2002. évi LXVIII. törvény

a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról[1]

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak jármű kategóriára vagy jármű fajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár."

2. §[2]

3. § A Kkt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti."

4. § A Kkt. 33. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt közút kezelők az autópályák használatáért az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek, valamint kezelhetik - a követelés elévülésének időpontjáig - az úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggő külön jogszabályban megjelölt személy- és járműazonosító adatokat."

5. § A Kkt. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 33. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott közút kezelők az úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése és a pótdíj behajtása, valamint az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is jogosultak, amely az érvényes matricával nem rendelkező gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adatfeldolgozást követően rögzíti."

6. § A Kkt. a következő 46/C. §-sal egészül ki:

"46/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséről felvett ellenőrzési jegyzékben megjelölt, a gépjárművezetőre vonatkozó személyes adatok (név, állampolgárság, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, a vezetői engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma), a kísérő nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni.

(2) A közlekedési hatóság jogosult a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó személyes adatainak [név, állampolgárság, anyja neve, lakcím, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának érvényessége (alágazat, veszélyességi osztályok)] kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni."

7. § (1) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

"8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdése b) pontja a következő 18. alponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap

b) a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy]

"18. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

II. Fejezet

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítása

8. §[3]

III. Fejezet

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

9. §[4]

10. §[5] Az Lt. a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:

"A hajózókra vonatkozó külön rendelkezések

11. § Az Lt. 30. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén - a belügyminiszter egyetértésével - a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg."

12. §[6]

13. §[7]

14. § Az Lt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A lajstromozásra nem kötelezett légijárművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg."

15. § (1) Az Lt. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani."

(2) Az Lt. 61. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[(3) A légiforgalmi szolgálat feladata különösen:]

"g) riasztó szolgálat ellátása;

h) légiforgalmi tanácsadó szolgálat ellátása;

i) repüléstájékoztató szolgálat ellátása."

16. § Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZ-e a következő VII. fejezettel és 66/A. §-sal egészül ki:

"VII. Fejezet

Légiközlekedési bírság

66/A. § (1) Az e törvényben és más jogszabályban előírt

a) légiközlekedési, légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre,

b) légijármű lajstromozására, nyilvántartására, üzemben tartására, biztosítására,

c) légiközlekedési akadályra,

d) nyilvános repülőrendezvényre,

e) szakszolgálati tevékenységre,

f) adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárást a légiközlekedési hatóság folytatja le.

(2) A bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban megállapított hatósági eljárási díj tízszerese. Amennyiben a külön jogszabály az adott tevékenységgel kapcsolatban eljárási díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott általános tételű államigazgatási eljárási illeték húszszorosa.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A bírság összege a légiközlekedési hatóságot illeti meg.

(5) A bírság kivetésének részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg."

17. § Az Lt. 68. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A légijármű, illetve a repülőtér elleni jogellenes cselekmény erőszakos felszámolása az élet- és vagyonbiztonság elsődlegességének biztosításával történhet. Ennek során a külön jogszabályban megjelölt szervek - kivéve, ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna - kötelesek a légijármű, illetve a repülőtér üzemben tartóját a döntés-előkészítésbe bevonni, az üzemben tartó pedig köteles az illetékes szervekkel együttműködni."

18. § Az Lt. 74. §-a a következő r)-t) ponttal egészül ki:

[74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

"r) a miniszter a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó szabályokat;

s) a miniszter a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat;

t) a belügyminiszter - a miniszterrel egyetértésben - az utasbiztonsági ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának szabályait."

19. §[8]

IV. Fejezet

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

20. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A külön jogszabályban meghatározott kedvtelési célú kishajót, csónakot és motoros vízi sporteszközt kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet."

21. § A Vkt. 21. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű üzemben tartója köteles felkutatási és mentési célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást vezetni és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok rendelkezésére bocsátani.

(3) A hajózási hatóság - az indulási és érkezési kikötő szerinti állam hatóságának hozzájárulásával - felmentheti az utasnyilvántartás vezetése alól a védett tengeri területen, illetve egy óránál rövidebb utakon közlekedő tengeri személyhajót és tengeri gyorsjáratú vízijárművet.

(4) Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legalább az utazás időtartama alatt, illetve addig kell megőrizni, ameddig a felkutatás és a mentés tart, ezt követően azokat törölni kell."

22. § A Vkt. NEGYEDIK RÉSZ-e a következő X/A. fejezettel és 58/A. §-sal egészül ki:

"X/A. Fejezet

Belvízi hajózási alapprogram

58/A. § (1) A belvízi hajózás piaci működése egyensúlyának a fenntartása, a hajótér-kapacitás szabályozása, a hajók műszaki megújítása, a belvízi hajópark környezetvédelmet és biztonságot elősegítő korszerűsítése és szerkezetátalakítása, az ezzel összefüggő szociális intézkedések előmozdítása, a hajózás képzési rendszerének fejlesztése, valamint Európai Közösségek belvízi hajózási flottakapacitás-programjához való csatlakozás érdekében Belvízi Hajózási Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) kell létrehozni.

(2) Az Alapprogram fejezeti kezelésű előirányzat. Az Alapprogrammal a gazdasági és közlekedési miniszter jogosult rendelkezni és azt a Központi Közlekedési Felügyelet működteti.

(3) Az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseket - ideértve az Alapprogramból történő kifizetésekre vonatkozó döntéseket is - a Belvízi Hajózási Alapkezelő Tanács (a továbbiakban: Tanács) hozza meg. A Tanács nyolctagú; elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, további hét tagja közül három tagot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, egy tagot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, három tagot a hajózási engedélyesek delegálnak.

(4) A miniszter által meghirdetett súlyos piaci zavar időszakára az Alapprogramon belül intervenciós fedezetet kell létrehozni. Az intervenciós fedezetből a súlyos piaci zavar időszakában történhet kifizetés és kizárólag az Európai Közösségek Bizottsága által megjelölt jogcímen. A miniszter a súlyos piaci zavar fennállását, annak kezdő és befejező időpontját, az Európai Közösségek Bizottságának döntése alapján hirdeti meg."

23. § A Vkt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas víziúton a hajóutat ki kell tűzni."

24. § A Vkt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]

"v) az utasnyilvántartás vezetése részletes szabályainak,

w) a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetése részletes szabályainak"

(rendeletben történő megállapítására.)

25. §[9]

V. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény-a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az Lt.-nek - az e törvény 10. §-ával megállapított - 29/A. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az Lt.-nek - az e törvény 16. §-ával megállapított - 66/A. §-a 2003. március 1-jén lép hatályba.

(4) A Vkt. 58/A. §-ának - az e törvény 22. §-ával megállapított - (4) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

27. § Az Lt. 3/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében, 46. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében szereplő "légiközlekedési hatóság" megnevezés helyébe "illetékes légiközlekedési hatóság" lép.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke