71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet

a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Állatok ragadós száj- és körömfájással történő fertőződése, fertőzöttség vagy kontamináció gyanúja esetén, a fertőzést előidéző vírus típusától függetlenül, e rendelet előírásait kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfaj: valamennyi kérődző állatfaj és a sertés;

2. ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állat: a fogékony állatfaj azon egyede, amelyet nem vakcináztak, avagy vakcináztak, de az illetékes hatóság az immunizálást nem tartja megfelelőnek;

3. ragadós száj- és körömfájással fertőzött állat: a fogékony állatfaj azon egyede:

a) amelyen a ragadós száj- és körömfájásra jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat állapítottak meg, vagy

b) amelyben a ragadós száj- és körömfájást laboratóriumi vizsgálat alapján hivatalosan megállapították;

4. ragadós száj- és körömfájás fertőzöttségre gyanús állat: a fogékony állatfaj azon egyede, amelyen olyan klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások találhatók, amelyek a ragadós száj- és körömfájás alapos gyanúját vetik fel;

5. ragadós száj- és körömfájás kontaminációra gyanús állat: a fogékony állatfaj azon egyede, amely az összegyűjtött járványtani adatok alapján ragadós száj- és körömfájás vírusával közvetlenül vagy közvetetten érintkezésbe került;

6. helyi zárlat (megfigyelési zárlat): állattartó hely, takarmánykeverő üzem, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér vagy egyéb hely zárlata, ahonnan állat, állati termék és fertőzést közvetítő tárgy nem vihető ki, ahová állat nem vihető be, ahol a termékenyítés és a fedeztetés szünetel, a személy- és járműforgalom pedig az állategészségügyi hatóság engedélyével történhet;

7. községi zárlat (3 km-es zárlati zóna): annak a településnek, településrésznek a zárlata, amelyben a fertőzöttséget megállapították; területe a fertőzött állattartó hely határától számított legalább 3 km sugarú körzet;

8. védőkörzet (felügyeleti zóna): a fertőzött állattartó telep határától számított, legalább 10 km sugarú kör által határolt terület.

Bejelentési kötelezettség

3. §

(1) A ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A tulajdonosok, az állattartók, mindazon személyek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását, az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetőleg bárki, aki a fertőzést vagy annak gyanúját észleli, köteles erről haladéktalanul értesíteni az állategészségügyi hatóságot. A bejelentést szóban, írásban és megbízott útján is meg lehet tenni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az állattartó nevét és lakcímét,

b) az állattartás helyét,

c) az elhullott, levágott, leölt, fertőzött, fertőzöttségre, vagy kontaminációra gyanús állatok tartási helyét, számát, korát, hasznosítását,

d) az észlelés időpontját, a bejelentés időpontjáig észlelt tünetek leírását,

e) mindazon egyéb körülményeket, amelyek a betegség vagy a fertőzöttség gyanúját megerősíthetik vagy kizárhatják.

(3) Ha valamely állattartó gazdaságban egy vagy több állat ragadós száj- és körömfájással fertőzött, fertőzöttségre, vagy kontaminációra gyanús, akkor a település területén működő bármely állatorvos a gyanúról szóló bejelenlést követően köteles a kerületi főállatorvost és a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul értesíteni.

(4) Ragadós száj- és körömfájás fertőzés észlelése esetén a Magyar Köztársaság állategészségügyi szolgálata huszonnégy órán belül eleget tesz a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (Office International des Epizooties, a továbbiakban: OIE) tagsági viszonyából eredő tájékoztatási kötelezettségeinek.

ELJÁRÁS A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS FERTŐZÉSRE VAGY KONTAMINÁCIÓRA GYANÚS ÁLLAT ÉSZLELÉSE ESETÉN

A kerületi főállatorvos feladata

4. §

(1) Ha a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) ragadós száj- és körömfájás fertőzésről vagy annak gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul a kerületi főállatorvost a helyszínre küldeni, aki megkezdi a fertőzés megállapítására, vagy kizárására utaló vizsgálatokat, különös tekintettel a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vételére.

(2) A kerületi főállatorvos, ha bármilyen úton tudomást szerez a ragadós száj- és körömfájás fertőzésről vagy annak gyanújáról, köteles a helyszínre a legrövidebb időn belül kiszállni, illetőleg a hatósági állatorvost a helyszínre kirendelni és a gyanú megerősítésére vagy kizárására szolgáló vizsgálatokat megkezdeni, ennek keretében

a) a kórelőzményi adatokat felvenni,

b) a gyanús állatok klinikai vizsgálatát elvégezni,

c) az elhullott állatok kórbonctani vizsgálatát elvégezni,

d) a fertőzést okozó vírus típusának meghatározása céljából vizsgálati anyagot gyűjteni; a vizsgálati anyagot az 1. számú melléklet szerinti kísérőirattal futár útján az Országos Állategészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OÁI) küldeni.

(3) A fertőzés vagy a fertőzöttség gyanújának megerősítése esetén a kerületi főállatorvos minden esetben köteles a területileg illetékes állomásnak rövid úton jelentést tenni, és az állattartó helyet megfigyelési zárlat alá helyezni, ahol

a) a fogékony állatfajhoz tartozó állatokat kategóriánként meg kell számlálni, és minden kategóriában nyilvántartásba kell venni a már elhullott, fertőzött, fertőzöttségre, vagy kontaminációra gyanús állatok számát. A gyanú fennállása alatt született, vagy elhullott állatokat nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy a nyilvántartás megfeleljen a valós napi helyzetnek;

b) a helyi zárlat alatt álló hely valamennyi fogékony állatát azok eredeti istállójában vagy más alkalmas helyen elkülönítve kell tartani;

c) a helyi zárlat alatt álló helyen biztosítani kell a bejáratnál, valamint az állattartó épületek bejáratainál a fertőtlenítés lehetőségét (fertőtlenítő szőnyeg, illetőleg medence, fertőtlenítő gép, kéz- és lábfertőtlenítési lehetőség). A zárlat fennállásának ideje alatt a 2. számú melléklet szabályai szerint el kell végezni a napi fertőtlenítéseket. A zárlat alatt álló hely bejáratánál a zárlat tényét jól látható, tartós, "Száj- és körömfájás fertőzés gyanúja, illetéktelen személyek belépése tilos" szövegű táblával vagy felirattal kell jelezni;

d) a fertőzés iránt fogékony állat a helyi zárlat alatt álló helyre nem vihető be, és onnan nem vihető ki;

e) más állatfajba tartozó állatoknak a helyi zárlat alatt álló helyre történő be- és kivitele kizárólag a kerületi főállatorvos engedélyével történhet;

f) a helyi zárlat alatt álló helyről állati eredetű termékeket (húst, hústermékeket, fogékony állatok tetemeit, gyapjút), takarmányt, almot, trágyát, szemetet, az istállóhoz tartozó berendezéseket, eszközöket, tárgyakat, amelyek a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját terjeszthetik, kihozni nem szabad, kivéve a diagnosztikai célt szolgáló mintát;

g) fertőzésre gyanús és kontaminációra gyanús állatok tejét csak a helyi zárlat alatt álló helyen, felforralva, és kizárólag állatok etetésére szabad felhasználni. A fel nem használt tejet fertőtlenítő oldattal történő összekeverés után meg kell semmisíteni. A kerületi főállatorvos a zárlat alatt álló helyen tartózkodó személyeket köteles figyelmeztetni arra, hogy a fertőzött állatok tejének, tejtermékeinek nyers állapotban való fogyasztása az ember megbetegedését okozhatja;

