10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet[1]

a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken a szakértői tevékenység szabályozásáról

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a 8. § tekintetében a pénzügyminiszterrel, a 9. § (6) bekezdése tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A foglalkoztatáspolitika és a munkaügy ügykörét érintő, az 1. számú mellékletében meghatározott szakterületen az a természetes személy működhet szakértőként, aki részére a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya (a továbbiakban: engedélyező szerv) a szakértői tevékenység folytatását engedélyezte, és ennek alapján a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékébe (továbbiakban: névjegyzék) bejegyezte.

(2) Az engedély az 1. számú mellékletben meghatározott több szakterületre, illetve egy szakterületen belül több részterületre is kiadható.

(3) A szakértő csak olyan szakértői tevékenységet folytathat, amelyet az engedély megjelöl.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az R. 1. §-a (2) és (4) bekezdésében meghatározott szakértői működésre.

2. §

(1) Szakértői tevékenység ellátására engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen

a) szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettséggel,

b) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal,

c) kiemelkedő szakismerettel rendelkezik, továbbá

d) szakmai alkalmasságáról az engedélyező szerv meggyőződött.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából szakmai gyakorlati időként a szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettség megszerzését követően, a kérelemben megjelölt szakterületen folytatott tevékenység idejét lehet figyelembe venni.

(3) Nem adható engedély annak a személynek, akit a névjegyzékből a 7. § (1) bekezdésének c) pontja alapján töröltek, és az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése óta 3 év nem telt el.

3. §

(1) Az engedélyező szerv a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakmai alkalmasságról és az engedély kiadásáról a minősítő bizottság véleményének figyelembevételével dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítő bizottság tagjai: az engedélyező szerv vezetője, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) illetékes szakmai főosztályainak vezetői, valamint a kérelemben megjelölt szakterületnek megfelelő szakmai szervezet képviselői.

(3) A minősítő bizottság az engedélyezési eljárás keretében a kérelmezőt meghallgatja.

4. §

(1) Az engedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az engedélyező szervhez.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt,

b) iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okiratok hiteles másolatát (külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítását, valamint a honosításáról szóló iratot),

c) részletes szakmai önéletrajzot, a végzett tudományos tevékenységet igazoló dokumentumot, a témához kapcsolódó cikkek, tanulmányok jegyzékét,

d) a kérelmező szakmai tevékenységét értékelő referenciát,

e) a kérelem benyújtásának időpontjában közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, egyéb szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) álló személy esetén a munkáltató ajánlását,

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló eredeti bizonylatot,

g) ha a kérelmező más, vagy korábbi szakértői nyilvántartásban is szerepel, annak megnevezését, a nyilvántartásba vétel számát,

h) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul személyi adatainak [nevének, elérhetőségi címének és telefonszámának, az engedélyezett szakterü-let(ek)nek, részterület(ek)nek, az engedély érvényességi idejének, az engedély visszavonásának] névjegyzékben történő közzétételéhez, valamint szolgáltatott egyéb adatainak kezeléséhez.

5. §

(1) Az engedélyező szerv - évente folyamatos sorszámmal ellátott - névjegyzéket vezet azokról a személyekről, akiknek a szakértői tevékenység folytatását engedélyezte, vagy meghosszabbította.

(2) A névjegyzék a következő adatokat tartalmazza:

a) anévjegyzék sorszámát,

b) a szakértő nevét, elérhetőségi címét és telefonszámát,

c) a szakterület(ek) felsorolását, azon belül a részterü-let(ek) megnevezését,

d) az engedély érvényességi idejének megjelölését,

e) a névjegyzékből történő törlés időpontját.

(3) A tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelő névjegyzéket, valamint a névjegyzékből a tárgyévben törölt személyek (2) bekezdés szerinti adatait a minisztérium hivatalos lapjában - a tárgyévet követő év március 31-éig - közzé kell tenni.

6. §

(1) Az engedély a kiadásától számított 5 évig érvényes, amely kérelem esetén többször is meghosszabbítható.

