdolgozatot készít a megadott szempontok szerint.
A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.
Témakörök:
- egy gyermek fejlődésének vagy személyiségének bemutatása, jellemzése,
- egy szabadidős - tanórán kívüli - tevékenység megtervezése,
- tanítási segédanyag készítése, felhasználási lehetőségei.
2.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga anyagát az alábbi tevékenységek alkotják:
- szabadidős jellegű foglalkozás iskolai keretben,
- szabadidős jellegű foglalkozás iskolán kívül,
- közreműködés egyéni foglalkozáson, korrepetáláson.
A gyakorlati vizsgára elkészített írásbeli vázlatot és annak gyakorlati megvalósulását a gyakorlatot vezető pedagógus értékeli.
A gyakorlati vizsga időtartama: 45-90 perc (a tevékenységtől függően).
2.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
Az oktatástechnikai eszközök kezelése a szóbeli vizsga része.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 15. sorszáma alatt kiadott gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[25]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 16. sorszáma alatt kiadott irodai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[26]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 17. sorszáma alatt kiadott idegen nyelvi ügyintéző titkár és ügyintéző titkár szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei[27]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 18. sorszáma alatt kiadott szerkesztőségi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[28]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 19. sorszáma alatt kiadott idegen nyelvi menedzserasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[29]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 20. sorszáma alatt kiadott házvezető(nő) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[30]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 22. sorszáma alatt kiadott könyvesbolti eladó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[31]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 24. sorszáma alatt kiadott ötvös szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 10
2. A szakképesítés megnevezése: ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével):
A) ötvös (fémműves),
B) ötvös (aranyműves),
C) ötvös (ezüstműves),
D) ötvös (cizellőr),
E) ötvös (drágakőfoglaló),
F) ötvös (lánckészítő).
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az ötvös olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki az ötvösség különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas.
Képes a követelmények, célok rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit. Kivitelezi azokat, alkalmazva a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő fémműves technológiákat és azok alkalmazási területeit.
Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1812 14 | tűzzománcozott-dísztárgy készítő I. |
33 1812 02 | tűzzománcozott-dísztárgy készítő II. |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
A) Ötvös (fémműves)
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit, korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. A fémművesség története
Az ötvösség kialakulása, a rézkor, bronzkor és a vaskor ötvössége.
Egyiptom ötvössége és fémművessége.
A földközi-tengeri kultúrák ötvössége és fémművessége.
Görög és etruszk ötvösség és fémművesség.
Római kori ötvösség és fémművesség.
Bizánci ötvösség és fémművesség.
A népvándorlás korának ötvössége és fémművessége.
A honfoglaló magyarság ötvössége és fémművessége.
Román kori ötvösség és fémművesség.
A gót stílus korának ötvössége és fémművessége.
A reneszánsz kor ötvössége és fémművessége.
Magyarországi reneszánsz ékszerek.
A barokk kor ötvössége és fémművessége.
A klasszicizmus ötvössége és fémművessége.
A szecesszió ötvössége és fémművessége.
A XX. század ötvössége és fémművessége.
2.2. Anyagismeret, technológia
A fémek jellemző fizikai és technológiai tulajdonságai.
Fémek oldható és oldhatatlan kötése.
Az ötvösségben használatos fémek és ezek tulajdonságai.
Mérőeszközök.
Drágakövek és gyöngyök mérése.
Elsőrendű drágakövek és tulajdonságaik.
Másodrendű drágakövek és tulajdonságaik, csiszolási formák.
Kalapálási műveletek és ezek szerszámai.
Öntés és homokformázás, különféle fémöntési eljárások.
Galvanizálás, galvanoplasztika, tűzi aranyozás.
Nemesfémek finomságának vizsgálata.
Nemesfémek ötvözetei.
Lemez- és drótkészítés, hengerlés, húzás.
Az ötvösségben használatos segédanyagok.
Fémek ötvözeteinek olvasztása, tömb és rúdöntés.
Az ötvösségben használatos díszítési eljárások.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés, szakrajz, műszaki rajz területén
A jelölt legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:
- vázlattervek, variációk,
- megtervezett tárgyak látszati rajzainak,
- megtervezett tárgyak műszaki rajzainak,
- komplett tervdokumentáció rajzainak elkészítésére.
3.2. Tárgykészítés
A jelölt legyen képes technológiai ismereteit:
- kreatív módon alkalmazni és felhasználni,
- a gyakorlati munka megvalósításához szükséges kéziszerszámokat és gépeket szakszerűen használni.
3.3. Munka- és környezetvédelmi ismeretek
A jelölt ismerje:
- a munkavédelem fogalmát,
- a jogi szabályozását,
- a fémipari foglalkozási ártalmakat,
- a fémipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
Tudjon elsősegélyt nyújtani.
Tudja a munkavédelmi eszközöket, védőfelszereléseket használni.
Alkalmazza a környezetvédelem szakmai előírásait és módszereit.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) képzés esetén:
1. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
Ötvös B)-F)
Az elmélet területén a jelölt ismerje:
- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,
- a díszítőelemek funkcióit,
- a szakágban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,
- alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,
- a gyakorlatban használt drágakövek szerkezetét, feldolgozásának módjait és más fontos tulajdonságait,
- a nemesfémötvözeteknél alkalmazott számítási eljárásokat,
- a gyakorlatban használt kézi- és gépi szerszámokat, és ezek működési elvét,
- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,
- a szakszerű javítási szabályokat, eljárási technikákat,
- munka- és környezetvédelmi előírásokat,
- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolásra vonatkozó eljárásokat.
2. Szakmai gyakorlat
B) Ötvös (aranyműves) és C) (ezüstműves)
A gyakorlat területén a jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- fa- és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,
- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására, daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás, kalapálás, hengerlés, húzás magas szintű, szakszerű elvégzésére,
- díszműtárgyak alkatrészeinek elkészítésére, összeállítására, kézi kivitelezésére modell, rajz, esetleg fantázia alapján,
- fémek hőkezelésére,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
D) Ötvös (cizellőr)
A jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- ütő-, alakítószerszámok elkészítésére,
- a munkadarab rögzítésére, szurokba ágyazására,
- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, kalapálás, domborítás, forrasztás) elvégzésére,
- minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására,
- domborító, cizellőrszerszámok helyes kiválasztására, használatára,
- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,
- sík, domború és üreges, valamint tömör tárgyak cizellálására,
- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
E) Ötvös (drágakőfoglaló)
A jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, domborítás, húzás, forrasztás), elvégzésére,
- foglalószerszámok elkészítésére,
- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,
- foglalatok (hajlított, karmos, ékszer) készítésére,
- vésők használatára,
- drágakövek fajtáinak, tulajdonságainak ismertetésére, azok elkészítésére,
- drágaköveknek ékszerek és egyéb tárgyak foglalataiba történő szakszerű befoglalására,
- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
F) Ötvös (lánckészítő)
A jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, hengerlés, húzás, forrasztás) elvégzésére,
- segédszerszámok önálló méretezésére, elkészítésére,
- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,
- ékszerláncok alkatrészeinek készítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére, szakszerű javítására,
- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
Gyakorlati vizsga
A) Ötvös (fémműves)
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie ötvös (fémműves) tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:
Az ötvös (fémműves) vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervrajzokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgyból vagy tárgyegyüttesből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai
Művészettörténet:
- ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- a fémművesség története,
- anyagismeret, technológia.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga komplex feladat, mely
- szakmai ismeretek,
- szakrajz,
- anyagismeret és gyártástechnológiák,
- nemesfémötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat,
- munka- és környezetvédelem
témakörökből tartalmaz kérdéseket.
A vizsga időtartama: 180 perc.
Számológépen és rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.
A szakmai elméleti ismeretek témakörei:
- Ékszerfajták csoportosítása, egyes ékszer, aranyműves tárgy és alkatrészeinek készítési technikái.
- Díszműtárgyak csoportosítása, egyes díszműáru, ezüstműves tárgy és alkatrészeinek készítési technikái.
- Drágakövek jellemzői, vizsgálata, csoportjai, fajtái, megmunkálása.
- Drágakövek foglalási technikái.
- Zománcozási módok és technikák.
- Cizellálási módok és technikák.
- Ékszerlánc készítési technikák.
- Forrasztási technikák.
- Nemesfémekre vonatkozó érvényes jogszabályok.
- Fémjelzések.
A szakrajzi ismeretek témakörei:
- Ötvöstárgyak, alkatrészek, zárszerkezetek rajzolása rajzi szabványok alapján több nézet alkalmazásával.
- Díszítő motívumok tervezése, rajzolása, megadott stílus vagy minta alapján.
- Axonometrikus vagy látszati szabadkézi rajz készítése konkrét szakmai tárgyról, esetleg plasztikus ábrázolása.
Az anyagismeret témakörei:
- Réz és ötvözetei, és kiválasztásának szempontjai.
- Nemesfémek és ötvözetei, és kiválasztásának szempontjai.
- Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai, és kiválasztásának szempontjai.
- Hőkezelések.
- Anyagvizsgálatok.
- Olvasztási technikák.
- Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási eljárások (külön kérdésként kezelve).
A gyártástechnológia ismeretek témakörei:
- Öntési technológiák.
- Fémek képlékeny alakítása.
- Kikészítő műveletek, felületkikészítő technikák.
A munka- és környezetvédelmi ismeretek témakörei:
- Az ötvös szakmával kapcsolatos munkavédelmi előírások.
- Baleset-megelőzési módok.
- Környezeti ártalmak.
- Elsősegély-nyújtási szabályok.
- Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése.
Az írásbeli vizsgakérdések száma: témakörönként maximum két kérdés.
Bármely feladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.
Gyakorlati vizsga
Minden ötvös szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.
Vizsgamunka: 300 perc.
Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat.
A jelöltnek a gyakorlati felkészültsége átfogóbb mérésének érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga előtt kell a vizsgabizottságnak átadnia.
A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet és ezen belül alpakka vagy nemesfémötvözet.
A vizsgaremeket kézimunkával kell előállítani. A vizsgaremek nem készülhet öntvényből, sajtolt elemekből, nem lehet polírozott és fémjelzett, azaz a tárgynak montőrkész állapotban kell lennie.
A vizsgamunka tartalma szakáganként
B) Ötvös (aranyműves):
Ékszeralkatrészek készítése és összeállítása (gyűrű, medál, karkötő, bross, fülbevaló).
A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.
Alapműveletek: anyag-előkészítés, fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás.
C) Ötvös (ezüstműves):
Ezüstműves tárgyak alkatrészeinek készítése, összeállítása (kanna, kancsó, cukordoboz, váza, pohár, serleg, kupa, tál, kosár) vagy egy részfeladat elvégzése.
Alapműveletek: anyag-előkészítés, teríték, szerkesztés, fűrészelés, reszelés, fúrás, forrasztás, kalapálás.
D) Ötvös (cizellőr):
Egy ötvöstárgy díszítése cizellálással vagy egy részfeladat elvégzése.
Alapműveletek: anyag-előkészítés, szurokba ágyazás, előrajzolás, domborítás, poncolókkal, részletek kidolgozása.
E) Ötvös (drágakőfoglaló):
Drágakövek befoglalása ékszerfoglalatokba.
Alapműveletek: anyag-előkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, vésés, felületcsiszolás.
F) Ötvös (lánckészítő):
Kiválasztott ékszerlánctípus elkészítése meghatározott méretek alapján.
Alapműveletek: anyag-előkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, csiszolás.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.
A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tantárgyakból és témakörökből kell vizsgázni:
Művészettörténet
Alapvető egyetemes művészettörténeti ismeretek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet - benne a fémművesség, az ötvösség -) stílusainak ismeretei, alkotások és azok szerzőinek bemutatása
Szakmai elmélet (a) és b) tétel)
Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel.
A felkészülési idő: 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A) Ötvös (fémműves) szakma esetén:
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) képzés esetén:
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vizsgán elégtelen érdemjegyet kapott vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, akkor a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, annak a javítóvizsgára új, más jellegű vizsgaremeket kell készítenie.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A további kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet vonatkozó szabályai az irányadók.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A) Ötvös (fémműves) szak esetén:
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:
A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben rögzítetteken túl, felmentés adható még az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól annak a jelöltnek, aki a szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen a versenykiírásban szereplő feladatokat 88%-ban teljesítette.
5. A szakmai vizsga szervezése
A) Ötvös (fémműves) szak esetén:
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:
A szakképző intézményben szervezhető a vizsga.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 25. sorszáma alatt kiadott vésnök szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 16
2. A szakképesítés megnevezése: vésnök (a tevékenység megjelölésével):
A) vésnök (általános vésnök),
B) vésnök (szerszámvésnök),
C) vésnök (díszítő vésnök).
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
7429 | egyéb fémmegmunkálók | |
7424 | ipari nemesfém-megmunkáló |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A) Vésnök (általános vésnök)
Betű- és számsorok, fémbélyegzők, aranynyomók, márkajelzők, égetők, nyomdai betűtípusok, grafikai művek nyomóformáinak vésése. Gépi vésésnél alkalmazott vezetőformák, sablonok készítése. Díszítő motívumok, minták vésése, pl. ötvöstárgyakra, táblákra. Sajtolószerszámok, valamint textil-, műanyag, és papírnyomó, márkázóhengerek nyomófelületeinek vésése. A munkadarabokat megadott rajz és minta alapján kell elkészíteni kézi és gépi véséssel. A gépi vésés speciális területe a számítógépes technológia, amely sík- és térvésésre egyaránt alkalmas. A szakágban nemesfém és rézötvözeteket, alumíniumötvözeteket, betűfémeket, műanyagokat, szerszámkészítéshez acélokat és különböző segédanyagokat használnak.
B) Vésnök (szerszámvésnök)
Különböző rendeltetésű sajtoló szerszámok kézi és gépi vésése. Ezeket a domborító szerszámokat lapos vagy plasztikus kivitelben készítik el. A verőtövek jelvény, plakett, érem sajtolására alkalmasak. Más jellegű dombornyomó szerszámokkal ötvöstárgyak alkatrészeit, pl. kanna, -fül, -kiöntő, -talp, tál, tálca, gyertyatartó, gyűrű, medál, zár alkatrészek és más díszítő vagy ipari termékeket stb. készítik. A különböző fém- és műanyag termékek előállításához szükséges szerszámok egy-egy részletét a szerszámvésnök készíti el, főleg acélból. A szakágban olyan acélokat használnak, amelyek lágy állapotban jól véshetők és hőkezelés után az ütő, nyomó, és ismétlődő igénybevételeket jól bírják.
C) Vésnök (díszítővésnök)
Dísztárgyak, emléktárgyak, használati eszközök, ezüstművesek és aranyművesek által készített tárgyak, összességében ötvöstárgyak, pl. serlegek, kannák, dobozok, szelencék, gyűrűk, medálok, karkötők stb. felületeinek vésése. Különböző nyomtatott és árnyékolt betűkkel feliratozott, valamint rajz vagy minta alapján meghatározott stílusban díszített felületek vésése. A vésendő anyagok nemesfém és rézötvözetek. Szerszámok készítéséhez acélt használnak.
Minden vésnöki tevékenységi körben szükség van bizonyos vésnöki javítási műveletek elvégzésére is, ezért szakszerű javítások, felújítások elvégzése is a vésnök munkaterületéhez tartozik.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. Szakmai elmélet
A vésnök szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű eltérések.
Az elmélet területén a vésnök ismerje:
- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,
- a díszítőelemek funkcióit,
- a szakágban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait. Az alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,
- alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,
- a nemesfém ötvözésénél alkalmazott egyszerűbb számítási eljárásokat,
- a gyakorlatban használt kézi- és gépi szerszámokat és ezek működési elvét,
- az általa vésett szerszámok fajtáit, működési elvét,
- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,
- a szakszerű vésési javítási szabályokat, eljárási technikákat,
- munka- és környezetvédelmi előírásokat,
- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolására vonatkozó eljárásokat a díszítővésnök munkaterületén.
2. Szakmai gyakorlat
A) Vésnök (általános vésnök)
A gyakorlat területén a jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges vésők, kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- fa és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,
- betűk, feliratok, minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására, vésésére, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,
- acélok, réz- és nemesfém ötvözetek megmunkálására (pl. daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, vésés stb.) műveletek alapszintű, de igényes minőségű műveletek elvégzésére,
- a szakáganként elkészítendő munkadarabok kézi és gépi vésés kivitelezésére minta, modell, rajz, esetleg fantázia alapján,
- fémek hőkezelésére,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
B) Vésnök (szerszámvésnök)
A jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- ütő-, alakítószerszámok, vésők elkészítésére,
- a munkadarab rögzítésére,
- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, faragás, vésés stb.) magas szintű, igényes minőségű elvégzésére,
- vésők, szerszámok helyes kiválasztására, használatára,
- betűk, feliratok, minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására, vésésére, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,
- ötvözetlen és ötvözött acélok és egyéb anyagok megmunkálására, vésésére,
- sík, domború és plasztikus felületek megmunkálására, vésésére,
- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,
- a munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
C) Vésnök (díszítővésnök)
A jelölt legyen képes:
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás stb.), elvégzésére, a munkadarab rögzítésére,
- a vésőszerszámok előkészítésére,
- réz- és nemesfém ötvözetek megmunkálására, vésésére,
- különböző stílusú betűk, motívumok, díszek, alakzatok, formák előrajzolására, negatív, pozitív, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,
- ékszerek, díszműtárgyak díszítő vésésére,
- egyszerűbb kéziszerszámok készítésére,
- különböző típusú vésők használatára,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - többször módosított - 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályainak megfelelően kell megszervezni.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Iskolarendszerű képzésben:
- a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek jelentkezése esetén:
- középiskolai végzettség,
- legalább két év a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati irányított képzés.
A vésnökjelöltnek vizsgamunkát kell készítenie, melyet a szóbeli vizsga kezdete előtt kell a vizsgabizottságnak benyújtania.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.
a) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga komplex feladat:
- Vésnök szakmai ismeretek.
- Szakrajz.
- Anyagismeret és gyártástechnológiák.
- Nemesfém ötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat.
- Munka- és környezetvédelem témákban.
A munkaidő: 180 perc.
Számológépen és a rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.
A szakmai elméleti ismeretek témakörei:
Bélyegzők csoportosítása, egyes bélyegzők készítése.
Aranynyomók és vésésük.
Beütők készítése.
Címkenyomók, címkék.
Verőtövek, fémsajtoló szerszámok készítése, vésése.
Díszítő vésési módok, technikák.
Címertan.
Cizellálás.
Díszítő zománcozás.
Vésnöküzemi gépek működése, alkalmazása.
A Szakrajzi ismeretek témakörei:
Vésnöki munkadarabok rajzolása, rajzi szabványok alapján, több nézet alkalmazásával.
Díszítő motívumok tervezése, betűk, felíratok rajzolása megadott stílus vagy minta alapján.
Szerszámok, alkatrészek, díszműtárgyak rajzolása díszítő motívumokkal.
Anyagismereti témakörök:
Réz és ötvözetei, kiválasztásának szempontjai.
Nemesfémek és ötvözetei, kiválasztásának szempontjai.
Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai, kiválasztásának szempontjai.
Hőkezelések.
Anyagvizsgálatok.
Olvasztási technikák.
Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási eljárások (külön kérdésként kezelve).
Gyártástechnológiai témakörök:
Öntési technológiák.
Fémek képlékeny alakítása.
Gépi forgácsolással történő megmunkálási módok.
Kikészítő műveletek, felületkikészítő technikák.
A Munka- és környezetvédelem témakörei:
Baleset-megelőzési módok.
Környezeti ártalmak.
Elsősegély-nyújtási szabályok.
Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése.
Az írásbeli vizsgakérdések száma: témakörönként maximum két kérdés.
b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga tartalma:
Minden vésnök szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.
A vizsgamunka: 300 perc.
Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat. A jelöltnek gyakorlati felkészültsége átfogóbb mérése érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga előtt a vizsgabizottságnak át kell adnia.
A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet és ezen belül alpakka, nemesfém ötvözet vagy acél. A vizsgaremeket a szakmai ágazattól függően kézimunkával, esetleg indokolt esetben gépi segédlettel kell előállítani.
A vizsgamunka tartalma szakáganként
A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.
A) Vésnök (általános vésnök)
- betű, szám kiemelés,
- aranynyomó, bélyegző gépi és kézi vésése,
- díszítő motívumok kézi vésése,
- szám vagy betű beütő készítése.
B) Vésnök (szerszámvésnök)
- szám vagy betű beütő készítése,
- betű, szám kiemelés,
- egyszerű dombornyomó szerszám készítése.
C) Vésnök (díszítővésnök)
- feliratok, díszítmények előrajzolása és kézi vésése.
c) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.
A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tantárgyakból és témakörökből kell vizsgázni:
Művészettörténet
Alapvető egyetemes művészettörténeti ismeretek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet - benne a fémművesség - stílusainak ismeretei, alkotások és azok szerzőinek bemutatása.
Szakmai elmélet (a) és b) tétel):
Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel
A felkészülési idő: 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, akkor a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell eljárni.
A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, annak a javítóvizsgára új vizsgaremeket kell készítenie.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A további kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet vonatkozó szabályai az irányadók.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól felmentést kap az a versenyző, aki a versenykiírásban szereplő feladatok 88%-át teljesíti.
A szakmai vizsga elméleti vizsgája alól felmentést kap az a jelölt, aki már előzőleg valamelyik másik vésnök szakágból szakmai vizsgát tett.
5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményekben szervezhető vizsga.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 29. sorszáma alatt kiadott cimbalomkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 01
A szakképesítés megnevezése: cimbalomkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 01 | cimbalomké- szítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | ||||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés | |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
A cimbalomkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző magyar cimbalomfajták, hack-brett (német cimbalom), kiscimbalom.
A cimbalomkészítő és -javító a cimbalom bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a cimbalomfélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A cimbalomkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális cimbalomkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a cimbalom típusainak történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a cimbalomfélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a cimbalomfélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a cimbalomfélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a cimbalmokra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a cimbalomfélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a cimbalomfélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő cimbalomkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a cimbalomfélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a cimbalomkészítő és javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a cimbalomkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a cimbalomkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a cimbalomfélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a cimbalomfélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a cimbalomkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a cimbalom főbb típusain valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, cimbalomkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a cimbalomfélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a cimbalomfélékhez tartozó, gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 30. sorszáma alatt kiadott fafúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 02
A szakképesítés megnevezése: fafúvós hangszerkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 02 | fafúvós hang- szerkészítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
A fafúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző furulyák, fuvolák (piccolo, c-, alt- és basszus-fuvola), a klarinét-család tagjai, az oboák, az angolkürt, a fagott-család, a különböző hangolású szaxofonok, tárogatófélék.
A fafúvós hangszerkészítő és -javító a fafúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a fafúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A fafúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a fafúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a fafúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a fafúvós hangszerek javítási vagy készítési technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a fafúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a fafúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a fafúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a fafúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a fafúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a fafúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a fafúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a fafúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a fafúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a fafúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati feladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a fafúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 31. sorszáma alatt kiadott orgonaépítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 10
A szakképesítés megnevezése: orgonaépítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 10 | orgonaépítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
Az orgonaépítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű orgonák, harmóniumfélék, portatívok és pozitívok.
Az orgonaépítő és -javító az orgonák bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- az orgonafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
Az orgonaépítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális orgonaépítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza az orgonák történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje az orgonafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje az orgonafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje az orgonafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni az orgonákra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje az orgonafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel az orgonák hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő orgonaépítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- az orgonafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- az orgonaépítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- az orgonaépítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- az orgonaépítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- az orgonafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- az orgonafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- az orgonaépítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak az orgonákon valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, orgonaépítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (az orgonafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán az orgonáknál gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 32. sorszáma alatt kiadott rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 03
A szakképesítés megnevezése: rézfúvós hangszerkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 03 | rézfúvós hang- szerkészítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különféle hangolású trombiták, kürtök, harsonák, valamint a basszus hangszerek (helikon, tuba, suzaphone).
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító a rézfúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a rézfúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeret:
- Ismerje és alkalmazza a rézfúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a rézfúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a rézfúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a rézfúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a rézfúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a rézfúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a rézfúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a rézfúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a rézfúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a rézfúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 33. sorszáma alatt kiadott ütőhangszer-készítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 13
A szakképesítés megnevezése: ütőhangszer-készítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 13 | ütőhangszer- készítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
Az ütőhangszer-készítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a jelződobok, különböző ritmuskeltő eszközök és tartozékaik, dzsesszdobok, menetzenekari dobok, üstdobok, vibrafon, xilofon, harangjáték, valamint a különféle zajkeltő eszközök.
Az ütőhangszer-készítő és -javító az ütős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- az ütőhangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
Az ütőhangszer-készítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza az ütőhangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje az ütőhangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje az ütőhangszer-készítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje az ütőhangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni az ütőhangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje az ütőhangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel az ütős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- az ütős hangszerek felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- az ütőhangszer-készítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- az ütőhangszer-készítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- az ütőhangszer-készítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- az ütős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- az ütős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- az ütőhangszer-készítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak az ütőhangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, ütőhangszer-készítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (az ütős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán az ütőhangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 34. sorszáma alatt kiadott vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 14
A szakképesítés megnevezése: vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 14 | vonós és pen- getős hangszer- készítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a hegedűfélék, a lant- és gitárfélék, a történelmi vonósok (viola da'more, gamba-család), valamint a húros népi hangszerek.
A vonós és pengetős hangszerkészítő a vonós és pengetős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a vonós és pengetős hangszercsalád természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a vonós és pengetős hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a vonós és pengetős hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a vonós-pengetős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a vonós-pengetős hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a vonós-pengetős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a vonós-pengetős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a vonós-pengetős hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a vonós és pengetős hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a vonós-pengetős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a vonós és pengetős hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy lényeges, komplex, átfogó feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 35. sorszáma alatt kiadott zongorakészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 16
A szakképesítés megnevezése: zongorakészítő és javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | 89 4 7527 15 9 0 16 | zongorakészítő és -javító |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
7526 | hangszerkészítő | egyéb hangsze- rész szakmák |
3. A munkaterület leírása
A zongorakészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).
A zongorakészítő és -javító a zongorák hangszercsoportjából, annak bármely tagjának (különböző mechanikájú zongorák, pianínók, csembalók) valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A zongorakészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorakészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a zongorafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a zongorafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a zongorafélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorakészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a zongorakészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a zongorakészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a zongoraféléken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, zongorakészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a zongorafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 36. sorszáma alatt kiadott zongorahangoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei (kizárólag vakok részére)
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 9 0 15
A szakképesítés megnevezése: zongorahangoló
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
3729 | egyéb művé- szeti foglalko- zások | 89 2 3729 15 9 0 15 | zongorahan- goló |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
A munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
- | - | - | - |
3. A munkaterület leírása
A zongorahangoló szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).
A zongorahangoló a zongorák hangszercsoportjának bármely tagját (különböző mechanikájú zongorák, pianínók és csembalók) meghangolja, intonálja, és felismeri a hangolást közvetlenül gátló, illetve befolyásoló hibákat, tehát a következő műveleteket végzi el:
- A zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásaiból eredő hibák felismerése, valamint annak eldöntése, mi az, amit biztonsággal képes megjavítani, és mi az, ami meghaladja lehetőségeit, s így a hangszerben esetlegesen, akaratlanul is kárt tenne.
- A használt és új vagy javított hangszerek (zongorák, pianínók és csembalófélék) hangolása a kívánt hangmagasságra (a lehetőségek figyelembevételével), a kívánt temperatúrában (esetleg korabeli, nem egyenletes temperatúrában).
- A zongoraféléknél előforduló egy-egy húrszakadás pótlása, új húr szakszerű felrakása.
- A zongorák és pianínók intonálása, a kalapácsfejek puhítása, illetve keményítése.
- A hangszeren játszó muzsikusok egyéni, a hangolásra és intonálásra vonatkozó kívánsága, igénye szerinti módosítások megfelelő színvonalú elvégzése.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorahangoló szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal. Ezen követelményekhez mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalók oktatása a vak hangolóknak külön szervezett tanfolyamok keretén belül, speciális körülmények között történik. Természetesen a követelmények alkalmazkodnak a vak hangolók lehetőségeihez és adottságaihoz.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeret:
- Ismerje a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a javítási vagy készítési technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését.
- Ismerje és alkalmazza a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. Készség szinten tudja elvégezni a szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
Legyen képes
- az általa javítható és nem javítható hibákat felmérni,
- a zongorafélék hibáit, és ezen hibák javításának lehetőségeit felmérni,
- a hangszer minden funkcióját kipróbálni,
- a hangoláshoz, illetve javításhoz szükséges szerszámokat, anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani,
- a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni,
- a különböző húr-számítási műveleteket alkalmazni,
- a húrpótlásokat, húrcseréket műveleti sorrendben elvégezni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorahangoló szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a zongorakészítés és javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A zongoraféléken valamennyi olyan, a hangolással és intonálással közvetlenül kapcsolatos javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (hibamegállapítási feladatok elvégzése is).
2. A szakmai vizsga részei
A szóbeli vizsga feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A gyakorlati, majd a szóbeli vizsga a létszámtól függően külön-külön vagy azonos napon is megtartható.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló hangolással és intonálással, valamint az ezeket elősegítő kisebb javításokkal kapcsolatos feladatot kell végrehajtani.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami többféle ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés után 40 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 37. sorszáma alatt kiadott biztonságszervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés megnevezése: | Biztonságszervező I. |
Biztonságszervező II. | |
2. A szakképzés azonosító száma: | 54 8919 01 |
34 8919 01 |
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||||
FEOR száma | megnevezése | OKJ azonosító | OKJ megnevezés | |
5369 | Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások | 54 8919 01 34 8919 01 | Biztonságszervező I. Biztonságszervező II. |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
I. Felsőfokon
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | megnevezése | |
5366 | Vagyonőr | |
3521 | Tűzrendész | |
3523 | Rendész | |
3529 | Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások | |
3524 | Polgári védelmi ügyintéző, csoportvezető Biztonságtechnikai feladatkör Rendvédelmi feladatkör |
II. Középfokon
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | megnevezése | |
5366 | Vagyonőr | |
3521 | Tűzrendész | |
3523 | Rendész | |
3524 | Polgári védelmi ügyintéző Biztonságtechnikai feladatkör Rendvédelmi feladatkör |
3. A munkaterület leírása
A biztonságos működés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok külön vagy összevont munkakörben történő ellátásával, elsősorban az oktatási és kulturális ágazathoz tartozó területen és intézményekben. Szaktudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján képes gazdálkodó szervezetek fenti hasonló igényű feladatainak ellátására is, ha azt külön jogszabály nem tiltja.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A biztonságszervezői foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok:
- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.
- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.
- Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az oktatás megszervezése, munkavédelmi szabályzat elkészítése.
- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, meglétük ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.
- Polgári védelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatások tartása, katasztrófa-elhárítási tervek készítése.
- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.
Rendészet-vagyonvédelem, őrzés
Biztonságszervező II. (középfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a vagyonvédelem technikai eszközeinek működési alapelveit, alkalmazási területeit,
- a különböző objektumok őrzési rendszereit, módszereit,
- a pénz- és értékszállítás és őrzés megoldásait,
- az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának főbb szabályait,
- a fegyveres szolgálat ellátásának szabályait,
- az őrségi okmányokat, dokumentációkat,
- a személyvédelem alapismereteit,
- a rendezvények biztosításával kapcsolatos feladatokat,
- a bombariadó és rendkívüli esemény során teendőket,
- a rendészetre, a vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat,
- a rendészeti feladatokat végzők jogait, kötelezettségeit,
- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr és a vagyonőr-rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,
- a kulcsok kezelésének rendjét,
- a személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendjét,
- a portaszolgálat ellátásának szabályait,
- a maroklőfegyverek főbb fajtáit, jogi kategóriáit,
- a maroklőfegyverek, lőszerek jellemzőit és azok használatának, tárolásának és karbantartásának főbb szabályait,
- az egyéb kényszerítő eszközöket, használatuk szabályait,
- a megelőzés fontosságát, főbb módszereit,
- a bűncselekmény észlelésekor szükséges teendőket (helyszín, hatósággal együttműködés stb.).
A biztonságszervező legyen képes
- rendészeti-vagyonvédelmi szabályzat készítésében közreműködni, azt a gyakorlatban alkalmazni,
- a házirendet elkészíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat megjeleníteni,
- a tulajdonban okozott károk esetén a feljelentést előkészíteni,
- rendkívüli események során az élet- és vagyonmentés megszervezésében és a végrehajtásban részt venni,
- a bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatokat elvégezni,
- a porta-, személy- és vagyonvédelmi napi szolgálat irányítására,
- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésére, kíséretére,
- a vagyonvédelem technikai eszközei, rendszerei kezelésére,
- rendezvények biztosítására.
Biztonságszervező I. (felsőfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai és villamosvédelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területüket,
- az elektronikai és más elvű, korszerű védelem kiépítésének sajátosságai, főbb eszközei, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésük szabályait,
- a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit,
- az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit,
- egy átlagos vállalat, intézmény rendészeti-vagyonvédelmi szervezetének felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit,
- a vagyon vagy biztonsági őrség szervezésének főbb szempontjait,
- az őrszolgálatos személyek kötelezettségeit, jogait,
- a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait,
- a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét,
- a vagyonvédelem, rendészet terén illetékes hatóságokat, szervezeteket, a velük való együttműködés módozatait,
- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr és a vagyonőr-rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,
- a kriminológia és a kriminalisztika fogalmát,
- a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja
- a személyvédelem megszervezésének módszereit,
- a vagyonvédelmi őrkutyák tartásának szabályait,
- a maroklőfegyverek, lőszerek, illetve egyéb kényszerítő eszközök használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait,
- az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezési módjait,
- az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket (megbízó, megbízott, felelősség stb.),
- az őrzést segítő távfelügyeleti továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket,
- a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait,
- a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét,
- a rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések módszereit,
- a biztonságot növelő szolgálat ellátásának szabályait,
- a konfliktuskezelést és a vezetés pszichológiáját,
- a rendészetre, a vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.
A biztonságszervező legyen képes
- rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni,
- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására,
- őrségi okmányokat, dokumentációkat készíteni,
- a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni és lebonyolításában részt venni,
- a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni,
- a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni,
- a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni,
- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni,
- biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni,
- minősített időszakban helytállni, rendkívüli feladatok megoldásában öntevékenyen részt vállalni.
Tűzvédelem
Biztonságszervező II. (középfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a tűzvédelmet alátámasztó jogszabályok rendszerét,
- az égés feltételeit, paramétereit,
- az ismertebb oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, égéskésleltetési módszereket,
- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,
- a tűzjelző berendezések célját, jellemző felépítését,
- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőfelszereléseket,
- a kismotor fecskendők, a vízvételezési helyek használatának szabályait,
- a tűzmegelőzés feladatait,
- a tűzoltás során megoldandó főbb feladatokat,
- az anyagok tűzveszélyességi osztályait, a tűzveszélyességi besorolás szabályait,
- a veszélyességi övezetek meghatározását, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentőségét,
- a hő és a füst elvezetésének szabályait,
- a kiürítési útvonalak jelentőségét, kijelölésük elvét,
- a villamos berendezések létesítésének elemi szabályait,
- a villámvédelem jelentőségét, főbb követelményeit,
- a gépjárművek tűzvédelmi szabályait,
- a raktározási tűzvédelmi előírásait,
- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
- a tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályait,
- a tűzoltó vízforrások karbantartásának módszereit,
- a tűzjelzés módszereit, követelményeit,
- az oktatási, művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladatait.
A biztonságszervező legyen képes
- tűzriadóterv készítésére,
- tűzvédelmi szabályzat kidolgozására kisebb intézményeknél,
- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére,
- a tűzvédelmi megelőző tevékenységre, annak szervezésére,
- az ellenőrzések végrehajtására,
- a tűzjelző berendezések kezelésére,
- tűzoltó berendezések és felszerelések használatára.
Biztonságszervező I. (felsőfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a termodinamikai alapfogalmakat,
- az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát,
- az egyes oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, az égéskésleltetés módszereit,
- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők gázveszélyjelzők működési elveit,
- a tűzjelző berendezések felépítését,
- a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltó, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb igénybevételi módjait,
- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket,
- a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását,
- a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban,
- a tűzveszélyesség jellemzőit,
- az anyagok tűzveszélyességi osztályait,
- a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket,
- az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását,
- a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét, az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit,
- a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait,
- az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja
- a tűz elleni védekezés jogszabályait,
- a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó kézi tűzoltó berendezéseket,
- a tűzveszélyességi besorolás szabályait,
- a veszélyességi övezetek, a veszélyes zónák meghatározását, kijelölését,
- a tűzterhelés-számítás módszerét,
- a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,
- a tűzoltási, felvonulási utat, kijelölésének módszereit,
- a szellőztetés és a csatornahálózat használatának szabályait,
- a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait,
- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,
- a raktározás tűzvédelmi előírásait,
- a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
- a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit,
- a tűzjelzés követelményeit.
A biztonságszervező legyen képes
- tűzvédelmi szabályzat, és
- tűzriadóterv készítésére,
- tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására,
- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására,
- tűzveszélyességi besorolás készítésére,
- tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére,
- tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére,
- az oktatási intézmények tűzvédelmi feladatai megszervezésére és ellátására,
- a művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzvédelmi feladatai megszervezésére és ellátására
- tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani,
- a tűzjelző berendezéseket üzemeltetni,
- tűzoltó eszközök, felszerelések használatára.
Munkavédelem, egészségvédelem
Biztonságszervező II. (középfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi jogszabályok rendszerét,
- a munkavédelmi eljárásokat, a munkavédelmi ellenőrzés módszereit, dokumentálását,
- az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályait,
- a munkavédelmi oktatás tartalmát,
- az ismertebb baleseti veszélyforrásokat ágazatonként,
- a szellőzés, fűtés, klimatizálás módszereit,
- a zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjait,
- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait,
- az anyagmegmunkálás és anyagmozgatás jellemző veszélyforrásait,
- a munkaélettan, a munkaegészségügy fogalmát,
- a környezetkárosítás hatásait,
- az egészségre ártalmas és veszélyes ismertebb anyagok csoportjait, azok jellemző hatásait.
A biztonságszervező legyen képes
- munkavédelmi szabályozás készítésében közreműködni, azt a gyakorlatban alkalmazni,
- munkabaleset-kivizsgálási jegyzőkönyvet készíteni,
- az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályait a gyakorlatban alkalmazni,
- a munkabalesetek megelőzése érdekében tevékenykedni,
- a munkavédelmi ellenőrzésen közreműködni, jegyzőkönyvet készíteni,
- a biztonságtechnikai vizsgálatokban részt venni,
- a védőeszközök karbantartását szervezni, abban részt venni.
Biztonságszervező I. (felsőfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét,
- a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket,
- a szellőzés-fűtés és klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit,
- a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait,
- a világítástervezés és a színdinamika alapjait,
- a megbízhatóság-elmélet alapjait,
- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat,
- az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálások főbb veszélyforrásait,
- a munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmait,
- a környezetkárosító anyagait, azok hatásait,
- a környezetvédelem jelentőségét, megvalósulása ismertebb eljárásait,
- az egészségre ártalmas és veszélyes anyagok fontosabb csoportjait, azok jellemző hatásait,
- a foglalkozási megbetegedések leggyakoribb okait.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja
- a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy jogszabályait,
- a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok gyakorlatát,
- a munkabaleset kivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát,
- a munkahelyek komplex értékelésének módszereit,
- a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját,
- az anyagmozgatás biztonságtechnikáját,
- az egyéni védőeszközök kiválasztását és használatának előírásait,
- a munkavédelmi eljárások lebonyolítási rendjét,
- a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit,
- az elsősegélynyújtás és az újraélesztés szabályait,
- a testnevelési és a sporteszközök használatának szabályait.
A biztonságszervező legyen képes
- munkavédelmi szabályozást készíteni,
- munkabalesetek kivizsgálásában részt venni, jegyzőkönyvet készíteni,
- üzembe helyezési eljárást, munkavédelmi ellenőrzést szervezni és dokumentálni,
- a munkahelyek komplex, ergonómiai értékelésére,
- munkabaleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre,
- a védőeszközök karbantartásának tervezésére és szervezésére,
- az elsősegélynyújtásra,
- a környezetvédelem érdekében tevékenykedni,
- az oktatási intézmény munkavédelmi feladatai megszervezésére és elvégzésére,
- a kulturális intézmények munkavédelmi feladatai megszervezésére és elvégzésére.
Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás
Biztonságszervező II. (középfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a polgári védelem jogszabályrendszerét,
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás főbb feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a honvédelmi kötelezettség tartalmát,
- a polgári védelmi tervek, dokumentációk tartalmát,
- a polgári védelem főbb anyagi, technikai eszközeit,
- az egyéni védőeszközöket, azok használatának módját, eseteit,
- a minősített időszakok fogalmát, tartalmát,
- a katasztrófák fajtáit,
- a rendkívüli események bekövetkezése esetén a teendőket.
A biztonságszervező legyen képes
- polgári védelmi, felkészítési okmányok, dokumentációk készítésében részt venni,
- az egyéni védőeszközök használatára, azok oktatására, kiosztásának megszervezésére,
- a vegyi anyagokat kimutató eszközök, sugárszintmérő eszközök használatára,
- polgári védelmi eszközök, anyagok szakszerű tárolására,
- rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tevékenység megszervezésében és végrehajtásában részt venni.
Biztonságszervező I. (felsőfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a honvédelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét,
- a polgári védelmi tervek rendszerét, tartalmát,
- a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését,
- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit,
- a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét,
- az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit,
- a sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközeit,
- a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket,
- a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát,
- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,
- a katasztrófa fogalmát, fajtáit, jellemzőit.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja
- a polgári védelem és katasztrófa-elhárítás jogszabályait,
- a polgári védelmi tervekből adódó feladatok ellátásának szervezését,
- a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit,
- a rendkívüli események bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat,
- a polgári védelmi képzések és kiképzések elveit és módszereit.
A biztonságszervező legyen képes
- a védelmi felkészülési, polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat szakmai útmutatás szerint elkészíteni,
- az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni,
- az egyéni védőeszközöket használni,
- a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni,
- rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.
Gazdaság, vezetés, szervezés
Biztonságszervező II. (középfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a piacgazdaság működésének, alapelvét, sajátosságait,
- a piac fogalmát, főbb szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,
- a piac működésének sajátosságait,
- a vállalkozás, kockázat, a költség, az eredmény, a haszon fogalmát,
- a adók fajtáit, rendeltetését, a törvény alapelveit,
- a szervezés célját, néhány módszerét,
- a legismertebb vezetési módszereket,
- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, az adathordozókat,
- az iroda- és munkaszervezés alapelveit,
- a vagyon és a tőke közötti különbséget, szerepüket a gazdaságban,
- az állam szerepének néhány jellemző megnyilvánulását a gazdasági folyamatokban,
- az ismertebb vállalkozási formákat, ismérveiket.
Biztonságszervező I. (Felsőfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a piacgazdaság működési rendjének sajátosságait,
- a piac fogalmát, szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,
- a vagyon és a tőke különbségét, szerepét a gazdaságban,
- a fedezeti elvet, alkalmazásának szemléltetését,
- a vállalkozás és a kockázat fogalmát,
- az állam szerepét a gazdaságban,
- a számviteli rend célját, rendező elveit,
- az adók fajtáit, rendeltetését, az adótörvény alapelveit,
- a vezetés funkcióit, a vezetési módszereket, az empátia szerepét a vezetésben,
- a menedzsment fogalmát, szerepét,
- a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit,
- a kommunikáció jelentőségét, módjait,
- a hierarchikus rend lényegét, a felelősség érvényre juttatásának főbb módszereit,
- a különböző oktatási rendszereket,
- a szervezés eszközrendszerét, főbb módszereit,
- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, alkalmazása jellemző területeit,
- a különböző adathordozókat,
- az ismertebb szoftverek jellemzőit,
- az átlagos számítógépes munkahely felépítését,
- az adatvédelem elveit és gyakorlatát,
- az informatika fogalmát,
- az iroda- és munkaszervezés elveit és módszereit,
- a folyamatszabályozás elveit és módszereit,
- a legitim gazdasági társasági formákat, jellemzőiket, csoportosításukat.
Jogi ismeretek
Biztonságszervező II. (középfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a Magyar Köztársaság államformáját, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét,
- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,
- az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket,
- a jogforrások hierarchiáját,
- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,
- a polgári jog alapelveit, a Ptk. szerkezeti felépítését,
- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,
- a szerződés fogalmát, alanyait, a szerződés tartalmára vonatkozó főbb előírásokat,
- a birtokvédelem főbb eszközeit,
- a személyhez fűződő jogokat, védelmének lehetőségeit,
- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),
- a büntetőjog fogalmát, a Btk. szerkezeti tagozódását,
- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,
- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,
- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,
- a kényszer, a fenyegetés értelmezését,
- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,
- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat,
- a közigazgatási eljárásba vont jellemző ügyeket.
Biztonságszervező I. (Felsőfokú)
A biztonságszervező ismerje
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését,
- a hatalmi ágak felsorolását, szétválasztásuk alapelveit,
- az Országgyűlés és a Kormány működési rendszerét, jog- és hatáskörét,
- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,
- az alapvető állampolgári jogokat, kötelességeket,
- a jog és a jogrendszer meghatározását, tagozódását,
- a polgári jog alapelveit, a Ptk. szerkezeti felépítését,
- a személyhez fűződő jogokat, védelmük lehetőségeit,
- a szerződés fogalmát, alanyait,
- a szerződés létrejöttére, alakiságára vonatkozó főbb szabályokat,
- a szerződés módosításának szabályait, megszegésének főbb következményeit,
- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,
- a birtokvédelem főbb eszközeit, módszereit,
- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),
- a Btk. szerkezeti felépítését, a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,
- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,
- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,
- a kényszer és a fenyegetés értelmezését,
- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,
- a magánlaksértés, a személyes szabadság megsértésének törvényi tényállását,
- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.
A vizsgára bocsátás feltételei:
- Középfokú vizsga esetén
= a tanfolyamon való részvétel igazolása,
= középiskolai bizonyítvány bemutatása, vagy legalább szakmunkás-bizonyítvány és 3 évi munkaviszony igazolása rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz-, munka- vagy polgári védelmi munkakörben.
- Felsőfokú vizsga esetén
= a tanfolyamon való részvétel igazolása,
= középiskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a munkaviszony igazolása helyett középfokú biztonságszervező tanfolyami végzettség.
Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével vagy felmérő dolgozatokkal adnak számot.
A tanulmányok befejezését követően szakmai képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki
- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg,
- beszámolási kötelezettségeinek eleget tett.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Biztonságszervezési és Üzemgazdasági Főosztálya által kiadott központi tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdéscsoportra kell feleletét írásban benyújtania, amelyre középfokú vizsga esetén 2 óra, felsőfokú vizsga esetén 3 óra áll rendelkezésre.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.
- Tűzvédelem.
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.
- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás, védelmi felkészítés, országmozgósítás.
- Jogi ismeretek.
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
Gyakorlati vizsga
Középfokon:
A gyakorlati vizsga helyzetgyakorlat bemutatásából áll. A gyakorlati vizsga feladatait a képző intézmény állítja össze, és hagyatja jóvá a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- Tűzoltó készülékek kezelése.
- Rendészeti helyzetgyakorlatok.
- Munkavédelmi eszközök használata.
- Polgári védelmi eszközök, védőfelszerelések használata.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakmai vizsgabizottság a bemutatott helyzetgyakorlat alapján állapítja meg. A vizsgabizottság figyelembe veheti a képző intézmény által igazolt gyakorlati érdemjegyet.
Felsőfokon:
A gyakorlati vizsga a középfokra meghatározott helyzetgyakorlat bemutatásából és szakdolgozat elkészítéséből, valamint annak a szakmai vizsgabizottság előtt való megvédéséből áll.
A dolgozat témája komplex, a feldolgozás során bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. Az alkalmazásnak ki kell terjednie a problémameghatározásra, a cél kitűzésére, a kiválasztott eszközökre, a végrehajtás módjára.
A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény határozza meg, legkésőbb a vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.
A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - minimum 15 oldal.
A vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.
A vizsgadolgozat megvédése során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga feladatait központi, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Biztonságszervezési és Üzemgazdasági Főosztálya által kiadott tételsor tartalmazza.
A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként 1-1 kérdést (kérdéscsoportot) húz.
Felkészülési idő: 20 perc.
A szakmai képesítő vizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.
- Tűzvédelem.
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.
- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás, védelmi felkészítés, országmozgósítás.
- Jogi ismeretek.
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
3. A vizsga értékelése
A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyekről.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Az elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet. Kettőnél több ismétlés esetén szakképesítő bizonyítvány már csak újabb tanfolyamot követő sikeres vizsga után adható.
A munkavédelem tárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.
A vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény alapján a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete tartalmazza.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
Szakképesítő vizsgára felkészítő tanfolyam szervezésére és lebonyolítására, a 2/1997. (I. 22.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben, vagy Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a vizsgarész vagy tantárgy vizsgája alól felmenthető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 38. sorszáma alatt kiadott általános menedzser szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[32]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 39. sorszáma alatt kiadott kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[33]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 40. sorszáma alatt kiadott multimédia-fejlesztő szakképesítés szakmai és vizsga követelménye[34]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 41. sorszáma alatt kiadott hangosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[35]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 42. sorszáma alatt kiadott hangmester szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[36]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 43. sorszáma alatt kiadott világosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[37]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 44. sorszáma alatt kiadott színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet-kezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[38]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 45. sorszáma alatt kiadott levéltári kezelő/iratkezelő és irattáros, segédlevéltáros szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[39]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 46. sorszáma alatt kiadott könyvtáros asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[40]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 47. sorszáma alatt kiadott felsőfokú könyv- és papírrestaurátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[41]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 48. sorszáma alatt kiadott múzeumi preparátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[42]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 49. sorszáma alatt kiadott múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[43]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 50. sorszáma alatt kiadott artista szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[44]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 51. sorszáma alatt kiadott pantomimes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[45]
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 52. sorszám alatt kiadott zenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 04
2. A szakképesítés megnevezése: zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)
A) KLASSZIKUS MŰFAJ
I. Hangszeres szak
klasszikus zenész (furulya-blockflöte)
klasszikus zenész (fuvola)
klasszikus zenész (oboa)
klasszikus zenész (klarinét)
klasszikus zenész (fagott)
klasszikus zenész (kürt)
klasszikus zenész (trombita)
klasszikus zenész (harsona)
klasszikus zenész (tuba)
klasszikus zenész (szaxofon)
klasszikus zenész (ütőhangszer)
klasszikus zenész (hárfa)
klasszikus zenész (gitár)
klasszikus zenész (cimbalom)
klasszikus zenész (csembaló)
klasszikus zenész (zongora)
klasszikus zenész (orgona)
klasszikus zenész (harmonika)
klasszikus zenész (hegedű)
klasszikus zenész (mélyhegedű)
klasszikus zenész (gordonka)
klasszikus zenész (gordon)
II. Zeneelmélet-szolfézs szak
klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)
III. Zeneszerzés szak
klasszikus zenész (zeneszerzés szak)
IV. Hangkultúra szak
klasszikus zenész (hangkultúra szak)
B) JAZZ MŰFAJ
jazz zenész (gordon)
jazz zenész (harsona)
jazz zenész (gitár)
jazz zenész (billentyűs hangszerek)
jazz zenész (szaxofon, klarinét)
jazz zenész (trombita)
jazz zenész (dob)
jazz zenész (zongora)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások | |
3724 | vendéglátóhelyi zenész | |
3723 | népzenész |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A zenész képzettségű muzsikus - a képesítésében megjelölt szakterületen - mint hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja, zongorakísérő, continuo-játékos aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. Végezhet zeneszerzői jellegű feladatokat, feldolgozásokat, átiratokat, hangszereléseket készíthet. A közművelődés terén betölthet műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, táncegyüttesek kíséretének ellátásában, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban. A zenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
OKJ azonosító száma | OKJ megnevezése |
52 1822 01 | egyházzenész |
52 1822 02 | énekes |
52 1822 03 | népzenész |
54 1822 01 | szórakoztató zenész |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A) KLASSZIKUS MŰFAJ
I. Hangszeres szak
I/1. Hangszerjáték
A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:
Rendelkezzék a jelölt:
- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,
- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral.
Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni.
Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete, elméleti és technikai felkészültsége alapján legyen képes a zeneművek önálló megtanulására és hozzáértő megszólaltatására.
Rendelkezzék:
- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,
- koncentráló- és kontrollálóképességgel.
Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.
Ismerje hangszere hagyományát, repertoárját és az újabb törekvéseket.
Rendelkezzék a hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.
Furulya-blockflöte
A jelölt ismerje:
- hangszere történetét,
- hangszere irodalmát,
- f-c""-ig (in f) kromatikusan a fogásokat,
- a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,
- a különböző fogásrendszereket (reneszánsz, barokk, angol, német),
- a korabeli hangolásokat és intonációs rendszereket,
- a különböző zenei korszakokat és stílusokat; ezen belül az olasz, német, francia barokk jellemző vonásait,
- az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét, a számozott basszust,
- a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Ganassi, Hotteterre, Quantz stb.),
- a hangszer avantgarde irányzatait,
- a legjelentősebb előadóművészeket,
- és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.
Legyen képes:
- a természetes, könnyed hangszerkezelésre,
- megfelelő légzéstechnika alkalmazására,
- a levegő tudatos beosztására,
- vibrato-mentes hang képzésére,
- különböző vibratók (ujj-, ajak- és "rekesz-vibrato" különböző tempójú és szélességű, tudatos alkalmazására,
- minden, a furulyán használható artikuláció (t, d, r, l) és a duplanyelvindítás egyenletes és egyenlőtlen (inegal) alkalmazására,
- a különböző stílusoknak megfelelő artikulációk helyes megválasztására és alkalmazására,
- segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,
- a különböző stílusoknak megfelelő kötelező és szabad díszítések alkalmazására,
- értelmesen tagolt, kifejező előadásra,
- a zeneművek önálló megtanulására,
- repertoárjának állandó bővítésére,
- repertoárja nagy részének kotta nélkül való előadására.
Rendelkezzék:
- hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,
- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral,
- összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,
- fürge szimpla-nyelvtechnikával (min. 500/perc, legalább néhány ütemen át),
- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,
- koncentráló- és kontrollálóképességgel,
- szereplési rutinnal,
- a kamarazenei játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, alkalmazkodóképességgel,
- a hangszerei és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.
Tudjon:
- tisztán intonálni,
- pontos ritmusban játszani,
- a különböző hangolású furulyákon különböző kulcsokban és oktávtranszpozíciókban játszani,
- kromatikus és egészhangú skálákat, továbbá dúr és moll hangsorokat játszani 7 # és 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f-a""-ig (in f).
Fuvola
A jelölt legyen képes:
- a hangszerét könnyedén kezelni,
- önálló munkára,
- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,
- a tiszta intonációra, pontos ritmusra,
- szép vibrátóra,
- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,
- a levegő tudatos beosztására,
- saját, de a stílusnak megfelelő artikuláció kialakítására,
- értelmes, tagolt, árnyalt előadásra.
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját,
- irodalmát,
- a jelentősebb előadóművészeket,
- a zenei stílusok jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét,
- a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Quantz, Hotteterre).
Rendelkezzék:
- művészi szándékú zenei képzelőerővel,
- formálókészséggel,
- biztos memóriával,
- szereplési rutinnal,
- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges.
Tudjon:
- zenei darabot elemezni (formailag, összhangzattanilag; feszültség, oldás felismerése),
- önálló kadenciát írni,
- különféle játékmódokban fuvolázni: staccato, legato, tenuto, portato stb.,
- egyszerűbb szerelési munkát végezni hangszerén.
Oboa
A jelölt ismerje:
- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,
- hangszere múltját, irodalmát (a szóló- és kamaraműveket, a legfontosabb zenekari szólamokat), a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- az egyetemes zenekultúra alapműveit,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Ismerje a hangszerét és
- tudjon megoldani apróbb mechanikai problémákat,
- saját nádon fújjon.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, a sima kötés megvalósítására,
- a hangszerregiszterek színkülönbségeit kiegyenlítve, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval játszani,
- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására,
- a fürge szimpla-nyelvtechnika megvalósítására, a kettős nyelvütés használatára,
- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező hangon (gyors tempóban, staccato játékban is),
- az előadási darabokat fejből játszani,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,
- különböző stílusú zenekari művek oboa szólamainak, szólóinak eljátszására.
Tudjon:
- a hangszerén a kis b-től a háromvonalas g-ig, egyenletes ujjtechnikával játszani,
- előadási darabokat korhű díszítésekkel, lassú tételeket stílusos variációkkal előadni,
- romantikus műveket játszani, a vibrato differenciált alkalmazásával.
Rendelkezzék:
- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- biztos memóriával,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.
Klarinét
A jelölt ismerje:
- a klarinét rövid történetét, irodalmát, a legjelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a hangszer irodalmában előforduló stíluskorszakok, a klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílusok jellemző vonásait, a játszott művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes:
- tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,
- hangsorokat játszani az összes hangnemben, beleértve a kromatikus és az egészhangú skálákat a kis e-től a háromvonalas a-ig,
- játszani a skálajáték variációit, a felbontásokat, a hangközöket a kvintekig,
- kielégítően hangot indítani az egész játszott hangterjedelemben a staccatótól a tenutóig,
- széles dinamikai skálán játszani kiegyenlített hangon a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett,
- technikailag és zeneileg arra, hogy igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködjék.
Ismerje:
- a leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését,
- a különböző előadási jelek jelentését, és tudja azt megvalósítani a hangszerén,
- a zenekari játék alapvető kívánalmait.
Tudjon:
- biztosan memorizálni, a megtanult darabok többségét kotta nélkül játszani,
- biztosan transzponálni elsősorban C-be,
- biztosan lapról olvasni.
Legyen fogalma a nádfaragásról, tudjon előre elkészített nádakat a fúvókájára igazítani.
Legyen igénye az előadási darabok ideális megformálására.
Alakuljon ki játékában az egyéni és művészi képességek összhangja.
Tudjon a technikai eszközök, a művészi kifejezésmód és stílusismeret birtokában maradandó zenei élményt nyújtani.
Fagott
A jelölt ismerje:
- hangszerét, tudjon megoldani apróbb mechanikai problémákat (párnacsere, rugóigazítás stb.),
- a nádfaragás alapjait, tudjon nádat gyalulni, felkötni, megfaragni és igazítani,
- a hangszer múltját, irodalmát (a szóló- és kamaraműveket, a legfontosabb zenekari szólamokat), a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét,
- az egyetemes zenekultúra alapműveit.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- a hangszerregiszterek színkülönbségeit kiegyenlítve, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval játszani,
- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására, ismerje a dupla-nyelvtechnika alapjait,
- életkorának, képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező hangon (gyors tempóban, staccato játékban is),
- az előadási darabokat fejből játszani,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,
- zenekari művek fagott szólamainak, szólóinak eljátszására.
Tudjon:
- a teljes kvintkörben skálázni, megfelelő sebességgel (tercskálák is),
- dúr és moll hármashangzat-felbontásokat, domináns- és szűkített szeptim akkordfelbontásokat tenuto, legato és staccato játszani,
- szép hangon, folyamatosan vibrálni, és ezt a képességét zeneileg indokolt helyen alkalmazni.
Rendelkezzék:
- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- biztos memóriakészséggel,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.
Kürt
A jelölt ismerje
- a hangszer múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- a nagy f és a háromvonalas c között kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,
- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező kürthangon (gyors tempóban, staccato játékmódban is),
- az előadási darabokat fejből játszani,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- az ajaktrilla megvalósítására,
- a kromatikus skála minden hangjára transzponálni,
- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,
- különböző stílusú zenekari művek kürtszólóinak eljátszására.
Rendelkezzék:
- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- biztos memóriakészséggel,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.
Trombita
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes az alapvető funkciók állandó gyakorlására, helyes alkalmazására.
Rendelkezzék megfelelő állóképességgel.
Ismerje a hangképzés folyamatát.
Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.
Tudja:
- az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,
- az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, emlékezetből, 7 képletben (a moll skáláknál az első képletet melodikusan és harmonikusan is).
Harsona
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb szerzők és előadóművészek munkásságát,
- a különböző zenei stílusok jellemző jegyeit,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes megalapozott, kiművelt hangszeres technikájának alkalmazására és önálló továbbfejlesztésére.
Legyen képes a technikai alapelemek, ún.
- a minden regiszterben kiművelt, megfelelő tónusú, megfelelő színezetű harsonahang (ambitus a kontra e-től a kétvonalas f-ig),
- biztonságos, pontos, hibátlan, a mindenkori dinamikával összhangban kivitelezett hangindítás,
- gyors, pontos kézmunkával végrehajtott legatotechnika,
- dupla-, triplanyelv,
- vibrato,
- trilla
a zenei elképzelés megvalósítása által megkövetelt módon való használatára.
Minden rendelkezésre álló eszközzel, lehetőséggel élve igyekezzék nemcsak szűkebb szakterületén, hanem tágabb értelemben véve is kulturált, művelt muzsikussá válni.
Tuba
A jelölt legyen képes:
- a tudatos légzéstechnika alkalmazására,
- az F-tubán való játék tökéletes elsajátítására.
Ismerje:
- a hangképzés folyamatát,
- a hangszer hangterjedelmét kontra e-től az egyvonalas g-ig.
Tudjon legatót játszani:
- a természetes felhangsoron és ventilekkel,
- több felhang kihagyásával.
Tudja a nyelv- és manuális technikát fejlettebb fokon alkalmazni.
Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.
Tudjon gyorsabb tempóban kotta nélkül 7 #, 7 b előjegyzésig skálákat, tört hármashangzatokat, dominánsszeptim-akkordokat és kromatikát játszani.
Ismerje a B-tubát.
Legyen képes különböző korok műveit technikailag, stílushűen megszólaltatni, és legyen képes azok önálló megformálására.
Szaxofon
A növendék ismerje:
- a szaxofon történetét, irodalmát, a legjelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a hangszer irodalmában, valamint az átiratok által előforduló stíluskorszakok (a barokk, klasszikus, romantikus, impresszionista, XX. századi és kortárs zenei stílusok) jellemző vonásait,
- a leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését,
- a különböző előadási jeleket és alkalmazási módjukat.
Legyen képes:
- játszani a skálákat, variációikkal, a hármashangzatokat és szeptimakkordokat felbontásaikkal, valamint a hangközöket a kvintekig; a kromatikus és egészhangú skálákat, valamint a bővített hármashangzatokat;
- esztétikusan, egyenletesen és gyorsan hangot indítani,
- széles dinamikai skálán játszani,
- biztosan alkalmazni az üveghangokat,
- a szóló- és kamarazenei művekben egyaránt technikailag és zeneileg felkészülten szerepelni,
- a színpadi szereplés okozta feszültségen úrrá lenni,
- a hosszabb idejű figyelemösszpontosításra, amely képessé teszi egyes művek emlékezetből való előadására is.
Tudjon:
- biztosan transzponálni C-be,
- biztosan lapról olvasni.
Alakuljon ki fejlett zenei igénye és ízlése. Technikai felkészültsége tegye képessé arra, hogy mindezek tükröződjenek játékában.
Legyen fogalma a helyes nádválasztásról és befújási módról, valamint a nádfaragás alapelveiről.
Ütőhangszerek
A növendék ismerje:
- a szimmetrikus és az asszimetrikus verőfogást,
- mindkét verőfogásnál a helyes koordinációs mozgást,
- a hangszerek (kisdob, üstdob, vibrafon, marimba, harangjáték, nagydob, cintányérok, csörgődob, triangulum, tam-tam, castagnettes stb.) helyes megszólaltatását,
- a különböző verők használatát, és velük a hangszereken történő helyes hangképzést,
- a 2-3 és 4 timpanis játék technikáját,
- dallamhangszeren a 2-3 és 4 verő biztonságos használatát,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét,
- hangszerei múltját, irodalmát,
- az ütőhangszeres irodalom jelentősebb előadóit, szerzőit,
- a hangszerek mechanikai szerkezetét, azok kezelését, ápolását.
Legyen képes tanítványunk:
- a pontos metrumtartásra,
- a dinamikai skála beosztására minden hangszeren,
- a timpani pontos és tiszta hangolására,
- a vibrafon pedáltechnikájának megfelelő alkalmazására,
- a violin- és basszuskulcs olvasására,
- a ritmus- és dallamhangszereken való lapról játszásra,
- 7 #, 7 b előjegyzésig a dallamhangszereken skálákat, hangközöket, akkordokat, akkordfelbontásokat és glisszandót játszani,
- minden hangszeren és azokon különböző tremolók különböző dinamikájú játszására,
- az előforduló ritmusképletek készségszintű felismerésére és eljátszására,
- különböző zenei stílusokban az egyes hangszerek zeneileg helyes és hangszerkezelésileg pontos használatára (pl. kisdob - szimfonikus zenekarban, fúvószenekarban, szólóhangszerként, kamarazenében, menetzenekarban),
- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására,
- biztonságos pódiumjátékra.
Hárfa
A jelölt legyen képes a hangszer biztos kezelésére.
Ismerje és alkalmazza a különböző zenei stílusokat, és azokban a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, prs de la table, arpeggio, csúszások, kéz-, pedál- és kulcs-glissando, fémes hangzás stb.).
Legyen jártas az együttmuzsikálásban (kamarazene, zenekari gyakorlat).
Legyen képes:
- a zeneművek megformálására, összefogására, ezen belül a dallamívek kirajzolására, az árnyalt dinamikai megoldások és a harmóniaváltások érzékeltetésére,
- a karakterdarabok, a hazai és külföldi modern és mai kompozíciók előadására.
Ismerje a jelölt a hangszere történetét és irodalmát, valamint a különböző iskolákat:
- a ma is meghatározó bécsi iskolát (a múlt század végi Kastner és Mosshammer testvérek kezdeményezését),
- a párizsi iskolát, annak jelentősebb etűdjeit és a "hárfás zeneszerzők" műveit,
- az olasz, orosz, spanyol és az amerikai iskolák eredményeinek hatását.
Rendelkezzék megfelelő lapról olvasási és koncentrálási készséggel és legyen képes az igényes, bő tónusú, zengő, zaj- és zörejmentes hárfajátékra.
Gitár
A jelölt ismerje:
- a hangszer múltját, hagyományait (lehetőleg szerezzen jártasságot a lant-tabulatúrák olvasásában),
- a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a renaissance, barokk, klasszikus, romantikus, folklorista, impresszionista és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét,
- és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit,
- a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját (staccato, vibrato, rasgueado, üveghang stb.).
Legyen képes:
- a darabok hibátlan megszólaltatására, azok formai és harmóniai elemzésére, a szólamvezetések pontos megvalósítására,
- repertoárjának állandó bővítésére,
- repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni,
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- az egész fogólapot uralni,
- tiszta, könnyed fekvésváltásra, szép vibrato-játékra és annak stílusos alkalmazására,
- a fontos zenei karakterek megjelenítésére (dolce, cantabile, espressivo, legato, portato, staccato stb.),
- a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására,
- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek önálló készítésére,
- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.
Rendelkezzék:
- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,
- hangszeréhez kapcsolódó repertoárral,
- a művészi szándékú kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,
- kontrollálóképességgel,
- biztos memóriakészséggel,
- koncentrálóképességgel
- szereplési rutinnal,
- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges,
- hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.
Cimbalom
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílus jellemző vonásait, valamint hangszere népzenei vonatkozásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtoklására,
- folyamatos, szép hangon terc-, szext-, oktáv-, decimamenetben skálázni,
- a játszószervezet harmonikus működtetésére a belső hangzásigénynek megfelelő ütésmódokkal, kézrenddel, pedálkezelési technikával,
- életkori sajátosságait, képességeit figyelembe véve a megfelelő zenei anyag korhű, megjelenítő erejű előadására,
- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, technikájának zenei igényen alapuló továbbfejlesztésére,
- a mű stílusának, karakterének megfelelő gondolat, elképzelés kivitelezésére.
Rendelkezzék:
- tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadó- és formálókészséggel,
- magas fokú technikai biztonságérzettel,
- a figyelem legmagasabb szintjével, biztos memorizáló készséggel,
- fejlett hallással, önellenőrző készséggel,
- a társas zenélés alapjául szolgáló lapról olvasási készséggel.
Csembaló
A jelölt rendelkezzék:
- alkotó és gazdag képzelőerővel, kellő szabadsággal, szuggesztív előadói és koncentrálóképességgel,
- biztos technikai tudással, s a darabok tanulásához és megformálásához szükséges önállósággal,
- megbízható ízléssel és stílusismerettel.
Tudjon:
- a csembalón tisztán, kifejezően és a megfelelő tempóban játszani,
- különféle hangszíneket, billentéseket és karaktereket alkalmazni,
- faksimile és urtext kottákból önállóan dolgozni.
Ismerje
- hangszerének mechanikáját, történetét és irodalmát,
- a hangolás alapjait,
- a reneszánsz, barokk és klasszikus kompozíciós technikákat, a barokk tánctételeket,
- a kortól és nemzetiségtől függő stílusjegyeket,
- a continuo-játék alapjait,
- a különféle notációs és ornamentális hagyományokat, a különböző kulcsokat,
- az improvizáció lehetőségeit.
Legyen képes előadási darabok megszólaltatásával művészi élményt nyújtani.
Zongora
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét,
- a leghitelesebb forrásokat, Urtext-kiadásokat,
- a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, értelmezését.
Legyen képes:
- a természetes, oldott hangszerkezelésre,
- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- a zongorajáték alapformáit (skálák, gyakorlatok stb.) minden hangnemben otthonosan játszani,
- a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,
- a legfontosabb zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- a pedálok tudatos és változatos használatára,
- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendeket önállóan készíteni,
- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket megjelenítő, kifejező előadására.
Rendelkezzék:
- a művek helyes tempóban és pontos ritmusban történő megvalósításához szükséges hangszeres ügyességgel, virtuozitással,
- művészi szándékú zenei kifejezést eredményező képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,
- biztos memóriával,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- lapról olvasási készséggel, mely alkalmas zongoraművek vázlatos, de folyamatos eljátszására,
- az együttes zenélés alapkövetelményeivel (kamarazene, zongorakíséret).
Orgona
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, történetét, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a különböző zenei stílusok jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét,
- a leggyakrabban használt zenei műszavakat és előadási jeleket,
- a díszítések különböző fajtáit,
- a regisztrálás alapvető szabályait.
Legyen képes:
- különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani,
- az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,
- a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására,
- a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,
- a művek karakterének megfelelően regisztrálni,
- saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendek önálló készítésére,
- repertoárját állandóan bővíteni.
Rendelkezzék:
- művészi kifejezést lehetővé tevő alkotó képzelőerővel, előadói és formálókészséggel,
- a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, célszerű hangszeres mozgásokkal,
- koncentrálóképességgel,
- fejlett hallási kontrollal,
- lapról olvasási készséggel,
- a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral,
- megfelelő gyakorlási módszerrel.
Harmonika
A jelölt ismerje:
- a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,
- a B. B. manuál használatát,
- a jobb kéz, valamint a B. B. manuál akkordtechnikájának alapjait,
- a gyors kéztechnika alapjait, a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját.
Legyen képes a pontos levegőgazdálkodásra, az egyenletes légszekrényvezetésre, a pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint az egyenletes crescendo, decrescendo ívek megvalósítására.
Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.
Ismerje a repetíciós (shake) technikát, valamint a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait.
Tudjon a művek karakterének megfelelően regisztrálni.
Legyen képes a két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására, a többszólamú művekben a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra.
Ismerje a hangszer koncertirodalmát.
Tudjon nagyobb terjedelmű műveket előadni, valamint kamarazenében - elsősorban más zenekari hangszerekkel - közreműködni.
Tudjon műveket önállóan is elsajátítani.
Legyen képes a művészi kifejezésmód, a megfelelő stílusismeret és a technikai felkészültségének birtokában zenei élményt nyújtani.
Tudja az előadási darabok többségét emlékezetből játszani.
Legyen igénye a zeneművek ideális megformálására.
Rendelkezzék a jelölt megfelelő alaptónussal.
Tudjon ritmikailag pontos, stílusos díszítéseket játszani.
Ismerje a művek harmóniai, formai szerkezetét, valamint e játszott művek stílusjegyeit.
Legyen képes a jelölt mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt hangon játszani, a zeneművek érzelmi tartalmát átélni.
Legyen képes a szubjektív zenei élményét esztétikailag igényesen kifejezni.
Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását, képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint előadókészsége érettségét.
Ismerje a legfontosabb zenei műszavakat.
Legyen képes saját kézalkatának megfelelő, célszerű ujjrendeket készíteni.
Tudjon pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, a ritmus, az ujjrend, a légvezetés, a regisztrálás pontos figyelembevételével.
Hegedű
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus és romantikus stílus jellemző vonásait, a kortárs zenei irányzatokat,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- az egész fogólapot uralni,
- a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra,
- a különböző skálákat 3 és 4 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,
- kiművelt kettősfogás-technikával terc-, szext-, oktáv-, decima- és váltott oktávskálák játékára,
- az adott mű kifejezését szolgáló differenciált vibrato alkalmazására,
- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,
- a legfontosabb zenei karakterek - dolce, cantabile, espressivo, risoluto - megjelenítésére,
- az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére,
- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.
Rendelkezzék:
- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- biztos memóriakészséggel,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel.
Brácsa
(kötelező tárgy a hegedű szakosok számára)
A jelölt ismerje az altkulcsban való kottaolvasást és legyen képes azt a folyamatos játékban alkalmazni.
Legyen képes:
- a tiszta intonáció érdekében a fogólapon tudatos helyezkedő-műveletekre,
- a tiszta fekvésváltásokat alkalmazni és azokat a zenei folyamatokba beilleszteni,
- az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására,
- tudatosan végrehajtani a húrváltó és vonóváltó műveleteket,
- folyamatosan és szép hangon vibrálni.
Ismerje és tudja alkalmazni a zenei alapkaraktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.
Brácsa
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zene jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- a különböző hangsorokat 3 oktávon át akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,
- kiművelt kettősfogás-technikával terc-, kvart-, kvint-, szext-, szeptim- és oktávskálák játékára,
- különböző módon vibrálni,
- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,
- a legfontosabb zenei alapkarakterek megjelenítésére,
- ezen karaktereknek megfelelő alapvonások alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- az adott zenei stílusnak megfelelő ujjrendek és vonások önálló elkészítésére,
- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, értelmesen tagolt, kifejező előadására.
Rendelkezzék:
- képzett hallással,
- biztos memóriával,
- koncentrálóképességgel és szereplési gyakorlattal,
- olyan lapról olvasási készséggel, amely mind a kamarazenei, mind a zenekari játékhoz szükséges.
Gordonka
A jelölt legyen képes tisztán:
- 4 oktáv terjedelemben, gyors tempóban, egyenletesen skálákat és hármashangzatokat,
- terceket és szexteket kettősfogással,
- tartalmas alaphangon, elég széles dinamikai skálával, megbízható intonációval, élő ritmusban,
- p és f dinamikában kantilénaíveket játszani.
Tudjon:
- a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,
- kifejezően, minden ujjal vibrálni.
Ismerje az egyes fekvések és fogásmódok topográfiáját, és az váljék játékában fokozatosan ösztönössé.
Legyen képes:
- gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,
- mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergőjátékra,
- a zenei agogikák helyes kivitelezésére.
Ismerje
- az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,
- a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.
Legyen képes:
- a ritmikus zenei problémák megoldása érdekében a jobb és a bal kéz könnyed mozgásainak, játszómechanizmusának összehangolására,
- a dinamikai árnyalatokat kiterjeszteni intenzív pp felé, valamint jól hangzó meleg forte, szükség esetén risoluto ff hangzásig.
Sajátítsa el a zenei alapkaraktereket:
- dolce,
- espressivo,
- risoluto,
- grazioso.
Ismerje:
- a barokk,
- a klasszikus,
- a romantikus,
- a kortárs zene stílusjegyeit, és legyen azon technikai eszközök birtokában, amelyek a különböző művek hiteles megszólaltatásához szükségesek.
Legyen tisztában a játszott művek:
- formai felépítésével,
- frazeálási helyeivel.
Bírjon életkorának és tudásszintjének megfelelő önállóságot is:
- a játszandó művek kiválasztásához,
- az egyéni elképzeléseinek és fizikai (kézalkati stb.) lehetőségeinek figyelembevételével készítendő vonások és ujjrendek megalkotásához.
Rendelkezzék a zenei mondanivaló megvalósításához szükséges:
- képzelőerővel,
- előadói készséggel,
- technikával,
- biztos zenei memóriával,
- koncentrálóképességgel,
- szereplési rutinnal.
Nagybőgő
A jelölt értse a tanult technika lényegét (a kéztartástól az ujjrendig) és legyen képes azt később önállóan is alkalmazni.
Legyen képes:
- tisztán és pontosan játszani,
- az alapvonások (artikulációk) sokrétű alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- folyamatosan, szép hangon vibrálni,
- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,
- ujjrendek és vonások önálló készítésére,
- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra.
Rendelkezzék:
- igényes és fejlett hallással, precíz ritmusérzékkel,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- biztos memóriával,
- jó lapról olvasási készséggel.
Ismerje:
- a nagybőgő múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,
- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zene jellemző vonásait,
- a művek formai és harmóniai szerkezetét.
Tanulmányai végén a tanuló rendelkezzék olyan komplex tudással, hogy zenekarban vagy kamarazenei együttesben tudjon az elvárásoknak megfelelően közreműködni.
I/2. Szolfézs
Rendelkezzék a jelölt:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),
- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.
I/3. Zeneelmélet
Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.
Írásbeli követelmények:
A szakmai vizsga anyagának megfelelően:
- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
Szóbeli követelmények:
- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),
- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),
- szekvenciák memorizálása, transzponálása,
- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,
- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,
- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,
- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).
I/4. Zongora kötelező tárgy
A zongora, orgona és hárfa szakos jelöltek kivételével.
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani:
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).
Hárfa és orgona szakosok részére
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani:
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).
Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):
- Bach: Két- és háromszólamú invenciók
- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet)
- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet
I/5. Zenetörténet (zeneirodalom)
A jelölt:
- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,
- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,
- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,
- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,
- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,
- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,
- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,
- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,
- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,
- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).
I/6. Népzene
A jelölt:
- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,
- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),
- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,
- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,
- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,
- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,
- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,
- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,
- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),
- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).
II. Zeneelmélet-szolfézs szak
Általános követelmény
Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti és technikai felkészültséggel, zenei műveltséggel.
Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren is játszani.
Tudjon műveket transzponálni, többszólamú partitúrát olvasni és játszani lapról is.
Legyen képes egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket hallás után lejegyezni.
Tudjon hangszereseket és énekeseket zongorán kísérni.
Legyen képes elméleti felkészültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.
II/1. Zeneelmélet
Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában. Alapfokú ismeretek a barokk előtti és a klasszika utáni korok zeneelméletéről.
Írásbeli követelmények
A szakmai vizsga anyagának megfelelően:
- nehezebb klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- változatos akkordfordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- változatos akkordfordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú kidolgozása szűk fekvésben.
Szóbeli követelmények
- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása,
- mintapéldák transzponált játszása (7 #, 7 b előjegyzésig),
- szekvenciák memorizálása, transzponálása,
- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,
- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,
- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,
- tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet alapelemeiben (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy szolfézsórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).
II/2. Szolfézs
Rendelkezzék a tanuló:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti, harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon a tanuló:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes a tanuló:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),
- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.
II/3. Karvezetés
Ismerje a jelölt a helyes test- és kéztartást, illetve a gyakori ütemfajták vezénylését, és tudja ezeket a gyakorlatban készségszinten alkalmazni.
Tudjon - egy meghatározott szólamot énekelve - középnehéz két- és háromszólamú műveket, illetve könnyebb négyszólamú homofon kartételeket zongorán előadni és betanítani.
Legyen képes kisebb hangszeres apparátussal kísért két-, illetve többszólamú művek irányítására.
II/4. Zongora kötelező tárgy
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).
Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):
- Bach: Két- és háromszólamú invenciók,
- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet),
- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet.
II/5. Hangképzés
A jelölt intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.
Legyen tiszta és érthető a szövegmondása.
Legyen képes alkalmazni az alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.
Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes légzéstechnikával és levegővezetéssel, lágy hangadással, egészséges hangon, stílusosan előadni.
Rendelkezzék alapfokon elvárható énekes repertoárral.
II/6. Zeneirodalom
A jelölt rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes megbízhatóan tájékozódni a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban.
Ismerje:
- a zenetörténet legfontosabb korszakait, az egyes korstílusok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,
- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,
- a hangszeres és a vokális irodalmat,
- a legfontosabb zenei alapfogalmakat.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.
Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.
Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban. Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről a társadalmi-történelmi folyamatokban, e folyamatok tudati, érzelmi tükröződéseiben.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.
Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és gondolkodásrendszerében integrálni.
II/7. Népzene
A növendék:
- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,
- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),
- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,
- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,
- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,
- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,
- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,
- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,
- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),
- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).
III. Zeneszerzés szak
Általános követelmény
Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti készültséggel, zenei műveltséggel.
Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren, hangszereken is játszani.
Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket zongorán kísérni.
Legyen képes elméleti készültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.
III/1. Zeneszerzés-elmélet
Legyen tisztában a zeneszerzés-technika alapfogalmaival (összhangzattan, ellenponttan, hangszerelés stb.).
Legyenek megbízható ismeretei az európai zenetörténet különböző korszakairól, stílusairól.
Uralja biztosan a klasszikus összhangzattant, ismerje és alkalmazza a számozott basszus technikáját, legyen képes minden hangnemben mintapéldákat játszani, önállóan modulálni, bonyolult harmóniai folyamatokat felismerni és hallás után lejegyezni.
Ismerje a barokk és klasszikus zenében kikristályosodott zenei műfajokat, szerkesztési technikákat, kis- és nagyformákat. Legyen képes a barokk és a klasszikus zenét kottakép vagy hallás alapján elemezni.
Ismerje a XVI. századi modális zene szólamvezetési és harmóniafűzési technikáit, a vokális ellenpont szabályait, a legfontosabb vokális műfajokat. Legyen képes reneszánszkori zeneműveket elemezni.
Legyenek ismeretei a XIX. századi zene hangnemkezelési, harmóniai és formai újításairól.
Legyenek ismeretei a XX. század zenéjének főbb irányzatairól (zenei impresszionizmus, expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, dodekafónia, szerializmus, aleatória, bruitizmus, hangköltészet, konkrét zene, elektronikus zene, computerzene). Ismerje a XX. századi zene jellemző akkord- és hangzástípusait (kvartakkordok, alfaakkordok, szekundhalmazok, különféle distanciális képződmények), a 12-fokú rendszer strukturális sajátságait, különféle feltételrendszerek elfogadása mellett való komponálás lehetőségeit.
III/2. Zeneszerzés-gyakorlat
Legyen képes a tanuló:
- Palestrina-stílusban tanulmányként kétszólamú motettát írni,
- barokk stílusban kisformát komponálni, kétszólamú invenciót írni,
- J. S. Bach stílusában korált harmonizálni,
- bécsi klasszikus stílustanulmányokat (variációs forma, triós forma, kisrondó, szonátaforma) komponálni,
- népdalfeldolgozásokat készíteni,
- XX. századi hangvételű művet komponálni,
- egyszerű hangszerelési feladatokat megoldani.
Rendelkezzék a tanuló a program elvégzése után a különféle tanulmányok eredményességét igazoló kompozíciós repertoárral.
III/3. Hangszerismeret és partitúrajáték
Ismerje a tanuló:
- a különböző típusú zenekarokban leggyakrabban használt vonós, fúvós és ütőhangszereket,
- a hangszerek hangterjedelmét, lejegyzésmódját, hangszínét, hangerőtartományát,
- a különféle játékmódokat, a különleges hangszerkezelési eljárásokat,
- a hangszerek megszólalásával kapcsolatos hangtani tudnivalókat,
- a leggyakoribb elektromos és elektronikus hangszereket (pl. elektromos orgona, szintetizátor).
Legyen képes:
- háromsoros, c-kulcsos énekkari partitúrák zongorázására,
- háromsoros, transzponáló hangszeres partitúrák játszására.
III/4. Szolfézs
Rendelkezzék a tanuló:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),
- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.
III/5. Zongora kötelező tárgy
A növendék legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani:
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).
Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):
- Bach: Két- és háromszólamú invenciók.
- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet).
- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet.
III/6. Zeneirodalom
Rendelkezzék a tanuló középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes megbízhatóan tájékozódni a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban.
Ismerje:
- a zenetörténet legfontosabb korszakait, az egyes korstílusok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,
- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,
- a hangszeres és a vokális irodalmat,
- a legfontosabb zenei alapfogalmakat.
Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.
Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.
Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban. Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről a társadalmi-történelmi folyamatokban, e folyamatok tudati, érzelmi tükröződéseiben.
Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.
Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.
Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és gondolkodásrendszerében integrálni.
III/7. Népzene
A növendék:
- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,
- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),
- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,
- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,
- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,
- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,
- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,
- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,
- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),
- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).
IV. Hangkultúra szak
Általános követelmény
A tanuló ismerje az élő- és a gépi úton közvetített hang történetét, akusztikai-elektroakusztikai hátterét.
Legyen képes azok értő, a tartalmat, az akusztikai (és képi) megjelenítést egységként történő kritikai feldolgozására.
Ismerje a különböző médiák és a zene kapcsolódási pontjait, a zene médiákban történő megszólalásának műfaji, technikai lehetőségeit.
Legyen képes zenei hangfelvételek önálló elkészítésére, valamint ismerje a különböző médiák zenéhez kapcsolódó tevékenységeinek gyakorlatát.
IV/1. Hangkultúra
A tanuló ismerje:
- az élő hangkultúra történetét az antik színháztól a hangversenytermekig és operaházakig,
- a korabeli zenei előadási gyakorlatok főbb jellemzőit, a hangszerek történetét,
- a gépi hangközvetítés előzményeit és létrejöttét,
- a főbb hanghordozókat és rögzítési eljárásokat,
- a hangforrások akusztikai hátterét,
- az előadótermek akusztikai tulajdonságait, törvényszerűségeit,
- a fül és a mikrofonok működését,
- a térhatású hangrendszerek esztétikai és technikai lehetőségeit,
- a digitális technika elméleti hátterét, esztétikai és technikai lehetőségeit, a napi gyakorlatban betöltött szerepét,
- a hangstúdiók osztályozását, felépítését, technikai és művészi lehetőségeit,
- a műsortovábbítás lehetőségeit,
- a hangarchiválás technikai és adminisztratív hátterét,
- az akusztikai ökológia lehetőségeit, szükségszerűségét.
A tanuló legyen képes:
- a zenei előadások alkalmával a zene, az akusztika, az előadói hagyományok és a hangtechnika szempontjainak optimális egyeztetésére,
- a hanghordozók közötti biztos tájékozódásra,
- az analóg és a digitális hangtechnika esztétikai értékelésére,
- a különböző hangrendszerek esztétikai értékelésére,
- a hangarchiválás kérdéseiben történő biztos tájékozódásra,
- az akusztikai ökológia kérdéseiben történő biztos tájékozódásra.
IV/2. Stúdiótechnikai gyakorlat
A tanuló ismerje:
- a stúdiómunka előkészítő-szervező tevékenységét,
- a megfelelő akusztikai környezet kiválasztásának feltételeit,
- a hangforrások elhelyezésének akusztikai és elektroakusztikai szempontjait,
- a mikrofontechnika helyes alkalmazását,
- a keverés és effektusalkalmazás esztétikáját és technikáját,
- az utómunkák előkészítését,
- az utómunkák lebonyolítását,
- a rádió- és televízió-stúdiók tevékenységét,
- a szinkronstúdiók tevékenységét,
- a multimédia-stúdiók tevékenységét,
- a stúdiómunka egészségvédelmi hátterét és követelményeit.
A tanuló legyen képes:
- hangfelvételek megszervezésére és gyakorlati lebonyolítására (hangtechnikai, illetve rendezői jelleggel) az alábbi műfajokban:
- szólóhangszerek,
- kamarazene,
- dal, kórus,
- klasszikus szimfonikus művek,
- klasszikus operarészletek, egyszerűbb oratóriumok,
- teremhangosítás.
IV/3. Hangfelvételi műelemzés
A tanuló ismerje:
- a hangfelvétel-elemzés nemzetközi ajánlások szerinti szempontrendszerét,
- a hangszerszóló és kamarazene felvételek esztétikai célkitűzéseit,
- a szimfonikuszenei felvételek esztétikai célkitűzéseit,
- a drámai és oratóriumfelvételek esztétikai célkitűzéseit,
- a prózai, hangjáték-, dokumentumjáték- és aktuális hangfelvételek esztétikai célkitűzéseit,
- az élő és gépi hangközvetítés lehetőségeit, különbözőségét.
A tanuló legyen képes:
- a hangfelvételek értő, tudatos befogadására,
- hang- (elsősorban zenei) felvételek szubjektív elemzésére,
- hangfelvételek összehasonlító elemzésére,
- hangfelvételi hibák biztos meghallására, a hibák okának behatárolására,
- a fejhallgatós és hangszórós meghallgatás különbségeinek értékelésére.
A tanuló rendelkezzék:
- a hangfelvételek és élő hangesemények hangzási megítéléséhez szükséges gyakorlott, kiművelt hallással,
- a megítéléshez szükséges viszonyítási alapokkal, ízléssel, akusztikai fantáziával.
IV/4. Zenei mozgóképkultúra
A tanuló ismerje:
- a mozgókép létrejöttének vázlatos történetét,
- a filmesztétika alapfogalmait,
- a zene és a film kapcsolatának kérdéseit,
- a zene és a film kapcsolatának néhány klasszikus megvalósítását,
- a zene képi "láttatásának" lehetőségeit, ismertebb megoldásait,
- a zenei ismeretterjesztés képi lehetőségeit,
- a televíziós hangverseny-közvetítések célkitűzéseit,
- a balettfilm lehetőségeit,
- az operafilm és az operaközvetítés lehetőségeit és célkitűzéseit,
- a zeneszerzők, muzsikusok életrajzát feldolgozó filmek értékeit,
- az animációs eljárásokat,
- a klipek lehetőségeit, funkcióit,
- a zene és a reklám kapcsolatának filmes vonatkozásait.
A tanuló legyen képes:
- a zenés, illetve zenei vonatkozású filmek és videóanyagok értő elemzésére,
- az operatőri, rendezői és hangmérnöki munka elemzésére,
- a kép és a hang kapcsolatának értékelésére.
IV/5. Esztétika
Ismerje meg az esztétika helyét a filozófiai tudományok rendszerében, valamint a fő irányzatait.
Legyen képes történelmi ismereteibe integrálni a tanultakat, rendelkezzék olyan képességekkel, amelyekkel felismeri az egyes történeti korok és esztétikai követelmények közti összefüggéseket.
Ismerje az alapvető esztétikai minőségkategóriákat. Legyen képes ezeket felismerni zeneművekben, és ezek alapján legyen képes értékelni a műveket, illetve azok előadását; értékelését legyen képes írásban és szóban megfogalmazni.
Ismerje az esztétikum és az emberi érzékelés kapcsolatát.
Legyen képes felismerni e kapcsolatot a zeneművek hallgatása, kották olvasása során.
Legyen képes ítéletet alkotni egy-egy előadóművészi produkcióról az esztétikai minőségek ismeretében.
Rendelkezzen olyan összehasonlító-elemző készséggel, amellyel történeti, irodalmi, művészettörténeti és zenetörténeti ismereteit szinkronban és rendszerben látja az esztétikum megjelenése és érvényesülése területén.
IV/6. Zenei újságírás és szerkesztés
A tanuló ismerje:
- az újságírói tevékenység etikai hátterét, követelményeit,
- a publicisztikai műfajok jellemzőit.
A tanuló legyen képes:
- megkülönböztetni az újságírás különböző műfajait, és legyen képes elemezni, alkalmazni, értelmezni azokat,
- megadott idő alatt és megadott terjedelemben hírt, tudósítást stb. a sajtóban közölhető színvonalon megfogalmazni,
- interjú készítése előtt háttérinformációk begyűjtésére, az interjú felépítésének megtervezésére, és annak elkészítésére, írott, illetve hangzó formában.
IV/7. Számítástechnikai gyakorlat
A tanuló ismerje az alapvető számítástechnikai fogalmakat, a mindenkor rendelkezésre álló készülékek szolgáltatásait, kezelését, valamint a számítástechnika hangtechnikai alkalmazásait.
A tanuló legyen képes a szövegszerkesztési, táblázatkezelési műveletek elvégzésére, az internet használatára, valamint a számítógép segítségével történő rögzítési, editálási, szerkesztési feladatok elvégzésére.
A tanuló rendelkezzék a számítógép biztos kezelésének gyakorlatával, elsősorban a szövegszerkesztési, táblázatkezelési, internetes, illetve alapvető stúdiótechnikai alkalmazások területén.
IV/8. Partitúraismeret
A tanuló ismerje:
- a partitúrák felépítését,
- a partitúrákban előforduló kulcsokat,
- a transzponáló hangszerek biztos olvasását,
- a partitúrákban található szerzői utasítások jelentését,
- a kortárs zene különleges lejegyzési módjait.
A tanuló legyen képes:
- zongorakivonatok és partitúrák biztos követésére,
- a hangzó anyagban előforduló hibák és más jelenségek felismerésére,
- hangfelvételek esetén az utómunkák elősegítésére a szükséges egyértelmű írásos jelzések és utasítások megtételére.
IV/9. Szolfézs
Rendelkezzék a jelölt:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon a tanuló:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),
- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.
IV/10. Zeneelmélet
Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.
Írásbeli követelmények
A szakmai vizsga anyagának megfelelően:
- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
Szóbeli követelmények:
- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),
- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),
- szekvenciák memorizálása, transzponálása,
- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,
- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,
- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,
- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).
IV/11. Zongora kötelező tárgy
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).
IV/12. Zenetörténet (zeneirodalom)
A jelölt:
- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,
- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,
- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,
- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,
- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,
- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,
- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,
- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,
- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,
- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).
B) JAZZ MŰFAJ
Hangszerjáték
A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei
A jelölt:
- ismerje saját hangszerének meghatározó fontosságú irodalmát, mind a technikaképzés, mind a jazz standardek előadása és lejegyzése tekintetében,
- ismerje a jazz játékgyakorlatának főbb elemeit, improvizációs technikáját,
- rendelkezzék megfelelő áttekintéssel a jazz főbb stíluskorszakairól és kapcsolatáról a zene egyéb területeivel,
- ismerje a kortárs jazz főbb irányzatait,
- legyen kapcsolata a klasszikus zenével, legyen képes kreatívan felhasználni jazzdarabok előadásában a klasszikus zenei készségeket,
- rendelkezzék kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memorizáló képességgel,
- legyen képes kisebb, combo-jellegű együttesek hangszerelésére,
- feleljen meg szólistaként és zenekari muzsikusként a jazz előadói és improvizációs követelményeinek,
- legyen képes a jelölt kisebb, combo-jellegű és nagyobb, big band és egyéb nagyzenekari, öntevékeny együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.
Jazz-zongora
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális patternek, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.
Játékforma-gyakorlatok, a tanult összes játékforma bemutatásával.
Néhány afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) stílusos frazírozással és harmonizációval.
8-10 jazz blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Dúr és moll bluesok, pentaton és másfajta improvizációkkal.
25 közismert jazz standard stílusos témabeállítással és improvizációkkal. A darabok tempóban, karakterben, előadásmódban, játéktechnikában minél inkább különbözzenek egymástól.
Jazzbőgő
Az összes dúr és moll skála és egyéb skálák (egészhangú, fél-egész, kromatikus skála) több tempóban való biztos tudása, helyes ujjrenddel.
Gyakorlatok, etűdök, pizzicato játékkal.
Jazz akkordismeret és az akkordok bontásainak ismerete.
Harmóniabontások, szekvenciák. Különböző dúr és moll blues-sémák.
A rögtönzött kísérés különböző formái, stílusai (walking bass, harmóniabontás, ellenpontozás, ritmikai differenciálás stb.).
8-10 jazz blues - kísérés és szólózás. Blues-sémák, patternek, turnbackek egyszerű és harmóniabontásos basszusvezetéssel.
Kadenciális és periódus-gyakorlatok.
Egy beállított darab, önálló rögtönzéssel.
20 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete, kísérés.
Jazzdob
Jó verőtartás és verőkezelés, irányított és elengedett ütőformák.
Váltottkezes, páros és paradiddle I. kézrendek pontos játéka.
Két- és négyütemes rögtönzések.
A kötelező kottaanyag pontos, egyenletes lapról játéka és alkalmazása improvizációs szinten, hallás utáni lejegyzése.
Nyolc- és tizenkét ütemes ad libitum szólók játéka.
Alapfokú stílusismeret, zenekari játékkészség, a tanult stíluscsoportok kísérő- és szólójátékának gyakorlati ismerete.
Fejlett tempó- és periódusérzék.
Swing, afro-cuban és rock stílusú kíséretek és szólók alkalmazása jazzegyüttesben; alapfokú zenekari játékkészség.
Jazzgitár
Joe Pass akkordgyűjtemény.
Harmóniák felépítése, funkcionális csoportosításuk.
Négyeshangzatok kiterjesztése, díszítőhangok, alterált akkordok.
Patternek, kandenciális fordulatok, szekvenciák.
Harmóniai improvizációs gyakorlatok.
Rögtönzött variációk adott patternekre.
Akkordvezetési gyakorlatok.
Motívumok rögtönzése és komponálása.
Joe Pass: The Guitar Style.
Akkordok és a velük kapcsolatos diatonikus és alterált skálák.
Bonyolultabb patternek és turnbackek harmóniai és dallami megoldásai.
Leírt szólók, transzkripciók.
8 blues játéka (moll és dúr bluesok, különböző harmonizációs megoldásokkal).
Különböző rögtönzéstechnikák.
25 közismert standard repertoárszerű ismerete (téma, akkordkíséret, szóló).
Jazz-szaxofon, klarinét
Alapvető technikai gyakorlatok (hangindítás és -zárás, vibrato stb.). Skálák, akkordbontások.
Skálák biztos tudása a hangszer egész hangterjedelmében.
Leírt szólók elemzése, transzkripciók készítése.
8 blues játéka (dúr és moll bluesok, különböző harmonizációkkal), rögtönzés.
II-V-I funkciós körökre való rögtönzés, különböző tempóban és hangnemekben.
Jettel I. füzet az 1-15. gyakorlatig és Viola: The Technique of the Saxophone II. füzet.
25 közismert jazz standard repertoárszerű játéka (téma és improvizáció).
Jazz-trombita
Technikai gyakorlatok, hangképzés, helyes be- és kilégzés.
Valamennyi dúr, összhangzatos és melodikus skála, valamint speciális skála (fél-egész, egészhangú, kromatikus skála) biztos játéka minden hangnemben.
Skálákkal való rögtönzésgyakorlatok.
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális gyakorlatok.
Leírt szólók, transzkripciók készítése.
8 különböző stílusú blues játéka (dúr és moll bluesok egyszerűbb és összetettebb harmóniasorokkal), téma és rögtönzés.
25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása: téma, harmóniasor kívülről, rögtönzés az improvizációs harmóniasorra.
Jazz-harsona
Technikai gyakorlatok.
Dúr és moll skálák biztos tudása minden hangnemben, különböző előadásmódokban.
Stílustanulmányok.
Transzkripciók készítése és elemzése.
Music minus one elvű, rájátszásos rögtönzésgyakorlatok.
Kadenciális és szekvenciális rögtönzésgyakorlatok.
8 különböző harmonizációjú és tempójú blues, improvizációval.
25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása: téma, harmóniasor kívülről, szólózás az improvizációs harmóniasorra.
Billentyűs hangszerek
Az elektronikus-digitális billentyűs hangszerek kezelése, alapvető technikai működési elvek.
Skálák minden hangnemben, technikai gyakorlatok.
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.
Kísérési játékformák szintetizátoron.
8 jazz blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Téma, akkordkíséret, szólózás.
"Akkordterítési" technika.
Komputer működési elvek.
Hangszerelési és egyéb elvek.
Egyszerű programozási gyakorlatok.
25 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete: téma, harmóniasor kívülről, szólójáték.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
Klasszikus zenész (hangkultúra szak): 15-20 oldalas szakdolgozat benyújtása egyénileg megadott hangtechnikai, esztétikai, kritikai vagy hangszer- és előadástörténeti témában.
2. A szakmai vizsga részei
a) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs szak): szolfézs, zeneelmélet,
- klasszikus zenész (zeneszerzés szak): zeneszerzés, szolfézs,
- klasszikus zenész (hangkultúra szak): hangfelvételi műelemzés, szolfézs, zeneelmélet,
- jazz-zenész: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.
Az írásbeli vizsga időtartama:
- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs és zeneszerzés szak): 240 perc,
- klasszikus zenész (hangkultúra szak), jazz-zenész: 300 perc.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs és zeneszerzés szak): szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom),
- klasszikus zenész (hangkultúra szak): hangkultúra, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom),
- jazz-zenész: szolfézs, zeneelmélet.
A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.
c) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga tantárgyai:
- klasszikus zenész (hangszeres szakok): hangszerjáték, zongora kötelező tárgy,
- klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak): karvezetés, zongora kötelező tárgy,
- klasszikus zenész (zeneszerzés szak): zeneszerzés, zongora kötelező tárgy,
- klasszikus zenész (hangkultúra szak): stúdiótechnikai gyakorlat, partitúraismeret, zongora kötelező tárgy,
- jazz-zenész: hangszerjáték.
A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 20-30 perc, a stúdiótechnikai gyakorlat kivételével, amelynek időtartama 60 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
A) Klasszikus műfaj
I. Hangszeres szak
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Szolfézs:
- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,
- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,
- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.
Zeneelmélet:
- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Szolfézs:
- beszámoló az ötéves repertoárból,
- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.
Zeneelmélet:
- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,
- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
Zeneirodalom:
- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),
- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
c) Szakmai gyakorlat
Hangszerjáték:
A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, melyeket kotta nélkül kell előadni. A műsort végig kell játszani.
Zongora kötelező tárgy:
- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció; orgona és hárfa szakosoknak háromszólamú invenció vagy egy prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból,
- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),
- romantikus (impresszionista) előadási darab,
- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).
II. Zeneelmélet - szolfézs szak
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Zeneelmélet:
- nehezebb klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- változatos, barokk, klasszikus és romantikus harmóniafordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlat(ok) négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- változatos, barokk, klasszikus és romantikus harmóniafordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlat(ok) négyszólamú kidolgozása szűk fekvésben.
Szolfézs:
- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,
- két-háromszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,
- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.
Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Zeneelmélet:
- harmóniasor zongorázása négy szólamban, diktálás után (a példák a barokk, a bécsi klasszikus és a romantikus stílus tanult fordulatait tartalmazzák),
- memorizált vagy rögtönzött példa zongorázása a tanár által kijelölt harmóniai jelenségekre,
- continuo-játék:
= kb. 10 tétel az ötéves repertoárból (recitativók, ária-részletek, esetleg hangszeres tételek),
= helyben kézhez kapott recitativo vagy ária-részlet ének-zongorázása rövid átnézés után,
- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
Szolfézs:
- beszámoló az ötéves repertoárból,
- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása,
- többszólamú reneszánsz, klasszikus vagy romantikus tétel lapról olvasása éneklőtársakkal, esetleg ének-zongorás partitúrajátékkal.
Zeneirodalom:
- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),
- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
c) Szakmai gyakorlat
Karvezetés:
- szabadon választott, már tanult két-háromszólamú imitációs szerkesztésű egyneműkari vagy négyszólamú homofon és polifon vegyeskari kompozíció vezénylése,
- helyben kézhez kapott kétszólamú kórusmű vagy műrészlet vezénylése rövid tanulmányozás után.
Zongora:
- Bach: háromszólamú invenció vagy egy prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból,
- klasszikus szonátatétel (saroktétel),
- romantikus (impresszionista) előadási darab,
- Bartók-mű (az évfolyam ajánlott anyagából).
III. Zeneszerzés szak
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Zeneszerzés:
- egy koráldallam harmonizálása,
- egy kétszólamú, 2-3 soros motetta írása latin szövegre.
Szolfézs:
- egy XX. századi kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után,
- egy háromszólamú Palestrina-idézet lejegyzése (legalább az egyik szólam c-kulcsban írandó).
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Szolfézs:
- beszámoló az ötéves repertoárból,
- egyszólamú kulcsváltó dallam lapról éneklése,
- két- vagy háromszólamú művek lapról olvasása éneklőtárssal vagy előadása ének-zongorával.
Zeneelmélet:
- a teljes klasszikus összhangzattan ismerete, példák zongorázása diktálás után, illetve hallás utáni felismerése,
- modulációtípusok zongorázása és felismerése hallás után,
- kb. 10 (lehetőleg órán nem elemzett) barokk, klasszikus vagy egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
Zeneirodalom:
- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),
- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
c) Szakmai gyakorlat
Zeneszerzés:
- saját kompozíció (esetleg népdalfeldolgozások), valamint
- stílusgyakorlatok (triós forma, Couperin-rondó vagy bécsi kisrondó, esetleg szonatina) bemutatása.
Zongora:
- Bach: háromszólamú invenció vagy egy prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból,
- klasszikus szonátatétel (saroktétel),
- romantikus (impresszionista) előadási darab,
- Bartók-mű vagy más darab a XX. század első feléből.
IV. Hangkultúra szak
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Hangfelvételi műelemzés
Szolfézs:
- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,
- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,
- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.
Zeneelmélet:
- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Hangkultúra:
A tantárgyi program III. pontjában meghatározottak szerint 20 tétel.
Zenetörténet-zeneirodalom:
- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),
- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
Szolfézs:
- beszámoló az ötéves repertoárból,
- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.
Zeneelmélet:
- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,
- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
c) Szakmai gyakorlat
Stúdiótechnikai gyakorlat:
- egy előzetesen önállóan készített zenei felvétel (műsor) bemutatása és ismertetése.
Zongora kötelező tárgy:
- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,
- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),
- romantikus (impesszionista) előadási darab,
- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).
Partitúraismeret
B) Jazz műfaj
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Szolfézs:
- Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
- Egy XX. századi, egyszólamú zeneműrészlet lejegyzése hallás után.
- Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.
- Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.
- A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a félegész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
- Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.
- Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.
- Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
Zeneelmélet:
- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.
- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések - beat, off beat, saving, medium tempó, drive stb. - értelmezése.)
- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból vagy a zeneirodalom tárgy körébe eső más téma kidolgozása kottából.
- Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Szolfézs:
- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.
- Lapról éneklés.
- 15 mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.
- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
- Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazz-fordítások).
- A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála - akkord kapcsolat.
- Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkordbehelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.
- Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.
- Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.
c) Szakmai gyakorlat
A gyakorlati vizsga a hangszeres főtárgyból két részből áll:
1. Nyilvános vizsgahangverseny
A jelölt minimum 15, maximum 25 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú, karakterű és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközileg ismert standard-irodalomból. A három darab közül egy önálló kompozíció is lehet. (A vizsgadarabok előadása: beállított téma, horizontálisan kidolgozott rögtönzés, esetleg önállóan kidolgozott bevezetés, átvezetés és befejezés.)
Zongora és gitár esetében a három darab közül egy szólóban, a másik kettő ritmus-szekcióval (dob, bőgő vagy basszusgitár) játszandó. A többi hangszer esetében mindhárom darab kísérettel játszandó.
2. Vizsga a vizsgabizottság előtt
a) Klasszikus anyag:
A jelölt a következő zeneművek nehézségi szintjén ad számot hangszertudásáról:
- zongora: Bach: Kétszólamú invenciók,
- gordon: Marcellos: e-moll szonáta,
- dob: Rimszkij-Korszakovi: Seherezade,
- klarinét: Dimler: B-dúr koncert,
- trombita: Ballay: Andante e Scherzo,
- harsona: Calme: Pieces.
b) Jazz anyag:
- Dúr és moll blues-játék (téma - rögtönzés).
- 15 ismert jazz standard stílusos előadása kívülről. (Téma, rögtönzés az általánosan elfogadott akkordsorok alapján.)
- Rögtönzés a vizsgán megadott dúr és moll jellegű, kadenciális akkordsorokra, különböző hangnemekben.
- Lapról játék jazz, esetleg klasszikus anyagból.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.
Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
Klasszikus zenész (hangszeres szakok)
A szakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyanként (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom) külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (kerekítésnél a főtárgy érdemjegye a döntő).
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából eredményes vizsgát tett.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
Klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként (zeneelmélet, szolfézs, zeneirodalom) külön-külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni és a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (51 századtól fölfelé kerekítve).
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából megfelelt.
Amennyiben a jelölt valamely tantárgy(ak)ból elégtelenre vizsgázott, csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
Klasszikus zenész (zeneszerzés szak)
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként (zeneszerzés, szolfézs, zeneelmélet stb.) külön-külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni és a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (kerekítésnél a főtárgy érdemjegye a döntő).
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából megfelelt.
Amennyiben a jelölt valamely tantárgy(ak)ból elégtelenre vizsgázott, csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
Klasszikus zenész (hangkultúra szak)
A szakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyanként külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat mindkét tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát a két tantárgy átlaga adja (kerekítésnél a főtárgy érdemjegye a döntő).
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából eredményes vizsgát tett.
Amennyiben a jelölt valamely tantárgy(ak)ból elégtelenre vizsgázott, csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
Jazz-zenész
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zeneszerzés elmélet - külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.
6. A szakmai vizsga szervezése
A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézmények: a jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban szervezhető vizsga.
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 53. sorszám alatt kiadott énekes szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 02
2. A szakképesítés megnevezése: énekes (a műfaj megjelölésével):
A) klasszikus magánénekes,
B) jazzénekes.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
3724 | vendéglátóhelyi zenész | |
3723 | népzenész |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az énekes szólistaként, valamint kamaraegyüttesek, vokálegyüttesek, népi énekegyüttesek vagy énekkarok képzett tagjaként, szólamvezetőjeként vagy vezetőjeként aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. A közművelődés terén betölthet zenei műsorszerkesztői, műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet zenei ismeretterjesztésben, hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű és szórakoztató zenei produkciókban.
Az énekes képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, és felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
52 1822 01 | egyházzenész | |
52 1822 03 | népzenész | |
52 1822 04 | zenész | |
54 1822 01 | szórakoztató zenész I. | |
33 1822 01 | szórakoztató zenész II. |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
Általános követelmények
A klasszikus magánénekes és jazzénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.
Rendelkezzék a szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.
A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.
Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.
Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium- és operaszerzőket, jelentősebb műveiket.
Legyen tapasztalata a művek előadásában, az előadás legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.
Rendelkezzék tudatos zenei hallással, zeneírási és olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.
Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.
A) Klasszikus magánénekes
Általános követelmények
A klasszikus magánénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.
Rendelkezzék a szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.
A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.
Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.
Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium- és operaszerzőket, jelentősebb műveiket.
Legyen tapasztalata a művek előadásában, az előadás legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.
Rendelkezzék tudatos zenei hallással, zeneírási és olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.
Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.
1. Magánének
A jelölt ismerje:
- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,
- az énekművészet jelesebb képviselőit, alkotóit,
- a vokális irodalom történeti fejlődését és sajátos vonásait, a zenetörténeti stíluskorszakokon belül,
- a művek formai, harmóniai felépítését.
Tudjon:
- az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni,
- könnyed izomérzet mellett, az előadandó mű kívánalmai szerinti hangon megszólalni,
- tisztán intonálni,
- technikai gyakorlatokat önállóan végezni;
- zenei elemzéseket önállóan megoldani,
- dinamikai árnyalatokat kifejezni,
- hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen, különböző frazeálási megoldásokat alkalmazni,
- zenei stílusokat megfelelően értelmezni,
- összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között,
- szép, érthető szövegmondással énekelni:
Tudja rezonanciáját maximálisan kihasználni.
Rendelkeznie kell:
- művészi fantáziával és előadói készséggel,
- a közönséggel való kapcsolattartás készségével,
- megbízható memóriával, koncentrálóképességgel,
- jó kottaolvasási készséggel,
- jól megtanult és begyakorolt technikával,
- a saját hangképző szervei feletti ellenőrzés készségével.
2. Szolfézs
Rendelkezzék a jelölt:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon a jelölt:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes a jelölt:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és énekzongorával),
- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.
3. Zeneelmélet
Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.
Írásbeli követelmények
A szakmai vizsga anyagának megfelelően:
- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
Szóbeli követelmények:
- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),
- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),
- szekvenciák memorizálása, transzponálása,
- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,
- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,
- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,
- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).
4. Zongora kötelező tárgy
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani:
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).
5. Zeneirodalom
A jelölt:
- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,
- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,
- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,
- ismerje a zeneszerzők életének, körülményeinek azokat a vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,
- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,
- legyen képes ismereteit saját zenei (hangszeres, énekes) praxisában hasznosítani,
- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,
- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt, zeneművek megismerése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, hangverseny- és operaelőadások látogatása, egyéni és együttes aktív muzsikálás révén.
6. Népzene
A jelölt:
- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,
- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a XIX. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),
- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,
- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,
- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,
- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,
- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,
- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,
- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),
- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).
B) Jazzénekes
Általános követelmények
A jazzénekes széleskörűen ismerje a társművészetek különböző stílusait, jelentős műalkotásait, kiemelkedő fontossággal az irodalmat.
Rendelkezzen szakágához kapcsolódó zeneelméleti, zeneirodalmi és művészettörténeti ismeretekkel. Ismerje és alkalmazza a vokális irodalom zenei előírásait.
A megszerzett ismereteket legyen képes használni és integrálni.
Ismerje az éneklés művészetének hagyományait, repertoárját és az újabb törekvéseket.
Behatóan ismerje a vokális irodalom stílusait, a legjelentősebb dal-, oratórium-, operaszerzőket és jelentősebb műveiket.
Legyen a művek előadásában előadói tapasztalata. A művek előadásában legyen tudatos, stílushű, művészileg kidolgozott, érzelmileg kifejező.
Rendelkezzen színvonalas zenei hallással, zeneírási és olvasási készséggel, fejlett zenei memóriával.
Ismerje és alkalmazza a hangversenypódium és színpad speciális viselkedési hagyományait, szokásait.
Jazzének
Énektechnikai alapgyakorlatok. Intonációs harmóniai gyakorlatok.
A hangterjedelem kifejlesztése. Légzésgyakorlatok.
Egy hanggal, több hanggal, hangközökkel való rögtönzés gyakorlatok.
Kadenciális improvizációs gyakorlatok, kadenciális motívumok rögtönzése.
Ritmikai és hangsúlygyakorlatok.
Patternek és turnbackek ismerete, ezek improvizatív kibontása.
5 jazz blues ismerete (különböző harmonizációjú dúr és moll bluesok), téma szöveggel, improvizáció.
Néhány tradicionális afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) előadása stílusos frazírozással, lehetőleg saját zongorakísérettel.
20 közismert jazz standard ismerete kívülről (téma szöveggel, improvizáció). Esetleg egy-két standard saját kísérettel való előadása. Scat-rögtönzések.
A jelölt:
- ismerje művészeti ága történetét, hagyományait, kapcsolatait a zene egyéb területeivel,
- ismerje művészeti ága speciális irodalmát mind a zeneművek előadása, mind a technikaképzés tekintetében,
- rendelkezzék a meghatározott kötelező repertoárral.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- klasszikus magánénekes: szolfézs, zeneelmélet,
- jazzénekes: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.
Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- klasszikus magánénekes: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom),
- jazzénekes: szolfézs, zeneelmélet.
A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.
c) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga tantárgyai:
- klasszikus magánénekes: magánének, zongora kötelező tárgy;
- jazzénekes: ének.
A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 20-30 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok:
3.1. Klasszikus magánénekes
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Szolfézs:
- Három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése.
- Kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése.
- Egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.
Zeneelmélet:
- Klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
- Akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
- Akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Szolfézs:
- Beszámoló az ötéves repertoárból
- Egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.
Zeneelmélet:
- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után.
- Elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
Zeneirodalom:
- Különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel).
- Műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
c) Szakmai gyakorlat
Magánének:
A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, melyeket kotta nélkül kell előadni. A műsort végig kell énekelni.
Zongora kötelező tárgy:
- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,
- Klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina).
- Egy dalkíséret (a jelölt ne saját magát kísérje, hanem egy másik énekes jelöltet).
- Romantikus (impresszionista) előadási darab vagy Bartók-mű (a dalkísérettől eltérő stílusban).
3.2. Jazzénekes
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Szolfézs:
- Egy barokk vagy klasszikus stílusú, kétszólamú zeneirodalmi idézet lejegyzése hallás után.
- Egy XX. századi, egyszólamú zenemű-részlet lejegyzése hallás után.
- Hármashangzatok és fordításaik hallás utáni leírása, egyszeri eljátszás alapján.
- Jazzben gyakori négyeshangzatok (major, moll major, domináns, moll, félszűkített és szűkített szeptimek) hallás utáni leírása, kétszeri eljátszás alapján.
- A dúr, összhangzatos moll, melodikus moll és valamennyi modusának (összesen 21 skála), valamint a félegész, egész-fél és az egészhangú skála hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
- Közepes nehézségű, jazzes ritmus hallás utáni lejegyzése.
- Négyütemes, egyszerűen moduláló, jazzes dallam leírása hallás után, hatszori eljátszás alapján.
- Jazzes, tágfekvésű, de meg nem fordított akkordok (dom76, dúr69, moll69, dom7b10, m79) hallás utáni leírása, háromszori eljátszás alapján.
Zeneelmélet:
- Egy bécsi klasszikus zeneirodalmi idézet szélső szólamainak lejegyzése, harmóniai jelöléssel.
- Egy összhangzattan példa valamennyi szólamának kidolgozása szűk fekvésben.
Zeneirodalom:
- Alapvető zenei szakkifejezések értelmezése. (A hagyományos kifejezések mellett a jazzben használatos fontosabb kifejezések - beat, off beat, saving, medium tempó, drive stb. - értelmezése.)
- Egy tanult mű elemzése formai és szerkesztési szempontból vagy a zeneirodalom tárgy körébe eső más téma kidolgozása kottából.
- Egy hangfelvételen rögzített, nemzetközileg ismert jazzdarab elemzése.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Szolfézs:
- Kétszólamú művek éneklése éneklő társsal.
- Lapról éneklés.
- 15 mű különböző stíluskorszakokból énekelve saját zongorakísérettel vagy a többi szólamot zongorázva.
Zeneelmélet:
- Négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázással diktálás után.
- Egy tanult barokk vagy klasszikus stílusú mű egy tételének formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
- Jazzelmélet: a jazz harmóniai alapkészlete (jazz szextakkordok, szeptimek, jazz 9, 11, 13-as akkordok, összetett jazzakkordok, egyszerű jazzfordítások).
- A jazz alapvető skálaállománya (pentaton modusok, a dúr, az összhangzatos moll és melodikus moll modusai, egész-fél, fél-egész és egészhangú skálák. Improvizációs skálák, skála-akkord kapcsolat.
- Kadenciális harmóniasorok, szekvenciák. Jazzes akkordbehelyettesítések, belső és egyéb harmóniai bővítések.
- Egyszerű, 12-ütemes dúr és moll blues harmóniasorok zongorázása és elemzése.
- Három, nemzetközileg ismert jazz standard darab harmóniasorának zongorázása egyszerű jazzakkordokkal és azok elemzése.
c) Szakmai gyakorlat
A gyakorlati vizsga két részből áll.
1. Nyilvános vizsgahangverseny
A jelölt min. 20, max. 30 perces műsorban ad számot tudásáról. Három különböző stílusú és tempójú, kidolgozott vizsgadarabot kell előadni, a nemzetközileg ismert standard-irodalomból (téma bemutatás eredeti nyelven, egyszerű rögtönzés, zenekari vagy ritmusszekció kísérettel).
2. Vizsga a vizsgabizottság előtt
a) Klasszikus anyag.
- Két klasszikus vagy barokk dal.
- Egy romantikus műdal.
- Egy népdal.
b) Jazz anyag
- Egy néger folklór darab (afro-amerikai blues, spirituálé, munkadal, ballada) előadása saját zongorakísérettel.
- Egy song (nem kötött tempójú dal vagy musical betétszám) előadása, lehetőleg saját zongorakísérettel.
- Három különböző tempójú és jellegű (ballada, latin, swing, páros és páratlan metrum) jazz standard előadása angol nyelven; téma után scat rögtönzéssel, zenekari kísérettel.
- Jazz repertoár: 10 jazz standard stílusos előadása kotta nélkül. A téma eredeti nyelven éneklendő.
- Scat-rögtönzés egyszerű harmóniasorokra, patternekre, esetleg saját zongorakísérettel.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.
Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt tantárgyanként - szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zeneszerzés elmélet - külön kell értékelni. A szakmai elméleti osztályzatot az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet vagy gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.
6. A szakmai vizsga szervezése
A jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolában, illetve szakiskolában szervezhető vizsga.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 54. sorszáma alatt kiadott egyházzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 01
2. A szakképesítés megnevezése: egyházzenész (a tevékenység megjelölésével):
A) kántor-énekvezető,
B) kántor-kórusvezető,
C) kántor-orgonista.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egyházzenész gyülekezetének zenei életében alakítólag részt vesz, s azt szakterületének megfelelően irányítja.
Kántor-énekvezető
Ellátja a felekezetének megfelelő istentiszteleti alkalmakon az egyházzenei szolgálatot, az egyházi ének tanítását, vezetését, kíséretét; egyszerűbb orgonista szolgálatot végez; szükség esetén kisebb kórusokat, szkólát vezet.
Kántor-kórusvezető
A kórussal rendszeres istentiszteleti tevékenységet végez, gyülekezetében az egyházzenét tanítja, irányítja; alkalmanként egyházzenei hangversenyeken kórusával közreműködik.
Kántor-orgonista
Az istentiszteleti alkalmakon (alkalmanként egyházzenei hangversenyeken) a gyülekezet énekét és az énekkart kíséri, és azt a liturgikus szabályoknak megfelelő önálló orgonajátékkal gazdagítja.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
52 1822 02 | énekes | |
52 1822 03 | népzenész | |
52 1822 04 | zenész |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A jelölt ismerje:
- felekezeti hovatartozásának megfelelően a hittan, az egyházi élet és főként a liturgia alapvető elemeit, az egyházzene történetének fő korszakait,
- a felekezeti énekrepertoár fő műfajait, annak jellemvonásait, az egyes egyházzenei műfajok liturgikus alkalmazásának kritériumait,
- az egyházi zenére, annak minőségére és alkalmazására vonatkozó legfontosabb egyházi rendelkezéseket,
- a felekezetében szokásos alapvető istentiszteleti énekanyagot (meghatározott részét kotta nélkül is),
- az orgona felépítésére és ápolására vonatkozó alapvető tudnivalókat,
- a zeneelmélet tudásanyagát a szakközépiskolában megkívánt szinten.
Rendelkezzék viszonylag nagymértékű gyakorlati repertoártudással.
Legyen képes:
- istentiszteleti énekrendet összeállítani a liturgiának, művészi követelményeknek és a különféle helyi adottságoknak megfelelő módon,
- tisztán és szépen formálva énekelni a felekezetére jellemző énekanyagot,
- énekelni az egyházzenei műveltséghez tartozó alábbiakban meghatározott énekanyagot,
- orgonán kísérni a legfontosabb énekeket (orgonistakántor kijelölt nehezebb tételeket is, továbbá előadni nehezebb orgonaműveket),
- szkólának, kisebb énekkarnak könnyebb egy- és többszólamú darabokat betanítani, azokat vezényelni (kántor-kórusvezető közepes nehézségű műveket betanítani és vezényelni),
- a szolfézs és zeneelmélet követelményeinek megfelelően lapról énekelni, diktált egy- és kétszólamú tételeket hallás után lejegyezni, diatonikus összhangzattani feladatokat megoldani.
A) Kántor-énekvezető szak
1. Szakmai elmélet
1.1. Hittan
Ismerje felekezete alapvető tanítását, vázlatos történetét, életét.
Legyen jártas a biblia ismeretében és a hitvallási iratokban.
1.2. Liturgikus ismeretek
A jelölt legyen jártas a következő témakörökben:
Katolikusok:
- a liturgia fogalma, részei, a római katolikus egyház tanítása a liturgiáról (az Éneklő Egyház liturgikus bevezetőinek alapján),
- az egyház jelei,
- az egyházi év felépítése, szerkezete, a fő ünnepek, a liturgikus színek,
- a mise felépítése, részeinek tartalmi ismerete,
- a nagyhéti liturgia áttekintő ismerete,
- a zsolozsma hóráinak elsorolása, a laudes, vesperás és kompletórium ismerete a plébániai gyakorlat szintjén,
- a szentségek liturgiája,
- az egyéb szertartások (gyertyaszentelő, temetés stb.) liturgiája,
- a népájtatosságok,
- a zsoltármagyarázat alapelvei (különösen a krisztológiai értelmezés módja),
- az énekrend összeállításának alapelvei,
- az ordinarium missae magyar szövegei fejből, a Kyrie, a Gloria, a Sanctus, a Pater noster és az Agnus Dei tételek latinul is,
- az 50. és 109. zsoltár és a Magnificat szövege magyarul, fejből,
- az énekkari és a szkóla-szolgálat szokásai, szabályai; korálás misén és a fenti három zsolozsmahórában.
Protestánsok:
- a legfontosabb liturgiai fogalmak ismerete: az istentisztelet helye, a szolgálattevők, az istentisztelet ideje,
- az istentiszteleti típusok és egyéb szertartások (esketés, temetés) rendje,
- az ének jelentősége a közösségi istentiszteleten,
- a bibliai hagyomány és a protestáns istentisztelet,
- az egyházi év,
- a liturgia történetének csomópontjai,
- az istentisztelet elemeinek elnevezései (magyarul és latinul); az ordinarium-tételek párhuzamai a protestáns és a katolikus egyház liturgiájában,
- a hazai protestáns énekeskönyvek tartalma, beosztása és használata.
1.3. Népének, gyülekezeti ének
A magyarországi népének történetének vázlatos ismerete szemléltető példákkal; a legfontosabb történeti források (a felekezeti jellegnek megfelelően).
A magyarországi népének európai háttere (pl. középkori kanció, német korál, genfi zsoltár).
A népénekszövegek megértése, magyarázata, az ének liturgiai alkalmazása.
A népénekek hangnemének és versszakképletének elemzése.
A népének és az élő néphagyomány kapcsolata (elvileg).
Tudjon a jelölt:
- 100 (protestánsok 140) népéneket fejből, saját felekezete anyagából,
- 20 népéneket fejből más felekezetek repertoárjából.
Tudja saját felekezetének énektárából az összes népéneket kottából elénekelni.
1.4. Gregorián
Ismerje a jelölt:
- a saját felekezete énekeskönyvében szereplő gregorián eredetű tételeket, illetve párhuzamokat,
- a gregorián ének műfajait, hangnemeit (modusait),
- a gregorián ének és a gregorián hangjegyírás vázlatos történetét,
- és tudja olvasni a kvadrát írást és a mai magyar írásmódot,
- a gregorián előadásmódjára vonatkozó legjelentősebb elméleteket.
Tudja fejből a következő tételeket:
- 1 zsidó liturgikus ének,
- a Magnificat recitálása (magyar nyelven), tetszés szerinti zsoltártónusban,
- a "Missa mundi" (= Liber Usualis XVIII. mise) Sanctus tétele,
- a "Veni Redemptor gentium", "Veni Creator Spiritus" himnuszok első versszaka,
- egy pünkösdi alleluja-refrén (pl. "Veni Sancte Spiritus", vö. 5. évfolyamos zenei általános iskolai tankönyv),
- 5 rövid antifóna magyarul.
Tudjon kottából:
- további 15 dallamot,
- vezényelni egyszerűbb antifónákat, himnuszokat.
A közös anyagon felül a protestáns jelöltek tudjanak:
- fejből 5 magyar graduál-dallamot,
- kottából 10 magyar graduál-dallamot,
- hasonló dallamokat lapról énekelni, vezényelni.
További követelmény evangélikus jelölteknek:
- a doxológia (Dicsőség) vagy megadott zsoltárrészlet recitálása az evangélikus énekeskönyvben található tónusokon (kotta használatával),
- az Agenda énekes tételei kottából.
A közös anyagon felül követelmény katolikus jelölteknek fejből:
- a 8 zsoltártónus (a doxológiára vagy egy megadott zsoltárrészletre alkalmazva),
- a "Missa mundi" Kyrie, Gloria és Agnus Dei tétele magyarul,
- a "Missa mundi" Kyrie (XVI.), illetve Sanctus és Agnus Dei (XVIII.) tétele latinul,
- a "Missa de Angelis" Kyrie, Gloria, Sanctus és Agnus Dei tétele és a III. Credo,
- a Népénektár legfontosabb antifóna típusdallamaiból 8 mintadarab,
- 3 melizmatikus alleluja-refrén,
- további 10 dallam;
kottából:
- a Népénektár valamennyi magyar és latin szövegű gregorián darabja,
- a 3 responzórium-breve tónus alkalmazása a Népénektár bármely szövegére,
- az Olvasmányok könyvének válaszos zsoltárai és allelujái,
- az általános (évközi) laudes, vesperás és kompletórium a Népénektárból,
- további 100, magyar vagy latin szövegű dallam (zömmel antifónák a Népzsolozsma nehézségi szintjén, kisebb részben melizmatikus dallamok),
- középnehéz gregorián dallamok lapról éneklése és vezénylése.
1.5. Orgonaismeret
Ismerje a jelölt:
- az orgonaépítészet történetét,
- az orgona fő részeit, a regiszterek neveit és lábszámozását, a különböző szélláda- és traktúra-rendszereket.
Legyen jártas a különböző játszóasztal-típusok kezelésében.
Legyen tájékozott az orgona karbantartási és műemlékvédelmi kérdéseiben.
1.6. Egyházzene-irodalom
Ismerje a jelölt:
- az egyházzene történetének legfontosabb stílusait,
- a legjelentősebb egyházzene-történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,
- az énekes és a hangszeres egyházi zene legjellegzetesebb műfajait és azok formai sajátosságait.
Készítsen elő 10 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre (főként XIII-XVIII. századi művekből), a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban.
Ismerjen az előzőeken kívül 20, különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.
1.7. Szolfézs
Rendelkezzék a jelölt:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon a jelölt:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes a jelölt:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és énekzongorával),
- a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelni.
1.8. Zeneelmélet
Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.
Írásbeli követelmények:
A szakmai vizsga anyagának megfelelően
- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
Szóbeli követelmények
- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),
- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),
- szekvenciák memorizálása, transzponálása,
- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,
- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,
- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,
- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai; harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).
1.9. Zeneirodalom
A jelölt:
- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,
- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,
- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,
- ismerje a zeneszerzők életének, körülményeinek azokat a vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,
- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,
- legyen képes ismereteit saját zenei (hangszeres, énekes) praxisában hasznosítani,
- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,
- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt, zeneművek megismerése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, hangverseny- és operaelőadások látogatása, egyéni és együttes aktív muzsikálás révén.
1.10. Népzene
A jelölt:
- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,
- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a XIX. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),
- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,
- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,
- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,
- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,
- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,
- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,
- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),
- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).
2. Szakmai gyakorlat
2.1. Orgonajáték
Katolikusok:
Tudja eljátszani a jelölt
- a népénekanyagban megadott 100 tétel kíséretét kottából orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval,
- a magyar "Missa mundi" ordinariumot, szolgálatszerűen,
- az Éneklő Egyház mise antifónáinak és zsoltárainak kíséretét (az orgonakönyv szerint, majd lehetőleg saját kísérettel is),
- a gregorián tantárgy keretében tanult zsolozsmaanyag énekkíséretét, a zsoltár- és himnusz-versszakokhoz lehetőleg kétféle harmonizálással,
- legalább 5, a népénekanyagban szereplő korált Bach (és más szerzők) feldolgozásaiból,
- 20, különböző stílusú és terjedelmű - a jelölt tudásszintjének megfelelő - előadási darabot.
Protestánsok:
Legyen képes a jelölt eljátszani
- a korálkönyvből az összes gyülekezeti ének kíséretét orgonán vagy harmóniumon, rövid intonációval,
- 15 korálelőjátékot és 10 szabad művet, különböző nehézségi fokon,
- a fentieken kívül 5 nehezebb pedálos korálelőjátékot (Orgelbüchlein) és 3 közepes nehézségű művet különféle stíluskörből, különböző ünnepkörökhöz kapcsolva.
2.2. Karvezetés
Ismerje a jelölt a helyes test- és kéztartást, illetve a leggyakoribb ütemfajták vezénylését, avizókat és leintéseket. Tudja ezeket a gyakorlatban is készségszinten alkalmazni.
Legyen jártas a kóruséneklésben és tájékozott a különböző hangfajok sajátosságainak megítélésében, tudjon alkalmazni egyszerű beéneklési gyakorlatokat.
Tudjon középnehéz kétszólamú, illetve könnyebb három- és négyszólamú kórustételeket hangszeren előadni, valamely szólamot énekelve.
Tudjon könnyebb két-, illetve háromszólamú karműveket betanítani és vezényelni.
2.3. Zongora kötelező tárgy
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).
B) Kántor-kórusvezető szak
1. Szakmai elmélet
A hittan, liturgikus ismeretek, népének, gyülekezeti ének, gregorián és az orgonaismeret tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.
1.1. Egyházzene-irodalom
A tantárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:
Készítsen elő további 15 közepes nehézségű kórusművet kamaraegyüttesben való vizsgaéneklésre, a csoport felekezeti és szólamösszetételének megfelelő válogatásban, a XIX-XX. századi anyaggal együtt a stílusok közötti arányosság figyelembevételével.
Ismerjen a fentieken kívül további 15, különféle stílusú egyházi kórusművet zenetörténeti és liturgiai magyarázatokkal.
1.2. A szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom és népzene tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.
2. Szakmai gyakorlat
2.1. Az orgonajáték szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.
2.2. Karvezetés
A főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:
Tudjon nehezebb három-, illetve négyszólamú kartételeket hangszeren előadni, valamely szólamot énekelve.
Legyen képes legalább négyszólamú, középnehéz polifon kórusművek vezénylésére, betanítására és kisebb hangszeres kísérő apparátus irányítására.
Legyen képes a különböző tempók, dinamikák és karakterek érzékeltetésére.
Legyen tájékozott az alapvető hangképzési kérdésekben, legyen gyakorlata a kórushangszín alakításában.
Legyen tájékozott az egyházi kórusok belső életének és szervezésének kérdéseiben.
2.3. A zongora kötelező tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.
C) Kántor-orgonista szak
1. Szakmai elmélet
A szakmai elmélet tantárgyi követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés követelményeivel.
2. Szakmai gyakorlat
2.1. Orgonajáték
A főtárgy követelményei kiegészülnek a következőkkel:
Katolikusok:
Tudja eljátszani
- az egész népénektár kíséretét, nagyrészt pedállal,
- valamennyi tanult (magyar és latin nyelvű) ordinarium kíséretét (lehetőleg pedállal), szolgálatszerűen, valamint az I., VIII. és IX. mise kíséretét, legalább a Cantus Cantorum szerint,
- az Éneklő Egyház antifónáit, himnuszait, zsoltárait, lehetőleg 2-3 változattal a versszakokhoz,
- 10 nehezebb korálfeldolgozást az Éneklő Egyházban szereplő dallamokra,
- további 10, különböző stílusú és terjedelmű előadási darabot (nagyrészt pedálos műveket).
Protestánsok:
Legyen képes kísérni az énekeskönyv valamennyi darabját korálkönyvből, pedállal, saját készítésű intonációkkal.
Tudjon további 10 nehezebb pedálos korálelőjátékot különböző korokból, valamint különféle stíluskörökből még 5 hosszabb és nehezebb szabadon választott művet, különböző ünnepkörökhöz kapcsolódva.
Evangélikusok:
A fentieken kívül tudja az énekeskönyv liturgikus része és a zsoltárok kíséretét a korálkönyv szerint.
2.3. A karvezetés és a zongora kötelező tárgy szakmai követelményei megegyeznek a kántor-énekvezető szakképesítés azonos tantárgyi követelményeivel.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Legalább három hónap hospitálás a saját felekezete kijelölt egyházzenésze mellett. A hospitálási gyakorlat végén egy teljes istentisztelet zenei szolgálatának ellátása (szükség esetén két jelölt között megosztva), a hospitálást vezető tanár jelenlétében.
A szakképesítésre jelentkező jelöltnek a vizsga előtt két héttel kell benyújtania a hospitálást vezető egyházzenésznek egy meghatározott istentisztelet zenei tervezetét. A hospitálást vezető egyházzenész a végzett munkát írásban röviden értékeli, értékelését a vizsgabizottságnak átadja.)
A kántor-kórusvezető [B)] szakképesítésre jelentkező jelöltnek rendelkeznie kell legalább kétéves, egyházi kórusban töltött énekesi gyakorlattal.
2. A szakmai vizsga részei
a) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- hittan,
- liturgiai ismeretek,
- egyházzene-irodalom,
- orgonaismeret,
- szolfézs,
- zeneelmélet.
Az írásbeli vizsga időtartama 300 perc.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- egyházzene-irodalom és zeneirodalom,
- népének és gregorián ének,
- szolfézs és zeneelmélet.
A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.
c) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga tantárgyai:
- karvezetés,
- orgonajáték,
- zongora kötelező tárgy.
A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 10-15 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Szolfézs:
- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,
- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,
- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.
Zeneelmélet:
- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Egyházzene-irodalom és zeneirodalom:
- a képzés során tanult anyagból megszólaltatott idézet (egyidejűleg kotta is kiadható) alapján az adott részlet egyházzene-történeti hovatartozásának, szerkezetének, liturgiai szerepének ismertetése,
- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),
- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
Népének és gregorián ének:
- a képzés szakmai követelményeiben meghatározott anyagból a vizsgán kijelölt tétel(ek) megszólaltatása és liturgikai, illetve zenei elemzése.
Szolfézs és zeneelmélet:
- beszámoló az ötéves repertoárból,
- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása,
- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,
- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
c) Szakmai gyakorlat
A jelölt vizsgaműsora a karvezetés és orgonajáték tantárgyakból legalább két, különböző stílusú kompozíciót tartalmaz. A vizsga időtartama mindkét tárgyból 10-15 perc. (A zongora kötelező tárgy vizsgaműsora alább részletezve.)
A kántor-kórusvezető szakképesítéshez a karvezetés vizsgaanyagát, a kántor-orgonista szakképesítéshez az orgonajáték vizsgaanyagát a jelöltnek nyilvános hangversenyen vagy istentiszteleten kell bemutatni.
Zongora kötelező tárgy:
- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,
- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),
- romantikus (impresszionista) előadási darab,
- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).
A vizsga időtartama: 10-15 perc.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól az a jelölt, aki a vizsgakövetelményt teljesítő valamely szakképesítő bizonyítvánnyal már rendelkezik. A főtárgy gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
Ha a jelölt zeneművészeti szakközépiskolai képzésben szerzett szakképesítő bizonyítvánnyal vagy zeneművészeti főiskolán, illetve tanárképző főiskola ének-zene szakán szerzett diplomával rendelkezik, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom és zongora kötelező tárgyból felmenthető.
Ha a jelölt teológiai hallgató vagy teológiai diplomával rendelkezik, a hittan tárgy alól felmenthető.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ez esetben abból/azokból a tárgyból/tárgyakból, amelyből/amelyekből elégtelenre vizsgázott, javítóvizsgát kell tennie.
A gyakorlati érdemjegy megállapításánál a karvezetés és az orgonajáték tantárgyakat kántor-énekvezetőnél 50-50, kántor-kórusvezetőnél 75-25, kántor-orgonistánál 25-75% arányban kell figyelembe venni. A zongora kötelező tárgy érdemjegyét a kerekítésnél kell figyelembe venni.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarész valamennyi tantárgyából eredményes vizsgát tett.
6. A szakmai vizsga szervezése
A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézmények: az egyházzene tanszakkal rendelkező zeneművészeti szakközépiskolákban és az egyes felekezetek által felhatalmazott központi kántorképző intézet által szervezhető vizsga.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 55. sorszáma alatt kiadott népzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 03
2. A szakképesítés megnevezése: népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)
A) Hangszeres szakok
népzenész (hegedű),
népzenész (brácsa),
népzenész (nagybőgő, cselló, ütőgardon),
népzenész (citera, tambura, koboz, tekerő),
népzenész (furulya, duda),
népzenész (klarinét, tárogató),
népzenész (cimbalom).
B) Énekes
népzenész (népi ének).
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3723 | népzenész | |
3724 | szórakoztató zenész | |
2729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A népzenész képzettségű muzsikus mint előadó (hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja) közreműködhet kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében.
Szerepelhet önálló népzenei műsorokban, hangversenyeken, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.
Közreműködhet népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokon, összeállíthatja és vezetheti azokat.
Néptánc-koreográfiák, színpadi táncalkotások zenei kíséretét összeállíthatja és előadhatja.
Megszerkesztheti és előadhatja kötetlen formában tartott rendezvények - táncház, tánctanítás, klub - zenei aláfestését.
Vezethet népzenei együtteseket és közreműködhet azokban.
Elláthat zenekarvezetői, szakkörvezetői feladatokat művelődési intézményekben.
Szükség esetén végezhet népzenei gyűjtést, lejegyzést.
A népzenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
OKJ azonosító száma | OKJ megnevezése | |
52 1822 01 | egyházzenész | |
52 1822 02 | énekes | |
52 1822 04 | zenész | |
54 1822 01 | szórakoztató zenész |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
a) Szakmai elmélet
1. Népzeneelmélet és -történet
A jelölt tudjon fejből legalább 250-250 magyar népdalt a régi stílusrétegekből és az új magyar népdalstílusból válogatva. Hangszerjátékosok esetében a követelmény 100 népdal és 100 hangszeres dallam. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit. Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.
Ismerje az alapvető népzenei szakkifejezéseket és tudja értelmezni azokat.
Legyen képes a népzene szókincse és zenei nyelvtana alapján művészeti hitelű népzene megszólaltatására, "survival"-hatást keltő "revival"-tolmácsolásra.
Legyen tisztában:
- a népzene fogalmával,
- a népzenekutatás történetével (magyar, kitekintéssel Európára),
- a népzenegyűjtés céljával, a népzenei rendszerezés alapelveivel,
- a népdalelemzés szempontjaival,
- a magyar népzene stílusrétegződéseivel, legfontosabb műfajaival,
- a hangszerek osztályozásával, a népi hangszerekkel, elterjedtségükkel és történetükkel,
- a népzenei dialektusokkal,
- a népzene és műzene kapcsolatával és egymásra hatásával,
- a népzene és néptánc kapcsolatával.
Ismerje:
- a tánctípusok zenekíséretét, és
- tudja alkalmazni a harmonizálás típusait a népzenei gyakorlatban,
- az énekes és hangszeres népzene díszítőelemeit, előadásmódját,
- az énekes népszokásokat, jeles napokat,
- a népzene színpadi megszólaltatásának elveit, gyakorlatát, a feldolgozás készítésének szempontjait.
A jelölt:
- rendelkezzen alapvető néprajzi, népzenei és színpadi ismeretekkel,
- tudjon elemi fokon népdalt és népi hangszeren játszott dallamot lejegyezni és elemezni.
2. Népi hangszer - hangszeres népzene
A jelölt:
- rendelkezzen átfogó ismeretekkel a népi hangszerek történetéről, részletesen is ismerje saját hangszere(i)t, valamint helyét (helyüket) a magyar néphagyományban, illetve általában a népzenében,
- ismerje a hangszerek osztályozási módját, tudja elhelyezni a magyar népi hangszereket e rendszerben,
- legyen általánosan tájékozott a népi hangszerek előfordulásáról a klasszikus zenében,
- rendelkezzen átfogó ismeretekkel a hangszeres magyar népzene főbb stílusairól és az előadásmódokról,
- legyen tisztában a hangszerek területi hovatartozásával a magyar népzenei dialektusterületen belül,
- ismerje a néphagyomány kiemelkedő hangszerjátékosait és hangszerkészítőit,
- az elméletben tanultakat tudja alkalmazni saját hangszerén: legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszerjátékra,
- legyen tisztában a magyar népi hangszertársulások, valamint a többszólamúság fogalmával, s ezt a tudást kamatoztassa saját műsora készítésénél,
- legyen képes kottáról transzponálva játszani (a műsorához is felhasználható), hangszeres dallamokat önállóan hangfelvételről lekottázni,
- a hangszer és a zenei anyag természetének megfelelően (stílusosan) improvizálni,
- manuálisan is legyen képes minimális hangszerjavítás elvégzésére (tudjon egy egyszerűbb chordofon hangszert újrahúrozni, hangszeréhez pengetőt készíteni, nádat faragni stb.).
3. Néprajz
Rendelkezzék a jelölt:
- néprajzi alapismeretekkel: néprajzi alapfogalmak (pl. nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség);
- a néprajztudomány vázlatos története, szakágai, társtudományai ismeretével.
Ismerje:
- a jelentősebb hazai néprajzi gyűjtemények centrumait és kutatóhelyeit;
- a magyar nép táji-történeti tagolódását, nemzetiségeinket, szomszédainkat.
A társadalomnéprajz terén ismerje:
- a hagyományos magyar paraszti társadalomban az egyén és a közösség, a közösség és a társadalom viszonyát,
- a családi, rokoni, műrokoni kapcsolatokat,
- a nemek és korcsoportok szerepét,
- társadalmi rétegződését,
- a társadalmi szabályokat, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokásokat.
Az anyagi kultúra terén szükséges:
- a népi műveltség tárgyainak és eszközeinek, a hozzájuk kapcsolódó életmód, termelési tapasztalatok és használati hagyományok alapvető ismerete, valamint
- a gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattartás,
- a táplálkozás, település, építkezés, lakáskultúra, kézművesség,
- a díszítőművészet, népviselet, kereskedelem, közlekedés,
- a szállítás, teherhordás ismerete.
A folklór, szellemi kultúra terén ismerje:
- a paraszti világképet (népi természetismeret, népi gyógyászat, néphit, népi vallásosság),
- a gyermekkor költészetét,
- a népköltészetet (prózai és verses epika, líra, dramatikus népköltészet), ezen belül tudja elhelyezni a magyar népdalt,
- a jeles napokhoz, a gazdasági élethez, az emberi élet fordulóihoz kötődő népszokásokat,
- a magyar nép tánckultúráját, a magyar tánckincs történeti rétegeit, a táncdialektusokat.
4. Szolfézs
Rendelkezzék a jelölt:
- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,
- fejlett zenei képzelettel és memóriával,
- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,
- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,
- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,
- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.
Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).
Tudjon a jelölt:
- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),
- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,
- tisztán intonálni,
- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,
- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,
- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.
Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.
Legyen képes a jelölt:
- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,
- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és énekzongorával),
- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.
5. Zeneelmélet
Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.
Írásbeli követelmények:
A szakmai vizsga anyagának megfelelően:
- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,
- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.
Szóbeli követelmények:
- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),
- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),
- szekvenciák memorizálása, transzponálása,
- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,
- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,
- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,
- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, metodikai, harmóniai "érdekesség" - bemutatása, magyarázata).
6. Zeneirodalom
A jelölt:
- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,
- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,
- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,
- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,
- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,
- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,
- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,
- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,
- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,
- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).
b) Szakmai gyakorlat
1/A. Hangszerjáték
A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:
A jelölt rendelkezzen hangszerén megfelelő repertoárral. Repertoárjának nagy részét legyen képes kotta nélkül is előadni.
Tudjon:
- a különféle tájegységek népzenéjéből stílusosan idézni,
- fejből játszott dallamokból hangnem-, tempó- és ritmusváltozásokkal rögtönözve táncrendet szerkeszteni és azt folyamatosan - tánckíséretként is - eljátszani,
- zenei programot, színpadi tánc zenei kíséretét összeállítani és előadni, illetve a műsort vezetni,
- különféle zenekarokat összeállítani.
Legyen a megtanult műsorok előadásában középfokon elvárható előadói tapasztalata.
Ismerje hangszerének irodalmát és legkiválóbb előadóit.
Legyen képes saját hangszerét karbantartani, és ha szükséges, tudjon egyszerűbb népi hangszereket (pl. nádsíp, egyes idiofon hangszerek, köcsögduda stb.) elkészíteni és megszólaltatni.
Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, alapfokon tudja eltáncolni azokat.
Népi hegedű
A jelölt ismerje:
- hangszere természetét, történetét és népi vonatkozásait,
- a jelentősebb prímások nevét, működési területét,
- a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait,
- a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát,
- a nem tánchoz kapcsolódó zenéket (pl. népszokások).
Legyen képes mint hegedűs:
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- tudatosan gyakorolni,
- technikáját önállóan továbbfejleszteni,
- az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkalmazni,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- a különböző zenék stílusának, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére,
- az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására,
- a különböző bal kéz díszítések megkülönböztetésére és tudatos alkalmazására,
- a teljes tánczenei folyamat zenéjének felépítésére, táncszerű eljátszására,
- önálló zenekari számok összeállítására,
- a tanult dallamokat kontrán kísérni,
- a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy ismeretlen táncdallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson, szokáskereten belül elhelyezni, hallás után megtanulni, illetve lejegyezni.
Legyen képes mint prímás:
- zenekarát vezetni,
- színpadon magabiztosan kiállni és viselkedni,
- táncot indítani különböző tempókban,
- a megkezdett tempót megtartani, lassítani, illetve gyorsítani,
- a táncot befejezni, bárhol "lehúzni",
- egy tánctípuson belül különböző dallamokat összekötni,
- a táncfolyamaton belül tánctípust váltani (pl. lassú csárdás, friss csárdás),
- muzsikálás közben a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni, illetve tartani.
Rendelkezzék:
- megfelelő technikával, laza kéztartással és könnyed vonókezeléssel,
- igényes, fejlett hallással,
- biztos memóriával,
- biztos tempótartással, ritmusérzékkel, belső ritmussal, periódusérzékkel.
Népi brácsa
A jelölt ismerje:
- hangszere történetét és népi vonatkozásait,
- a jelentősebb zenekarokat és zenészegyéniségeket,
- a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait,
- a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát,
- az alkalomhoz nem kötött (nem tánczenei) zenéket, szokásokat.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- technikai és zenei szempontból tudatos elemző gyakorlásra,
- technikáját önállóan továbbfejleszteni,
- az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkalmazni,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- az adott zenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására,
- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,
- a teljes tánczenei folyamat táncszerű eljátszására a prímás játéka alapján,
- önálló zenekari számok összeállítására,
- a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy ismeretlen dallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson belül elhelyezni, hallás után megtanulni és lejegyezni,
- egy ismeretlen dallamot (akár első hallás után) stílushűen, a megfelelő harmóniákkal kísérni,
- a prímás játékára állandóan figyelve annak zenei jelzésére (tempóváltás, tánctípusváltás) azonnal reagálni: azaz legyen kellő kamarazenei felkészültsége,
- a színpadon magabiztosan mozogni,
- a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni és tartani muzsikálás közben.
Rendelkezzék:
- igényes, fejlett hallással (belső hallással is), kontrollálóképességgel,
- biztos memóriával,
- biztos tempótartással, ritmusérzékkel, fejlett formaérzékkel.
Népi nagybőgő, cselló, ütőgordon
A jelölt ismerje:
- hangszerei történetét, típusait, a hangszer elterjedtségét a magyar nyelvterület különböző vidékein,
- legyen ismerete a szomszéd népek hasonló hangszereiről,
- hangszerei repertoárját és azoknak jellemző részét, előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit,
- hangszere irodalmát, a jelentősebb népzenekutatók munkásságát és írásait.
Legyen képes:
- elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,
- zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására és lejegyzésére felvételről,
- énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott népzenei dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján,
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- tiszta intonációra,
- a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére, az autentikus hangzást megközelítő módon, a stílus adta kereteken belül,
- népzenei darabok értelmes, tagolt előadására (illetve kíséretére), a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes megszólaltatására,
- több terület népi tánca zenekíséretének eljátszására,
- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,
- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,
- az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato) alkalmazására,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló kialakítására és variálására,
- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.
Rendelkezzék:
- biztos zenei memóriával,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,
- lapról olvasási készséggel,
- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő előadókészséggel,
- az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, néptánckísérő rutinnal,
- legyen tisztában a magyar nyelv prozódiájával és annak népzenei vonatkozásaival.
Citera
A jelölt magas szinten ismerje a magyar népzene egészét, legyen általánosan tájékozott a klasszikus zene területén.
