306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f)-g), i), p)-s), u)-v) , w) y) és z)-zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:

1. §

Az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

(A rendelet hatálya kiterjed)

"m) a Magyar Államkincstár Rt.-re (a továbbiakban: Kincstár) a külön törvényben rögzített feladatai ellátásával összefüggésben;

n) az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet 145. §-ában foglalt időközi mérlegjelentéshez történő adatszolgáltatás tekintetében."

2. §

Az Ámr. 2. §-ának 2-4., 22. a), 23., 33., 50., 53. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő 29., 57. pontokkal egészül ki:

"2. fejezet felügyeletét ellátó szervvezetője: a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a II. fejezetnél Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék elnöke, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a XI-XXVI. fejezeteknél a miniszter, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a Történeti Hivatal elnöke, a XLI. fejezetnél a pénzügyminiszter;

3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I.fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a MEH Nemzetbiztonsági Iroda, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;

4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsorolt szervek vezetői, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az azok irányításában közreműködő politikai államtitkár, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF, valamint az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, illetve az OEP vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője;"

"22. központi beruházás

a) a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját a felügyeleti szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban,"

"23. intézményi beruházás: azok a beruházások és az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadások (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is), melyek célját a költségvetési szerv vezetője határozza meg, a megvalósítás fedezetére szolgáló előirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel;"

"29. tartósan üres álláshely: ha az engedélyezett költségvetési létszámkeret (álláshely) 4 hónapot meghaladóan betöltetlen;"

"33. saját forrás a 78-93. §-ok alkalmazásában: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül. A területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatások és az államközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás - a vonatkozó államközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem tekinthető saját forrásnak;"

"50. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott egészségügyi intézmények;"

"53. támogatás koordinátor: több előirányzatból történő együttes támogatás igénylés esetén annak az előirányzatnak a kezelésével megbízott szerv, amelyhez a támogatást igénylő a 79. § (6) bekezdés szerint az összes pályázatát benyújtotta;"

"57. előirányzat-felhasználási terv: a költségvetési szerv, az előirányzatok várható bevételeinek (támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz), valamint az időszak elején rendelkezésre álló forrásainak (készpénz és bankszámlaállomány együttes összege) figyelembevételével legalább havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat (a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségekkel együtt), melyeket olyan részletezettséggel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának."

3. §[1]

4. §

Az Ámr. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) A kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat - beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét - a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie."

5. §

Az Ámr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési szervet alapító fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a köztestület nevében eljáró szerv vezetője köteles a pénzügyminiszter egyetértése iránti kérelmét részletes indoklással és számításokkal alátámasztani, megjelölve az alapítás egyszeri, esetleges töredék évi és a költségvetési szerv folyamatos működtetési (teljes évi) kiadási szükségletét, valamint mindezek forrását."

6. §

Az Ámr. 10. §-a (4) bekezdésének f)és h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül- tartalmaznia kell)

"f) a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését,"

"h) a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,"

"j) a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el."

7. §

Az Ámr. 10. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító

a) feltétel- és követelményrendszerét,

b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá

c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.

(6) A központi költségvetési szerv költségvetési alapokmányának tartalmaznia kell a szervezeti és működési szabályzatának a (4) bekezdés a)-h) és j) pontjában leírtakat tartalmazó részét is. A költségvetési alapokmány elkészítésére és jóváhagyására az elemi költségvetésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni és azt az elemi költségvetéssel együtt kezelni."

8. §

Az Ámr. 13. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

"(3) A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - különösképpen a következő jogokat ruházhatja át a középirányító szervre, az annak irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében:"

"c) a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,"

"e) az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás rendjének jóváhagyása."