h) ha a kontaminációra gyanús állat tejének tárolása a gazdaságban nem biztosítható, a fertőzésre vagy kontaminációra gyanús állatok tejét az Állomás engedélyével kijelölt tejfeldolgozóba el lehet szállítani. Az elszállított tejet kizárólag tejporgyártásra lehet felhasználni. A tejszállító jármű a zárlat alatt álló helyet csak a hatósági állatorvos engedélyével, a jármű előzetes kitakarítása és fertőtlenítése után hagyhatja el. A tejet a helyi zárlat alatt lévő helyről közvetlenül a kijelölt tejfeldolgozó üzembe kell szállítani egyéb tejtermelő gazdaság érintése nélkül;

i) a helyi zárlat alatt álló helyre (gazdaságba, udvarba) az ott lakókon, az odarendelt állatgondozókon, alkalmazottakon, az állatorvoson és állategészségügyi dolgozókon kívül - külön engedély nélkül - csak orvos, szakképzett egészségügyi dolgozó és tűzoltó léphet be. Külön engedély kiadására kizárólag a kerületi főállatorvos, továbbá a járványvédelem helyi irányításával megbízott, a védekezést irányító állatorvosok jogosultak;

j) a szállítójárművek és munkagépek a helyi zárlat alatt álló helyet csak a hatósági állatorvos engedélyével, a jármű előzetes kitakarítása és fertőtlenítése után hagyhatják el;

k) a 10. és a 11. §-ban foglaltak szerint járványtani felderítő vizsgálatot kell végezni annak kiderítésére, hogy a fertőzés honnan származhatott, mennyi ideje állhatott fenn mielőtt felismerték, hová, mely helyekre hurcolhatták el a feltételezett eredeti forrásból és az észlelt gócból, hová történt élő állat-, nyerstermék-, takarmány-, alom-, trágyaszállítás, személy- és járműforgalom.

Az állomás feladata

5. §

(1) Ha az állomás a kerületi főállatorvos jelentése alapján fertőzésről vagy a fertőzöttség gyanújáról értesül, köteles a helyszínen azonnal felülvizsgálatot végezni, és ha a fertőzést vagy a fertőzöttség gyanúját megerősíti,

a) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) távbeszélőn azonnal jelentést tenni;

b) a személyforgalom korlátozását megszervezni;

c) a fertőzésre vagy kontaminációra gyanús állattól - amennyiben a mintavétel még nem történt meg, a 4. § (2) bekezdésében leírtak szerint - vizsgálati anyagot venni, és azt megfelelő kísérőirattal együtt az OÁI-be küldeni;

d) az érintett fogékony állatállomány átvizsgálásához és egyéb, a betegséggel összefüggő teendők elvégzéséhez a megye területéről állatorvosokat és szaksegédeket kirendelni, illetőleg a Magyar Állatorvosi Kamara illetékes szervezete útján kirendeltetni; a járvány nagyobb arányú elterjedése esetén pedig állatorvosoknak más megyék területéről történő kirendelése érdekében a minisztériumnak javaslatot tenni;

e) a tett intézkedésekről és a fertőzés állásáról a minisztériumnak naponta jelentést tenni;

f) ha a fertőzés más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve áthurcolásának lehetősége áll fenn, erről az illetékes állomást értesíteni;

g) a fertőzés elterjedésének felderítésére szolgáló járványtani nyomozást, diagnosztikai vizsgálatokat fertőtlenítést elrendelni.

(2) A kerületi főállatorvos indokolt esetben a fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok leölését és ártalmatlanná tételét is elrendelheti. A hatósági rendelkezésre történő leölést vértelen úton kell végrehajtani, a hullával pedig a 7. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

A minisztériumi megbízott feladata

6. §

(1) A minisztérium megbízottat küldhet a helyszínre. Az állomás és a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok tekintetében a megbízott rendelkezései szerint kötelesek eljárni. A megbízott köteles a gyanú megerősítése vagy kizárása érdekében tett intézkedéseket felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani.

(2) Az állomás a 4. §-ban foglalt zárlati intézkedéseket kiterjesztheti a környező gazdaságokra, ha azok helyzete, helyi adottságai, vagy a járványgyanús gazdasággal való kapcsolatai miatt fennáll a fertőzés veszélye.

(3) Az elrendelt zárlati intézkedések csak akkor helyezhetők hatályon kívül, ha a száj- és körömfájás gyanúját hivatalosan megszűntté nyilvánították.

ELJÁRÁS A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN

A kerületi főállatorvos feladatai

7. §

(1) Amennyiben bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdaságban egy vagy több ragadós száj- és körömfájással fertőzött állat található, a kerületi főállatorvosnak a fertőzöttséget hivatalosan meg kell állapítania, és le kell vennie vagy vetetnie az OÁI-ben végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges megfelelő mintákat, amennyiben ezek a mintavételek és vizsgálatok a 4. §-ban leírtak szerint, a fertőzés gyanúja fennállásának ideje alatt még nem történtek meg.

(2) A kerületi főállatorvos a 4. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt intézkedéseken felül haladéktalanul életbe lépteti a következő intézkedéseket:

a) a helyi zárlat alá vont helyen található valamennyi fogékony állatot az állomás rendelkezései szerint leöleti; ezt követően az ott található fogékony állatból származó nyers termékeket az ilyen anyagokból készített készítményekkel együtt ártalmatlanná kell tenni;

b) a hatósági rendelkezésre történő leölést vértelen úton kell végrehajtani, a hullával pedig a c) pontban foglaltak szerint kell eljárni;

c) az elhullott és a fertőzés vagy annak gyanúja miatt leölt állatok hulláját a zárlat alatt lévő helyen elégetéssel vagy elásással, állati fehérje feldolgozó üzemben vagy égetőüzemben kell ártalmatlanná tenni; a leölt állatok tetemeinek ártalmatlanná tétele során

ca) a hullát boncolni tilos,

cb) a hullát lebőrözni tilos, és ha az ártalmatlanná tétel elásás útján történik, a bőrt a hullának a hullagödörbe tételekor használhatatlanná kell tenni, a hullát pedig bűzös anyaggal le kell önteni,

cc) a vérrel vagy egyéb testnedvekkel beszennyezett földet legalább egy ásónyom mélységig fel kell szedni és a hullagödörbe kell dobni, majd az eltávolított föld helyét fertőtlenítő oldattal kell átitatni,

cd) a hulla fel- és lerakásánál (elégetésénél) segédkező dolgozókat munkájuk befejezése után azonnal, a hulla szállítására használt járművet a hulla felrakása után, majd a kirakodás befejeztével a helyszínen fertőtleníteni kell, a felhasznált almot stb. meg kell semmisíteni,

ce) a hulla és a hullarészek ártalmatlanná tételét csak állatorvosi ellenőrzéssel szabad végezni,

cf) a fehérjefeldolgozó vagy az égetőüzemben történő ártalmatlanná tétel az illetékes hatóság által erre a célra kijelölt üzemben, a hatósági állatorvos felügyelete alatt történhet. Az állati hullák és hullarészek ártalmatlanításra történő szállítása zárt, szivárgásmentes konténerben, az illetékes hatóság által kijelölt útvonalon, a hatósági állatorvos felügyelete alatt engedélyezhető;