A jelölt:
- ismerje hangszere múltját és jelenét, helyét a magyar néphagyományban és általában a népzenében,
- ismerje a citerazene főbb dialektusterületeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait, valamint a néphagyomány kiemelkedő citerajátékosait és citerakészítőit,
- legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszerjátékra,
- ismerje a magyar népzenére jellemző dallamdíszítéseket, tudja megkülönböztetni az énekelt és a különböző hangszeres ornamenseket, és tudja őket helyesen alkalmazni a citerára,
- legyen tisztában a magyar népi többszólamúság fogalmával s alkalmazásával hangszerén,
- legyen képes kottáról transzponálva játszani és stílusosan improvizálni,
- rendelkezzen kellő előadói tapasztalattal,
- legyen képes önálló műsor összeállítására és bővítésére,
- sajátítsa el hangszere alapvető karbantartási feladatait.
A program végén rendelkezzék:
- biztos memóriával,
- megfelelő repertoárral (tudjon minimum 500-600 dalt, illetve hangszeres darabot - évi 100 kötelezővel számolva),
- megfelelő technikai ismeretekkel és stílusismerettel,
- valamennyi területről kidolgozott zenei anyaggal (műsorral),
- tánckíséreti tapasztalattal,
- előadókészséggel (önálló és társas előadói), valamint műsorvezetői készséggel.
Tambura
(kötelező tárgy citera szakosok számára)
A jelölt ismerje:
- a hangszertípust, annak fejlődését, elterjedtségét és helyét a magyarországi hangszeres népzenében,
- a tambura hangszercsalád tagjait, ezen belül megfelelő szinten sajátítsa el a prímtambura játéktechnikai elemeit,
- a tamburazene autentikus forrásanyagát.
Mint a népi hangszerjátékban, itt is követelmény az egyes zenei egységek gyors memorizálása, illetve a teljes dallam fejben tartása, valamint az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatása. A stílus megragadásában alapvető szerepe van a belső hallásnak, amely segít a sztereotip zenei formulák felismerésében és memorizálásában.
A jelölt legyen képes:
- laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre,
- könnyed és magabiztos hangszerkezelésre,
- különböző hangsorokat, skálákat egy oktáv terjedelemben tisztán és pergőn játszani,
- különböző fekvésben (előadni, játszani) díszítés nélküli, régi és új stílusú dallamokat,
- más népi hangszerekkel közösen, együttesben játszani.
Játékmód: ülő helyzetben.
Koboz
A jelölt ismerje:
- a hangszer múltját, jelenkori használatát,
- azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik.
Legyen képes:
- a természetes, stílusos hangszerkezelésre,
- a zenei kíséret (hangszer, illetve ének) begyakorolt és improvizáció jellegű megszólaltatására,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- a tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén,
- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,
- a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák alkalmazására.
Rendelkezzék:
- a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- biztos memóriával,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal.
Tekerő
A jelölt ismerje:
- hangszere múltját itthon és Európában,
- hangszere repertoárját, és a dallamanyag előadói hagyományát,
- a magyar népzenei dialektusterületeket, azon belül hangszere előfordulását a nyelvterületen belül,
- a magyar népzene stílusait és az egyes stílusok jellemző zenei vonásait,
- hangszere irodalmát, jelentősebb népzenekutatók munkásságát, és azok írásait,
- a jelentősebb népi adatközlőket és a rájuk jellemző előadói stílusjegyeket.
Legyen képes:
- elemezni a népdalokat és népi dallamokat zenei ismérvek alapján (beleértve a formai, szerkezeti, valamint harmóniai vonásokat is),
- énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott zenei stílusnak és földrajzi területnek megfelelő hagyományos módon,
- a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül,
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,
- tiszta intonációra,
- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,
- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,
- technikájának önálló továbbfejlesztésére,
- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására (ha ehhez szükséges, lejegyzésére hangfelvételről).
Rendelkezzék:
- biztos zenei memóriával,
- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,
- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal (beleértve a néptánckísérő rutint is),
- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei, illetve zenekari játékhoz szükséges, de a népzenei darabok megtanulásakor is elengedhetetlen,
- a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, megfelelő technikával,
- az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel,
- megfelelő nyelvi-zenei hangsúlyozási készséggel és jó prozódiával.
Furulya, duda
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre,
- tiszta intonációra,
- a hangszín, a hang kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,
- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására felvételről,
- énekes dallamok megformálására hangszerein az adott stíluson belül,
- népdalok és hangszeres darabok értelmes, tagolt előadására, és a helyes deklamáció alkalmazására,
- táncrendek eljátszására helyes sorrendben,
- középfokú felkészültséget igénylő közművelődési munka elvégzésére.
Rendelkezzék:
- az adott stílus és földrajzi terület előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, zenei emlékezőtehetséggel,
- megfelelő prozódiai készséggel,
- tánckísérő rutinnal,
- jó lapról olvasási készséggel.
Ismerje:
- hangszerei történetét, típusait a magyar nyelvterületen, és szélesebb elterjedtségét legalább Európában,
- hangszerei repertoárját (annak jellemző részeit) és előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein,
- a szomszéd népek hasonló hangszereit, és tudjon példákat azok repertoárjából.
Népi klarinét
A jelölt ismerje:
- a klarinét történetét és a hangszertípus népzenei hátterét, tudja elhelyezni a hangszerek rendszertanában,
- hangszerének a magyar népzenei gyakorlatban elfoglalt helyét és legjelentősebb előadóinak munkásságát, illetve azokat az autentikus népzenei felvételeket, amelyeken hallhatók,
- az egyes népzenei stílusrétegek általános stílusjegyeit, és ezeken belül speciálisan a klarinétra jellemző díszítési-variálási sajátosságokat,
- az egyes népzenei dialektusterületeken belül a hangszer jellemző előfordulásait, műfaji kötődéseit,
- hangszere szerepét és stílusos használatát a magyar népzenei dialektusokon kívül a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszéd népek zenéjében,
- a játszott darabok formai és harmóniai szerkezetét, műfaji és funkciós hovatartozását.
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre,
- a helyes légzéstechnika alkalmazására,
- skálák játszására az összes hangnemben,
- tiszta intonációra és emellett speciális intonációs feladatok megoldására,
- különböző dinamikai árnyalatok és hangszínek alkalmazására, játékára,
- a népzenei praxisnak megfelelően hallás után tanulni, és a dallamokat megfelelő színvonalon lejegyezni,
- biztosan memorizálni, a tanult darabok többségét kotta nélkül játszani,
- koncertszámok, illetve teljes tánczenei folyamatok zenéjét összeállítani és előadni, illetve népzenei csoportját (ha van) a színpadi szerepléskor irányítani.
Rendelkezzék:
- igényes, fejlett hallással,
- biztos memóriával,
- biztos tempótartással és ritmusérzékkel,
- jó formaérzékkel (pl. jó periódusérzékkel),
- jó előadókészséggel és színpadi rutinnal.
Tárogató
(szabadon választható tárgy)
A jelölt:
- ismerje hangszere történetét, helyét a néphagyományban,
- legyen tudatában annak, hogy mai formájában ez az egyetlen speciálisan magyar népi hangszer, amelyet más népek is tőlünk vettek át,
- legyen képes biztos intonációval, a klarinéttól eltérő szájtartással játszani,
- legyen képes a ma használt Böhm-rendszerű klarinéttól eltérő, oktávváltós német rendszerű hangszeren a fogásokat elsajátítani,
- a regiszterek nagyon eltérő hangszínadottságainak kiegyenlítésére,
- alkalmazza a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok díszített lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközöket és módokat (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadásmód különbségére),
- legyen képes tiszta hangképzésre, beleértve a mély hangok (d1-c-h stb.) indításának, játszásának fokozott nehézségeit is,
- legyen képes megfelelő technikával stílusosan előadni a tanult darabokat,
- legyen kellő ismerete a különböző népzenei dialektusterületek zenéjéről,
- legyen kellő rutinja a színpadon.
Népi cimbalom
A jelölt magas szinten ismerje a magyar népzenét, legyen általánosan tájékozott más nemzetek népzenei kultúrájában, legyen klasszikus zenei műveltsége.
Ismerje:
- hangszere múltját, jelenét, helyét a magyar néphagyományban, a népzenében, a klasszikus és kortárs zenében,
- hangszere népzenei irodalmát, jelentősebb előadóművészeit,
- hangszere felépítését, típusait, készítőit, hangolását, a verők készítését,
- a különböző stílusok, illetve népdaltípusok zenei sajátosságait (hangsor, sorvégző hangok, ritmus, metrum, szótagszám, forma, szerkezet, ambitus stb. szempontjából),
- legyen ismerete a cimbalom néphagyományban betöltött szerepéről, és használatáról a különböző tájegységeken (kísérési mód, hangszer-összeállítás), valamint korszakokban és társadalmi rétegek szerint (pl. szólista parasztzenész cimbalmosok, cigányzenekari játékosok).
Legyen képes:
- természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtoklására, a belső hangigénynek megfelelő ütésmódokra, helyes kézrend és pedálozási technika megválasztására,
- tiszta, stílusos, kifejező erejű, dinamikailag árnyalt és kidolgozott, hiteles, megjelenítő erejű hangszerjátékra,
- kottából és hallás után játszani,
- transzponálni,
- zenekari játékra,
- dallam lejegyzésére,
- önálló variációk készítésére.
Rendelkezzék:
- tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadói és formálókészséggel, betűkottáról is,
- fejlett hallással, biztos memorizálási készséggel,
- a zenekari játék alapjául szolgáló olvasási készséggel,
- megfelelő repertoárral, kidolgozott műsorral, tudjon önállóan műsort összeállítani.
1/B. Népi ének
A jelölt ismerje:
- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, és tudja alkalmazni a népi hang megszólaltatásában,
- a magyar népzenében jellemző stílusrétegeket, tudja jellemezni azokat, és részletesebben is ismerjen egy-egy népdaltípust,
- az öt magyar népzenei dialektusterület jellemzőit, hangszeres vonatkozásban is,
- a népdalok variációs lehetőségeit, és maga is tudjon az adott stílus keretei között megfelelő hitelességgel variálni,
- a népzenei gyűjtések publikált hang- és videofelvételeit, könyv- és kottakiadványait,
- kiemelkedő népzenekutatóink munkásságát,
- a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket.
Legyen tájékozott:
- a népzenei stílusok korhoz, területhez kötődő előadásmódbeli vonatkozásaiban is,
- a vokális és hangszeres népzene különféle szempontok szerinti rendszerezésében (Bartók Bélától a legfrissebb kutatási eredményekig),
- a rokon népek és a Kárpát-medence népzenéjével kapcsolatban, a népzene néphagyományban elfoglalt helyét és a társművészetekhez való viszonyát illetően.
Tudjon:
- helyesen lélegezni,
- tisztán intonálni,
- önállóan technikai gyakorlatokat végezni,
- hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni,
- életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon népdalokat megszólaltatni,
- a stílusra és az adott földrajzi területre jellemző stílusban énekelni (a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, ornamentika, szöveg figyelembevételével),
- érthető szövegmondással, a népdalokhoz méltó egyszerűséggel énekelni.
Tudja a kottaanyagot hangfelvétel nélkül is élővé tenni, stílusosan újraalkotni.
Rendelkezzék:
- megfelelő előadói készséggel,
- a közönséggel való kapcsolatteremtés képességével,
- szükséges kottaolvasási készséggel, memóriával és koncentrálóképességgel,
- megfelelő színpadi rutinnal, és legyen felkészülve középfokú szakismereteket kívánó közművelődési feladatok ellátására.
2. Zongora kötelező tárgy
A jelölt legyen képes:
- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,
- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,
- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.
Tudjon játszani:
- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),
- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.
Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A népzenész jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie.
A választható vizsgamunka feladatokat a képző intézmény állítja össze.
A megoldandó feladatok a jelölt saját szakterületének specifikumait képviselik.
A jelölt a következő három elméleti feladat közül választhat:
1. Önálló népzenei gyűjtést végez, amelyet lejegyzett formában feldolgoz (például egy előadó teljes repertoárjának, egy falu átfogó képének népzenei bemutatása).
2. Az előző feladatot más által gyűjtött hangzó anyag lejegyzése, feldolgozása alapján, esetleg összehasonlító kutatásokkal kiegészítve végzi el.
3. Bartók és Kodály műveinek összevetése népzenei forrásokkal.
Gyakorlati feladatként a következő két feladat közül választhat:
1. Tánczenei műsoros est összeállítása (tánckísérettel, színpadi tánccal).
2. Népzenei műsoros est összeállítása (nem tánczene).
A vizsgamunkát (szakdolgozatot) a gyakorlati vizsga előtt 30 nappal kell benyújtani.
2. A szakmai vizsga részei
a) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli vizsga tantárgyai: népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene), szolfézs, zeneelmélet.
Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai: népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene), szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.
A szóbeli vizsga időtartama: a felkészülési idő tantárgyanként min. 15 perc, a feleletekre tantárgyanként 15-20 perc fordítható.
c) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga tantárgyai:
- népzenész, hangszeres szakok: hangszerjáték, zongora kötelező tárgy, közművelődési feladat,
- népzenész, énekes: ének, zongora kötelező tárgy, közművelődési feladat.
A gyakorlati vizsga időtartama: tantárgyanként 20-30 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
a) Szakmai elmélet - írásbeli vizsga
Népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer hangszeres népzene):
- eredeti népzenei szemelvény (népdal, táncdallam) lejegyzése hallás után felvételről, és stílusjegyeinek ismertetése a megfelelő szakkifejezésekkel,
- skálaelméleti feladat: különböző hangsorok leírása diktálás után és jellemzése előfordulásuk, műfaji, területi stb. jellemvonásaik alapján,
- hangszeres dallamok harmóniai kíséretének lejegyzése diktálás után,
- dúsan cifrázott eredeti népzenei szemelvény (hangszeres vagy énekes) lejegyzése, valamint a fődallam és a díszítések viszonya, illetve a díszítéstípusok jellemzése.
Szolfézs:
- három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bach-korál) szólamainak lejegyzése,
- kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése,
- egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.
Zeneelmélet:
- klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt,
- akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.
b) Szakmai elmélet - szóbeli vizsga
Népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer hangszeres népzene):
- népdal lapról éneklése, illetve hangszeres dallam lapról játszása és a dallam elemzése,
- a III. fejezetben követelményként meghatározottakból 100-100 magyar népdal (illetve a kijelölt hangszeres dallamok) éneklése, eljátszása, elemzése,
- legalább két-két Bartók- és Kodály-feldolgozás, ezen belül egy-egy vokális (a cappella vagy hangszerkíséretes) és egy-egy csak hangszeres darab stílusos előadása (több jelölt együtt),
- Bartók két-két, illetve Kodály és egy harmadik szerző népzenei témá(k)ra épülő műrészletének felismerése és jellemzése.
Szolfézs:
- beszámoló az ötéves repertoárból,
- egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.
Zeneelmélet:
- négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után,
- elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb romantikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (formailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).
Zeneirodalom:
- különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történelem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel),
- műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).
c) Szakmai gyakorlat
A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, amelyeket kotta nélkül kell előadni.
Hangszerjáték:
Egy adott néprajzi tájegység teljes táncrendjének vagy egy sajátos műfajának (pl. pásztordal, keserves, betlehemes) előadása hangversenyszerűen és kíséretként (kotta nélkül). A néprajzi tájegységet egy történelmi korszak is helyettesítheti (pl. a tárogató, koboz esetében).
Ének:
Egy adott néprajzi tájegység népdalkincséből válogatott műsor:
- klasszikus ballada,
- kíséret nélküli népdalcsokor,
- hangszerkíséretes népdalcsokor hangversenyszerű előadása (kotta nélkül).
A műsort végig kell játszani, illetve énekelni.
Zongora kötelező tárgy:
- Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció,
- klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina),
- romantikus (impresszionista) előadási darab,
- Bartók-mű (az évfolyam anyagából).
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható - a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.
Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyanként (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzeneelmélet és a vizsgamunka) külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli-szóbeli, valamint a vizsgamunka érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlat minden tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát az érdemjegyek átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsgarészből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet, illetve gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.
6. A szakmai vizsga szervezése
A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézmények: a jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 56. sorszám alatt kiadott szórakoztató zenész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[46]
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 57. sorszáma alatt kiadott táncos szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 3 0 10
2. A szakképesítés megnevezése: táncos (műfaj és szak megjelölésével)
táncos (klasszikus balett-táncos)
táncos (színházi táncos)
táncos (modern-táncos)
táncos (néptáncos)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | táncos |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
- | - | szórakoztató táncos |
3. A munkaterület leírása
A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok igényes megvalósítására, előadására.
A táncos tevékenységét a klasszikus balett, a néptánc és a modern tánc területén fejti ki és gyakorolja.
Közreműködik balett-társulatoknál, táncegyütteseknél, színházaknál.
A táncos feladatát a munkaadó szakmai vezetőjének irányításával végzi, vagy vállalt feladatait a megbízó elvárásai szerint önálló tevékenység keretein belül látja el.
Tudása alapján képes tanulmányai folytatására táncművészeti főiskolán, illetve egyetemes műveltsége alapján más főiskolán, egyetemen.
III. Szakmai követelmények
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei
1. Általános alapismeretek:
1.1. Zenetörténet - zeneelmélet
A jelölt ismerje:
- az egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőit,
- a különböző műfajokat az adott stíluskorszakokon belül, az egyes műfajok előadó apparátusát,
- a zene és a többi művészeti ág kapcsolatát és egymásra való hatását,
- a zene és tánc kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatását,
- a zenei hang tulajdonságait,
- az énekhang fajtáit,
- a különböző hangeffektusokat, hangszereket,
- a különböző ritmusképleteket, ütemfajtákat,
- a zenei szakkifejezéseket.
1.2. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
2. Szakmai elmélet
2.1. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát kezdetektől a jelenig. A tantárgy mintegy keretét és integrációját adja annak az egészben való látás és tudás kialakításának, mely a tánc- és zenetörténeti ismeretekben való elmélyülést szolgálja.
A jelölt ismerje:
- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a műalkotásokban rejlő gondolatiság, a művészeti üzenet lényegét, ennek összefüggéseit az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
- a művészeti alapfogalmakat,
- az alapvető esztétikai kategóriákat, törvényeket, az alkotás és befogadás folyamatát,
- kezdetektől napjainkig született jelentősebb alkotásokat, művészeti eredményeket.
2.2. Tánctörténet
A szakági képzés alapját a tánctörténet nyújtja, mely a tánc fejlődéstörténetét, a különböző korszakokban való szerepét, egyes népek táncainak legfőbb jellemzőit mutatja be.
A jelölt ismerje:
- a tánc kialakulásának történetét,
- a tánc fejlődését,
- a balettművészet kialakulását és körülményeit, a balett fejlődésének útját,
- a táncművészet egyetemes és hazai irányzatait, kiemelkedő reprezentánsait,
- a tánc stíluskorszakait és azok legfőbb jellemzőit az adott korszakon belül (néptánc, történelmi társastánc),
- a tánc és a zene kapcsolatát, valamint a táncművészetnek a többi művészeti ágakhoz való viszonyát,
- a tánc és a színház kapcsolatát, különösen a balettművészet történetét, kialakulásától napjainkig,
- napjaink táncművészetének jelentős eseményeit.
A fentieken felül a néptáncos rendelkezzen:
- néprajzi alapismeretekkel,
ismerje:
- a néptánc történetét,
- a magyar néptánc táji, történeti tagozódását,
- a néptánc hagyományait,
- a tánctípusokat és a táncdialektusokat,
- a mozdulatelemzés alapfogalmait.
A tánctörténeti ismereteken felül a színházi táncos ismerje a történelmi korok táncainak jellegzetességeit.
Rendelkezzék a különböző műfajokhoz (opera, operett, musical, jazz) tartozó stílusjegyek ismeretével.
2.3. Balettelmélet
A jelölt ismerje:
- a balett szakkifejezéseit, tudja azok jelentését, leírását, kiejtését,
- a gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztésének módszereit, és legyen képes azok koordinált bemutatására,
- a helyes zenei beosztást,
- a lépések helyes végrehajtásához szükséges alapszabályokat.
3. Szakmai gyakorlat
Általános ismeretek
A jelölt rendelkezzék magas fokú tánctechnikai tudással és jó előadóművészi képességgel.
Ismerje:
- a klasszikus balett alaplépéseit,
- a lépéskombinációk végrehajtásának szabályait,
- a folyamatos koordináció megvalósításának feltételeit,
- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait,
- a művészi kifejezőeszközök felhasználási lehetőségeit,
- a szerepformálás táncszínpadi alaphelyzeteit,
- a magyar és más népek táncainak alaplépéseit,
- a történelmi korok táncainak alaplépéseit, térformáit és jellemző stílusjegyeit,
- az új szakmai törekvéseket.
3.1. Klasszikus balett
A balett-táncos a megszerzett ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és integrálni.
Legyen képes:
- a klasszikus balett lépésanyagának kombinációs, gyakorlatsorokká fűzött formájának önálló bemutatására,
- hosszabb gyakorlatsorok, könnyed, biztos végrehajtására,
- a nehezebb technikai elemek és a plasztikus koordináció összehangolására,
- a partnerrel vagy a csoportos munka résztvevőivel való együttműködésre,
- a zene és a tánc összhangjának betartására,
- előadói képességével, mozgásstílusával önálló színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok végrehajtására.
3.2. Pas de deux (emeléstan)
Ismerje:
- a pas de deux lépésanyagát, a pas de deux par terre-t (a földön), a forgásokat, a folyamatos és lendületes emeléseket,
- a partnerrel való együtt táncolás szabályait.
Legyen képes a nő-férfi tánckettős etűdökké fűzött feladatsorainak esztétikus előadására.
3.3. Színpadi tánc
Ismerje a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikára épülő megjelenését, valamint a történelmi korok táncait és ezek leggyakrabban használt stilizált formáit.
Legyen képes a tánc meggyőző színpadi megjelenítésére.
3.4. Színpadi-színészi játék
Rendelkezzen alapvető színjátszási készséggel.
Legyen képes:
- egyszerű szituációkban különböző hangulatok megjelenítésére,
- jól artikulált kiejtéssel és megfelelő előadással különböző szerepek megtanulására,
- színpadi jelenet egységének tudatosítására, dramaturgiai ívének megteremtésére,
- a műfaji különbségek és jellegzetességek felismerésére és alkalmazására.
3.5. Néptánc
A jelölt legyen képes:
- a néptánc formanyelvén komponált, illetve az autentikus táncnyelvezetre épülő koreográfiák előadására,
- magyarországi táncok, tánctípusok, eredeti táncfolyamatok elsajátítására,
- magyarországi nemzetiségi táncok, táncdialektusok, stílusrétegek megismerésére.
Ismerje más népek táncainak jellegzetes eltéréseit, legyen képes ezek alkalmazására.
3.6. Eltérő gyakorlati követelmények
A színházi táncos a fentieken felül:
Tudja történelmi korok táncainak alaplépéseit, etűdbe foglalt alkalmazását, a reneszánsz, a barokk, a XIX. századi európai táncok, a XIX. századi magyar úri táncok motívumainak felhasználásával.
Legyen képes:
- a tánc különböző ágazatainak klasszikus, karakter és modern technikákra épülő koreográfiák előadására,
- szólistaként, kartáncosként az adott műfaj komplex feladatainak megoldására.
A modern-táncos:
Ismerje a XX. században megjelenő és önálló műfajként kiteljesedő tánc formanyelvét, mozdulatelemeit, irányzatait.
Legyen képes:
- a mai élet jellemző tánc- és mozdulatszférájából a meghatározó, jellemző elemek kiválasztására,
- a műfaj új esztétikai értékeinek bemutatására.
A néptáncos rendelkezzék:
- a tanult tájegység lépésanyagának, táncrendjének ismeretével.
Legyen képes:
- a kijelölt táncanyagból és a feldolgozott néptánc-anyagból koreográfia vagy koreográfiai részlet bemutatására,
- az előírt tananyagból egy részlet szabadon variált, stílusos előadására.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Művészettörténet
- Tánctörténet
- Balettelmélet
A vizsga időtartama: 10 perc.
A felkészülési idő: tételenként 20-25 perc.
Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga feladatait a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása.
Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
1. Iskolagyakorlatok
A vizsga anyaga előre kijelölt és betanított iskolagyakorlatokból áll, melyeket a jelöltek önállóan mutatnak be.
1.1. Klasszikus balett és színpadi tánc
Klasszikus balett lépésanyagának ismerete
A bemutatandó gyakorlatok:
- technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatsorból álló, egymást követő gyakorlategységek a rúdnál,
- különböző karakterű, dinamikájú és zenei beosztású, jellegzetes elemekből álló, középen végrehajtható gyakorlategységek,
- kisugrás-kombinációkat felhasználó gyakorlatok,
- nagyugrás-kombinációkat alkalmazó gyakorlatok,
- forgáskombinációk lehetőségei középen és különböző térformákban,
- gyakorlatkombinációk spicc-technika alkalmazásával (csak lányoknak).
1.2. Pas de deux (emeléstechnika): női-férfi tánckettős, etűdformában megfogalmazott gyakorlatsorok bemutatása.
A női-férfi tánckettős emeléstechnika ismerete, a felsorolt gyakorlatok variációi:
- a földön álló táncosnővel:
= hajlások,
= forgások,
= egyensúlygyakorlatok alkalmazásával,
- folyamatos emelésgyakorlatok lendületi segítség nélkül,
- lendületet igénybe vevő emelésgyakorlatok (emelés ugrás közben, elkapás ugrás közben, dobás ugrás közben) variációinak alkalmazása,
- pózváltás emelés közben.
A vizsga időtartama: 120 perc.
2. Színpadi bemutató (nyilvános vizsga)
A koreográfiákba foglalt etűdök (gyakorlatsorok) bemutatása, szólisztikusan, párosan, csoportosan - irányítás nélkül -, a színpadi előadásformának megfelelően, zenekísérettel.
A vizsga időtartama: 120 perc.
A színházi táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:
- a történelmi társastáncok lépésanyagából összeállított, legalább két etűdöt,
- a tanár által szerkesztett hosszabb lélegzetű etűdöt, karakter és modern tánctechnikák alkalmazásával.
A vizsga időtartama: 30 perc.
A modern-táncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:
- két etűdöt és egy koreográfiát vagy koreográfiarészletet,
- a modern-tánc technika közül (Graham, Limon, Cunnigham) legalább egyet, stílustiszta előadásban, kombináció vagy etűd formájában.
A vizsga időtartama: 30 perc.
A néptáncos az iskolagyakorlaton kívül mutasson be:
- legalább két, tanult motívumokra épített, tanár által összeállított néptáncot,
- kijelölt vagy hozott táncanyagot a tanult tájegységek lépésanyagának, táncrendjének felhasználásával (eredeti táncfolyamat),
- feldolgozott néptánc anyagból koreográfiát vagy koreográfiai részletet,
- a tanult táncanyagból egy részletet szabadon variált, stílusos előadásban (egy tájegységi lépésanyagból válogatva).
A vizsga időtartama: 30 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgarészek érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik táncművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható tánctörténet, balettelmélet, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a táncművészeti szakközépiskolákban szervezhető vizsga.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 58. sorszáma alatt kiadott alkalmazott fotográfus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1842 01
2. A szakképesítés megnevezése: alkalmazott fotográfus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
2619 | egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások | |
5341 | fényképész | |
1344 | reklám- és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője | |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője | |
1425 | kulturális szolgáltató kisszervezet vezetője |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az alkalmazott fotográfus olyan alkotó gondolkodású szakfényképész, aki magas esztétikai színvonalon képes a legkülönbözőbb felhasználású nyomdatermékekhez kapcsolódó fényképészeti megbízások teljesítésére. Alkalmas a reklám, a divat, a műszaki és műtárgy fényképezésre, valamint könyv-, folyóirat illusztrációk, reprodukciók készítésére. Fotóriporteri feladatokat is ellát.
Elvégzi a különböző célra készült fekete-fehér fotók laborálási munkáit.
Képes a színes kidolgozó laboratóriumok szakszerű instruálására.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és alkalmazott fotográfiai feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
52 8402 01 | fotóriporter | |
51 7899 02 | fényképész |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A tanuló készségszinten tudjon egy adott stíluskorszak, fotóművészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit saját szakmai tevékenységébe integrál.
Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).
Ismerje a fotográfiában használt mechanikus, optikai, elektronikus, optoelektronikus eszközök, rendszerek elméleti alapjait, az eszközök felépítését, működését; a fényképezés anyagait, az anyagok kidolgozásának elméleti és gyakorlati alapjait.
Ismerje a munkaterületek (labor, műterem) kialakításához és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi feltételeket.
Legyen jártas a legkülönbözőbb kiadványok megtervezésében, formai kialakítását megalapozó tipográfiai és képszerkesztési, illusztrátori, tárgy-, reklám- és riportfotós ismeretekben.
A fentieken belül részletes ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:
2.1. Fotótörténeti és esztétikai ismeretek
A képalkotás és képrögzítés kialakulása.
A fényképezés technikai fejlődésének hatása a képi ábrázolásra.
Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.
A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.
A legjelentősebb kortárs fotográfusok.
A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.
2.2. A fényképezés alapjai
A fény természete és jellemzői.
A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása.
A geometriai optika és a képalkotás - lyuk, szférikus lencsék és tükrök.
A leképezési hibák.
A fényvisszaverődés és a fénytörés; síktükör, prizmák.
A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal.
A fényerő.
A képen szereplő perspektíva.
A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői.
A fekete-fehér kidolgozás; az előhívó és a rögzítő összetétele.
A gradációs görbe és az általa hordozott információk; a Goldberg-szabály.
A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme.
A fénymérés módszerei és eszközei.
A reprodukciós fényképezés sajátosságai.
A viszonossági törvény és az attól való eltérések.
A színes képvisszaadás elve; a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése.
A színes kidolgozás alapelvei.
A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint.
A világítás eszközei és használatuk.
A vetítő- és a nagyítógépek felépítése.
A fotóvegyszerek előállítása és kezelése.
A fényképi kompozíció alapjai.
A fénykép jelentéstanának alapjai.
Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája.
A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek.
2.3. A műtermi fényképezés
A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája.
A természetes és mesterséges világítás sajátosságai.
A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók.
A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése.
A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek; a Scheimpflug effektus.
A tárgyfényképezés és a perspektíva.
A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei.
A reklámfényképezés szemiotikai alapjai.
Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek.
Modellvezetés, sminkelés.
A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai.
Divat- és zsánerfotó műtermi körülmények között.
A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók.
2.4. Fotóillusztrátori ismeretek
Az illusztráció fogalma.
Szinkronikus és retorikus illusztráció.
A szubjektív illusztráció.
A fényképszerkesztés dramaturgiája.
A kép elemeinek hierarchiája.
A személyiség ábrázolása, az attribútumok.
A képes sajtóműfajok.
Képsor típusok.
A sajtófotó és egyéb fotográfiai megközelítések.
Helyzet és környezet.
A környezet jellegzetességei.
Környezet és személyek.
Fotografálási taktikák, stratégiák.
2.5. Kreatív fényképezés
A szabályok felrúgásával készített felvételek.
Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek.
Utólag manipulált fotók.
Kollázsok.
Montázsok.
Fotogramok.
Kemogramok.
Frottázsok.
A számítástechnika adta lehetőségek.
2.6. Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek
A tónusos fotó nyomtatásának előtörténete; a nyomtatott fotó megjelenésének jelentősége.
A tónusos kép nyomtatásának eszközei és azok sajátosságai.
A nyomdatechnika és a tördelés kihatása a kép készítésére és kiválasztására.
A képes sajtó kialakulása és a társadalomban betöltött szerepének változása.
Az egyes újságtípusok sajátosságai.
A szerkesztés és képszerkesztés hatása a kép és az újság egészének mondanivalójára.
A képes reklámok szerepe a sajtótermékek (vizuális) hatásában.
3. Szakmai gyakorlat
A jelölt készségszinten ismerje az általa a tanulmányai során használt technikai eszközök, fényképezőgépek, nagyítógépek, műtermi eszközök, kezelését és a laboratóriumi munkához szükséges vegyszerek összeállítását, használatát, a fekete-fehér pozitív és negatív laboratóriumi eljárásokat.
A jelölt a gyakorlatban legyen képes a fotográfia adta formanyelvi lehetőségek, a kompozíció, a nézőpont, a perspektíva, a világítás, a tónusok, a kontraszt tudatos alkalmazására egy meghatározott cél érdekében a zsáner-, a riport-, a portré-, a tárgy-, a reklámfotó, az illusztráció és a kreatív fényképezés területén, szabadban és műteremben egyaránt.
A jelölt tudja a feladathoz, illetve a céljaihoz szükséges technikai eszközöket, nyersanyagokat és eljárásokat megválasztani.
3.1. Laboratóriumi ismeretek:
A reális lehetőségeken belül legyen képes a fotólaboratórium berendezési tárgyait és eszközeit szakszerűen használni.
Ismerje a vegyszerek készítésének és kezelésének módját.
Ismerje és legyen képes alkalmazni a negatív és pozitív eljárásokat, a laboratóriumi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalókat.
3.2. A színes technika alapjai területén ismerje:
- a színelméletet,
- az additív és szubtraktív színkeverési eljárást,
- a színszűrést a fekete-fehér, a színes diapozitív és a színes negatív-pozitív eljárásban,
- a színes negatív-pozitív és fordítós anyagok jellemzőit és eszerinti csoportosításukat,
- a szín hatását a kép jelentésére.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell készítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt a fotóriport, az illusztráció, az alkalmazott fotó vagy a kreatív fényképezés területéről. A vizsgamunkát (az annak részét képező vázlatokkal, változatokkal és a megvalósítás folyamatát, valamint a kész munkát leíró-elemző dolgozattal) a jelöltnek a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:
A vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Fotótörténeti és esztétikai ismeretek.
- Képszerkesztési és tipográfiai ismeretek.
- Anyag és technológiai ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 59. sorszáma alatt kiadott grafikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1811 02
2. A szakképesítés megnevezése: grafikus (a tevékenység megjelölésével):
A) alkalmazott grafikus, képgrafikus,
B) elektronikus grafikus, képszerkesztő.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
1344 | reklám- és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője | |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője | |
1425 | kulturális szolgáltató kisszervezet vezetője | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások | |
7359 | képfeldolgozó | |
7359 | szövegfeldolgozó |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
Az alkalmazott grafikus olyan vizuális és rajzi kultúrával rendelkező szakember, aki a grafika különböző szakterületein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Képes az előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit, majd kivitelezni a kész munkát, birtokolva és alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket. Ismeri a mai kor követelményeinek megfelelő, a kereskedelemmel és az iparral kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait. Átfogó művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi alkotóművészi feladatok megoldására, tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
Az elektronikus grafikus, képszerkesztő három fő szakterületen működik: a kiadványszerkesztés, az animáció- és a videofilm-készítés területén. Megfelelő gyakorlat után képes e három területen a követelmények, elképzelések megbeszélése, rögzítése után alkotó módon, önállóan elkészíteni a szükséges tervvázlatokat, azok variációit, majd a végleges terv elfogadását, megbeszélését, rögzítését követően a kívánt minőségben elkészíti, kivitelezi a munkát, akár önálló vállalkozóként is. Mindezt megfelelően magas szakmai színvonalon, esztétikus megjelenítéssel végzi, átfogó művészeti ismeretekkel rendelkezik, mindhárom szakterület technikai eszközeit teljes mértékben ismeri, az alkalmazáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket birtokolja. Tudása alapján képes tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
52 8429 01 | kiadványszerkesztő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
A/1. Grafikatörténet
Az írás kialakulása, története.
Az írás és a könyv az ókorban.
A középkori kódex.
A papírkészítés története.
A magasnyomás története.
A könyvnyomtatás kezdetei Európában.
A mélynyomás története.
A könyvnyomtatás kezdetei Magyarországon.
A síknyomás története.
Plakáttörténeti áttekintés.
A reklám története.
A szitanyomás története.
A/2. Grafikai alapismeretek
A jelölt ismerje:
- a grafikai munkaeszközök, technikák használatát,
- a vonal, a folt, a szín kompozíciós dekoratív illusztratív tulajdonságait,
- a színelméleteket és annak kreatív alkalmazását a legkülönbözőbb szakterületeken,
- tipográfiai alapelveket,
- a betűnek mint kompozíciós és felületképző elemnek az alkalmazását,
- a betűritmus, szövegfolt, szövegszerkesztés, tördelés alapelveit,
- a jel (monogram, piktogram, embléma) betűs és tematikus változatait,
- a számítógépes szöveg és képszerkesztő rendszerek felhasználási módjait.
B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
B/1. Szaktörténet
A grafika rövid története.
Az optikai leképezés története.
A fotó rövid története.
A számítógép és video rövid története.
A mozgókép műfajai.
A film elmélete.
A dramaturgia elmélete.
A mozgókép komponálás alapelvei.
A montázs elmélete.
A kísérleti és avantgard film története.
A televíziós műsorszórás technikája és annak kialakulása.
A videoművészet kialakulása.
B/2. Szakelmélet
A jelölt ismerje:
- a fény természetét és jellemzőit,
- a színelméletek, színrendszerek, színkontrasztok jelentőségét,
- a színrebontás, direkt színek, levilágítás, formakészítés eljárásait,
- a szabványos papírméreteket, papírfajtákat,
- a nyomdaipari mértékrendszereket, montírozási eljárásokat,
- a tipográfia elemeket, a korrektúra szabványos jeleit.
3. Szakmai gyakorlat
A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus
Az alkalmazott grafikai ismeretek (reklám- és kereskedelmi grafika) területén a jelölt legyen képes:
Árureklám:
- plakát, poszter, katalógus, embléma, piktogram, arculatterv,
- hanglemez, hang-, video- és CD kazetta borító,
- naptár, telefon és hitelkártya tervezésére, kivitelezésére.
Könyvtervezés, könyvillusztráció, kulturális kiadványok:
- könyvcímlap, folyóirat címlap,
- illusztrációs feladatok,
- katalógus, prospektus, szórólap,
- kulturális plakátok (film, koncert, színház, sport) tervezésére, kivitelezésére.
Csomagolásgrafika:
- az iparban és kereskedelemben forgalomban lévő legtipikusabb árucikkek (iparcikkek, élelmiszer, illatszer, italáru) csomagolásának tervezésére, kivitelezésére.
A fotógrafikai alapismeretek részeként legyen képes:
- reprodukciók készítésére,
- nagyítások, laborálási eljárások elvégzésére.
A sokszorosított grafika (képgrafika) területén legyen képes:
- a különböző nyomtatási eljárások anyagainak, eszközeinek használatára,
- a nyomtatás technológiai menetének alkalmazására.
A magasnyomás területén legyen képes:
- fametszet,
- linómetszet készítésére.
A mélynyomás területén legyen képes:
- rézkarc,
- aquatinta,
- lágyalap,
- repesztés,
- hidegtű,
- rézmetszet,
- acélmetszet,
- borzolás (mezzotinto) készítésére.
A síknyomás területén legyen képes:
- litográfiai technikák:
= krétarajz,
= tollrajz,
= aszfaltkő (visszakaparásos technika),
= átnyomás preparált papírról,
= szerigráfiai technikák (szitanyomás),
= mechanikus (manuális),
= fotomechanikus,
= a filmkészítés manuális, számítógépes eljárások elvégzésére,
= nyomóforma készítésére.
Legyen képes:
- a munkaterületek (műhely, labor) kialakítására és annak működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi ismeretek alkalmazására,
- a legkülönbözőbb termékcsoportok, kiadványok tervezésének, formai kialakításának megfelelő képszerkesztési, tipográfiai, illusztrátori és nyomdai kivitelezéshez szükséges elméleti és szakmai ismeretek alkalmazására, felhasználására,
- a különböző szakterületeken vállalt egyedi és komplex feladatok önálló megtervezésére, lebonyolítására,
- az önálló művészi munkát megalapozó, a társművészeteket is magában foglaló, átfogó elméleti és szakmai ismeretek felhasználására a konkrét feladat művészi szintű megoldása során.
B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő
A számítógép és videotechnika területén a jelölt ismerje:
- a számítógép felépítését, be- és kimeneti perifériáit, speciális eszközeit,
- az operációs rendszer feladatait, használatát.
Ismerje és legyen képes:
- szöveg- és kiadványszerkesztő,
- festő és rajzoló,
- adatbázis- és táblázatkezelő,
- képfeldolgozó,
- hangkezelő,
- animáció készítő,
- prezentációs programok használatára.
Ismerje:
- a segédprogramok szerepét,
- a videofelvétel világítástechnikáját,
- az elektronikus képrögzítés technikáját,
- a videokamera működését és kezelését,
- az elektronikus vágás technikáját,
- a komputeranimáció technikáit (sík és ray tracing animáció),
- a video és a számítógép használatát,
- a folyamatos vagy egyes videokép digitalizálását és feldolgozását számítógéppel,
- a videokártya használatát,
- az animáció videofilmbe illesztését,
- az élő és elektronikus kép kapcsolási lehetőségének használatát.
Legyen képes:
- interaktív és digitális video,
- elektronikus trükkeljárások alkalmazására.
A tervezés területén legyen képes:
- a feladat értelmezésére, vázlatkészítésre, variációk tervezésére,
- a művészi grafikai elemek tudatos alkalmazására,
- a tipográfiai eszközök, törvényszerűségek használatára,
- a rendelkezésre álló technikai eszközök lehetőségeinek kihasználására,
- a vázlatok, tervek, a kész anyag esztétikus megjelenítésére,
- a forgatókönyvírás, storyboard írás, rajzolás technikáinak alkalmazására.
Kiadványszerkesztés területén ismerje és legyen képes:
- névjegy, meghívó, plakát, alkalmi szórólap, sajtóhirdetés, kiadvány,
- adott szöveg és képanyag alapján termékismertető, katalógus, könyv, könyvborító,
- megadott szempontok alapján cég, termék, termékcsoport, szolgáltatás stb. számára embléma, logo,
- ismert szempontok alapján termék, termékcsoport számára csomagolási anyagok,
- megbeszélés alapján az adott cég kisarculatának (embléma, névjegyek, fax- és levélpapír, borítékok, kerek és hosszú bélyegzők, ajtó és fali feliratok, szóróanyagok),
- adott szempontok alapján hivatalos nyomtatvány, bélyeg, telefon- és hitelkártya, óraszámlap, naptár tervezésére, kivitelezésére, levilágít(tat)ására, a nyomdai elkészíttetés szervezésére, lebonyolítására,
- napi- és hetilap, folyóirat címlap, belső oldalpár tervezésére, tördelésére,
- együttes, csoport, előadóművész koncert, előadásplakát, hang- és képhordozó anyagok borítóinak (hang- és CD kazetta, kis- és nagylemez, videofilm) tervezésére, kivitelezésére, annak levilágít(tat)ására, a nyomdai kivitelezés szervezésére, lebonyolítására.
A video területén legyen képes:
- kijelölt eseményről tudósítást, riportfilmet készíteni,
- kijelölt cégről adott szempontok alapján referenciafilmet készíteni,
- cégről vagy termékről adott szempontok alapján reklámfilmet készíteni,
- adott szempontok alapján ismeretterjesztő vagy oktatófilmet készíteni.
Az animáció területén legyen képes:
- adott videofilmhez főcím animációt készíteni,
- tudományos vagy oktatófilmhez, valamilyen folyamat vagy esemény animációval történő ábrázolására,
- reklámfilmbe illeszthető animáció kivitelezésére,
- önálló animációs film elkészítésére.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie szaktanári konzultáció lehetősége mellett az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt:
A) alkalmazott grafikus, képgrafikus esetben az alkalmazott grafika területéről kijelölt témakörben,
B) elektronikus grafikus, képszerkesztő esetben a kiadványszerkesztés, animáció, videofilm témakörök közül kettőben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat, a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:
Az alkalmazott grafikus, képgrafikus, illetve elektronikus grafikus, képszerkesztő gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldás(ok) esetleges írásbeli indoklásából, ha szükséges egyéb dokumentációjából (forgatókönyv stb.) és a végleges változat teljes kivitelezéséből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
A) Alkalmazott grafikus, képgrafikus:
- grafikatörténet,
- alkalmazott grafikai ismeretek,
- sokszorosító grafikai ismeretek.
B) Elektronikus grafikus, képszerkesztő:
- szaktörténet,
- számítógép- és videotechnikai ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 60. sorszáma alatt kiadott bőrműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 02
2. A szakképesítés megnevezése: bőrműves
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7336 | bőrruhakészítő, -javító | |
7339 | egyéb bőripari foglalkozások | |
7333 | bőrdíszműves, bőröndkészítő |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A bőrműves olyan vizuális képzettségű, rajzi-plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki bőrből készült használati és dísztárgyak, tárgyegyüttesek magas esztétikai színvonalon lévő tervezésével, valamint ezek elkészítésével foglalkozik. A tárgyakat kézműves módszerekkel készíti, de alkalmaz gépi eljárásokat is.
Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a szakma kézműves területén és a rokon szakmákban, valamint a gyári eljárásokat. Alapos művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá tanulmányai folytatására különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképzéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
33 5272 01 | bőrdíszműves | |
33 5272 02 | bőrruhakészítő | |
21 5272 01 | bőrtárgykészítő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. A bőrművesség története
A bőr felhasználása, a tárgykultúra fejlődése az ősközösségtől kezdődően.
A bőrművesség helye, szerepe az ókori egyiptomi, mezopotámiai, közel-keleti, távol-keleti, európai, eszkimó, indián kultúrákban.
A magyar bőrművesség fejlődése, szakosodása.
A bőrműves mesterségek iparosodása (a céhektől napjainkig).
A bőrművesség mint művészeti tevékenység a jelenkorban.
Öltözködéstörténeti áttekintés az ókortól napjainkig (öltözködési és kiegészítő bőrtárgyak kialakulása, fejlődése).
2.2. Anyagismeret
Az elmélet területén a bőrműves ismerje:
- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,
- a bőr felépítését, szerkezetét, tulajdonságait,
- a bőrkikészítés történetét, az alapvető bőrkikészítési eljárásokat,
- a bőr minőségére ható tényezőket, bőrhibákat,
- a bőrt kikészítő és feldolgozó mesterségeket,
- a bőr felhasználási területeit,
- a készbőrök csoportosítását, fajta, kikészítés, felhasználás szerint,
- bőripari termékek csoportosítását,
- a bőriparban használatos egyéb nyersanyagokat: textileket, műbőröket, fémeket, egyéb műanyagokat, fonalakat, segédanyagokat,
- bőripari ragasztókat, oldószereket,
- bőripari festékeket, színezékeket.
2.3. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje a bőripari foglalkozási ártalmakat (vegyi anyagok, oldószerek hatása).
Ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a bőripari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés, szakrajz, mintaszerkesztés
A bőrműves legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, forma, motívumrajzolás),
- vázlattervek, variációk,
- formatanulmányok (makettek),
- elkészítendő tárgyak méretezett műhelyrajzainak,
- elkészítendő tárgyak látszati, grafikai ábrázolásának és mintaszerkesztésének elkészítésére.
3.2. Technológiai ismeretek
A jelölt ismerje:
- a bőripari anyagok alkalmazási területeit, lehetőségeit,
- a kézműves és ipari technikákat, technológiai eljárásokat.
Legyen képes:
- a bőrtárgy készítéséhez pontos mintát szerkeszteni,
- alapműveleteket (vágás, vékonyítás) elvégezni,
- szabásminta nyomán szabni,
- ragasztási, varrási műveleteket elvégezni,
- díszítő eljárásokat (bőrfestés, batikolás, bőrberakás, domborítás, metszés, bélyegzés, poncolás) alkalmazni.
3.3. Tárgyformálás
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni a tárgykészítés területén,
- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,
- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,
- új technológiai ismeretek alkalmazására,
- a tárgyformálási módokat a legmegfelelőbben alkalmazni,
a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
A jelölt ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt bőrből használati vagy dísztárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A bőrműves tárgy, tárgyegyüttes gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnök hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- A bőrművesség története.
- Anyagismeret, technológia.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből, vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 61. sorszáma alatt kiadott bronzműves és szoboröntő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 03
2. A szakképesítés megnevezése: bronzműves és szoboröntő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A bronzműves és szoboröntő olyan vizuális, rajzi és plasztikai alapképzettséggel rendelkező szakember, aki az ipari színesfém öntészet eljárásaitól sokban különböző speciális technológiával és szemléletmóddal dolgozik.
Egyedi, érzékenyen mintázott képzőművészeti alkotások (érem, dombormű, körplasztika) bronzöntését végzi, homokformázási és viaszveszejtéses öntési technológiával.
A cizellálási munka során a nyers öntvényt megtisztítja, a beömlőrendszert levágja, és az öntési hibákat kijavítja. A szobor felületét különböző célszerszámokkal átcizellálja, majd igény szerint patinázza. Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
52 1811 03 | szobrász |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. A bronzművesség története
A bronzművesség kezdetei.
Az ókori, görög, etruszk, római bronzszobrászat.
Bizánci és az ókeresztény bronzművesség.
Román kori bronzművesség.
Gótikus bronzművesség.
Reneszánsz bronzművesség.
Barokk bronzszobrászat.
Klasszicista bronzszobrászat.
Romantikus bronzszobrászat.
A jelenkori bronzművesség.
2.2. Anyag- és technológiai ismeretek
A bronzműves és szoboröntő ismerje:
- az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
- a bronzöntőműhely berendezését, felszerelési tárgyait,
- a rézötvözetek fizikai, mechanikai tulajdonságait, olvadáspontját,
- a rézötvözetek olvadáspont-változásait, az ötvözőanyagok hozzáadásának arányában,
- a formázóhomokok fajtáit, összetételeit, tulajdonságait,
- a formázómasszák, samott keverékek tulajdonságait, égetési hőmérsékletét,
- az öntésnél használt eszközök, szerszámok működését és használatát,
- a formázóviaszok fajtáit, sajátosságait, öntését és ecsetelését,
- a homok és samott öntőformák szárításának, égetésének technikáit,
- a beömlőrendszerek tervezésének alapelveit, logikáját, a levegő elvezetésének megoldásait,
- a bronz olvasztásának technikáit,
- az öntési eljárásokat, a bronz képlékeny alakítását,
- a síkformázási eljárásokat,
- a kisplasztika samott formázásának kérdéseit,
- a héjöntvények készítését, a magkészítést,
- a szilikon gumi fajtáit, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit,
- az öntvényhibák fajtáit, ezek lehetséges okait,
- az öntvény megmunkálásának technikáit,
- a hiánypótlási, javítási eljárásokat,
- a nyers öntvény tisztításánál, cizellálásánál használatos gépek és szerszámok működését, használatát.
2.3. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a tűzvédelmi előírásokat.
Ismerje:
- a speciális szakmai védőfelszereléseket és azok használatát,
- az alapvető elsősegélynyújtás szabályait és alkalmazását.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Szoboröntés és cizellálás
A bronzműves és szoboröntő gyakorlatban legyen képes:
- gipsz és szilikongumi sokszorosító formák készítésére,
- homok síkforma elkészítésére (egy- és kétoldalas érem formázására),
- az öntőhomok formázhatóságának, mechanikai tulajdonságainak igény szerinti beállítására,
- formázó viaszok szükség szerinti keverésére, a kívánt mechanikai tulajdonságok elérése érdekében,
- viaszminta elkészítésére, magkészítésre,
- a beömlő rendszerek és a levegő elvezetésének biztos tervezésére és önálló elkészítésére (bokrosítás),
- formázómasszák keverésére, formázási technikák célszerű megválasztására (beöntés, felrakás, magkészítési eljárások),
- samottformázásra,
- a homok és samottformák szárítására, öntési előkészítésére,
- bronz ötvözésére (érem, kisplasztika, harangötvözet),
- a bronz önthetőségének megfelelő hőfok megállapítására, folyósító anyagok adagolására,
- a nyersöntvény tisztítási, cizellálási eljárásainak elvégzésére, patinázására,
- felületmegmunkáló technikák alkalmazására,
- öntési hibák, hiányok kijavítására,
- cizelláló szerszámok elkészítésére,
- a bronzöntésnél betartandó munkavédelmi rendszabályok alkalmazására, védőeszközök szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A bronzműves és szoboröntő jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt önállóan megmintázott és bronzba öntött plasztika (relief, portré, kisplasztika) témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtania.
A választható vizsgamunka-feladatot a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önálló mintázásból, formázásból, öntésből, cizellálásból, patinázásból, mint komplex bronzöntési műveletsorból áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- A bronzművesség története.
- Anyag és technológiai ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye, és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajzmintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 62. sorszáma alatt kiadott bútorműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 04
2. A szakképesítés megnevezése: bútorműves
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7341 | bútorasztalos | |
7349 | egyéb faipari foglalkozások | |
7514 | játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javító |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A bútorműves olyan sokoldalúan képzett szakember, aki művészi, művészettörténeti, rajzi, színtani ábrázolási és manuális kultúrával rendelkezik; képes belső terek és téregyüttesek bútorzatának, berendezési és használati tárgyainak tervezésére, ábrázolására, elkészítésére.
Munkaterülete kiterjed mások által régebben készített berendezési tárgyak javítására, melyet munkakörében készítettek el. Ez lehet alkatrészcsere, törés, kopás helyreállítása, bizonyos darabok pótlása, felújítása, felületkezelése.
A bútorműves ismeri a történeti stílusokat, azok jellemző stílusjegyeit, díszítményeit, elkészítésük korabeli technikai lehetőségeit, használt anyagait, valamint a mai kor követelményeinek megfelelő szakipari gyártástechnológiát, a gyártás során használt anyagokat. Ismeri az iparral és kereskedelemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve kivitelezés szervezésének szakmai alapkritériumait.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
33 5262 01 | asztalos | |
31 5262 01 | asztalosipari felületkezelő | |
31 5262 02 | asztalosipari szerelő | |
33 5262 04 | faesztergályos | |
31 5291 03 | fajátékkészítő | |
31 5291 04 | fatömegcikk- és -eszközgyártó | |
51 5262 01 | műbútorasztalos és restaurátor |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- A szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani, és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Bútortörténet és technológia
A bútorműves tudja:
- a bútor- és intarziakészítés általános fogalmát, a bútor, a berendezési és használati tárgy pontos meghatározását.
A történeti stíluskorszakok tükrében a jelölt ismerje:
- a szakma történetét, az építészet és bútorépítés összefüggéseit különös tekintettel:
= az Egyiptomban kialakult bútortípusok alapformájára,
= a mezopotámiai fémművesség és bútorszervezet alakulására,
= a görög lakóház kialakulásának, berendezési tárgyainak fejlődésére,
= a román kori bútorművesség szerkezetére és formaalakjára,
= a gótikus bútorépítés és a fűrészmalom feltalálásának kapcsolatára,
= a reneszánsz dekoratív építőművészeti stílus és a kor bútorépítési formaalakítására,
= a barokk anyagszerűtlen bútorszerkezetek létrejötte és a furnérozás együtthatására,
= a biedermeier bútorok "asztalos" jellegére vonatkozóan.
Ismerje a jelen kor építészetének a bútorépítésre gyakorolt hatását.
- A bútorművesség történetének részeként ismerje:
= a korszakoknak megfelelő stiláris jegyeket,
= díszítő eljárásokat,
= a felhasznált anyagféleségeket, azok tulajdonságait.
Ismerje az adott korban használt szerszámokat, technikai megoldásokat, mint:
- az egyiptomi asztalosszerszámokat,
- a bútorok vasalatait,
- a fa gőzölésének, hajlításának menetét,
- a természetes és mesterséges szárítás jelentőségét, eszközeit,
- a faipari alapgépeket, alkalmazási területüket,
- a fa tartósságnövelését és eszközeit,
- a furnérozási eljárásokat,
- a hazai ipari fákat és feldolgozásuk menetét,
- a ma használatos kézigépeket és féltermékeket.
2.2. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a faipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés és szakrajz
A bútorműves legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:
- különböző rajzi, ábrázolási módszerek (képsíkrendszer, axonometria, perspektíva, árnyékszerkesztés),
- bútoripari szerkezettan, szakrajz, szabásjegyzék,
- vázlattervek, variációk, formatanulmányok,
- elkészítendő tárgyak pontos méretezési szakrajzainak,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.
3.2. Gyártástechnológiai ismeretek
A jelölt ismerje és tudjon:
- olvasni és értelmezni műszaki rajzot, tervet, tervdokumentációt,
- tervek alapján elkészíteni a berendezési tárgyakat, bútorokat,
- a tervezési feladat részeként műleírást, költségvetést, és anyagszámolási jegyzéket készíteni.
Ismerje:
- a különböző anyagok megmunkálhatóságának, összeépíthetőségének lehetőségeit,
- a különböző ábrázolási, méretezési, jelölési szabályokat,
- egyedi bútorok (a műhelyrajz elkészítéséig), belső terek (a vázlattervtől a kiviteli tervdokumentációig) tervezésére vonatkozó szakmai elvárásokat,
- a berendezési tárgyak, bútorok szakszerű javításával kapcsolatos szabályokat, elvárásokat,
- a munkavégzéshez használatos kézi- és gépi szerszámok működési elvét, szakszerű használatát.
3.3. Bútor- és berendezéskészítés
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
- anyag- és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni,
- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,
- alapanyagok előkészítésére (szabásjegyzék),
- fakötések,
- szerkezeti összeépítések,
- dobozszerkezetű bútorok,
- állványszerkezetű bútorok készítésére,
- díszítőeljárások,
- felületmegmunkáló technikák szakszerű alkalmazására,
- bútorépítésnél használható egyéb anyagok megmunkálására (fém, üveg, bőr, textil, kő, zománc, mozaik stb.),
- rekonstrukciós javítási, pótlási műveletek szakszerű elvégzésére,
- rokonszakmák eljárási műveleteinek (esztergályozás, fafaragás, intarzia, aranyozás stb.) elvégzésére.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt belső terek bútorzata, berendezési és használati tárgyak, díszítmények témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtania.
A választható vizsgamunka feladatokat, a vizsgát szervező intézmény állítja össze, az alábbiak szerint.
A bútorműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Bútortörténet és technológia.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 63. sorszáma alatt kiadott díszműkovács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 06
2. A szakképesítés megnevezése: díszműkovács
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7426 | kovács |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A díszműkovács az acélt melegen alakítja, adott esetben színesfémet is. Megbízás szerint egyedi vagy kisszériás tárgyak tervezését, kivitelezését vagy restaurálását végzi.
Az általa készített tárgyak és tárgycsoportok
Az építészet területén: épületkiegészítők, például ajtókapupántok, vasalatok, rácsok, ajtófogók, kopogtatók, reteszek, kilincsek, zárak, ablak-, erkély-, loggia-, lunetta és kerítésrácsok, vasajtók, cégérek, portálok elemei.
A belsőépítészet területén: kandallórácsok, tűzikutyák, kandallókészletek, csillárok, gyertyatartók, vas- és vasalt ládák, bútorok, kiegészítők.
Az egyházi építészet területén: szentélyrácsok, csillárok, falikarok, kandeláberek, szószékek, áldoztatórácsok, perselyek, keresztek, korpuszok.
Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
31 5233 10 | kovács |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és feladatcsoportok:
- elkészíti és folyamatosan fejleszti szerszámkészletének kovácsolással megvalósítható szerszámait: kalapácsokat, fogókat, domborító, odorszerszámokat,
- az adott megbízás alapján megtervezi az elkészítendő tárgyat vagy tárgycsoportot,
- az anyagszerűséget figyelembe véve alkalmazza stílusismereteit,
- beszerzi a megfelelő anyagokat, és kiválasztja a megfelelő technológiát,
- elkészíti a feladat által esetleg szükséges kiegészítő szerszámokat,
- elvégzi a kovácsolási, fémmegmunkálási műveleteket,
- a kovácsolás szerszámait és gépeit a technológia követelményeinek megfelelően és balesetmentesen használja és karbantartja.
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műterem-látogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani, és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténet
- A vasművesség kezdetei.
- Az ókori vasművesség.
- Román kori vasművesség.
- Gótikus vasművesség.
- Reneszánsz vasművesség.
- Barokk vasművesség.
- Rokokó vasművesség.
- A klasszicizáló későbarokk vasművesség.
- Klasszicista vasművesség.
- Eklektikus vasművesség.
- Szecessziós vasművesség.
- A két világháború közti vasművesség.
- A II. világháború utáni vasművesség.
- A jelenkori vasművesség.
2.2. Anyagismeret
Az elmélet területén a jelölt ismerje:
- a fémek szerkezetét,
- a vas- szénötvözeteket,
- a mechanikai vizsgálatokat,
- a szabványosított ipari vasötvözeteket,
- a színesfémeket és ötvözeteket,
- a könnyűfémeket és ötvözeteket.
2.3. Szakrajz, műszaki rajz
A jelölt ismerje:
- a tervezés, szabadkézi rajz (vázlat) fogalmait,
- a tervezés szempontjait,
- a szakrajz alapfogalmait.
Tudja:
- a szakrajzot olvasni,
- a kovácsolási munkák szakrajzait elkészíteni.
2.4. Általános fémipari alapismeretek
A jelölt ismerje a fémipari megmunkálás eszközeit (szerszámok, alapgépek) és az alábbi műveletek elvégzéséhez szükséges technológiai eljárásokat:
- mérés és ellenőrzés,
- előrajzolás,
- egyszerű kézi alakítás,
- egyszerű kézi és gépi forgácsolás, darabolás,
- kötések kialakítása,
- hevítés, a fémek melegalakítása, hőkezelése,
- kovácsolás, gépi kovácsolás,
- felületmegmunkálás,
- korrózióvédelem,
- képlékenyalakítások,
- lemezalakítás,
- forrasztás és hegesztés,
- forgácsolási technológiák,
- műanyagok alkalmazása.
3. Szakmai gyakorlat
A tanuló tudja használni:
- a kovácsműhely szerszámait, gépeit.
Legyen képes az alábbi műveletek elvégzésére:
- egyszerű kézi alakítás,
- egyszerű kézi és gépi forgácsolás, darabolás,
- kötési módok kialakítása,
- kalapácsgyakorlatok,
- hevítés,
- kovácsolási gyakorlatok,
- alapműveletek: nyújtás, szélesítés, zömítés, duzzasztás, simítás,
- vágás, áttörés, nyakalás, lyukasztás, hasítás,
- hajlítás, csavarás,
- kovácstűzi hegesztés,
- idomkovácsolás, odorkovácsolás,
- alapműveletek gépi kalapácson,
- sajtoló munkák,
- hőkezelési gyakorlatok,
- szerszámok készítése (fogók, kalapácsok, célszerszámok),
- díszítőelemek készítése,
- díszkovácsolási műveletek.
Munka- és környezetvédelmi ismeretek:
A jelölt ismerje a munkavédelem fogalmát, jogi szabályozását.
Tudjon elsősegélyt nyújtani, tudja használni a munkavédelmi eszközöket, védőfelszereléseket.
Alkalmazza a környezetvédelem szakmai előírásait és módszereit.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt kovácsoltvas tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani. A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A díszműkovács vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervrajzokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy vagy tárgyegyüttesből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Szaktörténet.
- Anyagismeret.
- Fémipari gyártásismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 64. sorszáma alatt kiadott játék- és animációsfilm készítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 07
2. A szakképesítés megnevezése: játék- és animációsfilm készítő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7514 | játék-, bazáráru, sportszerkészítő, -javító | |
5343 | díszletező, díszítő | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A játék- és animációsfilm készítő több szakma szorosan vett és további szakmák határterületén végzi tevékenységét, olyan vizuális, rajzi, plasztikai, pedagógiai és műszaki kultúrával rendelkezik, ami a játékkészítés különféle technológiai szakágaiban igényes és önálló feladatmegoldásra teszi alkalmassá, továbbá az animációs filmkészítés különböző területein: a beállításrajz készítő, képes forgatókönyv rajzoló, figuratervező, háttérfestő, animátor (mozdulattervező), rajzoló, számítógépes munkatárs munkaköröket, valamint színházak és tv-stúdiók díszlet-, jelmez- és makettkészítői feladatait képes ellátni.
A játék- és animációsfilm készítő a design és a síkművészet, az időben lejátszódó művészet (film, video) alapelemeit ismerő szakember, előzetesen megbeszélt követelmények és elgondolások rögzítése után a problémamegoldás feladatait önállóan képes elvégezni. Ismeri a jelen kor tárgy- és játéktervezési irányzatait, valamint az ehhez kapcsolódó használati, funkcionális, technikai, gazdasági, lélektani és szociológiai szempontjait. A szakma alapkövetelményének megfelelően tervvázlatokat készít, játékszereket tervez és kivitelez.
Ismeri a megfelelő iparral és kereskedelemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének alapkritériumait. Átfogó művészi, művészettörténeti, humánismeretekkel bír, ami képessé teszi alkotóművészi, iparművészeti feladatok teljesítésére önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti, pedagógiai és műszaki területeken egyetemeken, főiskolákon.
3. A szakképzéssel rokon szakképesítések
A szakképzéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
52 1812 01 | bábkészítő | |
31 5291 03 | fajátékkészítő | |
33 5291 03 | textiljáték-készítő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben.
(Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- A szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Játékelmélet
- a játék általános fogalma, a játék, a játszás, a játékszer és a játékeszköz pontos meghatározása,
- fontosabb játékelméletek (esztétikai, kultúrtörténeti, biológiai, matematikai stb.).
2.2. Általános játéktörténet
Fontosabb játéktörténeti korszakok:
- őskori (vadász, halász, küzdő, vallási, rituális) játékok,
- ókori játékok,
- középkori játékok,
- a nürnbergi céhes játékipar kialakulása,
- az újkori kitágult világ játékai a földrajzi felfedezések után,
- a tudományos ismeretek bővülése és az ipari forradalom hatása a játékokra,
- a XIX. századi pedagógiai, pszichológiai és technikai fölfedezéseinek hatása a játékiparra és kereskedelemre,
- magyar népi játék hagyományok,
- a legújabb kor (a századfordulótól a II. világháborúig tartó korszak) játékai,
- napjaink játékai, játékfilozófiák, játékipar, kereskedelem, média Európában és a tengerentúlon.
A fenti korszakok tükrében a jelölt ismerje:
- a földrajzi környezet és a társadalmi viszonyok összefüggéseit,
- a gyermekjáték szerepének alakulását, a pedagógiai és nevelési elveket, a gyermekekkel szemben támasztott követelmények változásait,
- a játékszerek típusait, fajtáit, anyagait és jellemző előállítási módszereit, a szellemi, technikai és tudományos ismeretek megjelenése szerint,
- a közép- és nyugat-európai játéktervezés, játékforgalmazás és -kereskedelem helyzetét,
- a felnőttek játékszereit, játékaik fajtáit és történeti alakulását.
2.3. Játékpszichológia
A tanuló ismerje:
- a játszó gyermek életkori fejlődésének szakaszait, ezen belül szellemi, értelmi, érzelmi és méretváltozásait,
- a játék típusait: mozgásos, érzékelő, utánzó és szerepjátékokat, a manipuláló, konstruáló, készségfejlesztő és szellemi játékokat,
- a játszó gyermek szellemi környezetét a különböző helyzetű társadalmakban, a családban, a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, valamint egyéb intézmények keretei között kialakult pedagógiai elvek és gyakorlat szerint,
- a játszó gyermek fizikai környezetét, természeti és mesterségesen épített vagy kialakított viszonyok között: otthon, bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, játszóhelyeken, játszótereken, parkokban és egyéb helyeken,
- a különböző típusú játékszerek pedagógiai funkcióit,
- a korlátozott képességű vagy sérült gyermekekkel való foglalkozás speciális játékpszichológiai igényeit,
- különböző generációk együttes játékai,
- felnőtt életmód és játéklehetőség területeket.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Játéktechnológiai alapismeretek
A tanuló ismerje és tudja alkalmazni:
- a klasszikus kézműves játékkészítő eljárásokat,
- a kis sorozatú gyártmányok (manufakturális műhelyben) különböző technikákkal történő előállításának módszereit,
- az ipari nagysorozatú játékgyártmányok előállítási módszereit és a hozzájuk kapcsolódó technológiákat,
- a hagyományos természeti anyagok (csont, bőr, különböző növényi és állati rostok, szőr stb.) megmunkálási technikáit,
- a faipari technológiákat (fafajták, használatuk és feldolgozásuk kézi és gépi eszközrendszerét, illesztési, kötési módjait, felületkezelési eljárásait),
- a papíripari technológiákat (papírgyártás, papírfajták, ívméretek, festési és színezési eljárások, darabolási, vágási módok, hajlítások, biegelés),
- a főbb nyomdaipari szabályokat, szabványokat, méretrendszereket és eljárásokat (sík-, mély-, magasnyomás),
- a papír csomagolástechnikai alapelvek és szabványokat,
- a főbb textilipari alapanyagokat (len, kender, szizál, gyapot, kókusz, gyapjú, különböző állati szőrök),
- a főbb textilipari méteráruk fajtáit alapanyag, vastagság és tulajdonságuk szerint,
- a játékiparban leggyakrabban használt tömőanyagokat,
- a textiliparban leggyakrabban használt segédanyagokat,
- a szabásrajzok, terítékek elkészítésének kézi és gépi módszereit,
- a varrási, illesztési technikák kézi és gépi módszereit,
- a hurkolási technikákat (csomózás, kötés, horgolás),
- a festési eljárásokat (textilfestés, batikolás, szitanyomás),
- a fémipari technológiákat, a játékiparban leggyakrabban használt fémeket ezek mechanikai, elektromos, vegyi tulajdonságai szerint,
- az öntéstechnológiákat (egyszerű formaöntés, precíziós és centrifugál öntés),
- a melegen és hidegen húzott alapanyagokat (huzalok, lemezek, profilok, csövek),
- a fémanyagok préselését, lemezalakítási eljárásait, a fémhúzás, domborítás, darabolás, hajlítások, cső- és profilhajlítás, stancolás lényegét,
- a fémanyagok illesztési eljárásait és kötési módjait (forrasztás, hegesztés, csavar, szegecs, popszegecs, ragasztás),
- a fémanyagok megmunkálását (kovácsolás, forgácsolás, marás, gyalulás, fúrás),
- a fémanyagok hőkezelését és edzését,
- a fémanyagok felületkezelési eljárásait (elektrolitikus úton, köszörüléssel, csiszolással, polírozással, homokszórással, festékszórással, szinterezéssel),
- a műanyagipari technológiákat, elsősorban a játékiparban használt hőre keményedő és lágyuló műanyagokat, epoxigyantákat, felhasználásuk és gyártásuk módozatait, szerszámait és gépeit, valamint a különböző műanyagok ragasztóit,
- a műanyagok színezését, ún. mesterkeverékeit (anyagában színezett műanyagok), festési eljárásait (mázolással, szita- és tamponnyomással),
- a játékiparban előforduló egyéb anyagok (gipsz, műkő, öntött beton, vasbeton, üveg, porcelán) technológiáit, tulajdonságait, felhasználási területeit, megmunkálásukat és felületkezelési eljárásait,
- a játékiparban leggyakrabban előforduló mechanikai és elektromos szerkezeteket,
- a játékiparhoz legjobban kötődő műhelyek, üzemek alapvető munka- és környezetvédelmi szabályait.
3.2. Bábkészítési alapismeretek
A tanuló ismerje:
- a báb történetét az őskortól napjainkig (vallási, rituális, szórakoztató, vásári és színházi bábozás),
- a fontosabb bábjátékok, bábstílusok és a jelentősebb bábművészek eredményeit,
- a bábok főbb típusait: kesztyűs, wayang, marionett, vízi, árny, mechanikus és óriás báb és ezek működési lényegét és létrehozásuk technikáját,
- a maszkok és jelmezek szerepét a különböző kultúrákban és történelmi korszakokban földrajzi elhelyezkedésük szerint,
- a bábjátszás szerepét a korszerű nevelésben.
Legyen képes:
- a bábkaraktereket síkban és térben megjeleníteni és megvalósítani.
3.3. Animációsfilm ismeretek
A tanuló ismerje:
- a rajzfilm lényegét, történetét, a rajzfilm történetének néhány kiemelkedő alkotását, stílusirányzatát és a jelentősebb alkotóművészét (nemzetközi: az animációs film előzményei, E. Reynaud, E. Cohl, W. McKay, W. Disney, McLaren és Hubey, J. Halas művei és szerepük, a zágrábi iskola, a National Film Board of Canada jelentősége; magyar: Vértes Marcell, Macskássy Gyula, Dargay Attila, Foky Ottó, Nepp József, Jankovics Marcell, Kovásznai György, Gémes József, Reisenbüchler Sándor, Hernádi Tibor, Rófusz Ferenc, Orosz István),
- az animáció: a rajzfilm, a bábfilm és a számítógépes animáció technikai különbségét,
- a rajzi animáció kialakításának főbb típusait: direkt filmre, munkacelluloidra (fekete körvonalakkal rajzolva, majd kifestve, vagy színes körvonalakkal megrajzolva, majd kifestve),
- a papírra collage technikával és kivágásokkal való mozgókép kialakítást,
- a vegyes technikával papírra rajzolt, vagy festett mozgókép létrehozásának módszereit (sorozatkép vagy úsztatott kameratechnikával),
- térbeli tárgy és báb animáció lényegét,
- az agyag, gyurma, tészta, homok, por, egyéb anyagok animációs megjelenítését,
- a fázisrajz, a kulcsrajz a mozdulat, a jelenet és az expozíciós lista és a "tyúklétra" fontosságát,
- a forgatókönyv, a storyboard szerepét az egész film kialakítása szempontjából,
- a figuraterv és mozdulatterv lényegét, a mozdulat sebességét, a mozdulatterv szerepét a színészi játék létrejöttében, a rajzfilmfigura több celluloid rétegen való mozgatását,
- a különböző hátterek kialakításának módszereit (előtér, középtér, háttér) és mozgatásukat az ún. trükkasztalon,
- a számítógépes mozgáspróba kamera ("NAC") használatát,
- a hangeffektusok (hang, beszéd, dal, zenei ritmus) képekkel való szinkronizálását (az álló képek egymásutánisága, sebessége és az idő szerepe),
- a kameraállás vagy nézőpont változatait és azok hatását, a kamera, a jelenet, a jelenetsorok, feszültségkeltő hatások szempontjából,
- a jelenetsorok, a szereplők színében és megvilágításában rejlő hatások lényegét,
- a film szereplőinek mozgástípusait (a reálist, a túlzottat, a fantasztikust és az abszurdot) a hatáskeltés érdekében,
- a lehetséges és lehetetlen vizuális hatásait,
- a rajzfilm kompozíciójának stílusegységét (figuraterv, háttérterv, effektusok egysége),
- a film kompozíciójának megalkotását és dramaturgiáját,
- a stáb működésének lényegét (a rendező, az operatőr, a tervező, a figuratervező, a mozdulattervező, a hangtechnikus, a vágó, a laboráns, a kulcsrajzoló, a fázisrajzoló, a háttérfestő, a kifestő együttműködésének fontossága),
- a rajzfilm stúdió berendezéseit, illetve a működtetéséhez szükséges fontosabb technikai eszközeit, anyagait,
- a filmek készítésének gazdasági hátterét,
- a filmforgalmazás és filmterjesztés helyzetét.
3.4. Tárgyelemzés, tárgyalkotás és design
A tanuló ismerje:
- a tárgy technikai, használati, valamint gyártástechnológiai funkciójának elemzését,
- gazdasági funkciójának elemzését,
- a tárgy pszichológiai, szociológiai és kultúrtörténeti elemzését.
Ismerje a design történetét és a különböző irányzatait.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
A jelölt ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Ismerje és tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie játék, báb vagy animációs rajzfilm témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani. A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:
A játék vagy báb gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.
Animációs rajzfilm vagy bábfilm vizsgamunka: 20-30 mp-es etűd, önállóan elkészített storyboardja, figura mozgatása háttérrel megadott témára.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Anyagismeret és gyártástechnológiák:
= játék,
= báb,
= animációs film.
- Tárgy elemzés.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye, és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a tanuló, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 65. sorszáma alatt kiadott keramikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 08
2. A szakképesítés megnevezése: keramikus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7523 | keramikus |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A keramikus olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a kerámia különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas.
Képes a követelmények, célok rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit, majd kivitelezni, alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket.
Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves, gyári és autonóm kerámia területen és ezek szakmai, valamint szemléleti elvárásait.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
31 5292 08 | kerámiakészítő |
31 5293 01 | fazekas |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- A szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmában szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Kerámiatörténet
Az őskor kerámiája
Az ókori
- egyiptomi,
- mezopotámiai,
- kréta-mükénei,
- görög,
- etruszk-római kerámia.
Iszlám kerámia.
Az európai kerámia fejlődése a középkortól a XX. századig (majolika, kőedény és porcelánipar kialakulása).
Habán kerámia.
A magyar kerámia fejlődése a középkortól a XX. századig (a kőedény és porcelánipar kialakulása).
Magyar népi kerámia.
A Távol-Kelet kerámiája: Kína és Japán.
A dél-amerikai prekolumbiánus kerámia.