9. §

Az Ámr. 13. §-ának (4) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a következő jogköröket nem ruházhatja át a középirányító szervre:

a) költségvetési szerv alapítása, megszüntetése, a gazdálkodási jogkör megváltoztatása, számla nyitása és megszüntetése,

b) a szervezeti és működési szabályzat, a költségvetési alapokmány, a fejlesztési tervek jóváhagyása,

c) a költségvetési javaslat, a zárszámadás előkészítése, az elemi költségvetés (beleértve a létszámot) megállapítása és jóváhagyása, az elemi beszámoló jóváhagyása, a költségvetési előirányzat-módosítás, -átcsoportosítás engedélyezése,

d) az előirányzat-maradványjóváhagyása, a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználási céljának, rendeltetésének meghatározása,

e) az engedélyezett költségvetési létszámkeret megállapítása és módosítása,

f) gazdasági és közhasznú társaságban való tulajdonszerzés, illetve érdekeltség szerzése, valamint ilyen társaságok, továbbá alapítvány, társadalmi szervezet támogatása,

g) az ingatlanértékesítésből visszahagyott bevételhányadból a kedvezményezett költségvetési szerv kijelölése és az összeg felhasználási céljának és jogcímének meghatározása,

h) kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szerveknél befizetési kötelezettség előírása."

"(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervezete az ONYF és az OEP, mely szervek felügyeletét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter látja el, az igazgatási szervek felügyeleti szerve az ONYF, illetve az OEP."

10. §

Az Ámr. 14. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv)

"a) kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 17. § (1) bekezdés alapján meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja;"

11. §

Az Ámr. 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes jogkörrel rendelkezik)

"a) az az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját előirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - felügyeleti szerv által - meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult,"

12. §

Az Ámr. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt jog megadása esetén az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, az aláírásra jogosultakat be kell jelenteni a Kincstárnak. Az utalványozásra és az aláírásra jogosultak köre eltérhet."

13. §

Az Ámr. 18. §-ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 12. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervnél - ha az nem felügyeleti szerv - a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat végző saját gazdasági szervezet vezetőjét (gazdasági vezetőt) - besorolásától függetlenül - határozatlan időre - ha törvény másként nem rendelkezik - a felügyeleti szerv vezetője a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza megbízását. A további munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja."

"(4) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetőjének szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy ezzel egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie. Ez utóbbiaknak szerepelniük kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, és rendelkezniük kell ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal)."

14. §

Az Ámr. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül)

"a) az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként - a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben;"

15. §

Az Ámr. 30. §-ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek."

"(4) A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével, illetve az alapok kezelőinek bevonásával elkészíti a Kormány részére benyújtásra kerülő társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát."

16. §

Az Ámr. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége, továbbá a helyi és helyi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a 37. §-ban meghatározott tartalommal, a 36. §-ban foglaltak figyelembevételével készíti el elemi költségvetését."

17. §

Az Ámr. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetésére a 37-40. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni."

18. §

Az Ámr. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az általuk kezelt alap költségvetését a "D) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése", az alapok költségvetését, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves intézményi költségvetését együttesen tartalmazó konszolidált költségvetését a "G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése", továbbá a két alap konszolidált költségvetését - a halmozódások kiszűrésével - a "H) Társadalombiztosítási alrendszer konszolidált költségvetése" megnevezésű nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el."

19. §[2]

20. §

Az Ámr. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az előirányzat-módosítás, -átcsoportosítás nem irányulhat az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére."

21. §[3]

22. §

Az Ámr. 46. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A központi beruházások fejezeti kezelésű előirányzataiból átcsoportosítás intézményi címre - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a költségvetési törvényben jóváhagyott célra, a feladatfinanszírozás keretében változatlan rendeltetéssel hajtható végre. Az így átcsoportosított előirányzat terhére más kiemelt előirányzatra történő átcsoportosítás nem engedélyezhető."

"(10) A kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően teljesítendő kifizetéssel egy időben vagy azt megelőzően előirányzat-módosítást kell végrehajtani."

23. §

Az Ámr. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az általános tartalék terhére történő igényhez - ha az a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkozó szabályozás megváltoztatását igényli - a benyújtáskor csatolni kell e szabályozás módosításának tervezetét."