d) a fertőzésnek a gazdaságba történő feltehető behurcolása és a fertőzés felismerése közötti időszakban levágott fogékony állatok húsát és hústermékeit fel kell kutatni, és hatósági felügyelet alatt meg kell semmisíteni. Az ártalmatlanná tétel kötelezettsége egyéb nyers termékekre is fennáll, amelyeket a helyi zárlat alatt álló helyről a fertőzés megállapítását megelőző tizennégy napon belül elszállítottak;

e) a ragadós száj- és körömfájás kórokozójának terjesztésére alkalmas egyéb eszközöket és tárgyakat (gyapjút, takarmányt, almot, trágyát, szemetet, az istállóhoz tartozó berendezéseket, eszközöket, tárgyakat) meg kell semmisíteni, vagy a kórokozó elpusztítására alkalmas módon fertőtleníteni kell;

f) a fertőzött állatok tejét csak a helyi zárlat alatt álló helyen, felforralva és kizárólag állatok etetésére szabad felhasználni. A fel nem használható tejet fertőtlenítő anyaggal történő összekeverés után meg kell semmisíteni;

g) a fogékony állatok, és a ragadós száj- és körömfájás kórokozójának terjesztésére alkalmas eszközök, tárgyak és anyagok megsemmisítése után az istállókat, azok környezetét, a szállítóeszközöket és az esetlegesen fertőzött tárgyakat, felszerelési eszközöket a 15. § előírásai szerint ki kell takarítani és fertőtleníteni;

h) fogékony állatok legkorábban a 15. § előírásai szerint elvégzett takarítás és fertőtlenítés utáni 21. napon vihetők be a gazdaságba;

i) a 10. és a 11. §-ban előírtak szerint járványtani nyomozást kell végezni.

Az állomás feladatai

8. §

(1) Az 5. §-ban foglalt intézkedéseken felül indokolt esetben az állomás a kontaminációra gyanús állatok leölését és ártalmatlanná tételét is elrendelheti.

(2) A 7. § (1) bekezdésében előírt mintavételi intézkedéseket nem kell foganatosítani, ha olyan másodlagos járványgóc lép fel, amely járványtanilag kapcsolatos a mintavételnek már alávetett és vizsgált elsődleges járványgóccal.

(3) Az állomás a 7. § (1) bekezdésében előírt intézkedéseket kiterjesztheti a szomszédos gazdaságokra, ha helyzetük, helyi adottságaik, vagy a betegséggel sújtott gazdaság állataival való kapcsolat alapján fertőzés gyanúja állapítható meg.

Több elkülönült termelőegységgel rendelkező üzemre vonatkozó eljárás, a járványtani nyomozás

9. §

(1) A két vagy több elkülönült termelőegységgel rendelkező üzem esetében, a járványsújtott gazdaság egészséges termelőegységére vonatkozóan az állomás könnyíthet a 7. § (2) bekezdésében és a 8. §-ban előírt követelményeken, amennyiben a kerületi főállatorvos igazolja, hogy az érintett termelőegységek szerkezetük, személyzetük, méretük és működésük alapján az istállózást, az állattartást és takarmányozást, termelést, tejtermelést illetően teljesen elkülönült egységet jelentenek. A kerületi főállatorvos igazolja továbbá, hogy az elkülönült egységek különálló fertőtlenítő eszközökkel rendelkeznek, és az egységek között személy-, állat-, illetve eszközforgalom nem történik, így a ragadós száj- és körömfájás vírusa nem terjedhet át az egyik termelőegységből a másikba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket ki lehet terjeszteni a tejtermelő gazdaságokra, illetve a 4. § (3) bekezdés g) pontja szerinti követelmények alól az állomás felmentést adhat, feltéve, hogy az (1) bekezdésben írt feltételeken felül a fejést is teljesen elkülönítve végzik minden egységben.

10. §

A járványtani nyomozás vonatkozik

a) azon eseményeknek a felderítésére, amelyek alatt a ragadós száj- és körömfájás már felléphetett a gazdaságban mielőtt jelentették vagy feltételezték a betegség megjelenését;

b) a gazdaságban fellépett ragadós száj- és körömfájás fertőzés lehetséges forrására és az olyan, fogékony fajú állatokkal rendelkező más gazdaságok felderítésére, amelyek ugyanazon forrásból fertőződhettek;

c) azoknak a személyeknek vagy szállítóeszközöknek, állatoknak, állati tetemeknek, állati termékeknek, takarmányoknak, hulladékanyagoknak és a vírus továbbhurcolására alkalmas egyéb anyagok felderítésére, akik, illetőleg amelyek a vírust a gazdaságba behurcolták, vagy onnan esetleg továbbhurcolták.

A fertőzés elhurcolásának esetére vonatkozó rendelkezések

11. §

(1) Azokat a gazdaságokat, amelyekből a kórokozót - a járványtani nyomozás adatai alapján - a 4. § alá vont gazdaságba behurcolták, valamint azokat a gazdaságokat, amelyekbe a rendelkezés alá vont gazdaságból továbbhurcolhatták, a 4. § szerinti hivatalos megfigyelés alá kell vonni. A megfigyelés addig nem szüntethető meg, amíg a betegség gyanúját hivatalosan megszűntté nem nyilvánították.

(2) Azokat a gazdaságokat, amelyekből a hatósági állatorvos megállapítása szerint a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját a 7-8. § rendelkezései alá vont valamely gazdaságba, valamely módon behurcolták, az 5. § szerinti hivatalos felülvizsgálatnak vetik alá.

(3) Azokat a gazdaságokat, amelyekbe a hatósági állatorvos megállapítása szerint a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját a 7-8. § rendelkezései alá vont gazdaságból behurcolhatták, az 5. § szerinti hivatalos felülvizsgálat alá kell vonni.

(4) Ha valamely gazdaságot hivatalos megfigyelés alá vonják, akkor az (1) és (2) bekezdés szerinti gazdaságok esetében az állomás 15 napos időtartamra, a (3) bekezdés szerinti gazdaság esetében 21 napos időtartamra megtiltja az állatok elszállítását a gazdaságból, kivéve a közvetlenül valamely hatósági felügyelet alatt álló vágóhídra, azonnali kényszervágásra történő szállítást.

(5) Az állomás azokban az esetekben, amikor a körülmények megengedik, az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a gazdaság egy részére és az ebben a részben tartott állatokra korlátozhatja, feltéve, ha ezen állatcsoportokat tökéletesen elkülönítették, elkülönítve tartották és takarmányozták.

Eljárás a ragadós száj- és körömfájás diagnózisának hivatalos megerősítése után, a községi zárlat és a védőkörzet szabályai

12. §

(1) A ragadós száj- és körömfájás diagnózisának hivatalos megerősítése után

a) a kerületi főállatorvos a fertőzéssel sújtott, helyi zárlat alatt álló gazdaság körül - a földrajzi és közigazgatási viszonyok figyelembevételével - községi zárlatot vagy zárlati zónát,

b) az állomás pedig védőkörzetet

alakít ki.

(2) A körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a természetes határokat, az ellenőrzési eszközöket és a vírus esetleges terjedésének valamennyi lehetséges módját és irányát. A körzetek kialakítását a tapasztalatok alapján szükség esetén felül kell vizsgálni.