A XX. század kerámia művészete.
2.2. Anyagismeret
Az elmélet területén a jelölt ismerje:
- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,
- a földtani és ásványtani alapismereteket,
- a kerámiaipar nyersanyagait, felosztását, főbb tulajdonságait,
- a kerámiaipar gyártmányait, szövetszerkezet szerinti felosztását,
- majolikamasszák fajtáit, tulajdonságait,
- engobok (színezet agyagmasszák) alapanyagait, fajtáit, összeállítás módját,
- kőedény és porcelánmasszák fajtáit, összetételét, tulajdonságait,
- a mázak fogalmát, összetételét, nyersanyagait, fajtáit, tulajdonságait,
- a Seger-képlettel kifejezett máz számításokat,
- a máz alatti és máz feletti kerámia festékek alapanyagait (fémoxidok, színtestek) fajtáit,
- a gipszásvány keletkezését, tulajdonságait.
2.3. Munka- és környezetvédelem
Ismerje a kerámiaipari foglalkozási ártalmakat:
- porártalom, szilikózis,
- nehézfémoxidok mérgező hatása,
- vegyszerek, oldószerek mérgező hatása.
Ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a kerámiaipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés és szakrajz
A jelölt legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, motívumrajzolás),
- vázlattervek, variációk,
- formatanulmányok,
- elkészítendő tárgyak látszati (perspektivikus),
- elkészítendő tárgyak metszeti, pontos méretezésű műhelyrajzainak,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.
3.2. Technológiai ismeretek
A jelölt ismerje és tudja:
- nyersanyagok kitermelését, szállítását, nemesítését;
- nyersanyagok előkészítését, csoportosítását;
- masszakészítés technológiáját:
= plasztikus,
= öntő,
= prés masszák készítését,
- ismerje a masszagyártó berendezéseket, a porcelánmasszák készítését,
- a kerámia tárgyformálás alapműveleteit,
- gipszforma készítés technológiáját,
- a szárítás folyamatát és szárító berendezéseket,
- mázazás célját, műveletének különböző módjait,
- égetés célját, folyamatát,
- égető kemencék kialakulását, fejlődését, fajtáit, működését,
- az égetési segédeszközök fajtáit,
- a hőfokmérést és mérőeszközök fajtáit.
3.3. Tárgyformálás
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
- anyag- és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgyformálás területén,
- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,
- a forma és technológia összefüggésének alkalmazására,
- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,
- új technológiai ismeretek alkalmazására, összefüggésben alapanyagokkal, mázakkal, égetési technikákkal,
- a tárgyformálás módjait a feladatnak legmegfelelőbben kiválasztani, alkalmazni,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt kerámiatárgy vagy tárgycsoport témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat, a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:
A kerámiatárgy, tárgycsoport gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, látványképéből, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy, tárgycsoportból áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Kerámiatörténet.
- Anyag- és technológiai ismeretek.
- Munka- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből, vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 66. sorszáma alatt kiadott könyvműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 09
2. A szakképesítés megnevezése: könyvműves
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7354 | könyvkötő | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A könyvműves szakember a könyvkészítést értékteremtő és értékmentő feladatok komplex egységeként értelmezi és műveli. A könyvműves szakma egyesíti magában a szortiment könyvkötést, a könyvtervezést, könyvillusztrálást és alapfokon a könyvrestaurálási ismereteket. A szakképesítés alkalmassá teszi a szakiparban, s annak határterületein:
grafikai műhelyekben, nyomdákban, magánkönyvkiadókban, közgyűjteményekben, reklámstúdiókban, művészeti tervezésben és részfeladatok végrehajtásában való közreműködésben.
Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1811 02 | grafikus |
51 5278 02 | kézi könyvkötő |
54 8425 01 | könyv- és papírrestaurátor |
54 8425 02 | szakrestaurátor |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Könyvművészet, könyvkötéstörténet
A könyv általános fogalma: könyvtest; bekötött könyv, kemény táblás könyvborító, kötésterv; brosúra, könyvillusztráció; könyvrestaurálás.
Az írás. A fejlődés útja a képírástól a betűig.
Agyag- és viasztáblák, tekercskönyv.
Kopt kódex IV-VIII. század.
Karoling, román kor, elefántcsont és ötvöskötések.
Gótika, hordozható kötésformák: kapsza, csuklyás, palástos, polyás.
Kéziratosság és ősnyomdászat Európában és Magyarországon.
Reneszánsz könyvgyűjtés, a Bibliotheka Corviniana, díszkötésű korvinák típusai.
Olasz-francia reneszánsz periódusa: Grolier, Maioli - ("fer azure", "fer pointille") francia királyok - "semis" stílus.
A magyarországi nyomdák kialakulása a XVI. században.
A német reneszánsz periódusa, vándornyomdászok.
XVII-XVIII. század fanfares, pointillé, cottage roof, all over, rectangular evantail, dentelle stílusok hatásai, illetve vetületei Magyarországra.
Aranyozott színes pergamenkötések (Debrecen, nagyszombati kötések).
Empire, historizmus, "etruscan, katedrális stílus".
A szecesszió iparművészeti értékű bőrkötései.
A XX. század könyvművészete, francia könyvtervezők és könyvkötők, magyar könyvtervezők (Tevan, Kner Imre, Lengyel Lajos).
2.2. Technikatörténet (könyvkötéstörténettel összefüggésben)
Pergamoni kvaterna.
Előzék.
Fűzésmódok: szalagra, valódi egyes és dupla bordára, befűrészelt gerinc-álborda.
Oromkötés, oromszegő.
A könyvmetszés, körülvágás, metszésfajták.
Könyvtábla borító anyagok: pergamen, bársony, selyem, bőr, vászon, papír.
Könyvtáblák díszítése (bélyegző szerszámmal - vaknyomás, aranyozás).
Bőrdíszítő technikák: hideg és meleg eljárások.
Présaranyozás.
Lemezpréselés (klisé).
2.3. Tipográfiai alapismeretek
A jelölt ismerje:
- a könyvtervezés esztétikáját,
- a tördelési minta, forgatókönyv, illusztráció, képaláírás, címlap, védőborító készítését,
- a nyomtatási eljárásokat, grafikai kifejezésmódokat: a magasnyomás, linóleummetszet; mélynyomás, rézkarc; síknyomás, litográfia; a szitanyomás eljárásait.
2.4. Anyagismeret
Az elmélet területén a jelölt ismerje:
- a papír alapanyagait, a papírkészítés és gyártás eljárásait (kézi és gyári készítésű),
- a papírfajtákat, súlyát, méretét, szálirányát,
- a növényi, állati, műanyagalapú ragasztóanyagokat,
- hőre lágyuló műanyagfóliákat,
- vászonfajtákat, fűzőanyagokat,
- présaranyozó fóliákat, nyomdafestékeket, anilin festékeket,
- könyvkötő bőröket, natúr bőrök pácolási eljárásait,
- fontosabb könyvkötészeti szabványokat.
2.5. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és alkalmazza:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés
A jelölt ismerje:
- a grafikai munkaeszközök használatát, grafikai technikákat,
- kézi papírfestési eljárásokat (márványozás, úsztatás),
- a képgrafikai szabályozókat, nemzetközi műfaji jelzéseket.
Legyen képes az ötletvázlattól - a tervezés folyamán - a kész munka esztétikus megjelenítésére, ábrázolására.
3.2. A könyvkötés technológia területén
A jelölt ismerje:
- a könyv szerkezetét (könyvtábla, könyvtest),
- a kötésfajtákat,
- a használt könyvek újrakötésének módját.
Legyen képes:
- az előigazítás előzékelés, fűzés műveleteinek elvégzésére, a könyvtest fűzés utáni megmunkálására,
- a vágást kézi lemezollóval, ívvágógéppel,
- fél- és egész vászonkötéseket,
- a könyvtábla anyagainak szabását,
- a könyvtábla elkészítését,
- beakasztott szerkezeteket,
- francia betáblázást,
- betáblázott kötéseket,
- ereszreverést
- oromszegővarrást,
- sima gerincet, álbordás gerincet,
- szoros betáblázást,
- fél- és egész bőrkötéseket,
- könyvborító bőrszabást, hántolást, felhúzást,
- bőrdíszítő technikákat (hideg és meleg eljárások),
- kéziszedést,
- tábla- és gerincnyomás munkafolyamatait,
- présaranyozási eljárásokat,
- kézi legyezősített ragasztókötést,
- a paszpartuzás vállfajait, technikáit,
- ragasztási eljárásokat, kasírozást, laminálást,
- kereskedelmi nyomtatványok megmunkálási (perforálás, bigelés, élbevágás, regiszter vágás) eljárásait elvégezni, alkalmazni.
3.3. Könyvrestaurálási alapismeretek
A jelölt ismerje:
- a kémiai alapfogalmakat
- a papírkonzerválási módszereket (mechanikus, vegyszeres eljárásokat),
- papírkiegészítés kézi és gépi módszereit,
- a laminálást,
- a könyvrestaurálásnál alkalmazható anyagokat, vegyszereket,
- a bőrkonzerválást (álcserzés, likkerezés),
- a dokumentáció eljárásokat (rajz, fotó),
- a könyvrestaurálás etikáját.
Legyen képes:
- a munkaterületek (műhely, labor) kialakítására és működtetéséhez szükséges műszaki, vegyi, munkavédelmi ismeretek alkalmazására,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. Vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie a könyvművesség (könyvterv, kötésterv, illusztráció, könyvrestaurálás) területéről kijelölt témakörben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani. A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A könyvműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából és a kivitelezett vizsgatárgyból áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Könyvkötés-technikatörténet.
- Anyagismeret.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 67. sorszáma alatt kiadott szobrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1811 03
2. A szakképesítés megnevezése: szobrász (az anyag és a tevékenység megjelöléssel):
A) szobrász,
B) díszítőszobrász,
C) kőszobrász.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7636 | kőfaragó, épületszobrász, műköves |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A) A szobrász szakképesítés munkaterületének leírása
A szobrász olyan vizuális képzettséggel, rajzi, plasztikai gyakorlattal és ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a szobrászat területén önállóan, kreativitással megoldani szakmai és esztétikai feladatokat.
A szobrászatban használatos anyagokból (agyag, kő, fa, fém, gipsz, műanyagok) megmintáz (kifarag, vés, domborít) ornamentális (díszítő jellegű) formákat és figurális plasztikai ábrázolásokat.
A plasztikai feladatok megmintázása előtt elkészíti rajzban a terveket, vázlatokat, a kivitelezésben alkalmazza a szükséges szakmai ismereteket. A plasztikai tárgyak megvalósításánál a feladattól függően pozitív-negatív, illetve sokszorosító formákat, eljárásokat használ. A plasztikákat, formákat kézi műveletekkel készíti el, de alkalmaz különféle gépi eljárásokat is.
Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.
B) A szobrász (díszítőszobrász) szakképesítés munkaterületének leírása
A díszítőszobrász új és felújításra váró vagy műemléki védettség alatt álló épületekben díszítő gipszszobrászati munkákat végez. Stílus- és eljáráshű rekonstrukciós feladatokat old meg, műemlékvédelmi szakember, restaurátor, képző- és iparművész, illetve tervezőépítész szakmai irányításával.
Vizuális, rajzi és plasztikai képzettsége alkalmassá teszi, hogy megfelelő szakmai színvonalon elkészítse külső és belső téri épületdíszítő elemek mintadarabjait, prototípusait, valamint a sokszorosításhoz szükséges különböző anyagú gyártóformákat.
Restaurálja a megsérült díszítőelemeket, pótolja azok hiányzó részeit. Részt vesz a sorozatban készülő díszítőelemek szériagyártásában és a beépítésre kerülő tárgyak (ornamensek) elhelyezésében. Ha technológiailag szükséges, elvégzi a kész munkák felületkezelését. Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon is.
C) A szobrász (kőszobrász) szakképesítés munkaterületének leírása
A kőszobrász olyan vizuális, rajzi, plasztikai alapismeretekkel rendelkező szakember, aki különböző kövekből kézi és gépi eljárásokkal díszítőalakzatokat, valamint figurális plasztikai ábrázolásokat kifarag. Új és felújítandó, védettség alatt álló alkotások, emlékművek kőszobrász restaurációs munkáit végzi, műemlékvédelmi szakember, restaurátor, képző- és iparművész, illetve építészmérnök irányításával.
Kőből készít nyíláskereteket, párkányokat, oszlopokat, oszlopfőket, pilléreket, erkély- és lépcsőelemeket, toronydíszeket, emlékműveket, sírköveket, külső és belső téri szobrokat.
Széles körű szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi kőszobrászi feladatok elvégzésére önálló vállalkozás formájában is, továbbá tanulmányai folytatására magasabb szinten, művészeti főiskolákon, egyetemen.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
31 5216 08 | épületszobrász | |
31 5216 13 | kőfaragó | |
52 1812 03 | bronzműves és szoboröntő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit, korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A szobrász szakképesítés minden szakága azonos szaktörténeti ismereteken alapul. Az anyag- és technológiai ismeretek és a gyakorlat területén szükségszerű tartalmi eltérések vannak.
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. A szobrászat története
- az őskor szobrászati emlékei,
- az ókori: = egyiptomi,
= mezopotámiai,
= görög,
= etruszk,
= római szobrászat,
- Bizánc és az ókeresztény művészet szobrászata,
- a román kori szobrászat,
- a gótika szobrászata,
- a reneszánsz szobrászat,
- a barokk szobrászat,
- a klasszicizmus szobrászata,
- a romantikus szobrászat,
- szobrászati törekvések a XX. század első felében,
- kortárs szobrászat.
2.2. Anyag- és technológiai ismeretek
A szobrász ismerje:
- a szakmában használatos anyagokat, fajtáikat, tulajdonságaikat, az alkalmazott fontosabb technológiákat,
- az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
- a szobrászműhely berendezését, felszerelési tárgyait,
- a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat és gépi berendezéseket,
- az alapműveletekhez szükséges kéziszerszámok elkészítésének a módját,
- a mintázáshoz szükséges eszközök, szerszámok használatának a módját,
- a szobrászatban alkalmazott különböző technológiákhoz szükséges gépek használatát,
- a szobrászatban használatos anyagok (agyagok, viasz, plasztilin, fa, kő, gipsz, csont, fém, műanyagok) megmunkálási technikáit,
- az egyedi és a sokszorosításhoz szükséges negatív formák elkészítésének alapműveleteit,
- a kőfaragás alapműveleteit és eszközeit,
- a fafaragás alapműveleteit és eszközeit,
- a bronzöntés elvét és alapműveleteit.
A szobrász (díszítőszobrász) ismerje:
- a gipszműhely felszerelését, berendezési tárgyait,
- a szakmában használatos anyagok tulajdonságait, alkalmazhatóságuk és tárolásuk feltételeit,
- a célszerszámok készítésének (mintázófák, mintázógyűrűk, sablonok, simítólemezek, lehúzólécek) módját,
- az egyszerű és összetett díszítő gipszminták készítésének módját,
- az egyszerű és összetett díszítő gipszminták kiegészítésének, rekonstruálásának műveleteit,
- a gipszhúzások (díszlécek, párkányok, különböző profilok stb.) előállításának gyártásmenetét,
- különböző szerkezetű és anyagú gyártóformák készítését régi és új mintáról,
- a különböző sorozatgyártási technikákat,
- az egyszerűbb és bonyolult agyag-, gipszminták felrakással vagy faragással, valamint vegyes változatban való készítését,
- a helyszíni és műhelyben történő restaurálási munkák műveleteit,
- a szoborkészítési technikákat,
- a legyártott egyedi és sorozattárgyak elhelyezési, beépítési technikáit,
- a felületkezelési eljárásokat.
A szobrász (kőszobrász) ismerje:
- a kőmegmunkáló szakmák felosztását és a kőszobrászat általános feladatait,
- a kő kitermelésének és megmunkálásának folyamatát, történelmi és mostani eljárásait, eszközeit,
- a kőzetek és kőzetalkotó ásványok felépítését,
- természetes kövek fizikai vizsgálatát,
- a kőzetek fajtáit, szerkezetüket, fizikai tulajdonságaikat, megmunkálhatóságukat,
- a kőszobrászat eszközeit, szerszámait, célgépeit és azok használatát,
- a kőfaragás alapműveleteit kézi és gépi eljárásokkal,
- az előkészítő nagyolások technikáját,
- a másolási eljárásokat, a másolási faragások menetét,
- a nagyítás és kicsinyítés módszereit,
- a szobrászati anyagként és segédanyagként használt öntőgipszek fajtáit,
- a modellkészítés gipszpozitív öntő-eljárásait,
- a szobrászati és építészeti ragasztóanyagokat,
- a szobrászatban és építészetben alkalmazható fémeket,
- a szobrászatban használt műanyagokat,
- a díszítő épületszerkezeti elemeket, belső és külső térben alkalmazott formáit, típusait,
- a műszaki rajz, dokumentálás alapjait, olvasásának módját,
- a kőjavító, restaurációs és felületkezelő eljárásokat,
- az újonnan vagy pótlásként készített építő- vagy díszítőelemek beépítési, elhelyezési módját, technikáit.
2.3. Munka- és környezetvédelem
A szobrász (díszítőszobrász, kőszobrász) ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat.
Ismerje:
- a speciális szakmai védőfelszereléseket és azok használatát,
- az alapvető elsősegélynyújtás szabályait és alkalmazását.
2.4. Tervezés és szakrajz
A szobrász legyen képes a plasztikai feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok, formatanulmányok,
- vázlattervek, variációk,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.
A szobrász (díszítőszobrász) legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok, mintarajzok,
- szabadkézi vázlattervek elkészítésére,
- sablonkészítéshez, mintakészítéshez, formakészítéshez, felhelyezéshez szükséges műszaki rajz elkészítésére, olvasására.
A szobrász (kőszobrász) legyen képes a szakmai munkához szükséges:
- ornamentális és figurális műhelyrajzok,
- műszaki rajzok olvasására és elkészítésére.
3. Szakmai gyakorlat
A szobrász a gyakorlatban legyen képes:
- különböző plasztikai munkák (érem, plakett, dombormű, portré, figura) rajzi tervezésére és anyagban történő kivitelezésére,
- mintázószerszámok készítésére,
- alapműveletek (mintázás, gipszöntés, faragás, lemezdomborítás, cizellálás, reszelés, forrasztás) elvégzésére,
- plasztikák, plasztikai tárgyak egyedi és sokszorosítással való elkészítésére,
- sokszorosításhoz használt darabformák, enyvformák, szilikongumi-formák elkészítésére,
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- a munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
A szobrász (díszítőszobrász) a gyakorlatban legyen képes:
- a munkafolyamatok (egyedi és sorozatgyártási technológiával készülő) megtervezésére és előkészítésére,
- a műszaki dokumentációk használatára és készítésére,
- különféle húzósablonok és segédszerszámok készítésére,
- különböző keresztmetszetű húzott párkányok, díszlécek, forgástestek,
- stilárisan pontos ornamentikák (díszítőminták): akantuszlevél, girlandok, egyéb levéldíszek,
- kisplasztikák, portrék, szobrok modelljének elkészítésére,
- egyszerű gipsz, műanyag, enyv és cement kötőanyagú gyártóformák,
- különböző típusú és anyagú formából üreges vagy tömör öntvények előállítására,
- sérült, elhasználódott, hiányos díszítmények javítására, restaurálására,
- késztermékek szakszerű tárolására, utókezelésére, rendeltetési helyén való beépítésére, felületkezelésére,
- gazdaságos, anyagtakarékos kivitelezésre,
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,
- a munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
A szobrász (kőszobrász) a gyakorlatban legyen képes:
- a munkadarab jellegének, beépítésének, elhelyezésének megfelelő kőanyag kiválasztására, ellenőrzésére,
- síkfelületek, tagozatok, forgástestek szerkesztésére, jelölésére és faragására,
- modellkészítésre másolási eljárásokhoz,
- másolási, nagyítási, kicsinyítési eljárások elvégzésére,
- a pontozógép szakszerű használatára,
- stilárisan pontos díszítőelemek mintázására, faragására,
- egyszerű és bonyolultabb épületszerkezeti részek, emlékműelemek faragására, felület-megmunkálására és elhelyezésére,
- irányítással teljes, önállóan restaurálási részfeladatok elvégzésére,
- kőjavító-eljárások szakszerű alkalmazására,
- a kőfaragáshoz szükséges kéziszerszámok és gépi berendezések szakszerű használatára,
- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A szobrászjelöltnek saját szakágában (szobrász, díszítőszobrász, kőszobrász) vizsgamunkát kell elkészítenie plasztikai tárgy, tárgycsoport témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani. A vizsgamunka-feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:
A megoldandó feladatok olyanok legyenek, amelyek a saját szakterületük specifikumait képviselik.
A plasztikai tárgy, tárgycsoport vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, látványrajzból, műszaki vagy műhelyrajzból és anyagban megvalósított tárgy, tárgycsoportból áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- A szobrászat története.
- Anyag- és technológiai ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyeket a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
Ha a jelölt épületszobrász szakképesítéssel rendelkezik, akkor a díszítőszobrász szakképesítés megszerzésénél, ha kőfaragó szakképesítéssel rendelkezik, akkor a kőszobrász szakképesítés megszerzésénél a következő vizsgarész alól kaphat felmentést:
- anyag- és technológiai ismeretek, valamint,
- a szakgyakorlati vizsgarész.
Bármely vizsgarész alóli felmentés esetén sem mentesíthető a jelölt a vizsgamunka elkészítésének kötelezettsége alól.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 68. sorszáma alatt kiadott festő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1811 01
2. A szakképesítés megnevezése: festő (a tevékenység megjelölésével):
A) festő,
B) díszítőfestő.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A) A festő olyan vizuális, művészeti alapképzettséggel, rajzi, festészeti ismeretekkel rendelkező szakember, aki a festészet különböző területein (táblakép, murális feladatok) esztétikai, szakmai feladatokat lát el.
Az előzetesen felmért, megbeszélt követelmények és elgondolások rögzítése után elkészíti a szakmai feladatok tervvázlatait, majd ezeket kivitelezi, alkalmazva a szükséges elméleti és szakmai ismereteket.
Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technikai eljárásokat és alkalmazza azokat. Ismeri a korszerű szakmai szemléleti elvárásokat. Széles körű szakmai, művészi, művészettörténeti tudása képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.
B) A díszítőfestő új és felújításra váró vagy műemléki védettség alatt álló épületekben díszítőfestő munkálatokat végez. Stílus- és eljáráshű rekonstrukciós feladatokat old meg, műemlékvédelmi szakember, restaurátor, képző- és iparművész, illetve tervező építész szakmai irányításával. Vizuális, rajzi és szakmai képzettsége alkalmassá teszi, hogy megfelelő szakmai színvonalon elkészítsen külső- és belsőtéri, hagyományos és modern díszítőfestéseket. Ismeri a történelmi és új díszítő mintaelemeket, kiegészítő és háttérdíszítmények stílusbeli és technikai követelményeit.
A díszítőfestészet műfajában részt vesz a technikai előkészítés, kivitelezés megszervezésének, az anyagszükséglet felmérésének munkálataiban. Tervek, kartonrajzok, elfogadott színminták alapján ornamentális díszítéseket fest.
Alapos szakmai, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve tanulmányait tovább folytassa főiskolán vagy egyetemen.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
azonosító száma | megnevezése | |
- | - |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájában szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani, és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténet
Őskori barlangfestészet, Altamira, Lascaux, Észak-Afrika.
Az egyiptomi falfestészet kialakulása és stílusjegyei.
A római falfestészet sajátosságai.
A római és bizánci mozaikművészet.
A középkori falfestészet európai emlékei.
A középkori falfestészet emlékei a történelmi Magyarországon.
A franciaországi gótikus üvegablakok művészete.
A korai reneszánsz falfestészet (Masaccio, Giotto, Piero della Francesca).
Az érett reneszánsz falfestészete (Raffaello, Michelangelo).
A barokk falképfestészet.
A történelmi falfestészet virágkora és a szecesszió művészete.
XX. századi új művészeti törekvések a murális műfajokban.
2.2. Építészettörténeti és műemlékvédelmi alapismeretek
A festő (díszítőfestő) ismerje:
- a művészettörténeti és szaktörténeti ismeretekkel összefüggésben az építészet történetét a kezdetektől napjainkig,
- a műemlékvédelem fogalmát, a feltárás és szakszerű dokumentálás alapműveleteit.
2.3. Anyagismeret
Az elmélet területén a festő ismerje:
- a kémiai alapfogalmakat és ásványtani alapismereteket,
- az ásványi eredetű kötőanyagokat,
- a mészkő felhasználását a falfestészetben, kémiai szerkezetváltozásait a mészkőtől az oltott mészig,
- a biztonsági eljárásokat mészfestés esetén,
- a szervetlen festékanyagok fajtáit,
- a szerves festékanyagok (pigmentek) fajtáit,
- a kötőanyagok szerepét, fajtáit (tojásemulziók, kazein, tempera, guache, pasztell, olajfesték),
- az olajok fajtáit, csoportosítását,
- a festékkészítéshez használatos töltőanyagokat, ragasztóanyagokat, hígítószereket, oldószereket, szikkatívokat, lakkokat,
- a festékipar szervetlen, szerves műanyag alapú gyártmányait,
- a mozaikkészítéshez szükséges alapanyagokat,
- a tűzzománckészítés alapanyagait,
- a beégethető üvegfestékeket,
- a festékhordozó anyagokat és fajtáikat (papírfajták, vászonfajták, falemezek, fémlemezek),
- a táblakép- és falfestés területén használatos segédanyagokat.
A festő (díszítőfestő) ismerje:
- a falfestési alapfelületek és bevonatok alapanyagait,
- a díszítőfestéshez használatos:
= festékek, pigmentek, töltőanyagok, kötőanyagok fajtáit,
= mész- és kazeinkötésű festékek,
= enyves festékek,
= műgyanta, diszperziós festékek,
= olaj- és gyantakötésű festékek összetételét,
= az oldószereket, hígítókat,
= a polírozott aranyozás, matt aranyozás és egyéb fémbevonatok anyagait,
= a felületkezeléshez szükséges egyéb anyagokat.
2.4. Munka- és környezetvédelem
A festő (díszítőfestő) ismerje és tudja alkalmazni az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés
A festő legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok, formatanulmányok,
- vázlattervek, színtervek, variációk, motívumsorok,
- kompozíciós tervek, színtanulmányok,
- léptékarányos színvázlatok és 1:1 méretű kartonrajzok,
- komplett tervdokumentációk rajzolt, festett, fotózott anyagainak az elkészítésére.
A festő (díszítőfestő) legyen képes a díszítőfestési feladatokhoz kapcsolódó:
- geometrikus, sík díszítőmotívumok,
- figurális síkdíszítmények, népi díszítmények rajzolására.
Legyen képes:
- restaurálandó felületek geometriai mérésére,
- felületek állapotának és díszítésének rajzi és fényképes dokumentálására.
3.2. Technikai, technológiai alapismeretek
A festő ismerje:
- a freskó, szekkó sgraffito készítésének technikáját,
- a római, bizánci és modern mozaikkészítés technikáit és eszközeit,
- a színes üvegablakkészítés (ólomkeretes) technikáját, eszközeit,
- a tűzzománckészítés technikáját, eszközeit,
- a festékkészítéshez és a festéshez szükséges szerszámokat és eszközöket,
- a táblaképfestéshez szükséges anyagokat: vásznak, vakkeretek, falemezek, keretek fajtáit,
- a festékkészítési eljárásokat (vízfestékek, emulziós festékek, olajfestékek),
- a krétaalapozás, félkrétaalapozás és olajalapozás készítését,
- az új technikai eljárásokat.
A festő (díszítőfestő) ismerje:
- a freskó, szekkó, sgraffito, stukkólusztró készítést,
- a faerezési és márványozási technikákat,
- az aranyozási technikákat,
- a restaurációs eljárásokat,
- a felületélénkítési és díszítési módozatokat, eszközöket,
- a díszítőfestési szerszámokat, eszközöket és segédanyagokat.
A festő a gyakorlatban legyen képes:
- különböző szakmai feladatok (táblakép, pannó, murális munkák) rajzi tervezésére és kivitelezésére,
- alapműveletek (felületalapozás, festékkészítés, festési eljárások) elvégzésére,
- a hagyományos és új szakmai eljárások alkalmazására,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges szerszámok, eszközök szakszerű használatára,
- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására.
A festő (díszítőfestő) a gyakorlatban legyen képes:
- a szilikát tartalmú, faanyagú, fémanyagú, műanyag és régi bevonattal készült felületek felismerésére,
- felületek vizsgálatára szemrevételezéssel, mérőműszerekkel és eszközök alkalmazásával,
- felületi hibák és okaik felismerésére,
- különböző rétegvastagságú mész, enyvesfesték, tapéta, műgyanta kötőanyagú festék, olajfesték eltávolításának megoldására,
- kötőanyagszegény laza vakolat szilárdítására,
- repedezett felület, nagy kitörések, kisebb hibák javítására,
- felület szívóképességének egyenletessé tételére,
- szigetelések megoldására,
- felületek előkészítésére és előkezelésére,
- díszítő festmények rajzolására és festésére kézifestéssel és sablonokkal,
- vizes hígítású és oldószeres festékek alkalmazására, különböző alapú felületeken,
- stukkózások bevonására, díszítésére,
- reklámfestés, feliratozások elkészítésére,
- töredékes minták kiegészítésére, helyreállítására,
- felületdíszítések új eljárásainak alkalmazására,
- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges szerszámok, eszközök szakszerű használatára,
- a munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A festő (díszítőfestő) jelölteknek minden szakágban önálló vizsgamunkát kell elkészítenie festészeti, illetve díszítő festési témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtania.
A megoldandó feladatok olyanok legyenek, melyek a szakterület sajátosságait képviselik.
A választható vizsgamunka feladatokat, a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A festő (díszítőfestő) vizsgamunkája (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, színtervekből és anyagban történő megfestésből áll. A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Szaktörténet.
- Anyagismeret.
- Technikai, technológiai ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyeket a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 69. sorszáma alatt kiadott porcelánfestő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 1812 01
2. A szakképesítés megnevezése: porcelánfestő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A porcelánfestő szakember munkaterülete a hagyományos és modern formájú finomkerámiai termékek stílusoknak megfelelő díszítése a technológiai és esztétikai követelményeknek megfelelően.
A porcelánfestő rendelkezik a szakmai munkatevékenység ellátásához szükséges szakmai műveltséggel, esztétikai érzékkel, művészeti, rajzi és festési ismeretekkel.
Ismeri és előkészíti a festéshez szükséges anyagokat, eszközöket.
Képes díszítmények reprodukálására, illetve önálló alkotómunka végzésére.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1812 11 | porcelánfestő és -tervező asszisztens |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés, szakrajz
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
- a kompozíció,
- az arány, a méret,
- szerkezet,
- rész és egész,
- kiemelés és elhagyás,
- ritmusok,
- a tér,
- a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
- síklapot különböző rálátásban,
- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
- természeti formákat,
- csendéletet, tájképet, zsánerképet,
- állatfigurákat,
- emberi alapmozdulatokat (kroki),
- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
- portrékat,
- ornamentikát,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- műhelyrajzot.
A festési és színtani ismeretek részeként ismerje:
- a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
- a fényszínek és a festék különbségeit,
- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),
- a helyi és távlati színeket (lokál és valor).
1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magában foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Az őskor művészete
Az ókori kultúrák:
- Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, Amerika indián művészete.
- Görög művészet, Kréta-Mükéné.
- A római birodalom művészete.
A középkor:
- Bizánc.
- Iszlám.
- A népvándorlás kora és karoling művészet.
Románkori művészet.
A gótika.
Magyarország középkori művészeti emlékei.
A reneszánsz.
A magyarországi reneszánsz művészet.
A barokk.
A magyarországi barokk művészet.
A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika.
Magyarország XIX. századi művészete.
A XX. század művészete.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténet
A porcelánfestés stílusirányzatai. A kínai porcelán története, formavilága, jellegzetes díszítményei.
A japán porcelán forma- és díszítményvilága.
Porcelángyártási kísérletek Európában, Meissen.
A német porcelán története (Nymphenburg, Fürstenberg, Berlin, Selb).
A francia porcelángyárak története (Sévres, Limoges).
Az angol porcelán (Worcester, Chelsea).
Az olasz porcelán (Capo di Monte, Ginori porcelángyárak).
A dán porcelán (Koppenhága).
Az orosz porcelángyárak története.
A cseh porcelán (Karlsbad, Karlovy Vary).
Az osztrák porcelán (Bécs, Augarten).
Porcelángyártási kísérletek Magyarországon.
A herendi, a pécsi Zsolnay, a hollóházi, az alföldi porcelángyárak története.
2.2. Anyagismeret
Fizikai és kémiai alapfogalmak.
Földtani és ásványtani alapismeretek.
A kerámiaipar nyersanyagai, azok keletkezése, csoportosítása, tulajdonságai.
Ásványi nyersanyagok vizsgálata.
A kerámiaipar plasztikus és nem plasztikus nyersanyagai.
A kerámiaipar gyártmányai (porózus és tömör kerámiai termékek).
A kerámiamáz fogalma, nyersanyagai, mázfajták.
Seger-képlet. A nyersanyagok keverékének kiszámítása, és a máz százalékos kiszámítása a képletből.
A máz alatti és máz feletti kerámiafestékek alapanyagai (fém-oxidok, színtestek és készítési módjaik).
A porcelán égetéséhez használt anyagok.
A modell- és gyártóforma készítéséhez használt anyagok: gipsz és a műanyagok.
A kerámiaiparban alkalmazásra kerülő egyéb anyagok.
2.3. Technológiai ismeretek
A porcelánfestő ismerje:
- a kerámia és porcelán fogalmát,
- a kerámiatermékek kialakulását, fejlődését, általános gyártásismeretét,
- a porcelán helyét és szerepét a gyártás folyamatában,
- a kerámia és porcelán nyersanyagok előkészítési folyamatát,
- a masszakészítés gyártási folyamatát, a gépi berendezések szerkezeti, működési elvét,
- a porcelán tulajdonságait, fajtáit (szövetszerkezet szerint),
- a porcelán formázási módokat (korongolás, öntés, szárítási, zsengélési folyamatát),
- a porcelán mázazási műveleteket,
- a porcelán díszítését, a különböző díszítési és színezési eljárásokat,
- a porcelánfestékeket, azok összetételét, felhasználásuk módjait,
- az égetés jellemzőit, égetőberendezéseket, égetési segédeszközöket, az égetés ellenőrzésének módját, hibáit,
- a festett porcelán égetését, osztályozását,
- a legjelentősebb porcelángyárak márkajeleit.
2.4. Munka- és környezetvédelem
A porcelánfestő ismerje:
- a kerámiaipari foglalkozási ártalmakat,
- porártalom, szilikózis,
- nehézfém-oxidok mérgező hatása,
- vegyszerek, oldószerek mérgező hatása.
Ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a kerámiaipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Díszítménytervezés és szakrajz
A porcelánfestő ismerje:
- az ornamentika alapfogalmait és a jellegzetes porcelándíszítményeket.
Legyen képes:
- tanulmányok készítésére,
- hagyományos és modern díszítőelemek rajzolására,
- dekor tervezésére,
- díszítőminták kicsinyítésére, nagyítására,
- porcelántárgyak műhelyrajzainak, díszítményeinek színvázlattal történő elkészítésére,
- kerámiaipari műhelyrajzok olvasására.
3.2. Porcelánfestés
A porcelánfestő legyen képes:
- festőminták grafikai ábrázolására,
- akvarell gyakorlatok festésére, pausni készítésére,
- a porcelánfestő szerszámok ismeretére és használatára,
- a festékek és adalékanyagok keverési arányának szakszerű összeállítására,
- szabadkézi tollrajz elkészítésére és ecsettel történő kitöltésére,
- az alapműveletek (alapozás, satírozás, árnyékolás elvégzésére és összevont alkalmazására,
- az alapműveletek ismeretére épített különböző nehézségi fokozatú dekorok festésére,
- nagyobb felületi kezelést igénylő dekorok festésére,
- zárómotívumok készítésére,
- arany, email festésre,
- csíkozásra, szegélyezésre,
- fülek, fogók festésére,
- kínai dekorok festésére,
- készletek (ét-, teás-, mokkás-, zsúrkészletek) díszítésére,
- dísztárgyak és figurák festésére,
- máz alatti és mázba süllyedő festésre,
- felfestésre kerülő színek égetéspróbájának elvégzésére.
IV. A szakmai vizsgáztatás követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelöltnek önálló vizsgamunkát (vizsgaremeket) kell készítenie festett porcelántárgy, tárgycsoport témakörökben, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultáció) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervrajzból, műhelyrajzból és ennek alapján megfestett porcelán tárgy-tárgycsoportból áll.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.
a) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama:
- Technológiai ismeret, szakmai számítás: | 120 perc. |
- Anyagismeret: | 60 perc. |
- Szakrajz: | 60 perc. |
- A vizsga időtartama: | 240 perc. |
Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.
b) Gyakorlati vizsga
A jelöltnek el kell készítenie a vizsgát szervező intézmény által meghatározott gyakorlati feladatot, melyet a vizsgaelnök hagy jóvá.
A vizsga időtartama: 360 perc.
Ha a munkafeladatok végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat.
c) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg:
A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Művészettörténet.
- Szakmai elmélet:
= Technológiai ismeret, munkavédelem.
= Anyagismeret.
= Szaktörténet.
A felkészülési idő tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és gyakorlatból kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsgarészt - a tantárgyak számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.
A vizsgázó gyakorlati vizsga osztályzatát a vizsgaremekre és a gyakorlati feladatára kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A végső érdemjegyet úgy kell meghatározni, hogy a gyakorlati vizsganapon elkészített vizsgamunka eredménye nagyobb súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
A szóbeli vizsga osztályzatát a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette.
- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni.
- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből javítóvizsgát tehet.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
- Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható művészettörténet tantárgyból.
- Második vagy további OKJ szerinti szakképesítés megszerzésekor nem köteles a jelölt vizsgát tenni abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, és azt okmányaival hitelesen igazolni tudja.
- Mentesül az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 69/B. sorszáma alatt kiadott porcelánfestő tervező asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 11
2. A szakképesítés megnevezése: porcelánfestő és -tervező asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A porcelánfestő tervező asszisztens olyan vizuális alapképzettséggel, rajzi, festési ismeretekkel rendelkező szakember, aki különböző finom-kerámiaipari termékek díszítését végzi kézi festéssel és egyéb eljárásokkal.
Ismeri a stílustörténetet, díszítő motívumokat tervez és rajzol. A kidolgozás és festés után a mintákat beégeti.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, amelyek képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
33 1812 01 | porcelánfestő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténet
A porcelánfestés stílusirányzatai.
A kínai porcelán története, formavilága, jellegzetes díszítményei.
A japán porcelán forma- és díszítményvilága.
Porcelángyártási kísérletek Európában (Meissen).
A német porcelán története (Nimphenburg, Fürstenberg, Berlin, Selb).
A francia porcelángyárak története (Sévres, Limoges).
Az angol porcelán (Worcester, Chelsea).
Az olasz porcelán (Capo di Monte, Ginori porcelángyárak).
A dán porcelán (Koppenhága).
Az orosz porcelángyárak története.
A cseh porcelán (Karlsbad, Karlovy Vary).
Az osztrák porcelán (Bécs, Augarten).
Porcelángyártási kísérletek Magyarországon.
A herendi, a pécsi Zsolnay, a hollóházi és az alföldi porcelángyár története.
2.2. Anyagismeret
Fizikai és kémiai alapfogalmak.
Földtani és ásványtani alapismeretek.
A kerámiaipar nyersanyagai, azok keletkezése, csoportosítása, tulajdonságai.
Ásványi nyersanyagok vizsgálata.
A kerámiaipar plasztikus és nem plasztikus nyersanyagai.
A kerámiaipar gyártmányai (porózus és tömör kerámiai termékek).
A kerámiamáz fogalma, nyersanyagai, mázfajták.
Seger-képlet. A nyersanyagok keverékének kiszámítása és a máz százalékos kiszámítása a képletből.
A máz alatti és máz feletti kerámiafestékek alapanyagai (fém-oxidok, színtestek és készítési módjaik).
A porcelán égetéséhez használt anyagok.
A modell- és gyártóforma készítéséhez használt anyagok; gipsz és a műanyagok.
A kerámiaiparban alkalmazásra kerülő egyéb anyagok.
2.3. Technológiai ismeretek
A jelölt ismerje:
- a kerámia és porcelán fogalmát,
- a kerámiatermékek kialakulását, fejlődését, általános gyártásismeretét,
- a porcelán helyét és szerepét a gyártás folyamatában,
- a kerámia és porcelán nyersanyagok előkészítési folyamatát,
- a masszakészítés gyártási folyamatát, a gépi berendezések szerkezeti, működési elvét,
- a porcelán tulajdonságait, fajtáit (szövetszerkezet szerint),
- a porcelánformázási módokat (korongolás, öntés, szárítási, zsengélési folyamatát),
- a porcelán mázazási műveleteket,
- a porcelán díszítését, a különböző díszítési és színezési eljárásokat,
- a porcelánfestékeket, azok összetételét, felhasználásuk módjait,
- az égetés jellemzőit, égetőberendezéseket, égetési segédeszközöket, az égetés ellenőrzésének módját, hibáit,
- a festett porcelán égetését, osztályozását,
- a legjelentősebb porcelángyárak márkajeleit.
2.4. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje:
a kerámiaipari foglalkozási ártalmakat:
- porártalom, szilikózis,
- nehézfém-oxidok mérgező hatása,
- vegyszerek, oldószerek mérgező hatása.
Ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a kerámiaipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Díszítménytervezés és szakrajz
A jelölt ismerje:
- az ornamentika alapfogalmait és a jellegzetes porcelándíszítményeket.
Legyen képes:
- tanulmányrajzok készítésére,
- hagyományos és modern díszítőelemek rajzolására,
- dekortervezésre,
- díszítő minták kicsinyítésére, nagyítására,
- porcelántárgyak műhelyrajzainak, díszítményeinek színvázlattal történő elkészítésére,
- kerámiaipari műhelyrajzok olvasására.
3.2. Porcelánfestés
A jelölt legyen képes:
- festőminták grafikai ábrázolására,
- akvarellgyakorlatok festésére, pausni készítésére,
- a porcelánfestő szerszámok ismeretére és használatára,
- a festékek és adalékanyagok keverési arányainak szakszerű összeállítására,
- szabadkézi tollrajz elkészítésére és ecsettel történő kitöltésére,
- az alapműveletek (alapozás, satírozás, árnyékolás) elvégzésére és összevont alkalmazására,
- az alapműveletek ismeretére épített különböző nehézségi fokozatú dekorok festésére,
- nagyobb felületi kezelést igénylő dekorok festésére,
- zárómotívumok készítésére,
- arany, email festésre,
- csíkozásra, szegélyezésre,
- fülek, fogók festésére,
- kínai dekorok festésére,
- készletek (ét-, teás-, mokkás-, zsúrkészletek) díszítésére,
- dísztárgyak és figurák festésére,
- máz alatti és mázba süllyedő festésre,
- felfestésre kerülő színek égetési próbájának elvégzésére.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát (vizsgaremeket) kell elkészítenie festett porcelántárgy, tárgycsoport témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, látványképéből és modelljéből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Szaktörténet.
- Anyag és technológiai ismeretek.
- Munka- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára (vizsgaremek) kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 70/I. sorszáma alatt kiadott tűzzománcozott-dísztárgy készítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 14
2. A szakképesítés megnevezése: tűzzománcozott-dísztárgy készítő I. (zománcműves)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7522 | ékszerkészítő | |
7522 | drágakőcsiszoló |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A tűzzománcozott-dísztárgy készítő olyan vizuális képzettséggel, rajzi-plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki a zománcművesség különböző területein szakmai feladatokat lát el.
Tűzzománcozott használati és dísztárgyakat (faliképek, plasztikák, ékszerek, jelvények, emblémák, címerek, cégérek) tervez és kivitelez.
Elkészíti a különböző anyagokból készült tárgyak díszítő zománcbetéteit.
Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a szakma kézműves területén és a rokon szakmákban, valamint a gyári eljárásokat.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint szakirányú tanulmányai folytatására főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
OKJ azonosító | OKJ megnevezés |
52 1812 10 | ötvös |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani, és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténet
A jelölt ismerje:
- a zománcművészet fogalmát,
- a zománcművészet mágikus, illetve díszítő szerepét,
- a zománcművészet műfajait,
- a zománcművészet technikai vonulatait, fejlődési szakaszait, a zománctörténet stíluskorszakait,
- a magyar zománcművészet történetét,
- a leggazdagabb zománcgyűjteményeket, a hazai gyűjtemények anyagát,
- a zománcművészet legjelentősebb alkotóit, alkotóműhelyeit, tárgyi emlékeit,
- a szakirodalom legjelentősebb forrásanyagait.
A jelölt legyen képes:
- felismerni az adott korszak gazdasági (technológiai) szintje, szellemisége és kifejezési módja közötti összefüggéseket,
- a zománcművészeti alkotásokat önállóan értelmezni,
- a különböző korok zománcozási eljárásait felismerni,
- a zománcművészeti ismereteit a tárgytervező, -alkotó tevékenységbe építeni.
2.2. Anyagismeret
A jelölt az elmélet területén ismerje:
- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,
- az ásványtani alapismereteket,
- a zománc fogalmát, összetételét, nyersanyagait, fajtáit, tulajdonságait,
- a zománcozható fémeket és ötvözeteiket:
= azok fizikai tulajdonságait,
= alakíthatóságukat,
= megmunkálhatóságukat,
- a zománcozás tisztító és rögzítő vegyületeit,
- a zománcipari gyártmányokat.
2.3. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a zománcipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés és szakrajz
A jelölt legyen képes a tárgykészítési feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok, formatanulmányok, stilizálási gyakorlatok,
- vázlattervek, variációk, színtanulmányok,
- betű, ornamentika, heraldika mintatervek készítésére,
- az elkészítendő tárgyak látszati rajzainak,
- pontos méretezésű műszaki műhelyrajzainak elkészítésére,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak értelmezésére és felhasználására.
3.2. Technológiai ismeretek
A jelölt ismerje és tudja:
- a zománcozás anyagainak előkészítését,
- a zománchordozó fémek előkészítését,
- a zománchordozó fémek kézi és gépi megmunkálását:
= a formára vágást, fűrészelést,
= a lágyítást, edzést,
= a csiszolást, polírozást, vésést,
= a poncolást, trébelést, domborítást,
= a rekesz, borda és sodrony készítést,
- a fémek vegyi kezelését:
= a tisztító eljárásokat,
= a maratást, patinázást,
- a zománcozási műveleteket:
= a zománcfelhordási, zománcbevonási eljárásokat,
- a zománcdíszítési technikákat:
= az ipari sokszorosító zománcdíszítő módokat,
= a zománcfestészeti technikákat,
= az ötvöszománc, és
= a szoborzománc technikákat,
- a felhordott zománc szárítását, égetését,
- az égetés utáni műveleteket:
a savazást, pácolást, csiszolást, polírozást, patinázást,
- a zománcozási hibákat, hibalehetőségeket, azok lehetséges okait, a különböző zománcjavítási módszereket.
3.3. Tárgykészítés
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgykészítés területén,
- a tárgyformálás szabályainak alkalmazására,
- a forma és funkció összhangjának megteremtésére az elkészített tárgyakban,
- az alapanyagok előkészítésére,
- a tervdokumentáció alapján való tárgy készítésére,
- megtervezni, kiválasztani a legcélszerűbb munkafolyamatokat, zománcozási technikákat,
- a javítási, pótlási műveletek szakszerű elvégzésére,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó félév szorgalmi ideje alatt tűzzománcozott-dísztárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A tűzzománcozott-dísztárgy, gyakorlati vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex feladat amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzból és anyagban megvalósított tárgyból, tárgyegyüttesből áll. A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg olymódon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) Szóbeli vizsga
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet
- Szaktörténet.
- Anyag- és technológiai ismeretek.
- Munka- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakismeretből, melyeket a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegyei és a vizsgamunkára kapott érdemjegyek átlaga adja.
A szakmai elmélet osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak (művészettörténet, szakismeret) érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetve tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint művészettörténet tantárgyakból.
A szakismeret és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 70/II. sorszáma alatt kiadott tűzzománcozott-dísztárgy készítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 1812 02
2. A szakképesítés megnevezése: tűzzománcozott-dísztárgy készítő II.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7522 | ékszerkészítő | |
7522 | drágakőcsiszoló |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A tűzzománcozott-dísztárgy készítő olyan általános vizuális alapismeretekkel, szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakember, aki a technológia és az esztétika követelményeinek megfelelő zománcbetéteket, zománcozott használati és dísztárgyakat készít.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1812 10 | ötvös |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés-mintázás-tervezés
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
- a kompozíció,
- az arány, a méret,
- a szerkezet,
- a rész és egész,
- a kiemelés és elhagyás,
- a ritmusok,
- a tér,
- a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
- síklapot különböző rálátásban,
- geometrikus testeket,
- természeti formákat,
- csendéletet,
- állatfigurákat,
- emberi alapmozdulatokat,
- portrékat,
- ruhás emberi alakokat.
A festési és színtani ismeretek részeként ismerje:
- a színelméletek alapjait, és ismereteit legyen képes alkalmazni a festési feladatok megoldása során.
Ismerje és alkalmazza:
- a színek kölcsönhatását (komplementereket, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket),
- a színkeverés különböző eljárásait (alapszínek, tiszta színek, derülő és tompuló színsorok szerint),
- a helyi és távlati színeket.
A mintázás, a tér és forma alakítás részeként ismerje és gyakorolja:
- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
- a formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit.
A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, technikai eljárásokat.
A tervezési ismeretek részeként legyen képes:
- tanulmányrajzok, formatanulmányok, stilizálási gyakorlatok,
- vázlattervek, variációk, színtanulmányok,
- betű, ornamentika, heraldika mintatervek készítésére.
1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
A jelölt ismerje:
- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellasz és az antik Róma művészetét,
- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok egy egységben való szemléletének fontosságát,
- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások alapvető specifikumait,
- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a műalkotásban rejlő gondolatiság lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
- a művészi alkotások általános és egyedi ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat.
A jelölt legyen jártas:
- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében,
- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében,
- a művészettörténeti szakirodalom használatában,
- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények ismeretében.
A jelölt készségszinten tudjon:
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni.
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- a néprajz fogalmát, kutatási területeit,
- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezet változásainak függvényében,
- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Legyen képes megadott szempontok szerinti felmérésre, önálló gyűjtőmunkára, tárgyi elemzésre, és az eredmény illusztrált dolgozatban történő bemutatására.
1.4. Ábrázoló geometria - szakrajz
A jelölt ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztésmódokat:
- az alapvető síkmértani szerkesztéseket,
- a perspektivikus ábrázolásokat,
- a különböző axonometrikus ábrázolásokat,
- a Monge-rendszerben történő szerkesztéseket.
A jelölt ismerje:
- a betű történetét, az írás kialakulását,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- a műszaki rajz szabályait,
- a műhelyrajz készítését,
- az összeállítási rajz készítésének szabályait,
- a tervdokumentáció összeállítását.
A jelölt legyen képes az elkészítendő tárgyak:
- látszati (perspektivikus) rajzainak,
- pontos méretezésű műszaki műhelyrajzainak elkészítésére,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak értelmezésére és felhasználására.
2. Szakmai elmélet
2.1. Szaktörténet
A jelölt ismerje:
- a zománcművészet fogalmát,
- a zománcművészet mágikus, illetve díszítő szerepét,
- a zománcművészet műfajait,
- a zománcművészet technikai vonulatait, fejlődési szakaszait, a zománctörténet stíluskorszakait,
- a magyar zománcművészet történetét,
- a zománcművészet legjelentősebb alkotóit és alkotóműhelyeit.
A jelölt legyen képes:
- felismerni az adott korszak gazdasági (technológiai) szintje, szellemisége és kifejezési módja közötti összefüggéseket,
- a zománcművészeti alkotásokat önállóan értelmezni,
- a különböző korok zománcozási eljárásait felismerni,
- a zománcművészeti ismereteit zománckészítő tevékenységébe építeni.
2.2. Anyagismeret
A jelölt az elmélet területén ismerje:
- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,
- az ásványtani alapismereteket,
- a zománc fogalmát, összetételét, nyersanyagait, fajtáit, tulajdonságait,
- a zománcozható fémeket és ötvözeteiket:
= azok fizikai tulajdonságait, alakíthatóságukat, megmunkálhatóságukat,
- a zománcozás tisztító és rögzítő vegyületeit,
- a zománcipari gyártmányokat.
2.3. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a zománcipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Technológiai ismeretek
A jelölt ismerje és tudja:
- a zománcozás anyagainak előkészítését,
- a zománchordozó fémek előkészítését,
- a zománchordozó fémek kézi és gépi megmunkálását:
= a formára vágást, fűrészelést,
= a lágyítást, edzést,
= a csiszolást, polírozást, vésést,
= a poncolást, trébelést, domborítást,
= a rekesz, borda és sodrony készítést,
- a fémek vegyi kezelését:
= a tisztító eljárásokat,
= a maratást, patinázást,
- a zománcozási műveleteket:
= a zománcfelhordási, zománcbevonási eljárásokat,
- a zománcdíszítési technikákat:
= a sokszorosító zománcdíszítő módokat,
= a zománcfestészeti technikákat,
= az ötvöszománc és a szoborzománc technikákat,
- a felhordott zománc szárítását, égetését,
- az égetés utáni műveleteket:
= a savazást, pácolást, csiszolást, polírozást,
- a zománcozási hibákat, hibalehetőségeket, azok lehetséges okait, a különböző zománcjavítási módszereket.
3.2. Tárgykészítés
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
- a tárgyformálás szabályainak alkalmazására,
- anyag- és technológiai ismereteit felhasználni és alkalmazni a tárgykészítés területén,
- a forma és funkció összhangjának megteremtésére az elkészített tárgyakban,
- az alapanyagok előkészítésére,
- a tervdokumentáció alapján való tárgy készítésére,
- kiválasztani a legcélszerűbb munkafolyamatokat, zománcozási technikákat,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
A jelölt ismerje:
- a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten,
- az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- a piackutatás és marketing alapjait,
- a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= az alapvető számviteli előírásokat.
Legyen tisztában a piaci tényezőkkel, a piaci szereplőkkel és folyamatokkal.
Ismerje és tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakmunkásképző utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó félév szorgalmi ideje alatt tűzzománcozott-dísztárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A tűzzománcozott-dísztárgy, tárgyegyüttes gyakorlati vizsgamunka komplex feladatból áll. Elkészítése a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, műszaki rajzból és anyagban megvalósított tárgyból, tárgyegyüttesből áll. A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
b) Szóbeli vizsga
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha vizsgamunkája megfelelt.
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakismeret:
- Szaktörténet.
- Anyag- és technológiai ismeretek.
- Munka- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakismeretből, melyeket a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a komplex vizsgamunkára (tervvázlat, műszaki rajz, anyagban megvalósított tárgy-tárgyegyüttes) kapott érdemjegy adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak (művészettörténet, szakismeret) érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható művészettörténet tantárgyból.
A szakismeret és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a szakmunkásképző intézményben szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 71. sorszáma alatt kiadott üvegműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 15
2. A szakképesítés megnevezése: üvegműves
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7524 | üveggyártó |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az üvegműves olyan szakember, aki ismeri az üveg anyagának, kézi feldolgozásának különböző módozatait, lehetőségeit és azok felhasználási területeit.
Üvegtárgyakat tervez és készít. Olyan vizuális, rajzi, plasztikai és szakmai alapképzettséggel rendelkezik, ami alkalmassá teszi az üvegipari gyártmány-előkészítésben és gyártmányfejlesztésben való részvételre.
Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves gyári és autonóm üvegművesség területén és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.
Képes korszerű, funkcionális és dísztárgyakat, prototípusokat és sorozatokat megtervezni és ezeket kiviteleztetni, felület megmunkálásokat elvégezni.
A tárgytervezés mellett autonóm művek létrehozására is képes.
Alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
31 5292 12 | üvegfestő és ólomüvegező |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon: megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténeti és technológiai ismeretek
Az üveg fogalma, meghatározása, természetes és mesterséges üveg.
Az üvegkészítés első tárgyi emlékei: az ókori Egyiptom és Mezopotámia területén, a magtechnika.
Az antik világ üvegkultúrája a Földközi-tenger partvidékén, az égei és görög kultúra idején, a glyptika.
Az antik Róma üvegművészete, az üvegfúvó pipa jelentősége.
Üvegkészítés a római provinciákon, a Rajna-vidék remekei, a "váza diatréta".
Magyarországon előkerült római kori üvegek (formák, technikák).
Bizánc üvegkultúrája és mozaikművészete.
A középkori Európa üvegművészete, a "wald glass" vagy "erdei üveg".
Középkori nyugat-európai ablaküvegek, tárgyi emlékek.
Reneszánsz üvegek, Velence és Muráno üvegművészete, a hutaüveg.
Üvegkészítés és megmunkálás a XVI-XVII. században (pontozás, gyémántkarc, email festés, lakkfestés).
A "kristálystílus megjelenése, német, cseh, barokk és rokokó üvegek a XVII-XVIII. században (Glyptika, Caspar Lehmann, Zwischengold-glas (duplafalú, aranyfóliás, gravírozott, festett, hámozott üvegek).
Schwarzlot (a Preissler Ignác nevéhez fűződő fekete festés).
Az ólomkristály megjelenése és jelentősége (asztali készletek) csiszolt, vésett technikák.
Régi népies magyar üvegek (formák, technikák).
A XIX. századi üvegek a történeti stílusok vetületében. A historizmus (opál és színes üveg, hyalit, lithyalin, lazura, Fridrich Egermann).
Új stílustörekvések a századfordulón, a szecesszió üvegművészete, a tervező munka szerepe.
Az ipari formatervezés és a "stúdió-üveg" megjelenése.
A kortárs üvegművészeti törekvések és azok képviselői.
Hazai üveggyáraink múltja és jelene.
2.2. Anyagismeret és gyártástan
Az üvegműves ismerje:
- a fizikai és kémiai alapfogalmakat,
- a földtani és ásványtani alapismereteket,
- az üveges rendszerek szerkezeti felépítését,
- az üveges állapot általános jellemzőit (izotrópia),
- a folyékony üveg tulajdonságait (viszkozitás, felületi feszültség, kristályosodási képesség),
- az üveggyártás nyersanyagait (üvegképző oxidokat) az olvasztó, módosító és stabilizáló hatású anyagokat,
- az üvegszínezés fajtáit (színező oxidok),
- az üvegszíntelenítés módjait, fajtáit, anyagait,
- a hőtágulási együttható szerepét, kiszámítását,
- feszültséges üveg mérését,
- alapanyagok keverését és előkészítését,
- az üveg hűtését (feszültségtelenítő berendezések az üvegiparban)
- az üveg anyaghibáit, gyártási hibáit és azok lehetséges okait,
- az üvegolvasztó kemencék fejlődését, működését (regeneratív és rekuperatív rendszer),
- kézi gyártású hutaüvegek készítési módjait,
- a gépi gyártású öblösüvegek fajtáit, készítési módjait,
- a síküveggyártást és síküvegek fajtáit,
- a tükörkészítési eljárásokat,
- az opálüvegek előállítási módját és felhasználási területeit,
- világítástechnikai alapismereteket,
- a megszilárdult üveg tulajdonságait (fajsúly, rugalmasság, szilárdság, keménységi fok, ridegség, hőbefogadás),
- az üvegformálás és megmunkálás segédanyagait (agyag, samott, gipsz, grafit, fa, fémek, csiszolóanyagok és kövek).
2.3. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje:
- az üvegipari foglalkozási ártalmakat.
Ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- tűzvédelmi előírásokat,
- az üvegipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés és szakrajz
Az üvegműves legyen képes a tárgytervezési, tárgyformálási és feldolgozási feladatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok (gyűjtőmunka, motívumrajzolás),
- vázlattervek, variációk,
- formatanulmányok,
- kivitelezendő tárgyak látszati (perspektivikus),
- kivitelezendő tárgyak metszeti, méretarányos műhelyrajzainak,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak elkészítésére.
3.2. Gyártástechnológiai ismeretek
A jelölt ismerje:
- az üvegfeldolgozás fajtáit és eszközeit,
- hidegmegmunkálás: pattintás, vágás, csiszolás, vésés, polírozás, savazás, maratás, homokfúvás, festés, ragasztás, fúrás eljárásait,
- a melegmegmunkálás: kidolgozás, hajlítás, összeolvasztás (pate de verre), öblösüveg formázási módok hutai gyakorlatát, üvegtechnikai eljárásokat,
- az üvegfényezés fajtáit, anyagait,
- az üvegfestékek fajtáit, anyagait,
- az üveggel kombinálható egyéb anyagokat,
- a ragasztott üvegek fajtáit és anyagait.
3.3. Tárgytervezés és tárgyalkotás
A jelölt a gyakorlatban legyen képes:
- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgyformálás területén,
- a tárgyformálás szabályainak ismeretére és alkalmazására,
- a forma és technológia összefüggésének alkalmazására,
- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített tárgyakban,
- új technológiai ismeretek alkalmazására, összefüggésben alapanyagokkal, meleg- és hidegmegmunkálási technikákkal (anyagszerkezeti és felületmódosítási eljárások),
- a tárgyformálás módjait a feladatnak legmegfelelőbben kiválasztani, alkalmazni,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. Vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt használati üvegtárgy, tárgyegyüttes, üvegplasztika (választhatóan) témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
Az üvegműves vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Szaktörténeti ismeretek.
- Anyag- és technológiai ismeretek.
- Munka- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből, vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 72. sorszáma alatt kiadott textilműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 12
2. A szakképesítés megnevezése: textilműves (a tevékenység megjelölésével):
A) textilműves (kézműves),
B) textilműves (kéziszövő),
C) textilműves (kézinyomó).
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7313 | szövő | |
7315 | textilfestő, -nyomó, -kikészítő | |
7319 | egyéb textilipari foglalkozások (gobelin-készítő) |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A) Textilműves (kézműves)
A textilműves (kézműves) olyan vizuális képzettséggel, rajzi, művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a textilművesség területén önállóan, kreatívan megoldani szakmai és esztétikai feladatokat. A területen használatos különféle anyagokból - kombinálva nem textiles anyagokkal is - egyedi és sokszorosított, használati és dísztárgyakat készít. Különböző rendeltetésű textilmunkákat magas esztétikai színvonalon tervez és kivitelez, alkalmazva a szükséges szakmai ismereteket. A tárgyakat kézi műveletekkel készíti el, de különféle gépi eljárásokat is alkalmaz. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves, gyári és autonóm textilesség területén, és ezek szakmai, szemléleti elvárásait.
Alapos szakmai, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására különböző főiskolákon, egyetemeken.
B) Textilműves (kéziszövő)
A kéziszövő fekvő és álló szövőszéken készülő folyamatos és zárt kompozíciójú textilek, szőnyegek, faliképek (gobelin) szövött anyagok magas esztétikai színvonalon lévő tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. Megadott terv alapján lesző textileket, egyszerűbb javítási restaurálási feladatokat is megold.
Alapos szakmai, művészi, művészettörténeti ismeretei képessé teszik arra, hogy kivitelezési feladatokat önálló vállalkozóként is megoldjon, illetve képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon is.
C) Textilműves (kézinyomó)
A kézinyomó hagyományos és újabb technológiával készülő kézinyomású, lakás- és öltözködési textilek tervezésével és ezek elkészítésével foglalkozik. Olyan vizuális, rajzi alapképzettséggel, szakmai tájékozottsággal rendelkezik, ami képessé teszi arra, hogy textiles feladatok tervezését, kivitelezését önálló vállalkozóként is megoldja, valamint képes legyen tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.
3. A szakképzéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1812 13 | textilrajzoló és modelltervező asszisztens |
31 5274 05 | textilfestő és -kikészítő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A textilműves szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű tartalmi eltérések.
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Szaktörténeti ismeretek
Az ókor textilemlékei.
A szövőszék származása.
Kopt textilemlékek.
Kaukázusi és kelet-ázsiai szőnyegek.
Középkori francia gobelinkárpitok.
Flandriai kárpitok a középkorban.
Újkori francia gobelinek.
A gépi szövőipar kialakulása, az ipari forradalom.
A textilnyomóipar kialakulása, fejlődése.
A XX. század textilművészete.
2.2. Anyag és technológiai ismeretek
A textilműves (kézműves, kéziszövő, kézinyomó) ismerje:
- a szakmában használatos alapanyagokat, fajtáit, tulajdonságaikat,
- az alkalmazott fontosabb technológiákat,
- az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
- a textilműhely, szövőműhely, nyomóműhely berendezéseit, felszerelési tárgyait,
- a szálasanyagok jellemzőit,
- növényi, állati, mesterséges szálasanyagokat,
- fonalnemesítési eljárásokat: a perzselést, fehérítést, festést, mercerezést,
- a finomsági számokat,
- fonóipari ismeretként: a fonalgyártást, fonalfajtákat, bálabontást, kártolást, nyújtást, előfonást, végfonást,
- egy és két fonalrendszerrel kialakítható kelmék alaptechnikáit: fonatolást, kötést, hurkolást, szalagszövést,
- a szövés előkészítő műveleteit: lánc, vetülék, különleges előkészítéseket,
- a szövőgépek csoportosítását, szálképzés és szerkezeteinek rendszerét, őrszerkezeteket,
- a szövés műszaki rajzát, kötéstani alapfogalmakat,
- alapkötéseket, a kötés műszaki rajzát,
- levezetett kötéseket, színhatásos szöveteket,
- mintázást fűzéssel és kártyával,
- megerősített szöveteket, kettős szöveteket,
- a Jacquard kötéstant, különleges szöveteket: láncvetülék bársonyokat, mokettet, epinglét, frottírt,
- kézifestésű eljárásokat, jávai és néger batikolást,
- dúcnyomást,
- textilkikészítési eljárásokat, textíliák kémiai sajátosságait,
- a cellulóz kémiáját, regenerált szálakat (viszkóz, bemberg, acetát),
- a szintetikus textíliákat,
- a kézinyomás eljárásait, nyomógépek csoportosítását,
- a diapozitív készítést, nyomóforma készítést,
- a szabás-varrás alapműveleteit.
2.3. Munka- és környezetvédelem
A textilműves (kézműves, kéziszövő, kézinyomó) ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a speciális szakmai védőfelszereléseket.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés és szakrajz
A textilműves (kézműves, kéziszövő, kézinyomó) legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:
- rajzi tanulmányok (gyűjtés, motívumrajzok),
- tervvázlatok, színvázlatok, mintatervek,
- rapportálások, koloritok, színbontások,
- szövés, nyomás, kötés szakrajzok,
- kartonrajzok,
- komplett tervdokumentációk rajzanyagainak az elkészítésére.
3.2. Tárgykészítés
A textilműves (kézműves) a gyakorlatban legyen képes:
- anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgykészítés területén,
- a formai és technológiai összefüggések alkalmazására,
- a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített textilekben,
- új technikai, technológiai ismeretek alkalmazására, összefüggésben az anyagokkal, mintázási, festési és egyéb szakmai eljárásokkal,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
A textilműves (kéziszövő) a gyakorlatban legyen képes:
- megadott vagy önálló terv alapján, helyes alapanyag és eszközhasználattal, textil alapanyagok szakszerű kezelésére, tárolására,
- fonalfestésre,
- szövőszék karbantartására, nyüst készítésére,
- hagyományos vetülékirányos szőnyegtechnikák alkalmazására szövésekben (torontáli, svéd, szumák, görögszumák, ó-gobelin, francia gobelin, perzsa),
- javítások, restaurálások elvégzésére.
A textilműves (kézinyomó) a gyakorlatban legyen képes:
- megadott vagy önálló terv alapján, helyes alapanyag és eszközhasználattal, kézifestő és nyomási technológiával, textilfestések elvégzésére,
- nyomósziták elkészítésére,
- festett textilanyagok szakszerű kezelésére, tárolására,
- a gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll.
1. A textilműves jelöltnek (kézműves, kéziszövő, kézinyomó) vizsgamunkát kell készítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt textiltárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A (kézműves, kéziszövő, kézinyomó) vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, kartonjából, kivitelezett tárgyból áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Szaktörténeti ismeretek.
- Anyag- és technológiai ismeretek.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékélése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 73. sorszáma alatt kiadott textilrajzoló és -modelltervező asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 13
2. A szakképesítés megnevezése: textilrajzoló és -modelltervező asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
7321 | szabó, varrónő, modellkészítő | |
7322 | szabász |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A textilrajzoló és -modelltervező asszisztens olyan vizuális képzettséggel, rajzi és művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a textiles divattervezés területén önállóan, kreativitással megoldani szakmai és esztétikai feladatokat.
Különböző célra és anyagból készült ruházati termékek tervezését és kivitelezését végzi ruhatervező iparművész irányításával, a divatirányok értelmezése és a modellszerkesztés alapján.
A modelleket kézműves módszerekkel, vagy üzemi technológiákkal készíti, vagy készítteti el.
Szakmai és művészettörténeti ismeretei képessé teszik tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1812 12 | textilműves |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.3. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.4. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.5. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Viselettörténet
A jelölt legyen képes:
- a viselettörténet áttekintésére az ókortól napjainkig.
Ismerje:
- a különböző korok és népek öltözködési jellegzetességeit, stílusjegyeit (alapanyagok, formavilág, színvilág),
- a természeti népek viseleti szokásait (ruházat, testfestés, tetoválás).
Legyen képes meghatározni:
- a népviseletek kialakulását, formai jegyeit, jelrendszerét különböző korok és népek történetében,
- a divat fogalmának kialakulását, belső törvényeit, rendszerét, társadalmi szerepét,
- korunk viseleti sajátosságait.
2.2. Anyagismeret
A jelölt ismerje:
- a textilipari nyersanyagok általános jellemzőit, a szálasanyagok fajtáit, csoportosítását,
- a természetes szálasanyagok fejlődését, kialakulását, tulajdonságait,
- a legfontosabb vegyi szálak előállítását, tulajdonságait,
- a fonalkészítés folyamatát, a cérnázást, cérnák szerkezetét,
- a szövést, a szövetek szerkezetét, a szövetkészítés folyamatát,
- a kötést, a kötött kelmék szerkezetét,
- a nemszőtt kelmék kikészítését, fajtáit, jellemzőit, felhasználását.
Legyen képes:
- kiválasztani és alkalmazni a ruhakészítésnél alkalmazott varrófonalak, cérnák, szövetek, kelmék, kellékek fajtáit, felhasználási területeit,
- felismerni a varrás menti hibák, sérülések típusait, okait, az öltéssűrűség szabályozásának fontosságát,
- jellemezni a kelmék és kellékek összedolgozhatóságát.
2.3. Technológiai ismeretek
A jelölt legyen képes:
- alkalmazni a ruhaipari modellszerkesztés és tervezés alapelveit,
- meghatározni az anyag, a szerkezet, a forma, a díszítés összefüggéseit,
- kiválasztani a technológia szerint meghatározott anyagfajták alkalmazását.
Ismerje:
- a tervdokumentálás, műleírás, előkészítés folyamatát,
- a sorozatgyártásra alkalmas alapformákat,
- a szabászati alapműveleteket,
- a varrásgyakorlati alapműveleteket,
- a textilnyomás anyagait, eljárásait (kikészítés, hőkezelés, gőzölés).
2.4. Munka- és környezetvédelem
A textilrajzoló és -modelltervező asszisztens ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a speciális szakmai védőfelszereléseket.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés
A jelölt legyen képes:
- az öltözködési kultúrák elemzésén alapuló tárgyábrázolásra, makettezésre,
- a vizuális megjelenítés technikáinak alkalmazására,
- műszaki rajzok szerkesztésére,
- testkarakter, testtartástípusok ábrázolására,
- minimálszabás méretezésre, illesztésre (szerkesztés, modellezés alapformákból),
- egyéni hangvételű öltözékegyüttesek tervezésére.
3.2. Modellszerkesztés
A jelölt legyen képes alkalmazni:
- a méretezést, a méretkutatás eredményeit, a mérettáblázatokat.
Ismerje:
- a testalkatok jellemzőit.
Tudjon segédlettel szerkeszteni és modellezni:
- női szoknyát,
- női ruhát, blúzt, ujjakat, gallérokat,
- női vagy férfi nadrágot,
- szabadidőruházatot,
- női blézert vagy férfi zakót,
- egyedi tervezésű ruhatípusok szabásmintáit.
3.3. Szabás, varrás
A jelölt legyen képes szakszerűen kivitelezni:
- a szabás alapműveleteit,
- a kézi öltéseket és varrásokat,
- a gépi varrásokat és kiegészítő technológiai műveleteket.
Tudjon szakszerűen elkészíteni:
- egyszerű vonalú női szoknyát,
- női ruhát, női blúzt,
- női vagy férfi nadrágot,
- szabadidőruhát,
- női blézert vagy férfi zakót,
- egyedi tervezésű ruhákat.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell készítenie a ruhatervezés, modellszerkesztés és kivitelezés témakörben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A vizsgamunka (tanári konzultációval) önálló, komplex feladat, amely ruhaterv rajzolásából, a minták alapszerkesztéséből és modellezéséből, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műhelyrajzából és kivitelezett ruhamodellből áll. A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) Szóbeli vizsga
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Viselettörténet.
- Anyagismeret.
- Technológia.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő tételenként: 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak (művészettörténet, szakelmélet) érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 74. sorszáma alatt kiadott közművelődési szakember szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[47]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 75. sorszáma alatt kiadott kulturális menedzser (felsőfokú) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[48]
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 76. sorszáma alatt kiadott újságíró szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2616 15 9 0 12
2. A szakképesítés megnevezése: újságíró (tevékenységi terület és szint megjelölésével)
A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
2616 | újságíró |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
2617 | rádióműsor-, tele-vízióműsor-szer-kesztő | ||
1335 | kulturális tevé-kenységet folytató részegység vezetője | ||
1344 | reklám és tömeg-kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője | ||
1417 | hírközlési hírszer-vezet vezetője | ||
1425 | kulturális szolgál-tatási hírszervezet vezetője | ||
2614 | kulturális szervező | ||
2615 | könyv- és lapkiadó szerkesztője | ||
2619 | egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglal-kozások (sajtóre-feratúrák média-figyelői, szemlézői, szóvivők) |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják.
A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)
Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között.
A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában.
Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját.
Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít.
Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.
Szakember híján a reklám- és PR-asszisztensnek kell magát a hirdetéseket megfogalmazni, vagy a reklámötleteket kivitelezni.
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
Speciális informatikai ismeretekkel rendelkező újságíró szakember, aki fontos információs kapcsolatot lát el a hír- és információforrások, valamint a szerkesztőségek között. Munkájának célja a tájékoztatás informatikai oldalról való támogatása.
Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges, tárolt információt gyorsan, kreatív módon mobilizálja a lapban, illetve műsorban való felhasználásra.
Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi (vagy minisztériális, közigazgatási, társadalmi, politikai szervek, illetve vállalatvezetői) értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas belső, illetve külső tájékoztatást.
Tisztában van a hiteles információ értékével, s ennek szellemében gazdája az információgyűjteménynek. Gyűjti, rendezi és feldolgozza a híreket, valamint az egyéb, a lap- vagy műsorkészítéshez szükséges tényinformációkat.
Részt vesz a fentieket tartalmazó adatbázis kialakítási munkáiban (javaslattétel, koncepció kidolgozása, tervezés, szervezés).
A dokumentumtároló és visszakereső eszközök segítségével gondozza a sajtó-adatbázist (gyűjti, tárolja, szakozza, rendezi, aktualizálja, javítja, visszakeresi az információt).
Önálló könyvtári, illetve adatbázisbani kutatómunkájával háttér- és tényanyagokat, dokumentációs összeállításokat készít (pl. életrajzok, kronológiák, eseményösszefoglalók), ezzel elősegíti az objektív tájékoztatás megvalósulását.
Sajtófigyelést végez, sajtószemlét készít, valamint feldolgozza, elemzi, értékeli az egyes lapok, műsorok anyagait (annotációk, referátumok készítése).
Idegen szolgáltatásokat terminálon lekérdez és elemez, ezek alapján döntéselőkészítő előterjesztéseket készít.
Saját anyagait számítógépes szövegszerkesztőn, DTP-n írja, javítja, tördeli.
C)-D) Újságíró (középfokú és felsőfokú)
Rendszeresen ellátja a közvéleményt az egyes egyének és csoportok cselekvéséhez, valamint döntéséhez szükséges információkkal és ismeretekkel.