(2) A meghosszabbítás iránti kérelmet az engedély érvényességi határidejének lejárta előtt legalább 60 nappal korábban kell benyújtani.

(3) A meghosszabbítás iránti kérelemre, valamint annak elbírálására a 2-4. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak. A kérelemhez, a 4. § (2) bekezdésének b-h) pontjaiban felsorolt iratok közül csak azokat kell mellékelni, amelynek tartalma időközben megváltozott.

(4) A korábbi engedélyben meghatározottakhoz képest újabb szakterületre kiterjedő szakértői tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemre az (1)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.

(5) A korábbi engedélyben meghatározott szakterületen belüli újabb részterület engedélyezésére irányuló kérelemhez a 4. § (2) bekezdésének c)-e) pontja szerinti dokumentumokat kell csatolni.

(6) Az engedély meghosszabbítására és egyben újabb szakterületre kiterjedő szakértői tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem külön eljárásnak minősül.

7. §

(1) Az engedélyező szerv az engedélyt visszavonja, és a névjegyzékből törli azt a szakértőt,

a) aki azt kéri,

b) akivel szemben az engedély kiadását követően merült fel olyan körülmény, amely a szakértői tevékenység engedélyezését kizárja,

c) akinek a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakmai alkalmasságát bejelentés vagy a szakértőt foglalkoztató munkáltató véleményének kivizsgálását követően az engedélyező szerv nem tartja megfelelőnek,

d) akinek az engedélye lejárt,

e) aki elhalálozott.

(2) Az engedélyező szerv elsőfokú határozata ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni.

8. §

(1) A kérelmezőnek az engedély kiadása iránti elsőfokú eljárásért szakterületenként 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) Az engedély meghosszabbítása iránti eljárásért - a szakterületek számára tekintet nélkül - 5000 Ft, fellebbezés esetén a jogorvoslati eljárásért 10 000 Ft díjat kell fizetni. A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(3) A kérelmező az (1)-(2) bekezdésben meghatározott díjat a minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00285568-00000000 számú számlájára utalja.

(4) A díj a kérelem elutasítása esetén nem kerül visszafizetésre. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítésére az Itv. 32. §-a irányadó.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerint befolyt díjat külön kezelt pénzeszközként kell nyilvántartani és a minősítő bizottság feladatainak ellátásához, továbbá az engedélyezési eljárási feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére lehet felhasználni.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2)[2]

(3)[3]

(4)[4]

(5) A szakértői engedéllyel kapcsolatos - az e rendeletben nem szabályozott - eljárási kérdésekben, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)[5]

Csizmár Gábor s. k.,

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelethez

A rendelet hatálya alá tartozó szakterületek [A)-K) pontok] és részterületek (a szakterületen belül sorszámmal megjelölt) jegyzéke[6]

A) Esélyegyenlőség:

1. munkaerő-piaci reintegráció menedzsment,

2. reintegrációt segítő tréningek, képzések,

3. munkahelyi és családi élet összeegyeztetésének támogatása,

4. jogérvényesítés az esélyegyenlőség területén.

B) Munkadíjazás, bérrendszer:

1.munkadíjazás különböző munkajogviszonyokban,

2. munkák, munkakörök minősítése, besorolása a különböző előmeneteli rendszerekben,

3. a kereset összetevői, az egyes kereseti elemek sajátosságai, alkalmazásuk feltételei, korlátai,

4. bérformák és alkalmazásuk a bérezési gyakorlatban,

5. a teljesítménykövetelmény-rendszerek, alkalmazásuk feltételei, korlátai,

6. a keresetalakulás folyamatainak mutatói, bérstatisztika,

7. bérszakmai tanácsadás,

8. kollektív bértárgyalások, bérmegállapodások.

C) Munkaerő-piaci tanácsadás:

1. foglalkoztatási folyamatok, a munkanélküliség vizsgálata,

2. a munkaerő-piaci elemzés,

3. a munkaerő-prognózisok kidolgozása,

4. a foglalkoztatáspolitikai koncepciók kialakítása,

5. a munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztése,

6. a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci rein-tegrációs programjának kifejlesztése, hatásuk mérése,

7. a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése.

D) Munkajog:

1. a munkajogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései, ezen belül a gazdasági versenyszférára, a közalkalmazottakra és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok és azok alkalmazása,

2. a munkaügyi viták szabályai és gyakorlata,

3. a sztrájkjog gyakorlásának törvényes feltételei.

E) Munkapszichológia:

1.a személyiség és a munkavégzés kapcsolata,

2. a munkavégzés szociálpszichológiai aspektusai,

3. szervezet-pszichológia,

4. a munkavégzés mint pszichikus igénybevétel,

5. az egyén és a munkakörnyezet kapcsolata.

F) Munkaszociológia:

1. a szervezetek hierarchikus információs és döntési rendszere,

2. a munkaszociológia funkcióinak vizsgálata,

3. a bérezés és az ösztönzés szociológiai kérdései,

4. a szociológiai kutatás.

G) Munkaügyi kapcsolatok:

1. szociális (társadalmi) párbeszéd, az intézményes érdekegyeztetés (országos, ágazatközi, ágazati, területi)

2. a munkaadók, munkaadói érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek közötti kapcsolatok, együttműködés kialakítása, fejlesztése,

3. munkaügyi konfliktusok (érdekviták) rendezése,

4. a munkavállalói részvételi intézmények, az üzemi/közalkalmazotti tanács kialakítása, működtetése,

5. a kollektív tárgyalásos megállapodásos rendszer kialakítása, a kollektív szerződések megkötése.

H) Munkaügyi viták kezelője:

1. munkaügyi érdekviták megelőzése, rendezése (egyeztetés, békéltetés, közvetítés),

2. sztrájk előtti kötelező egyeztetés,

3. döntőbíráskodás,

4. jogviták.

I) Személyügyi szakértés:

1. munkaerő-gazdálkodás,

2. szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése,

3. személyzet-(munkaerő-)fejlesztés,

4. személyiségépítő tréningek,

5. szociális-jóléti tevékenység,

6. szervezeti kommunikáció,

7. személyügyi költséggazdálkodás.

J) Felnőttképzés:[7]

1. felnőttképzés igazgatás

2. felnőttképzés szakmai, módszertani fejlesztés

3. andragógia

4. felnőttképzési intézményi akkreditáció

5. felnőttképzési program akkreditáció

6. felnőttképzési szolgáltatások

7. rehabilitációs felnőttképzés, szolgáltatás

8. nyitott képzés, távoktatás

K) Foglalkozási rehabilitáció:[8]

1. a foglalkozási rehabilitáció szabályai jogi kerete és támogatási rendszere,

2. a foglalkozási rehabilitációt segítő szolgáltatások,

3. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának ergonómiai, műszaki, technikai körülményei (akadálymentesítés),

4. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának foglalkozás-egészségügyi szabályai,

5. a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja,

6. a szociális foglalkoztatás.

2. számú melléklet a 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelethez

KÉRELEM

Szakértői engedély kiadása (vagy meghosszabbítása) iránt

A kérelem benyújtásának helye: Budapest

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint a 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet alapján az alábbi szakterületre, ezen belül a megnevezett részterületre kérem a szakértői engedély kiadását (vagy meghosszabbítását), és ennek alapján a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékébe történő felvételem.

* Megjegyzés: Az engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén a csatolandó iratok tekintetében a rendelet 6. § (3) bekezdése az irányadó.

3. számú melléklet a 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelethez

KÉRELEM

a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékébe történő felvétel iránt az R. 9. § (3) bekezdése alapján

A kérelem benyújtásának helye: Budapest

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint a 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet 9. § (3) bekezdésére tekintettel kérem, hogy a korábban kiadott és jelenleg is érvényes szakértői engedélyemben foglaltak alapján - az abban megjelölt érvényességi határidőig - a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékébe szakértőként bejegyezni szíveskedjenek.