13. §

(1) A községi zárlat esetén

a) azt a gazdaságot, amelyben a kerületi főállatorvos a fertőzést megállapította, a fertőzött telep, udvar határától számított legalább három kilométer sugarú körben zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá vont terület határait az állomás jelöli ki, az oda vezető utak mentén jól látható, tartós, "Száj- és körömfájás, községi zárlat" szövegű táblát vagy feliratot kell kihelyezni;

b) mindazok a tulajdonosok, akik a községi zárlat alatt álló területen ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatot tartanak, kötelesek állományuk tartási helyét és létszámát korcsoportok szerint a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, aki az adatokat köteles a kerületi főállatorvosnak továbbítani;

c) a községi zárlat alatt álló területen tartott valamennyi fogékony állományt hatósági megfigyelés alá kell vonni. Az állomás köteles valamennyi állományt haladéktalanul száj- és körömfájásra nézve klinikailag megvizsgáltatni, és a vizsgálatok eredménye alapján a szükséges intézkedéseket megtenni;

d) a zárlat első tizenöt napja alatt a községi zárlat alatt álló területen fogékony állat tartási helyét megváltoztatni tilos. A fogékony állatok köz- és magánutakon történő mozgatása és szállítása tilos. Az első tizenöt nap eltelte után a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálat alapján engedélyezheti a vágóhídra, közvetlen vágás céljára történő szállítást;

e) a fertőzés iránt fogékony állatot és baromfit, ilyen állatok termékeit, továbbá terményt, takarmányt, trágyát és a betegség elhurcolására alkalmas más tárgyat a községből kivinni, valamint fogékony állatot oda bevinni tilos, kivéve a diagnosztikai célra szolgáló minták kivitelét, a d) pont szerinti vágóhídra szállítást, valamint a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ártalmatlanná tételi eljárást;

f) fogékony állat, továbbá takarmány és trágya vasúton és hajón minden korlátozás nélkül, az átmenő forgalomra kijelölt útvonalon pedig gépkocsin és lovas- (öszvér-, szamár-) fogaton, megállás nélkül - szükség esetén kísérővel - átszállítható;

g) egypatás állat az átmenő forgalomra kijelölt útvonalon megállás nélkül - szükség esetén kísérővel - lábon is áthajtható;

h) fogékony állatok - állandóan legelőn tartott állatok kivételével - nem legeltethetők, az utóbbiakat azonban helyi zárlat alatt kell tartani abban az esetben is, ha a betegség nem közöttük jelentkezett;

i) a községben a zárlat tartamára az ebek, valamint a baromfiak elzárását kell elrendelni;

j) a fertőzött és fertőzöttségre gyanús állat tartási helyével szomszédos, de ötszáz méternél nem távolabb fekvő helyeken a macskákat és a galambokat is elzárva kell tartani;

k) fogékony állatok fedeztetése tilos;

l) a községi zárlat első tizenöt napja alatt a mesterséges termékenyítés tilos, kivéve, ha a gazdaság tulajdonosa a gazdaságban lévő vagy közvetlenül a termékenyítő központból szállított spermával végzi;

m) a helyi zárlat alatt álló helyek közvetlen környékén idegen személyek közlekedését meg kell tiltani;

n) a községben állatvásárt, állatkiállítást és állatszemlét, állatpiacot, valamint más mezőgazdasági jellegű bemutatót vagy rendezvényt tartani nem szabad;

o) a községben fogékony állatot levágni - saját háztartás részére is - csak előzetes hatósági állatorvosi helyszíni vizsgálat kedvező eredménye alapján, a védekezéssel megbízott hatósági állatorvos engedélyével szabad;

p) ha a községben a fertőzött helyek még nincsenek felderítve, vagy a járvány helyhez kötése más eszközzel nem remélhető, az állomás átmenetileg elrendelheti a zárlat alatt álló község egy részén vagy egész területén a személyforgalom alábbi korlátozását is:

pa) a korlátozás alá vont területet az ott lakók nem hagyhatják el, azon belül

pb) a személyek csoportosulását a lehetőséghez mérten meg kell akadályozni,

pc) rendezvények nem tarthatók, indokolt esetben egyéb korlátozások is elrendelhetők.

(2) A községi zárlatra vonatkozó intézkedések legalább tizenöt napig hatályban maradnak azt követően, hogy valamennyi fogékony állatot a helyi zárlat alatt álló helyről a 7-8. § szerint eltávolították, és a helyi zárlat alatt álló helyet a 15. § szerint takarították és fertőtlenítették.

14. §

Az állomás által elrendelt védőkörzeten belül a következő előírásokat kell alkalmazni:

a) a fertőzés megállapítása esetén a helyi zárlat alá vont hely körül, a községi zárlat alá vont területtel együtt, legalább tíz kilométer sugarú körben védőkörzetet kell kialakítani. Indokolt esetben a védőkörzet nagyobb összefüggő területre is kiterjeszthető. A járványhelyzet kedvező alakulása esetén a védőkörzet területét az állomás csökkentheti;

b) a védőkörzet nem fertőzött községeiből csak az állomás vagy - ha a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) megbízottat küldött ki - a minisztériumi megbízott engedélyével szabad a megállapított fertőző betegség iránt fogékony állatokat, ilyen állatok nyers termékeit, növényi és állati eredetű takarmányt vagy fertőzés terjesztésére alkalmas tárgyat kivinni, a védőkörzetté nyilvánított területen keresztül a betegség iránt fogékony állatokat lábon hajtani, illetőleg ilyen állatokat, állatok nyerstermékeit a védőkörzeti területre bevinni;

c) a betegség iránt fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot nyilvántartásba kell venni, és azoknak hatósági állatorvosi felügyelet alatt kell állni;

d) a betegség iránt fogékony állatfajok számára a közutak használata tilos;

e) a betegség iránt fogékony fajú állatok szállítása védőkörzet területén belül kizárólag az állomás engedélyével történhet;

f) a betegség iránt fogékony fajú állatok az első tizenöt nap alatt nem hagyhatják el a községi zárlat alá vont területet. A tizenötödik és a harmincadik nap között hatósági felügyelet alatt, azonnali levágás céljából, közvetlenül valamely vágóhídra történhet szállítás. Ezt az elszállítást az állomás csak azután engedélyezheti, miután a hatósági állatorvos az üzemben lévő valamennyi, betegség iránt fogékony állatfaj vizsgálata alapján a ragadós száj- és körömfájásra gyanús állatok előfordulását kizárta;

g) a mesterséges termékenyítő szolgáltatók működése tilos;

h) állatvásárok, állatkiállítások és bármely más, a betegség iránt fogékony fajú állatok összegyűjtésével járó rendezvény tartása tilos;

i) ha a betegséget szomszédos országoknak a magyar területekkel érintkező határterületén állapították meg, a minisztérium

ia) az illetékes megyei állomással egyeztetve intézkedik a kishatárforgalom egyes kijelölt átlépőhelyekre való korlátozásáról,

ib) gondoskodik ezeken a helyeken fertőtlenítő állomások létesítéséről és működtetéséről, továbbá

ic) gondoskodik a veszélyes határzónától számított tíz kilométeres távolságon belül fekvő területen a védőkörzetre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról;

j) a védőkörzet határait az oda vezető utak mentén "Száj- és körömfájás védőkörzet" szövegű, tartós, jól látható táblával vagy felirattal meg kell jelölni;

k) az intézkedések a védőkörzetben legalább harminc napig hatályban maradnak azt követően, hogy valamennyi fogékony fajú állatot a helyi zárlat alatt álló helyről a 7-8. § szerint eltávolították, és a 15. § szerint a gazdaságot takarították és fertőtlenítették.

A fertőtlenítés

15. §

(1) A fertőzés leküzdése során alkalmazott fertőtlenítőszerek listáját és azok engedélyezett koncentrációját, valamint a zárlati intézkedések alatt, illetőleg a zárlat feloldása előtti fertőtlenítés szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fertőzés leküzdése során a takarítási és fertőtlenítési intézkedéseket a kerületi főállatorvos útmutatása és hivatalos felügyelete alatt kell elvégezni.