24. §

Az Ámr. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve - egyszeri vagy tartós jelleggel - költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik)

"b) a felhalmozási célú előirányzatain belül - a törvényi előirányzatok között - év közben a központi beruházások csökkentése kivételével átcsoportosítást engedélyezhet;"

25. §

Az Ámr. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzatmaradvány jóváhagyását megelőzően teljesítendő kifizetéssel egy időben vagy azt megelőzően előirányzat-módosítást kell végrehajtani."

26. §

Az Ámr. 52/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése szerinti felhívásnak tartalmaznia kell]

"b) határidő, a hiányok, módosítandó adatok megjelölésével a hiánypótlásra és módosításra szóló felhívást,"

"(3) A TÁH az önkormányzat számára az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosítására - az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan - legfeljebb tizenöt napos határidőt ad."

27. §

Az Ámr. 53. §-ának (2) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról."

"(6) A (4) bekezdés szerint a helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét."

28. §[4]

29. §

Az Ámr. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A költségvetési törvényben meghatározott, ténylegesen befolyt bevételeket terhelő 5%-os mértékű, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szervnek az e jogcímen befolyó összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket."

30. §

Az Ámr. 58. §-ának (5) és (10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke a költségvetési szerveknél a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a. E rendelkezés nem vonatkozik azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át meghaladó összegű jutalom kifizetését teszi lehetővé."

"(10) Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeret év közben a felügyeleti szerv által módosítható

a) feladatváltozással összefüggésben, az Áht. 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b) a költségvetési szerv évközi többletbevételeiből az e rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében szabályozott előirányzat terhére, határozott időre történő foglalkoztatás mellett

növelhető."

31. §

Az Ámr. 59. §-ának (2), (5) és (9)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból - figyelemmel az e § (5) bekezdésében foglaltakra - e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében említett mértéken felül összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom. E rendelkezések nem vonatkoznak azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át meghaladó összegű jutalom kifizetését teszi lehetővé."

"(5) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata - a kötelező pályaalkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök kivételével - év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás folyamatos vitelét szolgáló többletmunka elismerését jogszabály szerinti formában szolgáló személyi juttatásokra fordítható."

"(9) Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat - megbízó által igazolt - teljesítése után kerülhet sor.

(10) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére - dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra - szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthető."

32. §

Az Ámr. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § (1) A tárgyi eszköz felújítási előirányzat felügyeleti szerv általi központi, vagy adott költségvetési szerv - ideértve a középirányító szervet is - általi kezelésről a felügyeleti szerv dönt.

(2) A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási előirányzatát a felügyeleti szerv - az általa meghatározott célra - év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére.

(3) A költségvetési szerv által kezelt felújítási előirányzatnak a felügyeleti szerv által jóváhagyott felújítási terven kell alapulnia.

(4) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott (nettó érték=0), vagy megsemmisült, továbbá, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan a költségvetési szerv minősítése szerint."

33. §

Az Ámr. 63/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

"(8) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel."

34. §

Az Ámr. 66. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát - a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján - a pénzügyminiszter a tárgyévet követő év május 15-éig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a céljellegű előirányzatok maradványát is, kivéve"

35. §

(1) Az Ámr. 66. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok működési összesített előirányzat-maradványát - az ágazati felügyeleti szerv május 31-ig benyújtott adatszolgáltatása alapján - a pénzügyminiszter a tárgyévet követő év június 20-áig hagyja jóvá."

(2) Az Ámr. 66. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg)

"d) amely - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a költségvetési szerveknél a tartósan, 4 hónapot meghaladó üres álláshelyek személyi juttatási előirányzata és munkaadókat terhelő járuléka - a kötelező pályaalkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök kivételével -az 59. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel;"

"h) a központi költségvetési szerveknél az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a."

36. §

Az Ámr. 70. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok)

"g) támogatási célelőirányzatok, kivéve az Előzetes Regionális Fejlesztési Programok végrehajtását szolgáló keret;"

37. §

(1)[5]

(2) Az Ámr. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott, az ÁHH-nak Engedélyokiraton, Alapokmányon bejelentett és az ÁHH által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési előirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött előirányzatnak minősül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár teljesíti a kifizetéseket."