Az újságírói tevékenység mindenekelőtt tájékoztatás. Az újságíró a hírügynökségi vonalakon, lapjában, illetve a nyomtatott médián keresztül biztosítja a társadalmi érdek- és véleménykülönbségek megfogalmazását és szabad áramlását.
Tevékenysége információgyűjtésből, riporteri és interjúkészítői munkából, valamint a megszerzett információ ellenőrzéséből, kiegészítéséből, feldolgozásából, közölhető írásos formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll.
Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.
Az újságíró az általa megszerzett, illetve összeállított információkkal, meghatározott műfajok és szolgáltatások esetén személyes véleményével szolgálja az általa képviselt média közönségét, különböző műfajú írásaival kielégíti az olvasótábor társadalmi megrendelését.
Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, sajtó- vagy cikkszolgálat, de lehet önálló vállalkozó is. Az újságírás rendszerint csoportmunka. Ezért szükséges, hogy az újságíró - miközben felelősséggel ellátja saját feladatát - részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok ("team"-ek) munkájában.
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
A televíziós, rádiós újságíró tevékenysége általában szerkesztői, szerkesztő-riporteri munkakört jelent. Munkája során jellemzően szerkesztői irányítás mellett adásokat készít elő egyedül vagy társaival, ehhez információt gyűjt (hírügynökségi jelentéseket, újságírói cikkeket és más média-, illetve egyéb publikus forrásból származó információkat dolgoz fel), interjúkat szervez, riportokat készít, montíroz, műsorblokkokat, majd teljes műsorokat szerkeszt.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
Az újságíró a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó területén dolgozó olyan szakember, aki a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi ismeretekkel, műveltséggel rendelkezik, tisztában van a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és ezt a tudását gyakorlati és elméleti munkája során alkotó módon tudja alkalmazni.
Az újságírói szakma többféle tevékenységet foglal magában. A nyomtatott sajtónál dolgozó munkatársak, a hírügynökségi, a rádiós és a televíziós újságírók mindennapi munkája számos elemében különbözik. Még inkább eltér a szerkesztők munkáját kiegészítő sajtóinformatikus, valamint a hirdetésszervező, továbbá a kormányzati, közszolgálati, illetve a vállalati szférában dolgozó újságírók (sajtóreferensek, szóvivők) tevékenysége. E szakmák egymást átható, de mégis eltérő követelményrendszerét 6 csoportba sorolhatjuk:
1. Alapvető sajtóismeretek [tevékenységi területek: A)-E)]
Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.
- A sajtó területén dolgozó munkatársnak széles körű és megbízható, hiteles információk megszerzéséhez jó kommunikációs készséggel, kreativitással és empátiával, gyors helyzetfelismerő-képességgel kell rendelkeznie.
- Legyen képes véleményét kulturált, jó magyarsággal (az MTA helyesírási szabályait és ajánlásait alkalmazva) megfogalmazni, és azt szakszerűen, logikus érvrendszerrel alátámasztani.
- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten, ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.
- Ismerje a tömegkommunikáció struktúrájának és működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac jellemzőivel.
- Legyen tisztában a sajtójog alapelveivel (pl. a hatályos sajtótörvény, a médiatörvény, etikai kódexek, személyiségi jogok, informatikai törvény, szerzői jogok, adatvédelmi előírások).
- Ismerje a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvényeket.
- A hatékony sajtómunkához hozzátartozik a nyilvános sajtódokumentációk, információs és sajtóadatbázisok működésének és használatának, valamint a saját dokumentációs, illetve adatbázis felépítési alapelveinek és használatának ismerete.
- Mint megrendelőnek vagy mint szerzőnek nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.
- A szakmai identitástudat különösen fontos az újságírók esetében, ezért kell, hogy ismerje a szakma hazai és nemzetközi érdekképviseleti szerveit, s legyen tisztában az ezek által elfogadott szakmai normatívákkal és etikai kódexekkel, valamint magatartási szabályokkal.
- Tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, kiadvány vagy műsor elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó, szerkesztőség vagy intézmény szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát, ismernie kell a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát.
- Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel (költségek és tarifák, gazdasági elemzési szempontok stb.).
- Mint munkavállalóknak, esetleg vállalkozónak tisztában kell lennie munkajog, a polgári és büntetőjog bizonyos részeivel. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.
- A szakirodalom tanulmányozásához, illetve adott esetben a szakmai (üzleti) tárgyalásokhoz szükséges egy idegen nyelv ismerete.
A további, speciális ismereteket az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
2. Sajtóreklám- és hirdetésszervezői ismeretek [tevékenységi terület: A)]
A sajtóreklám- és hirdetésszervező speciális elméleti és gyakorlati ismeretei az alábbiak:
- A hirdetés- és reklámszervezőnek tisztában kell lennie a médiapiac jellemzőivel, egyrészt, mint hirdetési és reklámlehetőségekkel, másrészt mint a versenyt befolyásoló tényezővel, harmadrészt mint az arculatot alakító eszközzel.
- Ismerje a jellemző olvasó- és laptípusokat.
- Ismernie kell a legjelentősebb reklámügynökségeket, PR vállalkozásokat Magyarországon, a legjelentősebb hirdetőket, azok jellemzőit, típusait.
- A hirdetés, a reklám, a public relation azonosságaival és különbségeivel, funkciójukkal is tisztában kell lennie.
- A hirdetések, reklámok, valamint a PR-üzenet címzettjei lehetnek intézmények, szervezetek, a nagyközönség, a közvélemény. A csoport jellemzőinek ismerete kedvezően befolyásolja a hatékonyságot. Ugyanakkor a kifejtett tevékenység hatásosságának mérőeszköze, hogy a közönség attitűdjei hogyan változtak a hirdetésszervező és PR-munka eredményeképpen. Legyen áttekintése azokról a közvélemény- és piackutató módszerekről, amelyek segítségével ezek a kérdések megválaszolhatók.
- Ismerje a hatékony külső tájékoztatás eszközeit és módszereit, legyen képes megteremteni ennek belső szervezeti és kommunikációs feltételeit.
- A meggyőző hirdetésnek és reklámnak speciális eszközei vannak, ezért a hirdetés- és sajtóreklám szervezőnek ismernie kell ezek sajátosságait (így pl. a médiamix, a kampányszervezés, a reklámnyelv jellemzőit).
- A gazdaságossági alapismeretek, a költségek és tarifák, gazdasági elemzési szempontok ismerete különösen a médiánál dolgozó hirdetésszervezőknek fontos, ahol a hirdetésekből származó bevételek egyre nagyobb szerepet kapnak.
- Jogi és reklámetikai alapismeretek szükségesek a megrendeléshez, szerződések kötéséhez, valamint a korrekt munkavégzés minden fázisához.
- Tudniuk kell, hogy melyek az intézmények, vállalatok információs jogai és kötelességei, hol vannak a határok a közérdekű és a személyes információk között, mit jelent az információs önrendelkezési jog, a szervezet vagy testület képviselete, melyek az információpolitika lehetőségei, fő elemei, végül mi a jelentősége annak, hogy az intézmény maga alakítja ki a róla szóló információkat. Ismerniük kell a hatékony kapcsolatépítés intézményi, kommunikációs elveit és módszereit, konkrét eszközeit az adott intézmény megítélését, image-ét befolyásoló szerepét.
- A hatékony külső tájékoztatás megszervezése érdekében ismernie kell a belső szervezeti kommunikáció fő dimenzióit, a belső és külső kommunikáció egymásra hatásának formáit, mechanizmusai.
- A jó kommunikációs készségen, kreativitáson és empátián kívül nagy rugalmassággal, kooperációs hajlandósággal, emberismerettel, konfliktustűrő képességgel, gyors helyzetfelismerő képességgel kell rendelkezniük.
- A szakma elsajátításában igen nagy szerepe van a gyakorlati ismereteknek és gyakorlati foglalkozásoknak, a résztvevő megfigyelésnek. Részt kell venniük különféle PR-rendezvényeken, elemezni ezek tanulságait, esettanulmányokat végezni, különböző készségfejlesztő tréningeken és szimulációs játékokban megismerkedni a munkaszituációk során előforduló konfliktusok kezelési módjaival.
- A hirdetés- és reklámötletek elbírálásához fel kell tudni ismerni a kreatív megoldásokat. Ismernie kell a reklámszerkesztés alapjait.
- Mindezen túl kellően fejlett esztétikai érzéke is legyen.
- Fontos gyakorlati követelmény, hogy rendelkezzék alapvető számítástechnikai ismeretekkel, és tudjon használni egy egyszerű szövegszerkesztő rendszert.
3. Sajtóinformációs ismeretek [tevékenységi területek: B)-E)]
A sajtóinformatikus és az újságíró az információval dolgozik: beszerzi, értelmezi, feldolgozza, közreadja. Ehhez a munkához szükségesek az alábbi elméleti, módszertani és technikai ismeretek:
- A hazai és nemzetközi sajtótörténet, a médiatörténet fejlődési állomásai, az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.
- A társadalmi kommunikáció elméletének alapjai, a nyilvánosság fogalma, legfontosabb fórumai, működési mechanizmusai, a nyilvánosság és a társadalmi-politikai élet különböző szféráinak kölcsönhatása, a közvélemény fogalma és sajátosságai.
- A tömegkommunikáció, a tömegkommunikációs eszközök és a tömegkommunikációs rendszer fogalma, működésének értelmezése, a hatások felmérése, értékelése, hasznosítása. A tömegkommunikációs technika működésének alapelvei, fő fejlődési irányai, társadalmi szerepének különböző értelmezése (a technikának a tartalomra és a mondanivaló megformálására gyakorolt hatása).
- A tömegkommunikáció jogi aspektusainak ismerete: sajtójog, a telekommunikációs jog, a személyiségi jog, az adatvédelmi és a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvények ismerete.
- Ismerniük kell a közhasznú információs forrásokat, meg kell tanulniuk válogatni, ellenőrizni a híreket, információkat. Ismerniük kell az anyaggyűjtés, információfeldolgozás technikáit.
- Fontos gyakorlati követelmény az elektronikus szöveg- és kiadványszerkesztés (DTP) alapszintű ismerete (pl. PC: Word, Mac: PageMaker).
4. Sajtóinformatikus ismeretek [tevékenységi terület: B)]
A sajtóinformatikusi szakma speciális informatikai és dokumentációs ismeretei az alábbiak:
- A sajtóinformatikusnak legyenek alapos dokumentációs ismeretei és gyakorlata az adatgyűjtés, rendszerezés, szakozás, a formai és tartalmi feltárás terén.
- Legyen tisztában a könyvtárnak mint információszolgáltató szervezetnek a felépítésével, működésével.
- Ismerje a könyvtári szolgáltatásokat (katalógus, tezaurusz, mikrofilm), és tudja azokat felhasználni a saját munkájában.
- Legyen tisztában a tezauruszépítés feladatával, a tárgyszavazás és a tematikus csoportosítás problematikájával.
- Legyen elméletileg felkészült, és legyen gyakorlata a sajtófigyelés, lapfeldolgozás, háttérírás stb. terén.
- Ismerje a sajtóműfajok kritériumait és szükség esetén tudja alkalmazni azokat.
- Ismerje az információs anyagok feldolgozásának módszereit (kiterjedt forrásfelhasználás, ellenőrzés, az átírási szabályok megbízható alkalmazása stb.).
- Legyen képes az alapinformációk (szöveges hírek, adatsorok stb.) értéknövelő feldolgozására azok szintetizálásával, illetve kritikai szelektálásával, háttéranyagok írására, dokumentációs összeállítások, kronológiák, életrajzok készítésére.
- Legyen képes a szóbeli tájékoztatószolgáltatás szakszerű ellátására.
- Legyenek elméleti és gyakorlati ismeretei a tömegkommunikáció folyamatáról, rendszereiről, hatásmechanizmusáról. Ismerje és tudja használni a tömegkommunikációs eszközöket.
- Legyenek alapos információfeldolgozási fogalmai és gyakorlata.
- Ismerjen egy korszerű, grafikus felületre épülő szövegszerkesztő és táblázatkezelő, valamint kiadványkészítő rendszert, amelyeket a munkája során aktívan alkalmaz.
- Ismernie kell a rendszerszervezés elveit, módszereit, eszközeit.
- Legyen tisztában a számítógépes adatbázisok kialakításának, használatának és üzemeltetésének feladataival.
- Legyen képes a rendelkezésre álló információ komplex, több formában való bemutatására (szöveges, grafikus, képi megközelítés).
5. Általános újságírói ismeretek [tevékenységi területek: C)-E)]
Az újságíró tájékoztat, illetve véleményével befolyásolja a közvéleményt, tehát közéleti tevékenységet folytat. Ehhez az alábbi általános képességekre és ismeretekre van szükség:
- Az újságírónak a közvélemény tájékoztatása érdekében biztonsággal kell eligazodnia a társadalmi struktúrákban, képesnek kell lennie összefüggésében látni az aktuális társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokat, és képesnek kell lennie ezek szabatos és hatásos megjelenítésére, ezzel kapcsolatos gondolatainak kifejtésére.
- Rendelkeznie kell a szerkesztőségekben megkövetelhető általános és szakismeretekkel, valamint ismernie kell a szerkesztőségi munka jellegét, a szerkesztőségi struktúrát és a munkamegosztást.
- Ismernie kell a sajtóban alkalmazott műfajok természetét és azok alkalmazásának szakmai technikáját.
- A műfaji sajátosságok és követelmények ismeretében tudnia kell hírt írni, híreket szerkeszteni, tudósításokat, riportokat, interjúkat és publicisztikai jellegű írásokat készíteni.
- Neveltetése és tanulmányai révén rendelkezzék az általánosan elvárható sajtóetikai morális ismeretekkel, tulajdonságokkal.
Elméleti ismeretek:
- A politikai rendszerek és struktúrák ismerete, történelmi szemlélet.
- Az újságírói tevékenység intézményei, érték- és érdekstruktúrája, a hazai tömegkommunikáció rendszere, hatásmechanizmusának fő tényezői, fejlődési tendenciák, tulajdonviszonyok, területi és eszközstruktúrák.
- A magyar társadalom szociológiai szerkezete, a jelentősebb társadalmi csoportok, pártok és szervezetek fő jellemzői, a közönség rétegződésének fő okai, a tömegkommunikációs üzenet befogadásának körülményei és a hatás feltételei.
- A szociálpszichológia alapjai, a szociálpszichológiai kutatások főbb eredményei, a személyközi kommunikáció pszichológiai vonatkozásai, a sikeres kommunikátor személyiségjegyei, a tömegkommunikáció speciális pszichológiai vonatkozásai.
- A sajtónyelv tanulmányozása során a hallgatónak meg kell ismerkednie nyelvünk mai állapotával, a belső nyelvváltozatokkal, a nyelvművelés alapjaival. Stílus, stílusrétegek alaktani és mondatszerkesztési problémák, nyelvi pragmatika, frazeológiai kapcsolatok, közéleti zsargon, ifjúsági nyelv, idegen szavak és közhelyek, szabványok és ajánlások az újságírásban. A retorika és beszédtechnika alapjai.
Gyakorlati ismeretek:
- Az újságírónak különbséget kell tennie az objektíven tájékoztató informatív és a meggyőzésre irányuló kommunikáció között. Ismernie kell a tényszerű, informatív tájékoztatás, a véleményező, az interpretációs és a fikciós műfajok sajátosságait és információkezelési követelményeit, technikáit. Ismernie kell a különböző orgánumok stílusjegyeit, képesnek kell lennie az egyéni stílus és az őt alkalmazó média speciális szakmai követelményeinek összeegyeztetésére.
- Az újságírónak ismernie kell a különböző publicisztikai műfajok természetét, jellegét, kifejezési lehetőségeit, fejleszteni kell íráskészségét, hogy a megcélzott közönség számára érthető és érdekes formában, tömör és világos stílusban fejezze ki mondanivalóját.
- El kell igazodnia egy-egy lap vagy stúdió struktúrájában, a lapkészítés munkafázisaiban, ismeretekre van szüksége a lapok vizuális arculata kialakításának lehetőségeit illetően, az elektronikus laptervezés és -tördelés terén.
- Az újságírói munka mindennapi gyakorlásához hozzátartozik az elektronikus kommunikációs eszközök használata, a személyi számítógép kezelésének, a szövegszerkesztés legalább egy módjának, az információs adatbázisok működési alapelveinek és használatának ismerete.
- Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum négyhetes, lapnál vagy hírügynökségnél eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon, amelynek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között gyakorolhatják a lapkészítés, illetve a hírügynökségi munka egyes fázisait.
6. Televízió- és rádióriporteri, műsorszerkesztői ismeretek [tevékenységi terület: E)]
- A rádiós/televíziós riporternek, illetve műsorszerkesztőnek rendelkeznie kell mindazon, az elektronikus műsorkészítés technológiájával (azaz a műsorkészítés folyamatával) kapcsolatos ismeretekkel, amelyek képessé teszik a műsorszerkesztői, segédszerkesztői munkakör betöltésére.
- Ismernie kell a rádiózás/televíziózás elméleti kérdéseit (közszolgálati és kereskedelmi működés, a rádiózás/televíziózás szociológiája és szociálpszichológiája, közönségkutatás, jogi és etikai kérdések stb.).
- Szükségesek a rádiózás/televíziózás műszaki és technikai adottságaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek.
- Tisztában kell lennie a különböző típusú műsorok szerkesztési sajátosságaival (különös tekintettel a civil társadalom szerveződését elősegítő műsortípusokra).
- Rendelkezzen a legszükségesebb gyártási, produceri ismeretekkel (költségvetés készítése, szponzorálás, akvizíció, a finanszírozás nemzetközi vonatkozásai stb.).
- Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum négyhetes szakosodás, stúdiógyakorlat és szerkesztőségi gyakorlat tartozik, amelynek keretében a hallgatók megismerkednek a stúdiótechnikával és kapcsolatba kerülnek különböző rádiós/televíziós és információszolgáltató szerkesztőségi műhelyekkel, könyvtárakkal, dokumentációs gyűjteményekkel stb.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakképzésben való részvétel feltétele
Középiskolai végzettség:
A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
C) Újságíró (középfokú)
Főiskolai vagy egyetemi végzettség:
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
2. A vizsgára bocsátás feltételei
Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.
- A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV.3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő dolgozatot kell elkészíteniük. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A dolgozatok során elért teljesítményt - a szokásos módon - érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.
- Az irányított gyakorlati képzés célja az adott témakör oktatójának szakmai irányításával az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzést végzőnek munkahelyi kapcsolatokat, szakmai fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést. A gyakorlati munkát igazolni és értékelni kell.
Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki
- minden tantárgyból minimum elégséges gyakorlati jegyet szerzett,
- minimum 4 hetes szakmai gyakorlatot teljesített valamely médiánál, s azt a gyakorlatvezető újságíró aláírásával igazolja,
- szakmai diplomamunkáját (elméleti dolgozatát) határidőre benyújtotta:
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú).
3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
Gazdasági és vállalkozási alapismeretek
- A gazdasági élet alapfogalmai és alapösszefüggései mikro- és makroszinten.
- Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.
- A piaci tényezők, a piac szereplői.
- Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.
- A piackutatás és a marketing alapjai.
- A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatai, összefüggései:
= pénzügyi alapfogalmak,
= fizetési módok,
= a pénzkezelés szabályai,
= alapvető számviteli előírások.
- A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
- A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.
- A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.
- A vállalkozás elindítása, a piac felmérése:
= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,
= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,
= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).
- Üzleti terv készítése
= célok és forma, marketing stratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.
Informatikai alapismeretek
- Alapvető számítástechnikai ismeretek:
= a személyi számítógépek belső felépítése (hardver),
= a számítógép perifériái,
= a fontosabb számítógépes programok (szoftver).
= számítógépes információs bankok (pl. az MTI adatbankja),
= nemzetközi hálózatok és használatuk,
= adatvédelem és adatbiztonság.
- Szövegszerkesztés:
= a korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata (szövegelőállítás, -módosítás, formázás, helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár), egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. WORD).
A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)
Sajtóreklám- és hirdetésszervezési ismeretek
- A hirdetés- és sajtóreklám-szervező munkája, feladata és hatásköre az intézmény szervezeti struktúrájában, a vállalati partnerkapcsolatok kiépítésében és karbantartásában.
- A tömegkommunikáció működésének alapelvei, a magyar tömegkommunikáció struktúrája, a hirdetések, a reklám szerepe az egyes eszközöknél.
- Laptípusok, lapstílusok. A szerkesztőségi munka ütemezése, a kéziratleadási határidő jelentősége.
- A nyomtatott sajtópiac, a kiadók.
- Olvasótípusok, közönségelemzés, az egyes társadalmi rétegek lapolvasási, rádióhallgatási, televíziónézési szokásai.
- Reklám- és PR-ügynökségek fajtái, szerepei. A reklámügynökségekkel való együttműködés módszerei. Szolgáltatás, referencia, pályázat. Eszköztulajdonos közvetítők.
- Reklám- és PR-ügynökségek Magyarországon. A legnevesebb nemzetközi reklám- és PR-cégek.
- Reklámcélok meghatározása, reklámeszközök, reklámhordozók.
- A termék és a reklám kívánatos kapcsolati jegyei.
- Hirdetési stratégiák.
- Hirdetőtípusok, hirdetéstípusok. A legjelentősebb hazai hirdetők.
- Public Relation - a kapcsolattartás módszerei és eszközei. A magatartás és arculat összefüggései.
- A reklám-, a PR- és a tájékoztató-informáló hirdetés különbségei és azonos vonásai a hirdetésszervező szempontjából.
- Reklámeszközök, médiamix, kampányszervezés.
- A reklámpiac megismerése, felosztása, szereplői.
- Az eladásösztönzés jelentősége.
- Racionális és emocionális közlésrendszer a reklámokban.
- DM levél.
- PR cikk.
- Rádiós reklámok.
- Televíziós reklámok.
- Nyomtatványok, plakátok.
- Sajtóreklám, layout-tervezés.
- Hirdetés, reklám, kampány költségtervezése.
- A reklámnyelv. A vizuális formanyelv sajátosságai a reklámban.
- A szlogen - jelmondat nyomtatott és audiovizuális változatai. A szlogen és márka, szlogen és humor.
- Reklám az elektronikus sajtóban. A tv szerepe a reklámüzenet közvetítésében. Reklám, riport, szponzorált műsor a tévében.
- A tv-csatornák és adásidők kiválasztásának elvei és gyakorlata. Sugárzási díj, szponzorálási költségek.
- A rádióreklám előnyei és hátrányai. A rádiós közvetítésre alkalmas üzenetfajták és reklámtípusok. A rádiós reklám költségkihatásai.
- A kiállítás, mint reklámeszköz.
- Esemény, rendezvény mint reklámeszköz.
- A közterületi reklám új lehetőségei, az óriásreklám.
- Kapcsolattartás az írott és az elektronikus sajtóval. Kapcsolattartás és kapcsolatápolás az intézmény belső munkatársaival.
- A hirdetések hatósugara, globális, vagy lokális reklám.
- A társadalmi reklám (egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi stb.).
- A politikai reklám.
- Reklámesztétika, tömegkultúra.
- Reklámpszichológia.
- A reklám-hatásvizsgálat módszerei.
- A reklám hatékonysága.
- A meggyőző kommunikáció személyiségi feltételei. A szóbeli és az írásbeli prezentációs stílus javítási lehetőségei.
- Reklámetika. Etikett, protokoll. A reklámetikai kódex. A piacfigyelés etikája.
- A hirdetéssel és reklámmal kapcsolatos jogi kérdések. Szerzői jog, sajtójog, a tisztességtelen verseny fogalma. A szerződéskötéssel kapcsolatos jogi kérdések.
- Kreativitás, reklámszerkesztés. A kreatív team munka feltételei, módszerei.
- Kreativitás a különböző reklámeszközök esetében. Az ötlet szerzői joga. Márkanév, cégnév.
- A hirdetésszervezés munkaszervezési, ügyviteli vonatkozásai.
- Sajtótájékoztató szervezése. Felkészülés a sajtótájékoztatóra. Sajtókommüniké, sajtódosszié készítése, sajtódokumentáció összeállítása.
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
Sajtó-dokumentációs módszerek
- A sajtó-dokumentáció feladata, szervezete. Dokumentumok gyűjtése, feldolgozása.
- Az információbeszerzés új útjai. Az archívumtól az adatbankig. A dokumentáció és a könyvtár hagyományos és mai szerepe. Az információk, dokumentumok feldolgozásának hagyományos és modern számítógépes informatikai módszerei.
- Dokumentumok elemzése, formai leírása. Elmélet és gyakorlat.
- Dokumentumok tartalmi feltárása. Bevezető az osztályozásba. Az osztályozási rendszerek fajtái, szerkezet, módszer, visszakeresés, tartalom stb. szempontjából. A fogalmak és elnevezések közötti kapcsolatok meghatározása. Fogalmi kapcsolatok meghatározása az egyes fogalmak között.
- A tezauruszépítés fázisai. Jellemző tárgyszavak kigyűjtése, tematikus csoportosítása. A szóanyag finom strukturálása a szavak közötti kapcsolatok meghatározásával.
- Analitikus és szintetikus feltárási módszerek. Annotáció, indexelés, referátumkészítés, tömörítvény, szemletanulmány. Elmélet és gyakorlat.
- Személy- és földrajzi nevek átírása idegen nyelvről. Hazai sajtódokumentációk profiljai, együttműködési formák. A dokumentációs alapanyagok kasszációja (megsemmisítése, selejtezése) és szintetizálása (tömörítése).
- Nyelvművelő tanácsok, stilisztika, idegen szavak, fogalmak használata.
Informatika
Rendszerszervezés
- A rendszerfejlesztés menete.
- Helyzetfelmérési technikák.
- A felhasználói igény vizsgálata, a valós igény meghatározása.
- Rendszerterv-készítés, kivitelezés és az üzembe helyezés előkészületeinek fázisai.
- A rendszer bevezetése, üzemeltetése, felkészülés a rendszer módosítására, újraszervezésére.
- A hardver- és szoftver-rendszer meghatározása.
- Ügyvitelszervezési alapismeretek.
- Bizonylattervezés, EDI alapismeretek.
- A számítógépes rendszerek adatcseréjét szabályozó magyar szabványok.
- Kódtervezés.
- Az adatelőkészítés menete.
- Az input/output tervezés szempontjai.
- Batch és online rendszerek működési elvei.
- Rendszerfejlesztési technikák.
- Komplex szervezési módszertan és alkalmazása (SDM, SSADM stb.).
- Dokumentálási rendszerek alkalmazása.
Számítógépes adatbázisok kialakítása
- Adatmodellezés, az adatbázis fogalma.
- Logikai adatmodell (adatáramlási diagramok, egyed/esemény modellezés stb.), fizikai adatszerkezetek.
- Adatbázisok típusai (hierarchikus, relációs, hálós).
- Néhány sajtóadatbank a világban.
- Adathordozók.
- Adatelemek, adattételek (rekordok), állományok (file-ok).
- Adatbáziskezelő rendszer.
- Távolsági adatfeldolgozás, hoston lévő adatbázisok elérése. Az adatbankok távoli elérésének eszközei és módszerei. Adatátviteli csatornák, távbeszélő, adat-, helyi, műholdas, vezeték nélküli stb., integrált adatátviteli megoldások.
- Hálózatok: helyi, távolsági. Alkalmazási példák.
Információkeresés (online adatbázis-rendszerek használata)
- Az informatika témaköre, információtípusok [műszaki-tudományos, üzleti (business), vezetői, vállalati, közérdekű, egyéb, bizalmas stb.].
- Az információ generálása, előállítása, csoportosítása.
- Az információ rögzítése, tárolása (információhordozók).
- Az információ átvitele (adatátviteli módok, csatornák, hálózatok).
- Az információ-visszakeresés fő módjai (manuális, gépi, számítógépes) és fajtái (SDI - témafigyelés, retrospektív stb.).
- Az adatbázisok kialakulásának története. Könyvtárak, szakosodott információs intézmények szolgáltatásai. Offline és online adatbázisok.
- A számítógépes SDI módszere.
- Adatbázisok fajtái: privát és nyilvános adatbázisok, forrásra hivatkozó és forrás-adatbázisok (pl. Chemical Abstracts, INSPECT, Time, MTI, APA, DPA).
- Szolgáltatóközpontok ("host"-ok) jellemzése (pl. DIALOG, Data-Star, Mead Data Central).
- Nyilvános adatbázisok legfontosabb jellemzői.
- Adatbázisok részei, felépítése [állományok, rekordok (típusaik), direkt és invertált állományok, szótárak].
- Letöltés, nyomtatás, információkereső nyelvek.
- Keresési stratégia (találatok, relevancia stb.).
- Tárgyszórendszer, tezaurusz. Keresőszavak kapcsolatai, operátorok.
- Az online keresés főbb dokumentumtípusai.
- Online parancsnyelvek.
- Információ-visszakereső rendszerek (pl. SQL, BRS, BASIS)
- Az online keresés és adatbázishasználat tarifái, díjai.
Adatátvitel
- Adatátviteli hálózatok
= az adatátvitel és a számítógép-hálózatok alapjai,
= lokális hálózatok,
= nagyterületű adathálózati technikák (tervezés, megbízhatóság, adatvédelem),
= nagysebességű hálózati technikák,
= hálózat-menedzsment.
- Távközlő hálózatok
= a távközlés alapjai, távközlő hálózatok tervezése és kivitelezése,
= korszerű digitális központtechnika és alközpontok,
= az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat (ISDN),
= szinkron digitális átviteltechnika (SDH),
= mobil kommunikáció.
- Kommunikációs szoftver-rendszerek és hálózati alkalmazások:
= alkalmazások nagyterületű és lokális hálózatokban,
= hálózati operációs rendszerek,
= a hálózatok teljesítményvizsgálata és szimulációja,
= a kommunikációs szoftverek fejlesztő eszközei, kommunikációs protokollok tervezése és tesztelése.
- Az adatátvitel és távközlés gazdaságtana, szabályozási és jogi környezete.
Adatvédelem
- Az adatvédelem és adatbiztonság fogalma.
- Az elektronikus nyilvántartások veszélyei.
- A privát szféra titkosítása és a közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelménye. Az adatvédelem jogi szabályozása Magyarországon és a világban. Adatvédelmi alapelvek és intézmények.
- Az adatvédelmi törvény.
- A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága. Hardver és szoftver védelmi eszközök. Hálózatok védelme.
Alapvető felhasználói rendszerek
- Szövegszerkesztés. A korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata (szövegelőállítás, módosítás, formázás, helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár), egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. WORD).
- Táblázatkezelés. Korszerű táblázatkezelők általános szolgáltatásai, üzemmódjai (táblázat felépítése, alapvető táblázatkezelő műveletek, képletek, függvények, makrók, grafikonok). Egy konkrét korszerű táblázatkezelő használata (pl. Excel).
- Grafikus és képi információ-feldolgozás. Grafikus szoftverek és szolgáltatásaik. A számítógép grafikai lehetőségei, vektoros és bittérképes rajzolóprogramok használata (pl. CorelDraw, PhotoShop, Paintbrush, Freehand, Photo Styler stb.).
C) Újságíró (középfokú)
Fontos megjegyzés: középfokú végzettséggel rendelkező újságírónak is el kell sajátítania a pályához elengedhetetlen általános újságírói műveltség elemeit.
A filozófia alapjai
A filozófiai látásmódról általában, különös tekintettel a társadalommal és az egyénnel kapcsolatos, az újságírói munkában rendszeresen előforduló és az újságírókat érdeklő kérdésekre.
- Mi a filozófiai gondolkodás, s hogyan, milyen irányzatokban jelenik meg napjainkban.
- Az emberi megismerés és tudás mibenléte: racionalizmus, empirizmus, szkepticizmus.
- Az ember és a tudomány - igazságelméletek.
- A történelem és az egyén: történelem, filozófia.
- Erkölcs - ember - társadalom. Az értékek, a normák és a viselkedés. Az utilitarianizmus és a pragmatizmus.
- A szabadságról. A determinizmus és az emberi akarat.
- A társadalmi legitimitás formái: szokás, konvenció, jog.
- A politika filozófiája: az állam és az egyén. Intézmények, diktatúra, demokrácia, individualizmus, kollektivizmus, anarchizmus.
- Esztétikai alapfogalmak.
A szociológia alapjai
A szociológiai szemlélet, a szociológia fogalomapparátusa, a magyar társadalomra jellemző legfontosabb tény-adatok.
- Utópiák, társadalomelméletek és szociológia; a szociológiai megismerés módszerei.
- Társadalmi rendszer, társadalmi tény, etnometodus.
- Társadalomtípus, társadalmi változás; evolutív rendszerek; kultúra és tanulás.
- A társadalmi cselekvés elméletei, ráció és logika, viselkedésökológia és viselkedéstípusok.
- A család szociológiája; szocializáció és perszonalizáció; a nevelés szubkultúrái.
- Társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra; nemzedéki probléma és ifjúságszociológia; státus és társadalmi szerep, mobilitás.
- Településszociológia; életmód-életforma, életvitel, életfeltétel, életszínvonal, életminőség; szükségletek és értékek, mobilitás.
- Munkaszociológia; "emberi kapcsolatok" mikro- és makrokörnyezet; formális és informális csoport, gazdaságtípusok.
- A művelődés szociológiája; az iskolarendszer és társadalmi funkciói, az esélyegyenlőtlenség társadalmi okai.
- A szórakozás és a sport szociológiája, játékelmélet, és játéktípusok; a tömegkultúra kérdései.
- A szexualitás szociológiája.
- Az idő társadalmi megosztása és elaszticitása; társadalmi idő és életidő.
XX. századi magyar történelem
Az újságírói munkához elengedhetetlen történelmi szemlélet, a történelemben való eligazodás érdekében szükségesnek látszik a középiskolai tananyag kiegészítése, a XX. századi történelem lényeges folyamatainak, eseményeinek rendszerezése.
- Magyarország a Monarchiában.
- Az első világháború és az 1918-1919-es forradalmak.
- A trianoni béke és következményei. A Horthy-rendszer.
- Magyarország a II. világháborúban.
- Az új Magyarország születése és a koalíciós időszak (1945-1947).
- A kommunista egypártrendszer megteremtése (1948-1952).
- Az "olvadás" évei és az első reformkísérlet.
- A magyar forradalom és szabadságharc (1956).
- Megtartás és konszolidáció (1956-1960).
- A kádári "puha diktatúra" (1960-1985).
- Az ellenzéki mozgalmak.
- A pártállami rendszer bomlása és bukása.
A XX. századi magyar irodalom története
A hallgatóktól elvárható a középiskolai magyar irodalmi tananyag ismerete. Az újságírás oktatása során az érettségizett hallgatóknak a középiskolai magyar irodalom tanagyag kiegészítésére, illetve az újságírói munkához szükséges irodalmi, esztétikai ismeretek bővítésére és a kortársi irodalomban való eligazodás érdekében vizsgázniuk kell modern irodalmi ismeretekből is. A tényszerű ismereteken túl elvárható bizonyos fokú olvasottság és tájékozódás az alábbi témakörökben:
- Írószerepek a XX. században. Kultúra és hatalom viszonya.
- Népi írók, az irodalmi szociográfia műfaja, kiemelkedő alkotásai.
- Bálint György helye, publicisztikája. Halász Gábor munkássága.
- Németh László regényei, drámái, szemlélete.
- József Attila és a Szép Szó köre.
- A II. világháború előtti irodalom kiemelkedő alakjai és hatásuk (pl. Babits, Móricz, Nagy Lajos, Kassák, Radnóti, Szabó Lőrinc).
- A kortárs irodalom fogalma, áttekintés 1945 után, kultúrpolitikai tendenciák, művészeti törekvések.
- Illyés Gyula szerepe, költészete.
- Nagy László.
- Kortársi magyar próza 1945 után - Lengyel József, Déry Tibor, Örkény István.
- Új prózai törekvések (pl. Mészöly Miklós, Konrád György, Esterházy Péter, Nádas Péter).
- Mai magyar költészetünk néhány kiemelkedő egyénisége.
- Az új magyar dráma útja, művek és tendenciák, realista drámák (Németh László, Sütő András, Sarkadi Imre, Csurka István), paraboladrámák, hiánydramaturgia (Spiró György, Kornis Mihály).
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
Műfajismeret
A műfajismeret magában foglalja a sajtóműfajok természetét, jellemzését, az írások elkészítéséhez szükséges technikai ismereteket, valamint az íráselemzés készségét.
- Az irodalmi és sajtóműfajok közötti kapcsolat és különbség.
- Az egyes műfajok eredete, funkciója, elkülönülése és kapcsolódása.
- Sajtóműfajok szerepe a különböző laptípusokban.
- Tényközlés és interpretáció.
- Objektivitás és újságírói szubjektum.
- Tartalom és forma, a feldolgozandó téma és a műfaj összefüggései.
- Információs műfajok:
= a hír és hírcsalád (hírérték, a hír felépítése, tömörítés, a hírek szerkesztése a rádióban, tévében és a nyomtatott médiákban, hírforrások felhasználása és ellenőrzése),
= tudósítás (írásának feltételei, a tömörítés, kiemelés szakmai és etikai kritériumai, objektivitás és az információk szelekciója), a tudósítás válfajai,
= riport (azonosságok és különbségek a tudósítással, a vegyes műfaj lehetőségei, a szubjektív interpretálás lehetőségei és határai).
- Publicisztikus műfajok:
= a vezércikk, belsőcikk, kommentár, hírmagyarázat sajátosságai,
= a publicisztika helye a sajtóban, a különböző publicisztikai műfajok funkciói,
= asszociációs és hangulati elemek, ismeretközlő momentumok, idézetek publicisztikai jelentősége,
= a műkritika a sajtóban (szakkritika és zsurnálkritika, laptípusok és kritikatípusok).
- Az interjú:
= az interjú, mint önálló műfaj és mint a vegyes műfajú írások egyik összetevője,
= az interjú fajtái (informatív interjú, portré-interjú, körkérdés),
= kérdezési technikák, felkészülés az interjúra, az interjúalany és a kérdező viszonya, az interjúalany jogai.
- Újságírás és irodalom:
= kapcsolat és különbség, kölcsönhatás,
= az irodalom és az írók megkülönböztetett szerepe a magyar sajtóban,
= irodalmi riport, írói publicisztika,
= a lapok irodalmi rovatainak jellege, szerkesztési és szelekciós problémái.
Sajtótörténet - médiatörténet
Gazdasági-társadalmi fejlődés és médiarendszer, egymást feltételező modellek, struktúrák. Ezek párhuzamos fejlődését, kölcsönhatásaikat mutatjuk be.
- Az európai sajtó kezdetei, a magyar nyelvű sajtó kibontakozása a XVIII. században és a XIX. század elején.
- A magyar sajtó a reformkorban. Az 1848-1949-es évek sajtója.
- Az 1849-1867 közötti sajtóélet jellemzői; főbb lapok, stílusváltás, lapterjesztés és az olvasók; a sajtó szerepe a kiegyezés korának közvélemény-formálásában; főbb laptípusok a kiegyezés korában. A korszak nagy újságíró egyéniségei.
- Sajtópolitika az I. világháború idején, a Bethlen-i konszolidáció időszakában, a nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó megjelenése. Új igények és műfajok.
- Kitekintés a magyar sajtó 1945 utáni alakulására. Az egyes szakaszok főbb jellemzői, a sajtóirányítás módszerei, a sajtó szerepe a változások előkészítésében.
- Az 1956-os forradalom sajtója.
- A magyar rádiózás története; a televízió megjelenése a magyar tömegkommunikációs rendszerben; a két médium kölcsönhatása és a közönség.
- A pártállam sajtója és működési mechanizmusai a 70-es, 80-as években. A kettős nyilvánosság kialakulása a 80-as években; szamizdat irodalom.
- A politikai átmenet nyilvánossága a szabad választásokig, a nyilvánosság koncepciói.
- A mai magyar sajtó struktúrája, sajtóprivatizáció, lappiac, új laptípusok megjelenése.
- A közszolgálati média sajátosságai, a frekvenciamoratórium. A médiaháború tanulságai.
Tömegkommunikáció
- A kommunikáció fogalma, alaptípusai.
- A kommunikációs folyamat elemei.
- Kommunikációs formák: egylépcsős, többlépcsős, egy- és kétirányú kommunikáció, visszacsatolás.
- A kommunikáció funkciói. Kooperatív és nem kooperatív koordináció. Az emberi viselkedés, cselekvés összehangolása, nyelvi, viselkedési szabályok.
- Kódok és csatornák. Kódolás, kódrendszerek. Szemiotika, szintaxis és szemantika. A kommunikáció technikai csatornái. Verbális és nem verbális kommunikáció.
- A kommunikáció a társadalmi tevékenység szempontjából. Szerepe az emberi kapcsolatok alakításában. Szerepe a társadalmi szerveződésben és a társadalmi rendszer és alrendszerei működésében.
- A személyközi, a szervezetközi és a tömegkommunikáció sajátosságai. Kommunikáció a szervezetben. A társadalmi kommunikáció elméletének alapjai. A közvetlen emberi kommunikációtól a tömegkommunikációig.
- A nyilvánosság fogalma, fórumai, szervezete, szerepe, működési mechanizmusai. A magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténete.
- Tömegkommunikációs elméletek, paradigmák.
- A közvélemény fogalma, sajátosságai. Szerepe az emberi kapcsolatok alakításában. Szerepe a társadalmi szerveződésben és a társadalmi rendszer és alrendszerei működésében.
- A tömegkommunikáció. Kialakulása, története. A tömegkommunikációs eszközök osztályozása technikai és világnézeti alapon.
- A tömegkommunikációs technika eszközrendszere, fő fejlődési irányai a tartalomra és a mondanivaló megformálására gyakorolt hatása.
- A tömegkommunikációs rendszer fogalma.
- A kommunikációkutatás alapvonulatai, főbb irányai.
- Közvéleménykutatások. A közvélemény kialakulásának feltételei.
- Politikai kommunikáció: a médiarendszerek és a politikai rendszerek közötti kapcsolat. A tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág.
- Választási kampányok és a tömegkommunikáció.
- A pártatlan tájékoztatás kritériumai.
- A tömegkommunikáció és közönsége, a közönségkutatás, piackutatás, hatásvizsgálat, befogadásvizsgálat.
- Az információs technika fejlődésének hatása a társadalomra és a társadalomelméletre: az "információs társadalom", a médiarendszerek internacionalizálódása és individualizálódása.
- A társadalom jel- és kódrendszerei; a tömegkommunikáció szemiotikája.
- A nyelvészettudomány legújabb eredményei a kommunikációval és a tömegkommunikációval kapcsolatosan.
- A nyomtatott és az elektronikus sajtó szerepének megítélése a modernizációs logika és a kultúrpolitika megközelítésében:
= az újságírói tevékenység érték- és érdekstruktúrájának szerepe,
= a sajtó hatását befolyásoló tényezők,
= a magyar társadalom szociológiai szerkezete,
= a jelentősebb társadalmi csoportok, pártok és szervezetek fő jellemzői,
= a sajtóközönség rétegződése és fő okai,
= a tömegkommunikációs üzenet befogadásának körülményei és a hatás feltételei.
- A tömegkommunikáció jogi aspektusai:
= sajtójog, telekommunikációs jog, személyiségi jog,
= adatvédelem és a közérdekű információk nyilvánossága,
= etikai normák.
- Az információs társadalom:
= kialakulása,
= az információ mint a gazdaság harmadik alapforrása,
= az információgazdaság.
- A médiaipar, médiapiac. A tömegkommunikáció, mint profitorientált vállalkozás.
- A reklám és szerepe a tömegkommunikáció fejlődésében.
- Professzionalizáció és specializáció a médiarendszerekben: az újságírói szerep.
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
Informatika az újságírásban
- Hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben?
- Szerkesztőségi rendszerek, munkaállomások.
- Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt? Az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.
- Szövegszerkesztési alapismeretek. Szöveges (DOS alapú) és grafikus felületű szövegszerkesztők, konvertálási lehetőségek. A Word for Windows szövegszerkesztő (aktuális verzió).
- A számítógép grafikai lehetőségei, vektoros és bittérképes rajzolóprogramok használata (CorelDraw, PhotoShop, Paintbrush, Freehand stb.).
- Szkennerek használata a grafikai szerkesztésben.
- A Desk Top Publishing fogalma. Egy kiadványszerkesztő program megismerése (pl. Pagemaker).
- Képek és szövegek kezelése, file-formátumok megismerése és alkalmazása.
- A mátrixnyomatótól a postcript nyomtatókig. A helyes nyomtatás beállítása.
- Karakterfelismerés (egy optikai karakterfelismerő program ismertetése).
- Komplett szerkesztőségi rendszer felépítése. Újságszerkesztési feladatok.
- Számítógépes információs bankok (pl. az MTI adatbankja), nemzetközi hálózatok (pl. INTERNET), a hálózat használatának etikai kérdései.
Sajtójog, sajtóetika
- Jogi alapfogalmak: az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma.
- Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak: tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás. Sajtóbeli sajátosságok.
- Szerzői jogi alapfogalmak.
- Általános etikai alapfogalmak.
- Jogi és etikai vétségek különbségei és összefüggései: eljárás, szankciók lehetősége.
- Büntetőjogi alapelvek és szabályok, bűncselekmény, szándékosság, gondatlanság, ártatlanság vélelme, büntetés.
- Személyiség jogi alapfogalmak: becsület, testi épség, megkülönböztetések, névhasználat, jó hírnév rontása, levéltitok, a személyiségi jogok védelme.
- A magánjellegű adatok védelme és a közéleti adatok nyilvánosságának szabályozása.
- A Magyar Köztársaság államszervei - funkció, struktúra és viszonyok: államhatalmi kormányzati, bírói, ügyészi szervek.
- Sajtószabadság és tájékoztatási szabadság. Tájékoztatási és válaszadási kötelezettség, a sajtó jogi szabályozásának tendenciái.
- A hatályos sajtótörvény, médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi médiák.
- Az újságíró jogai és kötelezettségei a nyilatkozóval szemben, a problémák megoldási módjai, sajtóperek tanulságai.
- A riporteri magatartás, kapcsolat a riportalannyal.
- A nemzetközi kommunikáció jogi szabályozása: tömegkommunikáció, frekvenciahasználat, műholdas műsorvétel.
- Az újságírás szakmai és etikai értékeinek összefüggése, az értékek védelmének szervezetei Magyarországon.
- Politikai etika, sajtóviták és etika. Az újságíró felelőssége és ennek határai. A prekoncepció, a tények elhallgatása, a hangnem, a stílus. A bulvárlapok etikai problémái.
- Objektivitás és elkötelezettség. Etikai kódexek itthon és külföldön. A MÚOSZ Etikai Kódexe. Jellemző etikai problémák. (Nők, öregek, kisebbségek kezelése a sajtóban, reklám és hirdetések etikai problémái. Helyi lapok és közösségek viszonya. A "szenzációk" etikai problémái.)
Laptervezési, tördelési, képszerkesztési ismeretek, a kézirat nyomdai előkészítése
- Nyomdatechnikai alapismeretek, nyomtatási eljárások jellemzői és lehetőségei. A szerkesztőség és a nyomda kapcsolata, az újságkészítés munkafolyamata.
- A tipográfia és laptervezés alapfogalmai, feladata.
- Tipometriai ismeretek. Nyomdai pontrendszer, terjedelemszámítás. A tipométer használata, mérési gyakorlatok.
- A kézirat nyomdai előkészítése: a szabványos kézirattal kapcsolatos előírások. A kéziratjavítás szabályai. A kézirat tipografizálása. Technikai címszerkesztés, címek, kiemelések.
- Korrigálás: a szerkesztőség (szerző) szerepe, felelőssége a szedett szöveg ellenőrzésében, javításában. A korrektúra szabályai. A lapkészítési folyamat ellenőrzésének fázisai, imprimálás.
- A látványtervezés fogalma, alkotóelemei és eszközei.
- Az illusztráció szerepe a laptervezésben.
- Sajtófotóismeretek, a technikai képszerkesztés alapfogalmai, a szöveg és kép összefüggései, az illusztrálás szabályai. A kép és a képaláírás.
- Anyagelrendezési formák: az értékrend és a tördelés összefüggései. Az értékrend vizuális kifejezésének tipográfiai lehetőségei. Az illusztráció és szövegelrendezés.
- Laptípusok: technikai szempontú felosztás (a megjelenés gyakorisága, formátum, nyomdatechnika stb.). Szerkesztési elvek (hatókör, lapprofil rétegirányultság) szerinti felosztás lehetőségei. Szerkesztési és technikai szempontok és az alkalmazott (alkalmazható) tipográfia összefüggései.
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
Politológia
- A politológia alapfogalmai: a hatalom, az állam, a kormányzati formák, a képviseleti demokrácia, a többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények és döntési mechanizmusok Magyarországon.
- Az új hatalmi szervek kiépülése a rendszerváltás után Magyarországon. Központi és helyi hatalom, önkormányzatok, önkormányzati törvény.
- A politikai pártok Magyarországon, a parlamenti élet szociológiája, kormányzó pártok és ellenzék.
- A politikai elit fogalma, társadalmi rétegződés, tulajdonosváltás, az értelmiség szerepe a változásokban, a polgárosodás problémái.
- Nemzeti és nemzetiségi kérdések.
- Tulajdonviszonyok, az állami szerepváltás alternatívái.
- Ideológiai eszmeáramlatok Közép-Kelet-Európában a XX. század folyamán: liberalizmus, konzervativizmus, szociáldemokrácia, kommunizmus, kereszténydemokratizmus.
- Vallás és politika: a szétválasztás és összekapcsolás stratégiái.
- A társadalmi átalakulás vesztesei, társadalmi feszültséggócok: leszakadó rétegek, hanyatló területek, szegénység, munkanélküliség, deviancia. A szociálpolitika jellemzői.
- Az ökológiai konfliktusok fő típusai; környezetvédelmi problémák.
- A kultúra-fogalom változásai Magyarországon, a piacgazdaság és a kultúra viszonya.
- A Magyar Köztársaság külpolitikájának fő vonásai.
- Helyünk Európában. A nemzetközi helyzet új vonásai a 90-es években.
Társadalompszichológia, személyiségpszichológia, a kommunikáció pszichológiája
- Az ember természete. A pszichikum és a személyiség fogalma.
- Az egyén társadalmi befolyásolása és a konformizmus.
- Az affektív funkciók. Szorongás, félelem, agresszivitás.
- A kognitív disszonancia és az önigazolás.
- A társadalmi összehasonlítás és az előítélet.
- A pszichoszexuális fejlődés.
- A belső viselkedés szabályozása. Az erkölcsi fogalmak és ítéletek fejlődése.
- A személyiség struktúrája. A kialakulást befolyásoló tényezők. A gyakorlati embermegismerés. Interjútechnikák. Választípusok. A választások és döntések előrejelzése.
- Az egyéni viselkedés módosulása csoporthelyzetben. Normák, vezetés és tartalom. A csoportdinamika, kohézió, kommunikáció, produktivitás.
- A struktúrálatlan tömeg viselkedése. Manipulációs lehetőségek. Attitűd és előítélet.
- A szociális szerep. Szereptanulás, konfliktusok. Szerep és értékorientáció.
- Tömegméretekben jelentkező devianciák: alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság, bűnözés.
- Identitásproblémák a mai kultúrában, a társadalmi azonosság szimbolizációja, paradox szerkezete.
- Hatalmi struktúrák, vezetői magatartásminták.
- A tömegkommunikáció pszichológiai sajátosságai. Hatás és hitelesség. A kommunikációs képesség fejlesztése.
Szerkesztési gyakorlat
A műfajelméleti és műhelyismereti oktatáshoz egyaránt szorosan kötődik a szerkesztési gyakorlat.
- Hírlapi közlemények alapján végzett szövegelemzés
- Fordítás "magyarról-magyarra", különböző szövegek, közlemények átírása.
- Közlési kritériumok és a különböző lapstílusok konzekvenciái.
- Információfeldolgozás, arányos szerkesztés, tömörítés, húzás.
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
Rádiós és televíziós műsorszerkesztői ismeretek
- Rádiós és televíziós alapismeretek.
- A médiapiac szegmensei. Ki a kommunikátor? Eszköz vagy fegyver a nagyhatású tömegkommunikációs médium? A Magyar Televízió helye és szerepe a mai magyar társadalomban.
- Hierarchia és struktúra a Magyar Rádióban és Televízióban. Szervezeti és Működési Szabályzatok.
- A rádiók, tv-k és az MTI mint nemzeti hír- és sajtóügynökség kapcsolata (hír-, adatbank-, fotó-, grafika- és cikkszolgálat stb).
- Közönségkutatás. A közönségnagyság és a közönségreakciók felmérésének szociológiai módszerei. A nézőmérő műszer. A médiaanalízisek legújabb eredményei. A folyamatos közönségkutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei a műsorstruktúra kialakításában.
- A közszolgálati rádiózás és televíziózás. A műsorszerkezet kialakításának szempontjai.
- Közösségi, kereskedelmi és alternatív televíziók.
- Rádiós alapfogalmak, rádiós szakmák. Munkamegosztás a rádiós produkciókban.
- Televíziós alapfogalmak, televíziós szakmák. Munkamegosztás a televíziós produkciókban.
- Látogatás a Magyar Rádióban, a Televízióban és az MTI-ben: stúdiók, kapcsolóterem, ismerkedés a technikával.
- Az ötlettől a megvalósulásig. Miből lehet "TÉMA"? A szerkesztőségi felelősség. Az autonómia határai. Szinopszis, műsortükör, adásmenet.
- A befolyásolás eszközei és határai. Manipulációs eszközök a vágóasztalon.
- Az elektronikus hírszerkesztés. A hír és a kommentár viszonya. A pártatlanság. Hírolvasás, beszédtechnika. A "teszt" hír.
- Riportkészítés mikrofonnal és kamerával. A rádiós és a televíziós riport sajátosságai, hasonlóságok és eltérések. A riporteri magatartás. Riportelemzések.
- A mikrofonra, képernyőre írt szöveg. Összekötőszöveg, jegyzet, publicisztika az elektronikus sajtóban.
- Kommunikációs technikák. Kapcsolat a nézővel. A műsorvezető szerepe. A megszólalás dramaturgiája.
- A rádiós és a televíziós etika. Személyiségi jogok. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió Etikai Kódexe, etikai problémák. A "szenzációk" etikai problémái.
- Műszaki ismeretek. A rádiózás és a televíziózás műszaki feltételrendszere. Frekvenciagazdálkodás. Műholdak.
- Gyártási ismeretek. Műsorelőkészítés, gyártási terv. Költségek. Nemzetközi kitekintés: bérmunkák, koprodukciók. Amerikai és európai tévé- és reklámfilmek gyártása.
- Kereskedelmi tevékenység a Magyar Rádióban és a Televízióban.
4. A szakmai vizsga részei
A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy
a) képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben (IV. 3. pont) felsoroltakat,
b) ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.
A gyakorlati vizsga témáját és a szóbeli vizsga tételeit a képző intézmény állítja össze. A tételsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. Amennyiben az a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait az MKM által kiadott központi tételsor tartalmazza. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- Gazdasági és vállalkozási ismeretek
(Ezt a követelményt csak az 1996-tól megkezdett szakképző tanfolyamok esetében kell érvényesíteni.)
- Sajtóreklám- és hirdetésszervezési ismeretek
A kérdések száma: témakörönként 3-4. A vizsgán segédeszköz nem használható. Munkaidő: 30 perc.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga során a jelölt egy esettanulmány készítésével egy összetett feladatot old meg megadott témában.
Az esettanulmány témakörei:
- hirdetések, reklámok értékelése írásban, tartalmi és formai szempontok szerint,
- egy PR-rendezvény koncepciója, komplett forgatókönyve,
- reklámkampány megtervezése (pl. adott termék bevezetésére).
A gyakorlati vizsgán segédeszköz nem használható. A gyakorlati vizsga munkaideje: 90 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga célja az, hogy a vizsgabizottság megbizonyosodjon arról, hogy a jelölt tisztában van a nyilvánosság és a társadalmi kommunikáció alapfogalmaival, tudja alkalmazni a kapcsolatteremtés és az image-alakítás módszereit, valamint a sajtókapcsolatok, a reklám és a PR eszközrendszerét.
A kérdéseket vizsgázónként a két nagy témacsoportból kell kiadni. A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható. Felkészülési idő: 20 perc.
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy
a) képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben (IV. 3. pont) felsoroltakat,
b) ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.
Gyakorlati vizsga:
A jelöltnek egy komplex szakdolgozatot kell készítenie. A gyakorlati vizsga lényegében a szakdolgozat elkészítéséből áll.
Szakdolgozatot csak a képző intézmény által jóváhagyott, a IV. 3. követelményeknek megfelelő témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 2 évig. A szakdolgozat témáját a képzést végző intézmény szaktanára hagyja jóvá.
A szakdolgozat témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a közép-, illetve felsőfokú követelmények IV. 3. pontjaiban meghatározott témakörök ismereteit alkalmazhassa. Az alkalmazásnak a problémameghatározás, elemzés, célkitűzés, megoldás, hatásvizsgálat, javasolt változtatások bevezetése folyamatára kell épülnie, amely alapvető követelménye a gyakorlati vizsga sikeres letételének. A szakdolgozatban a vizsgázónak a problémát sokoldalúan kell megközelítenie. A fent említett folyamat hiányában a szakdolgozat nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen. A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható.
Szövegszerkesztőn kell megírni a dolgozatot, amelyben - szükség szerint - táblázatok, ábrák is szerepelhetnek. A dolgozat terjedelme a mellékletek nélkül 20-40 oldal.
A dolgozat leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.
A dolgozatot két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.
Az elbírálás alapja a téma aktualitása, fontossága, eredetisége. Az elméleti dolgozatnál a bíráló értékeli a választott probléma megoldását, annak kivitelezhetőségét, valamint azt, hogy a szakdolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. A szakmai mestermunkánál értékelendő az írás információtartalma, a feladat formai megoldása (pl. a riport szerkezete, az írás stílusa, a választott lap profiljának és az írás jellegének összhangja stb.).
A szakdolgozat témái:
B) Sajtóinformatikus (felsőfokú):
Egy valós informatikai alkalmazási probléma elméleti elemzése és javaslat a gyakorlati megvalósításra a sajtó területéről. A szakdolgozat a jelölt önálló kutatási, illetve fejlesztési munkájának eredménye legyen. A szakdolgozatnak tükröznie kell a választott probléma össszefüggéseit, kapcsolódásait. A dolgozat mutassa be és értékelje a jelenlegi rendszert, vegye számba a megoldási lehetőségeket, és ismertetnie kell a választott megoldást is. Dolgozza ki az új rendszer ún. "durva" működési modelljét, tervezze meg a feldolgozási folyamatokat, térjen ki a továbbfejlesztési lehetőségekre is. A dolgozat terjedelme: 20-40 oldal. A szakdolgozatnak nem kell minden részletet tartalmaznia. A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását.
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
A szakdolgozat két részből áll.
1. rész. Elméleti szakdolgozat.
Terjedelme minimum 20 oldal. Témája két tárgy, illetve terület anyagából választható:
- Középfokon
Társadalmi, politikai és tömegkommunikációs elméleti ismeretekből. A dolgozat tárgya valamely aktuális, a társadalmi-politikai szféra és a tömegkommunikáció kapcsolatát tükröző esemény, folyamat, problematika értékelő elemzése.
- Felsőfokon
A sajtó- és médiatörténet területéről, a XX. századi magyar sajtó valamely rövidebb periódusáról, lapjáról vagy kiemelkedő újságíró egyéniségéről készített esszé, tanulmány.
2. rész. Szakmai mestermunka.
C) Újságíró (középfokú)
D) Újságíró (felsőfokú)
Helyszíni anyaggyűjtés alapján készített eredeti riport. A sajtóban még nem publikált írás, korábban fel nem dolgozott jelenség, történet, társadalmi konfliktus riporteri eszközökkel történő megközelítése. (Terjedelem 8-10 gépelt oldal).
E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)
3-5 perces rádióműsor illetve videoösszeállítás. A jelöltek ezzel a produkcióval azt bizonyíthatják, hogy a műsorkészítés folyamatának valamennyi szakaszában - a szinopszis elkészítésétől kezdve a montírozásig - helyt tudnak állni.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta szakdolgozatában.
A vizsga két részből áll:
a) A szakdolgozat védése
A beadott vizsgamunkát a vizsgabizottság értékeli és módot ad a hallgatónak munkája megvédésére.
A jelöltnek a szakdolgozatban feldolgozott témát meg kell védenie oly módon, hogy annak általános ismertetése után a vizsgabizottság kérdéseire a szakdolgozatban alkalmazott módszerek bármelyikét elméleti és gyakorlati módon bemutatja.
b) Felelet
A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított feladatsorból két kérdést húz és azokra összefüggő feleletet ad.
A szóbeli vizsgán a hallgatók általános és szakirányú tájékozottságukról kell hogy számot adjanak. Ugyancsak a szóbeli vizsgán kell meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmájához szükséges idegen nyelvi ismerettel.
A szóbeli tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni, és vele jóváhagyatni. Amennyiben az a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A vizsgán a tanult tantárgyak általános ismeretanyagát kérjük számon. A kérdéseket vizsgázónként legalább két nagy témacsoportból kell kiadni. A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható. Felkészülési idő: 20 perc.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
6. A vizsga értékelése, minősítése
Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte. A gyakorlati munka értékelése akkor elégtelen, ha mindkét szakmai bírálat elégtelen.
Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új szakdolgozat (mestermunka) elkészítésére kötelezheti.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett
- felsőfokú szakképzettség esetén minimum középfokú,
- középfokú szakképzettség esetén minimum alapfokú,
bármely típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványát, vagy az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványát.
Ezt a követelményt csak az 1996-tól megkezdett szakképző tanfolyamok esetében kell érvényesíteni.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 77. sorszáma alatt kiadott kaszkadőr szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[49]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 78. sorszáma alatt kiadott szakrestaurátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 4 0 24
2. A szakképesítés megnevezése: szakrestaurátor (szint és szak megjelölésével)
A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)
B) szakrestaurátor (felsőfokú)
- kerámia-üveg szakrestaurátor
- fém szakrestaurátor
- fa szakrestaurátor
- textil szakrestaurátor
- bőr szakrestaurátor
- régészeti szakrestaurátor
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | szakrestaurátor |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások | múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő |
3. A munkaterület rövid leírása
A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)
A műtárgyvédelmi asszisztens feladata a közgyűjteményekben őrzött kerámia-, üveg-, fém-, fa-, papír-, textil- és bőrtárgyak régészeti feltáráson történő leletmentése, a tárgy anyagi- és állapotmeghatározása, a szerves anyagú tárgyak szükséges fertőtlenítése, a felsorolt tárgyak tisztítása, megerősítése, töredékeinek összeragasztása, a tárgy stabilitását szolgáló, elfogadott konzerválási és restaurálási eljárások kivitelezése.
Felelős az általa konzerválásra-restaurálásra átvett műtárgy fizikai és kémiai állapotának, készítéstechnikai jellemzőinek megtartásáért, stabilitásának növeléséért. Felelős továbbá az illetékes muzeológussal együtt a gyűjteményi raktárak fertőtlenítéséért. Munkája során betartja a restaurálás etikai szabályait, a gyűjteményi raktárakra vonatkozó szabályokat, a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályokat, valamint a környezetvédelem szabályait.
Méri a környezet klíma- és fényviszonyait, és kezeli azokat a készülékeket és berendezéseket, amelyek egy raktár vagy egy kiállítótér klímáját és fényviszonyait szabályozzák.
B) szakrestaurátor (felsőfokú)
A szakrestaurátor (felsőfokú) munkaterülete magában foglalja a műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú) munkaterületét.
Azon felül képes az adott tárgy készítéstechnikai jellemzőinek meghatározására, a károsodások okának, jellegének és mértékének felmérésére, leírására. A tisztításon és megerősítésen túlmenően képes a konzerválásra és restaurálásra, a műtárgyak raktárban és kiállításokon való biztonságos elhelyezésére, valamint csomagolására, mozgatására és szállítására.
Együttműködik a múzeum tudományos munkatársaival (régész, történész, művészettörténész, néprajzos) és természettudományos szakemberekkel, az adott szakterület műtárgyaival kapcsolatos történeti, kultúrtörténeti, művészettörténeti, néprajzi, vallás- és technikatörténeti információk összegyűjtésében és feldolgozásában. További feladata a konzerválási-restaurálási terv elkészítése, az anyagvizsgálat, az anyagvizsgálati eredmények és a konzerválás, restaurálás teljes folyamatának dokumentálása.
III. Szakmai követelmények
A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)
Általános követelmények
Ismerje:
- a közgyűjteményekben folyó tudományos, közművelődési, műtárgymegőrzési és nyilvántartási munka lényegét,
- a különböző műtárgyalkotók károsításának környezeti tényezőit, azoknak a műtárgyakra gyakorolt hatását, a műtárgyak megfelelő tárolási, raktározási, kiállítási megoldásait,
- a műtárgyak szállítási, mozgatási, biztonsági feltételeit,
- az alkalmazott természettudományokat a szakszerű konzerválási módszerek elsajátításához,
- a gyűjteményi tömeganyag kezelésének, konzerválásának és megóvásának alapvető módszereit,
- a restaurálás történetét és legfontosabb etikai előírásait,
- a múzeumi munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit, a közalkalmazotti törvényeket,
- a szervezeti és működési szabályzat, valamint a kollektív szerződés elemeit.
Legyen képes:
- a muzeológusokkal, természettudományos szakemberekkel, valamint restaurátor kollégákkal való együttműködésre,
- közreműködni a régészeti feltárásokon folyó műtárgyvédelmi munkában,
- anyagfajták szerint elsajátítani a konzerváló munka és a műtárgyak stabilitását szolgáló legfontosabb restaurátori feladatok alapjait,
- a régészeti, történeti és néprajzi tömeganyag konzerválását irányítás mellett végezni,
- a konzerválás-restaurálás folyamatát dokumentálni,
- egyszerűbb műtárgymásolatokat készíteni,
- betartani a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat,
- a gyűjteményi raktárakban meghatározott muzeológiai rendet tartani,
- betartani a restaurátorműhelyekre, laboratóriumokra vonatkozó munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi, valamint környezetvédelmi szabályokat,
- a tevékenységi körére éves, illetve középtávú munkatervet, költségvetést készíteni.
A műtárgyvédelmi asszisztens szakképesítés speciális szakmai követelményei
Rajz-mintázás
A műtárgyvédelmi asszisztens ismerje és alkalmazza a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
- a kompozíció,
- az arány, a méret,
- szerkezet,
- rész és egész,
- kiemelés és elhagyás,
- ritmusok,
- a tér,
- a fény és árnyék összefüggéseit.
A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:
- síklapot különböző rálátásban,
- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),
- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,
- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),
- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,
- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,
- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,
A mintázás, a tér- és formaalakítás részeként ismerje és gyakorolja:
- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,
- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),
- A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.
Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje:
- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,
- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,
- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,
- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,
- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,
- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi, ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj...).
Legyen képes:
- az egyes korszakok stílusjegyeit felismerni (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus variánsai),
- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásait, az alkotói pályákat áttekinteni (mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),
- a művészettörténeti szakirodalmat és a forrásszövegeket használni,
- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeit megítélni,
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál.
Népművészet
Ismerje:
- a néprajz fogalmát és történetét,
- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,
- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,
- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.
Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Legyen képes alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
Muzeológiai alapismeretek
Ismerje:
- a múzeumi gyűjteményeket, a szerzeményezés módjait,
- a múzeumi hálózatot, az országos múzeumokat és gyűjtőkörüket,
- a műgyűjtés formáit a különböző korokban,
- a fontosabb múzeumok kialakulásának történetét a világon és Magyarországon,
- a gyűjtemények fajtáit,
- a legfontosabb múzeumi kiadványokat,
- a restaurátorok szerepét a gyűjteményekben, az időszaki és az állandó kiállításokon,
- a hatályos nemzetközi és hazai jogszabályok vonatkozó paragrafusait.
Legyen képes:
- művelődés- és technikatörténeti tanulmányai alapján korban elhelyezni a leggyakoribb műtárgyakat,
- felismerni az általuk hordozott történeti, kultúrtörténeti, néprajzi információkat,
- a restaurálás etikai alapjainak elsajátítására,
- a műtárgyfényképezés alapjainak elsajátításával munkaközi fotók elkészítésére,
- a konzerválási-restaurálási munkát dokumentálni, a dokumentációt rajzokkal, fotókkal illusztrálni.
Műtárgykörnyezet
Ismerje:
- a légnedvesség, az abszolút és relatív páratartalom fogalmát, összefüggését a hőmérséklettel, jelentőségét a műtárgyak megelőző konzerválásában,
- a hő károsító hatását a műtárgyakra, a múzeumi fényforrások típusait és az általuk kibocsátott káros sugárzásokat, kiszűrésük lehetőségeit,
- a műtárgyalkotó anyagok fizikai, kémiai és biológiai károsodását okozó tényezőket, a műtárgyra gyakorolt hatásukat és annak eredményét a műtárgy állapotában.
Legyen képes:
- a múzeumi környezet relatív légnedvesség tartalmának mérésére és az annak szabályozására szolgáló készülékek kezelésére, a megfelelő légnedvesség beállítására,
- a múzeumi környezet fényviszonyainak mérésére és annak megfelelő beállítására,
- a műtárgyak elhelyezésére a raktárakban és kiállításokon azok fizikai stabilitását biztosító módon,
- a műtárgyak biztonságos csomagolására, mozgatására és szállítására.
Konzerválás-restaurálás
a) Szervetlen anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása
Ismerje:
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fémtípusokat, legalapvetőbb anyagi tulajdonságaikat és korróziójukat,
- a fémből készült műtárgyak leggyakoribb károsodásait,
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fémtárgyak alapvető tisztítási és konzerválási módszereit, azok hatásmechanizmusát,
- a kerámia-, üveg- és kőtárgyak alaptípusait, legalapvetőbb anyagi tulajdonságaikat és leggyakoribb károsodásaikat,
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló kerámia-, üveg- és kőtárgyak tisztítási és konzerválási módszereit, azok hatásmechanizmusát.
Legyen képes:
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fém, kerámia, üveg és kő tömeganyag tisztításának, konzerválásának és fizikai stabilitását szolgáló restaurálásának elvégzésére,
- a szervetlen anyagú műtárgyak állapotváltozásainak felügyeletére a raktárakban és kiállításokon.
b) Szerves anyagú műtárgyak konzerválása anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása
Ismerje:
- a fából, papírból, textilből, bőrből és csontból készült műtárgyak anyagszerkezeti felépítését,
- a környezetnek a felsorolt tárgyakra gyakorolt hatását,
- a felsorolt műtárgyak leggyakoribb károsítóit és károsodásait,
- a felsorolt műtárgyak alapvető konzerválási, állagmegóvási módszereit és hatásmechanizmusukat,
- a megfelelő körülményeket a felsorolt anyagok tárolására, raktározására, kiállítására, csomagolására, mozgatására és szállítására.
Legyen képes:
- a felsorolt tárgyak alapvető konzerválási, állagmegóvási feladatainak ellátására,
- a felsorolt tárgyak konzerválásában és restaurálásában felsőfokú végzettségű restaurátor irányítása mellett közreműködni a felsorolt tárgyak állapotváltozásainak felügyeletére a raktárakban és kiállításokon,
- a felsorolt tárgyak csomagolását, mozgatását és szállítását megfelelően végezni.
Munkavédelem, környezetvédelem
Ismerje:
- a műtárgyvédelmi munka során használatos anyagok, vegyszerek tűz- és robbanásveszélyességét,
- egészségre és a környezetre gyakorolt hatását és a megelőző intézkedéseket,
- a műtárgyvédelmi munka során alkalmazott berendezések, gépek és szerszámok balesetmentes használatát, baleset esetén teendőket, az elsősegélynyújtás módjait,
- a védelem eszközeit és felszereléseit.
Legyen képes:
a munkája során használt berendezéseket, gépeket és eszközöket balesetmentesen, a munka-, tűz- és egészségvédelem szabályainak megfelelően kezelni.
B) A szakrestaurátor (felsőfokú) szakképesítés szakok szerinti szakmai követelményei
Általános követelmények (valamennyi szakon)
Ismerje:
- a konzerválás-restaurálás történetét és etikai szabályait,
- a konzerválás-restaurálás szakirodalmát, nemzetközi irányzatait,
- a konzerválás-restaurálás során felhasznált anyagok és vegyszerek tűzveszélyességét és egészségre káros hatásait,
- a restaurátorműhelyekre vonatkozó munka-, baleset-, tűz-, robbanás- és egészségvédelem, valamint a környezetvédelem szabályait,
- a védelem eszközeit és módszereit,
- betartani a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat,
- a múzeumi műtárgyak raktározásának, kiállításának, csomagolásának, mozgatásának és szállításának műtárgyvédelmi szabályait,
- a múzeumi munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit, közigazgatási, közalkalmazotti törvények vonatkozó részeit,
- a szervezeti és működési szabályzat, valamint a kollektív szerződés elemeit,
- az érdekegyeztetési kötelezettségeket és jogosítványokat.
Legyen képes:
- a muzeológusokkal, természettudományos szakemberekkel, valamint restaurátor kollégákkal való együttműködésre,
- kritikailag értékelni a szakirodalmat,
- stílusjegyek alapján egy adott műtárgy besorolására.
- az anyag- és állapotmeghatározás, valamint a konzerválás-restaurálás folyamatának megtervezésére és a terv megvitatására,
- méretet venni és szakrajzot, értelmezett szabadkézi rajzot készíteni a műtárgyakról,
- a műtárgy által hordozott információknak és állapotának megfelelő konzerválási és restaurálási eljárások kiválasztására,
- műtárgyak konzerválásának és restaurálásának kivitelezésére,
- az anyag- és állapotmeghatározás, valamint a konzerválás restaurálás folyamatának dokumentálására,
- a dokumentáláshoz szükséges, megfelelő mélységélességű, részletgazdag fekete-fehér és színes fotók és diafelvételek elkészítésére,
- alkalmazni a számítógépet adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra és a dokumentáció elkészítésére,
- szabatosan előadni az általa végzett munkát,
- publikációt készíteni az általa végzett munkáról,
- mérni és beállítani egy raktár vagy egy kiállítótér, illetve egy kiállítási vitrin klíma- és fényviszonyait.
- ellenőrizni a kiállításban, raktárban használt anyagokat és olyanokat kiválasztani, amelyek nem okozzák műtárgyak további károsodásait,
- a tevékenységi körére éves, illetve középtávú munkatervet, költségvetést készíteni,
- a múzeumi intézmény dolgozójaként civil szervezetekkel együttműködni.
a) A kerámia-üveg szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei
Gyűjtemény és tárgyismeret
Ismerje:
- a különböző korokra és stílusokra jellemző kerámia-, porcelán-, illetve üvegtárgyak legfontosabb típusait,
- a magyarországi gyűjteményekben található legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb kerámia-, porcelán- és üvegtárgyakat.
Készítéstechnika
Ismerje:
- a kerámiatárgyak készítéstechnikáját,
- az üvegkészítés technológiájának fejlődési szakaszait.
Legyen képes
- a kerámia, porcelán vagy üveg műtárgyak eredeti készítéstechnikájának meghatározására,
- a kerámiatárgyak restaurálására, illetve rekonstrukciók, másolatok elkészítésére.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
Ismerje:
- a kerámia-, porcelán- és üveggyártásban felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,
- a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak fizikai és kémiai károsodásának okait és jeleit.
Legyen képes:
a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására, az eredmények értékelésére.
Restaurálás-konzerválás
Ismerje:
- a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak konzerválásának-restaurálásának legfontosabb módszereit.
Legyen képes:
- régészeti feltáráson a kerámia- és üvegtárgyak, illetve töredékeik felvételére,
- gondoskodni a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak károsodását megakadályozó szállításról, mozgatásról, elhelyezésről,
- elvégezni a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak állapotfelmérését, tisztítását és megerősítését.
- etikailag és esztétikailag megfelelő kiegészítéssel és retusálással a kerámia, porcelán és üveg műtárgyakat tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.
b) A fém szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei
Gyűjtemény és tárgyismeret
Ismerje:
- a különböző korokra és stílusokra jellemző fémtárgyak típusait és a legfontosabb ötvösjegyeket,
- a magyar gyűjteményekben található legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb fémből készült, illetve ötvöstárgyakat,
- a restaurálás-etikai szempontból a fém- és ötvöstárgyak használatával összefüggő történeti, kultúrtörténeti, néprajzi és egyháztörténeti vonatkozásokat.
Készítéstechnika
Ismerje:
- a fém, illetve ötvöstárgyak készítéstechnikáját,
- a fémdíszítő eljárásokat,
- a fémbevonatok készítésének módszereit.
- a különböző fémberakási módszereket.
Legyen képes:
- a fém-, illetve ötvöstárgyak eredeti készítéstechnikájának meghatározására,
- bánni a fémművesség gépi és kéziszerszámaival és segédanyagaival,
- a fémtárgyak (de nem ötvöstárgyak) rekonstrukciójának, illetve másolatának elkészítésére.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
Ismerje:
- a fém megmunkálásban és az ötvösségben felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,
- a fémből készült műtárgyak fizikai és kémiai károsodásainak okait és jeleit.
Legyen képes:
- a fém műtárgyak és korróziótermékeik szerkezet- és anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására, az eredmények értékelésére.
Restaurálás-konzerválás
Ismerje:
- a gyűjteményi fémtárgyak és egyszerűbb ötvöstárgyak konzerválásának-restaurálásának legfontosabb módszereit.
Legyen képes:
- régészeti feltáráson a fémtárgyak, illetve töredékeik felvételére,
- gondoskodni a fémtárgyak károsodását megakadályozó szállításáról, mozgatásáról, elhelyezéséről.
- elvégezni a különböző alapú (vas, réz, ón stb.) és a fémbevonattal ellátott (pl. ónozott), esetleg festett régészeti, néprajzi, iparművészeti és ipartörténeti fémtárgyak állapotfelmérését, mechanikai és kémiai tisztítását és konzerválását,
- a restaurátori etika figyelembevételével a fém- és ötvöstárgyak mechanikai sérüléseinek korrigálását, a hiányok pótlását elvégezni,
- etikailag és esztétikailag megfelelő kiegészítéssel és retusálással a fémből készült műtárgyakat tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.
c) A fa szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei
Gyűjtemény és tárgyismeret
Ismerje:
- a különböző korokra és stílusokra jellemző néprajzi és iparművészeti fatárgyak és bútorok típusait,
- a legfontosabb bútortörténeti korszakokat,
- a magyarországi gyűjteményekben található legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb fatárgyakat és bútorokat,
- a restaurálás-etikai szempontból a fatárgyak és bútorok használatával összefüggő kultúrtörténeti és életmódtörténeti, valamint egyháztörténeti vonatkozásokat.
Készítéstechnika
Ismerje:
- a fa megmunkálásának történetét,
- a fatárgyak aranyozásának technikáját.
Legyen képes:
- az asztalosság alapanyagaival és szerszámaival dolgozni,
- az alapvető asztalostechnikák kivitelezésére,
- intarzia készítésére és aranyozás kivitelezésére,
- a fából készült műtárgyak, illetve bútorok eredeti készítéstechnikájának és szerkezetének meghatározására,
- a festett fatárgyak vagy bútorok rétegeinek feltárására,
- a fatárgyak rekonstrukciójának, illetve másolatainak elkészítésére.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
Ismerje:
- a famegmunkálásban felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,
- a fatárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának okait és jeleit,
- a nedves régészeti faleletek előkerülési állapotát.
Legyen képes:
- a fatárgyak szerkezeti és anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására, az eredmények értékelésére.
Restaurálás-konzerválás
Ismerje:
- a fa- és bútorrestaurálás legfontosabb módszereit.
Legyen képes:
- régészeti feltáráson a faleletek, illetve töredékeik felvételére,
- gondoskodni a fatárgyak, bútorok károsodását megakadályozó szállításról, mozgatásról, elhelyezésről,
- elvégezni a nedves, a festetlen és a festett, valamint az aranyozott történeti, néprajzi és iparművészeti fatárgyak és bútorok állapotfelmérését, tisztítását, fertőtlenítését, szilárdítását és konzerválását,
- a restaurátori etika figyelembevételével a fából készült műtárgyak töredékeinek ragasztására, a hiányok pótlására, felületi hiányainak retusálására, különféle bevonatok készítésére,
- etikailag és esztétikailag megfelelő kiegészítéssel és retusálással a fából készült műtárgyakat, illetve bútorokat tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.
d) A textil szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei
Gyűjtemény és tárgyismeret
Ismerje:
- a különböző korokra és stílusokra jellemző történeti, néprajzi, iparművészeti és egyházi textiltárgyak, viseletek típusait,
- a magyarországi gyűjteményekben található legismertebb textil műtárgyakat,
- a restaurálás-etikai szempontból a textiltárgyak használatával összefüggő kultúrtörténeti, életmód-, öltözködés-, művelődés- és egyháztörténeti vonatkozásokat.
Készítéstechnika
Ismerje:
- a szálasanyagok feldolgozásának, a fonásnak, a szövésnek, a textilszínezésnek, a textilnyomásnak és a textilkikészítésnek a történetét és legfontosabb módszereit.
Legyen képes:
- az alapvető textilkészítési és díszítési technikák kivitelezésére,
- textiltárgyakról és viseletekről méretet venni és szabásmintát készíteni,
- a textiltárgyak, viseletek eredeti készítéstechnikájának meghatározására,
- a textiltárgyak rekonstrukciójának, illetve másolatának (mustrájának) elkészítésére.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
Ismerje:
- a textíliák előállításához felhasznált nyersanyagok és a végtermékek anyagi tulajdonságait,
- a textiltárgyak és viseletek fizikai, kémiai és biológiai károsodásainak okait és jeleit.
Legyen képes:
- a textíliák és viseletek alap- és díszítőanyagainak a vizsgálatára a legalapvetőbb módszerekkel és az eredmények értékelésére.
Restaurálás-konzerválás
Ismerje:
- a textiltárgyak és viseletek legfontosabb konzerválási-restaurálási módszereit.
Legyen képes:
- a régészeti textíliák helyszíni felvételére, és megfelelő mozgatására, szállítására, tárolására,
- a régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, egyházi textiltárgyak és viseletek állapotfelmérésére,
- a textiltárgyak és viseletek felületi, nedves és oldószeres tisztítására,
- az alátámasztó textil megszínezésére az eredeti színnek megfelelően,
- a textíliák és viseletek konzerváló varrásának kivitelezésre,
- a textíliák ragasztásos restaurálási eljárásainak kivitelezésére,
- a viseletek méreteinek levételére és szabásmintájának elkészítésére a viselet szétszedése nélkül,
- a textiltárgyak, illetve viseletek etikailag és esztétikailag megfelelő restaurálással és kiegészítéssel tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni,
- gondoskodni tud a textiltárgyak, viseletek megfelelő elhelyezéséről, tárolásáról.
e) A bőr szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei
Gyűjtemény és tárgyismeret
Ismerje:
- a különböző korokra és stílusokra jellemző történeti, néprajzi, iparművészeti és egyházi bőrtárgyak, viseletek és könyvkötések típusait,
- a restaurálás-etikai szempontból a bőrtárgyak használatával összefüggő kultúrtörténeti, életmód-, öltözködés-, művelődés- és egyháztörténeti vonatkozásokat.
Készítéstechnika
Ismerje:
- az állatbőrök feldolgozásának, kikészítésének, valamint a bőrtárgyak készítésének történetét és legfontosabb módszereit.
Legyen képes:
- az alapvető bőrkikészítési és díszítési technikák kivitelezésére,
- a bőrtárgyak, bőrből készült viseletek eredeti készítéstechnikájának meghatározására,
- az eredeti bőrtárgyon alkalmazott technikák reprodukálására, rekonstrukciók, illetve másolatok készítésére.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
Ismerje:
- a bőrök kikészítéséhez és a bőrtárgyak előállításához felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,
- a bőrtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának okait és jeleit.
Legyen képes:
- a bőrtárgyak és díszítőanyagaik anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására.
Restaurálás-konzerválás
Ismerje:
- a bőrtárgyak és bőrből készült viseletek legfontosabb konzerválási és restaurálási módszereit.
Legyen képes:
- régészeti bőrtárgyak helyszíni felvételére, és megfelelő mozgatására, szállítására, tárolására,
- a régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, egyházi bőrtárgyak és viseletek állapotfelmérésére,
- a bőrtárgyak és bőrből készült viseletek felületi, nedves és oldószeres tisztításának kivitelezésére,
- a bőrtárgyak fertőtlenítésére szükség esetén,
- a bőrből készült viseletek méreteinek levételére szabásmintájának elkészítésére,
- a bőrtárgyak, illetve a bőrből készült viseletek etikailag és esztétikailag megfelelő felületi retusálással és kiegészítéssel tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.
f) A régészeti szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei
Gyűjtemény és tárgyismeret
Ismerje:
- a régészeti módszerekkel kutatott korok történelmét, anyagi kultúráját a Kárpát-medencében,
- a legfontosabb stílusokat és műtárgytípusokat.
Készítéstechnika
Ismerje:
- a régészeti feltárásokból előkerülő leletek előállítási módjait a különböző korokban.
- a kerámiakészítés alapanyagait és felhasználását,
- a fazekasáru, finomkerámia és porcelán készítési módjait, jellegzetességeit,
- a kerámiakészítés technológiájának fejlődését,
- az egyéb, agyagból készített régészeti tárgyak készítéstechnikáját, jellegzetességeit,
- a kerámia díszítési módjait és jellegzetességeit,
- az üveg előállításának módszereit, fajtáit, feldolgozási módjait,
- a üveg színezési módszereit,
- az öblösüvegek díszítési módjait,
- a síküvegek és az üvegpaszta előállítási módjait,
- a fémek természetes előfordulási formáit, kinyerésük, ötvözésük és megmunkálásuk módszereit,
- a különféle fémek finomságának és minőségének jellemzését,
- a fémek legfontosabb díszítési módjait és lehetőségeit,
- a régészeti feltárások során előforduló textil- és bőrtárgyak alapvető készítéstechnikáját,
- a leggyakoribb fafajták tulajdonságait, jellegzetességeit,
- a legfontosabb famegmunkálási technikákat,
- a csontból készült műtárgyak készítéstechnikáját,
- a borostyán feldolgozásának módszereit,
- a másolatkészítés etikáját,
- a hamisítványok jellemző ismérveit.
Legyen képes:
- sokféle eljárással másolatot készíteni,
- a fémek legfontosabb díszítési módjainak kivitelezésére,
- a famegmunkálás legfontosabb módszereinek kivitelezésére,
- a csontmegmunkálás legfontosabb módszereinek kivitelezésére,
- a régészeti tárgyak készítéstechnikai jellemzőinek meghatározására,
- a hamisítványok - lehetőség szerinti - felismerésére.
Anyagismeret, anyagvizsgálat
Ismerje:
- a kerámiakészítés alapanyagait és felhasználását,
- az üveg változó anyagi tulajdonságait,
- a fémek jellemző tulajdonságait,
- a természetes szálasanyagok, a fa, a bőr, a csont és a borostyán fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint viselkedését különböző környezeti hatásokra,
- a csont alapvető antropológiai és zoológiai jellemzőit,
- a felsorolt anyagok korróziójának általános ismérveit, tendenciáját,
- a régészeti műtárgyak konzerválásában használatos anyagok tulajdonságait és hatásmechanizmusát,
- a különböző, legfontosabb archeometriai vizsgálati módszereket, azok eredményeit, lehetőségeit és korlátait, valamint hazai hozzáférhetőségüket.
Legyen képes:
- a legalapvetőbb anyagvizsgálati módszerek kivitelezésére, az eredmények értékelésére, felhasználására.
Restaurálás és konzerválás
Ismerje:
- a régészeti feltárások céljait és módszereit,
- a régészeti feltárások speciális munka- és balesetvédelmi előírásait,
- a tisztítás, passziválás, konzerválás és restaurálás lehetőségeit az egyes anyagoknál, ezek elméleti alapjaival, és gyakorlati megoldási lehetőségeivel együtt.
Legyen képes:
- az ásatási leletek azonosítására és nyilvántartására (telep, temető, leletmentés esetén egyaránt),
- régészeti tárgyak "in situ" felvételére,
- a régészeti műtárgyak korróziójának, különféle károsodásainak, kezelésére,
- a legfontosabb konzerválási-restaurálási eljárások önálló kivitelezésére,
- a tisztítás, korróziómentesítés mértékének meghatározására,
- hiányos műtárgyakat az általános etikai, esztétikai követelményeknek megfelelően kiegészíteni,
- restaurálni,
- a műtárgyvédelmi és esztétikai szempontok összehangolására.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakképzésben való részvétel feltételei
A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú): érettségi bizonyítvány
B) szakrestaurátor (felsőfokú): műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú) vagy könyv- és papírrestaurátor szakképesítés
A szakmai vizsga részei
A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll.
1.1. A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább négy hónappal restaurálási vizsgamunka feladatot kapnak. A restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgamunkát és dokumentációját a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik, és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgamunkával és annak dokumentációjával együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.
1.2. A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti a vizsgamunkaként restaurálásra kapott műtárgy jelentőségét, funkcióját, bemutatja a tárgy restaurálás előtti állapotát, a restaurálás etikai és technikai problémáit, azok megoldásait és az alkalmazott módszereket. A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgamunkával kapcsolatban, és a vizsgamunka érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.
2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A jelölt a szóbeli vizsga kérdéseit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal megkapja.
Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt bírálatra leadta, és legalább elégséges minősítést kapott.
A szóbeli vizsga tantárgyai
Művészettörténet
- Felöleli a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Muzeológiai alapismeretek
- A műgyűjtés formái a különböző korokban.
- A gyűjtemények fajtái és muzeológiai rendje.
- A fontosabb múzeumok kialakulása Európában és az USA-ban.
- A mai magyar múzeumok szervezeti rendszere.
- Az országos múzeumok és gyűjtőkörük.
- A múzeumi gyűjtemény-törzsgyűjtemény szerzeményezési formái.
- A restaurátor feladata a törzsgyűjteményen kívüli tárgyakkal kapcsolatban.
- A restaurátorok szerepe az időszaki és az állandó kiállításokon.
- A hazánkban megjelenő legfontosabb múzeumi kiadványok.
- Fontosabb vonatkozó jogszabályok.
Műtárgykörnyezet
- A légnedvesség, az abszolút és relatív páratartalom és összefüggésük a hőmérséklettel.
- A hő károsító hatása a műtárgyakra.
- A múzeumi fényforrások jellemzése, az általuk kibocsátott sugárzások károsító hatása.
- A káros sugárzások kiszűrésének módszerei és lehetőségei.
- A műtárgyalkotó anyagok fizikai, kémiai és biológiai károsodását okozó tényezők és a műtárgyakra gyakorolt hatásuk.
- A múzeumi környezet relatív légnedvesség tartalma mérésének, szabályozásának és beállításának módszerei és lehetőségei.
- A múzeumi környezet fényviszonyai mérésének és szabályozásának módszerei és lehetőségei.
- A műtárgyak állapotát megőrző legkedvezőbb elhelyezés a raktárakban és kiállításokon.
- A műtárgyak biztonságos csomagolási módjai, a csomagoláshoz használt anyagok tulajdonságai, a kiválasztás szempontjai.
Konzerválás-restaurálás: Általános kérdések
- A megelőző konzerválás kezdetei és fejlődése.
- A konzerválás-restaurálás fejlődésének legfontosabb lépcsői.
- A konzerválás-restaurálás leghíresebb szakemberei.
- A konzerválás-restaurálás legjelentősebb szakirodalma.
- A világ és Magyarország legfontosabb műtárgyvédelmi és restaurátorképzési intézményei.
- A restaurálás legfontosabb nemzetközi szervezetei.
- A restaurálás legfontosabb etikai kérdései.
- A restaurátori dokumentáció célja és a vele kapcsolatos elvárások.
- A restaurátori dokumentáció legfontosabb megjelenési formái.
- A restaurátori fotó- és rajzdokumentációval kapcsolatos elvárások.
- Éves és középtávú restaurálási munkaterv.
Szervetlen anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása
- A fémek megismerésének és megmunkálásának legfontosabb szakaszai és időbeli sorrendje.
- A karát értelmezése az ötvösségben.
- Fontosabb magyarországi ötvösjegyek.
- Híres honi ötvösök és ötvöstárgyak.
- Az ötvösségben használatos alakformáló műveletek.
- Kikészítő és díszítő műveletek.
- A zománcozás technikája és fajtái.
- Fémtárgyak aranyozása és ezüstözése.
- A leggyakrabban előforduló fémötvözetek.
- A granuláció.
- A tausírozás és a nielló.
- A fémek fizikai és kémiai tulajdonságai.
- A fémek eróziója és korróziója.
- A mechanikus fémtisztítás módszerei.
- A kémiai fémtisztítás módszerei.
- Inhibitorok alkalmazása a fémkonzerválásban.
- Kloridmentesítés és kloridpróba.
- Vastárgyak passziválása.
- Arany-, ezüst-, réz-, ón- és ólomtárgyak, valamint ötvözeteik kezelése.
- A fémkonzerválás anyagai és módszerei.
- A fémtárgyak kiegészítésének etikai kérdései és lehetőségei.
- A kerámiák fajtái.
- A kerámia megjelenése és jellemző korszakai.
- A rézkori kerámia jellemző edényformái.
- A bronzkor jellegzetes edényei.
- A fazekaskorong feltalálása és jelentősége a kerámiakészítésben.
- A kerámiakészítés nagyobb magyarországi központjai.
- A kerámia, illetve fazekasmáz megjelenése fajtái és alkalmazásuk.
- A terra sigillata.
- A kőedény és a porcelán.
- A gótika és a reneszánsz során kialakuló kerámiaipari ágazatok.
- A habán kerámia.
- A historizmus díszítőelemei a kerámiákon és eredetük.
- A kerámiakészítés fő technikai eljárásai.
- Ásatásból előkerült kerámiaanyag tisztítása.
- Károsodott mázfelületek tisztítása.
- A kerámiakonzerválás anyagai és módszerei.
- A kerámia kiegészítésének etikai kérdései és lehetőségei.
- Az üveg anyagi tulajdonságai.
- Az üveg korróziójának okai és megjelenési formái.
- Ásatáson előkerült üvegtárgyak kezelése.
- Az üvegtárgyak tisztítási módszerei.
- Az üvegek ragasztására használt anyagok és alkalmazásuk.
- A leggyakrabban előforduló kövek típusai.
- A mészkő és fajtái.
- Mészkőből készült tárgyak tisztítása.
- Különféle kőtisztítási módszerek.
- Kőanyag ragasztási módszerei.
Szerves anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása
- A fa makroszkopikus szerkezete.
- A fameghatározáshoz használatos metszetsíkok.
- A lombos fák és a tűlevelűek faszerkezete.
- Ásatási faanyagok konzerválási eljárásai.
- Fafertőtlenítő eljárások.
- Pergő, festett fafelületek elsődleges védelme néprajzi tárgyaknál.
- Felvált furnérok rögzítésére alkalmazható eljárások.
- Textilkészítéshez használt fonalak jellemzése.
- Textilszövet kötéstani jellemzése.
- A természetes és a mesterséges szálasanyagok jellemzése.
- A textíliák károsodásait okozó tényezők és a károsodások jellemzése.
- A textíliák biológiai kártevők elleni védelme.
- Az alátámasztó szövetek színezési eljárásai.
- A textíliák szakszerű raktározása.
- A textíliák kiállításra való előkészítése.
- A bőr felépítése és anyagi jellemzői.
- A nyersbőr kikészítési eljárásai cserzett bőrré.
- Különféle talajok és éghajlati viszonyok hatása a bőrleletekre.
- Bőrleletek felszedése régészeti feltáráson, tárolásuk a konzerválás megkezdéséig.
- Penészes bőrtárgyak fertőtlenítése.
- Rovarfertőzött bőrtárgyak fertőtlenítése.
- Száraz bőrtárgyak tisztítása.
- Timsós cserzésű bőrök és szőrmetárgyak tisztítása.
- Bőrtárgyak szakszerű raktározása, kiállítása.
- A papírkészítés nyersanyagai és technológiája.
- Papír műtárgyak semlegesítése, pufferolása.
- Tinták oldhatósági próbája.
- Papír műtárgyak áztatóvizes kezelése, szárítása, préselése.
- Penészes papíranyag fertőtlenítése.
- Gyenge felületi kötődésű anyagok védelme.
- A csontok szerkezete, kémiai felépítése.
- A csontok tisztítására és szilárdítására alkalmas anyagok és módszerek.
- Antropológiai csontanyagok kezelése.
- Elefántagyar és mamutagyar konzerválási megoldásai.
Munkavédelem, környezetvédelem
- A műtárgyvédelmi munka során használatos berendezések, eszközök munka-, balesetvédelmi előírásai.
- A műtárgyvédelmi munka során használatos anyagok és vegyszerek tűz- és robbanásveszélyessége, egészségre és a környezetre káros hatása és a megelőzés, valamint az elsősegély módszerei.
- Tűz esetén teendők.
- A restaurátorműhelyekben betartandó általános munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályok.
- A restaurátorműhelyekben betartandó környezetvédelmi szabályok.
A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc.
B) szakrestaurátor (felsőfokú) szakképesítés
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll.
1.1. A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább négy hónappal restaurálási vizsgamunka feladatot kapnak. A restaurált vizsgamunkát és a hozzátartozó dokumentációt a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgamunkát és dokumentációját a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik, és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgamunkával és annak dokumentációjával együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.
1.2. A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti a vizsgamunkaként restaurálásra kapott műtárgy jelentőségét, funkcióját, bemutatja a tárgy restaurálás előtti állapotát, a restaurálás etikai és technikai problémáit, azok megoldásait és az alkalmazott módszereket. A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgamunkával kapcsolatban, és a vizsgamunka érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.
2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéseit a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A jelölt a szóbeli vizsga kérdéseit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal megkapja.
Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt bírálatra leadta, és legalább elégséges minősítést kapott.
A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc.
A szóbeli vizsga témakörei:
a) Kerámia-üveg szakrestaurátor szakképesítés
Gyűjtemény és tárgyismeret
- Az őskori kerámia jellemzése.
- Az ókor kerámiaművészete.
- A középkor kerámiaművészetének jellemzése.
- Majolika-, illetve fajansztárgyak a kerámiaművészetben.
- A porcelán jellemzése.
- Az üvegművesség kezdetei.
- Az ókori üvegművészet.
- A középkor üvegművészete.
- Az ólombetétes üvegablakok.
- Az iparművészeti üveg.
Készítéstechnika
- A kerámiatárgyak készítése során használatos technikai eljárások.
- Kemence típusok és az égetési módok ismertetése.
- A mázak szerepe és jellemző alkotói.
- A kerámiatárgyak csoportosítása anyagösszetételük szerint.
- Az üveg melegmegmunkálási technikái.
- Az üveg hidegmegmunkálási technikái.
- Az üvegalkotó és színező anyagok.
- Az üvegdíszítési technikák.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
- Az agyag és a kerámia szerkezete, tulajdonságai.
- A kerámiatárgyak károsodásai.
- A kerámia tisztítása során felhasznált anyagok ismerete, csoportosítása, alkalmazásuk.
- Kerámiarestaurálás során használt ragasztóanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismertetése.
- Kerámiakiegészítő és negatív-vevő anyagok tulajdonságai.
- A kerámiakiegészítésben használt festékek, lakkok tulajdonságai.
- Az üveg szerkezete tulajdonságai, és károsodásai.
- Az üveg tisztítása során felhasznált anyagok tulajdonságai.
- Az üveg ragasztására használatos anyagok ismerete.
- Üvegkiegészítő és negatív-vevő anyagok ismerete.
- A kerámia- és üveg, illetve a konzerválásra felhasznált anyagok vizsgálati lehetőségei, módszerei.
- A kerámia- és üvegrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre. Tárolásuk, alkalmazásuk, megsemmisítésük szabályai.
Restaurálás-konzerválás
- A kerámia- és üvegrestaurálás története és etikája.
- Régészeti tárgyak felvétele, a helyszíni konzerválás lehetősége.
- A kerámia- és üvegtárgyakat károsító körülmények, fizikai és kémiai hatások; a károsodások megelőzésének módszerei és lehetőségei.
- A kerámia- és üvegtárgyak konzerválásának-restaurálásának története és etikája.
- Kerámia- és üvegtárgyak tisztítási módszerei.
- Kerámia- és üvegtárgyak ragasztási, kiegészítési módszerei.
- Károsodott kerámia és üvegtárgyak megerősítésének módszerei.
- Retusálás, illetve a kiegészítés végső felületének kialakítása.
- Kerámia-, és üvegtárgyak helyes tárolása, kiállítása és csomagolása.
b) Fém szakrestaurátor szakképesítés
Gyűjtemény és tárgyismeret
- A fémművesség története a kezdetektől a középkorig.
- A Magyar Nemzeti Múzeum fémtárgyai.
- Az újkori fémművesség története.
- Az Iparművészeti Múzeum fémtárgyai.
Készítéstechnika
- A fémmegmunkálási alaptechnikák szerszámai és módszerei.
- Oldható kötések fajtái, oldhatatlan kötések szerszámai és módszerei.
- Díszítőműveletek módszerei. Az ötvöszománcok fajtái.
- Foglalatok készítése szekrényes, tokos és karmos módon.
- Díszítőkövek ismerete, felismerésük, főbb fizikai és kémiai tulajdonságai.
- Fémbevonatok készítésének módszerei.
- Fémberakások készítésének módszerei.
- A fémek színezése és patinázása.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
- A leggyakrabban előforduló fémek (arany, ezüst, ón ólom, réz, vas stb.) és ötvözeteik, előállításuk, kémiai és fizikai tulajdonságaik, korróziós károsodásaik, a korrózió fajtái.
- Röntgenfelvételek kiértékelése.
- A legfontosabb fém-anyagvizsgálati módszerek. Fémek és fémvegyületek meghatározása.
- Fémtárgyak anyagainak és korróziótermékeinek meghatározása nedvesanalitikai módszerekkel.
- A fémrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.
- Tárolásuk, alkalmazásuk, megsemmisítésük szabályai.
Restaurálás-konzerválás
- A fémrestaurálás története és etikája.
- Fém műtárgyak régészeti feltáráson történő leletmentése.
- Fémek tisztítási, konzerválási módszerei.
- Fém műtárgyak kiegészítésének lehetőségei.
- Fémbevonattal ellátott régészeti, ipartörténeti, néprajzi stb. tárgyak restaurálásának módszerei.
- Kültéri fémtárgyak (szobrok, műszaki tárgyak) speciális restaurálási módszerei.
- Fém műtárgyak raktárban és kiállításban történő megfelelő tárolása, elhelyezése, csomagolása.
c) Fa szakrestaurátor szakképesítés
Gyűjtemény és tárgyismeret
- A középkori Magyarország bútorművészete.
- A magyar reneszánsz bútorművészet. Mátyás udvari művészete. A budai műhely hatása a 15-16. századi magyar bútorművességre.
- A quattrocento bútorművészet története. A firenzei intarzia az 1470-es években.
- A cinquecento bútorművészet. Manierizmus Itáliában.
- Az itáliai cinquecento bútorművészet hatása Európában.
- Németalföld, Franciaország.
- Barokk bútorművészet Franciaországban. XIV. Lajos és udvarának tárgyi emlékei.
- Francia rokokó bútorművészet. XV. Lajos korabeli párizsi jelzett bútorok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.
- Angol polgári bútorművesség. Sheraton, Chippendale és Hepplewhite bútormetszetes könyvei. Használatuk Angliában és Európában a XVIII. századtól.
- Magyar klasszicista bútorművészet 1770-től a biedermeierig.
- A biedermeier bútorművesség tárgyi emlékei. Magyarország, Ausztria, Bajorország.
- A historizmus bútorművészete.
- A századforduló bútorművészete. A XX. századi bútor gyökerei.
- A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum emlékei.
- Iparművészeti Múzeum, és a Néprajzi Múzeum tárgyi emlékei.
- Egyházi tulajdonban lévő kiemelkedő jelentőségű fa műtárgyak.
Készítéstechnika
- Az ókori kultúrákban használt famegmunkáló szerszámok.
- A bútorkészítés szerszámai Magyarországon a XV-XIX. századig.
- A faanyag szárítása és raktározása, a furnérok tárolása.
- Szelvények - palló, deszka, léc, lemez stb. - kialakításának lehetséges módszerei.
- Történelmi bútorszerkezetek, az alapszerkezetek csoportosítása.
- Táblák, lapok készítése - szerkezetek, szerszámok.
- Keretek készítése - szerkezetek, szerszámok.
- Kávák készítése - szerkezetek, szerszámok.
- A tömör fa sík felületének kialakítása - szerszámok, eljárások.
- Fafelületek borítása, a furnérteríték összeállítása, intarziavágás.
- A furnérozás művelete, anyagai, eszközei, módszerei és segédanyagai.
- Egyéb berakásos díszítőtechnikák.
- A fa színezése - pácolás, füstölés, égetés.
- A fa fényezése - viaszolás, lakkozás, politúrozás.
- Fatárgyakon előforduló festészeti technikák.
- Az aranyozás módszerei.
- Az asztalosszerszámok és gépek balesetmentes használatának szabályai.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
- A legfontosabb faanyagok biológiai és kémiai felépítése.
- A faanyag és a víz kölcsönhatása - kötött víz, szabad víz, rosttelítettség, a maximális víztartalom.
- A faanyag méret- és alakváltozása - kollapszis, zsugorodás, dagadás, zsugorodási és dagadási anizotrópia.
- A fűrészárú vetemedése, a vetemedés függése a felfűrészelés módjától, hasítástól, a választéknak a fatörzsből történt kivágásának helyétől, összeragasztott deszkák (fatáblák, falapok) és keretszerkezetek vetemedése.
- A fa jellemzői a három metszési síkon.
- A fa makroszkópos jellemzői. A lombos fák mikroszkópos bélyegei.
- A fa makroszkópos meghatározásának szempontjai. A fatest szerkezete és felhasználhatósága közötti összefüggés.
- A faanyag élettartama, tartóssága. Fahibák. A jegenyefenyő.
- Fejlődési vagy szöveti hibák. Az anyag rögzítése és eltartása (mikrotechnika).
- Mikrotechnikai preparáló eszközök. A fénymikroszkóp felépítése és működése.
- Kézi metszés, festés. Foszlatott preparátumok készítése.
- Nem beágyazott anyagok metszése mikrotommal. A mikrofényképezés.
- A farestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.
- Tárolásuk, alkalmazásuk, megsemmisítésük szabályai.
Restaurálás-konzerválás
- A farestaurálás története és etikája.
- A faanyag fizikai, kémiai és biológiai károsodása.
- A restaurátor és a kézműves, szakiparos közötti különbség.
- Fa műtárgyak fertőtlenítési technikái, a megelőző és a megszüntető védelem.
- A Teas-féle oldhatósági háromszögdiagram értelmezése és használata festett fatárgyakon, oldószerek penetrációja és retenciója.
- A faanyag szilárdítása. Impregnálási technikák.
- A faanyagok ragasztásának elmélete, hagyományos és műanyag ragasztók jellemzése.
- Felvált felületek rögzítése természetes anyagokkal, műanyagokkal. Alapozás, felvált festékrétegek, fémszínezés, furnérozás rögzítési technikái.
- Retusálás módszerei. Kittelés, felület-előkészítés, lakkozás.
- A kiegészítés módszerei fával, illetve műanyagokkal.
- Vízzel telítődött, ásatási-régészeti faanyag tulajdonságai. Az ilyen faanyagok károsodási osztályokba sorolása.
- Vízzel telítődött faanyagok tárolása restaurálásig. Vízzel telítődött, lebontódott faanyagok konzerválási eljárásai.
- Fa műtárgyak tárolásának műtárgyvédelmi követelményei.
- A bútorrestaurálás aranyszabályai.
- A szabadtéri fatárgyak konzerválásának követelményei.
d) Textil szakrestaurátor szakképesítés
Gyűjtemény és tárgyismeret
- A textiltárgyak készítésének történeti fejlődése, stílusismeret.
- Újkori textíliák: kopt szövetek a III-XI. században.
- Késő antik selyemszövetek VI-VII. század Antinoe, alexandriai, szasszanida szövetek.
- Bizánci selyemszövetek IX-XIII. század.
- Reneszánsz selyemszövetek: Itália XV. század.
- Késő reneszánsz selyemszövetek: Itália, Spanyolország, Perzsia és Törökország, XVI. század.
- Barokk és rokokó selyemszövetek: Franciaország, XVII-XVIII. század.
- Selyemszövetek a XIX. században: empire, biedermeier.
- A csipke kialakulása. Varrott csipke: anyaga, technikája és története. Rececsipkék.
- A vert csipke: anyaga, technikája és története.
- A hímzés anyaga, technikája és története a XVI. századig.
- A hímzés története a XVII-XX. századig. Az úrihímzés jelentése, kialakulása és típusai.
- Az európai textilnyomás története a XVI. századig.
- Az európai textilnyomás története a XVII-XX. századig.
- Keleti textilfestési technikák: ikat, batik és plangi.
- A kárpitszövés anyaga, technikái és története a XV. századig.
- Az európai kárpitszövés története a XVI-XVIII. században.
- A kárpit megújulásának kora, XIX. század vége XX. század eleje.
- A közép-ázsiai, az anatóliai és az iráni szőnyeg.
- Újkori viselet (krétai, görög és római).
- Kelet-európai viselet a IV-X. században.
- Európai viselet a középkorban.
- Európai viselet a XVII. században.
- Magyar viselet a honfoglalás korától a XVII. század végéig.
- A nyugat-európai divattól eltérő magyar viselet a XVI. és XVII. században.
- Férfi és női divat 1700-1970 között.
- A világörökségben legismertebb gyűjteményi darabok, illetve a legfontosabb magyar textil- és viseleti gyűjtemények.
Készítéstechnika
- A fonal és a cérna jellegzetességei.
- A fonal, illetve cérnakészítés eszközei.
- A három alapkötés és az abból levezethető fontosabb kötésfajták.
- A kötésrajz elkészítésének módja.
- A lánc-, illetve vetülékfonalak, a lansírozó-, illetve a brosírozó vetülék jellemzése.
- A szőnyegkészítésnél alkalmazható csomózási lehetőségek.
- A szőnyegkészítésnél alkalmazható szövési lehetőségek.
- A vert-, a varrott- és a rececsipke legjellemzőbb ismertetőjelei.
- A hímzőöltések főbb csoportjai.
- A varrókonzerválásnál használatos öltések.
- A gyöngymunkák készítéstechnikája.
- Az úrihímzés leggyakoribb öltései.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
- Az atomszerkezet általában, a legstabilabb atomszerkezet, az elsődleges kémiai kötések és a vegyületek stabilitása.
- A szén legstabilabb vegyületei. A szerves vegyületek kémiai reakcióképessége, az aktivációs energia fogalma.
- A hő, a fény, a nedvesség és a katalizátorok szerepe a szerves vegyületek lebomlási reakcióiban.
- A polaritás jellemzése és szerepe. A másodlagos kémiai kötések.
- A legfontosabb funkciós csoportok és szerepük a vízoldhatóságban, vízmegkötésben és víztaszításban, a szín okozásában, a pH-ban és a kémiai reakcióképességben.
- A polimerek tulajdonságai; A polimerizációs fok; A Tg fogalma; a lágyítók szerepe a szálasanyagokban.
- A szálasanyagok általános tulajdonságai.
- A cellulóz alapú szálasanyagok (pamut, len, kender, juta, rami, kapok stb.) kémiai felépítése, morfológiája, viselkedése nedvesség, UV-fény, hő, savak/lúgok, oxidációs fehérítőszerek és mikroorganizmusok hatására.
- A fehérje alapú szálasanyagok (selyem és gyapjú) kémiai felépítése, morfológiája, viselkedése nedvesség, UV-fény, hő, savak/lúgok, oxidációs fehérítőszerek és mikroorganizmusok hatására.
- A műszálak közül a cellulózalapú műszálak, a poliakrilnitril, a poliamid és a poliészter szálasanyagok tulajdonságai.
- Szálasanyagok vizsgálata égetéssel, száraz desztillálással, mikroszkóppal, színezéssel, illetve oldhatóságuk alapján. A szálkárosodások kimutatásának lehetőségei.
- A textíliákat károsító legfontosabb környezeti tényezők.
- A fémfonalak morfológiai csoportjai, a morfológiai besorolás lehetőségei, a fémfonalak előállításához használt fémszalagok anyag- és készítéstechnikája.
- A membránfonalak (bőrarany, hártyaarany stb.) jellemzői.
- A fémfonalak anyagvizsgálatának menete.
- A textilrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.
- A vegyszerek helyes tárolási, alkalmazási és megsemmisítési szabályai.
Restaurálás-konzerválás
- A textilrestaurálás története és etikája.
- A textiltisztítás módjainak megválasztása előtt szükséges lépések.
- Az oldószeres textiltisztítás lehetőségei és a korlátai.
- A folttisztítás módszerei.
- A nedvestisztítás előnyei és korlátai.
- A csapvíz tulajdonságai, a vízlágyítás lehetőségei és a kémiai vízlágyítók szerepe a mosásban.
- A felületaktív anyag szerepe a mosófürdőben.
- Az anionos és a nem-ionos felületaktív anyagok tulajdonságai, hatásmechanizmusuk.
- A szenny-visszaülepedés megakadályozásának lehetőségei.
- A savak, lúgok, pufferek, fehérítőszerek és az enzimek alkalmazási lehetőségei a textiltisztításban.
- A fémszállal díszített textíliák tisztítási lehetőségei.
- A textilek tisztítás utáni helyes szárítása.
- Az alátámasztó anyag kiválasztása, előkészítése és rögzítési módjai.
- Restaurálásnál használatos öltések és varrásmódok.
- A sík textíliák varrókonzerválási lehetőségei és módszerei.
- Ásatási textilleletek konzerválási lehetőségei.
- Az áttört (csipke, rece, vagdalásos hímzés) textíliák konzerválási módjai.
- Szövött és csomózott szőnyegek konzerválása, kiegészítése.
- A szőnyegek múzeumi restaurálása és kereskedelmi javítása közötti különbség jellemzése.
- Textíliák raktározási módjai.
e) Bőr szakrestaurátor képesítés
Gyűjtemény és tárgyismeret
- Bőrtárgyak az anyagi kultúrában.
- Bőr lábbelik, viseleti darabok formájának, díszítésének történeti fejlődése.
- Könyvkötések díszítésének történeti fejlődése.
- A világ nagyobb gyűjteményeiben előforduló legismertebb bőrtárgyak.
- A magyar gyűjteményekben előforduló fontosabb bőrtárgyak.
Készítéstechnika
- Mesterségek differenciálódása, bőrkészítők és feldolgozók.
- A bőr- és pergamenkészítés legfontosabb műveletei, anyagai.
- A bőrkészítés és feldolgozás szerszámai, gépei.
- Bőrfajták a különböző korokban.
- Mintavétel és mintakészítés lábról, testről, kis tárgyról; fontosabb szabástípusok.
- Varrásformák, varráserősítések, díszítésmódok.
- Bőr, pergamen festése, színezése, felületkezelése.
- A bőrök díszítésének különböző technikái.
- Bőr és pergamen aranyozásának anyagai és technikája.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
- A bőr és pergamen felépítése, szerkezete, kémiai és fizikai tulajdonságai.
- A bőr és pergamen károsodásának okai, megjelenési formái.
- Bőr és pergamen anyagvizsgálatának és mesterséges öregítésének lehetőségei, módjai.
- A bőrrestaurálás során előforduló egyszerűbb laboratóriumi anyagvizsgálati módszerek.
- A bőrrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.
- A vegyszerek helyes tárolási, alkalmazási és megsemmisítési szabályai.
Restaurálás-konzerválás
- A bőrrestaurálás története és etikája.
- Ásatás során előkerülő bőrleletek felvétele, "in situ" kezelése, biztonságos csomagolása, szállítása, mozgatása.
- Nedves régészeti bőrleletek tisztítása, konzerválása, restaurálása.
- Száraz bőr- és pergamentárgyak tisztítása, konzerválása, restaurálása, kiegészítése.
- Bőr- és pergamentárgyak fertőtlenítése.
- Bőr- és pergamentárgyak megfelelő raktározása, kiállítása.
- Összetett (fémmel, fával stb. összedolgozott) bőrtárgyak restaurálási problémái.
f) Régészeti szakrestaurátor szakképesítés
Gyűjtemény és tárgyismeret
- A régészeti módszerekkel kutatott korok történelme.
- Különböző korok stílusbeli jellegzetességeinek ismerete.
- A régészeti dokumentálás és nyilvántartás módszerei.
- A régészet történeti fejlődése.
- A világörökségben legismertebb régészeti leletek, illetve a legjelentősebb magyar gyűjtemények ismerete.
Készítéstechnika
- A leggyakoribb, különböző anyagú régészeti tárgyak készítéstechnikájának fejlődése.
- Az alap- és a díszítőtechnikák jellemzése és fejlődése.
- A másolatkészítés módszerei és etikája.
Anyagismeret-anyagvizsgálat
- A különböző fémek anyagismerete.
- Különböző fémek korróziója, a kiváltó és fokozó tényezők.
- Szilikátok korróziója, degradálódása, ennek okai.
- A régészeti feltárásból előkerülő szerves anyagok anyagi tulajdonságai, károsodási-lebomlási folyamatai és végeredménye.
- A régészeti tárgyak konzerválására, restaurálására és kiegészítésére használatos anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai, hatásmechanizmusuk.
- A régészeti műtárgyak vizsgálatára alkalmas módszerek, az eredmények értékelése.
- Optimális tárolási, bemutatási, szállítási, mozgatási módozatok a különböző anyagok esetén.
- A régészeti tárgyak egyszerűbb laboratóriumi anyagvizsgálati módszerei.
- A régészeti konzerválásban-restaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre. A vegyszerek helyes tárolási, alkalmazási és megsemmisítési szabályai.
Restaurálás-konzerválás
- A régészeti konzerválás-restaurálás története és etikája.
- A régészeti tárgyak "in situ" felvételének különböző módszerei.
- Ásatási speciális baleset- és munkavédelem.
- A régészeti tárgyak fertőtlenítési és tisztítási eljárásai.
- Passziválási, konzerválási eljárások.
- Régészeti műtárgyak kiegészítése.
- Régészeti műtárgyak rekonstrukciója.
- A műtárgy konzerválás-restaurálás utáni biztonságos elhelyezése.
A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Egyetemi és főiskolai végzettség esetén a szóbeli vizsga egyes részei alól egyéni elbírálás alapján felmentés adható.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 78/A. sorszáma alatt kiadott műtárgyvédelmi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8425 01
2. A szakképesítés megnevezése: műtárgyvédelmi asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | FEOR megnevezése | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A műtárgyvédelmi asszisztens egyetemi/felsőfokú végzettséggel rendelkező műtárgyvédelmi szakember/restaurátor irányítása mellett, a kulturális örökség megőrzése és megóvása területén fejti ki tevékenységét. Munkájába beletartozik: az ásatásokon való leletmentés, a tárgy anyagi és állapotmeghatározása, a szerves anyagú tárgyak szükséges fertőtlenítése, a kerámia-, üveg-, fém-, fa-, papír-, textil-, bőr- és csonttárgyak tisztítása, megerősítése, töredékeinek összeragasztása, a tárgy stabilitását szolgáló, elfogadott konzerválási eljárások kivitelezése, a műtárgyak megfelelő csomagolása és szállítása, raktározása, kiállításban való elhelyezése a megelőző konzerválás alapelvei és ajánlásai szerint, valamint a legelemibb műtárgy-konzerválási eljárások alkalmazása.
Felelős a konzerválásra átvett műtárgy által hordozott kultúrtörténeti információk és készítéstechnikai jellemzők megtartásáért, a tárgy fizikai és kémiai állapotáért, stabilitásának növeléséért. Felelős továbbá az illetékes muzeológussal együtt a gyűjteményi raktárak fertőtlenítéséért. Rendszeresen méri a műtárgykörnyezet klíma- és fényviszonyait, és kezeli azokat a készülékeket és berendezéseket, amelyek egy raktár vagy egy kiállítótér klímáját és fényviszonyait szabályozzák.
Munkája során betartja a műtárgyvédelem etikai szabályait, a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat, a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi, valamint a környezetvédelem szabályait.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 8425 02 | múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A) Általános követelmények:
A jelölt ismerje:
- a közgyűjteményekben folyó tudományos, közművelődési, műtárgymegőrzési és nyilvántartási munka lényegét,
- a különböző műtárgyalkotók károsodásának környezeti tényezőit, azoknak a műtárgyakra gyakorolt hatását, a műtárgyak megfelelő tárolási, raktározási, kiállítási megoldásait,
- a műtárgyak szállítási, mozgatási, biztonsági feltételeit,
- az alkalmazott természettudományokat, a szakszerű konzerválási módszerek elsajátításához,
- a gyűjteményi tömeganyag kezelésének, konzerválásának és megóvásának alapvető módszereit,
- a műtárgyvédelem történetét és legfontosabb etikai előírásait,
- a múzeumi munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit,
- a muzeológusok, a restaurátorok és a természettudományos szakemberek szerepét a műtárgyvédelemben.
Legyen képes:
- közreműködni az ásatásokon folyó műtárgyvédelmi munkában,
- anyagfajták szerint elsajátítani a konzerváló munka és a műtárgyak stabilitását szolgáló legfontosabb műtárgyvédelmi feladatok alapjait,
- a régészeti, történeti és néprajzi tömeganyag konzerválását irányítás mellett végezni,
- a műtárgyvédelmi munka általa végzett folyamatát dokumentálni,
- eredeti technikák alkalmazásával egyszerűbb műtárgymásolatokat készíteni,
- betartani a gyűjteményi raktárakra/kiállításokra vonatkozó előírásokat,
- a gyűjteményi raktárakban meghatározott muzeológiai rendet tartani,
- betartani a raktárakra és a restaurátorműhelyekre, laboratóriumokra vonatkozó munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi, valamint környezetvédelmi szabályokat,
- műtárgyvédelmi tervet és - dokumentációt készíteni,
- a dokumentáció részeként a tárgy állapotáról és a beavatkozásokról fotókat készíteni.
B) A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális tantárgyak
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
A jelölt legyen képes:
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
2. Szakmai elmélet
2.1. Muzeológiai alapismeretek
A tantárgy megismerteti a tanulónak a gyűjtemények kialakulásának folyamatát, a gyűjtemények szerepét a kulturális örökség megőrzésében.
A jelölt ismerje:
- a műgyűjtés formáit a különböző korokban,
- a fontosabb múzeumok kialakulásának történetét a világon és Magyarországon,
- a múzeumi gyűjteményeket, a szerzeményezés módjait,
- a múzeumi hálózatot, az országos múzeumokat és gyűjtőkörüket,
- a gyűjtemények fajtáit,
- a legfontosabb múzeumi kiadványokat,
- a muzeológusok, restaurátorok és műtárgyvédelmi asszisztensek szerepét a gyűjteményekben,
- a műtárgyvédelemre vonatkozó hatályos nemzetközi és hazai jogszabályokat.
Legyen képes:
- művészet- és technikatörténeti tanulmányai alapján korban elhelyezni a leggyakoribb műtárgyakat,
- felismerni az általuk hordozott történeti, kultúr- és vallástörténeti, valamint néprajzi információkat,
- a műtárgyvédelem etikai alapjainak elsajátítására.
2.2. Műtárgykörnyezet
A tananyag magába foglalja a megelőző konzerválás alapjait, a helyes műtárgykezelés szabályait, a megóváshoz megfelelő műtárgykörnyezet kialakításának lehetőségeit.
A jelölt ismerje:
- a légnedvesség, az abszolút és a relatív páratartalom fogalmát, összefüggését a hőmérséklettel, jelentőségét a műtárgyak megelőző konzerválásában,
- a hő károsító hatását a műtárgyakra, a múzeumi fényforrások típusait és az általuk kibocsátott káros sugárzásokat, kiszűrésük lehetőségeit,
- a műtárgyalkotó anyagok fizikai, kémiai és biológiai károsodását okozó tényezőket, a műtárgyra gyakorolt hatásukat és annak eredményét a műtárgy állapotában.
Legyen képes:
- a múzeumi környezet relatív légnedvességének mérésére és az annak szabályozására szolgáló készülékek kezelésére, a megfelelő légnedvesség beállítására,
- a múzeumi környezet fényviszonyainak mérésére és annak megfelelő beállítására,
- a műtárgyak elhelyezésére a raktárakban és kiállításokon azok fizikai stabilitását biztosító módon,
- a műtárgyak biztonságos kezelésére, csomagolására, mozgatására és szállítására, raktárban, kiállításban való megfelelő elhelyezésére.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Műtárgyvédelem
Ennek a témakörnek fő célja, hogy a jelöltet megismertesse a műtárgyvédelmi munkával és a konzerválás ún. "beavatkozó" műveleteivel. Ezek gyakorlati módszereit sajátítja el ennek a tantárgynak a keretén belül.
a) Szervetlen anyagú műtárgyak anyagismerete, készítéstechnikai jellemzői és konzerválása:
A jelölt ismerje:
- a múzeumi gyűjteményekben leggyakrabban előforduló fémtípusokat, legalapvetőbb fizikai és kémiai anyagi tulajdonságait,
- a fémből készült műtárgyak leggyakoribb károsodásait, a korrózió elméletét,
- a fémek és a korróziótermékek vizsgálati, azonosítási lehetőségeit,
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fémtárgyak alapvető tisztítási és konzerválási módszereit, azok hatásmechanizmusát,
- a múzeumi gyűjteményekben leggyakrabban előforduló kerámia-, üveg- és kőtárgyak alaptípusait, legalapvetőbb anyagi tulajdonságaikat és leggyakoribb károsodásaikat,
- a kerámia-, üveg- és kőtárgyak anyag és készítéstechnikai vizsgálatának lehetőségeit,
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló kerámia-, üveg- és kőtárgyak alapvető tisztítási és konzerválási módszereit, azok hatásmechanizmusát.
Legyen képes:
- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fém, kerámia, üveg és kő tömeganyag tisztításának, konzerválásának és fizikai stabilitását szolgáló restaurálásának elvégzésére,
- a szervetlen alapanyagú műtárgyak állapotváltozásainak felügyeletére a raktárakban és kiállításokon.
b) Szerves anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása:
A jelölt ismerje:
- a fából, papírból, textilből, bőrből, csontból és műanyagból készült műtárgyak anyagszerkezeti felépítését, fizikai és kémiai tulajdonságait,
- a felsorolt műtárgyak leggyakoribb károsítóit és károsodásait,
- a felsorolt műtárgyak anyag és készítéstechnikai vizsgálatának lehetőségeit,
- a felsorolt műtárgyak alapvető konzerválási, állagmegóvási módszereit és hatásmechanizmusukat.
Legyen képes:
- a felsorolt tárgyak alapvető konzerválási, állagmegóvási feladatainak ellátására,
- a felsorolt tárgyak konzerválásában egyetemi/felsőfokú tanfolyami végzettségű restaurátor irányítása mellett közreműködni,
- a felsorolt tárgyak állapotváltozásainak felügyeletére a raktárakban és kiállításokon,
- a műtárgyvédelem/állagmegóvás, az anyag és készítéstechnikai, illetve a konzerválási munkafolyamatok megtervezésére, megvitatására, az eredmények kiértékelésére és dokumentálására.
3.2. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje:
- a műtárgyvédelmi munka során használatos anyagok, vegyszerek tűz- és robbanásveszélyességét, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatását és a megelőző intézkedéseket,
- a műtárgyvédelmi munka során alkalmazott berendezések, gépek és szerszámok balesetmentes használatát, baleset esetén az elsősegélynyújtás módjait,
- a tűz- vagy balesetvédelem eszközeit és mentesítés módját.
Legyen képes:
- a munkája során használt berendezéseket, gépeket és eszközöket balesetmentesen, a tűz- és egészségvédelem előírásainak megfelelően kezelni,
- tűz vagy baleset esetén a megfelelő intézkedéseket megtenni.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, illetve iskolarendszeren kívüli képzés esetén érettségi vizsgával rendelkezik, valamint a középfokú műtárgyvédelmi asszisztens tanfolyamot sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A jelöltnek önálló konzerválási feladatot kell elvégeznie az utolsó évfolyam utolsó félévének szorgalmi ideje alatt. A konzervált műtárgyat a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A jelölt által választott anyagú egy vagy több műtárgy konzerválása (tanári témavezetéssel) előzetes írásbeli javaslat, konzerválási munkaterv szerint. A feladatnak magába kell foglalnia a műtárgy alapvető anyagvizsgálatát, állapotmeghatározását és leírását, tisztítási/fertőtlenítési, konzerválási feladatokat, és amennyiben a műtárgy igényli, ragasztást, fizikai stabilitását biztosító kiegészítést. Elvárás a tárgy esztétikai szempontoknak megfelelő egységes megjelenése a konzerválás végén.
A jelölt a tárgy konzerválásának folyamatáról szakmai dokumentációt készít, melyet a vizsgatárggyal együtt bead.
b) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden jelentős korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Muzeológiai alapismeretek.
- Műtárgyvédelmi ismeretek.
A vizsgabizottság kérdéseket tesz fel a jelöltnek vizsgamunkájával és annak dokumentációjával kapcsolatban.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket a művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
A felkészülési idő: tételenként 20-25 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a vizsgamunkára kapott érdemjegy adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható művészettörténet tantárgyból.
A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
Iskolarendszeren kívüli képzés esetén szakmai vizsga csak a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 79. sorszáma alatt kiadott ügyviteli asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[50]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 80. sorszáma alatt kiadott bábkészítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[51]
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 81. sorszáma alatt kiadott bábszínész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[52]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 82. sorszáma alatt kiadott színész II. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[53]
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 83. sorszáma alatt kiadott színész I. szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[54]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 84. sorszám alatt kiadott vers- és prózamondó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[55]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 85. sorszáma alatt kiadott fotóriporter szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[56]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 86. sorszáma alatt kiadott laptördelő és képszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[57]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 87. sorszám alatt kiadott színpadtechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[58]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 88. sorszám alatt kiadott világítástechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[59]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 89. sorszám alatt kiadott színházi műszaki vezető, szcenikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei[60]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 90. sorszáma alatt kiadott hangtechnikai és hangművész szakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 89 6 3729 15 9 0 04
2. Szakképesítés megnevezése: hangtechnikai és hangművész szakértő (felsőfokú)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
Munkakör, foglalkozás | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | hangtechnikai és hangművész szakértő |
2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
Munkakör, foglalkozás, rokon szakképesítés | |||
FEOR száma | megnevezés | OKJ azono- sító | OKJ megnevezés |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | hangmester | |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások | hangosító |
3. A munkaterület leírása
Egy határterületi tudomány és művészeti ág, a hangtechnika felsőfokú szintű művelése, amelyben a szakma művelője művészeti, a műszaki és menedzseri ismereteknek egyaránt a birtokában van. Jártassága van a szerteágazó hangtechnikai munkafajtákban, ismeri a gépek részletes működési elvét, kezelését, önálló munkavégzésre képes a következő munkafajtákban: producer, stúdióvezető, multimédia művészeti szerkesztő, elektroakusztikai rendszertervező, akusztikus, szervizvezető, multimédia rendszergazda, keverős, magnós, montírozó, hangfelvevő, kábeles, mikrofonos, kapcsolótermi technikus, műsorüzemi technikus, adáslebonyolító, video- és rádióstúdió technikus, video- és filmszinkron készítő hangmester, külsős hangfelvevő, archiváló, színházi hangosító, könnyűzenei koncert hangmestere, szabadtéri hangmester és hangosító, hangkazetta és CD sokszorosító technikus, kultúrházi stúdiós, oktatóstúdió hangtechnikus, demostúdiós, zenei forgató, zenei munkatárs, zeneösszeállító.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. Felvételi követelmények
- Hangmester szakképesítés.
- Angol nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsga.
- Szakmai alkalmasságot bemutató legalább 5 hangfelvétel és esetleírása.
- Legalább alapfokú hangszerismeret.
- Egészségügyi alkalmasság.
- Egészséges hallás, megfelelő látás.
2. Általános követelmények
- Tájékozottság a hangtechnikához kapcsolódó humán tudományok ismeretanyagában.
- Jártasság a hangtechnikához kapcsolódó alaptudományi és műszaki alapismeretekben.
- Jártasság legalább középszintű vezetői és gazdasági ismeretekben.
- Jártasság a hangmester szakma ismereteiben.
- Műszaki angolnyelv-ismeret, nyelvvizsgával igazolt, legalább középfokú általános angolnyelv-ismeret.
- Akusztikai tervezési ismeret.
- Hangtechnikai rendszertervezési ismeret.
- Jártasság a műszaki eszközök művészeti alkalmazásában.
- Tájékozottság az elektronikus médiumok művészeti kifejezőeszközeiben.
3. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A 10/1995. (IX. 22.) MKM rendeletben megtalálható hangmester szakképesítés szakmai követelményeiben meghatározott feladatokon túl:
- Művészeti produkciók tervezése, vagy részvétel művészeti produkció tervezésében
= vezetői szintű részvétel egy produkció létrejöttében (a produkció ötletszintű kidolgozása, művészeti, gazdasági célok meghatározása, a szakértők és szervezők kiválasztása, az előadók kiválasztása, gazdasági háttér megteremtése stb.),
= a produkció képviselete kapcsolódó produkciók felé (CD hangfelvételek, rádiós vagy tv-adások művészeti és technikai igényeinek megállapodásánál),
= a produkció tartalmi tematikus ismerete, a szereplők ismerete,
= produkció hangzásképének kialakítása dramaturgiai és esztétikai szempontok alapján, illetve részvétel a produkció ez irányú tervezési munkáiban.
- Produkciós ismeretek
= szerzői jogi ismeretek, a jogdíjak ismerete, azok zenei és más, a hangra vonatkozó részének nyomon követése és bonyolítása a produkciós vezetés számára,
= vállalkozási, gazdasági, pénzügyi szabályok ismerete.
- Hangforrások kezelése
= a hangforrások fizikai működésének és működtetésének ismerete,
= az összes hangszer legfontosabb játékmódjainak ismerete,
= az énekhangképzés és a legfontosabb énektechnikai módok ismerete,
= hangforrások, hangszerfajták, hangszercsoportok kiválasztása művészeti szempontok alapján,
= a felvételi helyszín kiválasztása művészeti, műszaki és produkciós szempontok alapján.
- Felvétel levezetése
= a felvételen részt vevők (művészek és műszakiak) produkciós kezelése, feladatának, tevékenységének meghatározása, helyszíni szerződések kötése,
= kapcsolattartás és részvétel a produkciós folyamat más művészeti vezetőivel,
= színészvezetés, előadók instruálása a produkció művészeti jellegének megfelelően (nem rendezői feladatok ellátása),
= az elkészült hanganyagok formai, hangesztétikai és műszaki jellegű értékelése.
- A hangfelvételi technológiának megfelelő alkotóközösség összeállítása
= a felvételi helyzetnek és a művészeti szempontoknak megfelelő alaptechnológia kiválasztása,
= a műszaki személyzet kiválogatása, feladatának meghatározása, felelősségi rendszerének kialakítása, a produkció során felhasznált munkaerő, technika szakmai teljesítőképességének ismerete,
= műszaki vezetői tevékenység folytatása.
- A hangfelvételi eszközök felügyelete
= a kiválasztott felvételi technológiához szükséges berendezések megrendelése, biztosításának megkötése, szállításának megszervezése, felügyelete,
= a meghibásodott rendszerelemek helyszíni javítása, javíttatásának megszervezése.
- A hangfelvételi eszközök, berendezések kezelése
= a hangfelvételi eszközök, berendezések baleset- és meghibásodásmentes üzemeltetéséhez szükséges műszaki, munkavédelmi és tűzvédelmi előírások ismerete és betartatása.
- Hangrestaurálás
= a hanganyag készítési körülményeinek, eszközeinek ismerete,
= a restaurálás menetének és módjának megtervezése a mű ismerete és a felvétel készítésének idején szokásos esztétikai normák ismerete alapján,
= a modern hangrestaurálási eszközök ismerete,
= az archiválási szempontok ismerete.
- Akusztikai tervezés
= akusztikai ismeretei alapján szabad terek, zárt terek hangterének akusztikai értékelése,
= akusztikai hibák felfedése,
= szabadtéri és zárttéri hangtér akusztikai tervezése.
- Elektroakusztikai rendszertervezés
= elektroakusztikai ismeretei alapján stúdiók, hangosító berendezések, alapsávi kommunikációs hálózatok, digitális hangtechnikai hálózatok rendszerének tervezése, szakértői felügyelete, üzemeltetése.
4. A szakképzés tantárgyai
Matematika.
Fizika, természetismeret.
Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek.
Vezetéselméleti alapismeretek.
Pszichológia.
Művészettörténeti alapismeretek.
Esztétikai alapismeretek.
Zenei ismeretek.
Hangszer- és hangforrásismeret.
Hangfelvétel-történet, hangesztétika.
Akusztika.
Áramkörök.
Számítástechnika.
Hangtechnikai eszközök.
IV. A szakképesítés szakmai vizsgakövetelményei
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Matematika
- Vektoralgebrai alapfogalmak, alapműveletek a vektorok körében, vektorok szorzása (skaláris, vektoriális, vegyes), mátrixaritmetika.
- A komplex számok algebrai, trigonometrikus és exponenciális alakja, szemléltetése, műveletek komplex számokkal.
- Elemi függvények, egyváltozós függvények differenciálszámítása (differenciálhányados, deriváltfüggvény, deriválási szabályok), integrálszámítása (a határozott integrál, a határozatlan integrál).
- A többváltozós függvény fogalma, a kétváltozós függvény szemléltetése, a többváltozós valós függvények differenciálszámítása: parciális derivált, totális differenciálhatóság, iránymenti derivált, gradiens vektor magasabb rendű parciális deriváltak, a többváltozós valós függvények integrálszámítása: téglalapon vett integrál, a határozott integrál kiszámítása koordináta-transzformációval.
- Numerikus sorok, függvénysorok: a Taylor-sor, mint speciális hatványsor, Fourier-sorok, Fourier-integrál, Laplace-transzformáció.
- Közönséges differenciálegyenletek: Bessel-féle differenciálegyenletek, Bessel-függvények, parciális differenciálegyenletek.
- Események és alapvető műveleti tulajdonságaik, a valószínűség és axiómái, a valószínűségi változó és jellemzői (eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás, momentumok), néhány eloszlásfüggvény, a nagy számok törvényei, a statisztikai minta és függvény, becslések, próbák, korreláció- és regresszióelmélet.
- Vektor-skalár-függvény és deriváltjai, skalár- és vektormezők, skalármező gradiense, vektormezők vonalintegrálja és potenciálja, vektormezők divergenciája, vektormezők rotációja, Laplace-operátor, vektormező gradiense.
- Gráfok.
Fizika, természetismeret
- Mennyiség, mennyiségek csoportosításai, mértékegység, mérés, dimenzió, mértékrendszer, tehetetlen és súlyos tömeg, tehetetlenségi nyomaték, lendület, perdület, energiák, elektromos, mágneses tulajdonság, pontszerű test, merev test, modellezés, struktúra fogalma.
- Erőtér anyag, szerveződő anyag, szerveződés a szintelmélet alapján, a kötés, kötési energiák, az atommag és az atom szerveződése.
- Magfizikai és héjfizikai alapismeretek. Atom-, ion-, és molekulahalmazok kötései, fázisai és fázisátalakulásai.
- Légnemű, folyékony és szilárd fázis legfontosabb jellemzői, viselkedésük közvetítő közegként, rugalmasságaik, súrlódásaik, fázisátalakulások.
- Egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgás, egyenletes és egyenletesen változó kör- és forgómozgás.
- Lineáris harmonikus rezgőmozgás.
- Haladó és álló mechanikai (hang) hullámok kinematikai leírása; hullám terjedése, visszaverődés, behatolás-törés, elhajlás, polarizáció, interferencia, teljes visszaverődés.
- A kölcsönhatások fogalma, csoportosításai, leíró mennyiségei: erő, munka, hőmennyiség, Newton-axiómák, munkatétel, a termodinamika főtételei.
- Mozgástörvények, erőtörvények, a mozgások energiaviszonyai.
- Energiaveszteségek és azok pótlásai.
- Megmaradási törvények (tömeg-, lendület-, energia-, különböző töltések megmaradása), zárt és nyílt anyagrendszerek.
- Az elektromos töltés, elektromos Coulomb erő, térerősség, erővonalak, elektromos fluxus, homogén mező, forráserősség, Gauss tétele, Maxwell I. törvénye, feszültség, potenciál, örvényerősség, Maxwell II. törvénye, szigetelő és vezető elektromos térben, a szigetelő dielektromos állandója, vezető potenciálja és kapacitása, kondenzátorok, síkkondenzátor kapacitása, energiája, az elektromos mező energiája és energiasűrűsége.
- Az egyszerű áramkör, feszültség, áramerősség, a vezető ellenállása, Ohm törvénye szilárd halmazállapotú vezető szakaszra.
- Feszültségforrások.
- Összetett áramkörök, sorosan és párhuzamosan kapcsolt vezetők, Kirchoff törvényei, Ohm törvénye teljes áramkörre.
- Egyenáram munkája és teljesítménye.
- Áramforrások és műszerek kapcsolása.
- Az időben állandó mágneses mező, B-vektor, indukció vonalak, mágneses fluxus, mágneses térerősség, Maxwell III. törvénye, mágneses örvényerősség, az Amper-féle gerjesztési törvény: Maxwell IV. törvénye, a közeg mágneses permeabilitása.
- A szerveződő anyag mágneses tulajdonsága: dia-, para- és ferromágnesség.
- Mágneses Lorentz-erő, elektromágneses indukció, mozgási és nyugalmi indukció, Faraday, Neumann és Lenz törvénye, önindukció, a vezető induktivitása, a mágneses mező energiája, energiasűrűség.
- Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóig.
- A Poynting-vektor.
- A szinuszosan váltakozó áram, feszültség, áramerősség, effektív érték, a frekvencia és körfrekvencia.
- Váltakozó áramú áramkörök leíró mennyiségei.
- RLC kör (feszültség, áramerősség, Ohmos, induktív, kapacitív ellenállás, fázisviszonyok, impedancia, teljesítmény és munka, pillanatnyi és effektív értékek).
- Rezgőkörök szabad rezgései, Thomson-formula, kényszerrezgések, soros RLC-kör, párhuzamos LC- és RLC-kör, rezgőkörök csatolása: rezonancia (hangolás).
- A tekercs.
- Elektromágnes.
- Transzformátor.
- Maxwell törvényeinek rendszere.
- Az elektromágneses hullámok közös tulajdonságai, felsorolásuk.
- Áramok folyadékokban: Ohm törvénye; anyagkiválás: Faraday törvényei, elektrolitikus polarizáció.
- Áramok normális nyomású, ritkított gázokban és vákuumban: kisülések.
- Elektroncsövek (dióda, trióda, többelektródás csövek).
- Katódsugárcső, fotocella, fényelem.
- Félvezető anyagok szerkezete és tulajdonságai, sajátvezetés, n-típusú, p-típusú vezetés, p-n kettősréteg, egyenirányítás, n-p-n, és p-n-p típusú trióda.
Munkavédelmi ismeretek
- Általános munkavédelmi rendeletek és szabályok, a munkavédelem fogalmának és céljának meghatározása.
- A munkavédelmi szabályzat, annak tartalma és érvényességi köre.
- Az elsősegélynyújtás szabályai, sérülés, rosszullét vagy áramütés esetén.
- Munkavédelmi bejárások, oktatások rendje és az ellenőrzések szabályai és a balesetek bejelentésével kapcsolatos szabályok.
- Munkahelyi baleset, kvázi baleset és az azokkal kapcsolatos intézkedések, kártérítési igény. Szabadterekre és zárt terekre vonatkozó munkavédelmi szabályok.
- Gépek, létrák, emelőszerkezetek biztonsági szabályai.
- Függesztett, oszlopos és épített hangosító rendszerek, díszletek gyártásával, felállításával, szerelésével és bontásával kapcsolatos munkavédelmi előírások.
- A színpadi, szabadtéri és zenekari hangosító rendszerek elektromos ellátásával kapcsolásával összefüggő munkavédelmi előírások.
- Stúdiókra, technikai helyiségekre, karbantartó helyekre és raktárakra vonatkozó munkavédelmi előírások.
- Technológiai utasítás.
- Különböző munkavédelmi védő felszerelések és eszközök, és az ezekkel kapcsolatos biztonságtechnikai elvárások.
- A műszaki vezetők főbb munkavédelmi feladatai, jogai és kötelességei.
- Elektromos szerelésekkel, vizsgálatokkal és karbantartásokkal kapcsolatos munkavégzési előírások.
- Az elektromos áram élettani hatásai, mentőládák, elektromos szerelésekre vonatkozó munkavédelmi rendelkezések.
- Az elsősegélynyújtás szabályai áramütéses baleseteknél.
- A hangosító berendezések használatával kapcsolatos zajértékekre és megengedett hangterhelésre vonatkozó nemzetközi és MSZ előírások ismerete.
- Elektromos szereléssel, érintésvédelemmel, villamos hálózati kérdésekkel, villámvédelemmel foglalkozó szabványok ismerete (MSZ 1600/13, MSZ 172 és MSZ 1585).
- Villamos vezetékek, kábelek használatával, az időszakos műszeres mérésekkel kapcsolatos ismeretek.
- Alkalmassági, illetve az időszakos orvosi vizsgálatok rendje.
- Alkoholos befolyásoltsággal kapcsolatos vizsgálat rendje és adott helyzetben a szükséges intézkedések szabályai.
- Az általános munkavégzési előírások, anyagmozgatás, szállítás és a szerszámok használatának biztonsági előírásai.
- Egészségügyi munkavédelmi és biztonságtechnikai követelmények a próbák, előadások és rendezvények lebonyolításánál.
Tűzvédelemi ismeretek
- A tűzvédelem célja, szerepe és alapkövetelményei, különös tekintettel a hangtechnikai munkavégzésre.
- Tűzvédelmi szervezet, tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi szemle, valamint ellenőrzések rendje.
- A különböző létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi előírások, zenekarok, színpadok, szabadterek általános tűzvédelmi előírásai.
- Tűzvédelmi utasítás, annak tartalma és mellékletei.
- Tűzriadóterv tartalmának ismertetése.
- A helyiségek és épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása.
- Tűzvédelmi berendezések, oltókészülékek, tűzjelzők és füstelvezetők tűzvédelmi előírásai. Biztonsági világítás, irányfény és lépcsővilágítás tűzvédelmi szabályai.
- A világítási és hangberendezések telepítésére vonatkozó tűzvédelmi szabályok.
- Színpadi építés, bontás, próba és előadás tűzvédelmi előírásai.
- Nézőtéri székek elhelyezésének, a közlekedési útvonalaknak, kijáratoknak tűzvédelmi rendje.
- Vészkijáratok, ajtók nyitási iránya, ajtók, folyosók mérete és tűzszakasz határok kialakításának tűzvédelmi előírásai.
- A vasfüggöny működtetése és szerepe a tűzvédelemben.
- A nézőtér kiürítésének számítás útján történő meghatározása, az ide vonatkozó tűzvédelmi szabvány szerint.
- A raktározás rendjének tűzvédelmi szabályai, a közlekedési utak kijelölésének rendje a színpadon és a raktározási területeken.
- Dohányzás rendjének, nyílt láng használatának és a pirotechnikai cselekmények bonyolításának tűzvédelmi előírásai.
- A lángmentesítés szabályai, a tűzterhelés számítása és a tűzmegelőzés előírásai.
Vezetéselméleti és gazdasági alapismeretek
- Munkajogi ismeretek.
- Konfliktusok kezelésének alapismeretei, konfliktustünetek felismerése, okok meghatározása, megoldások.
- Az információkezelés alapjai, információgyűjtés, -rögzítés, információadás, visszacsatolás.
- A csoportmunka alapjai, személyzetfejlesztés, vezetési stílus, vezetői típusok, módszerek.
- Kommunikációs technikák, javaslatok és érdekek képviselete, információcsere, tárgyalás, írásos kommunikáció, jelentések, jegyzőkönyvek.
- Költségeket alapvetően befolyásoló tényezők, hatásuk és azok csökkentése, túlórák, hiányzások, munkaerő-elvándorlás, pontosság és időmenedzsment, határidők, anyag- és energiafelhasználás, karbantartás, hatékonyság, minőség.
- A motiváció alapjai, anyagi ösztönzés alapvető formái, egyének és motiválhatóság, motiválatlanság, munkahelyi környezet és elégedettség, munkavégzés feltételei, információ, erőforrás, célok ismerete és az elvárható teljesítmény.
- Munkakörtervezés, eszközei, munkakör-specifikáció - képességek, szaktudás, felelősség, munkafeltételek.
- Problémamegoldási módszerek alapjai.
- Szervezetek struktúrája, szervezet és csoport kapcsolata.
- Változások kezelésének gyakorlati alapjai.
- Vállalkozási, társasági formák.
- Költségelemzés, költségvetések elkészítése, pénzügyi tervezés, végrehajtásának ellenőrzése, beruházás gazdaságossági vizsgálatok alapjai.
- Termék, termékértelmezés, ár, ármeghatározás hatása az értékesíthetőségre. Beszállítókkal való kapcsolatok, készletezés.
Pszichológia
- Pszichológiai alapfogalmak, alapfolyamatok: biológiai és szociális én, a bal és jobb agyfélteke működése, információszerzés és feldolgozás, tanulás, emlékezés alapfolyamatai és fejlesztésének lehetőségei.
- Érzékelés és észlelés folyamata, ingerfeldolgozás: hallás, látás.
- Érzetjellemzők, szubjektív tesztek.
- Személyiségtípusok a személyiség építőkockái, én-kép alapfogalmak és iskolák/irányzatok felfogása.
- Nonverbális-verbális kommunikáció egysége.
- Jelek pszichológiája.
- Magatartás, játszmák, önészlelés, mások észlelése, attribúciók, sztereotípiák, előítélet, csoportok, stratégiák a szociális környezetben, személyközti/interperszonális kapcsolatok, érzelmek, környezeti hatások.
- A befolyásolás módszerei, a befolyásolás eszközei a művészetekben, a meggyőző közlés, környezet hatása a pszichológiai folyamatokra.
- A szociális tér struktúrája és modelljei, módszerek, stratégiák.
- Személy a szervezetben, vezetés, a munkahelyi környezet, alkalmazkodás.
- A művészetpszichológia alapfogalmai.
- A reklám pszichológiája.
Művészettörténeti alapismeretek
- A különböző kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, Hellasz, Róma, Ázsia, Amerika stb.) művészete.
- Az egyetemes művészettörténet korszakai az őskortól a jelen korig, fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságai.
- A magyar művészet folyamata a honfoglalástól napjainkig.
- A művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások, az építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek, színházművészet, fotóművészet, filmművészet, videoművészet alapvető jellemzői.
- A műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényege és összefüggése az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel.
- A művészeti területeken belüli legfontosabb funkciók, műfajok (pl. építészet - szakrális, világi, ábrázoló művészetek - mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj stb.).
- A műelemzés alapvető szempontjai, az egyes korszakok stílusjegyei, műalkotások értelmezése, elemzése (pl. korstílus-meghatározás, műleírás).
Esztétikai alapismeretek
- Az esztétika alapfogalmai (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggései stb.).
- Az irodalom esztétikai sajátosságai.
- A főbb művészettörténeti korszakok legjelentősebb esztétikai nézetei (az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a XIX. század, a XX. század irányzatai).
Zenei ismeretek
- Törzs- és módosított hangok.
- Hangközök, hármas és négyes hangzatok, ezek megfordításai, összhangzattani alapismeretek, fő és mellék hármashangzatok.
- Kétszólamú barokk, illetve klasszikus dallam, egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése, kvintkör 7 kereszt ... 7 bé.
- Modális hangsorok, ritmikai gyakorlatok.
- A legfontosabb skálaelméleti, hangrendszer és hangoláselméleti alapfogalmak, zenei műszavak, szakkifejezések ismerete.
- Transzponálás, transzponáló hangszerek.
- Blattolás, egy- és kétszólamú megadott énekgyakorlatokon különféle kulcsokban.
- 40 megadott népdal (kvintváltó, recitál, sirató, új típusú) éneklése, elemzése forma, a sor-záróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján.
- Zenei formák: két- és háromtagú formák, triós forma, rondóforma különböző típusai, szonáta, szonátarondó, szonatina, kánon, invenció, fúga, madrigál, motetta, ricercál, variációs forma.
- 20 műzenei idézet éneklése, formai elemzése.
- Zenetörténeti áttekintés, az európai zenetörténet legfontosabb stíluskorszakai, az egyes stíluskorok legfontosabb stílusjegyei, műfajai, az egyes korok kiemelkedő zeneszerzői.
- Bach példatár I.
- Lassus: Kétszólamú énekgyakorlatok.
- Kodály: Kétszólamú énekgyakorlatok.
- Keuler: Összhangzattan.
- Kodály-Vargyas: Magyar népzene példaanyagának ismerete.
- 100 példát tartalmazó műzenei válogatás felismerése eredeti előadás vagy feldolgozás alapján.
Hangszer- és hangforrásismeret
- A hangszerek fejlődéstörténete.
- A XX. században használatos historikus, klasszikus, népi, egzotikus és elektromos hangszerek ismerete.
- Fontosabb játékmódok, szakkifejezések, hangterjedelem ismerete.
- Hangszerakusztikai ismeretek: a hangszerek fizikai működése, irányjelleggörbéi, a keltett hang sajátosságai.
- Hangszerhibák, kezelési hibák felismerése.
- Beszédhang, fonetika, beszédérthetőség, énekhang, hangképzési módok, énektechnikák.
- Fizikai hangforrások, hangkeltők ismerete, hangi sajátosságai, a hangok csoportosítása.
- Jellemző jelalakok és spektrumuk.
- A hangtechnikai jelmanipuláció hatása a jelek lefutására és spektrumára.
Hangfelvétel-történet, hangesztétika
- A hanglemez, a fényhang, a mágneses jelrögzítés, a digitális jelrögzítés története.
- A hangtechnika kiemelkedő személyiségei, a legfontosabb felfedezések keletkezéstörténete.
- A hangfelvétel-készítés magyarországi története.
- A hangfelvétel-készítés történetének mérföldkövei, a műszaki fejlődés hatása a művészi kifejezés eszköztárára.
- A hangfelvétel önálló művészeti ággá válása, a hangesztétika kialakulása.
- A tömegesen sokszorosítható hanghordozók elterjedésének visszahatása a hangfelvételi gyakorlatra, a hangfelvétel, mint produktum tömegcikké válása.
- A felvételi eszközök tömegcikké válása, az elektronikus médiumok társadalmiasodása, és ennek hatása a professzionális hangrögzítés gyakorlatára és esztétikájára.
- Az elektronikus zenei, valamint az elektronikusan erősített zenei műfajok és a hangrögzítés kölcsönhatása.
- Modern zene, zenei előadás és hangrögzítés.
Biológiai ismeretek, pszichoakusztika
- A fül részletes biológiai felépítése, a gyakori fülbetegségek és rendellenességek szubjektív hallásmódosító hatása, a hangingerek idegi feldolgozása, objektív hallásvizsgálati módszerek.
- A pszichoakusztikai jelenségek, és azok részletes magyarázata.
- Az irányhallás magyarázata és mérési módszerei.
- Irányinformáció mesterséges előállítása, 3D hanghatások.
- Pszichoakusztikai méréstechnika, szubjektív tesztek mérési módszerei.
- A pszichoakusztikai jelenségek hangtechnikai, felvételtechnikai vonatkozásai.
- A hangjel járulékos élettani hatásai.
Akusztika
- Klasszikus teremakusztika: történeti áttekintés, történelmi korok akusztikai emlékei, az akusztika alapegyenletei, teremakusztikai alapfogalmak és alapjelenségek matematikai leírása, teremakusztikai követelményrendszerek.
- Teremakusztikai tervezés.
- Akusztikai méréstechnika.
- Hangtechnikai akusztika: stúdiók, technikai helyiségek speciális követelményei, helyszíni akusztikai körülmények felvételi helyzethez igazításának módszerei, elektroakusztikai és teremakusztikai követelmények összhangja.
- Műszaki akusztika: koncentrált és elosztott paraméterű, mechanikai és akusztikai rendszerek elektromechanikai transzformációja, elektromechanikai átalakítók.
Áramkörök
- Alapismeretek: alkatrészek, az analóg jel, az elektromos analóg csatorna, lineáris passzív hálózatok analízise és szintézise, lineáris aktív analóg áramkörök, torzítások, zajok, a digitális jel, a digitális csatorna, lineáris digitális áramkörök, a digitális torzítások, a digitális zajok.
- Automatika: csatolások, önszabályzó cellák, vezérlések, logikai hálózatok.
- Kapcsolástechnika: analóg és digitális diszkrét csöves, tranzisztoros és integrált alapáramkörök és funkcionális egységek, analóg és digitális nemlineáris áramkörök, áramköri blokkok, modulok, portok.
- Berendezések: áramköri blokkok hálózata, kapcsolási rajz olvasás.
- Méréstechnika: analóg és digitális alap- és célműszerek, automata mérőegységek, számítógép-interfész műszerek, analóg és digitális hangtechnikai szabványok, szabványos hangtechnikai mérések, berendezés beállítása mérési utasítás alapján, jelkövetés, hibakeresés módszerei.
Számítástechnika
- Kép-, hang- és szövegfeldolgozó rendszerek.
- A személyi számítógép alapkonfigurációja, funkcionális egységei, kiegészítő hardverelemek.
- Szoftverek csoportosítása és alkalmazása.
- A részek kapcsolata blokkséma alapján.
- Az információ tárolásának, feldolgozásának és továbbításának eszközrendszere, adattípusok.
- Hardver- és szoftverelemek megválasztásának szempontjai, kompatibilitás.
- A személyi számítógépek fajtái, operációs rendszerei.
- Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése, használata, karbantartás, üzemeltetés, konfigurálás.
- Hálózatok, topológiák, hálózati operációs rendszerek.
- Monitorok típusai, jellemzőik.
- Nyomtatók típusai, jellemzőik, felbontóképesség.
- Adatok tömörítése, archiválása, az adattömörítés elve, tömörítőprogramok, az archiválás eszközei.
- Az adatvédelem szoftver- és hardvereszközei (víruskeresés, lemezkarbantartás stb.).
- Szövegszerkesztés.
- Multimédia hardver ismeretek, digitális hang és kép ábrázolás, digitalizáló eljárások, szabványok.
- MIDI csatolók.
- Eszköz kompatibilitás, a számítógép speciális multimédia hardver bővítései, számítógéppel vezérelt lejátszó eszközök, CD-ROM, CD-R.
- Multimédia szabványok.
Hangtechnikai eszközök
- A mikrofon: mérőmikrofonok, stúdiómikrofonok tervezési elvei és tulajdonságai, mérési módszerei, rádiómikrofon rendszerek működési elve, telepítési módja.
- A hangsugárzó: a Thiele-Small paraméterek, hangváltók, hangdobozok, hangoszlopok tervezési elvei, aktív hangsugárzók, a mozgás-visszacsatolás. Hangsugárzó állványok.
- Tápegységek: energiaátalakítás fajtái, erős- és gyengeáramú ellátó hálózatok, zavarvédelem.
- Analóg és digitális erősítő: erősítő fajták, kiszajú struktúrák, nagyjelű struktúrák, nagyáramú struktúrák, teljesítmény struktúrák, integrált struktúrák.
- Az analóg és digitális keverőasztal: a fő működési egységek jellemző áramköri megoldásai, minőségi követelményei, a keverőasztal belső szervezése, keverőasztal feladatorientált tervezése, jellemző felépítés, jellemző rendszerek, vezérlések, automatikák.
- Az analóg és digitális mágnesszalagos jelrögzítők: analóg magnetofon fajták mechanikai beállítása, elektromos bemérése, szalagtípusok jellemzőinek mérése, a mérőszalagok, álló- és forgófejes digitális magnetofonok fő működési elvei, egységei, SCMS, szinkronizáció.
- Mágneslemezes jelrögzítők: HDD fajták, a MOD, számítógép alapú és célorientált rögzítők felépítése, működése, adatkompatibilitás, archiválás.
- Lemezjátszók: analóg hangfrekvenciás áramkörök felépítése és mérése, vágási karakterisztikák, automatikák, motorvezérlő áramkörök, mechanikai változatok és beállítás, mérőlemezek, szabványok.
- Optikai jelrögzítők: a CD szabvány, A CD-R szabvány, a CD-ROM, HDCD, kettős rétegű felírás, a CD játszó áramköri felépítése, automatikák, vezérlés, CD vurlicerek, A CD cartridge, MINIDISC berendezések felépítése.
- Zajcsökkentők: analóg zajcsökkentők, kompanderek, elvi működése, A DOLBY A-B-C-SR, a TELCOM C4, a DBX, digitális zajcsökkentő eljárások, előkiemelés.
- Dinamika szabályozók: belső felépítés és működési alapelv, jellemző struktúrák, speciális funkciók, jellemző áramköri realizációk, speciális utómunka processzorok.
- Effektberendezések: analóg zengetők, késleltetők, torzítók, sifterek, szűrők működése, DOLBY SURROUND, THX, digitális effektberendezések.
- Szinkronizáló berendezések, szinkronjel rendszerek: az SMPTE szinkrongenerátor, A MIDI szinkronizáció, word clock.
Hangtechnikai rendszerek
- Különféle stúdiórendszerek, PA rendszerek, pager rendszerek, tervezési kérdései, digitális hangtechnikai hálózatok építése, stúdióházak tervezése.
2. A szakmai vizsga letételéhez szükséges további ismeretek
Hangszerismeret
- Egy klasszikus, népi, elektromos hangszer vagy jazzdob legalább zeneiskolai továbbképző szintű ismerete.
Nyelvtudás
- A vizsgázónak rendelkeznie kell a hangtechnikai szakirodalom használatához szükséges általános angol nyelvi és szakmai nyelvi ismerettel. Képesnek kell lennie angol nyelvű szakcikk szövegének megírására, előre megírt szakmai előadás szövegének elmondására, szakmai konferencián alapvető kommunikációra.
3. A szakmai vizsga részei
Vizsgára az bocsátható, aki
- igazolja az elméleti képzésben való részvételét vagy a kijelölt tantárgyak hallgatását (egyéni felkészülésre nincs lehetőség),
- középfokú angol nyelvvizsgát igazol,
- hangszertudását a képzés idején elkészített, a hangszer jellegének megfelelő video- és hangfelvétellel bizonyítja,
- bemutat 5, a képzési idő alatt elkészített saját hangfelvételt és a hozzájuk kapcsolódó 5 tanulmányt a hanganyagok művészeti és műszaki szempontú értékelésével,
- bemutat 2 tanulmányt a képzési idő alatt az oktatók által meghatározott 2 hangfelvétel művészeti és műszaki szempontú értékelésével,
- legfeljebb két előző vizsgakísérlete volt.
Az elméleti képzésben való részvételt csak olyan képző intézmény igazolhatja, amelyik rendelkezik a képzés folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll.
Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga három részből áll:
1. Szakdolgozat készítése. A szakdolgozat témáját a képző intézmény adja ki. A kiadható témacsoportok:
- önállóan vagy néhány jelölt által közösen elkészített humán vagy reál tárgyú kutatási feladat, részfeladat,
- humán vagy reál tárgyú szakmai irodalom, új kutatási eredmények önálló feldolgozása,
- méréssorozat, és annak értékelése,
- tervezési feladat.
A szakdolgozat tartalmi kivonatát és tömör összefoglalóját a dolgozat részeként a jelöltnek angol nyelven is el kell készítenie. A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozatot, amelyben táblázatok és ábrák is szerepelhetnek, szövegszerkesztőn kell írni. A dolgozat minimális terjedelme - a mellékletek nélkül - 50 oldal, 120 000 leütés.
A szakdolgozatot annak két független szakmai bírálatával együtt a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a vizsgabizottság elnökének a rendelkezésére kell bocsátani. Enélkül a jelölt nem kezdheti meg a szakmai vizsgát.
A szakdolgozat értékelése a szaktanár, a bírálók és a vizsgaelnök által javasolt osztályzat számtani átlaga, abban az esetben, ha minden érdemjegye legalább elégséges. Elégtelen részjegy esetén a szakdolgozatot átdolgozásra vissza kell adni, a vizsga nem folytatható, és a jelölt szakdolgozatát leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban adhatja be.
2. Egy hangfelvétel művészeti és műszaki szempontú elemzése. A hangfelvételt a jelölt a vizsgán húzza, az elemzést írásban készíti el. A hanganyag nem szerepelhet hangpéldaként az oktatás során, a jelöltnek mint újdonságot kell megkapnia. A tetszés szerinti zenei, vagy prózai, vagy vegyes hanganyag bármilyen hordozón lehet. Játékideje kötetlen, de első 10 perce szolgál az elemzés alapjául. A meghallgatást és az elemzést stúdiókörülmények között kell elvégezni. Ezen idő alatt a stúdió teljes műszaki rendszere rendelkezésre áll a feladat elvégzéséhez. A hanganyagokat két azonos példányban kell archiválni, a biztonsági példányokat zárolni kell, és csak az első példány sérülése esetén, a vizsgabizottság elnökének jelenlétében lehet használni.
A vizsgarész elvégzésének ideje: 60 perc.
3. Az oktatás eredményét felmérő képességteszt, a képzés során tanult legfontosabb ismeretekből. Szóbeli vizsgát az tehet, aki ezen legalább 50%-os eredményt ér el.
A vizsgarész elvégzésének ideje: 150 perc.
A gyakorlati vizsga feladatsorát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője a javasolt feladatsorokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. Nem megfelelő vagy nem megfelelő nehézségi fokú tesztsor esetén az elnök a feladatokat átdolgoztathatja. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A gyakorlati vizsga összideje: 210 perc.
A gyakorlati vizsga eredményét a három vizsgarész osztályzatának számtani átlaga adja abban az esetben, ha minden érdemjegy legalább elégséges.
A sikertelen gyakorlati vizsga esetén a jelölt szóbeli vizsgára nem bocsátható. Harmadik sikertelen gyakorlati vizsga után a jelölt csak a tanulmányai megismétlésével jelentkezhet újra vizsgára.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga két részből áll:
1. A szakdolgozat védése. A jelölt védés során nyújtott teljesítményét a vizsgabizottság érdemjeggyel értékeli. Sikertelen védés esetén a vizsga tovább nem folytatható, és a jelölt szakdolgozatát ismételten leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban adhatja be.
2. Egy átfogó témakör ismertetése a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsor alapján. A vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni. Egy tételt legalább három ismeretcsoport anyagából kell összeállítani.
A vizsgázó a vizsgakérdéseket legalább egy hónappal a vizsga időpontja előtt megkapja. Segédeszközt a vizsgán nem használhat.
A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a hangtechnikai irodalom használatához szükséges angol nyelvi ismerettel.
A szóbeli vizsga eredményét a két vizsgarész osztályzatának számtani átlaga adja abban az esetben, ha minden érdemjegy legalább elégséges.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a jelöltnek abból a vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. Az a vizsgázó, akinek a tudását ugyanabból az ismeretcsoportból másodszor is elégtelenre minősítették, ismétlővizsgát csak a csoporthoz tartozó, a bizottság által meghatározott tantárgy vagy tantárgyak megismétlésével tehet.
A szakmai vizsgát a képzés befejezését követő egy éven belül meg kell kezdeni.
Vizsga három hónapon belül nem ismételhető. A javítóvizsgát a jelöltnek legkésőbb a sikertelen vizsgát követő egy éven belül meg kell kezdenie. Ellenkező esetben a jelölt csak a tanulmányai megismétlésével tehet vizsgát.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 91. sorszáma alatt kiadott informatikus (a tevékenység megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye[61]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 92. sorszáma alatt kiadott díszlet- és jelmeztervező asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 05
2. A szakképesítés megnevezése: díszlet- és jelmeztervező asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | FEOR megnevezése |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A díszlet- és jelmeztervező asszisztens olyan sokoldalú ismeretekkel rendelkező, kreatív szakember, aki képes munkájával részt venni színházi produkció létrehozásában, illetve filmforgatásban. Tervezőművész irányításával részt vesz a díszlet- és jelmeztervezési munkák minden fázisában.
Részfeladatokat, kivitelezési munkák irányítását önállóan is képes megoldani.
Olyan műveltséggel, szakmai, művészettörténeti, színháztörténeti tudással és technikai ismeretekkel rendelkezik, amelyek képessé teszik tanulmányai folytatására a művészeti főiskolákon, egyetemeken
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
- | - |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A jelölt rendelkezzen olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képes legyen önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában:
- egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket,
- a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben,
- tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve,
- bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.
A jelölt ismerje:
- a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét,
- a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét,
- az emberi test arányvilágának mértékkénti alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil- stb. tervezésben.)
A jelölt legyen képes:
- arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával,
- mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására,
- drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatainak megjelenítésére,
- az épített külső és belső környezet ábrázolására,
- a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is,
- emlékezet utáni ábrázolásra.
Tudjon megadott formátumba komponálni, klasszikus mesterművekről másolatot készíteni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot.
1.2. Rajz-mintázás
A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:
- geometriai testeket,
- csendéletet,
- enteriőrt,
- külső tereket, utcákat, tájképet,
- természeti formákat,
- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),
- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),
- drapériát,
- portrét,
- emberi alakot drapériával,
- aktot,
- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,
- pillanatszerű mozgásokat (kroki).
Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.
Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.
Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.
Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.
A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:
- érem, plakett,
- dombormű (magas és mély dombormű),
- kisplasztika,
- portré,
- szobortanulmány.
Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)
Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.
Tudjon:
- a különböző anyagokkal bánni,
- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,
- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.
Ismerje:
- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,
- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,
- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.
1.3. Művészettörténet
A jelölt ismerje:
- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),
- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,
- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten,
- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),
- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,
- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.
A jelölt legyen képes:
- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,
- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílus meghatározás, műleírás, műelemzés).
1.4. Népművészet
A jelölt ismerje:
- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,
- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,
- a néprajz és a népművészet fogalmait,
- a civilizációk kialakulását és specializálódását,
- a lakóterek kialakulásának történetét.
A jelölt legyen képes:
- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,
- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.
1.5. Ábrázoló geometria
A jelölt ismerje:
- a geometriai alapfogalmakat,
- azok jelölésrendszerét,
- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,
- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,
- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.
A jelölt legyen képes:
- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,
- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,
- a tanultakat önállóan alkalmazni.
1.6. Betűrajz
A jelölt ismerje:
- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,
- ismerje a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,
- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,
- a legfontosabb betűtípusokat,
- legyen betűtörténeti tájékozottsága.
A jelölt legyen képes:
- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,
- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,
- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,
- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.
2. Szakmai elmélet
Általános követelmények:
A jelölt rendelkezzen széles körű szakmai látókörrel:
- ismerje a színházi, filmes, televíziós produkció létrehozásával kapcsolatos tevékenység lényeges elemeit, a munkamenetet, a kivitelezéssel, a műhelyekkel kapcsolatos munkákat, kiemelten a látvánnyal kapcsolatos megoldásokat.
Legyen képes az adott produkció:
- stílusát felismerni,
- mondanivalóját és törekvéseit megérteni.
Ismerje a múlt és a jelen legfőbb irányadó stílusait.
A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:
2.1. Színház- és filmtörténet
A színháztörténet magában foglalja az európai színjátszás történetét az ókortól napjainkig a különböző történelmi korokon keresztül, bemutatva a színház rendeltetését, formai és tartalmi változásait, stíluskorszakait. Foglalkozik továbbá az Európán kívüli népek ősi rítusaival, a távol-keleti színházzal, operával, táncművészettel és a modern irányzatokkal.
A filmtörténet a filmművészet főbb korszakait tekinti át a némafilmtől napjainkig, kiemelve századunk nagy filmalkotó egyéniségeit és jeles alkotásait.
A jelölt ismerje:
- a természeti népek rítusait (afrikai törzsek, ausztráliai, új-zélandi bennszülöttek),
- a keleti vallási szertartások lényegét,
- a kínai és japán színház jellemző vonásait,
- az ókori görög és római színházat,
- a kereszténység szertartásait,
- a középkori misztériumszínházat,
- a commedia dell' arte-t,
- Shakespeare színházát,
- Moliére színházát,
- a XVIII-XIX. századi színház jellemzőit,
- az opera kialakulását,
- a balett kialakulását,
- a XX. század főbb stílusirányzatait és nagy egyéniségeit,
- a filmművészet különböző stíluskorszakait,
2.2. Viselettörténet - környezetkultúra
A viselettörténet magában foglalja a különböző történelmi korok emberének ruházkodását. Foglalkozik az anyagokkal, a formák jellemzőivel és a díszítéssel, továbbá az öltözködéssel mint a társadalmi hovatartozás, rang, méltóság kifejeződésével.
A jelölt ismerje:
- a történelmi korok társadalmi felépítését valláskultúráját, hadászatát, lakókörnyezetét és tárgyait, öltözködési viseletét, (ókori, görög, római, egyiptomi, mezopotámiai viseletek), elfogadott viselkedési normáit,
- a bizánci öltözet jellemzőit,
- az európai öltözködés fejlődését a román kortól a XIX. századig,
- a XX. század évtizedeinek divatirányzatait, híres szalonjait,
- a különböző népek nemzeti viseleteit,
- a magyar viselet jellemzőit,
- a színpadi jelmez funkcióját, kifejezési eszközeit,
- a történelmi korok tervezői szemléletének jellemzőit.
2.3. Esztétikai alapismeretek
A jelölt ismerje:
- az esztétika alapfogalmait (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggéseit ...),
- az irodalom- és színházesztétika sajátosságait,
- a főbb művészettörténeti korszakok legjelentősebb esztétikai nézeteit (az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a XIX. század a XX. század stb. irányzatait),
Legyen képes a színpadi látvány esztétikai elemzésére.
2.4. Munka- és környezetvédelem
A jelölt ismerje és tudja alkalmazni:
- az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Tervezés és szakrajz
A jelölt legyen képes a szakmai folyamatokhoz kapcsolódó:
- tanulmányrajzok, formatanulmányok,
- vázlattervek, színtervek, variációk,
- a színpadképben szereplő szín- és plasztikai hatásrajzok,
- léptékarányos színvázlatok és makettek,
- korhű jelmez- és kosztümtervek grafikai szintű rajzanyagának,
- komplett tervdokumentációs rajzok elkészítésére,
- műszaki rajzok megszerkesztésére.
3.2. Díszlet- és makettkészítés
A jelölt ismerje:
- a színház felépítésének és működésének keresztmetszetét,
- a színjáték színrevitelének alapjait,
- a színpad építészeti rendszerét,
- a színpadtechnikai alapfogalmakat,
- a színházi világítástechnikát, a világítórendszerek fajtáit,
- a színházhoz tartozó külső műhelyek helyét és szerepét a díszlet és jelmez kivitelezési munkákban,
- a színpadi díszlettervek kivitelezéséhez készülő makettkészítést: a makettépítés alapjait, lehetőségeit és technikáját, valamint az ehhez szükséges anyagokat.
Legyen képes:
- az elkészült tervek tervdokumentációk alapján a kivitelezési munkákat megoldani,
- a rendező és színészek korrekciós igényeihez alkalmazkodni.
3.3. Jelmezkészítési alapismeretek
A jelölt ismerje a színházi kosztümök és jelmezek modellszerkesztésének és szabásának alapjait.
Legyen képes:
- személyiség- és testkarakter ábrázolására,
- a vizuális megjelenítés technikáinak alkalmazására,
- a jelmezkészítés technológiai műveleteinek szakszerű elvégzésére.
4. Gazdasági és jogi ismeretek
Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,
- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
a) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.
1. A díszlet- és jelmeztervező asszisztens jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészíteni egy színházi darab tervezői folyamatában az olvasattól a teljes tervdokumentációig, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.
A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint.
A díszlet- és jelmeztervező vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, műszaki rajzokból, a kivitelezésre kiválasztott díszlet és jelmezek látványképéből és modelljéből áll.
A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.
2. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határozza meg oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.
A vizsga időtartama: 360 perc.
b) Szóbeli vizsga
A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
Művészettörténet:
- Ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.
Szakelmélet:
- Színház- és filmtörténet.
- Viselettörténet - környezetkultúra.
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.
Felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-festés, rajz-mintázás vizsgarész érdemjegy és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.
A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.
Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeret anyagát felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, illetve rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 93. sorszám alatt kiadott népijáték és kismesterségek oktatója szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[62]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 94. sorszáma alatt kiadott korrektor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[63]
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 95. sorszáma alatt kiadott hanglemez-bemutató szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[64]
* * *
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 96. sorszáma alatt kiadott protokoll-ügyintéző szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei[65]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 97. sorszáma alatt kiadott PR-munkatárs és PR-szakreferens szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei[66]
16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 98. sorszáma alatt kiadott műsorvezető, játékvezető, konferanszié szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[67]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 99. sorszáma alatt kiadott szórakoztató táncos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[68]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 100. sorszáma alatt kiadott akkreditált felsőfokú iskolarendszerű informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[69]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 101. sorszám alatt kiadott intézményi kommunikátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8409 01
2. A szakképesítés megnevezése: Intézményi kommunikátor
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | megnevezése | |
2616 | újságíró |
2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | megnevezése | |
2619 | egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások |
2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás | ||
FEOR száma | megnevezése | |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője | |
1341 | marketingtevékenységet folytató részegység vezetője | |
1339 | egyéb termelő, szolgáltatási tevékenységet folytató részegységek vezetői | |
1344 | reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője | |
1417 | hírközlési kisszervezet vezetője | |
1425 | kulturális szolgáltatási kisegység vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) | |
2614 | kulturális szervező | |
2615 | könyv- és lapkiadó szerkesztője | |
2617 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő | |
3713 | kulturális szervező munkatárs | |
3714 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs | |
3715 | könyv- és lapkiadó szerkesztő munkatárs | |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások | |
4291 | ügyféltájékoztató | |
5349 | egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az intézményi kommunikátor önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok, államigazgatási, érdekvédelmi és civil szervezetek alkalmazottjaként a belső és a külső kommunikációs kapcsolatok felelőse.
Az intézményi kommunikátor egyik első számú munkatársa a legfelsőbb szintű vezetőnek. Tanácsaival segíti döntéseinek kialakításában, elemzéseket és háttér-információkat ad az egyes döntések különböző szintű fogadtatásához, mind a politikai, kulturális és társadalmi szférában, mind a konkurencia köreiben.
Felelős a szervezet, intézmény egységes arculatáért.
Összességében tehát az intézményi kommunikátor az a személy, aki egy személyben - átfogó koncepció jegyében - gondoskodik az adott intézmény, szervezet különböző szintű kommunikációs kapcsolatairól.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
Az intézményi kommunikátor az önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok, államigazgatási, érdekvédelmi és civil szervezetek képviselőjeként, megrendelői és kiszolgálói pozícióból épít kapcsolatokat a médiával, a partner szervezetekkel, a fogyasztókkal és az egyes állampolgárokkal.
Nyomon követi az adott intézményhez szakmailag kapcsolódó kormányzati szervek, gazdasági társaságok és kamarák életét, elemzésekkel és háttér-információkkal segíti a vezetést a partner, illetve ellenérdekelt (konkurens) szervezetekkel való együttműködésben, a verseny megtartásában vagy megszervezésében.
Kommunikációs tréningeket szervez, segítséget nyújt krízishelyzetekben.
Rendszeresen végez felméréseket az intézmény munkatársai között, amelyek a tevékenység minden területére kiterjednek. Kimutatják a dolgozók pillanatnyi lelkiállapotát, sikerorientáltságuk fokát, továbbá, hogy vannak-e olyan szervezeti, szakmai, illetve civil kommunikációs zavarok, amelyek hátrányosan befolyásolják a szervezet működését.
Feladata a médiafigyelés, az intézménnyel (vállalattal) kapcsolatos információk dokumentálása, az információs környezet változásainak regisztrálása és elemzése.
Kapcsolatot tart a nyomdákkal (előkészítés, megrendelés), a reklámirodákkal és a sajtóval.
Sajtókonferenciákat szervez.
Részt vesz piac- és közvéleménykutatásban.
Segíti a nagyvállalatoknál a belső hierarchia szintjei közötti információk oda-vissza áramlását, a kommunikációs és PR-igazgatók szakmai döntéseihez háttéranyagokat és elemzéseket készít.
Munkájához tartoznak a tőzsdefigyelés, az imidzs-alakítás és az arculati alapok kidolgozásának részfeladatai.
2. Követelmények
2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása
a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit.
b) Elemezze a társadalmi kommunikációt.
c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait.
d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait.
e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban.
f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását.
g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét.
h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat.
2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát.
b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság.
c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait.
2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit.
b) Lássa át és ismerje fel
- a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait, az alkotmányosság fogalmát, a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit,
- a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok).
c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat.
d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait.
2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait.
b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait.
2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a médiapiac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió).
b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is.
2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekhez kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze
- a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott "hírközlő levelektől" a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig,
- az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat),
- a jellegzetes újságműfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport).
b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban.
2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális; napi- és hetilap; bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit,
- az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban,
- az olvasói szokásokat (sajtókultúra),
- a sajtóelemzés alapvető kérdéseit.
b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit.
c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait.
d) Munkája során írott és verbális kommunikációjában demonstrálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, önállóan mutassa be a cikk írásának folyamatát (ötlettől a megvalósításig).
e) Készítsen az alábbi sajtóműfajokhoz kapcsolódó írásokat:
- hír,
- tudósítás,
- jegyzet,
- publicisztika,
- interjú,
- riport,
- műkritika.
2.8. feladatcsoport: Rádiós és tévés ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a médiatípusokat (helyi, regionális, országos, kontinentális, interkontinentális),
- a műsorközvetítő rendszereket (kábel, földi sugárzású adó, műholdas adás, kazettaküldő szolgálat),
- az audiovizuális PR-eszközöket (reklámfilm, spot, referenciafilm, dokumentációs film).
b) Mutassa be a közszolgálati, illetve a kereskedelmi média jellemzőit, azok műsortípusait, a műsorszerkezet, adásszerkezet formáit, valamint a tömegkommunikációs technika társadalmi szerepét (a technika hatása a tartalomra és mondanivaló megformálására).
c) Imitálja a médiumtípusok produktumait, elemezze és értékelje azok hatásmechanizmusát.
2.9. feladatcsoport: Stilisztikával és sajtónyelvvel kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a stílus fogalmát a stílus és a nyelvhasználat összefüggéseinek felhasználásával.
b) Mutassa be és megfelelően alkalmazza a média nyelvhasználatát a hitelesség, pontosság, közérthetőség, pártatlanság követelményeinek nyelvi megvalósításával.
c) Beszédében reprezentálja a következő beszédtechnikai ismereteket:
- helyes beszédlégzés,
- kellemes beszédhang,
- beszédhibáktól mentes hangképzés,
- a szöveg értelmét szolgáló és logikailag helyes hangsúlyozás-tagolás,
- a megértést segítő beszéddallam és beszédritmus.
d) Önállóan mutasson rá:
- a jellemző stilisztikai hibákra és azok javítására (redundancia, tautológia stb.),
- hír és tudósítás elemzésére és alkalmazására,
- a leíróelemek tudatos használatára a tudósításban és a riportban,
- az egyes retorikai alakzatok felismerésére adott szövegben, valamint alkalmazására saját szövegben,
- médiaüzenetek retorikai alapú elemzésére (hír, tudósítás, kerekasztal-beszélgetés, reklám stb.).
2.10. feladatcsoport: Jogi ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Azonosítsa a jog legalapvetőbb fogalmait és területeit, a jogalkotás folyamatát és szempontrendszereit.
b) Írja le és szakspecifikusan magyarázza meg a jogi szerződés alapfogalmait és alaptípusait, az alkotmány-, a nemzetközi-, a munka-, a szociális és büntetőjog alapfogalmait, illetve azok vonatkozó eljárásait.
2.11. feladatcsoport: Sajtójoggal és sajtóetikával kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a tömegkommunikáció jogi vetületeit (sajtójog, telekommunikációs jog), a jogi és etikai vétségeket a sajtóban a szankcionális lehetőségekkel együtt.
b) Magyarázza meg és elemezze a hatályos sajtótörvény, médiatörvény rendelkezéseit, a sajtószabadság és a tájékoztatási szabadság fogalmát, illetve a közérdekű információ és adatvédelem kérdéseit.
2.12. feladatcsoport: A világ gazdasági és politikai földrajzával kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a világ gazdasági egyesülési folyamatát, a világ népességének alakulását és az urbanizációs folyamatot, a világ növekedési pólusait.
b) Mutassa be a főbb globális problémákat (élelmezés, energiaellátás, környezeti kérdések, észak-dél, kelet-nyugat problémája).
2.13. feladatcsoport: Gazdaságpolitikai és marketing ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a közgazdaság-tudományi alapfogalmakat és összefüggéseket és a fontosabb makroökonómiai problémákat (infláció, munkanélküliség stb.).
b) Jellemezze a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.
c) Mutassa be az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait, a piaci tényezőket, a piac szereplőit, a piaci folyamatokat.
d) Munkája során ügyeljen az alapvető számviteli, pénzügyi és adóelőírásokra.
e) Készítsen üzleti tervet, válasszon ki megfelelő működési formát.
f) Végezzen piackutatást és alapvető marketing tevékenységeket.
2.14. feladatcsoport: A vállalatok, intézmények belső felépítésével kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a szervezeti formákat, a szervezeten belüli munkamegosztást, hatáskör-telepítést, a döntési szintek meghatározását (centralizáció-decentralizáció) a szervezeten belüli koordináció szempontjából.
b) Vegye észre a szervezet (vállalat, intézmény) alkalmazkodását a külső (gazdasági, politikai, jogi, kulturális) környezethez.
c) Végezzen külső és belső koordinációt.
d) Legyen naprakész a szervezet adottságait befolyásoló belső tényezők (a szervezet alapvető irányultsága, vállalat, intézmény nagysága, foglalkoztatottak létszáma, specializáció, a vállalat, intézmény által termelt termékek, nyújtott szolgáltatások főbb jellemzői, a szervezet kialakulása, szervezeti kultúra) vonatkozásában.
e) Értse az ügyintézés folyamatát (különös tekintettel a hivatalszerűen működő intézményekre), a vezetési, szervezési feladatokat: tervezés, irányítás, ellenőrzés (ideértve projektmenedzsment, controlling rendszer stb.).
f) Értelmezze a szervezeten belüli folyamatokat.
g) Végezzen ügyvitel-szervezési, iratkezelési feladatokat.
h) Igazodjon el a vállalat működési folyamataiban.
2.15. feladatcsoport: Alkalmazott pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Legyen felkészült arra, hogy a szervezet munkatársai közös célokról hasonlóan gondolkodjanak, a hétköznapi és hivatalos megnyilatkozásaikban egységes nyelvet használjanak, mindannyian elkötelezettek legyenek a közös cél iránt, egyenként és együtt is meggyőzően képviseljék munkáltatójukat.
b) Tartson és szervezzen kommunikációs tréningeket.
c) Kezelje a krízishelyzeteket, konfliktusokat.
2.16. feladatcsoport: Alkalmazott társadalomelméleti ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Jellemezze a vállalat (intézmény) elhelyezkedését a társadalmi rendszerben, a jogrendszerben betöltött szerepének sajátosságait, a gazdálkodási sajátosságokat (profitorientált, nonprofit szervezetek), a szervezet vezetési sajátosságait (pl. önkormányzati vezetési típusú szervezetek).
b) Illeszkedjen be a vállalat/intézmény felügyeleti rendszerébe, a szervezeti hierarchiába.
2.17. feladatcsoport: Személyközi kommunikációval kapcsolatos feladatok
a) Munkája során alkalmazza:
- a személyiségfejlesztés technikáit,
- az illem és etikett szabályait,
- a megjelenés tudnivalóit,
- az öltözködési szabályokat,
- a fellépés technikáját,
- a tárgyalástechnikát.
b) Viselkedjen az adott helyzethez illően.
2.18. feladatcsoport: Alapvető számítástechnikai ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Mutassa be a számítógép fejlődését.
b) Definiálja a hardver és a szoftver fogalmát.
c) Válassza ki adott feladat elvégzésére alkalmas hardver- és szoftverkonfigurációt.
d) Munkája során alkalmazza a következő alapismereteket:
- tipográfiai alapismeretek (a betűk és a képek használata),
- az elektronikus újságkészítés munkafázisai,
- a képszerkesztés tudnivalói.
e) Munkája során használja a következő szoftvereket:
- operációs rendszerek (karakteres és grafikus környezetben),
- fájlkezelő programok (karakteres és grafikus környezetben),
- szövegszerkesztők (WYSIWYG),
- táblázatkezelők,
- képszerkesztő, fotoretusáló programok,
- kiadványszerkesztők.
e) Munkájában alkalmazza a korszerű adathordozókat.
f) Munkája során hatékonyan használja az Internet nyújtotta lehetőségeket:
- e-mail,
- Word Wide Web,
- FTP,
- keresőmotorok.
g) Kezeljen egy korszerű html-szerkesztőt, készítsen home-page-t.
2.19. feladatcsoport: Public Relations ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a PR-t.
b) Jelölje meg a Public Relations-szel foglalkozók kötelességeit.
c) Munkája során alkalmazza a médiakapcsolatok megszerzésével, szervezésével és működtetésével kapcsolatos ismereteit.
d) Szervezze meg a belső kommunikációt a PR eszközeinek, működésének ismeretében.
e) Definiálja a Human Relations fogalmát és feladatkörét.
f) Alkalmazza PR kutatási technikákat, végezzen sajtóanalízist, PR tervezést.
g) Jellemezze a kampány fogalmát, célját, a kampány szervezésének lehetőségeit, egyedi PR-akciók típusait és megszervezésük lehetőségeit, a rendezvények típusait, és megszervezésük lehetőségeit.
h) Végezze el a következő feladatokat:
- a nyomtatott kommunikáció megtervezése, megírása, elkészítése és eljuttatása a közönséghez,
- az audiovizuális, az elektronikus, a video és multimédia kommunikáció megtervezése, megírása, elkészíttetése és eljuttatása a közönséghez.
i) Használja az alkalmazotti, belső kommunikációs technikákat a belső információáramlás szervezésére (faliújságtól a zártláncú televíziós rendszerig).
j) Készítsen jelentést a PR-tevékenységek eredményeiről.
k) Sorolja fel a jelentősebb nemzetközi szervezeteket, a PR-t érintő jogszabályokat és a szabályozó hatóságokat.
2.20. feladatcsoport: Szóvivői ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze az üzenet-stratégia jellemzőit.
b) Munkája során alkalmazza a szóvivő magatartásának szabályait.
c) Készítsen beszédet kommunikációs és protokoll ismeretei birtokában, alkalmazkodjon rugalmasan a közönségéhez.
2.21. feladatcsoport: Reklám és hirdetésszervezéssel kapcsolatos feladatok
a) Jellemezze az alapvető közvéleménykutató technikákat (kérdőív-szerkesztés, mintavétel, telefonos kérdezés).
b) Sorolja fel a legismertebb közvélemény-kutató cégeket, a hirdetési stratégiákat, a főbb hirdetéstípusokat, a főbb hirdetéstípusokat, a legjelentősebb hazai hirdetőket.
c) Gyűjtsön adatokat az egyes társadalmi rétegek lapolvasási szokásairól.
d) Határozza meg a reklámcélokat, a hirdetéssel, reklámmal megcélozni kívánt társadalmi csoportokat.
e) Működjön közre:
- a pályáztatási feltételek meghatározásában,
- a pályázat kiírásában,
- az ajánlatok értékelésében,
- a gazdaságossági számításokban.
f) Jellemezze a reklám hatásvizsgálati módszereit, a reklám hatékonyságának kritériumait.
2.22. feladatcsoport: Vezetői, illetve beosztotti készség- és képességfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a vezetési típusokat (tudományos, bürokratikus, kvantitatív, vállalati kultúrán alapuló stb.), a főbb vezetéselméleti irányzatokat, a vezetői típusokat, a menedzseri hatalom forrásait (legitimáció, kényszerítés, szakértői, személyes), a beosztási típusokat, a beosztotti típusokat.
b) Legyen tisztában a sikeres menedzser, vezető, beosztott jellemzőivel.
2.23. feladatcsoport: Prezentációs technikákkal kapcsolatos feladatok
a) Munkája során hatékonyan alkalmazza a testbeszéd fogalmát, technikáit, a TLM-technikát (Tükrözd le a másikat!), a bemutatkozás, a bevezető haszonkérdések, a tettrehívás, az áttekintés fázisait.
b) Alkalmazza a lazítás, bemelegítés, légzés technikáit.
c) Építsen fel, készítsen elő és mutasson be előadást.
d) Használja megfelelően az előadáshoz szükséges technikai eszközöket (írásvetítő, a fóliák használata, flipchart, televízió, video, diavetítő).
2.24. feladatcsoport: Az arculattervezés és a design fogalomköréhez kapcsolódó feladatok
a) Sorolja fel és definiálja a nyugat-európai kultúra alapvető szimbólumait és azok történeti alakulását, a szimbólumok formáit, színeinek jelentését.
b) Jellemezze a színek tulajdonságait és értékeit, a fekete-fehér kompozíciók esztétikai jelentőségét, a kompozíció szabályait, az illusztrációtól a képi metaforáig vezető képalkotási folyamatokat, a vizuális műalkotások alapvető esztétikai sajátosságait.
c) Készítsen képelemzéseket.
d) Mutassa be a jó logo követelményeit (a logo szimbolikája, környezete, az alkalmazás mezője, a látvány azonossága, a márka arculata stb.), a reklámszövegek szemiológiai sajátosságait.
e) Jellemezze az alkalmazott technika érzékelhetővé tételének eljárásait, a különböző grafikai kifejezésmódok vizuális hatását.
f) Végezze el a reklám ikonográfiájának kritikai elemzését.
g) Tervezzen névkártyákat, cégjelzéses levélpapírokat, dossziékat, adjon a különböző vállalati/szervezeti eseményekhez kapcsolódó dokumentációknak egységes arculatot.
h) Használja a számítógépes grafikai programokat a vállalati/szervezeti arculattervezésben.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Az ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere
A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. A következő félévet csak az kezdheti meg, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt évközi munkáéval megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félév végi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlatok elvégzéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán a III. pontban megadott feladatokat kell számon kérni olyan szinten, ahogy azt az adott pontban rögzítették.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tesztsorozat tartalmazza. A tesztsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tesztsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- Társadalmi, politológiai, szociológiai, jogi ismeretek
- A vállalatok, intézmények belső felépítésének általános ismerete
- Informatikai ismeretek
A vizsga időtartama: 180 perc.
3.2. Gyakorlati vizsga
A) Szakdolgozat készítése
A jelölt a képzés utolsó szemeszterében, gyakorlatvezető irányításával szakdolgozatot készít. Szakdolgozatot az alábbi három téma egyikéből lehet készíteni:
- egy adott vállalat/intézmény bemutatása (lehetséges szempontok a vállalat/intézmény külső kommunikációja, a vállalat/intézmény belső kommunikációja, a vállalat/intézmény belső felépítése stb.),
- egy adott vállalatnak vagy a vállalat egy termékének reklámozása (a reklámkampány megtervezése költségvetéssel együtt),
- arculattervezés egy adott vállalat/intézmény számára (logo, névjegy, cégjelzéses levélpapír, ismertető kiadvány, ajándéktárgyak stb. tervezése és kivitelezése).
A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben - szükség szerint - táblázatok, ábrák is szerepelhetnek. A dolgozat terjedelme - a mellékletek nélkül - 20-40 oldal.
A dolgozat leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.
A dolgozatot két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.
B) A szakdolgozat megvédése
A vizsgázónak egy professzionálisan kivitelezett előadásban röviden vázolnia kell a szakdolgozat elkészítése során alkalmazott szempontokat és eljárásokat, és meg kell indokolnia, hogy miért döntött az adott szempontok és eljárások mellett. A vizsgázónak válaszolnia kell a vizsgabizottság által, a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre. Egy-egy előadásra maximálisan 15 perc fordítható.
3.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tételsor tartalmazza. A tételsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tételsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- sajtó- és médiaismeretek,
- vállalati/intézményi kommunikációs ismeretek,
- PR ismeretek.
A vizsga időtartama: 30 perc.
4. A vizsga értékelése, minősítése
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a szakdolgozat védésére kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új szakdolgozat elkészítésére kötelezheti.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága
A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzés során szerzett ismeretanyag 33%-ának szakirányú felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos, intenzív levelező tagozatos képzésének keretein belül biztosított.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 102. sorszám alatt kiadott moderátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 01
2. A szakképesítés megnevezése: Moderátor
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
2616 | újságíró |
2617 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő |
2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője |
1344 | reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője |
1417 | hírközlési kisszervezet vezetője |
1425 | kulturális szolgáltatási kisegység vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) |
2614 | kulturális szervező |
2617 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő |
3713 | kulturális szervező munkatárs |
3714 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs |
5349 | egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A moderátor az elektronikus médiában (rádió, televízió) a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Színházban, művelődési házban vagy szabadtéri rendezvényeken szervezője, szerkesztője, közreműködője a különféle műfajú rendezvényeknek, irányítja a műsor lebonyolítását, összeköti az egyes műsorszámokat.
A moderátor elkészíti a közönségnek szánt műsorok koncepcióját, forgatókönyvét (szerkesztés), a programot tematikusan építi fel, kiválasztja és felkészíti a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve összeköti az egyes műsorszámokat saját (előre megírt vagy rögtönzött) szöveggel.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A moderátor szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként.
Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében.
Munkáját a megrendelő igényeihez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi.
Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködik, szerepel.
A moderátor előkészíti a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorokat, előadásokat.
Munkájáról előzetes írásbeli anyagot, forgatókönyvet készít.
Ellátja a munkavégzéshez szükséges szervezési, jogi és gazdasági feladatokat.
2. Követelmények
2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása
a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit.
b) Elemezze a társadalmi kommunikációt.
c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait.
d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait.
e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban.
f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását.
g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét.
h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat.
2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát.
b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság.
c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait.
2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit.
b) Lássa át és ismerje fel
- a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait; az alkotmányosság fogalmát; a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit,
- a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok).
c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat.
d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait.
2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait.
b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait.
2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a média piac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió).
b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is.
2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze
- a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott "hírközlő levelektől" a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig,
- az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat),
- a jellegzetes újságműfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport).
b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban.
2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális; napi- és hetilap; bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit,
- az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban,
- az olvasói szokásokat (sajtókultúra),
- a sajtóelemzés alapvető kérdéseit.
b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit.
c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait.
d) Munkája során írott és verbális kommunikációjában demonstrálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, önállóan mutassa be a cikk írásának folyamatát (ötlettől a megvalósításig).
e) Készítsen az alábbi sajtóműfajokhoz kapcsolódó írásokat:
- hír,
- tudósítás,
- jegyzet,
- publicisztika,
- interjú,
- riport,
- műkritika.
2.8. feladatcsoport: Rádiós és tévés ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a médiatípusokat (helyi, regionális, országos, kontinentális, interkontinentális),
- a műsorközvetítő rendszereket (kábel, földi sugárzású adó, műholdas adás, kazettaküldő szolgálat),
- az audiovizuális PR-eszközöket (reklámfilm, spot, referenciafilm, dokumentációs film).
b) Mutassa be a közszolgálati, illetve a kereskedelmi média jellemzőit, azok műsortípusait, a műsorszerkezet, adásszerkezet formáit, valamint a tömegkommunikációs technika társadalmi szerepét (a technika hatása a tartalomra és mondanivaló megformálására).
c) Imitálja a médiumtípusok produktumait, elemezze és értékelje azok hatásmechanizmusát.
2.9. feladatcsoport: Stilisztikával és sajtónyelvvel kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a stílus fogalmát a stílus és a nyelvhasználat összefüggéseinek felhasználásával.
b) Mutassa be, és megfelelően alkalmazza a média nyelvhasználatát a hitelesség, pontosság, közérthetőség, pártatlanság követelményeinek nyelvi megvalósításával.
c) Beszédében reprezentálja a következő beszédtechnikai ismereteket:
- helyes beszédlégzés,
- kellemes beszédhang,
- beszédhibáktól mentes hangképzés,
- a szöveg értelmét szolgáló és logikailag helyes hangsúlyozás-tagolás,
- a megértést segítő beszéddallam és beszédritmus.
d) Önállóan mutasson rá
- a jellemző stilisztikai hibákra és azok javítására (redundancia, tautológia stb.),
- hír- és tudósítás elemzésére és alkalmazására,
- a leíróelemek tudatos használatára a tudósításban és a riportban,
- az egyes retorikai alakzatok felismerésére adott szövegben, valamint alkalmazására saját szövegben,
- médiaüzenetek retorikai alapú elemzésére (hír, tudósítás, kerekasztal-beszélgetés, reklám stb.).
2.10. feladatcsoport: Jogi ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Azonosítsa a jog legalapvetőbb fogalmait és területeit, a jogalkotás folyamatát és szempontrendszereit.
b) Írja le és szakspecifikusan magyarázza meg a jogi szerződés alapfogalmait és alaptípusait, alkotmány-, a nemzetközi-, munka-, szociális és büntetőjog alapfogalmait, illetve azok vonatkozó eljárásait.
2.11. feladatcsoport: Sajtójoggal és sajtóetikával kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a tömegkommunikáció jogi vetületeit (sajtójog, telekommunikációs jog), a jogi és etikai vétségeket a sajtóban a szankcionális lehetőségekkel együtt.
b) Magyarázza meg és elemezze a hatályos sajtótörvény, médiatörvény rendelkezéseit, a sajtószabadság és a tájékoztatási szabadság fogalmát, illetve a közérdekű információ és adatvédelem kérdéseit.
2.12. feladatcsoport: A világ gazdasági és politikai földrajzával kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a világ gazdasági egyesülési folyamatát, a világ népességének alakulását és az urbanizációs folyamatot, a világ növekedési pólusait.
b) Mutassa be a főbb globális problémákat (élelmezés, energiaellátás, környezeti kérdések, észak-dél, kelet-nyugat problémája).
2.13. feladatcsoport: Gazdaságpolitikai és marketing ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a közgazdaság-tudományi alapfogalmakat és összefüggéseket és a fontosabb makroökonómiai problémákat (infláció, munkanélküliség stb.).
b) Jellemezze a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.
c) Mutassa be az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait, a piaci tényezőket, a piac szereplőit, a piaci folyamatokat.
d) Munkája során ügyeljen az alapvető számviteli, pénzügyi és adóelőírásokra.
e) Készítsen üzleti tervet, válasszon ki megfelelő működési formát.
f) Végezzen piackutatást és alapvető marketing tevékenységeket.
2.14. feladatcsoport: Általános újságírói ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Jellemezze
- a jelenkori magyar sajtót,
- a napilapok profilját és felépítését,
- a hetilapok profilját és felépítését,
- a szakmai lapok sajátosságait,
- a főbb vidéki újságokat,
- a bulvársajtó sajátosságait,
- a nonprofit szféra jellemzőit a nyomtatott sajtóban.
b) Készítsen sajtószemlét, médiaelemzést.
2.15. feladatcsoport: Személyközi kommunikációval kapcsolatos alkalmazások
a) Munkája során alkalmazza:
- a személyiségfejlesztés technikáit,
- az illem és etikett szabályait,
- a megjelenés tudnivalóit,
- az öltözködési szabályokat,
- a fellépés technikáját,
- a tárgyalástechnikát.
b) Viselkedjen az adott helyzethez illően.
2.16. feladatcsoport: Beszédtechnikával, retorikával kapcsolatos alkalmazások
a) Mutassa be és magyarázza meg a beszélőszervek működését.
b) Jellemezze a köznyelv, az irodalmi nyelv és a színpadi nyelv sajátosságait és ennek előadási lehetőségeit.
c) Szervezzen és végezzen artikulációs beszédfejlesztő gyakorlatokat, légző- és hangmodulációs-gyakorlatokat (hangerő, hangszín, hangmagasság, dinamikai váltások), a szöveg beszédszólamokra tagolásával, a hangsúlyviszonyokkal kapcsolatos gyakorlatokat.
d) Beszédében ügyeljen a hangsúlyszabályok betartására, a helyes hanglejtésre.
e) Határozza meg a retorika fogalmát, alapvető szabályait.
f) Jellemezze a retorika alkalmazásának lehetőségeit, a beszédtechnikai önképzés jelentőségét, sajátosságait, a személyiségfejlesztés, személyiségkép (imázs) kialakításában a beszédtechnika szerepét.
2.17. feladatcsoport: Stíluselmélettel, nyelvhelyességgel kapcsolatos feladatok
a) Definiálja a stíluselméleti és nyelvhelyességi alapfogalmakat.
b) Beszédében tartsa meg az idegen nyelvi kifejezések használatának helyes mértékét.
c) Munkája során folyamatosan alkalmazza a nyelvhelyességi szabályokat.
2.18. feladatcsoport: Az általános és szakmai napi tájékozottsághoz tartozó feladatok
a) Definiálja a tájékozottságot, illetve a megfelelő általános tájékozottság fokmérőit.
b) Munkája során rendelkezzen naprakész ismeretekkel mind szakmai, mind napi közéleti-politikai téren.
2.19. feladatcsoport: Alkalmazott pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Törekedjen arra, hogy a szervezet munkatársai közös célokról hasonlóan gondolkodjanak, a hétköznapi és hivatalos megnyilatkozásaikban egységes nyelvet használjanak, mindannyian elkötelezettek legyenek a közös cél iránt, egyenként és együtt is meggyőzően képviseljék munkáltatójukat.
b) Kezelje a krízishelyzeteket, konfliktusokat.
2.20. feladatcsoport: Protokollal kapcsolatos feladatok
a) Mutassa be a protokoll történetét, az illemszabályok nemzeti differenciálódását.
b) Munkája során tartsa be a viselkedéstechnikai és kapcsolattartási szabályokat (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás stb.).
c) Alkalmazza az alkalomhoz illő öltözködés, társasági magatartás szabályait, a protokoll kellékeit (névjegy, virág, telefon, meghívó, ajándék).
2.21. feladatcsoport: Dramaturgiával kapcsolatos feladatok
a) Munkája során használja a színészi munka alapvető eszközeit.
b) Legyen tisztában a színházi és filmes dramaturgia alapfogalmaival.
c) Definiálja, és szükség szerint alkalmazza a különféle műsortípusok jellemzőit, struktúráját.
d) Építsen ki önálló image-t.
2.22. feladatcsoport: Műsorszerkesztéssel kapcsolatos feladatok
a) Sorolja fel program-összeállítás alapvető szabályait.
b) Definiálja a szerkesztés fogalmát, a beszélt és írott nyelv műfajait, a műsor szerkesztésének szabályait.
c) Állítson össze és fogadtasson el forgatókönyvet.
d) Munkáját hangolja össze a többi közreműködővel.
e) Biztosítsa a műsor (produkció) személyi és tárgyi feltételeit.
f) Értékelje az elvégzett munkát.
2.23. feladatcsoport: Technikai ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Munkájában hatékonyan alkalmazza a hangtechnika, az elektronika, a színpad és helyszíntechnika elméleti alapjait.
b) Rendeltetésszerűen kezelje, működtesse a műsorhoz szükséges eszközöket, tárgyakat, berendezéseket.
2.24. feladatcsoport: Munka- és környezetvédelmi feladatok
a) Munkája során tartsa és tartassa be az általános munka-, baleset-, és környezetvédelmi előírásokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Az ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere
A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. A következő félévet csak az kezdheti meg, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt évközi munkáéval megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félév végi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlatok elvégzéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán a III. pontban megadott feladatokat kell számon kérni olyan szinten, ahogy azt az adott pontban rögzítették.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tesztsorozat tartalmazza. A tesztsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tesztsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- társadalmi, politológiai, szociológiai, pszichológiai ismeretek,
- protokoll és etikett ismeretek,
- informatikai és technikai ismeretek.
A vizsga időtartama: 180 perc.
3.2. Gyakorlati vizsga
A vizsgázó két lehetőség közül választhat:
A) Szakdolgozatot készít,
vagy
B) Mestermunkát készít.
A) Amennyiben a jelölt szakdolgozat készítésére vállalkozik, a vizsga két részből áll.
A/1. Szakdolgozat készítése
Egy szabadon választott és a képzést szervező intézmény által előzetesen jóváhagyott produkció részletes forgatókönyvének elkészítése a forrásmunkák megjelölésével.
A forgatókönyvet a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek.
A/2. A szakdolgozat megvédése
A vizsgázónak egy professzionálisan kivitelezett előadásban röviden vázolnia kell a szakdolgozat elkészítése során alkalmazott szempontokat és eljárásokat, és meg kell indokolnia, hogy miért döntött az adott szempontok és eljárások mellett. A vizsgázónak válaszolnia kell a vizsgabizottság által, a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre. Egy-egy előadásra maximálisan 15 perc fordítható.
B) Amennyiben a jelölt mestermunkát készít, a vizsga lebonyolítása két szakaszban történik.
B/1. Mestermunka készítése
A mestermunka lényegében egy olyan videotechnikával rögzített maximum 20 perc időtartamú produkció, amely megfelelően bizonyítja, hogy a jelölt rendelkezik a moderátor munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel és képességekkel.
A jelölt a mestermunka elkészítéséhez köteles konzulenst választani a gyakorlatvezető tanárok közül. A konzulens a szinopszistól egészen a forgatókönyv megvalósításáig figyelemmel kíséri, és tanácsaival segíti a produkciót készítő vizsgázót, majd a konzulens javaslatot tesz az elkészült mestermunka érdemjegyére. Az erről készült jegyzőkönyvet és a mestermunkát tartalmazó kazettát a gyakorlati vizsga megkezdése előtt legalább 10 nappal a szakmai vizsgabizottsághoz el kell juttatni.
B/2. A mestermunka megvédése
A vizsgabizottság tagjai a gyakorlati vizsga előtt együttesen megtekintik a mestermunkákat, így védéskor már nem feltétlenül szükséges minden egyes munkát újra megtekinteni.
Amennyiben az előzetes megtekintés során a vizsgabizottság értékelése nagyban eltér a konzulens előzetes véleményétől és az általa javasolt érdemjegytől, a gyakorlati vizsgára kötelesek meghívni a konzulenst, hogy tisztázhassák a felmerült problémákat.
A mestermunka megvédése során a jelölt rövid előadásban összegzi a mestermunka elkészítéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, majd megválaszolja a bizottság részéről feltett kérdéseket. A védés során mind a jelölt, mind a bizottság bármely tagja kérheti a mestermunka újbóli megtekintését.
3.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tételsor tartalmazza. A tételsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tételsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- tömegkommunikációs ismeretek,
- műsorszerkesztési ismeretek,
- általános és napi tájékozottság.
A vizsga időtartama: 30 perc.
4. A vizsga értékelése, minősítése
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a szakdolgozat védésére, illetve a mestermunkára és annak megvédésére kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új szakdolgozat elkészítésére kötelezheti.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága
A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzés során szerzett ismeretanyag 33%-ának szakirányú felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos, intenzív levelező tagozatos képzésének keretein belül biztosított.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 103. sorszám alatt kiadott sajtótechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8409 02
2. A szakképesítés megnevezése: Sajtótechnikus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
3129 | egyéb technikusok |
2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
2616 | újságíró |
2619 | egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások |
2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője |
1344 | reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője |
1346 | műszaki tevékenységet folytató részegység vezetője |
1349 | egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői |
1417 | hírközlési kisszervezet vezetője |
3199 | egyéb műszaki ügyintézők |
4220 | számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A sajtótechnikus az országos nyomtatott sajtóban a szerkesztő (rovatszerkesztő, rovatvezető) asszisztense, illetve az újságíró (átfogó témákkal foglalkozó főmunkatárs) közvetlen segítője. A regionális nyomtatott sajtóban (fővárosi kerületi lapoknál, megyei újságoknál, városi és községi orgánumoknál, nagyvállalatok és helyi közösségek belső információs kiadványainál) szerkesztői vagy belső munkatársi (cikkírói) munkát is végezhet.
Jó a kommunikációs készsége, megfelelő a stílusérzéke és az íráskészsége, nem idegen tőle a szerkesztés sem. Ismeri a lapelőállítás hagyományos formáit, a szövegszerkesztés alapműveleteit és az elektronikus lapkészítés folyamatát. Felismeri az audiovizuális eszközök kiegészítő szerepét az újságírásban és a lapszerkesztésben.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A sajtótechnikus képzettségi szintjének megfelelően funkcionális munkát végez a nyomtatott sajtóban, az újságíró-főmunkatárs, illetve a szerkesztő-rovatvezető irányításával.
A részfeladatokat alkotó módon hajtja végre, kisebb szerkesztőségekben pedig (például a regionális nyomtatott sajtóban) folyamatos újságírói munkát és lapszerkesztést is végez. Információt gyűjt, kiegészíti és feldolgozza a megszerzett információt, illetve ha szükséges, tudósítói, riporteri, interjúkészítői munkát végez.
A szorosan vett szakmai alapismereteken túl ismeri a média közvélemény-formáló hatását, ezt a tudását a szerkesztőségi munkának alárendelve alkalmazza.
Nyomon követi az adott szerkesztőséghez kapcsolódó intézmények (nyomda, lapkiadó, lapterjesztő, kormányzati szervek, gazdasági társaságok) tevékenységét.
Kapcsolatot tart a nyomdával, a kiadóval, a terjesztővel, a reklámirodával és a potenciális hirdettetőkkel.
Figyeli, és szükség esetén dokumentálja a szerkesztőséggel kapcsolatos információkat.
Ismeri a piac- és közvélemény-kutatás lehetőségeit, és alkalmazza azokat.
Számítástechnikai és szoftverüzemeltetői ismereteinek birtokában részt vesz a kiadvány megtervezésében, tördelésében, nyomdai előkészítésében, esetenként kivitelezésében.
2. Követelmények
2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása
a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit.
b) Elemezze a társadalmi kommunikációt.
c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait.
d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció, mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait.
e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban.
f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását.
g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét.
h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat.
2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát.
b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság.
c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait.
2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit.
b) Lássa át és ismerje fel
- a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait; az alkotmányosság fogalmát; a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit,
- a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok).
c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat.
d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait.
2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait.
b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait.
2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a médiapiac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió).
b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is.
2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze
- a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott "hírközlő levelektől" a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig,
- az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat),
- a jellegzetes újság-műfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport).
b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban.
2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális; napi- és hetilap; bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit,
- az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban,
- az olvasói szokásokat (sajtókultúra),
- a sajtóelemzés alapvető kérdéseit.
b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit.
c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait.
d) Munkája során írott és verbális kommunikációjában demonstrálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, önállóan mutassa be a cikk írásának folyamatát (ötlettől a megvalósításig).
e) Készítsen az alábbi sajtóműfajokhoz kapcsolódó írásokat:
- hír,
- tudósítás,
- jegyzet,
- publicisztika,
- interjú,
- riport,
- műkritika.
2.8. feladatcsoport: Rádiós és tévés ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a médiatípusokat (helyi, regionális, országos, kontinentális, interkontinentális),
- a műsorközvetítő rendszereket (kábel, földi sugárzású adó, műholdas adás, kazettaküldő szolgálat),
- az audiovizuális PR-eszközöket (reklámfilm, spot, referenciafilm, dokumentációs film).
b) Mutassa be a közszolgálati, illetve a kereskedelmi média jellemzőit, azok műsortípusait, a műsorszerkezet, adásszerkezet formáit, valamint a tömegkommunikációs technika társadalmi szerepét (a technika hatása a tartalomra és mondanivaló megformálására).
c) Imitálja a médiumtípusok produktumait, elemezze és értékelje azok hatásmechanizmusát.
2.9. feladatcsoport: Stilisztikával és sajtónyelvvel kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a stílus fogalmát a stílus és a nyelvhasználat összefüggéseinek felhasználásával.
b) Mutassa be, és megfelelően alkalmazza a média nyelvhasználatát a hitelesség, pontosság, közérthetőség, pártatlanság követelményeinek nyelvi megvalósításával.
c) Beszédében reprezentálja a következő beszédtechnikai ismereteket:
- helyes beszédlégzés,
- kellemes beszédhang,
- beszédhibáktól mentes hangképzés,
- a szöveg értelmét szolgáló és logikailag helyes hangsúlyozás-tagolás,
- a megértést segítő beszéddallam és beszédritmus.
d) Önállóan mutasson rá:
- a jellemző stilisztikai hibákra és azok javítására (redundancia, tautológia stb.),
- hír- és tudósítás elemzésére és alkalmazására,
- a leíró elemek tudatos használatára a tudósításban és a riportban,
- az egyes retorikai alakzatok felismerésére adott szövegben, valamint alkalmazására saját szövegben,
- médiaüzenetek retorikai alapú elemzésére (hír, tudósítás, kerekasztal-beszélgetés, reklám stb.).
2.10. feladatcsoport: Jogi ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Azonosítsa a jog legalapvetőbb fogalmait és területeit, a jogalkotás folyamatát és szempontrendszereit.
b) Írja le és szakspecifikusan magyarázza meg a jogi szerződés alapfogalmait és alaptípusait, az alkotmány-, a nemzetközi, munka-, szociális és büntetőjog alapfogalmait, illetve azok vonatkozó eljárásait.
2.11. feladatcsoport: Sajtójoggal és sajtóetikával kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a tömegkommunikáció jogi vetületeit (sajtójog, telekommunikációs jog), a jogi és etikai vétségeket a sajtóban a szankcionális lehetőségekkel együtt.
b) Magyarázza meg és elemezze a hatályos sajtótörvény, médiatörvény rendelkezéseit, a sajtószabadság és a tájékoztatási szabadság fogalmát, illetve a közérdekű információ és adatvédelem kérdéseit.
2.12. feladatcsoport: A világ gazdasági és politikai földrajzával kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a világ gazdasági egyesülési folyamatát, a világ népességének alakulását és az urbanizációs folyamatot, a világ növekedési pólusait.
b) Mutassa be a főbb globális problémákat (élelmezés, energiaellátás, környezeti kérdések, észak-dél, kelet-nyugat problémája).
2.13. feladatcsoport: Gazdaságpolitikai és marketing ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a közgazdaság-tudományi alapfogalmakat és összefüggéseket és a fontosabb makroökonómiai problémákat (infláció, munkanélküliség stb.).
b) Jellemezze a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.
c) Mutassa be az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait, a piaci tényezőket, a piac szereplőit, a piaci folyamatokat.
d) Munkája során ügyeljen az alapvető számviteli, pénzügyi és adóelőírásokra.
e) Készítsen üzleti tervet, válasszon ki megfelelő működési formát.
f) Végezzen piackutatást és alapvető marketing tevékenységeket.
2.14. feladatcsoport: Általános újságírói ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Jellemezze
- a jelenkori magyar sajtót,
- a napilapok profilját és felépítését,
- a hetilapok profilját és felépítését,
- a szakmai lapok sajátosságait,
- a főbb vidéki újságokat,
- a bulvársajtó sajátosságait,
- a nonprofit szféra jellemzőit a nyomtatott sajtóban.
b) Készítsen sajtószemlét, médiaelemzést.
2.15. feladatcsoport: Közéleti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Sorolja fel a közélet szereplőit, a Kormány, a pártok, a fontosabb civil szervezetek főbb képviselőit.
b) Jellemezze a fontosabb közintézményeket (államigazgatás, egészségügy, oktatás, igazságszolgáltatás, kultúra, gazdaság, sport stb.).
2.16. feladatcsoport: A nyomtatott sajtó eszközeivel kapcsolatos feladatok
a) Készítsen szabványos kéziratot.
b) Kövesse figyelemmel a nyomda működését, a nyomtatási technikákat, a kéziratrögzítés és továbbítás technikáját, kiadványok útját a számítógéptől a nyomdáig (levilágítás, felbontás, színre bontás).
c) Végezze el a kézirat nyomdai előkészítését, korrigálását.
d) Használja rendeltetésszerűen a következő eszközöket: írógép, szövegszerkesztő, telefon, fax, fax-modem.
2.17. feladatcsoport: Személyközi kommunikációval kapcsolatos feladatok
a) Munkája során alkalmazza:
- a személyiségfejlesztés technikáit,
- az illem és etikett szabályait,
- a megjelenés tudnivalóit,
- az öltözködési szabályokat,
- a fellépés technikáját,
- a tárgyalástechnikát.
b) Ismerje fel a kommunikációs helyzeteket, viselkedjen az adott helyzethez illően.
2.18. feladatcsoport: A közhasznú információs forrásokkal kapcsolatos feladatok
a) Munkája során hatékonyan használja fel a következő forrásokat:
- Magyar Távirati Iroda,
- magán sajtóügynökségek,
- nyomtatott sajtó,
- szakirodalom,
- könyvtár,
- kézikönyvek (lexikon, szótár, Ki kicsoda?),
- levéltár,
- a köztisztviselők,
- a riportalanyok,
- az interjúalanyok,
- elektronikus sajtó,
- elektronikus adatrendszerek (Internet, szótár diszketten, CD-ROM-on hozzáférhető információk).
b) Ellenőrizze és válogassa ki az információt.
c) Használja az informátor védelmének szabályait.
2.19. feladatcsoport: Az információ feldolgozásával kapcsolatos feladatok
a) Munkája során ellenőrizze a megszerzett információt.
b) Egészítse ki a megszerzett és ellenőrzött információt.
c) A megszerzett, ellenőrzött és kiegészített információt közölhető formában rögzítse, továbbítsa.
d) Definiálja a következő fogalmakat:
- szöveges hírek,
- adatsorok,
- montázsok,
- háttéranyag,
- életrajz,
- kronológia.
2.20. feladatcsoport: Alapvető számítástechnikai ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Mutassa be a számítógép fejlődését.
b) Definiálja a hardver és a szoftver fogalmát.
c) Válassza ki adott feladat elvégzésére alkalmas hardver és szoftver konfigurációt.
d) Munkája során alkalmazza a következő alapismereteket:
- tipográfiai alapismeretek (a betűk és a képek használata),
- az elektronikus újságkészítés munkafázisai,
- a képszerkesztés tudnivalói.
e) Munkája során használja a következő szoftvereket:
- operációs rendszerek (karakteres és grafikus környezetben),
- fájlkezelő programok (karakteres és grafikus környezetben),
- szövegszerkesztők (WYSIWYG),
- táblázatkezelők,
- képszerkesztő, fotóretusáló programok,
- kiadványszerkesztők.
f) Munkájában alkalmazza a korszerű adathordozókat.
g) Munkája során hatékonyan használja az Internet nyújtotta lehetőségeket:
- e-mail,
- Word Wide Web,
- FTP,
- keresőmotorok,
h) Kezeljen egy korszerű html-szerkesztőt, készítsen home-page-t.
2.21. feladatcsoport: Reklám és hirdetésszervezéssel kapcsolatos feladatok
a) Jellemezze az alapvető közvélemény-kutató technikákat (kérdőív-szerkesztés, mintavétel, telefonos kérdezés).
b) Sorolja fel a legismertebb közvélemény-kutató cégeket, a hirdetési stratégiákat, a főbb hirdetéstípusokat, a főbb hirdetőtípusokat, a legjelentősebb hazai hirdetőket.
c) Gyűjtsön adatokat az egyes társadalmi rétegek lapolvasási szokásairól.
d) Határozza meg a reklámcélokat, a hirdetéssel, reklámmal megcélozni kívánt társadalmi csoportokat.
e) Működjön közre:
- a pályáztatási feltételek meghatározásában,
- a pályázat kiírásában,
- az ajánlatok értékelésében,
- a gazdaságossági számításokban.
f) Jellemezze a reklám hatásvizsgálati módszereit, a reklám hatékonyságának kritériumait.
2.22. feladatcsoport: Vezetői, illetve beosztotti készség- és képességfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazások
Jellemezze a vezetési típusokat (tudományos, bürokratikus, kvantitatív, vállalati kultúrán alapuló stb.), a főbb vezetéselméleti irányzatokat, a vezetői típusokat, a menedzseri hatalom forrásait (legitimáció, kényszerítés, szakértői, személyes), a beosztási típusokat, a beosztotti típusokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Az ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere
A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. A következő félévet csak az kezdheti meg, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt évközi munkáéval megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félév végi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlatok elvégzéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán a III. pontban megadott feladatokat kell számon kérni olyan szinten, ahogy azt az adott pontban rögzítették.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tesztsorozat tartalmazza. A tesztsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tesztsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- társadalmi, politológiai, szociológiai alapismeretek,
- sajtó- és médiatörténeti alapismeretek,
- informatikai alapismeretek.
A vizsga időtartama: 180 perc.
3.2. Gyakorlati vizsga
A) Szakdolgozat készítése
A jelölt a képzés utolsó szemeszterében, gyakorlatvezető irányításával szakdolgozatot készít. Szakdolgozatot az alábbi három témakör egyikéből lehet készíteni:
- egy országos lap bemutatása,
- egy regionális újság bemutatása,
- egy réteglap bemutatása.
A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben - szükség szerint - táblázatok, ábrák is szerepelhetnek. A dolgozat terjedelme - a mellékletek nélkül - 20-40 oldal.
A dolgozat leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.
A dolgozatot két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.
B) A szakdolgozat megvédése
A vizsgázónak egy professzionálisan kivitelezett előadásban röviden vázolnia kell a szakdolgozat elkészítése során alkalmazott szempontokat és eljárásokat, és meg kell indokolnia, hogy miért döntött az adott szempontok és eljárások mellett. A vizsgázónak válaszolnia kell a vizsgabizottság által, a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre. Egy-egy előadásra maximálisan 15 perc fordítható.
3.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tételsor tartalmazza. A tételsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tételsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- tömegkommunikációs ismeretek,
- általános újságírói ismeretek,
- marketing, reklám alapismeretek.
A vizsga időtartama: 30 perc.
4. A vizsga értékelése, minősítése
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a szakdolgozat védésére kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új szakdolgozat elkészítésére kötelezheti.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága
A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzés során szerzett ismeretanyag 33%-ának szakirányú felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos, intenzív levelező tagozatos képzésének keretein belül biztosított.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 104. sorszám alatt kiadott sportkommunikátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8409 03
2. A szakképesítés megnevezése: Sportkommunikátor
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
2616 | újságíró |
2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
2619 | egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások |
2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | megnevezése |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője |
1341 | marketingtevékenységet folytató részegység vezetője |
1339 | egyéb termelő-, szolgáltatási tevékenységet folytató részegységek vezetői |
1344 | reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője |
1417 | hírközlési kisszervezet vezetője |
1425 | kulturális szolgáltatási kisegység vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) |
2614 | kulturális szervező |
2615 | könyv- és lapkiadó szerkesztője |
2617 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő |
3713 | kulturális szervező munkatárs |
3714 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs |
3715 | könyv- és lapkiadó szerkesztő munkatárs |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások |
4291 | ügyféltájékoztató |
5349 | egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A sportkommunikátor sportra szakosodott médiamenedzser, aki a legkülönbözőbb intézmények, szervezetek szakembereként helyi regionális vagy országos szinten szervezi az állampolgárok sporttevékenységét, és ehhez a média segítségével nyilvánosságot teremt, illetve anyagi hátteret biztosít.
A sportkommunikátor a kultúrának azzal a szeletével foglalkozik behatóan, amely magába foglalja a versenysportot, kiemelten is az olimpiai sportágakat és magát az olimpiai mozgalmat, továbbá a tömegsportot, a sporttal foglalkozó állami, társadalmi és önkormányzati szerveket, illetve az irányításuk alá tartozó egyesületeket és klubokat, valamint a szabadidősportot, beleértve az állampolgárok rekreációs tevékenységét is.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A sportkommunikátor figyelemmel kíséri a sportvilágban végbemenő folyamatokat, az egészséges életmóddal kapcsolatos kezdeményezéseket, a tudományos, különösen orvosi téren elért olyan eredményeket, amelyek ismeretében népszerűsíti a sportot.
Mind a nyomtatott, mind az elektronikus médiában kamatoztathatja tudását: szakújságíróként, szerkesztőként, moderátorként, riporterként stb.
Mind az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a legkülönbözőbb szintű oktatási intézményekben, civil szerveződésekben, klubokban és egyesületekben hivatásszerűen foglalkozik a különböző generációhoz tartozó állampolgárok sporttevékenységével. (Versenysporttól az otthon végzett rekreációig).
Különböző szintű sporteseményeket, hazai és nemzetközi szintű bajnokságokat szervez, illetve közreműködik azok szervezésében.
Különféle sporteseményeken (hazaitól egészen a világversenyekig) sajtóirodát állít fel és működtet, gondoskodik az információáramlásról a megfelelő kiadványok és kommünikék megszerkesztéséről, kiadásáról és forgalmazásáról.
2. Követelmények
2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása
a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit.
b) Elemezze a társadalmi kommunikációt.
c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait.
d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait.
e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban.
f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását.
g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét.
h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat.
2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát.
b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság.
c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait.
2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit.
b) Lássa át és ismerje fel
- a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait; az alkotmányosság fogalmát; a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit,
- a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok).
c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat.
d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait.
2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait.
b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait.
2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a médiapiac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió).
b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is.
2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze
- a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott "hírközlő levelektől" a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig,
- az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat),
- a jellegzetes újságműfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport).
b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban.
2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális; napi- és hetilap; bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit,
- az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban,
- az olvasói szokásokat (sajtókultúra),
- a sajtóelemzés alapvető kérdéseit.
b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit.
c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait.
d) Munkája során írott és verbális kommunikációjában demonstrálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, önállóan mutassa be a cikk írásának folyamatát (ötlettől a megvalósításig).
e) Készítsen az alábbi sajtóműfajokhoz kapcsolódó írásokat:
- hír,
- tudósítás,
- jegyzet,
- publicisztika,
- interjú,
- riport,
- műkritika.
2.8. feladatcsoport: Rádiós és tévés ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Írja le és jellemezze
- a médiatípusokat (helyi, regionális, országos, kontinentális, interkontinentális),
- a műsorközvetítő rendszereket (kábel, földi sugárzású adó, műholdas adás, kazettaküldő szolgálat),
- az audiovizuális PR-eszközöket (reklámfilm, spot, referenciafilm, dokumentációs film).
b) Mutassa be a közszolgálati, illetve a kereskedelmi média jellemzőit, azok műsortípusait, a műsorszerkezet, adásszerkezet formáit, valamint a tömegkommunikációs technika társadalmi szerepét (a technika hatása a tartalomra és mondanivaló megformálására).
c) Imitálja a médiumtípusok produktumait, elemezze és értékelje azok hatásmechanizmusát.
2.9. feladatcsoport: Stilisztikával és sajtónyelvvel kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a stílus fogalmát a stílus és a nyelvhasználat összefüggéseinek felhasználásával.
b) Mutassa be, és megfelelően alkalmazza a média nyelvhasználatát a hitelesség, pontosság, közérthetőség, pártatlanság követelményeinek nyelvi megvalósításával.
c) Beszédében reprezentálja a következő beszédtechnikai ismereteket:
- helyes beszédlégzés,
- kellemes beszédhang,
- beszédhibáktól mentes hangképzés,
- a szöveg értelmét szolgáló és logikailag helyes hangsúlyozás-tagolás,
- a megértést segítő beszéddallam és beszédritmus.
d) Önállóan mutasson rá
- a jellemző stilisztikai hibákra és azok javítására (redundancia, tautológia stb.),
- hír- és tudósítás elemzésére és alkalmazására,
- a leíróelemek tudatos használatára a tudósításban és a riportban,
- az egyes retorikai alakzatok felismerésére adott szövegben, valamint alkalmazására saját szövegben,
- médiaüzenetek retorikai alapú elemzésére (hír, tudósítás, kerekasztal-beszélgetés, reklám stb.).
2.10. feladatcsoport: Jogi ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Azonosítsa a jog legalapvetőbb fogalmait és területeit, a jogalkotás folyamatát és szempontrendszereit.
b) Írja le és szakspecifikusan magyarázza meg a jogi szerződés alapfogalmait és alaptípusait, alkotmány-, a nemzetközi-, munka-, szociális és büntetőjog alapfogalmait, illetve azok vonatkozó eljárásait.
2.11. feladatcsoport: Sajtójoggal és sajtóetikával kapcsolatos alkalmazások
a) Jelölje meg a tömegkommunikáció jogi vetületeit (sajtójog, telekommunikációs jog), a jogi és etikai vétségeket a sajtóban a szankcionális lehetőségekkel együtt.
b) Magyarázza meg és elemezze a hatályos sajtótörvény, médiatörvény rendelkezéseit, a sajtószabadság és a tájékoztatási szabadság fogalmát, illetve a közérdekű információ és adatvédelem kérdéseit.
2.12. feladatcsoport: A világ gazdasági és politikai földrajzával kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a világ gazdasági egyesülési folyamatát, a világ népességének alakulását és az urbanizációs folyamatot, a világ növekedési pólusait.
b) Mutassa be a főbb globális problémákat (élelmezés, energiaellátás, környezeti kérdések, észak-dél, kelet-nyugat problémája).
2.13. feladatcsoport:
Gazdaságpolitikai és marketing ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Definiálja a közgazdaság-tudományi alapfogalmakat és összefüggéseket és a fontosabb makroökonómiai problémákat (infláció, munkanélküliség stb.).
b) Jellemezze a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.
c) Mutassa be az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait, a piaci tényezőket, a piac szereplőit, a piaci folyamatokat.
d) Munkája során ügyeljen az alapvető számviteli, pénzügyi és adóelőírásokra.
e) Készítsen üzleti tervet, válasszon ki megfelelő működési formát.
f) Végezzen piackutatást és alapvető marketing tevékenységeket.
2.14. feladatcsoport:
Sportelmélettel, -szervezéssel, -menedzseléssel kapcsolatos alkalmazások és feladatok
a) Jellemezze a sport szerepének, helyének, szervezeteinek, intézményeinek változásait a különböző értékrendszerekben.
b) Sorolja fel az anomáliákat a sportban.
c) Jellemezze a sport társadalmi presztizsét, a sport jogi kereteit.
d) Vázolja fel a magyar sport jelenét és közeljövőjét, a fejlődés, fejlesztés lehetséges irányait, koncepcióit, a karrier lehetőségeket a sportban.
e) Definiálja a közterheket a sportban, a sportszervezeti formákat, a szervezetek típusait, a szervezeti folyamatokat.
f) Jellemezze az élsport és a nemzettudat kapcsolatát, a testnevelés és a sport szerepét az oktatási intézményekben, a katonai kiképzésben, a szabadidő eltöltésében.
g) Értékelje a sportot mint művészi teljesítményt, tömegkulturális jelenséget.
h) Jellemezze a sport és a szórakoztatóipar kapcsolatát.
i) Jellemezze a magyar lakosság testi és lelki egészségi állapotát, a sport és a rekreáció kapcsolatát, a tömegsport fontosságát a lakosság egészségének megőrzésében.
j) Sorolja fel az élsporttal kapcsolatban felmerülő legalapvetőbb egészségügyi problémákat (edzési módszerek, dopping stb.)
k) Sorolja fel a sportáru, a sportpiac jellemzőit, a pénzszerzési lehetőségeket.
l) Jellemezze a sportmarketing alapjait.
m) Ismerje fel az eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó üzleti lehetőségeket (idegenforgalom, reklám, szponzorálás).
n) Szervezze meg a sportvállalkozást.
o) Tárja fel és aknázza ki a pénzszerzési lehetőségeket.
p) Készítsen pályázatokat, ajánlatokat a sportüzlet sikerre vitelére.
2.15. feladatcsoport:
Vezetői, illetve beosztotti készség- és képességfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze a vezetési típusokat (tudományos, bürokratikus, kvantitatív, vállalati kultúrán alapuló stb.), a főbb vezetéselméleti irányzatokat, a vezetői típusokat, a menedzseri hatalom forrásait (legitimáció, kényszerítés, szakértői, személyes), a beosztási típusokat, a beosztotti típusokat.
b) Alkalmazza személyközi kommunikációjában a sikeres menedzser, vezető, beosztott jellemzőit.
2.16. feladatcsoport: A sportkommentátori munkával kapcsolatos feladatok
a) Munkájában alkalmazza a rádiós és televíziós sportkommentátori munka speciális szakmai követelményeit.
b) Definiálja az olimpiai sportágak szabályait.
c) Jellemezze a sport nemzetközi és hazai szervezeteit, intézményeit (NOB, ANOC, AENOC, nemzetközi sportági sportszövetségek, AGFIS, FISU, FIMS, ICSPE, AIPS, UNESCO sportminiszteri értekezlete, Európai Sporttanács, Európai Sportkonferencia, ENGSO, nyári és téli olimpiai játékok, világ, kontinentális és regionális versenyek, MOB, sportági szakszövetségek, Magyar Sportszövetség, SOSZ, MSZSSZ, MTTOSZ, MTSZ, MDSZ, EFSSZ, OTSH, tanárképző intézmények, OSEI, OTST, MST, közalapítványok).
d) Kövesse nyomon a sportélet nemzetközi és hazai szereplőit.
2.17. feladatcsoport:
Általános újságírói ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások
a) Jellemezze
- a jelenkori magyar sajtót,
- napilapok profilját és felépítését,
- a hetilapok profilját és felépítését,
- a szakmai lapok sajátosságait,
- a főbb vidéki újságokat,
- a bulvársajtó sajátosságait,
- a nonprofit szféra jellemzőit a nyomtatott sajtóban.
b) Készítsen sajtószemlét, médiaelemzést.
2.18. feladatcsoport: A nyomtatott sajtó eszközeivel kapcsolatos feladatok
a) Készítsen szabványos kéziratot.
b) Kövesse figyelemmel a nyomda működését, a nyomtatási technikákat, a kéziratrögzítés és továbbítás technikáját, a kiadványok útját a számítógéptől a nyomdáig (levilágítás, felbontás, színre bontás).
c) Végezze el a kézirat nyomdai előkészítését, korrigálását.
d) Használja rendeltetésszerűen a következő eszközöket: írógép, szövegszerkesztő, telefon, fax, fax-modem.
2.19. feladatcsoport: Személyközi kommunikációval kapcsolatos feladatok
a) Munkája során alkalmazza:
- a személyiségfejlesztés technikáit,
- az illem és etikett szabályait,
- a megjelenés tudnivalóit,
- az öltözködési szabályokat,
- a fellépés technikáját,
- a tárgyalástechnikát.
2.20. feladatcsoport: A közhasznú információs forrásokkal kapcsolatos feladatok
a) Munkája során hatékonyan használja fel a következő forrásokat:
- Magyar Távirati Iroda,
- magán sajtóügynökségek,
- nyomtatott sajtó,
- szakirodalom,
- könyvtár,
- kézikönyvek (lexikon, szótár, Ki kicsoda?),
- levéltár,
- a köztisztviselők,
- a riportalanyok,
- az interjúalanyok,
- elektronikus sajtó,
- elektronikus adatrendszerek (Internet, szótár diszketten, CD-ROM-on hozzáférhető információk).
b) Ellenőrizze és válogassa ki az információt.
c) Használja az informátor védelmének szabályait.
2.21. feladatcsoport: Alapvető számítástechnikai ismeretekkel kapcsolatos feladatok
a) Ismerje a számítógép fejlődését.
b) Definiálja a hardver és a szoftver fogalmát.
c) Válassza ki az adott feladat elvégzésére alkalmas hardver és szoftver konfigurációt.
d) Munkája során alkalmazza a következő alapismereteket:
- tipográfiai alapismeretek (a betűk és a képek használata),
- az elektronikus újságkészítés munkafázisai,
- a képszerkesztés tudnivalói.
e) Munkája során használja a következő szoftvereket:
- operációs rendszerek (karakteres és grafikus környezetben),
- fájlkezelő programok (karakteres és grafikus környezetben),
- szövegszerkesztők (WYSIWYG),
- táblázatkezelők,
- képszerkesztő, fotóretusáló-programok,
- kiadványszerkesztők.
f) Munkájában alkalmazza a korszerű adathordozókat.
g) Munkája során hatékonyan használja az Internet nyújtotta lehetőségeket:
- e-mail,
- Word Wide Web,
- FTP,
- keresőmotorok.
h) Kezeljen egy korszerű html-szerkesztőt, készítsen home-page-t.
2.22. feladatcsoport: Laptervezési, tördelési, képszerkesztési ismeretekkel, a kézirat nyomdai előkészítésével kapcsolatos feladatok
a) Használja hatékonyan a nyomdatechnikai ismereteit, a tipográfia és laptervezés alapfogalmait, a tipometria alapfogalmait, a korrigálás, a korrektúra szabályait, a látványtervezés fogalmát, alkotóelemeit és eszközeit.
b) Használja ki az illusztráció jelentőségét a laptervezésben.
c) Alkalmazza a technikai képszerkesztés alapfogalmait, a szöveg és kép összefüggéseit, az illusztrálás szabályait, az anyagelrendezési formákat, az értékrend és a tördelés összefüggéseit, az értékrend vizuális kifejezésének tipográfiai lehetőségeit.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Az ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere
A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. A következő félévet csak az kezdheti meg, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt évközi munkáéval megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félév végi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlatok elvégzéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán a III. pontban megadott feladatokat kell számon kérni olyan szinten, ahogy azt az adott pontban rögzítették.
3. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tesztsorozat tartalmazza. A tesztsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tesztsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- társadalmi, politológiai, szociológiai alapismeretek,
- sajtó- és médiatörténeti alapismeretek,
- informatikai alapismeretek.
A vizsga időtartama: 180 perc.
3.2. Gyakorlati vizsga
A) Szakdolgozat készítése
A jelölt a képzés utolsó szemeszterében, gyakorlatvezető irányításával szakdolgozatot készít. Szakdolgozatot az alábbi három téma egyikéből lehet készíteni:
- egy sportegyesület, -szakosztály bemutatása,
- egy sportág bemutatása,
- egy neves sportoló, illetve csapat bemutatása.
A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben - szükség szerint - táblázatok, ábrák is szerepelhetnek. A dolgozat terjedelme - a mellékletek nélkül - 20-40 oldal.
A dolgozat leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.
A dolgozatot két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.
B) A szakdolgozat megvédése
A vizsgázónak egy professzionálisan kivitelezett előadásban röviden vázolnia kell a szakdolgozat elkészítése során alkalmazott szempontokat és eljárásokat, és meg kell indokolnia, hogy miért döntött az adott szempontok és eljárások mellett. A vizsgázónak válaszolnia kell a vizsgabizottság által, a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre. Egy-egy előadásra maximálisan 15 perc fordítható.
3.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tételsor tartalmazza. A tételsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tételsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- tömegkommunikációs ismeretek,
- általános újságírói ismeretek,
- marketing, reklám alapismeretek.
A vizsga időtartama: 30 perc.
4. A vizsga értékelése, minősítése
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a szakdolgozat védésére kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új szakdolgozat elkészítésére kötelezheti.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága
A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzés során szerzett ismeretanyag 33%-ának szakirányú felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos, intenzív levelező tagozatos képzésének keretein belül biztosított.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 105. sorszám alatt kiadott jogi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[70]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 106. sorszám alatt kiadott titkárságvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[71]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 107. sorszám alatt kiadott beszédíró gyorsíró szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[72]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 108. sorszám alatt kiadott gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[73]
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[74]
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1499 02
2. A szakképesítés megnevezése: Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3412
4. Szakképzési évfolyamok száma: 1
5. Képzési idő, maximális óraszám:
6. Elmélet aránya: 60%
7. Gyakorlat aránya: 40%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga: -
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR szám | FEOR megnevezése |
3412 | Gyermek- és ifjúsági felügyelő |
3413 | Pedagógusasszisztens |
3419 | Egyéb pedagógusok |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyermek- és ifjúsági felügyelő a nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő, a pedagógus, a gyógypedagógus segítőtársa a bentlakásos, valamint napi bejárásos gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és oktatási-nevelési intézményekben. A pedagógussal/nevelővel közösen elvégzett tervezőmunka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, a gondozási és napirendi feladatok, valamint a szünidei munka irányítását, a háztartásvezetéssel kapcsolatos feladatait, illetve tanulássegítő tevékenységét.
Segíti a gyermek szociális integrációját, részt vesz az egyéni képességek fejlesztésében, a közösségek szervezésében, irányításában, tevékenyen közreműködik a gyermekek és ifjak nevelésében, szocializációjában.
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:
1. Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének tervezésében, szervezésében, irányításában.
2. Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába.
3. A nevelő irányítása alapján eredményesen közreműködik a tanulási és képességfejlesztő tevékenységek hatékony megvalósításában. Részt vesz a gyermekotthonban folyó tanulási folyamat szervezésében, irányításában.
4. Részt vesz a gondozási, egészségügyi tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában.
5. Közreműködik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában.
6. Részt vesz a gazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátásában.
7. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt.
8. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában.
9. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
10. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.
11. A munkavégzéshez szükséges szakmai és önismeret.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
Azonosító szám | Megnevezés |
52 1499 03 | Pedagógiai asszisztens |
54 1499 01 | Gyógypedagógiai asszisztens |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. feladatcsoport
Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében; szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének tervezésében, szervezésében, irányításában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- a nevelő irányítása mellett a befogadás alaki feltételeinek, és szükség szerint az értesítési kötelezettségeknek eleget tenni,
- a nevelő irányításával a befogadással kapcsolatos adminisztratív, szervezési, tájékoztatási feladatokat elvégezni,
- átérezni az újonnan bekerült gyermek fájdalmát, "veszteségét", magányosságát és "talajtalanságát", a családtól való elszakadás negatív élményének feldolgozásában segítséget nyújtani,
- egyéni beszélgetést folytatni kompetenciahatárainak és a szakma etikai szabályainak betartásával,
- a gyermek mielőbbi megismerésére, szokásainak, viselkedésének megfigyelésére (étkezés, játék, kapcsolatteremtés stb.),
- a gyerek biztonságérzetének kialakítása érdekében tevékenykedni,
- hozzájárulni a gyermek félelmeinek, szorongásainak oldásához,
- minél előbb bevonni az új gyermeket a csoport tevékenységébe,
- ellenőrizni az előírásnak megfelelő ruházat meglétét, erről vezetni a szükséges nyilvántartásokat, illetve részt venni a hiányzó ruhaneműk pótlásában;
- javaslatával segíteni a nevelőt a gondozott gyermekek zsebpénzének odaítélésénél,
- segítséget nyújtani a képezhetetlen tanköteles korú gyermek zsebpénzének személyre szóló felhasználásában,
- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- munkája során a szülői jogok figyelembevételével eljárni,
- a szülőkkel megfelelő kapcsolat kialakítására és a hatékony együttműködésre,
- a szülőt problémájával megfelelő szakemberhez irányítani,
- segítő, tisztázó beszélgetések folytatására és tanácsadásra,
- megteremteni a gyermekek részére azt a személyi, fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt légkört, amelyben lehetőség van a gyermek korának megfelelő tevékenységekre, a játékra, tanulásra, pihenésre,
- megfelelő szervezőkészséggel és ösztönzéssel biztosítani a napirendben és a különböző tevékenységekben a pihenés, szórakozás és a munka helyes egyensúlyát.
2. feladatcsoport
Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- olyan pozitív értékeket, normákat, viselkedési mintákat közvetíteni, amely hozzájárulhat a fiatalok magatartásának korrekciójához, a szocializációs zavarok enyhítéséhez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez,
- elősegíteni a gyermekek szocializációját,
- közreműködik a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- a gyakorlati munkában a módszerek, eszközök kiválasztására, az egyéni és különleges bánásmód hatékony alkalmazására,
- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet betölteni,
- megkülönböztetni a leggyakoribb magatartási problémákat,
- elősegíteni a gyermek- és ifjúsági közösségek kialakulását, fejlesztését,
- a csoport, a közösség hagyományrendszerének alakítására, formálására,
- az erkölcsi szokások és értékek elfogadtatására, az akarati élet alakítására,
- deviancia kialakulási folyamatát értelmezni, az érzelmi zavaroknak és a környezeti tényezőknek a szerepét felmérni,
- nevelési problémák, konfliktusok kompetenciájának megfelelő szintű kezelésére,
- a gyermek sajátosságainak figyelembevételével a különböző magatartásformák és következményeik értelmezésére, hatékony eljárás alkalmazására, a társas magatartásformák megítélésére,
- az elismerés és elmarasztalás módszerének alkalmazására,
- alkalmazni a magatartási problémák kezeléséhez a tényfeltáró beszélgetés, a megnyugtatás, a megértés és elfogadás módszereit,
- a pedagógus, nevelő segítőjeként önálló munkavégzésre, a különféle tevékenységek szervezésére, vezetésére,
- segíteni a gyermekeket a kudarcok feldolgozásában,
- felismerni az egyes életkori szakaszok jellemzőit,
- a gyermeki személyiség megismerésére, illetve ebben a folyamatban a pedagógus, nevelő segítségére lenni,
- a nevelő segítségével a legegyszerűbb személyiségfeltáró módszerek alkalmazására és az eredmények feldolgozására,
- a fogyatékosságra és az eltérő magatartásra nevelési problémákra utaló jelek felismerésére,
- a szükséges rehabilitációs munka elősegítésére,
- gyógypedagógus irányítása mellett a fogyatékosok nevelésébe bekapcsolódni,
- az egyéni gondozási-nevelési tervek megvalósításában aktívan részt venni,
- a szakember segítőjeként fejlesztőpedagógiai módszereket alkalmazni:
3. feladatcsoport
A nevelő irányítása alapján eredményesen közreműködik a tanulási és képességfejlesztő tevékenységek hatékony megvalósításában. Részt vesz a gyermekotthonban folyó tanulási folyamat szervezésében, irányításában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a tanítási-tanulási folyamat törvényszerűségeinek, módszereinek és eszközeinek a gyakorlatban történő alkotó alkalmazására,
- az iskola és a tanórán kívüli ismeretszerzés, a tanulás lehetőségeinek kreatív felhasználására, készség- és képességfejlesztésre, egyéni segítségnyújtásra, gyakoroltatásra (olvasás, diktálás, számolás, helyesírás stb.),
- a gyógypedagógus irányítása mellett a fogyatékosok fejlesztésében részt venni,
- biztosítani a nyugodt feltételeket a tanuláshoz.
4. feladatcsoport
Részt vesz a gondozási, egészségügyi tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- segíteni a gyermek higiéniai szokásainak kialakítását, gyakorlatát, illetve később e szokások megszilárdítását,
- a leggyakrabban előforduló sérülések ellátására, elsősegélynyújtásra, baleset megelőzésre,
- betegségek tüneteinek felismerésére, beteg gyermek ápolására - lázas állapot konstatálása méréssel, és lázcsillapító beadás, a bőrön történő elváltozások, kiütések, illetve a normális fiziológiás és mentális állapottól való eltérés észlelése, ezek jelzése a nevelő és az orvos felé, és az általuk meghatározott ápolási teendők ellátására,
- felvilágosító, prevenciós programok szervezésében, megvalósításában részt venni,
- baleset, betegség esetén önállóan, az azonnali szakszerű intézkedést megtenni, vagy megfelelő szakemberhez fordulni,
- ellátni a gyermek életkorához, egészségi állapotához kapcsolódó gondozási feladatokat, kielégíteni speciális gondozási szükségleteket, például éjszakai gondozási teendők ellátása,
- bevonni a gyermekeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően a gondozási feladatok ellátásába, illetve elősegíteni az életkornak megfelelő önellátás kialakítását,
- figyelembe venni az életkornak és évszakoknak megfelelő ruházat és az egészséges fejlődéshez szükséges táplálék biztosítását, illetve a gondozottak ízlését ennek megfelelően befolyásolni,
- folyamatos gondozási feladatok ellátására (köröm, haj, ruházat, ágynemű, személyes környezet gondozása),
- az intézmény napi- és szokásrendjének kialakítására, betartására és betartatására,
- az egészséges táplálkozási, öltözködési és tisztálkodási szokások alakítására,
- a kábítószerek tünetei felismerésére,
- az orvos által előírt gyógyszerek pontos adagolására, a szükséges terápia betartására, például cukorbetegség, lisztérzékenység,
- speciális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek megfelelő táplálására, például lisztérzékenység, cukorbetegség stb.,
- segítséget nyújtani a gyógyászati segédeszközök használatában és tisztán tartásában,
- hatékonyan közreműködni a környezetvédelmi és környezetgondozási munkák szervezésében, irányításában, s ebbe bevonni a gyermekeket/fiatalokat,
- felismerni a környezetszennyezés forrásait, illetve a szennyezés elkerülésének módjait,
- környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív szemlélet formálására.
5. feladatcsoport
Közreműködni a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a szabadidő fogalmának helyes értelmezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a gyerekeket,
- segíteni a pedagógust, a nevelőt a szabadidős, kulturális, sport- és egészségügyi programok lebonyolításában,
- tervezni illetve önállóan vezetni a különböző szabadidős tevékenységeket,
- az egyén és a csoport életkorát jellemző sajátosságainak figyelembevételével a szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására,
- szabadidős technikák kreatív alkalmazására,
- a játék feltételeinek biztosítására, az egyes életkorokra jellemző játékok tanítására, irányítására, vezetésére, a szabálytudat fejlesztésére,
- különféle természetes és mesterséges anyagok (papír, textil, agyag, fa, falevél, kavics, gyöngy, fonal stb.) felhasználásával és különféle képzőművészeti technikai eljárások alkalmazásával terem díszítése, játékok; bábok, dramatizáláshoz szükséges kellékek és ajándékok készítésére,
- az ünnepélyek, a megemlékezések, a különféle műsorok szervezésére, hagyományok ápolására,
- a pedagógus, a nevelő segítőtársaként tematikus csoportfoglalkozások, csoportos irodalom vagy művészeti foglalkozások, kreatív és terápiás célzatú foglalkozások során közreműködni,
- a környezetükben található közművelődési intézményekkel kapcsolat kialakítására, a programokba való bekapcsolódás megszervezésére,
- hatékonyan közreműködni az otthonokat/intézményeket érintő események rendezésében, levezetésében,
- családias jellegű programok szervezését lebonyolítani (pl. karácsony, húsvét, születésnap stb.), illetve személyre szóló ajándékok készítésére.
6. feladatcsoport
Részt vesz a gazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezni és végezni,
- a gondozott gyermekek számára olyan praktikus, háztartásvezetési ismereteket nyújtani, amelyekkel az önálló életkezdést, életvezetést segítheti elő,
- munkavégzésében mintául szolgálni a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatában, állagmegóvásában,
- ismeretek nyújtására az ésszerű takarékosságról, az anyagok célszerű és hasznos újrafelhasználásáról,
- az átadott pénzeszközök felhasználásának megtervezésére, a felhasználás során a pénzügyi szabályok betartására, a megfelelő dokumentálásra,
- háztartási feladatok szervezésére,
- a közegészségügyi előírások betartására,
- az életkor szükségleteinek megfelelő étrend összeállítására; elkészítésére,
- étkezési szokások alakítására,
- az otthon környezetének alakítására (takarítás, ápolás),
- a mosási és egyszerűbb javítási (varrás), díszítési műveletek elvégzésére,
- az élelmiszerek egészségügyi előírásoknak megfelelő tárolására,
- a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek előírásoknak megfelelő tárolására, elzárására,
- a balesetek megelőzése érdekében háztartási gépeket előírás szerint használni, kezeltetni (pl. vasaló, kenyérpirító, mosógép stb.) és erre a gondozottakat megtanítani,
- a munka-, tűz- és balesetmegelőző előírásokra vonatkozó szabályokat betartani és betartatni.
7. feladatcsoport
Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- szóbeli, írásos és képi közlés alkalmával, valamint magatartásában és megjelenésében példát mutatni a gyermekek előtt,
- áttekinteni a gyermekvédelmi munka összefüggéseit, a tevékenység fontosságát a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és az inadaptált gyermek további életútja szempontjából,
- az intézményhez kapcsolódó szakmai szervezetek, intézmények munkáját megismerni, azok tevékenységét integrálni,
- meghatározni az azonosságokat és különbözőségeket a szabályok, szakmai normák, az ellátás és teljes körű ellátás fogalomkeretén belül,
- a szülői jogok és kötelességek ismeretében a szülővel való együttműködésre;
- a családot segítő személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel való együttműködésre,
- együttműködni a fiatalok utógondozójával, hivatásos pártfogójával,
- biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését,
- a munkájához szükséges jogi fogalmak használatára és értelmezésére (gyámság, eseti gondnok, szülői felügyeleti jog).
8. feladatcsoport
Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- megismerni az intézmény(ek) alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit,
- munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott alapelvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végezni,
- megismerni a gyermekek, fiatalok, családok személyi dokumentációját, a bennük levő információkat, és azokat elemző, tervező munkájában hasznosítani,
- saját tevékenységének tervét elkészíteni, az ellátottakra vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésben közreműködni,
- szakszerűen rögzíteni munkája kapcsán a gyermekek fejlődésében bekövetkezett változásokat, az esetleges elakadási, visszaesési periódusokat, annak vélhető okait, segítő tevékenységének eredményeit,
- az eseményeket a tartalmi, formai követelmények figyelembevételével eseménynaplóban, jegyzőkönyvben, jelentésben rögzíteni,
- foglalkozási tervet, egyszerűbb forgatókönyvet elkészíteni,
- segíteni a nevelőt az adminisztrációs munkák elvégzésében,
- igény szerint önállóan egyéb adminisztrációs feladatokat is ellátni,
- engedély nélküli eltávozás esetén a szükséges intézkedések megtételére,
- a rendszeresített dokumentumok helyes, pontos használatára,
- a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásának elszámolására.
9. feladatcsoport
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- a rábízott adatokat, információkat bizalmasan kezelje, a titoktartás kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme érdekében,
- tartsa tiszteletben a gyermekek/ifjak személyiségének meglévő értékeit, jogait,
- tudjon szakmai teamben dolgozni, és a team tagjaként esetközpontú konzultáción részt venni,
- ismerje és tartsa be az illetékessége határait,
- munkáját a vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával előítélet-mentesen végezni.
10. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- ismerje és alkalmazza a társas érintkezés szabályait,
- ismerje a közvetlen emberi kommunikáció folyamatát,
- tudja értelmezni és tolerálni a gyermekek/ifjak sajátos kommunikációs jelzéseit,
- ismerje saját kommunikációjának hatékony eszközeit, esetleges gyengeségeit,
- tudja értelmezni a konfliktusokat,
- alkalmazza a konfliktuskezelés és meggyőzés technikáit, módszereit;
- megfelelően értelmezni a metakommunikációs és kommunikációs jelzéseket,
- az esetleges megértési problémák figyelembevételével kommunikálni (gondozott gyermekével, annak vérszerinti családjával),
- az egyedi probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközök megtalálására;
- saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthető érvelésre, vegye figyelembe mások szakmai indokait, legyen képes kulturáltan megvitatni azt,
- a fogyatékosok kommunikációs jelzésének megértésére,
- egyszerű kommunikációs játékok vezetésére,
- a helyes kommunikációs értékrend közvetítésére,
- alkalmazni a magatartási problémák kezeléséhez a tényfeltáró beszélgetés, a megnyugtatás, a megértés és elfogadás módszereit.
11. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai és önismeret
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- legyen tisztában a szakterületén használatos szakkifejezések jelentésével és azok adekvát használatával,
- saját személyiségének védelmére is tudjon segítséget kérni;
- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,
- ismerje fel a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,
- legyen tisztában azzal, hogy munkája során milyen problémákat, milyen típusú szakember képes kezelni munkaterületén kívül és azon belül,
- felismerni és fő vonalaiban értelmezni az összes nevelési tényező és módszerek együtthatását,
- segítséggel értelmezni a transzferhatárok lényegét,
- segítséget nyújtani a fiatalok életpályájának tervezésében,
- a másság, a vallási és etnikai különbözőségek elfogadására,
- munkáját a családi hagyományok, szokások, vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával és figyelembevételével végezni,
- megfelelően használni és értelmezni a gyermekvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat, szakkifejezéseket.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
1.1. Érettségi bizonyítvány, amely egyben a beiskolázás feltétele is.
1.2. A képzési idő teljesítésének igazolása.
1.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyag egységek (modulok) követelményeinek teljesítése. A köztes szóbeli vizsga eredményes letétele.
Legalább elégséges érdemjegy az alábbi tantárgyak követelményeiből:
- gondozási és egészségügyi ismeretek,
- háztartásvezetési ismeretek.
A követelményeket központi tételsor tartalmazza.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Írásbeli vizsga
A jelölt központi írásbeli feladatot old meg a következő tantárgyakból:
- Szociológiai alapismeretek
- Gyógypedagógiai alapismeretek
- Jogi ismeretek
A vizsga időtartama: 120 perc.
2.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) A jelölt a javasolt témakörökből záródolgozatot készít. A dolgozatok végleges témaköreit a képző intézmény hagyja jóvá és ad szempontokat azok elkészítéséhez.
A záródolgozatok leadási határideje a szóbeli vizsga megkezdése előtt négy hét. A záródolgozatot a képzésszervező intézmény szakmailag bíráltatja, és érdemjeggyel minősíti. A dolgozatot és a bírálatot a szóbeli vizsga időpontja előtt legalább tíz nappal előbb eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A bírálat javasolt érdemjegyet tartalmaz, melyet a vizsgabizottság véglegesít.
b) A gyakorlati vizsgára központi feladatok alapján kerül sor.
Témakörei:
- konkrét konfliktushelyzet elemzése, ahol a szituációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit kell alkalmazni, vagy
- esetleírás alapján annak elemzése,
- a probléma kezelésére tett javaslatok, az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján.
A központi írásbeli és gyakorlati vizsgára egy időben, a hivatalos vizsganapokon kerül sor.
A vizsga időtartama: 120 perc.
2.3. A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.
A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy tételt húz, részére tételenként 10-10 perces felkészülési időt kell biztosítani.
A feleletek ideje tételenként maximum 10 perc.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Pedagógia és szabadidő pedagógia
- Pszichológia
- Gyermek- és ifjúságvédelem
A vizsga tételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézmény a jelölt tudomására hozza.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
A szociológia tantárgy tartalma:
- az alapvető szociológiai és társadalmi ismeretek, amelyek szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelem területéhez,
- a társadalmi rétegképződés folyamata és törvényszerűségei,
- a társadalmi mobilitás jelensége, okai és követelményei,
- az egyén és társadalom konfliktusa, a deviancia kialakulása,
- az etnikai kisebbség szocializációs sajátosságai, jellemző társadalmi megnyilvánulásai,
- a szociálpolitika fogalma, megközelítési szintjei, intézményei,
- az önkormányzat szerepe a szociálpolitika megvalósításában,
- a szociális munka fogalma, az egyéni és a csoportos szociális munka jellemzői, valamint a szociális munka etikai kérdései.
A gyógypedagógia tantárgy tartalma:
- a gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, feladata,
- a gyógypedagógia intézményrendszere, tárgyi szabályozása,
- a fogyatékosság fogalma, okai, fajtái, tüneti megnyilvánulásai (látás, hallás, beszéd, mozgás, értelmi),
- a speciális nevelés szükséges,
- a korai fejlesztés rendszere,
- az integráció és szegregáció lehetősége, feladatai,
- a munkára nevelés lehetőségei, feltételei,
- a rehabilitáció,
- az egyéb speciális nevelést igénylő gyermek (inadaptáció, magatartási zavarok, tanulási zavarok, a neurotikus gyerek, az autisztikus gyerek).
A jogi ismeretek tantárgy tartalma:
- a jogalkotás rendszere;
- az alkotmány tartalma (államhatalmi ágak megosztása);
- szociális ismeretek:
- szociális ellátás alapjai, elvei, fajtái,
- szociális ellátások személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szakosított ellátások;
- családjogi ismeretek:
- fiatalkorúak házasságkötése,
- családi jogállás,
- örökbefogadás,
- gyermek tartása - szülői felügyelet,
- a gyámság általános szabályai;
- polgárjogi ismeretek:
- jogképesség, cselekvőképesség,
- gondnokság, ideiglenes gondnokság;
- a kiskorúak bűntető jogi védelme;
- az ellátásra szorulók jogi védelme;
- közoktatási ismeretek;
- a tankötelezettség értelmezése;
- a gyermekes családoknak járó ellátások, családtámogatási rendszer.
3.2. A gyakorlati vizsga tartalma
a) Az írásbeli záródolgozat témakörei tartalmazzák az elméleti ismeretek és a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat.
Témakörök:
- egy gyermek vagy gyermekcsoport személyiségének, fejlődésének bemutatása, jellemzése, fejlesztési terv készítése,
- egy szabadidős tevékenység megtervezése, értékelő elemzése,
- szabadidős foglalkozáshoz segédanyag készítése, felhasználási lehetőségének bemutatása, elemzése,
- egy adott gyermekkel vagy gyermekek csoportjával történő foglalkozás leírása az elért eredmények elemzésével,
- bármely, az elméleti és gyakorlati képzéshez tartalmilag szervesen kapcsolódó téma kidolgozása, melyet a képző intézmény jóváhagyott.
b) A központi feladatlap anyagát a szakmai és vizsgakövetelmény komplexen tartalmazza.
3.3. A szóbeli vizsga tartalma
3.3.1. Pedagógia tantárgy tartalma:
- a nevelés fogalma, a nevelést befolyásoló tényezők,
- a nevelés cél-, feladat- és eszközrendszere,
- a nevelési folyamat jellemzői (értékszocializáció, szocializációs közegek, érték- és normaátszármaztatás, a szükségletek rendszere),
- a nevelés módszerei, az értékelés jellemzői és típusai,
- a nevelés egyéni és közösségi jellege,
- a csoport és közösség megszervezésének, irányításának, fejlesztésének lehetőségei és feladatai,
- a gyermek és a közösség megismerésének módszerei, lehetőségei,
- a nevelés színterei, azok jellemzői,
- a nevelés speciális esetei, az átlagtól eltérő gyerekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei és módszerei (tehetséges gyermek, retardált, lassabban fejlődő gyermek),
- a pedagógiai konfliktusok jellemzői, a problémák kezelésének lehetséges módszerei a nevelés folyamatában,
- az empátia jelentősége a nevelőmunkában,
- a pedagógiai kommunikáció típusai, jellemzői,
- a pedagógus/nevelő vezetési stílusa, módszerei,
- az oktatás fogalma, törvényszerűségei,
- a tanulás irányítása, szervezése, módszerei,
- a gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló csoportok, gyermekek speciális nevelésének kérdései,
- a szexuális életre nevelés területei, jellemző jegyei,
- a lakásotthoni nevelés különböző tevékenységformái, azok pedagógiai jellemzői,
- családpedagógiai és családgondozási alapismeretek.
3.3.2. Szabadidős tevékenység pedagógiája és módszertana:
- a szabadidő fogalma, szerepe, pedagógiai értéke,
- szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk,
- a játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai,
- a játék feltételei,
- az asszisztens feladatai a játék szervezésében, irányításában,
- a művészeti tevékenységek: irodalmi, ének-zenei, nevelési, képzőművészeti tevékenységek típusai, lehetőségei, fajtái,
- mozgás és sporttevékenységek típusai, feladatai, lehetőségei,
- egyéb szabadidős tevékenységek lehetőségei,
- a gyerekek és ifjak munkatevékenységei.
3.3.3. A pszichológia tantárgy tartalma
Általános lélektan:
- a pszichológia fogalomrendszere,
- a viselkedés biológiai alapjai: a pszichikum működése, az idegrendszer szerepe, fő részei, szerkezete és működése,
- az emberi megismerés alapjelenségei: az érzékelés, az észlelés, a figyelem fiziológiai alapjai, folyamata; a tanulás, emlékezés és gondolkodás elemei, pszichológiai alapjai,
- a motiváció és az érzelmek kapcsolata: a motiváció alapfogalmai, az alapvető motívumok rendszere; az érzelmek összetevői, jellemző típusai, az akarati cselekvés kialakulásának és lefolyásának jellemzői,
- a személyiség fogalma, összetevői (adottság, képesség, jellem), fontosabb személyiségelméletek, a személyiségalakulás folyamata, az alapvető személyiségvizsgáló módszerek,
- az önismeret kialakulásának folyamata, az énkép elemei, az énképvédő mechanizmusok az önismeretszerzés lehetőségei.
Fejlődéslélektan:
- a fejlődéspszichológia fogalomrendszere és hatótényezői,
- a pszichés fejlődés főbb jellemzői, a fejlődés általános törvényszerűségei és alapvető elméletei,
- az egyéni és életkori sajátosságok, a fejlődés külső és belső eltérései, menete és zavarai,
- az egyes életkori periódusok jellemzői,
- a normáltól való eltérő fejlődés típusai, jellemző sajátosságai.
Pedagógiai pszichológia:
- a családi nevelés pszichológiai hatásmechanizmusai,
- az anya-gyerek kapcsolat jelentősége,
- az intézményes nevelés pszichológiai hatásmechanizmusai (óvoda, iskola, lakásotthon),
- a kiemelkedő képességű, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal és a nehezen nevelhető gyermekkel való bánásmód pszichológiája, problémái, az egyéni bánásmód hatásmechanizmusa,
- a lakásotthonokban élő gyermekek érzelmi életének pszichológiai jellemzői,
- a "segítő kapcsolat" pszichológiai hatásai.
Szociálpszichológia:
- a szocializáció fogalma, folyamata, a különböző szocializációs közegek szerepe,
- a csoport fogalma és típusai,
- a szerep, a státusz fogalma,
- a csoport kialakulásának és működésének folyamata, struktúrája, a személyiségre gyakorolt hatása,
- az előítéletek és a bűnbakképzés személyiségfejlődésre gyakorolt hatása.
3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy tartalma
3.3.4.1. A gyermek- és ifjúságvédelem jogi háttere
- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, a gyermekvédelmet meghatározó társadalmi tényezők,
- a gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermeknépesség csoportok, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának okai,
- a gyermekvédelem szervezeti felépítése, irányítása, finanszírozása,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) célja, alapelvei, a gyermek védelmének rendszere,
- a Gyvt.-ben meghatározott pénzbeli ellátások,
- a gyermekjóléti alapellátás célja, feladata és intézményei (különös tekintettel a gyermekjóléti szolgálatokra);
- a gyermekvédelmi szakellátás célja, feladatai és intézményei,
- az utógondozás feladata, az utógondozói ellátás elrendelésének jogi, pedagógiai kérdései,
- a gyermekvédelem rendszerével együttműködő intézmények, szakemberek feladatai (különös tekintettel a védőnői hálózatra és az óvodai-iskolai gyermekvédelemre),
- a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságok feladat- és hatásköre,
- a városi - valamint a megyei, fővárosi gyámhivatalok feladat- és hatásköre,
- a gyermekvédelem határán lévő intézmények (javítóintézet, a fiatalkorúak hivatásos pártfogói) működése, reszocializációs feladatai.
3.3.4.2. A gyermek- és ifjúságvédelem módszertani kérdései
- a gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés célja, feladata,
- az állami gondoskodásban élő gyermekek személyiségének, érzelmi kötődéseinek jellemzői, a személyre szóló törődés fontossága,
- a szocializációs zavarok, a reszocializáció célja, feladata,
- a magatartási problémák okai és megjelenési formái (viselkedészavar, kapcsolatzavar, teljesítményzavar),
- az antiszocialitás és deviancia fogalma és megnyilvánulási formái,
- a gyermekkori antiszocialitás kialakulását elősegítő családi és környezeti tényezők témaköre,
- az újkori devianciák, újkori veszélyeztető tényezők,
- az abuzusok fajtái,
- az előítélet megnyilvánulási formái.
3.3.6. A köztes szóbeli vizsga tartalma
3.3.6.1. A gondozási és egészségügyi ismeretek tantárgy tartalma:
- az egészség és betegség fogalma;
- az egészségvédelem alapjai, fontossága, szervezete;
- a nevelés és egészségnevelés kapcsolata, az intézmények egészségvédelmi munkája;
- a természetes és mesterséges környezet egészségügyi követelményei;
- a gondoskodás, a személy- és környezetgondozás folyamata, szoktatás és gyakoroltatás feltételei, a gondozás alapfogalmai;
- a helyes életritmus kialakításának és napirend betartásának követelményei;
- a gondozási tevékenységek típusai, annak jellemzői, a gyermek- és ifjúsági felügyelő feladata ezen a területen;
- az önkiszolgálás kialakításának folyamata;
- a fokozott gondozást igénylő gyermekek gondozásának és ápolásának követelményei, a velük való bánásmód sajátosságai;
- a táplálkozás, az öltözködés, a tisztálkodás egészségtana;
- a korszerű táplálkozás alapkövetelményei;
- a fertőző betegségek tünetei, teendők, a fertőzés megelőzésének lehetőségei;
- az elsősegélynyújtás szabályai, területei:
= vérzések,
= sebellátás,
= égés, forrázás, napszúrás,
= ájulás, eszméletvesztés,
= kimentés szabályai,
= csont, ízület és izomsérülések,
= fej- és mellkassérülés,
= mérgezések,
= a segélyhívás követelményei;
- a szervezetet kárósító tényezők, ezek megelőzési lehetőségei;
- a kábítószerek alapvető típusai, a szerek használatának tünetei.
3.3.7.2. Háztartásvezetési ismeretek tantárgy tartalma;
- az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok,
- az élelmiszer-készítési és a táplálkozási szokások,
- az ételfőcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,
- az ételkészítés alapműveletei, a hőközlő műveletek, a tálalási és adagolási módok,
- a háztartási kisgépek alapvető típusai, a különböző eszközök és azok biztonságos használata,
- az egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítási szabályai,
- az ételfőcsoportok tálalási és felszolgálási módjai, az ehhez szükséges eszközök,
- a gyümölcs-, zöldség-, hús- és halfélék tartósítási módjai,
- a tartósított élelmiszerek tárolási szabályai,
- a fűszerek típusai,
- az alkalomhoz illő terítési, tálalási, felszolgálási szabályok,
- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,
- a tisztító-, mosó- és takarítószerek és eszközök és ezek használata,
- a szobanövények gondozása,
- az esztétikus környezetkialakítás szabályai,
- a textilipari anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk módja,
- a lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok elkészítési és javítási módja, a kézi és a gépi varrómunka.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Írásbeli vizsga - nem adható felmentés.
Gyakorlati vizsga - nem adható felmentés.
Szóbeli vizsga - nem adható felmentés.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján kettő osztályzatot kap:
- szakmai elmélet,
- szakmai gyakorlat.
5.1. Az elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsga osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsga tantárgyaira adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.
5.2. A gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga érdemjegyét a záródolgozat és a központi feladatlap értékelési útmutatója alapján adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.
5.3. Az eredménytelen vizsga
Eredménytelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.
A jelölteknek pótvizsgát az eredménytelen vizsgarészekből, illetve tantárgyakból kell tennie.
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézményt a vizsga időpontjában érvényes OM rendelet határozza meg.
2. A központi program használata az iskolarendszerű képzésben kötelező.
3. Az iskolarendszeren kívüli képzéshez a képző intézménynek képzési programot kell készítnie, melyhez a központi programot is felhasználhatja.
4. Akik a korábbi középfokú gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítést (OKJ szám: 52 1499 01) végezték el, a következő vizsgát kell letenniük:
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Jogi ismeretek
- Szociológiai ismeretek
Az úgynevezett különbözeti vizsgát tevők javasolt képzési ideje legalább 150 óra, amelyből 50 óra képességfejlesztő foglalkozás.
A bizonyítványba az alábbi módon kiszámított érdemjegyek kerülnek:
- szakmai elmélet: a régi bizonyítvány érdemjegye plussz a két új vizsgatárgy érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján kiszámított érdemjegy,
- szakmai gyakorlat: a régi bizonyítvány érdemjegye.
5. Akik a korábbi középfokú pedagógiai asszisztens szakképesítést (OKJ szám: 52 1499 03) végezték el, a következő vizsgát kell letenniük:
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Jogi ismeretek
- Szociológiai ismeretek
- Gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek
A gyakorlati vizsga
Témakörei:
- konkrét konfliktushelyzet elemzése, ahol a szituációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit kell alkalmazni, vagy
- esetleírás alapján annak elemzése, a probléma kezelésére tett javaslatok, az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján.
A központi írásbeli és gyakorlati vizsgára egy időben, a hivatalos vizsganapokon kerül sor.
Az úgynevezett különbözeti vizsgát tevők javasolt képzési ideje minimum 280 óra. Ebből minimum 50 óra képességfejlesztő foglalkozás, 100 óra gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelmények szerint és 130 óra elméleti képzés.
A bizonyítványba az alábbi módon kiszámított érdemjegyek kerülnek:
- szakmai elmélet: a régi bizonyítvány érdemjegye plussz a három új vizsgatantárgy érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján készített érdemjegy;
- szakmai gyakorlat: a központi gyakorlati vizsga és a szakmai gyakorlatban kapott érdemjegyek matematikai átlaga alapján kiszámított érdemjegy.
6. Eredményes az a vizsga, melyen egyetlen vizsgarész vagy részfeladatra adott jegy sem elégtelen.
7. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a kötelező óraszám legalább 350 óra elmélet és 200 óra gyakorlat, amelyből 100 óra képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlat, 100 óra pedig intézményi gyakorlat az alábbi bontásban:
a) Intézménylátogatás három intézményben, összesen 15 óra:
- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,
- Gyermekjóléti Szolgálat,
- Gyámhivatal.
b) Hospitálás három különböző típusú intézményben, összesen 15 óra:
- gyermekotthon,
- gyógypedagógiai diákotthon,
- az alapellátás intézményei közül valamelyik.
c) Gyakorló foglalkozás egyénileg, összesen 70 óra a b) pontban jelölt intézmény egyikében.
Feladatok:
- gondozási feladatok ellátása,
- tanult szabadidős tevékenységek szervezése, vezetése,
- gazdálkodási-háztartási feladatokban közreműködés.
A látogatáshoz és hospitáláshoz szempontokat és feladatokat a képző intézménynek kell adni. Amennyiben a jelölt gyermek- és ifjúsági felügyelő munkakörben dolgozik, akkor 35 óra gyakorlatot köteles eltölteni egy székhelyén kívüli intézményben. Az intézménylátogatást és hospitálást nem kell teljesítenie.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 109. sorszám alatt kiadott gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[75]
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[76]
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 1499 01
2. A szakképesítés megnevezése: Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3412
4. Szakképzési évfolyamok száma: 1
5. Képzési idő, maximális óraszám: -
6. Elmélet aránya: 60%
7. Gyakorlat aránya: 40%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: tizedik évfolyamra épülő szakképesítés
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -
10. Szakmai alapképzés időtartama: -
11. Szintvizsga: -
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR szám | FEOR megnevezése |
3412 | Gyermek- és ifjúsági felügyelő |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyermek- és ifjúsági felügyelő a nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő, a pedagógus, a gyógypedagógus segítőtársa a bentlakásos, valamint napi bejárásos gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és oktatási-nevelési intézményekben. A pedagógussal, nevelővel közösen elvégzett tervezőmunka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, a gondozási és napirendi feladatok, valamint a szünidei munka irányítását, illetve háztartásvezetéssel kapcsolatos feladatait.
A gyermek- és ifjúsági felügyelt munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb feladatcsoportjai:
1. Részt vesz a gyermek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában.
2. Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába.
3. Részt vesz az egészségügyi, gondozási tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában.
4. Közreműködik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában.
5. Bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe.
6. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt.
7. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában.
8. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés.
9. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.
10. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
Azonosító szám | Megnevezés |
521499 03 | Pedagógiai asszisztens |
54 1499 01 | Gyógypedagógiai asszisztens |
318999 01 | Dajka |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. feladatcsoport
Részt vesz a gyermekek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- részt venni az új gyermek fogadásában, a gyermekcsoport felkészítésében és a csoport szokásainak megismertetésében, az otthon és a gyermek bemutatásában,
- türelemmel, empátiával és pozitív attitűddel megkönnyíteni az otthonba/csoportba történő beilleszkedését,
- figyelembe venni a gyermek érzelmi állapotát, melyet a családjából történő kiemelése miatt él át,
- részt venni a természetes és mesterséges környezet alakításában,
- figyelemmel kísérni a szükségleteknek megfelelő ruházat meglétét, jelezni a pótlás szükségességét, illetve részt venni a beszerzésben,
- bevonni a gyermekeket a ruházat tisztításába, javításába,
- javaslatával segíteni a képezhetetlen tanköteles korú gyermek zsebpénzének személyre szóló felhasználását,
- a gondozott gyermekek érdekeinek, épségének szem előtt tartására, biztonságuk megteremtésére,
- a napirend ésszerű betartására és betartatására,
- a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére.
2. feladatcsoport
Aktívan bekapcsolódik a nevelés folyamatába
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- elősegíteni a gyermekek szocializációját,
- közreműködni a beilleszkedési nehézségek leküzdésében és a reszocializációs esélyek növelésében,
- biztosítani az egyéni és különleges bánásmódot,
- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet betölteni,
- az elismerés és az elmarasztalás módszerének alkalmazására,
- elősegíteni a gyermek- és ifjúsági közösségek kialakulását,
- a csoport, a közösség hagyományrendszerének alakítására, formálására,
- a szokások és értékek elfogadtatására,
- a gyakorlati munkában a módszerek, eszközök kiválasztására,
- nevelési problémák kompetenciájának megfelelő szintű kezelésére,
- átsegíteni a gyermekeket az őket ért kudarcokon,
- felismerni, és a nevelő munka során figyelembe venni az egyes életkori szakaszok jellemzőit,
- a gyermeki személyiség megismerésére, illetve ebben a folyamatban a pedagógus, nevelő segítségére lenni,
- a fogyatékosság tüneteinek felismerésére,
- biztosítani a nyugodt feltételeket a tanuláshoz,
- egyéni segítségnyújtásra, gyakoroltatásra (olvasás, diktálás stb.).
3. feladatcsoport
Részt vesz az egészségügyi, gondozási tevékenységben, a környezetvédelmi feladatok megoldásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a gyermek testi és mentális egészségének megőrzésére,
- segíteni a gyermek higiénés szokásainak kialakítását, alkalmazását, illetve később e szokások megszilárdítását,
- a gyermekek életkorától, egészségi és a személyiség állapotától függő mértékben az önkiszolgáló és egyéb tevékenységekbe történő bevonására,
- az önkiszolgáló feladatok szervezésére, irányítására, a nagykorúakat a szükséges és lehetséges mértékben bevonni, segíteni és igény szerint irányítani az önellátási, önkiszolgálási teendőkben,
- a leggyakrabban előforduló sérülések ellátására, elsősegélynyújtásra,
- betegségek tüneteinek felismerésére - lázas állapot konstatálása méréssel, a bőrön történő elváltozások, kiütések, illetve a normális fiziológiai és mentális állapottól való eltérés észlelése és ezek jelzése a nevelő és az orvos felé,
- az orvos által meghatározott, a beteghez, betegséghez igazodó ápolási feladat elvégzésére,
- folyamatos gondozási feladatok ellátására ép, egészséges, valamint fogyatékkal élők esetében egyaránt - köröm, haj, ruházat, ágynemű, személyes környezet gondozása,
- az intézmény napi- és szokásrendjének alakítására, betartására és betartatására,
- az éjszakai gondozási teendők ellátására,
- a szervezet edzésére (levegő, víz, fény),
- a kábítószerek tüneteinek felismerésére,
- az orvos által előírt terápia betartására, gyógyszerek pontos adagolására, a gyógyszerek biztonságos kezelésére, tárolására,
- a gyógyászati segédeszközök használatában és tisztán tartásában segítséget nyújtani (hallókészülék, tiflotechnikai és mozgást segítő eszközök),
- a speciális szükségletű gyermek gondozási, egészségügyi igényeinek felismerésére és biztosítására,
- önálló ügyeleti ideje alatt krízishelyzetekben intézkedni (mentők, tűzoltók, rendőrség),
- alapvető környezetvédelmi feladatok betartására és betartatására, pozitív szemlélet formálására.
4. feladatcsoport
Közreműkődik a gyermekotthonban élők szabadidős tevékenységeinek szervezésében, vezetésében, a programok lebonyolításában, az ügyeleti feladatok ellátásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a szabadidő fogalmának helyes értelmezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a gyerekeket,
- az egyén és a csoport életkorára jellemző sajátosságok figyelembevételével a szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére,
- a tanult szabadidős technikák kreatív alkalmazására, a gyermekekkel együtt játszani,
- a játék feltételinek biztosítására, az egyes életkorokra jellemző játékok tanítására, irányítására; vezetésére, a szabálytudat fejlesztésére,
- különféle természetes és mesterséges anyagok (papír; textil, agyag, fa, falevél, kavics, gyöngy, fonal stb.) felhasználásával szobák/termek díszítésére, játékok, bábok készítésére,
- segíteni a pedagógust, a nevelőt a séták; kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események, illetve tábori programok lebonyolításában,
- séták, kirándulások, a színház-, a mozi-, a kiállítás- és múzeumlátogatások lebonyolítására,
- gyermekkíséretet ellátni,
- a családi ünnepek előkészítésére, a hagyományok ápolására,
- a családi jellegű programok szervezésében segíteni (pl. karácsony, húsvét), illetve személyre szóló ajándékok készítésére,
- egyéni ünnepek (pl. születésnap, névnap, ballagás) szervezésére,
- az ajándékkészítésben a gyermekeknek segítséget nyújtani és az ajándék készítésére megtanítani.
5. feladatcsoport
Bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- háztartási feladatok szervezésére és ellátására,
- az átadott pénzeszközök felhasználásának megtervezésére, a felhasználás során a pénzügyi szabályok betartására, megfelelő dokumentálására,
- az eszközök, anyagok felvételének/átvételének és felhasználásának során a megfelelő nyilvántartásra,
- a közegészségügyi előírások betartására,
- az életkor szükségleteinek megfelelő étrend összeállítására; elkészítésére,
- kulturált és egészséges étkezési szokások alakítására,
- az otthon környezetének alakítására (takarítás, ápolás),
- a mosási és egyszerűbb javítási (varrás), díszítési műveletek elvégzésére,
- a lakótér, a berendezések, a gépek, eszközök folyamatos tisztán tartására,
- a balesetek megelőzése érdekében háztartási gépeket előírás szerint használni, kezeltetni (pl. vasaló, kenyérpirító, mosógép stb.), és erre a gondozottakat megtanítani,
- a munka-, tűz- és balesetmegelőző előírásokra vonatkozó szabályokat betartani és betartatni.
6. feladatcsoport
Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- megismerni és alkalmazni az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát,
- csoportmunka végzésére,
- kollégájának segítséget nyújtani, illetve segítséget igénybe venni,
- az értő figyelem módszerét használni,
- a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és szüleik előítéletmentes fogadására és az előítéletmentes magatartásra, megfelelő kapcsolat kialakítására,
- biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését.
7. feladatcsoport
Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában
A gyermek- és ifjúsági felügyelő legyen képes
- a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerét, szervezeti struktúráját megismerni,
- ismerni az intézmény(ek) alapdokumentumainak körét, az egyes dokumentumok funkcióját,
- az intézmény(ek) egyéb belső szabályzatainak értelmezésére, a saját tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó szabályzások pontos betartására,
- ismerni és eligazodni a gyermekek, fiatalok, családok személyi anyagát képező dokumentációkban, és betartani az ezzel összefüggő iratkezelési, adatvédelmi és titoktartási követelményeket,
- az eseménynapló szakszerű és hiteles vezetésére, rendkívüli események pontos rögzítésére a tartalmi és formai követelmények ismeretében,
- saját tevékenységét a napirendhez illeszkedően tervezni,
- az intézmény/otthon Házirendjét betartani és betartatni,
- az intézmény szakmai programjának végrehajtásával kapcsolatos feladatok megvalósításába bekapcsolódni,
- engedély nélküli eltávozás esetén a szükséges intézkedések megtételére.
8. feladatcsoport
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- tartsa tiszteletben a gyermekek/ifjak személyiségének meglévő értékeit, jogait,
- a rábízott adatokat, információkat bizalmasan kezelje a titoktartási kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme érdekében,
- ismerje és tartsa be az illetékessége határait,
- tudjon szakmai teamben dolgozni, és a team tagjaként esetközpontú konzultáción részt venni,
- a gyermek- és ifjúsági felügyelő szerep betöltésére és az előítélettől-mentes magatartásra,
- munkáját a családi hagyományok, szokások, vallási, kulturális és etnikai különbségek tiszteletben tartásával és figyelembevételével végezni,
- a másság, a vallási és etnikai különbözőségek elfogadására.
9. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- a kommunikáció széles körű értelmezésére, tudatos alkalmazására, értékrend közvetítésére, a tiszta és nyílt kommunikációra,
- ismerje a közvetlen emberi kommunikáció folyamatát,
- az adott helyzetnek megfelelően alkalmazni (használni) a formális és informális kommunikációs stílust, jelzéseket,
- kihasználni a nonverbális kommunikációban rejlő érzelem- és kapcsolattartás közvetítési lehetőségét,
- önmagát helyesen kifejezni, és érveit érvényesíteni a kommunikáció eszközeivel,
- tudja értelmezni és tolerálni a gyermekek/ifjak sajátos kommunikációs jelzéseit,
- ismerje saját kommunikációjának hatékony eszközeit, esetleges gyengeségeit,
- tudja értelmezni a konfliktusokat, alkalmazni a konfliktuskezelés és meggyőzés technikáit, módszereit.
10. feladatcsoport
A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret
A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során
- rendelkezzen reális énképpel, és tudatosítsa, hogy személyisége munkaeszköz,
- saját személyiségének védelmére is tudjon segítséget kérni;
- ismerje a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,
- legyen tisztában azzal, hogy munkája során a problémákat milyen típusú szakember képes kezelni munkaterületén kívül és azon belül,
- ismerje és értelmezze a nevelési tényezők és módszerek együtthatását.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
1.1. Iskolai végzettség:
1.2. A képzési idő teljesítésének igazolása.
1.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyag egységek (modulok) követelményeinek teljesítése. Legalább elégséges érdemjegy (tantárgyanként) az alábbi tantárgyak követelményeiből a köztes (szóbeli) vizsgákon (iskolarendszeren kívüli képzés esetén):
- Pszichológia
- Gyógypedagógia
- Háztartásvezetési ismeretek.
A köztes vizsga központi tételek alapján történhet.
A köztes vizsga osztályzatai nem számítanak be a szakmai vizsga eredményébe.
2. A szakmai vizsga részei
2.1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgára a kötelező szakmai gyakorlat zárásaként kerül sor.
A vizsga időtartama, tevékenységtől függően 45-90 perc.
2.2. A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.
A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy tételt húz, részére tételenként 10-10 perces felkészülési időt kell biztosítani.
A feleletek ideje tételenként maximum 10 perc.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
- Pedagógia és szabadidő pedagógia
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- Gondozási és egészségügyi ismeretek.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.
A vizsga tételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézmény a jelölt tudomására hozza.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
3.1. A gyakorlati vizsga tartalma
A jelölt a képzés követelményeinek megfelelően szakmai gyakorlaton vesz részt. A szakmai gyakorlat egész rendszerének feladata, hogy a közvetlen tapasztalatszerzés újtán ismerhesse meg a gyermek- és ifjúsági felügyelő a gyermekvédelem különböző intézményeit, az intézmények feladatait, azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik a gyermekvédelem valamilyen szintű gondoskodására szorulnak.
A gyakorlati vizsga anyagát az alábbi tevékenységek közül kell kiválasztani:
- a tanult szabadidős foglalkozás tervezése és vezetése,
- háztartással kapcsolatos tevékenység tervezése, szervezése a gyerekek bevonásával,
- gondozási tevékenység tervezése és vezetése, elemzése.
3.2. A szóbeli vizsga tartalma
3.2.1. Pedagógiai alapismeretek tantárgy tartalma:
- a nevelés fogalma, a nevelést befolyásoló tényezők,
- a nevelési folyamat jellemzői (értékszocializáció, szocializációs közegek, érték- és normaátszármaztatás),
- a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklés, környezet, nevelés,
- a nevelés egyéni és közösségi jellege,
- a nevelés módszerei, az értékelés jellemzői és típusai,
- a család fogalma, típusai, funkciói; nevelési stílusok a családban,
- a csoport és közösség irányításának, fejlesztésének lehetőségei és feladatai,
- az átlagtól eltérő gyermekek nevelésének, fejlesztésének lehetőségei és módszerei (tehetséges gyermek, retardált, lassabban fejlődő és a nehezen nevelhető gyermek),
- a leggyakrabban előforduló nevelési nehézségek,
- a pedagógiai konfliktusok jellemzői, a problémák kezelésének lehetséges módszerei a nevelés folyamatában,
- a gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló csoportok, gyermekek speciális nevelésének kérdései,
- a szexuális életre nevelés területei, jellemző jegyei,
- a lakásotthoni nevelés különböző tevékenységformái, azok pedagógiai jellemzői,
- családpedagógiai és családgondozási alapismeretek,
- az oktatás fogalma, törvényszerűségei,
- a tanulás irányítása, szervezése, módszerei.
3.2.2. Szabadidős tevékenység pedagógiája és módszertana tantárgy tartalma:
- a szabadidő fogalma, szerepe, pedagógiai értéke,
- szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk,
- a játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai,
- a játék feltételei, megszervezése, irányítása,
- a művészeti tevékenységek lebonyolításában való segítség,
- mozgás és sporttevékenységek típusai, feladatai, lehetőségei,
- egyéb szabadidős tevékenységek lehetőségei,
- a gyerekek és ifjak munkatevékenységei.
3.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy tartalma.
3.2.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelem törvényi háttere
- a gyermekvédelem fogalma, a gyermekvédelmet meghatározó társadalmi tényezők,
- a gyermekvédelem gondoskodására szoruló gyermeknépesség csoportok,
- a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalma, jellemzői,
- a gyermekvédelem szervezeti felépítése és irányítási rendje,
- a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapelvei, a gyermekek védelmének rendszere,
- a gyermekjóléti alapellátás feladatai és intézményei,
- a gyermekvédelmi szakellátás feladatai és intézményei,
- a gyámhatósági intézkedések,
- a gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény.
3.2.3.2. A gyermek- és ifjúságvédelem módszertani kérdései
- a gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés célja, feladata,
- az állami gondoskodásban élő gyermekek személyiségének, érzelmi kötődéseinek jellemzői, a személyre szóló törődés fontossága,
- a szocializációs zavarok, a reszocializáció célja, feladata,
- a magatartási problémák okai és megjelenési formái (viselkedészavar, kapcsolatzavar; teljesítményzavar),
- az antiszocialitás és deviancia fogalma és megnyilvánulási formái,
- a gyermekkori antiszocialitás kialakulását elősegítő családi és környezeti tényezők témaköre,
- az újkori devianciák, újkori veszélyeztető tényezők,
- az abuzusok fajtái,
- az előítélet megnyilvánulási formái.
3.2.4. Gondozási és egészségügyi ismeretek tantárgy tartalma:
- az egészség és betegség fogalma;
- az egészségvédelem alapjai, fontossága, szervezete;
- a nevelés és egészségnevelés kapcsolata, az intézmények egészségvédelmi munkája;
- a természetes és mesterséges környezet egészségügyi követelményei;
- a gondoskodás, a személy- és környezetgondozás folyamata, szoktatás és gyakoroltatás feltételei, a gondozás alapfogalmai;
- a helyes életritmus kialakításának és a napirend betartásának követelményei;
- a gondozási tevékenységek típusai, annak jellemzői, a gyermek- és ifjúsági felügyelő feladata ezen a területen;
- az önkiszolgálás kialakításának folyamata;
- a fokozott gondozást igénylő gyermekek jellemzői, a velük való bánásmód sajátosságai;
- a táplálkozás, az öltözködés, a tisztálkodás egészségtana, a korszerű táplálkozás alapkövetelményei;
- a fertőző betegségek tünetei, a fertőzés megelőzésének lehetőségei;
- az elsősegélynyújtás szabályai, területei:
- vérzés,
- sebellátás,
- égés, forrázás, napszúrás,
- ájulás, eszméletvesztés,
- kimentés szabályai,
- csont, ízület és izomsérülések,
- fej- és mellkas-sérülés,
- mérgezések,
- a segélyhívás követelményei;
- a szervezetet károsító tényezők, ezek megelőzési lehetőségei;
- a kábítószerek alapvető típusai, a szerek használatának tünetei.
3.3. A vizsgára bocsátás feltételeit jelentő ún. köztes szóbeli vizsga tartalma.
3.3.1. A pszichológiai alapismeretek tantárgy tartalma:
- a pszichológia fogalma, területei,
- a megismerési folyamatok általános jellemzői,
- a motiváció és az érzelmek,
- a fejlődés fogalma, főbb szakaszai,
- az egyéni és életkori sajátosság fogalma,
- az újszülöttkor és a csecsemőkor jellemzői,
- az anya-gyermek kapcsolat jelentősége,
- az óvodáskor jellemző sajátosságai,
- a kisiskoláskori fejlődés jellemzői,
- a serdülőkor és az ifjúkor jellemzői,
- a gyermekotthonokban élő gyermekek érzelmi életének pszichológiai jellemzői,
- a szocializáció fogalma, folyamata,
- a csoport fogalma, típusai, a szerep és a státusz fogalma,
- az előítéletek és a bűnbakképzés személyiségfejlődésre gyakorolt hatása.
3.3.2. A gyógypedagógiai alapismeretek tantárgy tartalma:
- a gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, feladata,
- a gyógypedagógiai nevelés-oktatás intézményrendszere,
- a fogyatékosság fogalma, jellemzői általában, a különleges gondozási-nevelési szükséglet,
- a fogyatékossági típusok és ismérveik;
- a fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának intézményrendszere,
- a fogyatékos gyermekek családi és intézményes gondozásának, nevelésének jellemzői,
- a szabadidő szervezésének sajátosságai fogyatékossági áganként (játék, munka jellegű, művészeti tevékenységek, sport stb.),
- kapcsolattartás az intézményen belül és kívül.
3.3.3. Háztartásvezetési ismeretek tantárgy tartalma:
- az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok,
- a táplálkozási szokások,
- az étel-főcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,
- az ételkészítés alapműveletei,
- a háztartási kisgépek alapvető típusai, a különböző eszközök és azok biztonságos használata,
- az egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítási szabályai,
- a gyümölcs-, zöldség-, hús- és halfélék tartósítási módjai,
- a tartósított élelmiszerek tárolási szabályai,
- a fűszerek típusai,
- az alkalomhoz illő terítési, tálalási, felszolgálási szabályok,
- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,
- a tisztító-, mosó- és takarítószerek, eszközök és ezek használata,
- a szobanövények gondozása,
- az esztétikus környezetkialakítás szabályai,
- a lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok elkészítési és javítási módja, a kézi és a gépi varrómunka.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Gyakorlati vizsga - nem adható felmentés.
Szóbeli vizsga - nem adható felmentés.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján kettő osztályzatot kap:
- szakmai elmélet,
- szakmai gyakorlat.
5.1. A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai vizsga osztályzatát a szóbeli vizsga három tantárgyára adott érdemjegyek átlaga (a matematikai kerekítés szabályai szerint) adja. Elégtelen részjegy közöttük nem lehet.
5.2. A gyakorlati vizsga értékelése
A jelölt a gyakorlati vizsgára írásbeli vázlattal készül. A foglalkozáson és annak értékelésében részt vesz a gyakorlatvezető pedagógus és a gyakorlati helyet biztosító intézmény vezetője vagy szakmai helyettese vagy a munkaközösség-vezető.
A jelölt munkáját vizsgalapon kell értékelni és javaslatot kell tenni az osztályzatra. A javasolt osztályzatban tükröződnie kell az írásbeli felkészülés tartalmának, a konkrét gyakorlati feladat megvalósítási módjának és az önértékelésnek.
A gyakorlati vizsga lapját a gyakorlatot vezető pedagógus és az intézmény vezetője vagy szakmai helyettese vagy a munkaközösség vezetője írja alá.
5.3. Az eredménytelen vizsga
Eredménytelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott.
A jelölteknek pótvizsgát az eredménytelen vizsgarészekből, illetve tantárgyakból kell tennie.
Elégtelen gyakorlati vizsga esetén a szóbeli vizsga nem kezdhető meg:
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakmai vizsga megszervezésére feljogosított intézményt a vizsga időpontjában érvényes OM rendelet határozza meg.
2. A központi program használata az iskolarendszerű képzésben kötelező.
3. Az iskolarendszeren kívüli képzéshez a képző intézménynek képzési programot kell készítnie, melyhez a központi programot is felhasználhatja.
4. Az iskolarendszeren kívüli képzés minimum óraszáma (elmélet + gyakorlat) 500 óra
5. Eredményes az a vizsga, melyen egyetlen vizsgarész vagy részfeladatra adott jegy sem elégtelen.
6. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a kötelező óraszám legalább 300 óra elmélet és 200 óra gyakorlat, amelyből 100 óra készség- és személyiségfejlesztő gyakorlat, 100 óra pedig intézményi gyakorlat az alábbi bontásban:
a) Intézménylátogatás három intézményben, összesen 15 óra:
- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,
- Gyermekjóléti Szolgálat,
- Gyámhivatal;
b) Hospitálás három különböző típusú intézményben, összesen 15 óra
- gyermekotthon,
- gyógypedagógiai diákotthon,
- alapellátás intézményei közül valamelyik;
c) Gyakorló foglalkozás egyénileg, összesen 70 óra a b) pontban jelölt intézmény egyikében.
Feladatok:
- gondozási feladatok ellátása,
- tanult szabadidős tevékenységek szervezése; vezetése,
- gazdálkodási-háztartási feladatokban közreműködés.
A látogatáshoz és hospitáláshoz szempontokat és feladatokat a képző intézménynek kell adni. Amennyiben a jelölt ebben a munkakörben dolgozik, akkor 35 óra gyakorlatot köteles eltölteni egy székhelyén kívüli intézményben. Az intézménylátogatást és hospitálást nem kell teljesítenie. A gyakorlati vizsgát teljesíteni kell.
7. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet hatálybalépése előtt gyermek- és ifjúsági felügyelő képzésben szerzett képesítés egyenértékű e mellékletben szereplő követelmények szerinti képesítéssel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 110. sorszáma alatt kiadott Gazdálkodási menedzserasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[77]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 111. sorszáma alatt kiadott kis- és középvállalkozási menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei[78]
Lábjegyzetek:
[1] Az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 22. § -ának rendelkezései szerint, ahol a rendelet felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens, gyorsíró és idegennyelvi gépíró, információrendszer szervező, iskolatitkár, oktatásszervező (felsőfokú), PR munkatárs, PR szakreferens, protokoll ügyintéző, számítástechnikai szoftver üzemeltető, számítógép rendszerprogramozó, szerkesztőségi ügyintézőtitkár megnevezéseket használ, ott a továbbiakban gyógypedagógiai asszisztens, gyorsíró és idegen nyelvi gépíró, információrendszer-szervező, iskolatitkár (óvodatitkár), oktatásszervező), PR-munkatárs, PR-szakreferens, protokoll-ügyintéző, számítástechnikai szoftver-üzemeltető, számítógéprendszer-programozó, szerkesztőségi ügyintéző titkár megnevezéseket kell érteni. Hatályos 2003.02.20.
[2] Módosította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.04.16. Ahol a Rendelet: - "gépíró és gyorsíró" megnevezést használ, ott a továbbiakban "irodai asszisztens", - "gyermek- és ifjúsági felügyelő I." megnevezést használ, ott a továbbiakban "gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens", - "gyermek- és ifjúsági felügyelő II." megnevezést használ, ott a továbbiakban "gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő", - "gyorsíró és idegen nyelvi gépíró" megnevezést használ, ott a továbbiakban "ügyviteli asszisztens", - "iskolatitkár (óvodatitkár) " megnevezést használ, ott a továbbiakban "közoktatási asszisztens", - "menedzserasszisztens/menedzsertitkár" megnevezést használ, ott a továbbiakban "idegen nyelvi menedzserasszisztens", - "szerkesztőségi ügyintéző titkár" megnevezést használ, ott a továbbiakban "szerkesztőségi asszisztens", - "felsőfokú ügyintéző titkár" megnevezést használ, ott a továbbiakban "idegen nyelvi ügyintéző titkár", - "középfokú ügyintéző titkár" megnevezést használ, ott a továbbiakban "ügyintéző titkár" megnevezést kell érteni.
[3] Módosította a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[5] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[6] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[7] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[8] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[9] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[10] Megállapította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 3. §-a. Hatályos 2005.04.16.
[11] Beiktatta az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[12] Hatályon kívül helyezte a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.04.16.
[13] Hatályon kívül helyezte a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.04.16.
[14] Módosította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[15] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[16] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[17] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[18] Megállapította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 8. §-a. Hatályos 2005.04.16.
[19] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[20] Módosította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[21] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[22] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[23] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[24] Megállapította az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.02.20.
[25] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[26] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[27] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[28] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[29] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[30] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[31] Hatályon kívül helyezte a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.24.
[32] Hatályon kívül helyezte a 17/2005. (VI. 23.) OM rendelet 33. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2005.07.01.
[33] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[34] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[35] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[36] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[37] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[38] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[39] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[40] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[41] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[42] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[43] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[44] Hatályon kívül helyezte a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.24.
[45] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[46] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[47] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[48] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[49] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[50] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[51] Hatályon kívül helyezte a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.24.
[52] Hatályon kívül helyezte a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.24.
[53] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[54] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[55] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[56] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[57] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[58] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[59] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[60] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[61] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[62] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[63] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[64] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[65] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[66] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[67] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[68] Hatályon kívül helyezte a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.13.
[69] Hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése ab) pontja. Hatálytalan 2008.08.31.
[70] Hatályon kívül helyezte a 7/2005. (III. 30.) OM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.03.30.
[71] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[72] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.
[73] Módosította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 5. §-a. Hatályos 2005.04.16.
[74] Megállapította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 5. §-a. Hatályos 2005.04.16.
[75] Módosította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 6. §-a. Hatályos 2005.04.16.
[76] Megállapította a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 6. §-a. Hatályos 2005.04.16.
[77] Hatályon kívül helyezte a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.01.
[78] Hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.09.01.