2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet

a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről

A Kormány a veszélyes áruk vasúton, közúton vagy belvízen történő szállítása biztonságának növelése céljából és az ilyen szállításokra vonatkozó hazai és nemzetközi tilóírások végrehajtása elősegítése érdekében a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya Magyarország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező, a 2. § b) pontjában meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokra és az ezeknél a vállalkozásoknál alkalmazott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadókra terjed ki.

(2) A rendelet tilóírásait nem kell alkalmazni azokra a vállalkozásokra, amelyek

a) tevékenysége a veszélyes áruk olyan mennyiségéhez kapcsolódik, amely nem haladja meg az 1999. évi ADRI "B" Melléklet 10010 és 10011 szélzetszámai szerinti értékeket2;

b) az 1999. évi ADR "A" Melléklet 20093 szélzetszám szerinti szállítást végeznek;

c) fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, illetve az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk szállításában vagy ehhez kapcsolódó be- és kirakásban, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.

(3)[2] A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédségre.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes áru: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó anyag és tárgy;

1 A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR)

A Megállapodást kihirdette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. tvr., az "A" és "B" Melléklet előírásait kihirdette és a belföldi közúti forgalomban való alkalmazását is elrendelte a többször módosított 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet. [Utolsó módosítása: 18/1999. (VI. 9.) KHVM r.]

2 A 2001. évi ADR módosítások megjelenése után a 10010 és 10011 szélzetszámok szerinti értékek helyett az ADR 1.1.3.6. bekezdésében, a 2.2.7.1.2. pontjában, a 3.3., illetve a 3.4. fejezetében meghatározott értéket kell figyelembe venni.

3 A 2001. évi ADR módosítások megjelenése után a 2009 szélzetszám szerinti szállítás helyett az ADR 1.1.3. bekezdése szerinti szállilást kell érteni.

b) a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telephelyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is). A feladás magába foglalja a szállítmányozást is;

c)[3] vállalkozás: minden Magyarország területén lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely veszélyes áruk közúti, vasúti és/vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet folytat;

d) veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó): a vállalkozás által alkalmazott vagy megbízott személy; aki a 4. §-ban meghatározott feladatot és munkakört ellátja, és az 5. §-ban előírt szakképesítéssel rendelkezik.

3. §

(1) A veszélyes áruk vasúti, közúti vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás vezetésére jogosult személy (a továbbiakban: vezető) köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy tanácsadót írásban kinevezni. Több tanácsadó alkalmazása esetén, írásban meg kell határozni az 1. számú melléklet szerinti feladataik szakmai, illetőleg területi megosztását.

(2)[4] A tanácsadó feladatait olyan személy láthatja el, aki a a közlekedési hatóság által a tanácsadókról vezetett, külön jogszabályban meghatározott névjegyzékben szerepel, és

a) a vállalkozás tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, vagy

b) a vállalkozással munkaviszonyban áll, vagy

c) a vállalkozással munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetében a tanácsadó működéséhez nem szükséges írásbeli megbízás.

(4)[5] A vállalkozás vezetője köteles a tanácsadó megbízásáról és annak változásáról az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatóságát 15 napon belül értesíteni, saját alkalmazottait és a veszélyes áru szállításában érintett üzleti partnereit tájékoztatni a tanácsadó személyéről: Az értesítés alapján az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a vállalkozásoknál alkalmazott tanácsadók személyéről névjegyzéket vezet.

(5)[6] A tanácsadókról vezetett névjegyzéket, illetve annak változásait az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatalnak átadja.

(6)[7] A (2) bekezdésben szereplő névjegyzékben lévő személyek nevét és bizonyítványának érvényességi adatait az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a Közlekedési Értesítőben évente közzéteszi.

(7) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése a) pontja értelmében a tanácsadónak nyilatkozni kell, hogy a névjegyzék vezetésével kapcsolatban személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

4. §

(1) A tanácsadó feladata annak elősegítése, hogy a vállalkozás a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenységét az előírásoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabban végezze. A tanácsadó feladatait részletesen az 1. számú melléklet tartalmazza. A tanácsadó kinevezésével a vállalkozás vezetője nem mentesül a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos felelősség alól.

(2) Ha a tanácsadó az 1. számú mellékletben lévő feladatainak végzése során hiányosságot észlel - ha nem ő a vállalkozás vezetője - jelenti az illetékes vezetőnek és javasolja a hiányosság megszüntetését, valamint annak megtörténtéig a szállítmány visszatartását vagy a technológiai folyamat leállítását. Ha a jelentés szóban történik, azt utólag írásba kell foglalni.

5. §

(1) A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységi körébe eső valamennyi közlekedési alágazatra (közút, vasút, belvíz) és árucsoportra vonatkozóan szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(2) A bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek a külön jogszabályban meghatározott képzésben kell részt vennie és eredményes vizsgát tennie. Aki a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelettel kihirdetett Országos Képzési Jegyzék szerinti (52 5482 03 számú) veszélyes áru/ADR ügyintéző szakképesítést szerzett, a képesítés megszerzése után öt éven belül további képzés nélkül tehet vizsgát.

(3) A képzés célja, hogy a jelölt megfelelő tudást szerezzen a veszélyes áruk szállításában rejlő veszélyekről, az adott közlekedési alágazatra vonatkozó jogszabályokról és egyéb előírásokról, valamint az 1. számú melléklet szerinti feladatokról.