38. §[6]

39. §

Az Ámr. 79. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Több előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott igény esetén az egyes igényelt előirányzat szabályozásának megfelelően elkészített támogatási igényléseket, pályázatokat - a szükséges példányszámban - egyidejűleg és kizárólag azon előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű legmagasabb támogatási igény esetén az ezekkel érintett előirányzatok bármelyikének kezelőjéhez benyújtható a támogatási igény, pályázat. A támogatási igénynek, pályázatnak az abban megjelölt támogatási források kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az előirányzatnak a kezelője felelős, ahová az igénylést benyújtották."

40. §

Az Ámr. 81. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A terület- és vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben a (6) bekezdésben foglalt programok, projektek esetén az érintett támogatási források felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani."

41. §

Az Ámr. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból fejlesztési támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettől eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára

a) jogszabály címzetten vagy alanyi jogon állapít meg fejlesztési támogatási előirányzatot, vagy

b) a Kormány egyedi döntéssel ítél meg támogatást. A támogatási szabályokat az egyedi támogatás esetében is az előirányzatra vonatkozó jogszabályok rögzítik."

42. §

(1) Az Ámr. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázatban meg kell jelölni)

"a) a pályázó - legalább e rendelet 8/b) számú mellékletében foglalt - azonosító adatait;"

(2) Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdésének f) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázótól - a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni)

"f) az azonnali beszedési megbízás megadásáról a 87. § (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor,"

"i) arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene csőd-, végelszámolási, vagy felszámolási eljárás indult, illetve 60 napnál régebbi köztartozása nem áll fenn."

43. §

Az Ámr. 85. §-ának (2) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ÁHH-t a döntés-előkészítés folyamatába be kell vonni. Az előirányzat-kezelők (döntéshozók) elektronikus módon juttatják el a pályázat e rendelet 8/b) számú melléklete I. rész szerinti adatait az ÁHH-ba, ahonnan a döntés-előkészítés keretében 10 munkanapon belül kapnak visszajelzést az igénylők az OTMR-ben regisztrált adatairól."

"(7) A döntéshozó az elfogadott támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül e rendelet 8/b) számú melléklet II. része szerinti adatokat szolgáltatja - az ÁHH által meghatározott formában - elektronikus módon az OTMR részére. Több támogatási forrásra benyújtott pályázat esetén a döntéshozó döntéséről a többi érintett előirányzat kezelőjét is tájékoztatja."

44. §

Az Ámr. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési hatáskörükbe utalt előirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikről - az e rendelet 8/b) számú melléklete II. rész szerinti részletezésben 10 munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és - az ÁHH által meghatározott formában - elektronikus módon az OTMR-t."

45. §

(1) Az Ámr. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben a kedvezményezett - neki fel nem róható okból - a szerződésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerűen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás - törvény, illetve kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely - telek vagy telek és épület - esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték) egészét vagy arányos részét a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie."

(2) Az Ámr. 88. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szankciók mellett a kedvezményezett meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből,

ha az alábbiakban meghatározott feltételekből legalább egy bekövetkezik]

"a) a szerződésben rögzített kötelezettség teljesítése egyáltalán nem vagy csak részben - számszerűen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot (természetbeni telephely juttatás vagy telephely vásárlására adott közvetlen támogatás esetén 66%-ot) el nem érő arányban - valósul meg,"

46. §

Az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül - csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. Természetbeni telephely juttatás esetén vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendő támogatásból vásárolta vagy építette meg, teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítási jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerződésben a forráskezelőnek."

47. §

Az Ámr. 90. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az átutalási megbízások benyújtásával egy időben, az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott - adatlap adattartalmának megfelelő információkról - az ÁHH által meghatározott formában - elektronikusan kell értesíteni az OTMR-t.

(3) A benyújtott átutalási megbízások alapján esedékes támogatást a Kincstár csak azt követően folyósíthatja, ha az OTMR részére a döntéshozók, előirányzat-kezelők az ÁHH által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatták az e rendelet 8/b) és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat."