Laboratóriumi vizsgálatok, vakcinázás

16. §

(1) A ragadós száj- és körömfájás felderítésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése az OÁI illetékességi körébe tartozik. Az OÁI a beküldött vizsgálati anyagot köteles haladéktalanul megvizsgálni, és annak eredményéről - pozitív esetben a vírus típusának a megjelölésével - az illetékes állomást és a minisztériumot értesíteni. A laboratóriumi vizsgálat során, különösen az első megbetegedések esetén, meg kell határozni a vírus típusát, szubtípusát és esetleges variánsait.

(2) Indokolt esetben a minisztérium jogosult a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (OIE) által kijelölt referencia laboratóriumot felkérni a vizsgálatok megerősítésére.

(3) A diagnosztikai vizsgálatokat az OIE által meghatározott módszerek és standard készítmények alkalmazásával kell végezni.

17. §

(1) Az állattartó a telepen elhelyezett, vásárolt állatállomány származását tanúsító okmányokat (marhalevél, hatósági állatorvosi bizonyítvány, tenyészállat esetén származási igazolás, kiadási-szállítási jegyzék, számlamásolat) az állomány-nyilvántartással együtt köteles a telepen tartani és hatósági ellenőrzés esetén bemutatni.

(2) Az állattartó köteles állatait a hatályos jogszabályok, illetőleg a tenyésztési előírások szerint megjelölni vagy megjelöltetni, a következő minimum követelmények figyelembevételével:

a) szarvasmarha: előre nyomtatott egyedi számot tartalmazó füljelző, tizenöt napos korig behelyezve. Az elveszett vagy használhatatlanná vált füljelzőt tizenöt napon belül pótolni kell;

b) juh és kecske: előre nyomtatott egyedi számot tartalmazó füljelző;

c) sertés: egyedileg vagy csoport részeként. Csoportos jelölés csak akkor alkalmazható, ha a nagy létszámú állományban tartott sertést az eredeti születési helyéről közvetlenül vágóhídra szállítják, gyűjtőhely érintése nélkül.

(3) A fertőzés iránt fogékony fajba tartozó állatok kereskedelmével és szállításával foglalkozó személyek tájékoztatni kötelesek az illetékes hatóságot azon állatokra vonatkozó adatokról, amelyeket szállítottak vagy eladtak; ezen adatokkal összefüggő minden további felvilágosítást kötelesek az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.

18. §

(1) A ragadós száj- és körömfájás ellen - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - védőoltást alkalmazni, továbbá a fertőzött, fertőzésre vagy kontaminációra gyanús állatokat gyógykezelni tilos.

(2) A ragadós száj- és körömfájás vírusával diagnosztikai vagy kutatási célból avagy vakcinagyártás céljából laboratóriumi tevékenységet folytatni kizárólag a minisztérium engedélyével lehet, az engedélyben meghatározottak szerint. A laboratóriumnak meg kell felelnie a FAO Ragadós Száj- és Körömfájás Bizottsága által javasolt minimális követelményeknek, amelyek a ragadós száj- és körömfájás vírus in vitro és in vivo tanulmányozásával foglalkozó laboratóriumokra vonatkoznak.

(3) A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák előállítására szolgáló antigének beszerzése és folyamatos készletben tartása a minisztérium engedélye alapján az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI) feladata. Ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinát csak a minisztérium esetenként adott engedélye alapján szabad kiadni.

(4) A védőoltás tilalma alól - indokolt esetben - a minisztérium meghatározott területre, állatfajra és időtartamra vonatkozóan felmentést adhat az alábbi feltételekkel:

a) a vakcinázott állatot egyedi fülszámmal tartósan meg kell jelölni úgy, hogy abból a vakcinázás ténye kiderüljön;

b) a vakcinázott állatot az oltás napjától számított tizenkét hónapig az oltott területről kivinni nem szabad, kivéve az azonnali levágás céljára, az állomás által kijelölt vágóhídra történő szállítást. Ebben az esetben a levágott állat húsát a húsvizsgálat során úgy kell megjelölni, hogy abból kiderüljön, hogy az csak kijelölt, korlátozott területen hozható forgalomba, vagy csak olyan húskészítmények előállítására használható fel, amelyekkel a kórokozó terjesztése kizárható.

(5) Szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést száj- és körömfájás vírussal fertőzni csak az állami állategészségügyi szolgálat e célra kijelölt intézményének speciális helyiségeiben szabad. A kísérleti munka befejezését követően valamennyi, a helyiségben tartott állatot le kell ölni és ártalmatlanná kell tenni, a helyiséget pedig a 15. § szerint fertőtleníteni kell.

(6) Száj- és körömfájás vírussal laboratóriumi állatot és szövettenyészetet fertőzni, továbbá az ehhez kapcsolódó virológiai munkát végezni mind az OÁI-ben, mind pedig az ÁOGYTI-ben szabad, az erre a célra épített zárt laboratóriumban. Azokat a helyiségeket, amelyekben élő vírussal végeznek munkát, helyi zárlat alá kell vonni, községi zárlatot azonban nem kell elrendelni.

Eljárás, ha a ragadós száj- és körömfájást állatvásáron, kiállításon, vágóhídon vagy szállítás közben állapítják meg, a vadon élő állatokkal való eljárás

19. §

(1) Ha a fertőzés gyanúját állatvásáron, kiállításon, vágóhídon állapították meg, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes kerületi főállatorvost és az állomást. Fertőzöttség gyanúja esetén a 4-5 §, a fertőzés megállapítása esetén a 7-8. § előírásai szerinti intézkedéseket kell foganatosítani.

(2) Ha a fertőzést vagy annak gyanúját szállítás közben észlelik, a hatósági állatorvos köteles a szállítmányt feltartóztatni, és haladéktalanul értesíteni a kerületi főállatorvost és az állomást. Az állomás rendelkezése alapján a szállítmány állatait arra alkalmas helyen le kell ölni, és az alommal, trágyával, takarmánnyal együtt ártalmatlanná tenni. Ha csupán a fertőzöttség gyanúját állapították meg, és az állomány értéke ezt indokolttá teszi, vissza lehet szállítani eredeti rendeltetési helyére, ahol helyi zárlat alá kell vonni. A szállításra használt járművet, az állatokat kísérő személyzet kezét, ruházatát és lábbelijét a hatósági állatorvos utasításai szerint meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell. Az állomás elrendeli a fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok származási helyének, valamint az állatokat szállító jármű által érintett gazdaságok azonnali felülvizsgálatát.

(3) Ha a fertőzést vagy annak gyanúját vadon élő állaton, vagy olyan helyen tartott háziállaton állapították meg, ahol a fertőzött állat fogékony vadon élő állattal közvetve vagy közvetlenül érintkezhet, azonnal értesíteni kell a kerületi főállatorvost és az állomást. Az állomás elrendeli a fogékony vadon élő állatoknak etetéssel történő helyhez kötését, indokolt esetben kilövését.

Vegyes és záró rendelkezések

20. §

(1) A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti tervét a minisztérium készíti el.

(2) A ragadós száj- és körömfájás leküzdése során szükséges hatósági intézkedések formanyomtatványait a 3-10. számú mellékletek tartalmazzák.