(4) A vizsga témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5)[8] A szakképesítést igazoló bizonyítvány mintáját és az abban feltüntetendő adatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6) A bizonyítvány öt évig érvényes. A bizonyítvány érvényessége öt évvel meghosszabbítható, ha tulajdonosa az érvényesség lejárta előtt ismeretfelújító képzésben vesz részt és sikeres vizsgát tesz.

6. §

(1)[9] Ha a közúti, vasúti és belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységek közben bekövetkezett baleset vagy rendkívüli esemény során a veszélyes áru szabaddá vált, személyekben, anyagi javakban vagy a környezetben kárt okoz, az érintett vállalkozás tanácsadójának a vizsgálat elvégzését követően jelentést kell készítenie a vállalkozás vezetője és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szerve részére.

(2) A jelentésben fel kell tüntetni a baleset körülményeit; részletesen fel kell tárni és elemezni kell az azt előidéző okokat, valamint a hasonló esemény vagy mulasztás megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt jelentés nem helyettesíti az egyéb jogszabályokban foglalt jelentéstételi kötelezettséget.

7. §

(1)[10] Ez a rendelet 2002. március 1. napján lép hatályba.

(2)[11]

(3)[12]

(4) Felhatalmazást kap a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy az 5. §-ban meghatározott képzés és vizsgáztatás feltételeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

8. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanácsnak a veszélyes áruk közúti, vasúti, belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadó kinevezéséről és szakmai képesítéséről szóló 96/35/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet

a 2/2002. (I. 11. ) Korm. rendelethez

A tanácsadó feladatai

A tanácsadó

a) figyelemmel kíséri, hogy a vállalkozásnál betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat;

b) tanácsot ad a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását és az áruk szállításra való előkészítését illetgeti;

c) - éves jelentést készít a vállalkozás vezetői, szükség

esetén az illetékes hatáság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatáság kérésére be kell mutatni,

- elkészíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatszolgáltatást a KSH számára;

d) figyelemmel kíséri a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következő feladatok végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

da) a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását,

db) a vállalkozás a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket figyelembe veszi-e,

dc) a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására használt felszerelések ellenőrzését,

dd) a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását,

de) a szállítás vagy a ki- és berakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszélyelhárítási eljárások alkalmazását,

df) a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, illetőleg amennyiben szükséges, jelentés készítését,

dg) a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását,

dh) az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogszabályok és az azokban foglalt különleges követelmények figyelembevételét,

di) annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak,

dj) a veszélyes áruk szállításakor, ki- és berakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát,

dk) olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek biztosítják, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók,

dl) olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, amelyek a ki- és berakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják.

2. számú melléklet

a 2/2002. (I. 11. ) Korm. rendelethez

A veszélyes áru tanácsadó bizonyítvány megszerzéséhez szükséges vizsga témakörei

I. Általános megelőzési és biztonsági intézkedések ismerete:

1. a veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményeinek ismerete;

2. a balesetek fő okainak ismerete.

II. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi előírások, hazai jogszabályok és szabványok ismerete az érintett közlekedési alágazat tekintetében, különösen:

1. a veszélyes áruk besorolása:

a) az oldatok és keverékek besorolása,

b) az anyagmegnevezés felépítése,

c) a veszélyes áru osztályok és az osztályozás elvei,

d) a szállított veszélyes anyagok és tárgyak jellemzői,

e) fizikai, kémiai jellemzők és fiziológiai tulajdonságok;

2. általános csomagolási követelmények, beleértve a tartányjárművekre, tankkonténerekre stb. vonatkozó követelményeket:

a) a csomagolóeszközök fajtái, kódolásuk és jelölésük,

b) a csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények

és a csomagolóeszközök vizsgálatára vonatkozó előírások,

c) a csomagolóeszköz állapota és az időszakos vizsgálatok;

3. a veszély jelölése és a veszélyességi bárcák:

a) a veszélyességi bárcák mintája,

b) a veszélyességi bárcák elhelyezése és eltávolítása,

c) a táblák és a bárcák elhelyezése;

4. a fuvarokmányba teendő bejegyzések;

a) a fuvarokmányban lévő információ;

5. a szállítás lebonyolítása és a feladási korlátozások:

a) teljes rakomány,

b) ömlesztett rakomány,

c) ömlesztett szállítás nagykonténerben,

d) konténerben való szállítás,

e) rögzített és leszerelhető tartányban való szállítás,

f) multimodális szállítás;

6. utasok szállítása;

7. együvérakási és egybecsomagolási tilalmak és óvintézkedések;

8. az anyagok elkülönítése;

9. a szállított mennyiség korlátozása és a mentesített mennyiségek;

10, árukezelés és elhelyezés:

a) ki- és berakás (töltési fok),

b) átmeneti tárolás és elkülönítés;

11. berakás előtti és kirakás utáni tisztítás, illetve gáztalanítás;

12. a személyzet szakképzése;

13. okmányok:

a) a fuvarokmány,

b) írásbeli utasítások,

c) a jármű jóváhagyási igazolás,

d) a járművezető oktatási bizonyítványa,

e) a belvízi szállításra vonatkozó okmányok,

f) az eltérésekről szóló megállapodások okmányai,

g) egyéb okmányok;

14. írásbeli utasítások: az utasítások végrehajtása és a járművezető személyi védőfelszerelései;

15. a járművek felügyelete: várakozás;

16. forgalmi és navigációs szabályok és korlátozások;

17. szennyező anyagok működés közbeni és véletlen kibocsátása;

18. a szállítóeszközökre vonatkozó követelmények.

3. számú melléklet

Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó szakképesítését tanúsító bizonyítvány tartalma