48. §

Az Ámr. 91. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.

(3) Támogatási előleg csak rendkívül indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben - amely nem haladhatja meg a támogatás

25%-át, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át a (6) bekezdés szerinti ütemezésben - nyújtható, ha az erre vonatkozó igényét a kedvezményezett már - összegszerűen és részletesen megindokolva - az igénylésben, illetve a pályázatban is jelezte, valamint a támogatás ennek figyelembevételével került jóváhagyásra, és a támogatási szerződés ezt tartalmazza. A természetbeni telephelyjuttatás vagy a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telek és/vagy épület esetén a telephely, illetve az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, illetve a telephely (telek, továbbá telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás (forgóeszközhitellel és készletekkel) csökkentett értékének 15%-át, illetve csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére legfeljebb az odaítélt támogatási összeg mértékének 50%-áig támogatási előleg nyújtható, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor."

49. §

Az Ámr. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) A támogatások folyósítása - a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból vásárolt vagy épített telephely kivételével - teljesítésigazolás alapján az előirányzattal való rendelkezésre jogosult, illetve jogszabály külön rendelkezése alapján az általa írásban felhatalmazott utalványozása és átutalási megbízása alapján az érintett előirányzat terhére történik a következő módok valamelyikének megfelelően:

a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként,

b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül,

c) közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára.

(2) Az előző évben fel nem használt támogatással növelt éves ütemezést, illetve a támogatások szerződésben rögzített halmozódását meghaladó támogatás nem utalványozható a támogatási szerződés módosításáig.

(3) Amennyiben a folyósítás során az ÁHH Monitoring Rendszere észleli, hogy a támogatások, illetve azok halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett előirányzatokat kezelő szerveket.

(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint az ONYF megyei igazgatási szervei az ÁHH az e rendelet 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak, az OTMR-nek és a Kincstárnak, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. Az OTMR-nek és a Kincstárnak nyújtott tájékoztatás elektronikus módon és folyamatosan történik.

(5) A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett 60 napon túli köztartozása esetén - a köztartozás fennálltáig - az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását.

(6) Ha telephelyjuttatáson, illetve telephely megvásárlására vagy építésére adott közvetlen vissza nem térítendő támogatáson kívül más vissza nem térítendő támogatás igénybevételére is lehetősége volt a pályázónak, akkor a folyósítás módjára támogatási szerződésben foglalt egyedi szabályokat kell érvényesíteniük a forráskezelő(k)nek. A támogatási szerződés(ek)nek folyósításra vonatkozó részét (mellékletét) minden forráskezelőnek alá kell írnia."

50. §

Az Ámr. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. § A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ), valamint az Áht. szerinti devizaszámla szolgál. Ezek forgalmáról az ÁHH-t naponta értesíti a Kincstár."

51. §

Az Ámr. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére a 98-99. §-okban, a 101. §-ban és a 105-107. §-okban megjelölt számlákat vezeti."

52. §

Az Ámr. 99. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához)

"k) NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számlát"

(vezethet.)

53. §

Az Ámr. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - a felügyeleti szerv intézkedni köteles. A központi költségvetési szerv a részjogkörű költségvetési egysége részére előirányzat-felhasználási keretszámla nyitását a felügyeleti szervnél kezdeményezheti. Számla - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a pénzügyminiszter egyetértésével nyitható."

"(16) A NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla e program magyarországi megvalósítása pénzforgalmának lebonyolítására szolgál."

54. §

(1) Az Ámr. 103. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető hitelintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat az erről szóló döntésről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁH-ot az előző év november 30-áig köteles írásban tájékoztatni a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A TÁH - a határidőben végrehajtott - változásról az ÁHH-t 8 napon belül értesíti. A határidőt követően megküldött változás nyilvántartásba vételét a TÁH megtagadja.

(4) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontja szerinti határnappal köteles intézkedni a költségvetési elszámolási számla megszüntetéséről."

(2) Az Ámr. 103. §-ának (6) bekezdése a következő i)-k) pontokkal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi i) pont számozása l) pontra változik:

(A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint)

"i) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát,

k) a helyi önkormányzatot megillető, aj) pontba, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjaiba nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolási számlát,"

(3) Az Ámr. 103. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására

a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát,

b) az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát,

c) illetékek - beleértve a mulasztási bírság, a késedelmi pótlék és a végrehajtási költség - befizetésére illetékbeszedési számlát,

d) más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát,

e) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

f) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát

vezethet."

55. §

Az Ámr. 103. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (8)-(9) bekezdések számozása (10)-(11) bekezdésre változik:

"(8) A (6) bekezdés j)-k) pontja szerint nyitott alcímű számlákról, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerint vezetett számlákról kizárólag az alábbi kifizetések, utalások teljesíthetők:

a) a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási, valamint annak (6) bekezdés a)-i) és l) pont szerinti alcímű számláira való átutalás,

b) más szerv által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások utalása a tartozást kimutató által megadott számlára,

c) a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevétel utalása a kincstári számla javára,

d) a költségvetési törvény szerint, a megyei önkormányzatokat - újraosztást követően - megillető illetékbevétel utalása a kincstári számla javára,

e) a költségvetési törvény szerint a megyei jogú városokat megillető illetékbevétel utalása a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára,

f) adózó - visszatérítésre jogosult - részére történő visszatérítés (ideértve az adózás rendjéről szóló törvény szerint fizetett kamatot is),

g) adózó kérelmére (6) bekezdés j)-k) pontja szerint nyitott alcímű számlák, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerint vezetett számlák közötti átvezetések.

(9) A helyi önkormányzat a (6) bekezdés j)-k) pontja, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerinti bevételeket e számlákon (alcímű számlákon) köteles beszedni. Amennyiben a helyi önkormányzat más számlájára (alcímű számlájára) érkezik befizetés, akkor a befizetést a megfelelő - a (6) bekezdés j)-k) pontja, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerinti számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó - analitikus nyilvántartáson is át kell vezetni."

56. §

Az Ámr. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése - a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni a TÁH-t. A TÁH az ÁHH-t a változásról 8 napon belül értesíti."

57. §

Az Ámr. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az alapot felügyelő miniszter - az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal az alap kezelője a pénzügyminiszter egyetértésével - gondoskodik."

58. §

Az Ámr. 107. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF - mint felügyeleti szerv - részére a következő számlákat vezeti)

"f) Devizaszámla."

59. §

Az Ámr. 107. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (7)-(9) bekezdés számozása (8)-(10) bekezdésre változik, és az így átszámozott (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt devizaszámla az Áht. 18/B. §-ának (10) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerződésben kell rögzíteni.

(8) A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik."

60. §

Az Ámr. 109. §-ának (10)-(11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(10) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések előirányzat-felhasználási terv alapján teljesítésarányosan vehetők igénybe, kivéve a támogatási célelőirányzatok központosított bevétellel ellentételezett támogatását. Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak az ÁHH engedélyével haladhatja meg. A támogatási célelőirányzatok központosított bevétellel ellentételezett támogatására előrehozott finanszírozás nem vehető igénybe. Az előirányzat-felhasználási tervet - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában - a felügyeleti szervnek havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig kell benyújtania az ÁHH-hoz.

(11) A támogatási célelőirányzatoknak a központosított bevételhez kapcsolt támogatási előirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehető igénybe. A költségvetési szerv az általa beszedett támogatási célelőirányzathoz kapcsolódó központosított bevételt köteles minden hónap 27-éig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni. Az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a jelölt időpontig beérkezett bevétel eredeti előirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére az előirányzatmódosítás végrehajtását követően bocsátja rendelkezésre az előirányzat-felhasználási keretet."

61. §

Az Ámr. 114. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az APEH adatokat szolgáltat:

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban az ONYF, az OEP, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az ÁHH részére a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként az ONYF, az OEP, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az ÁHH részére a tárgyhónapot követő hó 15-éig,

c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegéről alaponként az ONYF, az OEP, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az ÁHH részére a tárgyévet követő év május 5-éig."