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzat 233-263. §-a és az azt megelőző "Ragadós száj- és körömfájás" cím.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetéséről;

b) a Tanács 90/423/EGK irányelve a száj- és körömfájás ellenőrzésére vonatkozó közösségi intézkedéseket bevezető 85/511/EGK irányelv, a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákra vonatkozó 64/432/EGK irányelv, és a szavasmarhafélék és sertések, valamint a friss hús vagy hústermékek harmadik országokból történő behozatalakor az egészségügyi és állatorvosi felügyeletnél jelentkező problémákra vonatkozó 72/462/EGK irányelv módosításáról.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

A fertőtlenítés szabályai

1. Általános szabályok

(1) Az olyan, zárlat alatt álló helyen, ahol a betegséget megállapították, a helyi zárlat feloldásáig naponta fertőtleníteni kell az állatok istállóját, az istálló környékét, azokat a területeket, amelyeken az állatok és gondozóik járnak vagy jártak, az istállóban használt eszzközöket, a vályúkat és a kutak környékét, a trágyát, a takarmány és a trágya szállítására használt járműveket, végül az állatgondozók szállását.

(2) A zárlat alatt álló terület, valamint szükség esetén a helyi zárlat alatt álló területen lévő helyek bejárataihoz a be- és kilépő személyek kezének és lábbelijének fertőtlenítésére alkalmas eszközöket kell helyezni. Az istállóból kilépő személyek lábbelijét és kezét, a zárlat helyéről kilépő személynek a ruháját is fertőtleníteni kell. Nagy létszámú állattartó telepeken a járművek részére kijelölt ki- és belépő helyeken a járművek fertőtlenítésére alkalmas, hatékony fertőtlenítőszerrel feltöltött fertőtlenítő eszközöket kell elhelyezni és működtetni.

(3) Ha a naponkénti hazajárás engedélyezésének nincsenek meg a feltételei, az állatgondozók a helyi zárlat tartama alatt szennyes ruhaneműiket lehetőleg a zárlat feloldásáig tartsák maguknál, amennyiben ez nem lehetséges, azokat háromszázalékos formalinoldatban legalább félóráig tartó áztatás után, állatorvosi ellenőrzés mellett adhatják ki.

(4) A helyi zárlat alatt álló helyen rendszeresen kell takarítani, és folyamatosan kell gondoskodni az előzetes és a végső fertőtlenítés előkészítéséről.

(5) Az előzetes fertőtlenítést és takarítást az összes fogékony állat elhullását vagy leölését és ártalmatlanná tételét követően azonnal, a végfertőtlenítést pedig egy hét múlva kell elvégezni, ha a helyi zárlat feloldásának a rendeletben meghatározott feltételei is fennállnak.

(6) A fertőtlenítést szigorított módon, az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás által megbízott állatorvos jelenlétében és irányításával, a fertőtlenítési útmutatóban előírtak szerint kell elvégezni.

2. Fertőtlenítés

Fertőtlenítésre az ÁNTSZ OTH és az FVM által együttesen forgalmazásra engedélyezett készítmények listájából a virucid hatással rendelkező fertőtlenítőszerek közül azok választhatók, amelyek száj- és körömfájás vírus elleni hatékonyságát igazolták, és ezt a jóváhagyott használati utasításban feltüntették. A készítményeket a hatóságok által jóváhagyott használati utasításnak megfelelően kell felhasználni.

Szükség esetén az alábbi felsorolt hatóanyagokból készült fertőtlenítő hatású munkaoldatok is felhasználhatók. A fertőtlenítéshez felhasználható munkaoldatokat a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások laboratóriumainak szakembereivel állíthatják elő, a fertőtlenítés végrehajtásáért felelős fertőtlenítő szakember bevonásával. A szigorított végfertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése a hatósági állatorvos által vett minták vizsgálatával az Országos Állategészségügyi Intézetben történik.

2.1. Fertőtlenítőszerek hatóanyagai

2.1.1. Lúgok

- nátriumhidroxid 2-4%-os oldata - pH 10 felett

- káliumhidroxid 2-4%-os oldata

- nátriumkarbonát 3-6%-os oldata (szódaoldat)

- nátriumhipochlorid 2-3%-os oldata (h-lúg)

- nátriummetaszilikát 1%-os oldata

2.1.2. Savak

- citromsav 0,4%-os oldata - pH 4 alatt

- szulfominsav 0,2%-os oldata - pH 6 alatt

- ortofoszforsav 0,3 %-os oldata - pH 4 alatt

- tejsav 1-2%-os oldata - pH 4 alatt

- hangyasav 1-2%-os oldata - pH 4 alatt

2.1.3. Klórtartalmú fertőtlenítőszerek

- hipokloritok

= nátriumhipoklorit (aktív klórtartalma 9-12%) 3-6%-os oldatban

- klóros mész (aktív klórtartalom 25-30%) 2,0%-os oldatban

2.1.4. Aldehidek (15 °C hőmérséklet alatt hatása mérsékelt, ezért használatuk nem javasolt)

2.1.5. Jodoforok

1-5%-os oldatban pH 2,5-4,0

2.1.6. Egyéb:

FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály által közzétett további anyagok.

2.2. A fertőtlenítéshez szükséges fertőtlenítő oldat

- mennyiségét,

- a kijuttatás nyomását,

- a szemcsenagyságot

a fertőtlenítendő felület minősége és nagysága, a megelőző takarítás színvonala határozza meg.

Nagynyomású (10-20 bar) fertőtlenítő berendezés használata esetén az egy m2 fertőtlenítéséhez szükséges oldat mennyisége:

- fólia 0,1 liter,

- sima beton, csempével, olajfestékkel bevont felület 0,2 liter,

- gyalulatlan deszka vagy meszelt felület 0,5 liter,

- téglafelület 1 liter,

- döngölt agyagfelület 1,5 liter,

- laza, homok felület 3,0 liter.

Kisnyomású fecskendő használata esetén a fenti oldatmennyiség másfélszeresét kell alkalmazni.

3. A fertőtlenítés megkezdésekor a fertőtlenítést irányító hatósági állatorvosnak ügyelni kell arra, hogy:

1. a fertőtlenítést végző személy egészségügyi alkalmasságát tanúsító okmánnyal rendelkezzen,

2. a fertőtlenítést végző dolgozó munkavédelmi oktatásban részesült-e,

3. a megfelelő munkavédelmi eszközök és öltözékek rendelkezésre állnak-e (gumicsizma, vizet át nem eresztő overall, gumikesztyű, védősisak, gázálarc, védőszemüveg),

4. amennyiben az épületben állatok vannak, olyan fertőtlenítőszert kell alkalmazni, amely az állatok egészségét nem károsítja,

5. munka közben étkezni, dohányozni tilos!

6. a dolgozóknak az erősen savas vagy lúgos oldatok kezelése, keverése idején lehetőséget kell teremteni arra, hogy a bőrfelületre került anyagot azonnal lemossák (konyhasó oldat: 9 g 1 liter desztillált vízben, bórsavoldat: 10 g 1 liter desztillált vízben),

7. a fertőtlenítéshez olyan nyomást és szemcsenagyságot kell alkalmazni, hogy a tevékenység az építményben felesleges károsodást ne okozzon.

4. A fertőtlenítés végrehajtása

4.1. Az ember és környezetének fertőtlenítése

Testfelület, textil, bőr, lakás, szociális helyiségek fertőtlenítése kizárólag az erre a célra az ÁNTSZ OTH által engedélyezett készítményekkel, az előírt módon végezhető.