"(9) A központi költségvetést terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat és ezek postaköltségeit, valamint a Pénzbeli kárpótlások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön."

62. §

Az Ámr. 115. §-ának (1)-(2) és (9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az Áht. 101. §-a előirányzat-felhasználásra vonatkozó rendelkezésének megfelelően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jóváhagyott kiadási előirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján, a teljesítéshez igazodóan történik. Az Alapkezelők által - az alapok likviditásának tervezésére, a zárt előirányzatok betartására, az előirányzatok tervszerű felhasználására - elkészített finanszírozási terveket az ÁHH-hoz kell benyújtani.

(2) A finanszírozási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az alapok likviditásának változását - a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét - tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható."

"(9) A központi költségvetésben a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a Családi támogatások, a Különféle jogcímen adott térítések, a Folyósított ellátások utáni térítés, a GYED-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak alcímek, továbbá a Kormányzati rendkívüli kiadások címen belül a Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoport, továbbá a Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a GYES-en és a GYET-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak alcím, valamint a Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz költségvetési cím előirányzatainak utalványozására a pénzügyminiszter jogosult.

(10) A 114. § (9) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés terhére történő támogatások megtérítéséről - a folyósító szerv elszámolása alapján-az ÁHH rendelkezik, a Pénzügyminisztérium részére történő utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett."

63. §

Az Ámr. 119. §-ának (13)-(14) bekezdései és (15) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(13) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a visszafizetési kötelezettséget a nettó finanszírozás során érvényesíti a (15) bekezdésnek megfelelően.

(14) A TÁH haladéktalanul értesíti az ÁHH-t és a Belügyminisztériumot arról, hogy az előirányzat-lemondások körében melyeknél szükséges a nettó finanszírozás során történő érvényesítés.

(15) A korábbiakban igénybe vett, (13) bekezdés szerinti lemondással érintett időarányos támogatásrészt a TÁH értesítése, a Belügyminisztérium utalványozása és az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár egy összegben érvényesíti az alábbiak szerint:"

64. §

Az Ámr. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124. § (1) A megyei, fővárosi illetékhivatal (a továbbiakban: illetékhivatal) a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalja át a kincstári számla javára.

(2) Az illetékhivatal a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az (1) bekezdésen túlmenően június és december hó 15-én fennálló állapotnak megfelelően minden június és december hónap 22. napjáig utalja át a kincstári számla javára.

(3) Az illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végéig beszedett illetékbevételből - június és december hónapok 22. napjáig e hónapok 15. napjáig beszedett illetékbevételből (hó közben is) - a költségvetési törvény alapján jogosult megyei, fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetési elszámolási számlájára, vagy annak alszámlájára átutalja az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Egyidejűleg azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezései alapján országos összesítés után elosztva illeti meg az önkormányzatokat, az illetékhivatal a kincstári számla javára utalja át. Az ÁHH e bevételrészt a költségvetési törvényben szabályozott módon felosztja és a tárgyhónap 20. - június és december havi hó közbeni utalás esetén 30. - napjáig utalja át az önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

(4) A költségek fedezetére a költségvetési törvényben szabályozott módon visszatartott bevételeket az illetékhivatal a hivatalt működtető önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át minden hónap 10. napjáig.

(5) Félév végén és év végén az illetékbeszedési számla csak O egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket, valamint az (1)-(3) bekezdések szerinti utalásokat a következő időszakban az illetékbeszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, akkor a költségvetési elszámolási számláról kell átutalást a számlára teljesíteni a visszatérítés, utalás érdekében."

65. §

Az Ámr. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § (1) Az önkormányzat helyi adó beszedési számláin, a gépjárműadó, az egyéb bevételek, a pótlék és a bírság beszedési számlán hó végén - kivéve június és december hónapot - rendelkezésre álló összeget legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára át kell utalni. Félév végén és év végén a számla csak O egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket a következő időszakban a megfelelő adó, pótlék, bírság beszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz a költségvetési elszámolási számláról kell az átutalást a megfelelő számlára teljesíteni a visszatérítés érdekében.

(2) Az önkormányzat idegen bevételek elszámolási számlájáról az önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalni. A nem az önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő 10-éig kell a behajtást kérő szerv megfelelő számlájára átutalni."

66. §

Az Ámr. 133. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Készpénz igényelhető)

"a) egyes személyi juttatások, az azokkal együtt fizetendő társadalombiztosítási ellátások nettó összegének kifizetésére,"

67. §[7]

68. §

Az Ámr. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"135. § (1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését.

A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

(2) Érvényesítést a gazdasági szervezet vezetője, illetve a jegyző által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet. A helyi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi.

(3) A szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban köteles rendelkezni.

(4) Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is.

(5) Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy."

69. §

Az Ámr. 136. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás) - törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban felhatalmazott személy jogosult.

(2) A helyi önkormányzati hivatalnál utalványozásra a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében utalványozásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult."

70. §

Az Ámr. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) Az utalvány ellenjegyzésére - törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa írásban kijelölt személy jogosult.

(2) Helyi önkormányzati hivatalnál az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa írásban felhatalmazott személy, körjegyzőség esetében pedig a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult.

(3) Az utalvány ellenjegyzése során a 134. § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalvanyozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt "az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt" záradékkal kell ellátnia, s erről az (1) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szervet, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szervet, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 3 munkanapon belül értesítenie kell.

(5) A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv a (3) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, a képviselő-testület pedig a soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(6) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor az utalványozás - az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes."

71. §[8]

72. §

Az Ámr. 145. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a féléves és éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra az ÁHH-nak, helyi önkormányzat esetében a TÁH-nak."

"(4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15-éig, a 12/c) számú mellékletet az éves adóbevallások feldolgozását követően, de legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a \2lb) számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően 10 napon belül továbbítja feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében a TÁH-hoz. A TÁH-ok az általuk feldolgozott űrlapokat 10 napon belül továbbítják az ÁHH-nak."

73. §

Az Ámr. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkező az elemi beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelő adatokat szerepelteti és indokolásban tételesen rögzíti az eltérést. Az eltérés dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi felügyeleti szerve részére. A felügyeleti szerv a beszámoló felülvizsgálatát követően az elemi beszámoló benyújtásával egyidejűleg - költségvetési szervenként és fejezeti szintre összesítve - megküldi az ÁHH részére."

74. §

Az Ámr. 151. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az ad hoc bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő 15 napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, illetve kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A felügyeletet ellátó szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő 2 évig, negyedévente a Pénzügyminisztériumot, az ÁHH-t - külön határozat alapján a Kormányt - tájékoztatni."

75. §

Az Ámr. 162. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A tárgyévet megelőző évben bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - az ÁHH elővezeti és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti."

76. §

Az Ámr. 165. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit, továbbá a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a 13. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét - külön tájékoztatóban foglaltak szerint - az ÁHH és a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium rendelkezésére kell bocsátani."

77. §[9]

78. §

Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően módosulnak. Az Ámr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. Az Ámr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 8/a) számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 8/b) számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 9. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 10/a) számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 18. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép.

79. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: az Ámr. 2. §-ának 45. pontjából "A Megállapodás alkalmazásában nem minősülnek támogatásnak az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatások." szövegrész, az Ámr. 16. §-a (3) bekezdésének a) pontjából a "vagy pénzforgalmi betétkönyv" szövegrész, a 70. §-a (2) bekezdésének i) pontja, a 81. § (5) bekezdése, a 99. §-a (5) bekezdésének b) pontja, a 107. §-ának (8) bekezdése, a 127/A. §-a (2) bekezdéséből "az ISPA" fordulat.

(3) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségnek 2003. június 30-áig kell eleget tenni.

(4) A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a pénzforgalmi betétkönyveket 2003. június 30-áig kell meg szüntetni.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

[A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének módosuló űrlapjai]