4.1.1. Ragadós száj- és körömfájás vírusának elpusztítására használhatók kézfertőtlenítéshez és fertőtlenítő mosakodáshoz (fürdés, tusolás) alkalmával:

- Bórsavoldat 2%-os, benne Nitrogenol (1,0%-ban) detergensként 3 percig

- Tejsavoldat 2,0%-os 3 percig

- Ecetsavoldat 2,0%-os 4 percig

- Citromsavoldat 0,4%-os

- Jodofor oldat 1,0%-os

- Nátrium metaszilikát 1%-os oldata

4.1.2. Személyi fertőtlenítés végrehajtása:

- alapos, szappannal történő mosakodás,

- testfelület leöblítése,

- fertőtlenítés,

- a testfelület leöblítése.

4.1.3. Bőrlábbeli, egyéb bőrből készült termék:

- 1%-os jodofor oldattal lemosás.

4.1.4. Textilruha pH 6 alatti savas közegben végzett 60 °C feletti 30 perces hőkezeléssel sterilizálható. Vászon fehérneműt 1-2%-os szódaoldatban 30 percig kell főzni.

4.1.5. Műanyag holmikat 2%-os jodofor oldatban 2 órán keresztül kell áztatni, majd lúgos vízben kell öblíteni.

4.1.6. Gumiruhát, -csizmát és -eszközöket 3%-os klórlúgoldattal kell le-, illetve kimosni, majd vízzel öblíteni.

4.1.7. Iratanyagok (levelek) forró vasalóval fertőtleníthetők.

4.1.8. Lakások, irodahelyiségek, laboratóriumok levegőjének fertőtlenítésére 25 g/légm3 formalint kell ködszerűen kipermetezni, vagy oxidálószerrel (káliumpermanganát), illetve hővel (melegítés) kell a formaldehid gázt felszabadítani.

A helyiség hőmérsékletének a fertőtlenítés alatt 15 °C felett kell lenni.

Formaldehid gáz felszabadításra oxidálószerrel 100 m3 térfogat fertőtlenítéséhez szükséges:

1000 ml víz

1000 ml formalin

660 g káliumpermanganát

A gáz felszabadítását széles szájú edényben (veder) kell végezni, a behelyezés sorrendje a fenti.

A gáz felszabadítását követően a helyiséget legalább 10 óra időtartamra zárni kell, letelte után lehet szellőztetni.

4.2. Az állatok testfelületének fertőtlenítése

Az állatok testfelületén a száj- és körömfájás vírusának elpusztítására a 2. pontban felsorolt pH 4 alatti tartományú savas fertőtlenítőszerek használhatók.

4.3. Az állattartási épületek és környezetük fertőtlenítése

A szigorított fertőtlenítés végrehajtásának sorrendje:

- az épület áramtalanítása;

- az épület belső terének portalanítása a hatósági állatorvos által előírt nemű és koncentrációjú fertőtlenítő oldattal;

- a portalanítás mellett, a fertőtlenítő oldattal a technológiai berendezéseket le kell mosni, a trágyát el kell áztatni;

- a technológiai berendezéseket ki kell hordani;

- a trágyát ki kell hordani, a telep területén szarvasba kell rakni, le kell fertőtleníteni, földdel le kell takarni;

- gépi és kézi eszközökkel az épület fizikai takarítását el kell végezni, a takarításnak az épület belső légterén kívül ki kell terjedni a padlástérre és a trágyacsatornára is;

- az épület belső mosását magas nyomású vízsugárral kell elvégezni;

- a nem tisztítható fából készült berendezéseket el kell égetni;

- az agyagpadozatot 10 cm mélységben fel kell szedni;

- a vízáteresztő padlóburkolatot fel kell szedni;

- kifutók, karámok takarítása, mosása;

- az épületen kívül megtisztított berendezések visszahordása;

- az épület belső terének, padlásterének, trágyacsatornájának fertőtlenítése a betegségre meghatározott nemű és koncentrációjú magasnyomású (10-20 bar) berendezéssel kijuttatott fertőtlenítőszerrel;

- az épület zárása;

- az épület külső felületének, környezetének, utaknak a fertőtlenítése;

- bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség esetén fertőtleníteni kell mindazokat a helyeket és helyiségeket, ahol beteg, betegségre gyanús állat megfordult, tartózkodott, elhullott vagy levágták, illetve leölték, ahova az állat terméke eljutott.

Fertőtleníteni kell azon személyeket, illetve tartózkodási helyüket, akik a fertőzött, fertőzöttségre gyanús állatokkal vagy termékeikkel kapcsolatba kerültek.

4.4. Járművek, állatrakodó helyek fertőtlenítése

Az állat, alom, takarmány és trágyalé szállítására használt gépkocsit, vasúti kocsit, repülőgép- vagy hajórekeszt és egyéb járművet, továbbá ezek felszerelését a következők szerint kell tisztítani és fertőtleníteni:

a) A tisztítás során a trágyát, almot fel kell lazítani, és el kell távolítani. Ezután forró vízzel, valamint kaparó- és súrolóeszközök segítségével a padlóra, az oldalfalakra tapadt trágyát le kell választani, és vízsugárral el kell távolítani. A tisztítást addig kell folytatni, amíg a vasúti kocsi, hajó, hajórekesz belseje teljesen kitisztul, és a bűz megszűnik. Hasonlóképpen kell a trágyától megtisztítani a vasúti kocsihoz, hajóhoz, hajórekeszhez tartozó összes felszerelést. A takarítás magasnyomású vízsugárral is elvégezhető. A fertőtlenítésnek az egész kocsira, repülőgép- vagy hajórekeszre ki kell terjednie még abban az esetben is, ha annak csak egy részét használták állatszállításra. Szennyeződés esetén a kocsi külső felületét, az ajtókat, vasalásokat, a kocsi futóművét és alvázát is meg kell tisztítani és fertőtleníteni.

Az állatok be- és kirakására használt rámpákat, hidakat és egyéb eszközöket, valamint a rakodóhelyeket, rakodóudvarokat tisztára kell seperni, s azután tiszta vízzel bőven le kell öblíteni. Az esetleg szükséges fertőtlenítést a vizsgáló állatorvos irányítása és ellenőrzése mellett kell végrehajtani.

A járművekből kitakarított, továbbá vasút- és hajóállomásokon, repülőtereken, gépkocsi-rakodóhelyeken levő trágyát, almot, hulladékot és szemetet gondosan össze kell gyűjteni, és félre kell rakni. Az összegyűjtött trágyát, almot, hulladékot és szemetet lehetőleg minél előbb, illetőleg minél gyakrabban el kell hordani. Az elhordásra olyan kocsikat vagy tartályokat kell használni, amelyek tartalma ki nem hullhat, illetőleg ki nem folyhat. Fertőtlenítés szükségessége esetén ezeket az anyagokat el kell égetni, vagy el kell ásni, vagy olyan helyre szállítani, ahol embert vagy állatot nem fertőzhet.

A járműveket, állatrakodóhelyeket hatósági rendelkezésre szigorított módon kell fertőtleníteni, továbbá anélkül is akkor, ha kérődző állatot vagy sertést olyan állomásról szállítottak, amelynek 20 km-es körzetében ragadós száj- és körömfájás áll fenn.

A padlót, a mennyezetet és a falakat, valamint a megtisztított tárgyakat és eszközöket a 2. pontban meghatározott fertőtlenítőszerekkel kell bepermetezni.

4.5. Takarmányok fertőtlenítése

a) A 2. pontban felsorolt fertőtlenítőszerekkel történő alapos beáztatás.

b) Elégetés.

c) Gőzzel való kezelés, 80 °C 30 percig.

d) Formaldehid gőzzel való 12-18 órás kezelés.

A göngyölegek fertőtlenítésére formalingőzös kezelés, továbbá a savas, pH 4 alatti fertőtlenítőszerrel végzett, legalább 90 perces kezelés használható.

4.6. A kutak fertőtlenítése

A kutakat klórmésszel kell fertőtleníteni.

4.6.1. A klórmész mennyisége ásott kutaknál

a) A szükséges mennyiség kiszámításához ismerni kell a kútban lévő víz mennyiségét, amit úgy kell kiszámítani, hogy a kút átmérőjének felét önmagával, továbbá 3,14-del és a kútban lévő vízoszlop magasságával kell megszorozni. Az így nyert érték m3-ben adja meg a kútban lévő víz mennyiségét.

b) A kútban lévő víz minden m3-ére 30 g friss klórmeszet kell számítani, melyet 300 cm3 vízben kell feloldani.

4.6.2. A klórmész mennyisége fúrt kutaknál

Mivel a fúrt kutak pontos mélysége és esőátmérője nem mindig ismeretes, a szükséges klórmész mennyisége a következőképpen szabható meg:

a) olyan fúrt kutaknál, ahol a vizet az anyacsőből szivattyúzzák 100 g klórmeszet kell 1liter vízben tejszerű oldattá keverni és az anyacsőbe beönteni;

b) olyan fúrt kutaknál, ahol a vizet tároló aknából szivattyúzzák, a 4.6.1. pont alatt megszabott klórmész mennyiséget és a hígításhoz felhasznált vízmennyiséget fel kell emelni oly módon, hogy a tároló aknában lévő vízmennyiséget kiszámítjuk úgy mint az ásott kutaknál, és minden m3 víznek megfelelően további 30 g klórmeszet és további 300 cm3 vizet használunk.

A víztárolót ugyanúgy kell fertőtleníteni, mint az ásott kutat, de mind a klórmészből, magnolmészből vagy klórlúgból, mind pedig az oldóvízből kétszeres mennyiséget kell felhasználni.

A kútvíznek 24 óra múlva még klórszagúnak és klórízűnek kell lennie (túlklórozás), ellenkező esetben a klórozást meg kell ismételni. Ha a klórszag és a klóríz nem érezhető, a kutat alaposan ki kell meríteni. A fúrt kút vizét addig kell szivattyúzni, amíg a víz klórszagát és -ízét elveszti.

A kút súlyosabb fertőzöttségének gyanúja esetén a fertőtlenítést kétszer-háromszor meg kell ismételni.

Az állatok leölése és a telepről való elszállítása után a tisztítást és a fertőtlenítést azonnal meg kell kezdeni, és szisztematikusan végre kell hajtani.

A fertőzött telepért felelős hatósági állatorvosnak a tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozó cselekvési tervet kell készítenie, amelynek végrehajtását a műveletek minden fázisában felügyelnie kell.

A műveletek elkezdése előtt fel kell jegyezni a fertőtlenítendő épületek és felszerelések szerkezeti hibáit. Ennek során fel kell tárni, hogy hol vannak olyan területek mint például a padozat és a falak repedései vagy laza belső szerkezeti elemek, amelyeknek különös figyelmet kell majd szentelni; ugyanakkor fény derül a létesítmény már meglévő hibáira is, úgyhogy később egyszerűbb lesz a hatósági intézkedésekből eredő kártérítési panaszok ügyében eljárni.

4.7. Almostrágya fertőtlenítése

A tisztítás alatt és az azt megelőzőleg összegyűjtött almostrágyát, almot, takarmányhulladékot, szemetet, valamint a fertőtlenített helyiség talajáról kihordott földet, homokot - a szennyvizet és trágyalevet is hozzákeverve a 12.2. pontban felsorolt fertőtlenítőszerekkel kell bőségesen eláztatni, majd 21 napig legalább 55 °C-on fülleszteni. A füllesztés céljából összegyűjtött anyaghoz szükség szerint annyi szalmát vagy falevelet kell keverni, hogy az utóbbi aránya a bélsárhoz 3:2 legyen, ha pedig száraz, m3-enként 10-15 liter vizet kell adni. A füllesztendő anyagot 25 cm vastag szalma-(falevél-)rétegre legalább 1,5 méter magas és széles kupacokba (halomba) kell rakni és a tetejére legalább 10 cm vastag szalma-(falevél-)réteget kell helyezni, majd az egészet 20 cm vastag földréteggel kell befedni.

A befedett trágyarakásnak legalább 55 °C-ra kell felmelegednie, a hőmérsékletet szúróhőmérővel ellenőrizni kell. A kellőképpen fel nem melegedett szélső részeket 3 nap múlva a halom közepébe kell lapátolni, majd a halmot újból földdel befedni és legalább három hétig bontatlanul hagyni.

4.8. A trágyalé fertőtlenítése

A trágyalé-, hígtrágya-csatornákat és -aknákat, továbbá a fürösztőket, úsztatómedencéket és pocsolyákat a fertőtlenítő oldatok egyikével kell fertőtleníteni.

5. Előzetes tisztítás és fertőtlenítés

Az állatok leölése és a telepről való elszállítása után a tisztítást és a fertőtlenítést azonnal meg kell kezdeni, és szisztematikusan végre kell hajtani.

A fertőzött telepért felelős hatósági állatorvosnak a tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozó cselekvési tervet kell készítenie, amelynek végrehajtását a műveletek minden fázisában felügyelnie kell.

A műveletek elkezdése előtt fel kell jegyezni a fertőtlenítendő épületek és felszerelések szerkezeti hibáit. Ennek során fel kell tárni, hogy hol vannak olyan területek mint például a padozat és a falak repedései vagy laza belső szerkezeti elemek, amelyeknek különös figyelmet kell majd szentelni; ugyanakkor fény derül a létesítmény már meglévő hibáira is, úgyhogy később egyszerűbb lesz a hatósági intézkedésekből eredő kártérítési panaszok ügyében eljárni.

A telep azon részeit, amelyekben állatokat tartottak, valamint mindazon részeket, amelyek az állatok mozgása, vizsgálata, leölése, vagy bármely egyéb okból fertőződhettek (épületek, udvarok, takarmánytárolók stb.), olyan fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni, amelyet az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya ragadós száj- és körömfájás ellen hatékony fertőtlenítőszerként jóváhagyott.

A leölés vagy a vizsgálatok során elhullatott szöveteket, illetve kiömlött vért és az épületek, udvarok és felszerelések látható szennyeződéseit gondosan össze kell gyűjteni, és biztonságos módon ártalmatlanná kell tenni, lehetőleg az állathullákkal megegyező helyen.

A használt fertőtlenítőszert legalább 24 órán keresztül a felületen kell hagyni.

6. Végső tisztítás és fertőtlenítés

A zsírt és a piszkot zsíroldó szerrel minden felületről el kell távolítani, és hideg vízzel le kell öblíteni.

A felületeket ezután jóváhagyott fertőtlenítőszerrel ismételten be kell permetezni.

Hét nap után a telepet ismét zsírtalanító szerrel kell kezelni, majd hideg vizes öblítést végezni, bepermetezni jóváhagyott fertőtlenítőszerrel, és hideg vízzel ismét leöblíteni.

3. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

4. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

5. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

6. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

7. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

8. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

9. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

10. számú melléklet a 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez