10/2003. (IV. 28.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 103. §-a (4) bekezdésének végrehajtására, a tananyagcsökkentés megvalósítása céljából a következőket rendelem el:
1. §
(1)[1]
(2) A Kr. 1. számú mellékletének I-V. fejezete helyébe az e rendelet L számú melléklete lép.
(3) A Kr. 2. számú melléklete helyébe az e rendelet 2. számú melléklete lép.
2. §
E rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Kr. 10. §-ának (6) bekezdése.
Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
1. számú melléklet a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelethez
[1. számú melléklet a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelethez]
| A KERETTANTERVEK |
| I. |
| KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ELSŐ |
| SZAKASZÁRA |
| (1-4. évfolyam) |
| Célok és feladatok |
| Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. |
| Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. |
| Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. |
| Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. |
| A fejlesztés kiemelt területei |
| A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. |
| A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. |
| Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. |
| A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. |
| Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására. |
| Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok |
| L változat |
| Tantárgy/évfolyam | 1. | 2. | 3. | 4. |
| Magyar nyelv és irodalom | 296 | 296 | 277,5 | 259 |
| Matematika | 148 | 148 | 129,5 | 111 |
| Idegen nyelv | 111 | |||
| Környezetismeret | 37 | 37 | 55,5 | 74 |
| Ének-zene | 37 | 37 | 55,5 | 55,5 |
| Rajz | 55,5 | 55,5 | 55,5 | 55,5 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Testnevelés és sport | 92,5 | 92,5 | 92,5 | 92,5 |
| Szabadon tervezhető | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 740 | 740 | 740 | 832,5 |
| 2. változat |
| Tantárgy/évfolyam | 1. | 2. | 3. | 4. |
| Magyar nyelv és irodalom | 296 | 296 | 296 | 259 |
| Matematika | 148 | 148 | 148 | 111 |
| Idegen nyelv | 111 | |||
| Környezetismeret | 37 | 37 | 55,5 | 74 |
| Ének-zene | 37 | 37 | 55,5 | 55,5 |
| Rajz | 55,5 | 55,5 | 55,5 | 55,5 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Testnevelés és sport | 92,5 | 92,5 | 92,5 | 92,5 |
| Szabadon tervezhető | 37 | 37 | 0 | 37 |
| | Kötelező óraszám a törvény alapján | | 740 | 740 | 740 832,5 | | |||
| MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása. |
| Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását. |
| Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztőén hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. |
| A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és példa értékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére, a szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejező-eszközök) összehangolását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A megfelelő olvasási és íráskészség |
| A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. |
| A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése |
| Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műkőtészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül föl fedeztetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. |
| Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás - előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek |
| élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. |
| Szövegalkotási képesség formálás a; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása |
| A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. |
| Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása |
| A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban |
| A tanulási képességfejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása |
| Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése; vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. |
| Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. |
| 1. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes ejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés | A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése beszédben, felolvasásban, rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együttműködés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. A szókincs bővítése, pontosítása szómagyarázattal, mondatalkotással. |
| Az olvasás-írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang szavak használata a gyakorlatban. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs használata. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. | A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztése; analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: szótagok, szavak alkotása. Mondatalkotás esemény-képről. A helyzetet meghatározó kifejezések használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás, a megfelelő írásszokások alapozása. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakítása, kapcsolása. |
| Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása, szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismerése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. | A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk használatának gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes ejtése. A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követő olvasással. |
| Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. | A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Valamennyi betűkapcsolási típus gyakorlása. Szavak hangokra bontása és a hangok sorrendjének megfigyeltetése. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. Legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása: látó/halló előkészítés után tollbamondásra és önálló írással. |
| Irodalomolvasás, szövegértés Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mon-dókák, sorolók , rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi művek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. | A szereplők, a helyszín, az események elmondása. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Mesemondás, képolvasás; az olvasmány eseményeinek elmondása kérdésekre. Illusztráció készítése. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. |
| Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása. Könyvtárlátogatás. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. Gyermeklexikon használata. | Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő művek megismerése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. |
| Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. | A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az irodalomban megjelenített gyermek - felnőtt kapcsolat megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. |
| Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztőjátékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. | Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadása társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal |
| Memoriter |
| Öt-hat szabadon választható vers, két-három népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő. |
| A továbbhaladás feltétele |
| Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. |
| 2. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységek |
| Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes ejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Szókincsfejlesztés. Udvarias szokások a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. | Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, értelmezése. A gyűjtött szavakkal mondat-mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszédhelyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. |
| Irodalomolvasás, szövegértés Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Népes műmesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok. Mese és valóság különbsége. Történetek a mindennapi életből, a gyerekek környezetéből. A cím és tartalom viszonya. A zeneiség eszközei a versben: ritmus, rím, ismétlődések | A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megállapítása. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyeltetése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése. A verses forma fölismerése, a ritmus jelzése tapssal. |
| Olvasási készség A helyes hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. | Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatokban. A hangos és néma olvasás gyakorlása. Hangos olvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójának megfelelő hangos olvasás. |
| Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Mondatalkotás. Két mondat összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. | Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása esemény képről. Szóbeli és rövid írásbeli válaszadás kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról szóbeli beszámoló és két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel, írás- és helyesírási hibák javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel. |
| íráskészség Betűismeret és -kapcsolás, írás-szokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása. | A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondással és emlékezetből. Válogató másolás és önálló írás. Helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás). |
| Nyelvtani és helyesírási ismeretek A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók megkülönböztetése. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat. | A társak nevének ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szótagolással és szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerésének gyakorlása. A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása. |
| Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságokjellemzői. | Szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságokkal a könyvtárban. |
| Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. | Felnőttek és gyerekek társas kapcsolatának gyakorlása. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrá-zolásának megfigyelése olvasmányokban, vélemény-alkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. |
| Tánc és dráma Érzékelő-, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. | A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással |
| Memoriter |
| Hat-nyolc vers, két-három találós kérdés; népi gyermekjáték. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. |
| Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. |
| A j hang biztos jelölése 20 - a tanulók által gyakran használt - szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással. |
| 3. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák | |
| Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés A különféle mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek összefüggése. A szavak és a nem verbális eszközök (test-beszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése. | A szavak, szószerkezetek megfelelő ejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés a bővülő mondatokban. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szövegmondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásaiban. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentése, stílusértéke, a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetekben. | |
| Irodalomolvasás, szövegértés Prózai művek és versek a magyar és külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek, klasszikus és kortár s szerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés) | A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, vázlatkészítés - tanítói segítséggel. Kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítő-készség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és minden-napi gyakorlati szövegek értelmezése. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. | |
| Olvasási készség A pontos és folyamatos olvasás. A fölolvasás. Helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás. | Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás feladatok megoldásával. Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészítés folyamatolvasással. | |
| Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Szóbeli szövegalkotás, mint az írásbeli fogalmazás alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a megfelelő lényeges gondolatok válogatása, elrendezése, az időrend megállapítása. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazásírásának megtanítása. Az elbeszélés részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. | Szövegalkotás szóban (telefonálás, üzenetátadás). Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges szóismétlés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. | |
| íráskészség Gazdaságos írásszokások megtanítása. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) elrendezése a lapon. | Betűkapcsolások gyakorlása, típushibák kiküszöbölése. Tempó-gyorsító gyakorlatok: az írás eszközszintű használatának, a figyelem megosztásának fejlesztése. Szósorok, bővülő mondatok írása másolással, tollbamondásra, emlékezetből és önálló írással. Az egyéni írásmód kialakítása. A rendezett, tiszta és olvasható írás gyakorlása. | |
| Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, cím-szó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. | Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő műből önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). | |
| Nyelvtani, helyesírási ismeretek A felkiáltó, feltételes, óhajtó és felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az ige személyragjai és a személyes névmások. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötő egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -bán/ -ben -ba/-be rag helyes használata, a -ból/-böl, -ról/-röl, -tól/-töl rag helyesírása. A melléknév és fokozása. A fokozott melléknév helyesírása. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben. | A felkiáltó, feltételes, óhajtó, felszólító mondat fölismerése. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Az igeidők megfigyelése és helyes használatuk történetek elmondásakor. Adott ige mondatba helyezése változó igekötőkkel, az igekötő jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Az igealakok helyesírásának, valamint az igekötő és az ige egybe- és különírásának gyakorlása. Főnevek fölismerése a szövegben. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. A fönév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknév fölismerése, az összehasonlítás és fokozás alkalmazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban. A fokozott melléknév helyesírásának gyakorlása. A nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban. | |
| Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. | Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációjátékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeinkre. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat két versszakának kifej e-ző előadása. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünne-pi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. | |
| Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások. | Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgás váltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. | |
| Memoriter |
| Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, nyolc-tíz szabadon választott vers, hat-nyolc szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. |
| Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. |
| Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. Aj hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és -zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése. |
| Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban. |
| 4. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi kommunikációban. | Az élőbeszéd és a fölolvasás tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel a szöveg jelentésének megfelelően. Párbeszédben alkalmazkodás a kommunikációs szerepcseréhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhely-zettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből más tantárgyakban előforduló szakkifejezésekkel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. |
| Irodalomolvasás, szövegértés Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar és a hazai etnikumok népköltészetéből. Népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. | Néhány adat megismerése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, összefüggések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. A szóismétlés funkciós használatának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. |
| Olvasási készség A kifejező olvasás előkészítése olvasás-technikai gyakorlatokkal. A kritikai és kreatív olvasás. | A kifejező olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás továbbfejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. A kritikai és kreatív olvasás megalapozása. |
| Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. A levél, levelezőlap tartalmi és formai jellemzői, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése. | Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása és tolmácsolása élőszóval társnak vagy közösségnek. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel írásban. A leírás, a jellemzés megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére, egésztől a rész felé. Levél-, levelezőlap-írás választott partnernek, a levél, levelezőlap formájára, címzésére vonatkozó szabályok megtartásával, a címzetthez alkalmazkodó stílusban, a szokásos nyelvi fordulatok, megszólítások használatával. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással. Fogalmazástechnikai gyakorlatok, szövegjavítás -segítséggel. |
| íráskészség Eszközszintű egyéni írás. | Olvasható, tetszetős és rendezett írás. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) önálló elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). |
| Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. A katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. | A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló -szükség esetén tanítói segítséggel - ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. Eligazodás a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatában. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok jelentésének megismerése kézikönyvekből. |
| Nyelvtani és helyesírási ismeretek A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése. Az igemódok, a tulajdonnév fajtái: személy-, állatnév, földrajzi név, márka, intézménynév, a cím. A főnév rágós alakjai (a -val/-vel rag). A névutós és névelős főnév. A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerű esetei. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. A mondatfajták ismétlése, kapcsolatuk az igemódokkal. Az eddig tanult ismeretek rendezése: hangok, ábécé, betűrend, a szótő és a toldalékok; egyszerű és összetett szavak. A nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek összefoglalása. | A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. Az igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A kijelentő, a feltételes, a felszólító módú igealakok fölismerése és helyesírásuk gyakorlása. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdon-nevek fajtáinak ismerete, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk a fogalmazásokban. A fönév rágós alakjának fölismerése, a -val/-vel rágós főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutós fönév helyesírása, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A tulajdonnevekből képzett egyszerűbb 4 képzős melléknevek |
| helyesírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az igemódok tudatos használata a különféle mondatfajtákban. Az /y-os szavak körének bővítése. A szóalakok helyesírásának gyakorlása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az összetett szavak fölismerése és elválasztásuk. | |
| Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói. | Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, beszámoló a szerzett ismeretekről. |
| Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok - kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése. | Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése |
| Memoriter |
| Két-három népdal, népmese elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Nyolc-tíz szabadon választott költemény, öt-tíz prózai szöveg. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése. |
| Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. |
| A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. |
| Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. |
| IDEGEN NYELV |
| 4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. |
| Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. |
| Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. |
| A kerettanterv az 1-4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. |
| A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. |
| Fejlesztési követelmények |
| Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. |
| Témalista (ajánlás) |
| - Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. |
| - Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok |
| - Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok. |
| - Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek. |
| - Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei. |
| - Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain. |
| - Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés. |
| Témakörök, tartalmak |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - köszönés, elköszönés, |
| - bemutatkozás, |
| - köszönet és arra reagálás. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - tetszés, nem tetszés. |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, |
| - információkérés, információadás, |
| - igenlő vagy nemleges válasz |
| Fogalomkörök |
| - Cselekvés, történés, létezés kifejezése |
| - Birtoklás kifejezése |
| - Térbeli viszonyok |
| - Időbeli viszonyok |
| - Mennyiségi viszonyok |
| - Minőségi viszonyok |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló megért |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. |
| Beszédkészség A tanuló |
| - egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, |
| - ismert dolgokat megnevez, |
| - néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. |
| Olvasott szöveg értése A tanuló |
| - felismeri a tanult szavak írott alakját, |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; |
| - ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. |
| íráskészség A tanuló |
| - helyesen lemásol ismert szavakat. |
| Az idegennyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. |
| MATEMATIKA |
| 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: |
| - az alapvető matematikai képességek kialakításával, |
| - a gondolkodás fejlesztésével, |
| - a helyes tanulási szokások kiépítésével, |
| - az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, |
| - a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, |
| - a pozitív attitűd alapozásával, |
| - az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. |
| A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. |
| A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési - oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. |
| Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembe vételével történik. |
| A fejlesztés fontosabb területei: |
| - összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, |
| - emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi) |
| - válogató, osztályozó és rendszerező képesség, |
| - adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, |
| - lényegkiemelő képesség, |
| - absztraháló és konkretizáló képesség, |
| - összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, |
| - probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, |
| - tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, |
| - kreativitás, |
| - analógiák felismerése, követése, |
| - algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, |
| - logikai gondolkodás elemi szinten, |
| - tapasztalatok kifejezése különféle módokon ( megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, |
| - a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). |
| A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: |
| - a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, |
| - segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, |
| - kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, |
| - formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét, |
| - alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, |
| - tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését, |
| - valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, |
| - konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. |
| Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. |
| A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. |
| A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. |
| Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása |
| A matematikai szemlélet fejlesztése |
| Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. |
| A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. |
| A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép). |
| A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. "vagy, "és", "nem") használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét. |
| A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a "modell jóságát". |
| Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. |
| A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban |
| A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. |
| A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási müveletek alkalmazása |
| Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. |
| A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. |
| A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások fejlesztése |
| A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú |
| használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. |
| A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. |
| 1. évfolyam |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei | ||
| Számfogalom a húszas számkörben | ||||
| A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és műveletfogalom tapas ztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. | Természetes számok 0-20-ig A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. | Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés. | ||
| Számok tulajdonságai: a számok jele; összeg- és kül önbséalakjaik a számok bontott alakja számjegyek száma páros, páratlan számok. | Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. | |||
| A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. | ||||
| Számok kapcsolatai: nagyságrend számszomszéd Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen. | A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. | |||
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés | ||||
| A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján. | A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése, tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Háromtagú összeadások Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. | Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete húszas számkörben. | ||
| Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben. | Számok bontása két szám összegére, pótlás. | |||
| Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással. | Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lej egyezés számokkal. | |||
| Összefüggések a számok körében. Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése. | Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban. | |||
| Összefüggések szöveges feladatokban | ||||
| Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai | Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. | Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell | ||
| problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával . | Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz. | választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. | ||
| Sorozatok, függvények |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. | Tárgysorozatok képzése; ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok folytatása megadott, válás ztott, felismert szabály alapján. Számsorozat-képzés növekvő, csökkenő sorrendben. A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. | Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. |
| Több szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz. | Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) összekeresése, párosítása egyszerű eseteidben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése. | Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Testek, síkidomok | ||
| A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése. Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorbarendezéssel, szavakkal | Testek építése szabadon, majd modell alapján. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. | Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. |
| Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások. | Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett). | |
| Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások. | ||
| Mérés | ||
| A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, Megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján. | Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, rövidebb). Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. | Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. |
| Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. | A m, kg, 1 egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. | |
| Az idő: hét, nap, óra. | A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. | |
| Kapcsolatok felismerése mennyis égek, mértékegységek és mérőszámok között. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. | ||
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal. | Események, ismétlődések játékos tevékenység során. " Biztos", "lehetséges, de nem biztos", "lehetetlen" érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában). |
| 2. évfolyam Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenvsések | Tananyag és a gondolkodási módszerek alanozása | A továbbhaladás feltételei | ||
| Számfogalom a százas számkörben | ||||
| Tulajdonságok felismerése, elemek szétválogatása adott szempont szerint. Analógiás gondolkodás. A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban. | Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint. A természetes szám fogalma a százas számkörben. A szám, mint halmazok tulajdonsága. | |||
| Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez. | Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. Darabszám, mérőszám, sorszám. | Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. | ||
| Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében Kreativitás. Önállóság. | Számok írása, olvasása 100-ig. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. | A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben . | ||
| Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Oszthatóság megfigyelése pl. 3-mal, 5-tel, 10-zel. | Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. | |||
| Számok kapcsolatai, számok nagyságának vizsgálata. | A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. | |||
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés | ||||
| A tevékenység megfogalmazása. Az összeadás és a szorzás kapcsolatának megértése. Értelmezés rajzról, jelekről. Összefüggések felismerése. Emlékezetfejlesztés. Analógiás gondolkodás. Szóbeli számolási képesség fejlesztése. Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással. Indoklások megfogalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében. | Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével. Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben. Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3). Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése. | Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. | ||
| Algoritmusok segítségével történő számolás. | Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. | Tagok felcserélhetőségének ismeiete. Fordított műveletek alkalmazása. | ||
| Műveletek sorrendje. A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Háromtagú összegek kiszámítása. | A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. A kapcsolatok kifejezése szóban. | |||
| Összefüggések, kapcsolatok | ||||
| Megfigyelés. Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében. | Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal. Nyitott mondat kiegészítése, | Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. | ||
| Tevékenységek kifejezése szóban. Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése. | igazsághalmazának keresése. Nyitott mondatok egy-két változóval. | Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. | ||
| Problémamegoldó képesség, kreativitás. Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek kialakítása és alkalmazása. | Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondat felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése. | Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: - lejegyzés (ábrázolás), - műveltek kijelölése, - számolás, - ellenőrzés , - válasz megfogalmazása. | ||
| Sorozatok, függvények |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Összefüggések, szabályosságok felismerése. Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával . Periodikusság megfigyelése. A valóság és a matematika kölcsönös kapcsolatának bejárása. Kreatív gondolkodás. Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz. | Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése. | Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Testek, síkidomok, tükrözés | ||
| Megfigyelés. Tulajdonságok felismerése. Összehasonlítás. Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés. Alkotóképesség. | Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. | |
| Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben. | Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. | |
| Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Sík- és térbeli tájékozódás. | Síkidomok másolása, előállítása egykét feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon has ználata. | Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. |
| Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással. | Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Sokszögek néhány tulajdonsága. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. | |
| Mérhető tulajdonságok, mérés | ||
| Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság kifejezése. Helyes eszközhasználat. Összefüggések felismerésének képessége. | Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése. Alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, 1, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel. | Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alano/ása | A továbbhaladás feltételei |
| A valószínűségi szemlélet alapozása. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Ábrázolási képesség. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés. | Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok). Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A "biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges" fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése. Az elképzelés és a valóság összevetése. |
| Számtan, algebra |
| 3. évfolyam |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alanozása | A továbbhaladás feltételei |
| Számfogalom 1000-es számkörben | ||
| Számfogalom bővítése. Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. A "mindegyik", "van olyan", "egyik sem", "nem mind" kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. | Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai. Számok tulajdonságai, nagyságrendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke. Római számok leolvasása, írása I, V, X, C, D jelekkel Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse; Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alakjai. A negatív számok és a törtszámok fogalmának előkészítése tárgyi tevékenységgel. | Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyiérték szerinti bontása. |
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés | ||
| A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása. Az elsajátított számolási készségek analógiájára szóbeli műveletek a | Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal. Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a "közelítő érték" fogalmának bevezetése, számok körében. | Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. |
| magasabb számkörökben. A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. | Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti sorrend. Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása. Számolási eljárások: szóban: összeadás, kivonás, szorzás osztás tízzel, százzal; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. | Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. |
| Összefüggések, kapcsolatok | ||
| A logikai gondolkodás fejlesztése az | Állítások igazságának eldöntése. | Egyszerű nyitott mondat |
| igaz és hamis állítások megítélésével. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. A kreativitás fejlesztése többféle | Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon. Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. | kiegészítése igazzá,hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel. |
| megoldás keresésével. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással. A becslés képességének fejlesztése. Matematikai szövegértő és szóbeli kifejező képesség fejlesztése. | Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. | Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. |
| Sorozatok, függvények |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| A döntési képesség formálása. Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. A kapcsolatokat kifejező tevékenységek, ábrák megismerése. A becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése problémafelvetésekkel. | Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának felismerése, megfogalmazása. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése. Grafikonok. Hozzárendelések, megkezdett párosítások folytatása. | Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk | ||
| Kreatív gondolkodás fejlesztése. Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával. Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele. | Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Testek másolása modellről. Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint. | Testek építése modellről. |
| Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével. (Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.) Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel Tájékozódás vonalon, síkban, térben. | Síkidomok előállítása tevékenységgel. | |
| A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok, száma. A tulajdonságok összehasonlítása. | Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. | |
| Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben. | ||
| Mérhető tulajdonságok, mérés | ||
| Tapasztalatgyűjtés. Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele. A terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatgyűjtéssel. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. | Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: m, dm, cm, mm, L, dl, cl, ml, g, dkg, kg, km, hl, t. Az idő mérése (óra, perc, másodperc). Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel. | Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. |
| Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban. | Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. | |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. Kifejezőképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Logikus gondolkodás fejlesztése. | Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése. Két adat számtani közepének értelmezése. A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése. A biztos és véletlen megkülönböztetése. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások megfogalmazása. | A biztos és a véletlen megkülönbözetése konkrét tapasztalatszerzés útján |
| 4. évfolyam |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Számfogalom 10 000-es számkörben | ||
| A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. Matematikai ismeretek bővítése: - számfogalom bővítése 10 000-ig, - kapcsolatok keresése változó - mennyiségek között. | Számok írása, olvasása 10 000-ig. Római számírás. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki-, helyi-, valódi értékének értelmezése. | Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyiérték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. |
| A számok nagysága, számok közelítő-értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével. | Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. | |
| A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai. Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. | A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. | |
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés | ||
| Biztonság a szóbeli műveletek végzésében kerek számok körében. A műveletfogalom kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. A becslés és kerekítés önálló alkalmazása Szóbeli műveletvégzés a tanult számolási eljárásokkal, írásbeli műveletek alkalmazás szintű felhasználása. | A műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel. Becslés, közelítő érték keresése. | Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. |
| Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás, tízzel, százzal, ezerrel. írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. | A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. | |
| Összefüggések, kapcsolatok | ||
| A problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása: - önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében, - megoldási algoritmusok kiakkítása és alkalmazása, szöveges feladathoz többféle megoldás keresése. Tanulási szokások továbbfejlesztése: - kerekített értékekkel végzett becslés, - az ellenőrzés többféle módjának ismerete, megoldási terv készítése feladatokhoz, írásbeli válaszadás szöveges feladathoz. | A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon; egyszerű esetekben következtetéssel. A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás keresésére. Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése | Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. |
| Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése. Alaphalmaz, részhalmaz és kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése. Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhozkapcsolódva. Szöveges feladatok megoldása: Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése, modell készítés (keresés, választás) összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal. | Szöveges feladatok megoldása. A megoldási algoritmusainak alkalmazása. | |
| Sorozatok, függvények |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| A gondolkodási műveletek körének bővítése (pl. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása). Lényegkiemelő és általánosító képesség fejlesztése, következmények meglátására való képesség fejlesztése. Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. | Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. Sorozatok képzési szabályának megállapítása Többféle folytatás lehetősége. Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása Hozzárendelések. | Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. |
| Az általánosításra való törekvés. | Grafikonok készítése, olvasása. | |
| A kifejezőképesség alakítása: | ||
| világos, rövid fogalmazás | ||
| Absztrakciós képesség alapozása. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Testek, síkidomok, transzformációk | ||
| Konstrukciós képesség alakítása. Sík- és térgeometriai tapasztalatok szerzése. Az alakzat egészének és részeinek érzékelése. Helymeghatározás képességének fejlesztése. | Testek másolása modellről. Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból. Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. Síkidomok előállítása párhuzamos és merőleges vonalpárok segítségével. Az egybevágóság fogalmának tapasztalati előkészítése: síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás például másolópapír segítségével. Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése. | Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segíts égével. |
| Mérhető tulajdonságok, mérés | ||
| Összehasonlítások, viszonyítások. Ismeretek önálló alkalmazása. | A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám-és szöveges feladatokban. | Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. |
| A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése; számolás a kirakást felidéző módon. Szögfogalom előkészítése tapasztalati úton. Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével. | Számítások a kerület és terület megállapítására. | |
| Valószínűség, statiszika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tananyag és a gondolkodási módszerek alapozása | A továbbhaladás feltételei |
| Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon. | Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számítani közepének értelmezése. Az "átlag" használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Sejtés, kísérletezések, a kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata. | Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. |
| KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek "felfedezésére". Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozzameg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. |
| A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. |
| A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozzameg. |
| A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel - a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben - a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. |
| Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek |
| A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. |
| Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni. |
| Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Legyen képes a természeti és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. |
| Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. |
| Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). |
| Tájékozottság az anyagról |
| Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. |
| Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek |
| Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is - magunk is -változnak. Ismerje fel e változások szabályszerűségét, okait. |
| Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek |
| Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. |
| Tájékozódás a természettudományos megismerésről |
| Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. |
| Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni. |
| Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. |
| Emberismeret, önismeret, honismeret |
| Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. |
| Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. |
| 1. évfolyam |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel. | Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. | ||
| Az élettelen természet alapismeretei A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. | Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. | ||
| Az évszakok jellemző időjárása Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. | Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának, és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. | ||
| Az élő természet alapismeretei Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása). Állatmesék és a valóság. | A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés). Ta-nítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsoro-lása. A mese és valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. | ||
| Testünk és életműködésünk | |||
| Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. | Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének változásainak megfigyelése különböző hatásokra. | ||
| Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). | Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. | ||
| Tájékozódási alapismeretek | |||
| Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). | Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, stb. bal, jobb irányok helyes használatára. | ||
| Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. | Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. | ||
| A lakóhely ismerete | |||
| A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei. | Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. |
| 2. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása | Tevékenységek | ||
| (folyamatosan) | |||
| Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, | A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. | ||
| vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő | Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, | ||
| tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. | hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással | ||
| írásban. A tanuló környezetében - a természetben, a | |||
| háztartásban, a lakóhelyen - található gyakori tárgyakból | |||
| (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres | |||
| csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) | |||
| különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. | |||
| Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és | Mérések, mértékegységek használata. | ||
| szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; 1, dl; óra, perc, | A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülön- | ||
| nap, hét, hónap, év; C) tanítói segítséggel. | böztetése. | ||
| A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban | A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel | ||
| tanítói segítséggel. | rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre | ||
| írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett | |||
| ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések | |||
| megfogalmazása az összefüggések keresésekor. | |||
| Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. | |||
| Az élettelen természet alapismeretei | |||
| Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.). Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek. | A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. | ||
| Az élő természet alapismeretei | |||
| A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása. | Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról. Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. | ||
| Testünk és életműködésünk | |||
| Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. | A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében. | ||
| Tájékozódási alapismeretek | |||
| Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái). | Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz és képgyűjtemények készítése. | ||
| 34 |
| MAGYAR KÖZLÖNY |
| A lakóhely ismerete | |
| A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. | A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. |
| A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most. | Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. |
| Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. |
| 3. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak | Tevékenységek | ||
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) | |||
| Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. | A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. | ||
| Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; 1, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; C) tanítói segítséggel. | Mérések, méréssorozatok végzése. | ||
| A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. | Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). | ||
| Az élettelen természet alapismeretei | |||
| A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben. | Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása. | ||
| Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágnesekkel. | Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). | ||
| Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. | Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. | ||
| Az élő természet alapismeretei | |||
| A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. | A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. | ||
| Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. | Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. | ||
| Testünk és életműködésünk | |||
| Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. | Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. | ||
| A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. | A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). | ||
| A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. | Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása. | ||
| Tájékozódási alapismeretek | |||
| A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. | Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba., Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. | ||
| Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fő világtáj. Az iránytű. | A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével. | ||
| Országismeret | |||
| Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. | Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. |
| Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. |
| Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. |
| Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. |
| Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. |
| 4. évfolyam |
| Témakörök, tartalmak | Tevékenységek | ||
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) | |||
| Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomonkövetése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. | A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés. | ||
| Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával | Méréssor megtervezése, végzése. | ||
| Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. | Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. | ||
| A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. | Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. | ||
| Az élettelen természet alapismeretei | |||
| Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. | Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. | ||
| A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. | Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). | ||
| Különválogató hulladékgyűjtés. | A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. | ||
| A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. | A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. | ||
| Az élő természet alapismeretei | |||
| A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása illetve viselkedése, alkalmazkodása) | Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és a2 élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. | ||
| Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. | Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. | ||
| Testünk és életműködésünk | |||
| Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. | Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése, tanítói segítséggel. | ||
| Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. | Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. | ||
| Tájékozódási alapismeretek | |||
| A domborzat és a vízrajzábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzitérképén. | Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. | ||
| A lakóhely elhelyezése a térképen. | Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. | ||
| Tájaink képekben. | Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. | ||
| Utazás megtervezése. | Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével. | ||
| Országismeret | |||
| Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya) | A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. | ||
| Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. | Tájékozódás arról, hogy magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és hogy magyarok élnek határainkon kívül is. | ||
| Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. | Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. |
| Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. |
| Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. |
| ÉNEK-ZENE |
| 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. |
| A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. |
| Az énekhang minden gyermek veleszületett "hangszere". Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. |
| Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. |
| A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását, ill. erősödését. |
| Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. |
| A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. |
| A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. |
| A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. |
| A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. |
| Fejlesztési követelmények |
| Éneklés |
| Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező "saját hangszer" megformálása, vagyis az éneklési |
| készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a csoport egységes, szép közös |
| éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. |
| Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. |
| Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése. Zenei hallás |
| A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul, |
| tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok |
| felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és |
| mozgásos megfogalmazása is fejlesztési követelmény. Zenei olvasás-írás |
| A zenei olvasás-írás fejlesztésének követelménye ebben az életkori szakaszban a tanult dallami és |
| ritmikai elemek felismerése betűkottáról és kottaképről. Ismert dalok szolmizált olvasása és felismerése |
| kottaképről, kézjelről. A megismert szolmizált hangok éneklése dalokban, motívumokban, írása a tanult |
| dó- helyekkel. Zeneértés |
| A zeneértő és -érző képesség fejlesztésének követelménye többször meghallgatott zeneművek |
| felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei |
| karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése. |
| 1. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Dalos játékok előadása Éneklés szöveggel emlékezetből Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítással Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása Megfelelő tempóválasztás, tempótartás Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele | Magyar népi mondókák Népi gyermekjátékok Kis hangterjedelmű magyar népdalok Ünnepkörök dalai (Anyák napja, mikulás, karácsony) Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban) | ||
| Zenehallgatás | |||
| Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos) megkülönböztetése Alapvető tempókülönbségek (gyors-lassú) összehasonlítása 1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése Hangszínhallás fejlesztése: a) Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női-férfi) b) Hangszerek felismerése hangzás alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora) Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése | Tárgyi, környezeti zajok, zörejek Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások Karakterdarabok | ||
| Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék, elemi ritmusértékek felhasználásával Énekes párbeszéd - visszhangjáték (névéneklés) | Dallammodellként: tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok tanult dallami elemek | ||
| Zenei ismeretek Dalismeret | Lásd: tartalmaknál részletezve, címszavak szerint | ||
| Ritmikai | Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly-ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad); a ritmusvisszhang; ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel | ||
| Dallami | pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi) | ||
| Olvasás-írás | A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betűkotta, hangjegy); elhelyezés vonalrendszerben | ||
| Tonalitás | Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel) | ||
| Előadási | Hangos - halk, tempó (gyors-lassú) | ||
| Hangszín | Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfíhang; metallofon, zongora, furulya | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. |
| 2. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Népi gyermekjátékok, népszokások előadása | Újabb népi mondókák | ||
| Ritmusfelelgetős | Népi gyermekjátékdalok, népszokások | ||
| Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban | Magyar és rokon népek dalai | ||
| Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban | Ünnepkörök dalai (farsang, húsvét, iskolai ünnepek) | ||
| Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről | Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva) | ||
| Zenehallgatás | |||
| Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján | Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó | ||
| (gyermekkar; vonós, fúvós zenekar; hegedű, fuvola, | szemelvények (vokális, hangszeres) | ||
| fagott) | Magyar és rokon népek népzenei felvételei | ||
| Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni | Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban | ||
| megfigyelése | Cselekményes zenék | ||
| Improvizáció | |||
| Ritmusfelelgetős | Dallammodellként: | ||
| Ritmusosztinato szerkesztése és előadása | magyar gyermekdalok | ||
| Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára | népzenei - műzenei énekes anyag | ||
| olvasógyakorlatok | |||
| Zenei ismeretek | |||
| Ritmikai | Félértékű ritmus és szünetjel; ritmusfelelgetős/-osztinató, ritmuskánon; ritmushangszerek | ||
| Dallami | Pentaton dallamhangok (lá- szó- mi / ré- dó- lá) | ||
| Olvasás-írás | Újonnan belépő pentaton dallamhangok (kézjel, betűkotta, hangjegy); | ||
| Első alsó pótvonal Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon Olvasógyakorlatok | |||
| Tonalitás | Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel) Lá- és dó-pentaton, átmenő fá- és ti- hangkészletű dallamok | ||
| Forma | Zenei kérdés-felelet, motívumpár | ||
| Hangszín | Gyermekkar; fúvós, vonós zenekar, hegedű, fuvola, fagott | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetből. |
| Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete. |
| Tanult népszokások ismerete. |
| Kifejező éneklés. |
| Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. |
| Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. |
| Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Zenehallgatás |
| Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. |
| Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól. Improvizáció |
| Saját név megjelenítése ( ritmikai és dallami). Zenei olvasás- írás, zenei ismeret |
| A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) felismerése és |
| megszólaltatása kottaképről. |
| A vonalrendszer ismerete. |
| Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással. |
| 3. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes | Szerepjátszó gyermekjátékok | ||
| gyermekjátékokkal | Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése | ||
| Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés | Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai Európai | ||
| Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből | gyermekdalok | ||
| Népdalkánonok csoportos előadása | Újabb műdalok | ||
| Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása | Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások) | ||
| Ritmushangszerekkel kísért éneklés | Iskolai ünnepek újabb dalai | ||
| Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a | Könnyű kétszólamúság (kánonok) | ||
| zenei tartalom közvetítésére | |||
| Zenehallgatás | |||
| Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus | Eredeti népzenei felvételek (kisebbségi és nemzetiségi) | ||
| elemek megállapítása | Cselekményes zenék | ||
| Tartalom és zenei kifejező eszközök összefüggéseinek | Nőikari, férfikari művek | ||
| megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában | Műzenei szemelvények | ||
| Hangfajok (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni | |||
| megnevezése | |||
| Hangszerek hallás utáni azonosítása (kürt, üstdob) | |||
| Improvizáció | |||
| Játékok a dinamikával, tempóval | Dallammodellként: | ||
| Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, | olvasógyakorlatok | ||
| dallamkiegészítés | magyar népzene, műzene, más népek dalai | ||
| Zenei olvasás-írás | |||
| Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése | Olvasógyakorlatok | ||
| kottaképről | Magyar népdalok | ||
| Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári | Életkornak megfelelő műdalok | ||
| irányítással | |||
| Utószolmizálás | |||
| Daltanulás kézjelről és betűkottáról | |||
| Zenei ismeretek | |||
| Ritmika | Egész értékű hang és szünetjele; átkötött hang; önálló nyolcad és szünetjele; szinkópa; a négyes ütem; a kétszólamú ritmusgyakorlat | ||
| Dallam | Felső dó, alsó szó, dallamosztinátó és kánon | ||
| Olvasás-írás | Belépő új dallamhangok, ritmusértékek és képletek (kézjel, betű-, hangjegy) | ||
| Előadásmód | Alkalmazkodó ritmus; tempó giusto; parlando, legato-staccato | ||
| Népzene | Magyar népdalok sorszerkezete | ||
| Hangszín | Kürt, üstdob; nőikar, férfikar, vegyeskar | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| További 10 - a "Tartalom" címszó alatt felsorolt - dal közös éneke emlékezetből. |
| Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban. Zenehallgatás |
| Az Újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján. |
| Kórustípusok hallás utáni felismerése. Improvizáció |
| Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése (motivikus szerkezetű). Zenei olvasás-írás, zenei ismeret |
| Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. |
| Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről. |
| 4. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei | Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből) | ||
| mondanivaló kifejezésére | Európai népdalok | ||
| Bicíniumok csoportos előadása | Nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai | ||
| Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről | Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok) | ||
| Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult | Iskolai ünnepek újabb dalai | ||
| ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban | Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok) | ||
| (pl. variációk - szaporítás/ritkítás szerkesztése ) | Himnusz | ||
| Zenehallgatás | |||
| A vegyeskar szólamainak felismerése és megnevezése | Karművek (tanult énekes anyag vegyeskari | ||
| Hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló) | feldolgozásai) | ||
| A zeneművekben megszólaló ismert hangszerek | Népdalfeldolgozások (giusto karakter), szülőföld | ||
| megnevezése | dalkincse | ||
| Fokozatos halkítás, erősítés (crescendo - decrescendo) | Hangszeres karakterdarabok | ||
| megfigyelése műzenei példákon | Műzenei szemelvények | ||
| Improvizáció | |||
| Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami | Dallammodellként: | ||
| elemekkel | tanult ritmikai, dallami elemek | ||
| Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan | olvasógyakorlatok | ||
| tanult ritmusokkal | magyar népdalok és más dallamok | ||
| Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz | zenehallgatási szemelvények | ||
| Zenei olvasás-írás, zenei ismeret | Tanult dalanyag | ||
| A tanult ritmusképletek felismerése, olvasása kottaképről | Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok | ||
| és írása | |||
| Dallamolvasás fá- és ti- hangokkal | |||
| Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése | |||
| Zenei ismeretek | |||
| Ritmika | Pontozott félkotta és szünetjele, nagy éles-nyújtott ritmus, 3-as ütem, a váltakozó ütem | ||
| fogalma | |||
| Dallam | Fá- ti hangok, hétfokúság, bicínium | ||
| Olvasás-írás | Belépő új szolmizációs hangok kézjele, betűjele; elhelyezés relációkban a | ||
| vonalrendszerben; ismert hangkészletekben kottaolvasás tanári irányítással; príma volta- | |||
| secunda volta | |||
| Tonalitás | Pentachord, hexachord | ||
| Forma | Népdalformák | ||
| Előadásmód | Crescendo-decrescendo | ||
| Hangszín | Klarinét, cselló; a vegyeskar szólamai | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| Emlékezetből: további 10 - ezen belül 1-l a "Tartalom" címszó alatti új rétegekből - dallam közös éneklése. |
| A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Zenehallgatás |
| A meghallgatott zenés mesék felidézése. |
| Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. |
| Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Improvizáció |
| Ritmussor szabad- és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). Zenei olvasás-írás, zenei ismeret |
| Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni. |
| A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. |
| Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel. |
| VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen járul hozzá a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. |
| Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja, az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönözése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének további gazdagítása, megfigyelő-képességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; színforma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek egyben szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését is célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. |
| A kerettanterv a nemzeti alaptanterv vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek, és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. |
| A tananyag bővülő spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők. |
| Általános fejlesztési követelmények |
| A tanuló legyen képes gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások, képi közlések, tárgyak, életben betöltött szerepét. Tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. ízlésítéletét néhány szempont alapján tudja indokolni. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, a törekvés az esztétikai élmények iránti nyitottságra, az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. |
| A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. |
| Alkotó képességek |
| A kisiskolások érdeklődőek, kíváncsian csodálkoznak rá a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításaik |
| könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai, kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánul meg. |
| Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyalt, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit a konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik teljesítményeit is figyelemmel követik. |
| Befogadó, megismerő képességek |
| Az alsó tagozatos gyermekek nyitottak, a látható világ jelenségeire, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élményekre. Ösztönös és könnyen mozgósítható a kíváncsi rácsodálkozás, képesek élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésére; látványélmények emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolás-alakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemezik. Képesek látható (tér-forma-szín-, változás, mozgás) viszonylatok megítélésére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére, ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Minderre erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemezése során mozgósítják formálódó vizuális esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik tükröződnek az érzelmeikben, asszociációikra támaszkodó egyéni ízlésítéletet hoznak. |
| A tanulást segítő képességek |
| A vizualitás nélkülözhetetlen tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban). |
| 1. évfolyam |
| A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák a kezdetektől végig jelen vannak, csak műveleti szintjük növekedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformák-ban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magába. |
| Belépő tevékenységek |
| Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. |
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. |
| Alkotás Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő, vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. |
| Befogadás Szemlélődés, beszélgetés látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és s szereplők jellemzőinek összekapcsolása. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. |
| Alkotás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. |
| Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent- fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. |
| Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. |
| Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. |
| Technikák |
| Ceruza-, filctoll- kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs) |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| Lásd a 2. évfolyam tananyagában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A kerettanterv nem határoz meg feltételt. |
| 2. évfolyam Belépő tevékenységek |
| Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusok megfigyelésével. Tárgy formálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. |
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal, folt-, színritmusok. |
| Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. |
| Befogadás Egymás munkáinak és műalkotások megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. |
| A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). |
| Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). |
| Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. |
| Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. |
| Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. |
| Technikák |
| Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél) Egy e szű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujj báb, hengerbáb) Fonás, nemezelés. |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk! |
| 1-2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár-Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szönyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Maia arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája-gobelinrészlet, Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért színvonala nem akadályozhatja meg. Második osztály végére a tanulók általában ki tudják fejezni élményeiket, meg tudnak rajzolni egyszerű helyzeteket, változásokat, a képelemeket el tudják rendezni, egyszerű tárgyakat tudnak készíteni. Több színárnyalatot használnak, képesek mintaképzésre, sorolásra. Meg tudnak nevezni néhány műalkotást és művészt, meg tudják indokolni, mi a használati és a dísztárgy között. |
| 3. évfolyam |
| Belépő tevékenységek |
| Forma, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, |
| szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könvvtárhasználat. |
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. |
| Alkotás Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). |
| Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása. Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt, mint a forma jele (pl. árnykép). |
| Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elől- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. |
| Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejező eszközei (alak, szín, anyag). |
| Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgy alkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). |
| Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. |
| Technikák |
| Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy és anyagnyomatok, kollázs-technikák. |
| Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak). Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk. |
| Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház külső és belső képe, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaár Erzsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festőnő, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért színvonala nem akadályozhatja meg. |
| A harmadikos tanuló képes a jellegzetes formákat ábrázolni, színeket visszaadni, magyarázó rajzot készíteni, rendeltetésszerű tárgyat konstruálni. Meg tudja fogalmazni műélményét, meg tud nevezni 5-6 művet és művészt, ismeri lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. |
| 4. évfolyam |
| Belépő tevékenységek |
| Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott igény alapján. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. |
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. |
| Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. |
| Befogadás Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben illetve a térben. Foltok és tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét- világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. |
| Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. |
| Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). |
| Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállításrendezés). |
| Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. |
| Technikák |
| Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót-, és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, köfaragás, agyagmunkák.) |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk. |
| Magyar koronázási jelvények. Hősök tere, Vajdahunyad vára, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolok, Michelangelo: Ádám teremtése, Ferenczy Károly: Október, Fényes Adolf: Babfejtők Koszta József: Tányértörölgető, Wagner Sándor: Dugovics Titusz Glatz Oszkár: Birkózók Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház, Mai lakóház belső és külső képe, Népművészet: Kerített ház - Pityerszer, Botpaládi ház, Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter, Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Kapatisztító, Kunsági gyapjúhímzés, Hímes tojás, Mézeseskalácsbáb, Aratókorsó, Tálak, Miskakancsó, |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért színvonala nem akadályozhatja meg. |
| A negyedik osztály befejezéséig megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önálló választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál, tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műtípusát. Felismer, megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint az elemzett alkotások közül legalább három-három művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot, vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtári művészeti albumait önállóan használni tudja. |
| Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Vázolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban. Megalkot egyszerű képi közléseket. |
| Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az ésszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épületek rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat, és ábrázolási módokat. Kialakult készségei vannak az egyszerű, eszköz nélküli, és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. |
| A megismertetésre szánt műalkotások kiválasztási szempontjai |
| A műfaj tipikus alkotásait a tanító választja ki, pedagógiai céljának és a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy lehetőleg az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveit és alkotót mutassák be. A példák között lehetőleg legyen történeti és mai alkotás. Tartalmazza a magas művészet példái mellett a magyar népművészet és a mindennapi környezet tipikus tárgyait és épületeit is. A helyi, regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat. A tananyagban jelzett példák a választáshoz kívánnak segítséget nyújtani. |
| TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL |
| 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. |
| A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. |
| A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. |
| A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. |
| A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatókon keresztül mutatja be |
| A tantárgy feladatai az 1-4. évfolyamokon |
| A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések fölismerése az anyagok és a belőlük készült tárgyak között (alapanyag, termék, félkész termék). Az anyagföldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. |
| A ház körüli hagyományos és kézműves technológiák ismerete. |
| Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata. Az épített környezet, a korszerű és a régi építmények (épületek, utak, hidak, felüljárók alagutak, toronyházak és tornyok) anyagainak és szerkezeteinek megismerése. (Szerkezeti anyagok, műanyagok, üveg.) Az adott lakókörnyezet előnyeinek és hátrányainak fölismerése. |
| Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata. |
| A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeik bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, megismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. |
| Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. |
| Környezetkímélő és a természetet szerető életmód kialakítása. |
| Fejlesztési követelmények |
| Feladatok és tevékenységformák |
| A szükségletek és lehetőségek fölismerése |
| A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a |
| közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés |
| Részletes tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és |
| megvalósítható terv kidolgozása. |
| A munka megszervezése és kivitelezése |
| Egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források, és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés |
| Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének össze-hasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél. |
| Készségek fejlesztése |
| A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. |
| Képességek fejlesztése |
| A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoIdó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. |
| Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat ellenőrzés igénylésére. |
| 1. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák | Tartalmak |
| Anyagok Ismerkedés az anyagokkal, pl. agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád, Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. | A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. |
| Az anyag fölhasználása. Kézművesség Összefüggések fölismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Például papír, fonal hajtogatása, tépése sodrása, nyírása, ragasztása, agyag lapítása, gyúrása, sajtolása, formázása, fémek csiszolása, darabolása. | A feldolgozott (átalakított) anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák. Az olló, a vonalzó, a csiszolópapír és a mintázóeszközök rendeltetésszerű és balesetmentes használata. |
| Kézműves szakmák azonosítása, pl. fazekas, kosárfonó, kötélverő, kádár, bognár. | |
| Mérés | |
| Becslés, mérés, egymásmellé rendezés, méretazonosság megállapítása, azonos méretre alakítás. Építés, alkotás egyéni elképzelés, minta vagy fénykép esetleg látszati rajz alapján. | |
| Közlekedési ismeretek | |
| A közlekedésben való részvétel gyakorlása, tudatos figyelése, figyelmes közlekedés. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elkerülése. | A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés. |
| Fogalmak |
| Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk |
| Alak, alakíthatóság, alaprajz, becslés, hosszúság, keménység, képlékenység, körvonal, magasság, mélység, méret, puhaság, simaság, szélesség, szilárdság, távolság, természetes és mesterséges anyagok, terv, törékenység Közlekedési ismeretek |
| Gyalogos közlekedés, jel, jelzés, jelzőlámpa, közlekedés, közlekedési szabályok, tömegközlekedés |
| A továbbhaladás feltétele |
| Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. |
| 2. évfolyam Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák | Tartalmak | ||
| Ember és környezete | |||
| Az évszakok és az időjárási elemek (pl. napsütés, derült | Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A ter- | ||
| idő, eső, havazás, szél) megismerése, és tulajdonságaik | mészetes és mesterséges környezet A lakóhely és a lakó- | ||
| jellemzése. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének | tér. Az ember természetátalakító munkája. | ||
| bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése, és | |||
| védekezés módjainak fölsorolása (pl. öltözködés, kunyhó- | |||
| építés, házépítés). A természetes és az ember alkotta kör- | |||
| nyezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. | |||
| Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk | |||
| Anyagok hasítása, csavarása, nyújtása, összenyomása. | Az anyagok vizsgálata anyagtulajdonságok. | ||
| A papírkészítés műveletsorának elmesélése. | Az anyagok feldolgozása. Célszerű és takarékos anyag- | ||
| Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával | felhasználás. | ||
| természetes és mesterséges anyagokból (pl. háncsból, | A papírkészítés folyamata. | ||
| vesszőből, faágakból, kukoricaszárból). | A nyersanyag, az alapanyag és a termék fogalma. | ||
| A takarékos anyagfelhasználás szabályainak betartása. | A helyes szerszámhasználat. | ||
| Tervezés, építés | |||
| Egyszerű tárgy (pompon, rongybaba, papírkorona) terve- | A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly | ||
| zése és készítése, egyéni elképzelések megvalósítása. | szerepe. | ||
| Makett építése látszati rajz alapján, építőelemekből, | |||
| pl. házépítés. | |||
| Mérés | A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz, | ||
| A becslés és a méretmegadás gyakorlása. | méretrajz jelek A kicsinyítés és nagyítás fogalma. | ||
| Körvonalrajzok készítése. | |||
| Közlekedési ismeretek | |||
| A veszélyhelyzetek fölismerése, és elkerülésük módjainak | A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe | ||
| megismerése. | a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzé- | ||
| A közlekedési eszközök használati szabályainak tudása és | sei. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. | ||
| azok betartása. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési | Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. | ||
| eszközökkel. | Az utazásról. Viteldíj. | ||
| A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a | |||
| balesetek elkerülésében. | |||
| Háztartástan, életvitel Az otthon és az iskola eltérő feladatainak összevetése a jó közérzet szempontjából. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, a házimunkákban való szerepvállalás elmesélése. Kézi varrás. A közelben levő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése, pl. posta, fodrászat, bevásárló helyek. | A házi munkák fajtái. A takarékoskodás fontossága. A ruházkodás. A ruhák anyagai és azok származása. A gyapjú földolgozása. A textil megmunkálása. Szolgáltatások. | ||
| Fogalmak |
| Ember és környezete |
| Lakóhely, lakótér, mesterséges környezet, természetes környezet. Anyagok megmunkálásuk és felhasználásuk |
| Alapanyag, anyag-átalakítás, anyagtakarékosság, anyagvizsgálat, nyersanyag, termék. Tervezés, építés |
| Alak, alaprajz, körvonalrajz, látszati rajz, méret, vázlatrajz. Közlekedési ismeretek |
| Átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, forgalomirányítás, jelzőlámpa, jelzőtábla, közlekedési eszköz, mozgólépcső, |
| sorompó. Háztartástan, életvitel |
| Háztartás, ruházkodás, szolgáltatás, takarékosság. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendő munkákhoz szükséges és eszközök szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű tervezés és építés. A háztartás és a hozza kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése. |
| 3. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák | Tartalmak | ||
| Ember és környezete | |||
| A környezet tárgyainak anyagai, és eredetének megismerése. | Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. | ||
| Anyagok megmunkálása, felhasználása | |||
| Anyagok összeválogatása használati tárgyak készítéséhez a szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggéseire alapozva, pl. bábparaván készítés papírok, szövetek és fák fölhasználásával. Az előkészítő és átalakító műveletek elvégzése. Tárgykészítés, saját ötlet megvalósítása, a funkció, forma, esztétikum együttes figyelembevételével. A nyírás, a szövés, a fonás, a faragás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata. | Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. Formáihatóság és terhelhetőség. Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggése. A mai és régi használati tágyaink funkciója. | ||
| Tervezés és építés | |||
| Egyszerű épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. | A lakás szerkezete. Az emberi alkotással létrehozott belső terek esztétikája | ||
| Műszaki ábrázolás | |||
| Méretek leolvasása rajzokról. A rajz és a tárgy megfelelteté- | A méretmegadás elemei. Méretvonal, méret szám. | ||
| se. | |||
| Mérés | Mérés centiméter pontossággal, mérési eredmények. | ||
| A mérési eredmények följegyzése. | Alaprajz. | ||
| Közlekedési ismeretek | |||
| A közlekedési eszközök használatának szabályai ismerete és | A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. | ||
| gyakorlása. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési | Utazás a városban. Utazás vasúton | ||
| eszközökkel. | Közlekedésbiztonság. | ||
| Háztartástan, életvitel | |||
| A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és hasz- | Háztartási eszközök és biztonságos használatunk. | ||
| nálatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló | Lakóhelyi szolgáltatások. | ||
| tevékenység. | |||
| A balesetveszélyek fölismerése és megelőzése a háztartás- | |||
| ban. | |||
| Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. | |||
| A telefon használata. | |||
| Fogalmak |
| Ember és környezete |
| Élőhely, élővilág, tárgyi környezet. Anyagok megmunkálása, felhasználása |
| Átalakító műveletek, előkészítő műveletek, formáihatóság, ipar, látható szerkezet, népművészet, terhelhetőség. Tervezés, építés |
| Belső tér, méretszám, méretvonal, település. Közlekedési ismeretek |
| Közlekedés, közlekedésbiztonság, közlekedési eszközök. Háztartástan, életvitel |
| Háztartási eszközök, napirend, takarékoskodás, testápolás, testápolás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Az élő és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése. |
| Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum, összefüggéseinek magtapasztalása tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz méretezés). Mérés centiméter pontossággal. |
| 4. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák | Tartalmak | ||
| Az ember és környezete A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. | Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. | ||
| Anyagok megmunkálása, fölhasználása | |||
| Technológiai lépések helyes alkalmazása, önálló tervezés és | Az anyagok vizsgálata. A szerkezeti anyagok és szere- | ||
| kivitelezés pl. papírdoboz, ékszerek tervezése és készítése | pük. Az üveg. A műanyagok. | ||
| különböző anyagok felhasználásával. | Az anyagok átalakítása (feldolgozása). | ||
| Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb | Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a | ||
| hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. | hulladék és a melléktermék fogalma. | ||
| A festés, szövés, papírmerítés technológiai lépéseinek | Cserélhetőség, szabvány. | ||
| megismerése és helyes alkalmazása. | Hagyományos technológiák a ház körül és a kézműves- | ||
| ségben. | |||
| Tervezés, építés | |||
| A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, | A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célszerűség, a | ||
| a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és | szerkezet, a tulajdonságok és a forma összhangja. | ||
| fölhasználása a tervezés során. A műveleti sor önálló meg- | |||
| alkotása és végrehajtása. | |||
| Mérés, műszaki ábrázolás | |||
| A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A | Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz. | ||
| tárgy jellemzése alaprajz és nézetrajz alapján. | |||
| Épített környezet | Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követel- | ||
| Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlí- | ményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés | ||
| tása a tervekkel, pl. szobamodell készítése, híd, felüljáró, | szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a for- | ||
| torony modellezése. | ma és a harmónia hatása a közérzetre. | ||
| Közlekedési ismeretek | |||
| Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A a kerékpáros | A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi | ||
| közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek | közlekedés. | ||
| megismerése. | Helyi és távolsági közlekedés. | ||
| Háztartástan, életvitel | Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. | ||
| Egyszerű háztartási munkák elvégzése | Az időjárásnak megfelelő öltözködés | ||
| Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység a leg- | A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások. | ||
| szükségesebb szolgáltatások használata, pl. telefonos tu- | |||
| dakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség hívása. | |||
| Fogalmak |
| Ember és környezete |
| Épített környezet, nagyvárosi élet. |
| Anyagok megmunkálása, fölhasználása |
| Cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék. |
| Tervezés, építés |
| Cél, célszerűség, esztétikum, feladat, makett, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv. |
| Közlekedési ismeretek |
| Helyi közlekedés, irányítási rendszer, légi közlekedés, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés. |
| Háztartástan, életvitel |
| Egészségügyi szolgáltatás, háztartási munka. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése. |
| Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata. |
| Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek, és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. |
| Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások. |
| TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusán képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. |
| Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. |
| Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. |
| A mozgáskultúrafejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. |
| Tanulásijáték- és sportolási élmények nyújtás a: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme. |
| Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az egészséges testi fejlődés segítése |
| A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. |
| Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. |
| A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése |
| Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. |
| Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. |
| Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. |
| Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. |
| Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. |
| Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. |
| Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. |
| Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. |
| Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. |
| A mozgásigény fenntartásának követelményei |
| Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. |
| 1-2. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Alakzatok gyors felvétele és változtatása. |
| Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. |
| Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása. |
| Gyors indulás különféle testhelyzetből. |
| Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. |
| Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. |
| Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. |
| Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. |
| Távolba és célba dobás egy és két kézzel. |
| Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása. |
| Labdás feladatok. |
| Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. |
| Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. |
| 8-10 m távolság átúszása lábletétel nélkül. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Rendgyakorlatok | "Egyenes", feszes állás. Laza (pihenj) állás. Testfordulatok helyben. | |
| Sorakozás vonalban (fal, bordásfal, padsor előtt). | ||
| Köralakítás kézfogással. | ||
| Szétszórt alakzat felvétele. | ||
| Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással (tapssal, dobbantással). | ||
| Játékok (mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához). | ||
| Előkészítés és prevenció | ||
| Ritmikus feladatok énekre, zenére. | ||
| Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok. | ||
| Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok. | ||
| Járások, futások, | Járások és futások | |
| szökdelések és ugrások, | Járások és futások kötetlenül, alakzatban és futójátékok. | |
| valamint dobások | Szökdelések, ugrások | |
| Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. | ||
| Szökdelések kötéláthajtással. | ||
| Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból. | ||
| Játékok (szökdelő fogó, kecskézés, szökdelő oszlop stb.). | ||
| Dobások. | ||
| Hajítási kísérletek papírgombóccal, csomózott végű szalaggal (üstökös). | ||
| Támasz-, függés- és | Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (kutyafutás, pókjárás, | |
| egyensúlygyakorlatok | sántaróka stb.). | |
| Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb | ||
| támaszban, rákjárással, pókjárással. | ||
| Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe. | ||
| Gurulóátfordulás hátra enyhén lejtős felületen. | ||
| Tarkónállás. | ||
| Zsugorfejenállás. | ||
| "Vándormászás" függőállásból bordásfalon. | ||
| Felugrások kéztámasszal különböző szerekre (pad, zsámoly, egyrészes szekrény) és | ||
| leugrások. | ||
| Egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. | ||
| Játékok (gépkocsik kéz- és lábtámaszban; sor és váltóversenyek állatutánzó járással | ||
| Labdás gyakorlatok | Labdás ügyességfejlesztés: | |
| álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése; | ||
| labdagörgetés egy-, kétkézzel helyben a lábak körül és továbbhaladással; | ||
| gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben; | ||
| feldobott labda elfogása; | ||
| eldobott labda elfogása utánfutással egy pattanás után és földreérés előtt. | ||
| Labdavezetés kézzel helyben és továbbhaladással kötetlenül. | ||
| Labdavezetési kísérletek lábbal. | ||
| Játékok labdával. | ||
| Küzdő feladatok, játékok | Karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben. | |
| (Ne engedd, hogy társad mélytartásból oldalsó középtartásba emelje a kezét és viszont.). | ||
| Húzások, tolások párokban. | ||
| (Húzd-told el a párod!). | ||
| Leülések, felállások párokban kézfogással és hátukat összetámasztva. | ||
| Játékok (ki a legény a csárdában, vörös pecsenye, kézvívás fekvőtámaszban, ne vedd el a | ||
| lábadat, kakasviadal). | ||
| Szabadidős | Séták, kerékpározás, szánkózás, hócsata és hóemberépítés. | |
| sporttevékenységek | Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök (kerékpározás, görkorcsolyázás, gördesz- | |
| kázás, hotrollingolás, korcsolyázás). | ||
| Úszás | Sorakozás és vonulás derékig érő vízben. | |
| Szabadgyakorlatok a vízben. | ||
| Siklási kísérletek. | ||
| Sikláshoz kapcsolt lábtempó a választott úszásnemben. | ||
| Siklás és kartempó. | ||
| Kar- és lábmunka összehangolása. | ||
| Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska stb.). | ||
| 3. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli |
| végrehajtása. |
| Az alapvető gimnasztikái alapformák pontos végrehajtása. |
| Rajtolás jelre. |
| Gyorsfutás 20-30 méteren versenyszerűen. |
| Tartós futás 8-10 percen keresztül. |
| Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva. |
| A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva. |
| Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elöl) célbadobás a dobásbiztonságot növelve. |
| Futó-, ugró- és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között. |
| A torna (jellegű) gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történő végrehajtása. |
| Együttműködés a társakkal a labdás játékokban. |
| Sportszerű test-test elleni küzdelem. |
| Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. |
| Megadott távolság átúszása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Rendgyakorlatok | Az eddig tanultak gyakorlása. |
| Kétsoros vonal, kettős oszlop alakítása. | |
| Megindulás, megállás két ütemben. | |
| Fejlődések, szakadozások járás közben. | |
| Vonulások lépéstartással. | |
| Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele. | |
| Játékok (vezető parancsára, tanító bácsi azt mondja). | |
| Előkészítés és prevenció Járások, futások, | Gimnasztika: szabad és társas gyakorlatok Járások, mint előbb, valamint: |
| szökdelések és ugrások, | hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas |
| valamint dobások | térdemeléssel. |
| Játék (vak fogó tapssal, énekléssel). | |
| Futások: | |
| Tartós futások. | |
| Álló és guggoló rajt. | |
| Futóversenyek. | |
| Játékok (fogó játékok, üsd a harmadikat, balatoni halászok, fekete, fehér stb.). | |
| Szökdelések, ugrások | |
| Mint az előző évfolyamokon. | |
| Játékok (kakasviadal, kenguru fogó stb.). | |
| Dobások: | |
| Hajítások: | |
| dobások távolba és célba különböző méretű labdával, | |
| döngető, fogyasztó, "bombázás". | |
| Támasz, függés és | Az 1-2. évfolyamon felsoroltak, valamint |
| egyensúlygyakorlatok | mellső és hátsó fekvőtámaszban "körző". |
| Gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból. | |
| Sorozat gurulóátfordulás előre. | |
| Fejenállás. | |
| Mászási kísérletek kötélen. | |
| Vízszintes függeszkedés bordásfalon. | |
| Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. | |
| Játékok: kígyóvedlés, talicskázás, akadályverseny stb.). | |
| Labdás gyakorlatok | Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon, valamint: |
| labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, | |
| egy lábon, szökdeléssel, szlalomútvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, | |
| valamint kis területen, az ütközések elkerülésével. | |
| Egykezes átadás és átvétel párokban. | |
| Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. | |
| Játékok (fogyasztó körben, váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó stb.). | |
| Küzdő feladatok, játékok | Önellenállásos feladat-végrehajtások (karemelés, leengedés, csigafutás, lökésimitációk). |
| Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, láb vívás támadóállásban, botbirkózás). | |
| Szabadidős | Gyalogos, kerékpáros túrák. |
| sporttevékenységek | Hócsata, korcsolyázás, szánkózás. |
| Úszás | Az eddig gyakorolt úszásnem megfelelő elsajátítása. |
| Vízbeugrás. | |
| Játékok (alagút bújás, búvár Kund, dugattyú). |
| 4. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelő |
| alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. |
| A tanult gimnasztikái gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás |
| összhangjának megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen. |
| Vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig. |
| Helyből és a nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. |
| A feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása. |
| Célbadobás elvárható biztonsággal. |
| Jó futó-, ugró- és dobókészség kialakítása. |
| Testtömegük megtartása támaszban és függésben. |
| Egyensúlyozás, térben tájékozódás. |
| A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása. |
| Játék sikerélményt biztosító szinten. |
| A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése. |
| A labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetőségek felismerése, a társakkal együttműködés, a játék- és |
| a magatartási szabályok betartása. |
| A siker és a kudarc sportszerű elviselése a küzdő feladatokban és a játékokban. |
| Néhány egyszerű, a feltételeknek és az évszaknak megfelelő, a szabadban végezhető játék ismerete és játszása. |
| Biztonságos mozgás a vízben, alapfokú úszástudás és egy meghatározott távolság átúszása. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Szervezési feladatok | Sorakozás kétsoros vonalban, kettős oszlopban. | ||
| Vigyázz és pihenj állás. | |||
| Vonulások, fejlődések, szakadozások egyes-, kettős-, hármas-, négyes oszlopba és | |||
| oszlopból. | |||
| Játékok, mint eddig. | |||
| Előkészítés és prevenció | Gimnasztika: | ||
| Határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- | |||
| és szergyakorlatok. | |||
| Tartásjavító gyakorlatok. | |||
| Játékos előkészítő és a motorikus képességeket fejlesztő gyakorlatok és játékok. | |||
| Járások, futások, | Járások mint az 1-3. évfolyamon. | ||
| szökdelések és ugrások, | Járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra. | ||
| valamint dobások | Tengerészjárás (oldalirányban kitámasztással). | ||
| Játék (gyalogló verseny, váltó). | |||
| Futások: | |||
| tartós futások, | |||
| futás feladatokkal. | |||
| Futóversenyek. Játékok (füle-farka, nyúl a bokorban, kotló és kánya, versengések kettős | |||
| körben stb.). | |||
| Szökdelések, ugrások: | |||
| Szökdelő iskolák. | |||
| Sorozatugrások egy- és páros lábon. | |||
| Távolugrás, magasugrás nekifutással. | |||
| Helyből magasugrás. | |||
| Leugrás függésből. | |||
| Dobások: | |||
| Hajítási kísérletek kidobóállásból befordulással és nekilépésből. | |||
| Fogyasztó, döngető, Ki a legügyesebb a körben? Vadászlabda. | |||
| Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok | Az 1-3. évfolyamon felsoroltak. Bakugrás társon át. Guggolótámaszból vetődés előre mellső fekvőtámaszba és vissza. Bordásfalnál hátsó guggolótámaszból járás a lábakkal kézenállás felé és vissza. Kézenállásba fellendülés bordásfalnál társ segítségével. "Hosszú bukfenc". Mellső mérlegállás. Függőleges repülés zsámolyon, 2-3 részes szekrényen. Lengések bordásfalon oldalra mellső és hátsó függésben. Kötélmászás. Játékok (üldözőfogó bordásfalon függőállásban, vadszamár, kötéltánc földön fekvő kötélen). | ||
| Labdás gyakorlatok | Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva (tükörkép) Kétkezes mellső átadás és átvétel párokban (helyben és továbbhaladással). Kapuradobási, rúgási kísérletek (kis kapura kapus nélkül, és nagyobb kapura kapussal). Kosárradobási kísérletek állóhelyből. Labdaütögetési kísérletek kézzel. Játékok (labdavezető versenyek, bombázás, partizán labda, zsinórlabda). | ||
| Küzdő feladatok, játékok | Mint az 1-3. évfolyamon. Szabadulás csuklón fogásból. "Legyező" (szemben álló kézfogó társsal dőlés hátra karnyújtásig és vissza). Grundbirkózás. Kötélhúzás. | ||
| Szabadidős sporttevékenységek | Mint korábban, valamint számháború (a lehetőségek függvényében). | ||
| Úszás | Az elsajátított úszásnem mellett egy további úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása. Játékok a vízben (víz alatti fogó, fejelő csata). | ||
| II. |
| KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS MÁSODIK SZAKASZÁRA |
| (5-8. évfolyam) |
| Célok és feladatok |
| Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. |
| Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. |
| Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. |
| Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. |
| E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. |
| Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. |
| A fejlesztés kiemelt területei |
| A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. |
| A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. |
| Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció - írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés - és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A ”tanulás tanulása", az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. |
| A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, |
| fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók az a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét. |
| Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására. |
| Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok |
| 1. változat |
| Tantárgy/évfolyam | 5. | 6. | 7. | 8. |
| Magyar nyelv és irodalom | 148 | 148 | 129,5 | 148 |
| Történelem és állampolgári ismeretek | 74 | 74 | 74 | 74 |
| Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 111 |
| Matematika | 148 | 111 | 111 | 111 |
| Informatika | 37 | 37 | ||
| Természetismeret | 74 | 74 | ||
| Fizika | 55,5 | 55,5 | ||
| Biológia és egészségtan | 55,5 | 55,5 | ||
| Kémia | 55,5 | 55,5 | ||
| Földrajz | 55,5 | 55,5 | ||
| Ének-zene | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Rajz | 55,5 | 55,5 | 37 | 37 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 37 | 18,5 |
| Testnevelés és sport | 92,5 | 92,5 | 74 | 74 |
| Osztályfőnöki | 18,5 | 18,5 | 18,5 | 18,5 |
| Tantervi modulok | ||||
| Tánc és dráma | 18,5 | 18,5 | ||
| Hon- és népismeret | 18,5 | 18,5 | ||
| Informatika | 18,5 | |||
| Ember és társadalomismeret, etika | 37 | |||
| Mozgókép és médiaismeret | 37 | |||
| Egészségtan | 18,5 | |||
| Szabadon tervezhető | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 832,5 | 823,5 | 925 | 925 |
| 2. változat |
| Tantárgy/évfolyam | 5. | 6. | 7. | 8. |
| Magyar nyelv és irodalom | 148 | 148 | 148 | 148 |
| Történelem és állampolgári ismeretek | 74 | 74 | 74 | 74 |
| Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 111 |
| Matematika | 148 | 111 | 111 | 111 |
| Informatika | 37 | 37 | ||
| Természetismeret | 55,5 | 74 | ||
| Fizika | 55,5 | 55,5 | ||
| Biológia és egészségtan | 55,5 | 55,5 | ||
| Kémia | 55,5 | 55,5 | ||
| Földrajz | 55,5 | 55,5 | ||
| Ének-zene | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Rajz | 55,5 | 37 | 37 | 37 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 18,5 | 37 |
| Testnevelés és sport | 92,5 | 92,5 | 74 | 74 |
| Osztályfőnöki | 37 | 37 | 37 | 18,5 |
| Tantervi modulok | ||||
| Tánc és dráma | 18,5 | 18,5 | ||
| Hon- és népismeret | 18,5 | 18,5 | ||
| Informatika | 18,5 | |||
| Ember és társadalomismeret, etika | 18,5 | |||
| Mozgókép és médiaismeret | 18,5 | |||
| Egészségtan | 18,5 | |||
| Szabadon tervezhető | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 832,5 | 832,5 | 925 | 925 |
| MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM |
| 5-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozzameg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. |
| A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. |
| A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a belépő tevékenységformákban és a témakörökben- egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. |
| Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építitovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. |
| A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. |
| Fejlesztési követelmények |
| A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete. |
| A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. |
| A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangkép- |
| zést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. |
| A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. |
| A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. |
| Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. |
| Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. |
| 5. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. |
| Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. |
| A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. |
| Szövegértés |
| Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú |
| művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. |
| Memoriterek kifejező előadása. |
| A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. |
| A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. |
| A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. |
| A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. |
| Szövegalkotás |
| Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. |
| Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). |
| Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. |
| Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. |
| Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész- rész, közel - távol, részletező- egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. |
| Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, meséi és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). |
| Tanulási képesség |
| Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. |
| Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. |
| Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. |
| Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. |
| Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. |
| Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédbe, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. |
| Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. |
| Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. |
| Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. |
| Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, rit-mika gyakorlatok. |
| Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. |
| Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. |
| A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. |
| Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. |
| Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála |
| stb. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben | Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. |
| Népdalok, mesék | Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. |
| Petőfi Sándor: János vitéz | Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. |
| Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek | Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. |
| Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben | Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hoszszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. |
| A beszélt nyelv | A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. |
| Az írott nyelv | Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód. |
| A szavak jelentése és szerkezete | A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). |
| Memoriter |
| Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. |
| Fogalmak |
| Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mással- |
| hangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. |
| Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. |
| (A felismerés és a megnevezés szintjén.) |
| Szerzők és művek |
| Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. |
| Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. |
| Szövegértés |
| Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. |
| Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. |
| A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. |
| Szövegalkotás |
| Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. |
| Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. |
| Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. |
| Kreatív írás ”mi lenne, ha" szerkezetben. |
| Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. |
| Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése - különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. |
| Tanulási képesség |
| A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), |
| értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális |
| lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. |
| Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a |
| tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. |
| Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, |
| gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. |
| A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban). |
| A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete |
| A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. |
| Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. |
| A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. |
| A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. |
| Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. |
| Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Páros és kisközösségi kommunikáció | A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. | ||
| Monda, rege, ballada | Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői. | ||
| Arany János: Toldi | Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. | ||
| Hősök a történetmondás műfajában | Fazekas Mihály: Ludas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és | ||
| Képek és formák a költészetben | sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. | ||
| Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei | A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. | ||
| A szavak jelentése és szerkezete | A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szó faj ok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. | ||
| Könyv- és könyvtárhasználat | A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. | ||
| Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. |
| Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. |
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. |
| Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. |
| Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. |
| Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. |
| Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). |
| Szövegértés |
| Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. |
| Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. |
| A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: ösz-szetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. |
| Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. |
| Szövegalkotás |
| Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. |
| Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. |
| Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. |
| Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. |
| Tanulási képesség |
| Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. |
| Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. |
| A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. |
| A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. |
| A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. |
| Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. |
| A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. |
| A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi |
| és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. |
| Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. |
| Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. |
| A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. |
| Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati |
| úton megismert ”valóság" egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. |
| A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. |
| A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). |
| Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. |
| Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai |
| A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. |
| Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. |
| A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. |
| Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, |
| nagyobb terjedelmű epikai művekben. |
| Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben |
| megjelenő tartalmakkal. |
| A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és |
| nyelvi eszközeinek felismerése. |
| Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult |
| ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. |
| Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. |
| Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával |
| Témakörök | MAGYAR NYELV Tartalmak |
| Magán- és közéleti kommunikáció | A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán-és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. |
| Az egyszerű mondat | A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szin-tagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. |
| A szóalkotási módok | A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). |
| Helyesírási ismeretek | Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvesz-sző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. |
| Fogalmak |
| Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. |
| Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. |
| Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. |
| Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ritmus, kép, kifejezésmód - líra alapformái (dal elé-gia, óda, epigramma) | Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. |
| A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés -anekdota | Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. |
| A regény változatai | Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mik- |
| száth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). | |
| Egy drámai mű feldolgozása | Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői. |
| Irodalom és kulturális élet a reformkorban | Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. |
| Tánc és dráma | Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és drámarészlet. |
| Fogalmak |
| Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb. |
| Szerzők és művek |
| Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. |
| A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. |
| Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. |
| Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. |
| A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. |
| Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. |
| 8. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 74, irodalom: 74) |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. |
| Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. |
| Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. |
| A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal például szituációs vagy szerepjátékban. |
| Szövegértés |
| A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. |
| A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. |
| Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. |
| Szövegalkotás |
| Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. |
| Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. |
| Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. |
| Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmány választás indoklása néhány szempont felsorolásával. |
| Tanulási képesség |
| Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. |
| Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. |
| A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az |
| adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. |
| A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. |
| A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. |
| Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. |
| A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása. |
| Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). |
| Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. |
| Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. |
| Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. |
| Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. |
| Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. |
| A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai |
| A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. |
| A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. |
| A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. |
| A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. |
| A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. |
| Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. |
| Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. |
| Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között - más |
| tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. |
| Tájékozódás az irodalom kronológiájában és ”földrajzában", a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. |
| Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. |
| Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. |
| Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. |
| Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. |
| Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek |
| eszköztárának bevonásával. |
| Témakörök | MAGYAR NYELV Tartalmak | ||
| A tömegkommunikáció | Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. | ||
| Az összetett mondat | Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. | ||
| A tanult leíró nyelvtani | A nyelvi szintek. | ||
| fogalmak rendszerezése | A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerke- | ||
| zetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, sz5- | |||
| elem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mon- | |||
| datfonetikai eszközök. | |||
| Helyesírási ismeretek | A magyar helyesírás alapelvei. | ||
| Az összetett mondat központozása. | |||
| A párbeszéd és az idézetek írásmódja. | |||
| Kitekintés a magyar nyelv | Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. | ||
| életére | Nyelvünk eredete, rokonsága. | ||
| A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjé- | |||
| nekjellemzői. | |||
| Szövegműfajok és kifeje- | A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önélet- | ||
| zési formájuk | rajz tartalmi és formai kérdései. | ||
| Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok | |||
| feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. | |||
| Az idézés módja: egyenes és függő idézet. | |||
| A paródia kifejezőeszközei. | |||
| Könyv- és könyvtárhasz- | A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrás- | ||
| nálat | jegyzék készítése a gyűjtött adatokról. | ||
| Fogalmak |
| Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. |
| Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. |
| A magyar nyelv szórendje. |
| Egyenes és függő idézet. |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai | Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük. |
| Az irodalom nagy témáiból | Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). |
| A Nyugat első nemzedékének irodalmából | Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól. |
| A dráma világa | Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. |
| Kortárs irodalom - kortárs írók és olvasók | Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. |
| Tánc és dráma | Improvizáció - közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján. |
| Memoriter |
| Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros prózavagy drámarészlet). |
| Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése. |
| Fogalmak |
| Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum. |
| Szerzők és művek |
| Ady Endre: Parisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. |
| Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. |
| A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. |
| A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. |
| A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. |
| A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. |
| Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. |
| Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. |
| Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. |
| TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK |
| 5-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. |
| A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. |
| Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűén megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. |
| A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. |
| A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. |
| Fejlesztési követelmények |
| A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. |
| A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. |
| A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. |
| Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. |
| A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált |
| vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. |
| A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. |
| 5. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. |
| Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. |
| Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. |
| Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. |
| Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. |
| A tanári elbeszélés megjegyzése. Képi és szöveges információk együttes kezelése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. |
| Kifejezőképességek |
| Történelmi személyiségek jellemzése. |
| Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. |
| A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. |
| Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. |
| Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. |
| Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. |
| Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. |
| Történetek meséi és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. |
| Tájékozódás időben |
| Történelmi események időrendbe állítása. |
| Az őskor és ókor megkülönböztetése. |
| A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. |
| A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. |
| Tájékozódás térben |
| A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. |
| Az események helyszíneinek megnevezése. |
| A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. |
| Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. |
| A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. |
| Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Élet az őskorban | Az ősember nyomai a Földön. | |
| Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. | ||
| A földművelő és az állattenyésztő ember. | ||
| Az első mesterségek és a csere kialakulása. | ||
| Természeti népek napjainkban. | ||
| Varázslat és művészet. | ||
| Fogalom: | ||
| őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) | ||
| Évszám: | ||
| nagyon régen, régen | ||
| Az ókori Kelet világa | A történelem korszakai. | |
| Egyiptom, ”a Nílus ajándéka". | ||
| A rejtélyes piramisok. | ||
| Történetek Mezopotámiából. | ||
| Az írás kialakulása. | ||
| Mítoszok és mondák az ókori keletről. | ||
| Fogalom: | ||
| ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás | ||
| Helynév: | ||
| Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz | ||
| Évszám: | ||
| kb. 5000 éve | ||
| Ószövetségi történetek | A Biblia. | |
| Bibliai tájak. | ||
| Ószövetségi történetek. | ||
| Fogalom: | ||
| Biblia, Ószövetség, egyistenhit | ||
| Név: | ||
| Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon | ||
| Helynév: | ||
| Jeruzsálem | ||
| Az ókori görögök életéből | Történetek a görög mondavilágból. | |
| Görög istenek és az olimpiai játékok. | ||
| Hajó és kereskedelem. | ||
| Görög városállamok: Athén és Spárta. | ||
| Hősök és csaták. | ||
| Athén Periklész korában. | ||
| Az athéni népgyűlés. | ||
| Történetek Nagy Sándorról. | ||
| Fogalom: | ||
| városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház | ||
| Név: | ||
| Zeusz, Pállasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor | ||
| Helynév: | ||
| Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria | ||
| Évszám: | ||
| kb. 2500 éve | ||
| Az ókori Róma évszázadai | Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. | |
| Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Július Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma - vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Hannibál, Július Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve | ||
| A kereszténység születése | Történetek Jézus életéről. | |
| A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József Helynév: Betlehem Évszám: 476 | ||
| A magyar történelem kezdetei | A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uraitól a Kárpát-medencéig. | |
| A honfoglalás. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Álmos, Árpád Helynév: Ural, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszám: 895 | ||
| Mindennapi élet, életmódtörténet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek meséi és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Képi információk gyűjtése egy adott témáról. |
| Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. |
| Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. |
| A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. |
| Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek |
| körében. Használatuk megismerése. |
| Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). |
| A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. |
| Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. |
| A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. |
| A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. |
| Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. |
| Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. |
| Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. |
| Vázlat készítése tanári segítséggel. |
| A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. |
| Kifejezőképességek |
| A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. |
| Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. |
| Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. |
| Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése |
| Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. |
| Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. |
| Tájékozódás időben |
| A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. |
| A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. |
| Történelmi események időrendbe állítása. |
| Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül |
| melyik történt előbb, melyik később. |
| Tájékozódás térben |
| A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári |
| segítséggel. |
| Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Képek a középkori | Nagy Károly birodalmában. |
| Európa életéből | Az arab hódítás. |
| A középkori egyház. | |
| A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. | |
| Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. | |
| A középkori várak. | |
| A lovagi élet. | |
| A középkori városok. | |
| Céhmesterek és kereskedők. | |
| Európa a XV. században. | |
| Fogalom: | |
| középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, | |
| uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, | |
| vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági | |
| kereskedelem, kereslet-kínálat | |
| Név: | |
| Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc | |
| Helynév: | |
| Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság | |
| Évszám: | |
| 800 | |
| Magyarország az | Letelepedés - kalandozó hadjáratok. |
| Árpádok idején | Géza és I. István. |
| István király udvarában. | |
| László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. | |
| Kultúra az Árpád-korban. | |
| Fogalom: | |
| kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun | |
| Név: | |
| Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus | |
| barát, IV. Béla | |
| Helynév: | |
| Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi | |
| Évszám: | |
| 1000, 1241-1242, 1301 | |
| Virágzó középkor | Károly Róbert. |
| Magyarországon | Nagy Lajos, a lovagkirály. |
| Zsigmond, a császár és király. | |
| Egy középkori magyar város. | |
| Hunyadi János. | |
| Mátyás király. | |
| Bárók, nemesek, jobbágyok. | |
| Mohács. | |
| Buda elfoglalása. | |
| Fogalom: | |
| Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár | |
| Név: | |
| I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa | |
| György, II. Lajos, I. Szulejmán | |
| Helynév: | |
| Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács | |
| Évszám: | |
| 1456, 1514, 1526, 1541 | |
| Az újkor kezdetén | Felfedezők és hódítók. |
| Harc a tengerekért. | |
| Szemben a pápával: Luther és Kálvin. | |
| A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. | |
| Ablak Európára - I. Péter. | |
| Az Európán kívüli világ. | |
| Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. | |
| Fogalom: | |
| újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, | |
| hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament | |
| Név: | |
| Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da | |
| Vinci, Galileo Galilei | |
| Helynév: | |
| Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár | |
| Évszám: | |
| 1492, 1517 | |
| Magyarország az újkor | Török világ Magyarországon. |
| kezdetén | A várháborúk hősei. |
| Életképek a királyi Magyarországról. | |
| Erdély aranykora. | |
| Történetek a függetlenségi küzdelmekről. | |
| Buda visszafoglalása. | |
| II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. | |
| Fogalom: | |
| szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc | |
| Név: | |
| Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc | |
| Helynév: | |
| Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, | |
| Szigetvár, Pozsony, Isztambul | |
| Évszám: | |
| 1552, 1686, 1703-1711 | |
| Mindennapi élet, | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: |
| életmódtörténet | Mátyás király asztalánál - az étkezés történetéből. |
| Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. |
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Információk gyűjtése statisztikai adatokból. |
| Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. |
| Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. |
| Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. |
| Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. |
| Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. |
| írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. |
| A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. |
| Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. |
| Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. |
| Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. |
| A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. |
| Kifejezőképességek |
| Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. |
| Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. |
| Vázlat készítése csoportmunkában. |
| Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. |
| A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. |
| Tájékozódás időben |
| Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. |
| Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. |
| Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. |
| Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai |
| jellegzetességeikkel. |
| Kronologikus táblázatok önálló készítése. |
| Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. |
| Tájékozódás térben |
| A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A polgári átalakulás kora | Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus | |
| Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815 | ||
| Képek a XVIII. századi Magyarországról | Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József Évszám: 1740-1780 | |
| A polgárosodás kezdetei Magyarországon | Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. 1848. március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830-1848, 1848. március 15., 1849. október 6. | |
| Nemzetállamok kora | Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861-1865,1871 | |
| A dualizmus kora | Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest Évszám: 1867, 1867-1916 | |
| Az első világháború | A háború okai, céljai és jellege. Forradalom, Oroszországban. Győztesek és vesztesek. Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Lenin Évszám: 1914-1918,1917 | |
| Mindennapi élet, életmódtörténet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Oktatás a dualista Magyarországon. Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Önálló vázlat készítése. |
| Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. |
| Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. |
| A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból. |
| Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. |
| Kifej ezőképességek |
| Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. |
| Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok |
| alapján. |
| Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. |
| Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. |
| Statisztikai adatok bemutatása. |
| Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. |
| Tájékozódás időben |
| Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. |
| Tájékozódás térben |
| A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| A világ a 20-as és 30-as években | Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, faj elmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt Helynév: Szovjetunió Évszám: 1929-1933, 1938 | ||||
| Magyarország a két világháború között | Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. | ||||
| A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták | |||||
| Név: | |||||
| Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: | |||||
| 1918, 1919, 1920 | |||||
| A második világháború | Európai háborúból világháború. A totális háború. | ||||
| Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, ”hintapolitika", nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: | |||||
| Churchill, Teleki Pál | |||||
| Helynév: | |||||
| Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: | |||||
| 1939, 1941, 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. | |||||
| A globalizálódó világ | A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. | ||||
| A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák - a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás | |||||
| Magyarország története napjainkig | Magyarország a keleti blokkban - a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon - a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. | ||||
| A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás. | |||||
| Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás | |||||
| Név: | |||||
| Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád | |||||
| Évszám: | |||||
| 1945, 1948, 1956. október 23., 1989-1990. | |||||
| Állampolgári ismeretek: | Az állam és polgára. | ||||
| A nyilvánosság. | |||||
| A politikai rendszer intézményei. | |||||
| Részvétel a közügyekben. | |||||
| Emberi jogok - társadalmi kötelezettségek. | |||||
| A gyermek jogai. | |||||
| Fogalom: | |||||
| állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választásialapelvek, | |||||
| népszavazás, emberi jogok | |||||
| Mindennapi élet, | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: | ||||
| életmódtörténet | Családom története a XX. században. | ||||
| Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. | |||||
| A továbbhaladás feltételei |
| A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századimagyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. |
| IDEGEN NYELV |
| 5-8. évfolyam Célok és feladatok |
| Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. |
| A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. |
| A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információfeldolgozásra. A kerettantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. |
| A 10-14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. |
| A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. |
| A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. |
| Témalista (ajánlás) |
| - Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. |
| - Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. |
| - Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása. |
| - Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok. |
| - Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola. |
| - Egészséges életmód. |
| - Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek. |
| - Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. |
| - Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd. |
| - Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás. |
| 5. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) |
| Fogalomkörök |
| (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló |
| - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; |
| - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség |
| A tanuló |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; |
| - tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; |
| - megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; |
| - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség |
| A tanuló |
| - ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. |
| 6. évfolya |
| m |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás, |
| - köszönés, elköszönés, |
| - köszönet és arra reagálás, |
| - bemutatkozás, |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, |
| - bocsánatkérés és arra reagálás, |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - egyetértés, egyet nem értés, |
| - tetszés, nem tetszés. |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása, |
| - információkérés, információadás, |
| - igenlő vagy nemleges válasz, |
| - tudás, nem tudás. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés, |
| - javaslat és arra reagálás, |
| - meghívás és arra reagálás, |
| - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, |
| - nem értés, |
| - betűzés kérése, betűzés. |
| Fogalomkörök |
| - cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli viszonyok, |
| - időbeli viszonyok, |
| - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, |
| - modalitás, |
| - esetviszonyok, |
| - logikai viszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló |
| - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség |
| A tanuló |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; |
| - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, |
| - kérdéseket tesz fel; |
| - megértési probléma esetén segítséget kér; |
| - tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Íráskészség |
| A tanuló |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. |
| Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. |
| 7. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) |
| Fogalomkörök |
| (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló |
| - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; |
| - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövétkezteti. |
| Beszédkészség A tanuló |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; |
| - kérdéseket tesz fel; |
| - eseményt mesél el; |
| - megértési probléma esetén segítséget kér; |
| - beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; |
| - egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; |
| - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. |
| Íráskészség A tanuló |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; |
| - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; |
| - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. |
| 8. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás, |
| - köszönés, elköszönés, |
| - bemutatás, bemutatkozás, |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, |
| - engedélykérés és arra reagálás, |
| - köszönet és arra reagálás, |
| - bocsánatkérés és arra reagálás, |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, |
| - személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - sajnálkozás, |
| - öröm, |
| - elégedettség, elégedetlenség, |
| - csodálkozás, |
| - remény, |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménykérés és arra reagálás, |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, |
| - egyetértés, egyet nem értés, |
| - tetszés, nem tetszés, |
| - akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, |
| - ígéret, |
| - szándék, |
| - dicséret. |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása, |
| - események leírása, |
| - információkérés, információadás, |
| - igenlő vagy nemleges válasz, |
| - tudás, nem tudás, |
| - bizonyosság, bizonytalanság. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés, |
| - tiltás, felszólítás, |
| - javaslat és arra reagálás, |
| - meghívás és arra reagálás, |
| - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés, |
| - nem értés, |
| - betűzés kérése, betűzés, |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre. |
| Fogalomkörök |
| - cselekvés, létezés, történés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli viszonyok, |
| - időbeli viszonyok, |
| - mennyiségi viszonyok, |
| - minőségi viszonyok, |
| - modalitás, |
| - esetviszonyok, |
| - logikai viszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló |
| - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; |
| - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; |
| - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. |
| Beszédkészség A tanuló |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, |
| - kérdéseket feltesz, |
| - eseményeket elmesél; |
| - megértési probléma esetén segítséget kér; |
| - egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló |
| - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; |
| - egyszerű történetet megért; |
| - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; |
| - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. |
| Íráskészség A tanuló |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; |
| - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; |
| - egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; |
| - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír. |
| Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. |
| MATEMATIKA |
| 5-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. |
| Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. |
| A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. |
| A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. |
| Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. |
| Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. |
| Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani - és alkalmazni is tudni kell - a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. |
| Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető - néha tévedésektől sem mentes - útnak az egyre önállóbb bejárása. |
| Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk. |
| A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. |
| A matematika - a lehetőségekhez igazodva - támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. |
| Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását. |
| Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása |
| A matematikai szemlélet fejlesztése |
| Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk. |
| Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk. |
| A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. |
| Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet. |
| A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit (”és", ”vagy", ”nem", ”minden", ”van olyan") tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor, ill. cáfolásakor a ”ha ... akkor" típusú következtetések is belépnek tanításunkba. |
| Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban |
| Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. |
| A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. |
| Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. |
| Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása |
| A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. |
| Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához. |
| A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet. |
| A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. |
| Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statis z-tika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni. |
| Helyes tanulási szokások fejlesztése |
| A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. |
| Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben. |
| A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. |
| A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük. |
| Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar, ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan. |
| 5. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az elsajátítás képességének fejlesztése. | A matematika tanulási módszereinek megismerése. | A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak. |
| Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. | Könyvtárhasználat. | |
| A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. | Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). | |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. | |
| Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. | Változatos tartalmú szövegek értelmezése. | |
| Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. | Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. | |
| Halmazszemlélet fejlesztése. | Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. | |
| Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése | Néhány elem sorba rendezése. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. | Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése. Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték. | A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. |
| Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával. | Tízes alapú számrendszer. Kettes alapú számrendszer. | A tízes számrendszer biztos ismerete. |
| Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben. | Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen: - természetes számok körében: osztók, többszörösök; | |
| Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése. | - összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében; - szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban); - szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. | Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése. | Műveleti sorrend. | Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. |
| Becslési készség fejlesztése. | Kerekítés, becslés, ellenőrzés. | |
| Következtetési képesség fejlesztése. Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése. | Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok. | Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. | Számegyenes, számintervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. | |
| Tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. | Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. | Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. |
| Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. A függvényszemlélet előkészítése. Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása. Több megoldás keresése. | Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata - abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján -, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Térszemlélet fejlesztése, testek készítése. | Testek építése, tulajdonságaik. | |
| Halmazszemlélet fejlesztése. Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése. | Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata. | |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel. | Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. | Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. |
| Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges. | Felezőmerőleges szemléletes fogalma. | |
| A szögmérő helyes használata. | A szög fogalma, mérése, szögfajták. | |
| Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Számolási készség fejlesztése. Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése. | Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel. Számításos feladatok. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. | Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése. | Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. | Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. |
| A számolási készség fejlesztése. | Átlagszámítás néhány adat esetén. | Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. |
| 6. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. | A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. | A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak. |
| A nyelv logikai elemeinek helyes használata. | Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. | A racionális számok. A számok reciprokának fogalma. Műveletek racionális számkörben: - szorzás, osztás törttel, tizedestörttel; - alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. | Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. |
| A becslési készség fejlesztése. | Becslés a törtek körében is. 10 egész kitevőjű hatványai és has z-nálatuk átváltásoknál. | |
| A bizonyítási igény felkeltése. | Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). | 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. |
| Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. | Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. | |
| Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban. A következtetési képesség fejlesztése. | Egyenes és fordított arányosság. A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték. Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. | A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. |
| Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. | Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. | |
| Ellenőrzési igény kialakítása. | Szöveges feladatok megoldása. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. A függvény szemlélet fejlesztése. | Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra. | Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Sík és térszemlélet fejlesztése. | Alakzatok síkban, térben. | A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. |
| A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. | Példák egyszerű transzformációkra. | |
| Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. | A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. | Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. |
| Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése. | Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. | Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. |
| Mérések, számítások a bővült számkörben. | Sokszögek kerülete. | Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. |
| A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. | Testek építése. Téglatestek hálója, felszíne, térfogata. | Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Valószínűségi játékok és kísérletek. | Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. |
| Rendszerszemlélet fejlesztése. Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből. | Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok). | |
| Számolási készség fejlesztése. | Átlagszámítás néhány adat esetén. | Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. |
| 7. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése. | Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. | |
| A nyelv logikai elemeinek helyes használata. | Az ”és", ”vagy", ,,ha", ,,... akkor", ,,nem", ,,van olyan", ,, minden" kifejezések jelentése. | Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. |
| Egyszerű (”minden", ”van olyan" típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. | Egyszerű állítások igazságának eldöntése. | |
| A halmazszemlélet fejlesztése. | Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet. | |
| Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés. | Szöveges feladatok megoldása. | |
| A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában. | Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorba rendezés, kiválasztás néhány elem esetén. | Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Műveletek gyakorlása a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata. | Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés). | Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. |
| A bizonyítási igény fejlesztése. | A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak. | 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. |
| Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban. | Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű ka- | Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. |
| matszámítási feladatok. | Egyszerű százalékszámítási feladatok. | |
| Matematikatörténeti érdekességek megismerése. | Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal). | Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. |
| Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése. | Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettes ítési értékük. | |
| Tapasztalatgyűjtés a mérlegelvvel kapcsolatban. | Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. | Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. |
| Szövegértelmezés. | Szöveges feladatok megoldása. | Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordináta-rendszer segítségével. | Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben. | |
| Lineáris függvények. Példák nem lineáris függvényekre (pl. 1/x függvény). | Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. | |
| Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. | Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat). | Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Fejlesztés a gyakorlati mérések és a mértékegységváltások helyes elvégzésében. | Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben. | Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. |
| Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. | Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz,deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe. | Háromszögek területének kiszámítása. |
| Transzformációs szemlélet fejlesztése. | Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). | |
| Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek. | Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. | |
| Szerkesztési eljárások gyakorlása. | Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszög szerkesztése alapesetekben. A háromszög egybevágósági esetei. | Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. |
| A bizonyítási igény felkeltése. | A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek öszszege. | Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. |
| Térszemlélet fejlesztése. | Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. | Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismérése, jellemzése. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. | |
| Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai. | A gyakoriság fogalma. | |
| Statisztikai adatok elemzése, értelmezése. | Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. | Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. |
| 8. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése. | Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése. | Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. |
| A bizonyítási igény. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. | A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. | |
| Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata. | Híres magyar matematikusok. | |
| Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. | Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. | Szövegértelmezés egyszerű esetekben. |
| Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása | Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. | A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. |
| Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. | Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése). | Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra. A négyzetgyök fogalma. | ||
| A rendszerező képesség fejlesztése. | A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. | |
| Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása. | Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése. | Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. |
| A helyettesítési érték célszerű kiszámítása. | Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. | Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. |
| Ellenőrzés igényének fejlesztése. | Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. | Elsőfokú egyenletek megoldása. |
| Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. | Szöveges feladatok megoldása. | Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvény szemlélet fejlesztése. Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén. | Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. x<aaa>x2; x<aaa>|x| Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordináta-rendszerben. | x<aaa>a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. |
| Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is). | Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat). |
| Összefüggések, függvények, sorozatok |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Zsebszámológép használata. | A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. | Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. |
| A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során. | Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége. | Adott pont eltolása adott vektorral. |
| A transzformációs szemlélet fejlesztése. | Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok. | Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. |
| A bizonyítási igény fejlesztése. | Pitagorasz tétele. | Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). |
| Számolási készség fejlesztése. | Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. | Relatív gyakoriság. |
| Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. | Adathalmazok elemzése (módusz, médián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése. | Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalma z-ban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben. |
| INFORMATIKA |
| 6-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. |
| A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. |
| A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény minden egy új termék lesz. A hétköznapi életben is alapvető fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak jó lehetőség nyílik e tantárgyban. |
| A könyvtárhasználati oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár ,,forrásközpont"-ként történő felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. |
| Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai szabályait is. |
| A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. |
| Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, például: web, csevegés, e-mail. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. |
| Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szere z-zen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. |
| Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, sajtó...) szerepéről az egyén és a társadalom életében. |
| Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. |
| Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. |
| Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. |
| Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha ... akkor ...). |
| Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. |
| Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. |
| Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). |
| Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. |
| Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. |
| Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. |
| Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Informatikai alapok |
| Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Egyszerű titkosírások alkalmazása. A számítógép balesetmentes, helyes használata. A billentyűzet és az egér használata. A monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Vázlat készítése tanári segítséggel. |
| Operációs rendszer használata |
| Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Egyszerű oktatóprogramok használata. |
| Algoritmusok és adatok |
| Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű Logo-algoritmusok. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, futtatása. |
| Szöveg, kép és zene |
| Az ábraszerkesztő- és a szövegszerkesztő-program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel. |
| Könyvtárhasználat |
| Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. A dokumentumtípusok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik alapján. Tájékozódás a dokumentumokról szerző és cím szerint a könyvtári katalógus segítségével. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Informatikai alapok | Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó). |
| Operációs rendszer használata | Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. |
| Algoritmusok és adatok | Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. |
| Szöveg, kép és zene | A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. |
| Könyvtárhasználat | Raktári rend. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok. Betűrendes leíró katalógus. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. |
| 7. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| Az informatika alapjai |
| A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. |
| Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. |
| Operációs rendszer használata |
| Floppy formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása, vírus irtása segítséggel. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok megtekintése kibontása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Tantárgyi multimédia (hipermédia) oktatóprogramok kezelése. |
| Kommunikáció hálózaton |
| Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat (Copy self). Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. |
| Hasznos webhelyek önálló felkeresése (például: magyar honlap, MEK, vasúti információ, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. |
| Algoritmusok és adatok |
| Szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Az alapvető szövegegységek kezelése, ismerete. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba, ill. a képszerkesztőbe), jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Rajzok készítése. |
| Könyvtárhasználat |
| A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Különböző típusú könyvtárak megismerése látogatással vagy közvetett formában. |
| Témakörök Az informatika alapjai | Tartalmak A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató. A jelek csoportosítása. Kód, adatmennyiség és információ. Adatátvitel, kommunikáció. |
| Az operációs rendszer használata | Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok használata. |
| Kommunikáció a hálózaton | Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. |
| Algoritmusok és adatok | Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára ”érthető" egyszerű programozási nyelven. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal készítése. |
| Könyvtárhasználat | A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Könyvtártípusok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az informatika alapjai |
| A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. |
| Algoritmusok és adatok |
| Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. A szoftverek etikus használata. |
| Valamely komplex probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával csoportmunkában, tanári irányítással. |
| Az adatkezelés alapjai |
| Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása, felismerése. |
| A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. |
| Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban. |
| Kommunikáció a hálózaton |
| Hálózatok csoportosítása. Webböngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. |
| Könyvtárhasználat |
| Szaktárgyi témákhoz források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. ETO jelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásjegyzék készítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az informatika alapjai | A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. |
| Algoritmusok és adatok | Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása egyszerű programozási nyelven. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Hipertext dokumentum szerkesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. |
| Az adatkezelés alapjai | Táblázatok használata a mindennapi életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Diagramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban. |
| Kommunikáció a hálózaton | Az internet szolgáltatásairól. Tematikus és kulcsszavas keresők. |
| Könyvtárhasználat | Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával. |
| TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1-4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1-4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. |
| Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges. |
| Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. |
| Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. |
| A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. |
| Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak - a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz - elsajátításához. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek |
| A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és meny-nyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. |
| Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, |
| hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére. |
| Tájékozottság az anyagról |
| Ismerje a környezetében előforduló legfontosabb - különböző szerveződési szintű - anyagok alapvető tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetővé az élvezeti és kábítószerek (szeszes ital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyező leggyakoribb folyamatokat és anyagokat. |
| Tájékozódás az időben - az idő és a természeti jelenségek |
| Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében. Értse, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. |
| Tájékozódás a térben - a tér és a természeti jelenségek |
| Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. |
| Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. |
| Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. |
| Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat. |
| Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit. |
| Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről |
| Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. |
| Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. |
| Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. |
| 5. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. |
| A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. |
| Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. |
| A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése. |
| Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése. |
| Témakör | Tartalom |
| Megismerési módszerek | Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű esz- |
| fejlesztése | közök használatával. |
| Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfo- | |
| galmazása, rögzítése, ábrázolása. | |
| Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek | |
| reprodukálása. | |
| Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. | |
| A rész és egész viszonyának értelmezése. | |
| Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerű magyarázata példák segít- | |
| ségével. | |
| Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek | |
| segítségével. | |
| A könyvtár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való | |
| felhasználása. | |
| Tájékozódás a térképen, | A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. |
| térképismeret | Irány és távolság meghatározása, mérés települési, közlekedési és turistatérképen. |
| Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási | |
| térképen. | |
| Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak | |
| alapján. | |
| A magasság meghatározása (leolvasása). | |
| Az időjárás és az éghajlat | Az időjárás elemei. Napsugárzás jellemzői. |
| elemei | Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. |
| A hőmérséklet észlelése, mérése. | |
| A hőmérséklet napi és évi változása, a hőmérséklet ingadozása. | |
| Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás. | |
| A szél fogalma, iránya. | |
| A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által | |
| okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és | |
| azoknak megfelelő magatartás. | |
| Éghajlat fogalma. | |
| Hazánk éghajlatának jellemzői. | |
| A földfelszín változása | A hőingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása. |
| A szél és a csapadék felszínformáló munkája. | |
| A víz körforgása és felszínformálása a természetben. | |
| Folyóvizek, állóvizek. | |
| A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. | |
| A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. | |
| A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. | |
| A talaj keletkezése, jellemzői. | |
| A talaj védelme. | |
| Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. | |
| A táj arculatának védelme. | |
| Felelős magatartás a természetben. | |
| Környezetünk élővilága | A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, |
| paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, | |
| környezeti igénye és termesztése. | |
| A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). | |
| A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. | |
| Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) test- | |
| felépítése, élete. | |
| Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből | |
| tartott állatok, társállatok. | |
| A város és jellemző élőlényei. | |
| A legfontosabb állatvédelmi szabályok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. |
| Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. |
| Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. |
| Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. |
| Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A jelenségről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. |
| Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. |
| Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. |
| Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdők pusztulása). |
| Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. |
| Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása. |
| Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. |
| A hazai tájak élővilágának - jellemző társulásainak és fajainak - ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása. |
| Témakör | Tartalom | |
| Megfigyelési módszerek fejlesztése | Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet és idő), a mértékegységek pontos használata. Egyszerű kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai. Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján. Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. | |
| Tájékozódás a térképen és a földgömbön | A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén. | |
| Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. | ||
| Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. | ||
| Tájékozódás az időben. | ||
| Időmérés. | ||
| A Föld tengely körüli forgása. | ||
| A napi időszámítás. | ||
| A Föld Nap körüli keringése. | ||
| Évi időszámítás. | ||
| Éghajlat, éghajlati öveze- | A földalak, a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása | |
| tek | közötti összefüggések. | |
| Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. | ||
| Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. | ||
| Magyarország nagytájai- | A Kárpát-medence. | |
| nak j ellegzete s ségei | Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái. | |
| Nagytájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, vizei,környezeti | ||
| értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). | ||
| A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. | ||
| Hazai tájaink életközössé- | A hazai erdők sajátosságai. | |
| gei | Az erdők legjellemzőbb élőlényei. | |
| Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai. | ||
| A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei. | ||
| A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. | ||
| A vizek öntisztulása. | ||
| A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. | ||
| Élőlények a vizek partján. | ||
| A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. | ||
| A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei. | ||
| A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai. | ||
| Nemzeti parkjaink. | ||
| A lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei. | ||
| A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. |
| Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. |
| Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. |
| Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét. |
| FIZIKA |
| 7-8. évfolyam Célok és feladatok |
| Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított ”környezetismeret", ill. ”természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. |
| A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. |
| A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetőleg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el. |
| A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre - egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek |
| A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, |
| igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. |
| Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) |
| irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből |
| tudjon egyszerű következtetéseket levonni. |
| A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban |
| szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. |
| Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok |
| balesetmentes használatában. |
| Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek |
| használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. |
| Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket |
| és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját |
| segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő |
| könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem |
| alátámasztott, ”szenzációs újdonságokkal", elméletekkel szemben. |
| Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag |
| természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. |
| Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben |
| Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az |
| anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. |
| Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható |
| mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt |
| bekövetkező változásait. |
| Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket |
| összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományokfejlődéséről |
| Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai |
| világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. |
| A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez |
| köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok |
| munkásságát. |
| Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból |
| és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. |
| 7. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. |
| A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diákkísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. |
| Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. |
| Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). |
| A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. |
| Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. |
| Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A testek mozgása | ||
| Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenletesen változó mozgás | Egyszerű út- és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út-idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi). A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. | |
| A dinamika alapjai | ||
| A testek tehetetlensége és tömege | Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye. | |
| Erő és mozgásállapot | A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. | |
| változás | (Egyszerű kísérletek.) | |
| Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása. | ||
| Erőfajták | Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre). | |
| Súly (és súlytalanság). | ||
| Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége). | ||
| Rugóerő (a rugós erőmérő működése). | ||
| Egy testre ható erők | Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly | |
| együttes hatása | fogalma | |
| Erő-ellenerő | Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.) | |
| A mechanikai munka | A munka értelmezése, mértékegysége. | |
| Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására. | ||
| A mechanikai energia fogalma | ||
| Az egyszerű gépek: emelő, | A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikái bevezetése, a forgatónyomaték | |
| lejtő | kiszámítása. | |
| Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill. erőkar | ||
| kiszámítása). | ||
| Az egyszerű gépek gyakorlati haszna. | ||
| A nyomás | ||
| Szilárd testek által | A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések | |
| kifejtett nyomás | matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása. | |
| Nyomás a folyadékokban | A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást | |
| és gázokban | meghatározó paraméterek. | |
| Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek | ||
| szennyezettsége). | ||
| Arkhimédész törvénye, | A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. | |
| a testek úszása | Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. | |
| Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére. | ||
| Hőtan | ||
| Hőtani alapjelenségek | Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a | |
| hétköznapi életben. | ||
| Hő és energia | A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő. | |
| Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során. | ||
| Halmazállapotok, | Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. | |
| halmazállapot- változások | A halmazállapot-változások- olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás - jellemzése, | |
| hétköznapi példák. | ||
| Az olvadáspont, forráspont fogalma. | ||
| Az olvadáshő, forráshő értelmezése. | ||
| A halmazállapotváltozás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. | ||
| Munka és energia | A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai. | |
| energia-megmaradás | Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon. | |
| Teljesítmény és hatásfok | A teljesítmény és hatásfok fogalma. | |
| Továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. |
| Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. |
| Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) |
| Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. |
| Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása. |
| Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben. |
| A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata. |
| A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában. |
| Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör). |
| A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak |
| megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. |
| A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Elektromos alapjelenségek, egyenáram | ||||
| Elektrosztatikai alapismeretek Az elektromos áram Egyszerű elektromos áramkörök Ohm törvénye | Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az mérése. A feszültség és mérése. Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros kapcsolása) Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. | áramerősség és kiszámítása és és párhuzamos | ||
| Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai | ||||
| Az elektromos áram hőhatása Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény Az elektromos áram vegyi és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása | Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása. Mágneses alapjelenségek. | (elektromágnes, | ||
| Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése). | ||||
| Elektromágneses indukció, váltakozó áram | ||||
| Az elektromágneses indukció Váltakozó áram Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai Az elektromos energiahálózat Az energiatakarékosság | Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása. A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energiaellátás. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. | |||
| Fénytan | ||||
| A fény visszaverődése | A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, | a tükrös fényvisszaverődés | ||
| törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. | ||||
| A fénytörés | A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (fényképezőgép, emberi szem, szemüveg). | |||
| A fehér fény színeire bontása | A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése. | |||
| Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek |
| A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. |
| Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. |
| Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. |
| Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosságjelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. |
| Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. |
| Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. |
| Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között. |
| BIOLÓGIA 7-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának - a többi tantárggyal együtt - célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. |
| A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: |
| Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. |
| Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. |
| A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. |
| Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. |
| Fejlesztési követelmények |
| Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. |
| Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. |
| Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére. |
| Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani. |
| Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. |
| Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten tudja - a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával - megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képes legyen a biológiai jelenségekkel kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. |
| Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. |
| Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges - természetes és mesterséges -környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. |
| Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő - különböző szerveződési szintű - anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. |
| Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit. |
| Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. |
| Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. |
| Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. |
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. |
| A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. |
| Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. |
| Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források |
| stb.). |
| A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. |
| A megismert állatok és növények felismerése. |
| A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. |
| Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. |
| A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. |
| Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való |
| elemzése. |
| Tanulói kiselőadástartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet |
| játszó tudósok életéről. |
| Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló |
| programok kitalálása, irányított megvalósítása. |
| A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. |
| A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. |
| Témakör | Tartalom | |
| Tájak és életközösségek | ||
| A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága | Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. | |
| A mérsékelt övezet élővilága | A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. | |
| A hideg övezet élővilága | A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a rundra jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. | |
| A hegyvidékek élővilága | A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége. | |
| A tengerek és tengerpartok élővilága | A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés lehetőségei. | |
| Az élőlények rendszerezése | ||
| A rendszerezés | A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák. | |
| A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejtűek | A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. | |
| A gombák | A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. | |
| A növények | A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. | |
| Az állatok | Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. |
| Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. |
| Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. |
| Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. |
| Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. |
| Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. |
| Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. |
| Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata. |
| Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése. |
| Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat |
| felismerése. |
| Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából. |
| Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus |
| források stb.). |
| Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése. |
| Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti |
| szerekről, szenvedélybetegségekről. |
| Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. |
| A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. |
| Témakör | Tartalom |
| Az emberi szervezet f elépítése és működése | |
| Az emberi test szerveződése | Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója. |
| Az emberi bőr | A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás. |
| A mozgás | A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. |
| A táplálkozás | A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. |
| A légzés | A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. |
| A keringés | A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. |
| A kiválasztás | A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése. |
| A szaporodás | A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. |
| Az ember egyedfejlődése | Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. |
| Idegi és hormonális szabályozás | A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. |
| Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. |
| Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. |
| Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. |
| Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. |
| Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. |
| KÉMIA |
| 7-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. |
| A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. |
| El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat. |
| Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító és potenciális környezetvédő szerepére. |
| Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzáa diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. |
| Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. |
| A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. |
| A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. |
| A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. |
| Az általános iskolai kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. |
| A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert műfajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a |
| matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. |
| A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. |
| Az általános iskolai kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz, szennyvíz, szemét, stb.). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejlődik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába. |
| Fejlesztési feladatok |
| Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek |
| A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes |
| használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során |
| gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. |
| A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével |
| értelmezzék a molekulák összetételét. |
| Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a |
| tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni |
| lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres |
| feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozza a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a |
| tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a |
| digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a |
| tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. |
| A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten |
| hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, |
| lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. |
| A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, |
| használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A |
| verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb |
| évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok |
| alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. |
| A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével |
| elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le |
| következtetéseket, általánosítsanak. Meglepően hamar képesek lesznek önálló megállapításokat tenni a |
| rendelkezésükre álló információk alapján. Már ebben a korban el lehet várni az érdeklődőbb gyerekektől, hogy |
| az egyszerű reprodukción túllépve képesek legyenek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, |
| technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. Ezeknek a diákoknak fel kell ismerniük a |
| magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémákat, és ezek egy részére korábbi tapasztalataik, |
| tudásuk és gondolkodási képességeik révén önállóan kell magyarázatot találniuk. |
| A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos |
| használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, |
| kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során |
| kialakult képességeiket. |
| A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell |
| az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák |
| okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk |
| során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok |
| keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel |
| mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek |
| megoldást az egyszerűbb gondokra. |
| Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. |
| Tájékozottság az anyagról |
| Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. |
| Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. |
| Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. |
| Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek |
| A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. |
| Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről |
| Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. |
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. |
| Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. |
| A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. |
| Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. |
| Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. |
| Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben. |
| A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. |
| Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a kémiai mérő-, modellező és |
| oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során. |
| Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok |
| használatával. |
| A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. |
| A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. |
| A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. |
| A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. |
| A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás |
| alkalmazható. |
| Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom |
| és az atommag méretarányainak érzékeltetése. |
| A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. |
| Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és |
| elemzése. |
| A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. |
| A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. |
| Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. |
| Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. |
| Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Tudománytörténet | A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, |
| felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. | |
| Anyagok | A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, |
| csoportosításuk különböző szempontok szerint. | |
| Szervetlen és szerves anyagok. | |
| Változások | Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. |
| Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. | |
| Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem | |
| lehetőségei. | |
| Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. | |
| A keverékek és a vegyületek elkülönítése. | |
| A keverékek fajtái, szétválasztásuk. | |
| Oldódás, tömegszázalékos összetétel. | |
| Az égés: tűz, gyufa, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és | |
| bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési | |
| lehetőségek. | |
| Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. | |
| Bepillantás a részecskék | Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, |
| világába | proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. |
| Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. | |
| Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, | |
| vegyértékelektronok. | |
| Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. | |
| A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, | |
| rácsösszetartó erő. | |
| A kémiai egyenlet. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. |
| A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. |
| Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. |
| Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. |
| Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. |
| Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. |
| Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. |
| Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. |
| Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. |
| A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. |
| A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. |
| A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. |
| A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. |
| Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Tudománytörténet | A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, | |
| felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. | ||
| A víz, a levegő és ami | Nemfémes elemek: hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása. | |
| bennük van | (A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció. | |
| A klór reakciója vízzel, nátriummal.) | ||
| Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk. | ||
| Szerkezeti fémeink és | Fémes elemek: vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. | |
| amit a kincsesláda rejt | Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, | |
| a korrózióvédelem. | ||
| (A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. | ||
| Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) | ||
| Arany, ezüst, ötvözeteik, réz. | ||
| [A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.] | ||
| Szervetlen anyagok a | További elemek és szervetlen vegyületek. A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, | |
| természetben és a | kálium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, | |
| mindennapokban | növényvédő szerek, réz-szulfát, műtrágyák. | |
| (A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel. | ||
| A magnézium égetése, reakciója savoldattal. | ||
| A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. | ||
| A kalcium-karbonát reakciója savval.) | ||
| Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink | ||
| szerepe. | ||
| Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz. | ||
| Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. | ||
| Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid. | ||
| (A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. | ||
| A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. | ||
| A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalciumoxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz. (A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. | ||
| Környezeti kémia | (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, szmog. [Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etil-alkohol]. A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel.) Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. |
| FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 7-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések felfedeztetése, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. |
| A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Kialakítja a tanulókban a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett előtérbe kell kerülniük az ismeretszerző módszereknek. |
| A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. |
| Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. |
| A jövőben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembenéznie, amelyek alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával és a világban való eligazodáshoz szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére. |
| A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzáa hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Vegyék észre a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék fel a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. |
| A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. |
| Ismerjék meg példákon keresztül, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. |
| Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. |
| A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszüntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. |
| A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az alapozó képzés befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. |
| Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki a megfelelő földrajzikörnyezeti információhordozók kiválasztására és azok tartalmának felhasználására való képesség, igazodjanak el ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is tanári segítséggel. |
| A tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezőén tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, tudják egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. |
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. |
| Gyűjtőmunka könyvekből a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól. |
| Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. |
| Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról. |
| Tájékozódás a földtörténeti időoszlopon. |
| A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása. |
| Tájékozódás légifotókon és műholdfelvételeken tanári irányítással. |
| Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. |
| Tipikus tájak modellezése homokasztalon. |
| A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása. |
| Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok példáján. |
| Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről. |
| A témákhoz kapcsolódó tablók készítése. Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról. |
| Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Tájékozódás a | A történelmi és a földtörténeti időbeosztás nagyságrendjének eltérése. | ||
| földtörténeti időben | Eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben. | ||
| Az Európán kívüli | Afrika | ||
| kontinensek tipikus | A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági | ||
| tájainak és néhány | fejlettségű térségei. | ||
| kiemelt országának | A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az ”éhségövezet". | ||
| természet- és | Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái. | ||
| társadalomföldrajza | |||
| Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellemzői: Dél-Amerikában Brazília; Közép-Amerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a ”monszunvidékek", a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. | |||
| Európa országainak természet- és társadalomföldrajza | Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmigazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. | ||
| A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak |
| Afrika |
| Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineái-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; |
| Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongómedence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó. |
| Ausztrália és Óceánia |
| Csendes-óceán, Murray; |
| Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztrália - |
| ősföld, Új-Guinea; |
| Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. |
| Sarkvidékek |
| Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék |
| Amerika |
| Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; |
| Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanái-hegyvidék, Hawaiiszigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippialföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; |
| Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; |
| Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de |
| Janeiro, San Francisco, Sáo Paulo, Washington. |
| Ázsia |
| Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, |
| Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; |
| Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; |
| Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, |
| Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, |
| Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, |
| Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; |
| Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, |
| Törökország; |
| Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, |
| Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. |
| Európa |
| Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; |
| Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Hollandmélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsimedence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; |
| Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna; Kárpátalja; |
| Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chi°inau, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységek |
| A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. |
| Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. |
| Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. |
| Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. |
| A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. |
| A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. |
| Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. |
| Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. |
| Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Közép-Európa tájainak és | Közép-Európa általános földrajzi képe. |
| országainak természet- és | A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. |
| társadalomföldrajza | A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. |
| Németország szerepe az európai gazdaságban. | |
| Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. | |
| Közép-Európa magashegy vidékei: az Alpok és a Kárpátok. | |
| Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia | |
| földrajzi jellemzése. | |
| A Kárpát-medence | A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. |
| természet- és | A magyarság a Kárpát-medencében. |
| társadalomföldrajza | A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. |
| Természeti adottságok és | Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. |
| a társadalmi-gazdasági | Magyarország felszíne, domborzata. |
| lehetőségek | Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. |
| Magyarország tájain | Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. |
| A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. | |
| A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. | |
| A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti | |
| átalakulása. | |
| Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. | |
| A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. | |
| A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. | |
| Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. | |
| Hazánk nemzetközi kapcsolatai. | |
| Budapest földrajza. | |
| Régiónk földrajza. |
| A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak |
| Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna-Majna-Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; |
| Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morvamedence, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországiperemvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, |
| Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj-Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányihegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; |
| Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, |
| Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constansa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdansk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halié, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploie°ti, Plzeó, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; |
| Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Örségi Nemzeti Park; |
| Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. |
| ÉNEK-ZENE |
| 5-8. évfolyam |
| A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. |
| Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik az egyszerűtől az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a tudatosig. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság. |
| Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is . |
| Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. |
| Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. |
| A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. |
| A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. |
| A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való bekapcsolódást. |
| Fejlesztések követelmények |
| Éneklés |
| Az éneklési készség fejlesztése az 5-8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására - mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére - irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással, az arzis-tézis akusztikus kifejezésével. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú művek csoportos éneklése emlékezetből, tisztán, kifejezőén, a zenei kifejezőeszközöket a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva. |
| Zenei hallás |
| A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. |
| Zenei olvasás-írás |
| A zenei olvasás-írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének megállapítása (2# és 2b előjegyzésig). A tanult hangközök felismerése kottából, kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Ismert öt- és hétfokú dallamok írása megadott kezdőhangról, emlékezetből. Az abc-s hangok ismerete G-kulcsban. |
| Zeneértés |
| A zeneértő és -érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök - tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés - átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség. |
| 5. évfolyam | |||
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban | Újabb magyar (régi - új stílus) és más népek dalai | ||
| Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek | Ünnepkörök új dalai | ||
| megfelelően | Régi magyar dallamok a középkorból | ||
| Gregorián dallamok éneklése | Középkori gregorián dallamok | ||
| Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/részleteinek | Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái | ||
| éneklése | Quodlibetek (kánonok, bicíniumok) | ||
| Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés) | Szózat (Himnusz) | ||
| Zenehallgatás | |||
| Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek | Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, | ||
| megfigyelése | kisebbségi és nemzetiségi népzene) | ||
| A barokk zenekar hangszercsoportjainak | Gregorián dallamok | ||
| megnevezése | Reneszánsz/barokk zenei szemelvények | ||
| Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet | |||
| (középkor, reneszánsz, barokk) | |||
| Improvizáció | |||
| Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott | Dallammodellként: | ||
| kezdősorral). | kvintváltó népdalok | ||
| (A5 A5V A AV és A5 B5 A B) | |||
| Zenei olvasás-írás, zenei ismeret | |||
| Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása | Megtanult dalok | ||
| Új dallami elemek olvasása-írása | Olvasógyakorlatok | ||
| Abc-s hangok jelölése G-kulcsban (C'-C") | A zenehallgatás énekelt szemelvényei | ||
| A tiszta hangközök ismerete, szolmizált | |||
| éneklése | |||
| Zenei ismeretek | |||
| Dalismeret | Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk) | ||
| Műismeret | Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk) | ||
| Népzene | A magyar népdal stílusrétegződése: | ||
| régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz | |||
| új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar | |||
| népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera | |||
| Zeneelmélet | Ritmikai fogalmak-ismeretek: | ||
| az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott | |||
| ritmus | |||
| Dallami ismeretek: | |||
| a felső ré és mi hangok. Quodlibet | |||
| Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 | |||
| Hangnevek: | |||
| abc-s hangnevek G-kulcsban | |||
| Zeneirodalom | Hangsorok: hétfokúság Tonalitás: dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva Szerkesztés: imitációs szerkesztés. Zenetörténeti korok: reneszánsz, barokk; stílusjegyek Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Hándel Műfaj o - válogatva (legalább 5 - csak a hallásélményhez köthetőekből): énekes - világi: madrigál; kantáta énekes - egyházi: motetta, korái, oratórium hangszeres: szvit, concerto, versenymű zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga szekvencia; solo-tutti Együttesek: barokk zenekar Hangszerek: orgona, csembaló oboa, trombita | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| További 15 -azéneklés tartalmánál felsorolt - szemelvény csoportos éneklése emlékezetből. |
| A szózat éneklése emlékezetből. |
| Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás |
| Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. |
| A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. |
| Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése. Improvizáció |
| Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. |
| Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei olvasás-írás |
| ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C'-C"). |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok | Újabb magyar népdalok és népszokások dalai | ||
| éneklése | Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai | ||
| Történeti énekek előadása | Ünnepek dalai | ||
| Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása | Más népek dalai (újabb európai országból) | ||
| kottaképből | Történeti énekek (válogatva): históriás énekek, | ||
| Klasszikus kánonok csoportos éneklése | virágénekek, kuruc dalok | ||
| Az új hangközök/módosított hangok tanult dallamokban | Klasszikus műdalok | ||
| történő tiszta intonálása | Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási | ||
| szemelvények) | |||
| Többszólamú szemelvények: | |||
| könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti | |||
| korokból) és népdalfeldolgozások | |||
| Zenehallgatás | |||
| A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli | Népzenei és népzenei ihletésű művek | ||
| ismertetése | (szülőföld és más földrész népzenéjéből) | ||
| Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése | Szemelvények a XVI. -XVIII. század magyar | ||
| Dúr-moll színezet különbségének megfigyelése | történelmi zenéjéből | ||
| A bécsi klasszicizmus alkotásai - klasszikus dalok | |||
| Improvizáció | |||
| Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os | Dallammodellként: | ||
| ütemformákb an | tanult dalok és olvasógyakorlatok | ||
| Dallamalkotás adott témára: nyitás - zárás | ( ritmikai, dallami, formai elemeik) | ||
| kérdés-felelet elvű dallamok | |||
| Zenei olvasás-írás | |||
| Tájékozódás 1#-1 b-s hangnemekben, | Énekes tananyag | ||
| Módosított hangok abc-s megnevezése, | Olvasógyakorlatok | ||
| A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, | Zenehallgatási anyag szemelvényei | ||
| beírása vonalrendszerbe. | |||
| Zenei ismeretek -fogalmak | |||
| Dalismeret | Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus) | ||
| Műismeret | Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (barokk, klasszikus) | ||
| Népzenei ismeret | Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintváltás | ||
| Zeneelmélet | Ritmika: | ||
| felütés, csonka ütem; triola | |||
| Új dallami elemek: abc-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, rí) és abc-s nevei, kézjeleik | |||
| Hangközök: k2, n2, k3, n3 | |||
| Hangsorok: dúr és moll | |||
| Tonalitás: dúr-moll hangnemek 1#-1 b-ig | |||
| Forma: periódus, szimmetria | |||
| Előadásmód: a tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan | |||
| Zeneirodalom | Magyar történeti műfajok: históriás ének | ||
| Zenetörténeti kor: bécsi klasszicizmus; stílusjegyek | |||
| Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. | |||
| Műfajok - válogatva (legalább 5 - csak a hallás élményhez köthetőekből): énekes - világi: dal, opera, oratórium énekes - egyházi: mise, gyászmise (requiem) hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád, divertimento | |||
| Zenei formák, szerkezetek: trió s forma, menüett, szonáta forma, rondó | |||
| Művek pontos jelölése: opus; numero. | |||
| Együttesek: a szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes | |||
| Hangszerek: harsona; lant (magyar történeti) | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása |
| emlékezetből. Zenehallgatás |
| Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. |
| Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. |
| A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése . |
| A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása. Improvizáció |
| Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret |
| Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-lb-ig. |
| A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. |
| Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. |
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Más földrész dalainak éneklése | Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból), | ||
| Romantikus dalok énekes előadása | Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai | ||
| Többszólamú kórusművek bemutatása | Ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai | ||
| A verbunkos dallamok | |||
| Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető | |||
| témái, részletei | |||
| Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az | |||
| évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban | |||
| tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból) | |||
| Zenehallgatás | |||
| A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak | Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) | ||
| megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból | Ünnepek zenéje | ||
| A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése | A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) | ||
| (hangszerek felismerése) | A XIX. sz. magyar zenéje, | ||
| Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus | A XIX. sz. európai zeneművészetének alkotásai | ||
| előadásmódban | |||
| Improvizáció | |||
| Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdösorral | Dallammodellek: | ||
| (kupolás visszatérő dallamok) | kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: | ||
| A A5 A5V AV; A A5 B A ; A A B A; A B B A. | |||
| Zenei olvasás-írás | |||
| Előadási és dinamikai jelek értelmezése | Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, | ||
| A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről | melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó | ||
| 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás | tartalmak | ||
| Zenei ismeretek | |||
| Dalismeret | Népdalok, műdalok, énekelt témák, könnyű kórusművek (romantika) | ||
| Népzene | Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyaghoz kötődő fogalmak (parlando - rubato - tempo giusto) | ||
| Zeneelmélet | Hangközök: k6, n6, k7 és n7 Hangsorok: dúr-moll hangnemek 2#- 2b-ig Előadási jelek, zenei szakkifejezések: dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace | ||
| Műismeret | Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX. századi romantika - a virtuozitás korából) | ||
| Zeneirodalom/ zenetörténet | Zenetörténeti kor: romantika | ||
| Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művekhez köthetőekből): Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvooak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner | |||
| Műfajok- válogatva (legalább 5 - csak a hallás élményhez köthetőekből): népies műdal, verbunkos; rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera | |||
| Zenekar: a romantikus nagyzenekar | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| További 13, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: |
| verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban, |
| népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből. Zenehallgatás |
| A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. |
| A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. |
| A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. |
| A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció |
| Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás |
| Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. |
| Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #- 2b-ig. |
| 8. évfolyam |
| Tevékenységek | Tartalom | ||
| Éneklés | |||
| Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai | Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) | ||
| ünnepség, ballagás stb.) | Más földrészek újabb dalai | ||
| Az osztály által összeállított énekes műsor előadása | Egyházi énekek | ||
| Zenei könyvtárhasználat: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, | Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes | ||
| néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, | szemelvényei | ||
| régies-népies szavak jelentésének önálló megismerése | A századforduló és a XX. század zeneirodalmának | ||
| énekelhető szemelvényei | |||
| Többszólamú szemelvények | |||
| Zenehallgatás | |||
| Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet | Ismétlés anyaga: | ||
| századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei | A magyar és európai zeneművészet századai, | ||
| szemelvények segítségével) | A zenei műfajok | ||
| Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek | A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, | ||
| felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján | kortársművészét | ||
| A XX. század zenei irányzatainak felismerése | A dzsessz és jellegzetes műfajai | ||
| meghallgatott zeneművek részletei alapján | A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben | ||
| A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a | (a szvittől a rock and rollig) | ||
| társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti | A könnyűzene ma | ||
| tánczenékhez) | |||
| A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott | |||
| műzenei anyaghoz | |||
| Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, | |||
| módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk | |||
| jelenségeinek megismerése, értelmezése) | |||
| Improvizáció | |||
| A tanult népdal- és műzenei formákban és | Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai | ||
| hangkészletekben önálló rögtönzés | |||
| Zenei olvasás-írás | A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga | ||
| Minden eddigi feladattípus gyakorlása | |||
| (összegzés) | |||
| Zenei ismeretek | |||
| Dalismeret | Dalok, énekes szemelvények (XX. század) | ||
| Műismeret | Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX. század) | ||
| Népzene | Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében | ||
| Zeneelmélet | Atonalitás, poliritmia | ||
| Zeneirodalom/ zenetörténet | A XX. század: Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művek/műrészletek szerzőiből): Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki | ||
| Irányzatok - válogatva (csak a hangzási élményhez köthetőekből): impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Presley, Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások) | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. |
| Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás |
| Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció |
| Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei olvasás-írás |
| A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során |
| A 8 év anyagának összefoglalásaként könnvű dallamok, ritmusok olvasása-írása. |
| Javasolt közös zenei anyag (válogatva): |
| (5-8. évfolyam) |
| Népdalok |
| A citrusfa levelestől |
| A csitári hegyek alatt |
| A jó lovas katonának |
| A Vidrócki híres nyája |
| Ablakomba, ablakomba |
| Által mennék |
| Csillagok, csillagok |
| Erdő, erdő de magas |
| Erdő, erdő, erdő, marósszéki ... |
| Érik a szőlő |
| Felülről fúj |
| Hull a szilva |
| Két tyúkom tavali |
| Madárka, madárka |
| Megyén már a hajnalcsillag |
| Nagyváradi kikötőben |
| Ősszel érik babám |
| Sárgul már a ... |
| Sej, Nagyabonyban |
| Szépen úszik a ... Énekes anyag a magyar zenetörténetből |
| Erkel-Kölcsey: Himnusz |
| Egressy-Vörösmarty: Szózat |
| Tinódi: Egri históriának summája |
| Csínom Palkó |
| Tyukodi nóta |
| Ellopták szívemet - Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből |
| Kossuth Lajos azt üzente |
| Esik eső karikára |
| Most szép lenni katonának |
| Kecskemét is kiállítja |
| Szerdahelyi: Magasan repül a daru Énekes műzenei szemelvények |
| Bach: Már nyugosznak a völgyek (korái) |
| Bach: Üdv rád és házadnépére (Paraszt-kantáta) |
| Haydn: Erdő mélyén (kánon) |
| Mozart: Jöjj, drága május (dal) |
| Mozart: Csengettyű ária (Varázsfuvola c. opera) |
| Beethoven: Marmotte (dal) |
| Schubert: A pisztráng (dal) |
| Kodály: Háry (daljáték) - részletek |
| Bárdos: Rétre-hívó (kánon) |
| Erkel: Keserű bordal (Bánk Bán c. opera) |
| Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. opera) Zenehallgatási anyag |
| Vivaldi: A négy évszak - É-dúr hegedűverseny (Tavasz) F moll hegedűverseny (Tél) |
| Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) |
| Hándel: Halleluja - kórus a Messiás c. oratóriumból |
| Hándel: Győzelmi dal - a Judás Makkabeus c. oratóriumból |
| Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia |
| Mozart: Egy kis éji zene |
| Mozart: Varázsfuvola |
| Beethoven: D-dúr hegedűverseny |
| Schubert: A pisztráng (dal) |
| Schubert: A-dúr zongoraötös - IV. tétel |
| Schumann: ”Álmodozás" - a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból |
| Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) |
| Chopin: Grandé Valse brillanté |
| Liszt: XV. magyar rapszódia |
| Verdi: Rabszolgák kórusa - a Nabucco c. operából |
| Verdi: Radames románca - az Aida c. opera I. felvonásából |
| Bevonulási induló - az Aida c. opera II. felvonásából |
| Muszorgszkij: Egy kiállítás képei |
| Smetana: Moldva |
| Dvooák: e-moll (Újvilág) szimfónia |
| Erkel: Keserű bordal - a Bánk bán c. opera I. felvonásából Bánk áriája - a II. felvonásból |
| Erkel: Meghalt a cselszövő - zárókórus a Hunyadi László c. operából (I. felvonás) |
| Palotás - a Hunyadi László c. operából |
| Debussy: Children's corner |
| Bartók-Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) |
| Kodály. Mátrai képek |
| Kodály: Székelyfonó |
| Kodály: Háry (daljáték) |
| Kodály: Kállai kettős |
| Kodály: Fölszállott a páva |
| Kodály: Esti dal |
| Bartók: Magyar képek |
| Bartók: Gyermekeknek- I/18, II/31. |
| Bartók: Divertimento |
| Sravinsky: Petruska |
| Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára |
| Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala - a Porgy és Bess c. operából (A szegény ember gazdagságáról) |
| Szörényi-Bródy: István, a király - szabadon választott részletek |
| VIZUÁLIS KULTÚRA |
| 5-8. évfolyam Célok és feladatok |
| A tanórákon lehetőséget kínálunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét. Átfogó szakmai célunk a tanulók látáskultúrájának megalapozása. A tantárgy feladata a vizuális megismerés, a befogadó és az alkotó képesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozza. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást. Személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, konstruáló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységekkel a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételéhez segít hozzá, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma, a szín, és a szerkezeti érzék, az anyagismeret a tantárgy hatására fejlődik, bővül. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus magatartásának formálása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozza. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen járul hozza a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. |
| Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egy időben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő kifejezésmód iránti igény váltja fel. A tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, a vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek birtokbavételét, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány és a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakainak és a magyar népművészet megismerésével valósul meg. |
| A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat témakörökbe sorolja úgy, hogy a vizuális nyelvi anyagot azokon belül jeleníti meg. A kifejezés, képzőművészet témakörei a gyermekek személyes, kifejező-expresszív képalkotásaira, valamint a képzőművészeti ismeretekre és a műelemzésre vonatkozó tartalmakat és tevékenységeket írják le. A vizuális kommunikáció fejezetei a vizuális megismerést szolgáló tevékenységeket, és a köznapi, informatív, tudományos vizuális közlések tananyagát foglalják magukba. A tárgy- és környezetkultúra egység pedig a tárgykultúrával és az építészettel kapcsolatos tervező, konstruáló és elemző tevékenységeket tartalmazzák. A témaköröket az alkalmazott technikák leírása egészíti ki. |
| A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és fő tevékenységformák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tanítás során a kerettantervi követelmények a több témakör szempontjait magába foglaló komplex, gyakorlati tevékenység központú feladatokkal teljesíthetők a leghatékonyabban. |
| Általános fejlesztési követelmények |
| A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség, készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. |
| Alkotó képességek |
| A felső tagozatos diákok nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető. Alkotóképességük a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában nyilvánul meg. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, problémamegoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben is kifejeződik. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával |
| tudják megoldani. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. |
| A tanulók egy része képes viszonylag újszerű alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára. Eredményeiket többnyire kritikusan vizsgálják, törekszenek mások teljesítményének reális megítélésére. |
| Befogadó, megismerő képességek |
| Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. |
| Vizuális memóriájuk által válnak képessé belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, következtetésre, ítéletalkotásra, szintézisre). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát tudják adott szempont szerint elemezni, értelmezni. |
| Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli elemzésére. |
| Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket képesek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni. |
| A tanulást segítő képességek |
| A vizualitás nélkülözhetetlen a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit, és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban). |
| 5. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. |
| Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és a rögzített kommunikáció, a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv A vizuális nyelvi eszközök (pont, vonal, folt, tömeg, tér) és minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívójellege. Mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok). Komponálás síkban, térben. |
| Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív, de tudatos kiemelésekkel. A véletlen hatások beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történetek, irodalmi illusztrációk készítése képsorban vagy szoborban. Mozgás kifejezése a témának megfelelő grafikai vagy plasztikai feldolgozásokkal. |
| Befogadás Az alkotó feladatokhoz kapcsolódó műalkotások elemzése. Művészettörténet Képzőművészeti ágak (pl. szobrászat, grafika), építészet, iparművészet, műfajok (pl. dombormű) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (pl. akvarell, mintázás). |
| Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. A múzeumok rendeltetése, szerepe, a Szépművészeti Múzeum. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. |
| Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, az adott célnak megfelelő forma- és színredukciók alkalmazásával. Szöveg és kép összerendezése konkrét célú közlésekben (pl. plakát). |
| Befogadás A téri helyzet felismerése az ábrán. A tömeg kifejezőeszközeinek olvasása. A színkör. A sötét-világos kontraszt, a fő- és mellékszínek, telt színek, tört színek. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv A funkcionális forma és a dísz, ornamentika. |
| Alkotás Egy saját használatra készülő tárgy (pl. társasjáték, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése, az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. |
| Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet. |
| A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. |
| Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, papírmetszet. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal, frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levonatok (esetleg monotípia). Mintázás. Agyagmunkák a korong nélküli ősi eljárások alapján. Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással (esetleg papírmasé). Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágással, esetleg számítógéppel. A technológiai lépések betartásának alapszabályai. |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően. |
| Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirái bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. |
| Az ötödikes tanuló általában képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módját. Ismeri az őskor és az ókor fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három alkotást. A látványt le tudja rajzolni, egyes tulajdonságait ki tudja emelni. Egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása. Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Műalkotások, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése és elemzése a művészettörténeti korokban. Ábrázoló - elemző grafikai, festői és plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). |
| A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonal, tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria). |
| Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal. |
| Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, szimbólumok. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (pl. táblakép, kisplasztika, középület), műtípusok (pl. tájkép, csendélet, portré) példái. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény és a bizánci művészet. A román kor. A gótika. A reneszánsz művészet. A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája. A Nemzeti Múzeum meglátogatása. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A vonal, a vonalvastagság, az alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe. |
| Alkotás Tagoltabb testes formák (pl. tárgy, emberalak) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról. Grafikai tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása, szóbeli információ átalakítása képi üzenetté |
| jellé. (pl. összeszerelési utasítás, működést magyarázó rajz). |
| Befogadás A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. A vetületi ábrázolás. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. Metszősíkok, tengelyek. Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. |
| A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák). A sokszorosított információ ismertetése egy választott példán (könyv, plakát, folyóirat, fotó). |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, díszítés. A tervezés egyezményes jelei (vonalas műhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok). |
| Alkotás Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, makett készítése. |
| Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézművességben és a sorozatgyártásban. A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. |
| Technikák |
| Az alapvető technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál. Lavírozás, faktúraképzés (esetleg linómetszés). Szerkesztés körzővel- vonalzóval. Szövegírás (kivágott betűkkel vagy számítógéppel). Szöveg és kép-összeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás, esetleg fotógramm). Tér- és formaképzés, konstruálás (pl. agyag, fa, papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézműves technikák a lehetőség szerint (pl. batikolás). Művészeti technikák megismerése (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, |
| falfestés), esetleg az elérhető eljárások kipróbálása. |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően. |
| Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, a Magyar Szent Korona, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. |
| A tanulók többségének már saját, személyes képi kifejezésmódja van. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést segítséggel alkalmazza. Példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást tud megnevezni. |
| A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon felismeri a szabályszerűségeket. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Mozgása összehangolt, ügyesen használja az eszközöket. |
| 7. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| A művészeti alkotások, a kor és a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. Önkifejezés, asszociációk. A Monge-vetület, a kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. Funkció- és formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. Magyar népművészet. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Építészeti hatáselemek (térforma, tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, ritmusok, környezet). |
| A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezet). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, dinamikus). |
| Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi esemény feldolgozása: szabadon választott grafika. |
| Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a formákra, a hangulatra. A fény jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. A XIX. század: a klasszicizmus, a romantika és a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionoizmus. Művek leírása, elemzése, értékelése. A Magyar Nemzeti Galéria meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat önálló feladathoz. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. |
| Alkotás Belső tér szerkezetes távlati ábrázolása. Modellrajzolás, színezés a formai, a szerkezeti és a színbeli összefüggések vizsgálata. Geometriai formák átalakítása (pl. csonkolás, részek összevonása, nagyítás). |
| Monge-vetület, egyméretű és kétméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modell alapján. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. Informatív ábrák, diagramok, grafikonok készítése. |
| Befogadás A kifejező és a közlő, a természeti és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás és az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, a vetett árnyék. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, a színek térbeli és hangulati hatása. A tudományos közlések képi formái. Az alkalmazott grafika, a könyvművészet, a fotó és a reklám példáinak hatásrendszere. |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv Vázlatrajzok, részletrajzok, szabásrajzok, látszati ábrák. A tárgy stílusjegyei. Ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az objektum. |
| Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. |
| Befogadás A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Népművészet (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés, szövés, hímzés, viselet). |
| Technikák Mint a 6. előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez Papírmakettek és modellek készítése. Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően. |
| Vignola - G. della Porta: I1 Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, |
| id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Miilet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők. Kiválasztás szerinti népművészeti tárgyak, épületek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. |
| A tanuló rendelkezik az ábrázoláshoz szükséges készségekkel. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismer fel és tud megnevezni. Megfigyeléskor képes megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és le is tudja rajzolni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Probléma-megoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban. Jártas a tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit. |
| 8. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- és színviszonyok tanulmányozása, a rajzos analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése. Perspektíva szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladatmegoldása. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sűrített, ritkított elrendezés. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése. A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. |
| Alkotás Személyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai vagy síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. Tanulmány festése (emberalak, modellek közös beállítása), színbeli bontás, redukálás a látvány elemzése alapján. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. |
| Befogadás Műelemzések a feladathoz (és a történelmi korokhoz) kapcsolva. A mozgás és az idő megjelenítése álló- és mozgóképben. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A szecesszió, a XX. század első felének művészeti irányzatai, az izmusok. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A modern és a posztmodern. A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. A művészet szerepe, a korstílus és az egyéni stílus eltérő korokban és kultúrákban. Közeli művészeti kiállítás meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv Geometrikus formák, értelmező színek, arányok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. |
| Alkotás Épület, utcarészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektíva szerkesztése. |
| Összetett természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek). Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Fotómontázs, képes történet összeállítása, esetleg animációs filmvázlat készítése. Grafikonok, diagrammok és feliratok tervezése. |
| Befogadás A tér illúziója (látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont, vonaltávlat, színtávlat). A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Színismeretek: Színritmus. Harmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét- világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok). A közterületek, középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, jelek). Újabb médiumok képírási formái (pl. fotó, film, televízió, videó, digitális kép). |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv Térformák, színek a térben, tónusok, faktúrák térmódosító hatása. Személyesség jelei. |
| Alkotás Rajzos-írásos felmérés készítése egy kiválasztott személy környezetéről (lakószoba, lakberendezési tárgyak, dekoráció), életmódjáról, stílusáról. Adott méretű tér megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban. |
| Befogadás |
| Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet és az épületek védelme, gazdagítása, a környezettudatosság. |
| Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához. Szabadkézi rajzok és szerkesztések (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makettkészítés papírból vegyes technikával. |
| Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások |
| A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően. |
| T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Família, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nő, és Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin: A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szönyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. |
| Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten rendelkezik a vizuális alkotó és befogadóképesség alapjaival. Képes gondolatokat és érzéseket kifejezni. Fantáziáját szabadon ereszti az alkotó, tervező feladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is meg tudja indokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve alkalmazza a stíluskritikai műelemzést. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és képes megnevezni. |
| Többé-kevésbé önállóan ábrázol teret, tömeget, látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel és szerkesztéssel, szín- és tónusválasztásait képes indokolni. Ismeri a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait, érti a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatát, és a tömegkommunikáció működését. |
| Képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. Ismeri a szerkezetformát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Érti a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait. |
| TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrhozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. |
| A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. |
| A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. |
| A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. |
| A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. |
| A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon |
| A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és információfeldolgozás, konkrét gyártási technológiák) elemzése. Számítógépes folyamatirányítás ismerete. |
| A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányaik sorsának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. |
| Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének, ill. előállítási módjainak továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak és azok összefüggéseinek ismertetése. Az anyag-, energia- és információáramlás, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. |
| A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag- és energiaforrások bemutatása, és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. |
| A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata funkció célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Az anyagok kiválasztása az adott funkcióra, tulajdonságaik, szerkezetük alapján. |
| A városi, a közúti, a vízi és a légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés szabályozása szükségességének belátása. A közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerése. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Tájékozódás a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályai között. |
| A tömegközlekedés szabályainak megismerése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. |
| Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismeretek és készségek elsajátítása, gyakorlása. A háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére nevelés. |
| Fejlesztési követelmények |
| Feladatok és tevékenységformák |
| A szükségletek és lehetőségek fölismerése |
| A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. |
| Tervezés |
| Részletes (gyártás és gyártmány) tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. |
| A munka megszervezése és kivitelezése |
| Munkavégzés tervek alapján. Környezetátalakítás, egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. |
| Értékelés |
| Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. A terv és a munkadarab értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél. |
| Készségek fejlesztése |
| A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével, valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. |
| Képességek fejlesztése |
| A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a |
| tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító |
| képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a |
| jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. |
| Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat az ellenőrzés |
| igénylésére. |
| 5. osztály |
| Belépő tevékenységformák | Tartalom | ||
| Az ember és környezete | |||
| Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról. | Természetes és mesterséges környezet. Az állatok alkal- | ||
| mazkodása környezetükhöz. Az ember védekezése a kör- | |||
| nyezet hatásai ellen. | |||
| Eszközhasználat | |||
| Az állatok és az ember eszközhasználatának összehasonlí- | Az állatok eszközhasználata. Az ősemberek és természeti | ||
| tása. | népek egyszerű eszközei. | ||
| A technikai környezet. | |||
| Egyszerű rendszerfogalom helyes használata, példák fölso- | Az ember környezet átalakító tevékenysége. A mestersé- | ||
| rolása technikai rendszerekre. | ges környezet. | ||
| A kommunikáció eszközei és módjai | |||
| A hír, a jel és az információ fogalmak megkülönböztetése és | A telefon. A rádiózás, televíziózás és fejlődésük. Korsze- | ||
| használata. A tömegkommunikációs eszközök, pl. televízió, | rű információs és kommunikációs rendszerek. | ||
| rádió, telefon használata. | |||
| Anyagok és átalakításuk | |||
| Az építészet fejlődésén keresztül a fa és a kő szerepének | Az anyagok csoportosítása. | ||
| bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek al- | Természetes anyagok, pl. fa, az agyag, a kő. | ||
| kalmazása, tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonsá- | Feldolgozott (átalakított) anyagok, pl. a textil, az üveg, a | ||
| gairól. | fémek, a műanyagok. | ||
| Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendelte- | Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anya- | ||
| tés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szem- | gi tulajdonságok megismerése. | ||
| pontjából. Megfigyelések, alapján szerzett ismeretek össze- | Az anyagok formáihatósága, alakíthatósága, felhasználá- | ||
| gyűjtése, leírása, rendszerezése. | sa. | ||
| Tervezés, építés | |||
| Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. | A tervezés folyamata. | ||
| Adott terv megvalósítása rajz alapján. | A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés. | ||
| Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható ter- | |||
| vek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. | |||
| Mérés. | |||
| Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények föl- | A mérés és a méretek pontosságának szerepe a techniká- | ||
| jegyzése. | ban. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés. | ||
| Műszaki ábrázolás | |||
| Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzok- | A műszaki rajz, jelképei, rajzjelek. | ||
| ról. | Az elrendezés szabályai. | ||
| Épített tér és környezet | |||
| Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű | A természetes és az emberi alkotással létrehozott terek, | ||
| előkészítése és kivitelezése. | formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai köve- | ||
| A környezet esztétikus kialakításának és a környezetkímélő | telményei. | ||
| lakásépítésnek bemutatása, pl. kiskert tervezésével. | A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. | ||
| A kertek, a parkok és a szobanövények szerepének bemuta- | A lakóházak jellemzői, építési módok változása. A falu és | ||
| tása, pl. egy háznak és udvarának berendezésével. | a város. A lakóhely. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. | ||
| A textíliák lakásban betöltött funkcióinak felsorolása. | Helyes magatartásformák veszélyhelyzetben. | ||
| A technikai rendszerek működése | |||
| A technikai rendszerek működésének értelmezése. | A rendszerek működéséhez energiára van szükség. | ||
| Vizsgálatok adott szempontok szerint, pl. egy gépkocsi a biztonságos működés szempontjából. Közlekedési ismeretek Példák fölsorolása a közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségességére. A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek megelőzése. A kerékpáros közlekedés gyakorlása. A kerékpár karbantartása. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. | A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése és működésük modellezése. A közlekedés rendszere. A közlekedési rendszer részei. A közlekedés és szállítás eszközei Gyalogos közlekedés településeken. A városi és vidéki gyalogos közlekedés sajátosságai. Tömegközlekedés. A tömegközlekedés szabályai. A tömegközlekedés levegőszennyező hatásai. A környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei. A kerékpár története. Kerékpáros közlekedés. A kerékpár biztonsági felszerelései. A kerékpáros közlekedés szabályai. A balesetek megelőzésének lehetőségei, elsősegélynyújtás balesetnél. | ||
| Háztartástan, életvitel Táplálkozás Egészséges táplálkozási szokások bemutatása. A korszerű, környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakoroltatása. Háztartás A háztartási munka megszervezése. | Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek alkotórészei. A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése. A magyar konyha jellegzetességei. A háztartási munka szervezésének elemei. | ||
| Ruházkodás A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei, pl. ismeretlen anyagok megnevezése egyszerű érzékszervi tapasztalás után. A szálasanyagok feldolgozása, szövés, hímzés, csomózás. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. | Textíliák és szerepük. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilnyersanyagok csoportosítása. A növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok. Érdekességek a ruházkodás és a divat történetéből. | ||
| Gazdálkodás | Az árak ismerete és összehasonlítása. Az anyagi lehetőségek fölmérése. A zsebpénz beosztása | ||
| Fogalmak |
| Az ember és környezete |
| Alkalmazkodás a környezethez, eszközhasználat, környezet, mesterséges környezet, rendszer, technikai rendszer. |
| A kommunikáció eszközei és módjai |
| Adat, hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció. |
| Anyagok és átalakításuk. |
| Algoritmus, feldogozott (átalakított) anyagok, fémek, forma, funkció, műanyagok, műveletsor, természetes anyagok. |
| Tervezés, építés |
| A mérés pontossága, balesetvédelem, célszerűség, értékelési szempontok, esztétikus környezet, harmónia, környezetkímélő tervezés, környezetszennyezés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, műveleti algoritmus, szerkezet, szerszámhasználati alapfogalmak, technikai rendszer működése, vázlatrajz. |
| Közlekedési ismeretek |
| Gyalogos közlekedés, jel, jelzés, közlekedési szabályok, szállítás, tömegközlekedés. |
| Háztartástan, életvitel |
| Anyagi lehetőségek, árak, egészséges táplálkozás, esztétikus öltözködés, gazdálkodás, háztartási munka, jövedelem, ruházkodás, textil, tisztaság. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű |
| műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés). |
| A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A családi munkamegosztás felismerése, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás megismerése. |
| 6. osztály |
| Belépő tevékenységformák | Tartalom | ||
| Az ember és környezete | |||
| Természetes és mesterséges környezet | A természetes rendszerek és folyamataik, a természet tör- | ||
| A természeti folyamatok megfigyelése, pl. mozgás, változás, | vényei. Az ember védekezése a környezet kellemetlen ha- | ||
| élet és pusztulás. | tásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos | ||
| Szobanövények nevelése vagy kertművelés. | felhasználása. Változtatás a legkisebb környezeti kár oko- | ||
| A környezet rendszeres tisztántartása. | zásával. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. | ||
| Hulladékgyűjtés. | |||
| Az energia | |||
| A rendszerfogalom és a rendszerek működésének fokozatos | Változás és változtatás. | ||
| megértése. Példák fölsorolása, (természetes vagy mestersé- | |||
| ges) rendszerek működésére. | |||
| Kommunikációs rendszerek | |||
| A hír, a jel, a jelrendszer és az információ fogalmak haszná- | A jelek világa. Jelrendszer és információ. | ||
| lata. | Elektromos áram. Alapáramkörök. Az elektromos áram ve- | ||
| Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismeré- | szélyei. | ||
| se, gyakorlati működtetésük. | Logikai áramkörök. A számítógép részei. Számítógépes | ||
| Logikus, algoritmikus gondolkodás használata. | kapcsolatok. | ||
| Anyagok és átalakításuk | |||
| Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. | Az anyagok fizikai vizsgálata. | ||
| A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsol- | |||
| hatóság, keménység szempontjából. | |||
| Az anyagok feldolgozása | A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigé- | ||
| Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggéseinek | nye. | ||
| alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok | A technológia fogalma. Nyersanyag és alapanyag. Ásvá- | ||
| helyettesíthetősége. Gazdaságos, környezetkímélő tevé- | nyi és más energiahordozók. | ||
| kenységsor tervezése és alkalmazása. Szelektív hulladék- | A bányászat és hatásai a környezetre. A környezetszeny- | ||
| gyűjtés az iskolában. | nyezés megelőzése, környezetkímélő technológiák. Hul- | ||
| ladék és melléktermék | |||
| Az anyagok megmunkálása | |||
| A kerékpár, mint technikai rendszer elemzése. | A gép, mint technikai rendszer. Gépsorok, géprendszerek. | ||
| Vezérlés és szabályozás modellezése. Egyszerű rendszerek | A gépek irányítása. Vezérlés és szabályozás. | ||
| készítése az irányítási formák bemutatására. | A szabvány szerepe a technikában. | ||
| Tervezés, építés | |||
| Technikai összefüggések meglátása az ábrából. Munkaterv | Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának | ||
| készítése segítséggel. | algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. | ||
| Gépek és részrendszereik modellezése. | |||
| Mérés | |||
| A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző | A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság | ||
| méretarányban való rajzolása. | jelentősége a technikában. | ||
| Műszaki ábrázolás | |||
| A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak fölismerése vetületek | Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi | ||
| alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algorit- | szabványok. Vetületi ábrázolás, axonometria. | ||
| mus betartásával. | |||
| Épített tér és környezet | |||
| Makett és modell szerepének megismerése a környezetfor- | A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsola- | ||
| málásban. Lakás modellezése, makett készítése. Anyag, | tai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. | ||
| forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberende- | |||
| zési szempontok alkalmazás egy lakás berendezésének | |||
| példájában. | |||
| Közlekedési ismeretek | |||
| A balesetet megelőző magatartás gyakoroltatása, elsajátí- | A közúti közlekedés kialakulása. | ||
| tása | Kerékpáros közlekedés főúton. | ||
| A kerékpár működése és állapota. | |||
| Felelősség a közlekedésben. | |||
| Háztartástan és életvitel | |||
| A lakás | |||
| Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása ápolá- | A környezetalakítás fontossága. Összefüggés a környe- | ||
| sa és karbantartása. A lakás és az iskola otthonossá tétele. | zet és a közérzet között. | ||
| Szép téralakítás és gazdaságos térkihasználás. | Bútortörténet. A bútorok díszítése. Az egészséges búto- | ||
| rok megismerése. | |||
| Gazdálkodás | |||
| A bevétel és kiadás tervezési módjai. | A család gazdálkodásának belső összefüggései. | ||
| Konyhatechnológia | |||
| Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek | A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az élet- | ||
| használata. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorlása. | mód összefüggései. | ||
| Ételkészítési gyakorlatok, pl. főzés, párolás. | |||
| Ruházkodás | |||
| A ruhaneműk egyszerű gondozása, rendben tartása. | Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások. | ||
| Textíliák javítása, ápolása. | |||
| Munkaszervezés | |||
| A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A | A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A | ||
| munka beosztása. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés | háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. | ||
| feltételeiről és lehetőségeiről. | |||
| Fogalmak |
| Az ember és környezete |
| Anyag, energia, információ, környezeti kár, természeti erőforrások, változás, változtatás, zavar. |
| Kommunikáció |
| Áramkör, bit, igaz-hamis állítás, jelrendszer, kapcsolatok, számítógép. |
| Anyagok és átalakításuk |
| A rendszer bemenete, a rendszer kimenete, gép, gépsor, hulladék, ipari választék, kiindulási anyag, környezetszennyezés, melléktermék, munkaterv, nedvesség, nyersanyag, szelektív hulladékgyűjtés, technológia, tervezés, választék. |
| Tervezés, építés |
| Mechanikai transzformátorok, pontosság, szabvány, vetület, vetületi ábrázolás. |
| Közlekedési ismeretek |
| Az úttest részei, besorolás, elsőbbségadás, kanyarodó sáv, közúti jelzőtáblák, osztott pályás útvonal, veszélyhelyzet. |
| Háztartástan és életvitel |
| Esztétikus terítés, háztartási munkamegosztás, lakótér kialakítása, tápanyagszükséglet, térkihasználás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Az információtárolás és -továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. |
| 7. osztály |
| Belépő tevékenységformák | Tartalom | ||
| Kommunikációs rendszerek | |||
| Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és a kód | Információszerzés és -feldolgozás. Információs rendszer. | ||
| fogalmának alkalmazása. Rádióadás-vétel, telefonhasználat, levélírás és levél olvasása, idegen szöveg fordítása gyakorlatban. | Információforrás. Kódolás. Információs csatorna. Információtárolás. A forrás -kódoló -csatorna -dekódoló -nyelő lánc bemutatása. A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája. | ||
| Anyag és energia | |||
| Nyersanyag és energiahordozók A bányaművelési módok (pl. külszíni fejtés) vázlatos megismerése. | Ercek és építőipari ásványi anyagok és bányászatuk. Az energiahordozó ásványok bányászata. | ||
| Állapotváltoztató és -megóvó technológiák | |||
| Néhány konkrét gyártási technológia vagy vertikum bemutatása és összehasonlítása. A korrózió elleni védelem néhány lehetséges módjai. | A gyártás folyamata. Alapanyag, termék, hulladék, melléktermék, tervszerű megelőző karbantartás, korrózió elleni védelem. | ||
| Energiatermelő technológiák | |||
| Az erőművek működésének összehasonlítása. | Az erőművek működése. Hulladékégetők. | ||
| Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása, pl. egyszerű napkollektor (naptó) összeállítása vízmelegítésre. | Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai Az üvegházhatás és az ózonlyuk változásainak föltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergia, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás. | ||
| Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok Anyagkiválasztás az összetétel, tulajdonság és funkció alapján. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően. | Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. A műanyagok alapanyagai, előállításuk és tulajdonságaik. A műanyagok alkalmazásai. Az anyagok helyettesíthetősége, cserélhetősége. A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása. | ||
| Tervezés, építés | |||
| A gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. A mechanikus és nem mechanikus gépek ismerete (pl. számítógép, fényképezőgép, fénymásoló). Önálló tervkészítés, műveleti algoritmus készítése. Gépegységek modellezése. Egyszerű mechanizmusok tervezése, pl. hajtások. | Gépek a környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata. A gépek általános jellemzői. Géprendszerek és részeik. A gépek és géprendszerek fejlődése (robotok, CNC). Erőgépek. A dugattyús gőzgép, a belső égésű motor, a villamos motor és a generátor működése. Érintésvédelem. Fejlesztés, szabadalom. | ||
| Közlekedési ismeretek | A közúti-, légi-, vízi és vasúti közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. | ||
| Háztartástan, életvitel | |||
| Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése. A konyhai gépek használata. Élelmiszervásárlási szempontok: ár és minőség összevetése. | A mai táplálkozási szokások eredete. Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és helyes használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági előállítása, a nagyüzemi és a háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben. | ||
| A lakókörnyezet tervezése | |||
| Gyakorlati példák a lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. Kerti vagy szobanövények gondozása. | Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés. Növények szerepe az életünkben. | ||
| Háztartási jövedelmek és kiadások | |||
| A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján. Költségvetés készítése. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása. | Piac és kereskedelmi, szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása. | ||
| Háztartási munkák | |||
| A napi, heti takarítás és időszakos nagytakarítás szervezési feladatai. Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. | A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai A munkák napi, heti, havi tervezése. Vendéglátás. | ||
| Fogalmak |
| Kommunikációs rendszerek |
| Adathordozó, elem, információs rendszerek, memória, rendszer, részrendszer, számítógép vezérelt rendszerek. |
| Anyag és energia |
| Alternatív energiaforrás, cserélhetőség, energiahordozó, erőmű, fémek, fosszilis energiahordozó, földgáz, helyettesíthetőség, hulladékégető, hulladékgazdálkodás, kerámiák, kőolaj, környezetkímélő energiaforrások, lignit, megújuló energia, műanyagok, nyersanyag, ózonlyuk, résztechnológia, savas eső, technológia, termelés, újrahasznosítás, uránérc, üvegházhatás. |
| Tervezés, építés |
| Belső égésű motorok, gépek, gépelemek, géprendszerek, gőzgép, robot, rugalmas gyártósor. |
| Közlekedési ismeretek |
| úthálózat, vasúthálózat. |
| Háztartástan és életvitel |
| Élelmiszer-alapanyagok, energiatáblázat, energiatakarékosság, ételkészítés, ételsor, fogyasztói érdekvédelem, háztartási munkák tervezése, higiénia, infrastruktúra, olajak, veteményeskert. |
| A továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek |
| Információs rendszerek és csatornák, ill. egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az infrastruktúra elemeinek fölismerése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása. |
| 8. osztály |
| Belépő tevékenységformák Kommunikációs rendszerek | Tartalom |
| Az elektroakusztikus átalakítók (mikrofon, hangszórók) működtetése. A hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. | Távirányítás, távvezérlés. Elektromágneses hullámok. Korszerű érzékelők. Az információs rendszerek működése. Világméretű információs hálózatok. |
| Anyag és energia | |
| A villamos energia Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fo-gyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. | Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. |
| A jövő energiaforrásai energiaforrásai | |
| Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal a közlekedésben. Beszámolók ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. | A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Kísérletek a napenergia közvetlen fölhasználására. Üzemanyagcellák, mint az űreszközök. |
| A modern építészet anyagai | |
| A fa, a vályog, az agyag és a kő a hagyományos építkezésben betöltött szerepének fölismerése. A hagyományos építőanyagok fölhasználási határainak felvázolása. | Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement és a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. Magyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. |
| Korszerű épületek | |
| Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. A különféle, lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. | A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének ösz-szehasonlítása. Lakó és irodaházak összehasonlítása. Az épített környezet és az életvitel. |
| Tervezés, építés | |
| Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsoló s áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. Jelfogós áramkör építése. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. | A szabályozás és a visszacsatolás lényegének bemutatása, pl. a hűtőgép működésének modellezésével. Számítógéppel vezérelt rendszerek. CNC, robotok, rugalmas gyártórendszerek, elektronikus piactér. |
| Közművek | |
| Különböző korok vízvezetékrendszerei és fűtésrendszereinek összehasonlítása. A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A csatornahálózat jelentőségének bemutatása. | Egyedi, központi és távfűtés. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Nagyüzemi szennyvíztisztítás. |
| Közlekedési ismeretek | |
| A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek fölismerése azonosítása. | A gépjárművek története. A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom. A közúti közlekedés szabályai. |
| Háztartástan, életvitel | |
| Konyhatechnikai eljárások A befőzés, a konzervgyártás, a hús füstölése, az aszalás és a fagyasztás technológiájának összehasonlítása. | Az élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok. |
| Gazdálkodás | |
| Példák az agresszív reklám típusaira. A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. A család létfenntartási költségeinek megismerése. A beszélgetés a háztartási hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségeiről az ipari újrahasznosításhoz. | A fogyasztói társadalom és a reklám. A család pénzgazdálkodása a családi jövedelem kezelése takarékossági lehetőségek, takarékossági formák háztartásban. Anyag- és energiatakarékos szemléletmód. |
| A témakörökhöz kapcsolódó fogalmak |
| Kommunikáció |
| Elektromágneses hullám, távirányítás, világháló. |
| Anyag és energia |
| Biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés és védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, kompozit anyag, központi energiaelosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella, villamos energia, villamos energia hálózat, villanyáram. |
| Tervezés, építés |
| CNC (computer numerical control), csáposkút, fűtőerőmű, fűtőmű, hőközpont, közmű, rugalmas gyártórendszer, elektronikus piactér, szabályozás, vezérlés, visszacsatolás, víztározó, víztorony. |
| Közlekedési ismeretek |
| Elsősegélynyújtás, gépjármű, levegőszennyezés, ózonlyuk, üvegházhatás, zajártalom. |
| Háztartástan, életvitel |
| Ergonómia, étrend, hulladékkezelés, reklám, tartósítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló kezelése. A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelemi ismeretek Vezérlések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problé-májának megismerése. |
| TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. |
| A testnevelés célja továbbá az 5-8. évfolyamon, hogy - szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik - támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. |
| Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. |
| A mozgáskultúrafejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. |
| Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. |
| Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az egészséges testi fejlődés segítése |
| A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól |
| mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek |
| mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. |
| Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, |
| mozgásokat. |
| Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. |
| Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák |
| azt. A mozgáskultúra fejlesztése |
| Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna |
| jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. |
| Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és |
| védekezési megoldásokat. |
| Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. |
| Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. |
| Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás |
| Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. |
| 5. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. |
| Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikái gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. |
| Gyorsfutások versenyszerűen. |
| Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. |
| Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) - elugrás, légmunka, talajra érkezés - ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. |
| A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. |
| A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. |
| Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. |
| A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. |
| Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. |
| Sportszerű test-test elleni küzdelem. |
| A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1-4. évfolyamon megtörtént). A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Rendgyakorlatok | Szokványos alakzatok (egy-, kétsoros vonal, egyes, kettes, hármas, négyes oszlop). Vonulások zárt rendben. Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások vonalalakzatból oszlopba és vissza). Testfordulatok. | |
| Előkészítés, alapozás és | Gimnasztika és tartásjavító gyakorlatok. | |
| prevenció | Játékos előkészítő feladatmegoldások. | |
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. | |
| (Futó-, ugró-, dobóiskola.) | ||
| Futások | ||
| Rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül; állórajt). | ||
| Vágtafutások. | ||
| Iramfutások. | ||
| Tartós futások. | ||
| Futás feladatokkal. | ||
| Szökdelések, ugrások | ||
| Távolugrás (guggoló technika) ugrósávból. | ||
| Magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával. | ||
| Szökdelés egy-, váltott és páros lábon. | ||
| Dobások | ||
| Hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyből és nekifutásból. | ||
| Célbadobások. | ||
| Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. | ||
| Torna jellegű | Speciális előkészítő és célgyakorlatok. | |
| feladatmegoldások | ||
| Támaszhelyzetek és gyakorlatok. | ||
| Függéshelyzetek és függés gyakorlatok | ||
| Mellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KTK-n (kiegészítő | ||
| tornakészlet). | ||
| Támlázás oldalirányba. | ||
| Gurulóátfordulások (előre és hátra különböző kiinduló helyzetekből). | ||
| Kézenátfordulás oldalra. | ||
| Állások támaszhelyzetekben (tarkón, fejen, segítséggel bordásfalnál kézen). | ||
| Egyszerű támaszugrások (”gyertya" ugrás, függőleges repülés, ”huszár" ugrás, | ||
| zsugorkanyarlati átugrás). | ||
| Kötél- és rúdmászás. | ||
| Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre, hátra. | ||
| Bordásfalon lendületek oldalra. | ||
| A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlított függésben térd- és sarokemelések. | ||
| Kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok | ||
| Gerendán, vízszintes és ferde padon talajra rajzolt vonalon járások előre, hátra, | ||
| oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason- és hanyattfekvésben. | ||
| Aerobic (csak lányoknak) | ||
| Alapjárás. | ||
| Karemelések és -lendítések. | ||
| Lábemelések és -lendítések. | ||
| Érintő járás. | ||
| Testnevelési és sportjátékok: | Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. | |
| kézilabda, kosárlabda, | A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, átvételek | |
| labdarúgás | helyben, majd tovahal adással). | |
| Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés, belsővel, | ||
| belső csüddel). | ||
| Játék egyszerűsített szabályokkal. | ||
| Labdás testnevelési játékok. | ||
| Szabadidős | Szabadtéri sportok: | |
| sporttevékenységek | A téli sportformák megvalósítható módjai és téli játékok. Kerékpározás. | |
| Helyváltoztató eszközök használata (kerékpár, görkorcsolya, gördeszka stb). | ||
| Önvédelmi sportok, | Húzások-tolások párokban (húzd át a határon; toldd át a határon; kéz-, lábvívás) és | |
| küzdőjátékok | csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) játékosan. | |
| Mögékerülési és kiemelési kísérletek. | ||
| Gurulóesés előre, hátra. | ||
| Úszás | Játék a vízben. | |
| A választott úszásnem technikájának tökéletesítése. | ||
| Teljesítménynövelés. | ||
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. |
| A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása. |
| Gimnasztikái gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. |
| Gyors megindulások és futások jelre. |
| Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. |
| Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. |
| Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. |
| A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. |
| Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. |
| Labdakezelés mozgás közben. |
| Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. |
| Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához; az alkarérintéssel történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete. |
| Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. |
| Az előző évfolyamon tanultakra építve: a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben. |
| A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Rendgyakorlatok | Az 5. évfolyamon jelzett alakzatok felvételének és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. Táv- és térköz felvételének pontos végrehajtása. Megindulás, vonulás és megállás a megfelelő ”lábrendben". | |||
| Előkészítés és prevenció | Szabad- vagy szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Tartásjavító gyakorlatok. Egyszerű relaxációs eljárások. | |||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Futó-, ugró- és dobóiskolák. Futások | |||
| Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt. Fokozó futás. | ||||
| Tartós futás növekvő időtartamig. Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyszerű feladatok végzése). Szökdelések, ugrások Távolugrás elugró vonalról. Magasugrás (átlépő technika). Szökdelések egy-, váltott és páros lábon. Dobások | ||||
| Hajítások, lökések, vetések (1-2 kg-os tömöttlabdával), egy- és két kézzel, helyből, nekifutásból. | ||||
| Kislabdahajítás távolba és célba. | ||||
| Torna jellegű | Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok | |||
| feladatmegoldások | Támlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. | |||
| Gurulóátfordulás talajon előre, hátra és sorozatban is. | ||||
| Kézenátfordulás oldalra. | ||||
| Kézenállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon. | ||||
| Támaszugrások | ||||
| Felguggolás, terpeszleugrás. | ||||
| Felguggolás, gurulóátfordulás előre. | ||||
| Függéshelyzetek és függés gyakorlatok | ||||
| Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, | ||||
| oldalra, haladás oldalirányban. | ||||
| Fellendülés zsugorlefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe. | ||||
| Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok | ||||
| Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra | ||||
| térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hason- és hanyattfekvésbe. | ||||
| Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) | ||||
| Mint az 5. évfolyamon. | ||||
| Testnevelési és | Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. | |||
| sportjátékok: | Az alapvető technikai és taktikai elemek elsajátítása és alkalmazása játékhelyzetekben. | |||
| kézilabda, kosárlabda, | Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. | |||
| labdarúgás, röplabda | Játék egyszerűsített szabályokkal. | |||
| Szabadidős | Szabadtéri sportok:. | |||
| sporttevékenységek | A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok. | |||
| Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). | ||||
| Kerékpározás. | ||||
| Hely változtatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka stb.). | ||||
| Önvédelmi sportok, | A dzsúdó elemi guruló- és esésgyakorlatai (guruló esés előre, hátra, csúsztatottesés | |||
| küzdőjátékok | oldalra, zuhanó esés előre és hátra). | |||
| Az aikidó anyagából szabadulások kézlefogásból. | ||||
| Húzások és tolások párokban és csoportokban. | ||||
| Úszás | Játékok és gimnasztika a vízben. | |||
| A választott úszásnem technikájának csiszolása. | ||||
| A teljesítmény növelése. | ||||
| 7. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. |
| Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában. |
| A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. |
| Atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors(vágta)futás, valamint 10-12 percig kitartó futás növekvő intenzitással; ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. |
| Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. |
| Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. |
| Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív majd aktív védővel szembeni végrehajtása. |
| Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve kosárérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére. Sportszerű test-test elleni küzdelem. |
| Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy vagy két úszásnemben. |
| A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Rendgyakorlatok | A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, szakadozások, foglalkoztatási forma módosítása utasításra). Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban. | ||
| Előkészítés, prevenció | 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés stb.). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő gyakorlatok. | ||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Futások | ||
| A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozó futás. | |||
| Vágtafutás. | |||
| Futás feladatokkal, futás akadályok felett. Tartós futás iramnehezítésekkel. | |||
| Szökdelések, ugrások Szökdelő iskola. Távolugrás helyből, távol- és magasugrás nekifutással (átlépő technikával). Dobások Kislabda-hajítás távolba és célba. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel. Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. | |||
| Torna jellegű feladatmegoldások | Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Talajtorna. Gurulóátfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő gurulóátfordulás. Fejenállás. Kézenállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. Támlázás gerendán, emelt padon oldal irányba. Összefüggő, 3-4 elemből álló talajgyakorlat. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (”kígyó vedlés", ”hármas fonás", ”ördög szekér" stb.). | ||
| Támaszugrások Terpeszátugrás harántterpeszállásban előrehajló társon át (bakugrás). Guggolóátugrás 4 részes (keresztbe állított) szekrényen segítségadással. | |||
| Függéshelyzetek, függésgyakorlatok Gyűrűn, lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből. | |||
| Gerenda (pad merevítő gerendája) Helyváltoztatások előre, hátra, oldalra. Fordulatok. Ritmikus gimnasztika, aerobic (csak lányoknak) A sportgimnasztikában tanult elemek. Homorított leugrás. | |||
| Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Természetben űzhető sportok | Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. Testnevelési játékok. | ||
| Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. A lehetőségektől függően szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu stb. Népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). | |||
| Önvédelmi, küzdősportok, játékok | A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás). Dzsúdó: gurulások, esések, zuhanások. Csípődobás. Aikidó: szabadulás fogásból, lefogásból. Játékok húzással, tolással. | ||
| Úszás | A választott úszásnem gyakorlása, fokozódó edzésadagok teljesítése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben. |
| 8. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. |
| Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. |
| A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. |
| Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. |
| A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. |
| Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint lendületesen, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. |
| Leányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. |
| Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. |
| Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Rendgyakorlatok | Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése. (Csapatok alakítása. Játékrend, váltások önálló megszervezése.). A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre. | |||
| Prevenció, relaxáció | Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. Tartásjavító gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások. | |||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Futások Eredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. Fokozó futás, vágtafutás. Futás nehezítésekkel (terep, akadály). Tartós futás a táv növelésével. Váltó futás. | |||
| Szökdelések, ugrások Szökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. Távol- és magasugrás az atlétikában leírt fejlettebb technikával. | ||||
| Dobások Kislabdahajítás távolba. Súlylökés helyből és becsúszással tömött labdával. Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. | ||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok, mint a 7. évfolyamon. | |||
| Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Talajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két guruló átfordul ás között felugrás fél- és egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejenállás. Kézenállás. Kézenátfordulás oldalra. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből. Támaszugrások Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában. Terpesz- és guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen. | ||||
| Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Mászás, vándormászás kötélen. | ||||
| Függeszkedési kísérletek. Gyűrűn lendület előre-hátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátsófüggés, len homorított leugrás. idület hátra és | ||||
| 3-4 elemből álló összefüggő gyakorlat. | ||||
| Gerenda | ||||
| Helyváltoztatások, mint a 7. évfolyamon, valamint ereszkedés guggolótámaszba és felállás. | ||||
| Mellső mérlegállás. | ||||
| Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) A sportgimnasztikában tanult elemek és kombinációk. | ||||
| Testnevelési és sportjátékok kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, tenisz, tollastenisz, floor-ball | Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok. A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. | |||
| Szabadidős sporttevékenységek | Felkészülés sí-, természetjáró-, vízi-, kerékpáros táborozásra. Az iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu stb. | kerékpározás, | ||
| Önvédelem, küzdősportok | A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás). Dzsúdó: gurulások, esések, zuhanások, csípődobás, fejen átdobás. Aikidó: mint a 7. évfolyamon, valamint fojtásfogás hárítása. | |||
| Úszás | Az úszás távolságának növelése a választott két úszásnemben. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben. |
| TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenjék meg. A Tánc és dráma mint tantárgy tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. |
| Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervünkben követett szóhasználat is - gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése megerősíti, hogy a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik ugyan, az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell jelentsen. |
| A tánc és dráma lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a dramatikus, illetve bábos technikák és konvenciók, a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és alkalmazására; a drámai formával, a bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra; a dráma, a tánc és a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására. |
| Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi formákban, valamint az, hogy a tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják. |
| A tánc és dráma foglalkozásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. |
| Fontos, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mozgás- és bábszínházi előadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintésére; drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. |
| A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. |
| Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. |
| Különféle bábfigurák (marionett és árnybábok) készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása. |
| Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése |
| 5. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Játékos gyakorlatok során az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formák elsajátítása. |
| A mindennapi élet és különböző történetek szituációinak közös elemzése. |
| A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése. |
| A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. |
| Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. |
| Egypálcás marionett készítése és mozgatása (áttételes bábmozgatás),; árnyfigurák mozgatása az adott |
| technikának megfelelően. |
| Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett (egyenletes járás közben |
| különböző ritmusképletek tapsolása, dobogása egyenletes zenére). |
| Témakörök | Tartalmak |
| Képességfejlesztő gyakorlatok | Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. Egyszerűbb interakciós játékok. Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok. |
| Színházi, dramaturgiai alapfogalmak | A mese és a cselekmény fogalmának ismerete. |
| Az alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása | Belső hangok, gondolatkövetés, mímes játék, telefon- és rádióbeszélgetés, interjú. |
| A színházi formanyelv tanulmányozása | A megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozása. Egypálcás marionett készítése. Árnyjátéktechnikák megismerése. |
| Énekes-táncos játékok | Gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga. Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz. |
| Régi stílusú táncok | Ugrós táncok. Páros forgatós típusú lépések. |
| Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal, tánccal | Dramatikus improvizációk - a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Mozgásra épülő csoportos improvizációk - a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra. Játék az elkészített marionettfigurákkal és árnyjátéktechnikákkal. Improvizációk a megismert bábtechnikák felhasználásával. Bábelőadás megtekintése és megvitatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. |
| A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel bábbal végzett improvizációban. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Játékos gyakorlatok az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákban. |
| Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. |
| Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése. |
| A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. |
| A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása. |
| Az újonnan tanult táncok felismerése és reprodukálása. |
| Marionettfigurák készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Képességfejlesztő gyakorlatok | Beszédtechnikai gyakorlatok, interakciós játékok, egyensúly- és bizalomgyakorlatok, szituációs játékok. |
| A gyakrabban alkalmazott drámai | Forró szék, fórum színház, szerep a falon, kellékhasználat, szertartás. |
| konvenciók megismerése és alkalmazása | |
| Improvizációk a megismert technikák felhasználásával a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. | Dramatikus improvizációk - a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásra épülő csoportos improvizációk - a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra. Improvizációkpálcás, illetve zsinóros marionettfigurákkal. |
| Különböző technikák a szereplők ábrázolására | Figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel. |
| Új stílusú táncok | Csárdás táncok megismerése. |
| Színházi előadás megtekintése és véleményezése | A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. A megismert színházi formai elemek alkalmazása improvizációkban. |
| Színházi dramaturgiai alapfogalmak | Szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Az egyszerűbb drámai konvenciók alkalmazása. Legalább három énekes-táncos játék ismerete, egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel marionett-bábbal végzett improvizációban. |
| HON ÉS NÉPISMERET |
| 5-6. évfolyam |
| Hon és népismeret modulból A és B változat készült, önálló cél- és feladatrendszerrel, illetve eltérő tartalommal. A helyi tanterv készítésénél vagy az A vagy a B változatot lehet figyelembe venni. |
| ”A" változat |
| Célok és feladatok |
| A hon és népismeret új tantárgy. Egyik központi rendező elve a hagyományismeret. E modul témaköreiben részletezett példák általában a 19. század végén és a 20. század első felében élt gazdálkodó parasztcsalád életéből valók. Ezt tudjuk szemléltetni a szakirodalom alapján és a szabadtéri múzeumok és a tájházak berendezései is többségükben ezt a kort mutatják. |
| A hagyományismeret tanításának célja: a hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése. A természetközeiben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, olyan egészséges identitástudat kialakítása, amely pátosz és túlzó romantika nélkül tanítja meg nemzeti örökségünket megbecsülni, szeretni és tisztelni. |
| Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának, tiszteletének megtanítása. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. A saját szűkebb környezet, szülőföld példáin keresztül általános kép kialakítása a hagyományos paraszti kultúra rendjéről és szokásairól. Nagyobb városok esetében a tágabb régiót, Budapest esetében szabadon választható néprajzi tájakat hozzunk fel példának, illetve olyan vidékeket, amelyekhez a gyerekek érzelmileg kötődnek, akár közös élmény, akár rokoni kapcsolatok révén. |
| Az érdeklődés felkeltése a ”hétköznapi történelem", a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. A történelem és a néprajz forrásainak (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek stb.) bemutatása. A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs- és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtása, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól. |
| Fejlesztési követelmények |
| A bemutatott példák, a tevékenységek és az olvasmányélmények alapján váljanak világossá a természeti környezet, a gazdálkodás, a társadalom, a tárgyi és a szellemi kultúra kölcsönhatásai és összefüggései. Ezek ismeretében a történelem és a földrajz tantárgyak elsajátítása is élvezetesebbé és könnyebbé válik. |
| A 6. évfolyam végére (a történelemben párhuzamosan tanultak segítségével is) váljon egyértelművé, hogy a hagyományismeret modulban tanult, megismert tárgyak, jelenségek is változnak az időben, ugyanakkor a népművészeti alkotásoknak tájankénti eltérései vannak. Azaz tudatosodjon, hogy másképpen éltek az emberek az egyes történelmi korszakokban és az egyes földrajzi tájakon. |
| A tárgyi kultúra (a ház külseje, a szoba berendezése, a használati tárgyak, a gazdasági épületek száma és nagysága) alapján a tanuló tudja megkülönböztetni a szegény és módosabb rétegeket (a differenciáltabb szétválasztásra a zsellértől a parasztpolgárig az adott korosztálynál nincs szükség), valamint a szobában lévő képek és dísztárgyak alapján a katolikus és a protestáns felekezetűeket. |
| Ismerjen néhány népművészeti motívumot, és azokat tudja térben elhelyezni, illetve ismerje azok díszítési technikáit is (szövés, hímzés, nemezelés, faragás, festés stb.) legalább elméletben, ha a gyakorlati foglalkozásra nincs mód. |
| Ismerjen néhány fontos népszokást, azok vallási tartalmát és hátterét, a hozzá kapcsolódó szövegfolklórt (dramatikus játékot, kántálást, éneket stb.) és a szokáshoz kötődő hiedelmeket. |
| Belépő tevékenységformák |
| Rajzoljanak vagy fessenek le néhány helyi népművészeti motívumot. |
| Ha van az iskolában valamilyen kézműves foglalkozás (hímzés, szövés, agyagozás, fafaragás stb.), a hagyományismeret modulban megismert motívumokat ott alkalmazzák. |
| Tanuljanak meg kívülről helyi folklóralkotásokat: népdalokat, balladákat, meséket, játékokat és szokásszövegeket, a népi dramatikus játékokat (pl. betlehemezés) játsszák el, a szükséges jelmezeket együtt válogassák és készítsék el. |
| Bővüljön a szókincsük, a fogalomismeretük egyrészt a paraszti háztartás és gazdálkodás tárgyainak megismerésével, másrészt a népköltészeti szövegek, a szokások és a dramatikus játékok megtanulása révén. |
| A különleges, ma már nem használt eszközöket, tárgyakat (pl. köpülő, gereben, rokka, guzsaly, sütőlapát, teknő stb.) képi formában is mutassuk be, ha lehet, használatuk közben, s a tanulók ezeket rajzolják, fessék le. |
| Az irodalmi olvasmányélményeket (népköltészet, Petőfi, Arany, Móra, Móricz stb.) építsük be az egyes témakörök példái közé. |
| A munkákról, a családról, az emberi kapcsolatokról tanultakhoz játsszanak el a gyerekek élethelyzeteket, munkafolyamatokat (pl. kenyérsütés, kenderfeldolgozás). |
| Gyújtsunk a diákok közreműködésével régi családi fotókat, festmények reprodukcióit például a lakásbelsőről vagy a viseletről tanultaknál, a képeket csoportosítsuk korok, földrajzi helyzet vagy társadalmi réteg (szegény paraszti, módosabb paraszti, városi, polgári) szerint. |
| Kérdezzenek önállóan is a falubeli öregektől és/vagy a nagyszülőktől a saját gyerekkorukról, életükről, háztartásukról, akkor is, ha már ők is városban nőttek fel. |
| Családi fényképek alapján fedezzék fel például az épületek, a lakásbelsők, a viseletek változásait. |
| Akár írott, akár képi formában hasonlítjuk össze, a magyar paraszti kultúráról tanultakat, más kultúrákkal (néprajzi vagy nyelvjárási tájegységgel, szomszédos néppel, vagy városi kultúrával stb.). |
| Beszélgessünk közösen (vagy írjanak fogalmazást) arról, hogy mi változott meg a paraszti világból mára végérvényesen. |
| Használják a diákok a könyvtárat, ismerjék meg a legfontosabb néprajzi népköltési gyűjteményeket, a magyar szólások és közmondások gyűjteményét stb. |
| Ismerjenek meg filmekről minél több munkafolyamatot és szokást. |
| Látogassunk el közösen a legközelebbi helytörténeti és néprajzi kiállításra, illetve a legközelebbi szabadtéri múzeumba és a környékbeli tájházakba. |
| Ismerjék fel a múzeumban látottakat a tanultak alapján. |
| 5. évfolyam |
| Témakörök | Tartalmak |
| A ház | Hajlékok típusainak bemutatása (kunyhó, jurta, veremház, boronaház, több helyiséges lakóház). Az éghajlat, a természeti környezet és az építkezési alapanyagok összefüggéseinek bemutatása (összehasonlítás távolabbi kultúrák hajlékaival: iglu, fűkunyhó stb.). Az életmód és az építkezés technikájának összefüggése a nomád népeknél (szállítható sátrak, illetve jurta, utalás a honfoglalás előtti magyar életmódra). A magyar paraszti lakóházak külső jellegzetességei. |
| A szoba | Mi van a szobában? Miből készült, hogyan készült, mire használják? Ezek kapcsán utalás a munkamegosztásra (fafaragás - férfiak, szövés - nők), életmódra, felekezeti hovatartozásra (szentsarok, kegytárgyak), társadalmi helyzetre. Bútortípusok és elnevezések: sarokpad, kamarásasztal, nyoszolya, dikó, gyalogszék, sublót. szuszék, szökröny, tálas stb., mire használták, hogyan díszítették. Textilek: hímzés és szőttes megkülönböztetése, hétköznapi lakástextíliák (abrosz, ágynemű), tisztaszoba textíliái (díszpárnák, lepedővégek stb.). A szűkebb lakókörnyezet motívumkincsének megismerése. Dísztárgyak: a szentsarok és a sublót dísztárgyai (pl. kegy szobrok, szentképek, hazafias tárgyú nyomatok, emlékpoharak, emlékcsészék). |
| A konyha | Tűzhelyek típusai: a kandalló, a kemence, a rakott tűzhely, a kályha elhelyezkedésük a szobában és a konyhában, használatuk módja. A füst elvezetésének módjai: füstös konyha, szabadkémény, zárt kémény. Konyhai eszközök: kerámiaedények típusai (tálak, fazekak, szilkék, sütőedények, vizeskorsók, kancsók). Néhány jellegzetes forma párosítása az elnevezéssel és a használat módjával. Egyéb eszközök, például köpülő, dagasztó teknő, sütőlapát, krumplinyomó, mozsár, vajformázó, szita, hurkatöltő. Az edények és a többi eszköz bemutatásán keresztül utalás a kenyérsütésre, tejfeldolgozásra, disznóölésre, ételhordásra, víztárolásra, |
| Hétköznapok a paraszti házban és a ház körül | XIX. század végi, XX. század eleji gazdálkodó paraszti család munkamegosztása (helyezze előtérbe a szűk környezet hagyományait, pl. ahol volt, a nagycsaládi formát). Nemek, korosztályok szerinti munkák a házban és a ház körül: a kisebb gyerekek játékai, a munkákat utánzó gyerekjátékok; a 10-12 éves lányok, illetve fiúk csoportos játékai és munkái: vízhordás, állatetetés, takarítás, mosás, főzésben segítés, ételhordás, libapásztorkodás, disznó őrzése; a felnőttek munkái: fafaragás, kosárfonás, idénymunkák (lekvárfőzés, szövés, fonás stb.). A napi, a heti és az éves munkarend, munkaritmus: egy nap és egy hét munkarendje, az évenkénti munkák ideje (lekvárfőzés, tollfosztás, fonás, szövés). Az étkezések rendje: téli és nyári étrend (jellegzetes paraszti ételek). Hétköznapi viselet: a hagyományos paraszti ruhadarabok típusai (gatya, pendely, ing, kapca, kötény, kendő stb.) és anyagai. |
| Az ünnep | Általános összefoglaló az ünnep szerepéről, világi és vallási ünnepek. |
| Ünnep a paraszti házban | A liturgikus év ünnepei a paraszti házban. Ünnepi előkészületek: böjt, munkatilalmak, ételek, viselet, szokások stb. |
| A karácsonyi ünnepkör | Az advent, Miklós napja, Luca napja, a téli napforduló. A helyi hagyományban ma is élő vagy újra felelevenített szokások (pl. karácsonyi kántálás. betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi vesszőzés, újévi löszöntők). A vízkereszt fogalma, háromkirályjárás. |
| A farsang | A farsang változó időpontjának magyarázata. Farsangi köszöntők és maszkos alakoskodások, például állatmaszkos alakoskodás felelevenítése. |
| 6. évfolyam Évi óraszám: 18 | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kamra és a gazdasági épületek | A gazdálkodás a használati tárgyakon és a telek épületein keresztül: a kamra tárgyai (gabonatárolók, favilla, tiloló, gereben, vonószék, taliga stb.), mikor mire használták; a gazdasági udvar épületei (a góré, a csűr vagy pajta), az itt található eszközök: eke, borona, henger, csép, rosta, petrencerúd stb. használatának alkalma és módja; az állattartás épületei (ólak, istállók), a bennük élő háziállatok és azok haszna. |
| A paraszti munka éves rendje | A gazdasági év tavasztól őszig, a legfontosabb jeles napok és a hozzájuk köthető gazdasági tevékenységek: a szántás, a vetés, a boronálás, az aratás (Péter-Pál napja), a cséplés ideje, az állatok ki- és behajtása (Szent György Szent Mihály és Szent Márton napja). A férfi és a női munkák szétválasztása. A gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen természetismeret (pl. természeti megfigyelések, egyes napokhoz kötődő időjóslások). |
| A munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások | A gazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó ünnepek (pl. arató és szüreti mulatságok, húsvéti határkerülés, Szent György napi pásztorünnepek, Szent Márk napi búzaszentelés), ezekkel kapcsolatos szólások, énekek. |
| A falu közössége | A falu teljes közösségének közös munkaalkalmai, egymás segítése több munkaerőt igénylő nagyobb munkák elvégzésekor, a kalákamunkák: aratás, szüret, tollfosztás, kuko-ricafosztás, disznóölés. A fonó ideje és helye, az itt végzett munka, a fonóbeli szórakozások, játékok és az udvarlás módja a fonóban. |
| Társadalmi kapcsolatok a falun belül | A családon kívüli kapcsolatok. A komák, a komatál küldése (lásd még fehérvasárnap a húsvéti ünnepkörben). A faluban élés a születéstől az öregkorig: közös gyerekjátékok, leány- és legénycsoportok tevékenységei, munkái, leány- és legényavatás, ismerkedés és a párválasztás alkalmai, a felnőtt és idősebb férfiak falubeli tisztségei, az idős asszonyok feladatai a közösségben. |
| Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások | A gyermek megszületéséhez és a keresztelőhöz kapcsolódó hiedelmek és szokások. A házasságkötés szokásai (a lakodalom szokásai. Egy lakodalmas (lehetőség szerint helyi) megismerése. |
| Húsvéti ünnepkör | A húsvét újszövetségi eredete. A falunak a húsvéti ünnepkörhöz kötődő népszokásai, továbbá más egyéb hagyományos népszokások, például virágvasárnapi kiszehajtás, villőzés, a locsolás, köszöntő versek, komatál küldése. |
| A pünkösdi ünnepkör és a nyári napforduló | A pünkösdi ünnepkör népszokásai, például pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, hesspávázás. Egy kiválasztott szokás eljátszása. Szent Iván napja mint a nyári napforduló, a szertartásos tűzgyújtás ünnepe. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Népművészeti tárgyak és azok technikáinak felismerése, néhány jellegzetes motívum képi megalkotása. A naptári év legfontosabb népszokásainak ismerete, ezek közül egy karácsonyi vagy egy húsvéti népszokás szövegének előadása, részvétel egy dramatikus játékban. A régi paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. A paraszti kultúra térbeli és időbeli változásának néhány példával való indoklása, a városi kultúrától való eltéréseinek felismerése. Annak felismerése, hogy a társadalmi változások a történelem részét képezik. Néprajzi kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, filmek, fotók ismerete, ezek forrásként való használata. Múzeumok látogatása, az ott látott tárgyak, enteriőrök alapján az életmód elemeinek azonosítása. |
| ”B" változat 5-6. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A hon- és népismeret tantervi modul ,,B" változatának célja, hogy a tanulók ismerjék meg lakóhelyük, régiójuk, a magyar nyelvterület födrajzi-néprajzi-nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományait. A néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével segítse elő olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink és a nyelvjárások megbecsülése. |
| Fedezze fel a tanuló, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköt a múlttal, és segíti a jelenben való eligazodást, hiszen az emberiség évszázadok óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. |
| A hon- és népismeret ösztönözzön a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére. Késztessen a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanítás biztosítsa néphagyományok élményszerű megismerését, például zenehallgatással, egy-egy tájegységet, néphagyományt bemutató film megtekintésével, megadott szempontok alapján történő elemzésével, forrásanyag feldolgozásával, tájház, múzeum meglátogatásával. |
| Élményszerűen ismerjen meg egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást, ismerkedjen meg egy kézműves tevékenységgel, a honismereti, néprajzi gyűjtőmunka néhány módjával. |
| A tájegységek, etnikai csoportok néprajzi jellemzőinek bemutatásával ismerje fel a tanuló a magyar néphagyomány sokszínűségét és közös vonásait. A konkrét táji példán keresztül értse meg, hogy a néphagyományok alakulására a földrajzi környezet, a történeti fejlődés, a gazdasági tényezők is hatnak. |
| Belépő tevékenységformák |
| A magyar nyelvterület legfontosabb földrajzi és néprajzi tájegységeinek megmutatása a térképen, az itt élő etnikai csoportok és nemzetiségek áttekintése. |
| Ismerkedés a lakóhely természeti adottságaival, hagyományos gazdasági tevékenységeivel, néprajzi jellemzőivel, történetének nevezetesebb eseményeivel. |
| Tájékozódás a lakóhelyéhez köthető, kötődő neves személyiségek tevékenységéről. |
| Tanulmányi séták, a nevezetes épületek, intézmények megtekintése. |
| Lakóhelytől függően egy hagyományos mesterség megismerése, tájház, falumúzeum megtekintése. |
| Régi fényképek gyűjtése, összehasonlítása (családról, lakóhelyről, tágabb környezetről). Élménybeszámoló helyi szokásokról, közösségi, ünnepi alkalmakról (búcsú, szüret, lakodalom). |
| Egy régió, tájegység részletes megismerése, helytörténeti, nyelvjárási, néprajzi sajátosságainak gyűjtése, leírása (pl. gazdasági életre, építészetre, népművészetre, a jeles napokra jellemző szokások, dokumentumok gyűjtése, tájékozódás a könyvtárban, regék, mondák olvasása, filmek, televíziós műsorok megtekintése, zenehallgatás, éneklés, népi játékok). Népművészeti tárgyak, viseletek, népi építészeti emlékek megfigyelése, lerajzolása. |
| 5. évfolyam Évi óraszám: 16 |
| Témakörök Etnikai csoportok, nemzetiségek, földrajzi, néprajzi tájak, tájegységek | Tartalmak Az etnikai csoport és a nemzetiség fogalma, a határainkon túl élő magyarok. A magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájai, tájegységei, etnikai csoportjai, magyarországi nemzetiségek. |
| A lakóhely és a régió | A lakóhely és a régió természeti adottságai, gazdasági, társadalmi, hon- és népismereti, néprajzi, nyelvjárási jellemzői. |
| Néprajzi és nyelvjárási tájegységek | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. Dunántúl és Kisalföld Földrajzi elhelyezkedése, néhány jellegzetes tája, hon- és népismereti, néprajzi jellemzői. Hagyományos gazdasági tevékenységek: (pl. halászat, nád-, gyékényfeldolgozás, makkoltató sertéstartás. Társadalmi ismeretek: (pl. uradalmi cselédek, kanászok), Település, népi építészet: (pl. szeres település, tornácos ház). Kézművesség, népi díszítőművészet: pl. pásztorművészet, tulipános láda, cifraszűr. Néhány jellegzetes népviselet (pl. Sárköz, Kapuvár, Sióagárd). Népszokás (pl. regölés, pünkösdi királynéjárás). Népzene (pl. hosszú furulya, duda), néptánc (pl. karikázó). A határainkon túli magyarság néprajzi jellemzői a Dunántúlhoz és a Kisalföldhöz kapcsolódó területeken (pl. Zoboralja, Csallóköz, Szlavónia). |
| Észak-Magyarország Földrajzi elhelyezkedés, jellegzetes etnikai csoportok (palócok, matyók). Hagyományos gazdasági tevékenységek: az erdő haszonvétele, juhászat, szőlőtermelés. Társadalmi ismeretek: palóc nagycsalád, summásság. Település, népi építészet: településforma (pl. halmazfalu, orsósfalu), a palóc ház és házbelső. Népművészet (pl. palóc áttört bútor, hímzés). Néhány jellegzetes népviselet (Hollókő, Mezőkövesd). Népszokás (pl. kiszehajtás, lakodalmi szokások); népzene, (pl. dudanóták). A határainkon túl élő magyarság tájai a történeti Felvidékhez tartozó területeken (pl. Medvesalja, Galánta) és legfontosabb néprajzi jellemzőik. | |
| Alföld Földrajzi elhelyezkedés, jellegzetes néprajzi csoportok, főbb tájai, mezővárosai, néprajzi jellemzői. A gazdasági élet hagyományos formái (pl. rideg állattartás, halászat, gyümölcs- és zöldségtermelés). Közösségi munkaalkalmak (fonó, szüret). Társadalmi ismeretek: (pl. pásztorok, tanyasi földművelők, mezővárosok lakói). Településtípusok (pl. kétbeltelkes település, tanya), főbb településközpontok. Népi építészet (pl. napsugaras oromfal, pásztorépítmények). Kézművesség, népi díszítőművészet (pl. fazekasság, hímzés). Népviselet: (pl. suba, parasztpolgári viselet). Népköltészet (pl. történeti mondák, betyárdalok); népszokások (pl. pünkösdölés, keresztelő, lakodalom); néptáncok (pl. oláhos, ugrós); népi hangszer (pl. tekerőlant, citera). A határon túli magyarok Alföldhöz kapcsolódó tájai (pl. Bácska, Bánát) és legfontosabb néprajzi jellemzőik. |
| 6. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Egy szabadon választott néprajzi-nyelvjárási tájegység megismerésében érvényesülő tevékenységek: |
| Értelmezik a tájegység nevét (pl. Erdély, Székelyföld, Kalotaszeg, Kárpátalja, Moldva). Elhelyezik a térképen a tájegységet, megnevezi vásáros központjait, felsorolják néhány nevezetes települését. |
| Megismerik főbb tárgyi és szellemi néprajzának jellegzetességeit, jellemzik az itt élők természeti környezetét, gazdálkodását. Gyűjtenek, rajzolnak népművészeti motívumokat, tárgyakat (pl. varrottast, fafaragást, lakóházat, szoba és konyhabelsőt), viseletet. |
| Hallgatnak népzenét, megismerik a jellegzetes hangszereket, zenélési alkalmakat (pl. bálok, lakodalom); megtanulnak és előadnak néhány népdalt, mesét, balladát; felelevenítenek, eljátsszanak néhány jellegzetes népszokást. |
| Összehasonlítják a tárgyi és a szellemi kultúra köréből vett néhány kifejező példán keresztül a magyar népi kultúra és a szomszéd vagy rokon népek népi kultúráját pl. természeti környezetét, életmódját, szokásait. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Néprajzi és nyelvjárási tájegységek | Erdély és a Részek, Moldva, Kárpátalja Erdély és a Részek, valamint Moldva fogalma (földrajzi, történeti és néprajzi szempontok alapján). Erdély jellegzetes tájai (pl. Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Mezőség, Torockó és vidéke, Székelyföld, Gyimes) és etnikai csoportjai, népeinek együttélése. Moldva, Kárpátalja legfontosabb néprajzi jellemzői. | |
| A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet fel kell dolgozni. Kalotaszeg Földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai, vásáros központja. Hagyományos gazdálkodás (pl. állattartás, földművelés). Tárgyi kultúra (pl. építkezés, háziipar, népviselet, hímzés). Folklór (néptánc, pl. legényes, népzene, népszokások). | ||
| Mezöség Földrajzi elhelyezkedés, betelepedés, hagyományos gazdálkodás, pl. állattartás, földművelés. Tárgyi kultúra, pl. népviselet, szőttes, hímzés. Folklór, pl. népzene, néptánc (pl. ritka magyar, páros táncok), népdal, népszokás (pl. kántálás, betlehemezés). | ||
| Székelyföld Földrajzi elhelyezkedése, jelentős tájai, a székely etnikai csoport (pl. eredetük, jellegzetes katonai szervezetük, kiváltságaik, közigazgatásuk). Hagyományos gazdálkodás (pl. havasi állattartás, erdőgazdálkodás, földművelés); kölcsönös segítség. Tárgyi népi kultúra (pl. székely kapu, festett bútor, cserge, szőttes, népviselet, festékes, kerámia). Népköltészet (pl. népballadák, népmese, monda). Népzene, néptánc (pl. forgatós); népszokások (pl. határkerülés, hesspávázás). Gyimes Földrajzi elhelyezkedése; hagyományos gazdálkodás (állattartás, erdőgazdálkodás). Tárgyi kultúra (építkezés, pl. boronafalú ház), népviselet, népi díszítőművészet. Folklór (népi vallásosság, pl. archaikus népi imádságok; népzene, pl. keserves; néptánc, pl. körtánc, népszokások, pl. harsogtatás). Moldva Földrajzi elhelyezkedés (Kárpátokon túl), a magyarok megtelepedése (egy töredékük áttelepülése a XX. században a Dunántúlra); vallás, lélekszám, néhány jellegzetes település. Anyanyelvük, identitásuk megőrzésének nehézségei. Életmódbeli jellegzetességeik, tárgyi és szellemi kultúrájuk jellemzői. Kárpátalja Földrajzi elhelyezkedés, jelentősebb városok. Lakosságának összetétele (magyar, rutén, román, német, szlovák). Hagyományos gazdálkodás (pl. fakitermelés, havasi pásztorkodás, kenderfeldolgozás). Tárgyi néprajz (pl. népi építészet, népművészet). Folklór (népszokás, népköltészet pl. népdal, ballada, monda). | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló vegyen részt a néphagyományok megismerésében, például sajátítson el egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást. Ismerjen néhány kézműves tevékenységet, végezzen honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. Válasszon a televízió műsorkínálatából vagy a könyvtár, videotéka stb. kínálatából néprajzi tárgyú filmeket, fotókat, könyveket. Fogalmazza meg tapasztalatait, megfigyeléseit, ismerje a vidék nyelvének, népi kultúrájának néhány jellegzetes kifejését. Ismereteit tudja más tárgyakban tanultakhoz kapcsolni pl. történelem, irodalom, rajz és vizuális kultúra, ének-zene. |
| EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA |
| 7. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. |
| Belépő tevékenységformák |
| Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). |
| A játék (szerepjáték, szociodráma). |
| Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). |
| Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Az emberi természet | ||||
| Az ember egyedfejlődése Test és lélek Pszichikus működésünk és mozgatóink | A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor. A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egész-ség. Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia. | |||
| Egyén és személy | ||||
| Kommunikáció, nyelv, gondolkodás | Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás. | |||
| Emberi szellem, emberi | Hit és tudás. | |||
| kiteljesedés | Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. | |||
| Siker és boldogság. | ||||
| Öröm és szenvedés. | ||||
| Az ember mint értékelő | Értékek és normák. | |||
| és erkölcsi lény | Az értékelés és nehézségei. | |||
| Illendőség, helyesség, igazságosság. | ||||
| Jó és rossz. | ||||
| Szokások és erkölcsök. | ||||
| Választás és döntés. | ||||
| Szándék és tett. | ||||
| A lelkiismeret. | ||||
| Az erények. | ||||
| A helyes életvezetés alapelvei. | ||||
| Társas kapcsolatok | ||||
| Társaink | Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. | |||
| Barátság. | ||||
| Munkatársak, diáktársak. | ||||
| Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. | ||||
| Kapcsolatok | A kapcsolatok szimmetriája. | |||
| Rokonszenv és ellenszenv. | ||||
| Őszinteség és hazugság. | ||||
| Hűség. | ||||
| Előítéletesség és nyitottság. | ||||
| Alkalmazkodás és önállóság. | ||||
| Gyávaság és bátorság. | ||||
| Bizalom. | ||||
| Erőszak, jogos önvédelem. | ||||
| Nemiség, szerelem, | Férfi és női szerepek. | |||
| házasság | A nemi érettség. | |||
| Szerelem és házasság. | ||||
| A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, | ||||
| erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. | ||||
| Konfliktusok a házasságban és megoldásuk. | ||||
| Az emberi társadalom | Egyén és közösség. | |||
| Magánélet és közélet a társadalomban. | ||||
| Munka, gazdaság, alkotás | Fizikai és szellemi munka. | |||
| A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog és kötelesség. | ||||
| Megélhetés, gazdálkodás, jólét. | ||||
| Tulajdon. | ||||
| Vállalkozás. | ||||
| Kultúra és művelődés | Társadalom, kultúra, vallás. | |||
| Kultúra és civilizáció. | ||||
| Műveltség és képzettség. | ||||
| Életszínvonal, életmód | Jólét és jói-lét. | |||
| és életminőség | Munkaidő, szabadidő, szórakozás. | |||
| Otthonteremtés. | ||||
| Ünnep és ünneplés. | ||||
| Az élet értelme az értelmes élet. | ||||
| Ember és természet | Beavatkozás, uralom, felelősség. | |||
| Hit, világszemlélet, vallás | Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás mint világmagyarázat. | |||
| Egyéni és közösségi értékek | A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. többség, kisebbség. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. |
| Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. |
| Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. |
| MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET |
| 8. évfolyam |
| Mozgókép és médiaismeret modulból ”A" és ”B" változat készült, önálló cél- és feladatrendszerrel, illetve eltérő tartalommal. A helyi tanterv készítésnél vagy az ”A" vagy a ”B" változatot lehet figyelembe venni. |
| ”A" változat |
| Célok és feladatok |
| A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. |
| A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. |
| Fejlesztési követelmények |
| A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. |
| A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magakultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). |
| Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti. |
| Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. |
| A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. |
| Belépő tevékenységformák |
| Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése [a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni]. |
| Mozgóképi szövegek feldolgozás a egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: |
| - kreatív gyakorlati feladatokkal (pl. felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése) |
| - megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). |
| Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok [pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szövegkiegészítés, story-board (rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv), ill. jelenetterv készítése, élőkép (pillanatra megdermedő szituáció) kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés (pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora), kommentár ill. hangalámondás készítés]. |
| Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása). |
| Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása - sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó, ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése, ill. elkészítése, logó, ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mozgóképnyelv | ||
| A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése | A mozgóképi közlés előzményei (történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. | |
| A mozgókép alaptulaj donságai | A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). | |
| A nézői figyelem irányítása, a kiemelés | Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. | |
| A mozgóképi elbeszélés | Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. | |
| A montázs szerepe a tér és az idő mozgóképi ábrázolásában | Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben játszódó cselekvés ábrázolása). | |
| Mozgóképi szövegek rendszerezése | ||
| A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai | Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig). A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig). A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum-fikció). Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfaj iság). | |
| A média társadalmi szerepe | ||
| A médiumok és a tömegkommunikáció | A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, a társadalmi nyilvánosság. | |
| A média saját és átvett funkciói | Az informálás és az üzleti-gazdasági funkció. | |
| A mediatizált közlésmód néhány jellemző tulajdonsága | Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közösége.A műsoridő mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség mint vevő és áru. Amiről a műsorfüzet árulkodik: a műsorrend. Hol és mikor villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatornáim age kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. | |
| A valóság médiareprezentáció j a | A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítése a médiában. | |
| Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok | ||
| A reklám | A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport. | |
| A hírműsor | Amitől a hír hírré válik. Hír és kommentár megkülönböztetése. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumenumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. |
| ”B" változat |
| Célok és feladatok |
| Az audiovizuális médiumok nyelvének, működésének, szerteágazó alkalmazási területeinek és kulturális jelentőségének alapszíntű ismerete ma már az általános műveltséghez tartozik. A tanulók ezen a téren zavarbaejtően gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, ezek értelmezése azonban komoly kihívást jelent az iskola számára. Bonyolult kulturális és társadalmi jelenségek tanulmányozásához kell a serdülők életkorának megfelelő eszközöket találnunk. A képzés elsősorban élmény- és műközpontú megközelítésre törekszik, amely bátran él az egyes témakörök aktív, a tanulók alkotó kedvére építő feldolgozásának módszereivel. |
| Fejlesztési követelmények |
| Alapvető cél az érzékenység elmélyítése, valamint az audiovizuális kultúra alapelemeinek elsajátítása, a médiumok kínálta élmény- és ismeretszerzési lehetőségek szuverén, differenciált használatára irányuló magatartás fejlesztése. |
| A tanulók betekintést nyernek (és némi gyakorlati jártasságot szereznek) a technikai képreprodukción alapuló ábrázoló eljárásokba. Megismerkednek a filmek és televíziós műsorok értelmezésének elemi szempontjaival. Megtanulnak különbséget tenni képmás és valóság között, illetve a különféle ábrázolási eljárások, műfajok és műsortípusok között. |
| Tudatosítják az audiovizuális médiumoknak a mindennapi életre és a személyiség fejlődésére gyakorolt kivételes hatását. Olyan szempontokkal és összefüggésekkel ismerkednek, amelyek lehetővé teszik, hogy a médiumokban megjelenő nézetekkel és magatartásmintákkal kapcsolatban reflexív, kritikus viszonyt alakítsanak ki. |
| Belépő tevékenységformák |
| Műsorok, filmek, sajtóközlemények megvitatása, feldolgozása a tanórán, illetve egyénileg. Játékos gyakorlatok az egyes kifejező eszközök, értelmezési eljárások és hatásmechanizmusok ”kipróbálására". Képanimációs, montázs-, fotó és egyéb kreatív gyakorlatok. Mozilátogatás, a látottak közös feldolgozása. Egyéni és közös élmények, események audiovizuális megörökítése a rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően. |
| Médiumok | Könyvtárban, színházban, moziban, a képernyő előtt. A sajtó. Rádió, televízió, videó, Internet, multimédia. A közvetítő közeg jelentősége a kommunikáció során. A médiumok megváltozott szerepe korunkban. |
| A mozgókép felfedezése | Történetmesélés képekkel. Képsorok, képanimáció, fényképezés. Beszédes képek, jelentős tárgyak, gesztusok párbeszéde az életben és a képernyőn. Szavak és képek viszonya. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. |
| A látható ember | Kép és képzelet. Technikai képmás és valóság. A mozgóképkultúra fejlődésének mérföldkövei. |
| Mire való a mozgókép? | Mozgóképi szövegek, műfajok, műsortípusok megkülönböztetése (pl. játékfilm, dokumentumfilm, híradó, reklám, sorozat, élő közvetítés, ismeretterjesztő műsor). |
| Láss, ne csak nézz! | A látvány értelme és az elbeszélés folytonossága. Filmtörténetek, mozihősök. Cselekmény és elbeszélés. Tájékozódás a térben és az időben. A montázs fogalma. |
| Hogyan működik a televízió? | Technika, üzlet, politika, művészet. A műsorrend. Tallózás a műsorfüzetben és a csatornák között. A közvélemény befolyásolása. Magatartásminták, hatásmechanizmusok. Azonosulás, kritika, részvétel és részvétlenség a képernyő előtt. A televízió hatása a mindennapi életre, testi és lelki egészségünkre, az ízlésre és a környezetre. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló ismerje fel az ábrázolás, értelmezés és hatáskeltés elemi audiovizuális eljárásait. Ismerkedjen meg a technikai reprodukciós és képátviteli eljárások alapjaival. Sajátítsa el a látott történetek megértéséhez szükséges képességeket. Tudatosan válasszon műsorok, illetve élmény- és ismeretforrások között. |
| EGÉSZSÉGTAN |
| 6. és 8. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. |
| A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. |
| Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. |
| Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. |
| Fejlesztési követelmények |
| A modul oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. |
| Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. |
| A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. |
| Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az ”egészséges" - ”kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet, Értsék meg, hogy az egészség - a kiegyensúlyozott életvitel - eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. |
| A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. |
| Belépő tevékenységformák |
| Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal. |
| A tanulók megismerkednek, és tapasztalatokra tesznek szert a személyes biztonság megőrzésének fontosságával kapcsolatban. |
| Szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet, fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. |
| Mindennapi életükből vett példák alapján azonosítják és megkülönböztetik a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, az ezek hátterében meghúzódó kulturális és társadalmi szokásokat. |
| Az élelmiszereket, táplálékokat ”egészséges" és ”kevésbé egészséges" kategóriákba sorolják és gyakorolják a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás formáit. |
| Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusaival, plakátokat, új ságcikkeket készítenek. |
| Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket. |
| A csoportmunka eszközeit alkalmazva a tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén. |
| A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják. |
| Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel és kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja. |
| Ismereteket szereznek a pszicho-aktív szerekről, s a használatukban rejlő veszélyekről. |
| Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott ”anyagokkal" kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. |
| Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást. |
| Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival. |
| A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban. |
| 6. évfolyam |
| Témakörök | Tartalmak |
| A biztonság megőrzése | Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a ”kockázatos" és a ”veszélyes" viselkedési módok. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. |
| A táplálkozás | Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében. Javaslatok az étrend megváltoztatására. |
| Mozgás és személyes higiéné | A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép megerősítése. A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. |
| Veszélyes anyagok | Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszicho-aktív szerek veszélyei a gyerekek életében. |
| Az emberi szexualitás | Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása. A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében. |
| Családi élet és kapcsolatok | A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. |
| A környezet | A jelen hatása a jövőre. Az ipari méretű áramtermelés és a környezet. A technológiai fejlődés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. |
| 8. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| A tanulók tovább mélyítik ismereteiket az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel és azok összefüggéseivel, befolyásolási módjaikkal kapcsolatban. Tovább gyakorolják az e tekintetben különösen fontos készségeket, jártasságokat. |
| A tanulók megvizsgálják a kortárscsoport személyes biztonságra gyakorolt hatását. Szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre juttatása, a hiteles személyközi kommunikáció személyes jói-létük fontos részét képezik, és fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. |
| Tovább gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok ”egészséges" és "kevésbé egészséges" kategóriákba rendezését. Megismerkednek különböző (a hagyományos magyarostól eltérő) étrendekkel, a javasolt táplálékok elkészítési módjával. Párban vagy kis csoportokban dolgozva vizsgálat tárgyává teszik saját étkezési szokásaikat, valamint annak változásait. |
| Összehasonlítják a legális és illegális ”szerek" szervezetre és személyiségre, viselkedésre gyakorolt hatását. Megismerkednek az illegális szerek használatával kapcsolatos jogi szabályozással és következményekkel, a segítségnyújtás lehetséges formáival. Csoportmunka során elemzik a drog használat hátterében meghúzódó általuk is ismert motívumokat. |
| Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban, áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel, érdeklődési körükre, családi és kortárs (pár) kapcsolataikra. Szerep és szituáció játékok keretében gyakorolják azokat a kommunikációs megoldásokat, amelyek segítik kapcsolataik stabilizálását, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok elsajátítását. Megismerkednek a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A biztonság megőrzése | Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében és kivédésében. | |
| A táplálkozás | Az étrendben tervezett változtatások fontossága. A különböző tájak, népek étkezési szokásainak, étrendjeinek (pl. mediterrán étrend) megismerése. Példák az egészséges étkezésre. | |
| Mozgás és személyes higiéné | Rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megtartásában. A rendszeres testmozgás megtervezése. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek egészségmegőrzésének lehetőségei, módjai. | |
| Veszélyes anyagok | A ”legális" és ”illegális" szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozás. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. | |
| Az emberi szexualitás | A biológiai nem és a kultúra. Tájékozódás szexuális kérdésekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai. | |
| Családi élet és kapcsolatok | Hogyan látnak minket mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikái. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia). Kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. | |
| A környezet | ”Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" Marketing technikák és a környezetvédelem. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik, a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére. |
| A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jói-lét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. |
| Tudjanak különbséget tenni a ”kockázatos" és ”veszélyes" dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket. |
| Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. |
| Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. |
| Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik ”karbantartásában", konfliktusaik kezelésében. |
| Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentősségét az egészségi állapot fenntartásában. |
| Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben betöltött szerepét. |
| Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelőség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén. |
| III. |
| KERETTANTERV A GIMNÁZIUM |
| 9-12. ÉVFOLYAMÁRA |
| Célok és feladatok |
| A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. |
| A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja tanulóiban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás - a stabil értékek mellett - mindig tartalmazátalakuló, változó, bővülő elemeket is. |
| Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. |
| A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért törekszik az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplinák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. |
| A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. |
| Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. |
| A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. |
| A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. |
| A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség - a művészeti nevelés és oktatás mellett - jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. |
| A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. |
| A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. |
| A gimnázium mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. |
| Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására. A gimnázium 9-12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok |
| L változat |
| Tantárgy/évfolyam | 9. | 10. | 11. | 12. |
| Magyar nyelv és irodalom | 148 | 148 | 148 | 128 |
| Történelem | 74 | 55,5 | 111 | 96 |
| Emberismeret és etika | 37 | |||
| 1. Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| 2. Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Matematika | 111 | 111 | 111 | 128 |
| Informatika | 55,5 | |||
| Bevezetés a filozófiába | 32 | |||
| Fizika | 55,5 | 74 | 74 | |
| Biológia és egészségtan | 37 | 74 | 64 | |
| Kémia | 55,5 | 74 | ||
| Földünk és környezetünk | 74 | 74 | ||
| Ének-zene | 37 | 37 | ||
| Rajz | 37 | 37 | ||
| Testnevelés és sport | 74 | 74 | 74 | 64 |
| Osztályfőnöki | 37 | 37 | 37 | 32 |
| Tantervi modulok | ||||
| Társadalomismeret | 18,5 | 18,5 | 18,5 | 16 |
| Tánc és dráma | 18,5 | 18,5 | ||
| Mozgókép és médiaismeret | 18,5 | 16 | ||
| Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg) | 37 | 32 | ||
| Szabadon tervezhető | 148 | 160 | ||
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 1017,5 | 1110 | 960 | |
| 2. változat |
| Tantárgy /évfolyam | 9. 10. | 11. 12. | ||
| Magyar nyelv és irodalom | 148 | 148 | 148 | 128 |
| Történelem | 74 | 74 | 92,5 | 96 |
| Emberismeret és etika | 37 | |||
| 1. Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| 2. Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Matematika | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Informatika | 74 | |||
| Bevezetés a filozófiába | 32 | |||
| Fizika | 55,5 | 74 | 92,5 | |
| Biológia és egészségtan | 55,5 | 74 | 64 | |
| Kémia | 74 | 74 | ||
| Földünk és környezetünk | 74 | 74 | ||
| Ének-zene | 37 | 37 | ||
| Rajz | 37 | 37 | ||
| Testnevelés és sport | 74 | 74 | 74 | 64 |
| Osztályfőnöki | 37 | 37 | 37 | 32 |
| Tantervi modulok | ||||
| Társadalomismeret | 37 | 16 | ||
| Tánc és dráma | 32 | |||
| Mozgókép és médiaismeret | 18,5 | 16 | ||
| Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg) | 37 | 32 | ||
| Szabadon tervezhető | 129,5 | 160 | ||
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 1017,5 | 1110 | 960 | |
| 3. változat |
| Tantárgy/évfolyam | 9. 10. | 11. 12. | ||
| Magyar nyelv és irodalom | 129,5 | 129,5 | 148 | 160 |
| Történelem | 74 | 74 | 92,5 | 96 |
| Emberismeret és etika | 37 | |||
| 1. Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| 2. Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Matematika | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Informatika | 74 | |||
| Bevezetés a filozófiába | 32 | |||
| Fizika | 55,5 | 74 | 92,5 | |
| Biológia és egészségtan | 55,5 | 74 | 64 | |
| Kémia | 74 | 74 | ||
| Földünk és környezetünk | 74 | 74 | ||
| Ének-zene | 37 | 37 | ||
| Rajz | 37 | 37 | ||
| Testnevelés és sport | 74 | 74 | 74 | 64 |
| Osztályfőnöki | 37 | 37 | 37 | 32 |
| Tantervi modulok | ||||
| Társadalomismeret | 37 | 16 | ||
| Tánc és dráma | 18,5 | 18,5 | ||
| Mozgókép és médiaismeret | 18,5 | 16 | ||
| Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg) | 37 | 32 | ||
| Szabadon tervezhető | 129,5 | 160 | ||
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 1017,5 | 1110 | 960 | |
| MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára, így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videó kultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. |
| Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. |
| A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. |
| Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. |
| Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a ”szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. |
| Megjegyzés: |
| A magyar nyelv és irodalom kerettanterve magyar nyelvből a 11-12. évfolyamra, irodalomból pedig a 9-12. évfolyamra kétféle tematikai-tartalmi felépítést közöl. |
| Fejlesztési követelmények |
| A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. |
| Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. |
| A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek |
| mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. |
| A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szöveg átalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. |
| A tanulási képességfejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtőén tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. |
| Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. |
| Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőtt kor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikái érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. |
| Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. |
| Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. |
| Szövegértés |
| Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. |
| A szöveg makro- és mikro szerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicis z-tikai és szépirodalmi művekben. |
| Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. |
| Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. |
| Szövegalkotás |
| A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. |
| Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. |
| Kreatív gyakorlatok az ”alkotótárs" helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. |
| Tanulási képesség |
| Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. |
| Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. |
| Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló |
| felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, |
| utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. |
| Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, |
| témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. |
| A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. |
| A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. |
| A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. |
| A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, |
| felolvasásában, memoriterek előadásában. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. |
| Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. |
| Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). |
| Irodalmi kifejezésformák |
| Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló ”én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. |
| A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. |
| A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. |
| A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. |
| A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. |
| Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. |
| A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. |
| A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. |
| Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. |
| Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység |
| Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. |
| A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. |
| Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartás válaszok jellemzése. |
| Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. |
| Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. |
| MAGYARNYELV |
| Témakörök | Tartalmak |
| A tömegkommunikáció | A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai |
| A nyelvtani szintek grammatikája | Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag- kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szó faji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. |
| A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje | A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása |
| A szöveg jelentése | A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. |
| Helyesírás | A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei |
| Könyv- és könyvtárhasználat | Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális - információhordozók felhasználásával. |
| Fogalmak |
| A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. |
| Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. |
| Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. 1 |
| Irodalom |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerző - mű - befogadó | Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. |
| Mítosz és irodalom | Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. |
| Az antikvitás irodalma | Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. |
| A Biblia és hatása az irodalomra | Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban |
| A középkor irodalma | Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). |
| Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból | Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma. |
| Portrék a magyar barokk irodalomból | ZrínyiMiklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. |
| Az európai színház történetéből | Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (pl. Moliére). |
| 1 Szerepel a 8. évfolyam tananyagában. |
| Fogalmak |
| Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat,gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus; értelmezés. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 15-20 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; ZrínyiMiklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter és Mikes Kelemen művéből; Szophoklész, Shakespeare, Moliére egy-egy drámája. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. |
| Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. |
| A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlatkészítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. |
| Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. |
| Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. |
| Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. |
| Szövegértés |
| A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. |
| Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. |
| Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. |
| Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e |
| különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. |
| A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük |
| lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. |
| Szövegalkotás |
| Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. |
| Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. |
| Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). |
| Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészetiirodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. |
| Tanulási képesség |
| Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. |
| Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. |
| A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. |
| Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). |
| Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. |
| A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó |
| történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. |
| Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. |
| A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. |
| A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó élet- |
| pályájában. |
| A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfaj elméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység |
| A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. |
| Magyar nyelv |
| Témakörök | Tartalmak |
| Nyelvváltozatok | Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. |
| Alapvető retorikai ismeretek | Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. |
| Szövegtípusok | Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázatkidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. |
| Helyesírás | A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. |
| Fogalmak |
| Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv. |
| Csoportnyelvek, hobbinyelvek. |
| Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. |
| Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz |
| Irodalom |
| Témakörök | Tartalom | ||
| írók, költők, irányzatok | Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. | ||
| Katona József | Bánk bán - műelemzés és értelmezés. | ||
| Romantika a világirodalomban | Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. századvilágirodalmából. | ||
| A magyar romantika | Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. | ||
| irodalma Három portré | Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása | ||
| Petőfi Sándor | Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. | ||
| Arany János | Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. | ||
| Fogalmak |
| Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő vers-típus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább egy ballada, például Leteszem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; legalább két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. |
| Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. |
| Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. |
| Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. |
| A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. |
| Szövegértés |
| Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. |
| Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. |
| 20. századiművek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. |
| Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. |
| Szövegalkotás |
| Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. |
| A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. |
| Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. |
| Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. |
| Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. |
| Nagy epikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. |
| Tanulási képesség |
| Az analizáló,jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék keszítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a mű-elemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. |
| Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). |
| A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. |
| A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regény szerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. |
| Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. |
| A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. |
| Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti á-kotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). |
| Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság |
| Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. |
| Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. |
| Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. |
| A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. |
| Magyar nyelv |
| Témakörök | Tartalmak |
| Stílus és jelentés a mindennapi Nyelvhasználatban | A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. |
| Szépirodalmi stílus | Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. |
| Helyesírás | A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. |
| Fogalmak |
| Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. |
| Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költői kép; alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. |
| Irodalom |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Madách Imre | Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés. | ||
| Világirodalom - széppróza, líra, dráma | Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. | ||
| Portrék a magyar szépprózából | Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája. | ||
| Ady Endre | Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. | ||
| Portrék a Nyugat első nemzedékéből | Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). | ||
| Babits Mihály | Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. | ||
| Kosztolányi Dezső | Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. | ||
| Stílusirányzatok, képek, formák | Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). | ||
| Fogalmak |
| Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15-20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és más hat vers, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az os Kaján, Héja-nász az avaron; Karinthy Frigyes két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; egy-két mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hat mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye vagy regényrészlete, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. |
| 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. |
| Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. |
| A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységek |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. |
| Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. |
| Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. |
| Szövegértés |
| Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. |
| Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmitörténelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. |
| Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. |
| Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). |
| A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. |
| Szövegalkotás |
| Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. |
| Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. |
| A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). |
| Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. |
| Tanulási képesség |
| A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. |
| Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. |
| Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. |
| A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. |
| A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. |
| Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakszerű fogalomhasználattal. |
| Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. |
| Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. |
| A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. |
| Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. |
| Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. |
| Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. |
| Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. |
| Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. |
| Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. |
| A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. |
| Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. |
| Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó ”műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. |
| MAGYARNYELV |
| Témakörök | Tartalmak |
| Általános nyelvi ismeretek | A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok |
| A magyar nyelv története | Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. |
| Nyelv és társadalom | Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. |
| Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése | A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. |
| Fogalmak |
| Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. |
| Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási |
| munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ). |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak |
| József Attila | Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. |
| Portrék a magyar irodalomból | Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. |
| Szerzők és művek | Németh László egyműve; Marái Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete. |
| Világirodalom a 20. Században 1. | Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. |
| Széppróza, líra, dráma | Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. |
| Világirodalom a 20. Században 2. | Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. |
| Kortárs magyar irodalom | Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. |
| Az irodalom határterületei | Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. |
| Fogalmak |
| Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése. (Legalább 3 vers és egy 15-20 soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. |
| Szerzők és művek |
| József Attila: Óda és további hat-nyolc műve, legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirte- |
| len..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája,pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé; Marái Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse, Örkény István két-három műve köztük egypercesek és egy dráma (vagy részlet); művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. |
| Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. |
| Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés. |
| Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. |
| Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. |
| Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával. |
| Megjegyzés: |
| A 9-10. évfolyam anyagára épülő másik magyar nyelvi kerettantervi megközelítés. |
| MAGYARNYELV 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A kommunikációs helyzet és a nyelvhasználat összefüggésére vonatkozó szabályok rendszerezése és változatos alkalmazása. |
| Példák gyűjtése a nyelvhasználati normák változására és kultúrához kötöttségére. |
| Nyelvhasználati normák és grammatikai szabályok nem szándékos és szándékos megsértésének értelmezése és értékelése (például a stilisztikai hatás forrásaként, illetőleg a nyelvi nehézség, nyelvi hátrány jeleként). Aktuális nyelvhelyességi problémák megvitatása a grammatikai szabályok és a nyelvhasználati normák szempontjából kiselőadás, korreferátum, vita formájában. |
| Példák gyűjtése a nyelvhasználati normákra a tanult idegen nyelvben, összevetésük a magyarral (például a tegezésnek-magázásnak megfelelő alakulatok). A hangszimbolika értékelése és alkalmazása a nyelvi expresszivitás szolgálatában. |
| Szövegértés és szövegalkotás |
| A nyelvváltozatok és a nyelvi regiszterek felismerése írott és beszélt nyelvi szövegekben. |
| Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban a nyelvváltozatok és a nyelvi regiszterek szabályainak, normáinak |
| felhasználásával. |
| Nem természetes nyelvi szövegek (természettudományos formalizmusok vagy programnyelvek) és természetes |
| nyelvi megfelelőik összehasonlítása. |
| Tipikus fordítási problémák/hibák megoldása, illetőleg javítása. |
| Szövegértési gyakorlatok a jelentés és a kontextus összefüggése alapján (szótári és nem szótári, grammatikai és |
| szituatív jelentés felismerése, alkalmazása, kapcsolatuk értelmezése). |
| Tanulási képesség |
| Multimediális szövegek értelmezése. |
| Gyakorlatok a nyelvészeti és egyéb tudományos formalizmusok (ágrajzok, formalizált szabályok, szerkezeti ábrák) |
| rutinos használatára. |
| Szabályok, normák, tendenciák, összefüggések felfedezése és megfogalmazása. |
| A szabálytól, a normától való eltérésekből információk szerzése. |
| Nyelvi és nem nyelvi struktúrák összevetése (például alak és jelentés kapcsolata, általános szabályok konkrét |
| megjelenése, egységek egyenértékűsége). |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismeret |
| Nyelv, nyelvtan (grammatika) és nyelvhasználat kapcsolatának értelmezése példákkal. Az anyanyelvtudás tartalmának feltárása gyűjtő és rendszerező munkával. |
| Példák gyűjtése a magyar nyelvre, illetőleg a tanult idegen nyelvre specifikusan jellemző és a mindkettőben megjelenő jelenségekre (például egyeztetés, illetőleg határozott és határozatlan igeragozás). A nyelv különböző szintjei közötti kapcsolat értelmezése szóalakok és mondatok alkotásával. Gyakorlatok az elemek (szóelemek, szavak), valamint a szerkesztési módok szerepének megfigyelésére a jelentésben szó-, illetőleg mondatalkotással. |
| A homonímia és szinonímia forrásának felismerése és rendszerezése a nyelv különböző szintjein. A magyar nyelv fonémarendszerének felismerése a szavak és szóalakok felépítésében. Példák keresése hangtani szabályokra más nyelvben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat | A nyelv mint elemek és szabályok rendszere. Természetes és mesterséges nyelvek. A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje. A nyelvhasználat mint az (anya)nyelvtudás alapján megvalósuló, nem nyelvi normatívák által is befolyásolt gyakorlat. |
| Hangalak és jelentés kapcsolata a magyarban és más nyelve kben | A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében. Rokonértelműség, többjelentésűség a szavak, a szóelemek és a mondatok szintjén. Grammatikai és szituatív jelentés. A szójelentés motiváltsága. Hangsúly, hanglejtés és jelentés. A mindennapi nyelvhasználat és a szépirodalmi nyelv stilisztikája. |
| Hangtani elemzések | A magyar nyelv fonémarendszere. Hangtani szabályok. A magyar szavak fonológiai felépítésének néhány jellemzője. A hangok egymásra hatásának okai. Fonémák a nyelvjárásokban. A nyelvjárások és a kontaktusváltozatok legfőbb hangtani sajátosságai. |
| Fogalmak |
| Jel, jelrendszer; modell, szabály, norma; nyelvtípus; kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, nyelvjárás; szóképek: metafora, metonímia, szinekdoché; jelentéselem, motiváltság, denotatív és konnatív jelentés; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés; poétizáció, expresszivitás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Nyelv és nyelvhasználat kapcsolatának értelmezése. A nyelvhasználati normákhoz való tudatos alkalmazkodás. A szépirodalmi stílus felismerése, jellemzése, legfőbb eszközeinek megnevezése. A beszédhang és a fonéma kapcsolatának értelmezése, a legfőbb hangtani szabályok ismerete, az azokhoz való alkalmazkodás (szükség szerint) szóban és írásban. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 32 |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Nominalizációval, jelzősítéssel, mondatbeágyazással és a mellérendeléssel kifejezett állítások egymásba alakítása, |
| szituációba illesztése. |
| Személynévadás, becézés, elnevezések alkotása a megfelelő hangzás, az alaktani lehetőségek és a konnotatív |
| jelentés tudatos felhasználásával. |
| Magyar nyelvű szövegben szereplő idegen szavak kiejtése és írása. |
| A vonzatok használatával és az igeragozással kapcsolatos nyelvhelyességi hibák gyűjtése, magyarázata és javítása. |
| Gyakorlatok a magyar ige alakrendszerének (például az ikes ragozás kiveszőben levő alakjai) és a szórend adta lehetőségeknek a minél teljesebb felhasználására a beszédben. |
| Nyelvjárási szövegek hallgatása, olvasása, értelmezése, értékelése. Szövegértés és szövegalkotás |
| Gyakorlatok a háttérmondatok szerepének figyelembevételére szövegek megértésében és alkotásában. |
| Különböző kifejtettségű szövegek értelmezése és alkotása. |
| Nem megfelelő kifejtettségű szövegek javítása. |
| A koherencia szempontjából hibás szövegek javítása előre- és visszautalással, kihagyással. |
| A mondathangsúllyal és hanglejtéssel kifejezett logikai-retorikai információ megjelenítése az írott szövegben. |
| Az archaizálás felismerése. |
| Stílusgyakorlatok az archaizálás alkalmazására (például archaikus igealakok, korhoz kötött megszólítási formák, |
| társalgási formulák használata). Tanulási képességek |
| Gyakorlatok a szórend, a hangsúly, a hanglejtés és a mondatok logikai-retorikai szerkezete közötti összefüggés |
| felismerésére és alkalmazására. |
| Ismeret és új közlés elkülönítése a mondatban. |
| A tartalmazott információmennyiség szempontjából hibás (például redundáns, elkalandozó, semmitmondó, hiányos) szövegek értelmezése, javítása. |
| A formalizmusokban rejlő általánosítások felismerése és alkalmazása. |
| Formalizált és természetes nyelvi szövegek egymásba alakítása. |
| Az egyértelműség és többértelműség szerepének értelmezése és alkalmazása különböző szövegekben. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| Vonzattal rendelkező szavak vonzatkeretének összehasonlítása. |
| A szóelemek és a szófajok osztályozási szempontjainak áttekintése, rendszerezése, a határesetek értelmezése. |
| Elemi és nem elemi szerkesztettségű mondatok ábrázolása, jelentésük megadása. |
| A magyar nyelv mondatainak és szintagmáinak szórendjét kialakító szabályok felfedezése és alkalmazása. |
| A mondatszerkezet megjelenítése ágrajzzal. |
| Szórendi változatok jelentésének összehasonlítása. |
| Szórendi homonímiák elemzése. |
| Ismeretek a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, nyelvtörténeti korszakairól, a mai magyar nyelvállapot legfőbb |
| kérdéseiről. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szófaji és alaktani elemzések | A magyar nyelv alaktani típusa. Általános grammatikai viszonyok, alaktani megjelenése a magyarban: esetek, egyeztetés, cselekvő és szenvedő alakok. Idő-, mód-, szám- és személyjelölés. A vonzatviszony. |
| Mondattani elemzések | A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok. A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája. Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója. Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma. |
| A magyar nyelv szórendi és alaktani típusa | A magyar nyelv szórendi típusa. A magyar szórend logikai -retorikai szerepe. |
| Állapot és változás a nyelvben | A magyar nyelv eredete, rokonsága, történetének korszakai. A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe. A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe. Nyelvészeti problémák/témák bemutatása szóbeli és írásbeli műfajokban. |
| Fogalmak |
| Topik; fókusz; hogy kötőszós mellékmondat; aktív és passzív szerkezet; aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; szórványemlék, kódex, ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szóelemek felismerése, a szófaji rendszerről szerzett ismeretek biztonságos használata az elemzésben. Az egyszeresen beágyazott mondatok elemzése. Az érvelő műfajok használata ismert téma területén. A magyar nyelvtörténet korszakainak jellemzése néhány példával. |
| Megjegyzés: |
| Irodalomból a 9-12.évfolyamra alkalmazható másik tematikai-tartalmi felépítés. (A 10. évfolyamtól a ”Belépő tevékenységformák”-at és ”A továbbhaladás feltételei"-t nem ismételjük, mert értelemszerűen megegyeznek az eddig közölt változatéval.) |
| IRODALOM 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 |
| Belépő tevékenységformák |
| Tapasztalat szerzése az irodalmi (például műfaji, képi vagy tematikus) konvenciók szerepéről, ennek megfogalmazása néhány tanult példa bemutatásával. |
| Az epikai konvenciók ironikus kezelése, a hagyományos elbeszéléstől a síkváltások, a leírás, a reflexivitás és metaforikusság megnövekedett szerepével jellemezhető próza felé tett lépések fölismerése. |
| Az elemzés során a nyelvi nézőpont, a látókör és az értékelési pozíció vagy ideológiai nézőpont megkülönböztetése. |
| A szerzői névadás jelentőségének értelmezése. |
| Különböző nyelvi eszközök (igétlenség és a mondattani párhuzamok, a főnévi igenév, a versmondat hosszúság) funkciójának fölismerése a versben- egy-egy nyelvtani eszköz mint versszervező elv, mint domináns jegy jelentésteremtő szerepének megragadása. |
| A metaforizálódás fölismerése. |
| Annak megfogalmazása, hogy a szöveg jeleiből az olvasás során hogyan jön létre a mű ”lehetséges"", illetve ”teremtett" világa. |
| ”Kísértetfejezetek" (a műben le nem írt, de kikövetkeztethető cselekményrészek) írása. |
| Megszakításos felolvasás mellett kifejleti jóslatok alkotása. |
| Szövegközi (intertextuális) utalások, jelképes tárgyak és visszatérő motívumok fölismerésével az elbeszélő mű metaforikus szintjének bemutatása. |
| Értékelést kifejező eszközök (szinonimák) beiktatása, illetve semleges eszközökkel való fölcserélése: gyakorlati tapasztalatszerzés arról, hogy a stílus mindig értékelő gesztus. |
| A vers esetleges jelenetkeretének, epikus magjának fölismerése a tanult művekben. |
| A versszervező elvnek, a költemény domináns elemének, uralkodó mondatfajtájának, jellemző modalitásának, grammatikai és retorikai eszközeinek, képrendszerének fölismerése. |
| A vers írásképének átrendezése. |
| Minta alapján önálló mű, például szatirikus természetrajzi szócikk, paródia, szatirikus portré, egyperces novella, epigramma alkotása. |
| Metaforaalkotás, halott metafora életre keltése. |
| Témakörök Hétköznapi és irodalmi kommunikáció | Tartalmak A közlésfolyamat tényezőinek megkettőződése az irodalmi kommunikációban. A fikció, a közvetlen valóságvonatkozás felfüggesztése, a többértelműség. | ||
| Epikai művek olvasása | Az előreutalás és a késleltetés. Eseményszerkezet és szövegszerkezet. Elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet (látókör). Novellaelemzési módszerek. Elbeszélés, novella és regény. Leírás és jellemzés a regényben. Legalább két nagy epikai és öt-hat kisepikai, a korosztály érdeklődésének megfelelő mű olvasása, feldolgozása. | ||
| Lírai művek olvasása -kreatív-produktív gyakorlatok | A költő és a költemény beszélője. A megszólító-megszólított viszony. A jelenetkeret és elmaradása. Időszerkezet és logikai szerkezet. Szó faji és versmondattani sajátosságok. A vers hangzásvilága. | ||
| A szóképek szerepe. Szervezőelvek a versben. Legalább 12 vers olvasása és feldolgozása a klasszikus, illetve a kortárs magyar költészetből. Kreatív-produktív gyakorlatok. | |||
| Drámai művek olvasása | Legalább két dráma olvasása vagy megtekintése és feldolgozása. A tragédia és a komédia. | ||
| Műfaji konvenciók. | |||
| A tragikus és a komikus hős. | |||
| A szereplők értékrendje és a konfliktus jellege. | |||
| Az antik és az Erzsébet-kori dráma és színház. | |||
| A dráma szövegének és cselekményének tagolása. | |||
| A jelenetek helye a műegészben. | |||
| Párhuzamos jelenetek és szereplők közti párhuzamok. | |||
| Hasonlóságok és különbségek az epika (regény) és a dráma történetbemutatása között. | |||
| Ismétlődés és hiány | A szóismétlés ritmikai és jelentéstani szerepe. | ||
| A vers kohéziója és a mondattani párhuzamosság fajtái. | |||
| Az ismétlődés és a hiány szerepe a vers hatásában. | |||
| Ismétlődés és hiány az epikában és a drámában: ismétlődő kulcsszavak, motívumok, helyzetek, jelenetek. | |||
| A ballada példája. | |||
| A hiány és a kulturális előismeret vagy kód szükségessége az értelmezésben. | |||
| Az irodalom nagy kódjai 1 A görög-római antikvitás és a magyar irodalom | A mítosz és az irodalom kezdetei. Történetek a görög mitológiából. A homéroszi eposzok és hatásuk. Néhány antik költő egy-két verse (pl. Szapphó, Anakre-ón, Catullus, Horatius, Vergilius) és utóéletük példái a magyar lírában. | ||
| Az irodalom nagy kódjai 2. A Biblia és a magyar irodalom | A könyvek könyvének kultúrtörténeti jelentősége és felépítése. Néhány bibliai történet és közös utalásrendszerként való jelenlétük a magyar irodalom múltjában és jelenében. | ||
| Fogalmak |
| Fikció, az irodalmi kommunikáció konvenciói (a közvetlen valóságvonatkoztatás felfüggesztése, a többféle értelmezés lehetősége, a jelentés lezáratlansága), érték, értékrend, műfaji és tematikus konvenciók, líra, epika, dráma, mítosz, novella, történet (eseménysor) és szövegszerkezet viszonya, nézőpont és látókör (elbeszélői beszédhelyzet), előreutalás és késleltetés, in médiás res, jelenetkeret, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, hiány, tragédia, katarzis, párhuzamos jelenetek, deus ex machina, komikum, irónia, szatíra, groteszk, eposz, eposzi kellékek, kardal, antik időmértékes strófaszerkezetek: szapphói alkaioszi, strófa, anakreóni sor, testamentum, evangélium, példázat, zsoltár, gondolatritmus. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (4 vers, egy 15-20 soros próza vagy drámarészlet); idézetek alkalmazása a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelően szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; néhány jellemző részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Szophoklész, Shakespeare, Moliere egy-egy drámája; öt novella (legalább négy magyar szerzőtől), két regény (legalább az egyik legyen magyar szerző műve), tizennégy-tizenöt vers döntően a 19. és 20. századmagyar költészetéből; hat-nyolc antik és bibliai ihletésű, illetve antik műfaji mintát követő vagy parodizáló magyar irodalmi alkotás. |
| Megjegyzés a művek kiválasztásáról: A novellák és a regények kiválasztása során az életkori-befogadói szempontok, valamint a megjelölt fejlesztendő képességek és az ezekből adódó tevékenységek játsszák a meghatározó szerepet. A harmadik és az ötödik témakörben szereplő lírai költemények kiválasztásában és csoportosításában szintén a megismerendő, megfigyeltetendő poétikai-retorika (vagy akár műfaj elméleti vagy verstani) sajátosságokat érdemes szem |
| előtt tartani. Célszerű sokféle témájú, formájú és hangulatú költeménnyel dolgozni, de a közös formaképző elvek mentén érdemes ezeket kisebb, a közös jellegzetességek megfigyeltetésére alkalmasabb verscsoportokba rendezni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az európai középkor irodalmának hatása a magyar irodalomra | Ókeresztény előzmények. A középkor világképe és műveltsége. Legendák. |
| A középkor európai lírikusainak hatása a magyar irodalomra (pl. Vogelweide és Radnóti, Villon és József Attila). | |
| Babits Dante fordításai és himnuszfordításai. Az Ómagyar Mária-siralom, a himnuszköltészet. | |
| Az európai és a magyar reneszánsz irodalmából | A reneszánsz és a humanizmus (irodalom és más művészetek). Janus Pannonius költészete. |
| Balassi Bálint költészete (reneszánsz és reformáció, ciklus szerkezet, jellemző témák, a trubadúrok és Petrarca hatása, imitáció és eredetiség, életrajz és inventio poetica). A magyar reformáció irodalmából. | |
| A barokk művészet kora | A barokk művészet eszmei háttere; képzőművészet és zene. |
| Pázmány Péter és Zrínyi Miklós. | |
| A Szigeti veszedelem mint barokk eposz. | |
| Mikes levelei. | |
| A felvilágosodás korának irodalmából | Európai előzmények: a felvilágosodás gondolatvilágából (ismertető és részletek). írók, költők, irányzatok a magyar felvilágosodás korában (Bessenyei, Batsányi, Kármán, Kazinczy). |
| Csokonai Vitéz Mihály költészete: Csokonai stílusszintézise, verstípusai. | |
| Óda, elégia és episztola Berzsenyi Dániel költészetében. | |
| Katona József: Bánk bán. | |
| A romantika irodalmából | A romantikus korstílus (képzőművészet, zene). |
| Szemelvények az európai romantika (és realizmus) irodalmából: két-három vers, két (verses vagy próza) epikai alkotás (pl. Hoffmann, Kleist, Puskin, Balzac, Stendhal vagy Dickens). | |
| Politika és irodalmi élet a reformkorban. | |
| Kölcsey Ferenc költészete és értekező prózája. | |
| Vörösmarty Mihály (a verses epikától a Csongor és Tündéig, ódák és epigrammák, a kései Vörösmarty). | |
| Petőfi Sándor (a korábban tanultak rendszerező ismétlése és kiegészítése, Az apostol). | |
| Jókai Mór (a korábban tanultak rendszerező ismétlése és egy újabb regény, pl. Az arany ember). |
| Fogalmak |
| Reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, felvilágosodás, racionalizmus, empirizmus, szentimentalizmus, népiesség, romantika, realizmus, vallomás, legenda, trubadúrköltészet, Balassi-strófa, tercina, szonett, versciklus, aszklepiadészi strófa, akrosztikon, figura etimologica, leíró-elmélkedő költemény, tájleíró költemény, látomás, elégia, elégiko-óda, idő- és értékszembesítő költemény, episztola, rapszódia, röpirat, értekezés, utópia, utaztató regény, tézisregény, levélregény, verses regény, nevelődési regény, drámai költemény. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (3 vers, egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Janus Pannonius egy műve; Balassi Bálint: Egy katonaének és további két vers; Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének egy-két részlete; Katona József: Bánk bán; Berzseny Dániel: A közelítő tél és további két vers; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, A vén cigány és további három vers; Petőfi Sándor: Az apostol és még öt lírai vers, például Befordultam a konyhára, A négyökrös szekér, Egy gondolat bánt enge-met, A puszta, télen, Minek nevezzelek?, Pacsirtaszót hallok megint című versekből; Jókai Mór egy regénye; egy-két epikai mű vagy műrészlet a 19. századi első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal, Puskin vagy mások műveiből. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 |
| Témakörök | Tartalmak |
| Arany János | Jellemző műfajok, korszakok Arany János életművében, a korábban tanultak rendszerező ismétlése újabb teljes művek (6-8 vers) és részletek feldolgozásával. |
| Madách Imre | Az ember tragédiája - műelemzés és értelmezés. Kitekintés az emberiségköltemény műfajára, főképp Goethe Faustjára és/vagy (a Falanszter szín kapcsán) a negatív utópia műfajára (pl. Swift, Orwell). |
| A 19. század második felének világirodalmából (epika és líra) | Legalább két elbeszélő mű (az egyik lehet regényrészlet is), pl. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert munkásságából. ízelítő a félszázad lírájából (választhatóan pl. Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé, Whitman vagy Rilke költészetéből) - összesen három-négy vers. |
| Fejezetek a magyar széppróza történetéből | Eötvös és Kemény fejlődéstörténeti helye. Portrék: Mikszáth Kálmán (legalább egy regény és két novella); Krúdy Gyula (legalább két novella); Móricz Zsigmond (legalább egy regény és két novella). |
| Ady Endre | A Nyugat és előfutárai (pl. Vajda János, Bródy Sándor). |
| Jellemző témák, korszakok és verstípusok Ady életművében (legalább nyolc mű), néhány alapismeret a kötet- és cikluskompozíciókról; ízelítő a költő publicisztikájából. | |
| Fejezetek a dráma történetéből | Például az analitikus dráma (Oidipusz király, Vadkacsa, Az ügynök halála) vagy a várakozás drámái (Három nővér, Az éjjeli menedékhely, Godot-ra várva). |
| A magyar századelő irodalmából Kassák Lajos, Füst Milán és az európai avantgárd | Juhász Gyula, Tóth Árpád portréja, ízelítő más kortársak műveiből (választhatóan pl. Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc). Apollinaire, Majakovszkij és/vagy egy német expresszionista egy-egy verse; Kassák és Füst legalább egy-egy verse; a legfontosabb irányzatok (expresszionizmus, futurizmus, dada, szürrealizmus) néhány jellemzője |
| Fogalmak |
| Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15-20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 96 |
| Témakörök | Tartalmak |
| Babits Mihály | Jellemző témák, verstípusok, korszakok az életműből (legalább hat mű), egy tanulmány (esszé) vagy néhány esszérészlet. |
| Kosztolányi Dezső | Jellemző műfajok és témák az életműből (öt vers, legalább két novella, egy regény és egy esszé vagy néhány esszérészlet). |
| A 20. század világirodalmából (epika és líra) | Két epikai mű a 20. századvilágirodalmának egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Proust, Kafka, Thomas Mann, Bábel, Bulgakov, Hemingway, Camus, Garcia Marquez, Borges vagy Hrabal műveiből), ízelítő a századlírájából, pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafísz vagy Benn költészetéből (összesen két-három vers). |
| József Attila | Jellemző témák, verstípusok és korszakok - legalább nyolc mű. |
| A két világháború közötti magyar irodalom néhány nagy alakja | Németh László (egy regény vagy egy dráma, esetleg részletek; ízelítő az esszéíró munkásságából). Szabó Lőrinc (négy-öt vers). Illyés Gyula (egy prózai mű és legalább egy vers az általános iskolában tanultakon kívül). Marái Sándor (egy mű vagy több műrészlet), Radnóti Miklós (négy vers, egyikük ekloga). |
| Szerzők és művek a 20. század második felének | Ottlik Géza: Iskola a határon, továbbá még egy regény és egy novella a 20. század második feléből. |
| magyar próza- és drámairodalmából | Örkény István (egy dráma és néhány egyperces). |
| Fejezetek a modern dráma történetéből | Pl. Az analitikus dráma (Oidipusz király, Vadkacsa, Az ügynök halála) vagy a várakozás drámái (Három nővér, Az éjjeli menedékhely, Godot-ra várva). Vagy pl. Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy-egy műve. |
| Művek és portrék a 20. század második felének magyar lírájából | Weöres Sándor (legalább három vers); Pilinszky János (legalább három vers); néhány mű a század második felének valamely jelentős lírai életművéből pl. Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Szilágyi Domokos verseiből vagy a kortárs lírából. |
| Fogalmak |
| Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése. (Legalább 3 vers és egy 15-20 soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. |
| TÖRTÉNELEM |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek |
| A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozza kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. |
| Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. |
| A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. |
| A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. |
| Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. |
| Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. |
| A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). |
| Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. |
| Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell |
| helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. |
| Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. |
| Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. |
| Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar |
| nyelvű keresőprogramjában. |
| Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. |
| Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. |
| Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. |
| Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. |
| Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. |
| Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Kifejezőképességek |
| Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. |
| A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. |
| Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. |
| Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. |
| Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. |
| Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. |
| Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Tájékozódás időben |
| A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. |
| A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai |
| történelem nagy korszakaihoz. |
| Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben |
| Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé |
| illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. |
| Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. |
| Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az őskor és az ókori Kelet | Az emberré válás folyamata. |
| Az élelemtermelés kialakulása. | |
| Az ősi hiedelemvilág. | |
| A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). | |
| Városállamok és birodalmak. | |
| Vallás és kultúra az ókori Keleten. | |
| Kronológia: Kr. e. 8000., Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. | |
| Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Konfuciusz. | |
| Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus | |
| Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem | |
| Az ókori Görögország | A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. |
| Kronológia: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 776., Kr. e. 594., Kr. e. 508., Kr. e. 490., Kr. e. 480., Kr. e. 431-404., Kr. e. 336-323. | |
| Személyek: Szólón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor | |
| Fogalmak : polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus | |
| Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria | |
| Az ókori Róma | Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. |
| Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. 510., Kr. e. 367., Kr. e. 264-241., Kr. e. 218-201., Kr. e. 168., Kr. e. 48., Kr. e. 31., 313., 395.,476. | |
| Személyek: Hannibál, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Tacitus | |
| Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, légió, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat | |
| Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria | |
| A korai feudalizmus története Európában | A Frank Birodalom kialakulása. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában. |
| Évszámok: 622., 732., 800., 843., 962., 1054. | |
| Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed | |
| Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad | |
| Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa | |
| A magyar nép története az államalapításig | Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. |
| Évszámok: 896., 955., 973., 997-1000-1038. | |
| Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök | |
| Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom | |
| Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized | |
| Mindennapi élet, életmó d-történet | A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek |
| összehasonlítása. |
| Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s |
| maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). |
| Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. |
| A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. |
| Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése. Kifejezőképességek |
| A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. |
| Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. |
| A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. |
| írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora |
| újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-30 sor stb.). |
| Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás időben |
| A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon Az induktív és deduktív érvelési |
| technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. |
| Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Tájékozódás térben |
| A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. |
| Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, |
| szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek-bányavárosok). |
| Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az érett középkor | A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad kőltözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. | ||
| Kronológia: 1066., 1095., 1122., 1215., 1278. | |||
| Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás | |||
| Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika | |||
| Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala | |||
| Az Árpád-házi királyok kora | Az új rend megszilárdítása. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. | ||
| Kronológia: 1077-95., 1095-1116., 1205-1235., 1222., 1235-70., 1241-42., 1301. | |||
| Személyek: László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla | |||
| Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok | |||
| Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda | |||
| A késő középkor | Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol és francia rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. | ||
| Kronológia: 1337-1453., 1389., 1410., 1415., 1453. | |||
| Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Ferdinánd, Izabella | |||
| Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista | |||
| Topográfia: Firenze, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező | |||
| Magyarország a XIV-XV. században | Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. | ||
| Kronológia: 1308-42., 1342-82., 1351., 1387-1437., 1396., 1456., 1458-90. | |||
| Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál | |||
| Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina | |||
| Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs | |||
| Kora újkor (1490-1721) | A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. | ||
| Reformáció és katolikus megújulás. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. | |||
| A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. | |||
| Kronológia: 1492., 1517., 1588., 1618-48., 1640-49., 1689., 1701-1714. | |||
| Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter | |||
| Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, me rkantilizmus | |||
| Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok | |||
| Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) | A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. | ||
| Kronológia: 1514., 1526., 1541., 1552., 1566., 1591-1606., 1664., 1686., 1699., 1703-11. | |||
| Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc | |||
| Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás | |||
| Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat | |||
| Mindennapi élet, életmód-történet | A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, |
| az európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. |
| A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség okainak feltárása, hasonló sommás |
| megállapítások keresése. |
| Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s |
| maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. |
| Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép |
| stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. |
| Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). |
| Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján. |
| Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. |
| Részletesebb (10-15 cím) bibliográfiák készítése. Kifejezőképességek |
| Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. |
| Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. |
| Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. |
| A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. |
| Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. |
| Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az |
| újkor témáiból meghatározott terjedelemben. |
| Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben. |
| Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott |
| figyelembevételével. |
| A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. |
| Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. |
| Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok |
| kapcsolatának bemutatásával. |
| Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. |
| Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag |
| megjelölésével. |
| Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Tájékozódás időben |
| A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. |
| A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás |
| stb.), okok, összefüggések keresése. |
| Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa - centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. |
| Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. |
| Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. |
| Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás térben |
| A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. |
| Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi ösz- |
| szetétel változása) önállóan, következtetések levonása. |
| Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján |
| önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). |
| Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. |
| Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A felvilágosodás kora (1721-1789) | A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. | |
| Az orosz nagyhatalom. | ||
| A XVIII. századi életviszonyok. | ||
| Kronológia: 1740-48., 1756-63. | ||
| Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot | ||
| Fogalmak: enciklopédia, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus | ||
| Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában | ||
| Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) | A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A gazdaság és a társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. | |
| Kronológia: 1740-80., 1767., 1777., 1780-1790. | ||
| Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József | ||
| Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg | ||
| Topográfia: Határőrvidék, Bánát | ||
| A polgári átalakulás kora (1776-1849) | Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. | |
| A polgári forradalom Franciaországban. | ||
| Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. | ||
| A napóleoni háborúk Európája. | ||
| 1815 nemzetközi rendszere. | ||
| Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. | ||
| Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. | ||
| A XIX. század eszméi. | ||
| Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. | ||
| Kronológia: 1776., 1783., 1789., 1794., 1804-15., 1830., 1848. | ||
| Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, | ||
| Stephenson, Marx | ||
| Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár | ||
| Topográfia: Vendée, Waterloo | ||
| A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) | A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom - nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. | |
| A nemzetiségi kérdés. | ||
| A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795., 1825., 1830., 1832-36., 1844. | ||
| Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi | ||
| Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám | ||
| Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu | ||
| Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) | A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. | |
| Kronológia: 1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X. 6. | ||
| Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau | ||
| Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos | ||
| Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad | ||
| A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) | Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. | |
| Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A ”keleti kérdés" és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. | ||
| Évszámok: 1853-56., 1861-65., 1866., 1870., 1871., 1882., 1907. | ||
| Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. | ||
| Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia | ||
| Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek | ||
| A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) | A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. | |
| Évszámok: 1849. október 6., 1867., 1868., 1875-90., 1896. | ||
| Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár | ||
| Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia | ||
| Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés | ||
| Mindennapi élet, életmód-történet | A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. |
| A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. |
| Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. |
| Tájékozódás a szakirodalomban. |
| A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. |
| Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). |
| Nagyobb terjedelmű pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. |
| Kifejezőképességek |
| A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. |
| Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. |
| Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. |
| írásbeli feladatlapok kitöltése. |
| Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. |
| A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. |
| Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése |
| esetleges vita esetén. |
| Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. |
| A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Tájékozódás időben |
| A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása. Tájékozódás térben |
| A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) | Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. | |||
| Évszám o k: 1914-18., 1917., 1919., 1922., 1925. | ||||
| Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini | ||||
| Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok | ||||
| Fogalmak: villámháború - állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem | ||||
| Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931) | Magyarország részvétele a világháborúban. A forradalmak és az ellenforradalom. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. | |||
| Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. június 4., 1921-31. | ||||
| Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly | ||||
| Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország, Piave | ||||
| Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció | ||||
| A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945) | Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. | |||
| Évszámok: 1929., 1933., 1936., 1938., 1939. szeptember L, 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. | ||||
| Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle | ||||
| Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia | ||||
| Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció | ||||
| Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) | Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika eredményei. Magyarország háborús részvétele. A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. | |||
| Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április | ||||
| Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós | ||||
| Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar | ||||
| Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság | ||||
| A jelenkor | Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. | |||
| (1945-napjainkig) | A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. | |||
| Az európai integráció története. | ||||
| A ”harmadik világ". | ||||
| A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. | ||||
| A közel-keleti konfliktusok. | ||||
| A távol-keleti régió. | ||||
| Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. | ||||
| Évszámok: 1947., 1948., 1949., 1956., 1957., 1961., 1968., 1975., 1991. | ||||
| Személyek: Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov | ||||
| Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika | ||||
| Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea | ||||
| Magyarország a második világháború után (1945 -napjainkig) | A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. | |||
| A forradalomhoz vezető út. | ||||
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc. | ||||
| A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. | ||||
| Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. | ||||
| A rendszerváltozás. | ||||
| Évszámok: 1947. február 10., 1948., 1949., 1953., 1956. október 23., november 4., 1968., 1989. október 23., 1990., 1991. | ||||
| Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József Göncz Árpád | ||||
| Fogalmak: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus | ||||
| Mindennapi élet, életmód-történet | A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. | |||
| Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. | ||||
| A média és a közgondolkodás. | ||||
| Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. | ||||
| EMBERISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. |
| Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. |
| Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. |
| Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. |
| A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. |
| Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. |
| Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint. |
| Szövegelemzés. |
| Irányított viták, szerepjátékok. |
| Témakörök Az erkölcsi lény | Tartalmak A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. | |
| Az erkölcsi cselekedet | A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése.. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. | |
| Az etika megalapozása | A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. | |
| Az erények és a jellem | A jellem és az illem. | |
| Képességek és erények. | ||
| Törekvés a jóra (a jó akarat). | ||
| Önnevelés, önfegyelem. | ||
| Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. | ||
| Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. | ||
| Személy és erkölcs | Életcélok és szükségletek. | |
| A j ólét fogalma. | ||
| Az élet minősége. | ||
| A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. | ||
| Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. | ||
| Barátság, részvét, segítség. | ||
| Munkaerkölcs. | ||
| Etikus fogyasztás. | ||
| Példakövetés, példaképek. | ||
| Társadalom és erkölcs | Etikai közösség és társadalom. | |
| Erkölcs és jog eltérő illetékessége. | ||
| Személyes elkötelezettség és tolerancia. | ||
| Hazaszeretet. | ||
| A társadalmi identitás szerkezete. | ||
| Erkölcs és politika. | ||
| Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. | ||
| Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. | ||
| Etika és gazdaság. | ||
| Vallás és erkölcs | A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. | |
| Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. | ||
| A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. | ||
| Valláserkölcs és világi etika viszonya. | ||
| Az etika transzcendens megalapozásának igénye. | ||
| Korunk erkölcsi kihívásai | A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. | |
| A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. | ||
| Vita az állatok jogairól. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. |
| ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A 9. évfolyamos diákok legalább öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. |
| Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. |
| A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. |
| Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. |
| Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. |
| A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. |
| Témalista (ajánlás) |
| - Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése. |
| - Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői. |
| - Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. |
| - Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. |
| - Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. |
| - Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. |
| - Utazás: nyaralás itthon és külföldön. |
| - Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. |
| - A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás. |
| - Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről. |
| - Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. |
| 9. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök |
| (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaülő válaszokat adni; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni. |
| Olvasott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. |
| 10. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás, |
| - köszönés, elköszönés, |
| - bemutatás, bemutatkozás, |
| - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, |
| - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, |
| - köszönet és arra reagálás, |
| - bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - sajnálkozás; |
| - öröm; |
| - elégedettség, elégedetlenség; |
| - csodálkozás; |
| - remény; |
| - bánat; bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, |
| - egyetértés, egyet nem értés, |
| - érdeklődés, érdektelenség, |
| - tetszés, nem tetszés, |
| - dicséret, kritika, |
| - ellenvetés, |
| - akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, |
| - ígéret, szándék, terv, |
| - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása; |
| - események leírása; |
| - információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; |
| - tudás, nem tudás; |
| - bizonyosság, bizonytalanság; |
| - ismerés, nem ismerés. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés; |
| - tiltás, felszólítás; |
| - segítségkérés és arra reagálás; |
| - javaslat és arra reagálás; |
| - kínálás és arra reagálás; |
| - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés; |
| - nem értés; |
| - betűzés kérése, betűzés; |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; |
| - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; |
| - beszélgetés lezárása. |
| Fogalomkörök |
| - Cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - Birtoklás kifejezése, |
| - Térbeli és időbeli viszonyok, |
| - Függő beszéd, |
| - Mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| - Modalitás, |
| - Esetviszonyok, |
| - Logikai viszonyok, |
| - Szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaülő válaszokat adni; |
| - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. |
| 11. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) |
| Fogalomkörök |
| (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni; Beszédkészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; |
| - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; |
| 12. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás; |
| - köszönés, elköszönés; |
| - bemutatás, bemutatkozás; |
| - telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; |
| - szóbeli üdvözletküldés; |
| - személyes és hivatalos levélben megszólítás; |
| - személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; |
| - engedélykérés és arra reagálás; |
| - köszönet és arra reagálás; |
| - bocsánatkérés és arra reagálás; |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; |
| - együttérzés és arra reagálás. |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - hála; |
| - sajnálkozás; |
| - öröm; |
| elégedettség, elégedetlenség; |
| - csodálkozás; |
| - remény; |
| - félelem; |
| - bánat; |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; |
| - egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; |
| - tetszés, nem tetszés; |
| - dicséret, kritika; |
| - ellenvetés; |
| - ellenvetés visszautasítása; |
| - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; |
| - ígéret; |
| - szándék, terv; |
| - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása; |
| - események leírása; |
| - információkérés, információadás; |
| - igenlő vagy nemleges válasz; |
| - válaszadás elutasítása; |
| - tudás, nem tudás; |
| - bizonyosság, bizonytalanság; |
| - emlékezés, nem emlékezés. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés; |
| - tiltás, felszólítás; |
| - segítségkérés és arra reagálás; |
| - javaslat és arra reagálás; |
| - kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás; |
| - reklamálás; |
| - tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; |
| - ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés; |
| - nem értés; |
| - betűzés kérése, betűzés; |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; |
| - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; |
| - megerősítés; |
| - körülírás; |
| - témaváltás, beszélgetés lezárása. |
| Fogalomkörök |
| - cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli és időbeli viszonyok, |
| - függő beszéd, |
| - mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| - modalitás, |
| - esetviszonyok, |
| - logikai viszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni. Beszédkészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; |
| - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| - A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; |
| - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. |
| MÁSODIK IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az általános bevezetőben megfogalmazottakon túl a második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a négy tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az előző évfolyamokon jellemzőnél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvből a 10. tanév végére minden diák elérje az Al szintet, a 12. évfolyam befejezésére pedig az A2. A célok és feladatok egybeesnek az első idegen nyelvnél kifejtettekkel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. |
| Témalista (ajánlás) |
| - Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. |
| - Az otthon. A szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. |
| - Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. |
| - Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. |
| - Egészséges életmód. |
| - Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. |
| - Utazás: utazási előkészületek; nyaralás itthon és külföldön. |
| - Szabadidő és szórakozás: kedvenc sport; gyűjtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. |
| - A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. |
| - Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) életéről. |
| - Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. |
| 9. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hét nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) |
| Fogalomkörök |
| (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kéréseket és utasításokat követni; |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; |
| - megértési problémák esetén segítséget kérni; |
| - egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; |
| - egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; |
| - egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; |
| - egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. |
| 10. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hét nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás, |
| - köszönés, elköszönés, |
| - bemutatás, bemutatkozás, |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, |
| - engedélykérés és arra reagálás, |
| - köszönet és arra reagálás, |
| - bocsánatkérés és arra reagálás, |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, |
| - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - sajnálkozás, |
| - öröm, |
| - elégedettség, elégedetlenség, |
| - csodálkozás, |
| - remény, |
| - bánat, |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménykérés és arra reagálás, |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, |
| - egyetértés, egyet nem értés, |
| - tetszés, nem tetszés, |
| - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, |
| - ígéret, |
| - szándék, terv, |
| - dicséret, kritika. |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása, |
| - események leírása, |
| - információkérés, információadás, |
| - igenlő vagy nemleges válasz, |
| - tudás, nem tudás, |
| - bizonyosság, bizonytalanság. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés, |
| - tiltás, felszólítás, |
| - javaslat és arra reagálás, |
| - meghívás és arra reagálás, |
| - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés, |
| - nem értés, |
| - betűzés kérése, betűzés, |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre. |
| Fogalomkörök |
| - cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli és időbeli viszonyok, |
| - mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| - esetviszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; |
| - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; |
| - szövegből kikövetkeztetni. Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; |
| - megértési problémák esetén segítséget kérni; |
| - egyszerű párbeszédben részt venni; |
| - beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; |
| - ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; |
| - egyszerű, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni. |
| 11. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hét nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök |
| (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; |
| - kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; |
| - üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, jellemzést írni. |
| 12. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hét nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás; |
| - köszönés, elköszönés; |
| - bemutatás, bemutatkozás; |
| - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; |
| - engedélykérés és arra reagálás; |
| - köszönet és arra reagálás; |
| - bocsánatkérés és arra reagálás; |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - sajnálkozás; |
| - öröm; |
| - elégedettség, elégedetlenség; |
| - csodálkozás; - remény; |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; |
| - egyetértés, egyet nem értés; |
| - érdeklődés; |
| - tetszés, nem tetszés; |
| - dicséret, kritika; |
| - ellenvetés; |
| - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; |
| - ígéret; szándék, terv; |
| - érdeklődés, értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása; |
| - események leírása; |
| - információkérés, információadás; |
| - igenlő vagy nemleges válasz; |
| - tudás, nem tudás; |
| - bizonyosság, bizonytalanság; |
| - ismerés, nem ismerés. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés; |
| - tiltás, felszólítás; |
| - segítségkérés és arra reagálás; |
| - javaslat és arra reagálás; |
| - kínálás és arra reagálás; |
| - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés; |
| - nem értés; |
| - betűzés kérése, betűzés; |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; |
| - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; |
| - megerősítés; |
| - témaváltás, beszélgetés lezárása. |
| Fogalomkörök |
| - cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli és időbeli viszonyok, |
| - függő beszéd, |
| - mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| - modalitás, |
| - esetviszonyok, |
| - logikai viszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; |
| - változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - társalgásban álláspontját, véleményét kifejteni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; |
| - kb. 200 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas szöveggé rendezni; |
| - üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, leírást, jellemzést írni. |
| MATEMATIKA 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A matematikatanítás célja feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. |
| Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. |
| A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. |
| A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. |
| Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. |
| Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. |
| A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. |
| A matematika kerettantervének új vonásai: |
| a) a modellalkotás , matematizálás jelentőségének növekedése; |
| b) a matematika alkalmazási terének növekedése; |
| c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; |
| d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása |
| A matematikai szemlélet fejlesztése |
| A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. |
| Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. |
| A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantár- |
| gyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A ”ha ..., akkor ..." az ”akkor és csak akkor" helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. |
| Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban |
| A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. |
| A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. |
| Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. |
| Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási müveletek alkalmazása |
| A 9-12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatok. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. |
| A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. |
| Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. |
| Helyes tanulási szokások fejlesztése |
| A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. |
| A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. |
| A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. |
| A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. |
| Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is. |
| 9. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása. | A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. | Tájékozottság a racionális számkörben. |
| Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. | Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége. | |
| Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez | Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. | |
| A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. | Az ”akkor és csak akkor" használata - (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos). |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása. | A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. | Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. |
| Nevezetes azonosságok: kommuta-tivitás, asszociativitás, disztributi-vitás; (a ± b)2, a2 - b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 - b3 szorzat alakja. | Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkal-mazása. | |
| Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata. | Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. | A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel. |
| Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. | ||
| Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás. | Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. | Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. |
| A rendszerezőképesség fejlesztése | Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. | |
| A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival. | Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa számrendszerekre. | 3 -mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése. | A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a fordított arány, x<aaa>a/x | Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével. |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. | Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. | Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. |
| Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása. | A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) | A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete. |
| Thalész tétele, a kör és érintői. | A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. | |
| A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése. | A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. | Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban. |
| Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése. | A forgásszög fogalma, ívmértek, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési f e ladatok. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A statisztikai adatok helyes értelmezése. | Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, médián, módusz; szórás. | Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (médián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése. |
| 10. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fej-lesztése. | Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya- elv). | A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése. |
| Változatos kombinatorikai feladatok. | Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. |
| Számtan algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A permanencia elve a számfogalom bővítésében. | A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. | Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. |
| A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. | A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. | |
| A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. | A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. | A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mér-tani közepének fogalma. |
| A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. | Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. | Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása. |
| Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál. | Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. | Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése. |
| Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban. | Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata. | A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációj a. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvé-nvek ábrázolása. | A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x<aaa>sinx és x<aaa>cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai. |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei | ||
| A transzformációs szemlélet fejlesztése. | A hasonlósági transzformáció fogalma. | A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. | ||
| Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata. | A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. | Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál. | ||
| A vektorok további alkalmazása. | A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. | |||
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. | Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű eseteidben. | Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján. |
| 11. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. | Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. | Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. |
| A gráf modellként való felhasználása. | Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal. | A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek | ||
| A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv fe 1-használása. | A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. | A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén. |
| Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat). | A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. | A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. |
| Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése. | A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló eExponen-ciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. | Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerű konkrét feladatokban. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. | A 2X, a 10X függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exp o-nenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. | |
| Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban. | A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). | Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. | A vektorokról tanultak áttekintése A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. | Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. |
| Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése. | Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. | A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). |
| A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. | Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában). | |
| Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. | Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. | Vektorok koordinátáinak biztos használata. |
| A bizonyítási készség fejlesztése. | Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. | Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. |
| Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. | A kör középponti egyenletének is -merete. | |
| Adott probléma többféle megközelítése. | Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. | Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A körülmények kellő figyelembe-vétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. | Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevé-ses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. | |
| Modellalkotásra nevelés. | Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. | A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. |
| A számítógép alkalmazása statis z-tikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelme -zése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése. | Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben. |
| 12. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. | Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. |
| A deduktív gondolkodás további fejlesztése. | A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Rendszerező összefoglalás Számhalmazok | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. | |
| Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat). | Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. | |
| Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. | A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. | |
| Egyenletek | ||
| Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága. | Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. | |
| A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése. | Szöveges feladatok. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok. | A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat- számítás. | Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n elem ősz-szegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. |
| Rendszerező összefoglalás | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. | |
| Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban. | A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. | Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definícióiának ismerete. |
| A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felis-mérése. | A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. | A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. |
| Rendszerezd összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. | ||
| A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése. | Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. | |
| A matematika különböző területei közötti összefüggések felhasználása. | Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statis z-tikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. | Adatkezelésnél osztályba sorolás. Terjedelem. | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. |
| Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, médián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. | Egyszerű klasszikus valószínűségszámítási feladatok megoldása. |
| INFORMATIKA 9. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információ szerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. |
| Az informatikai nevelésnek - amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata - meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természetes és mesterséges (technikai) környezet mellet létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (film, videó, televízió) vagy újabban az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hipermédia számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, mit jelent a kialakulóban lévő információs társadalom. |
| A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az internethasználatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. |
| A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. |
| Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs társadalomba történő bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt a világot. |
| Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. |
| Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP). |
| A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései |
| Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. |
| Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az algoritmusok elkészítésében, kódolásában. |
| Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra.. |
| Együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. |
| Alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz. |
| Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit. |
| Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfia-készítés, szervezés, tanulás). |
| Az esztétikai készségfejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására. |
| Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. |
| A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései |
| Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. |
| A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása: fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. |
| A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. |
| Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. |
| A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. |
| A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. |
| A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. |
| Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. |
| Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. |
| Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. |
| Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. |
| Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. |
| Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. |
| Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről. |
| Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. |
| Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. |
| Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). |
| Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. |
| Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. |
| Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. |
| Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. |
| Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. |
| Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. |
| Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. |
| Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. |
| Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. |
| Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját. |
| Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni. |
| Belépő tevékenységformák |
| Az informatika alapjai |
| A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; a Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak megértése, hogy más elven működő gépek is vannak. Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása. A logikai alapműveletek ismerete és összetett alkalmazása. |
| Az operációs rendszer használata |
| Az összes tanult állományművelet önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása, a létező bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzőjének beállítása, változtatása. Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Háttértár töredék-mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése. |
| Kommunikáció hálózaton |
| Azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival). Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként). |
| Algoritmusok és adatok |
| Elemi és összetett adatok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztása. Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása. Alapvető adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, keresés, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. Algoritmusok megvalósítása számítógépen. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése. Típusdokumentumok elkészítése minta alapján. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Weblap készítése webszerkesztő használatával. Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). |
| Táblázatkezelés |
| A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. |
| Adatbázis-kezelés |
| Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Adatok módosítása, törlése. Adatbázisrendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Hozzáférés egy adatbázishoz. |
| Könyvtárhasználat |
| A középiskolai könyvtár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele mellett tapasztalatszerzés más típusú könyvtárakról, a könyvtári információs rendszer szolgáltatásairól. Dokumentumok értékelése és használata esztétikai értékük, szakmai hitelességük és információs értékük szerint. Tanulmányi és közhasznú tájékozódás hagyományos és elektronikus forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, internet). Az információk értékelése és szelektálása. Forrásjegyzék összeállítása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az informatika alapjai | Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek. Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. |
| Az operációs rendszer használata | Allományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők beállítása. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. |
| Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése és regisztrálása installációs anyagról. | |
| Kommunikáció hálózaton | Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. |
| Algoritmusok és adatok | Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok, karakterek, számok, logikai értékek, tömbök. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; hasábok kialakítása. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. |
| Táblázatkezelés | A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel. |
| Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat | Keresési és lekérdezési feladatok. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, szolgáltatásai, könyvtártípusok, könyvtári és egyéb információs rendszerek. |
| Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok tájékoztató apparátusa. Dokumentumértékelés. | |
| Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok, bibliográfiák. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudja értelmezni alapvető algoritmusok működését és alkalmazza őket. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. |
| Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. |
| BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvő ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. |
| A filozófia a hagyományos filozófiai felfogás szerint a valóság egyetemes és mindent átfogó horizontjában ”gondolkodik" a létről. A teljesség felől és a teljesség megértésének igényével közelít a létezőhöz. |
| Globalizálódó korunkban a filozófia jelentősége nő, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában. |
| A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségéből adódik. Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó; és válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözők. Jaspers szerint a filozófia úton-levést jelent. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, mely a világmindenség egészének megértésére irányul. (Ez igaz lehet akkor is, ha éppen a megértés lehetetlenségével szembesülünk.) Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve megerősítésére a középiskolában már lehetőség és szükség van. |
| A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről. |
| A megvalósítható célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. |
| A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. |
| Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. |
| Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. |
| Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. |
| Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. |
| Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. |
| Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. |
| Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. |
| Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkrónban vannak. |
| A tantárgy számára adott szűk lehetőségek arra elegendőek, hogy a tanulókban felébredjen az érdeklődés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelősen gondolkodó, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségekké váljanak. |
| A tanár a tanulói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű (1) tantervet választja, vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2) koncepcióját követi. |
| Fejlesztési követelmények |
| A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyil- |
| vánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. |
| Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban és írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegelemzésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. |
| A tanulói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére. |
| Belépő tevékenységformák |
| A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése. |
| Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának a megismerése. |
| Az egyszerűbb erkölcsi kérdések, életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, filozófiai szempontú értelmezése. |
| Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. |
| Ennek során ismerkedés a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. |
| Korábban ismeretlen fogalmak megértésének, meghatározásának a gyakorlása a szöveg kontextusából. |
| Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. |
| Az olvasott szövegekben ismerje fel a különböző érvelési technikákat. |
| Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. |
| Minden tanuló kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. |
| Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban lévő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket. |
| A filozófia sajátosságából adódóan a két tantervvariáció eltérő megközelítési módok választását teszi lehetővé. Mindkét változatra érvényes közös követelmény 5-6 filozófus gondolatrendszerének megismertetése és 4-5 probléma megvitatása. |
| Problémaközpontú filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód |
| Témakörök Bevezető beszélgetés | Tartalmak Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai) való bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. | ||||||
| Antik filozófia | Az arkhé és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész). | ||||||
| Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón) a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, ”két szélsőség közötti közép" (Arisztotelész) az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). | |||||||
| Fogalmak Kozmosz, arkhé, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis. | |||||||
| Ajánlott műrészletek | Hérakleitosz: Töredékek B 1; Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61; Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat); Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek); Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a; Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet; Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet); Seneca: Az élet rövidségéről. | ||||||
| Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak, illetve hatások. Például: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika; történelem: az ókori görögök, az ókori Róma; biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz; fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész; festészet: Raffaello: Az athéni iskola; az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat). | |||||||
| Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés) A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; ”Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés." (Platón). | |||||||
| Középkori filozófia | A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston). Az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás). | ||||||
| Fogalmak Patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat skolasztika, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus. | |||||||
| Ajánlott műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI. (a szabad akarat és a rossz kérdései). Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars.I, Questio L, Art. 1-2. | |||||||
| Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Például: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston- tanulmány a. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a kereszténység, Európa a 14-15. században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika. Zene. | |||||||
| Ajánlott írásbeli és szóbeli témák Honnan ered a rossz? ”Ne kifelé fordulj - térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság." (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. | |||||||
| Újkori filozófia | Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a ”velünk született eszmék" tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), (magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János). Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Locke, Rousseau). | ||||||
| A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant). Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, ”kopernikuszi fordulat", a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó (Kant). Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontako-zási folyamata a világtörténelemben (Hegel). | |||||||
| Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, kategorikus imperatívusz, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. | |||||||
| Ajánlott műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1-3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-XII. fejezet. Rousseau: A társadalmi szerződésről, I-II. könyv. Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás ? A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). | |||||||
| Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Moliere: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz; Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655). Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Kémia: Boyle. Mozart zenéje. | |||||||
| Ajánlott írásbeli és szóbeli témák ”Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben." (Locke). A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. ”A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából." (Kant). A felvilágosodás kritikája. | |||||||
| 19-20. századi filozófiák | Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, ”minden érték átértékelése", Isten halott, az értékteremtő ember, ”ugyanannak örök viszatérése", a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli fel-tevése, a lét és a létező, (Sartre, Heidegger). A világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés, a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn, magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre). Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern, pl. Lyotard, Habermas). | ||||||
| Fogalmak Individuum, egzisztencia, esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, analitikus filozófia, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció. | |||||||
| Ajánlott műrészletek Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33. §, IV.rész (részletek); Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám); Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Előljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről; Sartre: Mi az egzisztencializmus; Marx: Tézisek Feuerbachról; Comte: A pozitív szellem (részletek); Schlick: A filozófia fordulata (részletek); Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek); Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek); Lyotard: A posztmodern állapot (részletek). | |||||||
| Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: Görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun: A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789-1914, Európa és a világ a 19-20. században, A kétpólusú világ. Művészetek, építészet, festészet. Matematika. Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene. | |||||||
| Ajánlott írásbeli és szóbeli témák ”Az ember az, amivé önmagát teszi." (Sartre). A kijelentések igaz, illetve hamis volta. ”Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.", ”Nyelvem határai világom határait jelentik." (Wittgenstein); ”Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi?" (Heidegger). A fogyasztói társadalom, a manipuláció. | |||||||
| Szisztematikus megközelítésmód |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Mi a filozófia? | A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. | ||
| Fogalmak Csodálkozás, tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz | |||
| Ajánlott műrészletek Platón: Hetedik levél. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába. | |||
| Metafizika, ontológia | A létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia. | ||
| Fogalmak Arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), visszaemlékezés (anamnézisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét. | |||
| Ajánlott műrészletek Parmenidész: 8. Töredék. Hérakleitosz: Töredékek. Platón: Barlanghasonlat. Arisztotelész: Metafizika. Immánuel Kant: Prolegomena. Martin Heidegger: Mi a metafizika? | |||
| Ismeretelmélet | Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus. | ||
| Fogalmak Idolumok, empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, indukció, kriticizmus, a priori szintetikus ítélet, igazság. | |||
| Ajánlott műrészletek Francis Bacon: Nóvum Orgánum. René Descartes: Értekezés a módszerről. Immánuel Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó. Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. | |||
| Tudományfilozófia | A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának összemérhetetlensége. Fogalmak Verifikáció, falszifikáció, paradigmaváltás. | ||
| Ajánlott műrészletek Karl Popper: A tudományos kutatás logikája. Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. + egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos). | |||
| Etika | Eudaimonisztikus és erény etikák, deontikus etika, etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és formális etikák. | ||
| Fogalmak Erény, mezotész, igazságosság, szabadság, boldogság, eudaimónisztikus etika, bűn, szabad akarat, Hume villája, maxima, autonómia, kategorikus imperativusz, szabadság és felelősség. | |||
| Ajánlott műrészletek Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika. Epiktétosz: Kézikönyvecske. Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratról. Dávid Hume: Értekezés az emberi természetről. Immánuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Jean-Paul Sartre: Egzisztencializmus. | |||
| Vallásfilozófia | A hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép. | ||
| Fogalmak Hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, természetes észvallás, személyes Isten. | |||
| Ajánlott műrészletek Aurelius Augustinus: A rendről. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae. Voltaire: Filozófiai ábécé. Sörén Kierkegaard: Félelem és reszketés. + egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla). | |||
| Politikai filozófia | A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás. | ||
| Fogalmak Politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság, (pozitív) diszkrimináció. | |||
| Ajánlott műrészletek Niccolo Machiavelli: A fejedelem. Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről. John Stuart Mill: A szabadságról. + egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István). | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudatosuljon a tanulókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. A tanulók ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. |
| Legyenek képesek egy-egy szerző jellemző szövegeinek értelmezésére, filozófiai fogalmak jellemző kontextusának felismerésére. |
| Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként is megfogalmazni. |
| Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, a gondolati alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele. |
| FIZIKA |
| 9-11. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. |
| A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzákmeg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. |
| A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel (a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel) jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. |
| A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modellszerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. |
| A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az ”elméleti" ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. |
| A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek |
| A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. |
| Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. |
| Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. |
| A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. |
| Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. |
| Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprog- |
| ramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. |
| Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan ”híradásokat" a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Interneten tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját. |
| Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben |
| A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. |
| Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. |
| Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. |
| Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. |
| Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. |
| Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről |
| Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. |
| A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. |
| Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban. Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel (saját készítésű videofelvételek értékelése, fénykapus érzékelővel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérőeszközként, stb.). |
| Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban, ...). |
| Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok). |
| Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A testek haladó mozgása | |
| Az egyenes vonalú egyenletes mozgás | Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség. |
| Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás | A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. |
| Egyenletes körmozgás | Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása. A gyorsulás, mint vektormennyiség. |
| Mozgások szuperpozíciója | Függőleges és vízszintes hajítás. |
| Dinamika | |
| A tehetetlenség törvénye. | A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, |
| A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. | |
| Newton II. törvénye | A mozgásállapot- változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. |
| Hatás-ellenhatás törvénye | A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. |
| Erőtörvények Erők együttes hatása | Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. |
| A lendület-megmaradás | A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák, mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). |
| Körmozgás dinamikai vizsgálata | Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. |
| Munka, energia | |
| A munka értelmezése | A munka kiszámítása különböző esetekben: állandó erő és irányába mutató elmozdulás, állandó erő és szöget bezáró elmozdulás, lineárisan változó erő (rugóerő) munkája. |
| Mechanikai energia-fajták A mechanikai energiamegmaradás törvénye | Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban. |
| A teljesítmény és hatásfok | A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. |
| Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). |
| Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. |
| Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. |
| Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. |
| Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az ”ideális" gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként. A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V diagramon. |
| Következtetések az anyag láthatatlan mikro szerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. |
| Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. |
| Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). |
| Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. |
| Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Hőtan | ||
| Gázok állapotváltozásai | Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Állapotváltozások értelmezése és ábrázolás p-V diagramon. | |
| Az anyag atomos szerkezete | Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro-törvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete. | |
| Molekuláris hőelmélet | Az ”ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján A gáz belső energiája. | |
| A hőtan I. főtétele | A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energiamegmaradás törvényének általános megfogalmazása - I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. | |
| A hőtan II. főtétele | A folyamatok iránya. (Hőmérséklet-változások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során.) | |
| Halmazállapot-változások | Olvadás-fagyás, forrás/párolgás-lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban, halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő. | |
| Elektrosztatika | ||
| Elektromos alapjelenségek | A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. | |
| Az elektromos tér | A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. | |
| Kondenzátorok | A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája. | |
| Egyenáramok | ||
| Az egyenáram | Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. | |
| Az elemi töltés | Az elemi töltés. Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. | |
| Egyenáramú hálózatok | Eellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás - galvánelem. | |
| Elektromos teljesítmény | Az elektromos teljesítmény fogalma, fogyasztók teljesítménye. | |
| A továbbhaladáshoz szükséges feltételek |
| Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit - az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. főtétel) - a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. |
| A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát. |
| Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. |
| Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. |
| Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. |
| Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötélhullámokkal, vízhullámokkal). |
| Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése - az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. |
| Kapcsolatteremtés, szintéziskeresés a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával). |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Rezgések, hullámok | ||
| Mechanikai rezgés | A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata. A rezgést jellemző mennyiségek Newton II. törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása A rezgés energiája, energiamegmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). | |
| Mechanikai hullámok | A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). | |
| A hang hullámtulajdonságai | A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. | |
| Elektromágneses indukció | ||
| A mágneses tér | A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezető, tekercs). A Föld mágnessége. | |
| Lorentz-erő | Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. | |
| Mozgási indukció | A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. | |
| Nyugalmi indukció | A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz-törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. | |
| Elektromágneses hullámok | Változó elektromos tér mágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. | |
| Hullámoptika | A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség). Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes-törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Interferencia, fénypolarizáció. A fénysebesség mint határsebesség. | |
| Modern fizika | ||
| A fény kettős természete | A fényelektromos jelenség - a fény részecsketermészete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. | |
| Az elektron kettős természete | Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektronhullám. | |
| Atommodellek | A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. | |
| Magfizika | ||
| Az atommag szerkezete | A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. | |
| A radioaktivitás | Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. | |
| Maghasadás | A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. Atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. | |
| Magfúzió | A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése a hidrogénbomba. | |
| Csillagászat | ||
| Egyetemes tömegvonzás | A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. | |
| Csillagfejlődés | A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. | |
| Kozmológia alapjai | Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet. | |
| Űrkutatás | A világűr megismerése, a kutatás irányai. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerje a hullám fizikai jellemzőit. Ismerje az elektromágneses spektrum jellemző sugárzásait. |
| Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. |
| Ismerje az atommag összetételét. |
| Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges radioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). |
| Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. |
| Legyenek ismeretei a csillagászat elméleti és gyakorlati jelentőségéről. |
| A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. |
| BIOLÓGIA 10-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint - a többi tantárggyal együtt - kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. |
| A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: |
| Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége alapvető. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. |
| Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. |
| Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltallesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. |
| Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. |
| A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. |
| Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadását. |
| Fejlesztési követelmények |
| Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. |
| Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. |
| Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy legyen képes a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. |
| Segítsük a tanulót, hogy vizsgálati eredményeit, ismereteit tudja megfogalmazni, és rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. |
| Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. |
| Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő - különböző szerveződési szintű - anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. |
| Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. |
| Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. |
| Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. |
| Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. |
| Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és rövid ismertetése. |
| A legismertebb élőlénycsoportok testfelépítési és életműködési jellemzőinek ismertetése ábrák, makettek segítségével. |
| A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. |
| Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. |
| A legismertebb élőlénycsoportok tipikus képviselői testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok |
| és különbségek felismerése, megfogalmazása. |
| A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. |
| Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről |
| Fénymikroszkóp használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése tanári segítséggel. |
| Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok dokumentálása és értékelése. |
| A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága | |||
| A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek | A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a baktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének jellemzői és jelentősége. | ||
| Az állatok teste és életműködései | Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az állatok mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életműködések összefüggése. Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek, a puhatestűek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. | ||
| A növények teste és életműködései | A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A növények anyagfelvétele és leadása. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése. A növények tápanyag-raktározása. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok jellemzői. A zárvatermők szaporodása és egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. | ||
| A gombák teste és életműködései | A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. |
| Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló működést. |
| Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. |
| Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és faj fenntartó működését. |
| Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy - biológiai nézőpontból - az ember csak egy az élőlények közül. |
| A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. |
| Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. |
| Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. |
| Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. |
| Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. |
| Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. |
| Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. |
| Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. |
| Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. |
| Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. |
| Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. |
| Szerezzenek gyakorlatot a fénymikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. |
| A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. |
| Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. |
| A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. |
| A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. |
| Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. |
| Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. |
| A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. |
| Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. |
| Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. |
| A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. |
| Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. |
| A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. |
| A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. |
| Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. |
| Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. |
| A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. |
| A lakosság egészségügyi mutatóinak megismerése, a veszélyeztető tényezők felismerése és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. |
| Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| A sejtek felépítése és anyagcseréje | ||||
| A sejtek felépítése | A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék és a nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. | |||
| A sejtek anyagcserefolyamatai | A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az enzimek szerepe. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. | |||
| A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai | Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és az alléi fogalma. Az öröklődő információ megnyilvánulása: DNS <bbb> RNS <bbb> fehérje <bbb> tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. | |||
| Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása | ||||
| Az önfenntartó működések áttekintése | A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. | |||
| Az idegi és hormonális szabályozás | A szabályozás fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapota, az ingerület átadása, a reflexív elve. | |||
| A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. | ||||
| A bőr érző működése. | ||||
| Az érzékszervek védelme és betegségei. | ||||
| Az idegrendszer tagolódása. | ||||
| A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. | ||||
| A keringési rendszer | A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. | |||
| Az immunitás | Az immunrendszer funkciója. A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. | |||
| A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. | ||||
| A táplálkozás | Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. | |||
| Az előbél szakaszai és ezek funkciói. | ||||
| A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. | ||||
| A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. | ||||
| A légzés | A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légzőmozgások. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | |||
| A bőr és a mozgás | A bőr felépítése, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. | |||
| A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. | ||||
| Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályozása. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. | ||||
| A kiválasztás | A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | |||
| Az ember szaporodása és egyedfejlődése | ||||
| Az ember szaporodása | Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek és az ivarutak. | |||
| A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. | ||||
| A fogamzásgátlás módjai. | ||||
| Az ember egyedfejlődése | A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. | |||
| Atalános egészségtan | ||||
| Egészségügyi ismeretek | A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. | |||
| Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. |
| Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. |
| A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. |
| Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. |
| Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. |
| Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. |
| Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. |
| Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. |
| Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. |
| Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és működésük összefüggését. |
| Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. |
| Sorolják fel a legfontosabb hormontermelő mirigyeket, tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. |
| Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. |
| Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. |
| Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. |
| Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. |
| Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. |
| Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. |
| Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. |
| A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. |
| Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. |
| Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. |
| A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. |
| Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. |
| Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. |
| A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. |
| Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. |
| Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. |
| A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. |
| Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. |
| A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. |
| Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az öröklődés | |||
| Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése | A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns-recesszív öröklésmenet, valamint a kodominancia lényege. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése. | ||
| Több tulajdonság egyidejű öröklődése | A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. | ||
| A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakításában | A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A gének kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. | ||
| A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai | A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. | ||
| A populációk és az életközösségek | |||
| A populációk tulajdonságai és változásai | Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák. | ||
| Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai | A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása. | ||
| Ökológiai rendszerek | Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontok. A létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. | ||
| Természetes és mesterséges életközösségek | Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. | ||
| Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra | |||
| Az evolúció alapjai és bizonyítékai | Az evolúció lényege. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai. | ||
| Az evolúció folyamata | Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtűek evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. | ||
| A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. | |||
| Az ember evolúciója | A korai emberfélék evolúciója. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. | ||
| A bioszféra jelene és jövője | A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. |
| Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. |
| Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. |
| Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. |
| Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. |
| Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. |
| Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. |
| Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. |
| Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. |
| Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. |
| Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. |
| KÉMIA 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. |
| A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. |
| A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását. |
| A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, műszereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. |
| A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. |
| Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében. Élményt és megerősítést jelent a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. |
| A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. |
| A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. |
| A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzés és alkalmazás |
| Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. |
| A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. |
| A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problé- |
| mákat, és tanárok, valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. |
| Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. |
| Tájékozottság az anyagról |
| Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. |
| Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. |
| Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. |
| Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. |
| Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. |
| Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek |
| Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyis é-gek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. |
| Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek |
| Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. |
| Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. |
| Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről |
| A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. |
| Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. |
| A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. |
| Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. |
| A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegyűjtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. |
| A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. |
| Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. |
| Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. |
| A verbális és a képi információk egymásba alakítása. |
| A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. |
| Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. |
| A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. |
| A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. |
| Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. |
| Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. |
| Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. |
| A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. |
| A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. |
| A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. |
| A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. |
| A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. |
| Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. |
| A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. |
| Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek ösz-szetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. |
| Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Tudománytörténet | A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. | ||
| Tájékozódás a részecskék világában | Atomszerkezet: Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. | ||
| Molekulaszerkezet: Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. | |||
| Anyagi halmazok: Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. | |||
| A kémiai reakciók a részecskék ismeretében | Termokémia: Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. | ||
| Reakciósebesség és egyensúly: A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok) aktiválási energia. Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. | |||
| Redoxireakciók: Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. | |||
| Galvánelemek: A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. | |||
| Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday- törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise). | |||
| Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. |
| Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. |
| A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. |
| Egyszerűbb majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. |
| A tanult szerves anyagok molekula modelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. |
| A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. minternet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. |
| Távolsági kommunikációs technikák (elektronikus levelezés, telefon, fax) szakszerű használata. |
| Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. |
| A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. |
| A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. |
| A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében a különböző (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. |
| Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeiről. |
| Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. |
| Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. |
| Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. |
| Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. |
| Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. |
| A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. |
| A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. |
| Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. |
| Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. |
| Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Tudománytö rténet | A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. | |||
| Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó | Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: Keletkezésük. | |||
| A metán (részletesen), égése, halogén- szubsztitúciója , PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolaj feldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. | ||||
| Konstitúciós izomerek, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. | ||||
| Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. | ||||
| Halogén-szubsztitúció. | ||||
| Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. | ||||
| A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. | ||||
| Legfontosabb műanyagaink | Telítetlen szénhidrogének: Alkének. | |||
| Az etén (részletesen), addíciós reakciói (halogén-, hidrogén-halogenid-, víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén(PE). | ||||
| Konformáció, sztirol, polisztirol (PS). | ||||
| Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek. | ||||
| Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük,környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. | ||||
| Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig | Alkohol - alkoholok: Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, reakciója nátriummal. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége. | |||
| Aceton - ketonok. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége. | ||||
| Ecet - karbonsavak: Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol-oxovegyület-karbonsav redoxi átalakulások. | ||||
| Illatok, ízek, fűszerek - karbonsav észter ek: Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. | ||||
| Zsírok, olajok - gliceridek: Zsírok és olajok, főbb sajátságaik, margaringyártás. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. | ||||
| Szappanok, mosószerek: Szappangyártás, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban- szénhidrátok: Monoszacharidok. Funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. | ||||
| Tej, tojás, hús - fehérjék: Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. | ||||
| A biológia határán | Nukleinsavak: a ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. | |||
| Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. | ||||
| A teától a heroinig | A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. | |||
| Környezeti szerves kémia | Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Műanyagok: le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. | |||
| Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. | ||||
| Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az ”elég" a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szerves vegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát. |
| FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. |
| Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét. |
| A földrajztanítás célja, hogy a tanulók értelmezzék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, valamint tudják a jelenségeket, folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. |
| Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő, sokféle és kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. |
| A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. |
| A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. |
| A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmigazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzikörnyezeti ismereteiket. |
| A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, szintetizálják korábbi ismereteiket, valamint biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képességeket, pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információ- |
| hordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek). Tapasztalataikat, szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozza ahhoz, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységek |
| Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. |
| A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. |
| Egyszerű térképi ábrázolások készítése. |
| Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. |
| Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. |
| Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. |
| A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. |
| Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. |
| Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. |
| Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. |
| Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. |
| A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajzalapján. |
| Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. |
| Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. |
| Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. |
| Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. |
| Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. |
| Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. |
| Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. |
| Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom felhasználásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Térképi ismeretek | A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. | |
| Kozmikus környezetünk | A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. | |
| A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi- és a zónaidő számítása. | ||
| Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. | ||
| A geoszférák földrajza | Tájékozódás a földtörténeti időben | |
| A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete, a belső gömbhéjak jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. | ||
| A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. | ||
| A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég. | ||
| A talaj földrajza A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. | ||
| A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. | ||
| A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyeződése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. | ||
| A földrajzi övezetesség | Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. | |
| A földraj zi övezetesség A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő öveze-tessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. | ||
| Népesség- és településföldrajz | A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. | |
| Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. | ||
| A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak |
| A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. |
| Új topográfiai fogalmak |
| Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál-Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceánilemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiái-hegységrendszer, Eurázsiái-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer; |
| Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységek |
| Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. |
| A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. |
| Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. |
| A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. |
| Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. |
| Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. |
| Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. |
| Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. |
| Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. |
| Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. |
| Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgyűjtés alapján. |
| Összefoglaló készítése az elmúlt időszak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól. |
| A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása. |
| Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. |
| Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A világ változó társadalmi-gazdasági képe | A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. |
| A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. | |
| A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. | |
| A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok | A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, ”olajországok" ”banánköztársaságok", ”adóparadicsomok", trópusi üdülő szigetek. |
| Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemző vonásai. Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. | |
| A globális problémák földrajzi vonatkozásai | A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedés ének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. |
| A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. | |
| A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. |
| A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak |
| A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. |
| Új topográfiai fogalmak |
| Asszuáni Nagy-gát; Kuznyecki-medence, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár; |
| Arab Emírségek, Bolívia, Chile, Csád, Guinea, Irán, Kenya, Kuvait, Líbia, Libéria, Málta, Marokkó Monaco, |
| Nicaragua, Tunézia, |
| Bahama-szigetek, Bali, Dominika, Kanári-szigetek, Panama, Seychelle-szigetek, |
| Alexandria, Antwerpen, Atlanta, Cseljabinszk, Csernobil, Dallas, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dortmund, |
| Duisburg, Europoort, Fokváros, Galaji, Hannover, Haifa, Houston, Jeruzsálem, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, |
| Manila, Mekka, Ostrava, Perth, Randstad, Rijád, Szczecin, Seattle, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Theszaloniki, |
| Trieszt, Uszty-Ilimszk, Várna, Zürich. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. |
| ÉNEK-ZENE |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. |
| A középiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. |
| Fejlesztési követelmények |
| Éneklés |
| Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelhető. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. |
| A csoportos és egyéni éneklés - tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával - a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. |
| Zenei írás-olvasás |
| A gimnáziumban a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. |
| Zenehallgatás |
| A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. |
| A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. |
| Önművelés |
| Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. |
| A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. |
| Kollektív művészi tevékenység |
| A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalmak |
| Éneklés Önálló népdaltanulás kottakép alapján | Népdalok a magyar népdal műfajaiból (népballada, si- |
| Autentikus előadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában) | rató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, táncnóta) |
| Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban | Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) |
| Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból | Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz/barokk/klasszikus témák, énekes szemelvények |
| Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján | |
| Zenehallgatás | |
| A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján | Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig |
| Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, hangzó | A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei |
| vagy írott zenei forrásanyagok alapján (korszak és stílus jellemzése) | |
| Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával | |
| Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb oktatóanyagok használata | |
| Improvizáció | |
| Műzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan | Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok) |
| Zenei olvasás-írás | |
| Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján | Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai |
| Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#-2b-ig | és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai |
| Abc-s hangok azonosítása F-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában) | |
| Hármashangzatok felismerése kottáról | |
| Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása | |
| Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben |
| Zenei ismeretek |
| Népzene | Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar | |
| Zeneelmélet | Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem | |
| Kottaismeret: 2#-2b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); | ||
| Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció | ||
| Hangzatismeret: hármashangzat elve, funkciók elve (-T-S-D); alaphelyzetű hármas hangzatok. | ||
| Zenei műszavak, előadási jelek (pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempó giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero) | ||
| Zeneirodalmi | A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca | |
| Az európai zenetörténet műfajai - válogatva (csak a hangzási élményhez köthetőek-ből): Egyházi: gregorián, orgánum, mise, motetta, korái, kantáta, oratórium, passió, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio | ||
| Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifon szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma | ||
| Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa | ||
| Zenetörténet | A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus | |
| Zeneszerzők - kiválasztva legalább 5 (a meghallgatott művek szerzőiből): Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, Hándel | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. |
| Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás |
| A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben |
| Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció |
| Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben |
| Kvintváltó dallamok rögtönzése. |
| Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz Zenei olvasás-írás |
| Ismert dallamok utószolmizálása |
| 2 #- 2b ismerete |
| Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján |
| Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben |
| Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemű kottaképe alapján |
| Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése |
| Dúr és moll karakter felismerése |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalmak |
| Éneklés | |
| Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából | Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai |
| Más népek dalainak eredeti nyelven történő csoportos éneklése | Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok |
| Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel | XX. századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán |
| Zenei karakterek kifejezése önállóan is | és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése |
| Zenehallgatás | |
| A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során | Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások |
| Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete | Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból |
| A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni elemzése | A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban |
| Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között | |
| Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata | |
| Improvizáció | |
| Ritmus rögtönzése - a tanult ütemformákban | Dallammodellként: |
| XX.századi zenei (ritmus és dallam) modellek | |
| Zenei olvasás-írás Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről | A XIX. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga |
| Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 2#-2b-ig |
| Zenei ismeretek |
| Zeneelmélet | Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia; kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás - válogatva (csak a hallásélményhez köthető fogalmakból) | |
| Hangszer | Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon | |
| Zeneirodalom | Népies műdal, magyar nóta, cigány zene | |
| Dal, mazurka, keringő, polonéz; etűd, fantázia, nocturne, rapszódia; - válogatva (csak a meghallgatott művekhez kötődőekből) | ||
| Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; | ||
| Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. - válogatva (csak a meghallgatott művekhez kötődőekből) | ||
| Aktualitások a könnyűzenéből | ||
| Zenetörténet | Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklórizmus, dodekafónia | |
| Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek | ||
| Zeneszerzők - XIX. század: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvooak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner | ||
| Zeneszerzők - XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutos3awski - kiválasztvalegalább 5-5 (a meghallgatott művekhez kötődően) | ||
| XX. század - magyar: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A dzsessz | ||
| Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 10 újabb - a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórus-mű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálok más feladatot oldanak meg) |
| Zenehallgatás |
| A XIX. és a XX. századzenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során A zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása |
| Improvizáció |
| Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel - a tanult ütemformákban |
| Zenei olvasás-írás |
| Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése emlékezetből 2#-2b-ig. |
| Javasolt zenei anyag (válogatva): |
| Népdalok |
| A bolhási kertek alatt |
| A nagy bécsi kaszárnya |
| Annyi bánat a szívemen |
| Béres legény |
| Beteg asszony |
| Duna parton vagy egy malom |
| Elindultam szép hazámból |
| Erdő mellett estvéledtem |
| Este, este, de szerelmes |
| Hej, rozmaring |
| Istenem, istenem áraszd meg a ... |
| Katona vagyok én |
| Körösfői kertek alatt |
| Megkötöm lovamat |
| Megrakják a tüzet |
| Röpülj, páva |
| Szép a gyöngyvirág |
| Szivárvány havasán |
| Tavaszi szél |
| Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből |
| Bocsásd meg Úristen - Balassi ének a Kájoni-kódexből |
| Hej Rákóczi, Bercsényi |
| Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból |
| Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből |
| Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből |
| Simonffy: Három a tánc |
| Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes müzenei szemelvények |
| Alleluja dallamok |
| Hándel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) |
| Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia - IV. tétel) |
| Schubert: A pusztai rózsa (dal) |
| Schumann: A két gránátos (dal) |
| Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) |
| Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz |
| Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) |
| Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag |
| Lassus: Zsoldos szerenád |
| Bach: h-moll szvit |
| Bach: egy preludium és fúga (a Wohltemperiertes Klavier egyik kötetéből) |
| Hándel: F-dúr szvit (Vízizene) |
| Haydn: C-dúr (”Kaiser") vonósnégyes -II. tétel (Op. 76. No. 3) |
| Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) |
| Mozart: Figaro házassága |
| Beethoven: V. (Sors) Szimfónia |
| Beethoven: IX. szimfónia -IV. tétel |
| Beethoven - valamely versenymű |
| Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia |
| Schumann: A két gránátos |
| Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány |
| Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit |
| Liszt: Les Preludes |
| Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából |
| Ravel: Bolero |
| Kodály: Háry János (szvit) |
| Kodály. Székelyfonó |
| Kodály: Psalmus Hungaricus |
| Gershwin: Rhapsody in Blue |
| Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) |
| Bartók: Cantata Profana |
| Bartók: Concerto |
| Orff: Carmina Burana |
| Berstein: West Side Story |
| VIZUÁLIS KULTÚRA 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő-és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozza. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. |
| A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi - plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozza. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a formaa szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. |
| A 9-10. évfolyamon a vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, megalapozza a 11-12. évfolyamon folytatható művészettörténeti, képzőművészeti és ábrázoló geometriai ismeretek tanítását illetve az érettségi vizsgát. Felkészítsen a továbbtanulásra, illetve a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. |
| A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak is. |
| A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja, alapvetően a nemzeti alaptanterv vizuális kultúra műveltségi részterület struktúrájának megfelelően. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. |
| A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel. |
| Általános fejlesztési követelmények |
| Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai Ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. |
| Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellő alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetők el. |
| Alkotóképességek területe |
| Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolás segítségével (kavalieri axonometria, egyméretű, kétméretű és Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, öszszefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. |
| Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban, illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fizikai fukciónak megfelelő formálás jusson érvényre. |
| Befogadóképességek területe |
| A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiái, tárgyelemzés) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemzőképesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. |
| A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés |
| Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, Internet) célszerű használatának megtanítása. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó alkotó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő műelemzés korba és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai, téri analízisek, elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a műszaki távlat (axonometria) között. A vizuális kommunikáció megjelenési formáinak értelmezése. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek | |
| Képzőművészet, kifejezés | |
| Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. | |
| Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben egyéni eszközhasználattal. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülő feldolgozása. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. | |
| Befogadás Műfajnak, témának megfelelő műelemezés (ikonográfiái, stílustörténeti) és ítéletalkotás. Festészet fogalma, funkciója, a festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Témák (pl. arckép), megjelenési típusok (pl. táblakép) technikák (pl. olaj, freskó). Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. | |
| Szobrászat fogalma, rendeltetése és hatásrendszere. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (körkszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. Kortárs műfajok a képzőművészetben. Az iskolához közeli, könnyen elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. | |
| Vizuális kommunikáció | |
| Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. | |
| Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének szabadkézi rajza és szerkesztése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület, egyméretű, kétméretű és kavalieri axonometria). Rekonstrukció, modellezés. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos illusztráció, bélyegterv, Ex libris, meghívó). | |
| Befogadás Ábrázolási konvenciók megjelenési formái a köznapi és tudományos közleményekben. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. | |
| Tárgy- és környezetkultúra | |
| Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. | |
| Alkotás Közismert rendeltetésű, valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése, az alkotófolyamat dokumentálása (feladatmeghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel, vázlatok, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta). | |
| Befogadás Az alkotó folyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A tárgyak megítélése a (funkció, forma, jelentés, lépték, anyag, szerkezet, technológia) ismerete. | |
| Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A továbbhaladás feltétele a térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek szokásoknak megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, képszerkesztési, konstruálási készség elsajátítása. A művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek és legalább egy műelemzőmódszer ismerete. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén. Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott művészetek és a népművészet területén. Összefoglaló művészettörténeti áttekintés. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Képzőművészet, kifejezés |
| Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és a köznapi információkban. |
| Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. |
| Befogadás Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiái). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. |
| Vizuális kommunikáció |
| Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. |
| Alkotás Összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban. |
| Befogadás A Monge-vetület, az axonometria, a perspektíva olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). Hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai) jellegű. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. |
| Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv makettezése. |
| Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (használati, dísz-, kegy- és műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus. A népi építészet, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet. Az iskolához közeli, elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. |
| Technikák |
| Alkalmazás: Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép). Ismeret: Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényege. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A továbbhaladás feltétele a térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek szokásoknak megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, kép szerkesztési, konstruálási készség elsajátítása. |
| A tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazása. Legkiemelkedőbb alkotók és műveik ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése. Két-három szempont alkalmazása a mindennapi környezet, a fogyasztási cikkek és a média kritikus megítéléséhez. |
| Ajánlott művek |
| A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. |
| Festészet, képgrafika |
| Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tűnődés a szerelemről (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozaikja, Rubljov: Szentháromság ikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelőlap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsőülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntő táncosnő, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdőzés, P. Cézanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát) Székely Bertalan: Egri nők, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Női arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkíj: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A.Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz, Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc) |
| Szobrászat |
| Willendorfi Vénusz, Antilopfej alakú maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Laokoón csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről, Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisoról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem elő- és hátoldala, Michelangelo: Medici síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin: Calaisi polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. |
| Boccioni: Lépő figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnő bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II., Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynő, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nő bevásárlókocsival |
| Építészet |
| Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon templom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztewrgomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külsőbelső, Diósgyőri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külső, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesi-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertődi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar, Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhaus-épülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vizesés-ház Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom |
| Magyar népművészet |
| A bemutatandó népművészeti alkotásokat a tanár választja ki. A népi építészet, a házbelső, a szerszámok, a használati eszközök, az étkezés, az öltözködés és a vallásnéprajzi tárgyakat ajánlatos a paraszti, tradicionális kultúrába ágyazva és összefüggéseiben, együttesekben bemutatni. (Például egy tájegységben szerepeltetni, egy család, egy falu élete köré szervezve.) |
| A vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön műlista. A műfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A képi megjelenítés tanításához a festészeti műlista, a tárgyi, környezeti emlékek tárgyalásához az építészeti műlista nyújt segítséget. |
| TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé. |
| Az egészséggel kapcsolatos feladatok |
| Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a |
| prevenció lényegét, ismerjenek és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat. A mozgáskultúrafejlesztésével kapcsolatos feladatok |
| A kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. |
| Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó |
| ismeretek bővítése. Mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása |
| Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások |
| fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás. |
| Fejlesztési követelmények |
| A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepe van. Egyszerűbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést. |
| A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdősportok, úszás ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. |
| Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. |
| Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. |
| Gimnasztikái alapformák és a testtartást javító gyakorlatok. |
| A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai elfogadható szintjének kialakítása. |
| A torna mozgás anyagában lévő választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása. |
| A választott sportjátékok űzése egyszerű szabályok szerint, törekvés az összjátékra. |
| A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. |
| Küzdőfeladatok és játékok elsajátítása. |
| Folyamatos úszás. |
| Birkózás, úszás az úszni nem tudók számára, aerobic. |
| Témakörök Rendgyakorlatok | Tartalmak Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. | ||||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. | ||||
| Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. | |||||
| Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-, láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugró-versenyek. | |||||
| Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökő-versenyek. | |||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | |||||
| Szergyakorlatok | Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. | ||||
| Emelés fej állásba, gurulás előre állásba. | |||||
| Fellendülés kézállásba. | |||||
| Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. | |||||
| Mérlegállás. | |||||
| Összefüggő gyakorlatok. | |||||
| Szekrényugrás | |||||
| Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. | |||||
| Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. | |||||
| Korlát (fiúk) | |||||
| Támasz. | |||||
| Támaszban haladás előre-hátra. | |||||
| Karhajlítás, nyújtás. | |||||
| Alaplendület támaszban. | |||||
| Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. | |||||
| Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. | |||||
| Kanyarlati leugrás. | |||||
| Terpeszpedzés, alaplendület. | |||||
| Összefüggő gyakorlat. | |||||
| Gyűrű (fiúk) | |||||
| Függésben alaplendület. | |||||
| Lendület előre zsugorfüggésbe. | |||||
| Lebegőfüggés. | |||||
| Emelés lefüggésbe. | |||||
| Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. | |||||
| Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. | |||||
| Függésben lendület hátra, homorított leugrás. | |||||
| Összefüggő gyakorlatok. | |||||
| Gerenda (lányok) | |||||
| Járás előre-oldalt-hátra. | |||||
| Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. | |||||
| Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. | |||||
| Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. | |||||
| Leugrás: függőleges repülés. | |||||
| Összefüggő gyakorlatok. | |||||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) | |||||
| A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. | |||||
| Törekvés együttmozgásra a zenével. | |||||
| Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. | |||||
| Testnevelési és sportjátékok | |||||
| Kézilabda | A védőjátékos mozgása. | ||||
| Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. | |||||
| A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. | |||||
| Egykezes átadás mozgás közben. | |||||
| Különböző magasságokból érkező labda elfogása. | |||||
| Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. | |||||
| Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 21, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. | |||||
| Kosárlabda | Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. | ||||
| Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. | |||||
| Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. | |||||
| Egy- és kétkezes átadások. | |||||
| Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. | |||||
| Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. | |||||
| Ötletjáték két kosárra. | |||||
| Labdarúgás | Laza emberfogás posztok szerint. | ||||
| A védőjátékos helyezkedése. | |||||
| Szabadulás a védőtől gyors elfutással. | |||||
| Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. | |||||
| Labdavezetés belsővel. | |||||
| Fejelés. | |||||
| Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék | |||||
| Röplabda | Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. | ||||
| Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. | |||||
| Nyitás alsó vagy felső nyitással. | |||||
| Természetben űzhető sportok | Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetőség van). | ||||
| Önvédelmi és küzdősportok | Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. | ||||
| Küzdőgyakorlatok labdával. | |||||
| Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. | |||||
| Birkózás állásban, fogáskeresés. | |||||
| Alapvető fogásmódok. | |||||
| Grundbirkózó versenyek. | |||||
| Úszás | Választás szerint két úszásnem. | ||||
| Fogalmak | Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. | ||||
| Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, | |||||
| ívképzés, gyorsulás. | |||||
| Sportági verseny- és játékszabályok. | |||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikái feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. |
| Különböző sebességű járások, futások, átmenetek végrehajtása. |
| Sokféle gimnasztikái alapforma, illetve kéziszergyakoriat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. |
| A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. |
| A kondicionális képességeknek (különösen az erő és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhető teljesítmények növelésére. |
| A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. |
| A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. |
| A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. |
| Küzdősportok technikai elemeinek gyakorlása. |
| Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. |
| Ritmikus gimnasztika. |
| Témakörök Rendgyakorlatok | Tartalmak Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. | ||||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||||
| Atlétika | Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtől függő (cél)gyakorlatok. Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). | ||||
| Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. | |||||
| Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugró-versenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugró-versenyek. | |||||
| Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súly golyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökő-versenyek. | |||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | |||||
| Szergyakorlatok | Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talaj gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. | ||||
| Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. | |||||
| Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Gyűrű (fiúk) Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Gerenda (lányok) Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra. | |||||
| Testnevelési és sportjátékok | A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. | ||||
| Kézilabda | Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. | ||||
| Kosárlabda | A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. | ||||
| Labdarúgás | Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belsőcsüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén. | ||||
| Röplabda | Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. | ||||
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. | ||||
| Önvédelmi és küzdősportok | Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.) versenyek. | ||||
| Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek. | |||||
| Úszás | A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű végrehajtása. | ||||
| Fogalmak | Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Kéziszer-gyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. |
| Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). |
| A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. |
| A kondicionális képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető teljesítmények növelése. |
| Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. |
| A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. |
| Pontos szabályismeret. |
| Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. |
| Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása. |
| Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. |
| Fiúknak új feladat szertornában a nyújtó gyakorlat. |
| Új sporttevékenység: a fiúknak dzsúdó, lányoknak aikidó mint önvédelmi sportág |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Rendgyakorlatok | A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben. | ||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. | ||
| Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát-és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbúj ások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. | |||
| Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. | |||
| Ugrások Magasugrás: a választott technikával. Magasugró-versenyek. Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján. Távolugró-versenyek. | |||
| Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. | |||
| Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökő versenyek. | |||
| Torna jellegű feladatmegoldások | A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és cél-gimnasztikái, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. | ||
| Szergyakorlatok | Talaj | ||
| Ülésből gurulás hátra kézállás felé. | |||
| Befejező helyzetek. | |||
| Fellendülés kézállásba. | |||
| Fejbillenés, fejenátfordulás. | |||
| Összefüggő gyakorlatok. | |||
| Szekrényugrás | |||
| Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. | |||
| Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. | |||
| Korlát (fiúk) | |||
| Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. | |||
| Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. | |||
| Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. | |||
| Összefüggő gyakorlat. | |||
| Nyújtó (fiúk) | |||
| Lendületvétel. | |||
| Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. | |||
| Kelepforgás hátra. | |||
| Alugrás. | |||
| Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. | |||
| Összefüggő gyakorlat. | |||
| Gyűrű (fiúk) | |||
| A 9-10. évfolyam anyagának gyakorlása. | |||
| Összefüggő gyakorlat. | |||
| Gerenda (lányok) | |||
| Felugrás oldal-guggolótámaszba. | |||
| Keringőjárás. | |||
| Felugrással lábtartáscsere. | |||
| Gurulóátfordulás előre. | |||
| Futólépések. | |||
| Összefüggő gyakorlat. | |||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) | |||
| Törzsívek állásban. | |||
| Támadó-, védő állások. | |||
| Galoppszökdelések. | |||
| Szökkenő hármaslépés. | |||
| Keringőlépés hátrafelé. | |||
| 180-360 fokos fordulatok. | |||
| Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. | |||
| Összefüggő gyakorlat. | |||
| Testnevelési és sportjátékok | A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. | ||
| Kézilabda | A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. | ||
| Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. | |||
| Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával. | |||
| Kosárlabda | A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. | ||
| Laza és szoros emberfogás. | |||
| 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. | |||
| Tempódobás. | |||
| Játék egy és két kosárra. | |||
| Labdarúgás | Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. | ||
| A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. | |||
| Játék kispályán. | |||
| Röplabda | Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. | ||
| Leütés védése alkarérintéssel. | |||
| Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. | |||
| Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. | |||
| Természetben űzhető sportok | A 10. évfolyamon leírtak szerint. | ||
| Önvédelmi és küzdősportok | Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal. | ||
| Birkózás | |||
| A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. | |||
| Dzsúdó | |||
| Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. | |||
| Úszás | Az előző, már tanult két úszásnemen teljesítményjavítás. | ||
| Fogalmak | Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. | ||
| Dzsúdó mint önvédelmi sportág. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren. |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikái kéziszer-, társas, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. |
| Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. A birkózás és a dzsudó technikai elemei, illetve a sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek - emberfogás és területvédekezés esetén - alkalmazása valós játékszituációban. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Rendgyakorlatok | Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. | ||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Szabadgyakorlati alap formájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazása. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||
| Atlétika | Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. | ||
| Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. | |||
| Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása. Távolugró-versenyek | |||
| Dobások Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökő-versenyek. | |||
| Torna jellegű feladatmegoldások | |||
| Szergyakorlatok | Talaj Kézenátfordulás. A 9-12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. | ||
| Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. | |||
| Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkar-lebegőtámaszba, billenés támaszba. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9-12. osztályban tanult elemek felhásználásával. | |||
| Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11-12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. | |||
| Gyűrű (fiúk) | |||
| A 9-11. évfolyam anyagának gyakorlása. | |||
| Összefüggő gyakorlat bemutatása. | |||
| Gerenda (lányok) | |||
| Felugrás terpesz-talptámaszba. | |||
| Keringőlépés 180 fokos fordulattal. | |||
| Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. | |||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) | |||
| Átmenetek egyik törzsívből a másikba. | |||
| Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. | |||
| A 9-12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. | |||
| Testnevelési és sportjátékok | A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni. | ||
| Kézilabda | A területvédekezés elleni játék gyakorlása. | ||
| Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. | |||
| Kapuralövés szélről és beugrással. | |||
| Kosárlabda | Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3: l-es felállásból. | ||
| A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. | |||
| Labdarúgás | Védekezés a támadók emberfölénye ellen. | ||
| Területvédekezés. | |||
| Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel. | |||
| Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek. | |||
| Játék kétkapura. | |||
| Röplabda | A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. | ||
| Mentés gurulással. | |||
| Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. | |||
| Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. | |||
| A sánc mögötti terület védelme. | |||
| Természetben űzhető sportok | A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően. | ||
| Önvédelmi és küzdősportok | Társas küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. | ||
| Birkózás | |||
| A 9-11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. | |||
| Versenyek. | |||
| Dzsúdó | |||
| Újabb technikai elemek elsajátítása. | |||
| Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint. | |||
| Úszás | A tanult úszásnemek gyakorlása. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren. |
| TÁRSADALOMISMERET |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. |
| A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. |
| A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. |
| A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. |
| Fejlesztési követelmények |
| Állampolgári és társadalmi ismeretek |
| A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. |
| A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése. |
| Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megéréséhez és tiszteletéhez |
| szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. |
| Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt |
| a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának |
| nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. |
| A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete. |
| Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, |
| valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásánál. Gazdasági ismeretek |
| A vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói |
| magatartás kibontakoztatása. |
| Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése. |
| Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Pszichológia |
| A lelki jelenségek vizsgálatának módszereiben s szempontjaiban szerzett jártasság az önreflexió képességének |
| elmélyítését szolgálja. Fejleszti a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. A |
| képzés során különös figyelmet érdemelnek az egyes életkorok, így a serdülő- és ifjúkor pszichológiai |
| jellegzetességei. |
| E tanulmányok segítséget nyújtanak a nemi identitással kapcsolatos kérdések megértéséhez. Hozzájárulnak az |
| öröm és szenvedés elviselésére érett, az alkalmazkodás és az önérvényesítés egyensúlyának kialakítására képes, |
| reális önértékelésre és mások megértésére törekvő, felnőtt személyiség kialakításához. Jelenismeret |
| A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív |
| magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való |
| önálló tájékozódás képessége. Diákjaiknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és |
| ellentmondásaival. |
| A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi |
| beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú |
| értelmezése. |
| 9. évfolyam |
| ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK |
| Belépő tevékenységformák |
| Esetelemzés, szerepjáték. |
| Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása. |
| Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A társadalmi szabályok | A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. |
| Jogi alapismeretek | Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Kihez forduljunk? |
| Állampolgári ismeretek | Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszerét. |
| 10. évfolyam |
| TÁRSADALMI ISMERETEK |
| Témakörök | Tartalmak |
| A család és a felnőtté válás | Nemzedékek együttélése. A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. A szocializáció kérdései. Konfliktushelyzetek a családban. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon. |
| Kultúra, közösség | Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Önazonosság és társadalmi hovatartozás. A nemzet. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái. |
| A társadalmi viszonyok | A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései.. Kisebbségi élethelyzetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. |
| 11. évfolyam |
| A 11. évfolyamon a helyi tanterv készítése során az ”A", vagy a ”B"- változat között választhatnak az iskolák. |
| ”A" változat |
| GAZDASÁGI ISMERETEK Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági szövegek olvasása. |
| Grafikonok, táblák elemzése. |
| Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. |
| Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. |
| Gazdasági tevékenységek tervezése. |
| Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). |
| Rövidfilmek elemzése. |
| Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Vállalkozások szerepe, a vállalkozó | A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. A tulajdonformák. |
| Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források). Profit, árbevétel, költségek. | |
| A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. | |
| Marketingszemlélet, marketing eszközök. | |
| A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. | |
| Vállalkozói tulajdonságok. | |
| A munka világa | Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. |
| A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. | |
| Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. | |
| Munkaerőpiac. | |
| Álláskeresés. A pénz szerepe. Az alapvető gazdasági törvényszerűségek. | |
| Nemzetgazdaság | A költségvetés. |
| Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. | |
| A gazdaság főbb sarokpontjai - gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. | |
| A költségvetési hiány okai, veszélyei. | |
| Adók (személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók). | |
| Konjunktúra és válság. | |
| A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). | |
| Világgazdaság | Külkereskedelem, export, import. |
| A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. | |
| Export, import hazai jellemzői. | |
| Valuták, árfolyamok. | |
| A kereskedelem korlátai. | |
| Vámok, protekcionizmus. | |
| Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO - volt GATT). | |
| EU-tagság gazdasági nézőpontból. | |
| EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről. |
| ”B" áltozat |
| PSZICHOLÓGIA Belépő tevékenységformák |
| Esettanulmányok, irodalmi művek és dokumentumok kultúrtörténeti feldolgozása, felnőttek, gyerekek tevékenységének vagy csoportjainak megfigyelése. |
| Önképzőkör jellegű munka, csoportviták, kommunikációs és együttműködési gyakorlatok. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A test és a lélek, az emberi én és a tudat | A szervezet, a személyiség és a lelki jelenségek. Veleszületett és szerzett tulajdonságok. |
| Az emberi én és tudat. | |
| A tudat szintjei és működése: éntudat, öntudat, tudattalan. | |
| Módosult tudatállapotok. | |
| A kognitív funkciók | Az érzékelés, észlelés és a ”feldolgozás": figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulás. |
| Állati és emberi tanulás, kondicionálás, belátásos tanulás; a nyelvi és az élettörténeti emlékezet. | |
| Kreativitás, problémamegoldó gondolkodás, intelligencia. | |
| A beszéd és a kommunikáció | A nyelv szerepe az emberré válásban és a társadalomban. A beszédtanulás folyamata. |
| A verbális és nem verbális kommunikáció. | |
| A kommunikáció sajátosságai az emberi csoportokban. | |
| A motiváció, az érzelmek és az akarat | Ösztön, késztetés. Értelem és érzelem. |
| A motívumok ”harca". | |
| Az érzelmek eredete, motivációs szerepe. | |
| A szándékosság és az akarat. | |
| Az emberi szexualitás. | |
| A szocializáció folyamata, a személyiség és a társas jelenségek | Az emberi fejlődés társas környezete: az elsődleges kötődés. Szülők és gyerekek; a család mint mikrokörnyezet; az intim érzelmi kapcsolatok. A személyiség fejlődése, változása és változatlansága. |
| Szociális tanulás: utánzás és azonosulás. | |
| A szerepek és az egyén. | |
| Lelki egészség és betegség | A testi és lelki egészség. |
| Megküzdés a nehézségekkel. | |
| A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága. | |
| Önismeret, kiegyensúlyozottság. | |
| Ellenálló képesség, krízishelyzetek. | |
| Lelki betegségek, devianciák. | |
| A serdülőkor és az ifjúkor különleges problémái. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudjon tájékozódni az egyéni és társas pszichológia jelenségvilágában. Alakuljon ki benne a pszichológiai műveltség bővítésének igénye. |
| 12. évfolyam |
| JELENISMERET |
| Belépő tevékenységek |
| Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés. |
| Egyéni és csoportos anyaggyűjtés. |
| Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása. |
| Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az új gazdasági és társadalmi világrend | A technológiai-gazdasági fejlődés sajátosságai és világnézeti előfeltevései. A növekedés dilemmái. |
| A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. | |
| A mikro- és makroökonómia konfliktusai. | |
| A ”láthatatlan kéz" és a ”közlegelők tragédiája". | |
| Állam és piac. | |
| Ökonómia és ökológia. | |
| Magyarország és a globalizáció kihívása. | |
| Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). | |
| Kultúra és globalizáció | A tanulás és a tapasztalatszerzés, a személyközi érintkezés átalakulása az informatikai és távközlési rendszerek hatására. A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. |
| A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák. | |
| Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. | |
| Az életmód átalakulása | A munka világának átalakulása. |
| Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A fogyasztó ”szabadsága" és kiszolgáltatottsága. | |
| A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. | |
| A feminizmus törekvé | |
| Civilizációs és környezeti ártalmak. | |
| Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. | |
| A növekedés határai | A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A fenntartható fejlődés elvei. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a ”harmadik világban". |
| A népesség csökkenése és elöregedése, ennek problémái hazánkban és más európai országokban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. |
| TÁNC ÉS DRÁMA 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A Tánc és dráma tantervi modul nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenik meg. |
| A Tánc és dráma tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. |
| Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervben követett szóhasználat is: gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése reményeink szerint megerősíti azt a törekvésünket, hogy bár a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik, az órákon való részvétel a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat jelentsen. |
| A Tánc és dráma lehetőséget nyújt: |
| - a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; |
| - a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására; |
| - a dráma, a tánc és a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására; |
| -valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítésére; |
| -arra, hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a |
| bábjátékban is alkalmazni tudják; -arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött |
| előadást bemutathassák; -minél több élő és felvett színházi, tánc- és mozgásszínházi, bábszínházi előadás - köztük társaik által készített |
| produkciók - megtekintésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| Változatos dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvétel; differenciált feladatokon keresztül a dramatikus, illetve bábos technikák és konvenciók alkalmazása. A táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítása és alkalmazása. A drámai formával, a bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizáció. A tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére művészeti tevékenységükbe, a különböző színházi formák kulturális tradícióinak tanulmányozására, az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerésére. A tanulók drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére. |
| Belépő tevékenységek |
| Különböző technikákat tartalmazó összetett improvizációk mozgásban, táncban. |
| Epikus alapanyag drámává szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. |
| Drámai, színházi alkotások szerkezetének felismerésére, a szereplők szándékainak, tetteinek és kapcsolatainak |
| elemzésére. |
| A drámai konvenciók gyakorlati alkalmazása. |
| Az újonnan megismert színházi műfajok és a színházi stílusok felismerése, megkülönböztetése. |
| A megismert fogalmi készlet alkalmazása a látott előadás vagy improvizáció elemzésében. |
| A maszk hagyományának, jellegének megfelelő maszkos játékok létrehozása. |
| Mozgásmotívumok átvétele és továbbfejlesztése. |
| Mozgásmotívum-sorok kialakítása önállóan, egyéni tervezés alapján. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Improvizáció | Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján, a megismert drámai konvenciók összefűzésével, a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. |
| Maszkos játék | Dramatikus alakoskodó játékokban, színházi munkában. |
| Színházi, dramaturgiai alapfogalmak | A fókusz, kontraszt, szimbólum, drámaszerkezet fogalmának ismerete. |
| Drámai konvenciók csoportosítása, egymásra építése | Történetszerkesztés és -megjelenítés a különböző színházi és drámai konvenciók alkalmazásával. |
| A színházi műfajok és stílusok tanulmányozása | A történeti műfajok és napjaink színházi műfajai. Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. |
| Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése, megvitatása. | |
| Mozgásmotívumok kialakítása megadott szituáció, zene vagy téma alapján | Egy adott szituáció megfogalmazása tartásképben, majd mozdulatsorral. Improvizáció adott zene vagy téma alapján. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Az összetett drámai konvenciók alkalmazása a csoportos improvizációkban. A legfontosabb színházi műfajok és stílusok ismerete, felismerése. A legfontosabb színházi és drámai fogalmak ismerete. Részvétel maszkos improvizációban. Részvétel legalább egy, a tanult mozgáselemekre épülő mozgásetűd létrehozásában. |
| MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 11-12. évfolyam |
| E tantervi modul helyi tantervbe történő beépítéséhez két változat (”A" és ”B" változat) közül választhatnak az iskolák. |
| ”A" változat Célok és feladatok |
| A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. |
| A 8. évfolyamon megszerzett alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérő alkotói és nézői szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. |
| Belépő tevékenységformák |
| A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott - többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülő - tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. |
| - Művek, műsorok, ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése [a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni]. |
| - Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: |
| = kreatív gyakorlati feladatokkal (pl. felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, |
| csoportosítása, átszerkesztése), = megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). |
| - Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozasa önálló vagy kiscsoportos feladatok [pl. képsor-terv, story-board (rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv), ill. jelenet-terv készítése, élőkép (pillanatra megdermedő szituáció), kialakítása, megvilágítási kísérletek, főcím-készítés (pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora), kommentár, ill. hangalámondás készítés]. |
| - Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmműfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, művelődéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). |
| - Az életkori sajátosságoknak megfelelő és a fogalmi gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvű szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelőzetes készítés. |
| - Projektmunka: az órakeretet meghaladó és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása - sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése, fotó, ill. videoetűd készítése, interjú és riport készítése, filmelőzetes megtervezése, ill. elkészítése, logó, ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). |
| 11. évfolyam |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mozgóképnyelv | A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai. Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszélő helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép). A megvilágítás. A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában. A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok. Belső montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya (valóságos, valószerű, hiteles; valóság és dokumentumfilm, valóság és televízió). |
| A mozgóképi szövegek rendszerezése | Filmműfajok, a műfajfilmek jellemzői. Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában (filmsztár és médiasztár). |
| A média társadalmi szerepe | A mediatizált közlésmód néhány további jellemző tulajdonsága. A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában (napirend-kijelölés). A kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra. |
| Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok | A szappanopera. A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, hőstípus és narráció a szappanoperákban. |
| 12. évfolyam |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mozgóképi szövegek rendszerezése | Szerzői film és tömegfilm. Rendszerezés az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: szerzői film, tömegfilm. A szerzői film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgárdé, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetéből. A 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. |
| A média társadalmi szerepe | Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepei). A mediatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása. |
| Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok | A hírműsorok. A hiteles médiaszemélyiség és a néző megszólítása. Az új médiumok. Szövegformálás, -választás és -befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának eltűnésével. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a művészfilm és a tömegkultúra jellemző alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismeri a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását, és ismeri a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Részt vesz ripotok, videó etűdök, iskolai eseményekről készült képes beszámolók készítésében. Tisztában van a média befolyásolási technikáival, tudatosítja és alakítja saját befogadási szokásait. |
| ”B" változat |
| Célok és feladatok |
| A technikai képek világába bevezető stúdiumok feladata, hogy segítséget nyújtsanak az önálló tájékozódáshoz a korosztály művelődése, világképének formálódása szempontjából egyre meghatározóbb jelentőségű területen. A tematikát a tanterv a rendelkezésre álló időkeretek célszerű felhasználása érdekében két nagy egységre bontja. A 11. évfolyamon belépő mozgóképkultúra modul olyan kommunikációs, művelődéstörténeti és esztétikai ismereteket tartalmaz, amelyek előkészítik és megalapozzák az audiovizuális tömegkommunikációs rendszerek és az ezekkel kapcsolatos társadalmi jelenségek tanulmányozását a 12. évfolyamon. |
| A tárgy továbbá megismertet a tömegkommunikációs rendszerek működésével, bemutatja az alkalmazási területek és technológiák sokféleségét, és bevezetést nyújt azokba a kultúraelméleti kérdésekbe, melyeket az audiovizuális távközlési rendszerek rohamos térhódítása, a társadalmi nyilvánosság átalakulására gyakorolt hatása vet fel. |
| E tanulmányokat sajátos interdiszciplinaritás jellemzi, hiszen a tárgyalt tematika gyakran a lélektani, gazdasági, szociológiai és esztétikai szempontok együttes alkalmazását igényli. |
| Fejlesztési követelmények |
| A médiumok ”virtuális valóságának" kibontakozásához vezető társadalmi, kulturális és műszaki fejlődés legfontosabb állomásainak áttekintése. Az audiovizuális kommunikáció nyelvének, kifejezési eszközeinek ismerete, különféle alkalmazási területeinek megkülönböztetése. Ismerkedés a filmművészet kortárs és klasszikus alkotásaival, hazai irányzataival, sajátos esztétikai problémáival, formakincsének és műfajainak kialakulásával. |
| A stílusjegyek, kompozíciós elvek, elbeszélő stratégiák felismeréséhez szükséges elemzőkészség alapszintű elsajátítása. |
| Aktív, nyitott befogadó magatartás ösztönzése, a sokoldalú audiovizuális műveltség elsajátítása iránti igény felkeltése. |
| A tájékozódás, művelődés, véleményformálás, kapcsolattartás, a munka és a szórakozás terén nélkülözhetetlenné vált audiovizuális kommunikációs eszközök értő használatának elsajátítása alapkövetelmény: a társadalmi beilleszkedés és érvényesülés előfeltétele korunkban. |
| Ez a kommunikációs eljárások ismeretén, a szövegek értelmezéséhez kellő képességek fejlesztésén túl megkívánja azoknak a társadalmi és politikai összefüggéseknek a felismerését, amelyek meghatározzák a tömegkommunikáció intézményrendszerének működését. A tanulóknak fogalmat kell alkotniuk a közvélemény befolyásolásának stratégiáiról, a média hatásmechanizmusairól és szociálpszichológiájáról, azokról a jelenségekről, amelyek az audiovizuális médiumoknak kiváltságos társadalmi szerepet biztosítanak. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Audiovizuális szövegek és műalkotások elemzése: filmklub, filmmúzeum, vetítéssorozatok és rendezvények látogatása, a mozgóképkultúra fejlődésével, valamint aktuális eseményeivel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és feldolgozása, egyes audiovizuális eszközök használatának elsajátítása, kreatív gyakorlatok, a rendelkezésre álló technikai lehetőségektől függően. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A technikai kép | A film születésének kulturális és társadalmi körülményei. A technológia kialakulása: fotografikus képalkotás, mozgásábrázolás, képek távközlése. |
| A film nyelve | Testbeszéd, képnyelv, filmidő. A montázs. A téridő-szervezés sajátos eljárásai. A filmelbeszélés alapfogalmai (cselekmény, történet, feszültség stb.). A megértés folyamata, szintjei és összetevői. Alkotó befogadás. |
| A mozgóképek | A mozgókép hordozói (film, elektronikus, digitális információhordozók), a mozgókép közvetítő rendszerei (pl. mozi, televízió, internet), funkciók (pl. hírközlés, oktatás, reklám, szórakoztatás, műalkotás). Műfajok és műsortípusok. |
| A mozgóképkultúra fejlődése | A mozgóképnyelv társadalmi használatának differenciálódása a mozi és a televízió korszakában, valamint a hálózati kommunikációban. A mozgóképkultúra intézményei. A mozgókép kulturális hatása és a mindennapi életre gyakorolt befolyása. A modern tömegkultúra kialakulása és problematikája. Művelődés, művészet, szórakozás. A kultúra autonómiája és sokfélesége a techno-telemédiumok korában. |
| Szemelvények a film történetéből | Pl. klasszikus némafilm, burleszk, filmavantgarde, Hollywood születése, neorealizmus, újhullám, stb. A magyar filmművészet útja. Irányzatok a kortárs filmművészetben. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a mozgóképkultúra fejlődésének egyes mozzanatait elhelyezni a huszadik századi művelődéstörténet összefüggéseiben. Ismerjék az audiovizuális tömegkultúra, illetve a fogyasztói kultúra jellegzetességeit, a megítélésükkel kapcsolatos problémákat. A megismert művekről, műsorokról vagy műfajokról alkotott véleményüket szóban és írásban szabatosan tudják kifejezni. Ismerjék fel a filmnyelv egyes kifejező eszközeit, és az audiovizuális szövegek értelmezésénél alkalmazzák helyesen ezekkel kapcsolatos ismereteiket. |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Műsorelemzés, műsortervezés, műsorok és médiaesemények hatáselemzése, ezekkel kapcsolatos attitűd-vizsgálatok. Ismerkedés a helyi vagy országos műsorszolgáltatók működésével, részvétel valóságos vagy imitált nyilvános vitahelyzetekben. Interjúké szíté s, kreatív médiamunka, elemzési gyakorlatok audiovizuális eszközökkel (a rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően). Részvétel a hálózati kommunikációban, multimédia-eszközök használatának begyakorlása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A médiumok üzenete | A mozitól a televízióig. A társadalmi nyilvánosság átalakulása a technikai tömegkommunikációs rendszerek hatására. Különbségek és összefüggések a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a hálózati kommunikáció között. A másolat az igazi: a média virtuális valósága. |
| A televízió | Az intézmény és a műsor. Tájékoztatás, meggyőzés, szórakoztatás. A műsorrend üzenete. Hírérték és ingerküszöb. Kulturális sokféleség és egyenkultúra. A néző szabadsága és kiszolgáltatottsága. A megszólítás stratégiái. A hiteles médiaszemélyiség jellemzői. Politika, üzlet, reklám a médiában. Közszolgálati, kereskedelmi és közösségi műsorszolgáltatás. Televíziós műsortípusok sajátosságai. Műsor és műelemzés. |
| Élet-médiakörnyezetben | A televíziózás hatása a személyiség fejlődésére és a szocializációra. Erőszak és szex a képernyőn. A sajtó szabadsága és etikája. A személyiség védelme. A nyilvános beszéd |
| Interaktív média | szabályai, alapvető etikai kérdései. Közlés, kapcsolat és tájékozódás a hálózati kommunikációban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Az audiovizuális tömegkommunikáció, távközlési rendszerek és a média-nyilvánosság működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása. A tanuló ismerje és értelmezze a média hatása nyomán a köz- és magánéletben, a társadalmi érintkezés különféle területein végbemenő változásokat. |
| IV. KERETTANTERV |
| A SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA |
| Célok és feladatok |
| A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. |
| A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. |
| A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. |
| A helyi pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzákmeg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzák a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. |
| A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. |
| A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. |
| A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. |
| Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. |
| A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készs é-gek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. |
| A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését |
| biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését. |
| Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására |
| Ajánlott tantárgyi rendszer és óraszámok |
| Tantárgy | Éves óraszámok évfolyamonként | |||
| 9. | 10. | 11. | 12. | |
| Magyar nyelv és irodalom | 148 | 148 | 148 | 128 |
| Történelem és társadalmi ismeretek | 74 | 74 | 74 | 96 |
| Társadalomismeret és etika | 37 | |||
| Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Matematika | 111 | 111 | 111 | 96 |
| Ének-zene | 37 | 37 | ||
| Rajz és vizuális kultúra | 37 | 32 | ||
| Osztályfőnöki óra | 37 | 37 | 37 | 32 |
| Testnevelés és sport | 74 | 74 | 74 | 64 |
| Fizika | 222 | 222 | 111 | 96 |
| Földünk és környezetünk | ||||
| Biológia | ||||
| Kémia | ||||
| Informatika | ||||
| Szakmacsoportos alapozó oktatás | 185 | 185 | 296 | 256 |
| Szabadon tervezhető | 18,5 | 18,5 | 74 | 64 |
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 1017,5 | 1017,5 | 1110 | 960 |
| Megjegyzések: |
| A természettudományi tantárgyak és az informatika óraszámai a 9-10. ill. 11-12. évfolyamon átcsoportosíthatók úgy, hogy az informatika és a szakközépiskola profiljának megfelelő természettudományi tárgy kiemelt óraszámú legyen. |
| A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozzameg úgy, hogy ezek oktatására a 9-10. évfolyamon - a két évfolyamon összesen - tantárgyanként legkevesebb 74 órát kell fordítani. |
| A szakközépiskolai kerettanterv szerkezete |
| Általánosan művelő tantárgyak |
| A kötelező érettségi tantárgyak tartalma és követelményei lényegében azonosak a gimnáziumban meghatározottakkal. Természettudományos tantárgyak és informatika |
| Az iskola helyi tanterve határozza meg az egyes tantárgyak óraszámát oly módon, hogy a fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására a kilencedik és tizedik évfolyamon tantárgyanként legkevesebb 74 órát kell fordítani. |
| A szakközépiskola helyi tantervében meghatározza, hogy a fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül melyik az, amelyiket a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon is kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. Ennek a tantárgynak a követelményei úgy is beépíthetők a helyi tantervbe, hogy azokat az iskola a tizenkettedik évfolyam végéig teljesíti. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon ezekre a tantárgyakra meghatározott órakeretet ennek megfelelően használja fel. |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás időkeretei, arányai |
| A helyi pedagógiai programokban a szakközépiskolák meghatározhatják, hogy kívánnak-e szakmacsoportos alapozó oktatást folytatni. Ha pedagógiai programjukba nem építenek be szakmacsoportos alapozó oktatást, akkor megnövelhető a szabadon tervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma. Ha ilyen oktatást folytatnak, akkor a kerettantervi időkeret, illetve arányok szerint kell elkészíteniük helyi pedagógiai programjukat. |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével: |
| a) az érettségi vizsgakövetelmények, |
| b) az OKJ szakképesítések központi programjai, |
| c) a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás | 9. | évfolyam | összóraszáma: | 185 óra | |||||
| 10. | évfolyam | összóraszáma: | 185 óra | ||||||
| 11. | évfolyam | összóraszáma: | 296 óra | ||||||
| 12. | évfolyam | összóraszáma: | 256 óra | ||||||
| Évfolyamok | Éves óraszámok évfolyamonként | ||||||||
| 9. | 10. | 11. | 12. | ||||||
| Elmélet | 37-111 | 0-111 | 111-296 | 64-256 | |||||
| Gyakorlat | 74-148 | 74-185 | 0-185 | 0-192 | |||||
| Szakmacsoportos alapozó oktatás összesen | 185 | 185 | 296 | 256 | |||||
| A szabadon tervezhető órakeret |
| Ez az órakeret felhasználható az iskola helyi pedagógiai programjának és a tanulók egyéni igényeinek megfelelően kiválasztott tantárgyak időkeretének bővítésére, második idegen nyelv oktatására, felzárkóztató programokra, illetve az érettségire való felkészülésre. |
| MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. |
| Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. |
| A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. |
| Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. |
| Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a ”szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció miden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. |
| A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. |
| A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. |
| A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. |
| Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtőén tudjanak élni az önképzés szertágazó lehetőségeivel. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. |
| Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve mások írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. |
| Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység afelnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. |
| Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. |
| Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. |
| Szövegértés |
| Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. |
| A szöveg makro- és mikro szerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicis z-tikai és szépirodalmi művekben. |
| Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. |
| Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. |
| Szövegalkotás |
| A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. |
| Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. |
| Kreatív gyakorlatok az ”alkotótárs" helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők- drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. |
| Tanulási képesség |
| Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. |
| Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. |
| Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló |
| felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makro szerkezetének feltárása: bekezdések, |
| utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. |
| Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, |
| témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. |
| A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. |
| A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. |
| A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. |
| A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. |
| Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. |
| Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). |
| Irodalmi kifejezésformák |
| Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló ”én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. |
| A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. |
| A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. |
| A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben. |
| A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. |
| Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. |
| A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. |
| A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. |
| Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. |
| Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység |
| Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. |
| MAGYAR NYELV |
| Témakörök | Tartalmak |
| A tömegkommunikáció | A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. |
| Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. | |
| A nyelvtani szintek grammatikája | Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. |
| Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. | |
| A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje | A szöveg és a mondat, A szöveg felépítése, a szövegegységek. |
| A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. | |
| A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. | |
| A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. | |
| A szöveg jelentése | A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. |
| Szótári és lexikális jelentés. | |
| Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. | |
| A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. | |
| Helyesírás | A szöveg központozása. |
| A magyar helyesírás alapelvei. | |
| Könyv- és könyvtárhasználat | Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális -információhordozók felhasználásával. |
| Fogalmak |
| A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. |
| Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. |
| Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvesző, idézőjel szerepe. |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Szerző - mű - befogadó | Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív. Feldolgozásával. | ||
| Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma | Mitológiai történetek. Egy jellemző részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából. A görög dráma: Szophoklész egy drámarészlete. | ||
| A Biblia és hatása az irodalomra | Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban. | ||
| A középkor irodalma | Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). | ||
| Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból | Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. Egy-két szemelvény a l6. századi magyar irodalomból. | ||
| A magyar barokk irodalomból | Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől. | ||
| Az európai színház történetéből | Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. | ||
| Fogalmak |
| Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás. |
| Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk;, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kelléklegenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal. |
| Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, értelmezés, érték, értékelés. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; egy jellemző részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius egy verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen egy művéből; Szophoklész, Shakespeare egy drámája. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. A címzettnek a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes érintettség kifejezésével. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. |
| Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás. |
| A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. |
| A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. |
| Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. |
| Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. |
| Szövegértés |
| A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. |
| Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. |
| Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. |
| Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e |
| különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. |
| A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük |
| lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. |
| Szövegalkotás |
| Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. |
| Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. |
| Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). |
| Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészetiirodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. |
| Tanulási képesség |
| Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. |
| Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. |
| A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. |
| Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). |
| Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. |
| A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. |
| Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. |
| A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. |
| A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. |
| Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. |
| A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával. |
| Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység |
| A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. |
| MAGYARNYELV |
| Témakörök | Tartalmak |
| Nyelvváltozatok | Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. |
| Alapvető retorikai ismeretek | Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. |
| Szövegtípusok | Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. |
| Helyesírás | A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. |
| Fogalmak |
| Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, |
| Csoportnyelvek, hobbinyelvek. |
| Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. |
| Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak |
| írók, költők, irányzatok | Néhány szerző és irányzataz európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. |
| Katona József | Bánk bán - műelemzés és értelmezés. |
| Romantika a világirodalomban | Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából. |
| A magyar romantika irodalma Három portré | Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és két verse, részletek értekező prózájából vagy egy beszédéből. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. |
| Petőfi Sándor | Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. |
| Arany János | Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. |
| Fogalmak |
| Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösz-szegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és két verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például Leteszem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. |
| Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabá- |
| lyainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. |
| Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. |
| Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen |
| kommunikációs helyzetben is. |
| A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében |
| megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegértés |
| Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének |
| feltárása, értelmezése. |
| Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a ki- |
| fejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok in- |
| doklása. |
| Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. |
| Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. |
| Szövegalkotás |
| Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. |
| A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. |
| Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. |
| Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. |
| Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. |
| Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. |
| Tanulási képesség |
| Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. |
| Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóké- |
| pek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). |
| A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. |
| Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, |
| a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. |
| A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása |
| saját szövegalkotásban. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. |
| Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. |
| A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. |
| Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti á-kotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. |
| Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság |
| Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. |
| Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. |
| Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. |
| A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. |
| MAGYARNYELV |
| Témakörök | Tartalmak |
| Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban | A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. |
| Szépirodalmi stílus | Hangszimbolika, ritmusj elenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. |
| Helyesírás | A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. |
| Fogalmak |
| Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. |
| Szóképek: metafora, hasonlat,, metonímia, összetett költői kép; alakzatok:, kötőszóhiány, ismétlődés,; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus,; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica;, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak |
| Madách Imre | Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés. |
| Világirodalom - széppróza, líra, dráma | Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából. |
| Portrék a magyar szépprózából | Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regényrészlete vagy egy novellája. |
| Ady Endre | Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. |
| Portrék a Nyugat első nemzedékéből | Karinthy Frigyes két műve, köztük legalább egy szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve. |
| Babits Mihály | Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve. |
| Kosztolányi Dezső | Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. |
| Stílusirányzatok, képek, formák | Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). |
| Fogalmak |
| Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 10-15 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. |
| Szerzők és művek |
| Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és egy novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az os Kaján, Héja-nász az avaron; Karinthy Frigyes: egy műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; Babits Mihály: Jónás könyve és még hat verse, köztük az Esti kérdés, Balázsolás; Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. |
| 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. |
| A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. |
| Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. |
| Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. |
| Szövegértés |
| Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. |
| Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmitörténelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. |
| Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. |
| Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). |
| A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. |
| Szövegalkotás |
| Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. |
| Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. |
| A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). |
| Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. |
| Tanulási képesség |
| A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. |
| A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete |
| Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. |
| Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. |
| Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. |
| A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. |
| A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. |
| Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakszerű fogalomhasználattal. |
| Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. |
| Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. |
| Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. |
| Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. |
| Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. |
| Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelésre az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. |
| Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. |
| Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. |
| Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. |
| A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. |
| Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. |
| Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó ”műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. |
| MAGYARNYELV |
| Témakörök | Tartalmak |
| Általános nyelvi ismeretek | A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. |
| A magyar nyelv története | Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. |
| Nyelv és társadalom | Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. |
| Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése | A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). A szövege fogalma. |
| A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. | |
| Az esszé. |
| Fogalmak |
| Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat; kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség. |
| Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ). |
| IRODALOM |
| Témakörök | Tartalmak |
| József Attila | Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. |
| Portrék a magyar irodalomból | Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. |
| Szerzők és művek | Németh László egy műve; Marái Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete. |
| Világirodalom a 20. században 1. | Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. |
| Széppróza, líra, dráma | Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy drámarészlet. |
| Világirodalom a 20. században 2. | Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. |
| Kortárs magyar irodalom | Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. Legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. századmásodik felének magyar irodalmából. |
| Az irodalom határterületei | Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. |
| Fogalmak |
| Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 3vers és egy 10-15 soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. |
| Szerzők és művek |
| József Attila: Óda és további hat-nyolc műve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen ..., íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egyprózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete; Marái Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse, Örkény István két-három műve köztük egypercesek és egy drámarészlet; művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. |
| Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; egy mű vagy műrészlet és egy dráma a század második feléből, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra. Eszközszintű írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. |
| Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. |
| Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. |
| A mai magyar nyelv |
| Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. |
| A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, szóbeli ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások összevetése. |
| Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása. |
| TÖRTÉNELEM 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek |
| A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozza kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. |
| Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. |
| A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. |
| A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. |
| Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. |
| Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat-és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. |
| A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). |
| Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. |
| Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. |
| Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. |
| Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. |
| Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. |
| Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. |
| A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. |
| Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. |
| Kifejezőképességek |
| Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Egy előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. |
| Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. |
| Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. |
| Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. |
| Tájékozódás az időben |
| A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. |
| A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai |
| történelem nagy korszakaihoz. |
| Időrendi táblázat készítése |
| Tájékozódás az térben |
| Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé |
| illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. |
| Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. |
| Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az őskor és az ókori Kelet | Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. | ||
| Kronológia: Kr. E. 8000, Kr. E. 3000 körül, Kr. E. XVIII. Sz., Kr. E. X. sz., Kr. E. 525 | |||
| Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha | |||
| Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus. | |||
| Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem. | |||
| Az ókori Görögország | A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. | ||
| Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431-404, Kr.e. 336-323 | |||
| Személyek: Szolon, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor | |||
| Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. | |||
| Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. | |||
| Az ókori Róma | Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. | ||
| Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313 , 395 , 476 | |||
| Személyek: Hannibál, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila | |||
| Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, légió, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. | |||
| Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. | |||
| A korai feudalizmus története Európában | A Frank Birodalom kialakulása. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. | ||
| Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. | |||
| Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka. | |||
| Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám. | |||
| A magyar nép története az államalapításig | A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. | ||
| Évszámok: 896, 955, 973, 997-1000-1038. | |||
| Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. | |||
| Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. | |||
| Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized. | |||
| Mindennapi élet, életmód-történet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képessége |
| írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. |
| A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. |
| Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon |
| Kifejezőképességek |
| Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. |
| írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. |
| Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. |
| Tájékozódás az időben |
| Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. |
| A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. |
| Tájékozódás a térben |
| Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek-bányavárosok). |
| Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az érett középkor | A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. | |
| Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278 | ||
| Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. | ||
| Fogalmak: királyi udvar, kiközösítés, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika | ||
| Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala | ||
| Az Árpád-házi királyok kora | Az új rend megszilárdítása - Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. | |
| Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. | ||
| Az Árpád-kori kultúra. | ||
| Kronológia: 1077-95, 1095-1116, 1205-1235, 1222, 1235-70, 1241-42, 1301 | ||
| Személyek: I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla | ||
| Fogalmak: bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok | ||
| Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. | ||
| A késő középkor | Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). | |
| Itália, a humanizmus és a reneszánsz. | ||
| Az angol és a francia rendi monarchia felemelkedése. | ||
| A német császárság és a pápaság hanyatlása. | ||
| A közép- és kelet-európai régió. | ||
| Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. | ||
| Kronológia: 1410, 1415, 1453 | ||
| Személyek: Jeanne d' Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed | ||
| Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár | ||
| Topográfia: Firenze, Prága, Rigómező | ||
| Magyarország a XIV-XV. században | Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. | |
| Luxemburgi Zsigmond kora. | ||
| Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. | ||
| Hunyadi Mátyás uralkodása. | ||
| Kultúra és művelődés. | ||
| Kronológia: | ||
| 1308-42, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-90 | ||
| Személyek: | ||
| Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál | ||
| Fogalmak: | ||
| harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina | ||
| Topográfia: Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs | ||
| Kora újkor (1490-1721) | A nagy földrajzi felfedezések és következményei. | |
| Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. | ||
| Reformáció és katolikus megújulás. | ||
| Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. | ||
| A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. | ||
| Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. | ||
| A tudományos világkép átalakulása. | ||
| Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-1714 | ||
| Személyek: Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter | ||
| Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus | ||
| Topográfia: Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok | ||
| Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) | A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. | |
| Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai | ||
| István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. | ||
| A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. | ||
| Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. | ||
| A török kiűzése. | ||
| A Rákóczi-szabadságharc. | ||
| Kronológia: | ||
| 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11 | ||
| Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc | ||
| Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás | ||
| Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat | ||
| Mindennapi élet, életmód-történet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). | |
| Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). | ||
| Bűn és bűnüldözés a középkorban. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. |
| írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. |
| Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. |
| A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. |
| Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. |
| Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa - centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. |
| Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. |
| Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.) |
| Kifejezőképességek |
| A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, meghatározása. |
| Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. |
| Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. |
| Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. |
| Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése. |
| Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. |
| Tájékozódás az időben |
| Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. |
| A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. |
| Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. |
| Tájékozódás a térben |
| Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi ösz-szetétel változása) önállóan, következtetések levonása. |
| Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). |
| Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. |
| Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721-1849) | A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Az USA létrejötte. | ||
| A polgári forradalom Franciaországban. | |||
| A napóleoni háborúk Európája. | |||
| Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. | |||
| Forradalmi hullámok 1848-49-ben. | |||
| XIX. század eszméi. | |||
| Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. | |||
| Kronológia: | |||
| 1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789, 1794 1804-15, 1848 | |||
| Személyek: | |||
| Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx | |||
| Fogalmak: | |||
| enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, | |||
| liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár | |||
| Topográfia: Poroszország, Lengyelország, Vendée, Waterloo | |||
| Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) | A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. | ||
| Kronológia: | |||
| 1740-80, 1767, 1777, 1780-1790 | |||
| Személyek: | |||
| III. Károly, Mária Terézia, II. József | |||
| Fogalmak: | |||
| helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg | |||
| Topográfia: | |||
| Határőrvidék, Bánát | |||
| A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) | A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom - nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. | ||
| A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. | |||
| A nemzetiségi kérdés. | |||
| A reformkori művelődés, kultúra. | |||
| Kronológia: | |||
| 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844 | |||
| Személyek: | |||
| Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi | |||
| István, Wesselényi | |||
| Fogalmak: | |||
| reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám | |||
| Topográfia: | |||
| Pest-Buda, Fiume, Vaskapu | |||
| Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) | A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai | ||
| A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. | |||
| A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. | |||
| A szabadságharc bukása. | |||
| Kronológia: 1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X. 6. | |||
| Személyek: | |||
| Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau | |||
| Fogalmak: | |||
| Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függet- | |||
| lenség, nemzetiségi törvény | |||
| Topográfia: | |||
| Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad | |||
| A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) | Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. | ||
| Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. | |||
| Kína és Japán. | |||
| A munkásság politikai erővé szerveződése. | |||
| Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. | |||
| Évszámok: | |||
| 1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907 | |||
| Személyek: | |||
| III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln | |||
| Topográfia: | |||
| Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász- | |||
| Lotaringia | |||
| Fogalmak: | |||
| internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, rész- | |||
| vénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szak- | |||
| szervezetek | |||
| A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) | A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. | ||
| Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. | |||
| A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. | |||
| A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. | |||
| Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. | |||
| Évszámok: | |||
| 1849. október 6., 1867, 1868, 1875-90, 1896 | |||
| Személyek: | |||
| Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István | |||
| Topográfia: | |||
| Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia | |||
| Fogalmak: | |||
| passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés | |||
| Mindennapi élet, életmód-történet | Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| írott források értelmezése, feldolgozása. |
| Különböző típusú források összevetése. |
| A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. |
| A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. |
| Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak |
| elemzése. |
| Tájékozódás a szakirodalomban. |
| A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. |
| Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. |
| Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. |
| A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. |
| Kifejezőképességek |
| Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. |
| Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. |
| Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) | Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. | ||||
| Az olasz fasizmus. | |||||
| A parlamentáris rendszerek. | |||||
| A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. | |||||
| Évszám o k: | |||||
| 1914-18, 1917, 1919 | |||||
| Személyek: | |||||
| Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini | |||||
| Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok | |||||
| Fogalmak: villámháború - állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem | |||||
| Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931) | Magyarország részvétele a világháborúban. A forradalmak és az ellenforradalom. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. | ||||
| A művelődési viszonyok. | |||||
| Évszámok: | |||||
| 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. június 4., 1921-31, 1927 | |||||
| Személyek: | |||||
| Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly | |||||
| Topográfia: | |||||
| Doberdó, trianoni Magyarország | |||||
| Fogalmak: | |||||
| proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, | |||||
| revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció | |||||
| A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945) | Az 1929 -33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. | ||||
| A sztálini diktatúra a 30-as években. | |||||
| A második világháború története. | |||||
| A szövetségesek győzelme, a háború jellege. | |||||
| Évszámok: | |||||
| 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember L, 1941. június 22., 1944. június 6., | |||||
| 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. | |||||
| Személyek: | |||||
| Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle | |||||
| Topográfia: | |||||
| Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia | |||||
| Fogalmak: | |||||
| tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. | |||||
| Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) | Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. | ||||
| Évszámok: | |||||
| 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., | |||||
| 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. | |||||
| Személyek: | |||||
| Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, | |||||
| Szálasi Ferenc | |||||
| Topográfia: | |||||
| Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar | |||||
| Fogalmak: | |||||
| nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadi- | |||||
| fogság | |||||
| A jelenkor (1945-napjainkig) | Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. | ||||
| Az európai integráció története. | |||||
| A ”harmadik világ". | |||||
| A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. | |||||
| A közel-keleti konfliktusok. | |||||
| Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. | |||||
| Évszámok: | |||||
| 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 | |||||
| Személyek: | |||||
| Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, | |||||
| Reagan, Gorbacsov | |||||
| Fogalmak: | |||||
| vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integ- | |||||
| ráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika | |||||
| Topográfia: | |||||
| NSZK, NDK, Kuba, Korea | |||||
| Magyarország a második világháború után (1945-napjainkig) | A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. | ||||
| A forradalomhoz vezető út. | |||||
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc. | |||||
| A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. | |||||
| Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. | |||||
| A rendszerváltozás. | |||||
| Évszámok: | |||||
| 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, | |||||
| 1989. október 23., 1990, 1991 | |||||
| Személyek: | |||||
| Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, | |||||
| Göncz Árpád | |||||
| Fogalmak: | |||||
| háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, | |||||
| pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializ- | |||||
| mus | |||||
| Állampolgári ismeretek | A társadalmi szabályok. | ||||
| Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. | |||||
| Államformák, politikai rendszerek. Magyarország Alkotmánya. | |||||
| A demokrácia alapelvei és működése. | |||||
| Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. | |||||
| Politikai és szociális jogok. | |||||
| Önkormányzatok, civil szervezetek. | |||||
| Mindennapi élet, életmód-történet | Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozás a | ||||
| TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. |
| Fejlesztési követelmények |
| A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése. |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. |
| Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. |
| Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének |
| és értelmezésének gyakoroltatására. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Együttéléstan | Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései. | ||
| Az állam | |||
| A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció | Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése. A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon. | ||
| Gazdasági alapfogalmak | Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, verseny, érték, haszon, pénz munkavállalás, vállalkozás.. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség. | ||
| A társadalom élete | Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok A társadalmi helyzet változásai Életmód, életszínvonal. | ||
| Egység és sokféleség a modern társadalmakban | Társadalmi önazonosságunk összetevői. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek. | ||
| A technológiai-gazdasági haladás és a bioszféra válság | Növekedés és fejlődés. A ”jólét" ára. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei. | ||
| Etika | |||
| Az emberi természet | Az ember fogalma: az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A ”másik" szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban. | ||
| Etikai alapfogalmak | A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. | ||
| Az etika megalapozása | Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán. | ||
| Az erkölcsi cselekedet dimenziói | Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. | ||
| A jellem és az erények | Erkölcsi érzék. Önnevelés. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései. | ||
| Korunk erkölcsi kérdései | A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Globális felelősségünk. Kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. |
| 11. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) |
| Fogalomkörök |
| (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni. Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; |
| - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. |
| 12. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás; |
| - köszönés, elköszönés; |
| - bemutatás, bemutatkozás; |
| - telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; |
| - szóbeli üdvözletküldés; |
| - személyes és hivatalos levélben megszólítás; |
| - személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; |
| - engedélykérés és arra reagálás; |
| - köszönet és arra reagálás; |
| - bocsánatkérés és arra reagálás; |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; |
| - együttérzés és arra reagálás. |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - hála; |
| - sajnálkozás; |
| - öröm; |
| - elégedettség, elégedetlenség; |
| - csodálkozás; |
| - remény; |
| - félelem; |
| - bánat; |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; |
| - egyetértés, egyet nem értés; |
| - érdeklődés, érdektelenség; |
| - tetszés, nem tetszés; |
| - dicséret, kritika; |
| - ellenvetés; |
| - ellenvetés visszautasítása; |
| - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; |
| - ígéret; |
| - szándék, terv; |
| - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása; |
| - események leírása; |
| - információkérés, információadás; |
| - igenlő vagy nemleges válasz; |
| - válaszadás elutasítása; |
| - tudás, nem tudás; |
| - bizonyosság, bizonytalanság; |
| - emlékezés, nem emlékezés. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés; |
| - tiltás, felszólítás; |
| - segítségkérés és arra reagálás; |
| - javaslat és arra reagálás; |
| - kínálás és arra reagálás; |
| - meghívás és arra reagálás; |
| - reklamálás; |
| - tanácskérés, tanácsadás; |
| - segítség felajánlása és arra reagálás; |
| - ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés; |
| - nem értés; |
| - betűzés kérése, betűzés; |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; |
| - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; |
| - megerősítés; |
| - körülírás; |
| - témaváltás, beszélgetés lezárása. |
| Fogalomkörök: |
| - cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli és időbeli viszonyok, |
| - függő beszéd, |
| - mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| - modalitás, |
| - esetviszonyok, |
| - logikai viszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni. Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; |
| - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; |
| - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövtkeztetni; |
| - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; |
| - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. |
| Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. |
| ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A 9. évfolyamos diákok legalább öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. |
| Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. |
| A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. |
| Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. |
| Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. |
| A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. |
| Témalista (ajánlás) |
| - Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése. |
| - Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői. |
| - Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. |
| - Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. |
| - Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. |
| - Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. |
| - Utazás: nyaralás itthon és külföldön. |
| - Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. |
| - A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás. |
| - Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről. |
| - Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. |
| 9. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) |
| Fogalomkörök |
| (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; |
| - kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaülő válaszokat adni; |
| - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. |
| 10. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás; |
| - köszönés, elköszönés; |
| - bemutatás, bemutatkozás; |
| - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; |
| - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; |
| - engedélykérés és arra reagálás; |
| - köszönet és arra reagálás; |
| - bocsánatkérés és arra reagálás; |
| - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - sajnálkozás; |
| - öröm; |
| - elégedettség, elégedetlenség; |
| - csodálkozás; |
| - remény; |
| - bánat; |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; |
| - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; |
| - egyetértés, egyet nem értés; |
| - érdeklődés, érdektelenség; |
| - tetszés, nem tetszés; |
| - dicséret, kritika; |
| - ellenvetés; |
| - akarat, kívánság, képesség,, szükségesség, lehetőség; |
| - ígéret; szándék, terv; |
| - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek megnevezése, leírása; |
| - események leírása; |
| - információkérés, információadás; |
| - igenlő vagy nemleges válasz; |
| - tudás, nem tudás; |
| - bizonyosság, bizonytalanság; |
| - ismerés, nem ismerés. |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés; |
| - tiltás, felszólítás; |
| - segítségkérés és arra reagálás; |
| - javaslat és arra reagálás; |
| - kínálás és arra reagálás; |
| - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés; |
| - nem értés; |
| - betűzés kérése, betűzés; |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; |
| - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; |
| - beszélgetés lezárása. |
| Fogalomkörök: |
| cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| birtoklás kifejezése, |
| térbeli és időbeli viszonyok, |
| függő beszéd, |
| mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| modalitás, |
| esetviszonyok, |
| logikai viszonyok, |
| szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; |
| - kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaülő válaszokat adni; |
| - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; |
| - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; |
| - beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; |
| - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; |
| - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; |
| - kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. |
| Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. |
| MATEMATIKA 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A matematikatanítás célja feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. |
| Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. |
| A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. |
| A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. |
| Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. |
| Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. |
| A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. |
| A matematika kerettantervének új vonásai: |
| a) a modellalkotás , matematizálás jelentőségének növekedése; |
| b) a matematika alkalmazási terének növekedése |
| c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; |
| d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. |
| Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása |
| A matematikai szemlélet fejlesztése |
| A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való fe 1-használhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. |
| Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. |
| Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. |
| A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak |
| (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A ”ha ..., akkor ..." az ”akkor és csak akkor" helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban |
| A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. |
| A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. |
| Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása |
| A 9-12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatok. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. |
| Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. |
| A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. |
| Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése |
| A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. |
| A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. |
| A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. |
| A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. |
| A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. |
| Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. |
| Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is. |
| 9. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása. | A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. | Tájékozottság a racionális számkörben. |
| Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. | Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége. | |
| Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez | Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. | |
| A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. | Az ”akkor és csak akkor" használata - (folyamatos). Tétel és megfordítása - (folyamatos). |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása. | A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. | Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. |
| Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributvitás; (a ± b)2, a2 - b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 - b3 szorzat alakja. | Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. | |
| Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata. | Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. | A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel. |
| Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. | ||
| Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás. | Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. | Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. |
| A rendszerezőképesség fejlesztése | Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. | |
| A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival. | Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa számrendszerekre. | 3 -mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése. | A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a fordított arány, x<aaa>a/x | Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével. |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. | Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. | Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. |
| Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása. | A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) | A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete. |
| Thalész tétele, a kör és érintői. | A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. | |
| A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése. | A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. | Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban. |
| Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése. | A forgásszög fogalma, ívmértek, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési f e ladatok. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A statisztikai adatok helyes értelmezése. | Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, médián, módusz; szórás. | Számsokaság számtani közepének ászámítása, a középső érték (médián) és a leggyakoribb érték (módusz) smerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése. |
| 10. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése. | Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya- elv). | A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése. |
| Változatos kombinatorikai feladatok. | Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. |
| Számtan algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A permanencia elve a számfogalom bővítésében. | A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. | Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. |
| A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. | A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. | |
| A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. | A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak. | A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. |
| Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. | Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. | Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. |
| A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. | Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. | Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása. |
| Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál. | Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. | Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése. |
| Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban. | Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata. | A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. | A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x<aaa>sinx; és x<aaa> cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai. |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A transzformációs szemlélet fejlesztése. | A hasonlósági transzformáció fogalma. | A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. |
| Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata. | A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. | Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkal-mazása egy vagy két lépéssel megold-lató számítási feladatoknál. |
| A vektorok további alkalmazása. | A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. | Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. | Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alap-án. |
| 11. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. | Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. | Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. |
| A gráf modellként való felhasználása. | Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal. | A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek | ||
| A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása. | A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. | A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén. |
| Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat). | A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. | A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. |
| Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése. | A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. | Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerű konkrét feladatokban. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matema- tika különböző területei között. | A 2X, a 10X függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, expo- nenciális folyamatok a természet- | |
| A bizonyításra való törekvés fejlesztése. | ben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. | |
| Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformáció k-ban. | A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x+c); c f(x); f(c x). | Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei | ||
| A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. | A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. | Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. | ||
| Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése. | Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. | A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). | ||
| A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. | Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában). | |||
| Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. | Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. | Vektorok koordinátáinak biztos használata. | ||
| A bizonyítási készség fejlesztése. | Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. | Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. | ||
| Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. | A kör középponti egyenletének ismerete. | |||
| Adott probléma többféle megközelítése. | Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintőié. | Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. | ||
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. | Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. | |
| Modellalkotásra nevelés. | Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. | A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. |
| A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése. | Statisztikai mintavétel. a gyakorlati életben. |
| 12. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az ismeretek rendszerezése. A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. | Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. |
| A deduktív gondolkodás további fejlesztése. | A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Rendszerezd összefoglalás. Számhalmazok. | Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. | |
| Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználát). | Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. | |
| Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. | A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. | |
| Egyenletek | ||
| Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága. | Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. | |
| A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése. | Szöveges feladatok. | |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok. | A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat- számítás. | Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. |
| Rendszerező összefoglalás | Az előző években felsorolt továbbha-adási feltételek. | |
| Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban. | A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. |
| Geometria, mérés |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei | ||
| A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. | Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. | Az előző években felsorolt továbbha-adási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. | ||
| A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák fe lismerése. | A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. | A megismert felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. | ||
| Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. | ||||
| A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése. | Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. | |||
| A matematika különböző területei közötti összefüggések felhasználása. | Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. | |||
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. | Adatkezelésnél osztálybasorolás. Terjedelem. | Az előző években felsorolt továbbha-adási feltételek. |
| Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, médián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. | Egyszerű klasszikus valószínűségszámítási feladatok megoldása. |
| ÉNEK-ZENE |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. |
| A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat ösz-szegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. |
| Fejlesztési követelmények |
| Éneklés |
| Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. |
| A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás-olvasás |
| A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs nevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. |
| Zenehallgatás |
| A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a ze-nei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. |
| A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosz-szabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. |
| Önművelés |
| Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtári és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. |
| A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. |
| A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. |
| Kollektív művészi tevékenység |
| A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalmak | |||
| Éneklés | ||||
| Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus előadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában) | Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) | |||
| Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban | Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) | |||
| Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése | Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) | |||
| Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel a tanult zenetörténeti korból | Reneszánsz énekes művek Barokk zeneművek, énekes szemelvények | |||
| Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján | Klasszikus dalok, zeneművek témái | |||
| Zenehallgatás | ||||
| A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és | Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig | |||
| stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján | A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei | |||
| Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával | ||||
| Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, CD-, egyéb oktatóanyagok használata | ||||
| Improvizáció Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral | Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok) | |||
| Zenei olvasás-írás Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violin-kulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#-2b-ig. Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása | Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai | |||
| Zenei ismeretek | ||||
| Népzene | Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar | |||
| Zeneelmélet | Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8 Kottaismeret: 2#-2b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben) Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor Hangzatismeret: dúr és moll, hármashangzat elve; a funkciók elve (T-S-D) Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempó giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero | |||
| Zeneirodalmi | A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca | |||
| Az európai zenetörténet műfajai - válogatva - legalább 5-5 (csak meghallgatott müvekhez köthetőekből): Egyházi: gregorián, mise, motetta, korái, kantáta, oratórium, passió, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio | ||||
| Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifon szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma | ||||
| Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa | ||||
| Zenetörténet | A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus | |||
| Zeneszerzők - kiválasztva - legalább 5 (csak a meghallgatott müvek/műrészletek szerzőiből): Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, Hándel | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. |
| Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás |
| A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. |
| Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Improvizáció |
| Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben. |
| Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz. Zenei olvasás-írás |
| Ismert dallamok utószolmizálása. |
| 2#-2b ismerete. |
| Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján. |
| Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) tanári irányítással történő megoldása, tanult zenemű |
| kottaképe alapján. |
| Énekes és zenekari partitúrák értelmezése. |
| Dúr és moll karakter felismerése. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységek | Tartalmak | ||||
| Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlitásokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is | Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszóla 1-tatható témáinak éneklése | ||||
| Zenehallgatás A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata | Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban | ||||
| Improvizáció A tanult ütemformákban ritmus rögtönzése. | Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus- és dallam-) modellek | ||||
| Zenei olvasás-írás Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. | A XIX. és XX. századizene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga | ||||
| Zenei ismeretek | |||||
| Zeneelmélet | Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Kromatika, egészhangúság, bitonalitás; dodekafónia, atonalitás | ||||
| Hangszer | Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon | ||||
| Zeneirodalom | Népies műdal, magyar nóta, cigány zene Dal, mazurka, keringő, polonéz Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera Balett, operett, musical, chanson Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyűzenéből Válogatva, legalább 10 (csak a meghallgatott művekhez/műrészletekhez kötődőekből) | ||||
| Zenetörténet | Romantika, nemzeti romantika XX. századizenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzők - XIX. század: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvooak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzők - XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutos3awski - kiválasztva legalább 5-5 (a meghallgatott művek/műrészletek szerzőiből) XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A dzsessz Filmzene és könnyűzene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 10 újabb - a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusműrészlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálok más feladatot oldanak meg). |
| Zenehallgatás |
| A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. |
| Improvizáció |
| Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel - a tanult ütemformákban. |
| Zenei olvasás-írás |
| Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. |
| Javasolt zenei anyag (válogatva) |
| Népdalok |
| A bolhási kertek alatt |
| A nagy bécsi kaszárnya |
| Annyi bánat a szívemen |
| Béres legény |
| Beteg asszony |
| Duna parton vagy egy malom |
| Elindultam szép hazámból |
| Erdő mellett estvéledtem |
| Este, este, de szerelmes |
| Hej, rozmaring |
| Istenem, istenem áraszd meg a ... |
| Katona vagyok én |
| Körösfői kertek alatt |
| Megkötöm lovamat |
| Megrakják a tüzet |
| Röpülj, páva |
| Szép a gyöngyvirág |
| Szivárvány havasán |
| Tavaszi szél |
| Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből |
| Bocsásd meg Úristen - Balassi ének a Kájoni- kódexből |
| Hej Rákóczi, Bercsényi |
| Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból |
| Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből |
| Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből |
| Simonffy: Három a tánc |
| Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények |
| Alleluja dallamok |
| Hándel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) |
| Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia - IV. tétel) |
| Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) |
| Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz |
| Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag |
| Lassus: Zsoldos szerenád |
| Bach: h-moll szvit |
| Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből) |
| Hándel: F-dúr szvit (Vízizene) |
| Haydn: C-dúr (”Kaiser") vonósnégyes - //. tétel (Op. 76. No. 3 ) |
| Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) |
| Mozart: Figaro házassága |
| Beethoven: V. (Sors) Szimfónia |
| Beethoven: IX. szimfónia -IV. tétel |
| Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia |
| Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány |
| Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit (részlet) |
| Liszt: Les Preludes |
| Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából |
| Ravel: Bolero |
| Kodály: Háry János (szvit) |
| Kodály. Székelyfonó |
| Kodály: Psalmus Hungaricus |
| Gershwin: Rhapsody in Blue |
| Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) |
| Bartók: Cantata Profana |
| Bartók: Concerto |
| Orff: Carmina Burana |
| Berstein: West Side Story |
| VIZUÁLIS KULTÚRA 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozza. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. |
| A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó-és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi-plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozza. A világ érzéki-tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. |
| A 9-10. évfolyamon a vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, megalapozza a 11-12. évfolyamon folytatható művészettörténeti, képzőművészeti és ábrázoló geometriai ismeretek tanítását, illetve az érettségi vizsgát. Felkészítsen a továbbtanulásra, illetve a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. |
| A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési-konstruálási feladatoknak is. |
| A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja, alapvetően a nemzeti alaptanterv vizuális kultúra műveltségi részterület struktúrájának megfelelően. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi-tájékoztató-tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. |
| A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel. |
| Általános fejlesztési követelmények |
| Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai Ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. |
| Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellő alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetők el. |
| Alkotóképességek területe |
| Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban illetve geometriai ábrázolás segítségével (kavalieri axonometria, egyméretű, kétméretű és Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, |
| összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. |
| Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés-tervezés, alkotás-konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fizikai fukciónak megfelelő formálás jusson érvényre. |
| Befogadóképességek területe |
| A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiái, tárgyelemzés) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemzőképesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. |
| A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés |
| Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, Internet) célszerű használatának megtanítása. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó alkotó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő műelemzés korba és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai, téri analízisek, elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a műszaki távlat (axonometria) között. A vizuális kommunikáció megjelenési formáinak értelmezése. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. |
| Témakörök , tartalmak, tevékenységek |
| Képzőművészet, kifejezés |
| Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. |
| Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben egyéni eszközhasználattal. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülő feldolgozása. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. |
| Befogadás Műfajnak, témának megfelelő műelemezés (ikonográfiái, stílustörténeti) és ítéletalkotás. Festészet fogalma,funkciója, a festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Témák (pl. arckép), megjelenési típusok (pl. táblakép) technikák (pl. olaj, freskó). Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma, rendeltetése és hatásrendszere. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (körkszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. Kortárs műfajok a képzőművészetben. Az iskolához közeli, könnyen elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. |
| Vizuális kommunikáció |
| Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. |
| Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének szabadkézi rajza és szerkesztése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület, egyméretű, kétméretű és kavalieri axonometria). Rekonstrukció, modellezés. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása, (pl. tudományos illusztráció, bélyegterv, Ex libris, meghívó). |
| Befogadás Ábrázolási konvenciók megjelenési formái a köznapi és tudományos közleményekben. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. |
| Alkotás Közismert rendeltetésű, valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak vagy térbeli makettjének elkészítése, az alkotófolyamat dokumentálása (feladatmeghatározás, tájékozódásgyűjtéssel, vázlatok, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta). |
| Befogadás Az alkotó folyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A tárgyak megítélése a (funkció, forma, jelentés, lépték, anyag, szerkezet, technológia) ismerete. |
| Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A továbbhaladás feltétele a térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek szokásoknak megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, kép szerkesztési, konstruálási készség elsajátítása. A művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek és legalább egy műelemzőmódszer ismerete. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén. Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott művészetek és a népművészet területén. Összefoglaló művészettörténeti áttekintés. |
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Képzőművészet, kifejezés |
| Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és a köznapi információkban. |
| Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. |
| Befogadás Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiái). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. |
| Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. |
| Vizuális kommunikáció |
| Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. |
| Alkotás Összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban. |
| Befogadás A Monge-vetület, az axonometria, a perspektíva olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). Hatásrendszere: információ (objektív), reklám ( felhívó), műalkotás (esztétikai) jellegű. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. |
| Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv makettezése. |
| Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (használati-, dísz-, kegy- és műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus. A népi építészet, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet. Az iskolához közeli, elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. |
| Technikák |
| Alkalmazás: Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) Ismeret: Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényege. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A továbbhaladás feltétele a térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek szokásoknak megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, kép szerkesztési, konstruálási készség elsajátítása. |
| A tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazása. Legkiemelkedőbb alkotók és műveik ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése. Két-három szempont alkalmazása a mindennapi környezet, a fogyasztási cikkek és a média kritikus megítéléséhez. |
| Ajánlott művek |
| A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. |
| Festészet, képgrafika |
| Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tűnődés a szerelemről (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozaikja, Rubljov: Szentháromság ikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelőlap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsőülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntő táncosnő, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdőzés, P. Cézanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát) Székely Bertalan: Egri nők, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Női arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkíj: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A.Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz, Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc). |
| Szobrászat |
| Willendorfi Vénusz, Antilopfej alakú maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Laokoón csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisoról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem elő- és hátoldala, Michelangelo: Medici síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin. Calaisi polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. Boccioni: Lépő figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnő bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II., Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynő, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nő bevásárlókocsival. |
| Építészet |
| Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon teplom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztewrgomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külső-belső, Diósgyőri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külső, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesi-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertődi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar, Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhaus-épülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vizesés-ház Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom. |
| Magyar népművészét |
| A bemutatandó népművészeti alkotásokat a tanár választja ki. A népi építészet, a házbelső, a szerszámok, a használati eszközök, az étkezés, az öltözködés és a vallásnéprajzi tárgyakat ajánlatos a paraszti, tradicionális kultúrába ágyazva és összefüggéseiben, együttesekben bemutatni. (Például egy tájegységben szerepeltetni, egy család, egy falu élete köré szervezve.) |
| A vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön műlista. A műfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A képi megjelenítés tanításához a festészeti műlista, a tárgyi-, környezeti emlékek tárgyalásához az építészeti műlista nyújt segítséget. |
| TESTNEVELÉS ÉS SPORT |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé. |
| Az egészséggel kapcsolatos feladatok |
| Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat. |
| A mozgáskultúrafejlesztésével kapcsolatos feladatok |
| A kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése. Mozgáskommunikáció. |
| Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása |
| Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás. |
| Fejlesztési követelmények |
| A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepe van. Egyszerűbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést. |
| A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdősportok, úszás ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. |
| Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. |
| Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. |
| Gimnasztikái alapformák és a testtartást javító gyakorlatok. |
| A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjének kialakítása. |
| A torna mozgásanyagában lévő választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása. |
| A választott sportjátékok űzése egyszerű szabályok szerint, törekvés az összjátékra. |
| A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. |
| Küzdőfeladatok és játékok elsajátítása. |
| Folyamatos úszás. |
| Birkózás, úszás az úszni nem tudók számára, aerobic. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Rendgyakorlatok | Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. | |||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | |||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. | |||
| Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. | ||||
| Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek. | ||||
| Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek. | ||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | ||||
| Szergyakorlatok | Talaj | |||
| Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. | ||||
| Emelés fej állásba, gurulás előre állásba. | ||||
| Fellendülés kézállásba. | ||||
| Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. | ||||
| Mérlegállás. | ||||
| Összefüggő gyakorlatok. | ||||
| Szekrényugrás | ||||
| Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. | ||||
| Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. | ||||
| Korlát (fiúk) | ||||
| Támasz. | ||||
| Támaszban haladás előre-hátra. | ||||
| Karhajlítás-nyújtás. | ||||
| Alaplendület támaszban. | ||||
| Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. | ||||
| Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. | ||||
| Kanyarlati leugrás. | ||||
| Terpeszpedzés, alaplendület. | ||||
| Összefüggő gyakorlat. | ||||
| Gyűrű (fiúk) | ||||
| Függésben alaplendület. | ||||
| Lendület előre zsugorfüggésbe. | ||||
| Lebegőfüggés. | ||||
| Emelés lefüggésbe. | ||||
| Zsugor függésből emelés lefüggésbe. | ||||
| Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. | ||||
| Függésben lendület hátra, homorított leugrás. | ||||
| Összefüggő gyakorlatok. | ||||
| Gerenda (lányok) | ||||
| Járás előre-oldalt-hátra. | ||||
| Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. | ||||
| Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. | ||||
| Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. | ||||
| Leugrás: függőleges repülés. | ||||
| Összefüggő gyakorlatok. | ||||
| Ritmikus gimnasztika (lányok). | ||||
| A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. | ||||
| Törekvés együttmozgásra a zenével. | ||||
| Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. | ||||
| Testnevelési és sportjátékok | Labdás csapatjátékok. | |||
| Kézilabda | A védőjátékos mozgása. | |||
| Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. | ||||
| A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. | ||||
| Egykezes átadás mozgás közben. | ||||
| Különböző magasságokból érkező labda elfogása. | ||||
| Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. | ||||
| Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. | ||||
| Kosárlabda | Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. | |||
| Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. | ||||
| Labdarúgás | Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék | |||
| Röplabda | Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. | |||
| Természetben űzhető sportok | Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetőség van). | |||
| Önvédelmi és küzdősportok | Küzdő feladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. | |||
| Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. | ||||
| Úszás | Választás szerint két úszásnem. | |||
| Fogalmak | Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikái feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. |
| Különböző sebességű járások, futások, átmenetek végrehajtása. |
| Sokféle gimnasztikái alapforma, illetve kéziszergyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. |
| A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. |
| A kondicionális képességeknek (különösen az erő- és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított |
| fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés |
| a mérhető teljesítmények növelésére. |
| A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. |
| A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. |
| A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. |
| Küzdősportok technikai elemeinek gyakorlása. |
| Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. |
| Ritmikus gimnasztika. |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| Rendgyakorlatok | Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Helyben járás, helyben futás. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. | ||||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||||
| Atlétika | Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). | ||||
| Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. | |||||
| Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugró-versenyek. Távolugrás: nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugró-versenyek. | |||||
| Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek. | |||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | |||||
| Szergyakorlatok | Talaj | ||||
| Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. | |||||
| Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). | |||||
| Fejen- és kézenátfordulás. | |||||
| Repülő gurulóátfordulás. | |||||
| Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. | |||||
| Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. | |||||
| Szekrényugrás | |||||
| Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. | |||||
| Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. | |||||
| Korlát (fiúk) | |||||
| Felkarfüggés. | |||||
| Alaplendület felkarfüggésben. | |||||
| Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. | |||||
| Támaszban lendület, vetődési leugrás. | |||||
| Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Gyűrű (fiúk) | |||||
| Vállátfordulás előre. | |||||
| Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. | |||||
| Hátsómérleg-kísérletek. | |||||
| Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Gerenda (lányok) | |||||
| Erintőjárás, hintajárás, hármaslépés. | |||||
| 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. | |||||
| Különböző állások és testhelyzetek. | |||||
| Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. | |||||
| Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. | |||||
| Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) | |||||
| íves és nyújtott kartartások variációi. | |||||
| Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. | |||||
| Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. | |||||
| Átugrások egyik lábról a másikra. | |||||
| Testnevelési és sportjátékok | A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. | ||||
| Kézilabda | Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. | ||||
| Büntető dobás. | |||||
| Egyszerű lövő- és átadáscselek. | |||||
| Kosárlabda | A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. | ||||
| Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. | |||||
| Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. | |||||
| Labdavezetés irányváltoztatással. | |||||
| Fektetett dobás futás közben átvett labdával. | |||||
| Játék osztogató val és kétkosárra. | |||||
| Labdarúgás | Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belsőcsüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén. | ||||
| Röplabda | Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. | ||||
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. | ||||
| Önvédelmi és küzdősportok | Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb. ), versenyek. | ||||
| Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek. | |||||
| Úszás | A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű végrehajtása. | ||||
| Fogalmak | Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobó számoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren. |
| 11. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. |
| Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). |
| A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. |
| A kondicionális képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. |
| Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. |
| Pontos szabályismeret. |
| Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. |
| Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. |
| Fiúknak új feladat szertornában a nyújtó gyakorlat. |
| Új sporttevékenység: a fiúknak dzsúdó, lányoknak aikidó mint önvédelmi sportág |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| Rendgyakorlatok | A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben. | ||||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. | ||||
| Eröfejlesztö gyakorlatok Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy-, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát-és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbúj ások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. | |||||
| Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. | |||||
| Ugrások Magasugrás: a választott technikával. Magasugró-versenyek. Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján. Távolugró-versenyek. | |||||
| Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökő-versenyek. | |||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és cél-gimnasztikái, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. | ||||
| Szergyakorlatok | Talaj Ülésből gurulás hátra kézállás felé. | ||||
| Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. | |||||
| Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok | |||||
| Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltben (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. | |||||
| Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggő gyakorlat. | |||||
| Nyújtó (fiúk) Lendületvétel. | |||||
| Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggő gyakorlat. | |||||
| Gyűrű (fiúk) A 9-10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. | |||||
| Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. | |||||
| Futólépések. Összefüggő gyakorlat. | |||||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármaslépés. Keringőlépés hátrafelé. 180-360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat. | |||||
| Testnevelési és sportjátékok | A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. | ||||
| Kézilabda | A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával. | ||||
| Kosárlabda | A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra. | ||||
| Labdarúgás | Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán. | ||||
| Röplabda | Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. | ||||
| Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. | |||||
| Természetben űzhető sportok | A 10. évfolyamon leírtak szerint. | ||||
| Önvédelmi és küzdősportok | Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal. | ||||
| Birkózás | |||||
| A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. | |||||
| Dzsúdó | |||||
| Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. | |||||
| Úszás | Az előző, már tanult két úszásnemben a teljesítmény javítása. | ||||
| Fogalmak | Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren. |
| 12. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikái kéziszer-, társas, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. |
| Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. A birkózás és a dzsudó technikai elemei, illetve a sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek - emberfogás és területvédekezés esetén - alkalmazása valós játékszituációban. |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| Rendgyakorlatok | Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. | ||||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazása. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | ||||
| Atlétika | Erőfejlesztő gyakorlatok: Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. | ||||
| Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Futások | |||||
| Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. | |||||
| Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása. Távolugró-versenyek Dobások | |||||
| Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökő-versenyek. | |||||
| Torna jellegű feladatmegoldások | Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal. | ||||
| Szergyakorlatok | Talaj Kézenátfordulás. | ||||
| A 9-12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. | |||||
| Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. | |||||
| Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkar-lebegőtámaszba, billenés támaszba. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9-12. osztályban tanult elemek felhasználásával. | |||||
| Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11-12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9-11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. | |||||
| Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. | |||||
| Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9-12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. | |||||
| Testnevelési és sportjátékok | A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni. | ||||
| Kézilabda | A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+ 1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélről és beugrással. | ||||
| Kosárlabda | Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3: 1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. | ||||
| Labdarúgás | Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel. Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek. Játék kétkapura. | ||||
| Röplabda | A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme. | ||||
| Természetben űzhető sportok | A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően. | ||||
| Önvédelmi és küzdősportok | Társas küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. | ||||
| Birkózás | |||||
| A 9-11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek. | |||||
| Dzsúdó | |||||
| Újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint. | |||||
| Úszás | A tanult úszásnemek gyakorlása. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren. |
| FIZIKA |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. |
| A kitűzött célokataz általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak. |
| A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. |
| A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok -ezen belül a fizika - az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzákmeg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a - napjainkban különösen is érzékelhető - gyors technikai fejlődést. |
| Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelőssége és kötelessége. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek |
| Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése. |
| Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni. |
| Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. |
| Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. |
| Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. |
| Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. |
| Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni. |
| Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. |
| Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni. |
| Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó-eszközök működésének alapelveit felismerni. |
| A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására. |
| Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben |
| Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. |
| Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. |
| Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. |
| Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről |
| A tanuló tudja, a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. |
| A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. |
| Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy a művészetekhez. |
| Belépő tevékenységformák |
| Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai meny-nyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok) használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató és szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata a tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással. |
| Témakörök | Tartalmak | ||||||
| Mechanika | |||||||
| Mozgások | |||||||
| Az egyenes vonalú egyenletes mozgás | Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása | ||||||
| Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés | A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. | ||||||
| Az egyenletes körmozgás | Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmoz-gás leírása: periódusidő, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség. | ||||||
| A dinamika alapjai | |||||||
| Mozgásállapot-változás és erő | A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye. | ||||||
| Erőfajták | Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. | ||||||
| Erők együttes hatása | A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriális összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. | ||||||
| A lendület-megmaradás | A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). | ||||||
| Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata | Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. | ||||||
| Munka, energia | |||||||
| A munka értelmezése és kiszámítása | A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája. | ||||||
| Mechanikai energia-fajták | Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel. | ||||||
| A teljesítmény és hatásfok | A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. | ||||||
| Rezgések, hullámok | |||||||
| Rezgések | A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés energiája. | ||||||
| Hullámok | Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámok visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása. | ||||||
| A hanghullám tulajdonsá- | Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük. | ||||||
| gai | |||||||
| Elektromágnesség | |||||||
| Elektrosztatika | |||||||
| Elektromos alapjelenségek | Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. | ||||||
| Az elektromos tér | A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások). | ||||||
| Egyenáramok | |||||||
| Az egyenáram | Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. | ||||||
| Elektromos energia és teljesítmény | Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye. | ||||||
| Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok | |||||||
| A mágneses tér | A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere. | ||||||
| Lorentz-erő | Árammal átjárt vezetők mágneses térben Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma | ||||||
| Mozgási indukció | A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellem- | ||||||
| zése. | |||||||
| Nyugalmi indukció | A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. | ||||||
| Elektromágneses hullámok | Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. | ||||||
| Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások. | |||||||
| Fénytan | |||||||
| Geometriai optika | A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. | ||||||
| Hullámoptika | A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása. | ||||||
| Termodinamika | |||||||
| Gázok állapotváltozásai | Állapotjelzők. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. | ||||||
| A hőtan főtételei | A hőtan I. főtétele - (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya). | ||||||
| Halmazállapot-változások | Olvadás-fagyás, forrás/párolgás-lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata. | ||||||
| A hőterjedés | Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata. | ||||||
| Modern fizika | |||||||
| Az anyag atomos szerkezete | Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. | ||||||
| A fény kettős természete | A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecsketermészete. Gyakorlati alkalmazások. | ||||||
| Az elektronok kettős termés | zete Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint hullám: elektroninterferencia. | ||||||
| Az atom szerkezete | Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kíserlet, vonalas színkép. Az elektronburok héjszerkezete | ||||||
| Az atommag szerkezete | A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. | ||||||
| A radioaktivitás | Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. | ||||||
| Maghasadás | A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. | ||||||
| Magfúzió | A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. | ||||||
| Egyetemes tömegvonzás | A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása. | ||||||
| Csillagfejlődés | A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. | ||||||
| A kozmológia alapjai | Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet. | ||||||
| A továbbhaladás feltételei |
| A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. |
| A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). |
| Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. |
| Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok. |
| Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. |
| Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak. |
| Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között. |
| Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást. |
| FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. |
| Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. |
| A földrajz tantárgy célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődjön ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. |
| Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülő gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélő munkavégzést. |
| A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. |
| A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyság fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeik gyakorlása során. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. |
| A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmigazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzikörnyezeti ismereteiket. |
| A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képes- |
| ségeket pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek). Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban. |
| Belépő tevékenységek |
| Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai |
| és összehasonlító elemzése. |
| A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. |
| Egyszerű térképi ábrázolások készítése. |
| Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. |
| Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus |
| térképek alapján. |
| A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. |
| A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. |
| Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. |
| Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. |
| Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. |
| Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése, a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. |
| Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. |
| Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése. |
| Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témákhoz kapcsolódóan. |
| Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. |
| Információk gyűjtése az egyes kontinenseken vagy régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. |
| Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése regionális és globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a globalizálódó világ jellemző vonásairól. |
| Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. |
| Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő- és szakirodalom felhasználásával. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális és hazai cégek termékeiből. Tanulói kiselőadás az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgyűjtés alapján. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása. |
| Szituációs játék például ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Térképi ismeretek | A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. | ||
| Kozmikus környezetünk | A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. | ||
| A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása. | |||
| Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. | |||
| A geoszférák földrajza | Tájékozódás a földtörténeti időben | ||
| A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. | |||
| A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. | |||
| A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. | |||
| A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. | |||
| A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. | |||
| A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. | |||
| A földrajzi övezetesség | Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. | ||
| A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő öveze-tessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. | |||
| Népesség- és településföldrajz | A Föld népessége A népességszám változásai. | ||
| A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. | |||
| Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. | |||
| A világ változó társadalmigazdasági képe | A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. | ||
| A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. | |||
| A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. | |||
| A működötöké és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. | |||
| A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok | A világgazdasági pólusok A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. | ||
| Magyarország Hazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői. | |||
| A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai | A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedés ének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. | ||
| A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai. | |||
| A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak |
| A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. |
| Új topográfiai fogalmak |
| Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál-Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceánilemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiái-hegységrendszer, Eurázsiái-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer, Vereckei-hágó; |
| Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. |
| A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. |
| BIOLÓGIA 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása során, ezek egységében valósul meg. |
| Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. |
| Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. |
| A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának - a többi tantárggyal együtt - az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. |
| Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. |
| A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. |
| A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. |
| Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. |
| Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. |
| A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő - különböző szerveződési szintű - anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. |
| Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. |
| Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. |
| Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. |
| Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. |
| Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit. |
| Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő kiadványok és elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. |
| Keltsük fel az érdeklődést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. |
| A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. |
| Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére. |
| Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten - a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával - tudja megfogalmazni; írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát. |
| Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. |
| Mindenekelőtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészs é-gének, egészséges - természetes és mesterséges - környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. |
| Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. |
| Belépő tevékenységformák |
| Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése. |
| A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek megértése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése. A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. |
| A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartása ebben a témakörben. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenység következményeinek az ismertetése. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata. |
| Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszer lényegének ismerete. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. |
| A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. |
| Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. |
| A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. |
| Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra. Az öröklődés lényegének ismerete. |
| Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása. |
| Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása, értékelése. |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága | |||||
| Vírusok, prokarióták és | A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. | ||||
| egysejtű eukarióták | A baktériumok felépítése és jelentőségük. | ||||
| A kórokozó eukarióta egysejtűek és jelentőségük. | |||||
| Az állatok teste és élet- | Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül. | ||||
| működései | Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. | ||||
| Az állatok kültakarójának típusai, funkciója. | |||||
| A különböző szerveződésű állatok mozgása. | |||||
| Néhány eltérő szerveződésű állat táplálkozása, a heterotróf anyagcsere lényege. | |||||
| Néhány eltérő szerveződésű állat légzése. | |||||
| Az állatok anyagszállításának formái, a különböző anyagszállítási rendszerek legfontosabb közös jellemzői. | |||||
| A kiválasztás szerepe. | |||||
| Néhány eltérő szerveződésű állat szaporodása. | |||||
| Az ivadékgondozás jelentősége néhány példán keresztül. | |||||
| Az állatok életműködéseinek szabályozása. | |||||
| Az állatok érzékszervei, kommunikációja. | |||||
| Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezetének összefüggése. | |||||
| Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. | |||||
| A növények teste és életműködései | A növényi test szerveződése. A növényi szövetek típusai, funkciói. | ||||
| A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotróf anyagcsere lényege. | |||||
| A növények szervei és ezek szerepe. A növények mozgásai. | |||||
| A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. | |||||
| Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. | |||||
| Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. | |||||
| A gombák teste és életműködései | A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. | ||||
| Az életközösségek általános jellemzői | |||||
| Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai | A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz- levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. | ||||
| Az élő környezeti tényezők | Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. | ||||
| Az életközösségek anyag-és energiaforgalma | Termelők, fogyasztók, lebontok. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. | ||||
| A természetes és mesterséges életközösségek | A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem. | ||||
| Az élővilág törzsfejlődése | |||||
| Az evolúció alapjai és bizonyítékai | Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. | ||||
| Az evolúció lehetséges folyamata | Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. | ||||
| Az ember evolúciója | A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása. | ||||
| A jelenkori bioszféra | A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. | ||||
| A sejtek felépítése és működése | |||||
| A sejtek felépítése és anyagcseréje | A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. Az enzimek. | ||||
| A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége. | |||||
| A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai | A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A mitózis és a meiózis biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. | ||||
| Az ember életműködései és az életműködések szabályozása | |||||
| A bőr és a mozgás | A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége. | ||||
| A táplálkozás | Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. | ||||
| A légzés | A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | ||||
| A keringési rendszer | A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. | ||||
| A kiválasztás | A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | ||||
| Az idegrendszer | Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | ||||
| Az immunitás | Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. | ||||
| A hormonális szabályozás | A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső-elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. | ||||
| Az érzékelés | A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek. | ||||
| Az ember szaporodása és egyedfejlődése | Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői. | ||||
| Az öröklődés alapjai | |||||
| Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakulására | A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. A domináns-recesszív öröklésmenet jellemzői. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése. | ||||
| Több tulajdonság egyidejű öröklődése. | Az emberi ivar kialakulása. A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. | ||||
| A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai | A genetikai kutatások jelentősége . A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. | ||||
| Általános egészségügyi ismeretek | A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. |
| Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. |
| Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. |
| Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. |
| Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. |
| Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. |
| Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. |
| Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. |
| Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítás ára. |
| Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. |
| KÉMIA |
| Célok és feladatok |
| A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni. |
| A szakközépiskola 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. |
| A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. |
| A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. |
| Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre, esetenként értelmeznek is kísérleteket. |
| A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. |
| A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. |
| A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. |
| A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. |
| A kémiatanulás négy éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. |
| Fejlesztési követelmények |
| Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek |
| Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. |
| A kísérletek sokaságának megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján elvégezni. |
| A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. |
| Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. |
| Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról |
| Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. |
| Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. |
| Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. |
| Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek |
| Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatok. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek |
| Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről |
| A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. |
| Belépő tevékenységek |
| Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz. Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk összehasonlítása. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. |
| Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. |
| Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. |
| A verbális és a képi információk egymásba alakítása. |
| A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. |
| A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. |
| A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban. |
| Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltés számára. |
| Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. |
| Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és másodrendű kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba. |
| Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. |
| A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. |
| A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése. |
| A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. |
| A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. |
| Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. |
| A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelő vegyületcsaládba. |
| A nevezéktani szabályok használata. |
| A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése. |
| A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. |
| A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). |
| A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. |
| A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása. |
| A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. |
| Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. |
| A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Tájékozódás a részecskék világában | Atomszerkezet: Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. | ||
| Molekulaszerkezet: El ektronegati vitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. | |||
| Anyagi halmazok: Avogadro -törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. | |||
| Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok,oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). | |||
| A kémiai reakciók a részecskék ismeretében | Termokémia: Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. | ||
| Reakciósebesség és egyensúly: A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. | |||
| Galvánelemek: A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. | |||
| Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.). | |||
| Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó | Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogó gázok). A szerves vegyületek csoportosítása. A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. | ||
| Legfontosabb műanyagaink | Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk. | ||
| Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig | Funkciós csoport. Alkohol - alkoholok: Általános szerkezetük. | ||
| A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet - karbonsavak: A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok - karbonsavészterek: A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok - gliceridek: A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olaj sav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. Tej, tojás, hús -fehérjék: A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe. | |||
| A biológia határán | Nukleinsavak: A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége. | ||
| A teától a heroinig | A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség. | ||
| Környezeti szerves kémia | Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát gépjármű-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban. | ||
| Továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból kelet-kező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. |
| A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. |
| INFORMATIKA |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információ szerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. |
| A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az internethasználatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. |
| A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. |
| Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. |
| Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető. |
| A számítástechnika oktatásának f o célkitűzései |
| Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. |
| Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. |
| Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. |
| Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. |
| Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. |
| Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. |
| Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). |
| Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. |
| Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására. |
| A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései |
| Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. |
| A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. |
| A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. |
| A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. |
| A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. |
| Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. |
| Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. |
| Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. |
| Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. |
| Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. |
| Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. |
| Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. |
| Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. |
| Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. |
| Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái). |
| Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. |
| Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. |
| Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. |
| Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat. |
| Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. |
| Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni. |
| Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. |
| Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. |
| Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni. |
| 9. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| Az informatika alapjai |
| A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; a Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása. |
| Operációs rendszer használata |
| Az állományműveletek önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány alkalmazói szempontból fontos jellemzőjének beállítása, változtatása. |
| Kommunikáció hálózaton |
| Azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként). |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése. Típusdokumentumok elkészítése minta alapján. Kiselőadás, esszé, újságoldal dokumentum elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. |
| Táblázatkezelés |
| A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Táblázatkezelő alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. |
| Könyvtárhasználat |
| A középiskolai könyvtár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele a tanulmányi problémák megoldásához. Különböző típusú dokumentumok használata tartalmi, információs és esztétikai értékük figyelembevételével. Tantárgyi feladatokhoz dokumentumok és információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató eszközökben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az informatika alapjai | Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű számítógépek. |
| Az operációs rendszer használata | Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Tömörített állomány létrehozása, és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány jellemzője. |
| Kommunikáció hálózaton | Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. |
| Táblázatkezelés | A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram fogalma. Diagramfajták. |
| A könyvtárhasználat | Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, szolgáltatásai. Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok. Dokumentumértékelés Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. |
| 10. évfolyam Belépő tevékenységformák |
| Informatikai alapok |
| Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása. Logikai alapműveletek használata feladatokban. |
| Operációs rendszer |
| Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Háttértár töredék mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése. (Ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). Weblap szerkesztése. |
| Adatbázis-kezelés |
| Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Hozzáférés egy adatbázishoz. |
| Könyvtárhasználat |
| Az iskolai könyvtár használata mellett tapasztalatszerzés más típusú könyvtárakról, a könyvtári információs rendszer szolgáltatásairól. Tanulmányi és közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, internet). Forrásjegyzék összeállítása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az informatika alapjai | Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. A számítógépes irányítás formái. |
| Az operációs rendszer használata | Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Weblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. A hálózati dokumentumok szerkezete. |
| Adatbázis-kezelés | Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis karbantartása. |
| Könyvtárhasználat | Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. |
| V. |
| KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA |
| Célok és feladatok |
| A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott- szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. |
| A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. |
| A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. |
| A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. |
| A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. |
| A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. |
| A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. |
| A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. |
| A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. |
| A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határo z-ni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. |
| A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget kell biztosítani - az átvevő iskola pedagógiai programja szerint - átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. |
| A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert. |
| Az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (első szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az alapműveltségi vizsgára is. |
| A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. |
| Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására Ajánlott tantárgyi rendszer és óraszámok |
| ”A" |
| Tantárgy | Éves óraszámok évfolyamonként | Szakképzési évfolyamok | |
| 9. | 10. | ||
| Magyar nyelv és irodalom | 111 | 111 | Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. |
| Történelem és társadalomismeret | 74 | 74 | |
| Idegen nyelv | 111 | 111 | |
| Matematika | 111 | 111 | |
| Informatika | 37 | 37 | |
| Természetismeret/egészségtan | 111 | 74-148 | |
| Ének-zene | 37 | 18,5 | |
| Rajz és vizuális kultúra | 18,5 | 18,5 | |
| Testnevelés és sport | 74 | 74 | |
| Pályaorientáció | 74 | ||
| Szakmai alapozás | 222 | 296-370 | |
| Osztályfőnöki | 37 | 18,5 | |
| Szabadon tervezhető | |||
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 1017,5 | 1017,5 | |
| "B" |
| Tantárgy | Éves óraszámok évfolyamonként | Szakképzési évfolyamok | |
| 9. | 10. | ||
| Magyar nyelv és irodalom | 111 | 111 | Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. |
| Történelem és társadalomismeret | 74 | 74 | |
| Idegen nyelv | 111 | 111 | |
| Matematika | 111 | 111 | |
| Informatika | 37 | 37 | |
| Fizika | 222 | 148 | |
| Biológia/egészségtan | |||
| Kémia | |||
| Földünk és környezetünk | |||
| Ének-zene | 37 | 37 | |
| Rajz és vizuális kultúra | 18,5 | 18,5 | |
| Testnevelés és sport | 74 | 74 | |
| Szakmai alapozás | 185 | 259 | |
| Osztályfőnöki | 37 | 37 | |
| Szabadon tervezhető | |||
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 1017,5 | 1017,5 | |
| Megjegyzések: |
| A fizika, a biológia/egészségtan, a kémia, a Földünk és környezetünk tanítása természetismeret/egészségtan blokkban az iskola profiljának megfelelően bontható. |
| A szakiskolai kerettanterv szerkezete |
| Közismereti tantárgyak |
| A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata. |
| A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A kilencedik-tizedik évfolyam kerettanterveinek célja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat. |
| A szakiskolák 9-12. évfolyamára két-két óratervi változat készült. Az ”A" változat alapvetően azokat a funkcionális készségeket, képességeket kívánja fejleszteni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A ”B" változat a megalapozott ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztésére készült. |
| A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte -, alapműveltségi vizsgára való felkészítés is folyik. |
| Pályaorientáció, szakmai alapozás |
| A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. |
| A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. |
| A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. |
| A pályaorientáció az ”A" változat esetében önálló tantárgyként jelenik meg 74 órás időkeretben, míg a ”B" változatban a szakmai alapozás programjába integrálva oktatható. |
| A szakiskolákban a szakmai alapozás keretében a különböző szakmacsoportok általános szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A szakmai alapozás tevékenységorientált. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik az elméleti szakmai alapozás, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihez szervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a szakmai alapozás manuális tevékenységgel összefüggő része megszervezhető tanműhelyben, tankertben, tanirodában is. |
| A szakmai alapozás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Szakmai alapozás időkeretei, arányai |
| A helyi pedagógiai programokban a szakiskolák meghatározhatják, hogy kívánnak-e pályaorientációt és szakmai alapozást folytatni. Ha pedagógiai programjukba nem építenek be pályaorientációt, szakmai alapozást, akkor megnövelhető a szabadon tervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma. Ha ilyen oktatást folytatnak, akkor a kerettantervi időkeret, illetve arányok szerint kell elkészíteniük helyi pedagógiai programjukat. |
| A pályaorientáció és szakmai alapozás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével: |
| a) az OKJ szakképesítések központi programjai, |
| b) a pályaorientáció, a szakmai alapozás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. |
| ”A1" |
| 9. évfolyam összóraszáma: 222 óra 10. évfolyam összóraszáma: 296 óra |
| Évfolyamok | Éves óraszámok évfolyamonként | |
| 9. | 10. | |
| Elmélet | 74-148 | 111-148 |
| Gyakorlat | 74-148 | 148-185 |
| Szakmai alapozás összesen | 222 | 296 |
| "A2" |
| 9. évfolyam összóraszáma: 222 óra 10. évfolyam összóraszáma: 370 óra |
| Évfolyamok | Éves óraszámok évfolyamonként | | |
| 9. | 10. | |
| Elmélet | 74-148 | 111-222 |
| Gyakorlat | 74-148 | 148-259 |
| Szakmai alapozás összesen | 222 | 370 |
| "B" |
| 9. évfolyam összóraszáma: 185 óra 10. évfolyam összóraszáma: 259 óra |
| Évfolyamok | Éves óraszámok évfolyamonként | |
| 9. | 10. | |
| Elmélet | 74-185 | 74-148 |
| Gyakorlat | 0-111 | 111-185 |
| Szakmai alapozás összesen | 185 | 259 |
| Szakképzési évfolyamok |
| A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés az alapműveltségi vizsga bevezetéséig. Az Országos Képzési Jegyzékben ”a"-val jelölt szakképesítések a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre, az ”a*"-gal jelölt szakképesítések pedig a tizedik évfolyamra épülő szakképesítések. |
| A felzárkóztató oktatás felkészíthet iskolai előképzettséghez nem kötött, alapfokú iskolai végzettséghez kötött, illetve a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzésbe való bekapcsolódásra és alapműveltségi vizsgára is. |
| A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít 222 órás időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is. |
| A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz nem készül kerettanterv. Az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. |
| ”A" változat |
| MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás - s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. |
| Az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ez által is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. |
| A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő a beszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásos műfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének feloldásának képessége. |
| Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. |
| A szövegértés fejlesztése az alapja a többi anyanyelvi terület fejlesztésének, ezért erre kívánatos különös gondot fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. |
| Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is. |
| A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére, szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés. |
| A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmikommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének |
| fejlesztésére. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről. |
| Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez célszerű kapcsolni. A hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illet a szövegalkotás fejlesztéséhez. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítö szerepéről szerzett kapcsolatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek, illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai. |
| A szakiskolai irodalomtanítás nem csak müveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom - és kisebb mértékben a világirodalom - néhány jelentős alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékelje az idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji és stiláris vonások fölismerésére. |
| A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el az ítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplők tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különböző értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Kulturált nyelvi magatartás |
| A beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. |
| Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok |
| követése, az eltérő vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. |
| A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. |
| A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása. Szövegértés |
| A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. |
| Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és műfaj szerinti |
| azonosítása alapján rovatokba rendezés). |
| Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történő összekapcsolása. |
| Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. |
| Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. |
| Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegző általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. |
| Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése. Szövegalkotás |
| Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. |
| Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerű televíziós műfajok (pl. egy |
| népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. |
| A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. |
| Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok. |
| Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. |
| Kreatív gyakorlatok az ”alkotótárs" helyzetéből, például a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbb vonásainak vázlatos leírása. |
| Tanulási képesség |
| Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből. |
| Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezés előkészítésére vagy alátámasztására. |
| Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bővítése. |
| Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresőprogramokról. |
| Anyanyelvismeret |
| Élőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes - a beszélő szándékának és az alkalomnak megfelelő - használatára. |
| Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. |
| Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. |
| Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. |
| Az irodalom és az olvasó kapcsolata |
| Az irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ - a fogalmak értelmezése példákkal. |
| Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. |
| Irodalmi kifejezésformák |
| A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. |
| Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerű közönségfilmben). |
| Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése. |
| Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult művek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. |
| Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység |
| Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról. |
| A művekben megjelenő emberi szerepek csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. |
| Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérő magatartásválaszok fölismerése és |
| jellemzése. |
| ”Szöveg a szöveg ellen" - állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendje ellen. |
| Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. |
| Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsősorban az egyes irodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotási tevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következő fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendő képességterületként kell felfogni. |
| IRODALOM | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Csináljunk újságot hozott anyagból! | Szövegek témájának és műfajának azonosítása - szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. | |
| Indítékok és következmények | Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban. | |
| Sikerek, kudarcok, életutak - történetek a képernyőn, az életben és az irodalomban | A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplőtípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitől lesz érdekes a történetmondás? | |
| Kedvencek, különcök és kedvtelések | Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. | |
| Beilleszkedés és kívülmaradás | Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról. | |
| Nevetés és irodalom Klasszikusok filmen | Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek Rész és egész, film és irodalom - a történetmondás hasonló és eltérő elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? | |
| MAGYARNYELV | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció | Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: ”Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?" Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana. | |
| Beszéd és beszédértés | A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. | |
| írás | A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése. | |
| Szövegelemzés és szőve g-alkotás | A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél. | |
| Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése. | ||
| Olvasás | Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. | |
| Fogalmak |
| Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hőstípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszélői nézőpont, elbeszélői; látókör (elbeszélői beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, előreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport. |
| Memoriter |
| Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). |
| A továbbhaladás feltételei |
| A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézs é-gű és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintű megértése meghatározott időn (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplő ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegű elbeszélés és a magánlevél műfajában), vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus műfajok legalapvetőbb feszültségkeltő eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus művek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvető ismeretek a tanult irodalmi művek műfaji besorolásáról. |
| 10. évfolyam | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A meggyőzés művészete | Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban. | ||
| Szerelem | Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete - avagy amit a formák fejeznek ki. | ||
| Konfliktusok | Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. | ||
| Örökségünk | Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. | ||
| Az emberek titkai | Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről. | ||
| Erőszak és kiszolgáltatottság | Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése). | ||
| Mire jó az irodalom? | Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, ”hasznáról". | ||
| MAGYARNYELV | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Kisközösségi és tömegkommunikáció | Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése a szövegekbe). A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. | ||
| Beszéd és beszédértés | A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. | ||
| írás | Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja. | ||
| Szövegelemzés és szőve g-alkotás | Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére. | ||
| Olvasás | A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). A szórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése. | ||
| Szerzők és művek a 9-10. évfolyamra |
| A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelően a szövegválasztásban elsőbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsősorban 20. századi magyar szerzők, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közelálló szituációkat megjelenítő művek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk föl műegész helyett műrészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi műlista hűen nem tükrözheti, viszont később elkészülő ajánlólisták kibonthatják majd. |
| Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés főképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Csalog Zsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzőktől); évente egy, a tanulócsoport érdeklődésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egykét részlet a témakörökbe vágó prózai műből (pl. A boldog emberből vagy a Puszták népéből vagy Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényéből vagy Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcijából és/vagy az Iskola a határon című regényből, illetve A helység kalapácsából és/vagy Rejtő Jenő valamelyik regényéből). Néhány a témakörökbe beleillő 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petőfi Sándor és Arany János egy-egy verse; részlet Kölcsey Ferenc Parainesiséből; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció műfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és előadás (felelet, egy megírt szöveg előadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mű ismerete a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult művek jelentéséről és hatásának eszközeiről. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehető szöveg alapján. |
| TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. |
| Fejlesztési követelmények |
| A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztő órákon történik. |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Tudjon ismereteket meríteni közérthető elsődleges forrásokból, egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerű és közérthető szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belőlük. Legyen képes egy adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban. |
| A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. |
| Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplő társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik. |
| Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni ”jó" és ”rossz" történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. |
| Kifejezőképességek |
| Tudjon rövid kiselőadást tartani különböző forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi művek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerű társadalmi-történelmi összefüggéseket. |
| Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerű következtetéseket levonni. |
| Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait. |
| Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvből rövid önálló vázlatot készíteni. |
| Tudjon önállóan gyűjtött képekből tablót készíteni. |
| Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek? |
| Tájékozódás az időben |
| Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. |
| Tudja a tantervben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerű kronológiai táblázatokat. |
| Tájékozódás a térben |
| Tudjon eseményeket leolvasni térképről. Tudja különböző időszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken a tantervben szereplő topográfiai helyeket. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása. |
| Atársadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetések megfogalmazása. |
| Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése |
| miként változott az idők folyamán. |
| Eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján. |
| Kifejezőképességek: |
| Egyszerű történelmi események elbeszélése. |
| Különböző forrásokból gyűjtött információk összevetése szóban. |
| Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. |
| Kiemelkedő történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása. |
| Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása. |
| Vázlat készítése tanári segédlettel. |
| Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. |
| Tájékozódás az időben |
| A nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete. Egyszerű kronológiai táblázatok használata. |
| Tájékozódás a térben |
| Egyszerű események leolvasása a térképről. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói A honfoglalás és a magyar államalapítás | Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A keresztény királyság. Géza és Szent István. Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek. Személyek: Árpád, Géza, Szent István, Szent László. Helynevek: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl. Évszámok: 895, 1000 | |||
| A középkori magyar királyság virágkora | Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Fogalmak: főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Személyek: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Helynevek: Buda, Nándorfehérvár. Évszámok: 1456 | |||
| Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok | A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása. Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc Helynevek: Mohács, Eger. Évszámok: 1526, 1541, 1703, 1711 | |||
| A polgári átalakulás kora | A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei és következményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. századuralkodó eszméi. | |||
| Az imperializmus kora | Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek Fogalmak: kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium Személyek: Watt Helynevek: Anglia, Franciaország, USA | |||
| A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon | A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. A reformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése. Fogalmak: reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás, Akadémia Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc Helynevek: Évszámok: | |||
| Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc | Az 1848-as márciusi forradalom főbb eseményei és a szabadságharc eseményei. Fogalmak: 12 pont, sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr Helynevek: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad Évszámok: 1848. március 15., 1849. október 6. | |||
| A polgárosodás kibontakozása Magyarországon | Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Népességi és nemzetiségi viszonyok. Fogalmak: kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József Évszámok: 1849. október 6., 1867 Helynevek: Pest, Buda, Óbuda | |||
| Társadalmi, művelődési és kulturális viszonyok a századfordulón Európában és hazánkban. A ”boldog békeidők" | A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A ”modern idők" az életforma változásai. A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői. Életviszonyok a századfordulón hazánkban. Fogalmak: millennium, asszimiláció, kivándorlás szociáldemokrácia Személyek: Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos | |||
| Állampolgári ismeretek | Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési szintek Fogalmak: Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat | |||
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzési és feldolgozási képességek |
| Képi információk gyűjtése, értelmezése. |
| Különböző forrásokból gyűjtött információk feldolgozása tanári irányítással. |
| Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével. |
| A fejlődés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával. |
| Feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával. Kifejezőképességek |
| Egyszerű beszámoló, rövid kiselőadás tartása. |
| A konkrét korokhoz kötődő történelmi állampolgári fogalmak megkülönböztetése. |
| Egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés). |
| Különböző típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása. Tájékozódás az időben |
| Egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése. Tájékozódás a térben |
| Különböző korszakok térképeinek összehasonlítása. |
| Egy-egy régió bemutatása térképeken. |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Az első világháború demokráciák és diktatúrák a két világháború között | Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői. Az Amerikai Egyesült Államok. Fogalmak: forradalom és polgárháború, hatalomátvétel, kommunizmus, nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, faj elmélet, egypártrendszer, GULÁG. Személyek: Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt Helynevek: Versailles, Szovjetunió Évszámok: 1917, 1919-1920, 1929-1933 | |||
| A második világháború okai és következményei | A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása Fogalmak: Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös, atombomba, hidegháború Személyek: Churchill Helynevek: Sztálingrád, Normandia, Hirosima Évszámok: 1939-1945. 1990 | |||
| A jelenkor és a globális problémák | A környezet védelme. Az Észak-Dél-probléma. Terrorizmus. Városiasodás. Fogalmak: globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus | |||
| Az első világháborús vereség következményei hazánkban | Forradalom és ellenforradalom. A trianoni békeszerződés és következményei. Fogalmak: Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerződés, határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynevek: Trianon, Magyarország új határai Évszámok: 1918, 1919, 1920 | |||
| Hazánk és a második világháború | A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország német megszállása | |||
| Fogalmak: Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás Személyek: Teleki Pál Helynevek: Felvidék, Kárpátalja, Észak- Erdély, Délvidék Évszámok: 1941,1944. március 19., 1944. október 15. | ||||
| A második világháború következményei hazánkban | Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A párizsi békeszerződés. Fogalmak: Koalíció, beszolgáltatás Évszám. 1945-47 | |||
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és következményei | A pártállam. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás. Fogalmak: Pártállam, függetlenség, munkástanács Személyek: Rákosi Mátyás, Nagy Imre Évszámok: 1956. október 23.-november 4. | |||
| A Kádár-korszak | A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményei és menete. Fogalmak: Rendszerváltozás. Személyek: Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszámok: 1989-1990 | |||
| Társadalmi ismeretek. A család, a helyi társadalom | A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat. Fogalmak: felelősségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmi csoportok, beilleszkedési zavarok | |||
| Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországon | Nemzeti, nemzetiségi csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak és vallási közösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. Fogalmak: pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság, egyházi tagoltság, bűnözés, ál- | |||
| A helyi társadalom és demokrácia | koholizmus, kábítószer, idegengyűlölet Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A képviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyi közigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok. | |||
| Állampolgári ismeretek, a választási rendszer | Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon. A választójog gyakorlásának technikája. Fogalmak: állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás | |||
| Az állampolgári jogok és kötelességek | A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog alapjogként való ismerete. A gyermekek jogai. Fogalmak: gazdasági, szociális és kulturális jogok | |||
| A demokratikus kormányzati rendszerek | Az országgyűlés. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. Az ellenzék és kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok. Fogalmak: törvény, parlament, kormány | |||
| Az igazságszolgáltatás | A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek. Fogalmak: polgári per, büntető per, bíróság ügyészség, védelem | |||
| A belső rend védelme A honvédelem | A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. | |||
| Fogalmak: rendőrség, közrend, közbiztonság, honvédelmi és hadkötelezettség. | ||||
| Művelődés, egészségügy és szociálpolitika hazánkban | A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás. A szociálpolitika. | |||
| Fogalmak: társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és a művelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás | ||||
| A munka világa | A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A munkaszerződés. | |||
| A kollektív szerződés. A vállalkozás formái. Fogalmak: munkaviszony, munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló, érdekvédelem | ||||
| Hazánk és Európa | Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az Európai Unió. A határon túl élő magyarság. Fogalmak: Európai Unió, NATO Útlevél, vízum, nagykövetség | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit. |
| IDEGEN NYELV |
| 9-10. évfolyam |
| A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9-10. évfolyamaira az első idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. |
| A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a Bl nyelvi szint teljesítését is. |
| Fejlesztési követelmények |
| Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. |
| Témalista (ajánlás) |
| - Én és a családom. |
| - Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. |
| - Barátok és barátnők jellemzése. |
| - Időjárás. |
| - Étkezés: kedvenc ételek, italok. |
| - Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron. |
| - Milyen szakmát szeretnél tanulni? |
| - Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. |
| - Alapvető szolgáltatások (vásárlás, posta, benzinkút, étterem) igénybevétele |
| 9-10. évfolyam |
| Tartalom |
| A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol, német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. |
| Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: |
| - megszólítás; |
| - köszönés, elköszönés; |
| - bemutatkozás; |
| - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; |
| - engedélykérés és arra reagálás; |
| - köszönet és arra reagálás; |
| - bocsánatkérés és arra reagálás; |
| - gratuláció, jókívánság és arra reagálás. |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - sajnálkozás; |
| - öröm; |
| - csodálkozás; |
| - bánat; |
| - bosszúság. |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: |
| - véleménykérés és arra reagálás; |
| - egyetértés, egyet nem értés; |
| - tetszés, nem tetszés; |
| - kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség. |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: |
| - dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; |
| - információkérés, információadás; |
| - igenlő vagy nemleges válasz; |
| - tudás, nem tudás; |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: |
| - kérés; |
| - tiltás, felszólítás; |
| - segítségkérés és arra reagálás; |
| - javaslat és arra reagálás; |
| - kínálás és arra reagálás; |
| - meghívás és arra reagálás. |
| Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: |
| - visszakérdezés, ismétléskérés; |
| - nem értés; |
| - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; |
| Fogalomkörök: |
| - cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| - birtoklás kifejezése, |
| - térbeli és időbeli viszonyok, |
| - mennyiségi és minőségi viszonyok, |
| - modalitás, |
| - esetviszonyok, |
| - logikai viszonyok, |
| - szövegösszetartó eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes |
| - kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; |
| - egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; |
| - egyszerű szöveg lényegét megérteni; |
| - egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. |
| Beszédkészség |
| A tanuló legyen képes |
| - köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; |
| - egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; |
| - személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; |
| - megértési problémák esetén segítséget kérni; |
| - környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. |
| Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes |
| - ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; |
| - ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; |
| - megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. |
| Íráskészség |
| A tanuló legyen képes |
| - ismert szavakat helyesen leírni; |
| - ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; |
| - egyszerű nyomtatványt kitölteni. |
| Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. |
| Amennyiben az iskola angol, német, francia nyelvet tanít, a helyi tanterveket az alábbi kerettantervek alapján készíti el. Más nyelvek oktatása esetén ezek a kerettantervek modellként szolgálnak. |
| ANGOL |
| 9-10. évfolyam |
| a) Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok |
| Megszólítás | Excuse me. | |
| Köszönés, elköszönés | Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do. | |
| Bemutatkozás | My name is ... This is ... | |
| Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás | How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you? | |
| Engedélykérés és arra reagálás | May/Can I have a drink? Yes, please. | |
| Köszönet és arra reagálás | Thanks. Thank you very much. Not welcome. | at all. You are |
| Bocsánatkérés és arra reagálás | I am sorry. That's all right. No problem. | |
| Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás | Happy Birthday! Happy New Year! Thank you. | Congratulations! |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Sajnálkozás | What a pity. |
| Öröm | Great! I am very happy. |
| Csodálkozás | Really? |
| Bánat | I feel so sad. |
| Bosszúság | Oh, no! |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Véleménykérés és arra reagálás | Do you like . . . ? What about . . Yes, I do. No, I don't. It's nice. | ? |
| Egyetértés, egyet nem értés | That's right. I (don't) agree. | |
| Tetszés, nem tetszés | I (don't) like it. | |
| Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség | I'd like to ... I can ... I must.. | . I have to go. |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok |
| Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása | It's ... My friend is ... |
| Információkérés, információadás | Where can I find a ... ? It is to the left. |
| Igenlő vagy nemleges válasz | Yes, I can. No, I don't. |
| Tudás, nem tudás | I (don't) know. Who knows? |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok |
| Kérés | Please, give me a coke. Can I have an ice cream, | please? |
| Tiltás, felszólítás | Sít down! Don't go! | |
| Javaslat és arra reagálás | Let's go for a walk. OK. Good idea. | |
| Meghívás és arra reagálás | Come and see us tomorrow. Fine. | |
| Kínálás és arra reagálás | Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. | |
| Segítségkérés és arra reagálás | Help! Can you help me? Of course. I'm sorry, I can't. | |
| Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok |
| Visszakérdezés, ismétléskérés | Pardon? |
| Nem értés | I don't understand. |
| Felkérés lassabb beszédre | Please, repeat it slowly. |
| b) Fogalomkörök |
| Fogalomkörök | Fogalomkörök nyelvi kifejezései | ||||
| Cselekvés, történés, létezés kifejezése | Jelenidejűség | Present Simple | When do you get up? I don't drink milk. | ||
| Present Continuous | Why is she crying? I'm not listening. I'm leaving. | ||||
| Múltidejűség | Past Simple | And then she kissed me. Why didn't you come yesterday? | |||
| Jövőidejűség | Going to | What are you going to do on Saturday? | |||
| Birtoklás kifejezése | Past forms of have | I didn't have many friends at elementary school. | |||
| Possessive adj. | My, your, his/her/its, our, their dog | ||||
| Genitive's Of Whose? | Kate's brother | ||||
| Térbeli viszonyok | Irányok, helymeghatározás | Prepositions, Prepositional, Phrases, Adverbs | Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, ... | ||
| Időbeli viszonyok | Gyakoriság Időpont | How often? When? What time? What's the time? | Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day ... I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o'clock, on Monday It's quarter to eight. | ||
| Időtartam | How long?+Past Simple | How long were you in hospital? For two weeks. | |||
| Mennyiségi viszonyok | Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns | Children, people, men, women .. One, two... first, second... How many CDs have you got? I've got a lot of/few CDs. How much money have you got? I've got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake | |||
| Minőségi viszonyok | Comparative sentences (short adjectives) Irregular adjectives | All, every Tom's younger than Sue. Mary is the prettiest girl. Good, bad .. .(better, worse) What's it like? What colour is it? | |||
| Modalitás | Can (ability) Can/may (permission) Must/needn't (obligation) Have to (Past) Mustn't | I can swim. Can/may I open the window? I must read it. You needn't do it now. Did you have to be there? Children mustn't smoke. | |||
| Logikai viszonyok | Linking words Conditional I Infinitive to express purpose | And/or/but/because We'll stay at home if it rains. I've been to London to visit the Queen. | |||
| Szövegösszetartó eszközök | Névelők Some+plural noun any+plural noun Some+singular noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouins Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Reflexive pronouns | A, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven't got any matchboxes. There's some water in the vase. There isn't any juice in my glass. I, he, they... Me, him, them... This, that, these, those Somebody, anybody,nobody, everybody... myself... | |||
| FRANCIA |
| 9-10. évfolyam |
| a) Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok |
| Megszólítás | pardon, monsieur / madame, s'il vous / te plait |
| Köszönés, elköszönés | salut, bonjour monsieur, au revoir madame, ábientót |
| Bemutatás, bemutatkozás | c'est Luc jé te présente /jé vous présente, moi, jé m'appelle, je suis le frére de |
| Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás | ca va (bien)? vous allez bien? ca va (bien), merci, pas trop mal |
| Engedélykérés és arra reagálás | je peux? bien sűr (mais), si tu veux / vous voulez |
| Köszönet és arra reagálás | merci beaucoup, il n'y a pas de quoi, avec plaisir |
| Bocsánatkérés és arra reagálás | pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame ca ne fait rien, ce n'est pas grave |
| Gratuláció, jó kívánságok és arra reagálás | joyeux anniversaire, joyeuses fétes de, bonne chance, merci beaucoup (de tes / vos voeux), tu es / vous étes gentil |
| Személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás | cher Jean-Marc, chére Michéle, bisous, grosses bises, á bientőt |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Sajnálkozás | je regrette |
| Öröm | je suis ravi |
| Elégedettség, elégedetlenség | je suis content / triste, heureux / malheureux, c'est agréable / désagréable, aller bien / mal |
| Csodálkozás | tiens, dis donc |
| Remény | j'espére |
| Bánat | je suis (trés) triste |
| Bosszúság | mais enfin, ca alors |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Véleménykérés és arra reagálás | tu aimes, tu veux, tu trouves ca? qu'est-ce que tu en penses? ca s'est bien passé? super, pas mal, pás trop intéressant, jé pense que, c'était bien |
| Valaki igazának az elismerése | tu as raison |
| Egyetértés, egyet nem értés | oui, d'accord, excellente idée, bien sűr, (mais) comme tu veux, non,(ce n'est) pas ca, pas question |
| Tetszés nem tetszés | j'aime beaucoup / un peu / pas du tout, c'est bien, je préfére, j'adore /je déteste |
| Akarat, kívánság | je veux, je souhaite |
| Képesség, lehetőség | on peut, il est possible |
| Szükségesség | il faut, tu dois / vous devez |
| ígéret | c'est promis, je te / vous promets |
| Dicséret, kritika | bravó, félicitation, ce n'est pas tout áfait ca |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok |
| Dolgok, személyek megnevezése | voilá,qui est-ce? qu'est-ce que c'est? comment est-il? ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne) sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, |
| Események leírása | cet aprés-midi, il y a une semaine |
| Információkérés, információadás | oú est-il? il (n')est (pas) lá, qu'est-ce que tu fais? je travaille, tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce qu'on va sortir? ce soir, dis-moi / dites-moi comment? pour aller á? c'est simple, tu vas / vous allez |
| Igenlő vagy nemleges válasz | oui / non, c'est ca / ce n'est pas ca en effet, pas tout á fait, pas du tout |
| Tudás, nem tudás | je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) |
| Bizonyosság, bizonytalanság | certainement, sűrement, peut-étre |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok |
| Kérés | je voudrais, s'il te / vous plait |
| Tiltás, felszólítás | il est interdit, (ne) fais / faites (pas) |
| Javaslat és arra reagálás | j'ai une idée, pouvez-vous, voulez-vous, c'est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...) |
| Meghívás és arra reagálás | tu viens? ca te dit? volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas |
| Kínálás és arra reagálás | tu veux? prenez-en encore, je veux bien, non, merci, tu es/vous étes gentil, mais je n'ai plus faim |
| Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok |
| Visszakérdezés, ismétléskérés | c'est (bien) ca? peux-tu / pouvez-vous répéter |
| Nem értés | je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris |
| Betűzés kérése, betűzés | comment ca s'écrit, s.v.p.? C comme Cecilé |
| Felkérés érthetőbb beszédre | un peu plus lentement s.v.p., un peu plus haut s.v.p. |
| b) Fogalomkörök |
| Fogalomkörök | Fogalomkörök nyelvi kifejezése |
| Létezés kifejezése | (ne pas) étre, y a-t-il (encore)? il (n')y a (pas / plus) |
| Cselekvések | ouvrir, fermer, chercher, trouver, écouter, regarder, parler, demander, répondre, dire, écrire, lire, commencer, continuer finir, fairé, mettre, prendre, se lever, aller, venir, arriver, sortir, monter, descendre, raconter, c'était en été, je suis allé(e), il fait beau, aller fairé, pouvoir / vouloir / devoir fairé il faut que tu entendes ca |
| Birtoklás kifejezése | (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n') est (pas) ámoi, |
| Térbeli viszonyok | oú? lá, á, dans, sous/sur, derriére/devant, au milieu, ácóté, en face, pas loin, tout prés, en France á gauche / á droite, tout droit, d'oú? de l'école |
| Időbeli viszonyok | quelle heure est-il? il est X heures, quand? aujourd'hui, demain, hier, mardi dernier, en mai, maintenant, avant / aprés, tőt / tard,á midi et demi, ce matin, cet aprés-midi, samedi soir, tout de suite, bientőt, jamais, le dimanche, le week-end, en été, longtemps, il y a, pendant |
| Mennyiségi viszonyok | combién? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, plus, moins, grammé, kilo, litre, bouteille, paquet, boite, tranche, morceau, |
| Minőségi viszonyok | quel áge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli, gros / mince, beau/ /laid, gentil / antipathique, timide, blanc, facile / difficile, ennuyeux / intéressant, interdit, long, court, rond, rectangulaire, chaud / froid, cher / bon marché, (trés) bien / mal, mieux, bon / mauvais, meilleur, premier |
| Esetviszonyok | je le regarde, tu lui demandes, je pense á eux, ne le regarde pas, écris-lui, je ne le lui ai pas dit |
| Modalitás | ouvre, ferme, écoute, levez-vous, ne le dites pas, je voudrais, tu dois, il faut que tu boives beaucoup d'eau |
| Koháziós eszközök | un, une, des; le, la, l', les; du, de la, de l', de; mon, ma, mes; ce, cet, cetté, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils / elles; moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux, elles; en, y, on, quelqu'un, quelque chose, qui, que, oú, dont, et, mais, donc, alors |
| NÉMET |
| 9-10. évfolyam |
| a) Kommunikációs szándékok |
| Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok |
| Megszólítás | Entschuldigung,... | |
| Köszönés, elköszönés | Guten Tag Auf Wiedersehen Halló. Tschüs. | |
| Bemutatkozás | Ich heiBe... | |
| Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás | Wie geht's? Danke, gut. Und ....? | |
| Engedélykérés és arra reagálás | Kann/Darfich...? | |
| Köszönet és arra reagálás | Danke schön. Bitté schön. | |
| Bocsánatkérés és arra reagálás | Entschuldigung. Kein Problem. | |
| Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás | Viel Glück! Alles Gute! Guten Appetit! | Danke. |
| Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Sajnálkozás | Es tut mir leid. |
| Öröm | Toll! Super! |
| Csodálkozás | Wirklich? |
| Bánat | Ich bin sehr traurig. |
| Bosszúság | Das ist aber schlimm! |
| Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Véleménykérés és arra reagálás | Wie ist...? Wie finden Sie ... ? ... ist nett. Intéressant. Wirklich schön. Ist dieser Pullover modisch? Ja. |
| Egyetértés, egyet nem értés | Das stimmt (nicht). Das ist richtig/falsch. |
| Tetszés, nem tetszés | Diese Musik gefállt mir (nicht). |
| Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség | Ich möchte, ich kann, ich muss |
| Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok |
| Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása | Das ist meine Freundin. |
| Információkérés, információadás | Wo ist die Post? Sie ist in der SchillerstraBe. Was machen Sie morgen? Was kostet das Zimmer? 12 Mark. Das macht 34 Mark. |
| Igenlő vagy nemleges válasz | Ja, ich habe Zeit. Nein, ich spiele nicht Tennis. |
| Tudás, nem tudás | Das weiB ich (nicht). |
| A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok |
| Kérés | Eine Cola, bitté. |
| Tiltás, felszólítás | Warten Sie bitte! Man darf hier nicht rauchen. |
| Javaslat és arra reagálás | Gehen wir schwimmen! Gute Idee! Warum nicht? |
| Meghívás és arra reagálás | Kommst du mit? Ja, gerne. Nein, danke. |
| Kínálás és arra reagálás | Möchtest du einen Kaffee? Ja, bitte. Nein, danke. |
| Segítségkérés és arra reagálás | Können Sie mir helfen Ja, ich kann. Ich kann leider nicht. |
| Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok |
| Visszakérdezés, ismétléskérés | Wie bitté? Wiederholen Sie bitté! |
| Nem értés | Ich verstehe nicht. |
| Felkérés lassabb beszédre | Sprechen Sie etwas langsamer! |
| b) Fogalomkörök |
| Fogalomkörök | Fogalomkörök nyelvi kifejezései | |||
| Cselekvés, történés, létezés kifejezése | ||||
| sein, | Ich bin heute zu Hause. | |||
| es gibt | Hier gibt es keinen Hamburger. | |||
| jelenidejűség | Prásens | Die Sonne scheint. | ||
| Vokalwechsel, | Der Zug fáhrt gleich ab. | |||
| trennbare Verben | ||||
| múltidejűség, | Práteritum | Er hatte ein Fahrrad. | ||
| habén, sein) | ||||
| Perfekt | Ich habe schon gegessen. | |||
| jövőidejűség | Futur (mit Prásens) | Ich bleibe morgen zu Hause. | ||
| személytelenség | es | es ist kalt. | ||
| Es regnet. | ||||
| Birtoklás kifejezése | ||||
| habén | Ich habe einen Bruder | |||
| Wessen? | ||||
| von, -s | das Buch von Péter, Peters Brief | |||
| Possessiv-pronomen | Das ist meine Familie. | |||
| Térbeli viszonyok | ||||
| irányok, | hier, dort, links, rechts | |||
| helymeghatározás | oben, unten, hinten... | |||
| irányok, | hier, dort, links, rechts | |||
| helymeghatározás | oben, unten, hinten... | |||
| Prápositionen mit A/D | Die Vase steht auf dem Tisch. | |||
| Sie legt die Zeitung auf den Tisch. | ||||
| Prápositionen mit dem | Gehen Sie über die StraBe, dann geradeaus. | |||
| Akkusativ | ||||
| Die Bücher sind bei Kari. | ||||
| Prápositionen mit dem | Die Post ist unserer Schule gegenüber. | |||
| Dativ | ||||
| Időbeli viszonyok | ||||
| gyakoriság | Wie oft? | Ich gehe jeden Morgen in die Schule. | ||
| selten, manchmal, | ||||
| immer, nie | ||||
| gyakoriság | Wie oft? | Ich gehe jeden Morgen in die Schule. | ||
| selten, manchmal, | ||||
| immer, nie | ||||
| időtartam | wie lángé? | eine Stunde, von ... bis, | ||
| den ganzen Tag | ||||
| időpont | wann? | im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, | ||
| in, um, am | diese/letzte/ náchste Woche | |||
| Mennyiségi | ||||
| viszonyok | ||||
| Kardinalzahlen | eins, zwei | |||
| Ordinalzahlen | erste, zweite | |||
| határozott mennyiség | eine Portion Pommes | |||
| 3 Mark | ||||
| határozatlan | alles, viel, wenig, | Ich habe nicht viel Zeit. | ||
| mennyiség | nichts | Das ist alles. | ||
| alle, einige, keine | ||||
| Minőségi viszonyok | ||||
| Wie? | Ich bin zufrieden. Das ist príma. | |||
| Vergleiche | Ich esse lieber Wurst. | |||
| Am besten warten Sie hier. | ||||
| Modalitás | mögen, können, | Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein | ||
| wollen, müssen, sollen, | Eis. Er will nach Hause. | |||
| dürfen (Prásens) | ||||
| felszólítás | Nehmen Sie bitte Platz! | |||
| Esetviszonyok | névszók a mondatban | Nominativ, Akkusativ, | Bringen Sie mir eine Cola. | |
| Dativ | ||||
| Logikai viszonyok | alárendelések | Kausalsatz | Denn | |
| Függő beszéd | mit dem Prásens | Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. | ||
| Szövegösszetartó | kötőszók, | und/oder/aber/denn/sondern | ||
| eszközök | ||||
| névmások | das, | |||
| ich, mich, mir, mein, | ||||
| dieser | ||||
| man | ||||
| MATEMATIKA |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét a mindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük. |
| A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeit és lehetőségeit. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. |
| Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. |
| A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. |
| Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. |
| A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására, valamint az alapvizsga sikeres letételére. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása |
| A matematikai szemlélet fejlesztése |
| A szakiskolában tanulóknál elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerősítésére kerül sor. |
| Az alapműveletek körében a biztos műveletfogalom és a számolási készség fejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különböző fejezeteiben előforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata és egyéb modern technikai eszközök megismerése. |
| A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma is megköveteli, hogy a matematika elemi fogalmait alkalmazzuk a feladatokban. |
| A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez is nélkülözhetetlen. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a sík-és térgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjából fontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A ”ha...akkor..." típusú következtetések helyes használata az élet számos területén hasznos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban |
| A mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülő problémák megoldásához elengedhetetlen a szövegértő és szövegelemző képesség fejlesztése. A többféle megoldás keresése, megtalálása a logikus gondolkodást is fejleszti. A kerület, terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása más tárgyakban is nélkülözhetetlen. |
| Egyszerű feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetséges események, továbbá a valószínűség szemléletes fogalmát. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási müveletek alkalmazása |
| Fontos, hogy a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához a matematikában. |
| A különböző témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tévő elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. A feladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerű gráfok segítik a feladatok megértését és megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellek alkalmazásának fontosságára. Helyes tanulási szokás ok fejlesztés e |
| A gyakorlati számításokat zsebszámológéppel (számítógéppel) végzik a tanulók. El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanak el, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenőrizzék. |
| Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldást meg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére az anyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. Az érvelés, cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, képletgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. |
| A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagy matematikusok életéről szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban. |
| 9. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| | Fejlesztési feladatok, tevékenys égek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei | |
| [Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. | | Egyszerű kombinatorikai fe ladatok | |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenys égek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A számfogalom mélyítése, a szaknyelv használata. | A természetes szám, az egész szám és a racionális szám fogalma, ellentett, abszolút érték, reciprok, tört, tizedes tört. Ábrázolás a számegyenesen. | A tízes számrendszer biztos ismerete, a számok írása, olvasása, ábrázolása, összehasonlítása. |
| Műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése, a szaknyelv megértése. A négy alapművelet a zsebszámológépen. | Alapműveletek egész számokkal és tizedes törtekkel. | A négy alapművelet és a műveleti sorrend ismerete és alkalmazása véges tizedes törtekkel. |
| A szöveg értelmezése, megértése, a következtetési képesség fejlesztése. A gyakorlati életben felmerülő és a matematikát felhasználó tantárgyakban felmerülő feladatok. Az eredmények realitásának vizsgálata. | Arány, aránypár, arányos osztás. Az egyenes és a fordított arányosság fogalma. Arányossági feladatok. Százalékszámítás. | A szakmában, a mindennapi életben előforduló, konkrét arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása. |
| Az alapvető műveletek a zsebszámológépen. | Hatványozás pozitív egész kitevőre. Azonosságok. Négyzetgyökvonás zsebszámológép vagy táblázat segítségével. | Azonosságok alkalmazása a 10 pozitív egész kitevős hatványaira. |
| A mérlegelv tudatos alkalmazása. Értő, elemző olvasás, az összefüggések felismerése, modellezése. | Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, képletek rendezése. Egyszerű szöveges feladatok egyenlettel vagy következtetéssel | Néhány lépésben megoldható egyszerű elsőfokú egyenletek, a megoldás ellenőrzése. Elsősorban a szakmához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei | |
| Tájékozottság a koordináta-rendszerben | A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, pontok ábrázolása, grafikonok készítése, jellemzése. | A pont ábrázolása és a koordináták leolvasása készségszinten. | |
| Táblázat és grafikon készítése konkrét | A függvény szemléletes fogalma, | ||
| függvényekhez. | megadási módjai. Képlettel megadott függvény ábrázolása, jellemzése a grafikon alapián. | ||
| Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, szabályok felismerése, megfogalmazása képlettel. | Az egyenes és a fordított arányosság grafikonja. | a x<aaa>ax ; x<aaa>a/x ábrázolása konkrét pozitív ”a" esetén. | |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsoló- | A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő mértékegységei, átváltásuk. | A szabványos mértékegységek ismerete, átváltásuk. |
| dó mérések végzése, mértékegységek átváltása. | Szögmérés (ívmértek is), szögfajták. | |
| A rendszerező képesség és a kommunikációs képesség fejlesztése. Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata. | A háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege. A háromszög külső szögének fogalma, a külső szögek összege. | A szögösszegek alkalmazása egyszerű feladatokban. |
| Képesség a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazására. | Speciális háromszögek, a háromszögek osztályozása szögek szerint, kerületük, területük. | A háromszögek kerülete, területe. |
| Pitagorasz tételének alkalmazása a hiányzó adat kiszámítására. | Pitagorasz tételének ismerete. | |
| Az eredmények reális voltának és pontosságának vizsgálata. | A speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kör kerülete és területe. | Speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. |
| A kocka, a téglatest, egyenes hasáb és a forgáshenger hálója, felszíne és térfogata. | A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb és az egyenes körhenger felszíne és térfogata egyszerű gyakorlati feladatokban. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Adatok elemzése, értelmezése. | Adatok gyűjtése, rendszerezése. Táblázatok és grafikonok olvasása, értelmezése és készítése. | Grafikonok olvasása, készítése. |
| Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gyakoriság meghatározásában. | Az átlag kiszámítása néhány elem esetén. Valószínűségi kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság. | Az átlag kiszámítása néhány elem esetén. |
| 10. évfolyam |
| Gondolkodási módszerek |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Konkrét halmazok és halmazműveletek segítségével a halmazszemlélet fejlesztése. | A megismert számhalmazok. Véges és végtelen halmazok. Ponthalmazok. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz. | Szemléltetés halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben. |
| Gyakorlottság az összes eset rendszerezett felsorolásában, áttekintésében. | Kombinatorikai feladatok: az összes eset áttekintése, sorbarendezése és kiválasztása néhány elem esetén. | Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása. |
| Számtan, algebra |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A hatványozás fogalmának célszerű kiterjesztése, permanencia elv. | A nulla és a negatív egész kitevős hatvány fogalma. A számok normálalakja. | A számok normálalakjának biztos ismerete. |
| A zárójelek szerepe, felbontása, a szaknyelv értő használata. | Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai. Nevezetes azonosságok, két tag négyzete, két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítások. Egyszerű gyakorlati feladatok. | |
| Függvényszemlélet az algebrában, a számolási készség fejlesztése. | Egyszerűbb esetekben a helyettesítési érték kiszámítása. | Helyettesítési értékek kiszámítása. |
| Az egyenletek ellenőrzésével az önellenőrző képesség fejlesztése. | Elsőfokú egyenletek, elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. | Elsőfokú egyenletek biztos megoldása. |
| Értő, elemző szövegolvasás és gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában. | A mindennapi gyakorlatban előforduló szöveges feladatok megoldása. | |
| A gyakorlati életben fellépő kamatszámítási feladatok. | Kamatos kamat számítása. |
| Függvények, sorozatok |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvények jellemzőinek felismerése a grafikonon. | Lineáris függvény, a pozitív egészeken értelmezett lineáris függvény. Az y = ax + b egyenletű egyenes ábrázolása, konkrét a és b esetén. Két egyenes metszéspontja. Az x x2 függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján. Az abszolútérték függvény. | Lineáris függvények ábrázolása konkrét esetekben. |
| A feladatok különböző megoldási lehetőségeinek felismerése. | Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan. | |
| Összefüggések felismerésével a függvényszemlélet fejlesztése. | A szögfüggvények fogalma (hegyesszög esetén). | A hegyesszögek szögfüggvényeinek felismerése. |
| Geometria |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. | A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel, körrel kapcsolatos fogalmak rendszerezése és kiegészítése, egyszerű szerkesztések. | Gyakorlottság a körző és vonalzó használatában. |
| Középpontosan hasonló síkidomok, a tulajdonságok alkalmazása. | A hasonlósági transzformáció, a háromszögek hasonlóságainak alapesetei. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási és szerkesztési feladatokban. | A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. |
| A szabályszerűségek felismerése, megfogalmazása, a kommunikációs készség fejlesztése. | Körív hossza, körcikk területe. | |
| Gyakorlati jellegű feladatok, felszín- és térfogatszámításra. | A gúla, a forgáskúp és a gömb felszíne és térfogata. | A felszín és térfogat kiszámítási módjának biztos ismerete. |
| Síkbeli és térbeli tájékozódás, az eredmények helyes kerekítése. | A szögfüggvények alkalmazása kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítási feladatokban. |
| Valószínűség, statisztika |
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A valószínűség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerű esetekben (számítógéppel is). | A valószínűség szemléletes fogalma. Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram). | |
| Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, médián). | Az átlag kiszámítása kisméretű adathalmazok esetén. |
| INFORMATIKA |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információ szerzési, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. |
| A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internethasználatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. |
| A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. |
| Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. |
| Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt (például web, csevegés e-mail). |
| A kerettantervre épülő helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók előzetes ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitűzéseinek megvalósítása során nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életből vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni. |
| Az informatika oktatásának fő célkitűzései |
| A korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése. |
| Az önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatok egyéni feldolgozására. |
| Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. |
| Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). |
| Az esztétikai készség fejlesztése: aszámítógépes produktum külső formájának esztétikus kialakítása. |
| Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. |
| A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései között szerepel |
| A felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. |
| A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. |
| A forrásokat komplex módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. |
| Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, használói magatartás kialakítása. |
| A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. |
| A forrásfelhasználás etikai szabályainak és a normakövetés követelményének elfogadtatása. |
| A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dol- |
| gozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. |
| Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. |
| Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség problémái). |
| Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban, milyen szerepe van az h-formatikai eszközöknek. |
| Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. |
| Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az informatika alapjai |
| A személyi számítógép fő részeinek csoportosítása; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemezmeghajtó és más perifériák használata, tájékozódás a mai hardvereszközök világában. |
| Operációs rendszer használata |
| Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörítés és tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése. Oktatóprogramok használata. |
| Kommunikáció hálózaton |
| Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljának megismerése: a címzett, a tárgy. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja. Hasznos webhelyek önálló felkeresése, például: Magyar Elektronikus Könyvtár, vasúti információ, érdeklődési körbe tartozó oldalak. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. (Keresés az iskola irányultságának megfelelő bármely természettudományos, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához.) |
| Adatok, adatbázisban keresés |
| Információgyűjtés, keresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisokban. |
| Könyvtárhasználat |
| Tájékozódás az iskolai könyvtár tereiben, állományában. Ismerkedés a könyvtár alapvető szolgáltatásaival, igénybevételük módjával. A könyvtárhasználati szabályok megismerése, alkalmazása. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az informatika alapjai | A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató. Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. | |
| Az operációs rendszer használata | Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok irtása, a vírusterjedés megakadályozása. Kiválasztott állományok tömörítése és kicsomagolása. Oktatóprogramok használata. | |
| Kommunikáció a hálózaton | Iskolai szolgáltatások és számítógépek használat rendje. Iskolai azonosító használata. Hálózati kommunikáció. Saját e-mail cím használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus és kulcsszavas kereső használata webhely kereséshez. | |
| Adatok, adatbázisban keresés | Keresési és lekérdezési feladatok meglévő adatbázisokban. | |
| Könyvtárhasználat | A könyvtár terei, állományrészei, szolgáltatásai. Könyvtárhasználati szabályok. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábra készítése és dokumentumba illesztése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mo z-gatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszaki leírás).Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése. |
| Táblázatkezelés |
| A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) alkalmazása példákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának ismerete; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények (összeg, átlag, minimum, maximum) önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Diagramok készítése a problémához igazodva. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. |
| Könyvtárhasználat |
| Dokumentumtípusok csoportosítása, különbségeik számbavétele. Eligazodás a szabadpolc raktári rendjében. Egyszerű feladatok megoldása szótárral, lexikonnal. Ismerkedés a telefonkönyv, menetrend használatával. |
| Témakörök Dokumentumkészítés számítógéppel | Tartalmak Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. A szöveg átrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta alapján. Típusdokumentumok. |
| Táblázatkezelés | Adatok táblázatos formába rendezése. Adatok gyűjtése, feldolgozása táblázatos formában. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. Diagram készítése. Diagramtípusok. |
| Könyvtárhasználat | Dokumentumtípusok: könyvek, sajtótermékek, nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, tájékoztató feliratok, a közhasznú tájékozódás egyszerűbb eszközei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot (minta után) tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. |
| TERMÉSZETISMERET, EGÉSZSÉGTAN |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolai természetismeret tantárgy biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi, ismeretanyagot fog össze. A tantárgy a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában igazít el. Olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgáltat, melyek tudásuk gyakorlatias alkalmazását teszi lehetővé. Ebben épít a korábban tanultakra, elsősorban ismeretstabilizáló, rendszerező, motiváló és rehabilitáló funkciókat lát el. Mindez megfigyelő, vizsgáló, elemző és összehasonlító módszerekkel, valamint az e tevékenységekhez szükséges képességek folyamatos fejlesztésével érhető el. Az ismeretek karbantartása, alkalmazása, valamint a feltétlenül szükséges mértékig történő bővítése révén a fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi, környezeti és társadalmi összefüggések felismerésére, értékelésére és alkalmazására nevel. |
| A mindennapi környezetben megfigyelhető természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt, mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínűségét, szépségét, a ható tényezők összefüggésének rendszerét, a világ egészlegességét. |
| A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, mely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz |
| Cél továbbá a testi-, lelki-, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak. |
| Cél, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, és mindennapi életükben is számoljanak ezek időbeli változásaival. Lássák, hogy a társadalom hatása visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező, illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások ésszerű felhasználására ösztönöz. Világossá kell tenni a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását az egyéneknek kell elkezdeniük, de a termelési folyamatok, a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezők összehangolása közösségi, sőt nemzetközi összefogást is igényel. |
| Ismertessük meg a tanulókkal a növekvő társadalmi igényeket kielégíteni szándékozó termelő tevékenység és a természeti erőforrások korlátozottsága között feszülő ellentmondásokat, a növekedés korlátjait, ennek a fogyasztásban jelentkező következményeit, a Föld globális problémáit. |
| Elő kell segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását is. |
| Fejlesztési követelmények |
| Váljon a tanulók igényévé az önálló ismeretszerzés, legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások és kölcsönhatások tudatos megfigyelésére. Legyenek képesek adatsorok és mutatószámok alapján egyszerűbb jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, tendenciák megfogalmazására. Vegyék figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak a megismerés során tagoljuk részekre. Tudjanak a tanulók természettudományi vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket elvégezni. Önállóan használjanak különböző szaklexikonokat, szakirodalmat, atlaszokat. Tudjanak tájékozódni különböző természettudományos ismeretterjesztő cikkek, műsorok információi között, legyenek képesek a különböző információhordozók használatára. Ismerjék meg a legfontosabb természettudományos felfedezéseket és kutatókat. |
| Tudják a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően rendszerezni, osztályozni, az eredményeket értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Ismerjék a legfontosabb szakkifejezéseket. Ismereteiket tudják pontosan megfogalmazni, és írásban rögzíteni. |
| Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló, valamint az élő szervezeteket felépítő legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élő anyag szerveződési szintjeit, jellemzőit. Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztető anyagok, szerek szervezetre gyakorolt hatását és törekedjenek ezek elkerülésére. |
| Legyen áttekintésük a Föld és a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről. Ismerjék fel, hogy egyes esetekben a jelenségek megfordíthatok, más esetekben nem, s az életfolyamatok ez utóbbihoz tartoznak. Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek megértéséhez, alkalmazásához. Lássák a tanulók a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátjait. Legyenek képesek térképolvasásra, tegyenek szert általános tájékozottságra a földrajzi térben való eligazodáshoz. Alakuljon ki kötődés bennük lakóhelyükhöz, hazájukhoz. |
| Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő közös munkára, együttműködésre. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek, terepi bejárás, kirándulás) és közvetett tapasztalás (diakép, videofilm, ábraelemzés, képelemzés, modell) alapján. |
| Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, elektronikus ismeretközlők segítségével. A szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredményeik értelmezése. Fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Egyszerűbb fizikai, kémiai számítások alkalmazása. Termékek használati utasításainak értelmezése. Tájékozódás tematikus térképeken. A térkép jelrendszerének értelmezése. Időjárás jelentés értelmezése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mozgás és erő | A sebesség fogalma, az út, idő és a sebesség kapcsolata, különböző járművek sebes- |
| ségének összehasonlítása. | |
| A gyorsulás, a sebességváltozás és az idő kapcsolata a járművek mozgásakor. | |
| (Például: Mennyi idő alatt éri el a gépkocsi a l00km/ó sebességet?) | |
| Tehetetlenség, erő, gyorsulás. | |
| A súrlódás és közegellenállás (közlekedési példákon keresztül). | |
| Folyadékok és gázok mec- | A nyomás a folyadékban és gázban (például gumiabroncsok nyomása, a gépkocsi fék- |
| hanikája | berendezése). |
| Munka, energia, hő | A belső égésű motorok működése, az üzemanyag égése során felszabaduló energia |
| hasznosítása (égéshő, a gáz belső energiája, a táguló gáz munkája, teljesítmény, hatás- | |
| fok). | |
| Elektromosságtan | Áramforrások (elem, akkumulátor) jellemzői. |
| Egyszerű elektromos áramkörök. | |
| Elektromos áram hőhatása (például izzók, szélvédőfűtés.). | |
| Az áram mágneses hatása (elektromos motorok). | |
| Elektromágneses indukció (dinamó, generátor, transzformátor). | |
| Lendület és megmaradása | A lendület fogalma, lendület-megmaradás (rakéta-meghajtás, sugárhajtóművek). |
| Anyagszerkezet, fémek, | Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. |
| nem fémek, vegyületek | Fontos fémek: Al, Fe, Cu, Au. |
| Nem fémes elemek: C, O, Cl, N. | |
| Vegyületek: víz, szén-dioxid, szén-monoxid. | |
| Oldatok, oldhatóság, kolloidok | Oldatkészítés, hígítás. Emulzió, szuszpenzió, aerosol, gél. |
| Kémiai reakciók a háztar- | Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor. |
| tásban | Sav-bázis reakciók: savak és lúgok kimutatása (szóda, trisó, szóda-bikarbóna, szappan, |
| mosó- és mosogatószerek, ecet, sósav, indikátor hatású növények). | |
| Az élet és tudománya | Az élet kialakulása, jellemzése. |
| Az élőlények szerveződése | Az élő anyag szerveződési szintjei: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szer- |
| vezet. | |
| Az állatok és az ember szervezetének felépítése és életműködése | A kültakaró felépítése és feladata. Különféle mozgások és szerveik. A heterotróf anyagcsere és módjai. |
| Táplálkozás, anyagszállítás, légzés és kiválasztás. | |
| A szaporodás és formái, az ivadékgondozás. | |
| Az érzékelés és az idegrendszer. | |
| A növények testfelépítése és működése | A növények testfelépítése, részei. A növények tápanyagfelvétele, az autotróf anyagcsere (fotoszintézis) folyamata és |
| jelentősége. | |
| Anyagszállítás, raktározás és kiválasztás. | |
| A növények szaporodása. | |
| A növények jelentősége. | |
| Az élőlények és környezetük | Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai. Az élőlények tűrőképessége, adaptációja, szelekciója. |
| (ökológiai alapismeretek) | Az élővilág egyed feletti szerveződési szintjei. |
| A faj és a populáció fogalma, a populációk jellemzői. | |
| A társulások, életközösségek sajátosságai, táplálkozási kapcsolatok, termelők, fogyasz- | |
| tók és lebontok a táplálékláncban. | |
| Az életközösség térbeli szerkezete: szintezettség. | |
| Az életközösségek időbeni változásai. | |
| Az életközösségek sokfélesége. | |
| Tájékozódás a térképen és | A térkép fogalma, fajtái, jelrendszere, mérések a térképen. |
| a Világegyetemben | A Föld, mint égitest, helye a Naprendszerben. |
| A Föld mozgásai és következményei. | |
| A napi és évi időszámítás. | |
| A Föld gömbhéjai | A kőzetburok felépítése. |
| A lemeztektonika alapja, következményei: hegységképződés, vulkáni működés, föld- | |
| rengés. | |
| Az ásványok és kőzetek keletkezése, csoportosításuk. | |
| A légkör összetétele, szerkezete. | |
| Az időjárási, az éghajlati elemek és változásaik. | |
| A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. | |
| Az általános légkörzés. | |
| Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. | |
| Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzői, jelentőségük. | |
| A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. | |
| A tengervíz mozgásai. | |
| A szárazföld vizei: felszíni és felszín alatti vizek típusai. | |
| A vízgazdálkodás alapjai, jellemzői. | |
| A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében. | |
| Jellegzetes felszínformák. | |
| A természetföldrajzi öveze- | Az éghajlati övezetek, kialakulása, jellemzőik. |
| tesség | A talaj kialakulása, összetétele, a Föld jellemző talajfajtái. |
| Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálás és az élelmiszertermelés ég- | |
| hajlattól függő övezetessége. | |
| A hegyvidékek függőleges övezetessége. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudják a sebesség fogalmát, az út, idő és a sebesség kapcsolatát, a gyorsulás és a sebességváltozás, valamint az idő összefüggéseit közlekedési példákon. Ismerjék a súrlódás és a közegellenállás fogalmait. Ismerjék a nyomás jellemzőit |
| folyadékban és gázban. Tudják a belső égésű motorok működésének elvét. Ismerjék az áramforrások, egyszerű elektromos áramkörök jellemzőit, az elektromos áramhatásait, továbbá az elektromágneses indukciót. |
| Ismerjék az anyagszerkezet főbb jellemzőit, a kémiai jelrendszert, tudjanak tájékozódni a periódusos rendszerben. Tudják a fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany), a nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén) és vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid) főbb jellemzőit. Ismerjék az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait és azok változásait. Tudják a lassú és gyors égés sajátosságait, a rozsdásodás, emésztés jellemzőit, a fémek oldódását savakban, a fertőtlenítőszerek és fehérítőszerek hatását. |
| Ismerjék meg az élet kialakulásának feltételeit, az élő anyag szerveződési szintjeit. Tudják a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer és a szervezet fogalmát. Ismerjék az élő szervezetet felépítő szövetek főbb sajátosságait és szerepüket. Ismerjék a fontosabb szervrendszerek elhelyezkedését, működési jellemzőit. |
| Ismerjék az élettelen környezeti tényezőket és változásaikat. Tudják a tűrőképesség, alkalmazkodás, és szelekció fogalmát. Ismerjék a biológiai szervezetek szerveződési szintjeit, tudják a faj és populáció fogalmát, főbb jellemzőit. Ismerjék az élőlények táplálkozási kapcsolatait, a termelők, fogyasztók, és lebontok fogalmát. Tudják az életközösség fogalmát és jellemzőit. Ismerjék a természetes életközösségek önszabályozó rendszerét. |
| Tudják értelmezni a térképek jelrendszerét. Ismerjék a Föld helyét a Naprendszerben, tudják főbb mozgásformáit és azok következményeit. Ismerjék a kőzetburok felépítését, a hegységképződés, a vulkáni működés és a földrengések kialakulásának sajátosságait. Tudják a légkör összetételét, az időjárást és éghajlatot meghatározó tényezőket, és hatásukat a mindennapi életre. Ismerjék az óceánok és tengerek legfőbb jellemzőit, a szárazföldek felszíni és felszín alatti vizeinek típusait. Ismerjék a Föld felszínformáit. Tudják jellemezni az éghajlati övezeteket. Értsék az élővilág, a talaj, a vízrajz, továbbá az éghajlat sajátosságainak összefüggéseit az élelmiszertermeléssel. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Információgyűjtés ismeretterjesztő kiadványok, cikkek, videofilmek és az elektronikus média révén. Szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás, folyamatok és alapvető összefüggések felismerése. |
| Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lejátszódó kölcsönhatásokról, halmazállapot-változásokról, fizikai változásokról, kémiai reakciókról, az élő és az élettelen környezet kapcsolatáról. Adatok gyűjtése az emberi beavatkozások környezetkárosító következményeiről, pozitív hatású környezetátalakításairól. |
| A világ népesedési folyamatainak elemzése adatok alapján. Településtípusok bemutatása képek, térképek, leírások alapján. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének értékelése adatok alapján. A sajtó világgazdasági híradásainak megbeszélése, értelmezése. |
| Témakör | Tartalom | |||
| Életünk és az energia Mechanikai energiák | Mozgási és helyzeti energia érzékeltetése konkrét példákon (például magasról lezuhogó víz, cölöp verő kos energiája). Az áramló víz és levegő energiája és hasznosítása. | |||
| A hő | Tüzelőanyagok égéshője, hasznosítása. Halmazállapot-változások. Hőcsere. | |||
| Az elektromos energia | Mozgási indukció (generátorok). Nyugalmi indukció (transzformátor). A hálózati elektromos energia felhasználása a háztartásban, energiatakarékosság, a baleset megelőzés alapjai. | |||
| Atomenergia | Az atom felépítése: atommag és elektronburok. Az atommag felépítése. | |||
| A maghasadás, maghasadáskor felszabaduló energia. | ||||
| A magfúzió, a Nap (csillagok) energiaforrása. | ||||
| Sugárzások | Az elektromágneses spektrum. | |||
| Radioaktivitás veszélyei és felhasználási területei. | ||||
| Környezeti és háztartási anyagok | Energiaforrásaink: megújuló energiaforrások (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia), meg nem újuló energiaforrások (szén, kőolaj, földgáz) környezeti kárai. | |||
| Építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész, oltott mész, gipsz, cement, festé- | ||||
| kek és oldószereik, üveg. | ||||
| Műanyagok: polietilén, PVC, gumi, teflon. | ||||
| Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagaink | Szénhidrátok: szőlő- és répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz. Fehérjék: felépítés, denaturálódás, kimutatás. | |||
| Zsírok, olajok: összetétel, romlás. | ||||
| Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, hatás a szervezetre. | ||||
| Alkoholok: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatása a szervezetre. | ||||
| Karbonsavak: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav, tejsav. | ||||
| Egészség- és környezetkárosító anyagok Hulladékok, hulladékkeze- | Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradt olaj, festékek, hígítók, gyógyszerek. | |||
| lés | ||||
| Az öröklődés alapjai | Az örökítőanyag elhelyezkedése és tulajdonságai. | |||
| Az információtartalom és az élőlények tulajdonságai. | ||||
| A génváltozatok egymásra hatásának következményei. | ||||
| Az örökítőanyag megváltozása és következményei. | ||||
| Az élővilág törzsfejlődése | A fajok változatossága, és ennek okai. | |||
| A földtörténet és a törzsfejlődés, a főbb rendszertani kategóriák képviselőinek megje- | ||||
| lenése időrendben, a különféle élőhelyek betelepülése. | ||||
| Az ember kialakulása és evolúciója. | ||||
| Az evolúció és az élővilág természetes rendszerének kapcsolata (származás, rokonság). | ||||
| Az evolúció jelentősége, az ember hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. | ||||
| A természet és a környezet védelme. Általános egészségtan | Globális környezeti gondok, légszennyezettség, az éghajlatváltozás, zajártalom, vízszennyezés, hulladékhegyek, élelem és termőföldhiány, édesvízkészlet, energia- és nyersanyagválság, nagyvárosi ártalmak. | |||
| A környezetvédelem és természetvédelem fogalma, a víz, a levegő védelme, zaj- és rez- | ||||
| gésvédelem, hulladékgazdálkodás, a környezetátalakítás pozitív példái. | ||||
| A környezetvédelem szükségessége. | ||||
| Katasztrófavédelem (tűz, árvíz, belvíz stb.). | ||||
| Betegségek megelőzése. | ||||
| A környezet hatása az egészségre. | ||||
| A lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéje. | ||||
| Egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek. | ||||
| Egészséges életmód, mozgás, testedzés, lelki egészség. | ||||
| Felkészülés a családi életre, szex, szerelem, párválasztás, házasság, családtervezés, fo- | ||||
| gamzásgátlás. | ||||
| A betegség általános tünetei, a betegségek eredete, otthoni betegápolás. | ||||
| Elsősegélynyújtás, baleseti sérülések. | ||||
| Fertőzés és járvány. | ||||
| A természet és a társadalom kölcsönhatásai | A Föld népessége. A népesség összetétele. | |||
| A népesség eloszlásának területi különbségei. | ||||
| A népesség térbeli mozgásai. | ||||
| A népességváltozás mutatói. | ||||
| Településtípusok és jellemzőik. | ||||
| A települések szerepköre, szerkezete, átalakulási folyamatai. | ||||
| A várossá válás és a városiasodás. | ||||
| A világgazdaság aktuális kérdései | A gazdasági növekedés jellegzetességei. A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és fejlődő országok jellemzői. | |||
| A gazdasági fejlettség mutatói. | ||||
| A nemzetközi együttműködések, lehetőségeik, a nemzetközi szervezetek szerepe a | ||||
| világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. | ||||
| A regionális kapcsolatok jelentősége. | ||||
| A gazdasági élet jellemzői | A gazdaság ágazatai. | |||
| A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. | ||||
| A gazdasági szektorok jellemzői. | ||||
| A tercier és az információs szektor előretörése, egyre fokozódó jelentősége. | ||||
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudják a helyzeti és mozgási energia érzékeltetését konkrét példákon, az áramló víz és levegő energiájának hasznosítását. Ismerjék a tüzelőanyagokat, és azok hasznosítását. Tudják a halmazállapot-változásokat, a hőcsere jelentőségét. Ismerjék az elektromos energiaellátás rendszerét, az energiatakarékosság módjait, a hálózati elektromos energia felhasználását a háztartásban, a baleset-megelőzés alapjait. Tudják az atom, és az atommag felépítését. Ismerjék a Nap (csillagok) energiatermelését, s ennek jelentőségét a földi élet szempontjából. Tudják a radioaktivitás lényegét, veszélyeit és felhasználási területeit. |
| Ismerjék a megújuló energiaforrásokat (víz, szél, geotermikus energia), és a nem megújuló energiahordozókat (szén, kőolaj, földgáz) és környezeti hatásukat. Ismerjék az építkezéseknél használt anyagokat és tulajdonságaikat (mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg). Tudják a fontosabb műanyagok, és a gyakran használt növényvédő szerek fajtáit, felhasználásuk területeit és hatásukat. Ismerjék az élő szervezetet felépítő anyagok és tápanyagok főbb jellemzőit. Ismerjék az egészségkárosító, illetve környezetkárosító anyagok (szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok) sajátosságait, a savas eső, a szmog, ózonlyuk növekedésének, és az üvegházhatás erősödésének következményeit. |
| Értsék az élővilág sokféleségének fontosságát. Ismerjék fel a környezetvédelem, természetvédelem és környezetgazdálkodás fontosságát. Ismerjék a talajt, a vizeket és a légkört károsító hatásokat és ezek következményeit. Ismerjék a Föld globális problémáit, s ezek csökkentésének módjait. Tudják az emberi tevékenység hatását az emberi egészségre és környezetre. |
| Legyenek tisztában a lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéjével. |
| Ismerjék fel a leggyakoribb betegségeket, a fertőzés és járvány fogalmát, az otthoni betegápolás szabályait. Értsék a védőoltások és szűrővizsgálatok jelentőségét. Ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, az egészséges táplálkozás feltételeit, a fogápolás módját, a tápcsatorna betegségeit és azok megelőzését. Ismerjék a légzés szerveit, szerepét a szervezet fenntartásában. Tudják a dohányzás káros hatásait, a szív- és érrendszeri betegségeket és megelőzésüket. Ismerjék az idegrendszer vázlatos felépítését, továbbá az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábító hatású szerek (alkohol, drogok) káros hatását. Legyenek tisztában a női és férfi nemi működés különbözőségeivel. Ismerjék a születésszabályozás módjait, a nemi szervek higiénéjét, a nemi úton terjedő betegségeket és megelőzésüket, a családtervezés felelősségét. |
| Ismerjék a népesség összetételét, területi eloszlásának különbségeit, a népesség térbeli mozgásait, a népességszám változás következményeit. Tudják a települések fajtáit, a településtípusok jellemzőit. Ismerjék a gazdasági fejlettség földrajzi különbségeit, a gazdasági fejlettség főbb mutatóit. Ismerjék a nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági együttműködések, és a regionális kapcsolatok jelentőségét, a legfontosabb nemzetközi szervezetek nevét, feladatait. Tudják a gazdasági élet főbb ágazatait. a gazdasági ágazatok fő telepítő tényezőit, azok változásait és jelentőségét. Ismerjék a harmadik (tercier) szektor és az információs szektor előretörését, fokozott jelentőségét. |
| ÉNEK-ZENE |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolában az ének-zene tantárgy középpontjában a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességeinek fejlesztése áll. Kívánatos tehát, hogy a befogadó zenehallgatás és a közös éneklés mindenkor a serdülőkorú fiatalok érzelmi világához és érdeklődéséhez igazodó, egyéni és csoportos zenei tapasztalatikat, élményeiket is figyelembe vevő, ezeket is értelmező, kényszertől mentes, feszültségoldó együttlét legyen. A csoportos együttlét kulturált kereteinek bővítése fontos feladata az ének-zene tanításának. Ezért a zenehallgatás és a közös zenélés-éneklés az énekzene tanítás tevékenységeinek legfőbb kerete. Ezek a humánus esélyt teremtő alkalmak egyúttal a csoportkohézió erősítésének lehetőségét kínálják, s így a tanulók a zene nyelvén is elsajátíthatják önnön élményeik, tapasztalataik, véleményeik adekvát kifejezési módjait. Az ének-zenei nevelés célja továbbá, hogy a tanulók átélt örömszerző sikerélményhez jussanak, ezzel is erősítve a zenében megtestesülő értékek ízlésformáló hatását. |
| Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal való kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók - az iskolai kereteken belül és azon kívül is - motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A szép, többféle karaktert kifejező csoportos éneklési készség fejlesztése segítse a tanulók egyéni, belső érzelemvilágának megértését. A jó hangulatú, fölszabadult együtténekléssel, a közös zenehallgatást követő beszélgetésekkel tanulják meg gátlásaitól megszabadulva egyre többféle eszközzel kifejezni gondolataikat, érzéseiket. |
| Népdalaink vagy a megzenésített versek tömör, találó, képszerű nyelvezetének segítségével bővítsük a tanulók szókincsét, mintát adva az árnyalt érzelmek szóbeli megfogalmazásához. |
| Teljesítménykényszer nélkül, sokszínű tevékenységgel érjük el, hogy a néphagyományokkal, néptáncokkal, a magyar népművészeti alkotásokkal foglalkozva megkedveljék és magukénak érezzék zenei kultúránkat. |
| A táncdallamokhoz, műzenei táncokhoz tartozó alaplépések megismerésével ismerjék föl a tánc kommunikációs és személyiségformáló lehetőségeit. Ismereteik révén tudjanak különbséget tenni a követendő értékrendet képviselő társas- és néptáncok, valamint a gerjesztett, extatikus táncok között. |
| Az egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklésén keresztül fedezzék fel a vegyeskari hangok újszerű akusztikai hangzásélményét és fejlődjék ki az együttműködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége úgy, hogy eközben ”saját szólamát" gondozva a közös szándék érvényesüljön. |
| A műdalok és más népek dalainak éneklésével, hallgatásával a tantárgy egyrészt szélesítse a tanulók látókörét, másrészt segítse más nemzetek értékeinek élményszerű befogadását. |
| A zenei szemelvényeket hallgatva, a zene értelmezése révén a tanuló jusson el mások mondanivalójának, gondolatvilágának megértéséig. Tudjon élni a művészi zene nyújtotta kommunikációs lehetőségekkel. |
| Az előadói apparátus megfigyelése, a hangszerek és az emberi hangszínek megkülönböztetése, a zenei részletek hangulatának megfogalmazása során ismerje meg a nonverbális kifejezőeszközök sokszínűségét. |
| A zeneművek emberközpontú megközelítésével a saját élő dalkincsének kialakításával, az egyre értőbbé váló, élményt nyújtó zenehallgatás gyakorlatával alakuljon ki a művészetekhez való pozitív attitűd. |
| A dzsessz történetének, kifejezőeszközeinek és műfajainak megismerése által jusson közelebb a tanuló az értékes és igényes szórakoztató zenéhez. |
| A képzőművészeti, irodalmi, színpadi és más alkotásokat tudja összekapcsolni a zenehallgatás élményével. A ki-fejezési formák és műfajok néhány alapjellemzőjének birtokában legyen ismeret a zene nyelvének kifejezési lehetőségeiről. |
| Kapjon indíttatást a további önműveléshez és szerezzen kellő jártasságot annak technikáiban, hogy igénybe tudja venni a jó zene lélekemelő, pszichés energiákat feltöltő segítségét. |
| 9. évfolyam | |
| Tevékenységek | Tartalmak |
| Éneklés | |
| Kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett csoportos | Régi stílusú magyar népdalok |
| szöveges éneklés emlékezetből | Énekes anyag a magyar zenetörténetből a XVIII. sz. vé- |
| Tanult népdalok népszokásokhoz, jeles napokhoz rendelése | géig |
| Más népek dalainak és műdaloknak éneklése. | A verbunkos stílushoz kapcsolódó népdalok, népies mű- |
| Egyszólamú művek egységes, kifejező, csoportos éneklése | dalok, hangszeres szemelvények |
| Egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklése, a | Műzenei kánonok |
| vegyeskar hangzásigényének megismerése | Szomszéd népek dalai |
| Csoportos éneklés hangszerkísérettel, csoportok váltogatá- | Énekes szemelvények a zeneirodalomból (középkortól a |
| sával | klasszicizmusig) |
| A hangképzéssel kapcsolatos tantárgyközi ismeretek föl- | Megzenésített klasszikus és mai versek, dalok |
| elevenítése | |
| A prozódia szemléltetése a szöveges zenében | |
| Zenehallgatás | |
| Hangszerek, zenekarok, énekkari szólamok megnevezése | Különböző előadói stílust képviselő népzenei felvételek |
| hangzás alapján | népdalfeldolgozások |
| Közismert zenei formák hallás utáni azonosítása | Magyar és az európai zeneirodalom főbb műfajai a |
| Többször hallott zeneművek felismerése jellemző részletek | XVIII. sz. végéig |
| alapján | Verbunkos zenei szemelvények |
| Stílusjegyek megnevezése többször hallott művekben - | Jellegzetes barokk és klasszikus műfajokat reprezentáló |
| kapcsolatteremtés pl. az adott korszak társművészeti alko- | zeneművek |
| tásaival | Klasszikus zeneművek népszerű átiratai |
| A népies műdal és a cigányzene megkülönböztetése a | Mai zene |
| magyar népdaltól | |
| Rendhagyó emberi énekhangképzés eredményeként meg- | |
| szólaló hangszínek felismerése (falzett, kasztrált, fejhang, | |
| jódlizás) | |
| Egy áttekintett korszak műfaji jellegzetességének össze- | |
| foglalása | |
| Középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus zeneművek | |
| stílusjegyeinek felismerése | |
| Zenei ismeretek | |
| Az ütemfajták, az ütemezés rendszerező áttekintése | A barokk és bécsi klasszicizmus műzenei példái |
| Alapritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták, ütemezés | Magyar népdalok |
| Tanult népdalok funkcionális tartalmak szerinti rendszere - | Más népek népzenéje |
| zése | |
| Alkalmazások | |
| Tantárgyközi néprajzi tartalmak felkutatása és illesztése a | A reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus stílus köré- |
| jeles napok szokásdallamaihoz, könyvtárhasználat segíts é- | ből |
| gével. | Népzenei anyagok |
| Segédkönyvek, albumok, hangzóanyagok használata | A zenei tevékenységekhez választott zeneművek, dalok |
| A tanult korok áttekintésének alapjául szolgáló zeneművek | stb. |
| nemzetiségének megnevezése, történelmi korban való | |
| elhelyezése | |
| Néhány kortárs alkotó személyiség megnevezése a társ- | |
| művészetek és a tudomány területéről is | |
| Tájékozódás könyvtárban, fonotékában | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 10-12 dallam a tanév anyagából (magyar népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája) emlékezetből csoportos, esetleg egyéni előadása |
| Zenehallgatás |
| Hallás után az egynemű és vegyeskari, a vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekari hangzás és a hangzó anyagból kiemelkedő karakteres hangszerek, hangszínek megkülönböztetése |
| A tanult művészeti korszakokból néhány zeneszerző és egy-egy társművészeti alkotás megnevezése, egy-egy zenei műfaj megnevezése |
| 10. évfolyam | |
| Tevékenységek | Tartalmak |
| Éneklés | |
| Ismert dallamok ritmusának hangoztatása | Új stílusú és vegyes osztályba tartozó magyar népdalok |
| Egyéni elképzelés megvalósítása zenei eszközökkel, éne- | ismerete |
| kes, hangszeres előadásban | Más népek dalai |
| Magyarország nemzetiségeinek és etnikai kisebbségeinek, | Énekes szemelvények a XIX., XX. sz. zeneirodalmi al- |
| valamint más nemzetek népdalainak éneklése | kotásaiból |
| Kulturált, egységes hangzásra való törekvés és a többszó- | Mai zene |
| lamú éneklési készség továbbfejlesztése | |
| Csoportos éneklés hangszerkísérettel - kisebb csoportok- | |
| ban is | |
| Ismert zeneművek egyszerű témáinak éneklése | |
| Tanórán kívüli éneklés élmény- és ismeretanyagának be- | |
| vonása a tanórai munkába | |
| Zenehallgatás | |
| Hangszeres magyar népzenéhez kapcsolódó jellegzetes | Népzenei felvételek, élő népzene |
| magyar néptáncok megismerése, a táncház | A romantikus zenei stílust képviselő zeneművek |
| Nemzeti táncok karakterének megfigyelése a romantikus | Nemzeti táncok a romantikus műzenében |
| zenében | Operarészletek, zenés színházi részletek |
| A ritmus szerepének összevetése a zenében és más művé- | A XIX. sz. és a XX. sz. műfajait bemutató szemelvények |
| szeti ágakban; a balett | Bartók Béla és Kodály Zoltán néhány zenekari és voká- |
| Az improvizálás és az alkalmazkodás megfigyelése a | lis műve |
| dzsessz zenélési gyakorlatában | A dzsessz jellegzetes műfajait bemutató szemelvények |
| A dzsessz hatásának megfigyelése a műzenében | Elektronikus zenei művek részletei |
| Többször hallott zeneművek felismerése, jellemző részle- | Populáris zenei szemelvények |
| tek alapján | |
| Hangszerek, zenekarok, énekkarok, hangfajok megnevezé- | |
| se a hangzás alapján | |
| A zene és a szóbeli kifejezése összekapcsolása a program- | |
| zenében. | |
| Kapcsolatteremtés a drámai műfajok és a zenés színpadi | |
| művek között (opera, operett, musical, rock-opera) | |
| Képzőművészeti alkotások és a zene közös vonásainak | |
| megfogalmazása | |
| Kép, film és zene kapcsolatának megfigyelése, elemzése | |
| A hallott zeneművek elhelyezése történelmi korban, kap- | |
| csolatteremtés társművészeti alkotásokkal | |
| Élőzenei hangverseny-, színház-, operalátogatás | |
| Vélemény megfogalmazása a tömeg-kommunikáció zenei | |
| műsorairól, hangversenyekről, színházi előadásokról. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Éneklés |
| 10-12 dallam előadása a tanév anyagából (népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény |
| témája) emlékezetből. |
| Ismerjen különböző élethelyzetekről szóló népdalokat. Zenehallgatás |
| Ismerje fel a többször hallott zeneműveket, részleteket. |
| Tudjon megnevezni a tanult kultúrtörténeti korszakokból legalább egy-két társművészeti alkotást. |
| Tudjon megkülönböztetni hallás után néhány tanult műfajt a komoly és a könnyű zene területéről. |
| Javasolt zenei anyag (válogatva) |
| Népdalok |
| A bolhási kertek alatt |
| A nagy bécsi kaszárnya |
| Annyi bánat a szívemen |
| Béres legény |
| Beteg asszony |
| Duna parton vagy egy malom |
| Elindultam szép hazámból |
| Erdő mellett estvéledtem |
| Este, este, de szerelmes... |
| Hej, rozmaring |
| Istenem, istenem áraszd meg a ... |
| Katona vagyok én |
| Körösfői kertek alatt |
| Megkötöm lovamat |
| Megrakják a tüzet |
| Röpülj, páva |
| Szép a gyöngyvirág |
| Szivárvány havasán |
| Tavaszi szél |
| Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből |
| Bocsásd meg Úristen - Balassi ének a Kájoni-kódexből |
| Hej Rákóczi, Bercsényi |
| Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból |
| Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből |
| Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből |
| Simonffy: Három a tánc |
| Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények |
| Alleluja dallamok |
| Hándel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) |
| Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia - IV. tétel) |
| Schubert: A pusztai rózsa (dal) |
| Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) |
| Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz |
| Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) |
| Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag |
| Lassus: Zsoldos szerenád |
| Bach: h-moll szvit |
| Bach: egy moll preludium és fúga (a Wohltemperiertes Klavier egyik kötetéből) |
| Hándel: F-dúr szvit (Vízizene) |
| Haydn: C-dúr (”Kaiser") vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) |
| Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) |
| Mozart: Figaro házassága |
| Beethoven: V. (Sors,) Szimfónia |
| Beethoven: IX. szimfónia -IV. tétel |
| Beethoven - egy versenymű |
| Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia |
| Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány |
| Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit |
| Liszt: Les Preludes |
| Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából |
| Ravel: Bolero |
| Kodály: Háry János (szvit) |
| Kodály. Székelyfonó |
| Kodály: Psalmus Hungaricus |
| Gershwin: Rhapsody in Blue |
| Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) |
| Bartók: Cantata Profana |
| Bartók: Concerto |
| Orff: Carmina Burana |
| Berstein: West Side Story |
| Rajz és vizuális kultúra 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tantárgy legfontosabb célkitűzése a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskolai speciális körülmények között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történő fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklődést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában a következő általános célok eléréséhez járul hozzá: |
| A kreativitás fejlesztése. |
| Az esztétikum iránti befogadó készség erősítése. |
| Az értékek iránti nyitott magatartás kialakítása. |
| A tolerancia fejlesztése. |
| Az empátia fejlesztése. |
| Az érzelmi nevelés, az értékközpontú személyiség fejlesztése. |
| Általános fejlesztési követelmények |
| Az általános iskolai vizuális nyelvi elemek, a környezetkultúra, a tárgykultúra, és a képzőművészeti alapismeretek készségszintű alkalmazásának megtartása és amennyiben lehetséges a szakmai irányú fejlesztés és alkalmazás a megadott témakörökön belül |
| A tantárgy felépítése - hasonlóan az eddigiekhez - évfolyamonként azonos: témakörök, azon belül tevékenységek: |
| Kifejezés, képzőművészet |
| A mindennapi látványsokaság esztétikai és művészi elemzésének ismeretszerű feldolgozása, alkotások és művészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. |
| Vizuális kommunikáció |
| Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyel érintkezési pontjainak felfedezése. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Szűkebb és tágabb környezetének esztétikus alakítására tett képi javaslatok létrehozása. A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek) megismerése és feldolgozása. |
| 9. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A vizuális nyelv sajátosságainak felelevenítése és új elemeinek megismerése. |
| A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák alkalmazása. |
| Az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás és alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. |
| A tér ábrázolásának eszközei (konvenciók) használata. |
| Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. |
| Színek, vonalak, foltok, formák, és tér alkalmazása. |
| A színkeverés elemeinek felidézése. |
| Néhány -a szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenő vizuális probléma (graffiti, testdíszítés, öltözködés) felismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Kifejezés, képzőművészet | ||
| Alkotás | Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével) Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban) Egy adott téma fel- és átdolgozása különböző technikák segítségével | |
| Befogadás | Művészeti élmények szóban történő megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.) Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása Művészeti ágak az ókortól a XIX. századig (lehetőség szerint 5 művészeti ág megnevezése példákkal, 5 reprodukció felismerése) | |
| Vizuális kommunikáció | ||
| Alkotás | Az alapvető ábrázolási konvenciók felidézése (sík és tér ábrázolás) A perspektíva használata Az axonometria használata műszaki ábrák elkészítésénél Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal Egyszerű beállítások szabadkézi rajzok Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról, szakipari eszközökről Tervezések: Plakát tervezése -az írás, a szöveg, a betű felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében Graffitti tervek Egy kedves zene képszerű feldolgozása egy csomagolással egybekötött tervezésnél (pl. CD -hirdetés, stb.) | |
| Befogadás | Nézőpontok, arányok megismerése, tájékozódás a látványok értelmezésében Elemzés egy reklám, egy plakát használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve A médiumok (egy szappanopera, egy reklám hírműsor) képi világának szóbeli elemzése Az álló és mozgókép (az idő és térbeliség jellegzetességeinek kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során | |
| Tárgy és környezetkultúra | ||
| Alkotás | Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerűbb formák figyelembe vételével, Tárgyak elemzése és újratervezése Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése -új lakótér tervezése méretarányokkal | |
| Befogadás | A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása A város, az épület, a táj egymáshoz való viszonya -szóbeli elemzések | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A továbbhaladás feltételeit - egyben a tárgy értékelését - a munka minősége, a szakmai tárgyakhoz való köthe-tőség lehetősége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegű tantárgyi munkának. |
| 10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek-a művészeti alkotás alapfogalmainak helyes értelmezése. A művészet és a társadalom kapcsolatának, a művészet helyzetének felismerése és értékelése. A személyiség és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátosságainak alkalmazása a mindennapi élet területén. Az ifjúsági- és szubkultúra egyes elemeinek értékelése és alkalmazása a művészi kifejezésben. A művészettörténet XIX-XX. századi irányzatai közül 5 stílus ismerete, valamint 5 jelentős magyar és külföldi mester művének felismerése. |
| A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kifejezés, képzőművészet | |
| Alkotás | Mozgás ábrák, folyamatok ábrázolása és azok animációs filmen való megjelenítése Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása Másolat és transzformálás - műalkotások, vagy személyes fotók másolata és méretnövelése Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése - Önportré a belső karakter kifejezésével |
| Befogadás | A 19-20. század művészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mű felismerése A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák A kép kompozíciós törvényei A fotózás és a film (videó) képalkotó rendszereinek megismerése A portfolió -a tanuló saját munkaanyagának -összeállítása, bemutatása |
| Vizuális kommunikáció | |
| Alkotás -ábrázolási konve n-ciók | A kétirányú perspektíva használata tervezőfeladatoknál Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása - piktogrammok tervei A nyelv és a jelzések -tetoválások, testfestések - tervezés Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok -kísérleti rajzok és lemeztervek |
| Befogadás | Az ábrázolási konvenciók elemzése, a látvány és a rögzítésének elméleti szintjei (korok és ábrázolási formák) A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai, A zenei effektek színekké alakításának világítástechnikai-informatikai sajátosságai |
| A mozgó képi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete A média, mint az élet kifejeződésének sajátos eszköze-elemzések a TV műsorokról | |
| Tárgy és környezetkultúra | |
| Alkotás | Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzal kollázsszerű ábrázolása A monogram, mint tárgy -táska, irattartó és monogramjának elkészítése A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfolió) összeállítása |
| Befogadás | Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek A munkalélektan (ergonómia) alapjai- szakmai munka és esztétikum A tervezés folyamatának elméleti alapjai-a portfolió indoklása szóban, írásban |
| A tanításhoz szükséges tárgyi feltételek |
| Világos (vagy megfelelő mesterséges fényforrásokkal felszerelt) szaktanterem. Szekrények, rajz-, festő,- és mintázó eszközök, lámpák, videó felvevő és lejátszó, kisméretű présgép, papírok, textil, fa -és egyéb szakmai munkára használható anyagok, középiskolai diatár anyaga, vetítő, tv-készülék. |
| TESTNEVELÉS ÉS SPORT |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. |
| Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok. A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. |
| A mozgáskultúrafejlesztésének célja. |
| Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. |
| Játék- és sportélmények nyújtása. |
| Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. |
| Személyiségfejlesztés. |
| A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése, valamint a természetszerető és környezetkímélő magatartás kialakítása. |
| Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. |
| A testnevelés és sportfoglalkozásokkal érzékelhetően növelhetjük teljesítőképességüket. A rendszeres testedzés váljon igénnyé számukra. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az egészséges testi fejlődés segítése |
| A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi-, szervrendszeri fejlődési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással előzzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Automatizálódjon a testtartásért felelős izmok izomegyensúlya és a medence középállása. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Szeressenek a szabadban tartózkodni az év minden szakaszában. Védjék a természetet. Legyenek tisztában saját fejlődő szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek egészségük megtartásához szükségesek. A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény fenntartása |
| A teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat. Talajtornában 3-4 elemből gyakorlatot, támasz- és függőszereken néhány elemből álló gyakorlatot tudjanak bemutatni segítségadás mellett. Legalább két sportjátékban gyakorolják a legfontosabb támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjék a játékok versenyszabályait és tudjanak alkalmazkodni azokhoz. Legalább két úszásnemben tudjanak úszni. Sajátítsák el az elkerülhetetlen támadások célszerű hárításának elemeit. Tudatosan alkalmazzák a preventív, relaxáló gyakorlatokat. A ritmikus gimnasztika során a zenés feladatok hatásaként váljon a leánytanulók mozgása nőiessé, kifejezővé. Legyen sikerélményük mind az új feladatok tanulása, mind a játékok, versengések során, igényeljék a sportolás nyújtotta élményeket. Sokoldalú előkészítő, alapozó, prevenciós feladatokat, erősítő, nyújtó hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat együttesen, illetve önállóan hajtsanak végre. Évente két alkalommal teljesítsék a törvényben előirt fizikai állapotot mérő próbákat. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Évente két alkalommal a tanulók fizikai fittségének megállapítása a törvényben előírt motoros próbák által. Birkózás, úszás, (az úszni nem tudók számára) aerobic. |
| Témakör | Tartalom | |
| Rendgyakorlatok | Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. | |
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | |
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelö-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását kihangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás) légmunka, talaj érés kialakítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugró-versenyek. Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. | |
| Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súly golyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek. | ||
| Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok | Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fej állásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézen átfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok. | |
| Szekrényugrás Fiúk - függőleges repülés, széltében (4-5 rész) guggoló átugrás. Lányok - függőleges repülés, hosszában (3-4 rész) gurulóátfordulás. Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban: haladás előre-hátra. Karhajlítás-nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. | ||
| Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. | ||
| Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldal állásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. | ||
| Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei, törekedve a végrehajtás pontosságára, járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, testtartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel, és labdával. | ||
| Testnevelési és sportjátékok Kézilabda | A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. | |
| Kosárlabda | Emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1; 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. | |
| Labdarúgás | Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1; 3:2 elleni játék. | |
| Röplabda | Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás: alsó vagy felső nyitás. | |
| Természetben űzhető sportok | Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (a helyi lehetőségektől függően). | |
| Önvédelmi és küzdősportok | Küzdő feladatok és játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. | |
| Úszás | Választás szerint egy úszásnem. | |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Ritmikus gimnasztika, aerobic. |
| Két sportjátékban a legfontosabb támadási és védekezési megoldások gyakorlása. |
| Megismerkedés a téli sportolási lehetőségeivel legalább a biztonságos megindulás, megállás, irányváltoztatás szintjén a korcsolya, esetleg a sízés sportágban (az időjárástól, valamint a helyi lehetőségektől függően). A túrázás és a tájékozódási futás feladatainak összekapcsolása, a szükséges térképismeret alkalmazása. A küzdősportok edzésfilozófiájának megismerése és tisztelete, gyakorlási elvei. A biztonsági, egészségi és élettani szabályok betartása. Két úszásnem biztos tudása. |
| (Ha a helyi feltételek nem teszik lehetővé az úszásoktatást, akkor az asztalitenisz, a tollaslabda vagy egyéb szabadidősport alapvető technikai elemeinek elsajátítása.) A kondicionáló és erősítőszerek helyes használatának megismerése, saját edzésterv készítése. |
| Témakörök Rendgyakorlatok | Tartalmak Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. | |||
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Kondicionális alapképességek fejlesztése, erő, állóképesség, szenzomotoros koordinációs képesség, teljesítőképesség növelése. Munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok. A lábboltozat süllyedését gátló, a talp támasztóizmait, valamint a hosszanti boltozatot erősítő gyakorlatok. Légző- és relaxációs gyakorlatok. Zenés gimnasztika. | |||
| Atlétikai jellegű feladatmegoldások | Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-, térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugró-versenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása, Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: oldal felállásból lendületszerzéssel, szökkenéssel (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek. | |||
| Torna jellegű feladatmegoldások | A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával. | |||
| Szergyakorlatok | Talaj Fellendülés futólagos kézállásból, gurulás előre állásba. Kézen átfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen átfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. | |||
| Szekrényugrás Fiúk hosszában (4-5 rész)felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. | ||||
| Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | ||||
| Gyűrű (fiuk) A 9. évfolyamon tanult elemek gyakorlása. Hátsómérleg kísérletek. Húzódás-tolódás kísérletek. Összefüggő gyakorlat. | ||||
| Gerenda (lányok) Erintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldal ülőtámaszba egy combon. Leugrás függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. | ||||
| Ritmikus gimnasztika íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra. | ||||
| Testnevelési és sportjátékok | A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. | |||
| Kézilabda | Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. | |||
| Kosárlabda | A 9. évfolyam előírásai szerint emberfogásos védekezés. Az 1:1; 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. | |||
| Labdarúgás | Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belső csüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén. | |||
| Röplabda | Pattintó alkar- vagy kosárérintés, önmagának feldobott labda feladása. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. | |||
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégko)rongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. | |||
| Önvédelmi sportok | Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek. | |||
| Úszás | A 9. évfolyamon választott úszásnem mellett egy újabb úszásnem technikájának megismerése. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete, gyakorlatok. Sikerélmény elérése futó-, ugró- és dobószámoknál. Talajtornánál a fejen átfordulás kivételével az elemek összefüggő bemutatása. Szekrényugrásnál a két technikából a tanuló által választott végrehajtása segítségadással. Korláton, gyűrűn néhány elem végrehajtása segítségadással. Két sportjáték szabályos körülmények közötti játékkészsége. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása. |
| "B" változat |
| A magyar nyelv és irodalom, a történelem és társadalomismeret, az idegen nyelv, a matematika, az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a testnevelés és a sport tantárgyak kerettanterve megegyezik az ”A" változat tartalmával. |
| INFORMATIKA 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információ szerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. |
| A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az internethasználatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. |
| Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. |
| A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is, hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatika tárgyból alapvizsgát tudjanak tenni. |
| Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. |
| Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt (például web, csevegés, e-mail). |
| A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései |
| A korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése. |
| Önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatok egyéni feldolgozására. |
| Együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. |
| Alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy új produktum lesz. |
| Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. |
| Informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). |
| Az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikus kialakítása. |
| Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. |
| A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései |
| Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. |
| A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. |
| A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. |
| Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. |
| A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. |
| A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. |
| A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. |
| Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. |
| Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. |
| Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. |
| Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. |
| Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). |
| Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban, milyen szerepe van az h-formatikai eszközöknek. |
| Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni. |
| Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Az informatika alapjai |
| A személyi számítógép fő részeinek csoportosítása és a működés lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata, tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése. |
| Operációs rendszer használata |
| Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Állományok, gépek védelme. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése. |
| Kommunikáció hálózaton |
| Az intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának, azonosító megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egy levelezőprogram készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a |
| fő mezők céljának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása, feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasúti információ, érdeklődési körbe tartozó oldalak). (Keresés az iskola irányultságának megfelelő ismeretek problémáinak megoldásához.) Könyvtárhasználat |
| Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az alapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumok keresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az informatika alapjai | A számítógép fő részei. Neumann-elvű számítógépek. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató. Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Információ, kód, adatmennyiség. Adatátvitel, kommunikáció. |
| Az operációs rendszer használata | Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok irtása, terjedésük megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok használata. |
| Kommunikáció hálózaton | Iskolai szolgáltatások és számítógépek használatának rendje. Iskolai azonosító használata. Hálózati kommunikáció. Saját e-mail cím létrehozása, használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek önálló felkeresése. Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus és kulcsszavas kereső használata webhely kereséshez. |
| Könyvtárhasználat | Könyvtárismeret: a könyvtár terei, állományrészei, raktári rend. Dokumentumtípusok: nyomtatott, audiovizuális, számítógéppel olvasható dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, katalógusok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Dokumentumkészítés számítógéppel |
| Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba illesztés. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszaki leírás). Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése. |
| Táblázatkezelés |
| A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használata példákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése. Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások |
| másolása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerű táblázatok önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. |
| Adatbázisban keresés |
| Keresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisokban. |
| Könyvtárhasználat |
| A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az interneten. A hagyományos és elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. Hasábok kialakítása. A szöveg átrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése. Típusdokumentumok. |
| Táblázatkezelés | Adatok táblázatos formába rendezése és feldolgozása.. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramtípusok. Problémamegoldás táblázatkezelővel. |
| Adatbázisban keresés Könyvtárhasználat | Keresési és lekérdezési feladatok meglévő adatbázisban. Könyvtártípusok: közkönyvtár, szakkönyvtár. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Ismerje a könyvtártípusokat. |
| FIZIKA |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthető természettudományos műveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a később elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, erezzenek felelősséget a környezet megóvásáért, és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. |
| A rendelkezésre álló órakeret - szem előtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetővé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bővítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. |
| A lehetőségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el őket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök működésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva. |
| Fejlesztési követelmények |
| Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelő, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetővé teszi a természetről alkotott képük továbbfejlődését. |
| Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerűségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. |
| Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendő szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. |
| Rendelkezzenek a tanulók elemi szintű jártassággal a természettudományos megismerés alapvető módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány egyszerű esetben matematikai összefüggés felismerése, általánosítás). |
| Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran előforduló - mértékegységeket. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévő ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különböző információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bővítésére. |
| 9. évfolyam |
| Újonnan belépő tevékenységek |
| Egyszerű mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. Egyszerű mechanikai és elektromos mérések végrehajtása, tanári irányítással. Egyszerű áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi előírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bővítése, a szakkifejezések megfelelő pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerűségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerű számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). |
| Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mozgások | ||
| Az egyenes vonalú egyenletes mozgás | Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása | |
| Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés | A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A szabadesés a nehézségi gyorsulás. | |
| Körmozgás | Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő. | |
| A dinamika alapjai | ||
| Mozgásállapot-változás és erő | A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatásellenhatás törvénye. | |
| Erőfajták | Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők. | |
| Erők együttes hatása | Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. | |
| A lendület-megmaradás | A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). | |
| Körmozgás dinamikai vizsgálata | Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. | |
| Munka, energia | ||
| A munka értelmezése és kiszámítása | A munka fogalmának általánosítása. | |
| Mechanikai energia- fajták | Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. | |
| A teljesítmény és hatásfok | A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. | |
| Rezgések, hullámok | ||
| Rezgések | A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgés energiaviszo-nyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia). | |
| Hullámok | A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. | |
| Elektrosztatika | ||
| Elektromos alapjelenségek | A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. | |
| Az elektromos tér | Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben. | |
| Egyenáramok | ||
| Az egyenáram Elektromos teljesítmény | Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohmtörvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye | |
| A továbbhaladáshoz szükséges feltételek |
| A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. |
| Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerősség). |
| Tudjon egyszerű méréseket végrehajtani, a mért adatokat a mérőeszközről leolvasni. Tudjon megadott koordinátarendszerben összetartozó adatpárokat, kész grafikonról leolvasni. Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. |
| Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. |
| Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. |
| Egyszerű számításokban tudja alkalmazni az út-idő-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. |
| Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből megállapítani. |
| Tudja, milyen törvények felismerése fűződik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, melyik történelmi korban éltek. |
| 10. évfolyam |
| Újonnan belépő tevékenységek |
| A tanult fizikai alapismeretek és a gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselőadások formájában. A mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különböző fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során. Az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetődő problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok működtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés stb.). A tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetősége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok | |
| A mágneses tér | A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere. |
| Lorentz-erő | Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma. |
| Mozgási indukció | A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fő- |
| galma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma. | |
| Nyugalmi indukció | A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz-törvénye. |
| Elektromágneses hullámok | Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. |
| Fénytan | |
| Geometriai optika | Geometriai fénytani alapfogalmak. A tükrös fényvisszaverődés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés jelensége, a törési törvény. Fénytörés lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök |
| Hullámoptika | A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása. |
| Termodinamika | |
| Gázok állapotváltozásai | Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése p-V diagramon. |
| A hőtan I. főtétele | A belső energia, munka, hő fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhője. |
| A hőtan II. főtétele | A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák. |
| Halmazállapot-változások | Olvadas -fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, |
| A hőterjedés | Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás. Gyakorlati jelentősége |
| Atomfizika | |
| Az anyag atomos szerkezete | Az anyag atomos szerkezetének bizonyítékai, az atomok mérete. |
| Az elektron mint részecske | Az elektromosság atomos szerkezete - az elemi töltés. |
| A fény kettős természete | A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. |
| Az elektronok hullámtermészete | Elektroninterferencia. |
| Atommodellek | A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. |
| Magfizika | |
| Az atommag szerkezete | A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. |
| A radioaktivitás | Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a su- |
| gárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. | |
| Maghasadás | A maghasadás jelensége, atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. |
| Magfúzió | A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba. |
| Csillagászat | |
| Egyetemes tömegvonzás | A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása |
| Csillagfejlődés | Galaxisok, csillagok. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. |
| A kozmológia alapjai | Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet. |
| A továbbhaladáshoz szükséges feltételek |
| Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerősség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerű optikai eszközök működését. |
| Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hőtani jelenségekre. Ismerje a hőtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok egyirányúak. |
| Ismerje az anyag atomos szerkezetére utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzőiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerőmű működésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának előnyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió. |
| Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában, tudja, hogy a természet erőforrásai végesek, ezért különös felelősségünk van környezetünk védelmében. |
| BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. Célja, hogy biztosítsa a mindenki számára szükséges biológiai műveltség alapvető elemeit, és tegye lehetővé az ehhez kapcsolható szakmák elméleti megalapozását. A biológia tanításának - a többi tantárggyal együtt - célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. |
| A szakiskolai biológiatanítás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit. Bemutatja a Föld élővilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológiai ismeretek által megalapozott válaszok által lehetséges, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. |
| Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. |
| A szakiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. |
| Olyan természetszemlélet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élővilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Alátámasztja az élővilág egységét és az ember helyét ebben az élővilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. |
| Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek. |
| Fejlesztési követelmények |
| Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket segítséggel vagy önállóan elvégezni. Érjük el, hogy szerezzen gyakorlatot a taneszközök, vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. |
| Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. |
| Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és tegyünk kísérletet a természeti szépségek beillesztésére értékrendjükbe. |
| Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni, és ezek alapján - tanári segítséggel - értelmezni a vizsgálat eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő, mérhető mennyiségek mértékegységének, és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. |
| Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja - a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával - megfogalmazni, és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. |
| Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. |
| Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges - természetes és mesterséges - környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. |
| Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb és tágabb környezetében elforduló élőlények alapvető tulajdonságait. |
| Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait. |
| Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet közvetlen környezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenően befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását. |
| Adjunk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. |
| Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A legtipikusabb élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. A felépítésük és életműködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek elvégzése segítséggel, a tapasztalatok dokumentálása. |
| A különféle élőlények testének, életműködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése. |
| Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának ismertetése vázlatrajzok segítségével. |
| A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása, álláspontjának megfogalmazása. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő kiadványok használata. Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. |
| Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. |
| Témakör | Tartalmak | ||
| Az élőlények teste és életműködései | |||
| Vírusok és sejtmagnélküliek | A vírusok életciklusa és jelentősége, a vírusfertőzések és megelőzésük. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések. | ||
| Az állatok teste és életműködései | Az állatok kültakarójának típusai és szerepe. A különböző szerveződésű állatok mozgása. A környezet, a mozgás és a táplálékszerzés közötti kapcsolat. A különböző szerveződésű állatok táplálkozása. A különböző szerveződésű állatok légzése. A különböző szerveződésű állatok anyagszállítása. A kiválasztás jelentősége. A különböző szerveződésű állatok szaporodása. | ||
| Az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma, az ivadékgondozás. Az állatok életműködései szabályozásának alapelemei. Az állatok érzékelésének főbb módjai. Az állatok kommunikációja. | |||
| A növények teste és életműködései | A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények tápanyagfelvétele, a tápanyagok szállítása és átalakítása. A fotoszintézis lényege. A növények és környezetük közötti anyagforgalom. A növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok. A zárvatermők szaporodása. | ||
| A gombák teste és életműködései | A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. | ||
| Az életközösségek általános jellemzői | |||
| Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai | A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. Víz-, levegő- és talajvédelem. Az élőlények tűrőképessége. | ||
| Az élő környezeti tényezők | Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. | ||
| Az életközösségek anyag- és energiaforgalma | Termelők, fogyasztók, lebontok. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. | ||
| A természetes és mesterséges életközösségek | Az élővilág sokféleségének fontossága. Az ember hatása a természetes életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem. | ||
| Az élővilág törzsfejlődése és a jelenkori bioszféra | |||
| Az evolúció alapjai és bizonyítékai | Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. | ||
| Az evolúció folyamata | A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. | ||
| Az ember evolúciója | A mai ember kialakulásához vezető evolúciós út vázlata. A nagyrasszok kialakulása. | ||
| A jelenkori bioszféra | A Föld globális problémái. Az emberi társadalmak hatása a környezetre. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni, és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. |
| Legyenek képesek az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. |
| Tudjanak példát mondani az állatok és növények életműködéseire. |
| Tudják felsorolni az élőlényekre ható legfontosabb környezeti tényezőket. |
| A testszerveződés és az anyagcseretípus alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élőlények természetes rendszerében. |
| Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. |
| Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. |
| Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő kiadványokat. |
| Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, hogy azt az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. |
| Tudjanak az élővilág természetes rendszerében tájékozódni, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét, és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élővilágban. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A sejtek legfontosabb alkotóinak felismerése és szerepének ismertetése ábrák segítségével. Az öröklődés lényegének ismerete, továbbá annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Az élőlények és az élővilág állandó változásának elfogadása. |
| Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok megértése. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. |
| A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása. Az ember szexualitásának biológiai és társadalmi-etikai megismerése. |
| Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és a megelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. |
| Témakör | Tartalmak | ||
| A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai | |||
| A sejtek felépítése | Szervetlen vegyületek és jelentőségük. Szerves vegyületek és jelentőségük. A legfontosabb sejtalkotók és funkcióik. | ||
| A sejtek anyagcsere folyamatai | A felépítő és lebontó anyagcsere lényege. | ||
| Az öröklődés sejttani alapjai | Örökletes információ a sejtben. A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és biológiai jelentősége. | ||
| Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése | A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A domináns-recesszív öröklődés. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése. | ||
| Ivari kromoszómák részvétele az öröklődésben | Az emberi ivar kialakulása. | ||
| A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai | A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. A genetikai kutatások jelentősége. | ||
| Az ember életműködései | |||
| A szervezet általános jellemzői | Az emberi szövetek típusai. Egyes életműködések szerepe az élet fenntartásában. | ||
| Az idegrendszer | Az idegi szabályozás legfőbb alapelvei. Az idegsejtek felépítése és funkciója. A reflexív elve. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei. Az idegrendszer működésével kapcsolatos fontosabb egészségügyi ismeretek. | ||
| A keringési rendszer | A vér alkotói. A szív működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. | ||
| A táplálkozás | Az emésztés lényege. Az emésztőnedvek szerepe. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | ||
| A légzés | A légzőkészülék részei és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | ||
| A bőr és a mozgás | A bőr felépítése és egészsége. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz fontosabb részei. Az izmok funkciója. A mozgásszervi betegségek és sérülések, a mindennapos testmozgás jelentősége. | ||
| A kiválasztás | A vese működésének elve, a húgyutak szerepe. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. | ||
| Az immunitás | Az immunrendszer funkciója. A védőoltások. | ||
| A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. | |||
| A hormonális szabályozás | A hormonális szabályozás fogalma, az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködésének elve. A legfontosabb belsőelválasztású mirigyek és hormonjaik. A cukorbetegség. | ||
| Az érzékelés | A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. | ||
| Az ember szaporodása és egyedfejlődése | Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. Az emberi szexualitás. | ||
| Általános egészségtan | A fogamzásgátlás, a nemi betegségek és megelőzésük. A terhesség és a szülés. | ||
| Az embrionális és posztembrionális fejlődés fő jellemzői. Elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. | |||
| Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. A terhesség megszakításának veszélyei. Terhesgondozás. | |||
| Az emberi viselkedés alapjai, a szülő és a gyermek kapcsolata. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| A biológiai környezete megismeréséhez használni tudjon néhány ismeretterjesztő folyóiratot, népszerű ismeretterjesztő könyveket, egyszerű növény- és állathatározókat és egyéb információhordozókat. |
| Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. |
| Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. |
| Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. |
| Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. |
| Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni. |
| Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. |
| Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. |
| Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. |
| KÉMIA |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| Az alapvizsgára felkészítő szakiskolák tanulói a szakma elsajátítása közben biztos kémiai ismeretekre tesznek szert. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti. |
| A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát. |
| Fejlesztési követelmények |
| A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetképet alkot. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek megfigyelése alapján. |
| A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. |
| Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. |
| A szakiskolában a tanulók végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult ismeretek kapcsolatát. |
| Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk előnye és veszélyessége). Végezzenek egyszerű számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. |
| Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. |
| Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről. |
| A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedő magyar kémikusok, mérnökök, természettudósok munkáját. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben. |
| Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A keverékek szétválasztására alkalmas műveletek végzése. |
| A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. |
| A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. |
| Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. |
| Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhő veszélyt okozhat. |
| Az égés feltételeinek és a tűzoltás módjainak ismerete (elektromos tűz, olaj vagy benzin okozta tűz oltása stb.). Tömény és híg oldatok használatának előnyei és hátrányai. |
| A pH-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi gyakorlatban. A vízlágyítás szükségességének és lehetőségeinek ismerete és alkalmazása példákon. Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédő szerek). |
| A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. |
| A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. |
| A fémes és a nem fémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. |
| A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. |
| (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A témakörökben szereplő ismeretek más logikai |
| sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az eddig tanultak ismét- | Anyagszerkezet |
| lése | Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. |
| Fémek | |
| Fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany). | |
| Nemfémek | |
| Nem fémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén). | |
| Vegyületek | |
| Vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid). | |
| Oldatok, oldhatóság, kol- | Oldatkészítés, hígítás, keverék szétválasztása (szűrés, bepárlás). |
| loidok | Emulzió, szuszpenzió, aeroszol, gél. |
| Kémiai reakciók a háztar- | Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai |
| tásban | Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor. |
| Sav-bázis reakciók | |
| Savak és lúgok kimutatása (szódabikarbóna, szappan, mosó- és mosogatószerek, vízlá- | |
| gyítás, ecet, sósav, indikátor hatású növények), fémek reakciója savval (ételeinkkel). | |
| Redoxi-reakciók | |
| Lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés, fémek oldása savakban, fertőtlenítőszerek, | |
| fehérítőszerek (hypo, hidrogén-peroxid). |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nem fémes elemeket, az egyszerű és összetett anyagokat. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja a háztartásban előforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat. |
| 10. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapokban is használatos mérések végzése. |
| Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és veszélyessége). |
| A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű használata a mindennapi munka során. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások előnyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjai. A túlzott műanyaghasználat (pl. csomagolóanyagok) veszélyeinek felismerése, a helyes magatartás kialakítása. A növényvédő szerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált mennyiség ésszerű csökkentése a környezeti megóvása érdekében. |
| A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. A hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bemutatása. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építőanyagok tulajdonságainak bemutatása. |
| Tápanyagaink főbb alkotóelemeinek felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplő ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Környezeti és háztartási anyagok | |
| Energiaforrásaink Építkezésnél használt anyagok | Megújuló energiaforrások (víz-, szén-, nap-, geotermikus energia). Meg nem újuló energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz), ezek környezeti kárai. Mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg. |
| Műanyagok | Polietilén, PVC, gumi, teflon. |
| Növényvédő szerek | Használati utasítások elemzése. |
| Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagaink | Szénhidrátok: szőlőcukor, répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz. Fehérjék: felépítésük, tulajdonságainak változása fizikai, kémiai hatásokra. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, élettani hatás. |
| Nyomelemek: élettani hatásuk. Alkohol: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatásuk a szervezetre. Karbonsavak: ecetsav, tejsav. | |
| Egészség- és környezetkárosító anyagok | Levegőben: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, savas eső, üvegházhatás, szmog, ózonlyuk. Vízben: ivóvízszennyezés, eutrofizáció. Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása. Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin. |
| Hulladékok, hulladékkezelés | Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradtolaj, festékek, hígítók, gyógyszerek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Tudja az egészségkárosító anyagok hatását. |
| FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK |
| 9. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, kölcsönhatásait. |
| Tananyaga komplex és szemléletformáló, hiszen a természettudományok, a társadalomtudományok, illetve egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja a környezeti jelenségeket és folyamatokat. A szakiskolák tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, a kölcsönhatások feltárásával és a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. |
| A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait és azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező, illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartást, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást kíván. |
| A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazáhozvaló kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. |
| Célja továbbá, hogy megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátjait, következményeit, a Föld globális problémáit. Ráébressze a tanulókat cselekedeteik környezeti következményeire, és felismertesse lehetőségeiket, tennivalóikat a környezetükért. |
| A földrajz tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetővé teszi számukra, hogy a későbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok jó szakemberekké váljanak, és képesek legyenek alkalmazni a megszerzett földrajzi-környezeti ismereteiket az állampolgári szerepek gyakorlása során. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb földi képződményeket, természeti jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat. Vegyék észre, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, a földi rendszer működését kedvezőtlenül befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. |
| A tanulók ismerjék a választott szakmájukkal kapcsolatos természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket és folyamatokat. Legyenek képesek arra, hogy ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján tendenciák megfogalmazására. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy a földrajzi-környezeti ismereteiket önállóan alkalmazzák, illetve gyarapítsák későbbi életük folyamán. |
| A tanulók legyenek képesek a másokkal együtt végzendő közös munkára, együttműködésre a földrajzi ismeretszerzés során. Tudják használni a különböző információhordozókat (tematikus és különböző méretarányú térképek, ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, Internet). Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg a szakkifejezések megfelelő használatával. |
| 9. évfolyam |
| Belépő tevékenységformák |
| Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. |
| Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. |
| Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adatok grafikus ábrázolása. |
| Az egyes geoszférák jellemző folyamatainak magyarázata ábrák, képek és videofilmrészletek alapján. |
| Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák alapján. |
| A középhőmérséklet, a hőingadozás és a legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása, következtetések levonása az |
| adatokból. |
| A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. |
| Időjárás-jelentés értelmezése. |
| A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. |
| A településtípusok és a településhálózat jellemző vonásainak bemutatása térképek, alaprajzok, leírások alapján. |
| Adatok gyűjtése egyéni vagy csoportmunkában a sajtóból, a híradásokból a földi szférák szennyezettségéről és |
| azok környezeti következményeiről, a természeti környezet fokozatos átalakításáról. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Tájékozódás a térképen és a világegyetemben | A térkép A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi információk felhasználása a mindennapi életben. | ||
| A Föld mint égitest A Föld helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és a2 évi időszámítás. | |||
| A Föld gömbhéjai | A kőzetburok földrajza A Föld gömbhéjas szerkezete. A lemeztektonikai folyamatok következményei. Az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk. A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák. | ||
| A légkör földrajza A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. | |||
| A vízburok földrajza Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, jelentőségük. A szárazföld vizeinek típusai és gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. | |||
| A földi szférák környezeti problémái. | |||
| A földrajzi övezete s ség | A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. Az övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. | ||
| Népesség- és településföldrajz | A Föld népessége A népességszám változása. A népesség összetétele, eloszlása. A népesség térbeli mozgásai. | ||
| A települések fajtái A településtípusok és jellemzőik. | |||
| A gazdasági élet jellemzői | A gazdaság ágazatai A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének | ||
| A világgazdaság | A gazdasági fejlettség A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és a fejlődő országok jellemzői. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mutatói. | ||
| A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció pozitív és negatív következményei. Magyarország helye az európai integrációs folyamatokban. A nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. | |||
| Globális problémák | A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása, a válság leküzdésének lehetőségei. | ||
| A tananyag feldolgozásához szükséges példákat elsősorban Magyarország és Európa területéről kell megnevezni. A szakiskolában az alapozó képzésben tanult topográfiai fogalmak tartalmi bővítésére és felhasználására van szükség. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanuló tudjon egyszerű tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Mutassa be az egyes szférák főbb folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat. |
| Magyarázza meg a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, szerepük és jelentőségük változását. Jellemezze a világ különböző térségeiben és a Magyarországon végbemenő főbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek információi alapján. |
2. számú melléklet a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelethez
[2. számú melléklet a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelethez]
| A SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS, TOVÁBBÁ A PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ALAPOZÁS KERETTANTERVI PROGRAMJAI |
| Tartalomjegyzék |
| I. Általános rendelkezések |
| II. Szakközépiskolák számára szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyam) |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a szociális szolgáltatások szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az oktatás szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a gépészet szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a vegyipar szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a könnyűipar szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a faipar szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a nyomdaipar szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a közlekedés szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az ügyvitel szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdaság szakmacsoportra |
| Szakmacsoportos alapozó oktatás az élelmiszeripar szakmacsoportra |
| III. Szakiskolák számára pályaorientáció és szakmai alapozás kerettantervi programjai |
| Pályaorientáció (9. évfolyam) Szakmai alapozás (9-10. évfolyam) |
| Szakmai alapozás az egészségügy szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az egészségügy szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a szociális szolgáltatások szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a szociális szolgáltatások szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra "A1" változat |
| Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra "A1" változat |
| Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra "A1" változat |
| Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a könnyűipar szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a könnyűipar szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra "A1" változat |
| Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás az ügyvitel szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az ügyvitel szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás a mezőgazdaság szakmacsoportra "B" változat |
| Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra "A2" változat |
| Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra "B" változat |
| L ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
| A szakközépiskola 9-12. évfolyamain és a szakiskola 9-10. évfolyamain a közoktatási törvény 29., 27. §-a szerint az |
| általános műveltséget megalapozó oktatás keretén belül szakmai előkészítő oktatás is folyhat. |
| A szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás; a szakiskolában a 9. évfolyamon |
| pályaorientáció, valamint a 9-10. évfolyamon szakmai alapozás folyhat. |
| A szakközépiskolák 9-12. évfolyamain és a szakiskolák 9-10. évfolyamain folyó szakmai előkészítő oktatás nem |
| szakmai képzés, hanem a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. Célja, hogy |
| megismerjék a tanulók az OKJ-ben szereplő szakképesítéseket és a kapcsolódó tevékenységformákat. |
| A szakközépiskolák 9-12. évfolyamain és a szakiskolák 9-10. évfolyamain a szakmai előkészítő kerettantervek alapján |
| meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás |
| megszerzésére, a képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. |
| Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati |
| oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. |
| A szakmai előkészítő ismeretek beépítése a helyi tantervekbe |
| A közoktatási intézmények a helyi tantervük elkészítése során maguk dönthetnek arról, hogy beépítik-e szakmai |
| programjukba szakközépiskolában a szakmacsoportos alapozást, szakiskolában pedig a pályaorientációt és a szakmai |
| alapozást. Egy intézmény ugyanazon évfolyamán, sőt egy osztályán belül lehetőség van különböző szemléletű, képzési |
| célú szakmai előkészítő jellegű helyi tantervek alkalmazására. |
| Amennyiben a szakközépiskola vagy szakiskola úgy dönt, hogy helyi tantervébe beépíti a szakmai előkészítő ismeretek |
| oktatását, úgy a kerettantervben meghatározott időkereteket teljes egészében fel kell használni. Szakközépiskolák |
| esetében arra is van lehetőség, hogy a szakmacsoportos alapozó oktatás időkeretének egy részét a 9-10. évfolyamokon |
| idegen nyelv vagy informatika oktatására fordíthassák, ezzel is elősegítve az intézmények közötti átjárhatóság |
| gyakorlati megvalósulását. |
| A szakközépiskolák 9-12. és a szakiskolák 9-10. évfolyamain folytatható gyakorlati tevékenység céljait tekintve |
| szakmai előkészítő jellegű, így az itt folyó tevékenységekre a közoktatási törvény előírásai érvényesek. |
| A szakmai előkészítés keretében folytatható gyakorlati tevékenység nem tekinthető gyakorlati képzésnek, csak a |
| szakmai képzésre való felkészítésnek, ezért erre nem vonatkozik a szakképzési évfolyamokon előírt 8-12 fős |
| csoportlétszám, és nem kapcsolódik hozzákülön gyakorlati képzési normatíva. |
| A szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai az óraszámok és a tartalmak alapján |
| szakképesítésenként különböző mértékű (átlagosan fél év, maximálisan egy év) beszámítást tehetnek lehetővé. |
| Szakmacsoportok |
| A szakképzésre való előkészítés, a szakképesítések sokszínűsége bemutatásának célja, hogy a tanulók |
| megismerkedjenek a szakmacsoport(ok) tevékenységformáival melyek által megalapozott pályaválasztási döntést |
| tudnak hozni. |
| A szakmacsoport a munkamegosztástól és a technikai fejlettségtől függő, azonos technológiai folyamatokon, |
| tevékenységeken alapuló szakképesítések összessége. A szakmacsoporton belüli szakképesítések képzési idejének |
| meghatározott részében azonos a képzés, ezért közös alapozásúak. |
| A szakképesítések szakmacsoportokba történő besorolása összhangban van az OKJ rendszerével, felépítésével. |
| A következő táblázat azokat a szakmacsoportokat tartalmazza, amelyek alapját képezték a szakközépiskolák |
| szakmacsoportos alapozó oktatás, valamint a szakiskolák pályaorientáció, szakmai alapozás iskolai kerettantervi |
| programjai kidolgozásának. |
| Szakmacsoportok |
| Ssz. | Szakmacsoport |
| 1. | Egészségügy |
| 2. | Szociális szolgáltatások |
| 3. | Oktatás (oktatás, pedagógia) |
| 4. | Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészetbábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés) |
| 5. | Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás) |
| 6. | Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika) |
| 7. | Informatika (szoftver) |
| 8. | Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) |
| 9. | Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő) |
| 10. | Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) |
| 11. | Faipar |
| 12. | Nyomdaipar |
| 13. | Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel) |
| 14. | Környezetvédelem-vízgazdálkodás |
| 15. | Közgazdaság |
| 16. | Ügyvitel |
| 17. | Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) |
| 18. | Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus) |
| 19. | Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar) |
| 20. | Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) |
| 21. | Élelmiszeripar |
| II. |
| SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS KERETTANTERVI PROGRAMJAI |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS 9-12. évfolyam |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakmacsoportos alapozó oktatás helyi tantervének elkészítéséhez az alábbi 21 szakmacsoportra kidolgozott kerettantervi programok állnak rendelkezésre: |
| - Egészségügy |
| - Szociális szolgáltatások |
| - Oktatás |
| - Művészet, közművelődés, kommunikáció |
| - Gépészet |
| - Elektrotechnika-elektronika |
| - Informatika |
| - Vegyipar |
| - Építészet |
| - Könnyűipar |
| - Faipar |
| - Nyomdaipar |
| - Közlekedés - Környezetvédelem-vízgazdálkodás |
| - Közgazdaság |
| - Ügyvitel |
| - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció |
| - Vendéglátás-idegenforgalom |
| - Egyéb szolgáltatások |
| - Mezőgazdaság |
| - Élelmiszeripar |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ EGÉSZSÉGÜGY |
| SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek | 160 óra |
| Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 96 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A Tanulásmódszertan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak a kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, segítse elő a hiányzó készségek pótlását. |
| Az Egészségtan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. |
| Az Általános és személyiség-lélektan célja, hogy mutassa be a tanulóknak az emberi lélek jelenségeit, szerezzenek ismereteket a test felépítéséről, működéséről, figyeljék és értsék meg mindazt, amit saját lelki életük figyelésekor mindennap tapasztalnak. |
| A Fejlődéslélektan és szocializáció célja, hogy a tanulók lássák meg az emberi pszichikum fejlődésének törvényszerűségeit, jellegzetességeit, ezek biológiai és szociális összefüggéseit. |
| Az Egészséggondozás célja, hogy a tanulók elemezzék az emberi egészség és a környezet kölcsönhatását, ösztönözze őket a környezet megóvására, helyes higiénés magatartásra, egészséges életmódra és a környezetszennyezés megakadályozására, szemléljék az embert környezetével is egységes egészként. |
| A tanulók ismerjék a család szerkezetét, a család életciklusait, a családszerepeket, a család ártó-védő hatásait. Legyenek tájékozottak az egészségügyi intézményrendszer céljáról. |
| A Szociálpszichológia célja, hogy járuljon hozzá a tanulók adekvát emberi kapcsolatainak tudatos kialakításához, valamint a humán pályákon leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségek felismeréséhez és ezek értékeléséhez. |
| A Mentálhigiéné célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak a lelki egyensúly megtartásának módszereiben. |
| Az Emberi test célja, hogy a tanulók értsék meg az életműködéseket és szabályozásukat, ismerjék fel a test felépítése és működése közötti dinamikus összefüggéseket, azoknak az életkornak megfelelő változásait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| A tananyag segítse a tanulókat annak belátásához, hogy leendő munkájuk során elhivatottságuk mellett csak tanulásuk, szakmai tudásuk révén lesznek képesek embertársaikon segíteni. Járuljon hozzá, hogy napi tevékenységeik, leendő munkájuk során háttérben tudják tartani személyes indulataikat, érzelmeiket, elkötelezett érzelmi beállítódással tudják majd hivatásukat ellátni. Szeressék a gondjaikra bízott embertársukat, legyenek empatikusak, legyenek készek áldozatokra is. |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék fel saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni saját tanulási stílusukat, alakítsák ki olvasási szokásaikat. |
| Fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés gyakorlottságát. |
| Tudjanak használni több féle ismeretszerzési forrást, pl. könyvtárat, szótárakat, lexikonokat, internetet. Alakuljon ki igényük a folyamatos önművelődésre. |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. |
| Alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel kapcsolatosan, fogadják el az élet és az egészség alapvető |
| értékeit. |
| Értelmezzék az egészséget mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotot. |
| Segítsenek másoknak az egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási |
| feladatok ellátására. |
| Általános és személyiség-lélektan: |
| A tanulók értsék, tudják meghatározni az általános lélektani alapfogalmakat, saját lelki jelenségeikről és azok működéséről tudjanak tapasztalatokat szerezni és összevetni a tanultakkal, valamint az elsajátított pszichológiai alapfogalmakat és szakkifejezéseket alkalmazni későbbi tanulmányaik során. |
| Tudjanak tanulási módszereket és stratégiát alkalmazni. Értsék és tudják meghatározni a pszichológia alapfogalmait, vessék össze a tanultakat saját személyiségükkel. |
| A tanulók tudják meghatározni az érés és fejlődés törvényszerűségeit, a tanulás és viselkedésmódosítás szerepét, az érzelmi-akarati fejlődés összefüggéseit. |
| Fejlődéslélektan és szocializáció: |
| Sorolják fel a fejlődés menetét, alkalmazzák az életkori periodizációnak megfelelő ismereteiket, és magyarázzák |
| meg a szocializáció legfőbb területeit és ezek jellemzőit. |
| Egészséggondozás: |
| Tudják felsorolni az életmód és az életvitel összetevőit, ismerjék a család szerkezetét, a család életciklusait, a |
| családi szerepeket és a család ártó-védő hatásának jellemzőit, az egészségügyi intézményrendszer célját. |
| Szociálpszichológia: |
| A tanulók ismerjék az interakciók hatását, alapelveit, az individuum összetevőit és a szociálpszichológia funkcióit. |
| Elemezzék és értékeljék a társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő jelenségeket, a szerep legfőbb jellemzőit, a szocializációs folyamatra ható személyek, csoportok, eszmék és kultúrák hatásait. |
| A tanulók tudják ismertetni a családi életciklusokhoz kötődő szerepváltozásokat, rendszerezzék a csoportjellemzőit, a csoportközi viszonyok és csoportdinamikai jelenségek összetevőit. |
| Tudják a személyészlelés legfőbb területeit meghatározni, és alkalmazni a társas érintkezés legfőbb meghatározóit. |
| Mentálhigiéné: |
| Adjon lehetőséget arra, hogy fejlődjön a tanulók mentálhigiénés szemlélete, tudatosan alakítsák az életmódjukat, |
| életvezetésüket. |
| A tanulók tudják megnevezni a mentálhigiéné alapjait és célját, a hivatásos és az önsegítő csoportok munkájának |
| helyét, szerepét a segítő hálózatban. |
| Ismerjék meg és értsék a mentálhigiénés konzultáció alapelveit és a mentálhigiénés módszereket, ismerjék fel |
| ezek hatásait. |
| Az emberi test: |
| A tanulók tudják meghatározni az ember helyét és szerepét az ökoszisztémában. |
| Tudják megnevezni az emberi test szerkezeti elveit, a síkokat és az irányokat, az egyes szervrendszerek felépítését és működését, az összefüggéseket az életmóddal. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanulásmódszertan: |
| A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai és ismeretszerzési eljárások megtervezése, gyakoroltatása. |
| Tanulásmódszertan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Visszatekintés a tanulási előéletre | A tanulási előélet felmérése. |
| Tanulás-tudás | A tanulási stílus. A tanulás technikája - tanulási stratégiák, orientáció, megtanulni tanulni, gyenge pontok a tanulásban. A gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés. A nyitott tanulási környezet (e-learning) fogalma, szerepe a tanulásban. |
| Az olvasás technikája | Olvasási szokások, készségek, gyakorlatok. Szókincsfejlesztési gyakorlatok. |
| Koncentrációs gyakorlatok | Koncentrációs gyakorlatok. A lényeg kiemelése. A jegyzetelés gyakorlása. |
| Az emlékezés technikája | A felidézés és felismerés különbsége. Memoriterek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni |
| saját tanulási stílusukat. |
| Alakítsák ki olvasási szokásaikat, fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, |
| gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés ismereteiket és ismeretszerzési forrásaikat. |
| Használják az értelmező szótárt, lexikont, a könyvtárat, az internetet. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtan: |
| Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. Az egészséges környezet megtervezése. Az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások csoportmunkában történő felmérése és elemzése. A leggyakrabban előforduló sérülések felismerése és ellátásának gyakorlása. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkulturáltság | Az egészségkultúra mint az általános kultúra része. Az egészségkulturáltság összetevői és tényezői. Az egészség definíciója. Az egészséges életmód. Az egészségmegőrzés. A család egészsége és az utódvállalás. |
| Egészséges életvitel | A higiénia fogalma és területei. A személyi és környezeti higiénia kapcsolata. Az egészséges táplálkozás. Korszerű ételkészítési eljárások. Az egészséges öltözködés. Díszítő kozmetika. A helyes testtartás és a rendszeres testedzés. Egészséges és harmonikus életvezetés. |
| Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők | Betegségek és megelőzésük. A betegségek kialakulása, tünetei és az elkerülésüket célzó magatartás. Védőoltások. Szűrővizsgálatok. Gyógy szer formák és alkalmazásuk. Az egészségkárosító magatartások, a szenvedélyek (drog, alkohol, játék, gyógyszer) ártalmai elkerülésének lehetőségei, a segítségnyújtás formái. |
| Elsősegélynyújtás | A vészhelyzetek és ezek megelőzése. Az elsősegélynyújtás alapelvei és módjai. Az újraélesztés ABC-je. A stabil oldalfektetés. Sérülések fajtái és az elsődleges sebellátás. Rosszullétek. Mérgezések. Elsősegélynyújtás körébe tartozó mozgatás és szállítás alapelvei és módjai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat, alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel |
| kapcsolatosan, tudják elfogadni az élet és az egészség alapvető értékeit. |
| Adjanak segítséget másoknak egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék fel a vészhelyzeteket, és tudjanak elsősegélyszintű ellátást nyújtani. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Általános és személyiség-lélektan: |
| Az ember lelki jelenségeinek minél többoldalú és minél alaposabb megismerése. |
| Az ember legfontosabb lelki működéseinek ismerete és a lelki működések közötti kapcsolat fejlesztése. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés és szakirodalom-elemzés. |
| Fejlődéslélektan és szocializáció: |
| A fejlődéslélektan és a szocializációra ható integrált hatásmechanizmus több oldalról történő megismerése, az |
| ehhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő kiadványok használata. |
| Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai, szociális és pszichológiai lény. |
| Az életkorok szerinti fejlődés rendszerszemléletű megismerése. |
| Egyéni és csoportos anyaggyűjtés, előadás tartása. |
| Egészséggondozás: |
| Az ember és környezete integrált hatásmechanizmusának megismerése, az ehhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek és egyéb információhordozók használata. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás szükségességének felismerése, a helyes attitűd kialakítása. Az egészségkárosító magatartás egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. Önálló anyaggyűjtés és előadások megtartása. |
| Általános és személyiség-lélektan |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés az általános lélektanba | Az általános lélektan fogalma, tárgya, jelentősége. A lelki jelenségekről általában. | ||
| Érzékelés - észlelés | Fiziológiai alapok. Külső-belső érzékelés. Fény, színek, pontok, csíkok, formák, komplex képek észlelése. A távolság, a nagyság, az idő és a mozgás észlelése. Konstanciák. A percepció jelensége és formái. | ||
| Figyelem, álom, ábránd | Fiziológiai alapok és alapfogalmak. A figyelem fajtái és tulajdonságai. Figyelmi zavarok. Alvás, álom, ábránd. | ||
| Tanulás - tudás | Fiziológiai alapok, tanulási formák. Tanulási stílus, tanulási stratégiák. A tanulás lehetséges forrásai. | ||
| Emlékezet és képzelet | Fiziológiai alapok. Rövid távú, hosszú távú és nagyon hosszú távú emlékezet. A memória szerkezete, modelljei és szerepe a tanulásban. Észlelet - emlékezet - képzelet. A képzelet természete, jelentősége és fajtái. | ||
| Gondolkodás, intelligencia és kreativitás | Gondolkodás fogalma, folyamata és fázisai. Kommunikáció, nyelv, kultúra. Intelligencia, kreativitás lényege és jellemzői. Intelligencia mérésére alkalmazható módszerek. | ||
| Érzelem | Érzelmi állapot lényege és fiziológiája. Érzelmek osztályozása és típusai. Érzelmi zavarok okai és megnyilvánulási formái. | ||
| Motiváció | Szükségletek hierarchiája. | ||
| Személyiség -Temperamentum -jellem | A személyiség-lélektan alapfogalmai. A személyiség összetevői és ezek összefüggései. Az ember viselkedését kialakító tanulási alapelvek késztetés, vezető ingerválasz megerősítés. Temperamentum- és személyiségtipológia. Az érett személyiség kritériumai. Az egészséges személyiség. | ||
| Fejlődéslélektan és szocializáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei | A fejlődéslélektan fogalma, szerepe. Az érés és fejlődés menete, folyamata és törvényszerűségei. Pszichikus fejlődés folyamata. Életkori periodizáció. |
| A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése | A mozgástér szerepe. Az érzékszervi-mozgásos értelmi fejlődés. A verbális és nemverbális kommunikáció fejlődése. A gyermeki világkép és gondolkodás fejlődése. Az énkép és éntudat fejlődése. |
| A tanulás mint viselkedésmódosulás | Viselkedés - tanulás utánzás útján. Az empátia és identifikáció a tanulás során. Az érdeklődés és értékorientáció fejlődése. |
| Az érzelmi -akarati élet fejlődése | Az érzelmek és akarat fejlődése. A korai anya - gyerek-, apa - gyerek-kapcsolat. Pszichoszexuális fejlődés. A játéktevékenység, a rajz és ábrázolás fejlődése. Szerelem és intim kapcsolatok. |
| Az életkorok szerinti fejlődés | A születés előtti fejlődés. Az újszülött és csecsemőkor fejlődéslélektana. A kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői. Kisiskolás- és pubertáskor. A serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői. A férfi és a női szerep kifejlődése. A felnőttkor szakaszai és feladatai, az érett felnőtt pszichés jellemzői. Felnőttkor - öregedés - öregkor - aggkor. A gyász. |
| Egészséggondozás |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az ember mint bioszociális lény | Szükségletek, szükségletrendszerek. | ||
| Az ember és környezete | Környezeti tényezők hatása az ember egészségére, a környezetbiztonság szerepe, szabályozásai. Az emberi tevékenység hatása az ökoszisztémára. Az ökoszisztémák hatása az emberre. A környezetvédelem prioritásai (levegő, víz, talaj, hulladékkezelés stb.). A környezetszennyezés formái és hatásai. Környezeti és természeti katasztrófák. | ||
| A mesterséges környezet és az ember | A mikroszociális környezet szocializációja és az egészség. A makroszociális környezet hatása az egészségre. A magasabbrendű szükségletek és az egészség összefüggése. Pozitív életvezetés. | ||
| Az emberiség globális problémái | Társadalmi és gazdasági változások. Nemzetközi konfliktusok, háborúk, túlnépesedés, migráció és az ehhez kapcsolódó gondozási feladatok. AIDS, munkanélküliség, szegénység. | ||
| Az emberiség globális problémáival foglalkozó nemzetközi megállapodások, szerződések és szervezetek (Maastricht, Schengen, Amszterdam, WHO stb.), ezek megvalósulása Magyarországon. | |||
| Az életmódot meghatározó tényezők | Az életmód és az életmódot befolyásoló tényezők. Testi-lelki terhelhetőség. Anyagi feltételek (pénz, jövedelem, ökológiai és tárgyi feltételek). Iskola, munka, foglalkozások. Végzettség, szakképzettség, munkanélküliség. Emberi közösségek, emberi kapcsolatok. Értékek. | ||
| A család | A család szerkezete, funkciói, hagyományos és mai sajátosságai. A család életciklusai, családi szerepek. A család működése, működésének zavarai, krízisei. A család mint az életmód kerete, ártó-védő hatások. A család- és gyermekvédelem intézményei. | ||
| Egészségügyi, szociális intézményrendszer | A különböző életciklusokhoz kapcsolódó intézményrendszerek. A különböző feladatok megvalósításában együttműködő intézmények. Az intézmények közötti együttműködés, a segítő hálózat kiépülése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Általános és személyiség-lélektan: |
| A tanulók tudják az általános lélektani alapfogalmakat megfogalmazni, felismerni, besorolni, az egyes lelki jelenségeket osztályozni, a tanulási módszereket és stratégiát alkalmazni. |
| Tudják megnevezni az emlékezet és a képzelet alapfogalmait, az érzékelés, észlelés alapfogalmait, a gondolkodás, intelligencia és a kreativitás alapfogalmait. |
| Szerezzenek tapasztalatokat saját lelki jelenségeikről és azok működéséről, tudják megnevezni a motiváció és az érzelem, az emberi személyiség alapfogalmait és ez utóbbit tudják összevetni saját személyiségükkel. |
| Fejlődéslélektan és szocializáció: |
| A tanulók tudjanak a fejlődéslélektan rendszerében tájékozódni. |
| Értsék a fejlődéslélektan lényegét, hogy tudatosuljon bennük az emberi pszichikum fejlődésének folyamata, ismerjék fel a fejlődéslélektan biológiai és szociális összefüggéseit. |
| A tanulók tudják megmagyarázni a szocializáció legfőbb területeit és ezek jellemzőit, meghatározni az érés és fejlődés törvényszerűségeit. |
| A tanulók tudják meghatározni a tanulás és viselkedésmódosítás szerepét, az érzelmi és akarati fejlődés összefüggéseit, alkalmazzák az életkori periodizációnak megfelelő ismereteiket. Tudják felsorolni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. |
| Egészséggondozás: |
| A tanulók ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket, tudják ismertetni a különböző intézmények közötti kapcsolattartás formáit, a segítő hálózat szerepét a komplex ellátásban. |
| Alakítsák ki az egészséges életmód igényét, sajátítsák el az egészséget elősegítő magatartást. A tanulók tudják az egészséget értékként kezelni, és tudják megnevezni az egészségügy legfontosabb országos és helyi intézményeit, azok feladatait. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 160 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szociálpszichológia: |
| Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Önálló anyaggyűjtés és előadások tartása. Csoportmunkában aktív közreműködés. |
| Mentálhigiéné: |
| A csoportok működése, csoportdinamika, csoporton belüli szerepek megismerése. |
| A lelki egészség megtartása, módszereinek megismerése. Optimális napirend kialakítása, az életkori változások |
| megismerése. |
| Az emberi test: |
| Mikroszkópos és élettani vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. |
| Szociálpszichológia |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés a szociálpszichológiába | Tárgya, funkciója és rövid története. |
| Az interakciók pszichológiája | Interakciós hatások és alapelvek. Magányos, páros helyzet és szervezett csoport, formális, informális szervezet. |
| Identitás | Fogalma, kialakulása, dimenziói. |
| A társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő pszichológiai jelenségek | Együttműködés, segítségnyújtás, tolerancia, vonzalmak, konfliktusok, versengés, közöny, irigység. |
| A személyészlelés pontossága, illetve pontatlanságai | Fizikai és szociális észlelés. Pontosság az érzelmek észlelésében. A hangulat hatása. |
| A szerep | A szerep lejátszása: harc, vita, játszma. Szereptanulás, szerephelyzet, szerepelvárás, szerepazonosulás. Szerepfeszültség, szerepkonfliktus. |
| A társas érintkezés meghatározói | Attitűd. Burkolt személyiségelméletek. A benyomás kialakítása, benyomáskeltés. Kommunikáció, társas befolyásolás. |
| A csoport jellemzői és a csoportközi viszonyok | A csoport. Egyén a csoportban. Csoportközi viszonyok. Sztereotípiák, előítéletek, stigmák. |
| Mentálhigiéné |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mentálhigiénés szemlélet alapja és célja | A mentálhigiéné fogalma. A lelki egészség meghatározói, a Jahoda - Becher-féle hétszög. |
| A családi mentálhigiéné alapjai. Az iskolai mentálhigiéné alapjai. | |
| Az aktív tevékenység és a pihenés egyensúlyának fontossága az élővilágban | Az aktív és passzív szakaszok változása. Az életmód tudatos vezetése. Megfelelő napirend. |
| A lelki egyensúly megtartásának módszerei | Alapfogalmak. A mentálhigiénés konzultáció jelentősége. Az önsegítő és támogató csoportok. |
| A mentálhigiénés konzultáció | Módszerek. Alkalmazása a párbeszédben. Esetközpontú megbeszélés. A programközpontú konzultáció. |
| Segítő szervezetek, segítő hálózat | A segítő hálózat összetevői és működésük. Civil, egyházi és karitatív segítő szervezetek. |
| Az emberi test |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az ember az ökoszisztéma része | Az embertan tárgya, helye, szerepe a szakmai képzésben. Az ember biológiai környezete és kölcsönhatása. |
| Az emberi test főbb szerkezeti elvei | Az emberi test jellemzői: kétoldali szimmetria, szelvényezettség, síkok, irányok. |
| A mozgásrendszer | Csonttan, izomtan és ízületek. A törzs csontjai és ízületei, a törzs izmai. A végtagok csontjai, ízületei és izmai. A koponya csontjai és ízületei. Fej izmok, nyakizmok. |
| A keringési rendszer | A keringési rendszer feladata, felépítése, részei. A vér alkotóelemei és azok kóros elváltozásai. A vércsoportok, Rh- faktor. A szív felépítése és működése. A vérerek, vérkörök és a vérnyomás. A nyirokkeringés mint a keringési rendszer része. |
| A légzőrendszer | A légzőrendszer felépítése, működése. A külső és belső légzés folyamatának élettani alapjai. A légzés mechanizmusa, szabályozása. |
| Az emésztőrendszer | A tápanyagtartalom élettani jellemzői (tápanyagok, építőanyagok, enzimek). Az emésztőrendszer felső, középső és alsó szakaszának részei, felépítésük, élettani működése. A máj és a hasnyálmirigy. A hashártya, részei és működése. |
| A vizeleti szervek | A vizelet kiválasztó szervek felépítése és működése, a vizelet összetétele. A vese szerkezete és felépítése. |
| A szaporodás szervrendszere | A nemi jelleg fogalma, férfi és női nemi jelleg megkülönböztetése. A női nemi szervek felépítése és működése. A férfi nemi szervek felépítése és működése. |
| A belső elválasztású mirigyek | A belső elválasztású mirigyek felosztása jellemzői, felépítésük és működésük. |
| Idegrendszer | Az idegrendszer felépítése és felosztása. A gerincvelő felépítése és működése. Az agy velő és az agykéreg felépítése és részei. Agyidegek, gerincvelői idegek, a vegetatív idegrendszer. Az idegrendszer feladata a szervezetben. |
| Érzékszervek | A látószerv felépítése és működése. A halló- és egyensúlyozó szerv. A szaglás és ízlelés szervei. A bőr mint érzékszerv. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szociálpszichológia: |
| A tanulók mutassák be a szociálpszichológia funkcióit, az individuum összetevőit és az interakciók hatását, alapelveit. |
| Tudják elemezni és értékelni a társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő jelenségeket és a szerep legfőbb jellemzőit. |
| A tanulók tudják meghatározni a személyészlelés legfőbb területeit, és tudják alkalmazni a társas érintkezés legfőbb meghatározóit. |
| Tudják rendszerezni a csoport jellemzőit és a csoportközi viszonyok összetevőit, ismerjék a családi életciklusokhoz kötődő szerepváltozásokat. |
| Mentálhigiéné: |
| A tanulók ismerjék a mentáihigiénia fogalmát, a lelki egészség összetevőit. Tartózkodjanak az egészségkárosító hatásoktól, anyagoktól, alakítsák ki helyes napirendjüket, ismerjék és értsék meg a mentálhigiénés szemlélet alapjait és célját, tudatosan alkalmazzanak életvezetésükben tanult stratégiákat, módszereket. |
| A tanulók ismerjék a hivatásos és az önsegítő csoportok munkájának helyét, szerepét a segítő hálózatban, és ismerjék fel a prevenció, illetve lelki egészségvédelem intézményes egészségügyi lehetőségeit. |
| Az emberi test: |
| A tanulók minél több oldalról és részletesebben ismerjék meg az emberi test és egyes szervrendszereinek működését. |
| Tudják meghatározni az ember helyét és szerepét az ökoszisztémában, tudják megnevezni az emberi test szerkezeti elveit, a síkokat és az irányokat. |
| Modelleken, ábrákon ismerjék fel a test nagyobb csontjait, izmait és ízületeit, a vérkörök nagyobb ereit. A tanulók ismerjék a keringési rendszer felépítését és működését, a légzőrendszer felépítését és működését. Tudják megmagyarázni a vércsoportok, a légzés és az emésztés szerepét, a vizeletképzés, a menstruációs ciklus szabályozását az idegrendszer felosztását, felépítését és működését. Tudják az érzékszervek jelentőségét megmagyarázni, felépítését és működését ismertetni. |
| EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A tananyag oktatásának célja segíteni a tanulók gyakorlati és személyes készségeinek kifejlesztését. Az elsajátított szakmai készségeket tudják alkalmazni az egészségügyi pályákon. |
| A Kommunikáció oktatásának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése, kitérve azokra a jellemzőkre, melyek az egészségügyi pályákon fontosak. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A hatékony kommunikációs készségek elsajátíttatása, érzékenységének fejlesztése. |
| A Környezetkultúra oktatásának célja, hogy ismertesse a településük helyét és jellemzőit az ország viszonylatában. Tegye képessé a tanulókat önálló alkotómunkára. Fejlessze manuális készségüket. Az alkotómunkákban rejlő önmegvalósítási lehetőséggel gazdagítsa érzelmi életüket, erősítse pozitív személyiségjegyeiket. Fejlessze esztétikai érzéküket. Ismertesse a településük helyét az országban. |
| Az Ön- és társismeret oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel a saját személyiségüket és a személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. A reális ön- és társismeret kialakítása mellett járuljon hozzá a tanulók egymás iránti nyitottságának, az érdeklődő és a megérteni vágyó alapmagatartásának a kialakulásához, erkölcsiségének és kapcsolati kultúrájának a pozitív irányú fejlesztéséhez. |
| Az egészségügyi pályák világa oktatásának célja, hogy járuljon hozza a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulásához. Segítse a tanulókat pályaválasztási döntésükben. |
| A Gondozástan oktatásának célja, hogy alakuljon ki a tanulók egészségmegőrző szemlélete. Emellett mutassák be a teljes emberi életre vonatkozóan a gondozási feladatokat, tevékenységeket. A tananyag oktatásának célja továbbá az olyan pozitív attitűdök kialakítása, amelyek segítik az életkorokból adódó, elsősorban egészségügyi gondozási helyzetek megoldását, integráltan a szociális és mentális gondozással. |
| Fejlesztési követelmények |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. |
| Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásos |
| információt. |
| Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció ösz- |
| szetevőit, jellemzőit. |
| Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait, törekedjenek a kiküszöbölésükre. |
| Tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. |
| Környezetkultúra: |
| A tanulók alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait, tudják a színek, a formák és az anyagok környezetformáló hatásait. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot és néphagyományt. Törekedjenek a még meglévő népi kultúra megőrzésére, a hagyományoknak és elemeinek a mai kultúránkba való beillesztésére. |
| Ismerjék fel és tartsák be a közvetlen környezetük kialakításában fontos esztétikai és egészséget biztosító szabályokat. |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, a csoportmunka szabályainak betartásával. Ismerjék fel az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, tudják felsorolni az azokat elősegítő tényezőket. |
| Saját magukról és társaikról szerezzenek tapasztalatokat, érezzék át megnyilvánulásaik másokra gyakorolt hatását, tudjanak majd hatékonyabban bánni saját személyiségükkel. Érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| Az egészségügyi pályák világa: |
| A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és |
| egészséges munkaszokások kialakításának jelentőségét. |
| Szakmai kommunikáció: |
| A tanulók tudják a tanult kommunikációs technikákat a helyzetnek megfelelően alkalmazni, lássák meg, ha segítő beszélgetésre, segítő kapcsolatra van szükség. |
| Gondozástan: |
| Mutassák be az egyedfejlődés szakaszait, a családtervezés, megtermékenyítés, szülés, születés folyamatait, cselekvéseit, határozzák meg az alapfogalmakat, ismerjék fel az összefüggéseket. |
| Az egyes élethelyzeteknek megfelelően helyesen ítéljenek meg konkrét életmód-elemeket, életvezetéseket. Tudják alkalmazni a különböző életkorokban elvégzendő egészségügyi gondozási feladatokat, valamint ismertetni az ezekhez a helyzetekhez kapcsolódó szociális és mentális gondozási lehetőségeket. A természeti és a társadalmi környezetben szemléljék komplexen az embert a megszületéstől az élet befejezéséig. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kommunikáció: |
| Egyéni, páros és csoportmunka. A kommunikációs alapfogalmak definiálása. A társas érintkezés szabályainak alkalmazása szerepjátékban. Szóbeli és írásos információ közvetítésének gyakorlása. Kommunikációs zavarok felismerése és elemzése. A metakommunikációs jelzések fogadása, értelmezése. Kulturált viselkedés gyakorlása a kortárs csoportokban. |
| Környezetkultúra: |
| Manuális készségfejlesztés (hímzés, varrás, játékkészítés stb.). Kiállítás rendezése. Az iskola környezetében |
| fellelhető népművészeti tárgyak, néphagyományok gyűjtése. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. A csoportmunka szabályai. |
| A kommunikáció alapfogalma és dinamikai alapelvei | A kommunikáció fogalma, elemei. Kommunikáció a természeti népeknél és az állatvilágban. A kommunikáció dinamikai törvényszerűségei. Az interperszonális és multiperszonális kommunikációs helyzetek. |
| Az érintkezés kultúrája | Az őszinte kommunikáció feltételei. Érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrákban. Az érdeklődés és a figyelmes hallgatás jelentősége. |
| Verbális kommunikáció | A közvetlen emberi kommunikáció formái. Nyelvi szocializációs szintek. A szép magyar beszéd. |
| Nonverbális kommunikáció | A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verbális és nonverbális közlés viszonya. A pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejeződése. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége. |
| Hiteles kommunikáció | A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, hitelesség. |
| Kommunikációs zavarok | A nyelvi kommunikáció lehetőségei és korlátai. A szégyenlősség és gátlásosság. Kommunikációs gátak és közléssorompók. A kommunikáció zavaraiés okai, a zavarok leküzdése. |
| Környezetkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Népművészet | Magyarország egyes tájegységeinek népművészete. A magyarországi nemzetiségek népművészete. Népművészeti tárgyak készítése. Kiállítás. |
| Lakáskultúra, kertkultúra | Lakás- és környezetdíszítés. Színek és formák harmóniája. |
| Munkakörnyezet | Egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakítása. |
| Településismeret | Város, falu, régiók. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, tudják felsorolni a kommunikációval kapcsolatos alapfogalmakat. |
| Alkalmazzák a társas érintkezés szabályait. Hatékonyan használják a szóbeli és írásos információt. |
| Értelmezzék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció összetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. |
| Környezetkultúra: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány népi hagyományt. |
| Ismerjék az egészséges és biztonságos munkakörülményeket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ön- és társismeret: |
| Együttműködés a csoporttal. Az önismereti csoportmunka szabályainak megismerése, alkalmazása. Az önismeret forrásainak megismerése. A társas kapcsolatokat segítő és zavaró jelenségek felismerése, gyakorlása szerepjátékokban. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján a tanulók tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és sajátítsák el a konfliktuskezelés és a konszenzuskeresés képességét. |
| Az egészségügyi pályák világa: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni az egészségügyi és a szociális ellátás különböző szintjeihez tartozó szervezetekben folyó szolgáltatási tevékenységeket és feladatokat. |
| Az egészségügyi pályákról egyéni és csoportos adatgyűjtés. Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés. |
| Ön- és társismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| Az önismeret forrásai | Az önismeret fogalma, lényege, történeti áttekintése. Az önismereti csoportmunka szabályai. Fikció, játék, realitás a lélektani csoportmunka során. |
| Az önismeret komponensei | Az önismereti kerék és a Johari-ablak. A tanulás és az önismeret összefüggései. A hiányos önismeret okai és következményei. A képességek szerepe a pályaválasztásban. A változás és változtatás szükségessége. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok | Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok. Konfliktus, konfliktuskezelési technikák. |
| Társismeret | A tárgyilagos emberismeretjelentősége és feltételei. A társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró jelenségek. Az empátia. |
| Az egészségügyi pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az egészségügyi pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és személyiség. Társadalmi, családi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a pályaválasztási lehetőségekről | A szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. Rugalmasság, alkalmazkodóképesség, folyamatos szakmai fejlődési lehetőségek. Élethosszig tartó tanulás. |
| A továbbhaladás feltételei Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, betartani a csoportmunka szabályait. Ismerjék az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| Az egészségügyi pályák világa: |
| A tanulók a megadott szempontok alapján ismerjék a szakmacsoporthoz tartozó pályák jellemzőit, tudják összeegyeztetni az önismeretre alapozott pályaelképzeléseiket a pályaelvárásokkal, egyeztetni a választott szakterület elvárásait egyéni képességeikkel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmai kommunikáció: |
| A szakma és a kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a kommunikáció jelentőségének bemutatása a segítő kapcsolatban, a különböző kommunikációs csatornák gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. Szakmai kommunikációs technikák begyakorlása. |
| Szakmai kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Felkészülés az egészségügyi pályára | A személyészlelés pontossága. A kapcsolat felvétele és a kapcsolattartás, kapcsolat lezárása. Kommunikáció mint a személyes befolyásolás eszköze. Szimmetrikus - aszimmetrikus kommunikáció. Önérvényesítő és felelős kommunikáció munkatársakkal, kliens/beteggel - gyermekkel, fiatalkorúval - felnőttel és idős emberrel. Érdekérvényesítési technikák. Csoportkommunikáció. |
| A segítő kapcsolat | A meghallgatás, meghallás, megfigyelés. Kommunikációs technikák, a dialógusra való képesség fejlesztési technikáinak gyakorlása. A panaszok kezelése. Az információ joga. Hallgatáshoz való jog. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szakmai kommunikáció: |
| A tanulók tudják alkalmazni a segítő kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és a segítő kapcsolat lezárásának módszereit. |
| Tudják a szituációban begyakorolt kommunikációs technikát az élethelyzetnek megfelelően alkalmazni. Tudják a segítő beszélgetés alapelveit. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 96 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gondozástan: |
| A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése. Gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. |
| Életkori periodizációnak megfelelően az egészségügyi gondozási feladatok gyakorlása és önálló elvégzése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészségmegőrző magatartás elsajátítása. |
| Gondozástan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés a gondozástanba | Az egyedfejlődés szakaszai. A gondozás mint integrált tevékenység. A szociális, a mentális és az egészségügyi gondozás kapcsolódási pontjai. |
| Szülők leszünk | Az optimális családtervezés és a megtermékenyítés. A terhes nő életmódja - terhesgondozás. Felkészülés a szülésre. Szülés és születés. |
| Újszülött a családban | Az újszülött otthoni fogadása. Az egészséges újszülött jellemzői és az átmeneti működészavarok. Testtömeg - testhossz mérése, fürösztés, pelenkaváltás, öltöztetés. Az egészséges fejlődés elősegítése, az újszülött környezete és a komfortérzet biztosítása. Az újszülött táplálása. Az anya - apa - családtagok - gyerekek ideális kapcsolata. |
| Az első év | Az egészséges csecsemő élettani sajátosságai. Testtömeg - testhossz mérése, fürösztés, pelenkaváltás, öltöztetés. A csecsemő fejlődésének figyelemmel kísérése és elősegítése - a komfortérzet biztosítása. Az értelmi-érzelmi-szociális magatartás fejlődésének elősegítése. A csecsemők korszerű táplálása. |
| A kisdedkor | Az 1 - 3 éves kisgyermek fejlődési sajátosságai. Öltöztetés, fürösztés. Szobatisztaságra nevelés. A kisgyermek optimális fejlődését elősegítő tényezők. A helyes szokások kialakítása. |
| Óvodás lett a gyermek | Az óvodáskorú gyermek fejlődési sajátosságai. A játék szerepe és funkciója. Iskolaérettség. |
| A kisiskolás gyermek | A kisiskoláskorú gyermek fejlődési sajátosságai és annak biztosítása. A megváltozott emberi kapcsolatok alakulása a kisiskoláskorban. A biztonságos élet és közlekedés feltételeinek biztosítása. |
| A serdülőkor | A prepubertás- és pubertáskor életkori jellemzői. A mozgásigény és az egészséges bioritmus. A társas kapcsolatok jellemzői és problémái. Viselkedési minták és élethelyzetek. Az egészségi állapotváltozások során alkalmazható gondozási feladatok. |
| Az ifjúkor | Az ifjúkor élettani és életkori jellemzői. Az ifjak egészséges életvitele és szexuálhigiénéje. Az ifjak önmegvalósítási törekvése, az ifjúkor feladatai. Családtervezés, családalapítás és a nem kívánt terhesség következményei. |
| A felnőttkor | A felnőttkor szakaszai és az egészséges felnőtt jellemzői. A fittség és az aktív, tevékeny élet jelentősége. A szűrővizsgálatok jelentősége, fajtái és lehetősége. A változás kora. |
| Az időskor | Az időskor szakaszai és ezek jellemzői. Az öregedéssel összefüggő változások. Az idős emberek életmódja. Az idősek gondozásának lehetőségei. A haldoklás, halál és gyász. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gondozástan: |
| A tanulók értelmezzék a gondozás folyamatát komplex (egészségügyi, szociális és mentális) hatásmechanizmusként, minél több oldalról és részletesebben ismerjék meg az életkori periodizációnak megfelelő gondozási feladatokat. |
| Tudják felsorolni az egyedfejlődési szakaszokhoz kapcsolódó gondozási feladatokat, a családtervezés, megtermékenyítés, a terhes életmódja, a szülés, születés alapfogalmait és összefüggéseit. |
| A tanulók tudják alkalmazni az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges higiénés módszereket, anyagokat, eszközöket. |
| Ismerjék és tudják elvégezni a csecsemő és a kisded, az óvodás- és kisiskoláskorú gyermek, életkorának megfelelő, alapfokú egészségnevelési feladatait. |
| Ismerjék fel a serdülőkor problémáit, és gyakorló helyzetekben végezzenek el ezzel összefüggő egészségvédelmi és gondozási feladatokat. |
| Alkalmazzák a felnőttkori periodizációnak megfelelő gondozási műveleteket, ismerjék fel az időskor problémáit, és tudják elvégezni a gondozási feladatokat. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak a kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának a kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, a hiányzó készségek pótlását. |
| Járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. |
| A tanulók konkrét ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek a társadalom működéséről, a saját és a környezetükben élők lelki jelenségeiről és személyiségéről, valamint az elsajátított szociológiai és pszichológiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket tudják majd alkalmazni későbbi tanulmányaik során. |
| A tanulók megismerhetik az emberi pszichikum filogenetikus és ontogenetikus fejlődésének folyamatát, annak törvényszerűségeit és jellegzetességeit, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseit. Ösztönözze a tanulókat az egészséges életvitelre, a természeti és a mentális környezetük védelmére és felelősségteljes cselekvő magatartásra. |
| Járuljon hozzá a tanulók szakmai ismereteinek megalapozásához, alakítsa ki a tanulókban azt a szemléletet, hogy az embert és környezetét egységes egészként értelmezzék. Ismerjék fel az emberi magatartás társadalmi meghatározottságát. |
| Mutassák be a társadalomtudományokat, az etikát, tárjanak fel új összefüggéseket a tanultak és a valóság között. Kezdjék meg emberi kapcsolataikat tudatosan is alakítani, ismerjék fel és értékeljék a szakmacsoportban leggyakrabban előforduló társadalmi és szociálpszichológiai jelenségeket. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. A tanulók ismerjék fel saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni saját tanulási stílusukat, alakítsák ki olvasási szokásaikat. |
| Fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés gyakorlottságát. |
| Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. Alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel kapcsolatosan, fogadják el az élet és az egészség alapvető értékeit. |
| Értelmezzék az egészséget mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotot. Segítsenek másoknak az egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási feladatok ellátására. |
| A tanulók értsék meg az alapvető általános és személyiség-lélektani fogalmakat, figyeljék meg saját lelki jelenségeiket, elemezzék példaképeik személyiségjegyeit, a társadalmi mintákat, normákat, vessék ezeket össze a saját személyiségjellemzőikkel. |
| Határozzák meg az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének elemeit, lényegét. |
| Ismerjék a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét, a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázva a fejlődést befolyásoló szerepét. |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket az életkorok jellemzőinek megítélésében. |
| A tanulók tudják definiálni az ökológia fogalmát, felismerni az élő és élettelen környezet alapvető jellemzőit, törvényszerűségeit és ezek emberrel való kölcsönhatásait, megfigyelni az egyszerűbb környezettani jelenségeket, és önállóan írják le tapasztalataikat. |
| Ismerjék fel a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait, tudják alkalmazni a tanult ismereteket lakóhelyi környezetük megóvása és saját egészséges életmódjuk kialakítása érdekében, törekedjenek egészségük megőrzésére. |
| Értsék meg a világnézet, a vallás, a politika, a jog fogalmát, tudják elemezni, hogy ezek hogyan hatnak az emb e-rek életére, magatartására. |
| A tanulók tudják definiálni a szociálpolitika alapvető fogalmait, ismerjék fel a társadalom működésének alapvető összefüggéseit, a társadalomban előforduló szociális problémákat és azok megoldási lehetőségeit, eljárásait. A tanulók tudják meghatározni a szociálpszichológia fogalmát, és tudják elemezni, értékelni a társas kapcsolataikban előforduló helyzeteket. Tudják megmagyarázni az identitás fogalmát, a viszonyokat és felismerni a különböző szerepeket. |
| Tudják összevetni a segítő szakmában előforduló szociálpszichológiai jelenségeket saját tapasztalataikkal, ismereteikkel és élményeikkel, valamint tudják alkalmazni a tanultakat a szerepfeszültségek csökkentésére, a konfliktusok feloldására. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanulásmódszertan: |
| A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, gyakoroltatása. |
| Tanulásmódszertan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Visszatekintés a tanulási előéletre | A tanulási előélet felmérése. |
| Tanulás-tudás | A tanulási stílus. A tanulás technikája - tanulási stratégiák, orientáció, megtanulni tanulni, gyenge pontok a tanulásban. A gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés. |
| Az olvasás technikája | Olvasási szokások, készségek, gyakorlatok. Szókincsfejlesztési gyakorlatok. |
| Koncentrációs gyakorlatok | Koncentrációs gyakorlatok. A lényeg kiemelése. A jegyzetelés gyakorlása. |
| Az emlékezés technikája | A felidézés és felismerés különbsége. Memoriterek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni |
| saját tanulási stílusukat. |
| Alakítsák ki olvasási szokásaikat, fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, |
| gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés ismereteit. |
| Használják az értelmező szótárt, lexikont. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtan: |
| Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. Az egészséges környezet megtervezése. Az egészséges életmód csoportmunkában történő felmérése és elemzése. A leggyakrabban előforduló sérülések felismerése és ellátásának gyakorlása. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Egészségkulturáltság | Az egészségkultúra mint az általános kultúra része. Az egészségkulturáltság összetevői és tényezői. Az egészség definíciója. Az egészséges életmód. Az egészségmegőrzés. A család egészsége és az utódvállalás. | |
| Egészséges életvitel | A higiénia fogalma és területei. A személyi és környezeti higiénia kapcsolata. Díszítő kozmetika. Az egészséges táplálkozás. Korszerű ételkészítési eljárások. Az egészséges öltözködés. A helyes testtartás és a rendszeres testedzés. Egészséges és harmonikus életvezetés. | |
| Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők | Betegségek és megelőzésük. A betegségek kialakulása és az elkerülésüket célzó magatartás. Védőoltások. Szűrővizsgálatok. | |
| Gyógy szer formák és alkalmazásuk. Az egészségkárosító magatartások, a szenvedélyek (drog, alkohol, játék, gyógyszer) ártalmai elkerülésének lehetőségei, a segítségnyújtás formái. | ||
| Elsősegélynyújtás | A vészhelyzetek és ezek megelőzése. Az elsősegélynyújtás alapelvei és módjai. Az újraélesztés menete. A stabil oldalfektetés. Rosszullétek. Mérgezések. Sérülések fajtái és ellátása. Elsősegélynyújtás körébe tartozó mozgatás és szállítás alapelvei és módjai. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat, alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel |
| kapcsolatosan, tudják elfogadni az élet és az egészség alapvető értékeit. |
| Adjanak segítséget másoknak egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék fel a vészhelyzeteket, és tudjanak elsősegélyszintű ellátást nyújtani. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| Tapasztalatszerzés saját lelki jelenségeikről. |
| Az egyes lelki jelenségek felismerése, osztályozása, besorolása. |
| A tanultak összehasonlítása saját lelki jelenségeikkel és személyiségjegyeikkel. |
| A pszichológia törvényszerűségeinek alkalmazása az egyes életkorok fejlődési szakaszaiban. |
| A megszerzett ismeretek alkalmazása az életkori periódusoknak megfelelően. |
| A szocializáció jelentőségének felismerése. |
| Pszichológiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Altalános lélektan | Bevezetés az általános lélektanba. Érzékelés - észlelés. Figyelem. Tanulás - tudás. Emlékezet és képzelet. Gondolkodás, intelligencia és kreativitás. Motiváció, érzelem. Álom, ábránd. | |
| Személyiség-lélektan | A személyiség-lélektan alapfogalmai. A személyiség összetevői és ezek összefüggései. Érdek, érték, érdeklődés, képesség. Irányulás és indítékok. Világnézet, meggyőződés, eszmények, beállítódás. Temperamentum- és személyiségtipológia. Személyiségprofil és stílus. Az érett személyiség kritériumai. | |
| Fejlődéslélektan | Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei. A szenzoros és a kognitív mechanizmusok, a személyiség fejlődése. A tanulás mint viselkedésmódosulás. Az érzelmi-akarati élet fejlődése. A születés előtti fejlődés. Az újszülött és csecsemőkor fejlődéslélektana. A kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői. | |
| Kisiskolás- és pubertáskor. A serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői. Felnőttkor - öregedés - öregkor - aggkor. A szocializáció főbb területei. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók tudják felidézni az alapvető általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat, elemezni saját lelki jelenségeiket, összevetni a normákat, elvárásokat saját személyiségjellemzőikkel. |
| Tudják meghatározni az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. |
| Ismerjék a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét, tudják alkalmazni megszerzett ismereteiket az életkorok vonatkozásában, és tudják felsorolni a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázni a fejlődést befolyásoló szerepét. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Társadalomismeret és szociálpolitika: |
| A társadalmi jelenségek és folyamatok megfigyelése. |
| Az erkölcsi szabályok érvényesülésének megfigyelése a tanulók saját környezetében, a társadalomban. |
| Az alapvető jogi szabályok értelmezése. |
| Összefüggés felismerése a tudati folyamatok és a vallás között. |
| A különböző vallási szokások, nézetek összehasonlítása. |
| A politika emberi magatartást befolyásoló szerepének meghatározása. |
| A szociális problémák felismerése a mindennapi életben. |
| Szociálpszichológia: |
| A tanulók társas kapcsolataiban leggyakrabban előforduló helyzetek, események és viszonyok elemzése és értékelése. |
| Pontos személyészlelés. Konkrét tapasztalatok összehasonlítása a segítő szakmákban előforduló szociálpszichológiai jelenségekkel. |
| Társadalomismeret és szociálpolitika |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A társadalmi jelenségek és folyamatok megfigyelése | A társadalom fogalma, működése, megismerési lehetőségei. A mai magyar társadalom. A társadalom szerkezete, társadalmi rétegződés. A társadalmi differenciálódás. Társadalmi egyenlőtlenségek. Társadalmi beilleszkedési zavarok. Az emberi magatartást kialakító és befolyásoló tényezők. | |
| A jog | A jogi szabályozás funkciója, a jogi szabályozás fejlődése. Az emberi és polgári jogok. A jogok és szankciók humanizálása. Az Alkotmány szerepe a család, a gyermek és az idős emberek jogainak megvédésében. Szociális jogok. | |
| Világnézet, vallás | A világnézet általános értelmezése. Vallásos és nem vallásos világnézetek. A vallás fejlődése és hatása a mindennapi életre. | |
| A vallás mint a jelenségek sajátos összefüggő rendszere és magyarázata. A vallási szabályok és a kor erkölcsi tudata. A vallási szokások és a mindennapi élet, életmód összefüggései. A világvallások, a felekezetek, a szekták közötti különbségek. Világnézeti pluralizmus. A keresztény vallás szerepe a szociális szerveződések kialakulásában. Az ateizmus kialakulása és történelmi formái. A humanizmus szűkebb és tágabb értelmezése. | ||
| A politika | A politikai eszmék érdekkifejező szerepe. Az egyén, a csoport és a társadalmi érdekek összefüggései. Érdekérvényesítés: választások, közigazgatás. A demokrácia történeti formái, lehetőségei és korlátai. Az állami és a politikai szervezetek rendszere, általános jellemzői és eszközei. A bel- és külpolitika összefüggései. Az Európai Unió, regionális és globális politikai szervezetek. | |
| A szociálpolitika | A leggyakoribb társadalmi és családi problémák A szociálpolitika fogalma. A szociálpolitikára ható értékek (szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, igazságosság). A szociálpolitika alapvető ellátási lehetőségei. | |
| Szociálpszichológia |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés a szociálpszichológiába | Tárgya, funkciója és rövid története. |
| Az interakciók pszichológiája | Hatása és alapelvei. Magányos, páros helyzet és szervezett csoport. |
| Identitás | Fogalma, dimenziói. |
| A társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő pszichológiai jelenségek | Együttműködés, segítségnyújtás, tolerancia, vonzalmak, konfliktusok, versengés, közöny, irigység. |
| A személyészlelés pontossága | Fizikai és szociális észlelés. Pontosság az érzelmek észlelésében. A hangulat hatása. |
| A szerep | A szerep lejátszása: harc, vita, játszma. Szereptanulás, szerephelyzet, szerep feszültség, szerepkonfliktus, játszma. |
| A társas érintkezés meghatározói | Attitűd, burkolt személyiségelméletek, a benyomás kialakítása - benyomáskeltés, attribúció - énattribúció, kommunikáció - szociabilitás, társas befolyásolás. |
| A csoport jellemzői és a csoportközi viszonyok | A csoport. Egyén a csoportban. Csoportközi viszonyok: kategorizáció. Sztereotípiák, előítéletek, proszociális viselkedés. Előítéletek kisebbségekkel, fogyatékosokkal, szegényekkel szemben. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Társadalomismeret és szociálpolitika: |
| A tanulók értsék meg a társadalom működésének, az ember magatartásának legfontosabb összefüggéseit. A tanulók értsék meg az alapvető jogi szabályokat, mutassanak be példákat arra, hogy a jog hogyan hat az egyén életére, milyen társadalmi célokat szolgál. |
| Tudják meghatározni a világnézet és vallás fogalmát, a politika emberi magatartást befolyásoló szerepét és a szociálpolitika alapvető fogalmait. |
| A tanulók tudják megmagyarázni, hogy a világnézet miért az ember életformáját és életszemléletét meghatározó tudatforma, a világnézet függvényében a cselekvő ember és a környező társadalmi valóság viszonyát, a politikai szervezeti rendszerek sajátosságait. |
| A tanulók ismerjék fel a társadalomban előforduló szociális problémákat és az azokra adott alapvető szociálpolitikai intézkedéseket. |
| Szociálpszichológia: |
| A tanulók tudják definiálni a szociálpszichológia fogalmát, elemezni és értékelni a társas kapcsolataikban előforduló helyzeteket, megmagyarázni az identitás fogalmát. |
| Ismerjék fel a különböző szerepeket, tudják összevetni a segítő szakmában előforduló szociálpszichológiai jelenségeket saját tapasztalataikkal, ismereteikkel és élményeikkel. |
| Tudják alkalmazni a tanultakat a szerepfeszültségek csökkentésére, a konfliktusok feloldására, tartsák meg tárgyilagosságukat az emberismeret során, tudják elemezni a társas érintkezés történéseit, rendszerezni a csoportmunkáról szerzett tapasztalataikat. |
| SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése, kitérve azokra a jellemzőkre, melyek a szociális szolgáltatásokban fontosak. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A hatékony kommunikációs készségek elsajátíttatása, érzékenységének fejlesztése. |
| A gyakorlatok elősegítik megismerni településük helyét és jellemzőit az ország viszonylatában. Célja képessé tenni a tanulókat önálló alkotómunkára. Fejleszteni manuális készségüket. Az alkotómunkákban rejlő önmegvalósítási lehetőséggel gazdagítani érzelmi életüket, erősíteni pozitív személyiségjegyüket. Fejleszteni esztétikai érzéküket. Ismertetni a településük helyét az országban. |
| A tananyag hozzájárul a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel a saját személyiségüket és a személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. Cél a reális ön- és társismeret kialakítása mellett a tanulók erkölcsiségének pozitív irányú fejlesztése. |
| Cél továbbá, hogy a tanulók megalapozott döntést tudjanak hozni a szociális szakmák választásakor. Alakuljon ki a humán pályákon szükséges szemlélet, amellyel a tanulók képesek értelmezni az előző generációkéval összefüggésben is a mai magyar társadalomban élők életmódját és életszemléletét. |
| Cél a toleráns, előítélet-mentes magatartás, a problémaérzékenység és a kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése, a segítő identitás megalapozása, olyan pozitív attitűdök kialakulása, amelyek segítik az életkorokból adódó problémák és nehézségek megoldását. |
| Segítse a tanulók mentálhigiénés szemléletének, képességeinek fejlődését, fejlesztve bennük a munkájuk végzéséhez nélkülözhetetlen toleranciát, lelkierőt, önismeretet. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, a csoportmunka szabályainak betartásával. Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásos információt. Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció öszszetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. Tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. |
| Ismerjék fel az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, tudják felsorolni az azokat elősegítő tényezőket. Érzékeljék és verbalizálják saját pszichohigiénés állapotukat. |
| A tanulók tudják alkalmazni a szakmai kommunikáció alapelveit, szituációs helyzetekben a tanultakat. Tartsák meg tárgyilagosságukat az emberismeret során, elemezzék a társas érintkezés történéseit, ismerjék fel a mentálhigiénés módszerek jótékony hatását az érzelmi egyensúly megtartásában. |
| Alakítsák ki hatékony napirendjüket, alkalmazzák a lelki egyensúly megtartását célzó módszereket. A tanulók alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot. |
| Ismerjék fel és tartsák be a közvetlen környezetük kialakításában fontos esztétikai, célszerűségi és egészséget biztosító szabályokat. |
| A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és egészséges munkaszokások kialakításának jelentőségét. |
| Tudják meghatározni az életmód fogalmát, az életmódkutatás technikáit, és próbáljanak ki néhányat. Tudják elemezni az életmód és életvitel összetevőit, megmagyarázni ezek kialakulását, és közeledjenek a különböző életmódú és életvitelű emberekhez, embercsoportokhoz, illetve élethelyzetekhez toleránsán és előítéletmentesen. |
| A tanulók mutassák be a család szerepét a társadalomban. |
| A tanulók tudják definiálni az ökológia fogalmát, ismerjék fel az élő és élettelen környezet alapvető jellemzőit, törvényszerűségeit és ezek emberrel való kölcsönhatásait, a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait. Tudják meghatározni a gondozási területeket, felsorolni a tevékenységek elemeit. |
| Ismerjék a különböző életkorok testi, szellemi és szociális sajátosságait, tudják felmérni az ezekből adódó szükségleteket. |
| Ismerjék az egészségügy és a szociális ellátórendszer alapvető intézményeit. Ismerjék a segítő szakmák körét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kommunikáció: |
| Egyéni, páros és csoportmunka. A kommunikációs alapfogalmak definiálása. A társas érintkezés szabályainak alkalmazása szerepjátékban. Szóbeli és írásos információ közvetítésének gyakorlása. Kommunikációs zavarok felismerése és elemzése. A metakommunikációs jelzések fogadása, értelmezése. Kulturált viselkedés gyakorlása a kortárs csoportokban. |
| Környezetkultúra: |
| Manuális készségfejlesztés (hímzés, varrás, játékkészítés stb.). Kiállítás rendezése. Az iskola környezetében |
| fellelhető népművészeti tárgyak gyűjtése. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. | ||
| A kommunikáció alapfogalma és dinamikai alapelvei | A kommunikáció fogalma, elemei. Kommunikáció a természeti népeknél és az állatvilágban. Dinamikai törvényszerűségek. Az interperszonális és multiperszonális kommunikációs helyzetek. | ||
| Az érintkezés kultúrája | Az őszinte kommunikáció feltételei. Érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrákban. Az érdeklődés és az értő figyelem jelentősége. | ||
| Verbális kommunikáció | A közvetlen emberi kommunikáció formái. Nyelvi szocializációs szintek. | ||
| Nonverbális kommunikáció | A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verbális és nonverbális közlés viszonya. A pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejeződése. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége. | ||
| Hiteles kommunikáció | A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, hitelesség. | ||
| Kommunikációs zavarok | A kóros kommunikációs zavarok és okai. A nyelvi kommunikáció hiányosságai. A szégyenlősség és gátlásosság. Kommunikációs gátak és közléssorompók. A kommunikációs zavarok leküzdése. | ||
| | Témakörök | Tartalmak | ||
| Népművészet | Magyarország egyes tájegységeinek népművészete. A magyarországi nemzetiségek népművészete. Népművészeti tárgyak készítése. Kiállítás. | ||
| Lakáskultúra, kertkultúra | Lakásdíszítés. Színek és formák harmóniája. | ||
| Munkakörnyezet | Egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakítása. | ||
| Településismeret | Város, falu, régiók. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, tudják felsorolni a kommunikációval kapcsolatos alapfogalmakat. |
| Alkalmazzák a társas érintkezés szabályait. Hatékonyan használják a szóbeli és írásos információt. |
| Értelmezzék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció összetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. |
| Környezetkultúra: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot. |
| Ismerjék az egészséges és biztonságos munkakörülményeket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ön- és társismeret: |
| Együttműködés a csoporttal. Az önismereti csoportmunka szabályainak megismerése, alkalmazása. Az önismeret forrásainak megismerése. A társas kapcsolatokat segítő és zavaró jelenségek felismerése, gyakorlása szerepjátékokban. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján a tanulók tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. |
| A szociális pályák világa: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó különböző gazdálkodó szervezetekben folyó szolgáltatási alaptevékenységeket, munkavédelmi, higiéniai feladatokat. A szociális pályákról egyéni és csoportos adatgyűjtés. Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés. |
| Ön- és társismeret |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. | ||
| Az önismeret forrásai | Az önismeret fogalma, lényege, történeti áttekintése. Az önismereti csoportmunka szabályai. Fikció, játék, realitás a lélektani csoportmunka során. | ||
| Az önismeret komponensei | Az önismereti kerék és a Johari-ablak. A tanulás és az önismeret összefüggései. A hiányos önismeret okai és következményei. A képességek szerepe a pályaválasztásban. A változás és változtatás szükségessége. | ||
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok | Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok. Konfliktus, konfliktuskezelési technikák. | ||
| Társismeret | A tárgyilagos emberismeretjelentősége és feltételei. A társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró jelenségek. Az empátia. | ||
| A szociális pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A szociális pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a pályaválasztási lehetőségekről | A szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, betartani a csoportmunka szabályait. |
| Ismerjék az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| A szociális pályák világa: |
| A tanulók a megadott szempontok alapján ismerjék a szakmacsoporthoz tartozó pályák jellemzőit, tudják összeegyeztetni az önismeretre alapozott pályaelképzeléseiket a pályaelvárásokkal, egyeztetni a választott szakma elvárásait egyéni képességeikkel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmai kommunikáció, mentálhigiéné: |
| A kommunikációban korábban tanultak alkalmazása a szociális szakmák területén. |
| A mindennapi kommunikációs formák megkülönböztetése. |
| A kommunikáció sajátosságainak felismerése segítő szituációban. |
| Az interjúk készítése. |
| A kommunikáció során fellépő problémák felismerése, kezelése. |
| Mentálhigiénés módszerek megismerése. |
| Hatékony napirend kialakítása. |
| Életmód: |
| Előítélet-mentes hozzáállás tanúsítása a különböző, a megszokottól eltérő élethelyzetű emberekhez. |
| Az életmód és az életvitel összetevőinek elemzése, a kialakulás okainak feltárása. |
| Családfák és interjúk készítése. |
| Szakmai kommunikáció, mentálhigiéné |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés a szakmai kommunikációba | A szakmai kommunikáció tárgyköre, fogalomrendszere, célja. A szakmai érintkezés kultúrája: munkatársi, kliensi kapcsolatok. A szakmai kommunikáció formái. A szakmai kommunikáció elvárásai, alapelvei, technikái. | ||
| Kommunikációs helyzetek | Beteg a családban. Fogyatékos a családban. Sokgyerekes család. Beszélgetés idős emberekkel. Érintkezés hátrányos helyzetű emberekkel. | ||
| Segítő beszélgetés | Alapelvei: empátia és verbalizáció, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia. Technikái: aktív figyelem, visszatükrözés, fókuszálás. | ||
| A mentálhigiénés szemlélet alapjai és célja | A családi mentálhigiéné alapjai. Az iskolai mentálhigiéné alapjai. | ||
| Az aktív tevékenység és a pihenés egyensúlyának fontossága az élővilágban | Az aktív és passzív szakaszok változása. Az életmód tudatos vezetése. Megfelelő napirend. | ||
| A lelki egyensúly megtartásának módszerei | A lelki egészséget veszélyeztető körülmények, hatások. Alapfogalmak. Az önsegítő és támogató csoportok. Relaxációs tréningek. A mentálhigiénés konzultáció jelentősége. | ||
| A mentálhigiénés konzultáció | Módszerei. Alkalmazása a párbeszédben. Esetközpontú megbeszélés. | ||
| Életmód |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az életmódról általában | Az életmód fogalma, befolyásoló tényezői. A 20. századi magyar történeti életmódok. |
| Az életmódot meghatározó tényezők | Anyagi feltételek (pénz, jövedelem, ökológiai és tárgyi feltételek). Iskola - munka - foglalkozások. Végzettség - szakképzettség - munkanélküliség. Szabad idő - szabadidős kultúra. Emberi közösségek - emberi kapcsolatok. |
| Az életmódot befolyásoló értékek | A siker és elismertség mint életcél. A hit - eszme követése. Napi örömök és a mindennapi életvezetés. Kötetlenség, függetlenség, szabadság. Egészség. Idő, időmérleg. A kulturáltság megfogalmazásának megközelítésmódjai, befolyásoló hatása. |
| A család | A család fogalma, szerkezete, funkciói a különböző történelmi korokban. A család szerkezetének mai sajátosságai. A család életciklusai - családi szerepek. A család mint az életmód kerete. A családfa. |
| Az életmódkutatás módszerei | Módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjúkészítés stb. A megfigyelés technikája. Az interjú fogalma, típusai. A kötött interjú készítésének gyakorlása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szakmai kommunikáció, mentálhigiéné: |
| A tanulók tudják alkalmazni a szakmai kommunikáció alapelveit, a szituációs helyzetekben a tanultakat, ismerjék fel a kommunikáció formáit. Ismerjék fel a mentálhigiénés módszerek jótékony hatását az érzelmi egyensúly megtartásában, alakítsák ki hatékony napirendjüket, tudják megőrizni a lelki egyensúlyukat. |
| Életmód: |
| A tanulók tudják meghatározni az életmód fogalmát, az életmódkutatás technikáit, és kipróbálni néhányat. Tudják megmagyarázni a család szerepét a társadalomban, tudják elemezni az életmód és életvitel összetevőit, megmagyarázni ezek kialakulását, és alkalmazzák a különböző életmódú és életvitelű emberekhez, embercsoportokhoz, illetve élethelyzetekhez való toleráns és előítélet-mentes közelítést. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gondozástan: |
| Az egyes életkorok testi, szellemi és szociális sajátosságainak megismerése. |
| A tanult szociológiai módszerek gyakorlása. |
| Különböző életkorú személyek szükségleteinek felmérése. |
| Gondozástan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az ember helye és szerepe az ökoszisztémában | Az ember mint bioszociális lény. A szükségletek hierarchikus rendszere. A természetes és társadalmi környezet hatása az egészségre. A környezetszennyezés hatása az egészségre. |
| Gondozási alapfogalmak | A gondozástan fogalma, a gondozás elemei. A gondozás formái: fizikai, egészségügyi, pszichés gondozás. Hasznos, célszerű tevékenységek, foglalkozások. A gondozásra szorulók köre. |
| Szociológiai módszerek gyakorlása | A megfigyelés, dokumentumelemzés, interjúkészítés gyakorlása. |
| Az életkorok fejlődési szükségletei | Az életszakaszok meghatározása. A különböző életszakaszokban jelentkező szükségletek, azok felmérése, legalapvetőbb gondozási tevékenységek. A különböző életkorok legjellemzőbb testi, szellemi sajátosságai. Az egyes életkorok jellemző kapcsolatrendszere. Krízisek előfordulásának lehetőségei. |
| Egészségügyi intézményrendszer | Az egészségügyi ellátás rendszere. Elsődleges, másodlagos és harmadlagos betegellátás. Általános és szakellátások. A különböző feladatok megvalósításában együttműködő intézmények. |
| Szociális ellátórendszer | A szociális szolgáltatás célja, a szolgáltatások hálózata. A szociális intézmények és kapcsolatrendszerük. |
| Segítő foglalkozások | A segítő foglalkozások rendszere. A szociális foglalkozások. Együttműködés más segítő szakmákkal. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gondozástan: |
| A tanulók tudják definiálni az ökológia fogalmát, ismerjék fel az élő és élettelen környezet alapvető jellemzőit, törvényszerűségeit és ezek emberrel való kölcsönhatásait, a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait. A tanulók tudják definiálni a gondozás fogalmát, felsorolni az elemeit. Tudják meghatározni a gondozási területeket, felsorolni a tevékenységek elemeit. |
| Ismerjék a különböző életkorok testi, szellemi és szociális sajátosságait, tudják felmérni az ezekből adódó szükségleteket. |
| Ismerjék az egészségügy és a szociális ellátórendszer alapvető intézményeit. Tudják meghatározni a segítő szakmák körét, jellemezni a szociális szakmákat. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ OKTATÁS SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek | 192 óra |
| Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 64 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| OKTATÁSI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A Tanulásmódszertan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának a kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, segítse elő a hiányzó készségek pótlását. |
| Az Egészségtan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. |
| A Pszichológia oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az általános és személyiség-lélektan, a szociál-, a fejlődés- és a pedagógiai pszichológia korszerű ismeretanyagát. Alakítsa ki a tanulók személyiségközpontú szemléletmódját és az önművelés igényét. |
| Nyújtson alapvető ismereteket önmaguk és mások megismeréséhez, a családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban. Segítse elő a tudatos pályaválasztást. |
| A Pedagógia ismertesse meg a tanulókkal az általános pedagógia, a didaktika és a neveléstörténet alapvető mű- |
| veltséganyagát, segítse a megalapozott, felelősségteljes pályaválasztási döntés kialakítását. |
| Alakítsa ki a korszerű pedagógiai szemléletmódot, és segítse elő a hatékony gyermeki személyiségfejlesztő |
| munkát. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. Fejlessze a szóbeli és az írásos kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges további magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék fel saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni saját tanulási stílusukat, alakítsák ki olvasási szokásaikat. |
| Fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés gyakorlottságát. Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont, az egyéni tanulást segítő számítógépes programokat. |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. |
| Alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel kapcsolatosan, fogadják el az élet és az egészség alapvető |
| értékeit. |
| Értelmezzék az egészséget mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotot. |
| Segítsenek másoknak az egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási |
| feladatok ellátására. |
| Pszichológia: |
| A tanulók tudják meghatározni a pszichológia fogalmát, tárgyát, megjelölni helyét a tudományok rendszerében, tudják felsorolni és jellemezni a pszichológia alap- és alkalmazott tudományait, vizsgálati módszereit, alkalmazásukat. |
| Ismerjék a viselkedés biológiai alapjait, az idegrendszer alapműködését, ismerjék fel a lelki jelenségek és a magasabb idegműködés összefüggéseit, ismerjék az idegrendszer felépítését és működését. |
| Tudják meghatározni az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, tanulás fogalmát, felsorolni fajtáikat, típusaikat, legyenek képesek megmagyarázni a képzelet, észlelés, emlékezés és álom összefüggéseit, tudják jellemezni a tanuláshoz kapcsolódó alapfogalmakat, a tanulás és emlékezés kapcsolatát. A tanulók ismerjék a motiváció alapfogalmait, a humán motiváció jellemzőit, az érzelmek jellemzőit, fajtáit. Tudják felismerni az érzelmek kifejeződése és a metakommunikáció kapcsolatát, értelmezni az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását. |
| Tudják értelmezni a különböző személyiségdefiníciókat, leírni a személyiségalakulás folyamatát. Tudják definiálni a szociálpszichológia fogalmát, meghatározni helyét a tudományok rendszerében, leírni a szocializáció folyamatát. |
| A tanulók tudják leírni az interakció és kommunikáció folyamatát, értelmezni a verbális és nonverbális közlés viszonyát, felismerni a tanári kommunikációban a kongruencia jelentőségét, leírni a kommunikációs zavarokat. Legyenek képesek összehasonlítani a fizikai és szociális észlelést, leírni és példában elemezni a külső és belső konfliktusokat, felsorolni a konfliktusok fajtáit, elemezni néhány konfliktust a lehetséges kiváltó okok és a beavatkozás lehetséges formáinak az összefüggésében. Tudják felsorolni a tömeg és a csoport különbözőségeit. |
| Legyenek képesek definiálni a fejlődéspszichológia fogalmát, ismertetni néhány fejlődéselméletet (Freud, |
| Erikson, Piaget), értelmezni a filogenezis és ontogenezis lényegét. |
| Tudják felsorolni és bemutatni az egyes életszakaszokat (újszülött- és csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, |
| kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor, aggkor). |
| Tudják meghatározni a pedagógiai pszichológia fogalmát, tárgyát, feladatát. |
| A tanulók lássák, hogy a család a szocializáció elsődleges eszköze. |
| Jelöljék meg a hospitalizáció lényegét és elkerülésének lehetőségeit. |
| Mutassák be a pedagógus személyiségét. |
| Pedagógia: |
| A tanulók tudják definiálni a pedagógia, a nevelés fogalmát, megjelölni tárgyát, megnevezni a pedagógia interdiszciplináris kapcsolatait. |
| Ismerjék a nevelés cél-, feladat- és eszközrendszerét, jellemezzék az egyes szükségleteket és azok életkor szerinti változását. |
| Legyenek képesek példát mondani a nevelés korlátait képező külső vagy belső zavarokra. |
| Értelmezzék a nevelés folyamatát, a nevelési módszer fogalmát, tudják csoportosítani azokat. Jellemezzék a leggyakrabban előforduló nevelési nehézségeket és kezelésüket. Tudják definiálni a szokás fogalmát, megnevezni a funkcióit. |
| Tudják az egészséges életmódra való nevelés alapelveit. Legyenek képesek elmondani, mit fejez ki a szeretet szükségletének kielégítése. A tanulók tudják értelmezni a frusztráció és az agresszió kapcsolatát, és ismerjék az agresszió elleni nevelés lehetőségeit. |
| Definiálják a család fogalmát, szerkezetét, funkcióját, típusait. |
| Ismertessék az óvoda, az iskola, a nevelőotthonok és a speciális intézmények célját, funkcióját, nevelőmunkáját. Definiálják a játék fogalmát, ismertessék jellemző sajátosságait, nevelőértékét. Mutassák be a munka személyiségfejlesztő hatását. |
| Definiálják a didaktika fogalmát, ismertessék alapfogalmait, az oktatás célját, tartalmát, követelményeit, valamint a tantervek fajtáit, jellemzőit. |
| Mutassanak rá a differenciálás szükségességére és lehetőségére. Ismerjék az oktatási módszer fogalmát, fajtáit és jellemzőit, tudják alkalmazni a hatékony tanulási módszereket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanulásmódszertan: |
| A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, gyakoroltatása. Egyéni számítógép-használat. |
| Tanulásmódszertan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Visszatekintés a tanulási előéletre | A tanulási előélet felmérése. |
| Tanulás-tudás | A tanulási stílus. A tanulás technikája - tanulási stratégiák, orientáció, megtanulni tanulni, gyenge pontok a tanulásban. A gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés. |
| Az olvasás technikája | Olvasási szokások, készségek, gyakorlatok. Szókincsfejlesztési gyakorlatok. |
| Koncentrációs gyakorlatok | Koncentrációs gyakorlatok. A lényeg kiemelése. A jegyzetelés gyakorlása. |
| Az emlékezés technikája | A felidézés és felismerés különbsége. Memoriterek. |
| Számítógépes egyéni tanulást segítő programok | Gyorsolvasási program. Tanulásunk titkai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni |
| saját tanulási stílusukat. |
| Alakítsák ki olvasási szokásaikat, fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, |
| gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés ismereteit. |
| Használják az értelmező szótárt, lexikont, alkalmazzák a számítógépes egyéni tanulást segítő programokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtan: |
| Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. Az egészséges környezet megtervezése. Az egészséges életmód csoportmunkában történő felmérése és elemzése. A leggyakrabban előforduló sérülések felismerése és ellátásának gyakorlása. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkulturáltság | Az egészségkultúra mint az általános kultúra része. Az egészségkulturáltság összetevői és tényezői. Az egészség definíciója. Az egészséges életmód. Az egészségmegőrzés. A család egészsége és az utódvállalás. |
| Egészséges életvitel | A higiénia fogalma és területei. A személyi és környezeti higiénia kapcsolata. Díszítő kozmetika. Az egészséges táplálkozás. Korszerű ételkészítési eljárások. Az egészséges öltözködés. A helyes testtartás és a rendszeres testedzés. Egészséges és harmonikus életvezetés. Háztartás és környezetvédelem. Pihenés és szabad idő. Egészség és munka. |
| Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők | Betegségek és megelőzésük. A betegségek kialakulása és az elkerülésüket célzó magatartás. Védőoltások. Teendők a tanított betegségek megjelenésekor, a betegséget jelző tünetek. A beteg az egészségügyi intézményben és otthon. Házipatika. Az egészségkárosító magatartások, a szenvedélyek (drog, alkohol, játék, gyógyszer) ártalmai elkerülésének lehetőségei, a segítségnyújtás formái. |
| Elsősegélynyújtás | A vészhelyzetek és ezek megelőzése. Az elsősegélynyújtásról általában. Teendők az elsősegélynyújtás megkezdése előtt. Teendők a légzés és/vagy keringés leállása esetén. Rosszullétek. Mérgezések. Sérülések. Mentőhívás. Elsősegélynyújtás körébe tartozó mozgatás és szállítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat, alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel |
| kapcsolatosan, tudják elfogadni az élet és az egészség alapvető értékeit. |
| Adjanak segítséget másoknak egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék fel a vészhelyzeteket, és tudjanak elsősegélyszintű ellátást nyújtani. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pszichológia: |
| Az ismeretnyújtás és -feldolgozás mellett egyéni és csoportos tapasztalat- és adatgyűjtés. |
| Szakirodalom feldolgozása, kiselőadások tartása. |
| Aktív közreműködés a csoportmunkában (szociálpszichológiai témák feldolgozása). |
| Az érzelem kifejeződésének szituációs játékokban való tanulmányozása, elemzése, jellemzőinek leírása. |
| A lelki működés mindennapos élethelyzetekben való elemzése. |
| Pedagógia: |
| Ismeretnyújtás és -feldolgozás a nevelési folyamat sajátosságairól, összetevőiről. |
| Pedagógiai szituációk gyűjtése, elemzése megadott szempontok alapján. |
| Különböző nevelési nehézségek kezelésének megoldására készségfejlesztő gyakorlatok. |
| Az érzelmek kifejeződésének megfigyelése, elemzése szerepjátékokban. |
| Szakirodalom feldolgozása. |
| Pszichológia |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A pszichológia tudománya | A pszichológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A pszichológia alap- és alkalmazott tudományai. Vizsgálati módszerei, történeti gyökerei. | |
| A szervezet felépítése és működése | A magatartás biológiai alapjai. Az idegrendszer alapműködése. | |
| Megismerési folyamatok. Érzékelés | A megismerési folyamatok jelentősége, fajtái. Az érzékelés fogalma, fajtái. Az érzékletek jellemzői, fajtái. Az ingerküszöbök. | |
| Észlelés | Az észlelés szerveződése. Konstanciák, érzéki csalódások. | |
| Figyelem, álom, ábránd | A figyelem fiziológiai alapja, működési mechanizmusa. A szűrőelmélet. Az orientációs reakció. Tulajdonságai (tartósság, terjedelem, megosztás, átvitel). Zavarai. Az alvás és ébrenlét ciklikus változása. Az alvás fázisai. Az álom, az ábrándozás. | |
| Tudat és tudatállapotok | A tudat szerepe, jellemzői. Kialakulásának feltételei. Tudatállapotok. Féltekei lateralizáció. A tudatműködés zavarai. | |
| Emlékezés | Az emlékezés fogalma és fiziológiája. Az információfeldolgozás folyamata. A kettős emlékezés modellje. | |
| A rövid távú, hosszú távú memória. Az emlékezet fejlesztése, szerepe a tanulásban. A felejtés okai. | ||
| Képzelet | A képzelet fogalma, jellemzői, fajtái. | |
| Gondolkodás | A gondolkodás feltétele. A gondolkodás fogalma, fajtái. A problémamegoldó gondolkodás folyamata. Gondolkodási stratégiák. Fogalomalkotás és kategorizáció. A kommunikáció és gondolkodás. Az intelligencia. A kreativitás. | |
| Tanulás | A tanulás fogalma, értelmezése. A klasszikus kondicionálás. Az operáns tanulás. A verbális tanulás. A tanulási stílus, stratégiák. Hatékony tanulás. | |
| Motiváció és érzelem | A motiváció alapfogalmai. A motívumtanulás alapvető formái. A humán motiváció jellemzői. Az érzelem fogalma, fiziológiai alapjai. Az érzelem jellemzői, fajtái, kifejeződései. Az aktiváció, emóció, motiváció. | |
| A személyiség | A személyiség fogalma, értelmezése. A személyiségelméletek lényege, fő képviselői. A személyiségalakulás folyamata. Személyiségzavarok. Személyiségvizsgáló módszerek. | |
| A szociálpszichológia mint tudomány | A szocializáció folyamata. | |
| A társas kölcsönhatások világa | Az interakció, a kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció. Kommunikációs zavarok. | |
| Önismeret | Az önismeret forrásai. Az önismereti kerék. A Johari-ablak. | |
| Más személyek megismerése | A fizikai és szociális észlelés. A gondolkodási sztereotípiák mások megismerésében (előítélet, stigma, címke, bűnbak). | |
| Személyközi kapcsolatok | Szerep. Konfliktus. A konfliktus és ami mögötte van. A konfliktus fajtái. A kreatív konfliktuskezelés. | |
| A csoport szerepe a társas kapcsolatokban | A tömeg és csoport. Csoportformák. A kiscsoport rokonszenvi struktúrája. A csoport norma- és értékteremtő világa. | |
| Pedagógia |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A pedagógia tudománya | A pedagógia tárgya, feladata. A pedagógia interdiszciplináris kapcsolatai. A pedagógiakutatás módszerei. | ||
| A pedagógia általános kérdései | A nevelés fogalma, célja. A nevelés fogalmának értelmezési szintjei. A nevelés feladatai a szükségletek rendszerében. Az alapvető szükségletek tartalma (biológia, biztonság, szeretet, tisztelet, önbecsülés, tudásvágy, szépség iránti önmegvalósítás). A szükségletkielégítés tanulási folyamata. A nevelés szükségessége és lehetősége. A személyiségfejlődést befolyásoló tényezők. | ||
| A gyermek és a pedagógus a nevelés folyamatában | A nevelés folyamata. A pedagógus szerepe. Nevelési módszerek. Szerepük a nevelés folyamatában. A nevelési módszerek osztályozása, elemzése. Az értékelés (jutalmazás, büntetés) szerepe. Szociális technikák alkalmazása a nevelési folyamatban. Gyakori nevelési nehézségek (agresszió, indulat, szorongás, félelem, gátlásosság). | ||
| A nevelés mint a viselkedés alakítása | Szokások, hagyományok a viselkedésminták elsajátításának folyamatában. Szükségletek és kielégítésük. Biológiai szükségletek. A biztonság szükségletének kielégítése. A szeretet szükségletének kielégítése. A tisztelet, a szabadság és az agresszió, a fegyelem szükséglete. A tudásvágy szükségletének kielégítése. Az esztétikai szükséglet kielégítése. Az önmegvalósítás szükségletének kielégítése. | ||
| A szocializáció színterei | A családi nevelés mint a szocializáció színtere. Az intézményes nevelés mint a szocializáció színtere. Egyén, csoport, közösség a nevelés folyamatában. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Pszichológia: |
| A tanulók tudják megnevezni a pszichológia alapfogalmait, a viselkedés biológiai alapjait, a pszichológia vizsgálati módszereit, alkalmazásuk lehetőségeit. |
| Tudják felismerni, besorolni és osztályozni az egyes lelki jelenségeket. |
| Legyenek képesek elemezni a tanulási folyamatot, a tanulási törvényeket és alkalmazási lehetőségeiket, a tanulás és az emlékezet kapcsolatát, az emlékezés funkcióját, az emlékezést serkentő tényezőket, a problémamegoldó gondolkodás folyamatát. |
| Tudják leírni az érzelmek jellemzőit, összetevőit, kifejeződésüket és fajtáit. Tudják összehasonlítani a teljesítményt és az igényszintet. Tudják a személyiséggel kapcsolatos alapfogalmakat. |
| Legyenek képesek azonosítani a személyiség definícióját és összehasonlítani saját személyiségük jellemzőivel. Tudják összehasonlítani a fizikai és szociális észlelést. |
| Tudják elemezni az önismeret forrásait, a kommunikáció alapfogalmait, folyamatát, a hatékony, őszinte kommunikáció feltételeit. |
| Tudják leírni a kommunikációs zavarokat, jellemezni a kreatív konfliktuskezelés elveit. Tudjanak elvégezni egyszerűbb szociometriái vizsgálatokat. |
| Pedagógia: |
| A tanulók tudják definiálni a pedagógia, nevelés fogalmát, megjelölni tárgyát. |
| Tudják megnevezni a nevelés cél-, feladat- és eszközrendszerét, ismertetni a nevelés rokon fogalmainak tartalmát. Legyenek képesek körülírni az egyes szükségleteket és azok életkor szerinti változását, megkülönböztetni a nevelés jelentőségét az egyén és társadalom szempontjából, ismerjék fel az öröklés, a környezet és a nevelés kölcsönhatását. |
| Tudják értelmezni a nevelés folyamatát, a pedagógus modellszerepét. |
| Tudják jellemezni a nevelési folyamat sajátosságait, összetevőit, a leggyakrabban előforduló nevelési lehetőségeket és kezelésüket. |
| Példán keresztül tudják megválasztani a hatékony értékelési módokat. |
| Tudják elemezni a kívánt viselkedés megerősítésének és a nemkívánatos viselkedés kezelésének folyamatát. Tudják ismertetni a családi és az intézményes nevelés szocializációban betöltött szerepét. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 192 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pszichológia: |
| Az ismeretnyújtó és ismeretfeldolgozó módszerek mellett egyéni és csoportos tapasztalatgyűjtés. Az egyes életszakaszokra jellemző életkori sajátosságok megfigyelése, szituációban történő felismerése, elemzése, rendszerezése. |
| A szakirodalom feldolgozása egyéni és csoportos formában. Pedagógiai szituációkról szóló videofilm elemzése. |
| Pedagógia: |
| Ismeretnyújtás és ismeretfeldolgozás a játék, a munka, a didaktika, a neveléstörténet témakörében. |
| Adatok gyűjtése a megfigyelés módszerével a játék, a munka és az oktatás területéről megadott szempontok |
| alapján. |
| A megfigyelt pedagógiai szituációk elemzése. |
| Egyszerű szabadidős tevékenységformák irányításának megtervezése. |
| Szakirodalom feldolgozása. |
| Szerepjáték, szituációk elemzése. |
| Pszichológia |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A fejlődéspszichológia mint tudomány | A fejlődéspszichológia tárgya, feladata. A pszichikum filogenezisének és ontogenezisének kérdése. | ||
| A pszichés fejlődés törvényei. Az egyedfejlődést meghatározó tényezők. Az érés - tanulás viszonya, a fejlődés értelmezése. Fejlődéselméletek. Életkori periodizáció. A fejlődés zavarai. | |||
| Az új szülött- és csecsemőkor | A korszak általános jellemzői. A születés, a veleszületett és tanult reflexek. A csecsemő testi és mozgásfejlődése. A megismerő folyamatok. A csecsemő érzelmei. Az anya - gyermek-kapcsolatjelentősége. A beszédfejlődés. | ||
| A kisgyermekkor | A korszak általános jellemzése. A testi jellemzők és a mozgásfejlődés. A megismerési folyamatok. Beszédfejlődés. Az érzelmi -akarati élet jellemzése. A szociális kapcsolatok fejlődése. | ||
| Az óvodáskor | A korszak általános jellemzése. Az óvodás testi és mozgásfejlődése. A megismerési folyamatok. A társas kapcsolatok. Az érzelmi-akarati élet jellemzői. A beszéd fejlődése. A játék és egyéb tevékenységi formák. Az iskolaérettség. | ||
| A kisiskoláskor | Az életkor általános jellemzői. A megismerési folyamatok jellemzői. A beszédfejlődés, az írás, olvasás megtanulásának, a számfogalom kialakulásának pszichológiai alapjai. | ||
| A serdülőkor | A pubertáskor szakaszai, jellemzői. A pszichoszexuális fejlődés. | ||
| A megismerő folyamatok jellemzői. Az érzelmi-akarati élet jellemzői. Szociális kapcsolatok. Testkép, énkép, önértékelés fejlődése. | |||
| Az ifjúkor | Az ifjúkor általános jellemzői. Az érdeklődés alakulása. Az ifjú pálya- és párválasztása. | ||
| A felnőttkor | A szokásrend és személyiségstruktúra. A fizikai és szellemi teljesítmény viszonya. A felnőttkor szakaszai. Az agy funkcionalitása és a szellemi frissesség összefüggése. Érzelmi, akarati elkötelezettségek. A klimax testi és pszichés panaszainak okai. | ||
| Az öregkor és az aggkor | Az öregkor általános jellemzése. Az öregedés problémái. | ||
| A pedagógiai pszichológia mint tudomány | A pedagógiai pszichológia fogalma, tárgya. A pedagógiai hatás jellemzői. Válaszlehetőségek a pedagógiai hatásra. | ||
| A családi nevelés | A család szerepe a szocializációban. Családi légkör, nevelési stílusok. | ||
| A bölcsődei, óvodai nevelés | A gondozás, szokáskialakítás. Hospitalizáció. Helyes magatartási formák. | ||
| Az iskolai nevelés pszichológiai elemzése | Az iskolába lépés pszichológiai hatása. A pedagógus személyisége. A nevelés különleges esetei. | ||
| Pedagógia |
| Témakörök | Tartalmak |
| A játék | A játék fogalma, történeti kialakulása. Játékelméletek. A játék fajtái. |
| A munka | Egyéni szükséglet. A munka mint társadalmi, valamint a munka és a játék mint emberi tevékenység összehasonlítása. |
| Didaktika | A didaktika tudománya, alapfogalmai. Az oktatás célja, tartalma. Az oktatás folyamata. Az oktatás szervezeti és munkaformái. Az oktatás módszerei és eszközei. Az oktatási folyamat tervezése, értékelése. |
| Az oktatás történeti vonatkozásai | A magyar neveléstörténet főbb állomásai. Az egyetemes neveléstörténet főbb állomásai, kiemelkedő alakjai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Pszichológia: |
| A tanulók legyenek képesek felismerni az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, meghatározó tényezőit, tudják értelmezni az érés és tanulás viszonyát, csoportosítani és jellemezni a fejlődés zavarait. |
| A pszichikus fejlődés életszakaszait és azok jellemzőit tudják azonosítani, értsék a korai anya-gyermekkapcsolat jelentőségét, az éntudat kialakulása és a környezettel való kapcsolatának összefüggését. Tudják értelmezni a személyiségváltozás és a játéktevékenység összefüggéseit. Tudják jellemezni az óvodáskorú gyermek gondolkodásmódjának sajátosságait. |
| Értsék az akarat, az önkontroll és a feladattudat összefüggéseit az óvodáskorban, tudják elmondani az iskolaérettség kritériumait, komplex jellegét, tudják megmagyarázni a serdülőkori testi diszharmóniát. Tudják jellemezni a testkép, énkép, önértékelés fejlődését. Legyenek képesek értelmezni az ifjú pályaválasztás-érettségének mutatóit. Tudják jellemezni a szokásrend és személyiségstruktúra, a fizikai és szellemi tevékenység viszonyát. |
| Tudják értelmezni a pedagógiai hatás lényegét, törvényszerűségeit, jellemezni a nevelési feladatok és a motiválás összefüggését. |
| Tudjanak elemezni nevelési helyzeteket, tudják értelmezni a családi nevelés hatásának és a személyiség fejlődésének összefüggéseit. |
| Ismerjék a bölcsődei, óvodai közösség alakulásának folyamatát, a gondozási tevékenység és a helyes magatartási szokások pszichológiai kérdéseit, az iskolai gyermek- és nevelőközösség pszichológiai jellemzőit, tudják értelmezni a tanulók megismerésének kiemelt szerepét a nevelőmunkában. Tudják osztályozni a nevelés különös eseteit, elmondani tüneteit, okait és a problémakezelés módjait. |
| Pedagógia: |
| A tanulók tudják definiálni a játék fogalmát, ismertetni jellemző sajátosságait, nevelőértékét. Tudják felismerni a különbséget a gyermek és a felnőtt munkatevékenysége között. Néhány példán keresztül tudják bemutatni a munka személyiségfejlesztő hatását. |
| A játékot és a munkát tudják összehasonlítani pedagógiai és pszichológiai szempontból. |
| Tudják definiálni a didaktika fogalmát, ismertetni a didaktika alapfogalmait, az oktatás célját, tartalmát, követelményeit, a tantervek fajtáit, jellemzőit. |
| Tudják jellemezni az oktatás szervezeti és munkaformáit, értelmezni a munkaformák és az életkori sajátosságok összefüggéseit. |
| Tudják jellemezni az értékelés szerepét, formáit, funkcióját a nevelési folyamatban. |
| Tudják ismertetni a neveléstörténet helyét a neveléstudomány rendszerében, tudják felismerni az egyes korok nevelési értékeit. |
| Tudják megnevezni az egyetemes magyar neveléstörténet főbb állomásait, kiemelkedő alakjait, a jelenlegi magyar közoktatási rendszer jellemzőit. |
| OKTATÁSI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, pedagógiai képességének fejlesztése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| Ismertesse meg a tanulókkal az óvodában, általános iskolában, napközi otthonban, bentlakásos intézményben folyó nevelő, gondozó, oktató munkát. |
| Az elméleti ismeretek gyakorlatban való megfigyelése, alkalmazása segítse elő a pszichológiai és pedagógiai műveltségtartalmak elmélyítését. |
| A gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való kapcsolatteremtés élménye segítse pályaválasztási döntésüket. Tudatosítsa azokat a magatartás- és viselkedésmintákat, amelyek a nevelői hivatás betöltésében nélkülözhetetlenek. Fejlessze a tanulók kognitív és szociális kompetenciáját, segítse az önfejlesztő személyiség kialakulását. |
| A Kommunikáció oktatásának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése, kitérve azokra a jellemzőkre, melyek a pedagógiai pályákon fontosak. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A hatékony kommunikációs készségek elsajátíttatása, érzékenységének fejlesztése. |
| A Környezetkultúra oktatásának célja, hogy ismertesse a településük helyét és jellemzőit az ország viszonylatában. Tegye képessé a tanulókat önálló alkotómunkára. Fejlessze manuális készségüket. Az alkotómunkákban rejlő önmegvalósítási lehetőséggel gazdagítsa érzelmi életüket, erősítse pozitív személyiségjegyeiket. Fejlessze esztétikai érzéküket. Ismertesse a településük helyét az országban. |
| Az Ön- és társismeret oktatásának célja, hogy járuljon hozza a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel a saját személyiségüket és a személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. A reális ön- és társismeret kialakítása mellett járuljon hozza a tanulók erkölcsiségének pozitív irányú fejlesztéséhez. |
| A pedagógiai pályák világa oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulásához. A pedagógiai pályák, munkakörök áttekintése, megismerése, az oktatási/nevelési intézmények tevékenységében való betekintés járuljon hozzá a tanulók pályatükrének alakításához. Fejlessze pedagógiai attitűdjüket, pedagógiai képességüket. Segítse a tanulókat a szakmacsoporton belüli pályaválasztási döntésükben. |
| A Pedagógiai gyakorlat oktatásának célja az elméletben tanult pedagógiai és pszichológiai ismeretek elmélyítése, gyakorlatban való alkalmazása. |
| Fejlesztési követelmények |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. |
| Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásos |
| információt. |
| Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció ösz- |
| szetevőit, jellemzőit. |
| Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. |
| Tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. |
| Környezetkultúra: |
| A tanulók alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot. |
| Ismerjék fel és tartsák be a közvetlen környezetük kialakításában fontos esztétikai és az egészséges, biztonságos |
| munkafeltételeket biztosító szabályokat. |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, a csoportmunka szabályainak betartásával. |
| Ismerjék fel az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, |
| tudják felsorolni az azokat elősegítő tényezőket. |
| Érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| A pedagógiai pályák világa: |
| A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és |
| egészséges munkaszokások kialakításának jelentőségét. |
| Pedagógiai gyakorlat: |
| Az intézménylátogatás során a tanulók ismerjék meg az adott intézmény célját, feladatát, szervezeti felépítését, az intézményben dolgozók munkáját, feladatát, legyenek képesek az elméletben tanultakat gyakorlati tapasztalatokkal összekapcsolni. Legyenek képesek néhány fős gyermekcsoport szabadidős tevékenységébe bekapcsolódni, különféle játékokat kezdeményezni, irányítani és adott gyermekcsoportban gondozási és szervezési feladatokat ellátni. Szerezzenek tapasztalatot a gyakorló intézmény (óvoda, iskola, nevelőotthon) nevelőmunkájáról, kapcsolatairól. |
| A tanulók magatartása és személyisége tükrözze azokat a pozitív nevelői személyiségjegyeket, amelyek feltételei az eredményes nevelőmunkának, az önfejlesztő személyiség kialakulásának. |
| A tanulók legyenek érzékenyek mások problémáira, segítőkészek azok megoldásában. Tudjanak kommunikálni környezetükkel, tudják pontosan kifejezni gondolataikat. A tanulók tudják alkalmazni azokat az ismereteket, amelyeket gyakorlati megfigyeléseik során szereztek. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kommunikáció: |
| Egyéni, páros és csoportmunka. A kommunikációs alapfogalmak definiálása. A társas érintkezés szabályainak alkalmazása szerepjátékban. Szóbeli és írásos információ közvetítésének gyakorlása. Kommunikációs zavarok felismerése és elemzése. A metakommunikációs jelzések fogadása, értelmezése. Kulturált viselkedés gyakorlása a kortárs csoportokban. |
| Környezetkultúra: |
| Manuális készségfejlesztés (hímzés, varrás, játékkészítés stb.). Kiállítás rendezése. Az iskola környezetében |
| fellelhető népművészeti tárgyak gyűjtése. Tanulmányi kirándulás. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| A kommunikáció alapfogalma és dinamikai alapelvei | A kommunikáció fogalma, elemei. Kommunikáció a természeti népeknél és az állatvilágban. Dinamikai törvényszerűségek. Az interperszonális és multiperszonális kommunikációs helyzetek. |
| Az érintkezés kultúrája | Az őszinte kommunikáció feltételei. Érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrákban. Az érdeklődés és a figyelmes hallgatás jelentősége. |
| Verbális kommunikáció | A közvetlen emberi kommunikáció formái. Nyelvi szocializációs szintek. |
| Nonverbális kommunikáció | A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verbális és nonverbális közlés viszonya. A pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejeződése. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége. |
| Hiteles kommunikáció | A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, hitelesség. |
| Kommunikációs zavarok | A kóros kommunikációs zavarok és okai. A nyelvi kommunikáció hiányosságai. A szégyenlősség és gátlásosság. Kommunikációs gátak és közléssorompók. A kommunikációs zavarok leküzdése. |
| Környezetkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Népművészet | Magyarország egyes tájegységeinek népművészete. A magyarországi nemzetiségek népművészete. Népművészeti tárgyak készítése. Kiállítás. |
| Lakáskultúra, kertkultúra | Lakásdíszítés. Színek és formák harmóniája. Növénygondozás. |
| Munkakörnyezet | Egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakítása. Környezeti ártalmak. |
| Településismeret | Város, falu, régiók. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, tudják felsorolni a kommunikációval kapcsolatos alapfogalmakat. |
| Alkalmazzák a társas érintkezés szabályait. Hatékonyan használják a szóbeli és írásos információt. |
| Értelmezzék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció összetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. |
| Környezetkultúra: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot. |
| Ismerjék az egészséges és biztonságos munkakörülményeket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ön- és társismeret: |
| Együttműködés a csoporttal. Az önismereti csoportmunka szabályainak megismerése, alkalmazása. Az önismeret forrásainak megismerése. A társas kapcsolatokat segítő és zavaró jelenségek felismerése, gyakorlása szerepjátékokban. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján a tanulók tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. |
| A pedagógiai pályák világa: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a különböző nevelési oktatási intézményekben folyó alaptevékenységeket, munkavédelmi, higiéniai feladatokat. |
| A pedagógiai pályákról egyéni és csoportos adatgyűjtés. Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés. A nevelés eszközrendszerének - játék, szabadidős tevékenység, gondozás, gyermekmunka - megfigyelése, elemzése. |
| Ön- és társismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| Az önismeret forrásai | Az önismeret fogalma, lényege, történeti áttekintése. Az önismereti csoportmunka szabályai. Fikció, játék, realitás a lélektani csoportmunka során. |
| Az önismeret komponensei | Az önismereti kerék és a Johari-ablak. A tanulás és az önismeret összefüggései. A hiányos önismeret okai és következményei. A képességek szerepe a pályaválasztásban. A változás és változtatás szükségessége. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok | Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok. Konfliktus, konfliktuskezelési technikák. |
| Társismeret | A tárgyilagos emberismeretjelentősége és feltételei. A társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró jelenségek. Az empátia. |
| A pedagógiai pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A pedagógiai pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a pályaválasztási lehetőségekről | A szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, betartani a csoportmunka szabályait. |
| Ismerjék az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| A pedagógiai pályák világa: |
| A tanulók a megadott szempontok alapján ismerjék a szakmacsoporthoz tartozó pályák jellemzőit, tudják összeegyeztetni az önismeretre alapozott pályaelképzeléseiket a pályaelvárásokkal, egyeztetni a választott szakma elvárásait egyéni képességeikkel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pedagógiai gyakorlat: |
| Egyéni és csoportos hospitálás. Megfigyelés a gyakorlóhelyen az előre megadott szempontok alapján. |
| A látott tevékenységek elemzése. |
| Saját körben helyzetgyakorlat és játék. |
| Pedagógiai gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Pedagógiai megfigyelés | Alkalmazott módszerek, eszközök megfigyelése. A gyermekek tevékenységének, viselkedésének megfigyelése. A pedagógus személyiségének, vezetési stílusának, szervező, irányító, ellenőrző, értékelő tevékenységének megfigyelése. Gondozási, egészségnevelési feladatok megfigyelése, elemzése. A differenciálás lehetőségeinek megfigyelése. |
| Pszichológiai megfigyelés | Az egyes tevékenységek pszichológiai szempontú megfigyelése az aktiváció - emóció - motiváció összefüggésében. A gyermek - gyermek, gyermek - pedagógus kapcsolatának megfigyelése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Pedagógiai gyakorlat: |
| A tanulók tudják elmélyíteni az elméletben megtanult pedagógiai és pszichológiai ismereteiket a gyakorlatban |
| megfigyeltekkel. |
| A megfigyelt tevékenységek irányításában alkalmazott módszereket, eszközöket, vezetési stílust, ellenőrző, |
| értékelő tevékenységet a megadott szempontok alapján elemezzék. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 64 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pedagógiai gyakorlat: Egyéni és csoportos hospitálás. |
| Gyakorlóhelyi megfigyelés az előre megadott szempontok alapján. A látott tevékenységek elemzése. |
| A foglalkozáshoz szükséges eszközök előkészítése (vagy elkészítése). |
| Csoporttársak előtt egy adott gyermekcsoportban játék vagy szabadidős tevékenység irányítása a megadott feladat alapján. A végzett tevékenység elemzése. |
| Pedagógiai gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Csoportos hospitálás: - Pedagógiai megfigyelés | Szabadidős tevékenységek megfigyelése. Gondozási feladatok megfigyelése. A differenciális lehetőségeinek megfigyelése. |
| - Pszichológiai megfigyelés | A gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak megfigyelése. Az egyes tevékenységek pszichológiai szempontú megfigyelése (játék, munka, oktatás). |
| Gyakorlófoglalkozás | írásbeli előkészület. Gyakorlati előkészület. Gyakorlófoglalkozás. A tevékenység elemzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Pedagógiai gyakorlat: |
| A tanulók tudjanak megtervezni, megszervezni, irányítani szabadidős vagy gondozási tevékenységet. Tudják a |
| tapasztaltakat önállóan elemezni és értékelni, észrevételeiket dokumentálni. |
| Legyenek képesek a differenciálás alkalmazására. |
| Ismerjék fel a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységformákat. |
| Legyenek képesek önállóan felkészülni a gyakorlati foglalkozásokra. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA* |
| 9. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS |
| ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amelyek megalapozzák és formálják a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| A Tanulásmódszertan oktatásának célja, hogy optimális segítséget adjon a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak a kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, segítse elő a hiányzó készségek pótlását. |
| Az Egészségtan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez, a szocializációs hiányosságok pótlásához. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. |
| * A kerettanterv a közművelődési és a kommunikációs szakképesítések számára készült, mert a művészeti szakképesítések párhuzamos képzési formában kerülnek oktatásra. |
| A Pszichológiai alapismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók lássák az emberi fejlődés folyamatában meglévő törvényszerűségeket, tulajdonságokat, jellegzetességeket, ezek biológiai, társadalmi és szociális összefüggéseit. |
| A Néprajz, társadalomismeret ösztönözzön a másság elfogadására, ösztönözzön a különböző nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok kultúrájának megismerésére, életmódjának megértésére. |
| A Pedagógia oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a nevelés fogalmát, folyamatát, főbb területeit, neveléstörténeti előzményeit, a nevelés színtereit, a közművelődésben dolgozó szerepét. |
| A Szociálpszichológia, mentálhigiéné tanulása során a tanulók lássák az egyén csoportban, közösségben, társadalomban elfoglalt helyét, a közművelődésben dolgozó szerepét. Ismerjék a legfőbb személyiségjegyeket, a nevelés módszereit, eszközeit, az egyéni bánásmód lehetőségeit. A tantárgyi tevékenység járuljon hozzá a leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségek felismeréséhez és értékeléséhez, a tanulók helyes életvitelének, harmonikus magánéletüknek a kialakulásához. Segítse a tanulók mentálhigiénés szemléletének fejlődését. Készítse fel a tanulókat arra, hogy munkájukban - segítő céllal - alkalmazni tudják a mentálhigiénés módszereket. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék fel a számukra leghatékonyabb tanulási stílust, az önművelés fontosságát, tudják megválasztani, alkalmazni az egyes tantárgyak optimális tanulási módszerét, tudatosan fejlesszék szókincsüket, szövegelemző, lényegkiemelő képességüket, olvasási, jegyzetelő szokásaikat. |
| Erősítsék koncentráló-, emlékezőképességüket, gyakorolják a kreatív gondolkodás módszereit. Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont, az egyéni tanulást segítő számítógépes programokat. |
| Egészségtan: |
| Ismerjék és alkalmazzák az egészséges életvitel követelményeit, fogadják el értéknek az élet és az egészség |
| alapvető normáit. |
| Folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. |
| Értsék az egészség dinamikus, változó egyensúlyi állapotjellegét. |
| Segítsenek mások egészségének megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási |
| feladatok ellátására. |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék az általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat, legyenek képesek konkrét tapasztalatok alapján saját lelki jelenségeiket felismerni, azok főbb megnyilvánulásait elemezni. Tudják osztályozni a lelki jelenségeket, ismerjék az érett személyiség kritériumait, legyenek képesek azokat összevetni a saját személyiségjellemzőikkel. Tudják meghatározni az érés és a fejlődés fogalmát, ismertetni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. Legyenek képesek értelmezni a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. Ismerjék a szocializáció legfontosabb területeit, tudják megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| Ismerjék a néprajztudomány ágait, tudják azokat jellemezni. Tudjanak feljegyzéseket készíteni néprajzi gyűjtőmunkáról. Tudják a gyűjtött anyagot feldolgozni, rendszerezni, elemezni. |
| Pedagógia: |
| Ismerjék a pedagógia fogalmát, céljait, lehetőségeit, eszközrendszerét, kapcsolatát más tudományterületekkel, a nevelés történetének néhány fontosabb eseményét, a nevelés meghatározó tényezőit, módszereit, jelentőségét, korlátjait, a nevelés folyamatában a nevelő és nevelt szerepét, a személyiség alakulását befolyásoló főbb tényezőket, a szokások alakításának fázisait, módszereit. |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné: |
| Ismerjék a szociálpszichológia főbb jelenségeit, tudják társas kapcsolataikban értelmezni a helyzeteket, a viszo- |
| nyokat, törekedjenek a tárgyilagos emberismeretre. |
| Ismerjék a szabadidős, az iskolai és a családi nevelés sajátosságait, lehetőségeit, a magatartászavarok jellemzőit, |
| lehetséges okait. |
| Ismerjék a legfontosabb társadalmi szerepek jellemzőit, tudják alkalmazni a tanultakat a saját szerepfeszültségeik |
| csökkentésére, a konfliktusaik feloldására. |
| Ismerjék a mentálhigiénés módszerek jótékony hatását az érzelmi egyensúly megtartásában, tudják alkalmazni a |
| lelki egyensúly megtartását célzó módszereket. |
| Ismerjék meg a mentálhigiénés konzultáció alapjait, tudják elemezni, hasznosítani a csoportmunkában szerzett |
| tapasztalataikat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanulásmódszertan: |
| A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, gyakoroltatása. Egyéni számítógép-használat. |
| Tanulásmódszertan |
| Témakörök | Tartalmak |
| A tanulási szokások kialakulásának elemzése | A tanulási módszer hatékonyságának felmérése. |
| Tanulás-tudás | A tanulási stílus. A tanulás technikája - tanulási stratégiák, orientáció, megtanulni tanulni, gyenge pontok a tanulásban. A gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés jelentősége. |
| Az olvasás technikája | Olvasási készségek, gyakorlatok, szokások. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. |
| Koncentrációs gyakorlatok | Koncentrációt fejlesztő módszerek, gyakorlatok. A lényegkiemelés módjai. Jegyzetelési gyakorlatok. |
| Az emlékezés technikái | A felidézés és felismerés különbsége. Memoriterek. |
| Számítógép egyéni tanulást segítő programjai | A számítógép egyéni tanulást segítő lehetőségei A hatékony tanulás egyéni titkai. A gyorsolvasás előnyei, hátrányai, módszerei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék, fejlesszék egyéni tanulási stílusukat, önművelő módszereiket, tudják a különböző tantárgyakhoz megválasztani és alkalmazni saját tanulási stílusukat. |
| Legyenek képesek értelmezni olvasási szokásaik jellemzőit, fejlesszék szókincsüket, megfigyelő-, koncentráló-és emlékezőképességüket, gondolkodásukat. Ismerjék saját jegyzeteik használhatóságának előnyeit, hiányosságait. Használják az értelmező szótárt, lexikont, alkalmazzák a számítógépes egyéni tanulást segítő programokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtan: |
| Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. Az egészséges környezet megtervezése. Az egészséges életmód csoportmunkában történő felmérése és elemzése. A leggyakrabban előforduló sérülések felismerése és ellátásának gyakorlása. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkultúra | Az egészség definíciója. Az egészséges életmód. Az egészségkultúra mint az általános kultúra része. Az egészségkultúra tényezői, összefüggései. Az egészség megőrzésének tennivalói. A család egészsége és az utódvállalás. |
| Egészséges életvitel | A higiénia fogalma és területei. A személyi és környezeti higiénia kapcsolata. Díszítő kozmetika. Az egészséges táplálkozás. Korszerű ételkészítési eljárások. Az egészséges öltözködés. A helyes testtartás, a rendszeres testedzés. Egészséges és harmonikus életvezetés. Háztartás és környezetvédelem. Pihenés és szabad idő. Egészség és munka. |
| Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők | Betegségek és megelőzésük. A betegségek kialakulása és az elkerülésüket célzó magatartás. A beteg az egészségügyi intézményben és otthon. Házipatika. Az egészségkárosító magatartások, a szenvedélyek (drog, alkohol, játék, gyógyszer) ártalmai elkerülésének lehetőségei, a segítségnyújtás formái. |
| Elsősegélynyújtás | A vészhelyzetek és megelőzésük. Az elsősegélynyújtásról általában. Teendők az elsősegélynyújtás megkezdése előtt. Teendők a légzés és/vagy keringés leállása esetén. Rosszullétek. Mérgezések. Sérülések. Mentőhívás. Elsősegélynyújtás körébe tartozó mozgatás és szállítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat, az egészséges életvitellel kapcsolatosan alkalmazzák |
| ismereteiket, tudják elfogadni és alkalmazni az élet és az egészség alapvető értékeit. |
| Tudjanak segítséget adni másoknak egészségük megőrzése és fejlesztése érdekében. |
| Ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az elemi szintű elsősegélynyújtás tennivalóit. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| Önismereti gyakorlatok. Irányított megfigyelés, fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése, ismeretterjesztő kiadványok, médiaanyagok elemzése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. Lényegkiemelés, a minták pszichológiai elemzése. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése a közvetlen környezetben, ismeretterjesztő kiadványok, médiák segítségével. A szöveges, tárgyi és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Pszichológiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Altalános lélektan | Bevezetés az általános lélektanba: - érzékelés - észlelés, - figyelem, álom, ábránd, - tanulás - tudás, - emlékezet és képzelet, - gondolkodás, intelligencia és kreativitás, - motiváció, érzelem. |
| Személyiség-lélektan | A személyiség-lélektan alapfogalmai: - a személyiség összetevői és ezek összefüggései, - érdek, érték, érdeklődés, képesség, - irányulás és indítékok, - világnézet, meggyőződés, eszmények, beállítódás, - temperamentum- és személyiségtipológia, - a jellem és a jellemszerkezet, - személyiségprofil és stílus, - az érett személyiség kritériumai. |
| Fejlődéslélektan | Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei: - a szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése, - a tanulás mint viselkedésmódosulás, - az érzelmi-akarati élet fejlődése, - a születés előtti fejlődés, - az újszülött- és csecsemőkor fejlődéslélektana, - a kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői, - kisiskolás- és pubertáskor, - a serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői, - felnőttkor - öregedés - öregkor - aggkor. A szocializáció főbb területei. |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány fogalma, ágai, története, intézménye, szervezetei. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. A néprajztudomány irodalma, folyóiratai. A társadalmi szokások, normák hagyományozódása, a hagyományláncok, hagyománytípusok jelentősége. A helyi társadalom fogalma, szerkezete, a hagyomány formálódás folyamata. | |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | A magyar nép táji, történeti tagolódása. Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon, jellemző foglalkozásuk, hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik, szokásaik. | |
| Az egyes népcsoportok, nemzetiségek tárgyi, néprajzi jellemzői: - A település, a házbelső, a bútorzat típusai. - Viselettípusok, a kivetkőzés fázisai. - A népművészet tárgyi kultúrái. - A népművészet és a népi kismesterségek. - A naptári év és a család ünnepei. - A gyász jellemzői. - Az ünnepkörök szokásaihoz kapcsolódó tárgyak. - Jeles napokhoz fűződő szokásjátékok. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók tudják értelmezni a fejlődéslélektan, a személyiség-lélektan alapfogalmait, felismerni, besorolni, osztályozni az egyes lelki jelenségeket, meghatározni az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, ismertetni a szenzomotoros és a kognitív fejlődés menetét. |
| Ismerjék a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét, a tanulás viselkedésmódosító szerepét. Tudják felsorolni a szocializáció legfontosabb területeit, értelmezni fejlődést befolyásoló szerepüket. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| Tudják megkülönböztetni az írásbeli és a szájhagyomány útján terjedő műveltséget, jellemezni a néprajztudomány ágait. Ismerjék a hazai táji-történeti hagyományok szerepét, a magyarországi kisebbségi népcsoportok főbb hagyományait, az egyes népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzőket. Ismerjék a társadalmi szokások, normák hagyományozódását, a hagyományláncok, hagyománytípusok jellemzőit, a helyi társadalom fogalmát, szerkezetét, a hagyományformálódás folyamatát. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pedagógia: |
| Fogalmak elemzése közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő |
| kiadványok, médiák segítségével. Az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné: |
| Fogalmak értelmezése közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiák segítségével. A szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Pedagógia |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A pedagógia alapfogalmai | A pedagógia eredete, jelentése. A pedagógiatudomány célja, feladata. A pedagógia kapcsolata más tudományterületekkel. | |
| A nevelés kialakulása, történeti áttekintése | A nevelés kialakulása. A személyiségközpontú pedagógia 20. századi irányzatai. | |
| A nevelés meghatározó tényezői | A nevelés fogalma, lényege, alapvető jegyei. A nevelés szükségessége, lehetősége. | |
| A nevelés folyamata | Az öröklés, a természetes környezet szerepe a személyiség fejlődésében. A társadalom, érték, szükségletek, kultúra, művelődés fogalmainak értelmezése, a nevelés céljában betöltött szerepük. A társadalmi környezet. Pedagógiai tényezők. A nevelés cél- és eszközrendszere. A nevelés szerepe a személyiség alakulásában. A nevelés korlátai, megnyilvánulásai. A nevelési folyamat értelmezése, sajátosságai, törvényszerűségei, a szokás kialakításának menete. A személyiségfejlesztés lehetőségei. A nevelő és nevelt az együttműködés folyamatában. A szocializáció folyamata. Gyermeki kapcsolatok, konfliktusok, barátságok. | |
| A nevelés színterei | A családi nevelés, anya - gyermek kapcsolat. Az óvodai nevelés. Az iskolai nevelés. Szabadidős tevékenységek. | |
| Nevelés a közösségben | A csoport, a közösség fogalma, jellemzői. A közösség mint a nevelés alapvető kerete. Az egyén és a közösség, az egyéni bánásmód. A gyermekközösség alakításának lehetőségei, a hagyományok szerepe a közösségek formálásában. | |
| A nevelés módszerei | A módszer fogalma, értelmezése, a módszer megválasztását befolyásoló tényezők. A módszerek fajtái, csoportosításuk, a különböző módszerek alkalmazása. | |
| A játék | A játék fogalma, funkciói, a gyermekjáték elméletei. Különböző történelmi korok jellemző játékfajtái. A drámajáték elmélete. A játék és a prevenció összefüggései. | |
| A nevelés eszközei | A játék, a sport, a tanulás, a munka. A játék, a sport, a tanulás és a munka szerepének összehasonlítása. Szabadidős tevékenységek. | |
| Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése | A magatartászavar jellemzői, okai. | |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Bevezetés a szociálpszichológiába | A szociálpszichológia tárgya, funkciója. | |
| Az interakciók pszichológiája | Magányos, páros helyzet és szervezett csoport. | |
| Az identitás A társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő pszichológiai jelenségek | Fogalma, dimenziói. Együttműködés. Segítségnyújtás. Tolerancia. Vonzalmak. Konfliktusok. Versengés. Közöny. Irigység. | |
| A személyészlelés pontossága | Fizikai és szociális észlelés. Pontosság az érzelmek észlelésében. A hangulat hatása. | |
| A szerep | A szerep lejátszása: harc, vita, játszma. Szereptanulás. Szerephelyzet. Szerepfeszültség - szerepkonfliktus. Játszma. | |
| A társas érintkezés meghatározói | Az attitűd. Burkolt személyiségelméletek. A benyomás kialakítása - benyomáskeltés. Attribúció - énattribúció. Kommunikáció. Szociabilitás. Társas befolyásolás. | |
| A csoport jellemzői és a csoportközi viszonyok | A csoport, egyén a csoportban. Csoportközi viszonyok: kategorizáció, sztereotípiák, előítéletek, a proszociális viselkedés. | |
| A mentálhigiéné | A mentálhigiénés szemlélet alapjai és célja. | |
| A tevékenység, a pihenés egyensúlyának szerepe az élővilágban | Az aktív és passzív szakaszok változása. Az életmód tudatos vezetése, megfelelő napirend. | |
| A lelki egyensúly megtartásának módszerei | Alapfogalmak. A mentálhigiénés konzultáció jelentősége. Az önsegítő és támogató csoportok. Relaxációs tréningek. | |
| A mentálhigiénés konzultáció | Módszerei, alkalmazása a párbeszédben. Esetközpontú megbeszélés. A programközpontú konzultáció. | |
| Az önsegítő és támogató csoportok | Az önsegítés kölcsönösségi rendszere. A támogató csoportok szervezésének alapelvei. Csoporttagság - csoportnagyság - csoportvezetés. | |
| A relaxációs tréningek elmélete és gyakorlata | A relaxációs módszerek alkalmazási lehetőségei. Az autogén tréning gyakorlásához szükséges feltételek. Az autogén tréning alap- és kiegészítő gyakorlatai. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Pedagógia: |
| Ismerjék a pedagógia fogalmát, célját, kapcsolatát, a nevelés történetének néhány fontosabb eseményét. Ismerjék a nevelés meghatározó tényezőit, korlátait, a személyiségfejlődést befolyásoló tényezőket. Ismerjék a szokásalakítás menetét, a játék szerepét a nevelés folyamatában. Ismerjék a családi és a közösségi nevelés sajátosságait. Ismerjék a nevelés legfontosabb módszereit, eszközeit, a magatartászavarok jellemzőit, lehetséges okait. |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné: |
| Ismerjék a szociálpszichológia fogalmát. Tudják elemezni és értékelni társas kapcsolataik helyzeteit, viszonyait, törekedjenek a tárgyilagos emberismeretre. |
| Ismerjék fel a különböző szerepeket, tudják alkalmazni a tanultakat a szerepfeszültségeik csökkentésére, a konfliktusaik megoldására. |
| Tudják értelmezni a csoportmunkában szerzett tapasztalataikat. Tudjanak aktívan és hatékonyan részt venni önsegítő csoport munkájában. |
| Ismerjék a mentálhigiénés módszerek szerepét az érzelmi egyensúly megtartásában, tudják egyéni életükben alkalmazni a lelki egyensúly megtartását célzó módszereket. Ismerjék a mentálhigiénés konzultáció alapjait. Tudják kialakítani hatékony napirendjüket. |
| MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatásának célja olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemlélet kialakítását, formálását, fejleszti a kézügyességet, képessé teszi a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. |
| Fejleszti az önművelés képességét, a könyvtárhasználati tudást beépíti a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe, -feldolgozásba. |
| Kiemelt cél a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése, az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése. |
| A Kommunikáció oktatásának célja a közművelődési és kommunikációs pályákon fontos kommunikációs feladatok ismertetése, a kommunikációs érzékenység, alapkészségek aktív, tudatos fejlesztése. A hatékony egyéni kommunikációs készség fejlesztése. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. |
| A Környezetkultúra, és a Kézműves gyakorlatok oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókat településük természeti, környezeti értékeivel, értelmeztesse azok jellemzőit az ország viszonylatában. Tegye képessé a tanulókat önálló alkotómunkára. Fejlessze manuális készségüket. Gazdagítsa érzelmi életüket, személyes képességeiket az alkotómunka önmegvalósítási lehetőségeivel. Fejlessze esztétikai érzéküket. Értelmeztesse lakóhelyük különös értékeit, lehetőségeit az ország értékrendjének egészében. |
| Az Ön- és társismeret oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel a saját személyiségüket és a személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. A reális ön- és társismeret kialakítása mellett járuljon hozzá a tanulók erkölcsiségének pozitív irányú fejlesztéséhez. |
| A közművelődési és a kommunikációs pályák világa oktatásának célja, hogy járuljon hozzáa tanulók önismeretének fejlesztéséhez, pálya- és szakmaválasztási érettségének formálódásához. Segítse a tanulókat pályaválasztási döntésükben. |
| A Szakmai informatika oktatásának célja, hogy ismerjék a számítástechnikában a legalapvetőbb dokumentumformákat, minta alapján legyenek képesek ezeket előállítani. Legyen igényük a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudják önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Ismerjék meg és igényeljék a könyvtárak szolgáltatásait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulók tudjanak együttműködni a közösség tagjaival. Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak információt hatékonyan közvetíteni szóban és írásban. |
| Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció öszszetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel önmaguk és társaik kommunikációs zavarait, tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. |
| A tanulók a csoportmunka szabályainak betartásával tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. Ismerjék fel az önismeret komponenseit, az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatot zavaró jelenségeket, tudják felsorolni azok tényezőit. Legyenek képesek értelmezni saját pszicho-higiénés állapotukat. |
| A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és egészséges munkaszokások alakításának jelentőségét. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot, alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. |
| Éljék meg a játék, az ajándék, a díszítőtárgyak készítésének örömét. Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól. Ismerjék fel az anyag, a forma, az esztétikum összefüggéseit. Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. Legyenek képesek a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. |
| Ismerjék fel és tartsák be a közvetlen környezetük kialakításában az esztétika, az egészséges és biztonságos munkafeltétel normáit, szabályait. |
| Legyenek képesek a szövegbevitelre, a különböző ügyiratok előnyomott papíron történő kitöltésére, az ügyiratok és levelek önálló készítésére. Tudjanak keresni nyilvántartásokban, adatbázisokban. Ismerjék a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségeit, módját, tudják azokat használni. Munkájuk közben tegyenek eleget a forrásfelhasználás etikai követelményeinek, a szerzői jog követelményeinek. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kommunikáció: |
| Egyéni, páros és csoportmunka. A kommunikációs alapfogalmak. A társas érintkezés szabályainak alkalmazása |
| szerepjátékban. Az információ szóbeli és írott közvetítésének gyakorlása. Kommunikációs zavarok felismerése |
| és elemzése. A metakommunikációs jelzések fogadása, értelmezése. Kulturált viselkedés gyakorlása a kortárs |
| csoportokban. |
| Környezetkultúra: |
| Manuális készségfejlesztés (hímzés, varrás, játékkészítés stb.). Kiállítás rendezése. Az iskola környezetében |
| fellelhető népművészeti tárgyak gyűjtése. Tanulmányi kirándulás. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| A kommunikáció alapfogalma és dinamikai alapelvei | A kommunikáció fogalma, elemei. Kommunikáció a természeti népeknél és az állatvilágban. Dinamikai törvényszerűségek. Az interperszonális és multiperszonális kommunikációs helyzetek. |
| Az érintkezés kultúrája | Az őszinte kommunikáció feltételei. Érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrákban. Az érdeklődés és a figyelmes hallgatás jelentősége. |
| Verbális kommunikáció | A közvetlen emberi kommunikáció formái. Nyelvi szocializációs szintek. |
| Nonverbális kommunikáció | A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verbális és nonverbális közlés viszonya. A pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejeződése. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége. |
| Hiteles kommunikáció | A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, a hitelesség. |
| Kommunikációs zavarok | A kóros kommunikációs zavar jelenségei, okai. A kommunikáció nyelvi hiányosságai. A szégyenlősség és gátlásosság. Kommunikációs gátak és közléssorompók. A kommunikációs zavarok leküzdésének módszerei. |
| Környezetkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Népművészet | Magyarország kiemelkedő jelentőségű tájegységeinek népművészete. A magyarországi nemzetiségek népművészete. Népművészeti tárgyak készítése. Kiállítás. |
| Lakáskultúra, kertkultúra | Lakásdíszítés. Színek és formák harmóniája. Növénygondozás. |
| Munkakörnyezet | Egészséges és biztonságos munkakörülmény feltétele, kialakítása. Környezeti ártalmak. |
| Településismeret | Város, falu, régiók. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kommunikáció: |
| A tanulók ismerjék a kommunikációval kapcsolatos alapfogalmakat, tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. |
| Alkalmazzák a társas érintkezés szabályait. |
| Legyenek képesek adott információt hatékonyan közvetíteni szóban és írásban. |
| Legyenek képesek értelmezni és alkalmazni a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles |
| kommunikáció összetevőit, jellemzőit. |
| Ismerjék fel önmaguk és társaik kommunikációs zavarait. |
| Környezetkultúra: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. |
| Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot. |
| Ismerjék az egészséges és biztonságos munkakörülményeket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ön- és társismeret: |
| Együttműködés a csoporttal. Az önismeret és a csoportmunka jellemzőinek megismerése, alkalmazása. Szerepjátékokban a társas kapcsolatokat segítő és zavaró jelenségek megélése, elemzése, az együttműködést segítő módszerek gyakorlása. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján és sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. A tanulók értelmezzék a tárgyilagos emberismeret, a konfliktusok megelőzésének és kezelésének jelentőségét. |
| A közművelődési és a kommunikációs pályák világa: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a szakmacsoporthoz tartozó intézmények, szervezetek szolgáltatási tevékenységeit, tennivalóit. |
| A közművelődési és a kommunikációs pályákról egyéni, csoportos adatgyűjtés, elemzés. Szerepjátékokban ember-pálya megfelelési gyakorlatok elemzése. |
| Ön- és társismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| Az önismeret forrásai | Az önismeret fogalma, lényegének elemzése. Az önismereti és a csoportmunka alapszabályai. Csoportmunkában a fikció, a játék és a realitás lélektani elemzése. |
| Az önismeret komponensei | Az önismereti kerék és a Johari-ablak. A tanulás és az önismeret összefüggései. A hiányos önismeret okai és következményei. A képességek szerepe a pályaválasztásban. A változás és változtatás szükségessége. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok | Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, én-ideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok. Konfliktus, konfliktuskezelési technikák. |
| Társismeret | A tárgyilagos emberismeretjelentősége és feltételei. A társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró jelenségek. Az empátia. |
| A közművelődési és a kommunikációs pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükrök. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a pályaválasztási lehetőségekről | A szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók legyenek képesek együttműködni a közösség tagjaival, betartani a csoportmunka szabályait. |
| Ismerjék az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, legyenek képesek értelmezni önmaguk pszi- |
| cho-higiénés állapotát. |
| A közművelődési és a kommunikációs pályák világa: |
| A tanulók a megadott szempontok alapján ismerjék a szakmacsoporthoz tartozó pályák jellemzőit, tudják összevetni, értelmezni adottságaikat, pályaelképzeléseiket, vizsgálni az egyéni életútban a pályaelvárások követelményeit, következményeit. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmai informatika: |
| Dokumentumkészítés számítógéppel. Típusdokumentumok készítése többféle formázási megoldással. Dokumentumok mentése különböző formátumokban. |
| Kommunikáció a hálózaton. Azonosító és jelszó használata. Levelezőprogram használata. Összetett keresési feladatok megoldása. Az elméleti tantárgyak témáihoz információgyűjtés a hálózaton. Az egyes témakörökhöz tartozó információk tárolása. |
| Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az interneten. Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával. |
| Kézműves gyakorlatok: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgy tervezése, alkotás. Rajzeszközök, kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Szakmai informatika |
| Témakörök | Tartalmak |
| Dokumentumkészítés számítógéppel | Számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program alkotóelemeinek használata. A helyes test-, kar- és kéztartás megszilárdítása, ujjtorna. |
| A másolási készség, a szövegformázás megalapozása és megszilárdítása, a gyorsaság növelése | Szavak, szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolása írógépbetűs, nyomtatott, kézírással írott szövegről. Szövegformázás, kiemelések. |
| Típusdokumentumok | A szövegszerkesztő beépített sablonjainak használata. Saját dokumentum tervezése. Körlevél, boríték, címkekészítés. |
| Kézműves gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Papírmunkák | A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei: - papírtépés, - papírvágás, - papírhajtogatás, - papírragasztás. |
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Textilvarrás: - a varrás helyes technikája, - alkalmazható öltések, - díszítő öltések. Bábkészítés: - gyűszűbábok, - ujjbábok, - kesztyű- és zsákbábok. |
| Varrás, hímzés | A kézi hímzés műveleti sorrendje. A főbb etnikai csoportok hímzése, öltéstechnikája. |
| Szálasanyagokból készült tárgyak | A gyékény, szalma, csuhé, fűzfavessző tulajdonságai. A fonás, a fonás és csomózás technikái a gyakorlatban, hagyományok. Egyszerű fonási technológiák, a toldás lehetősége. |
| Bőrmunkák | A bőr felépítése, tulajdonságai. A bőr fonása, fűzése. Bőr ékszerek, zacskók, tarsolyok készítése. |
| Egyéb tevékenységek | Szárazvirágképek készítése. Szárazvirágcsokrok készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szakmai informatika: |
| Tudjanak önállóan dokumentumot tervezni, megszerkeszteni, interneten információkat megtalálni, letölteni. |
| Kézműves gyakorlatok: |
| Ismerjék a szerszámok biztonságos, szakszerű használatát, az alkalmazott anyag tulajdonságait, megmunkálásának lehetőségeit, eszközeit. Tudjanak esztétikus tárgyakat tervezni és készíteni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmai informatika: |
| Dokumentumkészítés számítógéppel. Típusdokumentumok készítése többféle formázási megoldással. Dokumentumok mentése különböző formátumokban. |
| Kommunikáció hálózaton. Azonosító és jelszó használata. Levelezőprogram használata. Összetett keresési feladatok megoldása. Az elméleti tantárgyak témáihoz információgyűjtés a hálózaton. Az egyes témakörökhöz tartozó honlapok tárolása. |
| Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az interneten. Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával. |
| Kézműves gyakorlatok: |
| Anyagok megmunkálása adott szempontok alapján. Tárgytervezés, -alkotás. Rajzeszközök, kéziszerszámok |
| szakszerű kiválasztása, használata. |
| Szakmai informatika |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció a hálózaton | Intranet és internet. Elektronikus levelezés. Keresés kulcsszavas keresőkkel. Elméleti tantárgyak témáihoz információgyűjtés a hálózaton. |
| Könyvtárhasználat | Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az interneten. Közhasznú információk keresése. Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával. |
| Dokumentációkészítés | Tanulmánykészítés (néprajzi gyűjtőmunka eredmény ének bemutatása). Digitális képek alkalmazása, objektumok beillesztése. |
| Kézműves gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szövés | A különféle textilipari nyersanyagok felismerése. A legősibb szövött textíliák és csomózott szőnyegek alapanyagai, technikái, mintakincse. |
| Az ősi kézi szövés módjai. Egyszerű, játékos szövésgyakorlatok. Szövés szövőkereten, állványon, szövőszéken. Egyenletes szövés, feszítés, tömörítés, szélszövés gyakorlása. A szövés technikai biztonságának megszerzése, a mintakialakítás és mintatartás gyakorlata. Az alapszövet szerkezete, felépítése. | |
| Csomózás | A csomózás hagyományainak vizsgálata keleti szőnyegeken (szemléltetés töredék, fotó stb. alapján). Csomótípusok, csomózási technikák gyakorlása. A szimmetrikus (gördesz vagy török) csomó. Az aszimmetrikus (szénné vagy perzsa) csomó. Csomótípusok egy szőnyegen belül, újabb variációk, kísérletek. A szőnyegcsomózás menete. Az első csomósor elkészítése. Leszövés, alapszövet szövése. A csomók sorba rendezése. A minta követése a műszaki kartonról vagy mustra (minta) szőnyegről. |
| Agyagmunkák | Agyag-előkészítés. Alapműveletek. Az agyag formáihatósága. Új bábok, körtemuzsika készítése, hurkatechnika alkalmazása. A korongozás alapfogásai: - Középre fogás. - Kifúrás. - Csőbe húzás. - Széthúzás. - Díszítés. - írókázás gyakorlása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szakmai informatika: |
| Tudjanak önállóan dokumentumot tervezni, szerkeszteni, tanulmányhoz információt gyűjteni. Legyenek képesek egyszerű tartalmú iratszöveget másolni kb. 750 leütés/10 perc írássebességgel, tízujjas vakírással, a javítási lehetőségek használatával, az előírt hibahatárokon belül. Ismerjék és alkalmazzák a forrásfelhasználás szabályait. Tudjanak tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. |
| Kézműves gyakorlatok: |
| Ismerjék a szerszámok biztonságos, szakszerű használatát, az alkalmazott anyag tulajdonságait, megmunkálásának lehetőségeit, eszközeit. Tudjanak esztétikus tárgyakat tervezni és készíteni. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 160 óra |
| Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 96 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel az érdeklődést, és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készs é-geit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. |
| A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. |
| Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| A műszaki ábrázolás alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| Az Anyagismeret témakörben ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. |
| A Mechanika tanulása során a tanulók ismerjék meg a legfontosabb statikai és szilárdságtani fogalmakat, méretezési, ellenőrzési elveket, módszereket. Eközben szerezzenek gyakorlatot a szakkönyvek, táblázatok, katalógusok használatában. |
| Az Anyag- és gyártásismeret tanulása során a tanulók ismerjék meg a fémtani fogalmakat, a gépészet területén leggyakrabban alkalmazott anyagok tulajdonságait, valamint felhasználási területüket. Nyerjenek betekintést a fontosabb gyártási, kötési és műanyag feldolgozási technológiákba. |
| A Géprajz tanulása során az ismeretek és tevékenységek rendszerbe szervezése révén fejlődjenek az ábrázolási képességeik. Elméleti ismereteinek tanulása során, valamint az alkatrészrajzok és az egyszerűbb összeállítási rajzok készítése révén ismerjék meg és alkalmazzák helyesen a szabványos előírásokat. |
| Az ember és környezete oktatásának célja, hogy a tanulók megértsék az ember és a természet kapcsolatának alapvető összefüggéseit, felismerjék a természet- és környezetvédelem tudományos, műszaki, ökonómiai, jogi lehetőségét, tudatosítsa a természeti és a társadalmi környezet emberi egészséget veszélyeztető hatásait, bemutassa az információs technológiák hatását az emberre. Célja a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmód kialakítása. |
| A Gépelemek oktatása során a tanulók ismerjék meg a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban előforduló gépelemek funkcióját, működését, szerkezetét, alkalmazását, méretezését, ellenőrzését. |
| Az Alkalmazott számítástechnika oktatásának célja az informatikai készségek továbbfejlesztése a későbbi szakmai felhasználási igényeknek megfelelően. Fő feladat elsajátíttatni a műszaki dokumentációkészítés korszerű elektronikus módszereit és a CAD rajzkészítés alapjait. |
| Az Elektrotechnika oktatásának célja bővíteni a fizika tantárgy által kialakított világképet, megismertetni a tanulókkal a villamos gépek működési elvét és szerkezeti felépítését. |
| Feladata elérni azt is, hogy a tanulók tisztában legyenek a majdani szakterületükhöz tartozó villamos gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésének alapkövetelményeivel és az érintésvédelem módjaival. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. |
| A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. |
| Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki ábrázolás alapjai: Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. |
| A műszaki ábrázolás alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapfogalmak | A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. |
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. |
| Ábrázolási módok | Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Különböző helyzetű sík ábrázolása. Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. Testek csonkítása, síkmetszés, palástkiterítés. Rekonstrukció. Áthatási görbék szerkesztése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Anyagismeret: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése. |
| Anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. Nemesfémek és felhasználásuk. |
| Nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-, hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Anyagismeret: |
| A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat. |
| Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, |
| írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Mechanika: |
| A fizikában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Számítások végzése, geometriai szerkesztő eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával |
| önállóan, statikai és szilárdságtani témákban. |
| Rajzvázlatok készítése statikai és szilárdságtani számítások folyamán. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos anyagjelölések megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. Anyag- és félgyártmány-katalógusok megismerése, katalógusból történő kiválasztás. Diagramok, állapotábrák elemzése, a vas-karbon állapotábra használata. Hőkezelések, öntészet, melegalakítások, nem oldható kötési módok, műanyag-feldolgozás megismerése. |
| Géprajz: |
| A műszaki ábrázolás alapjaiban tanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése. |
| Szabadkézi felvételi vázlatok készítése. |
| A géprajzszabványok megismerése, alkalmazása, tűrés- és illesztéstáblázatok használata. |
| Géprajzok és más műszaki területek rajzdokumentációinak elemzése, értelmezése. |
| A géprajzhoz szükséges számítások végzése. |
| Az ember és környezete: |
| A természettudományos tantárgyakban szerzett ismeretek szintetizálása. |
| Környezeti tényezők műszeres mérése (pl. zajmérés, pH-mérés). |
| Esettanulmányok készítése iskolában, lakóhelyen. |
| Képernyős munkahely tesztelése ergonómiai szempontból. |
| Mechanika |
| Témakörök | Tartalmak |
| Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek | A statika alaptételei. A közös pontban metsződő és párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása. |
| Síkbeli egyensúlyi szerkezetek, tartók vizsgálata | A kényszerek fajtái és jellemzőik. Koncentrált erőkkel terhelt tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata. |
| Igénybevételek, síkidomok keresztmetszeti jellemzői | Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai nyomatéka. Az igénybevétel fogalma, fajtái. Feszültségeloszlás a terhelt keresztmetszet mentén különféle igénybevételek esetében. |
| Egyszerű igénybevételek | Egyszerű alkatrészek szilárdsági méretezése, méretellenőrzése és a megfelelő anyagminőség megválasztása. |
| Összetett igénybevételek | Az anyagban ébredő eredő feszültség meghatározása. A gyakorlatban gyakran előforduló összetett igénybevételű gépalkatrészek méretezésének elve és méretellenőrzésének alapjai. |
| Az anyagok f ár adás a | Az anyagok fáradását előidéző terhelési módok. A fáradásos törések előfordulását csökkentő jellegzetes szerkezeti kialakítások. |
| Anyag- és gyártásismeret |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Metallográfiái ismeretek | Kristálytani alapismeretek. Színfémek, ötvözetek. Kétalkotó s egyensúlyi diagramok. A vas-karbon ötvözetek egyensúlyi diagramja. Az acélok átalakulási módjai. Könnyűfémek, színesfémek egyensúlyi diagramjai, az ötvözők tulajdonságaikra gyakorolt hatása. | |
| Hőkezelés | A hőkezelés célja, a hőkezelés műveletei. Hőmérséklet - idő diagram. Acélok hőkezelései, vasöntvények hőkezelése. Felületkezelés anyagbevitellel, kérgesítő eljárások. Réz- és alumíniumötvözetek hőkezelése. | |
| Melegalakítások | Öntészeti alapfogalmak, formázási és öntési módszerek. A képlékenység fogalma, az alakítási szilárdság. Az alakítás hatása az anyag szerkezetére. A kovácsolás, hengerlés, sajtolás, cső- és rúdgyártás szerszámai, műveletei, berendezései. A porkohászat technológiájának alapismeretei. | |
| Hegesztés, forrasztás | Alapfogalmak. Lánghegesztés, lángvágás, villamos ívhegesztés, ellenállás-hegesztés, a forrasztás technológiai eljárásainak alapjai. | |
| Nemfémes szerkezeti anyagok feldolgozása | Műanyag-feldolgozó eljárások gépei, berendezései, felhasznált anyagai, segédanyagai. | |
| Géprajz |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezető, felvételi vázlatkészítés | Géprajzfajták rendszere, a méretmegadás alapjai. A vázlatkészítés szerepe, szabályai, technikája. |
| Ábrázolás metszetekkel | A metszet származtatása, fajtái, a szelvény és fajtái. Az ábrázolás sajátos szabályai. |
| Egyszerűsített és különleges ábrázolások | Törés, nem teljes vetületek, ferde síkú és elfordított vetületek. Szimmetrikus tárgy, kiemelt részletek, ismétlődő elemek, síkfelületjele, mozgó alkatrész szélső állása, eredeti körvonal, csatlakozó alkatrészek, felületi kialakítások, alkatrészek felfekvő felülete. |
| Különleges méretmegadások, mérethálózatok | A méretmegadás jelei, méretelosztás, szabványos alkatrészek méretei, mérethálózat felépítésének elvei. Szöveges előírások a rajzon. |
| Tűrés, illesztés | Alaptűrések, szabványos tűrésnagyságok. Alak- és helyzettűrések, illesztés, illesztési rendszerek. |
| Felületi minőség | Felületi egyenetlenségek fogalma, fajtái, a felületi érdesség megadása, a tűrés és az érdesség összefüggése. Felületkikészítés, hőkezelés megadása. |
| Összeállítási rajzok jellemzői | Összeállítási rajzok jellemzői, készítési szabályai. A darabjegyzék, rajzszámozási rendszerek. |
| Jelképes ábrázolások | Csavarmenetek, fogazott alkatrészek, bordás tengelykötés, rugók, gördülőcsapágy, siklócsapágy. Hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések. |
| Összeállítási rajzok készítése, rajzdokumentációk elemzése | Géprajzok, villamos, építészeti rendszerek rajzai. Egyéb rendszerek rajzai. |
| Az ember és környezete |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Ökológiai összefoglaló | Élő és élettelen környezeti tényezők. Bioszféra, ökoszisztémák - ökológiai rendszerek. Az ember helye és hatása a bioszférára. | ||
| Természetvédelem, környezetvédelem | A természet védelme, a termőföld védelme, a víz és a levegő védelme, zaj-, rezgés- és sugárvédelem, hulladékok. Fenntartható fejlődés. | ||
| Környezet - egészség | Testi-lelki egészség. Egészséges életmód. A környezeti ártalmak hatása az egészségre. | ||
| Munkakörnyezet | Klíma, megvilágítás, zaj és egyéb környezeti tényezők. Ergonómia, munkabiztonság, design. | ||
| Munkaegészségügy: - Emberi tényezők | A munkavégzés fiziológiai, pszichológiai és szociológiai jellemzői. Motiváció, terhelés, igénybevétel. Az emberre jellemző személyes tér, emberi kapcsolatok. | ||
| - Foglalkozási ártalmak | Csoportosítása, megelőzése. | ||
| Elsősegélynyújtás | Szabályai és végrehajtása sérüléseknél, eszméletvesztéskor, mérgezéseknél, áramütéskor. | ||
| A környezeti tényezők mérése | Ergonómiai mérések (antropometria). Fizikai környezeti tényezők mérése (zaj, klíma, világítás, pH stb.). | ||
| Esettanulmányok | Nyilvános telefon, háztartási gép, villamos kéziszerszám, tanműhely, számítógépes (CAD) munkahely stb. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Meghatározott témákból rajzi, számításos, elemzési feladatok dokumentált megoldása és beadása írásos formában |
| és számítástechnikai úton. |
| A tananyaghoz tartozó szakkifejezések élőszóban való helyes használata. |
| Mechanika: |
| A tanulók tudják meghatározni szerkesztéssel és számítással a kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét és a maximális hajlítónyomaték nagyságát koncentrált erők, megoszló erőrendszer és vegyes terhelés esetében. |
| Legyenek képesek egyszerűbb méretezési feladatokat megoldani, méretellenőrzést elvégezni egyszerű és összetett igénybevételek esetén. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Anyagmintákon, tárgyakon ismerjék fel és legyenek képesek rendszerezni a gépészetben általánosan használt fémeket, ötvözeteket, tudjanak példát hozni ezek alkalmazására, helyesen használják a fémtani fogalmakat. Tárgyakon, mintákon ismerjék fel a különböző gyártási eljárások (képlékeny alakítás, műanyag-feldolgozás, a forrasztás és a hegesztés, a hőkezelés, az öntési és a porkohászati eljárás) alkalmazását, ismerjék azok elvi lényegét. |
| Géprajz: |
| A tanulók legyenek képesek szabvány szerint munkadarabrajzot és összeállítási rajzot készíteni. |
| Helyesen tudják más szakterületek rajzait, rajzos dokumentációit értelmezni. |
| Az ember és környezete: |
| A tanulók képesek ismertetni az ökológia tartalmát, jelentőségét, a természet- és a környezetvédelem céljait, területeit és fő feladatait. |
| Meg tudják ítélni a környezet egészségkárosító tényezőit és az egészséges életmód jellemzőit. Elvégeznek egyszerűbb ergonómiai méréseket, rendszerezni tudják az alapvető ergonómiai ismereteiket. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 160 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gépelemek: |
| A jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése másolással, majd önállóan. |
| A gépelemek rajzainak készítésekor a géprajz szabványos előírásainak alkalmazása, az ismeretek szintetizálása. |
| A fontosabb gépelemszabványok megismerése tanári bemutatás során. |
| Gépelemekre vonatkozó, alapvető geometriai és szilárdsági számítások végzése. |
| Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. |
| Csapágy-, gépelem- és egyéb katalógusok megismerése, katalógusból történő elemkiválasztás. |
| Alkalmazott számítástechnika: |
| Az iskolában rendszeresített CAD rendszer használata. A gépészeti tervezési folyamat menetének megismerése. Komplex feladatmegoldás számítógéppel. Szövegszerkesztő, táblázatkezelő szoftverek használata. Adatbázis-kezelő szoftver használata. |
| Elektrotechnika: |
| A fizika tantárgyban szerzett előismeretek szintetizálása. |
| Alapvető elméleti ismeretek elsajátítása, rendszerbe illesztése. |
| Az egyes elektromos, elektronikai elemek és alapkapcsolások tanulmányozása bemutatás alapján. |
| Jellegzetes villamos gépek tanulmányozása, működésük bemutatása. |
| Alapvető elvi és kapcsolási rajzok készítése. |
| Jelleggörbék rajzolása, elemzése. |
| Gépelemek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kötő gépelemek, kötések | A szegecskötések, hegesztett kötések, forrasztott kötések, ragasztott kötések jellemzői, alkalmazási területei. Szilárd illeszkedésű kötések (zsugorkötések). Csavarkötések, szeg- és csapszegkötések. Ék- és reteszkötések, bordástengely- és poligonkötések. Szorítókötések, axiális helyzetbiztosító elemek. |
| Rugók és lengéscsillapítók | A rugók jellemzői, rugókarakterisztikák. A lengéscsillapítók típusai, működése, alkalmazási területei, gépek rugalmas ágyazása. |
| Csövek, csőszerelvények, tömítések | A csövek anyagai, a csövek névleges átmérőjének és falvastagságának meghatározása. Csőkötések kialakítása, alkalmazása. A csövek alátámasztása és felfüggesztése, csőkiegyenlítők. Csőszerelvények, tömítések. |
| Tengelyek, csapágyazások, gördülőcsapágyak | A tengelyek méretezése, tengely típusok és alkalmazásuk. Csapágyazások, csapágybeépítések. A csapágyak kenése. |
| Tengelykapcsolók és fékek | A tengelykapcsolók fajtái, a tengelykapcsolók működtetése. A fékek feladata, csoportosításuk. A fékek működtetése, a fékezőerő meghatározása. |
| Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó és kényszerhajtások | Súrlódáson alapuló hajtások, lapos- és ékszíjhajtások. Lánchajtások, fogasszíjhajtások. Fogaskerékhajtások, csavarkerék- és csigahajtások. |
| Hajtóművek | A fogaskerék-hajtóművek csoportosítása. Típusaik, szerkezeti kialakításuk, alkalmazásuk. |
| Mechanizmusok | A mechanizmusok fogalma, típusai és általános jellemzői. |
| A szakaszos mozgatók | A szakaszos mozgatás megvalósítási lehetőségei. |
| Alkalmazott számítástechnika |
| Témakörök | Tartalmak |
| CAD-rajzolás | Egy elterjedt CAD rendszer használata. Szabványos alkatrészrajzok és összeállítási rajz készítése. |
| A műszaki tervezés alapjai | A gépészeti tervezési folyamat menete, lépései, összefüggései (ismertetés, bemutatás példákon keresztül). Egyszerűbb gépészeti vagy technológiai tervezési feladat kidolgozása számítógépes támogatással. |
| Műszaki dokumentációk készítése | A gépelemek oktatása során tanult méretezési elvekre épülő komplex feladatmegoldás számítógéppel. Szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, CAD-programok alkalmazása. |
| Elektrotechnika |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Az elektrotechnikai alapfogalmak. Az egyenáramú áramkörök alaptörvényei. A szinuszos váltakozó áram és feszültség jellemzői. Egyfázisú, háromfázisú váltakozó áramú áramkörök. |
| Áramköri elemek | Az ellenállások, kondenzátorok, tekercsek típusai, jellemzőik. Feszültség-, áramérzékelők, forgásirány-érzékelő. A villamos elemek kapcsolásai. A félvezetők működésének elvi alapjai. Diódák, tranzisztorok, különleges félvezetők és alkalmazásuk, egyenirányító és erősítő alapkapcsolások. Az integrált áramkörök és főbb típusaik. |
| Transzformátorok | Transzformátorok működési elve, szerkezeti felépítése. Helyettesítő kapcsolás, üresjárás, terhelés, rövidre zárás. Veszteségek, hatásfok. Különleges transzformátorok. |
| Szinkrongépek, aszinkrongépek, egyenáramú gépek | Szerkezeti felépítés, működési elv, jelleggörbék. Billenő-, terhelő- és indítónyomaték fogalma. Indítási módok, fordulatszám-szabályozás, fékezés. |
| Villamos motorok kiválasztása | Védettségi módok, építési alak, hűtési rendszer. A jelleggörbék szerepe a kiválasztásban. |
| Villamos rendszerek üzeme | Háztartási gépek, fűtés, világítás, vezetékek, biztosítók. Érintésvédelem. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Meghatározott tantárgyi témákból rajzi, számításos, elemzési feladatok dokumentált megoldása és beadása írásos |
| formában és számítástecnikai úton. |
| A feldolgozott tartalmakhoz tartozó szakkifejezések élőszóban való helyes használata. |
| Gépelemek: |
| A tanulók legyenek képesek rajzvázlatokkal bemutatni a tananyagban felsorolt gépelemek közül egy-egy típust, |
| elmagyarázni működésüket. |
| Tudják elvégezni gépelemek legalapvetőbb geometriai és szilárdsági méretezését, ellenőrzését. |
| Legyenek képesek a szabványok rendszeréből kikeresni az adott feladathoz kapcsolódó érvényes szabványokat. |
| Alkalmazott számítástechnika: |
| A tanulók középiskolai szintű gépészeti tervezési feladatokat oldanak meg táblázatkezelő, szövegszerkesztő és |
| CAD-program használatával. |
| Képesek egyszerűbb adatbázisban mozogni. |
| Elektrotechnika: |
| A tanulók egyszerű számítási feladatokban alkalmazzák az áramkörök alaptörvényeit, önállóan elvégzik az R, L és C elemekkel kapcsolatos alapszámításokat. |
| Számításokat végeznek a teljesítményre, a munkára és a hatásfokra. |
| Képesek ismertetni a villamos áramköri elemek működési elvét, felépítését, fajtáit, az elektronikai elemek fogalmát, a félvezetők működésének elvi alapjait, ismerik a legegyszerűbb egyenirányító és erősítő alapkapcsolásokat. Tudják ismertetni a transzformátorok és villamos forgógépek, valamint a háztartásban alkalmazott erősáramú villamos berendezések és gépek működési elvét, szerkezeti felépítését, kapcsolási módjait, az energiaellátás rendszerét és túlterhelés elleni védelmét, valamint a passzív és aktív érintésvédelmi módszerek lényegét. |
| GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. |
| A gépészeti munkaműveletek gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával felkelti a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bebizonyítva számukra a gépészet gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét, távlatait. |
| Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlesztéséhez, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoport szakképesítéseiben dolgozók tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. |
| A Műszaki ábrázolási gyakorlatok célja, hogy fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges géprajzi ismeretek elsajátítására. |
| Az Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok oktatásának célja az informatikai eszközök használatára alapozva elmélyíteni az elméleti ismereteket és biztos gyakorlati alaptudást adni a bonyolultabb szoftverek kezeléséhez. |
| Az Anyagmegmunkálási gyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók végezzenek alapvető forgácsolási és alakítási műveleteket. A forgácsolási és alakítási tevékenység fejlessze a tanulók manuális készségét, segítse elő az összetettebb gyakorlati munkák elvégzését. |
| A Gépészeti mérések oktatásának célja, hogy a tanulók végezzenek gyakrabban alkalmazott geometriai méréseket és anyagvizsgálati eljárásokat, használják ezeknek eszközeit. |
| A Géprajz gyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók géprajzi elméleti ismereteik alapján konkrét rajzi megoldásokat alkalmazva, azokat gyakorolva, megbízható rajzi tudást szerezzenek. |
| A Gépi forgácsolási alapgyakorlatok tanításának célja, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a gépipari forgácsolási módokról, a munka szakszerű és balesetmentes végrehajtásáról, az anyagok felhasználásáról, a szerszámok, gépek, mérő- és ellenőrző eszközök, berendezések szakszerű kezeléséről, karbantartásáról. |
| A Szerelési alapgyakorlatok tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a szakmacsoportra általánosan jellemző szerelési gyakorlati ismeretek szakszerű és balesetmentes végrehajtásának gyakorlatát, ezzel elősegítve a későbbi, szakmaorientált gyakorlatok elsajátítását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási és a rajzi képességek. |
| Gyakorlati munkavégzésük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjék ki a veszélyérzetük, különösen az elektromos és a gépi munkakörnyezetben. |
| A tevékenység során a tanulók szokjanak hozza megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések balesetmentes kezeléséhez. |
| A tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a produktív, átgondolt, körültekintő és biztonságos munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A gyakorlati tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók szerezzenek biztos gyakorlatot a szerkesztő rajzolás eszközeinek kezelésében, és ábrázolási alapismereteiket felhasználva készítsenek szépen kivitelezett műszaki ábrákat. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók ismerjék meg és gyakorolják a hálózatok kezelését az információgyűjtés érdekében. |
| Munkájuk során tudjanak használni egy irodai programcsomagot. |
| Anyagmegmunkálási gyakorlatok: |
| A tanulók önállóan is tudják alkalmazni a kézi megmunkálási alapműveleteket és eközben szakszerűen használják a |
| mérőeszközöket. |
| Gépészeti mérések: |
| A tanulók bemutatás után részben önállóan is tudják használni a tanult mérőeszközöket, tudják elvégezni a megismert eljárásokat, értsék meg és fogadják el ezek alapvető fontosságát, méréseik és értékeléseik során értően alkalmazzák ismereteiket, jegyzőkönyveik pontosak, szakszerűek legyenek. |
| Géprajz gyakorlatok: |
| A tanulók szerezzenek biztos gyakorlatot a rajzeszközök kezelésében. Legyenek képesek valós alkatrészről mérőeszközök segítségével szabadkézi felvételi vázlatot készíteni. Tudjanak az elméleti ismereteik felhasználásával szakszerűen alkatrészrajzot, munkadarabrajzot, összeállítási rajzot készíteni. |
| Gépi forgácsolási alapgyakorlatok: |
| A tanulók bemutatás után részben önállóan is legyenek képesek a forgácsológépet kezelni, helyesen ítéljék meg a szerszámok, készülékek, gépek konkrét alkatrészekhez való használhatóságát, gyakorlati munkájukhoz használják fel elméleti előismereteiket. |
| Gyakorlati munkavégzésük során erősödjön koncentrációs képességük, munkabírásuk, ügyesedjenek, mozdulataik finomodjanak, fejlődjön térszemléletük, maradéktalanul tartsák be a műveleti utasításokat. |
| Szerelési alapgyakorlatok: |
| A tanulók bemutatás után önállóan is legyenek képesek alapvető gépészeti szerelési tevékenységet végezni. Válasszák meg helyesen a szerszámokat, eszközöket, a konkrét szerelési feladathoz. Gyakorlati munkájukhoz használják fel elméleti tudásukat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók manuális készségének kialakítása munkavégzésen keresztül, és kellő gyakorlat biztosítása a rajzeszközök használatához. |
| Vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, ezek helyes alkalmazása a vetületi ábrázolás szabályainak betartásával. |
| Egyszerűbb tárgyak, ezek vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések megtalálása, egyeztetése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések alkalmazása. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók tudják a hálózatokat (helyi, internet, intranet) információgyűjtésre használni. |
| A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, grafikus és |
| előadás-tervező programot. |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Rajzi alapismeretek alkalmazása | A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. |
| Síkmértan | Szög, szögpárok szerkesztése. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának szerkesztése. A kör és részeinek szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. |
| Térmértan | Térgeometriai elemek ábrázolása. Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása. Egyenes valódi hosszának szerkesztése. |
| Testek | Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai. |
| Vetületek | Vetítési módok alkalmazása. Testek ábrázolása nézetben és metszetben. Testábrázolás modell alapján. Síkmetszések szerkesztése, palástkiterítés. Áthatások szerkesztése. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Hálózati ismeretek | Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internethívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása. Adatvétel és -küldés a távoli szerverre. | ||
| Szövegszerkesztés | Formátumbeállítások. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása. | ||
| Táblázatkezelés | Konkrét feladatok kapcsán a tanulók készítenek: - függvényekhez adatsorokat, - kereső feltételeket, - grafikonokat. | ||
| Grafikus szerkesztő programok, képfeldolgozás | Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálok kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői. | ||
| Előadás-tervező használata | Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slide-show. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani a helyes méretarányokat és szabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat. |
| Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok vetületi ábrázolását. Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba forgatással. |
| Szerkesszék meg az egyszerű és összetett testek vetületeit és metszeteit. Vetületi ábrák alapján tudjanak axonometrikus képet készíteni. A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). |
| Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. |
| Tudjanak egyszerűbb - tematikus - előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat elhelyezni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Anyagmegmunkálási gyakorlatok: |
| A gépészeti gyakorlatban szükséges eszközök ismerete és kiválasztása. |
| Egyszerűbb megmunkálási műveletek végzése. |
| Kézi megmunkálási eszközök ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. |
| Egyszerűbb megmunkálások elvégzése, összeállítási feladatok megoldása. |
| Anyagmegmunkálási gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Eszközök, szerszámok, berendezések | Kéziszerszámok, alapvető mérőeszközök rendeltetésének és azok használatának, ismertetése. |
| Előrajzolás, jelölés | Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés. |
| Anyagmegmunkálások | Forgácsoló- és forgácsolásmentes alakítások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Anyagmegmunkálási gyakorlatok: |
| A tanulók ismerjék a gyakorlat elvégzéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, tudjanak egyszerű megmunkálási feladatokat elvégezni. Tudják a szükséges eszközöket, berendezéseket biztonságosan kezelni. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gépészeti mérések: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, |
| írásos és képi ismeretforrások felhasználásával. |
| Beadásra szánt számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Az alkalmazott mérő- és vizsgálóeszközök felépítésének, beállításának, kezelésének megismerése. |
| A mintavétel szakszerű eljárásainak megismerése. |
| A szükséges műveletek, próbatestek szakszerű előkészítése. |
| Az eljárások során alkalmazott eszközök szakszerű kiválasztása és használata. |
| A mérési eljárások megfigyelése, összevetése a szabványokkal. |
| A mérések végrehajtása. |
| A mért adatok elemzése és értékelése, összehasonlítása. |
| Az anyagok minősítése. |
| Mérési jegyzőkönyv készítése. |
| Géprajz gyakorlatok: |
| A szabványos kiviteli előírások alkalmazása az alkatrészrajzok és az egyszerűbb összeállítási rajzok készítése |
| során. |
| A pszichomotoros készségek fejlesztésével az igényes kivitelezés begyakoroltatása a szerkesztett feladatokon. |
| Gépészeti mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Hosszmérés | Mérés tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával. |
| Mérés optikai eszközökkel | A műhelymikroszkóp szerkezete, a mérés módja. |
| Szögmérés | Szögmérőlap-készletek. Szögmérés állítható szögmérővel, szinuszvonalzóval. |
| Kúpmérés | Kúpellenőrzés idomszerrel. |
| Mérés idomszerekkel | Mérés szabványos lyuk- és csapmérő idomszerekkel. |
| A felületi érdesség és mérése | Különböző forgácsolási eljárásokkal készített munkadarabok felületi érdességének meghatározása etalonsorozat segítségével, vagy érdességmérő műszerrel. |
| Alakellenőrzés | Síklapúság, hengeresség, körkörösség ellenőrzése. |
| Keménységmérési eljárások | A Brinell-vizsgálat menete. Keménységvizsgálat Rockwell, Vickers szerint. Keménységi mérőszámok összehasonlítása. Keménységvizsgálatok gyors eljárásokkal. |
| Törésmechanikai vizsgálatok | A Charpy- vizsgálat elve, a próbatestek kialakítása. KCU és KCV meghatározása szobahőmérsékleten. |
| Szakítóvizsgálat | Szabványos próbapálcák. Próbapálca szakítása legalább két különböző szilárdságú anyag esetében. Anyagjellemzők számítása, értékelése. |
| Fémötvözetek mikroszkópi vizsgálata | Acélcsiszolatok vizsgálata, jellegzetes szövetszerkezetek felismerése. |
| Hibakereső vizsgálatok | Az általánosan elterjedt hibakereső vizsgálatok bemutatása videón vagy üzemlátogatás során. Penetrációs repedésvizsgálat. |
| Géprajz gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezető, felvételi vázlatkészítés | Tengelyről felvételi vázlat készítése. |
| Ábrázolás metszetekkel | Jellegzetes metszetfajták rajzolása. |
| Egyszerűsített és különleges ábrázolások | Példák a legfontosabb ábrázolási módokra. |
| Különleges méretmegadások, mérethálózatok | Adott alkatrészek vetületeinek ellátása különféle típusú, teljes mérethálózattal. |
| Tűrés, illesztés | Alaptűrések, szabványos tűrésnagyságok. Alak- és helyzettűrések, illesztés, illesztési rendszerek. |
| Felületi minőség | A felületi érdesség megadása, a tűrés és az érdesség összefüggésének ismeretében. Felületkikészítés, hőkezelés megadása. |
| Jelképes ábrázolások | Csavarmenetek, fogazott alkatrészek, bordás tengelykötés, rugók, gördülőcsapágyak, siklócsapágyak alkatrészrajzai. Hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések rajzai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gépészeti mérések: |
| A tanulók tudjanak adott követelményeknek megfelelő mérési dokumentációt elkészíteni. |
| Helyes eredményeket kapjanak tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával, idomszerekkel végzett hosszmérések és az |
| érdességi etalonsorozat használata során. |
| Legyenek képesek biztonsággal használni a mérőmikroszkópot és az állítható szögmérőt. |
| Helyesen értelmezzék a mechanikus anyagvizsgálatok eredményeit. |
| Hajtsanak végre egyes szilárdsági vizsgálatokat, legyenek képesek megmagyarázni azok elvét. |
| Legyenek képesek kiválasztani minták közül az ötvözetlen acélokét fémmikroszkópos vizsgálat alapján. |
| Géprajz gyakorlatok: |
| A tanulók legyenek képesek alkalmazni a szabványos ábrázolási módokat és az alkatrészrajzok készítésének szabályait. Tudjanak mérethálózatot, tűrést, illesztést, felületi érdességet és különféle szöveges előírásokat megadni. Egyszerűbb feladat kapcsán tudják alkalmazni az összeállítási rajz készítésének módszerét. Szerezzenek gyakorlatot a géprajzok pontos, szép külalakú kivitelezésében. Tudjanak gyakorlottan géprajzot olvasni és a rokon területek rajzait értelmezni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 96 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gépi forgácsolási alapgyakorlatok: Munkadarabrajz készítése szabadkézi vázlatformájában. A munkadarab szakszerű előkészítése. |
| Az alkalmazott forgácsológépek felépítésének megismerése előfelkészülés során, beállításának, kezelésének megismerése bemutatás útján. |
| Egyszerű forgácsolási műveletek szakszerű elvégzése. A szerszámkopás jeleinek felismerése. |
| A forgácsoló eljárások során alkalmazott mérőeszközök kiválasztása és szakszerű használata. Az elkészített alkatrészek értékelése. |
| Szerelési alapgyakorlatok: |
| A gépipari kötések végrehajtásához szükséges szerszámok, készülékek kiválasztása, a szerelési alapműveleteket |
| gyakorlása. |
| A jellegzetes oldható kötések elkészítése, csapágyak szerelése. |
| A szerelt szerkezet működésének ellenőrzése. |
| Gépi forgácsolási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Esztergálás | A szerszámgép működési elve, felépítése. Az egyetemes esztergán a forgácsolási adatok megválasztása, beállítása és egyszerű alkatrészek legyártása. |
| Gyalulás | A szerszámgép működési elve, felépítése. A harántgyalun a forgácsolási adatok megválasztása, beállítása és egyszerű alkatrész legyártása. |
| Fúrás, marás | A szerszámgépek működési elve, felépítése. Az oszlopos fúrógépen és a vízszintes/függőleges marógépen adatok megválasztása, beállítása és egyszerű alkatrész legyártása. |
| Szerelési alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ékkötés, reteszkötések | Alkalmazási területeik, az ékek, reteszek típusai. A gyakorlati kivitelezés munkafolyamata. |
| Csapszeg-, rögzítőszeg kötések | Gyakorlati alkalmazásuk, a csapszegek, rögzítőszegek típusai. A gyakorlati kivitelezés munkafolyamata. |
| Csőkötések | Típusai, alkalmazási területei. Különböző anyagú csőkötések kivitelezési technológiája, készítésének biztonságtechnikai előírásai. |
| Csapágyak szerelése | ISO illesztési rendszerek áttekintése. A csapágytípusok és alkalmazási területeik. A sikló- és gördülőcsapágyak szerelésénél alkalmazott szerszámok, készülékek, a szerelés műveletei. A szerelt csapágyak működőképességének ellenőrzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gépi forgácsolási alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják ismertetni az esztergályozás, gyalulás, marás, fúrás szerszámgépeinek működési elvét, és ismerjék |
| e szerszámgépek felépítését. |
| Helyesen állítsák be az esztergán, a gyalugépen, az oszlopos fúrógépen és a marógépen a forgácsolási adatokat, |
| végezzék el az alapműveleteket, részmegmunkálásokat. |
| Készítsenek egyszerű alkatrészt több forgácsológéppel. |
| Szerelési alapgyakorlatok: |
| A tanulók ismerjék a gépipari kötések módjait, tudják a különböző kötések végrehajtásához szükséges szerszámokat, készülékeket megválasztani, a műveleteket szakszerűen kivitelezni. |
| Legyenek képesek az ék- és reteszkötéseket, a csőkötéseket, a csapszeg- és rögzítőszeg kötéseket elkészíteni, csapágyakat szerelni. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat** | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat** | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek | 96 óra |
| Elektrotechnika - elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok* | 160 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12.évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. |
| * Tanműhelyben, csoportbontásban kell tanítani ** Komplexen is tanítható |
| Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. |
| Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a műszaki életben szükséges pontosságot, tervszerűséget, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. |
| A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. Az Anyagismeret ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. |
| Az Elektrotechnika oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések egyszerűbb számítási, tervezési feladatainak elvégzésére. |
| A Műszaki rajz és vizuális kultúra fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. |
| Az Elektronika alapjai oktatásának célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal az elektronika alapjait, a passzív és az aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg és a digitális alapáramkörök működését és felhasználási területeit, készítse elő, alapozza meg a szakmai tantárgyak tananyagainak feldolgozását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. |
| A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá atanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. |
| A tanulási tevékenység során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. |
| Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki pályák világa: |
| Tanári irányítás mellett, üzemlátogatások, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a műszaki ágazat ismérveiről, jelenségeiről, folyamatairól, állapotáról. A műszaki pályákról egyéni és csoportos adat- és ismeretgyűjtés. |
| Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés, a pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók lehetséges saját szerepének, munkakörének a mérlegelése. |
| Anyagismeret: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése. |
| Elektrotechnika: |
| A villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása. |
| A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával. Az elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata. A villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése. A villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata. Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése. A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. |
| A műszaki pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és a személyiség kapcsolatai. A pálya vonzereje, szépségei és nehézségei. A képességek szerepe. |
| Anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| Nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-, hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. |
| Elektro technika |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Villamos alapfogalmak | Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség definíciók. Alapvető ellenállás-számítások. Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK). Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek. | ||
| Egyenáramú hálózatok alaptörvényei | Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm-törvény, Kirchhoff-törvény). Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások. Az alaptörvények igazolása. Nevezetes hálózatok: feszültség- és áramosztó, Wheatstone-híd. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntszámítások. | ||
| A villamos áram hatásai | Hőhatás: - kapcsolat a villamos és a hőenergia között, testek melegedése, fajhő, a hőhatás jellemző alkalmazásai. Vegyi hatás: - folyadékok vezetése, anyagok kiválasztása, Faraday törvénye, az elektrolízis jellemző felhasználásai. Élettani hatás: - az élettani hatás fogalma, az áram hatása az ideg- és izomrendszerre, járulékos hatások. Mágneses hatás: - a Föld mágneses tere, az árammal átjárt vezető mágneses tere, a mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra, örvény áramok, hiszterézis. | ||
| Energiaforrások | A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és számításai. A hatásfok fogalma, számítása, a villamos készülékek jellemző hatásfokai, az ellenállások terhelhetősége. Ideális és valódi generátorok, belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása (Thevenin, Norton). A szuperpozíció tétele. Generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlati jelentősége. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki pályák világa: |
| A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani a műszaki pályákat, megfogalmazni az ipari termelés hazai jelentőségét, helyzetét. |
| Tudják összeegyeztetni az önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. Tudatosuljanak bennük a műszaki pályaalkalmassági feltételek és munkakörülmények. |
| Anyagismeret: |
| A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat. |
| Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok fajtáit, tulajdonságait, gazdasági jelentőségét és jellemző felhasználási területeit. |
| Elektrotechnika: |
| A tanulók számításokban és kapcsolásokban használják helyesen a villamos alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, prefixumait és szabványos rajzjeleit. Tudják értelmezni, jellemezni a vezető és a szigetelő anyagokat. |
| Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazzák az áramköri Ohm- és Kirchhoff-törvényeket, határozzák meg a villamos munkát, a teljesítményt, a hatásfokot, az ellenállás-hálózatok eredőjét, a feszültségosztót, áramosztót, műszerhez előtét- és söntellenállást, jól helyezzék el az áram- és feszültségmérőt az áramkörökben. Helyesen értelmezzék az ellenállások hőfokfüggését, jellemezzék az elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatását, sorolják fel a hő- és a vegyi hatás jellemző alkalmazásait. |
| Tudják megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, tudják felsorolni és értelmezni jellemzőiket. |
| Ismerjék a korrózió okait, tudják felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési eljárásokat. Ismerjék a valódi generátor belső felépítését, tudják értelmezni üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését. |
| Legyenek képesek egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének kiszámítására. Tudják értelmezni az illesztés fogalmát, ismerjék annak gyakorlati vonatkozásait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Műszaki rajz és vizuális kultúra: Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. |
| Elektrotechnika: |
| További villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása. |
| Az újabb tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával. További elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata. A feltárt villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése. További villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata. Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése. |
| A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. |
| Műszaki rajz és vizuális kultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapfogalmak | A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. |
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. |
| Ábrázolási módok | Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. |
| Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. Testek csonkítása. Áthatási görbék szerkesztése. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás. |
| Elektro technika |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Villamos erőtér | A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése: - az elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye, a térerősség, jelenségek a villamos erőtérben: kisülés, csúcshatás, megosztás, árnyékolás. Anyagok viselkedése villamos térben: | |
| - a villamos térerősség és az anyag kapcsolata, a dielektromos állandó, az | ||
| anyagok viselkedése villamos erőtérben, polarizáció, átütés, átütési szilárdság, dielektromos veszteség, piezovillamos jelenség. Kondenzátorok, kapacitások: - a kapacitás fogalma, jele és mértékegysége, a síkkondenzátor kapacitása, a kondenzátorok gyakorlati kivitele, főbb jellemzői, katalógusadatok, a kondenzátorok energiája és veszteségei, a kondenzátorok párhuzamos, soros és vegyes kapcsolásai, az eredők meghatározása. Töltés, kisütés, energia: - kondenzátorok feltöltése és kisütése, az időállandó fogalma, gyakorlati jelentősége. | ||
| Mágneses erőtér | A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése. Erőhatások mágneses erőtérben. Anyagok viselkedése mágneses térben. Elektromágneses indukció. | |
| Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök | A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői. Egyszerű váltakozó áramkörök. Összetett váltakozó áramkörök: - soros R-L kapcsolás, - párhuzamos R-L kapcsolás, - valódi tekercsek és veszteségek, - soros R-C kapcsolás, - párhuzamos R-C kapcsolás, - valódi kondenzátorok és veszteségek, - soros és párhuzamos R-L-C kapcsolások. Váltakozó áramú teljesítmények: - a teljesítménytényező fogalma, a fázisjavítás szükségessége és jellemző megoldásai. | |
| Többfázisú hálózatok, villamos gépek | Többfázisú hálózatok: - a többfázisú rendszer fogalma, a háromfázisú rendszer lényege és jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás jellemzői, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés, a villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek alapjai: - a transzformátor alkalmazásának szükségessége, felhasználása, elvi felépítése, működése, - az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok működési elve, jellemző felhasználása, - az egyenáramú generátorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások, - az egyenáramú motorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások, - váltakozó áramú motorok: forgó mágneses tér, háromfázisú szinkron- és aszinkronmotorok szerkezete és működése, jellemző alkalmazások. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki rajz és vizuális kultúra: |
| A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. |
| Elektrotechnika: |
| Ismerjék és biztosan használják a villamos erőtér legfontosabb jellemzőit. |
| Legyenek képesek ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezőben, s megmagyarázni a |
| villamos térben lejátszódó alapvető jelenségeket. |
| Értelmezzék a kondenzátorok jellemzőit, tudják megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, tudjanak elektromos jellemzők alapján katalógusból kondenzátort választani, eredő kapacitásokat kiszámítani. Helyesen értelmezzék a mágneses kölcsönhatásokat, az indukció fajtáit, a gerjesztési törvényt, a mágneses permeabilitást, számítsák ki a mágneses mező és egyszerű mágneses körök alapjellemzőit, az indukált feszültségeket, határozzákmeg a mágneses terek irányát, alkalmazzák a jobbkéz-szabályt. Értelmezzék és biztosan alkalmazzák a váltakozó jel jellemzőit, középértékeit. |
| Tudják összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a határfrekvencia és a rezonanciafrekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgőkörök működését, a transzformátor működését. |
| Értelmezzék a transzformátor áttételeit, tudják megmagyarázni a transzformátor veszteségeit, a veszteségek csökkentésére szolgáló megoldásokat. |
| Tudják csoportosítani a villamos gépeket, ismertetni azok felépítését, megmagyarázni működésüket. Legyenek képesek felsorolni a villamos gépek legfontosabb jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektronika alapjai: |
| Az elektronika alapismereteinek, az elektronikai alapelemeknek a megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. |
| Passzív elektronikai áramkörök, félvezető áramköri elemek, tranzisztoros alapáramkörök felépítésének és jellemzőinek vizsgálata. |
| Alapáramkörök alkalmazási lehetőségeinek felismerése. Műveleti erősítők megismerése, alapkapcsolások értelmezése, integrálás. |
| Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. |
| Elektronika alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Passzív elektronikai áramkörök | A kétpólusok felosztása és jellemzői. A négypólusok felosztása és jellemzői. Szűrő áramkörök. |
| Félvezető áramköri elemek | Félvezető diódák. Speciális diódák. Bipoláris tranzisztor. Unipoláris tranzisztorok. Egyéb félvezetők. |
| Tranzisztoros alapáramkörök | Munkaponti beállítás, alapfogalmak. Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. Többfokozatú erősítők, csatolások. Visszacsatolások. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák. Zajok és torzítások. |
| Alapáramkörök alkalmazásai | Széles sávú és hangolt erősítők. Nagyjelű erősítők. Oszcillátorok. Stabilizátorok. |
| Műveleti erősítők | A műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elektronika alapjai: |
| Ttudják a tanulók különböző szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat csoportosítani, a kétpólusok és a négypólusok paramétereit értelmezni, csillapításokat számolni, helyettesítő képeket alkalmazni. Legyenek képesek a szűrők frekvencia-átvitel szerinti csoportosítására. |
| Mutassák be a félvezető fizika alapjait, a félvezető dióda működését, a félvezetők hőfokfüggését, a félvezető dióda karakterisztikáját, rajzolják fel jelképi jelölését. |
| Magyarázzák meg a térvezérlés szerepét, mutassák be a bipoláris és az unipoláris tranzisztor működését, értelmezzék a térvezérlésű eszköz áram- és feszültségviszonyait, találjanak kapcsolatot a jelleggörbék között, rajzolják le a helyettesítő képeket. |
| Tudják felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzenek gyakorlatot a katalógusok használatában. Értelmezzék az erősítők egyenáramú beállításának jellemzőit, rajzolják fel a kapcsolásokat, a helyettesítő képeket, tudják definiálni az erősítővel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését. |
| Legyenek képesek kiszámítani az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú jellemzőit. Mutassák be és hasonlítsák össze a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolt erősítők jellemzőit, azonosítsák az erősítő áramkörök visszacsatolásait, számítsák ki visszacsatolt egyszerű erősítők jellemzőit. Értelmezzék a zajok és torzítások jellemzőit, tudják megmagyarázni a zajok és torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait. |
| Értelmezzék a hangolt erősítők működését és jellemzőit, sorolják fel jellegzetes alkalmazási lehetőségeit, ismerjék fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat. |
| Tudják definiálni a nagy jelű erősítők jellemzőit, megnevezni felhasználási területeit, értelmezni munkapontbeállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait. |
| Tudják definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást és annak jellemzőit, szakszerűen lerajzolni a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolásokat, felsorolni az oszcillátorok felhasználási lehetőségeit. Értelmezzék a stabilizátorok jellemzőit, oldjanak meg elemi stabilizátoros feladatokat. Mutassák be a műveleti erősítő alapkapcsolásait, jellemzőit és integrálási lehetőségeit. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 96 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektronika alapjai: |
| Az elektronika további alapismereteinek, az elektronikai elemeknek, rendszereknek a megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. |
| Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. |
| Impulzustechnikai alapáramkörök és jelalakjainak értelmezése. |
| Digitális alapáramkörök működéséhez logikai alapfogalmak és áramkörök értelmezése, kombinációs és szekvenciális hálózatok vizsgálata. |
| Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése. |
| Elektronika alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Impulzustechnikai alapáramkörök | Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői. Passzív jelformálás: - differenciáló, integráló és vágó áramkörök. Impulzusok előállítási módjai: - a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása. | ||
| Digitális alapáramkörök | Logikai alapfogalmak: - analóg és digitális mennyiségek, számrendszerek, átszámítási algoritmusok, numerikus és alfanumerikus kódok, | ||
| - a logikai algebra szabályai és tételei, logikai függvények, - szabályos alakok, algebrai és grafikus egyszerűsítések. Logikai alapáramkörök: - kapuáramkörök, elemi tárolók, kombinációs és szekvenciális hálózatok, logikai rendszerek. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Elektronika alapjai: |
| Legyenek képesek az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az impulzusfajták felsorolására. Tudják értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyenek képesek felsorolni a passzív jelformálók alkalmazási területeit. |
| Tudják elmagyarázni az impulzus-előállító áramkörök működését. |
| Értelmezzék a multivibrátorok jellemzőit, sorolják fel az aktív jelformálók alkalmazási területeit. Tudják megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális jelformák jellemzőit. Legyenek képesek a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására, tegyenek különbséget közöttük. Ismerjék fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassák be vezérlési lehetőségeiket. |
| ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a műszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Mutassa be a műszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzőit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| Az Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok oktatásának célja a fémipari szerszámok és mérőeszközök megismerése, használatuk elsajátítása, forgácsoló és forgácsolásmentes anyagmegmunkálások, ill. szerelések elvégzése. |
| A Villamos alapgyakorlatok oktatásánakcélja szerszámok és egyszerű villamos műszerek kezelésének elsajátítása, passzív alkatrészek gyakorlati megismerése, műszeres bevizsgálása, dokumentáció alapján áramkörök működésének értelmezése, villamos működési folyamatok vizsgálata, egyszerű villamos szerelések elvégzése. |
| Az Elektrotechnikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók tudják az egyszerű egyenáramú áramkörök szerelését, műszeres ellenőrzését elvégezni. |
| Az Elektrotechnikai alapmérések oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a villamos műszerek kezelését, felhasználását. A mérésekkel igazolják az elektrotechnika keretében megismert villamos ismereteket, szabályokat, összefüggéseket. |
| Fejlessze a tanulókban a pontosságot, a tervszerűséget, az igényességet, tudatosítsa a tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát. |
| Az Elektronikai alapmérések oktatásának célja, hogy az elektronikai egységek, rendszerek működését a tanulók |
| behatóan megismerjék, a gyakorlatban alkalmazzák. |
| Segítse elő a műszaki segédletek, szakkönyvek alkalmazását. |
| Az Elektronikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók elektronikus kapcsolásokat dokumentáció alapján megépítsenek, a megépített kapcsolást üzembe helyezzék, az építés során keletkezett hibákat mérések segítségével megkeressék, a hibákat tudják kijavítani. Az üzemi körülményeket megismerjék, gyakorolják az önálló munka megszervezését és a munkavégzést. |
| Fejlesztési követelmények |
| A gyakorlati feladatok megoldása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók önálló munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes. |
| Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartását. Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, műszerek balesetmentes kezeléséhez. |
| A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, műszaki nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának elsajátítását), műszaki szemléletét, műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. |
| A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat, értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerűen használják a szerszámokat, kézi eszközöket, műszereket. A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg a tevékenységük veszélyeit, a veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkező baleset során szükséges intézkedéseket. |
| A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintő, a társakra is figyelő, segítőkész gyakorlati munkához. |
| A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. |
| Folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok: |
| A megmunkálásokhoz szükséges eszközök ismerete és kiválasztása. |
| Egyszerűbb megmunkálási műveletek végzése. |
| Kézi megmunkálási eszközök ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. |
| Egyszerűbb megmunkálások elvégzése, összeállítási feladatok megoldása. |
| Villamos alapgyakorlatok: |
| A biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása. |
| Szerszámok és egyszerű villamos műszerek ismerete és kiválasztása. |
| Villamos dokumentációk értelmezése. |
| Passzív alkatrészek gyakorlati vizsgálata, egyszerű villamos szerelések. |
| Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül. |
| Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műhely rendje, munkavédelem | Az anyagmegmunkálási műhely bemutatása, a műhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások ismertetése anyagmegmunkálási feladatoknál. |
| Eszközök, szerszámok, berendezések | Fémipari mérőeszközök kezelése (mérőléc, tolómérő, mikrométer), mérési és ellenőrzési gyakorlatok végzése mérőeszközökkel. Szerszámok és azok használatának, rendeltetésének ismertetése. |
| Műszaki dokumentációk értelmezése | A műszaki ábrázolás elveinek ismertetése. A rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlatok A rajz és a műszaki valóság kapcsolata. |
| Előrajzolás, jelölés | Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés. Előkészítés az anyagok megmunkálására. |
| Anyagmegmunkálások | Forgácsoló és forgácsolásmentes alakítások. A megmunkálások elemző összehasonlítása. |
| Összeállítás | Szerelési, összeépítési tevékenységek. |
| Villamos alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műhely rendje, munkavédelem | A villamos műhely bemutatása, a műhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások ismertetése villamos gyakorlatoknál. |
| Műszaki dokumentációk értelmezése | Műszaki rajzok alapján áramkörök értelmezése, működési folyamatok vizsgálata. |
| Villamos alkatrészek szerelése, alkatrészek vizsgálata | Szerszámok és egyszerű műszerek használata, kezelése. Ellenállás, tekercs és kondenzátor műszeres vizsgálata. Egyszerű villamos szerelések. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok: |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, az anyagmegmunkálási műhely munkarendjét. |
| A tanulók ismerjék a gyakorlat elvégzéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, tudjanak egyszerű megmunkálási, összeállítási feladatokat elvégezni. Legyenek képesek kiválasztani és szakszerűen használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket. |
| Tudják előírt pontossággal a munkadarabok méreteit megmérni, mérés után szakszerűen előrajzolni, és az előrajzolt lemeztárgyat megmunkálásra előkészíteni. Tudják a szükséges eszközöket, berendezéseket biztonságosan kezelni. |
| Villamos alapgyakorlatok: |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a villamos műhely munkarendjét. |
| Tudjanak szerszámokat és egyszerű villamos műszereket kiválasztani és alkalmazni. |
| A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat vizsgálni. Tudjanak passzív alkatrészeket bevizsgálni, egyszerű villamos szereléseket elvégezni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektrotechnikai alapgyakorlatok: |
| Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül. A tanult ismeretek alapján készült tervek gyakorlati alkalmazása. |
| Az egyéni és csoportos védőeszközök védőhatásának megismerése és tudatos alkalmazása. A feladatok előzetes elemzése, a műveleti sorrend tanári irányítással történő eldöntése, kiscsoportban és önállóan szakszerű munkavégzés, az elkészített munkadarabok értékelése és a munka dokumentálása. A tömör és a sodrott vezetékek végeinek előkészítése, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagok és eszközök kiválasztása és felhasználása. |
| Forrasztópáka szakszerű használata, karbantartása, lágyforrasztással elektromos kötések létrehozása, alkatelemek forrasztással egymáshoz rögzítése, alkatrészek be- és kiforrasztása. Villamos kapcsolóelemek szerelése, alkatrészek műszeres vizsgálata. |
| Elektrotechnikai alapmérések: |
| A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, mérési alkalmazása. Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása. |
| A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti ismeretek összefüggéseinek meghatározása. |
| A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való felkészülés. |
| Elektrotechnikai alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műhely rendje, munkavédelem | A munkahelyi beosztás ismertetése, a műhely bemutatása, a műhely rendjének ismertetése. Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások ismertetése. |
| Vezetékek, alkatrészek panelek előkészítése, lágyforrasztás | A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. A forrasztás anyagainak és eszközeinek kiválasztása. Passzív alkatrészek előkészítése. Forrasztási gyakorlatok elvégzése. |
| Előkészületek egyszerű áramkörök szereléséhez | Műszaki számítások: érték, teljesítmény, értéktűrés. Passzív alkatrészek kiválasztása. Kapcsolási rajzok készítése, szabványok értelmezése. Nyomtatott áramkör és beültetési rajz elkészítése. |
| Egyszerű egyenáramú áramkörök szerelése | Nyomtatott áramköri dokumentáció alapján alkatrészek beültetése, szerelés. |
| Egyszerű egyenáramú áramkörök műszeres ellenőrzése | Mérőműszerek jellemzőinek értelmezése, műszerek kiválasztása. Feszültség és áramerősség mérése. |
| Elektrotechnikai alapmérések |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Laboratóriumi munkarend, biztonságtechnika | A mérési laboratórium bemutatása, a munkarend megismerése. Munkavédelmi és baleset-elhárítási tudnivalók elsajátítása. | |
| Méréstechnikai alapismeretek | A mérés fogalma, a méréstechnikai alapok megismerése. A mérési hibák fogalma, megadása és elhárítása. | |
| A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása | Mérési mintasorozatok rögzítése és ábrázolása. Mérési minta jegyzőkönyv készítése. | |
| Mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek vizsgálata | A mérőműszerek metrológiai jellemzőinek vizsgálata (méréshatár, mérési tartomány, érzékenység, műszerállandó, pontosság, fogyasztás, túlterhelhetőség, csillapítottság, használati helyzet). | |
| Egyenáramú műszerek és alapmérések | Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. Kirchhoff törvényeinek ellenőrzése méréssel. Feszültségosztó áramkör mérése. Áramosztó áramkör mérése. | |
| Feszültségforrások vizsgálata | Belső jellemzők meghatározása méréssel. Telepek és akkumulátorok vizsgálata. Feszültség- és áramgenerátoros hálózatok vizsgálata. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elektrotechnikai alapgyakorlatok: |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét. |
| A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat vizsgálni. |
| Legyenek képesek kiválasztani és szakszerűen használni a szükséges szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket. |
| A tömör és a sodrott vezetékek végeit tudják a különböző kötésekhez előkészíteni, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagokat és eszközöket kiválasztani és felhasználni. |
| Legyenek képesek forrasztópákát szakszerűen használni, karbantartani, lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket forrasztással egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelba be- és kiforrasztani. Tudjanak villamos kapcsolóelemeket szerelni, alkatrészeket műszeresen vizsgálni. |
| Legyenek képesek a feladat előzetes elemzésére, a műveleti sorrend tanári irányítással történő eldöntésére, kiscsoportban és önállóan egyaránt szakszerűen dolgozni, az elkészített munkadarabot ellenőrizni és értékelni. |
| Elektrotechnikai alapmérések: |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét. |
| Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat, ismerjék azok csökkentésének módszereit. |
| Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni. |
| Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére, vizsgálatára. Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket feldolgozni. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektrotechnikai alapmérések: |
| A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, a mérések során történő alkalmazás. Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása. |
| A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti ismeretek összefüggéseinek meghatározása. |
| A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való felkészülés. |
| Elektronikai alapmérések: |
| Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva az elektronikai elemek tulajdonságainak, paramétereinek meghatározása. |
| Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért eredmény ismeretében az áramkör minősítése. A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása. |
| Elektronikai alapgyakorlatok: |
| Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó karakterisztikák meghatározása. Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése, tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása, veszélyhelyzetek felismerése. |
| Elektrotechnikai alapmérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Töltés és kisütés vizsgálata | A kondenzátor töltődési folyamatának méréses vizsgálata. A kondenzátor kisütési folyamatának méréses vizsgálata. A töltés és kisütés jelleggörbéinek vizsgálata, időállandók meghatározása. |
| Váltakozó áramú műszerek és alapmérések | Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálata. Hanggenerátorok vizsgálata. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. Mérések oszcilloszkóppal. R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel. |
| Elektronikai alapmérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Félvezető dióda karakterisztikájának felvétele | Nyitó és záró irányú karakterisztika felvétele, a dióda jellemzőinek meghatározása. |
| Egyenirányító mérése | Kétutas puffer kondenzátoros és szűrős egyenirányító vizsgálata, a búgófe-szültség és a szűrés jóságának megállapítása. |
| Tranzisztorok mérése | Nyitó és záró irányú előfeszítés alkalmazása. Bipoláris és unipoláris tranzisztor karakterisztikáinak felvétele. Tranzisztor paramétereinek meghatározása. |
| Zener-diódás stabilizátor vizsgálata | Komplett kétutas egyenirányítós feszültségstabilizátor mérése és kiértékelése. Tápegység méréses vizsgálata. |
| Erősítő alapkapcsolások mérése | Bipoláris alapkapcsolások, valamint unipoláris alapkapcsolások méréses vizsgálata, az erősítők egyenáramú és váltakozó áramú jellemzőinek meghatározása és kiértékelése. |
| Elektronikai alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egyenirányító megépítése és vizsgálata | Graetz típusú kétutas egyenirányító megépítése pufferkondenzátorral és szűrővel, jellemzőinek vizsgálata. |
| Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata | A Graetz típusú kétutas egyenirányítós áramkör Zener-diódás továbbépítése és vizsgálata. Tápegység vizsgálata. |
| Erősítő alapkapcsolások megépítése és vizsgálata | Bipoláris tranzisztoros földelt emitteres erősítő, valamint unipoláris tranzisztoros földelt source-ú megépítése és vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elektrotechnikai alapmérések: |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, a mérési laboratórium munkarendjét. |
| Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat, ismerjék azok csökkentésének módszereit. |
| Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni. |
| Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére és vizsgálatára. Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket feldolgozni. |
| Méréssel tudják felvenni a kondenzátor töltési és kisütési görbéit, abból tudjanak időállandót meghatározni. Ismerjék fel a hanggenerátor és az oszcillátor tömbvázlatát, értelmezzék jellemzőit, tudják a műszereket kezelni. |
| Legyenek képesek oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és fázisszöget mérni, soros és párhuzamos R-L-C áramkörök jellemzőit méréssel meghatározni, a mérési eredményeket értékelni. |
| Elektronikai alapmérések: |
| A tanulók méréssel vegyék fel a dióda karakterisztikáját, határozzák meg jellemzőit, vizsgálják a Graetz típusú egyenirányító kapcsolás jellemzőit, dolgozzák fel mérési eredményeit. |
| Méréssel vegyék fel a közös emitteres bipoláris tranzisztor és a közös forrású unipoláris tranzisztor karakterisztikáit. |
| Legyenek képesek a feszültségstabilizátor dokumentáció alapján történő mérésére, tápegység méréses vizsgálatára, a mérési eredmények feldolgozására. Tudjanak az egyes alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket méréssel meghatározni és értékelni. |
| Elektronikai alapgyakorlatok: |
| A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg Graetz típusú egyenirányító kapcsolást, feszültségstabilizátort, bipoláris tranzisztoros és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, többfokozatú erősítőket. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 160 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektronikai alapmérések: |
| Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva elektronikai elemek tulajdonságainak, paramétereinek meghatározása. |
| Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért eredmény ismeretében az áramkör minősítése. A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása. |
| Elektronikai alapgyakorlatok: |
| Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó karakterisztikák meghatározása. Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése, tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása, veszélyhelyzetek felismerése. |
| Elektronikai alapmérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Többfokozatú erősítők mérése | Galvanikus, R-C és transzformátoros csatolású többfokozatú erősítők mérése, egyenáramú és váltakozó áramú jellemzőinek meghatározása és kiértékelése. |
| Nagyjelű erősítők mérése Oszcillátorok mérése | Nagyjelű feszültség- és teljesítményerősítők jellemzőinek méréses meghatározása és kiértékelése. R-C, valamint L-C oszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses vizsgá- |
| lata. Kristályoszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses vizsgálata. A mérések összehasonlítása és kiértékelése. | |
| Diszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben | Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) műszeres vizsgálata. |
| Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok vizsgálata | DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel. Kapuáramkörök, kombinációs hálózatok jellemzőinek meghatározása méréssel. |
| Szekvenciális hálózatok vizsgálata | Tárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel. Számlálóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel. Optoelektronikai eszközök, kódolók műszeres vizsgálata. |
| Elektronikai alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Többfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata | Az előzőekben megépített erősítő alapkapcsolások vizsgálata különböző csatolási megoldásokkal (galvanikus, R-C, transzformátoros). |
| Nagyjelű erősítő megépítése és vizsgálata | Nagyjelű teljesítményerősítő megépítése és vizsgálata. |
| Oszcillátor megépítése és vizsgálata | Egy konkrét rezgéskeltő áramkör megépítése és vizsgálata. |
| Diszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben | Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) építése és vizsgálata. |
| Digitális áramkör családok, kombinációs hálózatok alkalmazása, vizsgálata | A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján. Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek vizsgálata. |
| Sorrendi hálózatok alkalmazása, vizsgálata | Tárolóáramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján. Számlálóáramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata. Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elektronikai alapmérések: |
| Végezzék el többfokozatú erősítők, nagyjelű erősítők és rezgéskeltő kapcsolások mérését, a mérési eredmények |
| feldolgozását. |
| Végezzék el egyszerű impulzustechnikai áramkörök mérését. |
| Vizsgálják meg DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőit. |
| Végezzék el alapkapuk, kombinációs hálózatok műszeres vizsgálatát. |
| Végezzék el Optoelektronikai eszközök, kódolók mérését. |
| Elektronikai alapgyakorlatok: |
| A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg többfokozatú és nagyjelű erősítőket, ill. rezgéskeltő alapkapcsolásokat. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat. Készítsenek egyszerű impulzustechnikai áramköröket. |
| Építsenek alapkapukat, kombinációs áramköröket, s végezzék el azok mérését. Építsenek tárolókat és számlálókat, s végezzék el azok mérését. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek | 64 óra |
| Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 192 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| Keltse fel az érdeklődést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különböző munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozza a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a műszaki foglalkozásokat megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Különösen a tizedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenységének, a számítógép programozásnak alapelveit, módszereit és egyszerű fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. |
| A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. |
| Az Anyag- és eszközismeret ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmákban alkalmazott anyagok és eszközök általános tulajdonságait, felhasználhatóságukat. |
| A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a számítógéppel támogatott ábrázolás, képfeldolgozás technikájával foglalkozó tevékenységekhez szükséges ábrázolási ismeretek és alkalmazások elsajátítására. |
| A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvető programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerűbb programtervezési módszereket, a korszerű objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerű objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerűbb alkalmazását. |
| Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, az ismeretek |
| alkalmazásának képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a szóbeli |
| kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes |
| használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozza a |
| tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás |
| igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a |
| tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, |
| váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmacsoporthoz, az informatikai |
| szakmákhoz való kötődés. |
| Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén |
| érdekei összeegyeztetésének képessége. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki pályák világa: |
| Tanári irányítás mellett, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott |
| adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a műszaki ágazat ismérveiről, jelenségeiről, |
| folyamatairól, állapotáról. A műszaki - és különösen az informatikai - pályákról egyéni és csoportos adat- és |
| ismeretgyűjtés. |
| Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés, a pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók |
| lehetséges saját szerepének, munkakörének a mérlegelése. |
| Anyag- és eszközismeret: |
| Az informatikai gyakorlatban alkalmazott anyagok és eszközök megismerése önállóan végrehajtott elemzés, adatgyűjtés, információfeldolgozás módszereivel. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és nemfémes anyagok, vezetők, félvezetők és szigetelők általános és szakmaspecifikus tulajdonságainak jellemzése. Az informatikai alapeszközök és kiegészítők felépítésének, működésének és főbb típusainak leírása. Az információs technológia fejlődési tendenciáinak ismertetése. |
| A műszaki pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és a személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a munkaerőpiacon | Rugalmas pálya- és munkahelyváltás. Az informatikai szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. |
| Anyag- és eszközismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az informatikai gyakorlatban felhasznált anyagok tulajdonságai | Fémes és nemfémes anyagok, vezetők és szigetelők. Félvezetők. A számítástechnikai eszközökben használt anyagok és alkatrészek legfontosabb tulajdonságai. Az adattárolás, adatfeldolgozás és archiválás anyagai és eszközei. Adathordozók. |
| Az informatikában használt számítástechnikai eszközök | Számítógépek szerkezeti felépítése, generációi, belső és külső kiegészítői és kiszolgálói. Processzorok és alaplapok típusai. Adattároló eszközök, memóriák, meghajtók. Perifériák, nyomtatási lehetőségek, kommunikáció a számítógéppel. Korszerű adatbeviteli eszközök. |
| Az informatikában használt kommunikációs eszközök | A számítógépes kommunikáció technikai eszközei. Informatikai hálózatok típusai, működésük alapelve és a fejlődés iránya. Az internet tulajdonságai, szolgáltatásai, információs etika. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki pályák világa: |
| A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani az informatikai szakmacsoporthoz tartozó pályákat, megfogalmazni a |
| hazai és nemzetközi fejlődési tendenciákat, a szakma jelentőségét és helyzetét. |
| Tudják összeegyeztetni az önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. |
| Legyenek képesek tájékozódni a munkaerőpiacon, és tudják pályaválasztásukat megtervezni. |
| Anyag- és eszközismeret: |
| A tanulók tudják csoportosítani az információs technológiákban általában alkalmazott anyagokat. Ismerjék a |
| vezetők, szigetelők, félvezetők legfontosabb tulajdonságait, alkalmazásuk módját, az információs technológiában |
| betöltött szerepüket. |
| Ismerjék és értsék a számítógép működési elvét, belső felépítését, funkcionálisan főbb alkatrészeit, perifériáit. |
| Ismerjék az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök főbb típusait, alkalmazásuk lehetőségeit és a fejlődési |
| tendenciákat. |
| Legyenek tisztában az elektronikus kommunikáció elvével, főbb gyakorlati megvalósításával, a helyi hálózatok és |
| a világháló alkalmazási köre közötti különbséggel és azonossággal. Ismerjék az internet fontosabb szolgáltatásait |
| és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai: |
| Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. |
| Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A multimédiás alkalmazások alapelemeinek: rajz, fénykép, hang, videó előállításához, illetve rögzítéséhez használt eszközök és programok ismerete. |
| Számítógép-programozás I.: |
| A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). Az informatikai szabványok ismerete és alkalmazása. Algoritmusok értelmezése. Programkönyvtárak alkalmazása, beépítése saját programba. A fejlesztői környezet telepítése, konfigurálása és használata. |
| A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Alapfogalmak | A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás feladata. Hagyományos és számítógépes rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok. Síkmértani szerkesztések. Perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrázolás alapjai. Jelképes ábrázolás. | ||
| Számítógépes rajzolás és képfeldolgozás | Műszaki rajzoló programok és képfeldolgozók. A számítógéppel támogatott tervezés és az anyagmegmunkálás kapcsolata. A digitális képrögzítés elve, formátumai, eszközei és feldolgozó programjai. | ||
| Hang- és mozgókép feldolgozás | Az információs és kommunikációs technológia alapjai, digitális hangrögzítés | ||
| elve, formátumai és eszközei. A digitális mozgókép rögzítés elve, formátumai és eszközei. A DVD technika alapjai. | |||
| Számítógép-programozás L | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Informatikai, programozási alapfogalmak | A közismereti informatikában tanultak rendszerezése és gyakorlati alkalmazhatósága. Az ASCII-szabvány. Informatikai alapfogalmak átismétlése. A kódolás fogalma, kódrendszerek, az ASCII kódrendszer. A számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix- és lebegőpontos adatábrázolás. Átszámítás kettes, tízes és tizenhatos rendszerben. Az adattárolás fajtái és jellemzői. | ||
| A programozás eszközei | Programkód és programnyelv. A kódolás és a forrásprogram fogalma, a programnyelvek működése, generációi és típusai. A fejlesztői környezet és követelményei. A fordítás és szerkesztés folyamata. Programkönyvtárak. Utasítások, adatok, függvények, eljárások és objektumok fogalma, célja és tartalma egy adott nyelvben. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai: |
| A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, rendelkezzenek |
| az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Ismerjék fel a perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrákat. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések |
| megtalálására, egyeztetésére. |
| Ismerjék a leggyakrabban használt műszaki tervező programok célját, alkalmazási elvét, kapcsolatát az |
| anyaggyártási technikákkal. |
| Ismerjék és értelmezzék az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videófeldolgozás eszközeit, szabványait és alkalmazásuk módját. Legyenek képesek értelmezni az interaktivitás fogalmát, tudjanak gyakorlati példákat hozni az interaktív multimédiás alkalmazásokra. |
| Számítógép-programozás I.: |
| A tanulók ismerjék a programozás általánosan elterjedt eszközeit, az aktuálisan alkalmazott programnyelvek főbb |
| jellemzőit, felhasználási területét. |
| Értsék meg a fordítás és szerkesztés folyamatát, a könyvtárfájlok, meghajtók és forrásobjektumok szerepét. |
| A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek képesek a feladat |
| megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Számítógép-programozás II.: |
| A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). A strukturált |
| programozás főbb jellemzőinek alkalmazása, a programstruktúra kialakításának, menetének alkalmazása, a |
| programozási tételek alkalmazása. Az objektumorientált programozás céljának, módszereinek ismerete és |
| alkalmazása. |
| Számítógép-programozás II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Programozás-technikai alapismeretek, programtervezés | A feladat megfogalmazása. Matematikai modell felépítése. Algoritmuskészítés módszerei. Mintakódok olvasása, dokumentáció elemzése. A programozás folyamata. Folyamatábrázolási módszerek, struktogramok. Kódolás, tesztelés és dokumentáció feladata, főbb jellemzői. |
| Értékadás, változók, konstansok | Adatelemzés, adatszerkezet felépítése. Típus, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe a programban. Típusok kiválasztása. A programok szerkezete, főbb elemeik (fogalmak). Egyszerű adatszerkezet megfogalmazása. Műveletek összetett adatszerkezetekkel. |
| Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások | Feltételes elágazás tervezése. Ha - akkor - egyébként szerkezet. Esetelemzés és szétválasztás. Példák ciklusokra. A ciklusteszt helyének meghatározása. Szándékolt kilépés ciklusból. Példák függvényekre, saját függvény és eljárás tervezése. A programkönyvtár fontosabb eljárásainak elemzése, alkalmazási feltételek, átadható adatok, paraméterek. |
| Programozási tételek | A programozási tételek célja, tartalma, alkalmazási köre. Példaelemzés programozási tételekre. Algoritmuskészítés összetett gyakorlati feladatokhoz. Fájlkezelés programból. |
| Az objektumorientált programozás elve és alapjai, objektumok felépítése és tulajdonságai | Fogalomkörök. Az objektumok tulajdonságainak elemzése. Objektumok hierarchiája és viselkedése. Dinamikus objektumok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Számítógép-programozás II.: |
| A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek tisztában a |
| folyamatábrázolás szabályaival. Tudjanak folyamatábrát olvasni, értelmezni. Tudjanak algoritmus-leírást készíteni. |
| Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. |
| A tanulók ismerjék az adatszerkezetek általános tulajdonságait és típusait. Legyenek tisztában az adatdeklaráció |
| szerepével, a változók érvényességi körével. Ismerjék az összetett adatszerkezetek alapeseteit. Értelmezzék az |
| adatvektor és adatmátrix fogalmát, alkalmazási körét. |
| A tanulók tudják alkalmazni az alapvető logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú |
| programozás főbb jellemzőit. Legyenek tisztában a logikai feltételvizsgálat helyének fontosságával. |
| A tanulók ismerjék fel a fontosabb alapfüggvényeket és a paraméterátadás alapjait, a hívási szabályokat az adott |
| nyelvben. Legyenek tisztában egy adott feladat megoldásához szükséges tételek kiválasztásával. |
| A tanulók ismerjék az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Tudják az adatmező, |
| metódus és osztály fogalmát és jelentőségét. |
| Értelmezzék az objektumhoz kapcsolódó metódusokat. Tudják megkülönböztetni a függvényt, eljárást és |
| metódust. Ismerjék az objektumok általános felépítését, kialakításuk elvét, tartalmát. Legyenek tisztában az |
| öröklődés fogalmával és jelentőségével. Tudjanak objektumokat azonosítani, jellemző közös tulajdonságokat |
| kiemelni, kapcsolatokat kialakítani. |
| Legyenek képesek komplex gyakorlófeladatot a tanult elemek alapján megtervezni és a gyakorlati munkára |
| előkészíteni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 64 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Számítógép-programozás III.: |
| Egy vizuális programnyelvnek alkalmazói szintű megismerése. |
| Objektumok létrehozása és programozása grafikus fejlesztői környezetben. Eseménykezelés egyszerű formokon. |
| Hálózati topológiai ismeretek elmélyítése. |
| Adatbázis-kezelés: |
| Relációk képzése és matematikai hátterük alapjainak alkalmazása. |
| A relációs adatbázis szerkezetének elemzése, adattáblák felépítése, tervezésük gyakorlása. |
| Adatbázis feltöltése és rendezése, a felhasználói interaktivitás tervezése. Adatkeresés, szűrés, listázás, válogatás |
| az adattáblában. Válogatás kulcsmezők szerint. |
| Korszerű lekérdezések - az SQL nyelv alapjainak alkalmazása. Vizuális interaktív adatbázis-kezelés, űrlapok és |
| riportok tervezése grafikus segédprogramok (varázsló) segítségével. |
| Számítógép-programozás III. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vizuális programozási nyelv | Alapfogalmak. Vizuális programobjektumok tanulmányozása. Adatátadás formok között. Eseményvezérlés. |
| A hálózati architektúrák jellemzése | Hálózatok osztályozása. Topológia fogalma. Szinkronizáló karakterek, start- és stopbitek. A kódolási eljárások. Az IEEE 802-es szabványcsalád. Az FDDI-szabvány. Az OSI-modell rétegei és megvalósításuk. Az IPX, SPX, NETBIOS és TCP/IP fogalma. Nowell Netware, Win NT-2000-XP alkalmazói ismeretek. Az RPC protokoll megvalósítása, szintaxisai. Adatábrázolás és adattömörítés. Könyvtárkatalógus-szerkezet, hierarchiák, jogosultságok. |
| Adatbázis-kezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az adatbázis-kezelés alapfogalmai | Történeti háttér, szabványok. Adatbázismodellek. Adattábla szerkezete, mezők típusainak meghatározása. Kapcsolómező és index fogalma. |
| Relációk képzése és matematikai hátterük | A reláció fogalma, kialakítása. Alapvető relációs és halmazműveletek. Egyszerű relációtervezés. Kapcsolatteremtés táblák között. Az adattábla összetartozó rekordjai és mezői. Számított adatok és ismétlődő adatok. A kulcsmező kiválasztásának módszere. A normalizálás folyamata. |
| Adatbázis feltöltése és rendezése | Adatbázisok létrehozása segédprogramokkal és önálló fejlesztő rendszerrel. Mezőtípusok, adatbázisfájl-típusok. Karakteres adatmezőkön végezhető műveletek. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. Adatsorok rendezése. |
| Szűrés, listázás és keresés az adattáblában | Adatmegjelenítési formációk. Felhasználói interaktivitás, feladatok. Az SQL utasításkörének megismerése, leírása. Az SQL nyelv elemei. Kliens-szerver-hierarchia. |
| Űrlapok és formok használata | Korszerű alapszintű adatbázis-kezelő program elemzése. Adatbeviteli űrlap tervezése. Adatfeltöltő és információkereső űrlapok alkalmazása. Adatbeviteli eszközök, választó vezérlők és listaablakok alkalmazása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Számítógép-programozás III.: |
| A tanulók ismerjék a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát, főbb típusait. |
| Legyenek tisztában a vizuális objektumok tulajdonságaival, a hozzá rendelhető események jelentőségével, az |
| egyes eseményobjektumot reprezentáló kontrollok feladatával, kiválasztásuk elvével. Ismerjék és értsék a |
| felhasználói aktivitásra tervezett programok működési elvét, a programozás szabályait. |
| Legyenek tisztában az események kiváltó eszközeivel, az eseményvezérlés által megvalósítható sokoldalúsággal. |
| Tudjanak form- és kontrolltulajdonságokat meghatározni. |
| Ismerjék az OSI-modell rétegeit, a leggyakrabban alkalmazott szabványokat és megvalósításait. Értsék az IEEE |
| 802.X szabványcsaládot és az Ethernetet. |
| Ismerjék a hozzáférési és hibakezelési eljárásokat és jellemzőket. |
| Ismerjék a hálózati és szállítási rétegek jellemző algoritmusait. |
| Ismerjék és értsék a legfontosabb biztonsági rendszereket. |
| Adatbázis-kezelés: |
| A tanulók ismerjék az adatbázis fogalmát, különböző modelljeit - hangsúlyosan a relációs modellt. Értsék meg az |
| adatbázis-kezelés feladatát és problémakörét. Érzékeljék az adatbázis- és a táblázatkezelővel leképzett adattábla |
| közötti különbséget. |
| Legyenek tisztában a relációs adatbázis tábláinak, mezőinek és rekordjainak kialakításával, és az ezeken végzett |
| műveletek matematikai alapjaival. Értsék a táblák közötti kapcsolatteremtés elvét és lényegét. Legyen gyakorlatuk |
| az adattáblákban keletkező redundanciák felismerésében. |
| Legyenek tisztában a kulcsmező szerepével, az indexelés folyamatával. Ismerjék az adatbázisok tervezésének és |
| létrehozásának egyszerűbb eseteit. Legyenek képesek kisebb feladatokhoz mezőtípusokat meghatározni. |
| Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés |
| célját és módszereit. Tudják alkalmazni a segédprogramok lekérdező utasításait. Tudjanak különbséget tenni az |
| adattábla szűrése és a lekérdező állomány létrehozása között. |
| A tanulók ismerjék és értsék az SQL programnyelv szükségességét, célját, működési elvét. |
| Ismerjék az egyszerű lekérdező SQL-mondat felépítését, az adatdefíníció és adatmanipuláció lényegét. Gyakorlottan tudjanak egyszerű záradékokat, csoportképzőket megfogalmazni. Tudjanak adatbeviteli űrlapot tervezni, az űrlapon vezérlőket elhelyezni. |
| INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a műszaki problémák iránt, továbbá mutassa be, mivel foglalkoznak az informatikai, számítástechnikai szakmákban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. |
| Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| A Számítástechnika gyakorlat oktatásának célja az elméleti tananyag elmélyítése, begyakoroltatása, a programozási tételek és objektumorientált módszerek alkalmazása. |
| A Hardverismeret és gyakorlat oktatásának célja a méréstechnikai jártasság elsajátítása, a számítógépeket alkotó digitális technológia legfontosabb elemeinek használata és a gépi kódú programozás lehetőségeinek alkalmazása. |
| A Hardverismeret és gyakorlat az iskola szakmai profiljának megfelelően két alternatívát tartalmaz: |
| > Hardverorientációjú szakmai kimenet: A változat |
| > Szoftverorientációjú szakmai kimenet: B változat |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, |
| különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási |
| képessége. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk |
| legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes. |
| Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és érintésvédelmi szabályok betartását. |
| A számítógép programozási feladatok keretében a tanulók szerezzenek gyakorlatot a számítógépes programok |
| készítésében, valamelyik korszerű, általános programozási nyelv használatában. Ismerjék fel a tanult nyelven |
| készített programok forráskódját, tudják a forráskódot olvasni, értelmezni, és tudjanak hasonlókat készíteni. |
| Legyen gyakorlatuk az objektumok programozásában, vizuális formok létrehozásában, vezérlők elhelyezésében, |
| legyenek képesek menüelemeket szerkeszteni és ezekhez eseményeket, metódusokat rendelni, illetve ezek |
| programkódját elkészíteni. |
| Gyakorlati feladataik kapcsán szerezzenek tapasztalatot a TCP/IP protokoll-család kezelésében és az alapvető |
| rendszer-adminisztrátori feladatok ellátásában. |
| Szerezzenek gyakorlatot az adattábla kialakításban, a relációképzésben, normalizálásban. Tudják alkalmazni egy |
| harmadik generációs adatbázis-kezelő nyelv alapelemeit, és szerezzenek gyakorlatot az SQL alapú lekérdezések |
| generálására alkalmas felhasználói program - például Access - kezelésében. |
| A tanulók szerezzenek gyakorlatot a mérések kivitelezésében, értékelésében, a hibaszámítási módszerek |
| gyakorlásában, a számítógépes mérési adatfeldolgozásban. Ismerjék és gyakorolják a villamos mérések alapjait. |
| A változat: |
| Ismerjék a digitális technika alapelemeit, a rajtuk végezhető vizsgálatokat, méréseket és beállításokat. |
| B változat: |
| Gépi kódú program készítése assembly nyelven. Tárgykódmodulok szerkesztése külső assembler fordítóval. |
| Assembly utasításblokk elhelyezése más fejlesztői környezetben készített programban. Az assembly programok |
| alkalmazása digitális áramkörök vizsgálatához. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Számítástechnikai gyakorlatok I: |
| Számítástechnikai eszközök összekapcsolása, számítógép üzembe helyezése, bejelentkezés. |
| Számítógépes munkafelület testre-szabása, képernyő beállítások, kommunikációs csatornák kiválasztása, beállítás. |
| Alkalmazói alapszoftverek - szövegszerkesztő, táblázatkezelő és előadás szerkesztő - gyakorlott kezelése, |
| stílusok, formátumok kiválasztása, beállítása. Az alkalmazói szoftverek különleges szolgáltatásainak kiválasztása |
| és használata. |
| Számítástechnikai gyakorlatok L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Számítógépes alapgyakorlatok | Az általános iskolai ismeretek, valamint a közismereti informatika keretében tanultak szintetizálása. Számítógépes környezet testre-szabása, képernyő- és kommunikációs csatornák beállítása. |
| Szövegszerkesztés | Formátum-beállítások. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása. |
| Táblázatkezelés | Konkrét feladatok kapcsán a tanulók készítenek: - függvényekhez adatsorokat, - kereső feltételeket, - grafikonokat. |
| Előadás-tervező használata | Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slide-show. |
| Hálózati ismeretek | Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internethívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása. Adatvétel és -küldés a távoli szerverre. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Számítástechnikai gyakorlatok I.: |
| A tanulók tudjanak számítógépes munkahelyet üzembe helyezni, perifériákat csatlakoztatni, egyéni felhasználói |
| felületet kialakítani, kommunikációs eszközöket ”megszólítani". |
| Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, |
| hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). |
| Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják |
| alkalmazni. |
| Tudjanak egyszerűbb - tematikus - előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat |
| elhelyezni. |
| A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások: |
| Egyszerű rajzoló programok és képfeldolgozók használata, képek, ábrák betöltése, módosítása, nyomtatása.* |
| Hangrögzítés, hangformák kiválasztása, a digitális hanginformációk módosítása. |
| Mozgókép rögzítők, digitalizálok használata, különböző formátumok beállítása. Képek, hangok, animációk és |
| mozgófilmek beillesztése vagy csatolása szövegszerkesztőhöz, illetve internetes kommunikációs programhoz. |
| Számítógép-programozási gyakorlatok I.: |
| A fejlesztői környezet telepítése, elindítása, forráskód-szerkesztő és egyéb szolgáltatások használata, kódfordítási |
| és szerkesztési feladatok. |
| Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele. |
| A tanult programnyelv szintaktikai és szemantikai szabályainak alkalmazása. Egyszerű programok készítése |
| matematikai és fizikai feladatokhoz. |
| Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások |
| Témakörök | Tartalmak |
| Grafikus szerkesztő programok, képfeldolgozás | Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálok kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői.** |
| Multimédiás eszközök használata | Hangrögzítő programok és alkalmazásuk. Videó-kép digitalizáló eszközök és programok használata. DVD kódolás, készítés. |
| Számítógép programozási gyakorlatok L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés | A tanult programnyelv szolgáltatásai, forráskód szerkesztése, szintaktikai szabályok alkalmazása, ellenőrzése. Fordítás, szerkesztés. Az objektumkönyvtár használata. Tesztelés. Kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés. |
| Értékadás, változók, konstansok | Adatbevitel és elsődleges outputmegjelenítés. Ki- és beviteli utasítások. Egyszerű algoritmusok kódolása és tesztelése. A tanult fejlesztőprogram adatstruktúrájának használata. A programok szerkezete, főbb elemeik, felépítésük gyakorlása. Azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különböző nyelvekben (pl. C, Pascal, Logo). |
| *Az iskola szakmai profiljának megfelelően egyéb rajzoló programok, CAD alkalmazások gyakorlati használata. ** Az iskola szakmai profilja szerint |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások: |
| A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. A tanulók legyenek képesek a grafikus programok és multimédiás alkalmazások gyakorlott kezelésére. Ismerjék a különböző kódolási eljárásokat, formátumokat, és a multimédia eszközök általános használatát. Tudjanak digitális képet és hangot rögzíteni, feldolgozni. |
| Számítógép-programozási gyakorlatok I.: |
| Ismerjék a második és harmadik generációs programnyelvek általános tulajdonságait, legyenek képesek valamilyen tanult programnyelven rövid programokat készíteni. Legyenek tisztában a strukturált programozás elvével, gyakorlati megvalósításával. Ismerjék a kód, a modul, a függvény és eljárás fogalmait, alkalmazásuk elvét. Tudjanak fejlesztő programot telepíteni, beállítani, fejlesztő könyvtárat programba beépíteni. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Számítógép-programozási gyakorlatok II.: |
| Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele. |
| Adatdeklarációk, adatszerkezet elvi és gyakorlati megfogalmazása. Típuskonverziók, típusok alkalmazása. |
| Értékadások, felhasználói párbeszédek tervezése és kivitelezése. |
| Elágazások programozása, feltételvizsgálat, esetvizsgálat. |
| Iteráció programozása. Vektorok és tömbök feltöltése, vizsgálata iterációval. |
| Az iterációs feltétel megfogalmazása. Elöl és hátul tesztelő ciklusok programozása. Számláló típusú ciklusok |
| alkalmazása. |
| Programozási tételek gyakorlati alkalmazása. Adathalmaz összegzése, adatelem kiválasztása, szélsőérték-keresés. |
| Feltételek megfogalmazása és programozása. |
| Rendezési algoritmusok vizsgálata. |
| Állománykezelés programból. Feltételes állománykezelés. Adatok rögzítése és visszatöltése fájlból. |
| Függvények és eljárások használata. Sajátfüggvény készítése. Paraméterátadás. |
| Objektumok viselkedésének tanulmányozása egyszerű mintaprogramokon keresztül. |
| Számítógép-programozási gyakorlatok II. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés | A tanult programnyelv szolgáltatásai, forráskód szerkesztése, szintaktikai szabályok alkalmazása, ellenőrzése. Fordítás, szerkesztés. Az objektumkönyvtár használata. Tesztelés. Kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés. | ||
| Értékadás, változók, konstansok | Adatbevitel és elsődleges outputmegjelenítés. Ki- és beviteli utasítások. Egyszerű algoritmusok kódolása és tesztelése. A tanult fejlesztőprogram adatstruktúrájának használata. A programok szerkezete, főbb elemeik, felépítésük gyakorlása. Azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különböző nyelvekben (pl. C, Pascal, Logo). | ||
| Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások | Gyakorlatok az elágazás- és ciklus szervezésre. A függvények és eljárások alkalmazása. A unit és a programkönyvtár használata. Szubrutinok készítése, hívása, hívási konvenciók alkalmazása. | ||
| Kiválasztás, megszámlálás, rendezés - programozási tételek | Műveletek összetett adatszerkezetekkel. Összetett feladatok keretében a programozási tételek alkalmazása. | ||
| Az objektumok felépítése és tulajdonságai | A vizuális fejlesztőeszköz megismerése, használata. Egyszerű munkaform készítése. Adatmezők és metódusok definiálása. Privát, public, static, globál stb. adattípusok definiálása kódmodulban. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Számítógép-programozási gyakorlatok II.: |
| A tanulók szintaktikailag és szemantikailag helyes forráskódot készítsenek. Tudják használni a programozói |
| kézikönyvet. |
| Legyenek gyakorlottak az elkészült munka archiválásában. |
| A tanulók ismerjék az általuk használt programfejlesztő eszköz adatszerkezetét, az értékadás szemantikai szabályait. |
| Legyenek képesek deklarációk programozására és kipróbálására. |
| Tudják ellenőrizni munkájuk eredményét egyszerű adatmegjelenítési módszerekkel. Tanulmányozzák és ismerjék |
| fel a különböző programnyelvek adatszerkezete közötti különbséget és hasonlóságot. |
| A tanulók ismerjék az alapvető logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás |
| főbb jellemzőit. Legyen gyakorlatuk a ciklusszervezésben, a logikai feltételek elő- és utótesztelésében. Ismerjék a |
| megfelelő módszer kiválasztásának szempontjait. |
| Tudjanak meghívni alapfüggvényeket, ismerjék a paraméterátadás alapjait és a hívási szabályokat az adott |
| nyelvben. |
| A tanulók legyenek képesek szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik szintetizálására, összetett adatszerkezetekkel |
| való munkára. Tudatosan válasszák ki és alkalmazzák a programozási alaptételeket feladataik megoldásához. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 192 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Számítógép-programozási gyakorlatok III.: |
| A vizuális programozási nyelv alkalmazása, kódolási és tesztelési feladatok elvégzése. Formok tervezése, a form |
| tulajdonságainak beállítása, megjelenítés és elrejtés programozása. |
| Eseményvezérlés, kontrollok kiválasztása, tulajdonságaik beállítása. Menüvezérlés tervezése. |
| Hálózatadminisztrációs gyakorlatok, csoportképzés, jogosultságok kiosztása. |
| Adatbázis feltöltése és rendezése. Relációképzés. |
| Szűrés, listázás és keresés az adattáblában, a keresőfeltételek megfogalmazása, kimeneti állományok létrehozása, |
| nyomtatása, elemzése. |
| Korszerű lekérdezések az SQL-mondat segítségével. Szűrőfeltételek, csoportképzők beállítása segédprogram, |
| illetve kódolt utasításmondat beírásával. |
| Hardverismeret és gyakorlat: |
| A logikai alapkapuk működésének, a szinkronhálózatok tervezési alapjainak és a kész hálózatok időbeli |
| viselkedésének elemzése. |
| Különféle áramkörök felépítésének, működésének vizsgálata, mérése, analízise. |
| Digitális áramkörök alkatelem szintű felépítésének és az aritmetikai áramköröknek a vizsgálata. |
| Alkatrészek kiválasztása katalógusból leírások alapján. |
| Nagy integráltságú eszközök általános tulajdonságainak felhasználása. Digitális-analóg és analóg-digitális |
| átalakítók, valamint a kiegészítő áramkörök vizsgálata. |
| Az assembly programozás alkalmazása, regiszterek kezelése. |
| ROM-BIOS programok használata. |
| Számítógép-programozási gyakorlatok III. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vizuális programozási nyelv alapjai és alkalmazása | Projekttervezési feladatok. A projekt formjainak és objektumainak tervezése, elhelyezése és rendezése. Adatátadás formok között. |
| Eseményvezérlés | Eseményvezérlő eszközök (billentyű, egér, egyéb kommunikációs csatornák vezérlőhatása) és programozásuk. Kontrollok elhelyezése a formon. Formok és kontrollok aktivizálása az esemény hatására. Egyszerű menü tervezése. Menüvezérlés. |
| Hálózati szolgáltatók és protokolljaik | Hálózatkezelési és rendszer-adminisztrátori feladatok. Hálózatmenedzselés. Erőforrások megosztása. |
| Adatbázis feltöltése és rendezése | Adatbázisok létrehozása segédprogrammal. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. |
| Szűrés, listázás és keresés az adattáblában | Csoportosított keresés, szűrés. Lekérdezési feladatok programozása. SQL-utasítások gyakorlata. Utasításmondat generálása korszerű adatbázis-kezelő programban. |
| Hardverismeret és gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Méréstechnikai alapfogalmak | Gyakorlati mérési adatsor feldolgozása. Hibaszámítás, szórásszámítás. Mérési adatok felvétele. | |
| Mérőműszerek elve, felépítésük, egyszerű villamos mérések | Műszerek általános felépítése. A mérés pontossága. Analóg és digitális mérőműszerek alapelve, megjelenési formájuk, alkalmazási területeik, használatuk. Feszültség és áramerősség mérése. Mérési és számítási feladatok elvégzése. | |
| A változat | ||
| | Témakörök | Tartalmak | |
| Logikai alapáramkörök | Szekvenciális hálózatok felépítése, működése. Egyszerűbb szinkronszekvenciális hálózatok tervezésének gyakorlása, a valóságos (forgalomban kapható) flip-flopokra alapozva. Szekvenciális hálózatok működésének vizsgálata idődiagram felrajzolásával. | |
| Integrált áramkörök felépítése | Áramköri családok, logikai és feszültségszintek, időadatok. A valóságos (katalógus) áramkörök jellemzőinek megismerése, tanulmányozása. Alkatrészek kiválasztása. | |
| B változat | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az assembly programozás alapjai | Bit, byte, word, dword fogalmának megjelenése az assembly nyelvben. CPU, RAM szerepe. Kitüntetett szerepű memóriarészek, a karakteres képernyő felépítése. | |
| Regiszterek, utasítások, logikai és forgatási műveletek | A regiszterek szerepe, felépítése, típusai. A regiszterek programozása, betöltés, mozgatás, lekérdezés. Általános utasításalak leírása. Az utasítások főbb fajtái. A flag regiszter legfontosabb bitjeinek szerepe. Adat mozgatása. A legfontosabb utasítások ismertetése. | |
| Eljárások, ciklusok, veremműveletek, ROM-BIOS programok | Az eljárások hívása és visszatérés. Hurokképzés, ciklusművelet. Adatmozgatás a verem segítségével. A Stack szerepe. Megszakítások kezelése. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Számítógép-programozási gyakorlatok III.: |
| A tanulók tudjanak létrehozni vizuális programnyelvű alkalmazást. Legyenek képesek képernyőformát létrehozni, és azon eszközöket elhelyezni. A tanulók értsék és gyakorlottan programozzák az eseményfigyelést és -kezelést. Tudjanak az objektumhoz rendelt metóduskészletből választani, ismerjék a különböző metódusok és események hatását. |
| Tudatosan tervezzék meg a várható felhasználói aktivitást, és az erre adott programválaszt. A tanulók ismerjék és tudják kiválasztani a különböző kontrolltípusokat. Gyakorlottan vegyék figyelembe az esztétikai és ergonómiai szempontokat. |
| A tanulók szerezzenek jártasságot a rendelkezésükre álló hálózat kezelésében. Értsék és ismerjék ennek topológiáját, kezelő utasításait és algoritmusát. Tudjanak kezelni és beállítani TCP/IP FTP-szolgáltatást és Telnetszolgáltatást. |
| Értsék és gyakorlottan alkalmazzák a levelezési listákat és terminálokat. Gyakorlottan kezeljenek könyvtárkatalógusokat. |
| Legyen ismeretük a hálózatmenedzselés feladatkörében. Lássanak el rendszer-adminisztrátori feladatokat. Gyakorlottan szervezzenek hozzáférési jogokat, felhasználói csoportokat. |
| A tanulóknak legyen gyakorlatuk az adatbázis feltöltésében, akár külső forrásból, akár segédprogram segítségével billentyűzetről. Tudjanak rekordokat létrehozni, feltölteni és rendezni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget. |
| A tanulóknak legyen gyakorlatuk a különböző szempontok szerinti keresés és irányított lekérdezés megvalósításában. Ismerjék és alkalmazzák az adatrekord-pozicionáló eljárásokat. Tudjanak adattáblát létrehozni, átszerkeszteni SQL utasításmondat segítségével. Tudjanak lekérdezéseket megvalósítani SQL-mondattal, gyakorlottan alkalmazzák a záradékokat és operátorokat. |
| Hardverismeret és gyakorlat: |
| A tanulóknak legyen gyakorlatuk a mérési adatok felvételében, értékelésében. Legyenek tisztában a hiba- és |
| szórásszámítással. Ismerjék a legfontosabb mérőműszereket. |
| A tanulóknak legyen gyakorlatuk a feszültség- és árammérő műszerek kezelésében. |
| A változat |
| A tanulók a logikai függvényeket tudják egyszerűsíteni, átalakítani. Egyszerűbb logikai függvényeket tudjanak |
| logikai alapkapuk felhasználásával megvalósítani. |
| Legyenek képesek egy egyszerű szekvenciális hálózatot megvalósítani standard áramkörök segítségével, |
| tudjanak áramkört választani a katalógusok felhasználásával. |
| Alkossanak standard áramkörök felhasználásával egyszerű aritmetikai műveletek elvégzésére alkalmas áramkört. |
| B változat |
| Tudják alkalmazni az assembly utasításokat, logikai és forgatási műveletek szintaktikáját. Ismerjék a különböző |
| forgatási műveletek közötti különbséget, tudják kiválasztani az adott feladathoz megfelelőt. Értsék a ciklusok |
| szervezésének elvét, ismerjék a használandó regisztert. Legyen gyakorlatuk például egy időzítő ciklus |
| megírásában. |
| Legyenek képesek BIOS-program hívására és a visszatérés kezelésére. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A VEGYIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 37 óra |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 37 óra |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| VEGYIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók |
| eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a természettudományi tantárgyak |
| keretében tanult ismereteket. |
| Alakítsa ki a vegyész és műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos |
| műszaki feladatmegoldó képességét. |
| A vegyészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be |
| számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési |
| fejlődést. |
| Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához, a szakmacsoport szakképesítései |
| munkaköreinek ellátásához szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, |
| megerősítéséhez. |
| Mutassa be a dolgozók tevékenységét, a vegyészeti pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő |
| szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és |
| ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, a konstrukciós, a számítási, a szóbeli és írásos szakmai |
| kommunikációs és a számítástechnikai alkalmazási képességek. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk |
| legyen átgondolt, célszerű, eredményes, szóbeli kommunikációikban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és |
| helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív |
| feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, erősödjék a tanulási és |
| szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott |
| munkához, életpályához való kötődésük. |
| Fejlődjék együttműködési készségük, erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. Értsék meg a vegyipari termelés veszélyeit, |
| kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az |
| embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és |
| egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában önállóan is felhasználni ismereteiket, alkalmazzák |
| helyesen a tanult eljárásokat, módszereket, alkalmazzák tudásukat egyszerű számítási, méretezési feladatokban. |
| Ismerjék az anyagok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, legyenek képesek rajzok, leírások, valóságos |
| tárgyak, modellek alapján megérteni a gépelemek kialakításának okait, tudjanak szempontok szerint elemezni, |
| értékelni, tudjanak véleményt alkotni szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról. |
| Értsék meg a szakmai rajz információit, műszaki ismeretforrásként tudjanak katalógusokat, szabványokat, |
| adatbázisokat használni. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a vegyipari műszaki munkakörnyezetben a biztonságos |
| munkavégzésre. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A jelenségek, folyamatok megfigyelése, a törvényszerűségek felismerése. |
| A lényeges és a lényegtelen dolgok elválasztása, következtetések levonása. |
| Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. |
| A molekulák modellezése. |
| A fontosabb kémiai törvények ismerete, azok gyakorlati alkalmazása. |
| A fontosabb kémiai anyagok gyakorlatban történő felhasználása. |
| A megismert folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázata. |
| Az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| Kémiai anyagismeret, gyakorlati tudás egyszerűbb vegyi anyagok felismerésében, azonosításában, |
| jellemzésében, összetételében, leírásában és felhasználásában. |
| A megfigyelések, kísérleti tapasztalatok feladatlapon történő rögzítése, a munka dokumentálása. |
| Biztonságos, körültekintő munkavégzés. |
| A kémiai jelrendszer biztos használata. |
| A kémiai számítások elvégzése. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az atomok és molekulák jellemzői, összetételük | A relatív atom- és molekulatömeg számítások. Az anyagmennyiséggel, a moláris tömeggel kapcsolatos számítások. Az atomok és molekulák számával kapcsolatos számítások. | ||
| A periódusos rendszer használata | Az atomok helye a periódusos rendszerben. Az atomok elektronszerkezetének megállapítása. | ||
| Az atomszerkezetből levonható következtetések. A periódusos rendszer mezőinek vizsgálata, az egyes mezőkben található elemcsoportok általános jellemzése. | |||
| A kémiai kötések | Az ionos kötés, az ionrácsok modellezése. A kovalens kötések, a molekulák modellezése. A fémes kötés, a fémrácsos szerkezet modellezése. Az atomrács szerkezete, a gyémánt és a grafit modellezése. | ||
| A gázok | Számítási feladatok a gázok moltérfogatának alkalmazására. Avogadro törvényével kapcsolatos számítások. | ||
| Oldatok | Az oldhatóság kísérleti vizsgálata tanulókísérlettel. A kristályvíz tartalmú sók kísérleti vizsgálata. Oldatok töményítése, bepárlása, sók kristályosítása tanulókísérlettel. Az oldhatósággal, kristályosítással kapcsolatos számítások, az oldatösszetétel számítások. | ||
| A kémiai anyagok, kémiai reakciók | Tanulókísérletek a savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára, a sók hidrolízisére, a közömbösítési reakciókra, az ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra, az oxidálószerek és redukáló szerek hatására, a reakciók hőszinezetének érzékeltetésére. A kémiai egyenletek, ionegyenletek, redoxi egyenletek szerkesztése. Sztöchiometriai számítások. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék a tanulók az atomok és molekulák jellemzőit, számolni tudják a moláris tömegeket, az |
| anyagmennyiséget, az anyagban levő részecskék számát. |
| Tudják használni a periódusos rendszert az atomok szerkezetének megállapításában. |
| Ismerjék a periódusos rendszer és az atomszerkezet összefüggését. |
| Meg tudják ”jósolni" egy elem általános, jellemző tulajdonságait a periódusos rendszerben elfoglalt helye |
| alapján, ismerjék a periódusos rendszer mezőit. |
| Ismerjék a kémiai kötéseket, tudják megszerkeszteni az anyagok elektronszerkezeti képletét. |
| Tudják elkészíteni az egyszerű molekula-, illetve rácsmodelleket. |
| Ismerjék a moláris térfogat fogalmát, képesek legyenek egyszerű számítási feladatokat elvégezni Avogadro |
| törvényének alkalmazásával. |
| Ismerjék az oldatösszetételek megadási módját, képesek legyenek ezekkel kapcsolatos egyszerű számításokra. |
| Tudjanak egyszerű oldhatósági számításokat elvégezni. |
| Képesek legyenek kémiai reakciók egyenletekkel való felírására. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A jelenségek, folyamatok megfigyelése, a törvényszerűségek felismerése. |
| A lényeges és a lényegtelen dolgok elválasztása, következtetések levonása. |
| Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. |
| A fontosabb kémiai törvények ismerete, azok gyakorlati alkalmazása. |
| A fontosabb kémiai anyagok tulajdonságainak ismerete, gyakorlatban történő felhasználása. |
| A megismert folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázatának megadása. |
| Az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| Kémiai anyagismeret, gyakorlati tudás egyszerűbb vegyi anyagok felismerésében, azonosításában, |
| jellemzésében, összetételében, leírásában és felhasználásában. |
| A megfigyelések, kísérleti tapasztalatok dokumentálása. |
| Biztonságos munkavégzés. |
| A kémiai jelrendszer biztos használata. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A víz és a hidrogén-peroxid | A víz mint oldószer. A természetes vizek, vízkeménység vizsgálata. A hidrogén-peroxid kémiai tulajdonságai. |
| A halogénelemek és vegyületeik vizsgálata | A klór előállítása és vizsgálata. A jód oldhatósága különböző oldószerekben. Kísérletek a sósavval. |
| A kén és a kénsav vizsgálata | A kén oldhatóságának vizsgálata különböző oldószerekben. A kén viselkedése melegítés hatására. A kén kémiai viselkedésének vizsgálata. A kénsav hígítása. A kénsav reakciói fém-oxidokkal, fémekkel. |
| A nitrogén vegyületeinek vizsgálta | Az ammónia előállítása, vizsgálata. Nitrogén-oxidok előállítása. Kísérletek salétromsavval. |
| A szén, szén-dioxid és a szénsav | A különböző elemi és ásványi szenek vizsgálata. Kísérletek szén-dioxiddal és a szénsavval. |
| Az alumínium | Kísérletek alumíniummal, az amfoter tulajdonság vizsgálata. |
| A fontosabb alkáli- és alkálifém vegyületek | A nátrium, kálium, magnézium és kalcium vegyületeinek vizsgálata (oxidok, hidroxidok, sók). |
| A d-mező elemei | A vas, a cink és a réz tulajdonságainak vizsgálata. A d-mezőbeli elemek fontosabb sóinak vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kísérleti úton tudják bizonyítani a tanulók a szervetlen kémiai ismereteiket. |
| Önálló következtetéseket tudjanak levonni a kísérleti tapasztalataik alapján a kémiai törvényszerűségekre és az |
| anyagi tulajdonságokra vonatkozóan. |
| Végezzenek el leírás alapján önállóan összetett feladatokat. |
| Alkalmazzák a kémiai jelrendszert a kísérleti tapasztalataik leírása során. |
| Tartsák be a vegyszerkezelés, szelektív hulladékgyűjtés szabályait. |
| Különböztessék meg kísérleti tapasztalataikból a lényegest a lényegtelentől. |
| Ismerjék a munka-, környezetvédelmi, biztonságtechnikai és tűzvédelmi szabályokat. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Fizikai kémia: |
| A szakmai nyelv szabatos és helyes használata. |
| Az írásos munkák igényes, áttekinthető külalakja. |
| Az önálló tanulás, az önálló és produktív feladatmegoldás. |
| Az ismeretek, a tanult eljárások, módszerek önálló alkalmazása. |
| Diagramok, állapotábrák, jelleggörbék elemzése. |
| Műszaki ismeretek: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, |
| írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Beadásra szánt feladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Számítások, eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával önállóan. |
| Rajzvázlatok készítése statikai és szilárdságtani számítások folyamán. |
| A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos |
| anyagjelölések megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott |
| szempontok szerint. |
| Diagramok, állapotábrák, jelleggörbék elemzése. |
| Géprajzok és más műszaki területek rajzdokumentációinak elemzése, értelmezése. A fontosabb gépelemszabványok megismerése tanári bemutatás során. Gépelemekre vonatkozó, alapvető geometriai és szilárdsági számítások végzése. Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. Gépelem- és egyéb katalógusok megismerése, katalógusból történő elemkiválasztás. |
| Fizikai kémia |
| Témakörök | Tartalmak |
| Homogén egykomponensű rendszerek | Gázok, folyadékok, szilárd anyagok. Az anyagi rendszerek főbb típusai, jellemzői, az anyagi halmazok jellemző tulajdonságai. |
| Halmazállapotváltozások | Párolgás. Forrás. Olvadás, fagyás. Szublimáció. |
| Heterogén rendszerek | A heterogén rendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak. A fázistörvény. Eutektikumok. |
| Homogén többkomponensű rendszerek | Gázelegy ek, folyadékelegy ek, a folyadékelegy ek szétválasztása. A homogén többkomponensű rendszer alapjellemzői, alaptörvénye. Az elegyek összetételének megadási módjai. Az elegyek forráspontját befolyásoló tényezők. A tenzió- és a forráspontgörbék. Az elegyek szétválasztásának alapösszefüggései. |
| Híg oldatok | A híg oldatok törvényei. A törvények gyakorlati alkalmazása. |
| Heterogén egyensúlyok | Az abszorpció, az adszorpció, az oldhatóság, az extrakció. A heterogén egyensúlyok kialakulása, jellemzői, eltolásának módja, gyakorlati jelentősége. Az anyagátadási műveletek gyakorlati alkalmazása. |
| Reakciókinetika | A reakciók típusai. A reakciósebesség fogalma, befolyásoló tényezői. A katalizátorok működése, szerepük az iparban. |
| Műszaki ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vetületi ábrázolás alapjai: | |
| Síkmértan | |
| Pont, egyenes, szakasz. | |
| Egyenesek kölcsönös helyzete. | |
| Szög, szögpárok. | |
| Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolsága. | |
| Síkidomok osztályozása. | |
| A kör és részei. | |
| Egybevágóság, hasonlóság. | |
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. |
| Térelemek kölcsönös helyzete. | |
| Egyenes valódi hossza. | |
| Vetületek | Vetítési módok. |
| Középpontos vetítés. | |
| Ferde vetítés. | |
| Merőleges vetítés. | |
| Egy képsíkos ábrázolás. | |
| A második képsík. | |
| A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. | |
| Térelemek ábrázolása (pont és egyenes ábrázolása). | |
| Pont és egyenes illeszkedése. | |
| Különleges helyzetű egyenesek. | |
| Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. | |
| Általános helyzetű sík ábrázolása. | |
| Testek | A test fogalma. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. A metszet és a nézet fogalma. |
| Szilárdságtani alapismeretek | Az erő, erőrendszer, nyomaték, szilárdság, feszültség fogalma, meghatározása. Az erők egyensúlya, kényszerek, nyomatékok egyensúlya, kéttámaszú tartó elve. A szerkezeti anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a szilárdsági jellemzők közötti kapcsolat. |
| Gépelemek: Kötésmódok, kötő gépelemek | Csavarkötések, elemeik, csavarbiztosítások. Ék- és reteszkötés, szegecsek, szegecskötések. Hegesztett, forrasztott, ragasztott és zsugorkötések. A kötésmódok és kötő gépelemek fogalma, meghatározása. Oldható és nem oldható kötések. Kötő gépelemek méretezése. Táblázatok, szabványok használata. A vegyipari berendezésekhez alkalmazott kötések. |
| Tengelyek, tengelykapcsolók | Tengelyek kialakítása, típusai, igénybevételük. A tengelyekkel szemben támasztott követelmények. A tengelyek méretezése. A tengelykapcsolók feladatai, típusai és alkalmazása. |
| Csapágyak | A csapágyak feladata, típusai. A siklócsapágyak fajtái, jellemzői, alkalmazásai. A gördülőcsapágyak fontosabb típusai, jellemzői, alkalmazásai. A csapágyak kenése. A kenőanyagok jellemzése. A csapágyak beépítési módjai és a kenőberendezések. |
| Hajtások | A hajtások típusai. Súrlódásos hajtások. Dörzshajtás, szíjhajtás, ékszíjhajtás. Kényszerhajtások. Lánchajtás, csigahajtás, csavarhajtás. Fogaskerékhajtás, fajtái, alkalmazásai, geometriai számítások. A hajtások áttételi és teljesítményszámításai. A hajtások alkalmazásai. |
| Mechanizmusok | A forgattyús mechanizmusok feladata, főbb szerkezeti egységei és működése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Fizikai kémia: |
| A tanulók ismerjék a fontosabb kémiai, fizikai kémiai törvényeket, azok gyakorlati alkalmazását, a kémiai |
| anyagok csoportosítását, a reakciók mechanizmusának lényegét, a reakciók befolyásolásának módjait, a kémiai |
| folyamatok gyakorlati, technológiai, laboratóriumi alkalmazását. |
| Legyenek képesek a megismert folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázatának megadására, az |
| elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazására, a műszaki, szakmai nyelv használatára, grafikonok, |
| táblázatok szerkesztésére, a szakirodalom, a vegyipari táblázatok, nomogramok használatára. |
| Tudják a tanulók a kémiai jelrendszert biztosan használni, a kémiai számításokat elvégezni. |
| Ismerjék az anyagi rendszerek, anyagi halmazok jellemző tulajdonságait, típusait, a heterogén rendszerekkel |
| kapcsolatos alapfogalmakat, a homogén, többkomponensű rendszer alapjellemzőit, alaptörvényeit, az elegyek |
| összetételének megadási módját, az elegyek forráspontját befolyásoló tényezőket. |
| Ismerjék és értsék a híg oldatok törvényeit, a heterogén egyensúlyok gyakorlati jelentőségét, a dinamikus |
| egyensúly fogalmát, a Le Chatelier-Braun elvet, az anyagátadási műveletek gyakorlati alkalmazását, a kémiai |
| reakciók létrejöttének feltételeit, a reakciósebesség fogalmát, befolyásoló tényezőit, a katalizátorok fogalmát, |
| csoportosítását, működését. |
| Legyenek képesek a tanulók egyszerű számítási feladatokat elvégezni az egykomponensű rendszerek és a |
| halmazállapot-változások, az összetétel- és a koncentrációszámítások, a híg oldatok törvényei, az oldhatóság és a |
| kristályosodás témakörében. |
| Műszaki ismeretek: |
| A tanulók tudják a műszaki rajzokat értelmezni. |
| Ismerjék a testre ható erők, erőrendszerek eredőjének meghatározási módját. |
| Ismerjék és alkalmazzák a szilárdságtani alapfogalmakat. |
| Ismerjék a vegyiparban használatos fontosabb szerkezeti anyagokat, ezek tulajdonságait. |
| A tanulók ismerjék a fontosabb kötésmódokat, kötő gépelemeket. |
| Legyenek tisztában, hogy az egyes kötésmódokat hol és milyen célra lehet felhasználni. Legyenek tisztában, hogy mire jók a tengelykapcsolók, és milyen igénybevételnek vannak kitéve. Ismerjék a csapágyak fajtáit és felhasználási területeiket. Meg tudják különböztetni a hajtások fajtáit, tudják mikor, melyik fajta hajtást kell alkalmazni. |
| Megjegyzés: |
| A rajzi témákat csak csoportbontásban lehet tanítani. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Fizikai kémia: |
| A szakmai nyelv szabatos és helyes használata. |
| Az írásos munkák igényes, áttekinthető külalakja. |
| Az önálló tanulás, az önálló és produktív feladatmegoldás. |
| Az ismeretek, a tanult eljárások, módszerek önálló alkalmazása. |
| Diagramok, állapotábrák, jelleggörbék elemzése. |
| Műszaki ismeretek: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, |
| írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Beadásra szánt feladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Számítások, eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával önállóan. |
| Rajzvázlatok készítése statikai és szilárdságtani számítások folyamán. |
| A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos |
| anyagjelölések megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott |
| szempontok szerint. |
| Diagramok, állapotábrák, jelleggörbék elemzése. |
| Géprajzok és más műszaki területek rajzdokumentációinak elemzése, értelmezése. |
| A fontosabb gépelemszabványok megismerése tanári bemutatás során. |
| Gépelemekre vonatkozó, alapvető geometriai és szilárdsági számítások végzése. |
| Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. |
| Gépelem- és egyéb katalógusok megismerése, katalógusból történő elemkiválasztás. |
| Fizikai kémia |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kémiai egyensúlyok | A dinamikus egyensúly fogalma. A Le Chatelier-Braun elv. A tömeghatás törvénye, annak matematikai kifejezése. Az egyensúly eltolásának lehetőségei, ennek gyakorlati szerepe. |
| Elektrolit egyensúlyok | A víz autoprotolízise. A pH, az elektrolitos disszociáció, az elektrolit fogalma. A vizes oldatokban a sav-bázis erősség. A hidrolízis. A pufferek. |
| Elektrokémia | Az elektromosságtani alapfogalmak. Az elektrolitok áramvezetése. Az elektródfolyamatok. Az elektrolízis mennyiségi törvényei, gyakorlati alkalmazása, egyszerű számítási feladatok Faraday törvényével. Az elektródpotenciál fogalma. Az elektrokémiai áramforrások. A standardpotenciál táblázathasználata. |
| Termodinamika | A termodinamika főtételei, azok gyakorlati alkalmazása. A termokémiai egyenletek írása, a termokémiai számítások. Hess tétele, egyszerű termokémiai számítások. Az entrópia fogalma, az entrópiatétel gyakorlati jelentősége. |
| Műszaki ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Csővezetékek, csőszerelvények | A csövek, csővezetékek feladata, a szabványos elnevezések. Csőanyagok, -méretek, -idomok. A csőkötések típusai, tömítőanyagok, tömítések. A csőszerelvények típusai, feladatai, szerkezeti felépítésük, működésük. Üzemviteli és biztonságtechnikai szerelvények, csőkiegyenlítők és kompenzátorok, csőmegfogások, csővezetékek hőszigetelése, korrózióvédelme. A színjelölések. A csövek, csővezetékek, csőkötések és a legfontosabb csőszerelvények vázolása és jelképes jelölése. |
| Vegyipari tartályok gépelemei | A vegyipari tartályok fajtái, csoportosítása. A hengeres köpeny méretezése. A készülékfedelek és karimák kialakításának módja. A készülékmegtámasztások módja, a búvónyílás feladata, a figyelőablak elhelyezése, funkciója. |
| Tárolás és szállítás: A tárolás és berendezései | A tárolt anyag mennyiségét befolyásoló tényezők. Szilárd halmazállapotú anyagok, folyadékok, gázok tárolása, a tárolásra alkalmazott berendezések üzemeltetése, a tárolás biztonsági berendezései. A gázpalackok biztonságos kezelése. |
| A szállítás és berendezései | Az anyagmozgatás célja, feladata, a szállítóberendezések csoportosítása. A folyadékok és gázok szállításának elvi alapjai, a folyadékszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai. Szivattyútípusok, a térfogatkiszorításos és az áramlásos szivattyúk (örvényszivattyúk). A szivattyúk szabályozása. Szilárd anyagok szállítása, a berendezések felépítése, működése. Gázszállító berendezések. Számítások a hidrosztatika, a hidraulika, a szivattyúk működésével kapcsolatosan. A szállítóberendezések üzemeltetésével kapcsolatos jelleggörbék. |
| Hőközlés, hőelvonás | A hőátvitel. A hőhordozók fogalma. A hőátszármaztatás módjai, műveleti elvei, megoldásai. A hőcserélők szerkezete, működése. Számítások a hőcseréléssel kapcsolatban. A hűtés, hűtőközegek, kompresszoros hűtés, abszorpciós hűtés. A kompresszoros és az abszorpciós hűtőgépek gazdaságossági összehasonlítása. A különböző hőcserélők, kemencék, kazánok vázlatos rajza. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Fizikai kémia: |
| Ismerjék a tanulók a fontosabb kémiai, fizikai kémiai törvényeket, azok gyakorlati alkalmazását. Legyenek képesek a megismert folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázatának megadására, az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazására, a műszaki, szakmai nyelv használatára, grafikonok, táblázatok szerkesztésére, a szakirodalom, a vegyipari táblázatok, nomogramok használatára. Ismerjék és értsék a Le Chatelier-Braun elvet, a tömeghatás törvényét, annak matematikai kifejezését, az egyensúly eltolásának lehetőségeit, annak gyakorlati szerepét, a pH, az elektrolitos disszociáció, az elektrolit fogalmát, a vizes oldatokban a sav-bázis erősséget, a hidrolízis folyamatát, a pufferek működését, az elektromosságtani alapfogalmakat, az áramvezetés mechanizmusát, az elektródfolyamatokat, az elektrolízis mennyiségi törvényeit, gyakorlati alkalmazását, az elektródpotenciál fogalmát, az elektrokémiai áramforrásokat, a standardpotenciál táblázat használatát. |
| Ismerjék és értsék a termodinamika főtételeit, tudják azokat alkalmazni a különböző állapotváltozásokra. Ismerjék az entalpia fogalmát, tudják a kémiai reakciókra alkalmazni. |
| Legyenek képesek egyszerű számítási feladatokat elvégezni az egykomponensű rendszerek és a halmazállapotváltozások, az összetétel és a koncentrációszámítások, a híg oldatok törvényei, az oldhatóság és a kristályosodás témakörben, a tömeghatás törvénye, a pH számítások, az egyszerű termokémiai számítások témakörében (reakció-, ill. képződési hő számítások). |
| Műszaki ismeretek: |
| A tanulók tudják, hogy a csővezetékeket mire lehet felhasználni, hogyan kell szerelni, milyen szerelvényekkel |
| kell ellátni. |
| Ismerjék a csővezetékek szigetelésének módját, szükségességét, biztonságtechnikáját. |
| Tudják, hogy a vegyipari tartályok milyen célt szolgálnak, hogyan kell biztonságosan kezelni azokatA tanulók |
| legyenek tisztában a különböző halmazállapotú anyagok szabályos tárolásával, biztonságos szállításával. |
| Ismerjék a tárolásra szolgáló berendezések szerkezetét, biztonságos üzemeltetését. |
| Tudják a szállítóberendezések üzemeltetésének módját, ismerjék szerkezeti felépítésüket. |
| Ismerjék a hőátszármaztatás módjait. |
| Ismerjék az iparban használatos hűtő- és fűtőberendezéseket. |
| Tudjanak egyszerű számításokat végezni a hűtés, fűtés témakörökben. |
| VEGYIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy bemutassa az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait. A közismereti tantárgyakra és a szakmacsoportos alapozó ismeretekre építve fejlessze, formálja a tanulók vegyész és műszaki szemléletét, bővítse a tevékenységek körét. |
| A vegyipari labortevékenységek tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető laboratóriumi eszközök kezelésében. |
| Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű laboratóriumi gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vegyipari gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a vegyipari szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges |
| képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a |
| kreativitás, a számítástechnikai képességek, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, |
| magyarázata során. |
| Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, |
| érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, |
| munkájukat megtervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált |
| anyagokat, alkalmazott eljárásokat és ezek környezeti hatását. |
| A tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, |
| folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék |
| meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Értsék meg a vegyipari termelés veszélyeit, kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Önállóan válasszák ki, állítsák össze a laboratóriumi mérésekhez, műveletekhez szükséges eszközöket, készülékeket, anyagokat, munkavédelmi felszereléseket, legyenek képesek leírás alapján önállóan elvégezni egyszerű laboratóriumi műveleteket, alkalmazni egyszerű módszereket, használni a vegyipari táblázatokat, grafikonokat; elvégezni a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat, használni a kémiai jelrendszert, munkájuk eredményeit megfelelő formában írásban rögzíteni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A jelenségek, folyamatok megfigyelése, a törvényszerűségek felismerése. |
| A fontosabb kémiai, fizikai kémiai törvények ismerete, azok gyakorlati alkalmazása. |
| A megismert folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázatának megadása. |
| Az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| A műszaki, szakmai nyelv használata. |
| A mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítése, a munka dokumentálása. |
| A laboratóriumi munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, környezetvédelmi és tűzvédelmi ismeretek |
| gyakorlatban történő alkalmazása. |
| Berendezések, mérőeszközök leírás alapján történő összeszerelése, üzemeltetése, tisztítása, egyszerű |
| karbantartása. |
| Pontos munkavégzés. |
| A munkavégzéshez, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása. |
| A mérési feladatok, laboratóriumi munkák megtervezése. |
| Mérési, kísérleti eredmények becsléssel történő meghatározása. |
| Oldatkészítéssel kapcsolatos számítások elvégzése. |
| A hibalehetőségek ismerete és azok elhárításának módja. |
| | Témakörök | Tartalmak |
| A laboratóriumban használt anyagok, eszközök és berendezések | Üveg-, fém- és porceláneszközök. A laboratóriumi eszközök alkalmazási területei, kezelésük, szerelésük. A laboratóriumi eszközök tisztítása. Vegyszerek. A laboratóriumban használt vegyszerek kezelése, tárolása. |
| Fizikai jellemzők mérése: Tömegmérés | Mérés táramérlegen, mérés analitikai mérlegen. |
| Térfogatmérés | Mérőhenger, mérőlombik, büretta, pipetta használata. |
| Sűrűségmérés | A sűrűség mint anyagi jellemző. A szilárd testek sűrűségének meghatározása számítással, piknométeres módszerrel. A folyadékok sűrűségének meghatározása areométerrel, piknométeres módszerrel, sűrűségmérő berendezéssel. |
| Olvadás- és forráspont meghatározása | Olvadáspont. Készülékkel való mérés. Gömbi módszerrel forrpontmérés. |
| Viszkozitás meghatározása | A viszkozitás fogalma, mérési elve. A viszkoziméterek fajtái, felépítésük. Mérés viszkoziméterrel. |
| Laboratóriumi műveletek: A hőátadás művelete | Alapfogalmak. A melegítés módja és eszközei. A hűtési módok a laboratóriumban. Hűtőközegek. |
| Oldás, oldatkészítés | Oldatkészítés szilárd anyagból, kristály vize s sóból. Oldatkészítés ismert összetételű oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a laboratórium munkarendjét, a laboratóriumi munka veszélyeit, a veszélyek elhárításának |
| módjait, a laboratóriumi eszközök rendeltetését, kezelésük módját, a vegyszerek kezelésének, tárolásának |
| szabályait, a hőátadás módjait. |
| Tudják kezelni a laboratóriumi gázégőket, ismerjék az infralámpa használatát, lehetőségeit, tudják kezelni a |
| különböző közvetett fűtési eszközöket. |
| Ismerjék és tudják kezelni a különböző laboratóriumi hűtőket, ismerjék a hűtőközegeket, azok felhasználását a |
| gyakorlati életben. |
| Ismerjék a különböző oldatösszetételek, koncentrációk egymásba való átszámításának módját. |
| Képesek legyenek adott koncentrációjú oldatot készíteni tiszta szilárd alapanyagból. |
| Tudjanak kristályvizes sóból adott töménységű oldatot készíteni, ismert töménységű oldatokból hígítással, |
| keveréssel oldatot készíteni, oldatokat adott koncentrációra töményíteni. |
| Tudják leírni, jellemezni, számítási gyakorlatban alkalmazni a fizikai jellemzők fogalmát. |
| Legyenek képesek a várható eredmények megbecsülésére. |
| Válasszák ki és állítsák össze a munkájukhoz szükséges munkaeszközöket, készülékeket, végezzék el önállóan |
| az egyszerű mérési műveleteket a kiadott leírások szerint. |
| Használják munkájuk során a szükséges táblázatokat és grafikonokat. |
| Végezzék munkájukat a munka- és tűzvédelmi előírásoknak megfelelően. |
| Ismerjék a kitermelést befolyásoló tényezőket, és ezek alapján végezzék munkájukat minél gazdaságosabban. |
| Munkájuk során alkalmazzák önállóan a munkavédelmi eszközöket, legyenek képesek ezek kiválasztására. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A lényeges és a lényegtelen dolgok elválasztása, következtetések levonása. |
| Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. |
| A jelenségek, folyamatok megfigyelése, a törvényszerűségek felismerése. |
| A fontosabb kémiai, fizikai kémiai törvények ismerete, azok gyakorlati alkalmazása. |
| A kémiai folyamatok gyakorlati, technológiai, laboratóriumi alkalmazása. |
| A fontosabb kémiai anyagok gyakorlatban történő felhasználása. |
| A megismert folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázatának megadása. |
| Az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| Kémiai anyagismeret, gyakorlati tudás egyszerűbb vegyi anyagok felismerésében, azonosításában, |
| jellemzésében, összetételében, leírásában és felhasználásában. |
| A műszaki, szakmai nyelv használata. |
| A mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítése, a munka dokumentálása. |
| A jegyzőkönyvek elkészítése számítógéppel. |
| A laboratóriumi munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, környezetvédelmi és tűzvédelmi ismeretek |
| gyakorlatban történő alkalmazása. |
| Berendezések, mérőeszközök leírás alapján történő összeszerelése, üzemeltetése, tisztítása, egyszerű |
| karbantartása. |
| Pontos munkavégzés. |
| A munkavégzéshez, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása. |
| A mérési feladatok, laboratóriumi munkák megtervezése. |
| Mérési, kísérleti eredmények becsléssel történő meghatározása. |
| A kémiai jelrendszer biztos használata. |
| A kémiai számítások elvégzése. |
| A reakciótermékek fizikai módszerekkel történő szétválasztása. |
| A hibalehetőségek ismerete és azok elhárításának módja. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az anyag-előkészítési műveletek | Az aprítás, aprítóberendezések. A rázás és a keverés. Homogenizálás. |
| Az anyagok kinyerése | A nedvességtartalom eltávolítása. A szárítás módjai, különböző halmazállapotú anyagok szárítása. Szárítóberendezések és használatuk. Oldatok bepárlása, a bepárlás sebességére ható tényezők. A bepárlás berendezései. Kristályosítás, a kristályosodás folyamata és befolyásoló tényezői, eszközei és módszerei. A lecsapás művelete, általános szabályai. A kisózás. Az elválasztás alapelve, a csapadékok ülepítése, szűrése és mosása, az ülepítés, szűrés, mosás módjai és eszközei. |
| Szervetlen anyagok laboratóriumi előállítása | Tetszőleges szervetlen preparátum készítése (kalcium-karbonát, krómsárga festék, timsó stb.). |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a munkájukat folyamatosan, előre látóan végezni, tervezzék és szervezzék meg az |
| elvégzendő feladatokat. |
| Legyenek jártasak az alapvető laboratóriumi műveletek végrehajtásában. |
| Ellenőrizzék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait és eredményeit, tudjanak jegyzőkönyvet vezetni, a |
| jegyzőkönyvet számítógéppel is elkészíteni. |
| Legyenek képesek reakcióegyenletekkel leírni a lejátszódó folyamatokat. Ismerjék a reakciótípusokat, a |
| hibalehetőségeket, azok elhárításának módját. |
| Alkalmazzák a tanulók a kémiai ismereteiket a gyakorlatban. |
| Végezzék el a sztöchiometriai számításokat az adott reakcióegyenletek alapján. |
| Ismerjék a kitermelést befolyásoló tényezőket, és ezek alapján végezzék munkájukat minél gazdaságosabban. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A jelenségek, folyamatok megfigyelése, a törvényszerűségek felismerése. |
| A fontosabb kémiai, fizikai kémiai törvények ismerete, azok gyakorlati alkalmazása. |
| Az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| A műszaki, szakmai nyelv használata. |
| A mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítése, a munka dokumentálása. |
| Titrálási görbék szerkesztése. |
| A szakirodalom, a vegyipari táblázatok, nomogramok használata. |
| A laboratóriumi munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, környezetvédelmi és tűzvédelmi ismeretek |
| gyakorlatban történő alkalmazása. |
| Berendezések, mérőeszközök leírás alapján történő összeszerelése, üzemeltetése, tisztítása, egyszerű |
| karbantartása. |
| A munkavégzéshez, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása. |
| A mérési feladatok, laboratóriumi munkák megtervezése. |
| Pontos munkavégzés. |
| Mérési, kísérleti eredmények becsléssel történő meghatározása. |
| Az oldatkészítéssel kapcsolatos számítások elvégzése. |
| A jegyzőkönyvek számítógéppel történő elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mennyiségi vizsgálatok: A mennyiségi vizsgálatok műveleti lépései | Mintavétel. A minta előkészítése a vizsgálathoz. |
| A tömeg szerinti elemzés | A csapadékos módszer. A lecsapás művelete. A csapadékok szűrése és mosása. A csapadékok hőkezelése. A gravimetriás mérési eredmények értékelése. |
| A tér fogató s elemzés | A térfogatos elemzések elve. A titrálási görbék. A térfogatos elemző eljárások csoportosítása. A mérőoldatok. Az indikátorok működése és kiválasztási szempontjai. A titrálás művelete. A titrálás hibalehetőségei. Sav-bázis-meghatározások. Csapadékos titrálások. Komplexometriás mérések. Redoxititrálások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a munkájukat folyamatosan, előrelátóan végezni, tervezzék és szervezzék meg az |
| elvégzendő feladatokat. |
| Legyenek jártasak az alapvető laboratóriumi műveletek végrehajtásában. |
| Tudjanak mérőoldatokat készíteni, azok pontos koncentrációját meghatározni. |
| Legyenek jártasak a nagypontosságú tömeg- és térfogatmérésben, a titrálás, a lecsapás, a csapadékok |
| kezelésének műveleteiben. |
| Ismerjék az indikátorok kiválasztásának szempontjait. |
| Ellenőrizzék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait és eredményeit, tudjanak jegyzőkönyvet vezetni. |
| Legyenek képesek reakcióegyenletekkel leírni a lejátszódó folyamatokat. |
| Ismerjék a reakciótípusokat, azok mechanizmusát, a hibalehetőségeket, azok elhárításának módját. |
| Alkalmazzák a tanulók a kémiai ismereteiket a gyakorlatban. |
| Végezzék el a szükséges számításokat az adott reakcióegyenletek alapján. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A kémiai folyamatok gyakorlati, technológiai, laboratóriumi alkalmazása. |
| A fontosabb kémiai anyagok gyakorlatban történő felhasználása. |
| A megismert szerves kémiai folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti magyarázatának megadása. |
| Az elméletben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| Kémiai anyagismeret, gyakorlati tudás egyszerűbb vegyi anyagok felismerésében, azonosításában, |
| jellemzésében, összetételében, leírásában és felhasználásában. |
| A műszaki, szakmai nyelv használata. |
| A mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítése, a munka dokumentálása. |
| A szakirodalom, a vegyipari táblázatok, nomogramok használata. |
| Berendezések leírás alapján történő összeszerelése, üzemeltetése, tisztítása, egyszerű karbantartása. |
| A munkavégzéshez, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása. |
| Pontos munkavégzés. |
| A laboratóriumi munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, környezetvédelmi és tűzvédelmi ismeretek |
| gyakorlatban történő alkalmazása. |
| A mérési feladatok, laboratóriumi munkák megtervezése. |
| Mérési, kísérleti eredmények becsléssel történő meghatározása. |
| A kémiai jelrendszer biztos használata (reakcióegyenletek írása). |
| Az anyagszükségleti, kitermelési számítások elvégzése. |
| A számítástechnikai kiértékelő módszerek és az általánosan használt szoftverek alkalmazása. |
| A reakciótermékek fizikai módszerekkel történő szétválasztása. |
| A hibalehetőségek ismerete és azok elhárításának módja. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerves anyagok előállítása és vizsgálata | A szerves alapfolyamatok elmélete. A műveletet végrehajtó reagensek. A műveletek megvalósítási módszerei. A műveletek alapanyagai. A halogénezés, nitrálás, észterezés, hidrolízis, oxidálás, redukálás, acilezés. A műveleteket befolyásoló tényezők. A lehetséges mellékreakciók. Számítások a műveletekkel kapcsolatosan. A műveletek végrehajtásának munka- és környezetvédelmi rendszabályai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a munkájukat folyamatosan, előre látóan végezni, tervezzék és szervezzék meg az |
| elvégzendő feladatokat. |
| Legyenek jártasak az alapvető laboratóriumi műveletek végrehajtásában. |
| Tudjanak mérőoldatokat készíteni, azok pontos koncentrációját meghatározni. |
| Legyenek jártasak a nagypontosságú tömeg- és térfogatmérésben, a titrálás, a lecsapás, a csapadékok |
| kezelésének műveleteiben. |
| Ellenőrizzék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait és eredményeit, tudjanak jegyzőkönyvet vezetni. |
| Legyenek képesek reakcióegyenletekkel leírni a lejátszódó folyamatokat. |
| Ismerjék a reakciótípusokat, azok mechanizmusát, a hibalehetőségeket, azok elhárításának módját. |
| Alkalmazzák a tanulók a kémiai ismereteiket a gyakorlatban. |
| Végezzék el a sztöchiometriai számításokat az adott reakcióegyenletek alapján. |
| Legyenek jártasak a termékek azonosításában, az előírt paraméterek biztosításában, a reakciótermékek fizikai |
| módszerekkel történő szétválasztásában. |
| Megjegyzés: |
| A laboratóriumi gyakorlatokat csak csoportbontásban lehet megtartani. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam |
| Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 185 óra |
| Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek | 160 óra |
| Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 96 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| Alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó gyakorlataira. Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét, fejlődőképességét. |
| Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő szerepét, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre gyakorolt hatásának jelentőségét. |
| Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait, azok felhasználási területeit és módszereit. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretszerző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, logikus gondolkodás. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, számítási és rajzi, illetve számítástechnikai alkalmazási készsége. |
| A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos, illetve rajzi munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra. |
| Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok értelmezésére, helyesen alkalmazzák a rajzi jelöléseket, szokjanak hozza az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmacsoporthoz való kötődés. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartásformákat, magatartási szabályokat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. |
| Építészeti és építési alapismeretek: |
| Rajzok, fotók, internetről származó információk, műalkotások, saját élmények feladattal vezetett elemzése műszaki és esztétikai szempontból. |
| Építmények, szerkezetek, települések, építkezések, építőanyag-termelő helyek látogatása, terepbejárás, a tapasztaltak elemzése, értékelése, dokumentálása. |
| Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata. |
| Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése, összevetése a használati célokkal, feladatokkal, véleményalkotás. Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés, rajzkiegészítés. |
| A műszaki ábrázolás alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapfogalmak | A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. |
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. |
| Ábrázolási módok | Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. |
| Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. Testek csonkítása. Áthatási görbék szerkesztése. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás. |
| Építészeti és építési alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Természetes és épített környezet | A mesterséges környezet kialakítása, a települések és infrastruktúrájuk kialakulása. A települések felépítése, területegységek, bel- és külterületek, települések közműhálózata, települések üzemeltetése, települések higiénés előírásai, település és természetes környezete, kapcsolata, települési környezetvédelem. A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata. | ||
| Építmények kialakítása, funkciói | Az építmény fogalma, fajtái. Az építési, építészeti funkció fogalma. Építményfajták, lakóépületek, középületek, termelést szolgáló épületek. Egyéb mérnöki létesítmények: mélyépítési műtárgyak, a közműellátás létesítményei. | ||
| Az építési tevékenység, az építés folyamata | Az építési folyamat szakaszai az igény megfogalmazásától az épület fenntartásáig. Az építés kivitelezésének dokumentumai. | ||
| Információk az építőiparról | Az építési munka jellege. Az építési tevékenység színterei. Az építőipar szakterületei. Mélyépítő-ipari kivitelezés. Építőanyag-ipari gyártás. Az építési tevékenység előnyei és hátrányai. | ||
| Építészeti alapfogalmak | Az építés célja - épületszerkezetek és építési módok közötti összefüggés, kapcsolat. Épületszerkezetek. Az épületeket érő, külső környezetből és használatból származó terhelések és hatások. Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben támasztott követelmények tartószerkezeti szempontból. | ||
| Épületszerkezetek és csoportosításuk | A csoportosítás sorrendje, az építési-megvalósítási folyamat. Építés-előkészítési munkák és szerkezetek, bontási munkák és segédszerkezetek. Alépítményi szerkezetek, alapozási munkák, alapozási módok. Az alapozások anyaga, formája, kiképzése, a teherátadás módja. Földmunkák dúcolásai, szádfalak, víztelenítő szerkezetek. Felépítményi szerkezetek és munkák, rendszerek. Födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők. Iparosított technológiák. Vázas építési rendszer. Könnyűszerkezetes építési rendszerek, iparosított technológiák. Fa épületszerkezetek, ácsszerkezetek. Építési segédszerkezetek és elkészítésük. Befejező építési és szakipari munkák és szerkezetek. Épületszigetelések. Tetőfedő munkák: fedési módok. Épületbádogos munkák. Vakolatok, külső, belső felületképzések, rabitzok. Burkolatok. Épületasztalos szerkezetek. Épületüveges munkák, üvegszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek. Festő, mázoló és tapétázó munkák és bevonatok. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. |
| Építészeti és építési alapismeretek: |
| A tanulók élőszóban, érvelve is alkossanak véleményt a természetes és épített környezetről, mutassák be konkrét építmények kialakítását, funkcióit. |
| Tudják elmagyarázni az építés folyamatát, osztályozzák az építményeket kialakításuk, funkciójuk szerint. Mutassák be az egyes építési műveleteket, tevékenységeket, jellemezzenek adott funkciót befogadó épületeket, rendeljenek ehhez épületszerkezeteket, helyesen határozzákmeg az ennek felépítése során szükséges főbb műveleteket. |
| Az írásos és a szóbeli kommunikáció során értsék és helyesen használják a tanult szakkifejezéseket. Ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, tudjanak megfogalmazni építészeti igényeket, értsék meg az építészet folyamatát. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Műszaki ábrázolás: |
| A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés, rajzkiegészítés. |
| Építőanyagok I: |
| Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata. |
| Az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak megismerése és számítása. Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése, összevetése a használati célok- |
| kal, feladatokkal, véleményalkotás. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Axonometrikus ábrázolás | Az axonometrikus ábrázolás tengelyei. Különböző axonometriák (izometrikus, frontális, dimetrikus). |
| Rekonstrukció | Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója. Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület-összeválogatás utáni rekonstrukció. |
| Síkmetszések | Metszési alapfeladatok vetítősíkkal, síklapú testek metszése. A metszetidom valódi nagysága. Forgástestek metszése. Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak szerkesztése. Általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése. Síklapokkal és görbelapokkal határolt testek síkmetszése. |
| Perspektíva | Kétiránypontos perspektíva. Háromiránypontos perspektív kép szerkesztése. |
| Arnyékszerkesztés | Pont és egyenes árnyéka, síkfelületek árnyéka, síklapú testek árnyéka, forgás-testek árnyéka. Önárnyék és vetett árnyék. |
| Építőanyagok L |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| Nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-, hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanulók ábrázoljanak egyszerű testeket különféle axonometriákban, használják helyesen a tengelyrendszereket. Készítsenek szabadkézi vázlatokat vetületi ábrákról. |
| Helyesen egészítsék ki a hiányos vetületi nézetrajzokat és rajzolják meg a helyes rekonstrukciós képet. Ismerjék a szerkesztés menetét, helyesen szerkesszék meg a valódi nagyságot, különböző forgástestek metszeteit. Vessenek össze terveket, helyszínrajzokat a látottakkal, tapasztaltakkal, ismereteik alapján megfelelő következtetéseket vonjanak le. |
| Építőanyagok I.: |
| A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat. |
| Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Építőanyagok II.: |
| Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata. |
| Az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak megismerése és számítása. Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése, összevetése a használati célokkal, feladatokkal, véleményalkotás. |
| Az építéstan alapjai I.: |
| Az épületszerkezetek osztályozása, értékelése, összefüggéseik elemzése, feladatok fogalmazása az elemzés |
| alapján. |
| Technológiák, anyagok adott célra való alkalmasságának mérlegelése, megítélése. |
| Statika: |
| Statikai feladatok megoldása számító, szerkesztő és vegyes módszerekkel, egyedi módon, algoritmusok alkalmazásával, számológép használatával, példák keresése a feladat eredményeinek alkalmazására. |
| Építőanyagok II. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Természetes kövek | A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai. A kövek előfordulás szerinti csoportosítása. A kövek fajtái. Minőségi agyagféleségek. | ||
| Agyagféleségek, agyaggyártmányok, kerámiaipar | Képlékeny nyersanyagok. Agyagok csoportosítása technológiai szempontból. Vályogtermékek. Egyéb anyagok. A kerámiaipari technológia alapelemei. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Minőségi előírások és szabványok. | ||
| Kötőanyagok, adalékanyagok, építési víz | A kötőanyagokról általában. Építési mész. A gipsz fajtái. Cement. Adalékanyagok. Építési víz. | ||
| Betonok, betontermékek, habarcsok | Betonok. Betonacélfajták. Betontermékek - vasbeton termékek - műkő termékek. Habarcsok. Külső és belső vakolatok, díszítővakolatok anyagai, keverékei, habarcsai. Burkolatok, terazzómunkák anyagai. | ||
| Építőipari faáruk | A fa szerkezete, felépítése. Az építőfa. A hazai épületállomány és az épületek felújításánál leggyakrabban előforduló fafajták: hazai fafajták, trópusi fafajták: A fa szárítása, kezelése, faanyagok védelme. A fa feldolgozása, szállítása, raktározása. A faszerkezetek és anyagaik. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme, favédő szerek. Minőségi előírások és szabályok. | ||
| Acél- és fémgyártmányok | Fémek tűz elleni védelme. Fém- és acéltermékek és -szerkezetek: öntvények, szerszámacélok, korrózióálló acélok, lemezek, fémszerkezetek, szerelvények. Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek, alumínium, ólom, ón, horgany, réz, bronz. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. Az épületek kivitelezésénél előforduló leggyakoribb fémek és ötvözeteikből készült fémszerkezetek, fémszerelvények. | ||
| Műanyag gyártmányok | Csoportosításuk előállításuk alapján: plasztomerek, duromerek, természetes kaucsukszármazékok és műkaucsukok, szintetikus polimerek. A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, megmunkálhatóságuk, alkalmazási területük. Műanyag termékek építőipari alkalmazása. Késztermékek: nyílászáró szerkezetek, kupolák, bevilágítok, tetőszerelvények, épületgépészeti szerelvények. | ||
| Festő, mázoló, díszítőfestő, aranyozó munkák anyagai | A festő, mázoló, díszítőfestő munkák anyagainak jellemző minőségi követelményei, tulajdonságai. Anyagok, pigmentek és színezőanyagok. Kötőanyagok, töltőanyagok, ragasztók és segédanyagok. Olajok és glettek, kencék, szárítók, tapaszok. Oldó- és hígítószerek. Olajfestékek a mázolási, díszítőmázolási munkáknál. Gyanták, lakkok, zománcok a díszítőmázolásban. | ||
| Az építési üveg | Alapanyaga, gyártása. Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk, tárolásuk. | ||
| Vízszigetelő - hőszigetelő anyagok | Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai. Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai. | ||
| Segédanyagok és felületképzők | Ragasztók, festékek, színezők, tartósítok, oldok és égetők. Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük. | ||
| Az építéstan alapjai L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az épületszerkezetek osztályozása | Külső és belső térelhatároló szerkezetek. Közlekedési szerkezetek. Kémények, szellőzők. Egyéb szerkezetek. Tartószerkezetek. |
| Függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezetek | A falazatok szerkezeteinek ismertetése. A falazatok csoportosítása. Kő fal ázatok, a kő fal ázatok kötései. Téglafalazatok, a téglafalazatok rétegei és méretei, téglakötési szabályok, üreges téglafalazatok. Vegyes falazatok. Pillérek, oszlopok. Kőoszlopok és pillérek, téglapillérek, vasalt téglapillérek, vegyes anyagú pillérek. Falazott kémények és szellőzők. Beton- és vasbeton szerkezetek osztályozása anyagaik és minőségük szerint. |
| Vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek | Kiváltók, gerendák. Födémszerkezetek: a födémszerkezetek osztályozása, pincefödémek, emeletközi födémek, padlásfödémek, tetőfödémek, síkfödémek, fafödémek, acélgerendás födémek, vasbeton födémek, vázkerámiás födémek. Boltövek: faragott kőből rakott boltövek, tégla boltövek. Boltozatok. |
| Statika |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Statikai alapfogalmak | A statikai vizsgálódások módszerei. A számító, a szerkesztő és a szerkesztő -számító módszerek lényege, előnyei és hátrányai. Erők, erőrendszerek. | ||
| Síkbeli erőrendszerek | Az erők forgatónyomatéka, a nyomatéki tétel. A statika alaptételei. A közös pontban metsződő erőrendszerek eredőjének meghatározása. Párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása. | ||
| A vektorsokszög és a hozza tartozó kötélsokszög közötti összefüggés vizsgálata. Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai nyomatéka. A síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és számítással. A stabilitás fogalma, a stabilitás mértékének meghatározása. | |||
| Síkbeli egyensúlyi szerkezetek | Egyensúlyban lévő összetett síkbeli szerkezetek vizsgálata. | ||
| Tartók vizsgálata | Tartók csoportosítása szerkezeti kialakításuk és a terhelés jellege szerint. Tartók vizsgálatának célja és módszerei. Tisztán koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Tisztán megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Építőanyagok II.: |
| A tanulók rendszerezzék és mutassák be többféle szempont szerint is a tanult építőanyagokat, építési termékeket, szerkezeteket, megoldásokat, technológiákat, műveleteket. |
| Ismerjék a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat, a minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségét. |
| Ismerjék fel, hogy egyes építőanyagokhoz, építési termékekhez milyen vizsgálati eljárások tartozhatnak. Ismertessék az egyes építési technológiák, anyagok természeti feltételeit, az építés, az építmények, települések természetátalakító szerepét, ismerjék fel az építéssel együtt járó környezetkárosító hatásokat. |
| Az építéstan alapjai I.: |
| A tanulók ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, az építészeti igényeket, az épületszerkezeteket. |
| Osztályozzák az épületszerkezeteket rendeltetésük és teherhordási szerepük szerint. A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket. Rajzolják meg adott falazatok téglakötéseit. Ismerjék a vízszintes és függőleges teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. |
| Statika: |
| A tanulók önállóan végezzék el a vektorműveleteket, jellemezzék az erőket, erőrendszereket, az erőpárt, határozzák meg az erők forgatónyomatékát, alkalmazzák a statika alaptörvényeit, szerkesztéssel és számítással határozzák meg a közös pontban metsződő és a párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, az egyszerű síkidomok súlypontját. |
| Segédletek használata mellett határozzák meg szerkesztéssel és számítással a kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát koncentrált erők, megoszló erőrendszer és vegyes terhelés esetében. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 160 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Az építéstan alapjai II.: |
| A talajjal érintkező épületszerkezetek osztályozása, értékelése, összefüggéseik elemzése, feladatok fogalmazása |
| az elemzés alapján. |
| Alapfogalmak értelmezése és alkalmazása. |
| Új technológiák és anyagok adott célra való kiválasztása, megítélése. |
| A szilárdságtan alapjai: |
| Tartó keresztmetszeti vizsgálata szerkesztéssel és számítással. |
| Szilárdságtani és talajmechanikai alapfogalmak értelmezése. |
| Központosán húzott és nyomott szerkezetek ellenőrzése és méretezése. |
| Alapozások, alapozási sík megválasztása. |
| Szerkezeti csomópontok kapcsolatainak ellenőrzése, méretezése. |
| Hajlító igénybevétel méretezése, ellenőrzése |
| CAD alapismeretek: |
| CAD-program használata építési feladatokhoz. |
| Az építéstan alapjai II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Földmunkák | Irtási munkák. Föld- és sziklamunkák. A talajok osztályozása. Talajvíz, talajnedvesség, talajpára. Talajjavítás, víztelenítés. Biztonsági követelmények. Munkaárkok, munkagödrök. Tömörítés. Dúcolás, szádfalazás. |
| Alapozások | Síkalapozások: sávalapok, pontszerű alapok, gerendarács, lemezalapozás, héjalapok, rövid, fúrt cölöpalapozás. Mélyalapozások: cölöpalapozás, kút- és szekrény alapok, résfalas alapozás. |
| Szigetelések | Víz elleni szigetelések. A talajból származó víz elleni szigetelések. Talajpára, talajnedvesség és talajvíznyomás elleni szigetelések. Csapadék elleni szigetelések. Lapos tetők szigetelése. Járható tetők. Használati és technológiai víz elleni szigetelések. Hőszigetelések. Hőtechnikai fogalmak. Hőszigetelő anyagok. Hangszigetelések. Hangtechnikai fogalmak. A zaj elleni védelem. Hangszigetelő anyagok. |
| A szilárdságtan alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Tartó keresztmetszeti vizsgálata | Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai nyomatéka. A síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és számítással. Síkidomok inercianyomatéka. Összetett síkidomok főinercianyomatékainak számítása. Keresztmetszeti tényező. Inerciasugár. A stabilitás fogalma, a stabilitás mértékének meghatározása. | |
| Szilárdságtani alapfogalmak | A szilárdságtan feladata. Tartószerkezetek fogalma, fajtái, velük szemben támasztott követelmények. Igénybevételek fogalma, fajtái. Alakváltozás fogalma. Feszültségek és alakváltozások összefüggései. Tartószerkezetek anyagainak tulajdonságai. Tartószerkezetek erő tani méretezésének alapelvei, célja, módszerei. A méretezés szabványai, azok alapelvei. A méretezési módszerek fejlődése. Rugalmas és képlékeny méretezés elve. Szerkezetek ellenőrzésének és méretezésének alapelvei. Tartószerkezetek terhei. | |
| Központosán húzott és nyomott szerkezetek | Központosán húzott szerkezetek. Húzott rudak alakváltozása. Húzott rudak méretezése, ellenőrzése. Központosán nyomott szerkezetek. Központosán nyomott kihajlásmentes szerkezetek méretezése, ellenőrzése. Központosán nyomott karcsú szerkezetek. Központosán nyomott acél és fa rudak méretezése, ellenőrzése. | |
| Falazott és betonszerkezetek. Szerkesztési szabályok. Pillérek és falak mértékadó terhei. Kő-, tégla-, betonpillérek és falak méretezése, ellenőrzése. | ||
| Talajmechanikai alapfogalmak Alapozások | Talajok osztályozása, felderítése. Talajok fizikai tulajdonságai. Talajok mechanikai tulajdonságai. Talajmechanikai szakvélemény. Munkagödrök állékonysága. Sík- és mélvalapok osztálvozása statikai szempontok szerint | |
| Alaptest és a talaj erőjátéka. A süllyedés okai, káros süllyedés megakadályozása. Az alapozási sík megválasztása. Központosán nyomott sáv és pilléralap méretezése, ellenőrzése. | ||
| Szerkezeti csomópontok kapcsolata | Tiszta nyíró igénybevétel. Szegecs- és csavarkötések. Szegecs- és csavarkötésekre vonatkozó szabványelőírások. Egyszernyírt szegecs- és csavarkötés méretezése, ellenőrzése. Kétszernyírt szegecs- és csavarkötés méretezése és ellenőrzése. Fakötések. Szerkesztési szabályok. Feszültség-módosítások. Egyszerű hagyományos fakötések méretezése, ellenőrzése. | |
| Hajlító igénybevétel | A hajlítás alapesetei. Merőleges hajlításból származó feszültségek, a hajlítás alapképletének értelmezése. Homogén anyagú tartók méretezése, ellenőrzése hajlításra. Födémek méretezése hajlításra. | |
| CAD alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A program indítása, a képernyő felosztása, menüszerkezet | A grafikus képernyő részei: státussor, képernyőmenü terület, parancsbeíró terület, rajzterület. |
| A megjelenést és működést befolyásoló beállítások, speciális billentyűk használata, a beállítások elmentése | Beállítások billentyűről, parancsmegszakítás stb. Alkalmazott mértékegységek beállítása hossz- és szögméretekhez stb. Rajzhatár beállítása. Az új beállítások elmentése fájlba. |
| A síkok, fóliák alkalmazásával kapcsolatos tudnivalók | Új fóliák, síkok létrehozása. Vonaltípus és szín hozzárendelése a fóliákhoz, síkokhoz. Műveletek fóliákkal, síkokkal. |
| Vonalak rajzolása, abszolút, relatív és polárkoordináták alkalmazása, vonaltípusok, kör rajzolása | Pontkijelölési módok a vonalparancs alkalmazásakor: abszolút koordináták, relatív koordináták, polárkoordináták alkalmazása. Vonalak szerkesztése. A körparancs alkalmazásával kapcsolatos lehetőségek. Körök szerkesztése. |
| A szövegírás tudnivalói, keret és szövegmező készítése | Szövegstílus beállítása. Szövegbevitel, szövegmező készítése. |
| A méretmegadás alapjai | Vízszintes és függőleges helyzetű hosszméretek megadása. Átmérők és sugárméretek megadása, kódok alkalmazása a kiegészítő jelek beírásához. Szögméretek, illeszkedő és ferde méretek megadása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Az építéstan alapjai II.: |
| A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti részleteket. A földmunkákat osztályozzák. |
| Ismertessék a talajból származó különféle nedvességhatásokat. Ismertessék a síkalapozás és a mélyalapozás lényegét és módjait. Vázolják fel az ismert fontos alapozásokat. |
| Ismerjék az alapok és a felmenő teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. Ismertessék a víz elleni szigeteléseket. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni a víz különböző előfordulásainak épületszerkezetekre gyakorolt hatásait. Ismerjék a vízszigeteléssel, hőszigeteléssel és hangszigeteléssel kapcsolatos alapfogalmakat. Tudják kiválasztani a vízszigetelések, hőszigetelések és hangszigetelések megfelelő anyagait. Adott célra, feladatnak megfelelően válasszanak ki műanyagokat és bitumen alapú anyagokat, víz-, hő- és hangszigetelési módokat. |
| A szilárdságtan alapjai: |
| A tanulók önállóan határozzák meg a síkidomok súlypontját szerkesztéssel és számítással. |
| A méretezési és ellenőrzési feladatokat önállóan végezzék el. |
| Feladataik megoldásához a segédletek alkalmazásában legyenek gyakorlottak. |
| Szemléltessék a szilárdságtani és talajmechanikai alapfogalmakat. |
| CAD alapismeretek: |
| A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, a parancskiadás különböző módjait. |
| A tanulók tudják elvégezni a legfontosabb beállításokat (rajzhatár, koordináták megjelenése, mértékegységek a |
| hossz- és szögméreteknél, pontosság beállítása), tudjanak új beállításokat elmenteni. |
| A tanulók ismerjék, hogyan kell az új síkokat/fóliákat létrehozni, színeket és vonaltípusokat hozzárendelni. |
| A tanulók ismerjék a szövegstílus beállítását, a szövegírás alapismereteit, a méretmegadás elméleti alapjait, a |
| lineáris és a szögméretek megadásának fontosabb módjait. |
| Önállóan készítsenek el egyszerűbb rajzokat. |
| ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében tanultakat, fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a speciális szakmai képzésre. Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a iigyelmet az építészettel kapcsolatban álló szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét, fejlődőképességét. Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő szerepét, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre gyakorolt hatásait. |
| Ismertesse meg a tanulókat az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságaival, azok felhasználási területeivel és beépítési lehetőségeivel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képessége, így különösen az ismeretelemző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzési és ismeretalkalmazási képesség, a kreativitás, logikus gondolkodás. |
| Fejlődjön célirányos műszaki feladatmegoldó képességük, számítási, rajzi, illetve számítástechnikai alkalmazási készségük. |
| A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes az írásos, illetve rajzi munkáikban, törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra. |
| Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket. |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának tisztelete. |
| Erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a környezet, az építés, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szabadkézi rajzi gyakorlat I.: |
| Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. |
| Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés. |
| Festés. |
| Arányosítás, mérés, ellenőrzés. |
| A természetes és mesterséges környezet elemei kölcsönhatásának megismerése. |
| A térbeli struktúrák analizálásának elvégzése. |
| Rajztermi gyakorlat I.: |
| Rajzolás, szerkesztés. Vázlatkészítés. Tuskihúzóval a rajzok kihúzása, feliratozása. |
| Szabadkézi rajzi gyakorlat I. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés a szabadkézi rajzolásba | A szabadkézi rajzolás célja, szerepe. Rajztermi rend, elhelyezkedés a rajzoláshoz. Rajzeszközök. | ||
| Rajzolás természet után | A látás törvényszerűségei. Szabadkézi rajzolás: vonalrajz, szabadkézi vonalfajták. Elhelyezés, vázolás, kompozíció. A perspektív kép. Arányosítás, mérés, ellenőrzés. Négyzet rajzolása perspektívában. Kocka rajzolása, kör rajzolása perspektívában. | ||
| Síklapú testek és forgástestek rajzolása. Felületek rajzolása. Önárnyék, vetett árnyék. Az árnyékrajzolás szabályai. Pont, különböző helyzetű egyenesek, sík- és forgásfelületek árnyéka. | |||
| Színes ábrázolás | Színelméleti alapfogalmak, színkontrasztok, színpreferencia. Színes rajzolás. Egyszínű rajz. Rajzok két színnel. Többszínű ceruzás rajzok. Színes festés. | ||
| Rajztermi gyakorlat L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Rajzi alapismeretek alkalmazása | A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. |
| Síkmértan | Szög, szögpárok szerkesztése. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának szerkesztése. A kör és részeinek szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. |
| Térmértan | Térgeometriai elemek ábrázolása. Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása. Egyenes valódi hosszának szerkesztése. |
| Testek | Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai. |
| Vetületek | Vetítési módok alkalmazása. Testek ábrázolása nézetben és metszetben. Testábrázolás modell alapján. Síkmetszések szerkesztése. Áthatások szerkesztése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szabadkézi rajzi gyakorlat I.: |
| A tanulók készítsenek arányos szabadkézi vázlatokat, ismerjék fel a rajztechnikákat, és válasszák meg az adott feladathoz használandó különböző rajzeszközöket. |
| Tudják alkalmazni a ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való festés technikáját, helyesen és gyakorlottan használják a megfelelően kiválasztott rajzeszközöket. Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit. Tudják kiemelni a természet látványából a lényeget, megkülönböztetni a természeti formák szerkezetét. Tudják a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre bontását). |
| Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben, gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében. |
| Tudják a különböző perspektív képeket szerkeszteni (béka- és madárperspektíva), tömegvázlatokkal illusztrálni az épületeket és azok környezetét. Tudják kiválasztani az összeillő színeket. |
| Ismerjenek fel képzőművészeti alkotásokat, tudják azokat elemezni, ismertetni. Tudják az építészeti staffázst rajzolni. Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel. |
| Rajztermi gyakorlat I.: |
| A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani a helyes méretarányokat és szabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat. |
| Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok vetületi ábrázolását. Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba forgatással. |
| Szerkesszék meg az egyszerű és összetett testek vetületeit és metszeteit. Vetületi ábrák alapján tudjanak axonometrikus képet készíteni. A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szabadkézi rajzi gyakorlat II.: |
| Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés. Tuskihúzóval a rajzok kihúzása, feliratozása. |
| Festés. |
| A természetes és mesterséges környezet elemei kölcsönhatásának megismerése. |
| A térbeli struktúrák analizálásának elvégzése. |
| Rajztermi gyakorlat II.: |
| Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. |
| Rajzolás, szerkesztés. |
| Sokszorosítás, tervdokumentáció összeállítása. |
| Teammunka végzése a dokumentáció összeállítása során. |
| Építési alapgyakorlatok I.: |
| A műszerek szakszerű használata. |
| Különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése. |
| Szabadkézi rajzi gyakorlat II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Képzőművé szeti ismeretek | Kompozíció. Fény- és árnyékhatás. Stílusok. Képzőművészeti technikák. |
| Kreativitásfejlesztési gyakorlatok | Vonalkompozíciók. Síkbeli kompozíciók. Térbeli kompozíciók. Színkompozíciók. |
| Rajztermi gyakorlat II. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai | Mértani testek rajzai izometriában. Mértani testek rajzai frontális axonometriában. Mértani testek rajzai dimetrikus axonometriában. | ||
| Síkmetszések | Metszési alapfeladatok vetítősíkkal. A metszetidom valódi nagysága. Forgástestek metszése. Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak szerkesztése. Általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése. Valódi nagyság meghatározása. | ||
| Csonkolt hasáb, gúla és kúp hálózatának szerkesztése | Hasáb és henger ferde metszetének kiterítése. Gúla és kúp ferde metszetének kiterítése. Átmeneti idomok szerkesztése, kiterítése. A síkmetszett testek hálózatának szerkesztése. | ||
| Rekonstrukció kiválasztott vetületegyüttes alapján | Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója különféle axonometriákban megszerkesztve. | ||
| Áthatások. Síklapú testek áthatása | Síklapú testek áthatása. Láthatóság megállapítása. Sík- és görbelapú testek áthatása. | ||
| Síklapú és görbe felületű testek áthatása | Hasáb - henger és gömb, hasáb - kúp, henger - gúla áthatásai. | ||
| Jelölések a műszaki rajzokon | Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése, nyílászárók jelölése, kémények, hornyok, fal- és födémáttörések jelölése. Padló- és falburkolatok jelölése. Lépcsők jelölése. Épületgépészeti tárgyak jelölése. Berendezések, beépített berendezések ábrázolása. Bútorok, mobíliák jelölése. Épületgépészeti rajzok jelölései: víz - csatorna tervek, fűtési tervek, gázvezetékek tervjelei, elektromos rajzok jelölése, légtechnikai rajzok. | ||
| Építmények tervrajzai | Építmények tervrajzai. Az építészeti rajzok fajtái. Alaprajz szerkesztésének menete. Metszet szerkesztése. Homlokzatok szerkesztésének lépései. | ||
| Az építési tervdokumentáció | Az építési tervdokumentáció részei. Tervrajzok: építésztervek, statikai (szerkezet-)tervek, épületgépészeti munkák tervei, közműtervek, organizációs tervek. Terviratok: műszaki leírás, költségvetés (költségvetés-kiírás). Építési engedély. Tervmellékletek. | ||
| Tervek sokszorosítása, dokumentálása | Tervek összeállítása, dokumentálása. Tervek tárolása. | ||
| Építési alapgyakorlatok L |
| Témakörök | Tartalmak |
| A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése | A laboratóriumi vizsgálatok célja, módszerei. A mérés eszközei, módszerek, mértékegységek. |
| Az építési anyagok általános tulaj donságainak vizsgálata | Sűrűség mérése. Halomsűrűség mérése. Tömörség és hézagosság, hidrotechnikai tulajdonságok vizsgálata. |
| Építőanyagok szilárdsági vizsgálata | Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok. Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szabadkézi rajzi gyakorlat II.: |
| A tanulók készítsenek arányos szabadkézi vázlatokat, ismerjék fel a rajztechnikákat, és válasszák meg az adott feladathoz használandó különböző rajzeszközöket. |
| Tudják alkalmazni a ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való festés technikáját, helyesen és gyakorlottan használják a megfelelően kiválasztott rajzeszközöket. Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit. Tudják kiemelni a természet látványából a lényeget, megkülönböztetni a természeti formák szerkezetét. Tudják a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre bontását). |
| Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben, gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében. |
| Tudják a különböző perspektív képeket szerkeszteni (béka- és madárperspektíva), tömegvázlatokkal illusztrálni az épületeket és azok környezetét. Tudják kiválasztani az összeillő színeket. |
| Ismerjenek fel képzőművészeti alkotásokat, tudják azokat elemezni, ismertetni. Tudják az építészeti staffázst rajzolni. Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel. |
| Rajztermi gyakorlat II.: |
| A tanulók helyesen értelmezzék a tanult alapfogalmakat, feladataik megoldásához használják fel az elméletben |
| tanultakat. |
| Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba |
| forgatással. |
| Vetületei alapján készítsenek egyszerű és összetett axonometrikus képet szabadkézzel és szerkesztéssel. |
| Helyesen alkalmazzák az építészeti rajzok anyag-, fal-, nyílás-, kémény-, falhorony- stb. jelöléseit. |
| Tudják megmagyarázni az építészeti rajzokat, értelmezni a szerkezeteket, a rajzi elemeket. |
| Tudják felsorolni az építészeti tervdokumentáció részeit. |
| Ismerjék a tervek sokszorosításának lehetőségeit, dokumentálásának a rendszerét. |
| Építési alap gyakorlatok I: |
| A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a műszerek használatához. |
| Ismerjék a vizsgálati módszereket, a mérőeszközöket önállóan használják. Felügyelet mellett végezzenek el kísérleteket. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Építéstan rajzi gyakorlat I.: |
| Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. |
| Rajzolás, szerkesztés. |
| Építési alapgyakorlatok II.: |
| Különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése. |
| Helyszíni mintavétel. |
| Építéstan rajzi gyakorlat L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Helyszínrajz készítése | Helyszínrajz engedélyezési tervhez. Helyszínrajz organizációhoz. Közmű helyszínrajz. |
| Falazatok rajzai | Kőfalak. Téglakötések. Boltövek. |
| Épület födémtervei | Pince feletti monolit vasbetonfödém zsaluzási terve. Földszint feletti vasbetongerendás-béléstestes födém terve. |
| Építési alapgyakorlatok II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Építőanyagok szilárdsági vizsgálata | Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok. Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata. |
| Építőanyagok helyszíni vizsgálata | Helyszíni vizsgálatok előkészítése. Helyszíni mintavételek. Építőanyagok helyszíni vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Építéstan rajzi gyakorlat I.: |
| A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a rajzkészítés során. |
| Önállóan végezzenek el egyszerűbb szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a különféle falazatok, boltozatok |
| stb. rajzait. |
| Tanári segítséggel végezzenek el összetettebb szerkesztési feladatokat. |
| Építési alapgyakorlatok II.: |
| A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a műszerek használatához. |
| Ismerjék a vizsgálati módszereket, a mérőeszközöket önállóan használják. Felügyelet mellett végezzenek el kísérleteket. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 96 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Építéstan rajzi gyakorlat II.: Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés. |
| Építészeti rajzi gyakorlat: |
| A kétdimenziós ábrák térbeli rekonstrukciója. |
| Alaprajzok berendezése. |
| Épületek homlokzatainak plasztikus hatású síkbeli ábrázolása. |
| Építéstan rajzi gyakorlat II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapozások tervei | Síkalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása. Mélyalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása. |
| Szigetelések | Szigetelési rétegtervek és részletek szerkesztése és rajzolása. |
| Építészeti rajzi gyakorlat |
| Témakörök | | Tartalmak |
| Rekonstrukció | Tömegvázlatok készítése nézetrajzokról. |
| Építészeti staffázs rajzolása | Háttér rajzolása. Növényzet rajzolása. Alakok rajzolása. Utcabútorok rajzolása. Járművek, tárgyak rajzolása. |
| Építészeti grafika | Alaprajzok, berendezések. Homlokzatok rajzai. Színezett homlokzati rajzok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Építéstan rajzi gyakorlat II.: |
| A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a rajzkészítés során. |
| Önállóan végezzenek el szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a különféle falazatok, boltozatok stb. rajzait. |
| Építészeti rajzi gyakorlat: |
| Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben, gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében. Tudják az építészeti staffázst rajzolni. Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖNNYŰIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| KÖNNYŰIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók |
| pályaválasztásának megerősítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. |
| A könnyűipar sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával |
| keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport, illetve a szakmacsoporthoz tartozó, választott szakma iránt. |
| Bizonyítsa be a tanulók számára az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a választott szakirány szépségeit, termékeit, a tevékenységi körét, segítse a tanulókat leendő szakmai |
| szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos |
| műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel és a környezetvédelemmel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes |
| magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét. |
| A választandó könnyűipari szakirány(ok)nak (textil bőr, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó ismeretek tanításának célja a pályaválasztási szándék szerinti szakma alapozó ismereteinek elsajátítása. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen a gondolkodás, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás képessége, az aktivitás és a kreativitás. |
| Fejlődjön a tanulók érzékelése, szépérzéke, vizuális kultúrája, a szóbeli, az írásos és a képi kommunikációs |
| képessége, a szakmán túlmutató általános műveltsége. |
| Szokjanak hozza a számítástechnikai eszközök használatához, az önálló szakmai tevékenységekhez. |
| Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen |
| átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes |
| használatára, írásos és rajzi munkáikban az igényes külalakra, a pontosságra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási |
| eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, |
| eredményeinek, teljesítményének tisztelete. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat, a szakmai tanulás révén is erősödjön a szakmához, a választott |
| munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a technika, a szakma és a termékek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak |
| értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az |
| ilyen magatartást. |
| A fejlesztési követelményeket a választandó könnyűipari szakirány(ok)nak megfelelően az iskola a helyi |
| tantervében kiegészíti. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása, a látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. |
| A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák |
| szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott |
| jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. |
| Munka- és környezetvédelem a könnyűiparban: |
| Szabályok elemzése, indoklása. |
| Helyzetek, balesetek, jelenségek, szokások elemzése, a következtetés megfogalmazása, szabályalkotás. |
| A műszaki ábrázolás alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Alapfogalmak | A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. | ||
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. | ||
| Ábrázolási módok | Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. | ||
| Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. Testek csonkítása. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás. | |||
| Munka- és környezetvédelem a könnyűiparban |
| Témakörök | Tartalmak |
| A munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem fogalma, jogi szabályozása | A munka-, a tűz- és környezetvédelemre vonatkozó törvények, rendeletek, szabályok, szabványok és utasítások. A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések fogalma, bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása. A munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogai, a munkavédelmi érdekképviselet. Magatartási szabályok az iskolában, műhelyekben és az üzemekben. |
| Foglalkozásegészségügy | A munkavégzés személyi és alkalmazási feltételei a munkaegészségügy szempontjából. Munkavédelmi oktatás. A munkavégzés tárgyi feltételei, a munkahely tisztán tartása, szociális helyiségek biztosítása. A könnyűiparban a gyártás során keletkező szennyezőanyagok, hulladékok keletkezése. |
| Elsősegélynyújtás, foglalkozási ártalmak | Az elsősegélynyújtás általános szabálya. A baleseti helyszín biztosítása, mentés. Elsősegélynyújtás különféle sérülések esetén. A foglalkozási ártalmak, fertőzések, megbetegedések fajtái. Megelőzési módok. |
| Tűzvédelem | A tűz elleni védekezés jogi szabályozása. A tűzvédelmi szabályzat. A tűzvédelmi oktatás feladatai. Hatósági és munkahelyi tűzmegelőzési, tűzvédelmi feladatok. A tűzoltás módjai, oltóanyagok és használatuk. A tűzoltó eszközök és készülékek fajtái, elhelyezésük és használatuk. A tűzesetekkel kapcsolatos értesítési feladatok. |
| Környezetvédelem | A környezetvédelem fogalma, feladata, szervezetei, eszközei, területei. Az egyén felelőssége és szerepe. A környezet szennyezésének folyamata, a talajminőség, a vízminőség, a levegő védelme. Környezetszennyező anyagok és kezelésükkel kapcsolatos feladatok. Zaj- és rezgésvédelem általában és a könnyűiparban. |
| A könnyűipari munkahelyek kialakítása a munkabiztonság igénye szerint | A munkahelyek kialakításának általános követelményei. A világítással és a színekkel szemben támasztott követelmények. Színdinamika. Biztonsági szín- és alakjelek. A munkahelyi klíma, a fűtés és szellőztetés. A megfelelő klíma kialakításának módjai. Védőeszközök. |
| A könnyűipari gépek biztonságtechnikája | A biztonságos gépkihasználást elősegítő környezeti tényezők. A gyártás-előkészítő gépek, berendezések biztonságtechnikája. A szabászati gépek, berendezések biztonságtechnikáj a. A gyártási főfolyamatban használt gépek biztonságtechnikája. Az üzemen belüli anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges |
| térszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi |
| ábrázolás szabályait. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések |
| megtalálására, egyeztetésére. |
| Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. |
| Munka- és környezetvédelem a könnyűiparban: |
| A tanulók tudják ismertetni a munka-, a tűz- és a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok alkalmazásának |
| lényegét, az alapfogalmakat. |
| Ismerjék az ember életére, egészségére, biztonságos munkavégzésére ható környezeti ártalmakat, az azokat |
| csökkentő rendelkezések és intézkedések rendszerét. |
| Legyenek képesek az elsősegélynyújtásra és a tűzvédelmi szabályok gyakorlati alkalmazására. |
| Tudják ismertetni a környezetvédelem területeit és módszereit. |
| Ismertessék a munkahely megfelelő kialakításának munkavédelmi és ergonómiai szabályait, munka-egészségügyi |
| követelményeit, az elhasznált anyagok, hulladékok tárolására vonatkozó előírásokat. |
| Ismerjék és tartsák be a könnyűipari gépek használatára vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai |
| előírásokat. |
| Tudják ismertetni az üzemrészek közötti és az azokon belüli anyagmozgatás és tárolás előírásait, követelményeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A választandó könnyűipari szakirány(ok)nak (textil, bor, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó ismeretek: |
| - Könnyűipari technológia* |
| - Könnyűipari gyártmány-előkészítés - szakrajz* |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Öltözködéskultúra: |
| A divat fogalmának, jelentőségének, szerepének, területeinek megismerése. |
| A művészettörténet, a magyar népművészet és az öltözködéstörténet főbb szakaszainak, valamint az |
| öltözködéskultúra fejlődésének, alakulásának jellemzése az őskortól napjainkig. |
| A könnyűiparban alkalmazott anyagok: |
| Az anyagok felismerése, rendszerezése minták, tárgyak, leírások, képi, nyomtatott és elektronikus források alapján. Az anyagokkal kapcsolatos alapfogalmak szakszerű meghatározása, a nyersanyagok és kellékanyagok feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak jellemzése. |
| *A belépő tevékenységformákat a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a helyi tantervében határozza meg. |
| A Könnyűipari technológia és a Könnyűipari gyártmány-előkészítés - szakrajz tananyaga szorosan egymásra épül és azok tananyagára épülnek a választandó könnyűipari szakiránynak megfelelő alapozó gyakorlatok témakörei, ezért az elmélet és a gyakorlat tanítása feltétlenül szoros koncentrációban történjen. |
| A választandó könnyűipari szakirányoknak (textil, bor, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó ismeretek: |
| - Könnyűipari technológia* |
| - Könnyűipari gyártmány-előkészítés - szakrajz* |
| Öltözködéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Divatismeret | A divat, a divattervezés és a divattrend fogalma, feladata és jelentősége. A divatbemutatók szerepe a divat alakításában. A szak- és divatlapok szerepe az információszerzésben, a divat alakításában. Híres divatházak, divatirányzatok. |
| Viselettörténet | Az öltözetek kialakulása. A természeti népek kultúrái, az őskor öltözete. Az ókor és a középkor művészete és öltözetei. Az újkor művészete és öltözetei a 16 - 18. században. A 19. század és a 20. század művészete és öltözetei. |
| Népművészet | A magyar népművészet kialakulása, a tájegységek, a viselet ősi elemei. Alföldi viseletek. Dunántúli viseletek. Felvidéki viseletek. Erdélyi népviseletek. A népművészet hatása a divatra. |
| A könnyűiparban alkalmazott anyagok |
| Témakörök | | Tartalmak |
| A könnyűiparban használatos alapanyagokkal kapcsolatos alapfogalmak | Az anyagok molekuláris szerkezete. Az anyagok kémiai felépítése. |
| A könnyűiparban használatos alapanyagok általános jellemzői | A fizikai tulajdonságok fajtái, jellemzői. A kémiai (vegyi) tulajdonságok jellemzői. Környezeti hatások. |
| A könnyűiparban használatos nyersanyagok fajtái, jellemzői, feldolgozásuk, tulajdonságaik | Textilanyagok. Bőrök. Műbőrök. Környezeti hatások. |
| A könnyűiparban használatos ragasztó- és kellékanyagok | A ragasztóanyagok fajtái, jellemzői, felhasználásuk. A kellékanyagok fajtái, feldolgozhatóságuk. Környezeti hatások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Öltözködéskultúra: |
| A tanulók ismerjék a divat fogalmát, jelentőségét, szerepét a kulturált öltözködés kialakulásában. |
| Mutassák be a viselettörténet legfontosabb szakaszainak jellemzőit. |
| Ismerjék fel az egyes korok művészetének alapvető jegyeit. |
| Szakszerűen használják a divattörténet leggyakrabban előforduló szakkifejezéseit. |
| Ismerjék a magyar népművészet legfontosabb sajátosságait. |
| Ismerjék fel a legjelentősebb tájjellegű magyar népviselet jellemzőit. |
| Mutassák be a magyar népművészet hatását a mai kor viseletére. |
| *A belépő tevékenységformákat a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a helyi tantervében határozza meg. |
| A Könnyűipari technológia és a Könnyűipari gyártmány-előkészítés - szakrajz tananyaga szorosan egymásra épül és azok tananyagára épülnek a választandó könnyűipari szakiránynak megfelelő alapozó gyakorlatok témakörei, ezért az elmélet és a gyakorlat tanítása feltétlenül szoros koncentrációban történjen. |
| A könnyűiparban alkalmazott anyagok: |
| A tanulók tudják alkalmazni a könnyűipari anyagokkal kapcsolatos alapfogalmakat. |
| Ismerjék fel és szempontok szerint megfelelően rendszerezzék a textilipar nyersanyagait. |
| Ismertessék a különféle nyersanyagok jellemzőit, különös tekintettel a feldolgozhatóságra és a viselési |
| tulajdonságokra. |
| Helyesen rendeljenek össze leírásokat, képeket, információkat a különféle nyersanyagok gyártásáról. |
| Tudják ismertetni a könnyűiparban alkalmazott legjellemzőbb ragasztási kötéseket. |
| Tudják ismertetni a leggyakrabban alkalmazott kellékanyagok feldolgozható sági tulajdonságait. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Öltözködéskultúra: |
| A divattervezés fogalmának, a tervezők szerepének megismerése a kollekciók tervezésében és összeállításában. A |
| divattrendek fogalmának, szerepének, jelentőségének, alkalmazási területeinek meghatározása, a mindenkori divat |
| értékelése. |
| A könnyűiparban alkalmazott anyagok: |
| A textíliák, bőrök, szőrmék bemutatása minták, tárgyak, leírások alapján, gyártási elvük megismerése, valamint a |
| különféle anyagok csoportosítása szerkezetük és felhasználási területük alapján. |
| A választandó könnyűipari szakirány(ok)nak (textil, bor, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó ismeretek: |
| - Könnyűipari technológia * |
| - Könnyűipari gyártmány-előkészítés - szakrajz* |
| Öltözködéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Divatismeret | A divattervezés fogalma, feladatai. A divatirányzatok kialakulásának folyamata. A divattrend fogalma, szerepe, jelentősége. |
| Korunk öltözködé skultúráj a | Korunk öltözködésének kialakulása. A női öltözékegyüttesek alapvető ruhadarabjai és kiegészítői. Az alapvető férfiruházatok és kiegészítői. Gyermekek és fiatalok öltözékei. Munkahelyi viseletek, forma- és munkaruhák. Divattrendek hatása az öltözködésre. Életkornak, funkciónak, egyedi elvárásoknak megfelelő alapruhatárak kialakítása. |
| A könnyűiparban alkalmazott anyagok |
| Témakörök | | Tartalmak |
| A fonás, cérnázás | A fonalgyártás műveletei, fonalfajták. A cérnagyártás műveletei, cérnafajták. |
| A szövés | A szövés - a szövéssel kapcsolatos alapfogalmak, az előkészítő műveletek, a szövőgép működése. A szövetek szerkezete. |
| A kötés | A kötés és a hurkolás elve, a vetülékrendszerű és a láncrendszerű kelmék. |
| Nemszőtt kelme gyártása | Alapfogalmak. A nemszőtt kelmék gyártásának elve, fajtái, felhasználásuk. |
| Bőrgyártás, szőrme gyártás, műbőrgyártás | A bőrgyártás folyamata, a kikészítés műveletei. A szőrmegyártás folyamata. A műbőrgyártási technológiák. |
| Cipőipari talpműbőrök | Cipőipari talpműbőrök alapanyagai, jellemzői. |
| *A belépő tevékenységformákat a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a helyi tantervében határozza meg. |
| A Könnyűipari technológia és a Könnyűipari gyártmány-előkészítés - szakrajz tananyaga szorosan egymásra épül és azok tananyagára épülnek a választandó könnyűipari szakiránynak megfelelő alapozó gyakorlatok témakörei, ezért az elmélet és a gyakorlat tanítása feltétlenül szoros koncentrációban történjen. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Öltözködéskultúra: |
| A tanulók mutassák be a divattervezés fogalmát, feladatait, a leghíresebb divattervezőket. |
| Tudják meghatározni a divattrendek fogalmát, szerepét, jelentőségét, alkalmazási területeit, az aktuális |
| divatirányzat jellemzőit. |
| Állítsanak össze és élőszóval is kísérve, mutassanak be a helyzethez, a funkcióhoz, a viselőhöz illeszkedő |
| öltözeteket. |
| A könnyűiparban alkalmazott anyagok: |
| A tanulók tárgyak, anyagminták alapján ismerjék fel és mutassák be a könnyűipar meghatározó fontosságú |
| anyagait, rendeljék össze leírásukkal, adott gyártási technológiákkal, feldolgozhatósági tulajdonságaikkal. |
| Ismerjék a szövetgyártás elvét, és tudják ábrázolni a különféle alapkötésű szövetek szerkezetét négyzethálós |
| módszerrel. |
| Ismerjék a könnyűiparban alkalmazott legjellemzőbb anyagok feldolgozását befolyásoló tényezőket. |
| Tudják ismertetni a bőrgyártás folyamatának lényeges elemeit, a bőrök kikészítő műveleteinek fajtáit és ezek |
| környezeti hatását. |
| KÖNNYŰIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoporthoz tartozó választott |
| szakma alapvető készségeinek elsajátítása, az egyes szakirányok alapvető munkafogásainak, manuális |
| tevékenységének megismertetése és gyakoroltatása. |
| Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A |
| természettudományi tantárgyak tananyagára építve a tananyagnak fejleszteni, formálni kell a tanulók műszaki és |
| informatikai szemléletét. |
| A sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező könnyűipari gyakorlati |
| tevékenységek mutassák be a szakmák sajátosságait, keltsék fel a tanulók érdeklődését a választott szakirány |
| iránt, bizonyítsák be számukra az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, |
| keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a választott szakirányhoz tartozó szakma munkaköreiben szükséges tudatos, |
| felelősségteljes magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói |
| érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| A választandó könnyűipari szakirány(ok)nak (textil, bőr, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó gyakorlatok tanításának célja a pályaválasztási szándék szerinti szakma alapozó gyakorlatainak elsajátítása. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a |
| gyakorlati feladatmegoldó képesség. |
| A szóbeli, az írásos és képi kommunikácóban használják helyesen a szakma kifejezőeszközeit, értsék a szakmai |
| alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék a szakmai szókincset. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, |
| munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| Munkájuk során szakszerűen tudjanak leírásokat, szakirodalmat, más forrásokat használni. |
| A tevékenység során szokjanak hozza az önálló szakmai munkához, alakuljon ki az önálló feladatmegoldás |
| képessége, érezzék meg a szakmai munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| Alakuljon ki a tanulókban a rendszeres és folyamatos önképzésnek, az eszközök szakszerű használatának az |
| igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. |
| Munkájuk során fejlődjön szépérzékük, érzékelésük, kézügyességük, munkabírásuk, munkavégzésük legyen egyre |
| fegyelmezettebb, pontosabb. |
| Tanulják meg az eszközök balesetmentes, biztos használatát, tartsák be a munka- és tűzvédelmi szabályokat. |
| A tevékenység során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, |
| eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| Tudatosuljon, hogy a könnyűipari termékek valakinek a személyes tárgyai lesznek, érezzék át saját személyes |
| felelősségüket, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, |
| ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A gyakorlati tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé |
| a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez |
| szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók manuális készségének kialakítása munkavégzésen keresztül, és kellő gyakorlat biztosítása a |
| rajzeszközök használatához. |
| Vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, ezek helyes alkalmazása a vetületi ábrázolás szabályainak |
| betartásával. |
| Egyszerűbb tárgyak, ezek vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések megtalálása, egyeztetése. |
| A műszaki rajzokon jelölések alkalmazása. |
| A választandó szakirányoknak (textil, bor, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó gyakorlatok: |
| A belépő tevékenységformákat, a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a |
| helyi tantervében határozza meg. |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok |
| Témakörök | | Tartalmak | ||
| Rajzi alapismeretek alkalmazása | A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. | ||
| Síkmértan | Szög, szögpárok szerkesztése. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának szerkesztése. A kör és részeinek szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. | ||
| Térmértan | Térgeometriai elemek ábrázolása. Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása. Egyenes valódi hosszának szerkesztése. | ||
| Testek | Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai. | ||
| Vetületek | Vetítési módok alkalmazása. Testek ábrázolása nézetben és metszetben. Testábrázolás modell alapján. Síkmetszések szerkesztése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani a helyes méretarányokat |
| és szabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat. |
| Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok vetületi ábrázolását. Tudják |
| meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba |
| forgatással. |
| Szerkesszék meg az egyszerű és összetett testek vetületeit és metszeteit. Vetületi ábrák alapján tudjanak |
| axonometrikus képet készíteni. |
| A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók tudják a hálózatokat (internet, helyi intranet) információgyűjtésre használni. |
| A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, grafikus és |
| előadás-tervező programot. |
| A választandó szakirány(ok)nak (textil, bor, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó gyakorlatok: |
| A belépő tevékenységformákat, a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a |
| helyi tantervében határozza meg. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Hálózati ismeretek | Hálózati alapfogalmak, eszközök - gyakorlati szempontból. Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. A közös könyvtár használata és parancsai. Internetes beállítási gyakorlatok. Keresés az interneten gyakorlatok. Levelező program beállítása, levelezés az interneten. | ||
| Szövegszerkesztés | Formátum beállítások gyakorlat. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonok használata. Körlevél készítése. Objektumok csatolása. | ||
| Grafikus szerkesztő programok, képfeldolgozás | Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálok kezelése. | ||
| Előadás-tervező használata | Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slide-show. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. |
| Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, |
| hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). |
| Egyszerűbb feladat kapcsán a grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. |
| Tudjanak egyszerűbb - tematikus - előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat |
| elhelyezni. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A választandó szakirány(ok)nak (textil, bor, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó gyakorlatok: |
| A belépő tevékenységformákat, a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a |
| helyi tantervében határozzameg. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A választandó szakirány(ok)nak (textil, bőr, cipő, szőrme, ruházat) megfelelő alapozó gyakorlatok: |
| A belépő tevékenységformákat, a témaköröket és azok tartalmát, valamint a továbbhaladás feltételeit az iskola a |
| helyi tantervében határozza meg. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A FAIPARI SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakközépiskolákban, hogy fejlessze és |
| erősítse a tanulóknak a közoktatás 1-8. osztályaiban szerzett képességeit, készségeit. |
| Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a természettudományi tantárgyak keretében tanult általános ismereteket. A |
| természettudományi tárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. |
| Alakítsa ki a faipari szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a faipari |
| szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. |
| Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a |
| lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének |
| igényét. |
| Alapozza meg a tanulók térlátásának fejlesztését, térszemléletük kialakítását, fejlessze vizuális kultúráját. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói |
| érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| Segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. |
| Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Ismertesse meg a tanulókkal a fa és a faiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait, |
| felhasználhatóságukat. Adjon ismereteket a megmunkálási eljárásokról. |
| Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek |
| elsajátítására. |
| Mutassa meg a faipari pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a faipar hasznosságát, környezeti hatásait, |
| fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését. |
| Keltse fel a tanulók érdeklődését a faipari pályák iránt a ”zsákutca" kényszere nélkül. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során alakuljon ki a tanulókban a megszerzett tudás megújításának, a rendszeres és folyamatos önképzésnek az igénye, a természettudományi szemlélet, a logikai, számítási és grafikus analizáló és szintetizáló képesség, a felelősségérzet egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége, az önismeret és erre alapozva a reális pályaválasztás. |
| Váljanak képessé a tanulók munkájuk során a szakirodalom, szakmai táblázatok, grafikonok használatára; a faipari szakrajzok, ábrák értelmezésére; a szakma alapszókincsének használatára; az SI szakszerű, biztos használatára; a faiparban felhasználásra kerülő faanyagok, fűrész-lemezipari választékok, azok tulajdonságainak és felhasználási területeinek megismerésére. |
| A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók szakmai kifejezőképessége, szakmai szókincse; műszaki szemlélete, műszaki műveltsége; általános szemlélete a faipari termelés és a környezet kölcsönhatásainak vonatkozásában; kreativitása, absztraháló képessége. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartamának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. |
| A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák |
| szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon |
| alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. |
| A műszaki ábrázolás alapjai |
| Témakörök | |Tartalmak |
| Síkmértan | Pont, egyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete. Szög, szögpárok. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolsága. Síkidomok osztályozása. A kör és részei. Egybevágóság, hasonlóság. |
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. |
| Vetületek | Vetítési módok. Középpontos vetítés. Ferde vetítés. Merőleges vetítés. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása (pont és egyenes ábrázolása). Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. |
| Testek | A test fogalma. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. A metszet és a nézet fogalma. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók ismerjék az egy képsíkos vetítés lényegét, a második képsík bevezetésének szükségességét, a |
| merőleges vetítés szabályait, a különleges helyzetű egyeneseket, a vetítés módszerét, a középpontos vetítés |
| lényegét, a képsíkokat. |
| Jellemezzék a képsíkrendszert, a vetületi, ábrázolási módokat. |
| Magyarázzák el az egyszerűbb síklapú és a forgástestek származtatását. |
| Ismerjék a metszet és a nézet fogalmát. |
| Osztályozzák, csoportosítsák a sík- és térelemeket, a síklapú, valamint a forgástesteket. |
| Legyenek képesek egyszerűbb síkidomok forgatásának szerkesztésére. |
| Ismerjék a legalapvetőbb szerkesztéseket, a kölcsönös helyzet megállapításának módszerét, a nagyítás és |
| kicsinyítés módszereit, a vetületek összefüggéseit, a rendezett képek szerkesztését. |
| Tudjanak önállóan szerkeszteni szakasz- és szögfelezőt, nevezetes szögeket. |
| Tudjanak egymást érintő köröket szerkeszteni. |
| Tudjanak körző és vonalzó segítségével szögeket, sokszögeket és síkidomokat másolni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faanyagismeret: |
| Anyagminták, mintadarabok vizsgálata, összehasonlítása, elemzése a hazai iparban használatos leggyakoribb |
| fafajok megismerése céljából. |
| Gépészeti alapismeretek: |
| Anyagminták, tárgyak, leírások, ábrák, szemléltető anyagok elemzésével a tanulók megismerik a fémes |
| szerkezetű anyagokat, azok alkalmazási és felhasználási területeit a faipari gépészet területén. |
| Faanyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A fa mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője | Magyarország fagazdálkodása. Az ország fa-alapanyag helyzete. Javítási lehetőségei (nyersanyagkészlet gazdaságos felhasználása, hulladékhasznosítás). |
| Az élő fa | A fa mint növény, a növények rendszerezése, csoportosítása, nyitva- és zárvatermők közötti különbségek. A növényi sejt felépítése (fa mikroszkópiája), alkotórészei, szövetek, szövetrendszerek, a fa makroszkópiája általánosságban. A sejtfal szerepe, jelentősége a faanyagban. A fa kémiai összetétele. |
| Gépészeti alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Fémes szerkezetű anyagok | A fémes anyagok csoportosítása, szerkezete. Különböző fémötvözetek, azok felhasználási területe. |
| Az anyagok vizsgálata | Az anyagokkal szemben támasztott követelmények, igénybevételek. Mechanikai és technológiai anyagvizsgálati eljárások. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. |
| Az anyagok megmunkálása | Forgácsoló- és forgácsolás nélküli alakítások. Folyékony alakítások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Faanyagismeret: |
| A tanulók ismerjék a bél, geszt (álgeszt), szíjács, kambium, háncs, kéreg fogalmát, a faanyag különféle sejtjeinek |
| megnevezését (edény, áledény, parenchima stb.). |
| Gépészeti alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék a fémes szerkezetű anyagok szerkezetét, tulajdonságait, felhasználási területeit. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faanyagismeret: |
| Anyagminták, mintadarabok vizsgálata, összehasonlítása, elemzése a hazai iparban használatos leggyakoribb |
| fafajok, a faipar által használt legfontosabb fűrész- és lemezipari választékok, valamint a fák legjellegzetesebb |
| hibáinak, károsítóinak megismerése céljából. |
| Demonstrációs foglalkozások a faanyagvédelem és égéskésleltetés fogalmának megismerésére, a favédő |
| anyagok kipróbálására, környezetre gyakorolt hatásának mérlegelésére. |
| A faipari szakrajz alapjai: |
| Önálló rajzkészítés a faipari szakrajz alapfogalmainak, az ábrázolási rendszereknek, a rajzfajtáknak, a faipari |
| szakrajz anyagjelöléseinek megismerésére, alkalmazásának gyakorlására. |
| A faiparban használt legfontosabb szerkezeti fakötések ábrázolása vetületekben, illetve axonometriában. |
| Gépészeti alapismeretek: |
| Anyagminták, tárgyak, leírások, ábrák, szemléltető anyagok elemzésével a tanulók megismerik a különböző |
| gépelemeket, ezek jelképes jelölését, igénybevételüket, alkalmazási területeiket. |
| Megismerik a gépek és berendezések működésének megértéséhez szükséges elméleti összefüggéseket, |
| alapelveket és műszaki jellemzőket. |
| Faanyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az iparban használt legfontosabb fafajok | A tűlevelű és lombos fák legfontosabb tulajdonságai, felhasználási területük. A faiparban használt fontosabb import (egzota) fafajok. |
| A fából készült fontosabb ipari választékok | Fűrészáru, furnérok (hámozott, hasított) rétegelt lemez, bútor-, forgács- és pozdorjalapok tulajdonságai, felhasználási területei. |
| A fa hibái és betegségei | A fatörzs alaki, fejlődési rendellenességei és kezelési (helytelen technológia, helytelen tárolás okozta) hibái. A rovarok, gombák, baktériumok által okozott meghibásodások és a lehetséges védekezési módok. Faanyagvédelem. |
| A fa égése | A fa égésének folyamata. Égést gátló, késleltető anyagok. |
| A faipari szakrajz alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Faipari szakrajz alapfogalmai | Vetületi ábrázolás, az elölnézet, vízszintes, függőleges és homlokmetszet fogalma. Az anyagok rajzi jelölései. Alkalmazott méretarányok. Méretezés szabályai a faipari szakrajzban. A faiparban alkalmazott rajzfajták. | ||
| Fakötések | Szélesbítő toldások. Szélesbítő toldások erősítései. Hosszabbító toldások. Vastagító toldások. Keretkötések. Kávakötések. | ||
| Gépészeti alapismeretek |
| Témakörök | | Tartalmak |
| Gépelemek | Gépészeti kötésmódok. Oldható kötések (csavarmenetek és csavarok jellemzői, csavarfajták és tartozékaik). Ékkötés. Reteszkötés. Oldhatatlan kötések. Gépelemek jelképes jelölése, alkalmazásának területei. |
| Nyomaték-átviteli eszközök | Súrlódásos hajtások. Kényszerhajtások. Jelképes jelölések. |
| Csapágyak | Siklócsapágyak. Gördülőcsapágyak. Csapágyak kenése. |
| Tengelyek, tengelykapcsolók | Tengelyek típusai és részei. Tengelyek igénybevétele és méretezése. Tengelykapcsolók: merev, rugalmas, mozgékony. Egyéb tengelykapcsolók: kardán, lemezes, hidraulikus. Jelképes jelölések. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Faanyagismeret: |
| A tanulók ismerjék a bütü, húr és sugármetszet fogalmát. |
| Tudják definiálni a legfontosabb ipari fafajok egyes metszetein látható rajzolatot, és a látvány magyarázatát |
| megadni az adott fafajra jellemző szerkezeti felépítés alapján. |
| Legyenek tisztában a gombásodás és a rovarrágás következményeivel, valamint a megelőzés legalapvetőbb |
| lehetőségeivel. |
| Ismerjék az égéskésleltetés fogalmát. |
| Ismerjék a faipar által használt legfontosabb fűrész- és lemezipari választékok megnevezését, előállítási módját |
| (pl. hasított hámozott furnér, különbséget tudjanak tenni a faforgácslap, MDF vagy rétegelt lemez között). |
| A faipari szakrajz alapjai: |
| A tanulók tudják alkalmazni a faipari szakrajzban használt vonaltípusokat, anyagjelöléseket. |
| Tudják definiálni és önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb fakötéseket. |
| Gépészeti alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék a különböző gépelemek alkalmazási területeit, jelképes jelöléseit, ezeket vázlatkészítés során |
| tudják alkalmazni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faanyagismeret: |
| A levegő nedvességtartalma és a faanyag nedvességtartalma kölcsönhatásának, s ennek következményeinek |
| megismerése. |
| A faipari szakrajz alapjai: |
| Önálló rajzkészítés a faipari rajzfajták megismerésére, alkalmazásának gyakorlására. |
| A faiparban használt legfontosabb szerkezeti fakötések, alapvető bútorszerkezetek (állvány, korpusz) ábrázolása |
| vetületekben, illetve axonometriában. |
| Faipari gépek és technológiák alapjai: |
| Tanári segítséggel, majd önállóan, segédletek felhasználásával a tanulók számításokat végeznek a faiparban |
| előforduló megmunkálásokhoz szükséges optimális műszaki paraméterek, átbocsátó képesség, kapacitás |
| meghatározásához. |
| A szabvány előírásait ismerve biztosítani tudják az egyes szárítási műveletek minőségi követelményeit, és ezen |
| keresztül a késztermékre vonatkozó minőségi előírásokat is. |
| Faanyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A faanyag nedvességtartalma | A fa nedvességtartalmának előfordulási formái és megoszlása a fatesten belül. A nedvességtartalom mérése. A faanyag nedvesség okozta méret- és alakváltozásai (zsugorodás, dagadás). |
| A faipari szakrajz alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egyszerű bútorok szerkezetei | Kisasztal, konyhai ülőke, fiókos szekrényke, ékelt lábú lóca stb. (természetes faanyagokból). |
| Faipari gépek és technológiák alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása | A faanyag megmunkálásának fogalma, fajtái. Forgácsmentes alakítások gépei, eszközei, technológiái. Forgácsoló alakítások fajtái és irányai fa- és fahelyettesítő anyagoknál. |
| Forgácsolás elmélete | Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál. Jellemző szögek hatása a felületi finomságra. A forgácsolás során szükséges mozgások: főmozgás, mellékmozgás. Forgácsolás jellemzői, a forgácsolás folyamán fellépő jelenségek. A forgácsoló szerszámra ható erők, forgácsolóerő. Fajlagos forgácsolóerő, fajlagos forgácsolási ellenállás fogalma, számítása, jelentősége. A forgács leválasztásához szükséges mechanikai teljesítmény. Forgácsolási sebesség, előtoló sebesség, egy élre eső előtolás mértéke, közepes forgácsvastagság fogalma, számításmódja. A forgácsolt felület finomsága, és ennek összefüggése a forgácsolás kinematikájával. Forgácsoláselméleti számítások. |
| A fűrészáru természetes szárítása | A fűrészáru természetes szárításának fogalma, jelentősége, célja. |
| A faanyag nedvességtartalma | A faanyag nedvességtartalmának mérőeszközei, a nedvességtartalom mérésének alapelve. |
| A fűrészáru máglyázása | A máglyázás módjai, eszközei, technológiái. Máglyanyilvántartás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Faanyagismeret: |
| A tanulók ismerjék a faanyag nedvességtartalom változásának fizikai folyamatait, a természetes és mesterséges |
| szárítás fogalmát, a bruttó és nettó nedvességtartalom fogalmát. |
| Ismerjék az egyes nedvességtartalmi fokokat. |
| Tudják meghatározni a nedvességtartalom változása okozta méretváltozásokat. |
| A faipari szakrajz alapjai: |
| A tanulók tudják alkalmazni a faipari szakrajzban használt vonaltípusokat, anyagjelöléseket. |
| Ismerjék a formaterv, jellegrajz, csomóponti rajz, alkatrészrajz, műhelyrajz fogalmát. |
| Tudják definiálni és önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb fakötéseket. |
| Tudjanak példát mondani az egyes szerkezeti kötések alkalmazására, és legyenek képesek egyszerű bútorok |
| szerkezeti rajzait elkészíteni. |
| Faipari gépek és technológiák alapjai: |
| A tanulók tudják definiálni a forgácsolás jellemző szögeit, legyenek képesek elvégezni forgácsoláselméleti |
| számításokat (forgácsolás teljesítményszükséglete, forgácsolás sebessége). |
| Értsék a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket. |
| A forgácsolás paramétereiből tudjanak következtetni a forgácsolt felület várható finomságára. |
| Legyenek tisztában a faanyag természetes szárításának jelentőségével. |
| FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és |
| gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a |
| pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni |
| szakképzés megalapozására. |
| A Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakközépiskolákban a természettudományi |
| tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében tanult ismeretek bővítése, elmélyítése, |
| rendszerezése, a faipari szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemlélet kialakítása, a faipari |
| szakmacsoportra való gyakorlati felkészítés. |
| Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, általában az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. |
| Fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. |
| Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Mutassa meg a faipari pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a faipar nemzetgazdasági hasznosságát, |
| környezeti hatásait, fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését. |
| Keltse fel a tanulók érdeklődését a faipari tevékenységek iránt, továbbá mutassa be mivel foglalkoznak a faipari |
| szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói |
| érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| Az alapozó gyakorlatok világítson rá arra, hogy egy anizotrop inhomogén anyag forgácsoló és forgácsmentes |
| alakításai, megmunkálásai milyen gyakorlati ismeretek, tapasztalatok, megfigyelések elsajátítását igénylik. |
| Tárja fel a tanulók előtt, hogy a faanyag mint az emberiség által ősidők óta használt, könnyen hozzáférhető, |
| könnyen alakítható, könnyű és mégis szilárd szerkezeti anyag egyben természet alkotta kincs is, hiszen minden |
| egyes fatörzs, a belőle gyártott fűrészáru vagy furnérlemez egyedi és utánozhatatlan esztétikai értékeket (rajzolat, |
| szín, fény) magában rejtő darab. |
| Az emberiséget kultúrtörténete során ezeknek a kvalitásoknak a meglátása vezette a bútorművészet, a |
| faépítészet, a művészi kivitelben előállított hajdani ajtó-ablak szerkezetek, a szépen faragott parasztbútorok, |
| vagy az egészen egyszerű háztartási faeszközök (sulykolófa, borotvatartó tok) kivitelezésének olyan szintjeire, |
| amelyekre a mai tárgykultúra művelői is csak tisztelettel tekinthetnek. |
| Segítse elő a tanulók megalapozott pályaválasztását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során alakuljon ki a tanulókban a megszerzett tudás megújításának, a rendszeres és |
| folyamatos önképzésnek az igénye. |
| Váljon a tanulók igényévé az önálló megfigyelésen alapuló ismeret- és tapasztalatszerzés, a feladatvégzések |
| közben megfigyelt jelenségek megértése. |
| Szerezzenek tapasztalatot a legegyszerűbb kéziszerszámok, eszközök balesetmentes, biztos használatában. |
| Fejlődjenek a tanulók manuális készségei, kézügyességük, térlátásuk (a faanyag háromdimenziós test, a |
| megmunkálás során egymáshoz viszonyított méreteket kell tartani, azokat pontosan bejelölni), precizitásuk. |
| Alakuljon ki a fegyelmezettség, a pontosság, az előírások betartásának fontossága, a munka- és tűzvédelmi |
| szabályok betartásának szükségessége a munkavégzés során. Tanulják meg, hogy a fa mint természetes anyag az |
| élő környezet része, nehezen pótolható, takarékoskodni kell vele. |
| Alakuljon ki a felelősségérzet egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való |
| együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége, az önismeret. |
| Váljanak képessé a tanulók munkájuk megtervezésére, megszervezésére, a rendelkezésükre álló idő beosztására; |
| munkájuk folyamán a táblázatok (szabásjegyzék), grafikonok, szakirodalom, rajzok használatára, ábrák |
| értelmezésére; a legegyszerűbb kéziszerszámok, eszközök balesetmentes, biztos használatára. |
| A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók kézügyessége, térlátása, precizitása, szakmai nyelvezete, a |
| műszaki kifejezések használatának elsajátítása, műszaki szemlélete, műszaki műveltsége, az általános szemlélete |
| a faipari termelés és a környezet kölcsönhatásai vonatkozásában, kreativitása, döntési képessége. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faragási gyakorlatok: |
| Egy asztalosműhely baleseti veszélyforrásainak megismerése. |
| Rendtartás, fegyelem jelentősége a tevékenység biztonsága szempontjából. |
| A természetes faanyag fizikai tulajdonságainak, a faanyagok külső, makroszkopikus tulajdonságainak |
| megismerése. |
| A faragás szerszámainak megismerése. |
| Faragási gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Munka- és tűzvédelmi oktatás | Baleset-megelőzési rendszabályok, a szerszámok eszközök, anyagok tárolási szabályai. |
| A faanyag makroszkópiájának megismerése | Anatómiai metszetek, bütü, húr, sugár. A fa jobb- és bal oldalának megismerése. |
| Fafaragás eredete | Faszobrászat, fametszés, fafaragás. Faragószerszámok. Faragásra alkalmas fafajok. Anyag-előkészítés. |
| Mértani jellegű faragások | Mértani jellegű motívumok szerkesztésének technikája. Szögosztási feladatok, sokszögszerkesztések. Egyenes és íves vonalú mértani ábrák szerkesztése. Síkfaragáshoz szükséges szerszámok használata, élezése, kéztartás. Különböző anatómiai irányú faragások. Háromszögelemek, négyszögelemek, szalagdíszítések. Önálló motívumok, ezek kombinációjából kialakítható díszítőelemek. Rostirányú és harántirányú szalagminta készítése. |
| Körívekkel képzett faragásminták | Körívekkel képzett szalagminta és egyedi motívum készítése. Szerszámkezelési gyakorlat. íves vonalvezetések gyakorlása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Faragási gyakorlatok: |
| A tanulóknak legyenek ismeretei a fafaragás különböző korszakainak jellemző formavilágáról, stílusjegyeiről. |
| Tudják a fa faraghatóságának feltételeit. |
| Hasznosítsák a síkmértani szerkesztések terén szerzett tudásukat. |
| Figyeljék meg, hogy a faragás térbelisége milyen további szerkesztési feladatokat jelent. |
| Az egyes ábrák kapcsolásával fejlesszék térbeli ábrázolási, ”térlátási" képességeiket. |
| Tanulják meg a papíron megszerkesztett motívum átjelölésének módját. |
| Tudjanak tájékozódni az egyszerű és bonyolult motívumrendszerekben. |
| Tudjanak háromszög, négyzet, rombusz alakú és szalagmotívumokat készíteni. |
| Alakuljon ki bennük a gyakorlatok során a kombinációs készség. |
| Tudjanak önállóan íves és egyenes vonalú motívumok felhasználásával faragott táblát tervezni, készíteni. |
| Figyeljék meg és hasonlítsák össze a különféle fafajok íves és egyenes vonalú faragása során tapasztaltakat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faipari alapgyakorlatok: |
| A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése. |
| Alapvető faanyag-megmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás, bemutatás alapján. |
| A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének megismerése. |
| Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok szakszerű használatának |
| megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések |
| fontosságának a méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése. |
| Faipari alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás | Baleset-megelőzési, munkavédelmi rendszabályok, a szerszámok, eszközök, anyagok tárolási szabályai. | ||
| A faanyag makroszkopikus tulajdonságai | Anatómiai metszetek, bütü, húr, sugár. A fa jobb és bal oldalának megismerése. | ||
| Szerszámok ismertetése, csoportosításuk | Anyagok alakításának módjai. Egyenes vonalú forgácsoló mozgást végző szerszámok jellemző szögei. Egyenes vonalú forgácsoló mozgást végző szerszámok élezési módja. A gyalupad felépítése, használata, rendeltetése a különféle megmunkálások folyamán. | ||
| Kézifűrészek csoportosítása | Keretes fűrészek, fogalakok, azok szögei. Keretes fűrészek élezéséhez szükséges szerszámok, terpesztés, zsinórozás. Helyes szerszámkezelés, fűrészelés gyakorlása. | ||
| Kézigyaluk | Keresztmetszeti megmunkálás. Egyes simítógyalu. Eresztőgyalu. Forgácstörő szerepe, síklapképzés, derékszögű élképzés. Helyes szerszámtartás, élbeállítás gyakorlása. | ||
| Vésők | Lyukvésők, laposvésők, alkalmazási területük, szerkezeti megmunkálás. Díszítő, faragó vésők. Helyes kéztartás, ütőszerszámok használata, fenési gyakorlatok. | ||
| Keretsarokkötések kialakítása | Párhuzamvonó használata. Jel melletti fűrészelés. 90°-os keretsarokkötés ”feles" lapolással. 90°-os keretsarokkötés ”feles" lapolással, aljazva. 90°-os keretsarokkötés ”feles" lapolással, aljazva, egy oldalon 45°-os illesztéssel. | ||
| 90°-os ollóscsap. 90°-os ollóscsap, egy oldalt 45°-os illesztéssel. 90°-os ollóscsap, 1/3-os aljazassál. 90°-os ollóscsap, 1 és 2/3-os aljazassál. 90°-os dupla ollóscsap, kétoldalt különböző méretű, a csapszélességet keskenyítő aljazassál. Ker et sarokkötés szakállas fészkes csappal, illetve szakállas vésett csappal. Keretsarokkötés árkolással. szakállas vésett csappal. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Faipari alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak tudatában, hogy ez a balesetek |
| megelőzésének szempontjából mennyire fontos. Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén. |
| Ismerjék fel a természetes faanyagok különböző anatómiai irányban látható rajzolatait. Tudják értelmezni a fa |
| jobb- és baloldalának fogalmát. |
| Tudják megnevezni a forgácsolás jellemző szögeit, ezeket ismerjék fel az egyes kéziszerszámokon. Tanulják |
| meg az egyes anatómiai irányokban végrehajtott fogácsoláshoz szükséges erőkifejtés, az alkalmazott |
| szerszámjellemzők és a kialakított felület finomsága közti összefüggéseket. |
| Ismerjék fel, nevezzék meg a különböző kézifűrészeket. |
| Tudják a kézifűrészeken látható fogalakok megnevezését, nevezzék meg azok jellemző szögeit. |
| Tanulják meg a simítógyalu szerepét a gyalulásnak mint forgácsoló műveletnek a folyamatában. |
| Ismerjék fel a kés beállításának szerepét a megmunkált felület minőségének, pontosságának szempontjából. |
| Tanulják meg az eresztőgyalu szerepét. Ismerjék meg a keresztmetszeti megmunkálásban a derékszögű élképzés |
| (a ”bázis") szerepét, fontosságát a pontos méretre történő megmunkálás folyamán, és tudják használni az |
| ellenőrző, mérőeszközöket. Tudjanak összehasonlítást tenni a fűrészelt, nagyolt és simított felület minősége |
| között. Tanulják meg a keresztmetszeti megmunkálás definícióját. |
| Szerezzenek tapasztalatot a különböző fafajok különböző élállapotú szerszámmal történő forgácsolása során a szerszám |
| éle és a forgácsoláshoz szükséges erőkifejtés nagyságának, a fűrészelt felület minőségének vonatkozásában. |
| Ismerjék meg a keretkötések fogalmát, fajtáit. Tudják kiválasztani a lapolások és a fűrészelt csapok és rések, |
| illetve vésett rések kialakításához szükséges szerszámokat. |
| Ismerjék fel, hogy a csapok, csaprések kialakítása során egy-egy szerszámmal milyen irányú forgácsolást |
| végeznek, ennek következtében milyen lesz a megmunkált felület várható finomsága. A sarokkötések elemeinek |
| összerajzolásánál hasonlítsák össze a vetületi ábrázolásnál szerzett általános ismereteiket az itt tapasztaltakkal. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faipari alapgyakorlatok: |
| A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése. |
| Alapvető faanyag-megmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás, bemutatás alapján. |
| A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének megismerése. |
| Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok szakszerű használatának |
| megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések |
| fontosságának a méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése. |
| Faipari alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| ”T" kötések | ”T" kötés lapolással. ”T" kötés vésett csappal ”T" kötés vésett csappal, 2/3-os aljazassál. ”T" kötés vésett csappal, 2/3-os aljazassál, profilozással, sarokcsatlakozásoknál 45°-os illesztéssel. | ||
| Keresztkötések | 90°-os keresztkötés lapolással. Keresztkötés vésett csappal. | ||
| Keresztkötés 1/3-os aljazassál, egy oldalon 45°-os illesztéssel (gérelve). Keresztkötés vésett csappal, 2/3-os aljazassál. Keresztkötés vésett csappal, 2/3-os aljazassál, profilozással, sarokcsatlakozásoknál 45°-os illesztéssel. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| Faipari alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak tudatában, hogy ez a balesetek |
| megelőzésének szempontjából mennyire fontos. Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén. |
| Ismerjék meg a keretkötések fogalmát, fajtáit. Tudják kiválasztani a lapolások és a fűrészelt csapok és rések, |
| illetve vésett rések kialakításához szükséges szerszámokat. |
| Ismerjék fel, hogy a csapok, csaprések kialakítása során egy-egy szerszámmal milyen irányú forgácsolást |
| végeznek, ennek következtében milyen lesz a megmunkált felület várható finomsága. A sarokkötések elemeinek |
| összerajzolásánál hasonlítsák össze a vetületi ábrázolásnál szerzett általános ismereteiket az itt tapasztaltakkal. |
| Tudják összehasonlítani a sarok, ”T" és keresztkötéseket, elemezni a különbségeket. Tudják, hogy mely méretek |
| azok, melyeknek pontos bejelölésére, betartására szükség lesz ahhoz, hogy az elkészült keret illeszkedései |
| pontosak legyenek, és a keret az előírt alakú és méretű legyen. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Faipari alapgyakorlatok: |
| A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése. |
| Alapvető faanyagmegmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás, bemutatás alapján. |
| A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének megismerése. |
| Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok szakszerű használatának |
| megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések |
| fontosságának a méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése. |
| Faipari alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás | Baleset-megelőzési, munkavédelmi rendszabályok, a szerszámok eszközök, anyagok tárolási szabályai. |
| Kávaszerkezetek | Kávaszerkezetek fogalma. Fogazások rendszerezése. Egyenes, nyitott fogazás készítése (fogszerkesztés, fűrészelés, vésés). Nyitott fecskefarkú fogazás (fogszerkesztés, fűrészelés, vésés). Féligtakart fecskefarkú fogazás. Takarás anyagvastagsága, fogak elosztása, jelölés, fűrészelés, vésés. Kávaszerkezet hevederezéssel (fecskefarkú beeresztéssel). |
| Egyszerű faipari termék készítése | Egy terméken a tanult szerkezetek komplex alkalmazása, kivitelezés műhelyrajz alapján. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Faipari alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak tudatában, hogy ez a balesetek |
| megelőzésének szempontjából mennyire fontos. Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén. |
| Tudják definiálni a káva fogalmát. A bütügyalulás során tudják összehasonlítani az alkalmazott gyaluszerszám |
| tulajdonságait, jellemző szögeit a rostirányú gyaluláshoz használt gyaluk szerszámainak élszögével. Tudják, hogy a |
| fűrészeléshez melyik és milyen megnevezésű fűrészszerszámot kell kiválasztani. Tudják a berajzolás és a kivitelezés |
| (fűrészelés, vésés) műveleti sorrendjét, ezt logikailag is tudják megmagyarázni. Tudják kiválasztani és megnevezni a |
| fogazásokhoz használatos vésőfajtát. Legyenek képesek szilárdság szempontjából összehasonlítani az egyes fogazásokat. |
| Legyenek képesek rajz alapján egyszerű faipari termékek, keret, ill. kávaszerkezetek kéziszerszámokkal való |
| kivitelezésére. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A NYOMDAIPARI |
| SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 96 óra |
| Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 160 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| NYOMDAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve a tantárgy fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a termékkel kapcsolatos felelősségérzetet. |
| A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. Az Anyagismeret ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. |
| A műszaki ábrázolás alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| A nyomdászat története oktatásának célja, hogy a tanulók általános képet kapjanak az emberiség által felhalmozott vizuális kultúráról, ismerjék meg az egyetemes művészettörténet korszakait, ismerjék meg a nyomdászat történetét, a régi magyar nyomdák munkáit és a híres magyar nyomdászok munkásságát. |
| A Mértékrendszerek, számítások oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a szakmában használatos mértékrendszereket, egymás és a méterrendszer közötti összefüggéseit. |
| A Nyomdaipari anyagismeret oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a felhasználásra kerülő anyagok tulajdonságait, környezetvédelmi hatásait, a velük szemben támasztott követelményeket. |
| A színtan alapjai oktatásának célja, hogy a tanulóknak segítsen feltárni a színek hatásait a mindennapi életben, fejlődjön a tanulók vizuális kultúrája. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a gondolkodás, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás képessége, a kreativitás. Fejlődjön vizuális érzékelésük, szépérzékük, vizuális kultúrájuk, a szóbeli, az írásos és a képi kommunikációs képességük, a szakmán túlmutató általános műveltségük. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmacsoporthoz való kötődés. Fejlessze a tanulókban a nyomdatermékek ismeretét, megbecsülését és szeretetét, tudatosuljon bennük a nyomdászat hatása a népek sorsára és az egész emberiség haladására. |
| Készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentáció értelmezésére és alkalmazására, legyenek képesek önállóan egyszerűbb feladatok megoldására. |
| Tegye tájékozottá a tanulókat azokban a kémiai ismeretekben, amelyek szükségesek a nyomdai alapanyagok kiválasztásához, valamint a különböző nyomdatermékek előállításához és tulajdonságaik, nyomtatás közbeni viselkedésük megértéséhez. |
| Keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technológiák, anyagok iránt. |
| Ismerjék, értsék meg a színek többféle definícióját, legyenek tisztában a színlátás, színérzékelés mechanizmusával, ismerjék meg a színelméletek fejlődését. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki pályák világa: |
| Tanári irányítás mellett, üzemlátogatások, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a műszaki ágazat ismérveiről, jelenségeiről, folyamatairól, állapotáról. A műszaki pályákról egyéni és csoportos adat- és ismeretgyűjtés. |
| Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, elemzés, a pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók lehetséges saját szerepének, munkakörének a mérlegelése. |
| Anyagismeret: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése. |
| A műszaki pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és a személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a munkaerőpiacon | Rugalmas pálya- és munkahelyváltás. A szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. |
| Anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| A nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-, hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | A nyomdaiparban használt fémek jellemzői. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki pályák világa: |
| A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani a műszaki pályákat, megfogalmazni az ipari termelés hazai jelentőségét, helyzetét. |
| Tudják összeegyeztetni az önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. Tudatosuljanak bennük a műszaki pályaalkalmassági feltételek és munkakörülmények. Legyenek képesek tájékozódni a munkaerőpiacon, és tudják pályaválasztásukat megtervezni. |
| Anyagismeret: |
| A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat. |
| Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. |
| A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. |
| A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. |
| A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. |
| A műszaki ábrázolás alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapfogalmak | A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. |
| Térmértan | Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. |
| Ábrázolási módok | Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása. Testek csonkítása. Áthatási görbék szerkesztése. A metszet és a nézet fogalma. Metszeti ábrázolás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A látogatásokról, egyéb munkákról írásos beszámolók, jegyzőkönyvek készítése, azok szóbeli ismertetése. Illusztrált dokumentumok kiértékelése. Források felkutatása interneten keresztül. Múzeumok, nyomdaipari múzeumok látogatása. |
| Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. Mértékegységek átváltása. Önellenőrzés. Csoportos és egyéni kísérletek, mérések. Eszközhasználat. Az internet használata a tananyaghoz kapcsolódó információk megszerzésére. Számítógépes szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. |
| A nyomdászat története |
| Témakörök | Tartalmak |
| Művé szettörténet | A művészettörténet meghatározása. A művészeti ágak felosztása, funkciója (képzőművészet, iparművészet). A tipográfia mint az iparművészet része. |
| A nyomdászat előzményei | A gondolatrögzítés kezdetei. Az írás fejlődése. A könyv formájának kialakulása. |
| A könyvnyomtatás feltalálása | Gutenberg találmánya, művei. |
| A nyomdászat fejlődése | A tipográfia kialakulása, története. A reneszánsz kor nyomdászata. A barokk kor nyomdászata. A klasszicizmus nyomdászata. |
| A magyarországi nyomdászat története | Jelentős nyomdászaink: Hess András, Tótfalusi Kis Miklós, Kner Imre, Tevan Andor méltatása. Jelentősebb hazai nyomdák. |
| Korunk nyomdaipara | A termékek, technológiák jellegzetességei. |
| Mértékrendszerek, számítások |
| Témakörök | Tartalmak |
| Tipográfiai mértékrendszerek | Didot - Berthold-féle mértékrendszer. Betűnagyságok elnevezése. Angol - amerikai pontrendszer. Egységalapú mértékegységek. Pont-milliméter átszámítása. |
| Szabványos papírméretek | A szabvány jelentősége, nyersméret, vágott méret. |
| Terjedelemszámítás | A kiadvány terjedelmének meghatározása kötészeti ívekben, nyomtatott oldalszámokban. |
| Papírtömeg számítása | A belívpapír tömegének meghatározása papírminőség, terjedelem, formátum, példányszám, hozzálék ismeretében. |
| Könyvtábla anyagainak számítása | Táblalemez, borítóanyag, gerincvászon méretének meghatározása példányszám és formátum ismeretében. |
| Nyomdaipari anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A nyomdaiparban alkalmazott anyagok rendszerezése | Alapanyagok, segédanyagok. A formakészítés, nyomtatás, kötészet anyagai. | ||
| Papíráruk osztályozása | A papír, a karton és a lemez. | ||
| A papírgyártás alapanyagai | Rostanyagok. Segédanyagok. | ||
| A papír gyártása | Pépkészítés. Lapképzés. Utófeldolgozás, nemesítés. | ||
| Papírtulajdonságok | Összetételi tulajdonságok. Vízzel szembeni viselkedés. Mechanikai tulajdonságok. Optikai tulajdonságok. Felületi tulajdonságok. | ||
| A papírokkal szemben támasztott minőségi követelmények | Futtatható s ág, nyomtathatóság, kinézet. | ||
| Egyéb nyomathordozók | Kartonok, lemezek. Fémfóliák. Műanyag fóliák. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók a látogatásokról készített jegyzőkönyveket és más önálló szakmai munkáiknak az eredményeit írásos formában rögzítsék és adják be értékelésre. |
| A nyomdászat története: |
| A tanulók ismerjék a művészettörténeti korok jellegzetességeit, a tipográfia helyét a művészetek között. Ismerjék az írás kialakulásának állomásait, a nyomdászat történetét: Gutenberg munkásságát, a hazai nyomdászat fejlődésének jelentős állomásait. Legyenek tájékozottak napjaink nyomdaiparának tendenciáiról. |
| Mértékrendszerek, számítások: |
| A tanulók ismerjék a nyomdaiparban alkalmazott mértékrendszereket. Tudják elvégezni a szükséges átváltásokat. |
| Ismerjék az A/0, B/0, C/0, Fr/0 papírméreteket, a származtatott alakokat. Tudják elvégezni az egyszerű számítási |
| feladatokat. |
| Nyomdaipari anyagismeret: |
| A tanulók ismerjék a nyomdaiparban alkalmazott anyagok rendszerét. |
| Tudják megkülönböztetni a papírt, a kartont és a lemezt. |
| Ismerjék az egyes tulajdonságcsoportokhoz tartozó tulajdonságokat, azok fogalmát, vizsgálati módszerét. |
| Ismerjék a nyomtatvány minőségét befolyásoló tulajdonságokat. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 96 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Nyomdák, alapanyaggyártó üzemek látogatása során feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, |
| elemzések. |
| Múzeumok, kiállítások látogatása. Albumok, színtanulmányok, színatlaszok tanulmányozása. |
| Csoportos és egyéni kísérletek, mérések. Eszközhasználat. Az internet használata a tananyaghoz kapcsolódó |
| információk megszerzésére. Számítógépes szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. |
| A színtan alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A színek tudománya | Színek a fizikában. | ||
| Goethe színelmélete | Alapszínek. A spektrum színei. Goethe színköre. | ||
| A szín mint kifejezőeszköz | Színvalóság és színhatás. A színek harmóniája. | ||
| Hét színkontraszt | Magában való színkontraszt. Fény-árnyék kontraszt. Hideg-meleg kontraszt. Komplementer kontraszt. Szimultán kontraszt. Minőségi kontraszt. Mennyiségi kontraszt. | ||
| A színek keverése | Keverési módok. A színgömb. | ||
| A színek hatásai | A színek összhangzattana. Forma és szín. A színek térhatása. | ||
| Nyomdaipari anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A nyomdafesték fogalma, alkotóelemei | Pigmentek, kötőanyagok, adalékanyagok. |
| A nyomdafesték tulajdonságai | Optikai tulajdonságok, szerkezeti, mechanikai tulajdonságok, száradási tulajdonságok, ellenállási tulajdonságok, környezeti hatásuk. |
| A nyomdafestékekkel szemben támasztott minőségi követelmények | A nyomtatvány minőségét befolyásoló tulajdonságok. |
| Fényérzékeny anyagok | Ezüsthalogenides fényképészeti rendszerek. Diazo típusú fénymásoló és fényképező rendszerek. Fotopolimer rendszerek. |
| A digitális nyomtatás anyagai | Tonerek, tintaanyagok. Termotranszfer, termoszublimációs anyagok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók látogatásaik jegyzőkönyveit és önálló szakmai munkáik eredményeit, feladatmegoldásaikat írásos formában rögzítsék és adják be értékelésre. |
| A színtan alapjai: |
| A tanulók ismerjék a szín fogalmát, a fizikai jelenségek és a szín összefüggését. Ismerjék a színek valamilyen rendszerezését. Legyenek tájékozottak a színkontrasztokról, a forma és a szín összefüggéseiről. |
| Nyomdaipari anyagismeret: |
| Anyagminták, termékek, leírások alapján a tanulók ismerjék fel a fémfóliák, műanyag fóliák, vásznak fajtáit, és |
| adják meg nyomtathatósági tulajdonságait. |
| Ismerjenek fel tipikus pigmenteket, kötőanyagokat, adalékanyagokat, rendeljék azokat össze tulajdonságaikkal. |
| Mutassák be a nyomtatvány minőségét befolyásoló anyagtulajdonságokat. |
| Ismerjék az ezüsthalogenides fényképészeti rendszereket, a diazo típusú fénymásoló és fényképező rendszereket, |
| a fotopolimer rendszereket. |
| Legyenek tájékozottak a digitális nyomtatásban alkalmazott anyagokat illetően. |
| NYOMDAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a műszaki problémák iránt, továbbá mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozza a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Mutassa be a műszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzőit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| Alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport szakmai gyakorlataira. |
| A nyomdaipar sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet a nyomdaipari szakmák sajátos voltára, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Üzemlátogatások során mutassa be a nyomdászat főbb területeit, kapcsolódó ágazatait, aziparszerű termelést, a nyomdászat szépségeit, termékeit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát, valamint a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a nyomdaipari pályák távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Az Anyagmegmunkálás ok oktatásának célja, hogy a tanulók szerezzenek tapasztalatot a nyomdaiparban használt néhány anyagféleség előkészítéséről és viselkedéséről, tulajdonságairól. |
| A Számítógépes gépírás oktatásának a célja a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátítása, a másolási készség megalapozása. A gyakorlati életben általánosan előforduló egyszerű szövegek formai kivitelezése. A sebesség fokozása és a másolási készség továbbfejlesztése. |
| A Színtani alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a színekről, hatásaikról. Fejlődjön színérzékelésük, kézügyességük, alakuljon ki színkezelési képességük. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes. |
| Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartását. Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzámegfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések balesetmentes kezeléséhez. |
| Fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, műszaki nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának els a-játítását), műszaki szemléletét, műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. |
| Munkájuk során fejlődjön szépérzékük, érzékelésük, kézügyességük, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb. Tanulják meg az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul tartsák be a munkaés tűzvédelmi szabályokat, erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A gyakorlati tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| Lássák meg a nyomdatermékek, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, a természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Legyen tapasztalatuk a papírok, más anyagok előkészítésében, a tanult műveletek, mérések elvégzésében. Megszerzett ismereteiket, tapasztalataikat tudják a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. |
| Legyenek képesek a tartós figyelemösszpontosításra, növekedjen a tanulók kitartása, önfegyelme, kézügyessége. Alakuljon ki a tanulókban az ecset- és festékkezelés, a látott és elképzelt színárnyalat kialakításának képessége. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A műszaki pályák világa: |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és tapasztalás alapján. |
| Feladattal vezetett önálló tájékozódás, megfigyelés a műszaki gazdálkodó szervezetek tevékenységéről. |
| Irányított és segített információ- és adatgyűjtés rendszerezése, beszámoló készítése. |
| Tapasztalatok szóbeli kiértékelése és megbeszélése. |
| Vizuális és manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgytervezés, alkotás, kifejezési technikák, eljárások alkalmazása. Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| A műszaki pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szakmai tanulmányi kirándulások | Különböző műszaki tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, intézmények meglátogatása. Múzeumlátogatás, szakmatörténeti kiállítás. |
| Vizuális és manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Vizuális lényegekre vonatkozó ismeretek | Tér. Forma. Fény-szín. Színízlés. Mozgás. | |
| Vizuális jelrendszer | A kompozíció mint a vizuális nyelv rendszere. A művészi átírás. Formaredukció. Ábrázolási rendszerek összehasonlítása. A háromiránypontos perspektíva a fotóművészetben. A képi információ szerepe korunkban. Reklámgrafika, fényreklám. A vizuális nyelv használata a hagyományos ábrázolásban és modern médiumokban. A tömegkommunikáció vizuális közlései. Absztrakt jelképek. A fotóművészetben érvényesülő látásmódok vizuális üzenetei. A kompozíció felépítése, a festmény főszereplője. A képi nyelv gazdagsága a hagyományos és mai médiumokban. Elvont dolgok megjelenítése vizuális elemekkel. | |
| Anyagok, technikák, tevékenységek | Anyagszerűség, anyagszerűtlenség: A giccs. Kiállítás rendezése: Installációk. Festés, rajzolás vegyes technikák alkalmazásával. Sokszorosító grafikai eljárások. Modellek készítése. Számítógépes grafika, sokszorosítás, nyomtatás. Az iparművészet technikái: fém-, üveg-, textil-, bőrdíszművesség, tipográfia. | |
| Betűk, motívumok rajzolása | Betűk, betűcsaládok. Betűk szerkesztése. Monogramok. Egyenes és ívelt formájú szövegelhelyezés. Optikai hatások és csalódások. Az ornamentika elemei. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A műszaki pályák világa: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a különböző műszaki gazdálkodó szervezetekben folyó termelésiszolgáltatási alaptevékenységeket, munkavédelmi, higiéniai feladatokat. |
| Vizuális és manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Tudják látni és ábrázolni a tárgyi világ és a természet jelenségeit. Ismerjék a betűcsaládokat, tudjanak esztétikus |
| feliratot tervezni a megfelelő betűtípus kiválasztásával. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók manuális készségének kialakítása munkavégzésen keresztül, és kellő gyakorlat biztosítása a rajzeszközök használatához. |
| Vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, ezek helyes alkalmazása a vetületi ábrázolás szabályainak betartásával. |
| Egyszerűbb tárgyak, ezek vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések megtalálása, egyeztetése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések alkalmazása. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók tudják a hálózatokat (helyi, internet, intranet) információgyűjtésre használni. |
| A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, grafikus és |
| előadás-tervező programot. |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Rajzi alapismeretek alkalmazása | A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. | |
| Síkmértan | Szög, szögpárok szerkesztése. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának szerkesztése. A kör és részeinek szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. | |
| Térmértan | Térgeometriai elemek ábrázolása. Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása. Egyenes valódi hosszának szerkesztése. | |
| Testek | Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai. | |
| Vetületek | Vetítési módok alkalmazása. Testek ábrázolása nézetben és metszetben. Testábrázolás modell alapján. Síkmetszések szerkesztése. Áthatások szerkesztése. | |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Hálózati ismeretek | Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internethívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása. Adatvétel és -küldés a távoli szerverre. |
| Szövegszerkesztés | Formátumbeállítások. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása. |
| Táblázatkezelés | Konkrét feladatok kapcsán a tanulók készítenek: - függvényekhez adatsorokat, - kereső feltételeket, - grafikonokat. |
| Grafikus szerkesztő programok, képfeldolgozás | Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálok kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői. |
| Előadás-tervező használata | Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slide-show. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani a helyes méretarányokat és szabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat. |
| Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok vetületi ábrázolását. Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba forgatással. |
| Szerkesszék meg az egyszerű és összetett testek vetületeit és metszeteit. Vetületi ábrák alapján tudjanak axonometrikus képet készíteni. A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok: |
| A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). |
| Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. |
| Tudjanak egyszerűbb - tematikus - előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat elhelyezni. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A látogatásokról, egyéb munkákról írásos beszámolók, jegyzőkönyvek készítése, azok szóbeli ismertetése. |
| Manuális végrehajtás, eközben tapasztalatszerzés. |
| Csoportos és egyéni kísérletek, mérések. Eszközhasználat, konkrét feladatok elvégzése. |
| Számítógépes gépírás, programhasználat. Ismétlődő gyakorlatokkal a készség kialakítása. Speciális gyakorlatokkal |
| a sebesség fokozása. Dokumentumok létrehozása. |
| Anyagmegmunkálások |
| Témakörök | Tartalmak |
| A biztonságos munkavégzés és anyagkezelés alapvető szabályai | Az alkalmazott kéziszerszámok, kézi és gépi vágóeszközök, vegyszerek és vegyi anyagok alapvető veszélyei és a kapcsolódó munkavédelmi és környezetvédelmi szabályok. |
| A papír kezelése | Papírköteg előkészítése (kiütés, síbolás, számolás, oszlopképzés). |
| Papírhajtogatási variációk | 1-, 2-, 3-, 4-szeres hajtások, kereszt-, párhuzamos, leporelló és kombinált hajtogatások. |
| Természetes és szintetikus alapú ragasztók előkészítése | Keményítő és enyv készítése, műanyag alapú ragasztók előkészítése. |
| Kasírozás | Anyagszabás, ecsetkezelés, ragasztófelhordás, felsimítás, szárítás. |
| Tálcás filmkidolgozás | Vegyszerek: hívó, rögzítő összetétele, a hívás körülményei. |
| Film előkészítése szerelésre | Mennyiségi és minőségi ellenőrzés, méretre vágás. |
| Festékkeverés | Főszínek, szabályok, módszerek. |
| Doboz kiszabása, hajtogatása | Kiterített minta, méretek meghatározása, szabás, törés. |
| Négyzetmétertömeg mérése | Fogalom, módszerek, jellemző értékek. |
| Oldatkészítés, pH-mérés | Meghatározott töménységű vizes oldat készítése. A pH fogalma, néhány hétköznapi életben használt anyag pH-ja. Alapvető pH-mérő eszközök. |
| Szálirány meghatározása | Különböző papírtermékek szálirány-meghatározási módszerei. |
| Papír vágási pontosságának mérése | Az oldalak merőlegessége megállapításának módszere. |
| Színilleszkedés | A lupé alkalmazása. Az ellenőrző jelek fajtái. A jelek alapján az illeszkedés helyességének megítélése. |
| Számítógépes gépírás |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az írás előkészítése | A számítógép használata, a program működési elve, bemutatása. A helyes testes kéztartás megalapozása. A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. | |
| A billentyűzetkezelés elsajátítása | Ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használata. Az alapsoron, a felső és alsó soron lévő betűk használata betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. | |
| A váltóbillentyűk helyes használata, begyakorlása tulajdonnevek, mondatok írásával. A pont, vessző begyakorlása az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján - célirányosan kialakított mondatok írásával. | ||
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás begyakorlása. A tabulátor használatának begyakorlása. Összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása tíz percen át, nyomtatott szövegből. A szövegszerkesztő program adta formázási lehetőségek kihasználása, alkalmazása. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók a látogatásokról készített jegyzőkönyveket és más önálló szakmai munkáik eredményeit írásos formában rögzítsék és adják be értékelésre. |
| Anyagmegmunkálások: |
| A tanulók ismerjék az alkalmazott kéziszerszámok, kézi és gépi vágóeszközök, vegyszerek és vegyi anyagok alapvető veszélyeit és a kapcsolódó munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat. |
| Gyakorlottan kezeljék a papírt, végezzék el az alapvető hajtogatásokat. Minta alapján készítsenek egyszerű formájú dobozt. |
| Ismerjék a különféle ragasztók előkészítésének technológiáját, a kasírozás anyagait, eszközeinek használatát, munkafogásait. |
| Tudjanak meghatározott töménységű vizes oldatot készíteni. Ismerjék a pH fogalmát, az egyszerűbb pH-mérő eszközöket, jól becsüljék meg néhány hétköznapi életben használt anyag pH-ját. |
| Ismerjék a filmkidolgozás vegyszereit, lépéseit. Tudjanak vágókészüléket használni, ismerjék a filmrögzítési módokat. |
| Ismerjék a színskálákat, helyesen alkalmazzák a színskálákat keverési receptként. |
| Ismerjék fel az egyes papír-, karton- és lemezanyagokat, rendeljék össze azokat legfontosabb tulajdonságaikkal. Helyesen határozzák meg a papír, a karton, a lemez, a vászon szálirányát. Ismerjék az oldalak merőlegessége megállapításának módszerét. |
| Tudják alkalmazni a lupét. Ismerjék fel az ellenőrző jeleket. A jelek alapján tudjanak dönteni az illeszkedés helyességéről. |
| Számítógépes gépírás: |
| A tanult betűk alkalmazásával ismeretlen szópéldák hibátlan (hat hibaezrelék) másolása tíz percen át sortartással, |
| nyomtatott szövegből. Előírt leütésszám nincs. |
| Összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása tíz percen át, nyomtatott szövegből, megfelelő formázással. |
| Előírt leütésszám nincs. |
| A tanulók legyenek képesek vakírással hibamentesen szöveget gépbe vinni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 160 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Manuális tevékenység. Színek keverése, összehasonlítása, alkotórészek hatásának elemzése, színek szóbeli |
| leírása. |
| Adott színminta kikeverése alapanyagokból. |
| Számítógépes gépírás. Programhasználat. Ismétlődő gyakorlatokkal a készség kialakítása. Speciális gyakorlatokkal |
| a sebesség fokozása. Dokumentumok létrehozása. |
| Színtani alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Festési technika gyakorlása | Foltmentes felület kialakítása. Adott színminta megközelítő kikeverése. Árnyalatok létrehozása festék/víz, festék/festék módosítással. |
| Szürkeskálák, szürke árnyalatok kialakítása | Kb. 20x15 cm felületen árnyalatok kialakítása a fehér és a fekete véletlenszerű keverésével. Szürke árnyalatú színminta keverése fekete/fehér festékből, tarka színekből. Lépcsős szürkeskála kialakítása fekete/fehér festékből, tarka színekből. Folyamatos szürkeskála kialakítása fekete/fehér festékből, tarka színekből. |
| A 12 részű színkör | Az első rendbeli színek kikeverése. 6 részű színkör. 12 részű színkör. |
| A színkontrasztok | Magában való színkontraszt. Fény-árnyék kontraszt. Hideg-meleg kontraszt. Komplementer kontraszt. Szimultán kontraszt. Minőségi kontraszt. Mennyiségi kontraszt. |
| A színek hatásai | Kettőshangzatok. Hármashangzatok. Négyeshangzatok. Forma és szín. A színek térhatása. |
| Számítógépes gépírás |
| Témakörök | Tartalmak |
| A billentyűzetkezelés elsajátítása | Számok írása, írásjelek. Az írás sebességének fokozása. |
| Kiemelések | Kurzív, félkövér alkalmazása. Beljebbezés. |
| Formázások | Margók. Stílusok alkalmazása. Hasábok. Táblázatok. |
| Levelezés | Az egyszerű ügyiratok. Hivatalos levelek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók a látogatásokról készített jegyzőkönyveiket és más önálló szakmai munkáik eredményeit írásos formában rögzítsék és adják be értékelésre. |
| Színtani alapgyakorlatok: |
| Az előírt feladatok elkészítése esztétikus külsővel. |
| Számítógépes gépírás: |
| Tízperc alatt 1200 leütés közepes nehézségű, összefüggő, ismeretlen szövegű kéziratból. A tanulók ismerjék a dokumentumtípusok formai követelményeit. Ismerjék és alkalmazzák önállóan a szövegszerkesztő programok által biztosított szövegformázási lehetőségeket. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek | 256 óra |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. |
| Az általános természeti és gazdasági földrajzi ismeretekre alapozva ismertesse meg a közlekedés folyamatainak térbeli eloszlását, a közlekedési alágazatok és a természeti-gazdasági földrajzi tényezők kölcsönhatását, a különböző szállítási módok kapcsolódási pontjait, a belföldi és nemzetközi szállítási útvonalakat. Hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira és keltse fel irántuk az érdeklődésüket. Mutassa be a közlekedési pályák szépségeit, hasznosságát, nehézségeit és a fejlődés irányát. |
| Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség kiszélesítéséhez. Segítse a tanulókat saját érdeklődési körük felismerésében és a leendő szakmájuk helyes, egyéniségüknek megfelelő kiválasztásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| A tanulók sajátítsák el az alapvető szakmai nyelvet, a szakmai idegen nyelvet, és ismerjék fel az idegen nyelv használatának jelentőségét és fontosságát szakmájukban. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. A tanulókban tudatosítsa a közlekedés ”veszélyes üzem" voltát, alakuljon ki bennük felelősségteljes magatartás. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, az ismeretek |
| alkalmazásának képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban |
| törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos |
| munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai |
| eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, |
| sikerek értékét, örömét. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen |
| átgondolt, célszerű, eredményes. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális |
| önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. |
| Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmacsoporthoz való kötődés. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a |
| társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. |
| A tananyag tanulása során a tanulók váljanak képessé az aktuális fuvarozási útvonalak felismerésére és |
| megtervezésére, a közlekedéssel kapcsolatos jogi problémák felismerésére és jogszerű megoldására, az |
| információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. |
| Használják helyesen a feladatok megoldásában a választott szakma ismereteit. |
| A tanult idegen nyelven szóban és írásban nyelvtanilag is helyesen tudják alkalmazni a tanult szavakat és |
| kifejezéseket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közlekedési ismeretek: |
| A mindennapi tapasztalatok alapján gyűjtött közlekedési ismeretek, információk szóbeli, írásbeli feldolgozása |
| egyéni és csoportos tevékenység révén. |
| A közlekedés technikai elemei, a vasúti, közúti és a vízi közlekedés eszközei, jellegzetességei, a pálya, a jármű, a |
| vonóerő (vagy gép), a felhasznált energia, a közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak |
| megtekintése és a látottak megbeszélése és elemzése kiselőadás és dolgozat formájában. |
| Közlekedési ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A közlekedésről általában | Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége, sajátosságai, felbontása, rendszerezése (szárazföldi, vízi, légi, csővezetékes szállítás, hírközlés). A közlekedés történeti áttekintése alágazatonként. A közlekedés és környezete (a szükségletek és igények felmerülési helye, keletkezése, megszűnése, áruáramlatok). A közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok). A közlekedés termelőmunkájának értékelése. | ||
| A közlekedés technikai elemeiről általában | A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik stb.), egyéb gépjárművek (daruskocsik, rakodógépek stb.). A gépjárművek főbb részei és működésük. A belső égésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek vonóerő igénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerő igény, teljesítmény szükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Közlekedési ismeretek: |
| A tanulók alkalmazzák a közlekedési alapfogalmakat, jellemezzék azok ismérveit. |
| Mutassák be az egyes alágazatok kialakulásának történetét, fejlődésének legfontosabb állomásait, a közlekedés |
| és környezetének kölcsönhatásait, a szükségletek keletkezésének okait, az áruáramlatok irányait, szükségességét. |
| Tudják érvekkel bizonyítani a közlekedés mint szállítóipar fontosságát, jellemzőit, értéknövelő tevékenységének |
| lényegét. |
| Példákon keresztül mutassák be a közlekedési létesítményeket, tartozékait, technikai elemeit, a kiegészítő |
| berendezéseket, a technológiai folyamatokat. |
| Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat alágazatonként a legfontosabb technikai jellemzőkről a gyakorlatból |
| vett példák elemzése során. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közlekedési ismeretek: |
| A mindennapi tapasztalatok alapján gyűjtött közlekedési ismeretek, információk szóbeli, írásbeli feldolgozása |
| egyéni és csoportos tevékenység révén. |
| A közlekedés technikai elemei, a vasúti, közúti és a vízi közlekedés eszközei, jellegzetességei, a pálya, a jármű, a |
| vonóerő (vagy gép), a felhasznált energia, a közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak |
| megtekintése és a látottak megbeszélése és elemzése kiselőadás és dolgozat formájában. |
| Közlekedési ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Vasúti közlekedés | A vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, műtárgyak, biztonsági berendezések). Vasúti magasépítmények (vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények). A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A vasúti járművek fajtái, csoportosítása. | ||
| Közúti közlekedés | A közúti közlekedés pályája: az út (alépítmény), útburkolat, forgalmi berendezések, kiegészítő létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, javítóbázisok, pihenők stb.). Magyarország és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból, a közúti járművek fajtái, csoportosítása, környezeti hatások. | ||
| Vízi közlekedés | Pályája, járműveinek fajtái, csoportosítása. Kikötők, kikötői berendezések. A magyar hajózás szervezete. | ||
| Légi közlekedés | A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. | ||
| Városi közlekedés | Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések. A helyi közúti személyközlekedés berendezései. | ||
| Csővezetékes szállítás | A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája. | ||
| Távközlés és hírközlés | Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, sajátos távközlési rendszerek. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Közlekedési ismeretek: |
| Fuvarozási feladatok tervezésénél a tanulók szóban és írásban is tudják ismertetni: |
| a légi közlekedés, a légi áruszállítás eszközeit, |
| az utasforgalmi létesítményeket és azok szolgáltatásait, jellemzőit, |
| a városi közlekedés eszközeit, azok igénybevételi módját, |
| a tömegközlekedés szerepét, fontosságát, igénybevételének előnyét, környezeti hatását, |
| a csővezetékes szállítás előnyeit, alkalmazhatóságának területeit, |
| az információáramlás gyorsaságának fontosságát, a hírközlés korszerű módozatait, azok technikai elemeit |
| (telefon, fax, internet), a hagyományos hírközlési és távközlési elemeket (levél, távirat stb.). |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 296 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közlekedési földrajzról szóbeli, írásbeli és rajzi feldolgozás, egyéni és csoportos tevékenység révén az |
| elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása a szállítás tervezése során. |
| Egyéni és csoportos foglalkozás keretében sajátítsák el a közlekedési szakmai idegen nyelvet szaktanári |
| útmutatás, nyelvi oktatóprogramok és idegen nyelvű szakirodalom használatával. |
| A tanult idegen nyelven a megtanult szavak és kifejezések alkalmazása a vasúti, közúti közlekedéssel |
| kapcsolatosan. |
| Jogszabályokra vonatkozó ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, írott szakmai szövegekből, elektronikus |
| információhordozókból, ezek rendszerezése, a következtetések levonása. |
| Közlekedési földrajz |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Általános ismeretek | A földrajz, az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép. A Föld felszínének ábrázolása. A méretarány és a vonalas arányméretek. A térkép jelrendszere, fajtái. | ||
| Mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természetes gazdaságföldrajzi tényezők. A közlekedés technikai elemei. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, kölcsönhatása a közlekedés fejlődésével. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak. A szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük. A közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai. Közlekedési izokronvonalak. Időszámítási módok. Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre. Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. | |||
| Vasúti közlekedés | Magyarország vasúthálózata. A vasúthálózat kialakulása, szerkezete, jellemzői és fejlődésének rövid története. A budapesti bal és jobb parti körvasút. Budapest fővonalai és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A MÁV Rt. kezelésében álló keskeny nyomközű vonalak. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetés. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai. A Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A nemzetközi forgalom szempontjából fontos európai vasutak nevei, cégjelei és vonalainak hosszúsága. Magyarország és a szomszédos államok vasútjainak határállomásai. | ||
| A közúti közlekedés kialakulása | A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése. | ||
| A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok | A közúti közlekedés jellemzői. A közutak csoportosítása, műszaki jellemzői. Hálózatsűrűség. Útellátottság, leterheltség. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere. Magyarország elsőrendű és másodrendű főútjai. Közúti határátkelőhelyek. Körgyűrűk szerepe, környezetvédelem. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európai közúti fővonalai: ”E" utak. Magyarországot érintő ,,E" utak. | ||
| Szakmai idegen nyelv |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A járművek alkatrészei, adatai | A járműalkatrészek megnevezése, azok fontosabb paraméterei, adatai. A motor főbb szerkezeti elemei, segédberendezései. Karosszéria, alváz, kocsiszekrény, futómű és főbb szerkezeti elemeik. Erőátviteli berendezések. Elektromos berendezések és azok alkatrészei. | ||
| A járművek meghibásodása és a személyi sérülés | A meghibásodás leírása, segítségkérés úton és telefonon, autószerelő műhelyben, balesetnél, egyéb váratlan helyzetekben. | ||
| Útbaigazítás kérése, tájékozódás | Útbaigazítás kérése közúton, vasúton, hajón, vízi és légi kikötőben, városon belül személyesen és telefonon. Autópályadíjak fizetése, fuvarozási akadály, kiszolgáltatási akadály, indítóhely értesítése, segítség- és utasításkérés. | ||
| Közúti közlekedési ismeretek | A leggyakoribb jelzőtáblák jelentése főcsoportonként, az útburkolati jelek és a rendőri karjelzések jelentése. Közúti jelzőlámpák jelentése. Útviszonyok és az időjárás leírása. A közúti járműtípusok megnevezése és paraméterei, műszaki szempontból. A nemzetközi közúti fuvarozás főbb jellemzői, sajátosságai, fuvarokmányai. | ||
| Vasúti közlekedési ismeretek | A vasutak szerepe a nemzetközi személy- és áruforgalomban. A vasutak működésével kapcsolatos alapfogalmak. | ||
| Altalános jogi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az államra vonatkozó alapvető ismeretek | Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, egymáshoz való viszonyuk. |
| Az alkotmányra vonatkozó ismeretek | Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. |
| Jogi alapfogalmak | A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. |
| Igazgatási ismeretek | Az igazgatás fogalma, kialakulása. Az igazgatásra vonatkozó főbb elméletek. Igazgatás - vezetés - irányítás. Igazgatás - közigazgatás. |
| A Magyar Köztársaság j ogrendszerének főbb jogágai | A közigazgatási jog. A közigazgatási szervek és működésük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A büntetőjog és a büntető eljárásjog. A polgári jog és a polgári eljárásjog. A társasági jog és a cégjog. |
| A cégbírósági eljárás. A pénzügyi jog. Az állam gazdálkodására vonatkozó főbb szabályok, államháztartás. Adók, illetékek, vámok. A munkajog. A nemzetközi jog. Az állam, mint a nemzetközi jog alanya. A főbb nemzetközi szervezetek. A nemzetközi szerződések. A nemzetközi magánjog főbb szabályai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Közlekedési földrajz: |
| A tanulók helyesen értelmezzék szóban és írásban a természeti, a gazdasági és a közlekedési földrajz fogalmát, |
| egymáshoz való viszonyát, a közlekedés és a földrajzi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, a hazai |
| településhálózat és a közlekedés kapcsolatát. |
| A tanulók helyesen olvassák a térképet, alkalmazzák gyakorlófeladatok megoldásában a térképek jelölését, a |
| méretarányokat. |
| Konkrét szállítási feladatok megtervezésében célszerűen vegyék figyelembe a hazai és nemzetközi jellemzőket. |
| Szakmai idegen nyelv: |
| A tanulóknak a tanult idegen nyelven meg kell érteniük, el kell tudniuk mondani, helyesen le kell írniuk a |
| járművek fontosabb alkatrészeinek megnevezését. |
| Szóban és írásban tudniuk kell ismertetni a járművek azon adatait, amelyek lényegesek a fuvarozási feladatok |
| tervezésénél. |
| Meg kell érteniük, és helyes választ kell adniuk a szóban feltett kérdésekre a járművek meghibásodásával és a |
| személyi sérüléssel kapcsolatos eseményekkel, valamint útbaigazítást kell adniuk a szóban feltett kérdésekre a |
| közúti és a vasúti fuvarozással kapcsolatosan. |
| Altalános jogi ismeretek: |
| A tanulók tudjanak eligazodni az államra és az állami szervek működésére vonatkozó legfontosabb szabályok |
| között. |
| Magyarázzák meg a jog lényegét és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb jogintézményeket és jogfogalmakat, az |
| Alkotmány, mint alaptörvény jelentőségét. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 256 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok alapján gyűjtött információk szóbeli, írásbeli feldolgozása egyéni és csoportos |
| tevékenység révén. |
| Közlekedési földrajzról szóbeli, írásbeli és rajzi feldolgozás, egyéni és csoportos tevékenység révén az |
| elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása a szállítás tervezése során. |
| Jogszabályokra vonatkozó ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, írott szakmai szövegekből, elektronikus |
| információhordozókból, ezek rendszerezése, a következtetések levonása. |
| Gyakorlófeladatok megoldásakor a jogszabályok értelmezése, alkalmazása. |
| A tanult idegen nyelven a megtanult szavak és kifejezések alkalmazása a vízi, a légi közlekedéssel |
| kapcsolatosan. A postai és hírközlési feladatok idegen nyelven történő megoldása. |
| Közlekedési földrajz |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Városi közlekedés | A városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok. Helyi (városi) közlekedési hálózat. Városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat. A légi közlekedés és a vízi közlekedés város területére eső hálózati elemei. Az elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai. A nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonathálózata. | |
| Vízi közlekedés | A vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A vízi közlekedés sajátosságai. Előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban. A vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái. Európai vízi közlekedés. Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország vízi közlekedése, a hajózható vízi utak. A vízi áruforgalom földrajzi jellemzői. A vízi személyszállítás hazánkban. | |
| Légi közlekedés, szállítás | A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok. Regionális nemzetközi forgalom, egyéb légi közlekedési tevékenységek. A MALÉV és egyéb vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése. Repülőterek. Járművek. | |
| Csővezetékes szállítás | A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezetékhálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata. | |
| Altalános jogi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás | A közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás. A fuvarozás fogalma. A fuvarozási szerződés létrejötte és teljesítése. A fuvarozó speciális felelőssége. A közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó díjszabás. A Magyar Államvasutak Rt. szervezete, tevékenységi körei és működésének alapelvei. A postára vonatkozó jogi szabályozás. A postai küldemények, tevékenységek és szolgáltatások. A hírközlésre vonatkozó jogi szabályozás. A távközlési törvény egyes fejezetei. A vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás. |
| Szakmai idegen nyelv |
| Témakörök | Tartalmak |
| Vízi közlekedési ismeretek | A vízi közlekedés szerepe, jelentősége a külkereskedelmi áruforgalomban. A kereskedelmi hajók főbb típusai, osztályozása, jellemző adatai. A vonalhajózás és a bérelt hajózás formái, jellemzése. |
| Légi közlekedési ismeretek | A légi fuvarozás szerepe a belföldi és főként a nemzetközi forgalomban. A légi személy- és áruszállítás eszközei, létesítményei, berendezései, azok fontosabb paraméterei. |
| Postai és hírközlési ismeretek | A posta és a hírközlés jelentősége a belföldi és a nemzetközi kapcsolatokban. A posta és a hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A posta és a távközlés szervezete. Postai szolgáltatások, sajátos távközlési rendszerek és azok szolgáltatásai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Közlekedési földrajz: |
| A tanulók helyesen értelmezzék szóban és írásban a természeti, a gazdasági és a közlekedési földrajz fogalmát, |
| egymáshoz való viszonyát, a közlekedés és a földrajzi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, a hazai |
| településhálózat és a közlekedés kapcsolatát. |
| A tanulók helyesen olvassák a térképet, alkalmazzák gyakorlófeladatok megoldásában a térképek jelölését, a |
| méretarányokat. |
| Konkrét szállítási feladatok megtervezésében célszerűen vegyék figyelembe a hazai és nemzetközi vasúthálózat, |
| közúthálózat, a belvízi és tengeri vízi utak, légi járatok, kikötők, határátkelőhelyek, repülőterek és a csővezetékes |
| szállítási rendszerek jellemzőit. |
| Tudják elhelyezni a hazai vasúthálózatot a kontinens vasúthálózatában. |
| Tudják kiválasztani a tervezett szállítás részére a földrajzi szempontból legalkalmasabb közlekedési |
| alágazatokat. |
| Legyenek képesek megtervezni a fuvarozási útvonalakat, útirányokat. |
| Általános jogi ismeretek: |
| A tanulók tudjanak eligazodni az államra és az állami szervek működésére vonatkozó legfontosabb szabályok |
| között. |
| Magyarázzák meg a jog lényegét és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb jogintézményeket és jogfogalmakat, az |
| Alkotmány mint alaptörvény jelentőségét. |
| Tudjanak szóban és írásban tájékoztatást adni az igazgatásról és a közigazgatásról. |
| Tudják feladatmegoldásban alkalmazni a közlekedési ágazatra vonatkozó lényegesebb jogi szabályokat. |
| Szakmai idegen nyelv: |
| A tanulóknak a tanult idegen nyelven meg kell érteniük, el kell tudniuk mondani, és helyesen le kell tudniuk írni a vízi és a légi közlekedéssel kapcsolatos fontosabb személy- és áruszállítás eszközeit, létesítményeit, berendezéseit, azok fontosabb paramétereit, a posta és a hírközlés feladatait, szolgáltatásait, a sajátos távközlési rendszereket és azok szolgáltatásait. |
| KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a közlekedési szakmacsoportban tanulók |
| pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. |
| Keltse fel a tanulók érdeklődését a közlekedési problémák iránt, továbbá mutassa be, mivel foglalkoznak a |
| közlekedési szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának |
| megtervezéséhez. |
| Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A |
| természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. |
| Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. |
| Mutassa be a közlekedési pálya szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a közlekedés jellemzőit, hasznosságát, |
| környezeti hatásait, fejlődésének irányát. |
| Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói |
| érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. |
| A szakképesítés gyakorlása során tudják a hálózatokat (helyi, internet, intranet) információk gyűjtésére és |
| továbbítására használni. A gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, |
| grafikus és előadás-tervező programot. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, |
| különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási |
| képessége. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati |
| munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes. |
| Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, szabályok betartását. |
| Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal |
| való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. |
| A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy naplóban való |
| rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges |
| eszközök, berendezések balesetmentes kezeléséhez. |
| Fejlessze, formálja a tanulók műszaki nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának elsajátítását), műszaki |
| szemléletét, műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat: |
| A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő programot. |
| Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat |
| \ Témakörök | Tartalmak |
| Szövegszerkesztés | Formátum beállítások. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása. |
| Táblázatkezelés | Konkrét feladatok kapcsán a tanulók készítenek: - függvényekhez adatsorokat, - kereső feltételeket, - grafikonokat. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat: |
| Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, |
| hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). |
| Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat: |
| A tanulók tudják a hálózatokat (helyi, internet, intranet) információgyűjtésre használni. |
| A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni, grafikus és előadás-tervező programot. |
| Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Hálózati ismeretek | Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internet hívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása. Adatvétel és -küldés a távoli szerverre. |
| Grafikus szerkesztő programok, képfeldolgozás | Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálok kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői. |
| Előadás-tervező használata | Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slide-show. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat: |
| A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. |
| Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, |
| hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). |
| Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják |
| alkalmazni. |
| Tudjanak egyszerűbb - tematikus - előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat |
| elhelyezni. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Környezetvédelem-vízgazdálkodási szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a |
| szakmacsoportba sorolt szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati alapismeretei közül a kiemelt és közös |
| alapozást nyújtó témakörök elsajátítása, a természettudományos tantárgyak tanulásakor szerzett elméleti ismeretek |
| műszaki-technikai szemléletű ismétlése, rendszerezése, kiegészítése. |
| A készségek és képességek fejlesztésével törekedjen arra, hogy a tanulók képesek legyenek a gazdasági, technikai |
| változások felismerésére, követésére, és a hozzájuk való aktív alkalmazkodásra. |
| Járuljon hozza a szakmacsoport szakmáinak gyakorlásához nélkülözhetetlen aktív magatartás, felelősségtudat és |
| műszaki szemlélet kialakításához, és erősítse a tanulók szakmacsoporton belüli további tanulmányainak |
| motivációját. |
| Fejlessze a tanulók személyiségét azáltal, hogy a környezetvédelmi, vízgazdálkodási problémák megoldási |
| lehetőségeinek és módjainak megismerésével fejlődik problémakezelő és -megoldó készségük, kreativitásuk. |
| A szakmacsoport tevékenységeinek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra |
| annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a dolgozók sokszínű tevékenységét, a pályák távlatait, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük |
| kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| A Műszaki ábrázolás oktatásának célja a tanulók térlátásának, térszemléletének és vizuális kultúrájának fejlesztése, valamint a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási alapismeretek elsajátítása. |
| A Környezetvédelmi alapismeretek oktatásának célja a természeti környezet rendszerszemléletű elemzésével |
| feltárni az ember, az emberi tevékenység és a természeti környezet kapcsolatát. |
| A természeti környezet változásainak bemutatásával annak tudatosítása, hogy az ember a környezetével |
| folyamatosan kölcsönhatásban van, és a felelőtlen emberi tevékenység negatív hatásai visszafordíthatatlanok, |
| vagy esetenként csak nagy anyagi ráfordítással mérsékelhetők. |
| A környezeti elemeket (talaj, víz, levegő) ért hatások ismertetésével megértetni, hogy a negatív környezeti hatású |
| termelési technológiák nem fogadhatók el gazdaságossági, illetve műszaki-technológiai indokok alapján sem. |
| Nyújtson olyan ismeretanyagot, amelynek birtokában a tanulók a környezet állapotát, annak változásait és a |
| változás tendenciáját képesek mérni, illetve megítélni. |
| A Vízgazdálkodási alapismeretek oktatásának célja egyrészt a víznek mint az egyik igen fontos természeti |
| erőforrásnak és környezeti elemnek több szempontból történő bemutatásával a későbbiekben oktatásra kerülő |
| vízgazdálkodási, illetve környezetvédelmi speciális szakmai ismeretek alapozása. |
| Rávilágítani, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához létesítési, üzemeltetési és fenntartási ismeretek |
| egyaránt szükségesek. |
| Kiindulási alapok nyújtása a későbbiekben oktatandó vízhasznosítási és vízkár-elhárítási ismeretekhez. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek |
| alkalmazási képessége. |
| Fejlődjenek a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs, illetve a számítástechnikai alkalmazási képességek és a |
| rajzi kifejező készség. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, |
| felelősségérzete, igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes |
| használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási |
| eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek |
| tisztelete. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást, legyenek képesek és hajlandók aktív környezet- és |
| természetvédő magatartásra. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek |
| végzéséhez szükséges további magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Műszaki ábrázolás: |
| Tudják alkalmazni a tanulók a műszaki rajzolás alapvető eszközeit, ismerjék a műszaki rajzra vonatkozó szabályokat. Tudjanak szabadkézi rajztechnikával, a műszaki rajz szabálya szerint készített ábrák távlati képét felvázolni, illetve szemlélet után a tárgyakról vázlatot készíteni. A hagyományos rajztechnikai eljárások mellett legyen ismeretük a számítógéppel segített rajzolás-tervezés nyújtotta lehetőségekről. Alakuljon ki olyan szintű térszemléletük, hogy a rajztechnikai és a szerkesztési ismereteket tudják a rajzfeladatok elkészítése, illetve rajzok olvasása során a gyakorlatban alkalmazni. |
| Környezetvédelmi alapismeretek: |
| A tanulók a Környezetvédelmi alapismeretek tanítása-tanulása során lássák rendszerben az ember és a természet |
| kapcsolatát. |
| Az emberiséget foglalkoztató globális környezeti problémák mellett ismerjék fel szűkebb környezetük |
| környezetvédelmi problémáit is. Tudniuk kell, hogy a környezetvédelmi problémák megoldásában kiknek és milyen |
| feladatokkal kell részt vállalniuk. |
| Előző ismereteikre építve ismerjék meg a környezeti elemek (víz, talaj, levegő) további jellemzőit és az emberi |
| tevékenység környezeti elemekre gyakorolt hatásait. |
| Tájékozottaknak kell lenniük a különféle települések működése során keletkező környezeti problémákról, |
| különösen a hulladék és a zaj okozta hatásokról. |
| Az ember és a természeti környezet témakörből a tanulók ismerjék a környezet és a környezetvédelem, a bioszféra |
| és az ökoszisztéma, az ökológiai és a biológiai egyensúly, a természeti érték, a kultúrtörténeti érték fogalmát és a |
| védetté nyilvánítás, osztályozás fogalmait, fokozatait, valamint a legjelentősebb védett növény- és állatfajokat. |
| A tanulók értsék a termelési tevékenység hatásait, a természeti környezet elemeinek kölcsönhatásrendszerét, a |
| környezeti tényezők és az élőlények kapcsolatának meghatározó jellegét. |
| A tanulók tudják rendszerezni az ökoszisztémákat és a védett területeket. |
| A tanulók tudják alkalmazni a természetvédelmi gyakorlatban a védett állat- és növényfajokról, |
| vegetációtípusokról szerzett ismereteiket. |
| A Környezeti elemek témakörből a tanulók ismerjék a környezeti elemekkel (víz, talaj, levegő) kapcsolatos |
| alapfogalmakat és a környezeti elemeket érő leggyakoribb hatásokat. |
| A tanulók értsék a környezeti elemek minősítési eljárásainak szükségességét és a szennyezések hatásait a |
| környezeti elemekre. |
| A tanulók tudják rendszerezni a víz minőségi mutatóit és a környezeti elemeket érő szennyező hatásokat. |
| A Települési alapismeretek témakörből a tanulók ismerjék a különböző településkategóriákat, a település |
| hálózatait, valamint a zaj- és rezgésvédelmi alapfogalmakat. |
| A tanulók értsék a különböző területhasználatok eltérő környezeti hatásait. |
| A Hulladékgazdálkodás témakörből a tanulók ismerjék a hulladék fogalmát, fajtáit. |
| A tanulók értsék a hulladékok összetétele, tulajdonságaik, gyűjtésük és lerakásuk közötti összefüggéseket. |
| A Radioaktivitás témakörből a tanulók ismerjék a sugárvédelmi alapfogalmakat, mértékegységeket, az |
| atomerőművek környezeti hatásait. |
| Az iskola pedagógiai programjába a fenti témákon túl beépíthet az intézményi partnerek igényei szerinti további |
| témaköröket is. |
| Vízgazdálkodási alap ismeretek: |
| A Vízgazdálkodási alapismeretek tanítása-tanulása tudatosítsa a tanulókban a víz szerepét, fontosságát az élet |
| minden területén. |
| Matematikai és fizikai tantárgyi koncentráció segítségével alapozzameg a hidrosztatika, hidrodinamika és |
| szivárgáshidraulika méretezési-számítási eljárásait. |
| Fejlessze a tanulók összefüggéseket kereső és felismerő szemléletét. |
| Formálja a tanulók vízgazdálkodási szemléletét a korszerű környezetbarát technológiák irányába. |
| Ismertesse meg a tanulókat mindazon szakmai fogalmakkal, mérési, méretezési, számítási eljárásokkal, melyekkel a |
| vízgazdálkodás alapkérdései megérthetők. |
| Keltse fel a tanulók érdeklődését a vízgazdálkodás általános alapozó ismeretei iránt. |
| Alakítsa ki a víz mennyiségi és minőségi kérdései iránti fogékonyságot. |
| A Hidrológiai ismeretek témakörből a tanulók ismerjék az időjárási elemeket, azok mérési módszereit, a felszíni és |
| felszín alatti vizek különböző megjelenési formáit, a medrek kialakulásának folyamatát, a vízállás, a vízhozam |
| mérésének módjait, a mért vízrajzi adatok feldolgozásának módjait, eljárásait. |
| A tanulók értsék a vízkészletek változásának okait, a sebességeloszlás törvényszerűségeit, az alkalmazott mérési |
| eljárás elvét. |
| A tanulók tudják alkalmazni alapismereteiket egy vízgyűjtőn lejátszódó hidrológiai folyamat vizsgálatánál, a |
| vízfolyások alaktanáról szerzett ismereteiket információszerzéshez a vízfolyások helyszínrajzainak és |
| keresztszelvényeinek tanulmányozásakor, a számítástechnikai ismereteiket a vízrajzi adatfeldolgozási munkák |
| során. |
| A Hidraulikai ismeretek témakörből a tanulók ismerjék a hidrosztatikus nyomást kiváltó hatásokat, a felhajtóerő, |
| az úszás és a lebegés fogalmát, a víznyomásból származó erők meghatározási módját, a különféle |
| folyadékmozgások osztályozását. |
| A tanulók értsék a szabadfelszínű és a nyomás alatti vízmozgások ellenőrzési és méretezési számításainak elveit. |
| A tanulók tudják alkalmazni elméleti ismereteiket a hidraulikai feladatok megoldása során. |
| A Vízminőségi ismeretek témakörből a tanulók ismerjék az ivóvíz minőségi mutatóit, a különféle szennyvizek |
| minőségi jellemzőit. |
| A tanulók értsék a vízhasználatok és a minőség közti összefüggést, a tisztítási hatások fogalmát. |
| A tanulók tudják alkalmazni a vízminőségi határértékeket. |
| A Fizikai eljárások, műveletek témakörből a tanulók ismerjék az ülepítő és felúsztató berendezések, a szűrők főbb |
| típusait. |
| A tanulók értsék az ülepítők és szűrők méretezésének elvét. |
| A tanulók tudják rendszerezni a sűrűségkülönbség és a méretkülönbség elvén működő berendezéseket és az |
| ezekkel eltávolítható szennyeződéseket. |
| A Kémiai eljárások témakörből a tanulók ismerjék a derítők és az ioncserélők főbb típusait. |
| A tanulók értsék a derítés, az ioncsere, a lágyítás és a fertőtlenítés elvét. |
| A Biológiai eljárások témakörből a tanulók ismerjék a mikroorganizmusok életműködési sajátosságait, a |
| fermentáció, az aerob és anaerob légzés fogalmát, az oxigénbeviteli módokat, a komposztálás és fermentálás elvi |
| alapjait. |
| A tanulók értsék a mikroorganizmusok technológiai alkalmazhatóságának elvét, a különbséget az aerob és anaerob |
| rendszerek folyamatai és technológiai eljárásai között. |
| A tanulók tudják alkalmazni elméleti ismereteiket annak eldöntéséhez, hogy milyen környezeti problémák |
| kezelhetők biotechnológiai módszerekkel. |
| Az iskola pedagógiai programjába a fenti témákon túl beépíthet az intézményi partnerek igényei szerinti további |
| témaköröket is. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A rajzi kifejezőkészséghez szükséges ismeretek továbbfejlesztése és alkalmazása. |
| A vizuális kommunikáció funkcióinak megfelelő megjelenítési formák értelmezése, alkalmazása. |
| A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése: rajzok, szerkesztések készítése. |
| A rajzeszközök használatának gyakorlása. |
| Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése és elemzése. A rajzokon alkalmazott jelölések megismerése, |
| használata. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ábrázoló geometria: Síkmértani alapszerkesztések | Párhuzamos és metsző egyenesek, háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek szerkesztése. Kör- és körérintő, ellipszis és parabola szerkesztése. |
| Térgeometriai alapfogalmak | Térelemek és kölcsönös helyzetük elemzése (pont, egyenes, sík). A test fogalma: egyszerűbb síklapú testek, egyszerűbb forgástestek és származtatásuk. |
| Térelemek vizsgálata | A Mouge féle képsíkrendszer. Vetítési módok. Pont, egyenes és sík ábrázolása. Sík és egyenes, sík és sík helyzetének vizsgálata. Egyszerű testek ábrázolása a Mouge féle képsíkrendszerben. |
| Műszaki rajz: Általános rajztechnikai ismeretek | A műszaki rajzok fajtái. A műszaki ábrázolás eszközei. A rajzok feliratai: szövegek felírása, méret megadása. |
| Jelképes ábrázolás | Csővezetékek és szerelvények. Technológiai folyamatok ábrázolása. |
| Szabadkézi rajz | Vetületi kép rekonstrukciója. Vázlat készítése, felvételezés. |
| Számítógép alkalmazási lehetőségei | Az AUTO-CAD program(ok) bemutatása. A rajzolást segítő perifériák bemutatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, megválasztani a méretarányt, |
| vonalvastagságot, elkészíteni a rajzok feliratait. |
| Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, ismerjék és helyesen alkalmazzák a jelképes |
| ábrázolás szabályait. |
| Tudjanak szabadkézi rajztechnikával vázlatot készíteni és vetületi kép alapján tárgyat rekonstruálni. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Az egyéni ismeretszerzés különböző módszereinek (hagyományos, illetve elektronikusan támogatott) aktív |
| alkalmazása. |
| Kommunikáció szóban és írásban a szaknyelvi kifejezések és a rajz mint sajátos műszaki kommunikációs eszköz |
| alkalmazásával. |
| Problémák felismerése és megoldási algoritmusok alkotása. |
| Egyénileg, illetve kis csoportban végzett problémamegoldás. |
| A lényeges és lényegtelen információk megkülönböztetése, ok-okozati összefüggések felismerése. |
| Környezetkímélő, illetve környezetbarát életmódra, életvitelre törekvés. |
| Kiemelt figyelem és érzékenység a természeti és az épített környezetre vonatkozó, illetve a vízgazdálkodási |
| témákról. |
| Információk birtokában gondolkodási, logikai műveletek végzése, következtetések levonása. |
| Koncentráció a matematikai, fizikai, biológiai, kémiai, földrajzi tantárgyi ismeretekkel. |
| Gazdaságossági szempontok érvényesítése a szakmai problémák tárgyalásakor. |
| Komplexitásra törekvés egy-egy témakör tanításakor-tanulásakor. |
| Vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi szervezetek, illetve létesítmények felkeresése, tevékenységük |
| megismerése. |
| Környezetvédelmi alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |||||
| Az ember és a természeti környezet: A természeti környezet mint rendszer | A természeti környezet mint rendszer elemei, alrendszerei. A bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete. A biológiai organizáció szintjei. Az ökoszisztéma fogalma - az ökológiai rendszer. A technoszféra hatása a bioszférára. A környezet átalakításának módjai és következményei: az ökoszisztémák megváltozása. | |||||
| A környezet gazdasági értelmezése | A természet és a táj mint közgazdasági kategória: - a természeti javak mint termelési tényezők, - a környezetszennyezés mint gazdasági hatás, - a természet egyensúlya mint környezeti érték. | |||||
| A természetvédelem célja, feladata, tárgyai | A természetvédelem céljai: óvás, fenntartás, helyreállítás, bemutatás. A természetvédelem feladata és eszközei: a passzív és az aktív természetvédelem. A természetvédelem tárgyai: a földtani, a víztani, a növénytani, az állattani, a tájképi, a kultúrtörténeti értékek. | |||||
| Védetté nyilvánítás, osztályozás, fokozatok | Védetté nyilvánítás: - a természeti és a természetvédelmi érték, - a védetté nyilvánítás előkészítő folyamata, - hatósági feladatok a védetté nyilvánítás folyamatában. A védett területek osztályozása: - területtel védett természeti értékek, - terület nélkül védett természeti értékek. | |||||
| A védelem fokozatai: - védett és fokozottan védett területek, - nemzetközi minősítések, - a védett területek látogatása. | ||||||
| Környezeti elemek: A talaj kialakulása, fontosabb tulajdonságai | A talaj fogalma: - a talaj mint környezeti elem. A talaj kialakulása: - a talajképző tényezők, genetikai talajtípusok. A talaj fontosabb tulajdonságai: - kémiai tulajdonságok, fizikai tulajdonságok. A talajok osztályozása: - a fő talajtípusok és jellemzőik. | |||||
| A termelési technológiák hatásai | A helytelen mezőgazdasági művelés hatásai. A helytelen erdőgazdálkodás következményei. A mezőgazdaság kemizálása. Az öntözéses gazdálkodás hatásai. Káros antropogén hatások: - a külszíni bányászat hatásai, - a nyomvonalas létesítmények hatásai. | |||||
| A természeti erők hatásai | Az erózió fogalma, megjelenési formái: - kiváltó okok és a károsítás. | |||||
| A víz minősége és a víz tulajdonságai. A vízminősítés | A vízminőség fogalma: - a víz természetes körforgása során kialakult vízminőség, - a víz társadalmi körforgása során kialakuló vízminőség, - kapcsolat a természeti és társadalmi körforgás között. A víz fontosabb tulajdonságai: - fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok. A minősítés fogalma: - kémiai és fizikai vízminősítés, - biológiai vízminősítés, - bakteriológiai vízminősítés, - vízminőségi osztályba sorolás: a felszíni vizek integrált minőségi követelményrendszere, az öt vízminőségi osztály főbb jellemzői. | |||||
| A szennyezés hatása a vízi ökoszisztémára | A vízszennyezés fogalma és a leggyakoribb szennyezőanyagok, azok származása: - a szervesanyag-szennyezettség és az oxigénháztartás, - a nitrogénformák és hatásuk, - a foszforformák és az eutrofizáció, - növényvédő szerek és gyomirtók, - szintetikus mosószerek, olajszármazékok. A természetes öntisztulási folyamat és azt befolyásoló tényezők: - a szennyezőanyagnak minősülő komponensek természetes előfordulása (háttérszint), - a biológiai egyensúly természetes körülmények között. A vízszennyezés hatása a felszíni vizek élővilágára. A szennyezett ivóvíz élettani hatása. | |||||
| A levegő minősége. A légkör | A légkör szerkezete. A légkör természetes összetevői. A légkör fontosabb fizikai állapothatározói: - a fizikai tényezők és a szennyeződések kapcsolata, terjedés, hígulás, öntisztulás, - a füstköd és szmog kialakulása. A levegőszennyezés hatásai: - egészségkárosító hatások, - az épített környezetre gyakorolt hatások, - a növény- és állatvilágra gyakorolt hatások. | |||||
| Települési alapismeretek: Település-gazdálkodási alapfogalmak | A település fogalma, csoportosításuk. A hagyományos települési kultúrák védelme. Az infrastruktúra: - az infrastruktúra fogalma, fontosabb jellemzői, ágai. Területgazdálkodás és -felhasználás: - az OTÉK vonatkozó főelőírásai, - rendezési tervek célja. | |||||
| A települések hálózatai | Fogalommeghatározások és csoportosítás: - fogalommeghatározások, - a közművek fajtái, (ágazati) üzemeltetők szerinti csoportok, - a közművesítés mértékére vonatkozó igények és előírások. A vízgazdálkodás keretébe tartozó közművek. Az energiaellátás keretébe tartozó közművek. A távközlés térszín feletti és térszín alatti hálózatai. A közművek nyilvántartása. | |||||
| A zaj | A zaj fogalma, hatásai. Hangtani alapfogalmak: fogalmak, mértékegységek, a hang terjedése, a környezeti rezgés. Zajmérés: - a mérőműszerek működési elve, - a környezeti zaj mérése. | |||||
| A zaj elleni védelem szabályozása | Jogi szabályozás: - zajkibocsátási határértékek, - új létesítményekre és meglévő létesítményekre vonatkozó előírások, - a zajbírság. Műszaki lehetőségek a zaj- és rezgéscsökkentésre. | |||||
| Hulladékgazdálkodás: Hulladékgazdálkodási alapfogalmak | A hulladékok fogalma. A hulladékok főbb típusai. A hulladékkezelés alapfogalmai. | |||||
| Települési hulladék | A települési szilárd hulladékok: - fizikai, kémiai, biológiai jellemzők, - a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentési lehetőségei, - gyűjtés és átmeneti tárolás, - hulladékszállítás: módszerek, eszközök, berendezések, - ártalmatlanítás és hasznosítás: rendezett lerakók és üzemeltetésük, komposztálás és technológiai megoldásai, biogáz-hasznosítás. A települési folyékony és iszapszerű hulladékok, keletkezési helyük szerinti csoportosítás: - jellemzői, mennyiség, összetétel, - a gyűjtés és szállítás módjai, - az elhelyezés lehetőségei és feltételei. | |||||
| Termelési hulladék | Technológiai folyamatok modellezése: - anyagmérleg, anyagforgalmi diagram, - a hulladékmennyiség csökkentésének lehetőségei. A hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás. A termelési hulladékok mennyisége, főbb jellemzői: - a hulladékok mennyisége és hasznosítása, - a hulladékminősítés rendszere. A termelési hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása, szállítása, módszerek, eszközök, berendezések. | |||||
| Radioaktivitás | Az ember sugárterhelése: - a természetes sugárterhelés forrásai, - mesterséges besugárzás, a sugárzások biológiai hatása, - védekezési lehetőségek sugárterhelés ellen. A sugárvédelmi méréstechnika: - mérési egységek a sugárvédelemben, - a radon mérése, a mérési módszerek. Az atomreaktorok munkamódjai és veszélyei: - radioaktív hulladékok és kezelési lehetőségek, - esetleges reaktorbalesetből származó emissziók. | |||||
| Vízgazdálkodási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Hidrológiai ismeretek: Hidrológiai alapok | A hidrológia tárgya, felosztása, feladata. A víz természetes körforgása. A körfolyamat elemei és mérési módjai: - a párolgás és a levegő nedvességtartalma, mérésük, - a csapadék keletkezése, mérése, - a beszivárgás, a lefolyás és mérése. A vízháztartási egyenlet: - a vízkészlet és változásai egy vízgyűjtőn, - a statikus és dinamikus vízkészlet, - a csapadékos és aszályos év, az ariditás. | |||
| A felszíni vizek hidrológiája | A vízfolyások kialakulása: - a vízrendszerek völgyeinek kialakulása, - a víz eróziós hatása, - a vízmosás és részei, - a meder kialakulása. A vízfolyások alaktana: - a medrek helyszínrajzi vizsgálata, - a sebesség helyszínrajzi eloszlása: középvonal és sodorvonal, - szakaszjelleg, hordalékszállítás. A medrek keresztszelvényei: - összefüggés a helyszínrajz és a keresztszelvény között, - a mélység alakulása, gázlók. Az állóvizek: - az állóvizek fajtái, jellegzetességeik. | |||
| Vízrajzi adatok mérése | A vízrajzi adatok mérési elvei, módszerei és a mérési adatok feldolgozásának lehetőségei. Vízállásmérés: - a vízmércék és típusai, - észlelés, adatgyűjtés és -feldolgozás. Vízhozam (térfogatáram) -mérés: - esetenkénti és közvetett mérés, - mérőműtárgyakkal való mérés. | |||
| Hidraulikai ismeretek: Hidraulikai alapok | A hidraulikában gyakrabban előforduló mennyiségek és mértékegységek. Folyadékok elemi tulajdonságai: - a viszkozitás: dinamikai és kinematikai, - a felületi feszültség és kapillaritás. | |||
| Hidrosztatika | A hidrosztatika alapegyenlete és alkalmazása: - a statikus nyomás keletkezése, - a nehézségi erő hatása, - a közlekedőedények. A víznyomás meghatározása: - sík és görbe felületre ható víznyomás, - víznyomásábrák. A felhajtóerő. Az úszás és a lebegés: - az úszás egyensúlyi helyzetei. | |||
| Hidrodinamika | A folyadékmozgások osztályozása. Szabadfelszínű vízmozgás vizsgálata: - a Chezy-képlet és alkalmazása. Nyomás alatti vízmozgás vizsgálata: - a Bernoulli-egyenlet és alkalmazása csővezetékeknél, - a helyi és hosszmenti veszteségek számítása. Műtárgy-hidraulika elemei: - kifolyás edényből, zsiliptábla alatti átfolyás, - műtárgyak okozta duzzasztás, - kúthidraulikai alapok. | |||
| Vízminőségi ismeretek: A víz minőségi követelményei | A nyersvízkészlet: - a felszíni és a felszín alatti vízkészlet, - mennyiségi-minőségi jellemzők. A felhasználók minőségi igényei: - az ivóvíz minőségi kritériuma. A nagyobb ipari vízhasználók minőségi igényei: - erőművi hűtővizek, kazántápvíz, élelmiszeripar. | |||
| A szennyvizek minősége | A városi szennyvizek minősége: - a szerves szennyeződés mutatói, - bakteriológiai jellemzők, - a szervetlen szennyeződés mutatói, - a csapadékvíz szennyvízminőségre gyakorolt hatása. Az ipari szennyvizek minősége: - csoportosítás a jellegzetes fő szennyezők szerint, - a technológia és a szennyvízminőség kapcsolata. A tisztítás szükségessége és mértéke: - a befogadó terhelhetősége, - a szükséges tisztítási hatásfok, - az optimális tisztítási hatásfok. | |||
| Fizikai eljárások, műveletek: A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások | Az eljárások alapelvei. Ülepítés: - az ülepítők méretezési alapelvei, - az ülepítők főbb típusai, kialakításuk. Flotációs eljárások, folyamatok: - a flotálás alapelvei, - a levegőztetéses flotálás. A felúsztatás alapelve, berendezései: olaj-, zsír- és benzinfogók. | |||
| A méretkülönbség elvén alapuló eljárások, műveletek | Az eljárás elméleti alapjai. Durva szűrés. Szűrés szemcsés anyagú szűrőn. | |||
| A szűrők osztályozása: - szűrőanyag, szűrési sebesség és kialakítás szerint, - a szűrők méretezési alapelvei, - a szűrők főbb típusainak kialakítása, - a szűrők öblítése. | ||||
| Egyéb fizikai eljárások, műveletek | Az eljárások, műveletek elvi alapjai. A főbb berendezéstípusok: - centrifugálás, fordított ozmózis, desztilláció, - adszorpció, hőkezelés, szárítás. Stripping-gázeltávolítás: - az eljárás elvi alapja, - a gyakoribb káros gázok a vízben és hatásuk, - a legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek. | |||
| Kémiai eljárások: Derítés | A kémiai eljárások alapelvei. A derítés fizikai-kémiai alapjai: - a kolloid lebegőanyag tulajdonságai, - a koagulálás és flokkulálás. A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk. | |||
| Ioncserélés | Az eljárás elméleti alapjai. Műgyanta alapú ioncserélők. Egyéb ioncserélő anyagok. Az ioncserélő berendezések főbb típusai, kialakításuk. Az ioncserélő oszlopok regenerálása. Vízlágyítás és sótalanítás ioncserélővel. | |||
| Egyéb kémiai eljárások | A kicsapás mint kémiai eljárás. Foszforeltávolítás. A pH-szabályozás. Oxidáció: - a klóros oxidáció - a töréspont, - ózonos oxidáció. Nedves égetés: - az égetés előnyei, hátrányai, - az égetőberendezések főbb típusai. | |||
| Biológiai eljárások: Alapfogalmak és járulékos ismeretek | Alapfogalmak. A mikroorganizmusok (életműködés, szaporodás, az anyagcsere és biokémiai mechanizmusai). Az energianyerés alapvető folyamatai (fermentáció, aerob és anaerob légzés). Oxigéntranszport a biotechnológiai rendszerekben. - Légbefúvásos rendszerek. - A gépi levegőztetés módjai. | |||
| Környezetvédelmi biotechnológiák | Szilárd hulladékok biotechnológiája. Hagyományos és gépi komposztálás. Kommunális hulladékdepóniák anaerob fermentálása. Szennyvíztisztítási biotechnológiák. - Aerob és anaerob rendszerek. Biológiai nitrát-, vas- és mangáneltávolítás. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a környezet- és természetkárosító tevékenység és magatartás felismerésére, legyenek |
| képesek szakmailag is meggyőzően érvelni az ellen. Munkájuk tartalmában és minőségében jelenjen meg a |
| környezet- és természetvédelem iránti elkötelezettség. |
| Szakmai munkájukról, egyéni feladataikról, adat- és információgyűjtéseikről készítsenek írásos beszámolókat, |
| használjanak ennek során számítástechnikai eszközöket. |
| Az elméleti ismereteik birtokában legyenek képesek érdemben részt venni a szakmacsoportos alapozó gyakorlati |
| képzésben. |
| A tanulók tudják használni a környezetvédelem, a hidrológia, a hidraulika és a környezettechnika alapvető |
| fogalomrendszerét. Tudjanak szakmai témákban szóban és írásban szakszerűen fogalmazni. Legyenek képesek a |
| rajzzal, mint sajátos kifejező eszközzel élni. |
| Ismerjék fel az ember és a környezete folyamatos egymásra hatásának következményeit. |
| Rendelkezzenek annyi konkrét ismeretanyaggal, hogy felismerjék a környezeti tényezőket és hatásokat. |
| Ismerjék a víz különböző megjelenési formáit és jellemzőit. |
| Legyenek képesek egyszerűbb méretezési és ellenőrzési feladatokat megoldani. |
| Tudják, hogyan történik a vizek minősítése. Ismerjék a technológiai eljárások főbb csoportjainak elvét, |
| leggyakoribb berendezéseit, műtárgyait. |
| KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatásának célja a |
| természettudományos közismereti tantárgyak, de különösen a szakmacsoportos alapozó ismeretek tanulása során |
| szerzett elméleti ismeretek elmélyítése, rendszerezése, integrálása és gyakorlati alkalmazásuk. A Természettudományos vizsgálatok és a Méréstechnikai gyakorlatok témakörben a konkrét méréseket, |
| gyakorlatban végrehajtott vizsgálatokat megalapozó új elméleti ismeretek megszerzését is szükséges biztosítani. |
| A terepi, a labor- és a műhelytevékenység közben önállóságra, pontosságra, szakmai igényességre, a természet |
| szeretetére és környezettudatos magatartásra nevelés. |
| Az önálló tevékenység, a közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával a tanulók |
| problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése. |
| Alakítson ki olyan manuális készségeket a tanulókban, amelyekkel a különböző mérőeszközöket, műszereket |
| megfelelő biztonsággal tudják kezelni. |
| Rögzítse a tanulókban, hogy a gondos, precíz munkavégzés minden szakma felelősségteljes gyakorlásának |
| alapvető feltétele. |
| A tanulók szerezzenek olyan gyakorlottságot, hogy képesek legyenek önállóan elvégezni az alapvető feladatokat, |
| amelyeket majd alkalmazni is tudnak mindennapi munkájukban. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés |
| képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége, számítási, vázolási képessége. |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai és egyéb szakmai eszközök használatához, az önálló szakmai tevékenységek szükségességéhez. |
| Szokják meg a csoportban végzett szakmai tevékenységet, fejlődjön együttműködési, alkalmazkodási képességük. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk |
| legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv |
| szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a |
| pontosságra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási |
| eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, |
| eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék |
| meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Természettudományos vizsgálatok: |
| A tanulók ismerjék a környezeti elemek alapvető minőségi jellemzőinek meghatározásához szükséges gyors terepi |
| módszereket, a biológiai, a kémiai és a talajvizsgáló laboratóriumok alapfelszerelésének biztonságos használatát. |
| Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapgyakorlatok: |
| A Méréstechnikai gyakorlatok témakörben tudják alkalmazni a tömeg szerinti és térfogatos elemzés fontosabb |
| mérési eljárásait, a mintavétel és kezelés szabályait. |
| A tanulók értsék az alkalmazott mérési módszer és a mérendő komponensek közötti összefüggést, az alkalmazott |
| mérőeszközök, műszerek működési elvét, a határérték fogalmát és a minősítés elvét. |
| A tanulók tudják alkalmazni elméleti ismereteiket a mérési eredmények és mérési hibák kiszámításához, a |
| mintavételi jegyzőkönyv elkészítéséhez, alkalmazzák az elemző eljárások tanulásakor szerzett ismereteiket egy-egy konkrét mérés megtervezéséhez. |
| A Technológiai gyakorlatok témakörben a tanulók ismerjék fel a modellberendezés üzemeltetése során az ülepítést, szűrést, derítést, az eleveniszapos és fixfilmes rendszerek működését befolyásoló alapvető törvényszerűségeket. Tudják önállóan meghatározni a modellberendezés oxigénbeviteli kapacitását. Tudjanak üzemeltetni laborméretű (vagy modell) ioncserélő berendezést. Laborkörülmények között önállóan tudjanak déritési próbát végezni, értékelni. Mérésekkel tudják ellenőrizni a berendezés működési hatásfokát. Tudjanak a gyakorlatban is megfelelő minőségű komposztot készíteni. A valóságban is ismerjék fel a kezelt modellberendezéseket és a vizsgált technológiai folyamatokat. Megadott szempontok szerint, önállóan készítsenek az üzemlátogatásról beszámolót. |
| A Hidrológia és hidraulika gyakorlatok témakörben a tanulók alapfelszerelésű meteorológiai műszerkertben tudjanak önállóan észleléseket végezni. Legyenek képesek önállóan nyilvántartani és feldolgozni a mérési adatokat. Tudják önállóan végrehajtani a tanult térfogatáram-méréseket. Piezometrikus mérőfalon végzett mérésekkel tudják igazolni a vízmozgások energetikai törvényszerűségeit. Tudják alkalmazni számítástechnikai ismereteiket a méretezési és ellenőrzési feladatok megoldása során. |
| A Településgazdálkodási gyakorlatok témakörben a tanulók ismerjék a gyakorlatban is a településekről készült |
| különböző térképeket, műszaki terveket, a települési közművek nyilvántartási terveit, a települési hulladékgyűjtés |
| szervezésének módjait, a hulladékok helyszíni vizsgálatának eljárásait, a háttérsugárzás mérésének műszereit, |
| gyakorlati módszereit, a zaj- és rezgésmérés műszereit, gyakorlati módszereit. |
| A tanulók tudják alkalmazni a különféle nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos ismereteiket információgyűjtési |
| célból, a hulladékok helyszíni vizsgálatához szükséges eszközöket, a sugárzás- és a zajmérő műszereket, az |
| előírásoknak megfelelő mérési munkák elvégzésére. |
| A tanulók értsék a sugárzás- és zajmérés helyének megválasztása és a kapott mérési eredmény közötti |
| összefüggést. |
| A Földmérési gyakorlatok témakörben a tanulók tudják önállóan alkalmazni az alapvető geodéziai eszközöket az egyenesek kitűzésében, a hosszmérésben és a szögkitűzés során, elvégezni és irányítani a derékszögű koordinátamérést, magabiztosan tudják kezelni a szintező műszert, tudják önállóan végrehajtani a szintezés különböző fajtáit és vezetni a szintezési jegyzőkönyvet. |
| Az iskola pedagógiai programjába a fenti témákon túl beépíthet az intézményi partnerek igényei szerinti további témaköröket is. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Irányított, de önállóan végrehajtott megfigyelési feladatok elvégzése laboratóriumi, terepi és üzemi körülmények között, és ezekről beszámolók készítése. |
| Az alkalmazandó mérő-, vizsgáló és mintavevő eszközök, felszerelések megismerése, kiválasztása és alkalmazása. |
| Mérési eljárások megismerése, a műveletek végrehajtása, a mért, számított adatok elemzése, értékelése, |
| összehasonlítása. |
| Feljegyzések, rajzok, mérési jegyzőkönyvek készítése. |
| Mérési, kísérleti eredmények becslése, a saját munka elemzése, korrigálása. |
| A tanult fizikai, kémiai, biológiai törvényszerűségek felismerése, gyakorlati alkalmazása. |
| A laboratóriumi munkarend, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. |
| Természettudományos vizsgálatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Fizikai vizsgálatok: Általános anyagjellemzők vizsgálata | Rendszabályok az anyaglaborban. Alapvető laboreszközök, berendezések. Fizikai anyagjellemzők vizsgálata: - sűrűség, mechanikai jellemzők, - hidrotechnikai tulajdonságok. |
| Szemcsés anyagok vizsgálata | Halmazsűrűség, tömörség, hézagosság, porozitás. Anyag-iszaptartalom. Szemszerkezet vizsgálat. Látogatás építőanyagvizsgáló laborban - beszámoló készítése. |
| Talajok vizsgálata | Talaj feltárás és mintavétel. Talajalkotó kőzetek és talajfajták felismerése. Szervesanyag tartalom, hidrotechnikai tulajdonságok vizsgálata. Látogatás talajlaborban - beszámoló készítése. |
| Kémiai vizsgálatok: Laboratóriumi alapműveletek | Rendszabályok a kémiai laborban. Alapvető laboreszközök, berendezések. Alapműveletek végzése: oldás és oldatkészítés, szárítás, lecsapás, ülepítés, szűrés, desztillálás, gázok előállítása. |
| Bevezetés az elemző kémiába | Elektrolitok és ionok. Ionok és ionreakciók. Sav-bázis reakciók. Csapadékképződéssel járó reakciók. Térfogatos elemzési módszerek gyakorlása. |
| Biológiai vizsgálatok: Határozási és faj felismerési gyakorlatok | Rendszabályok a biológiai laborban. Alapvető laboreszközök, berendezések. Határozók és használatuk. Terepi határozási gyakorlatok. A közvetlen környezet jellegzetes Öko szintémáj ának átfogó vizsgálata. A BISEL módszer és alkalmazása. |
| Mikroszkópos vizsgálatok | Mintavétel és előkészítés mikroszkópos vizsgálatokhoz. A mikroszkóp használata. Sűrített minták mikroszkópos vizsgálata, fajfelismerés. |
| Környezetszennyező anyagok hatásának vizsgálata | Az élettani hatások kimutatásának egyszerű gyakorlati módszerei. Az eutrofizáció mértékének vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók az adott szempontok szerint legyenek képesek megfigyelni tényeket, jelenségeket, folyamatokat, |
| különböző körülmények között is. Tudjanak a megfigyeléseikről beszámolót, a vizsgálatokról, mérésekről |
| jegyzőkönyvet készíteni. |
| Az alapvető laboratóriumi műveleteket szakszerűen hajtsák végre. |
| Maradéktalanul tartsák be a vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A jelenségek, eljárások, műveletek, technológiák tudatos megfigyelése, a rendszerek, elemek felismerése és |
| megkülönböztetése egymástól és a környezettől. |
| Ok-okozati kapcsolatok felismerése, feltárása. |
| Az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban (természettudományos törvények és törvényszerűségek |
| felismerése, a tanult eljárási módok gyakorlati végrehajtása). |
| Mérések végzése, mérési eredmények rögzítése, rendszerezése, feldolgozása, értékelése és prezentálása. |
| Műszaki szövegek (leírások, utasítások, szabványok) és rajzi részek értelmezése. |
| A gyakorlati tevékenységek megszervezése terepi, labor- és műhelykörülmények között, közben a |
| biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások betartása, önálló és kiscsoportos tevékenység. |
| A számítástechnikai eszközök alkalmazása. |
| Különböző ismerethordozók (segédkönyvek, táblázatok, kézikönyvek, határozók, szoftverek) használata a |
| gyakorlati feladatok megoldása során. |
| A megfigyelések, mérések, gyakorlati feladatok és szakmai problémák közérthető összefoglalása a szakszókincs |
| alkalmazásával. |
| Együttműködés a csoportos gyakorlati feladat végrehajtásában. |
| Tevékenységsorok, algoritmusok végrehajtása. |
| Információszerzés modellek segítségével. |
| Környezetvédelemi-vízgazdálkodási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Méréstechnikai gyakorlatok: Környezeti elemek terepi vizsgálata | A mérési módszerek elvének megismerése. A műszerek, eszközök biztonságos kezelése. A talaj és a víz alapvető fizikai, kémiai jellemzőinek meghatározása, mérése, kiértékelése terepi gyakorlat keretében. Emissziómérések végzése. Füstgáz-összetétel mérése különböző fűtőanyagok használata esetén. Lebegő és ülepedő portartalom meghatározása tömegméréssel. Mintavétel gyakorlása. Mintavétel talajból, vízből, levegőből. | ||
| Kémiai laboratóriumi mérések | A mérési módszerek elvének megismerése. A műszerek, eszközök biztonságos kezelése. A minták előkészítése. A környezeti elemek (víz, levegő, talaj) vizsgálata. A mérési eredmények értékelése, adatfeldolgozás számítógépen. | ||
| Biológiai vizsgálatok | A mérési módszerek elvének megismerése. A műszerek, eszközök biztonságos kezelése. Terepi gyakorlat keretében vízminta vétele biológiai vizsgálatokhoz. Biológiai vízminősítési gyakorlat. | ||
| Technológiai gyakorlatok: Fizikai és kémiai eljárások | A szűrés folyamatának és a szűrést befolyásoló tényezőknek a vizsgálata szemcsés anyagú modellszűrőn. Derítési próba kivitelezése felszíni vízből. Oxigénbeviteli képesség meghatározása levegőztető modellberendezéssel. Ioncserélő anyagok kapacitásának vizsgálata. Ioncserélő berendezés üzemeltetése, üzemének ellenőrzése. | ||
| Biológiai eljárások | Eleveniszapos és fíxfilmes technológiai modellberendezés működésének vizsgálata. Komposztkészítés tetszőleges módszerrel. Tanulmányi szemle keretében szakvezetéssel látogatás egy hulladéklerakó, illetve -kezelő telepen. A tanult eljárások, műveletek üzemi körülmények között történő megvalósításának vizsgálata. Beszámoló készítése adott szempontok szerint. | ||
| Tanulmányi szemlék | Tanulmányi szemle keretében szakmai vezetéssel felszíni vízmű, szennyvíztisztító telep és egy hulladéklerakó és -kezelő telep meglátogatása. A tanult eljárások, műveletek üzemi körülmények közti vizsgálata. Adott szempontok szerint beszámoló készítése. | ||
| Hidrológia- és hidraulika gyakorlatok: Hidrológiai mérések | Hidrometeorológiai észlelések. Vízállásészlelés. Térfogatáram (vízhozam) mérése. | ||
| Hidraulikai mérések | Nyomóvezetékben mozgó víz energiaviszonyainak vizsgálata. Veszteségek mérése, helyi veszteségtényező, csősúrlódási tényező számítása. Számítási feladatok megoldása számítógéppel: gravitációs csatornák és nyomócsövek ellenőrzése és méretezése. | ||
| Településgazdálkodási gyakorlatok: Településüzemeltetést segítő dokumentációk | Településrendezési tervek, közműnyilvántartások tanulmányozása. | ||
| Hulladékgazdálkodási gyakorlatok | A település és térsége kommunális hulladékgyűjtési, szállítási és elhelyezési módjainak tanulmányozása. Beszámoló készítése adott szempontok alapján. Kommunális hulladékok összetételének meghatározása és jellemzőinek helyszíni vizsgálata. A településen lévő üzemek termelési technológiájának áttekintése, különös tekintettel a keletkezett hulladékokra: mennyiségi elemzés, anyagmérleg készítés és elemzés. | ||
| Egyéb környezeti hatások mérése | Zajmérések végrehajtása. Háttérsugárzás és radon mérése. | ||
| Földmérési gyakorlatok: Vízszintes mérések | Egyenesek kitűzése. Hosszmérés végrehajtása. Szögkitűzés szögprizmával. | ||
| Részletpontok meghatározása | Épületek felvétele derékszögű koordinátaméréssel. | ||
| Magasságmérés | Vonalszintezés. Keresztszelvény- szintezés. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek a környezet- és természetkárosító tevékenység és magatartás felismerésére, legyenek |
| képesek szakmailag is meggyőzően érvelni az ellen. Munkájuk tartalmában és minőségében jelenjen meg a |
| környezet- és természetvédelem iránti elkötelezettség. |
| Szakmai munkájukról, egyéni feladataikról, adat- és információgyűjtéseikről készítsenek írásos beszámolókat, |
| használjanak ennek során számítástechnikai eszközöket. |
| Tudásuk alapján legyenek képesek eredményesen részt venni a szakmai gyakorlati képzésben. |
| A tanulók a használt mérőműszereket, eszközöket megfelelő biztonsággal tudják kezelni. Rendelkezzenek olyan |
| gyakorlottsággal, hogy képesek legyenek önállóan elvégezni az alapvető méréseket, vizsgálatokat. |
| Az adatok, mérési eredmények birtokában legyenek képesek a megfelelő következtetések levonására. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 192 óra |
| Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 64 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók |
| pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. |
| Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a |
| szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa |
| be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az |
| érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. |
| Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. |
| Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a piacgazdaság működését, a gazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit. |
| Az Üzleti gazdaságtan oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai, elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a |
| tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szóbeli |
| kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| A tevékenység során szokjanak hozzáa tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, |
| sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a majdani |
| szakmaválasztás. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődés. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Gazdasági környezetünk: |
| Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, |
| munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat |
| és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. |
| A tanulók tudják bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, felsorolni az állam feladatait, az állami |
| költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. |
| Ismerjék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül mutassák |
| be a háztartás bevételei és kiadásai szerkezetét, tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem |
| felhasználó kapcsolatrendszerét. |
| Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti |
| vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, felsorolni a vállalkozási formákat. |
| Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói |
| jogokat és kötelezettségeket. |
| Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és |
| kapcsolatukat az eredménnyel. |
| Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan): |
| A tanulók ismerjék meg a közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék meg a mikro- és makro szemlélet közötti |
| eltérést, különbségeket és azonosságokat határozzanakmeg. |
| Váljanak képessé alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, függvények |
| ábrázolására, rövid és hosszú távú elemzésekre, nemzetgazdasági problémák felismerésére és egyszerű elemzésére. |
| Üzleti gazdaságtan: |
| A tanulmányok során alakuljon ki a környezeti tényezők számbavételének, az információszükséglet pontos meghatározásának igénye. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás alapdokumentumainak, a vállalkozói folyamatoknak értelmezésére. Egy adott cég érdekei szerint a beszerzést, a készletgazdálkodást, az értékesítést, a pénzforgalmat, a gazdaságosságot megítélni, a marketingszemléletet helyesen értelmezni, a marketing módszereit |
| és forrásait összehasonlítani. A tanulók értsék meg a számvitel, a pénzügy, a statisztika információt közlő szerepét a vállalkozások irányításában és működtetésében, az érdekkülönbségeket. |
| A tanulók ismerjék a számvitel alapösszefüggéseit, az idősoros és számlasoros elszámolások információtartalmát, a |
| gazdasági események eredményre, vagyonra gyakorolt hatását. Legyenek képesek értékelni a finanszírozás, a |
| befektetés alapvető formáit, érteni a likviditás biztosításának fontosságát. |
| Ismerjék és alkalmazzák a statisztikai sor és grafikus ábra készítésének szabályait, az egyszerű statisztikai elemző eszközök információt közlő szerepét és értékelését. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 ór |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi tapasztalatok felhasználása a tanulás |
| folyamatában. |
| Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása - írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, |
| tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. |
| A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új |
| gazdasági események követése. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gazdasági alapismeretek | Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat. |
| A gazdálkodás szervezeti keretei: Az állam szerepe és feladatai | A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. |
| A háztartás gazdálkodása | A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, |
| kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, mutassák be a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, |
| csoportosítsák a javakat. |
| A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. |
| A tanulók legyenek képesek felsorolni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és |
| kiadásait. |
| A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, |
| tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem |
| felhasználó kapcsolatrendszerét. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb |
| fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. |
| A vállalkozási készségek és képességek megismerése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, |
| együttműködés képessége, vitakészség). |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vállalkozások | Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek megkülönböztetése, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének alapvető kérdései, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. |
| Pénzügyi ismeretek | Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek. |
| A gazdálkodás személyi feltételei | A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet. |
| A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén | Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti összeg. |
| Külgazdasági kapcsolatok | Külkereskedelem, export, import, integráció. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és más gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni |
| az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat és tulajdonságaikat. |
| A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a |
| munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. |
| A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az |
| eredménnyel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmai szövegek megértése, szabatos szövegalkotás, a megtanult fogalmak pontos használata. |
| Önálló adatgyűjtés könyvtári katalógusok, internet kereső, tematikus tájékoztatók alapján - a megfelelő |
| információ kiválasztása, a tanultakkal rendszerben kezelése. |
| Az információfeldolgozás normáinak megismerése. |
| Az elemzési jártasság fokozatos bővítése, a következtetések, a lényegkiemelés technikájának elsajátítása. |
| Tananyaghoz kapcsolódó témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikációban. |
| Statisztikai táblázatok, grafikus ábrázolások készítése és értékelése. |
| Problémák iránti érzékenység, adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, probléma |
| megoldási módok keresése. |
| A modellalkotás, a vizsgálat szempontjából lényeges és lényegtelen elemek megkülönböztetése. |
| Önálló ismeretszerzés. |
| Számítástechnikai készségek és tevékenységi formák használata felhasználói szinten. |
| A mindennapi tapasztalat és a tanult ismeretek összekapcsolása. |
| Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mikroökonómia alapjai | A közgazdaságtan tárgya, fő részei, alapkérdései, módszerei, eszközei és alapösszefüggései. A piac fogalma, tényezői, szereplői, keresleti függvény, kínálati függvény, piaci egyensúly és egyensúlytalanság. |
| A fogyasztói magatartás és kereslet | A fogyasztói döntés tényezői, környezeti szempontok. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján. A fogyasztó optimális választása és a kereslet. A piaci kereslet. |
| A vállalat termelői magatartása és a kínálat | A vállalat környezete, célrendszere, piaci kapcsolatai, formái. A termelés technikai-gazdasági összefüggései. A termelés költségei, a költségfüggvények. A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás. Környezetorientált vállalati magatartás. |
| A termelési tényezők piaca | A tényezőpiac jellemzése. Az erőforrások kereslete és kínálata. A munkapiac. A tőkepiac. A természeti tényezők piaca. A vállalkozó mint termelési tényező. |
| A piaci hatékonyság és a piaci elégtelenségek | A Pareto-hatékonyság és a piaci elégtelenségek. Az externáliák fogalma, fajtái. Közjavak, magánjavak, természeti -környezeti javak és vegyes javak. Az állami beavatkozás formái és eredményei, a vegyes gazdaság. |
| Üzleti gazdaságtan |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Marketing és a marketinggondolkodás | A marketingszemlélet helyes értelmezése, a marketing eszköztár. A vállalkozás marketingkörnyezete. | ||
| A vállalkozás | A vállalkozás mint gazdasági rendszer. A cél szerepe a vállalkozásban. Folyamatok a vállalkozásban. | ||
| Az üzleti gazdaságtan alapjai: Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai | A vagyon - mérleg- és az eredménykimutatás. A számviteli bizonylatok. Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Az idősoros és számlasoros könyvelés technikája. Az ellenőrzések tartalma, a Főkönyvi kivonat. | ||
| Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai | A pénzforgalom a vállalkozásnál: készpénz- és készpénz nélküli forgalom. A finanszírozás feladatai, fajtái. A hitelek. Adózási alapismeretek, elvonások és támogatások. | ||
| Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai | A statisztika alapfogalmai: adatfelvétel, sokaság, ismérv. A statisztikai adatok egyszerű feldolgozása: csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás. | ||
| Az üzleti gazdaságtan marketingalapj ai | A marketing alapkategóriái. A marketingkutatás területei, forrásai. Mintavételi eljárások, a jó kérdőívvel szembeni követelmények. | ||
| A vásárolt készletek a gazdálkodásban | A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának alapvető kérdései. Az anyagok készletváltozásának elszámolási módjai. Az általános forgalmi adó, a levonható adó. Viszonyszámok, középértékek a vásárolt készletekre. | ||
| A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások | A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető fogalmak, elszámolások, alapbizonylatok. A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági események számviteli feljegyzése. A jövedelemalakulás vizsgálata egyszerű statisztikai eszközökkel. | ||
| A befektetett eszközök | A befektetett eszközök fajtái. A beruházás értelmezése, fajtái. Az értékcsökkenés elszámolási lehetőségei. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan): |
| A tanulók mutassák be a közgazdaságtan alapkategóriáit, elemzési módszereit, a piac működési mechanizmusát, a |
| kereslet-kínálat törvényét, a hasznosság szerepét a fogyasztói döntésekben. Értelmezzék a teljes-, átlag- és |
| határtermék függvények közötti összefüggést, az üzemszüneti és fedezeti pont lényegét, a profitmaximum |
| elérésének feltételeit tökéletes verseny, illetve monopólium esetén, a tényezőpiac sajátosságait, a származékos |
| kereslet lényegét, a határtermék-bevétel és a tényező-határköltség fogalmát, szerepét az optimális |
| tényezőfelhasználásban. Ismertessék a külső gazdasági hatások szerepét, az állami beavatkozás szükségességét, |
| az externáliák fogalmát, fajtáit, internalizálásának szükségességét és lehetséges módjait. Tegyenek különbséget a |
| magán- és közjavak között. |
| Ábrázolják a keresleti, valamint a hasznossági függvényeket, a közömbösségi térképet, a költségfüggvényeket, az üzemszüneti és fedezeti pontot. Alkalmazzák a Marshall-keresztet, mint elemzési eszközt. Alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatokat oldjanak meg. |
| Elemezzék egy termelési tényező keresletét és kínálatát rövid és hosszú távon. |
| Üzleti gazdaságtan: |
| A tanulók mutassák be a piacorientációk legfontosabb elemeit, a vállalkozás mikro- és makro- marketingkörnyezetének szereplőit, a stratégia-taktika szerepét és a jellemző folyamatokat a vállalkozásban, a materiális és információs folyamatok kapcsolatát. |
| Ismerjék a vállalkozás vagyonát a Mérleg kötelező tartalma szerint és az Eredménykimutatás tartalmát, a számvitel alapösszefüggését, az analitikus és a szintetikus elszámolások kapcsolatát, az egyeztető kimutatások szerepét, a Számlakeret tartalmát és felépítését. |
| Jellemezzék a készpénzforgalom és a számlapénzforgalom különbségét, a legalapvetőbb készpénz- és számlapénzkezelési szabályokat a jellemző fizetési módok szerint. Ismertessék az adóalany és adófizető, az adótárgy és az adóztatás tárgya fogalmakat, a legfontosabb közvetlen és közvetett adók fajtáit, a váltó és a csekk mint értékpapír tulajdonságait. |
| Ismertessék a statisztika és a marketing alapfogalmait, a marketingkutatás legfontosabb területeit és információforrásait. Ismerjék fel a statisztikai adatok megbízhatóságának jelentőségét. Számítsanak középértékeket (számtani átlag, mértani átlag, kronológiai átlag), szóródási mutatókat (szórás és relatív szórás), viszonyszámokat (megoszlási viszonyszám, dinamikus viszonyszám, intenzitási viszonyszám). |
| Mutassák be a legfontosabb készletfogalmakat, a készletváltozások bizonylatait, az anyagbeszerzés és -felhasználás hatását a vagyonra, a beszerzés finanszírozási lehetőségeit, a szállítói számla formáját és tartalmát, az általános forgalmi adót mint beszerzést terhelő adót. Jellemezzék az analitikus és szintetikus elszámolások információs kapcsolatát a készleteknél, a beszerzési áron értékelés hatását a költségek és a készletvagyon nagyságára. |
| Ismertessék a jövedelemmel kapcsolatos alapfogalmakat, különböztessék meg a munkavállalót és a munkáltatót terhelő kötelezettségeket, nevezzék meg a bérfizetés alapbizonylatait. Tegyenek különbséget a bér mint jövedelem és mint vállalkozói költség, valamint a munkavállalót és a munkáltatót terhelő járulékok elszámolása között. Ismertessék a tárgyi eszközök, a beruházások, az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás fogalmát, a befektetett pénzügyi eszközök fajtáit, hozamuk hatását a vagyonra. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 192 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás kialakítása, az érvelés |
| technikájának elsajátítása. |
| Önálló adatgyűjtés szakkönyvekből, folyóiratokból, a megfelelő információ kiválasztása, a tanultakkal rendszerben |
| kezelése. |
| Rendszerezés, rendszerben gondolkodás. |
| Az információfeldolgozás normáinak használata. |
| Elemzés és lényegkiemelés. |
| Vitaindítók, jegyzetkészítés, kivonat készítése. |
| Statisztikai táblázatok, grafikus ábrázolások felhasználása különböző jelenségek értékelésre. |
| Problémamegoldás. Elemzés. |
| Önálló ismeretszerzés. |
| Számítástechnika alkalmazása felhasználói szinten. |
| A mindennapi tapasztalat és a tanult ismeretek összekapcsolása. |
| Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) |
| Témakörök | Tartalmak |
| A makrogazdaság alapösszefüggései | A makroökonómia alapfogalmai, a gazdasági szférák és a makropiacok. Termékek és jövedelmek áramlása. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése. Új típusú jóléti fejlődési mutatók. |
| A makrogazdasági egyensúly | Az árupiaci kereslet. Az árupiaci kínálat. A pénzpiac. A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon. Növekedés és/vagy egyensúly, fenntartható fejlődés. |
| Az állam gazdaságpolitikáj a | A modern állam szerepe. A költségvetési politika. A monetáris politika. A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatása. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok. |
| A külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggésük | A nemzetközi munkamegosztás. Külkereskedelem és előnyök, globalizáció. A külkereskedelem-politika lényege, irányai, eszközei. Vállalatok a nemzetközi piacokon. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer. A nemzetközi gazdasági szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás visszahatása a nemzetgazdaság piacára. |
| Üzleti gazdaságtan |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A tevékenység költségei és az értékesítés | A tevékenységek költségnemei és számviteli elszámolásuk. Az értékesítés elszámolása. A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés statisztikai vizsgálata egyszerűen indexekkel. | ||
| Marketingmix, tervezés | A termék marketingértelmezése. Az ár marketingértelmezése. A forgalmazás és elosztás marketingértelmezése. A kommunikáció marketingértelmezése. A marketingtervezés folyamata. | ||
| A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése | A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások rendszerezése. A rövid távú finanszírozás ismeretei. A költségvetési kapcsolatok áttekintése. | ||
| Zárás - éves beszámoló | A könyvviteli zárás. A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. Az éves beszámoló részei, információtartalma. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan): |
| A tanulók mutassák be a mikro- és makro szemlélet közötti különbséget, a makrogazdaság szereplőit és piacait, a |
| jövedelemáramlás formáit és kategóriáit, a kibocsátás nemzetközi mutatóit. |
| Ismertessék az árupiaci kereslet tényezőit, a fogyasztási és megtakarítási függvényt, a beruházások szerepét, a |
| modern pénzrendszert, a kétszintű bankrendszer működését, a pénzteremtés mechanizmusát, a pénzkereslet |
| tényezőit, a pénzpiac hatását a kamatláb alakulására, valamint az árupiaci kínálat tényezőit, a munkapiac szerepét a |
| kínálat alakulásában. Mutassák be a nemzetgazdasági problémákat (növekedés, munkanélküliség, infláció) és |
| okaikat. |
| Határozzák meg az állam feladatait, a fiskális és monetáris politika eszközrendszerét, hatását, jellemezzék a |
| gazdaságpolitika fő irányait. Ismertessék a külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmakat (munkamegosztás, |
| komparatív előnyök, valutapiaci fogalmak), a külkereskedelem politika fogalmát, irányait, eszközrendszerét, az |
| export és import hatását az egyensúlyi jövedelemre, a külkereskedelmi és fizetési mérleg fogalmát, szerkezetét, a |
| legfontosabb nemzetközi szervezeteket. |
| Üzleti gazdaságtan: |
| A tanulók határozzák meg a költségnemek tartalmát, a befejezett tevékenységek elszámolásának rendjét, a vevői |
| számla tartalmát, az általános forgalmi adót mint fizetendő adót, az eredménykategóriák tartalmát és kapcsolatát, az |
| eredménykimutatás készítésének módjait, a társasági adó, valamint a statisztikai indexek tartalmát. Ismertessék az |
| értékesített tevékenységek elszámolásának hatását a vagyonra és az eredményre. |
| A tanulók mutassák be a marketingmix elemeit, a termékkategóriákat, az ármegállapítások alapvető módjait, a |
| legjellemzőbb marketingcsatornákat, a kommunikáció és promóció legfontosabb eszközeit, a piacszegmentálás |
| lépéseit. |
| Sorolják fel a vállalkozás és a költségvetés, az APEH- és TB-kapcsolatok legfontosabb formáit, a fizetőképesség, a |
| pénztárral és a bankszámlával kapcsolatos elszámolások tartalmát, a levonható és a fizetendő forgalmi adó |
| kapcsolatát, a fizetőképesség vizsgálatának egyszerű eszközei jelentését, a zárás és az éves beszámoló |
| információközlő szerepét. |
| KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy a tevékenységek sokszínű, |
| tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók |
| érdeklődését a szakmacsoport iránt, és segítse elő későbbi pályaválasztásukat. |
| Hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok |
| gyakorlata iránt. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megszervezésében, megfogalmazásában, megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az |
| érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció |
| fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Fejlessze azokat a képességeket, amelyek a sikeres ügyintézéshez, üzleti élethez szükségesek (memória, kommunikáció, kapcsolattartás). |
| Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. |
| A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a gazdasági szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeret jelentőségét. Fejlessze az empatikus készségeket. |
| A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes |
| beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a |
| szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. |
| Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a |
| közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. |
| Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi |
| munkakapcsolatok helyes alakítására. |
| Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok oktatásának célja, hogy képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye képessé a tanulókat irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, tevékenységük megszervezésére és értékelésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az |
| ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége. |
| A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk, monotónia tűrésük. |
| A tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához, a produktív |
| munkavégzéshez. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló feladatmegoldás igénye, érezzék meg a sikerek értékét, örömét. |
| A gyakorlati tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. A tanulók alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| Információkezelés: |
| A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. |
| Másoljanak tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. |
| Használják a másológépet, telefont, telefaxot, iratmegsemmisítőt a kezelési útmutató szerint rendeltetésszerűen, egyszerű karbantartási teendőket végezzenek el (pl. másolótoner-csere, telefax papírcsere, nyomtató festékkazettacsere). |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. |
| Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. |
| Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges |
| táplálkozás alapelveit. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és |
| szövegfonetikai eszközök helyes használatával. |
| Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül fejlesszék a konfliktuskezelés képességét. |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: |
| A tanulók váljanak képessé egyszerű gazdasági eseményeket idősoros és számlasoros könyvelésben feljegyezni, |
| az elszámolásokat ellenőrizni és a kapcsolódó egyszerű számviteli és pénzügyi bizonylatokat kitölteni, az egyszerű |
| pénzforgalmi teendőket elvégezni. |
| Legyenek képesek egyszerű statisztikai számításokat elvégezni, röviden értelmezni a kiszámított mutatószámokat. |
| A tanulók képesek legyenek összefoglaló feladat kidolgozására a tanult számviteli, statisztikai és pénzügyi |
| ismeretek vonatkozásában. |
| A gyakorlati élet követelményei szerint az információfeldolgozás korszerű eszközeit és az alapvető, egyszerű |
| szakmai szoftvereket tudják kezelni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információkezelés: |
| Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak |
| használata. |
| Tízujjas vakírás elsajátítása. |
| Viselkedéskultúra: |
| A megjelenés kultúra gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, |
| demonstrálásuk, lehetőleg élet közeli helyzetekben. |
| Az étkezési kultúra megismertetése, gyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. |
| A munkahelyi társas klíma bemutatása. |
| Információkezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata | A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. |
| Tízujjas vakírás elsajátítása | A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| Viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Megjelenés kultúra | Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése. |
| Kapcsolat a mindennapokban | A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és gyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. |
| A társasági élet speciális lehetőségei | A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg élet közeli helyzetekben. |
| Étkezési kultúra | Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése. |
| A családon belüli viselkedésformák | A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. |
| Munkahelyi társas klíma | Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Információkezelés: |
| A tanulók biztosan használják a számítógép billentyűzetét, legyenek képesek dokumentumok megnyitására, |
| mentésére, nyomtatására, tabulálására, betűtípus megválasztására. |
| Tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, könnyen írható, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása |
| tízujjas vakírással. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. |
| Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében |
| kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. |
| Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. |
| A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az |
| egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. |
| Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból |
| eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információkezelés: |
| Az írástechnika magasabb szintű elsajátítása, a másolási készség fejlesztése, a betűbillentyűk módszeres |
| átismétlése. |
| A levelek formai kialakításának megismerése. |
| Irodatechnikai alapismeretek elsajátítása, az irodatechnikai eszközök használata. |
| Kommunikáció: |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. |
| Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. |
| A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. |
| Információkezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása, diktálás utáni írása. Az önálló soralakítás megtanítása írógépes oktatás esetén. |
| Levelek formai kialakítása | Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. |
| Irodatechnikai alapismeretek | Az irodai környezetben használatos híradástechnikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése | |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása | A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása | A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. |
| Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése | Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. |
| Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása | Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Információkezelés: |
| A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, |
| ismeretlen szöveget, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított |
| négy ezrelék. |
| Ismerjék a levelek formai kialakításának szokásait, a kiemelési módokat. |
| Tudják használni a bemutatott másológépet, telefont, telefaxot, iratmegsemmisítőt kezelési útmutató szerint |
| rendeltetésszerűen, és végezzenek egyszerű karbantartási munkákat (pl. másolótoner-csere, telefax papírcsere, |
| nyomtató festékkazetta-csere). |
| Kommunikáció: |
| A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök |
| helyes használata. |
| Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli |
| kommunikáció legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a legfontosabb kommunikációs |
| technikákkal, ismerjék a kommunikációs zavarok okait. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és |
| elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az |
| együttműködés és kommunikáció elvét. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: |
| Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése. |
| A gyakorlati munkavégzés körülményeinek megteremtése, a munkavégzés megszervezése, tervezése. |
| Gondos külalakú, szép kivitelezésű munkavégzés. |
| Az elemzési jártasság fokozatos bővítése. |
| Számítástechnikai készségek és tevékenységi formák használata felhasználói szinten. |
| A mindennapi tapasztalat és a tanult ismeretek összekapcsolása. |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vállalkozás | Kisvállalkozás alapításának, marketingarculata megtervezésének alapvető feladatai - egyszerű esettanulmány. |
| Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai | Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Az idősoros és számlasoros könyvelés technikája. Egyeztetések. |
| Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai | A készpénz- és készpénz nélküli forgalom egyszerű bizonylatai. |
| Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai | A statisztikai adatok feldolgozása: csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás. |
| Az üzleti gazdaságtan marketingalapj ai | Mintavételi eljárások, kérdőív szerkesztése. |
| A vásárolt készletek a gazdálkodásban | A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának vezetése. Az anyagok készletváltozásának számviteli feljegyzése. Számlakészítés, megrendelés-nyilvántartás. Viszonyszámok, középértékek számítása a vásárolt készletekre. |
| A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások | A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető bizonylatok előállítása. A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági események számviteli feljegyzése. A jövedelemalakulás vizsgálata a tanult statisztikai eszközökkel. |
| A befektetett eszközök | Az értékcsökkenés elszámolása. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: |
| A tanulók alkalmazzák a statisztikai sor és grafikus ábra készítésének szabályait és a legfontosabb kérdőívszerkesztési szabályokat. |
| Legyenek képesek egyszerű számviteli feladatokat megoldani az alapvető gazdasági eseményekre, statisztikai számításokat végezni a tanult középértékek és viszonyszámok segítségével, a kiszámított mutatószámokat röviden értelmezve. |
| Legyenek képesek a már tanult középérték- és viszonyszámmutatókat értelmezni a munkavállalókkal kapcsolatos |
| vizsgálatokra, egyszerű számviteli feladatokat és statisztikai számításokat megoldani a jövedelem elszámolást |
| érintő alapvető gazdasági eseményekre egyszerű értékeléssel. |
| Legyenek képesek az értékcsökkenéssel és a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű |
| számításokra. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 64 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: |
| Probléma megoldási módok keresése. |
| A gyakorlati munkavégzés megszervezése. |
| Önálló munkavégzés. |
| Elemzés. |
| Számítástechnika használata felhasználó szinten. |
| A mindennapi tapasztalat és a tanult ismeretek összekapcsolása. |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése | A vásárolt készletekkel, a munkavállalókkal és a befektetett eszközökkel kapcsolatos tanult ismeretanyag rendszerezése összefüggő munkagyakorlat formájában. |
| A tevékenység költségei és az értékesítés | A tevékenységek költségeinek számviteli elszámolása. Az értékesítés számviteli elszámolása. A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés egyszerű statisztikai vizsgálata. |
| A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése | A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások, bizonylatolások, egyeztetések. |
| Zárás - éves beszámoló | A könyvviteli zárás teendői. A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. |
| A gazdálkodási tevékenység rendszerezése | A tanult ismeretek rendszerezése esettanulmány formájában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: |
| A tanulók legyenek képesek összefoglaló feladat kidolgozására a készletekkel, a munkavállalókkal és a befektetett |
| eszközökkel kapcsolatos, korábban már tanult, alapvető gazdasági eseményekre és számításokra vonatkozóan és |
| értékeléssel. |
| Legyenek képesek egyszerű költség elszámolási feladatokat megoldani alapvető gazdasági eseményekre. |
| Legyenek képesek egyszerű számításokra a fizetőképességre vonatkozóan. |
| A tanulók legyenek képesek összefoglaló feladat kidolgozására irányított feladatmegoldással és értékeléssel a |
| teljes tanult tananyag vonatkozásában. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Ügyviteli szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| ÜGYVITELI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a |
| közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, fejlessze a szakmai |
| tantárgyak tanulásához szükséges képességeket, mutassa be gazdasági környezetünket. A tananyag feldolgozása |
| adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a |
| pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és |
| szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a |
| tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. |
| A Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe oktatásának célja, hogy a tanulókat alapfokú nyelvvizsgaszintű általános idegennyelv-tudásuk birtokában - elsajátítva a szakmai szóbeli és telefonos kommunikáció alapszókincsét, kifejezéseit - képessé tegye arra, hogy ki tudják fejezni magukat a legfontosabb titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó szituációkban, valamint felkészítse őket a legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a különböző kommunikációs eszközök tudatos használatát, hogy a tanulók megfelelő szakmai szókincs birtokában képesek legyenek gondolataikat szóban vagy írásban kifejezni. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk |
| legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések |
| szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. |
| A tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Gazdasági környezetünk: |
| Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, |
| munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. |
| A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami |
| költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. |
| Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül |
| mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás |
| munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét. |
| Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti |
| vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. |
| Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói |
| jogokat és kötelezettségeket. |
| Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és |
| kapcsolatukat az eredménnyel. |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: |
| A tanulók alapfokon ki tudják fejezni magukat személyes vagy telefonos kommunikációban a legfontosabb |
| - titkári, illetve asszisztensi munkához is kapcsolódó - szakmai területeken, témakörökben, szituációkban. |
| A tanulók ismerjék meg a legegyszerűbb hivatalos leveleket szövegértési szinten (információszerzés és -nyújtás, |
| ajánlatkérés, ajánlat). |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése grafikonok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi |
| tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. |
| Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása - írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, |
| tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. |
| A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új |
| gazdasági események követése. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gazdasági alapismeretek | Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat. |
| A gazdálkodás szervezeti keretei Az állam szerepe és feladatai | A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. |
| A háztartás gazdálkodása | A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, |
| kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a |
| javakat. |
| A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. |
| A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és |
| kiadásait. |
| A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, |
| tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és |
| jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb |
| fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. |
| A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, |
| együttműködés képessége, vitakészség). |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vállalkozások | Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének jogi keretei, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. |
| Pénzügyi ismeretek | Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek. |
| A gazdálkodás személyi feltételei | A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet. |
| A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén | Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti összeg. |
| Külgazdasági kapcsolatok | Külkereskedelem, export, import. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. |
| A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a |
| munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. |
| A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az |
| eredménnyel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: |
| Személyes vagy telefonos kommunikáció alapszinten a szakmai témakörökben, szituációkban. |
| Hivatali teendők végzése idegen nyelven. |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe |
| Témakörök | Tartalmak |
| A legfontosabb - titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó - szakmai témakörökben, szituációkban személyesen vagy telefonon folytatott kommunikáció | A következő szakmai témakörökben, szituációkban az alapszintű kommunikációhoz szükséges szakmai alapszókincs és kifejezések megtanítása, begyakoroltatása az adott idegen nyelven: Bemutatkozás, bemutatás külföldi ügyfél esetében. Közlekedés, úttudakozódás, utazás. Jegy, helyjegy biztosítása, külföldi vendégek utazási elintézendőinek segítése. Szálloda, turizmus. Szállodai szobafoglalás. Étkezés, élelmiszerek, kínálási formák. Külföldi vendég ebéd-, vacsoraprogramjának szervezése, köszönetnyilvánítási formák. Szabadidős tevékenység, rádió, tévé, színház, film, sport, kirándulás. Kulturális program szervezése az ügyfél számára, országismereti alapvető tudnivalók. Egészség, orvosnál. Külföldi vendég egészségügyi ellátáshoz segítése. Leggyakoribb hivatali teendők: telefonálás, információ kérése és nyújtása, találkozás megbeszélése, időpontok egyeztetése, udvariassági formák. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: |
| A tanulók ismerjék a szóban és telefonon folytatott kommunikáció tartalmi ismérveit a megtanult szakmai |
| témakörökben. Adott szituációban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset, |
| kifejezéseket. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: |
| Személyes vagy telefonos kommunikáció alapszinten a szakmai témakörökben, szituációkban. |
| A legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértése (információszerzés és -nyújtás, ajánlat, rendelés, fizetés, |
| szállítás). |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe |
| Témakörök | Tartalmak |
| A legfontosabb - titkári, asszisztensi munkához is kapcsolódó - szakmai témakörökben, szituációkban személyesen vagy telefonon folytatott kommunikáció | A következő szakmai témakörökben, szituációkban az alapszintű kommunikációhoz szükséges szakmai alapszókincs és kifejezések megtanítása, begyakoroltatása az adott idegen nyelven: Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb hivatali berendezések, felszerelések nevei, külföldi vendég udvarias eligazítása hivatalban. Munkahely, egy vállalat egyszerű, rövid ismertetése, vállalattípusok nevei idegen nyelven és idegen nyelvre fordított magyar vállalat-elnevezések különbségeinek rövid ismertetése. Munkavállalással kapcsolatos alapvető ismeretek (egyszerű szövegezésű önéletrajz, álláshirdetés, plakát, közlemény). Alapvető gazdasági jelenségek a sajtó tükrében. Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók. Szolgáltatások, posta, benzinkút, gyorsjavítások. Legegyszerűbb banki szituációkban információnyújtás, autójavításhoz gyors segítség hívása. |
| A legegyszerűbb hivatalos levelek szövegértése | Leggyakoribb levéltípusok (információszerzés és -nyújtás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés) szókincsének megtanítása az adott idegen nyelven. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: |
| A tanulók ismerjék a szóban és telefonon folytatott kommunikáció tartalmi ismérveit a megtanult szakmai |
| témakörökben. Adott szituációban - alapszinten - tudják használni a megfelelő szakmai alapszókincset, |
| kifejezéseket. |
| Ismerjék a legegyszerűbb hivatali leveleket szövegértési szinten az információszerzés és -nyújtás, ajánlatkérés, |
| ajánlat, megrendelés témaköreiben. |
| ÜGYVITELI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Ügyviteli szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el |
| a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozzameg a szakmai műveltséget. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az |
| érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció |
| fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az |
| önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. |
| A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. |
| A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes |
| beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a |
| szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. |
| Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a |
| közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. |
| Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi |
| munkakapcsolatok helyes alakítására. |
| Az Informatikai alkalmazások oktatásának célja a 8., 9. és 10. évfolyamon tanult informatikai ismeretekre építve a számítástechnikai ismeretek elmélyítése, különös tekintettel a szövegszerkesztés és táblázatkezelés, titkársági információkezelés részletekre is kiterjedő gyakorlati alkalmazására. |
| A Szövegfeldolgozás oktatásának célja az írássebesség jelentős fejlesztése a számítógépes szövegírásnál, a minőségi követelmények betartásával. Cél továbbá, hogy a tanulók megismerjék a hivatali levelezés alapvető szakszókincsét, és egyszerűbb tartalmú levelet maguk is meg tudjanak fogalmazni, valamint a szokásoknak megfelelően formába önteni. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges |
| képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tanulók frissítsék fel és aktualizálják ismereteiket a számítógép működése, üzembe helyezése, használata, |
| hálózatra csatlakozása kapcsán, valamint alapvető rendszerismereteiket a számítógépről (útvonal megtalálása, |
| fájlnév megadás, fájlkeresés, területi beállítások stb.). |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló feladatmegoldás igénye, érezzék meg a sikerek értékét, örömét. |
| A gyakorlati tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| Információkezelés: |
| A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, |
| nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. |
| Másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen |
| szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. |
| Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. |
| Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. |
| Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges |
| táplálkozás alapelveit. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és |
| szövegfonetikai eszközök helyes használatával. |
| Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció |
| legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és |
| feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. |
| Informatikai alkalmazások: |
| A tanulók használják az internetet (böngészés, letöltés, e-mail, chat). |
| A mindenkori korszerű szövegszerkesztő szoftver technikai lehetőségeinek felhasználásával önállóan formázzanak |
| szöveget (oldalbeállítás, betűformázás, bekezdésformázás, fejléc, lábléc megadása, oldalszámmal való ellátása, |
| nyomtatás, tabulátorállítások, szegélyek, árnyékolás, mintázatbeállítás, mezőkódok beszúrása, egyszintű lista |
| készítése, táblázat, objektumbeszúrás, keret, hasáb, körlevél és adatbázisként funkcionáló fájl szerkesztése, |
| tartalomjegyzék, diagram használata és a felsoroltakhoz kapcsolódó további feladatok elvégzése, a technikai |
| adottságok függvényében). |
| A mindenkori korszerű táblázatkezelő szoftver technikai lehetőségeinek felhasználásával legyenek képesek a |
| következő feladatok elvégzésére: adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése; |
| képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba; táblázatok |
| tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a |
| figyelembevételével; diagramkészítés, táblázatbeillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázat- |
| és adatbázis-kezelő) programokból. |
| Tudjanak használni egy titkársági információkezelő programot levelezésre, postázásra, címlisták karbantartására, |
| nyilvántartások, határidőnapló vezetésére stb. |
| Szövegfeldolgozás: |
| Növekedjen a tanulók írássebessége. Egyidejűleg törekedjenek a hibák kiküszöbölésére, a hibátlan vakírásra. |
| (Másoljanak tíz perc alatt legalább 1400 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen |
| szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal, az előírt hibahatárokon belül.) |
| A tanulók ismerjék meg a hivatali levelezés fogalmát, történetét, téma szerinti csoportosítását. Legyenek tisztában |
| a levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményeivel a következő témájú leveleknél: munkaüggyel |
| kapcsolatos iratok, önéletrajz, pályázat, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai, vállalkozások belső iratai, |
| a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső iratok. Egyszerűbb tartalmú iratok megfogalmazása, a szokásoknak |
| megfelelően formába öntése. |
| A tanulók ismerjék a hivatali levelezés alapvető szakszókincsét. Egyszerűbb tartalmú levelet fogalmazzanak meg, |
| valamint a szokásoknak megfelelően öntsék formába. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információkezelés: |
| Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak |
| használata. |
| Tízujjas vakírás elsajátítása. |
| Viselkedéskultúra: |
| A megjelenéskultúra gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, |
| demonstrálásuk, lehetőleg életközeli helyzetekben. |
| Az étkezési kultúra megismertetése, begyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. |
| A munkahelyi társas klíma bemutatása. |
| Információkezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata | A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. |
| Tízujjas vakírás elsajátítása | A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| Viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Megjelenéskultúra | Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolat a mindennapokban | A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és begyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. |
| A társasági élet speciális lehetőségei | A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. |
| Étkezési kultúra | Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése, begyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák | A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. |
| Munkahelyi társas klíma | Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Információkezelés: |
| A tanulók biztosan használják a számítógép billentyűzetét, legyenek képesek dokumentumok megnyitására, |
| mentésére, nyomtatására, tabulálására, betűtípus megválasztására. |
| Tíz perc alatt legalább 600 leütés terjedelmű, könnyen írható, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása |
| tízujjas vakírással. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. |
| Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében |
| kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. |
| Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. |
| A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az |
| egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. |
| Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból |
| eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információkezelés: |
| Az írástechnika magasabb szintű elsajátítása, a másolási készség fejlesztése, a betűbillentyűk módszeres |
| átismétlése. |
| A levelek formai kialakításának megismerése. |
| Kommunikáció: |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. |
| Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. |
| A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. |
| Információkezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. |
| Levelek formai kialakítása | Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése | |||
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása | A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. | ||
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása | A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. | ||
| Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése | Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. | ||
| Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása | Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Információkezelés: |
| A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, |
| ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal. Hibahatár: a leütésszámhoz |
| viszonyított négy ezrelék. |
| Ismerjék a levelek formai kialakításának szokásait, a kiemelési módokat. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök |
| helyes használata. |
| Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli |
| kommunikáció legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a kommunikációs zavarok okait. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és |
| elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. |
| Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az |
| együttműködés és kommunikáció elvét. |
| Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett |
| tapasztalataikat. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Informatikai alkalmazások: |
| Az internet használata (keresés, mentés, letöltés, e-mail küldése, fogadása csatolt fájllal, chat). |
| Állományok archiválása. |
| Lokális hálózati kommunikációs program (pl. Outlook, WebAccess) használata (e-mail, naptár, címjegyzék, |
| feljegyzések, napló stb.). |
| A mindenkori korszerű szövegszerkesztő szoftver technikai lehetőségeinek felhasználásával önálló szövegformázás. |
| Szövegfeldolgozás: |
| A tanulók írássebességének fokozása. Az előforduló hibák kiküszöbölése, a hibátlan, illetve a majdnem teljesen |
| hibátlan vakírás. |
| Levélírás a tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményeknek megfelelően. Munkaüggyel kapcsolatos iratok, |
| önéletrajz, pályázat, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás, vállalati belső levelezés, gazdasági tevékenységgel |
| kapcsolatos külső levelezés egyszerűbb tartalmú iratainak megfogalmazása iránymutatás alapján, a szokásoknak |
| megfelelően formába öntés. |
| Informatikai alkalmazások |
| Témakörök | Tartalmak |
| Számítógépes alapismeretek | A számítógép belső felépítése. A számítógép perifériái. |
| átismétlése | A számítógép üzembe helyezése. A szoftverek fogalma, felosztása. Számítógépes hálózatok. |
| Internet használata | Keresés, mentés, letöltés, e-mail küldése és fogadása csatolt fájlokkal vagy anélkül, a chat használata. |
| Fájlkezelés | Archiválás, védelem, archív állományok kicsomagolása. |
| Hálózati kommunikáció | E-mail, naptár, címjegyzék, feljegyzések, napló használata, határidős feladatok nyilvántartása. |
| Szövegszerkesztés | Állománykezelés az adott szövegszerkesztő programban. Szövegbevitel. Szöveg formázása. Nyomtatás. Az adott szövegszerkesztő program speciális lehetőségei. |
| Szövegfeldolgozás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Betűbillentyűk ismétlése | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. |
| írássebesség fokozása | Gyakran előforduló szótag-, szó-, mondatrészgyakorlatok és összefüggő, könnyű szövegek íratása a lendületes írás kialakítása céljából. Az egyes ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása. |
| Hibátlan írásmód kialakítása | A gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek korrigálása célirányos hibajavító gyakorlatokkal. |
| Diktálásra gépelés | Diktálásra gépelés. |
| Hivatalos iratok tartalmi, formai és nyelvi sajátosságainak elsajátítása | A hivatali levelezés fogalmának, történetének megismertetése, téma szerinti csoportosítása. A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményeinek bemutatása. A hivatali levelezés alapvető szakszókincsének megismertetése, a tartalmi és formai követelmények megtanítása a következő témájú leveleknél: munkaüggyel kapcsolatos iratok, önéletrajz, pályázat, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai. Egyszerűbb tartalmú iratok megfogalmazása, a szokásoknak megfelelően formába öntése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Informatikai alkalmazások: |
| A tanulók ismerjék a számítógépek működésének az elvét, legyenek képesek a számítógépes hardver egyes |
| elemeit üzembe helyezni és használni. |
| Ismerjék a hálózati működés elvét, tudják a hálózatba kötött számítógépeket használni, legyenek képesek egy |
| adott útvonal megtalálására, fájlnév megadására, fájlkeresésre, alapvető megjelenési és területi beállításokra stb. |
| A tanulók legyenek képesek információk megkeresésére és letöltésére az interneten, tudják az elektronikus |
| levelezést használni, és ismerjék az internet nyújtotta egyéb lehetőségeket. |
| Tudjanak állományokat archiválni. |
| Helyi hálózaton tudjanak kapcsolatot tartani, címjegyzékeket karbantartani. |
| Legyenek képesek az adott szövegszerkesztő program speciális lehetőségeinek kihasználásával szöveg bevitelére, |
| megformázására, nyomtatására. |
| Szövegfeldolgozás: |
| A tanulók tíz perc alatt legalább 1200 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen |
| szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal, az előírt hibahatárokon belül. |
| Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. |
| A tanulók legyenek képesek tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló, piacképes hivatalos |
| levelet az átvett témakörökben, a megadott adatok és 5-6 felsorolt tartalmi szempont alapján önállóan |
| megfogalmazni és formába önteni. Gondolataikat változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő |
| nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésekbe rendezetten fogalmazzák meg. A |
| megfogalmazott levelet a szokásoknak megfelelő formában, nyomtatva készítsék el. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Informatikai alkalmazások: |
| A mindenkori korszerű táblázatkezelő szoftver technikai lehetőségeinek felhasználásával feladatok elvégzése. |
| Szövegfeldolgozás: |
| A tanulók írássebességének fokozása. |
| A hivatali levelezés alapvető szakszókincsének megismerésével állami szervek, vállalkozások belső, a gazdasági |
| tevékenységgel kapcsolatos külső levelek elkészítése. |
| Informatikai alkalmazások |
| Témakörök | Tartalmak |
| Táblázatkezelés | Állománykezelés az adott táblázatkezelő programban. Adatok bevitele a táblázatba. A táblázat formázása. Függvények és műveletek cellákkal. Nyomtatás. |
| Szövegfeldolgozás |
| Témakörök | Tartalmak |
| írássebesség fokozása, a hibátlanságra törekvés követelményének betartásával | Gyakran előforduló szótag-, szó-, mondatrészgyakorlatok és összefüggő, közepes nehézségű szövegek íratása. Az egyes ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása. A gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek korrigálása célirányos hibajavító gyakorlatokkal. |
| Diktálásra gépelés | Diktálásra gépelés. |
| Hivatalos iratok tartalmi, formai és nyelvi sajátosságainak elsajátítása | A hivatali levelezés alapvető szakszókincsének megismertetése, a tartalmi és formai követelmények megtanítása a következő témájú leveleknél: az állami szervek és a vállalkozások belső iratai, a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső iratok. Egyszerűbb tartalmú iratok megfogalmazása, a szokásoknak megfelelően formába öntése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Informatikai alkalmazások: |
| A tanulók a következő feladatokat tudják megoldani: egy adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése; képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba; táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével; diagramkészítés, táblázatbeillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázat- és adatbázis-kezelő) programokból. |
| Szövegfeldolgozás: |
| A tanulók tíz perc alatt legalább 1400 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen |
| szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal, az előírt hibahatárokon belül. |
| Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. |
| A tanulók legyenek képesek tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló, piacképes hivatalos |
| levelet az átvett témakörökben, a megadott adatok és 5-6 felsorolt tartalmi szempont alapján önállóan |
| megfogalmazni és formába önteni. Gondolataikat változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő |
| nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésekbe rendezetten fogalmazzák meg. A |
| megfogalmazott levelet a szokásoknak megfelelő formában, nyomtatva készítsék el. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS |
| A KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek | 192 óra |
| Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 64 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a |
| szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak |
| megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, |
| értékelésére, elemzésére. |
| Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a |
| szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a |
| dolgozók tevékenységét, annak távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás |
| kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a |
| tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. |
| Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. |
| A Közgazdaságtan oktatásának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozza a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat az őket körülvevő világ megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. |
| A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. |
| Az Idegen nyelv oktatásának célja, hogy bővítse a tanulók megszerzett nyelvtudását, javítsa az általános és a szakmai beszédkészségüket a helyzetek párbeszédes megoldásában, egészítse ki a tanulók nyelvtani ismereteit, motiválja őket abban, hogy eredményesen tudják megoldani az üzleti életben leggyakrabban előforduló kommunikációs helyzeteket. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli |
| kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk |
| legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Gazdasági környezetünk: |
| Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. |
| A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami |
| költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. |
| Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül |
| mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás |
| munkavállalói és jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. |
| Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti |
| vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. |
| Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói |
| jogokat és kötelezettségeket. |
| Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és |
| kapcsolatukat az eredménnyel. |
| Közgazdaságtan: |
| A tanulók ismerjék meg a közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék a mikro- és makroszemlélet közötti |
| különbséget, határozzákmeg a különbségeket és azonosságokat. |
| A tanulók váljanak képessé alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, |
| függvények ábrázolására, rövid és hosszú távú elemzésekre. |
| Váljanak képessé nemzetgazdasági problémák felismerésére és elemzésére. |
| Marketing: |
| A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, tudják elhelyezni a gazdálkodási |
| folyamatban. |
| Értsék a piac jelentőségét, összefüggéseit. |
| A tanulók ismerjék az információszerzés fontosságát, a piackutatás módszereit, eszközeit, folyamatát, a marketing |
| és a piackutatás kapcsolatát. |
| A tanulók értsék az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, az árképzés módszereit. Ismerjék az árstratégia |
| kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását, az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait. Ismerjék fel az összefüggést a marketing és az elosztási |
| csatornák között. |
| A tanulók ismerjék a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a |
| kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen). |
| A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának |
| fontosságát, tartalmi és formai elemeit. Értsék gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát. |
| A tanulók ismerjék meg a kiskereskedelmi árufogalomra ható tényezőket. Értsék a vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. |
| Idegen nyelv: |
| A tanulók legyenek képesek az általános üzleti nyelv egyszerű eseteiről szóló szövegeket megérteni, feldolgozni. A tanulók ismerjék az adásvételi ügyletekkel, a reklamációk intézésével, a kiállítások és vásárok szervezésével kapcsolatos szakmai szókincset, egyszerűbb beszédhelyzetekben ezeket tudják alkalmazni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése grafikonok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi |
| tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. |
| Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása - írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, |
| tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. |
| A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új |
| gazdasági események követése. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gazdasági alapismeretek | Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat. |
| A gazdálkodás szervezeti keretei: Az állam szerepe és feladatai | A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. |
| A háztartás gazdálkodása | A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, |
| kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a |
| javakat. |
| A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. |
| A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és |
| kiadásait. |
| A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, |
| tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és |
| jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb |
| fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. |
| A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, |
| együttműködés képessége, vitakészség). |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vállalkozások | Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének jogi keretei, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. |
| Pénzügyi ismeretek | Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek. |
| A gazdálkodás személyi feltételei | A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet. |
| A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén | Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti összeg. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. |
| A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a |
| munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. |
| A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az |
| eredménnyel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közgazdaságtan: |
| Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. A tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése. |
| Tájékozódás a napi gazdasági helyzetről, különböző kézikönyvek, szaksajtó felhasználásával. Egyéni és csoportos információgyűjtés. |
| Eltérő álláspontok és az eltérés okainak felismerése. |
| Az érvelés technikájának alkalmazása közgazdasági témakörökben. |
| Szóbeli ismertetők tartása. |
| Az internet használata a tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással. |
| Marketing: |
| Könyvtári ismerethordozók használata. |
| Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, |
| feldolgozása). |
| A vállalkozás számára a megfelelő piacszegmens kiválasztása, a szóba jöhető vásárlói kör körülhatárolása. |
| Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák. Csomagolás megtervezése, marketingfunkcióinak |
| felismerése. |
| Árképzés, napi konkrét ár kialakítása. |
| Idegen nyelv: |
| Az üzleti kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének tudatos használata. |
| Az üzleti levelek megszerkesztése. |
| Közgazdaságtan |
| Témakörök | Tartalmak |
| A közgazdaságtudomány | A közgazdaságtan fő részei. Az erőforrások szűkössége. A termelési lehetőségek határa. Munkamegosztás, specializáció. Az erőforrások elosztásának alapkérdései. Kereslet - kínálat. Keresleti - kínálati függvény. A Marshall-kereszt. |
| A fogyasztói magatartás és a kereslet | A fogyasztói döntés tényezői. A fogyasztás és a szükséglet. Teljes haszon, határhaszon. A fogyasztó maximális összhaszna több termék esetén. Közömbösségi görbe. Költségvetési egyenes. Az optimális választás. A kereslet árrugalmassága, kereszt-árrugalmassága, jövedelemrugalmassága. |
| A vállalat és a termelői magatartás | A vállalat célja, célrendszere. Az idő szerepe a gazdaságban. A termelés költségei. Költségfüggvények. Kiadás és költség. Bevétel és haszon. |
| A vállalat kínálata és a piac jellege | A piac formái. A vállalati és a piaci kínálat tökéletes verseny esetén. A vállalat alkalmazkodása a tökéletesen versenyző piachoz. A vállalati és iparági kínálat. A tiszta monopólium piaca. |
| A termelési tényezők piaca | Munkapiac. A humántőke. |
| Marketing |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése | A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketingmix fogalma. | ||
| A piaci környezet elemzése, a piac | A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. | ||
| Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás | Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. | ||
| Célpiaci marketing, piacszegmentálás. Célpiacok kiválasztása | Differenciálatlan és differenciált marketing. A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. | ||
| Marketinginformációs rendszer | Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. | ||
| A piackutatás fajtái, módszerei | A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. | ||
| A piackutatás felhasználási területei | A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. | ||
| Termékpolitika, termékfejlesztés | A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka, design. | ||
| Árpolitika, árstratégia | Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása. | ||
| Értéke síté spolitika, csatornák kiválasztása | A disztribúciós rendszer. Marketingcsatornák. | ||
| Kommunikációs politika | Kommunikációs folyamat. A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. | ||
| Idegen nyelv |
| Témakörök | Tartalmak |
| Általános üzleti nyelv | Adás - vétel. Vásárlási szituációk. Termékek elnevezése. |
| Kapcsolattartás az üzleti életben | Telefonálás. Érdeklődés. Információadás. |
| Hivatalos levél | Címzés, megszólítás. Levél zárása. Az írott levél szerkezete, helyesírása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Közgazdaságtan: |
| A tanulók tudják ismertetni a közgazdaságtan tárgyát, alapvető kategóriáit, alapkérdéseit, elemzési módszereit, a |
| piac fogalmát, alapvető kategóriáit, a piac működési mechanizmusát, a piacformákat, valamint a vállalat piaci |
| magatartását befolyásoló tényezőket, és értelmezni a társadalompolitikai környezet hatását a vállalatokra. |
| A tanulók legyenek képesek definiálni a költség, bevétel, eredmény fogalmát, pontosan elhatárolni ezeket |
| egymástól. |
| A tanulók legyenek képesek bemutatni a fejlett piacgazdaság központi szereplőjét, a fogyasztót, jellemezni a |
| fogyasztói magatartást, valamint a vállalatok vevőkénti viselkedését a tényezőpiacokon. |
| A tanulók tudjanak feladatokat megoldani az árrugalmasság, a jövedelemrugalmasság és a kereszt-árrugalmasság |
| témakörben, legyenek képesek kiszámítani a vállalatok profitmaximalizáló outputjait. |
| Marketing: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, helyét a gazdálkodási |
| folyamatban. |
| Értsék a piac összefüggéseit. |
| Legyen rálátásuk a keresleti oldal elemzésére, a keresletet befolyásoló tényezőkre. |
| Tudják kiválasztani a vállalkozás számára a megfelelő piacszegmenst, körülhatárolni a szóba jöhető vásárlói kört. |
| Tudják értékelni az információszerzés fontosságát, a piackutatás módszereit, eszközeit, folyamatát, ismertetni a |
| marketing és a piackutatás kapcsolatát. |
| A tanulók legyenek képesek definiálni a termék fogalmát, osztályozását, jellemezni a termék piaci életgörbéjének |
| szakaszait, felismerni a termékpiaci stratégiák jelentőségét. |
| A tanulók értsék meg az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, határozzák meg az árképzés módszereit. |
| Tudják ismertetni az árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását. |
| Legyenek képesek bemutatni az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna |
| kiválasztásának szempontjait, megérteni az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. |
| Idegen nyelv: |
| Hallott és olvasott szöveg értése területén a tanulók legyenek képesek a lényeges információt kiszűrni, a szöveg |
| üzenetét megérteni. |
| Beszédkészség területén legyenek képesek a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni, véleményüket kifejteni, a |
| társalgásba bekapcsolódni. |
| íráskészség területén legyenek képesek egyszerű üzleti szöveget, levelet a nyelvhelyesség szabályait követve |
| megírni, megszerkeszteni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 192 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Közgazdaságtan: |
| Lényegkiemelés. |
| A makrogazdaság különböző szereplőinek a jellemzése, a köztük zajló jövedelemáramlások felismerése. |
| Szóbeli ismertetők, kiselőadások tartása. |
| Tájékozódás a napi gazdasági helyzetben, különböző kézikönyvek, szaksajtó felhasználásával. Eltérő álláspontok |
| felismerése, az eltérés okainak vizsgálata. |
| Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása közgazdasági témakörökben. |
| Az internet használata. |
| Irányított viták, döntési szituációk elemzése. |
| Marketing: |
| Reklámüzenetek tartalmának értelmezése. |
| Reklámeszközök és reklámhordozók elkülönítése. |
| Újsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok megtervezése. |
| Komplex reklámterv elkészítése. Reklám-hatásvizsgálat elemi szinten. |
| Reklámetikai Kódex értelmezése. |
| Kapcsolatszervezés. |
| Vállalati arculat megtervezése, kidolgozása. |
| Idegen nyelv: |
| Az adásvételi ügyletek lebonyolítása. |
| Reklamációk. |
| Közgazdaságtan |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A makroökonómia alapösszefüggései | A makrogazdaság alapfogalmai. A makrogazdaság szereplői. Makrogazdasági körforgás. A makrogazdaság számbavétele. A pénz a makroökonómiában. A pénz kialakulása, lényege. | ||
| A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem | A makrogazdaság piacai, az árupiac. A makroökonómiai árukereslet. A fogyasztás makroökonómiai szinten. A megtakarítás. A beruházás és hatása a makrogazdaság árukeresletére. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem. A beruházási tevékenység motivációja. | ||
| A makrogazdaság pénzpiaca | A pénzkínálat. A váltó és bankjegy. A bankrendszer. A pénzkereslet. A pénzpiac egyensúlya. | ||
| A makrogazdaság egyensúlya | A makroökonómiai kínálat. A munkapiac. A munkakínálat. Nominálbér, reálbér. A munkakereslet. A munkapiaci egyensúly. A makrokínálati függvény. A makrogazdaság egyensúlya. | ||
| Munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség | A munkanélküliség fajtái, okai. A munkapiac helyzete. Munkanélküliség és jövedelem. | ||
| Infláció és inflációs folyamatok | Az infláció és fajtái. Az infláció okai. Keresleti infláció. Költséginfláció. A várakozások és az infláció. | ||
| A makrofolyamatok befolyásolhatósága | Az állam feladatai. Az adóztatás. A kormányzati kiadások. Költségvetési politika. | ||
| A nyitott makrogazdaság | A nemzetközi fizetési mérleg fogalma. A valuta, deviza. | ||
| Marketing |
| Témakörök | Tartalmak |
| A marketingkommunikáció eszközrendszere | A kommunikáció célja, feladata. |
| A reklám szerepe, fejlődése | A reklám fogalma, szerepe. A reklám fejlődése. A reklám csoportosítása. |
| A reklám vállalati funkciói | A vállalati reklámcélok. A reklám a fogyasztók mindennapi életében. |
| Reklámeszközök és reklámhordozók | A reklámeszközök felismerése. A reklámhordozók szerepe. A reklámeszközök és a reklámhordozók elkülönítése. |
| A reklámeszközök csoportosítása | A reklámeszközök csoportosítása: - vizuális eszközök, - auditív eszközök, - audiovizuális eszközök. |
| A reklám tervezése, szervezése | A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. A reklámhatás vizsgálata, AIDA-módszer. |
| Public relations (PR) | A Public relations fogalma, jellemzői. A PR területei, belső és külső PR. A PR- akciók, szponzorálás. |
| Eladásösztönzés (SP) | Fogalma, funkciói. SP-módszerek. |
| A személyes eladás (PS) | Fogalma, jellemzői, előnyei. Területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. |
| Az imázs és az egyedi vállalati arculat (C. I.) | Az imázs lényege, fajtái. A vállalati összképet befolyásoló tényezők. A C. I. összetevői: formai és tartalmi elemek. |
| Egyéb piacbefolyásoló eszközök | A védjegy funkciói, típusai. Márkaépítés, márkahűség. A csomagolás funkciói, típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege. |
| Idegen nyelv |
| Témakörök | Tartalmak |
| Adásvételi ügylet | Értékesítési formák. Szituációk. |
| Reklamációk | Elégedetlenség kifejezése. Véleménynyilvánítás. Probléma leírása. |
| Kiállítások, vásárok | Információkérés. Információadás. Vásárvárosok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Közgazdaságtan: |
| Legyenek képesek a tanulók a makrogazdaság különböző szereplőit jellemezni, a köztük zajló |
| jövedelemáramlásokat felismerni. |
| Ismerjék fel az SNA rendszer alapmutatóit. |
| A tanulók tudják ismertetni az árupiaci keresletre ható tényezőket, függvényen és számításokkal is meghatározni |
| az egyensúlyi jövedelmet. |
| A pénzpiac elemzése során tudják definiálni a pénzkínálat fogalmát, ismertetni a bankrendszer szerepét a |
| pénzteremtés mechanizmusában, a pénzpiac egyensúlyának lényegét és a kamatláb szerepét e folyamatban. |
| Tudják levezetni a makroökonómiai kereslet-kínálati függvényt, ismerjék fel azok kapcsolatát a különböző |
| részpiacokkal, értelmezzék a makrogazdaság egyensúlyát. |
| A munkanélküliség és infláció fogalmának és okainak ismeretén túl legyenek tisztában a magyar gazdaság |
| munkapiaci helyzetével és árszínvonalának alakulásával. |
| Legyenek képesek bemutatni a várakozások és az infláció kapcsolatát, ismertetni az állam feladatait és a |
| makrogazdasági folyamatokba való beavatkozás lehetőségeit, eszközeit. |
| Lássák a költségvetési és a monetáris politika közti különbségeket, azok alkalmazhatóságát és |
| hatásmechanizmusát. |
| A tanulók tudják definiálni a nemzetközi fizetési mérleg, a külkereskedelmi mérleg fogalmát és a valutapiaci |
| alapfogalmakat. |
| Marketing: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül |
| elfoglalt helyét, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen), valamint a marketing és a |
| kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám fogalmát, vállalati funkciót, a reklámcélok és -eszközök |
| fajtáit. Tudjanak különbséget tenni a reklámeszközök és reklámhordozók között. Ismerjék fel a reklám társadalmi és |
| gazdasági szerepét, tudjanak megalkotni, kivitelezni reklámüzeneteket. |
| Legyenek képesek reklámtervet készíteni, értelmezni a reklámetikai kódexet. |
| A tanulók tudják definiálni a PR fogalmát, elhelyezni a vállalkozás és környezete kapcsolatában. Legyenek |
| képesek ismertetni a PR eszközeit, a kapcsolatszervezés folyamatát, az SP módszereit, sajátos területeit. |
| Tudjanak programokat készíteni a módszerek kialakítására, végrehajtására. |
| Vázolják fel a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, a személyes eladás alapelveit, az eladó |
| személyzettel szemben támasztott követelményeket, az eladás folyamatát és szabályait. |
| Tudják definiálni az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, ismertetni a C. I. lényegét, kialakításának fontosságát, |
| tartalmi és formai elemeit, gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát. |
| Mutassák be a kiskereskedelmi áruforgalomra ható tényezőket, a vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, |
| választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. |
| Idegen nyelv: |
| A készségek terén: |
| a) Hallott szöveg értése. |
| A tanulók legyenek képesek kb. 200 szavas egyszerű üzleti nyelvű szövegben |
| - a lényeges információt kiszűrni, |
| - az ismeretlen nyelvi egységek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, |
| - a szöveg globális üzenetét megérteni. |
| b) Beszédkészség. |
| A tanulók legyenek képesek |
| - a hozzájuk intézett kérdésekre általános nyelvi fordulatokkal válaszolni, magyarázatokat adni, érzelmeket kifejezni, |
| - a társalgásba bekapcsolódni, kérdéseket feltenni, |
| - véleményt kifejezni. |
| c) Olvasott szöveg értése. |
| A tanulók legyenek képesek kb. 200-250 szavas egyszerű üzleti nyelven megírt szövegben |
| - a lényeges információt kiszűrni, |
| - specifikus információt azonosítani, |
| - a szöveg globális üzenetét megérteni. |
| d) íráskészség. |
| A tanulók legyenek képesek kb. 150 szavas egyszerű üzleti szöveget, levelet megírni, |
| - formailag helyesen megszerkeszteni, tagolni, |
| - gondolataikat a megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni, |
| - az írott nyelv nyelvhelyességi szabályait követni. |
| KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási, döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, |
| hogy a szakmacsoport tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, és segítse elő |
| pályaválasztásukat. |
| Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a |
| szakmai műveltséget. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az |
| érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az |
| érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás |
| kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az |
| önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. |
| A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. |
| A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes |
| beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a |
| szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. |
| Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a |
| közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. |
| Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi |
| munkakapcsolatok helyes alakítására. |
| A Tanirodai gyakorlatok oktatásának célja olyan gyakorlati ismeretek elsajátíttatása, amelyek képessé teszik a tanulókat a változó gazdasági életben történő eligazodásra és sikeres alkalmazkodásra alkalmazottként és vállalkozó tulajdonosként. A kereskedelmi, marketing- és üzleti adminisztrációs tevékenységek végeztetésével segítse a tanulók konkrét szakmaválasztását, készítse fel a tanulókat a gyakorlati teendők ellátására, és fejlessze a tanulók kreatív, piacorientált gondolkodását. |
| Fejlesztési követelmények |
| A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége. |
| Információkezelés: |
| A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, |
| nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. |
| Másoljanak tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen |
| szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. |
| Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. |
| Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. |
| Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges |
| táplálkozás alapelveit. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és |
| szövegfonetikai eszközök helyes használatával. |
| Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció |
| legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és |
| feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, |
| így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a produktív munkavégzéshez. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló feladatmegoldás igénye, érezzék meg a sikerek értékét, örömét. |
| A gyakorlati tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a vállalkozás beindításának feltételrendszerét, a vállalkozások |
| kapcsolatrendszerét és annak jelentőségét, az árubeszerzés komplex folyamatát, a beszerzéshez kapcsolódó jogi, |
| pénzügyi lehetőségeket, tárgyalástechnikai eszközöket, az értékesítési módokat, az értékesítést elősegítő |
| eszközöket, a reklamációk bizonylatait, elintézésének módjait, a vállalkozások megszűnésének lehetőségeit, |
| folyamatát, a környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, a kereskedelemben alkalmazott |
| biztonságtechnikai feladatokat. |
| A tanulók értsék meg a pszichológiai alapfogalmak tartalmát, ismerjék fel a viselkedést motiváló tényezőket. |
| A tanulók tudjanak számlát, egyszerűsített számlát, árubevételezési jegyet kiállítani. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információkezelés: |
| Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak |
| használata. |
| Tízujjas vakírás elsajátítása. |
| Viselkedéskultúra: |
| A megjelenéskultúra gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, |
| demonstrálásuk, lehetőleg életközeli helyzetekben. |
| Az étkezési kultúra megismertetése, begyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. |
| A munkahelyi társas klíma bemutatása. |
| Információkezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata | A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. |
| Tízujjas vakírás elsajátítása | A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| Viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Megjelenéskultúra | Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolat a mindennapokban | A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és begyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. |
| A társasági élet speciális lehetőségei | A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. |
| Étkezési kultúra | Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése, begyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák | A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. |
| Munkahelyi társas klíma | Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Információkezelés: |
| A tanulók biztosan használják a számítógép billentyűzetét, legyenek képesek dokumentumok megnyitására, |
| mentésére, nyomtatására, tabulálására, betűtípus megválasztására. |
| Tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, könnyen írható, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása |
| tízujjas vakírással. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. |
| Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében |
| kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. |
| Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. |
| A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az |
| egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. |
| Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból |
| eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információkezelés: |
| Az írástechnika magasabb szintű elsajátítása, a másolási készség fejlesztése, a betűbillentyűk módszeres |
| átismétlése. |
| A levelek formai kialakításának megismerése. |
| Kommunikáció: |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. |
| Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. |
| A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. |
| Információkezelés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. |
| Levelek formai kialakítása | Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése | |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása | A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása | A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. |
| Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése | Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. |
| Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása | Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Információkezelés: |
| A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, |
| ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal. Hibahatár: a leütésszámhoz |
| viszonyított négy ezrelék. |
| Ismerjék a levelek formai kialakításának szokásait, a kiemelési módokat. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök |
| helyes használata. |
| Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli |
| kommunikáció legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a |
| kommunikációs zavarok okait. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és |
| elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. |
| Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az |
| együttműködés és kommunikáció elvét. |
| Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett |
| tapasztalataikat. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| Önismereti tréning. |
| Az arculattervezés folyamata. Reklámakciók megszervezése. |
| Az álláskeresés technikája. Az üzleti élet szereplői közötti hierarchia (alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyok) és az |
| üzleti élet különböző szereplőihez kapcsolódó szokások és szabályok gyakorlása szituációs játékok keretében. |
| A munkatársakkal és az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás. |
| Munkaszervezési tevékenységek. |
| Munkavédelemmel és vagyonvédelemmel kapcsolatos magatartásformák. |
| Tanirodai gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Önismereti elemek | Ismerd meg önmagád! (személyiség, jellem, vérmérséklet - viselkedés és magatartás - illem és modor - előnyös és hátrányos tulajdonságok). Én és a másik (rokonszenv és ellenszenv - nemek és korok közötti kapcsolatok - felelősség, eltérő jogok és kötelezettségek). A viselkedés meghatározói (a szükségletek és motiváció - érzékletek, észlelések, a figyelem - énkép, énérzékelés). Az üzleti életben lényeges tulajdonságok (kezdeményező-készség, kockázatvállalás, önuralom, türelem, személyes varázs). Szakmai önéletrajz. |
| A kereskedelmi vállalkozások jellemzői, alapításuk | A piacfelmérés folyamata (információgyűjtés, kínálat megismerése). A vállalkozás alapítása, indítása (jogi feltételek, pénzügyi, tárgyi, személyi feltételek, a vállalkozások kapcsolata a pénzintézetekkel, az arculat kialakítása, reklámanyagok tervezése, készítése, üzleti terv). |
| Üzleti protokoll | Álláskeresési technikák (felvételi beszélgetések, munkába lépés, felmondás a protokoll szabályai szerint). Munkahelyi illemtan (beszédkultúra, beszédtémák, érkezés, távozás, ajándékozás, a kiszolgálás szabályai). Üzleti tárgyalás (a tárgyalás előkészítése, az ültetés rendje, a tárgyalás befejezése). Értekezletek előkészítése, lebonyolítása. |
| Hálózati munkavédelmi, vagyonvédelmi feladatok | Munkavédelemi előírások a kereskedelemben. Vagyonvédelmi eszközök. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| A tanulók ismerjék önmagukat, tudják hátrányos emberi magatartásukat korrigálni és tudjanak az üzleti, valamint a |
| magánélet szempontjából lényeges tulajdonságaikhoz alkalmazkodni. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a vállalkozás beindításának feltételrendszerét, a vállalkozások |
| kapcsolatrendszerét és annak jelentőségét, a munkavédelemmel és vagyonvédelemmel kapcsolatos |
| jogszabályokat. |
| A tanulók értsék meg a pszichológiai alapfogalmak tartalmát, ismerjék fel a viselkedést motiváló tényezőket. |
| A tanulók legyenek képesek az álláskeresési technikák alkalmazására, az üzleti élet szereplői közötti hierarchia (alá- |
| , fölé-, mellérendeltségi viszonyok) figyelembevételére és az üzleti élet különböző szereplőihez kapcsolódó |
| szokások és szabályok betartására. |
| Tudják alkalmazni a munkatársakkal és az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás szabályait. |
| Tudjanak felvételi beszélgetést lebonyolítani munkaadóként és munkavállalóként. |
| Tudjanak üzleti tárgyalást előkészíteni és megszervezni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 64 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| Komplex árubeszerzés végzése. |
| Számla, egyszerűsített számla, árubevételezési jegy kiállítása. |
| Reklamációk bizonylatainak kitöltése, lebonyolítása. |
| A környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megismerése. |
| Tanirodai gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kereskedelmi vállalkozások működése, az áruforgalom szakaszai, az áruforgalmi tevékenységek megismerése, adminisztrációjuk gyakorlása | Beszerzés. A beszerzési források feltárásának marketingmódszerei (a szállítók nyilvántartása, vásárok, árubemutatók látogatása, ajánlatok kérése, hirdetések feldolgozása). A beszerzési kondíciók feldolgozása. Személyes és írásbeli kapcsolatok. Az áruk rendelése. Az áruátvétel bizonylatai, reklamációk intézése. Készletezés - árutárolás, jellegzetes károsodások, megelőzési módjuk, raktártechnológiák. Csomagolóanyagok, feliratok értelmezése, az áruk előkészítése. Értékesítés. Értékesítési módok, árubemutatás. Kereskedelmi szolgáltatások, eladásösztönző módszerek. Az akciók fajtái, szervezésük. Reklamációk elintézése, a fogyasztói érdekvédelem. Külső és belső PR. |
| A hálózati marketingtevékenység megismerése | |
| A vállalkozások megszűnése | Az egyéni vállalkozások megszűnése. A társas vállalkozások megszűnésének lehetőségei. |
| Munkahelyi környezetvédelem, tűzvédelem, biztonságtechnika | Környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai jogszabályok és eszközök megismerése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| A tanulók alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni az árubeszerzés komplex folyamatát, a beszerzéshez kapcsolódó jogi, |
| pénzügyi lehetőségeket, tárgyalástechnikai eszközöket, a beszerzéshez kapcsolódó szállítási kondíciók rendszerét. |
| Adminisztrációs, pénzügyi teendőket el tudjanak látni. |
| Legyenek képesek üzletfeleikkel folyamatosan kapcsolatot tartani. |
| Tudják bemutatni a tárolás, anyagmozgatás fő szabályait, az áruátvétel módjait. |
| Legyenek képesek jellemezni az értékesítési módokat, az értékesítést elősegítő eszközöket. |
| Tudjanak számlát, egyszerűsített számlát, árubevételezési jegyet kiállítani. |
| Ismerjék fel a reklamációk bizonylatait. |
| Legyenek képesek ismertetni a vállalkozások megszűnésének lehetőségeit, folyamatát. |
| A tanulók a gyakorlat során tartsák be a környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és a |
| kereskedelemben alkalmazott biztonságtechnikai előírásokat. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek | 192 óra |
| Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 4 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, |
| rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai |
| műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. |
| A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket |
| irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen |
| dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, |
| megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse |
| fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a |
| tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a |
| tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A tananyag meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait, bemutatja a tevékenységét, |
| területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal, ismerteti a |
| szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a |
| marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac |
| lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után |
| ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a |
| tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját |
| ügyeik intézésében. |
| Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, |
| megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az |
| ismeretelemző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és |
| ismeretalkalmazás képessége, a gondolkodás, a problémamegoldó képesség. |
| A szóbeli és írásos kommunikációban használják helyesen a nyelvet, értsék a tevékenységükkel kapcsolatos |
| alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, használják a helyzetnek és a célnak megfelelően a |
| kommunikáció egyéb eszközeit is. |
| Folyamatosan tökéletesedjék a munkatársakkal való együttműködésük, empatikus képességük, a kreativitásuk, |
| felelősségérzetük, kötelességtudatuk, ismerjék el a mások teljesítményét, munkájának eredményeit, alakuljon ki a |
| vendég tisztelete, megbecsülése. |
| A tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az |
| ismeretek alkalmazására. |
| A tevékenység során szokják meg az önálló tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, |
| érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk |
| legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, mindennapi |
| viselkedésük, megjelenésük is tükrözze választott hivatásukat. |
| A tevékenység végzése során erősödjék bennük a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Ismerjék meg, |
| fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat. |
| A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak |
| értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az |
| ilyen magatartást. |
| Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméletben tanult |
| ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. |
| Gazdasági környezetünk: |
| Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, |
| munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat |
| és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. |
| A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami |
| költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. |
| Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül |
| mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás |
| munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét. |
| Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti |
| vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. |
| Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói |
| jogokat és kötelezettségeket. |
| Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat és |
| kapcsolatukat az eredménnyel. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése grafikonok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi |
| tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. |
| Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása - írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, |
| tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. |
| A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új |
| gazdasági események követése. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gazdasági alapismeretek | Szükségletek, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás körfolyamata, munkamegosztás, nemzetgazdaság, piac, kereslet, kínálat. |
| A gazdálkodás szervezeti keretei Az állam szerepe és feladatai | A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. |
| A háztartás gazdálkodása | A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat. |
| A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. |
| A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gazdasági környezetünk: |
| A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb |
| fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. |
| A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, |
| együttműködés képessége, vitakészség). |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vállalkozások | Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének jogi keretei, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. |
| Pénzügyi ismeretek | Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, a pénzintézetek. |
| A gazdálkodás személyi feltételei | A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei. |
| A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén | Ráfordítás, költség, árbevétel, eredmény. |
| Külgazdasági kapcsolatok | Külkereskedelem, export, import. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az |
| üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. |
| A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. |
| A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a |
| munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. |
| A tanulók ismerjék a költség, ráfordítás, bevétel, fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók személyes utazási, vásárlási, vendégfogadással kapcsolatos tapasztalatainak, élményeinek, |
| ismereteinek közös feldolgozása, rendszerezése, összefüggések megvilágítása. |
| Szakmai folyóiratok, szakcikkek, turisztikai és reklámkiadványok, utazási irodai anyagok gyűjtése, elemzése, |
| szakmai, ismeretterjesztő, reklámfilmek megtekintése, elemzése, értékelése. |
| A vendéglátás és a turizmus hazai történetének feldolgozása a tanulók önálló gyűjtőmunkájával. |
| Korábbi földrajzi ismeretek felhasználása, azok turisztikai, idegenforgalmi oldalról történő megközelítése. |
| A tananyagot kiegészítő információk megszerzése az internetről. |
| Az így szerzett információk alapján a tanulók tudják értelmezni a szállodák, szálláshelyek minőségi kategóriái |
| közötti különbségeket. |
| Szituációs játékok a szakmai magatartás szabályainak felismerésére, a vendég és vendégfogadó kapcsolatára, az |
| egymás iránti kötelezettségek és elvárások felderítésére. |
| A turizmus kínálati tényezőinek és a turisták igényeinek összevetése. |
| Műszaki dokumentációk, szállodai prospektusok, bemutatóanyagok segítségével a szállodai épület külső |
| megjelenési formáinak, a belső terek kialakításának, a vendégszobák felszerelésének elemzése. |
| Könyvtári ismerethordozók használata. |
| Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, |
| feldolgozása). |
| Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák elemzése. |
| Ötletbörze megvalósítása, csomagolástervezés, marketingfunkciók felismerése. |
| Célpiaci szegmensek kiválasztása, elérése. |
| Vendéglátó és turizmusismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vendéglátás hazai története, fogalma, jelentősége | A hazai vendéglátás történelmi kialakulása, hagyományai. Fejlődési tendenciák, gazdasági jelentősége, társadalmi jelentősége. |
| A vendéglátás tevékenységi körei | A termelés, az értékesítés, a szolgáltatásértékesítés fogalma, folyamata, formái. Tárgyi és személyi feltételek. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. |
| A vendéglátás üzlethálózata | Vendéglátó üzletek csoportosítása szakjelleg és minőség szerint. Üzletkörök és -típusok jellemzői. |
| A turizmus fogalma, története és jelentősége | Az idegenforgalom kialakulásának története. Fogalmi meghatározása. Gazdasági és társadalmi jelentősége. |
| A turizmus tevékenysége, formái | Az aktív és passzív turizmus fogalma, tevékenysége, feltételrendszere. A turizmus formái, jellemzői, sajátosságai. A turisztikai hírverés módszerei. Az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programok tervezése. |
| A turizmus és a környezet összefüggései | A környezetvédelem fontossága. A zöld turizmus jellemzői és jelentősége. |
| A hazai turizmus jellemzői, szerepe a gazdaságban | A turizmus jelenlegi helyzete. Fejlődési tendenciái. Legfontosabb statisztikai mutatók. |
| A nemzetközi turizmus tendenciái | A nemzetközi turizmus helyzete. Fejlődési trendek és a hazai turizmusra gyakorolt hatásuk. |
| A turizmus szervezeti struktúrája | A turizmus szervezeti felépítése. Ágazatot irányító szervezetek. Turisztikai vállalkozási formák, azok jellemző sajátosságai. Szakmai és érdekképviseleti szervezetek. |
| Szállodai ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szálláshelyek, szállodák fogalma | A szálláshelyek fogalmi meghatározása, csoportosítása. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei, minőségi kategóriái. |
| A szálloda működésének feltételei | Tárgyi feltételek. A szállodai épület külső megjelenése, belső tagolódása. A vendégszoba. A szálloda műszaki berendezései. |
| Személyi feltételek, követelmények, magatartási szabályok | A szállodai tevékenység struktúrája. Kapcsolódó munkakörök. Munkaerő-gazdálkodás. Egyéb szálláshelyek működésének feltételei. Viselkedési normák és szabályok. |
| Szállodai üzemeltetés | Elszállásolási munkafolyamatok, tevékenységek. Földszinti munkakörök, a Front Office fogalma, feladatai. Emeleti munkafolyamatok. A tevékenységgel járó felelősség kérdése. |
| A vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok | A szállodai tevékenységgel kapcsolatos vendéglátó feladatok. Speciális munkafolyamatok. Reggeliztetés, főétkezés, egyéb étkeztetés. A szobaszerviz mint speciális vendéglátó tevékenység. |
| A kiegészítő szolgáltatás munkafolyamatai | Az elszállásolást és vendéglátást kiegészítő munkafolyamatok. Termelés és ehhez kapcsolódó munkaterületek. Raktárak, tárolók. Szolgáltatásformák, lehetőségek. |
| Marketing |
| Témakörök | Tartalmak |
| A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése | A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketingmix fogalma. |
| Piaci környezet elemzése, a piac szerkezete | A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. |
| Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás | Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Szervezeti vásárlói magatartás. |
| Célpiaci marketing, piacszegmentálás. Célpiacok kiválasztása | Differenciálatlan és differenciált marketing. A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. |
| A marketing információs rendszere | Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. Az MTR belső rendszere, működése. |
| A piackutatás fajtái, módszerei | A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. |
| A piackutatás felhasználási területei | A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. Konkurenciaanalízis. |
| Termékpolitika, termékfejlesztés | A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka. Design. |
| Árpolitika, árstratégia | Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása. |
| Értéke síté spolitika, csatornák kiválasztása | A disztribúciós rendszer. M arketingcsatornák. Marketingrendszerek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Vendéglátó és turizmusismeretek: |
| A tanulók mutassák be a vendéglátás kialakulásának történetét, a különböző történelmi korokhoz kapcsolódó |
| hagyományait, a mai vendéglátás jellegzetességeit és helyzetét, a hazai vendéglátás jellemző üzlettípusait, a |
| fejlődés tendenciáit, a turizmus szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, vállalkozási formáit, azok jellemzőit, a |
| turisztikai tevékenységet folytató vállalkozó feladatait és felelősségét. |
| Érvekkel tudják bizonyítani a hazai turizmus, a vendéglátás nemzetgazdasági jelentőségét, társadalmi fontosságát. |
| Példákban tudjanak érvekkel alátámasztott véleményt mondani a vendéglátásban dolgozók emberi és szakmai |
| alkalmasságáról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről. |
| Határozzákmeg egy adott vendéglátó üzlet profilját, adják meg az üzlet minőségi kategóriáját. |
| Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat, kategóriákat gyakorlatból vett példák elemzése, megítélése során. |
| A magatartások, tevékenységek megítélésében, a véleményalkotásban mutatkozzék meg hivatástudatuk, |
| emberszeretetük, a környezet és a természet védelme iránti elkötelezettségük. |
| Szállodai ismeretek: |
| A tanulók pontosan határozzákmeg a szálláshely, szálloda fogalmát, ismertessék a szálloda tárgyi működési |
| feltételeit, a szálloda műszaki berendezéseit, a szállodai épület előnyös külső megjelenésének és belső |
| tagolódásának jellemzőit, a különböző helyiségek funkcionális kapcsolódását. |
| Leírásuk alapján pontosan kategorizáljanak különböző szálláshelyeket. |
| Rendeljék össze a szállodai munkaköröket a tevékenység struktúrájával. |
| Értsék a munkaerő-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggését, alkossanak konkrét helyzetekben véleményt |
| a munkaerő változásának hatásáról. |
| Lássák át a szállodás és vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos |
| munkafolyamatokat, pontosan ismertessék a reggeliztetés, főétkeztetés, egyéb étkeztetés feladatait, a szobaszerviz |
| és más szállodai szolgáltatások funkcióját, a földszinti és az emeleti feladatokat. |
| A tantárgyi tevékenységükben feleljenek meg az alapvető magatartási szabályoknak és viselkedési normáknak. |
| Marketing: |
| A tanulók mutassák be a marketing történetét, szerepét a piacgazdaságban. |
| Alkossanak véleményt a marketing magyarországi helyzetéről és változásairól, elemezzék szerkezetét, határozzak |
| meg a piaci szereplőket és piactípusokat. |
| A marketingmix elemeinek ismerete alapján megalapozottan alkossanak véleményt konkrét termékfejlesztési, |
| árképzési, értékesítési helyzetekről, eljárásokról, műveletekről. |
| Pontosan határozzak meg a piacszegmentáció fogalmát, konkrét feladatokhoz helyesen válasszanak |
| marketingeszközöket. |
| Készítsenek és társaik környezetében alkalmazzanak egyszerű piackutató eszközöket, kérdőívet, elemezzék egy |
| adott közeg fogyasztói magatartását. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 192 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kiselőadások a vendéglátás üzlethálózatáról, a vendéglátó üzlettípusok jellemző kínálatáról, egy-egy vendéglátó |
| üzlettípusról, azok jellemző megjelenési stílusjegyeiről. |
| Egy adott fogadó országba irányuló utazás megtervezése, figyelembe véve a közösen meghatározott feltételeket, |
| építve a korábban más tantárgyakban tanult ismeretekre. |
| Kutatómunka a környezetvédelem és a turizmus témakörében. |
| Internet használatával állítsanak össze turisztikai kínálati elemeket, utazási ajánlatokat, térképezzék fel a |
| magyarországi szálláshelyeket. |
| Szituációs játékok segítségével ismerkedés a szállodai üzemeltetés különböző munkaköreivel. |
| Viselkedési normák és szabályok gyakoroltatása, eladásösztönzés, személyes eladás, kapcsolatszervezés |
| módszereinek gyakorlása szerepjátszás formájában. |
| Újsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok tervezése. |
| Reklámok részletes elemzése. |
| Marketingfolyamatok tervezése, vizsgálata (vállalati arculat, komplex reklámterv elkészítése, hatásvizsgálat). |
| Vendéglátó és turizmusismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A vendéglátás és a turizmus kapcsolata | Kialakulásának és fejlődésének feltételei. A vendéglátás és turizmus kapcsolatának fontossága, fejlődésének feltételei. Turisztikai fogadóképesség fogalma. Vendéglátással való összefüggései. | ||
| A turizmus és a vendéglátás résztvevői | A turizmust lebonyolító szervezetek. Jellemzői. Feltételrendszereik. | ||
| A turizmus és a vendéglátás tárgyi és személyi feltételei | A turizmus egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. A turizmus feltételeit szabályozó jogszabályok. A vendéglátás egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. Tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó jogszabályok. | ||
| A turizmus és a vendéglátás piaca és résztvevői | Általános jellemzők. Kereslet - kínálat - ár összefüggései. Piacra ható tényezők. Piaci résztvevők feladatai. Piaci résztvevők szerepe. A jelenlegi helyzet értékelése. A piac fejlődését meghatározó tényezők. A gazdasági verseny feltételei, területei és sajátosságai. | ||
| A turizmus és a vendéglátás ügyvitele | Ügyviteli feladatok. Üzleti levelezési szabályok. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítási szabályok. A forgatókönyv fogalma, fajtái, a készítés szabályai. A leltár fogalma, fajtái, a leltározás szabályai. Az ellenőrzés fogalma, módjai. Az elszámolás, elszámoltatás fogalma, lényege, fajtái. | ||
| Szállodai ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A szállodaüzem irányítása és vezetése | Hotelmenedzsment. Vezérigazgató. Éttermi igazgató. Gazdasági igazgató. Értékesítési és marketingigazgató. Humánpolitikai vezető. |
| A szállodai tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok | |
| A szállodai ügyvitel | A szállodai ügyvitel általános meghatározói. Ügyvitel a recepcióban. Hoteljournal. A foglaltság ellenőrzése. A szállodai bevételelszámolás ellenőrzésének rendje. Üzleti levelezések. Egyéb szálláshelyek ügyvitele. |
| A szálloda gazdálkodási rendje | Gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok. A szálloda eredménykimutatása. Értékesítési tevékenység. A szállodai marketing. Egyéb szálláshelyek gazdálkodása. |
| Munkavédelem, biztonságszolgálat | Munkavédelem. Egészségügy. Környezetvédelem. Biztonságvédelem a szállodában. Tulajdonvédelem a szállodában. |
| Marketing |
| Témakörök | Tartalmak |
| A marketingkommunikáció eszközrendszere | A marketing és kommunikáció kapcsolata. Eszközei, eszközrendszere. |
| A reklám szerepe, fejlődése | A reklám fogalma, funkciói. A reklámcélok, -eszközök fajtái, csoportosítása. Vizuális eszközök. Auditív eszközök. Audiovizuális eszközök. Reklámeszközök, reklámhordozók. A reklám társadalmi, gazdasági szerepe. |
| Reklám tervezése, szervezése | A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. Reklámtervezés. A reklámhatás vizsgálata. |
| Public Relations (PR) | A PR fogalma. Helye a vállalkozás és környezetében. PR-eszközök. A kapcsolatszervezés folyamata. |
| Imázs, egyedi vállalati arculat | Az imázs fogalma, fajtái, szükségessége. Az egyedi vállalati arculat kialakításának fontossága, tartalmi és formai elemei. |
| Idegenforgalmi marketing | Fogalma. Marketingkoncepció, marketingcélok. |
| Az idegenforgalmi marketing eszközei | A piaci szolgáltatás kialakítása. Árképzés. Piaci munka (kommunikáció). Disztribúció. |
| Etika és jog a marketingben | Reklámetika. Jogi kérdések a marketingben. Versenyszabályozás. Jogi előírások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Vendéglátó és turizmusismeretek, Szállodai ismeretek: |
| A tanulók mutassák be a vendéglátás és a turizmus kapcsolatát, az egyes tevékenységek szerves kapcsolatát, |
| ennek hatását a piaci lehetőségekre, a turizmus és a vendéglátás résztvevőit, a turizmust lebonyolító szervezetek |
| és működésük feltételrendszerét. |
| Határozzák meg egy leírással meghatározott terület, körzet turisztikai fogadóképességét. |
| Ismerjék a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, tudjanak hozzáférni a tevékenység folytatásához |
| kapcsolódó előírások forrásaihoz. |
| Ismertessék a szálloda gazdálkodási rendszerét, a szállodai ügyvitel tagolódását, a szobafoglalási rendszereket, a |
| foglaltság folyamatos ellenőrzésének módját. |
| Érveléssel bizonyítsák a bizonylati fegyelem, az elszámolás és elszámoltatás fontosságát, esetleírásokban, |
| feladatokban helyesen alkalmazzák annak szabályait. |
| Esetelemzésekben alkossanak megalapozott véleményt jogi, munkavédelmi, rendészeti, vagyonvédelmi, |
| környezetvédelmi, egészségügyi kérdésekben, tudjanak érvelni véleményük mellett a szálloda felelősségének |
| kérdésében. |
| Rendeljék a tevékenységelemekhez a turizmus, a vendéglátás és a szálloda ügyviteli feladatait. |
| Készítsenek adott helyzetekben megfelelő tartalmú és formájú üzleti leveleket, adott célra forgatókönyvet. |
| Leírás alapján ismerjék fel, nevezzék meg a vezetői munkaköröket, rendeljék hozzá a feladat- és felelősségi köröket, |
| a vezetés különböző szintjeinek funkcionális tagozódását, a tevékenységi területeket, az ezekhez kapcsolódó |
| döntési szinteket. |
| Marketing: |
| A tanulók helyesen határozzák meg a reklám, reklámeszköz, reklámhordozó, marketingkommunikáció, PR, imázs, |
| arculati stratégia fogalmát, azok szerepét, jelentőségét. |
| Teljeskörűen rendszerezzék a kommunikáció közvetlen és közvetett eszközeit, a reklámcélok és -eszközök fajtáit. |
| Magyarázzák meg a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, ismertessék a személyes eladás |
| alapelveit. |
| Mutassák be a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám társadalmi és gazdasági |
| szerepét. |
| Konkrét célokra készítsenek reklámtervet, reklámüzeneteket. |
| Esetelemzésekben alkossanak véleményt az eladószemélyzet magatartásáról, tevékenységéről. |
| Esetek megítélésében a reklámetikai kódex alapján mondjanak véleményt. |
| VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok a közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. |
| A vendéglátás tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető vendéglátó munkafeladatokról. Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a későbbi szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vendéglátás közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A tananyag lehetővé teszi, hogy a termelés és értékesítés összefüggő szolgáltatásként jelenjen meg, bemutatja az élelmi anyagokat, megismerteti minőségi jellemzőiket, alkalmat ad a beérkező áruk minőségi és mennyiségi átvételének, az ételkészítésnek, a felszolgálásnak a gyakorlására, hozzászoktatja a tanulókat a munkabiztonsági és higiéniai szabályok maradéktalan betartása mellett végzett munkához. |
| A Gasztronómiai alapismeretek oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a szakterület iránt a vendéglátó tevékenységek alapjainak megismertetésével. Az oktatás során fontos feladat a tanulók szakmához való kötődésének és szakmaszeretetének kialakítása. |
| A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. |
| A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el és tudatosan alkalmazzák a helyes |
| beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a |
| szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. |
| Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a |
| közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. |
| Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi |
| munkakapcsolatok helyes alakítására. |
| Fejlesztési követelmények |
| A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az |
| ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége. |
| Fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az |
| ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a számítástechnikai |
| képességek, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, magyarázatuk során. |
| A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tevékenység során szokjanak hozza a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, |
| érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, a munkájukat |
| megtervezni, megszervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált |
| anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, |
| kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, |
| törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. |
| A tevékenység végzése során alakuljon ki bennük a kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, |
| folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék |
| meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához |
| való kötődésük. |
| Értsék meg az ételkészítés kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai |
| tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a |
| környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Tudják megfelelő minőségben elkészíteni a tanult alapételeket, végrehajtani az előkészítő, az elkészítő és a |
| befejező műveleteket, a használt élelmi anyagokat szakszerűen és higiénikusán kezelni, előkészíteni. |
| Gasztronómiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg az eltérő típusú vendéglátó üzletek berendezését, felszerelését, az üzletekben használt legfontosabb gépeket. Tudjanak különbséget tenni az eltérő tevékenységet folytató üzlettípusok között. Ismerjék meg a vendéglátó üzletek legfontosabb helyiségeit és azok funkciót. Ismerkedjenek meg a vendéglátás alap munkafolyamataival és ismerjék a szakma veszélyeit (pl. munkavédelem és baleset-elhárítás szabályai, a higiénia területei, a HACCP lényege). |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. |
| Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. |
| Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges |
| táplálkozás alapelveit. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és |
| szövegfonetikai eszközök helyes használatával. |
| Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció |
| legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és |
| feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gasztronómiai alapismeretek: |
| A vendéglátó üzletek bemutatása, típusai. Üzlet és üzem közötti különbségek megismertetése, az eltérő színvonalú |
| és tevékenységű üzletfajták bemutatása. Az üzletek belső kialakításának, helyiségeinek megismertetése a |
| tanulókkal. Az egyes üzletfajtákban használt gépek, berendezések megismertetése a baleset-elhárítás szabályainak |
| elsajátíttatásával. A higiénia fontossága és területei a vendéglátásban. |
| A tankonyhai munkarend, a munka- és tűzvédelmi és baleset-elhárítási, higiéniai ismeretek gyakorlatban történő |
| maradéktalan betartása. |
| Viselkedéskultúra: |
| A megjelenéskultúra gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, |
| demonstrálásuk, lehetőleg életközeli helyzetekben. |
| Az étkezési kultúra megismertetése, begyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. |
| A munkahelyi társas klíma bemutatása. |
| Gasztronómiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vendéglátás üzlethálózata | A vendéglátó üzletek típusai, a vendéglátó üzemek fajtái, jellemzői, az üzletek belső kialakítása, helyiség kapcsolatai (pl. étterem, cukrászda, söröző, büfé, gyorsétkező-helyek, cukrászüzem stb. megismertetése). Az egyes üzletfajták legalapvetőbb berendezési tárgyai, felszerelésük, eszközeik, gépeik és balesetmentes használatuk szabályai. A baleset-elhárítás legfontosabb szabályai és a környezetvédelem fontossága. |
| A vendéglátás tevékenysége | Higiénia területei (személyi és munkahelyi), fontossága. A HACCP rendszer lényege. A vendéglátás fő munkafolyamatainak lényege. A mellék munkafolyamatok szerepe az üzleti munkában. |
| Viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Megjelenéskultúra | Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati bemutatása. |
| Kapcsolat a mindennapokban | A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és begyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. |
| A társasági élet speciális lehetőségei | A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. |
| Étkezési kultúra | Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése, begyakoroltatása. |
| A családon belüli viselkedésformák | A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. |
| Munkahelyi társas klíma | Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gasztronómiai alapismeretek: |
| A tanulók tudjanak különbséget tenni az eltérő típusú üzletek tevékenysége és feladata között. |
| Ismerjék a vendéglátó üzletek helyiségeit, tudják azok rendeltetését a gyakorlatban. |
| Tudják alkalmazni a gépekkel kapcsolatban tanult baleset-elhárítási szabályokat a mindennapi életükben is. |
| Legyenek képesek mindig a higiénikus megjelenésre és munkavégzésre. |
| Ismerjék a HACCP rendszer fontosságát az EU-hoz való csatlakozás során és tudják a rendszer alapvető előírásait |
| alkalmazni. |
| Legyenek tisztában a környezetvédelem fontosságával, a vendéglátás és a környezet kapcsolatával. |
| Viselkedéskultúra: |
| A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. |
| Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében |
| kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. |
| Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. |
| A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az |
| egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. |
| Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból |
| eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gasztronómiai alapismeretek: |
| A vendéglátás tevékenysége és a háztartásokban folyó munka közötti hasonlóságok, különbségek. Beszámolók a tanulók családjának étkezési szokásairól, igényeiről. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása - történetének feldolgozása önálló gyűjtőmunka révén, támaszkodva a korábbi irodalmi, történelmi tanulmányokra. Szakmai filmek vetítése a vendéglátás termelő, értékesítő tevékenységéről, a felhasznált nyersanyagokról, fűszerek, ízesítőszerek bemutatása. A vendéggel való kapcsolat fontossága. A vendéggel való foglalkozás munkafolyamata. Előkészületi munkák az üzletekben a vendég fogadására. |
| Kommunikáció: |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. |
| Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. |
| A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. |
| Gasztronómiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vendéglátás és a háztartások kapcsolata | Házhoz szállítás, elvitelre értékesítés-csomagolás, rendezvények lebonyolítása az üzleteken kívül (eszközök előkészítése, szállítás stb.). A tanulók családjának étkezési szokásai, családi receptek, hagyományok az étkezésben, főzésben. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása. |
| Előkészületi munkák a vendég fogadásával kapcsolatban | Készülődés a konyhán: a termelő tevékenység lényege, anyagai, a gépek használata. Készülődés az értékesítő térben: az üzlet takarítása, asztalok, székek elhelyezése, eszközök előkészítése, az asztalok megtérítése stb. Különleges alkalmakra történő terítés és a mindennapi terítés szabályai, esztétikum és higiénia, szalvéta hajtogatás módozatai stb. |
| ”Középpontban" a vendég | A vendéggel való foglalkozás szabályai (a vendég fogadása, köszöntése, asztalhoz kisérése, étlap-itallap használat, a rendelés felvétele, ajánlás, távozás utáni teendők stb.). |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése | |
| A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása | A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. |
| Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása | A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. |
| Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése | Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. |
| Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása | Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gasztronómiai alapismeretek: |
| A tanulók legyenek tisztában a vendéglátás szerepével a háztartások életében. |
| Ismerjék a konyhaművészet kialakulását, tudja használni a receptgyűjteményeket. |
| Tudjanak csomagolni elvitelre értékesített termékeket, betartva az alapvető higiéniai és szakmai követelményeket. |
| Ismerjék az üzletben folyó munkafolyamatokat, legyenek tisztában az alapvető munkaszervezési követelményekkel. |
| Tudjanak kapcsolatot teremteni a vendéggel és tudják használni azokat az eszközöket, amelyekkel a felszolgálást |
| fogják végezni. |
| Legyenek képesek önállóan és kreatívan teríteni és előkészíteni az értékesítő teret a vendég fogadására. |
| Ismerjék a szakma kialakulásának történetét. |
| Kommunikáció: |
| A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök |
| helyes használata. |
| Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli |
| kommunikáció legelterjedtebb formáit. |
| A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a |
| kommunikációs zavarok okait. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és |
| elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. |
| Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az |
| együttműködés és kommunikáció elvét. |
| Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett |
| tapasztalataikat. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között. |
| Az egyes műveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| A munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, előkészítése, használata, tisztítása, egyszerű |
| karbantartása. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| Az elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, a tapasztalatok általánosítása, |
| megfogalmazása. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| A tanult kémiai, fizikai törvények gyakorlati alkalmazása, a folyamatok, változások magyarázata. |
| A tankonyhai munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi higiéniai ismeretek gyakorlatban történő |
| maradéktalan betartása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapfogalmak | Konyhatechnológiai alapismeretek. |
| Anyaghányad összeállítása. Nyersanyagok kiválasztása | Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, tejtermékek. |
| Előkészítési műveletek | Tisztítás, darabolás. Zöldségek, húsok, halak előkészítése. |
| Ételkészítés ételcsoportok alapján | Sűrítési eljárás, főzés, sütés, párolás. Egyszerű levesek készítése. Híg levesek, sűrített levesek, különleges levesek, összetett levesek. Egyszerű főzelékek készítése. Köretek készítése. Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alap és képzett egyszerű meleg és hideg. |
| Cukrászat | A cukrász szakmával kapcsolatos általános ismeretek. |
| Tanműhely, cukrászüzem berendezései és kezelésük | Gépek, felszerelések és munkaeszközök bemutatása, használata. |
| Cukrászati alapműveletek. A hőbehatás különböző módjai | Előkészítés. Készítés. Lazítás. Sütés. Kikészítés. |
| Eszközök és nyersanyagok | Eszközök előkészítése. Nyersanyagok előkészítése. Tej, tejtermékek előkészítése. Tojás, tojáspor előkészítése. |
| Állati eredetű zsiradékok. Növényi eredetű nyersanyagok | Előkészítés. |
| Cukortartalmú nyersanyagok. Olajos magvak. Gyümölcsök. Egyéb nyersanyagok | Előkészítés. |
| Hőbehatás módjai | Sütés a cukrászatban. A sütés célja. A sütés hőfokai. Sütés közben lejátszódó változások. Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. |
| Cukrászati félkész termékek | Gyárilag előállított félkész termékek és adalékanyagok. Főtt és olvasztott cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók a rendeltetésnek és a szabályoknak megfelelően használják a gyakorlati munka helyszíneit, a |
| tankonyha, cukrászüzem és felszolgálóterem eszközeit, felszereléseit, berendezéseit. |
| Pontosan és maradéktalanul ismertessék, fogadják el és alkalmazzák a munkavédelmi, baleset-megelőzési, |
| tűzvédelmi és higiéniai előírásokat. |
| Tudják ismertetni a szakács, cukrász szakma kialakulásának történetét, az étkezési és ételkészítési szokások |
| történelmi fejlődését, változását. |
| Tudják ismertetni a gyakorlati munka (ételkészítés, cukrászat) nyersanyagait, legyenek képesek azokat minőségük, |
| felhasználhatóságuk szempontjából megítélni. |
| Megfelelően végezzék el ételkészítési és cukrász tevékenységük során az előkészítési, elkészítési műveleteket, a |
| különböző konyhatechnológiai, hőbehatási műveleteket, megfelelően használják az eszközöket. |
| Önállóan készítsenek bizonyos krémeket, töltelékeket. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 64 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tevékenységek, munkaműveletek, munkamozzanatok, eszközök használatának begyakorlása. Munkavédelmi, környezetvédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási előírások ismertetése, esetek elemzése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Cukrászati kikészítő, befejező műveletek | Felhasználható anyagok. Technológiai eljárások. Dekorációs ismeretek. |
| A termelés során felhasználható alaptészták: Élesztős tészták | Gyúrt, kevert élesztős tészták. Élesztős tészta készítése. |
| Omlós tészták | Omlós élesztős tészta, gyúrt omlós tészta, kevert omlós tészta készítése. |
| Vajas tészták | Vajas tészták általános jellemzése, felhasználási területük. |
| Felvert tészták | Felvert tészták jellemzése, felhasználási területük. Hideg úton készült könnyű felvertek. Hideg úton készült nehéz felvertek. Meleg úton készült könnyű és nehéz felvertek. |
| Forrázott tészták | Belőlük készíthető sütemények. |
| Hengerelt tészták | Belőlük készíthető sütemények. |
| Formázás | Figurák készítése. |
| Felszolgálás | Az értékesítés folyamata. Személyi feltételek. Tárgyi feltételek. Az értékesítés általános szabályai. |
| Éttermi felszolgálás munkafolyamata I. | Egyszerű terítés főétkezésekhez. Terítés reggelihez. Szervizasztal előkészítése. Egyéb előkészítési feladatok. |
| Éttermi felszolgálás munkafolyamata II. | Egyszerű italfelszolgálás gyakorlása. Szervírozás gyakorlása. Eszközfogások gyakorlása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók megfelelő minőségben készítsék el a tanult termékeket. |
| Tudják ismertetni, bemutatni a cukrászati termelőtevékenység során felhasználható anyagok fajtáit, az alkalmazott |
| technológiai eljárásokat. |
| Esztétikusán díszítsék termékeiket. |
| Továbbfelhasználásra alkalmas alaptésztákat készítsenek, tudják ismertetni ezek anyagösszetételét, készítési |
| eljárását. |
| Tésztát formázzanak, figurákat készítsenek. |
| Ismerjék meg a vendéglátó-ipari értékesítés alapjait, annak tárgyi és személyi feltételeit. |
| Tudják ismertetni az értékesítés általános szabályait. |
| Helyesen készítsék elő az eszközöket, végezzék el az éttermi munkafolyamatokat, terítsenek a különböző |
| étkezésekhez. |
| Megfelelően viselkedve lássák el a pincér feladatát a vendég fogadásával kapcsolatban. |
| Tudjanak egyszerű italokat felszolgálni, szervírozni, az eszközöket megfogni. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK |
| SZAKMACSOPORTRA* |
| 9. évfolyam | |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Alapvető cél olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó rendészeti és honvédelmi szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Tanulásmódszertan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak a kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának a kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, segítse elő a hiányzó készségek pótlását. |
| Az Egészségtan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. |
| * A kerettanterv a szakmacsoportba tartozó rendészeti és honvédelmi szakképesítések alapozásához készült. |
| A Pszichológiai alapismeretek oktatásának célja, hogy szerezzenek a tanulók konkrét ismereteket és tapasztalatokat a saját lelki jelenségeikről és személyiségükről, valamint tudják majd alkalmazni az elsajátított pszichológiai alapfogalmakat és szakkifejezéseket a későbbi tanulmányaik során. |
| Az Ügyvitel, irodai ügyvitel oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el az ügyvitellel kapcsolatos alapfogalmakat, ismerjék meg az ügyviteli munkafolyamatokat, a lehetséges ügyviteli szervezeti megoldásokat. Ismerjék meg az ügykezelés általános szabályait, azok alkalmazásának módját, tudjanak ügyirat-kezelési feladatokat ellátni. Tudjanak gondoskodni az ügyviteli nyomtatvány- és irodaszer-szükséglet igényléséről és felvételezéséről, legyenek tájékozottak az irodaautomatizáció alkalmazásához, használatához szükséges tárgyi feltételek kérdéseiben. |
| A Társadalomismeret, életmód oktatásának célja, hogy alakuljon ki olyan szemlélet, ami által a tanulók képesek |
| értelmezni a mai magyar társadalomban élők életszemléletét, megismerni életmódjukat és összevetni azokat az |
| előző generációkéval. Legyenek képesek toleránsán, előítélet-mentesen közelíteni a különböző életmódú és |
| életvitelű emberekhez, embercsoportokhoz. Ismerjék és tartsák tiszteletben a magyarországi nemzeti és etnikai |
| közösségek legfontosabb vallási előírásait, jellemző hagyományait és ünnepeit. |
| Tudjanak azonosulni az alapvető erkölcsi értékekkel. Tudják elemezni az alapvető jogi szabályozásokat, |
| megmagyarázni, hogy a jog milyen eszközökkel kívánja elérni a társadalom által elvárt magatartást. |
| Ismerjék a kábítószerekre, pszichotróp anyagokra vonatkozó joghelyzetet Magyarországon, tudják jellemezni a |
| kábítószer-fogyasztás fokozatait. Ismerjék fel a drog hatása alatt lévő személyeket külső sajátosságok és |
| reakciójuk alapján. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az |
| ismeretek alkalmazási képessége. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási |
| eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődés. |
| Fejlessze a szóbeli és az írásos kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. |
| Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, |
| igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos |
| munkáikban az igényes külalakra. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges alapvető |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék fel a számukra leghatékonyabb tanulási stílust, az önművelés fontosságát, tudják |
| megválasztani, alkalmazni az egyes tantárgyak optimális tanulási módszerét, tudatosan fejlesszék szókincsüket, |
| szövegelemző, lényegkiemelő képességüket, olvasási, jegyzetelő szokásaikat. |
| Erősítsék koncentráló-, emlékezőképességüket, gyakorolják a kreatív gondolkodás módszereit. |
| Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont, az egyéni tanulást segítő számítógépes programokat. |
| Egészségtan: |
| Ismerjék és alkalmazzák az egészséges életvitel követelményeit, fogadják el értéknek az élet és az egészség |
| alapvető normáit. |
| Folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat, értsék az egészség dinamikus, változó egyensúlyi állapotjellegét. |
| Segítsenek mások egészségének megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási |
| feladatok ellátására. |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék az általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat, legyenek képesek konkrét tapasztalatok alapján saját lelki jelenségeiket felismerni, azok főbb megnyilvánulásait elemezni. Tudják osztályozni a lelki jelenségeket, ismerjék az érett személyiség kritériumait, legyenek képesek azokat összevetni a saját személyiség-jellemzőikkel. Tudják meghatározni az érés és a fejlődés fogalmát, ismertetni a szenzomotoros |
| és kognitív fejlődés menetét. Legyenek képesek értelmezni a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, |
| az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. Ismerjék a szocializáció legfontosabb területeit, tudják |
| megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| Alakuljon ki a megszerzett ismereteik alkalmazása az életkorok vonatkozásában. |
| Ismerjék meg a szocializáció legfontosabb területeit, tudják megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| Ügyvitel, irodai ügyvitel: |
| Ismerjék és alkalmazzák munkájuk során az ügyiratkezelés fogalmát, feladatait, a törvényesség védelmét, a |
| nyilvántartásokkal szemben támasztott követelményeket, az ügyirat-kezelési rendszereket, az iratok fajtáit, a |
| manuális és a számítógépes ügyiratkezeléseket. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során sajátítsák el az iratkezelés során végrehajtandó feladatokat, az ügyiratok |
| nyilvántartásának szabályait, az irattári terv felépítését, az iratok jelzését, az iratkezelésre, iratbetekintésre, a |
| selejtezésre vonatkozó szabályokat. |
| A tanulók ismerjék meg a titokfajtákat, az adatvédelmi törvény előírásait, tudják a minősített iratok kezelésének |
| módját. |
| Társadalomismeret, életmód: |
| A tanulók legyenek toleránsak, szemléletükben előítélet-mentesek. Legyenek érzékenyek mások problémáira, |
| alakuljon ki problémamegoldó képességük. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanulásmódszertan: |
| A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, |
| gyakoroltatása. Egyéni számítógép-használat. |
| Tanulásmódszertan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Visszatekintés a tanulási előéletre | A tanulási előélet felmérése. |
| Tanulás-tudás | A tanulási stílus. A tanulás technikája - tanulási stratégiák, orientáció, megtanulni tanulni, gyenge pontok a tanulásban. A gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés. |
| Az olvasás technikája | Olvasási szokások, készségek, gyakorlatok. Szókincsfejlesztési gyakorlatok. |
| Koncentrációs gyakorlatok | Koncentrációs gyakorlatok. A lényeg kiemelése. A jegyzetelés gyakorlása. |
| Az emlékezés technikája | A felidézés és felismerés különbsége. Memoriterek. |
| Számítógépes egyéni tanulást segítő programok | Gyorsolvasási program. Tanulásunk titkai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tanulásmódszertan: |
| A tanulók ismerjék saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni |
| saját tanulási stílusukat. |
| Alakítsák ki olvasási szokásaikat, fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, |
| gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés ismereteit. |
| Használják az értelmező szótárt, lexikont, alkalmazzák a számítógépes egyéni tanulást segítő programokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtan: |
| Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. Az egészséges környezet megtervezése. Az egészséges életmód csoportmunkában történő felmérése és elemzése. A leggyakrabban előforduló sérülések felismerése és ellátásának gyakorlása. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkulturáltság | Az egészségkultúra mint az általános kultúra része. Az egészségkulturáltság összetevői és tényezői. Az egészség definíciója. Az egészséges életmód. Az egészségmegőrzés. A család egészsége és az utódvállalás. |
| Egészséges életvitel | A higiénia fogalma és területei. A személyi és környezeti higiénia kapcsolata. Az egészséges táplálkozás. Korszerű ételkészítési eljárások. Az egészséges öltözködés. A helyes testtartás és a rendszeres testedzés. Egészséges és harmonikus életvezetés. Háztartás és környezetvédelem. Pihenés és szabad idő. Egészség és munka. |
| Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők | Betegségek és megelőzésük. A betegségek kialakulása és az elkerülésüket célzó magatartás. Védőoltások. A betegséget jelző tünetek. A beteg az egészségügyi intézményben és otthon. Házipatika. Az egészségkárosító magatartások, a szenvedélyek (drog, alkohol, játék, gyógyszer) ártalmai elkerülésének lehetőségei, a segítségnyújtás formái. |
| Elsősegélynyújtás | A vészhelyzetek és ezek megelőzése. Az elsősegélynyújtásról általában. Teendők az elsősegélynyújtás megkezdése előtt. Teendők a légzés és/vagy keringés leállása esetén. Rosszullétek. Mérgezések. Sérülések. Mentőhívás. Elsősegélynyújtás körébe tartozó mozgatás és szállítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségtan: |
| A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat, alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel |
| kapcsolatosan, tudják elfogadni az élet és az egészség alapvető értékeit. |
| Adjanak segítséget másoknak egészségük megőrzésében és fejlesztésében. |
| Ismerjék fel a vészhelyzeteket, és tudjanak elsősegélyszintű ellátást nyújtani. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiák segítségével. Mindennapos élethelyzetek, szituációk elemzése. A szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Ügyvitel, irodai ügyvitel: |
| Eligazodás a dokumentációkon szereplő jelzések között, a dokumentációk kezelése, jogszabályok, utasítások |
| értelmezése. |
| Pszichológiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Általános lélektan | Megismerési folyamatok: - érzékelés - észlelés, - figyelem, álom, ábránd, - tanulás - tudás, - emlékezet és képzelet, - gondolkodás, intelligencia és kreativitás, - motiváció, érzelem. |
| Személyiség-lélektan | A személyiség-lélektan alapfogalmai: - a személyiség összetevői és ezek összefüggései, - érdek, érték, érdeklődés, képesség, - irányulás és indítékok, - világnézet, meggyőződés, eszmények, beállítódás, - temperamentum- és személyiségtipológia, - a jellem és a jellemszerkezet, - személyiségprofil és stílus, - az érett személyiség kritériumai. |
| Fejlődéslélektan | Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei: - a szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése, - a születés előtti fejlődés, - az újszülött- és csecsemőkor fejlődéslélektana, - a kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői, - kisiskolás- és pubertáskor, - a serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői, - felnőttkor - öregedés - öregkor - aggkor. A szocializáció főbb területei. A tanulás mint viselkedésmódosulás. Az érzelmi-akarati élet fejlődése. |
| Ügyvitel, irodai ügyvitel |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Ügyviteli munkafolyamatok leírása | Az ügyvitel, az ügyiratkezelés fogalma, feladatrendszere, szervezete, felügyelete, az ügyirat-kezelési rendszerek megkülönböztetése. Az irat fogalma, fajtái, a törvényesség védelme, a nyilvántartások közhitelűségének biztosítása. A manuális és számítógépes ügyirat-kezelési technológiák jellemzői, különbségei, az egyes megoldások előnyei, hátrányai. | |
| Az iratkezelés gyakorlata | Az ügyiratok nyilvántartásba vétele: - a küldemények átvétele és elosztása, a postabontás szabályai, az iratok érkeztetése, szignálás, - az iktatás (kezdő és utóirat, gyűjtőszám, gyűjtőív), az iktatandó irat adatainak szabályos bejegyezése, az eltérő időpontban érkezett iratok szerelése. A segédkönyvek fajtái, használatuk rendje, az előadói ív. A téves iktatás, téves bejegyzés javításának szabályai. A hivatalos bélyegzők fajtái, nyilvántartásuk rendje, használatuk szabályai. Az ügyiratok kezelése az ügyintézés folyamatában, a döntéstervezetek, ellenőrzésük formai szabályai. A kiadmányozás fogalma, fajtái, módja, a kiadmányozási jog következményei, határidő-nyilvántartások. A kimenő posta előkészítése, lebonyolítása, a postakönyv kezelése. A közigazgatási szervek döntésének közlése az államigazgatási eljárási törvény szabályai szerint, az iktatókönyv tételeinek lezárása, az ügyiratok előkészítése irattározásra. | |
| Az archív iratok kezelése | Az irattározás fogalma, típusai, a történeti értékű iratok megkülönböztetése. Az irattári terv fogalma, felépítése, az irattári jel. Az irattárak ergonómiai és műszaki feltételrendszerének kialakítása. Az iratok kiadásának szabályai, az iratbetekintés szabályai. A selejtezés fogalma, az iratvédelem biztosítása, a lejárt őrzési idejű iratok selejtezésének szabályai. Az iratok levéltári őrzésre átadásának teendői. | |
| Titkos ügyiratkezelés | A minősített iratok fogalma, titokfajták. Az iratok minősítésére jogosultak köre, a minősítési eljárás. A minősített adatok védelme. A titokvédelem felügyelete. A minősített adatok kezelésének rendje, fontosabb szabályai. A feleslegessé vált minősített adathordozók megsemmisítése. Személyi adatok védelme. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék az alapvető általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat. |
| Tudják felismerni, besorolni, osztályozni az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziókat, meghatározni |
| az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, ismertetni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. |
| Tudják meghatározni a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét, a tanulás viselkedésmódosító |
| szerepét. |
| Tudják alkalmazni megszerzett ismereteiket az életkorok vonatkozásában. |
| Tudják felsorolni a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| Ügyvitel, irodai ügyvitel: |
| A tanulók ismerjék az ügyiratkezelés fogalmát, feladatait, a törvényesség védelmét, a nyilvántartásokkal |
| szemben támasztott követelményeket. |
| Tudják megkülönböztetni az ügyirat-kezelési rendszereket, felsorolni az iratok fajtáit, jellemezni a manuális és a |
| számítógépes ügyiratkezeléseket. |
| Tudják felsorolni és ismertetni az iratkezelés során végrehajtandó feladatokat. |
| Ismerjék az ügyiratok nyilvántartásának szabályait, az irattári terv felépítését, az iratok jelzését, az iratkezelésre, |
| iratbetekintésre, a selejtezésre vonatkozó szabályokat. |
| Tudják felsorolni és jellemezni a titokfajtákat, megkülönböztetni a minősített iratok kezelésének módját, |
| ismerjék az adatvédelmi törvény előírásait. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Társadalomismeret, életmód: |
| A szöveges, tárgyi és képi információk értelmezése, mindennapos élethelyzetek elemzése, következtetések |
| megfogalmazása. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés, interjúkészítés, dokumentum és statisztikai adatok |
| elemzése. |
| Társadalomismeret, életmód |
| Témakörök | Tartalmak |
| Interjú | Az interjú fogalma, típusai. Az interjúzás mint a társadalmi megismerés egyik technikája. A kötött interjú. Az interjú készítésének szabályai. |
| Az életmódot meghatározó tényezők | Az életmód fogalma. Anyagi feltételek (pénz, jövedelem, ökológiai és tárgyi feltételek). Iskola - munka - foglalkozások. Végzettség - szakképzettség - munkanélküliség. Szabad idő - szabadidős kultúra. |
| Az életmódot befolyásoló értékek | A siker és elismertség mint életcél, a hit - eszme követése. Napi örömök és a mindennapi életvezetés. Kötetlenség, függetlenség, szabadság. Egészség. Idő, időmérleg. Kultúra. Környezeti szemlélet. |
| Az erkölcs | Emberi közösségek - emberi kapcsolatok, értékek. A kultúra meghatározó szerepe. Az erkölcsi szabályok történelmi változása. A közvélemény befolyása az erkölcsi szabályokra. Az elemi erkölcsi szabályok: - erkölcsös - erkölcstelen, - erkölcsi szabadság - szabadosság, - erkölcsi felelősség - lelkiismeret. A jog és az erkölcs hatása, a jogi és erkölcsi szabályok összefüggései. |
| Világnézet, vallás | A vallás fejlődése és hatása a mindennapi életre, a tudati folyamatok és a vallás összefüggései. A vallási szabályok és a kor erkölcsi tudata. A vallási szokások és a mindennapi élet, életmód összefüggései, a különböző vallások szokásai, rítusai, ünnepei. Az ateizmus kialakulása és történelmi formái. A humanizmus szűkebb és tágabb értelmezése. |
| A jog | A jogi szankciók humanizálása és a jogi szabályozás fejlődése. Az emberi jogok elismerésének útjai, az állampolgári és az emberi jogok biztosítása a magyar alkotmányban. |
| Társadalmi rétegződés | Jellemző társadalmi csoportok a mai Magyarországon. Társadalmi rétegződés, a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. |
| Nemzeti és etnikai kisebbségek | A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életmódjára jellemző hagyományok, hiedelem- és hitvilág, ünnepeik, vallási szokásaik. |
| Devianciák | Jellemző deviáns magatartások. |
| A kábítószerek | A kábítószerekkel kapcsolatos fogalmak, a kábítószer-fogyasztás és fokozatai. A kábítószerek osztályozása. Depressziós hatást kiváltó szerek. Stimuláló hatást kiváltó szerek. Hallucinogén hatást kiváltó szerek. Ragasztózás, szipuzás. A kábítószer-csempészet módszerei. Drog hatása alatt álló személyek felismerése. Droghelyzet Magyarországon. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Társadalomismeret, életmód: |
| A tanulók tudják alkalmazni az elsajátított interjúzási technikákat, a különböző életmódú és életvitelű |
| emberekhez, embercsoportokhoz, illetve élethelyzetekhez való toleráns és előítélet-mentes közelítést. |
| Tudják meghatározni az életmód fogalmát, elemezni az életmód és életvitel összetevőit, és megmagyarázni ezek |
| kialakulását. |
| Tudjanak azonosulni az alapvető erkölcsi értékekkel. Tudják elemezni az alapvető jogi szabályozásokat, |
| megmagyarázni, hogy a jog milyen eszközökkel kívánja elérni a társadalom által elvárt magatartást. |
| Ismerjék és tartsák tiszteletben a magyarországi nemzeti és etnikai közösségek legfontosabb vallási előírásait, |
| jellemző hagyományait és ünnepeit. |
| Ismerjék a kábítószerekre, pszichotróp anyagokra vonatkozó joghelyzetet Magyarországon, tudják jellemezni a |
| kábítószer-fogyasztás fokozatait. |
| Tudják csoportosítani a kábítószereket hatásuk, hatásmechanizmusuk alapján és jellemezni azokat. Ismerjék fel a |
| drog hatása alatt lévő személyeket külső sajátosságok és reakciójuk alapján. |
| EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ |
| GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Cél a szakmacsoportba tartozó rendészeti és honvédelmi szakképesítésekhez szükséges manuális gyakorlati készség kialakítása. |
| A Kommunikáció oktatásának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése, kitérve azokra a jellemzőkre, melyek a rendészeti pályákon fontosak. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A hatékony kommunikációs készségek elsajátíttatása, érzékenységének fejlesztése. |
| Az Ön- és társismeret oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel a saját személyiségüket és a személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. A reális ön- és társismeret kialakítása mellett járuljon hozza a tanulók erkölcsiségének pozitív irányú fejlesztéséhez. |
| A rendészeti pályák világa oktatásának célja, hogy járuljon hozza a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulásához. Segítse a tanulókat pályaválasztási döntésükben. |
| A Gépírás, szövegszerkesztés oktatásának célja, hogy a szakképesítések ügyviteli munkáinak ellátásához szükséges helyes írástechnikát megalapozza, tegye képessé a tanulókat a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre. |
| A Tanirodai gyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók rendelkezzenek társadalmi, személyi, technikai felkészültséggel irodai feladatok ellátásához. |
| A Szociálpszichológia, mentálhigiéné oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók adekvát, tudatos emberi kapcsolatainak a kialakításához, a szakterületen leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségek felismeréséhez és ezek értékeléséhez. Segítse a tanulók mentálhigiénés szemléletének fejlődését, képessé téve őket arra, hogy önsegítő céllal alkalmazni tudják a mentálhigiénés módszereket munkavégzésük során. |
| Az Önvédelmi alapismeretek oktatásának célja, hogy készítse fel a tanulókat a veszélyeztetettségi szituációk megoldására. |
| Fejlesztési követelmények |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. |
| Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásos |
| információt. |
| Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció |
| összetevőit, jellemzőit. |
| Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. |
| Tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, a csoportmunka szabályainak betartásával. |
| Ismerjék fel az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, |
| tudják felsorolni az azokat elősegítő tényezőket. |
| Érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| A rendészeti pályák világa: |
| A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és |
| egészséges munkaszokások kialakításának jelentőségét. |
| Gép írás, szövegszerkesztés: |
| A tanulók tudják használni a számítógépes gépírásoktató programot, legyenek képesek gépírás közben helyes |
| test-, kar- és kéztartást felvenni. |
| A tanulók legyenek képesek az adott időszakban érvényes előírások alkalmazásával a betűk, számok, jelek |
| írására, különböző ügyiratok előnyomott papíron történő kitöltésére, ügyiratok és levelek önálló elkészítésére. |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| A tanulók szövegszerkesztésben szerzett ismereteiket bővítsék az ügyfelekkel kapcsolatos szóbeli és írásbeli |
| szakmai kommunikációs ismeretekkel, alapvető informatikai és számítástechnikai ismereteiket egészítsék ki |
| telekommunikációs adatátviteli ismeretekkel. |
| A tanulók ismerjék meg az irodai ügyviteli gépek használatát. |
| Szociálpszichológia, mentáihigiénia: |
| A tanulók legyenek képesek a helyzetek, a másik ember kommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére. Tudják elemezni és értékelni a társas kapcsolataikban előforduló helyzeteket, viszonyokat. Ismerjenek konfliktus- és problémamegoldó technikákat. Tudjanak alkalmazkodni a különböző élethelyzetekhez. |
| Önvédelmi alapismeretek: |
| Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, ismerjék és tudják alkalmazni az önvédelmi fogásokat. Tudják támadások esetén a célszerű elhárítás technikai elemeit, a két védő-egy támadó, valamint a több támadó elleni védekezés taktikáját alkalmazni. Ismerjék és tudják alkalmazni az elvezetések módjait. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kommunikáció: |
| Egyéni, páros és csoportmunka. A kommunikációs alapfogalmak definiálása. A társas érintkezés szabályainak alkalmazása szerepjátékban. Szóbeli és írásos információ közvetítésének gyakorlása. Kommunikációs zavarok felismerése és elemzése. A metakommunikációs jelzések fogadása, értelmezése. Kulturált viselkedés gyakorlása a kortárs csoportokban. |
| Kommunikáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| A kommunikáció alapfogalma és dinamikai alapelvei | A kommunikáció fogalma, elemei. Dinamikai törvényszerűségek. Az interperszonális és multiperszonális kommunikációs helyzetek. |
| Az érintkezés kultúrája | Az őszinte kommunikáció feltételei. Érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrákban. Az érdeklődés és a figyelmes hallgatás jelentősége. |
| Verbális kommunikáció | A közvetlen emberi kommunikáció formái. Nyelvi szocializációs szintek. |
| Nonverbális kommunikáció | A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verbális és nonverbális közlés viszonya. A pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejeződése. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége. |
| Hiteles kommunikáció | A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, hitelesség. |
| Kommunikációs zavarok | A kóros kommunikációs zavarok és okai. A nyelvi kommunikáció hiányosságai. A szégyenlősség és gátlásosság. Kommunikációs gátak és közléssorompók. A kommunikációs zavarok leküzdése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kommunikáció: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, tudják felsorolni a kommunikációval kapcsolatos |
| alapfogalmakat. |
| Alkalmazzák a társas érintkezés szabályait. |
| Hatékonyan használják a szóbeli és írásos információt. |
| Értelmezzék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció |
| összetevőit, jellemzőit. |
| Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ön- és társismeret: |
| Együttműködés a csoporttal. Az önismereti csoportmunka szabályainak megismerése, alkalmazása. Az önismeret forrásainak megismerése. A társas kapcsolatokat segítő és zavaró jelenségek felismerése, gyakorlása szerepjátékokban. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján a tanulók tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. |
| A rendészeti pályák világa: |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a szakmacsoporthoz tartozó különböző gazdálkodó szervezetekben folyó |
| szolgáltatási alaptevékenységeket, munkavédelmi, higiéniai feladatokat. |
| A rendészeti pályákról egyéni és csoportos adatgyűjtés. Ember-pálya megfelelése, gyakorlás szerepjátékokban, |
| elemzés. |
| Ön- és társismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jégtörő gyakorlatok | Együttműködés a csoporttal. |
| Az önismeret forrásai | Az önismeret fogalma, lényege, történeti áttekintése. Az önismereti csoportmunka szabályai. Fikció, játék, realitás a lélektani csoportmunka során. |
| Az önismeret komponensei | Az önismereti kerék és a Johari-ablak. A tanulás és az önismeret összefüggései. A hiányos önismeret okai és következményei. A képességek szerepe a pályaválasztásban. A változás és változtatás szükségessége. |
| Önismeret-fejlesztő gyakorlatok | Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok. Konfliktus, konfliktuskezelési technikák. |
| Társismeret | A tárgyilagos emberismeretjelentősége és feltételei. A társas kapcsolatokat elősegítő és zavaró jelenségek. Az empátia. |
| A rendészeti pályák világa |
| Témakörök | Tartalmak |
| A rendészeti pályák ismerete | A pályaismeret elvei, szempontjai. Pályaképek, pályatükör. |
| A helyes pályaválasztás feltételei | A pálya és személyiség. Társadalmi és csoporthatások a pályaválasztásban. A képességek szerepe. |
| Tájékozódás a pályaválasztási lehetőségekről | A szakmák, foglalkozások társadalmi presztízse és vonzereje. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ön- és társismeret: |
| A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, betartani a csoportmunka szabályait. |
| Ismerjék az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. |
| A rendészeti pályák világa: |
| A tanulók a megadott szempontok alapján ismerjék a szakmacsoporthoz tartozó pályák jellemzőit, tudják összeegyeztetni az önismeretre alapozott pályaelképzeléseiket a pályaelvárásokkal, egyeztetni a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gép írás, szövegszerkesztés: |
| Szövegszerkesztő szakszerű használata, tízujjas vakírás. |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| Eligazodás a dokumentációkon szereplő jelzések között, a dokumentációk kezelése, törvények értelmezése, |
| irodai és telekommunikációs adatátviteli eszközök használata. |
| Helyzetgyakorlatok, azok elemzése, értékelése. |
| Gépírás, szövegszerkesztés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írás előkészítése | Számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program alkotóelemeinek használata. A helyes test-, kar- és kéztartás megszilárdítása, ujjtorna. |
| A tízujjas vakírás megalapozása | Az alaptartásból kiinduló tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével. |
| A másolási készség, a szövegformázás megalapozása és megszilárdítása, a gyorsaság növelése | Szavak, szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolása írógépbetűs, nyomtatott, kézírással írott szövegről. Szövegformázás, kiemelések. |
| Tanirodai gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ügyfélfogadás | Az ügyfelek fogadásának szabályai. A kulturált ügyintézés. A telefonon történő ügyintézés, tájékoztatás. |
| Iratkezelés | Általánosan használt okmányok ügyintézésének teendői. Postai küldemények érkeztetése, postázása. Az iratok csoportosítása, tárolása, visszakeresése. |
| Ügyviteli gépek Kezelése | A telefon és telefax kezelése, ügyintézése. Másológépek, másológépek kezelése. Iratmegsemmisítő gépek használata. Kötészeti gépek kezelése (spirálozó, hőkötő). |
| Iratok készítése | Iratkészítés előírt formai és tartalmi követelményekkel. Körlevél, boríték, címkekészítés számítógéppel. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gép írás, szövegszerkesztés: |
| A tanulók tudják használni a számítógépes gépírásoktató programot, legyenek képesek gépírás közben helyes test-, kar- és kéztartást felvenni, tízujjas vakírással írni. Legyenek képesek szavak, szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek önálló soralakítással történő másolására, írógépbetűs, nyomtatott, kézírással írott szövegről, legyenek képesek a kiemelési módok önálló meghatározására. |
| Tanirodai gyakorlatok: |
| A tanulók tudják alkalmazni az ügyfélfogadás hétköznapi és protokollszabályait a munkájuk során, a beérkező és |
| kimenő postai küldeményekkel, levelekkel kapcsolatos feladatokat önállóan végezni, gondoskodni |
| nyilvántartásukról, ellenőrzésükről, megőrzésükről. |
| Ismerjék és tudják alkalmazni azokat az eszközöket, amelyek elősegítik a gyors, pontos ügyintézést. Tudják |
| használni a telekommunikációs adatátviteli eszközöket, az előírt formai és tartalmi követelményekkel iratokat |
| készíteni. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok, életjátékok, szituációs gyakorlatok. |
| Önvédelmi alapismeretek: |
| Küzdőfeladatok és -játékok elsajátítása. |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés a szociálpszichológiába | Tárgya, funkciója és rövid története. |
| Az interakciók pszichológiája | Hatása és alapelvei. Magányos, páros helyzet és szervezett csoport. |
| Identitás | Az identitás fogalma, dimenziói. |
| A társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő pszichológiai jelenségek | Az együttműködés, a segítségnyújtás, a tolerancia, a vonzalmak. Konfliktusok, versengés, közöny, irigység. Empátiafejlesztő gyakorlatok. |
| A személyészlelés pontossága | Fizikai és szociális észlelés. Pontosság az érzelmek észlelésében, a hangulat hatása. |
| A szerep | A szerep lejátszása: harc, vita, játszma. Szereptanulás, szerephelyzet. Szerepfeszültség - szerepkonfliktus, játszma. |
| A társas érintkezés meghatározói | Az attitűd. Burkolt személyiségelméletek. A benyomás kialakítása - benyomáskeltés. Attribúció - énattribúció, kommunikáció, szociabilitás, társas befolyásolás. |
| A csoport jellemzői és a csoportközi viszonyok | A csoport, egyén a csoportban. Csoportközi viszonyok: kategorizáció, sztereotípiák, előítéletek, proszociális viselkedés. |
| A mentálhigiénés szemlélet alapjai és célja | A családi mentálhigiéné alapjai. Az iskolai mentálhigiéné alapjai. |
| Életmód | Az aktív és passzív szakaszok változása, az életmód tudatos vezetése, megfelelő napirend. |
| A lelki egyensúly megtartása | Mentálhigiénés alapfogalmak. A stressz. Stresszkezelés, a tűrőképesség fejlesztése. Válságkezelésre való felkészítés. A mentálhigiénés konzultáció jelentősége, az önsegítő és támogató csoportok, relaxációs tréningek. |
| Az önsegítő és támogató csoportok | Az önsegítés kölcsönösségi rendszere, a támogató csoportok szervezésének alapelvei. Csoporttagság - csoportnagyság - csoportvezetés. |
| A relaxációs tréningek elmélete és gyakorlata | A relaxációs módszerek alkalmazási lehetőségei, az autogén tréning gyakorlásához szükséges feltételek. Az autogén tréning alap- és kiegészítő gyakorlatai. |
| Önvédelmi alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Dzsúdó, önvédelmi alaptechnikák | Eséstechnika, leszorítások, karfeszítések, lábdobások, testdobások. Elvezető fogások. |
| Ökölvívás, karate, önvédelmi technikák | Alapállások, mozgások alapállásokban. Küzdőállások. Ütés - hárítás-kombináció, hárítás alsó szekció felé, csapások kézéllel és belső kézéllel, könyökkel. Árnyékolás (küzdelem ellenfél nélkül). |
| Intézkedések technikája, taktikája | Szabadulások. Segítségadás - elvezetés. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Szociálpszichológia, mentálhigiéné: |
| A tanulók tudják elemezni és értékelni a társas kapcsolataikban előforduló helyzeteket, viszonyokat, |
| megmagyarázni az identitás fogalmát. Tudják összehasonlítani a szakmában előforduló szociálpszichológiai |
| jelenségeket saját tapasztalataikkal, ismereteikkel és élményeikkel. Ismerjék fel a különböző szerepeket, tudják |
| alkalmazni a tanultakat a szerepfeszültségek csökkentésére, a konfliktusok feloldására. |
| Tudják rendszerezni a csoportmunkáról szerzett tapasztalataikat. Tudják kialakítani hatékony napirendjüket, |
| alkalmazni a lelki egyensúly megtartását célzó módszereket. |
| Tudják ismertetni a mentálhigiénés konzultáció alapjait, tudjanak aktívan és hatékonyan részt venni az önsegítő |
| csoport munkájában. Tudják alapfokon alkalmazni az autogén tréninget. |
| Önvédelmi alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni az önvédelmi fogásokat. Tudják támadások esetén a célszerű elhárítás technikai elemeit, a két védő-egy támadó, valamint a több támadó elleni védekezés taktikáját alkalmazni. Tudják alkalmazni az elvezetések módjait. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MEZŐGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 111 óra |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 148 óra |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek | 128 óra |
| Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 128 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| MEZŐGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportba sorolt |
| szakképesítések szakmai elméleti alapismeretei közül a kiemelt és közös alapozást nyújtó témakörök |
| elsajátítása, a természettudományos tantárgyak tanulásakor szerzett elméleti ismeretek műszaki-technikai |
| szemléletű ismétlése, rendszerezése, kiegészítése. Emellett megalapozza a tanulók ágazatra vonatkozó szakmai |
| műveltségét, lehetőséget ad az ismeretek alkalmazására, rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. |
| A készségek és képességek fejlesztésével arra törekszik, hogy kialakuljon a szakmai felelősségtudat, a műszaki |
| szemlélet, a tanulók képesek legyenek a gazdasági, technikai változások felismerésére, követésére és a hozzájuk |
| való aktív alkalmazkodásra, erősödjön a tanulók szakmacsoporton belüli további tanulmányi motivációja. |
| A szakmacsoport tevékenységeinek aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését az ágazat iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági |
| jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a szakmacsoport szakképesítéseiben dolgozók tevékenységét, a pályák távlatait, segítse a tanulókat |
| leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a mezőgazdasági |
| tevékenységek fejlesztésének, tervezésének néhány egyszerű feladatát és módszerét. |
| Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő |
| magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a mezőgazdasági tevékenységekkel és |
| környezetvédelemmel kapcsolatos tudatos, felelősségteljes magatartásra. |
| Az Agrometeorológiai és talajtani ismeretek oktatásának célja a növények termeszthetőségét alapvetően befolyásoló ökológiai és talajtani tényezők szerepének bemutatása. Feladata egyrészt az általános meteorológiai, éghajlattani és agrometeorológiai, valamint általános talajtani, talajrendszertani, talajvédelmi ismeretek olyan szintű elsajátíttatása, amely biztos alapot jelenthet a szakképzési szakasz növénytermesztési és kertészeti ismereteinek. |
| Az állattenyésztés alapjai tanításának célja az állattenyésztés alapfogalmainak, a gazdasági állatok értékelésének, tenyésztésének, szaporításának, elhelyezésének, ápolásának és viselkedésének megismerése. |
| A Műszaki alapismeretek tanításának célja a gépészetben használatos anyagok, a gépelemek, az energiahordozók és a mezőgazdasági erőgépek felépítésének bemutatása. A tananyag feldolgozása hozzájárul a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség fejlesztéséhez, az ismeretanyag megalapozza a munkagépek üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges traktorvezetői jogosítvány megszerzését. |
| A növénytermesztés alapjai oktatásának célja a növények termesztésének eredményességét alapvetően befolyásoló talajművelés, talajművelési rendszerek, talajhasználat, talajerő-utánpótlás, szaporítás, ápolás, betakarítás szerepének bemutatása. Feladata a tananyag olyan szintű elsajátíttatása, amely biztos alapot jelenthet a szakképzési szakasz növénytermesztési és kertészeti ismereteinek. |
| Az állattenyésztés élettani alapjai oktatásának célja az állati termékelőállításához feltétlenül szükséges élettani alapok (mozgás szervrendszer, emésztés, szaporodás) elsajátítása. |
| A kertészet alapjai tanításának célja a zöldség-, szőlő-, gyümölcstermesztés alapjainak bemutatása. |
| A takarmányozás alapjai oktatásának elsődleges célja a takarmányok kémiai összetételének, a takarmányozás elméleti alapjainak, a takarmányismeretnek, valamint a takarmányozás végrehajtásának olyan szintű elsajátítása, amely alapot ad a szakképzési szakaszban oktatott fajok okszerű takarmányozására. |
| A Gazdálkodási ismeretek tanításának célja általános gazdálkodási ismeretek átadása a vállalkozási tevékenységhez, az önálló mezőgazdálkodás vállalásához, végrehajtásához, a gazdaságossági szemlélet kialakításához. Feladata a mezőgazdasági vállalkozási formák, lehetőségek, a vállalkozás indításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos tennivalók bemutatása, a fontosabb közgazdasági alapfogalmak elsajátítása, a mezőgazdasági termelés közgazdasági környezetének bemutatása, a gazdálkodás eredményeit meghatározó fogalmak és összefüggések megismertetése. |
| A tananyagra épülnek a Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok témakörei, ezért tanításuk feltétlenül szoros koncentrációban történjen. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az |
| ismeretek alkalmazási képessége, számítási képességek, rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai |
| kommunikációs, valamint a számítástechnikai alkalmazási képességek. |
| Alakuljon ki a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, fejlődjön a tanulókban az önálló szakmai |
| tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, |
| eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon |
| tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott |
| munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást, legyenek képesek és hajlandók aktív környezet- és |
| természetvédő magatartásra. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek |
| végzéséhez szükséges további magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók szemléljék komplex módon az ember és a természet kapcsolatát, értsék meg, hogy az emberi |
| tevékenységek valamennyi erőforrása természeti eredetű, és valamennyi hatása kockázatokkal jár, terheli a |
| környezetet, ronthatja annak állapotát, veszélyezteti a természet épségét. |
| Törekedjenek a természet és szűkebb környezetük jelenségeinek, talajtani és meteorológiai adottságainak, az élővilágnak, a környezeti elemeknek megismerésére és tudják meghatározni az egyes mezőgazdasági tevékenységek, technológiák környezetre gyakorolt hatásait. Szerezzék meg a későbbi szakmai tanulmányaik során felhasználandó ismereteket, végezzék el a szükséges feladatokat. Ismerjék meg a mezőgazdasági termelésben felhasznált módszereket, technológiákat, anyagokat, eszközöket. Tudásuk felhasználásával tudjanak több szempontból is véleményt alkotni egy adott környezet és egy tervezett mezőgazdasági tevékenység illeszkedéséről. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanári irányítás mellett üzemlátogatások, terepbejárások, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás a mezőgazdaság ágazatainak ismérveiről, jelenségeiről, folyamatairól, állapotáról. |
| Tapasztalatok elemzése, értékelése, hasznosítása önálló és csoportos feladatokban, az eredmények rajzi és szöveges ismertetése, dokumentálása élőszóban, írásban, számítástechnikai formában. |
| Agrometeorológiai és talajtani ismeretek: |
| Az időjárás, az éghajlat és a talaj irányított, feladattal vezetett, önállóan elvégzett megfigyelése, adatgyűjtés |
| természetes és mezőgazdasági termelési környezetben. A tapasztalatok közös összegzése, értékelése, elemzése, |
| következtetések levonása. |
| Az eredményekről írásos beszámolók, szöveges ismertetések készítése. |
| Az idő, időjárás, éghajlat fogalmának elhatárolása. |
| A Magyarország éghajlatát jellemző fontosabb számértékek megnevezése. |
| Egy adott termőhely ökológiai tényezőinek folyamatos elemzése. |
| Egy őszi és egy tavaszi vetésű növény fenológiai szakaszainak megismerése. |
| A főbb talajtípusok jellemzőinek elhatárolása. Magyarországon és az iskola közvetlen környezetében |
| leggyakoribb talajtípus részletes megismerése. |
| Tájékozódás genetikus talajtérképeken. |
| Adatok gyűjtése a magyarországi talajok fontosabb hibáiról, a talajpusztulásról. |
| Az állattenyésztés alapjai: |
| A gazdasági állatok rendszertani egységeinek megfogalmazása. |
| A külső és belső értékmérő tulajdonságok, valamint az örökléstani alapfogalmak definiálása. |
| A tenyésztési eljárások bemutatása. |
| A szaporítási alapfogalmak definiálása és szaporítási folyamat felvázolása. |
| A gazdasági állatok tartásmódjainak, ápolásának bemutatása. |
| Műszaki alapismeretek I.: |
| Fémes, nemfémes gépészeti anyagok megnevezése, felismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, |
| leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. |
| Bevezetés |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mezőgazdasági termelés jelentősége | A mezőgazdasági (növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti) termelés jelentősége, jelene és jövője hazánkban. |
| A mezőgazdaság főbb ágazatai | A mezőgazdasági ágazatok csoportosítása: - a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazatok összetétele, jelentősége, a termesztett, tenyésztett fajok, - a kertészet jelentősége, a termesztett fajok. |
| Agrometeorológiai és talajtani ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői: meteorológiai és éghajlattani ismeretek | A meteorológia tudománya, feladata, szervezete. Általános meteorológiai alapismeretek. Levegőszennyezés. Éghajlattani alapismeretek: az éghajlat tényezői, az éghajlatot jellemző fontosabb számértékek. Magyarország éghajlata és éghajlati körzetei. Agrometeorológia: az időjárási elemek szerepe a növények életében, fenológiai megfigyelések. |
| Általános talajtan | A talaj fogalma, a talajképződés folyamata. A talaj fontosabb alapkőzetei és ásványai, alkotórészei. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai. A talaj kolloidjai és tulajdonságaik, kémhatás. A talaj szennyeződése. |
| Talajrendszertan | A talajképző tényezők szerepe a talajok kialakulásában, a talajok osztályozása. Váz-, erdő-, mezőségi, szikes, réti, láp- és öntéstalajok. Talajtérképek. |
| Talajjavítás és talajvédelem | Savanyú, szikes, homok- és láptalajok javítása. Védekezés az erózió és a defláció ellen. Talajpusztulás. |
| Az állattenyésztés alapjai |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A gazdasági állatok rendszerezése | A gazdasági állatok eredete, háziasítása. Az állattenyésztés és állattartás fogalma, nemzetgazdasági és üzemi jelentősége. A gazdasági állatok rendszerezése: faj, fajta, fajtaváltozatok. A fajták csoportosítása. A fajtatisztaság, a telivér, a félvér fogalma. Tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet. Törzs, család, vérvonal, vonal, populáció. Hasznosítási típusok. | ||
| A gazdasági állatok értékelése | A külső értékmérő tulajdonságok: testtömeg (fejlettség), arányosság (testméretek), kondíció, kültakaró, színeződés, ivarjelleg. A belső értékmérő tulajdonságok: termelőképesség (tej-, hús-, gyapjú-, tojás), takarmány értékesítő képesség, növekedés és fejlődés, alkat, termékenység és szaporaság, egészség, ellenálló képesség, igényesség, vérmérséklet, természet, rossz szokások, nevelőkészség, technológiai tűrés. | ||
| Örökléstani ismeretek | A fenő-, geno- és paratípus fogalma. A kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklése. | ||
| A gazdasági állatok tenyésztése | A tenyésztői munka feladatai, a tenyészcélok meghatározása. A fajta (hibrid), típus megválasztásának elvei. Tenyésztési eljárások: - fajtatiszta tenyésztés módszerei: beltenyésztés, vonaltenyésztés, vérfrissítés, - keresztezések: = tenyészállat-előállító: cseppvér, fajta-átalakító, új fajtát előállító, = árutermelő: közvetlen, közvetett haszonállat előállító. A tenyészkiválasztás és tenyészértékbecslés (TÉB) módszerei: - egyediség (fenotípus) alapján végzett szelekció (STV), - származás és oldalági rokonok alapján végzett szelekció, - ivadékvizsgálat, számítógépes tenyészérték megállapítás. Törzskönyvezés. | ||
| A gazdasági állatok szaporítása | Az ivarérettség, tenyészérettség. Párosítás, pároztatás, pároztatási módok, mesterséges termékenyítés. A vemhes állatok gondozása. Az elles, az elles körüli teendők. Az anya és az újszülött állat gondozása az elles után. | ||
| Elhelyezés, ápolás, viselkedés | A gazdasági állatok elhelyezése: tartásmódok, mikroklíma paraméterei. Állandó és időszakos ápolási feladatok, eszközök. Az állatok viselkedése, az egészséges és beteg állat életjelenségei. A környezeti tényezők hatása az állati szervezetre. | ||
| Műszaki alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Fémes anyagok | A fémek általános jellemzői. A gépészeti anyagok jellemző tulajdonságai: mechanikai, technológiai, fizikai, kémiai. Vas és ötvözetei: nyersvas, fehér nyersvas, szürke nyersvas. Az acélok felosztása. Öntöttvas: szürkeöntvény, kéregöntvény, temperöntvény, acélöntvény. Színesfémek: alumínium, réz és ötvözetei, ón és ötvözetei, az ólom. A fémes anyagok mezőgazdasági alkalmazási területei. |
| Nemfémes anyagok | Műanyagok. A fák felhasználási területei. Gumi: gumiáruk, gumiabroncsok. Szigetelő és tömítő anyagok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják megfogalmazni a mezőgazdasági (növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti) termelés |
| hazai jelentőségét, helyzetét. |
| Legyenek képesek csoportosítani a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti ágazatokat összetétel és |
| termesztett fajok szerint. |
| Az önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás, az elemzések, értékelések, |
| eredmények ismertetése élőszóban, rajzi és szöveges dokumentálása írásban, számítástechnikai formában. |
| Agrometeorológiai és talajtani ismeretek: |
| A tanulók tudják megfogalmazni a meteorológiai alapfogalmakat, az időjárási elemek (napsugárzás, |
| hőmérséklet, szél, csapadék) jelentőségét a növények életében. |
| Tudjanak középhőmérsékletet, relatív páratartalmat számolni, harmatpontot meghatározni. |
| Ismerjék hazánk éghajlatának jellemző számértékeit. |
| Legyenek képesek csoportosítani és megfogalmazni a talaj tulajdonságait. |
| Tudják jellemezni a Magyarországon előforduló talajtípusokat. |
| Sorolják fel a hazai leggyakoribb talajhibákat, azok megszüntetésének lehetőségeit és a legjellemzőbb |
| talajszennyező anyagokat. |
| Önállóan elvégzett megfigyeléseikről, szakmai munkájukról készítsenek írásos beszámolókat, jegyzőkönyveket. |
| Az állattenyésztés alapjai: |
| A tanulók különböztessék meg a gazdasági állatok rendszertani kategóriáit, külső és belső értékmérő |
| tulajdonságait, az örökléstan állattenyésztési vonatkozásait, a tenyésztési eljárásokat, valamint a |
| gazdaságosságot leginkább befolyásoló szaporodási folyamatokat, az elhelyezési módokat, az állatápolási |
| feladatokat. |
| Műszaki alapismeretek I.: |
| A tanulók tudják a felhasználhatóság szempontjából összehasonlítani és kiválasztani a gépészetben használatos |
| anyagokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A növénytermesztés alapjai I.: |
| A talajművelési alapműveletek azonosítása. |
| Az egyes talajművelő eszközök munkájának elkülönítése. |
| A talajművelési rendszerek és a helyes növényi sorrend ismerete. |
| Az állattenyésztés élettani alapjai: |
| Emlősök és madarak csontvázának, fontosabb izmainak bemutatása. |
| Az emlősök és madarak emésztőkészüléke felépítésének és működésének megkülönböztetése. |
| A termelés szempontjából fontos hormonok hatásának ismerete. |
| A hím és női ivarszervek felépítésének és működésének elkülönítése. |
| Műszaki alapismeretek II.: |
| Szerkezetelemzési feladatok megoldása a gépelemek, gép szerkezetek témákban tárgyak, makettek, rajzok, leírások |
| felhasználásával. |
| Önálló információk gyűjtése - különböző forrásokból - az egyes energiafajták jelentőségéről, környezetvédelmi |
| hatásaikról. |
| Tájékozódás a munkaerőpiacon: |
| Az agrárgazdaságban történő foglalkoztatás és pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók lehetséges saját |
| szerepének, munkakörének mérlegelése. |
| Az Európai Unió adta lehetőségek megismerése. |
| A növénytermesztés alapjai I |
| Témakörök | Tartalmak |
| Talajművelés | A talaj termékenységét befolyásoló agrotechnikai eljárások összefüggései. A talajművelés fogalma, célja, jelentősége. A talajművelés alapműveletei (forgatás, keverés, lazítás, porhanyítás, tömörítés, egyengetés). A talajművelés eszközei és azok munkája: Az eke munkája, a forgatásos talajművelés, a szántás. Szántási módok, a szántás ideje, mélysége, sebessége. A tárcsa, a kultivátor, a fogasborona, a küllőskapa, a simító, a henger, a mélylazító, a talajmaró és a kombinátorok munkája, alkalmazásuk ideje, módja, mélysége, sebessége, az általuk végzett munka minősége. |
| Talajművelési rendszerek | A talajművelési rendszerek fogalma, csoportosítása. Őszi vetésű növények talaj-előkészítése: - korai elővetemények után szántással: tarlóhántás, nyári szántás, korai elővetemények után szántás nélkül, - későn lekerülő elővetemények után, - évelő növények után. Tavaszi vetésű növények talaj-előkészítése: őszi mélyszántás, tavaszi talaj-előkészítő munkák. Másodvetésű növények talaj-előkészítése. Vetőágy-készítés. A talaj-előkészítés különleges módjai: szélsőséges talajok talajművelése, talajművelés szárazságban, új irányzatok a talajművelésben (pl. minimum-tillage, zéro-tillage stb.). |
| Talajhasználat | A fontosabb földművelési rendszerek. A helyes növényi sorrend irányelvei. A szántóföldi növények elő- és utóveteményei. A monokultúrás termesztés és káros hatásai. |
| Az állattenyésztés élettani alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mozgásszervek | Bevezetés: az állati test bonctani felépítése (sejt, szövet, szerv, szervrendszer, készülék). A mozgásszervek rendszere. A csontok feladata, felépítése, felosztása, a csontösszeköttetések. A fej, a törzs és a végtagok csontjai emlősöknél és madaraknál. Az izmok feladata, felosztása. A fej, a törzs és a végtagok fontosabb izmai. |
| Emésztőkészülék | Az emésztőkészülék. Az emésztőcső felépítése: elő-, közép- és utóbél emlősöknél, valamint madaraknál. Az emésztőcső járulékos mirigyei: nyál- és nyálkamirigyek, máj, hasnyálmirigy. Az emésztés folyamata: mechanikai, kémiai és biológiai emésztés az emésztőcső egyes szakaszaiban. A kérődzők, a sertés, a ló és a baromfifajok emésztési sajátosságai. Felszívódás. A belső anyagforgalom: - a fehérjék anyagforgalma és az NPN anyagok felhasználásának élettani alapjai, - szénhidrátok és zsírok sorsa a szervezetben. |
| Neurohormonális szabályozás | A hipofízis irányító funkciója: elülső, középső és hátulsó lebeny hormonjai és azok élettani hatása. A célmirigyek élettani jelentősége és legfontosabb hormonjaik: - pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, - hasnyálmirigy, - mellékvesék, - ivarmirigyek (petefészek, here). |
| Ivarszervek rendszere | A hímivarszervek felépítése, élettani működése emlősöknél és madaraknál. A női ivarszervek felépítése, ciklusos működése emlősöknél. Az ivarzás és tünetei, ismétlődése, szinkronizálása. A termékenyülés, a zigóta és a magzat fejlődése, táplálkozása. Az elles élettana. A tejmirigy felépítése és működése (tejelválasztás, tejleadás). A tojás képződése és összetétele. A csirkeembrió fejlődése, a kotlás. |
| Műszaki alapismeretek II. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Gépelemek | Kötő gépelemek. Forgómozgást közvetítő gépelemek. Erőátviteli gépelemek. Csövek, szerelvények. Fékek, rugók. | ||
| Energiahordozók és felhasználásuk | Energiagazdálkodás és energiatakarékosság. Környezetvédelmi szempontok az energiagazdálkodásban. Bioenergia, geotermikus energia, napenergia, szélenergia. Elektromos energia. Nyersolaj és származékai: tüzelő- és kenőanyagok. | ||
| Belső égésű motorok | A belső égésű motor fogalma, szerkezeti elemei és azok jellemzői. A motorok csoportosítása, motorrendszerek. A belső égésű motorok működése, üzemi jellemzői, jelleggörbék. A tüzelőanyag-ellátó rendszer feladata, felépítése, szerkezeti elemei Otto- és Diesel-motorok esetében. | ||
| A motorok üzemanyagai, alternatív üzemanyagok, környezetvédelmi előírások, emissziós értékek. A motorok hűtése, hőmérleg, hűtési rendszerek. A hőmérsékletszabályozás módjai. A motorok kenési rendszerei, a kenőolaj feladata, a kenőanyagok jellemzői, kiválasztásának módja. A motorok ellenőrzése és karbantartása. | |||
| Tájékozódás a munkaerőpiacon |
| Témakörök | Tartalmak |
| Információk az agrárgazdaságról | Az agrárgazdasági munkakörök és az életmód összefüggései. Pályaalkalmasság, munkafeltételek. Továbbtanulás, szakmatanulás. Foglalkoztatási viszonyok: - munkaerőpiaci helyzet, - rugalmas pályaváltás, - át- és továbbképzések szerepe. Álláskeresés, állásforrások: - hirdetések, pályázatok, - munkaszerződés, munkába lépés, beilleszkedés, - munkanélkülieket segítő intézmények. Magángazdaság, családi gazdaság. Munkavállalás lehetőségei az Európai Unióban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A növénytermesztés alapjai I.: |
| Különböztessék meg a talajművelési alapműveleteket és a különböző talajművelő eszközök munkáját. Képesek legyenek elbírálni, hogy a különböző vetési idejű növények alá milyen talaj-előkészítési eljárásokkal és eszközökkel lehet a legkevesebb energia-felhasználással előkészíteni a talajt vetésre. |
| Az állattenyésztés élettani alapjai: |
| Legyenek képesek megnevezni a csontváz részeit. |
| Tudjanak különbséget tenni az egyes fajok emésztőkészülékének felépítése és működése között. |
| Nevezzék meg a szaporodás és a termék-előállítás szempontjából fontos hormonokat. |
| Különítsék el a hím- és a női ivarszervek felépítését, értsék a női ivarszervek neurohormonális szabályozását. |
| Műszaki alapismeretek II.: |
| Ismerjék fel a kötő gépelemeket és a különböző hajtásmódokat. |
| Értsék a tengelykapcsolók és erőátviteli gépelemek működését. |
| Hasonlítsák össze energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból az energiahordozókat. |
| Értsék a belső égésű motorok működési elvét, ismerjék fel főbb szerkezeti elemeiket. |
| Szerkezetelemzési és számítási feladataikat önállóan, dokumentációval kísérve végezzék el. |
| Tájékozódás a munkaerőpiacon: |
| A tanulókban tudatosuljanak az agrárgazdasági pályaalkalmassági feltételek és munkakörülmények. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A növénytermesztés alapjai II.: |
| A különböző szerves- és műtrágyák azonosítása. |
| A környezeti hatások elemzése. |
| A kertészet alapjai I.: |
| A zöldség-, szőlőtermesztés munkafolyamatainak azonosítása. |
| A takarmányozás alapjai I.: |
| A kémiai összetétel összehasonlítása a szervezet összetételével. |
| A takarmányértékelési rendszerek fejlődésének bemutatása. |
| Műszaki alapismeretek III.: |
| Szerkezeti egységek azonosítása maketteken, gépkönyvekben. Diagramok, kapcsolási rajzok elemzése. |
| A növénytermesztés alapjai II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Talaj erő-utánpótlás | A talajerő-gazdálkodás és talajerő-utánpótlás fogalma, célja, jelentősége, a trágyaanyagok csoportosítása. Az istállótrágya fogalma, összetétele, érése, kezelése, a felhasználás lehetőségei. A hígtrágya kezelése és felhasználása. Az almos és hígtrágya kezelés környezetvédelmi problémái. A tarló- és gyökérmaradványok szerepe a talajerőgazdálkodásban. A zöldtrágyák szerepe a talajerő-gazdálkodásban. Egyéb szerves trágyák: komposzt, fekália. A műtrágyák fogalma, csoportosítása. A nitrogén, a foszfor és a kálium szerepe a növények táplálkozásában, hiányuk és bőségük hatásai, érvényesülésük, feltáródásuk a talajban, felvehető formáik. Összetett műtrágyák hatása, szerepe, gazdaságosságuk. A levéltrágyák. A műtrágyák tárolásának, előkészítésének, felhasználásának követelményei, környezetvédelmi előírásai. Az egyes trágyák hatóanyagtartalmának kiszámítása, a kiszórandó szerves- és műtrágya mennyiségének meghatározása. |
| A növények szaporítása | A szaporítás módjai: ivaros, ivartalan. A vetőmag értékmérő tulajdonságai. A vetőmag-előállítás módjai, sajátosságai. A vetőmag előkészítése vetésre. A vetőmag mennyisége, kiszámítása, befolyásoló tényezői. A vetés ideje, módjai, mélysége. |
| A kertészet alapjai I. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Zöldségtermesztési alapismeretek | A kertészeti termesztés ágai, jelentőségük. A zöldségtermesztés fogalma, jelentősége, jellemzői, a zöldségfélék csoportosítása. A zöldségnövények hő, fény-, víz-, tápanyag- és talajigénye. A zöldségnövények szaporítása: - a palántanevelő és hajtatóágyak típusai, - műanyaggal borított berendezések, - növényházak és berendezéseik, - a zöldségnövények szaporítási módjai, a vetőmagok tulajdonságai. Talajelőkészítés, kiültetés: - a zöldségfélék termesztési módjai, - vetésforgó a zöldségtermesztésben, - a talaj előkészítése, - a tápanyagellátás: szerves- és műtrágyázás, - a palánták kiültetése. Ápolási munkák: - a növényápoló talajmunkák, - az öntözés és módjai, - a fejtrágyázás, - a vegyszeres gyomirtás és növényvédelem, a károsítok csoportosítása, - környezetkímélő növényápolás és -védelem, - különleges ápolási munkák. Betakarítás, feldolgozás, tárolás: - betakarítás, a szedés módjai, - az áru előkészítése, kezelése, feldolgozása, tárolása, értékesítése. |
| Szőlészeti és borászati alapismeretek | A szőlőtermesztés jellemzői, feltételei: - a szőlőtermesztés fogalma, jelentősége, jellemzői, - a szőlőfélék csoportosítása, - a szőlőnövény hő-, fény-, víz-, tápanyag- és talajigénye. A szőlőnövény részei, életműködése. A szőlő szaporítása, telepítése, támrendszere. A szőlő művelési módjai és metszési eljárásai. A szőlő ápolási munkái: - zöldmunkák, talajmunkák, trágyázás, öntözés, - növényvédelem, a károsítok csoportosítása, - környezetkímélő növényápolás és -védelem. A szőlő szedése és feldolgozása. Borászati alapismeretek: - a pince eszközei, gépei, berendezései, - az erjesztés és módjai, - a borkezelési eljárások, szabályok. |
| A takarmányozás alapjai I. |
| Témakörök | |Tartalmak |
| A takarmányok kémiai összetétele | Bevezetés: a takarmányok kémiai összetételének felosztása. A víz- és szárazanyagtartalom. A szervetlen anyagok: szervalkotók, nyomelemek, közömbös vagy mérgező elemek. Nitrogéntartalmú anyagok: fehérjék, amidok. A zsírok és zsírszerűanyagok. A nyersrost. A nitrogénmentes kivonható anyagok: szénhidrátok, szerves savak. |
| Járulékos (biológiailag aktív) anyagok: vitaminok, antibiotikumok, hormonok, enzimek, antioxidánsok. | |
| A takarmányozás elméleti A táplálóanyagok sorsa az állati szervezetben: a takarmányok alapjai emészthetősége, kihasználása és a kihasználást befolyásoló tényezők. A takarmányértékelési rendszerek fejlődése, a takarmányok táplálóértéke, az energia átalakulása az állati szervezetben, a takarmányok energiaértékelése. A takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányai: energia-fehérje arány, fehérje %, energiakoncentráció. A takarmányok értékesülésének mutatói: fajlagos takarmányfelhasználás, energiaértékesülési %, fehérjeértékesülési %. | |
| Műszaki alapismeretek III. (Mezőgazdasági erőgépek) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Erőátvitel | A mechanikus energiaátvitel fogalma, szerkezeti egységei és feladatuk. Tengelykapcsolók, beállításuk, kezelésük. Az áttétel szükségessége, megválasztása. Mechanikus sebességváltók. A teljesítményleadó tengely szerepe, feladata a munkagépek |
| üzemeltetésében. Kialakításai, hajtásmódjai. Hidraulikus energiaátvitel elve, a rendszer felépítése, szerkezeti elemek. Alkalmazott megoldások. Az erőátvitel szerkezeti elemeinek ellenőrzése, karbantartása. | |
| Kerekes traktorok járó- és kormányszerkezete | A járó szerkezet fő méretei, felépítése, kapcsolata a talajjal. Traktorok járó szerkezete, kerekek felfüggesztése. Gépkocsik futóműve, felfüggesztése, rugózása, lengéscsillapítók. Kerekes járművek kormányzása, a kormányzás geometriája. Szerkezeti elemek, kormányművek, hidromechanikus és hidraulikus kormányzás. Járó- és kormányszerkezetek ellenőrzése, napi karbantartása. |
| Járművek fékezése | Fékezési alapfogalmak: lassulás, fékút, féktávolság, cselekvési idő, fékkésedelem. A fékrendszerek csoportosítása, dinamikája, hatósági előírások. A fékezőelemek kivitele, kapcsolata, jellemzői. A mechanikus, hidraulikus, légfékrendszerek működése, felépítése, karbantartása, ellenőrzése. |
| Villamos Berendezések | Akkumulátorok működési elve, szerkezete, villamos jellemzői. Egyen- és váltakozó áramú generátor működési elve, szerkezeti felépítése. Töltéskapcsoló, feszültségszabályozók. Indítómotorok feladata, működése. Akkumulátoros gyújtás, tranzisztoros gyújtás. Jelző- és világítóberendezések. Hibaelhárítás, karbantartás. |
| Alváz, vonó- és függesztő-berendezések | Erőgépek, pótkocsik, mezőgazdasági teherautók kialakítása, feladata. Vonó- és függesztő szerkezetek feladata, részei, beállítása. Erő- és munkagépek geometriai kapcsolata. Munkagépek és a függesztő-, vonószerkezetek kiválasztása, beállítása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A növénytermesztés alapjai II.: |
| A tanulók ismerjék a különböző szerves trágyák összetételét, kezelését, felhasználását, hatását a talaj |
| termékenységére és a környezetre. |
| Ismerjék a műtrágyák fogalmát, a különböző hatóanyagú műtrágyákat, érvényesülésüket. |
| Ismerjék a műtrágyák tárolására vonatkozó előírásokat, a műtrágya-felhasználás környezetre gyakorolt hatását, a |
| lehetséges környezeti károkat. |
| Ismerjék a vetőmag értékmérő tulajdonságait, a szaporítás módjait, a növények optimális vetési idejét. Végezzék |
| el a vetőmagmennyiséggel kapcsolatos számításokat. |
| A kertészet alapjai I. |
| A tanulók különítsék el a kertészeti termelés ágazatait, a zöldségtermesztés jellemzőit, feltételeit, a növények |
| szaporítását, ültetését, ápolását, a termés szedését, feldolgozását, kezelését. |
| Ismerjék a szőlőtermesztés jellemzőit, feltételeit, a szőlőnövény részeit, életműködését, szaporítását, telepítését, |
| támrendszerét, a művelési és metszési módokat, a termesztés és a borászat technológiai alapjait. |
| A takarmányozás alapjai I.: |
| Ismerjék a takarmányok víz- és szárazanyagtartalmának takarmányozási szerepét. |
| Jegyezzék meg az egyes szervetlen anyagok élettani jelentőségét. |
| Emlékezzenek a nitrogéntartalmú, a nitrogénmentes és a járulékos szerves anyagok kiemelt takarmányozási |
| jelentőségére. |
| Ismerjék meg a takarmányok táplálóanyag arányait és az értékesülés mutatóit. |
| Műszaki alapismeretek III: |
| A tanulók értsék a mechanikus és a hidraulikus energiaátviteli rendszer működését, ismerjék fel főbb szerkezeti |
| elemeiket. |
| Tudják értelmezni a kormányzás elvét, a fékrendszerek működését. |
| Tudják összehasonlítani működési elvük és szerkezeti felépítésük alapján a járművek villamos áramköreinek |
| áramforrásait. |
| Tudják megnevezni a traktorok jelző- és világítóberendezéseinek, alváz- és vonószerkezeteinek részeit. |
| Szerkezetelemzési és számítási feladataikat önállóan, dokumentációval kísérve végezzék el. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A növénytermesztés alapjai III.: |
| A növényápolás munkaműveleteinek azonosítása. |
| A növényvédelem környezetkímélő módjainak bemutatása. |
| A növényi termék-előállítás biztonságának elemzése. |
| A kertészet alapjai II.: |
| A gyümölcstermesztés munkafolyamatainak azonosítása. |
| Takarmányozás alapjai II.: |
| A különböző takarmányok azonosítása. |
| Gazdálkodási ismeretek: |
| Önálló adatgyűjtés, rendszerezés, értékelés. |
| Jogszabályok kikeresése közlönyből, CD-jogtárból. |
| Jogszabályok, eljárási algoritmusok értelmezése, egyszerű, konkrét feladatokban önálló alkalmazás. |
| Gazdasági számítások végzése irányítással és önállóan. |
| A növénytermesztés alapjai III. |
| Témakörök | |Tartalmak |
| A növények ápolása | Talajápolás, tőszámbeállítás, tényészterület kialakítása. A károsító tényezők csoportosítása, ismertetése. A károsító tényezők elleni mechanikai, genetikai, fizikai, agrotechnikai, vegyszeres és biológiai komplex, integrált védekezés. A növényvédő szerek csoportosítása. A vegyszeres védekezés óvórendszabályai, a védekezés végrehajtása. Környezetvédelmi problémák. |
| Öntözési módok | A víz szerepe a növények életében, az öntözés feltételei, az öntözővízzel szemben támasztott követelmények. Az öntözés agrotechnikai célja, módja, ideje, az öntözővíz mennyisége. Az öntözési naptár összeállítása. Az öntözési módok. |
| A növények betakarítása, tartósítása, tárolása | Betakarítás, tartósítás, tárolás. Az érés szakaszai, az érettség, a termésbecslés. Szemestermények betakarítása. Gyökér-, gumós növények betakarítása. Szálastakarmányok, ipari növények betakarítása. A termények tartósítása. A termények tárolása. |
| A kertészet alapjai II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gyümölcstermesztési alapismeretek | A gyümölcstermesztés fogalma, jelentősége, jellemzői, a gyümölcstermő növények csoportosítása. A gyümölcstermő növények hő-, fény-, víz-, tápanyag- és talajigénye. A gyümölcstermő növények részei és szaporításuk. A gyümölcsös telepítése: - a gyümölcstermő növények telepítésének előkészítése, - a gyümölcstermő növények telepítése, - az ültetés befejező munkái. Koronaformák és metszési eljárások a gyümölcsösökben. A gyümölcsös ápolása: talajmunkák, tápanyagellátás, öntözés, növényvédelem, a károsítok csoportosítása, a környezetkímélő növényápolás és -védelem. A gyümölcs szedése, kezelése, feldolgozása, tárolása, értékesítése. |
| A takarmányozás alapjai II. |
| Témakörök | |Tartalmak |
| A takarmányok ismerete és tartósításuk | Zöldtakarmányok: gyepek, szántóföldi zöldtakarmányok (fűfélék, pillangósvirágúak, leveles zöldtakarmányok, keverékzöldtakarmányok) . Gyökér- és gumóstakarmányok. Erjesztett takarmány ok: szilázsok, szenázsok, erjesztéses tartósítás. Szénák és szénalisztek: fűszénák, pillangósvirágú növények szénái, keverék zöldtakarmányok szénái, szénalisztek, zöldlisztek, szárításos tartósítás. Magvak és termések: gabonamagvak, hüvelyes magvak, olajos magvak. |
| Növénytermesztési melléktermékek. Élelmiszeripari melléktermékek: malomipari, olajipari, cukoripari, sörgyári, szeszgyári, keményítőgyári, konzervipari. Állati eredetű takarmányok: tej-, hús- és halfeldolgozás melléktermékei, egyéb állati eredetű takarmányok. Ipari abrakkeverékek: premixek, koncentrátumok, tápok. Takarmánykiegészítők: ásványi anyag kiegészítők, vitaminkiegészítők, NPN anyagok, szintetikus aminosavak, hozamfokozók, egyéb kiegészítők (antioxidánsok, konzerválok). Fontosabb EU előírások. | |
| A takarmányozás gyakorlata | A gazdasági állatok táplálóanyag szükséglete: az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet, a termelés táplálóanyag szükséglete. A takarmányozási táblázatok használata: táplálóanyagszükségletek, takarmányok beltartalmi értékei. A takarmány adagok összeállításának elvei. A takarmányok előkészítése etetésre: darálás, pácolás, főzés, mosás, darabolás, granulálás, szecskázás, pörkölés, nedvesítés, áztatás. Etetési és itatási rendszerek: etetési és itatási módok. |
| Gazdálkodási ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A vállalkozás alapjai | A vállalkozó, vállalkozói tevékenységek, a mezőgazdasági kistermelő fogalma. A tulajdonviszonyok és érdekeltségi kapcsolatok. Jogi és természetes személy fogalma. Felelősségvállalás a vállalkozások kötelezettségeiért. A társas vállalkozási formák és főbb jellemzőik: gazdasági társaságok, szövetkezetek. Az egyéni vállalkozás fogalma, jellemzői, feltételei. Személyes közreműködés, felelősség, egyéni vállalkozó mint munkáltató, mint gazdálkodó szervezet. Az egyéni cég. Gazdálkodás egyéni és családi vállalkozásban. A vállalkozás megkezdése és megszűnése. | ||
| A gazdálkodás Feltételei | A termelés erőforrásainak csoportosítása. A munkaerő mint speciális erőforrás. A termelési eszközök csoportosításának szempontjai. A befektetett eszközök csoportja: immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, tárgyi eszközök. Forgóeszközök csoportja: készletek, pénzügyi eszközök. Az eszközök gazdálkodásban betöltött szerepe, jellemzőik, lekötésük, megtérülésük, értékcsökkenés elszámolása. A termőföld: jellemzői, a föld használati értéke, művelési ágak, vetésszerkezet, földértékelés, gazdasági értékét befolyásoló tényezők. A mezőgazdaság támogatási rendszere Magyarországon és az Európai Unióban. Pályázatok. Hitelezés: bankok és gazdálkodók, hitelezés alapelvei, szerepe a gazdaság működésében. A mezőgazdasági termelés biztosítási rendszere. Jövedelem-elvonási rendszer: adók és egyéb költségvetési kötelezettségek csoportosítása, a társadalombiztosítás. A piac szerepe, ár, árformák, gazdálkodói, vállalkozói környezet. Gazdálkodás az Európai Unióban. Az infrastruktúra és a nemzetközi környezet hatása a termelésre. Információ, hír: hatása a gazdálkodásra, információforrások, hordozók, a feldolgozás lépései, az információ értéke. | ||
| A gazdálkodás eredményei | Ráfordítás: növénytermesztés, állattenyésztés, kertészeti termelés, mezőgazdasági szolgáltatások ráfordításai, mutatói. Hozam: növénytermesztés, állattenyésztés, kertészeti termelés, mezőgazdasági szolgáltatások hozamai, mutatói. Költségek: kiadás és költség fogalma, termelési költségek csoportosítása. Önköltség, fajlagos költség. Hozamok, ráfordítások elszámolása (alkalmazható árformák), értékelése. A termelési érték. Árbevétel, pénzügyileg realizált bevétel. Jövedelem, jövedelmezőség, jövedelmezőségi mutatók. Az adózás alapjául szolgáló jövedelem. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A növénytermesztés alapjai III.: |
| A tanulók ismerjék a talajápolást, a tenyészterület kialakítását, az élő és élettelen károsítókat, valamint az ellenük |
| való környezetkímélő és gazdaságos védekezést. |
| Fogalmazzák meg a víz szerepét a növények életében és csoportosítsák az öntözési módokat. |
| Ismerjék az adott növény érési szakaszait, tudják eldönteni a betakarítás időpontját és elvégezni a termésbecslést. |
| Ismerjék a szántóföldi növények betakarítási idejét, munkafolyamatait, tartósítását és tárolását. |
| A kertészet alapjai II.: |
| Ismerjék a gyümölcstermesztés jelentőségét, jellemzőit, a gyümölcstermő növények hő-, fény-, víz-, tápanyag- |
| és talajigényét, valamint a gyümölcstermő növények részeit. |
| Képesek legyenek a gyümölcstermő növények csoportosítására, értsék a környezeti tényezők szerepét. |
| Tudják megválasztani a gyümölcstermő növények szaporítási módjait, a koronaformákat, a telepítés előkészítő |
| munkáit. |
| Ismerjék a gyümölcsösök telepítési, metszési és ápolási munkáit. |
| Képesek legyenek megválasztani a talajmunkákat, a tápanyag-utánpótlás módjait, az öntözési és a |
| növényvédelmi feladatokat. |
| Ismerjék a gyümölcsszedés módjait, a termés kezelésének, feldolgozásának, tárolásának és értékesítésének |
| munkáit. |
| A takarmányozás alapjai II.: |
| Jellemezzék és ismerjék fel a gazdasági állataink takarmányozásában felhasznált takarmányokat. |
| Ismerjék a különböző tartósítási módokat. |
| Ismerjék meg a takarmányok előkészítésének valamint az állatok etetésének és itatásának módjait. |
| Gazdálkodási ismeretek: |
| A tanulók tudják elkülöníteni és jellemezni a vállalkozási formákat. |
| Legyenek tudatában a vállalkozás megkezdésével és megszűnésével kapcsolatos teendőknek. |
| Ismerjék a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, a mezőgazdasági termelés közgazdasági környezetét, az |
| adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait, a mezőgazdaságra vonatkozó |
| társadalombiztosítási szabályokat. |
| Tudják megfogalmazni a gazdálkodás eredményeit meghatározó fogalmakat és azok összefüggéseit. |
| Önállóan elvégzett szabályalkalmazási és gazdasági számítási feladataikról készítsenek írásos beszámolót. |
| MEZŐGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| A Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoport közös szakmai |
| gyakorlati ismereteinek elsajátítása, a természettudományos tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek |
| tanulásakor szerzett ismeretek gyakorlati, szakmai, műszaki szemléletű ismétlése, rendszerezése, kiegészítése. |
| A készségek és képességek fejlesztésével arra törekszik, hogy kialakuljon a szakmai felelősségtudat, a műszaki |
| szemlélet, a tanulók képesek legyenek a munkafeladatokhoz való alkalmazkodásra, erősödjön a tanulók |
| szakmacsoporton belüli további tanulmányi motivációja. |
| A szakmacsoport tevékenységeinek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését az ágazat iránt, bizonyítsa be számukra annak |
| gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a szakmacsoport szakképesítéseiben dolgozók tevékenységét, a pályák távlatait, segítse a tanulókat |
| leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlati oldala iránt, teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, |
| feladathelyzeteket a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási |
| és szakmai motiváció megerősítéséhez. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a mezőgazdasági tevékenységekkel |
| kapcsolatos tudatos, felelősségteljes magatartásra. |
| A tananyag alkalmat ad a tanulóknak a növénytermesztés és a kertészeti termelés, valamint az állatok |
| takarmányozási alapjainak és a mezőgazdasági erőgépek szerkezetének, működésének, beállításának és |
| üzemeltetésének elsajátíttatására. Megismerteti a tanulókkal, hogyan érvényesülnek a közgazdasági |
| törvényszerűségek a gazdálkodás gyakorlatában, hogyan hatnak a közgazdasági szabályozók a döntésekre, a |
| gazdálkodás eredményére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tevékenységekhez szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretek alkalmazására, algoritmusok végrehajtására vonatkozó képességük, az önálló |
| tájékozódás, tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, az ügyesség, a kitartás. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási |
| képességeket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati |
| munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a |
| szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, |
| számítási eredményeikben a pontosságra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tevékenység képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, |
| sikerek értékét, örömét. |
| A szakmai gyakorlati tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a |
| mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, valamint a tanulási és szakmai motiváció. |
| Váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai |
| tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást, legyenek képesek és hajlandók aktív környezet- és |
| természetvédő magatartásra. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek |
| végzéséhez szükséges további magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók szemléljék komplex módon az ember és a természet kapcsolatát, értsék meg, hogy az emberi |
| tevékenységek valamennyi erőforrása természeti eredetű, és valamennyi hatása kockázatokkal jár, terheli a |
| környezetet, ronthatja annak állapotát, veszélyezteti a természet épségét. |
| Törekedjenek a természetnek, az élővilágnak, a környezeti elemeknek, a jelenségeknek a megfigyelésére, |
| ismerjék fel az egyes mezőgazdasági tevékenységek, technológiák környezetre gyakorolt hatásait. |
| Szerezzenek a későbbi szakmai tanulmányaik során hasznos tapasztalatokat, végezzék el a gyakorlati munkájuk |
| során a szükséges számítási, méretezési feladatokat, gyakorolják a tanult szakmai műveletelemeket, az eszközök |
| használatát, feladatok megoldását. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelési feladatok elvégzése természetes és termelési |
| környezetben, valamint tárgyak, minták, nyomtatott, elektronikus és más ismeretforrások felhasználásával. |
| A mezőgazdasági munkaműveletek kipróbálása tanműhelyekben, tangazdaságokban, munka-tapasztalatok |
| szerzése, munkafolyamatok önálló elvégzése, új tevékenységek végrehajtása, kipróbálása leírások, utasítások |
| alapján, törekvés a szabályok pontos betartására. |
| Előzetes felkészülés a gyakorlati foglalkozásokra. |
| Meteorológiai adatok folyamatos megfigyelése, gyűjtése, értékelése, mérőeszközök használata. |
| A csoport munkájának megtervezése, ez egyes adatok összevetése, a csoport adatainak összegző értékelése, |
| jelentés készítése. |
| Meteorológiai állomás látogatása. |
| Különböző talajminta-vételi módszerek végrehajtása. |
| Különböző típusú talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak laboratóriumi vizsgálata. |
| Talajtérképek és talajszelvények tanulmányozása. |
| Meteorológiai eszközök használata. |
| Talajvizsgálatok végrehajtása. |
| Állatok felismerése, kiválogatása, jelölése, ápolása. |
| Az alkalmazott mérő- és vizsgálóeszközök, eljárások megismerése bemutatás alapján. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gazdaságok és üzemek látogatása | Látogatandó területek: - szántóföldi növénytermesztés, ültetvények, - állattartó telepek, - kertészetek (szőlő, gyümölcs, zöldség), - tanműhelyek, tangazdaságok. |
| Meteorológiai és talajtani gyakorlatok | Meteorológiai eszközök ismerete és használata. Laboratóriumi alapműveletek gyakorlása. Talajvizsgálatok végrehajtása. Talajrendszertani gyakorlat. |
| Az állattenyésztés alapjai | Faj, fajta, hasznosítási típus felismerése. A külső testalakulás és a termelés közötti összefüggések vizsgálata. Ivarzó, vemhes és beteg állatok kiválogatása. Az ellésre történő előkészületek. Az állatok jelölése és ápolása. |
| Műszaki mérési és anyagismereti gyakorlat | Mérőeszközök és mérések. Műszaki és építészeti ábrázolás. Fémes és nemfémes anyagok kiválasztása, megmunkálása, |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók adott szempontok szerint figyeljenek meg tényeket, jelenségeket, folyamatokat, értsenek meg |
| összefüggéseket, értékeljék, elemezzék tapasztalataikat, azonosítsanak tanult fogalmakat. |
| Ismerjék fel az egyes mezőgazdasági szakmákban látott műveleteket. |
| Készítsenek a laboratóriumi gyakorlatokról jegyzőkönyvet, az üzemlátogatásokról, más tapasztalataikról |
| megadott szempontok alapján beszámolót. |
| Tudják ismertetni a gyakorlatban alkalmazott legalapvetőbb elméleti ismereteket. |
| A tanulók legyenek képesek a levegő- és talajhőmérők, csapadékmérő, páratartalom-mérők, légnyomásmérő, |
| szélsebesség és széliránymérő szakszerű használatára. |
| Folyamatos adatgyűjtéssel a tanév során jellemezzék egy adott hónap időjárását. |
| Tudják elvégezni a talajfúróval történő mintavételezést, valamint a talaj mechanikai összetételének, |
| kötöttségének, szerkezetének és kémhatásának vizsgálatát. |
| Ismerjék fel a különböző fajokat, fajtákat. |
| Legyenek képesek a különböző mérőeszközökkel az alapvető mérési feladatokat elvégezni. |
| Használják a fémes és nemfémes anyagok kézi megmunkáló eszközeit. |
| A tanulók önálló mérési, tapasztalatszerző, szerkezetelemző tevékenységükről készítsenek írásos |
| jegyzőkönyveket, beszámolókat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mérések, kísérletek elvégzése, eredményeik rögzítése, értelmezése, összefüggések, törvényszerűségek |
| felismerése, befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. |
| Manuális készségfejlesztés, munkatapasztalatok szerzése a gyakorlatok elvégzésével. |
| Egyenes vonalak és derékszög kitűzése terepen, területszámítások. |
| Emlős és madár boncolása. |
| Gépelemek szerelése egyszerű eszközökkel, szerkezetelemzés, hibamegállapítás. |
| Metszeteken, modelleken szerkezeti felépítés és működési elv tanulmányozása. |
| Motorok indítása, ellenőrzési és karbantartási műveletek végrehajtása, a gépek kipróbálása. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelés, elemzés. |
| A munkatevékenységekről beszámolók, jegyzőkönyvek, egyszerű rajzok, táblázatos dokumentáció készítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A növénytermesztés alapjai I. | Őszi talajmunkák tanulmányozása. A tavaszi vetésű növények tavaszi talajmunkáinak tanulmányozása. A szántóföldi növények elő- és utóveteményeinek tanulmányozása. Területmérési gyakorlatok. |
| Az állattenyésztés élettani alapjai | Az állati szervezet csontjainak megismerése. Testtájak megismerése. Az izmok, az emésztőkészülék és az ivarszervek felépítésének tanulmányozása emlős és madár boncolással (esetleg vágóhídi látogatáson is). Az emésztéssel és szaporodással kapcsolatos élettani megfigyelések és adatok gyűjtése. |
| Műszaki alapismeretek | Kötőgépelemek, tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, hajtások szerelése. Otto- és Diesel-motor megismerése (motormetszeteken a szerkezeti felépítés és működési elv tanulmányozása). Tüzelőanyag-ellátó rendszerek megismerése. Motorok kenési és hűtési rendszerének megismerése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók adott szempontok szerint figyeljenek meg tényeket, jelenségeket, folyamatokat, értsék meg az |
| összefüggéseket, értékeljék, elemezzék tapasztalataikat, azonosítsanak tanult fogalmakat. |
| Tudják ismertetni a gyakorlatban alkalmazott legalapvetőbb elméleti ismereteiket. |
| Legyenek képesek elbírálni a szántást és vetőágyat. |
| Tudják elvégezni az egyenes vonalak és a derékszög kitűzését, valamint a különböző alakú táblák területének |
| kiszámítását. |
| A faji sajátosságaik alapján ismerjék fel az egyes állatfajokat. Tudják kiválasztani az ivarzó, a vemhes és a |
| beteg állatokat. Végezzék el az ellesi előkészületeket és az állatok ápolását. |
| Tudják megnevezni és megmutatni az emlősök és a madarak csontjait, valamint az egyes állatfajok testtájait. |
| Ismerjék fel a mezőgazdasági gépeken található különböző gépelemeket. |
| Szakszerűen és biztonságosan használják a gépek szereléséhez, vizsgálatához szükséges szerszámokat. |
| Ismerjék fel a motorok szerkezeti elemeit. |
| Tudják végrehajtani a belső égésű motorral ellátott mezőgazdasági erőgépek szakszerű üzemeltetéséhez |
| szükséges indítási, ellenőrzési, karbantartási műveleteket. Végezzék el a kipufogógáz összetevőinek műszeres |
| vizsgálatát. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Az istálló- és műtrágyázás hatásának vizsgálata. |
| A vetőmagok vizsgálata. |
| A zöldség- és szőlőtermesztés, valamint szőlőfeldolgozó és borászati üzem tanulmányozása. |
| A takarmányok mintavétele és vizsgálata. |
| Metszeteken, modelleken szerkezeti felépítés és működési elv tanulmányozása. |
| Ellenőrzési műveletek végrehajtása a traktorok erőátviteli szerkezeteinél, a kormányművénél, járószerkezeténél, |
| fékszerkezeténél, villamos berendezéseinél. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelés, elemzés. |
| A munkatevékenységekről beszámolók, jegyzőkönyvek, egyszerű rajzok, táblázatos dokumentáció készítése. |
| | Témakörök | |Tartalmak |
| A növénytermesztés alapjai II. | Istállótrágyázás vizsgálata: - az istállótrágya érlelése, kezelése, - az istállótrágyázásban részesülő növények területe, az istállótrágya hektáronkénti mennyisége, - az állattenyésztésben termelt istállótrágya mennyiségének kiszámítása, az istállótrágyázás végrehajtásának megfigyelése (kiszórás ideje és technikája). A műtrágyázás vizsgálata: - a különböző hatóanyag-tartalmú, leggyakrabban használt műtrágyák megismerése, - a növények műtrágyázási terve: talajerő-utánpótlási számítások, a műtrágyázásban részesült növények felsorolása, műtrágyák és hektáronkénti mennyiségek felsorolása, - a műtrágyaszórás megfigyelése. A vetőmag vizsgálata: - a szántóföldi növények szaporítóanyagainak felismerése, - a vetőmagok értékmérő tulajdonságainak vizsgálata (tisztasági %, ezermagtömeg, csirázási %, csirázási erély, hektolitertömeg, víztartalom), - a fontosabb szántóföldi növények szaporító anyagára vonatkozó szabványok ismerete. Az őszi vetésű növények vetése: - a csávázás megismerése, vegyszerek használatának, a munkavédelmi szabályok megismerése, - a vetőmag-mennyiséggel kapcsolatos számítások, - a vetőágy minőségének elbírálása, - a vetés agrotechnikai jellemzői: sortávolság, vetőmag-mennyiség, vetés mélysége, folyóméterenkénti magszám, - az alkalmazott vetőgépek megismerése, - a vetés és kelés ellenőrzésének végrehajtása. A tavaszi vetésű növények vetése: - a csávázás megismerése, - a vetőmag-mennyiséggel kapcsolatos számítások, - a vetőágy minőségének elbírálása, - a vetés agrotechnikai jellemzői: sortávolság, vetőmag-mennyiség, vetés mélysége, folyóméterenkénti magszám, - az alkalmazott szemenkénti vetőgépek megismerése, - a vetés és kelés ellenőrzésének végrehajtása. |
| A kertészet alapjai I. | A tankertben termesztett zöldségnövények környezeti adottságainak, szaporító és termesztő berendezéseinek bemutatása: - magvetés, palántanevelés munkáinak bemutatása, elvégzése, - a napi zöldségtermesztési munkákban való részvétel. A zöldségfélék termesztési módjainak, a talaj-előkészítés és a palánták kiültetési munkáinak tanulmányozása, végzése. A zöldségtermesztés munkái: |
| - a tápanyagellátás, a talajmunkák, az öntözés és a zöldségfélék szedésének, piaci előkészítésének, tárolásának, alapvető feldolgozásának bemutatása, végzése. A tankert szőlőtermesztésének tanulmányozása: - a környezeti adottságok, a szőlő szaporítási, művelési és metszési módjai, valamint a támrendszer bemutatása, adatok feljegyzése, - a napi szőlőtermesztési munkák megfigyelése. A szőlőtelepítés, a szőlő tápanyagellátásának, talaj- és zöldmunkáinak bemutatása, tanulmányozása, végzése. Szőlőfeldolgozó és borászati üzem látogatása, a technológiai munkák bemutatása, tanulmányozása. | |
| A takarmányozás alapjai I. | A takarmányok mintavétele és minősítése: - mintavétel, - takarmányok minőségének megállapítása érzékszervi vizsgálatokkal: szín, szag, íz, állomány, az etethetőség ellenőrzése. Takarmányvizsgálatok: - Víz- és szárazanyagtartalom meghatározása. - Szerves és szervetlen alkotórészek meghatározása. Táplálóanyag tartalom arányai és takarmányértékesülési számítások: - energia-fehérje arány, fehérjeszázalék, energiakoncentráció kiszámítása, - a fajlagos takarmány- felhasználás kiszámítása különböző állatfajok és hasznosítási irányok esetében. |
| Műszaki alapismeretek II. | Mezőgazdasági erőgépek (szerkezeti részek bemutatása, működési elvük megismerése, ellenőrzési, karbantartási feladatok elvégzése): - erőátviteli rendszer, - kormány- és járószerkezet, - fékszerkezetek, - villamos berendezések, - alváz, vonó- és függesztőberendezések . A traktorok indítása, vezetése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a gyakorlat helyszínéül szolgáló gazdaságban a növények tápanyagellátásának főbb adatait, |
| a felhasznált szerves- és műtrágyákat. |
| Ismerjék fel a szántóföldi növények vetőmagvait, el tudják végezni a vetőmagvak mintavételét és az értékmérő |
| tulajdonságok (tisztasági %, ezermagtömeg, csirázási %, csirázási erély, hektolitertömeg, víztartalom) szabvány |
| szerinti vizsgálatát. |
| Ismerjék az őszi és tavaszi vetésű növények vetési műveleteit. |
| Ismerjék fel a zöldségnövényeket, a szaporító és termesztő berendezéseket, tudják megmutatni a zöldségfélék |
| szaporítását, a termesztés módjait és az alapvető munkákat. |
| Tudják megnevezni a szőlőnövény részeit, ismerjék meg a szőlő szaporítását, telepítését, termesztési munkáit. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni megfigyelés alapján a különböző minőségű takarmányokat és kiválasztani |
| az etetésre alkalmatlanokat. |
| Tudják értelmezni a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit és később felhasználni a takarmányozás |
| gyakorlatában. |
| Végezzék önállóan az erőátviteli szerkezetek, a kormányművek és járószerkezetek, a fékszerkezetek, |
| fékrendszerek ellenőrzési és karbantartási műveleteit. |
| A tanulók önálló mérési, tapasztalatszerző, szerkezetelemző tevékenységükről készítsenek írásos |
| jegyzőkönyveket, beszámolókat. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 128 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Károsítok felismerése. |
| Öntözési és betakarítási munkák tanulmányozása. |
| Termésbecslés. |
| Takarmányok ismerete. |
| Takarmányozási számítások elvégzése. |
| Önálló adatgyűjtés, rendszerezés, értékelés, beszámoló készítés a valóságos mezőgazdasági |
| termelővállalkozásokról. |
| Témakörök | |Tartalmak | ||
| A növénytermesztés alapjai III. | A növények ápolása: - a károsítok felismerése, kártételük vizsgálata, - az egyes károsítok elleni védekezés módjainak és idejének meghatározása. Az agrotechnikai, mechanikai, vegyszeres és biológiai védekezési módok megismerése. A vegyszeres védekezési módok alkalmazásának gazdaságossági és környezetvédelmi kihatásai. A növények öntözése: - az öntözési munkák tanulmányozása, - az öntözés idejének, a vízszükségletnek és a víz minőségének meghatározása, - az öntözési naptár megismerése, - az öntözés költségeinek vizsgálata. A betakarítási munkák tanulmányozása: - a kukorica és a napraforgó betakarítási idejének megállapítása, termésbecslés, - a betakarítás munkafolyamatának megismerése, a szemveszteség meghatározása, a veszteségek okainak vizsgálata, - a burgonya betakarításának tanulmányozása. | ||
| A kertészet alapjai II. | A tankertben termesztett gyümölcstermő növények környezeti adottságainak, a gyümölcsfa részeinek tanulmányozása: - a szaporítás, a koronaformák, a metszési eljárások bemutatása. A tankertben termesztett gyümölcstermő növények termesztési munkáinak gyakorlása. A gyümölcsszedés munkáinak bemutatása, végzése, termésbecslés. | ||
| A takarmányozás alapjai II. | Takarmányok ismerete és tartósítása: - az elméletben tanult takarmányok megismerése, - szénakészítési módok tanulmányozása, - szenázs és szilázs készítés tanulmányozása. Takarmányadagok összeállítása: - takarmányozási táblázatok használata, - takarmányadag összeállítása tejelő tehenek számára mintapélda és számítógépes szoftver segítségével. | ||
| A takarmányok előkészítése: - darálás, keverés, mosás, főzés, páckészítés, aprítás. - A takarmányozás végrehajtása különböző fajú, hasznosítású és korú állatoknál: - az etetés, itatás módja, rendje, technológiája. | |||
| Gazdálkodási ismeretek | Egy mezőgazdasági vállalkozás általános feltérképezése, a gazdálkodást jellemző adatok gyűjtése, rendszerezése: - a vállalkozás méreteire vonatkozó adatok, - a tevékenységre vonatkozó adatok, - a működésre vonatkozó adatok, - az eredményességre vonatkozó adatok. Egy rövidebb ciklusidejű termék kiválasztása, ennek vizsgálata a teljes termelési-értékesülési folyamat során: - a termék életciklusa, termékéletgörbe-típusok, - a termelésbe állítás melletti döntést befolyásoló tényezők, - más alternatívák keresése, értékelése, - az előállítás állandó és változó költségei, - a költségek felmerülésének és megtérülésének időpontja a ciklus során, - az értékesítés lehetőségei, a döntés indokai, - az elért bevételek, - a bruttó eredmény, - a bruttó eredményt befolyásoló tényezők, a nettó jövedelem. - a gazdálkodási ciklus kritikája. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel a fontosabb gomba- és vírusbetegségeket, állati kártevőket és gyomnövényeket. Ismerjék |
| meg a növények betakarítási, tartósítási és tárolási munkáit, tudják meghatározni a betakarítási veszteségeket. |
| Ismerjék fel a gyümölcstermő növényeket, tudják megmutatni a szaporítási módjaikat, a koronaformákat. |
| Tudják megnevezni a gyümölcsfa részeit. |
| Ismerjék fel a takarmányokat és tudják az egyes állatfajokkal etethető adagokat. |
| A táplálóanyag-tartalom veszteség alapján értékeljék a takarmánytartósítási, tárolási módokat, legyenek |
| tudatában a veszteségcsökkentési lehetőségeknek. |
| Gyakorlati tapasztalataik alapján rendszerezzék a takarmány-előkészítési, valamint az etetési és itatási módokat, |
| technológiákat. |
| Legyenek képesek egy konkrét mezőgazdasági vállalkozás méreteire, tevékenységére, működésére, |
| eredményességére vonatkozó adatok összegyűjtésére, rendszerezésére. |
| Legyenek képesek egy rövid ciklusidejű termék termelésének vizsgálatára. |
| Számításaikról, elemzéseikről készítsenek írásos beszámolót. |
| SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR |
| SZAKMACSOPORTRA |
| 9. évfolyam | |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 74 óra |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 11. évfolyam | |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 222 óra |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| 12. évfolyam | |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek | 192 óra |
| Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok | 64 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 256 óra |
| ÉLELMISZER-IPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. |
| Az Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy megalapozza a tanulók |
| élelmiszeriparra vonatkozó szakmai műveltségét, adjon lehetőséget az ismeretek alkalmazására, rendszerezésére, |
| értékelésére, elemzésére, fejlessze a szakmacsoport speciális tantárgyainak tanulásához szükséges tudást, |
| képességeket. |
| Az élelmiszeripar tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával erősítse meg a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra |
| annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett |
| munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra. |
| Az élelmiszertermelés jelentősége, főbb ágazatai, nyersanyagai témakörök oktatásának célja, hogy adjon lehetőséget a biológiai, kémiai, életviteli és gyakorlati ismeretek alkalmazására, mutassa be az élelmiszer-ipari ágazatokat, nyersanyagokat és a termékeket, segítse a tanulók eligazodását a hétköznapi életben. |
| Az élelmiszeripar környezete és annak védelme témakör tanításának célja, hogy a tanulók fogadják el a környezet- és természetvédelem fontosságát, alapozza meg a környezet védelme iránti elkötelezettségüket, mutassa be az élelmiszeripar környezeti ártalmait és a környezetgazdálkodás alapjait. |
| A Műszaki ábrázolás témakör tanításának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a műszaki rajzok készítésének és alkalmazásának feltételéül szolgáló rajzolvasási készségeket. Járuljon hozzá a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztéséhez, neveljen az igényes és szép munkára. |
| Az Élelmiszer-kémia és az Élelmiszer-ipari müveletek és gépek, Mikrobiológia, Gazdálkodási és szervezési |
| alapismeretek tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, |
| készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat. |
| Alakítsa ki az élelmiszer-ipari szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos |
| műszaki feladatmegoldó képességét. |
| Az élelmiszeripar gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, |
| bizonyítsa be számukra annak nemzetgazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt is, mutassa be a technológiai fejlődést és |
| a termelés változását. |
| Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához, a szakmacsoport szakképesítései |
| munkaköreinek ellátásához szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, |
| megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoport szakképesítéseiben dolgozók tevékenységét, az élelmiszer-ipari pályák |
| sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, |
| egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét, neveljen az élelmiszer-ipari tevékenységekkel |
| kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, tudatosítsa az élelmiszer-ipari termelés természeti feltételeit |
| és környezeti, táplálkozás-élettani hatásait. |
| Mutassa be a tanulóknak az élelmiszeriparban használt alap- és segédanyagok, termékek tulajdonságait, a |
| mikroorganizmusokat, az élelmiszer-ipari anyagokban végbemenő biokémiai változásokat, a szakmai |
| technológiák műszaki oldalát, az élelmiszer-ipari műveleteket, az azokat elvégző termelő berendezéseket, az |
| élelmiszeripar hazai és világgazdasági jelentőségét, működésének gazdasági elemeit és környezetét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási |
| képessége, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek, a rajzi képességek. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen |
| átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos és |
| helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. |
| A tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki bennük az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, |
| sikerek értékét, örömét. |
| A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Ismerjék meg a szakmai |
| tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott |
| munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Az élelmiszertermelés jelentősége és főbb ágazatai: |
| A tanulók tudják közismert jellemzői alapján élőszóban bemutatni az élelmiszeripart. Értsék meg az élelmiszeripari ágazatok jellemzőit, a termelés aktuális helyzetét, adottságait. Ismerjék meg az élelmiszeriparban való foglalkoztatás és pályaalkalmasság feltételeit. |
| Nyersanyagok feldolgozása az élelmiszeriparban: |
| A tanulók ismerjék fel az élelmiszer-ipari technológiai műveleteket, tudják összerendelni az ágazatokkal és |
| termékekkel. |
| Tudják összevetni a háztartásban alkalmazott élelmiszer készítési eljárásokat az iparban alkalmazottakkal. |
| Az élelmiszeripar környezete és annak védelme: |
| A tanulók tudják meghatározni az élelmiszeripar környezetét és környezetvédelmi feladatait. |
| Értsenek egyet a környezet- és természetvédelem fontosságával, szándékaival, ismerjék meg tendenciáit, a talaj-, |
| a víz- és a levegőszennyezés csökkentésének, a hulladékhasznosításnak, az energiagazdálkodásnak a |
| lehetőségeit, kezdődjék meg bennük a környezet iránt felelős, cselekvő magatartás kialakulása. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanulók értsék meg a szabványosítás fontosságát, célját, feladatát. Fejlődjék a térszemléletük, vizuális megismerő képességük, alakuljon ki vázolási készségük. Fejlődjön kézügyességük, a rajzeszközök használatának gyakorlottsága, a szépérzékük, az igényességük, az algoritmikus gondolkodási képességük, legyenek gyakorlottak a síkmértani szerkesztésekben. Tudjanak tárgyakat és különböző ábrázolási módokat, rajzokat összevetni, elemezni, értékelni. |
| Élelmiszer-kémia, Élelmiszer-ipari müveletek és gépek, Mikrobiológia, Gazdálkodási és szervezési |
| alapismeretek: |
| A tevékenység során szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék |
| meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos |
| döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Fejlődjék együttműködési készségük, erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. |
| Értsék meg, hogy az élelmiszer-ipari termelés elfogyasztásra szánt termékeket hoz létre, érezzék át saját |
| személyes felelősségüket, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek |
| értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen |
| magatartást. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában gyakorlati munkájuk során önállóan is felhasználni |
| ismereteiket, tudásukat, helyesen elemezzék, magyarázzák a jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket, |
| műveleteket, szerkezeteket, alkalmazzák a tanult eljárásokat, módszereket, határozzákmeg a fogalmakat, |
| ismerjék fel a tanultakat a gyakorlatban, a termelésben. |
| Tudják kémiai és mikrobiológiai szempontból jellemezni, összehasonlítani, elemezni a különböző |
| élelmiszeranyagokat, ismerjék kémiai felépítésüket, szerkezetüket, átalakulásaikat, szerepüket és hatásukat az |
| élelmiszerekben, ismerjék azok táplálkozás-élettani szerepét, alkossanak véleményt azokról az egészségvédelem |
| szempontjából. |
| Tudják felírni a kémiai anyagok általános képletét, az élelmiszeranyagok szerkezeti képletét, magyarázni közös |
| és eltérő tulajdonságaikat. |
| Ismerjék a mikrobiológia, a közegészségügy, a higiénia és a minőségbiztosítás kapcsolódásait, találják meg az |
| élelmiszer-előállítás kritikus pontjait. |
| Értsék meg az egyes élelmiszer-ipari műveleteket, folyamatokat, ismerjék meg az azokat megvalósító |
| szerkezeteket, tudják megítélni azok felhasználhatóságát egyes konkrét termelési feladatokban, legyen alapszintű |
| tájékozottságuk az élelmiszeripar gazdasági folyamatairól, környezetéről. |
| Kapjanak tudásbeli alapot az élelmiszer-ipari tevékenységekkel kapcsolatos felelősségteljes magatartás |
| kialakításához és elfogadásához, a higiénikus környezetkímélő és biztonságos munkavégzéshez. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Tanári irányítás mellett üzemlátogatások, leírások, képek, filmek, internetes ismeretforrások alkalmazásával |
| önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás az élelmiszeripar ágazatainak |
| ismérveiről, jelenségeiről, folyamatairól, állapotáról. |
| Tapasztalatok elemzése, értékelése, hasznosítása önálló és csoportos feladatokban, az eredmények rajzi és |
| szöveges ismertetése, dokumentálása élőszóban, írásban, számítástechnikai formában. |
| Az élelmiszeriparban történő foglalkoztatás és pályaalkalmasság feltételeinek, a tanulók lehetséges saját |
| szerepének, munkakörének mérlegelése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az élelmiszertermelés jelentősége | Az élelmiszer-ipari termelés története, hagyományai, jelentősége, jelene és jövője hazánkban. Az élelmiszertermelést szabályozó törvény. |
| Az élelmiszeripar főbb ágazatai | Az élelmiszer-ipari ágazatok csoportosítása: - a növényi eredetű és az állati eredetű nyersanyagok feldolgozása, - az élelmiszeripar főbb ágai. |
| Nyersanyagok feldolgozása az élelmiszeriparban | Technológia és technológiai műveletek az élelmiszeriparban; nyers-, alap- és segédanyag fogalma, csoportosítása. Növényi eredetű nyersanyagok és élelmiszerek: - gabonafélék, a gabonafeldolgozó-ipar termékei, - sütőipari termékek, - cukorrépa, cukoripari, édesipari termékek, - olajos magvak, növényolaj-ipari termékek, - zöldségfélék, gyümölcsök, hűtő- és tartósítóipari termékek, - dohány, dohányipari termékek. Állati eredetű nyersanyagok és élelmiszerek: - hús- és húsfeldolgozó ipar termékei, - baromfi- és baromfifeldolgozó ipar termékei, - hal- és halfeldolgozó ipar termékei, - élelmiszeripar számára fontos vadak, - tej és tejfeldolgozás termékei, - állati eredetű hűtőipari termékek. |
| Információk az élelmiszeriparról | Az élelmiszeripari munkakörök és az életmód összefüggései. Pályaalkalmasság, munkafeltételek. Továbbtanulás, szakmatanulás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják megfogalmazni az élelmiszer-ipari termelés hazai jelentőségét, helyzetét. |
| Ismerjék meg az élelmiszertermelést szabályozó törvény jellemzőit. |
| Legyenek képesek csoportosítani az élelmiszer-ipari iparágakat. |
| Azonosítsák a növényi és az állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamatát. |
| Legyenek képesek megfogalmazni az élelmiszer-ipari technológiai műveleteket. |
| Különböztessék meg a növényi és az állati eredetű nyersanyagokat és élelmiszereket. |
| Tudatosuljanak bennük az élelmiszeripari pályaalkalmassági feltételek és munkakörülmények. |
| Az önállóan végrehajtott adatgyűjtés, megfigyelés, tapasztalatszerzés, tájékozódás, az elemzések, értékelések, |
| eredmények ismertetése élőszóban, rajzi és szöveges dokumentálása írásban, számítástechnikai formában. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Célra irányuló önálló tájékozódás az élelmiszeriparról, annak környezetéről. |
| A környezetvédelmi törvény élelmiszertermelést érintő kérdéseinek tanulmányozása. |
| Az élelmiszeripar környezeti ártalmainak megismerése üzemlátogatások során, valamint szakirodalmi, sajtó- és |
| internetforrások alapján. Az adatok elemzése, szöveges beszámolók készítése. |
| Aktuális környezetszennyezések híranyagának feldolgozása. |
| Környezetvédelmi károk és környezetvédelmi ráfordítások arányainak értékelése. A környezetgazdálkodás és a |
| környezeti etika kapcsolatrendszerének felismerése, elemzése. |
| A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák |
| készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az élelmiszeripar környezete és annak védelme | A környezet fogalma, felosztása. A környezetvédelem fogalma, feladatai, tendenciái és szervezetei. A környezet- és természetvédelem élelmiszer-ipari vonatkozásai. Az élelmiszeripar környezeti ártalmai: vízszennyezés, légszennyezés, porártalom, talajszennyezés, zajártalom, sugárveszély, ipari hulladékok, biológiai kórokozók. Környezetgazdálkodás: a talaj, a víz, a levegő védelme, hulladékhasznosítás, energiagazdálkodás. |
| Műszaki ábrázolás | Alapfogalmak, a műszaki rajz feladata, rajzeszközök. Síkmértani szerkesztések, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás: merőleges vetítés, síklapú testek, forgástestek, csonkított testek vetületi ábrázolása. Ábrázolás metszetekkel: metszet keletkezése, csoportosítása, egyszerű metszetek, szelvények, anyagok metszeti jelölése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek érvelni a környezet- és természetvédelem fontossága mellett és a |
| környezetszennyező magatartás ellen. |
| Legyenek képesek csoportosítani és jellemezni az élelmiszeripar környezeti ártalmait. |
| Ismerjék a környezetgazdálkodás területén a talaj-, a levegő- és vízvédelem fontosságát, valamint a |
| hulladékhasznosítás lehetőségeit. |
| Készítsenek szöveges beszámolókat a terepbejárásokról és üzemlátogatásokról, végezzenek összesítéseket a mért |
| adatokról, elemezzék és rögzítsék a tapasztalataikat. |
| Ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti |
| alapokkal. |
| Készítsenek vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás |
| szabályait. |
| Találják meg az összefüggéseket az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, |
| írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Irányított információszerzés a hétköznapi életből, és integrálás a szakmai ismeretek körébe. |
| Demonstrációk és tanulókísérletek. |
| Az új szakmai fogalmak önálló elemzése, összehasonlítása megadott szempontok szerint. |
| Beadásra szánt feladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Az élelmiszertörvény, az ágazati élelmiszerszabványok elvárásainak, tartalmának konkrét célra irányuló |
| megismerése önálló feladatok elvégzése során. |
| Számítások, eljárások alkalmazása tanári irányítással, majd segédletek felhasználásával megadott algoritmus |
| alapján önállóan. |
| Számítási feladatok különböző műveleti paraméterekkel kapott eredményeinek összevetése, értékelése, az |
| összefüggések, törvényszerűségek felismerése, az eredmények megjelenítése táblázatban, grafikonokon. |
| Egyszerű vonalas ábrák olvasása alapján berendezések működésének magyarázata. |
| Folyamatábrák, jelképi ábrák, szerkezeti ábrák értelmezése, összevetése szöveges, képi és valóságos tárgyi |
| információkkal, készítési elveinek megismerése, alkalmazása. |
| Éleim iszer-kémia |
| Témakörök | Tartalmak |
| A víz | A víz kémiai, fizikai tulajdonságai, a vízmolekulákon belüli és a vízmolekulák közötti kötések típusai, ezek szerepe a tulajdonságok megjelenésében. A vízaktivitás és a mikrobiológiai stabilitás összefüggései. A víztartalom változásának módjai, a vízlágyítás kémiai alapjai. |
| Nitrogéntartalmú szerves vegyületek (aminok, aminosavak, heterociklusos vegyületek, fehérjék) | Csoportosítás, homológ sorok általános fizikai, kémiai jellemzése. Az amin fogalma, pirrolidin, pirrol, imidazol, piridin, pirimidin szerkezete, porfinváz. A fehérjék felépítése. Az aminosavak, peptidek, amid- és peptidkötések. A peptidek I - IV. szerkezete. Koaguláció, denaturáció. Az esszenciális aminosav fogalma. Egyszerű fehérjék, összetett fehérjék. A primer, szekunder, tercier amin általános képlete, a N-atom hatása a ciklusos vegyületekben. A glicerin, alanin, lizin, aszparaginsav, glutamin szerkezeti képlete, a dipeptidek kialakulása, az aminosavak amfoter tulajdonságai, ikerionos szerkezete és az izoelektromos pont ismeretének jelentősége. Fehérjék az élelmiszer-ipari technológiákban, a növényi és az állati eredetű fehérjék. A fehérjék táplálkozás-élettani jelentősége. |
| Enzimek | Biokatalizátorok fogalma, az enzimműködés mechanizmusa. Az enzimek szerkezete, tulajdonságai, az élelmiszeriparban fontos enzimek. Az enzimek működésének optimális feltételei, az enzimaktivitást meghatározó tényezők. |
| Szénhidrátok és biokémiai reakciók | A szénhidrátok fogalma, csoportosításuk, fizikai, kémiai tulajdonságaik. Monoszacharidok: laktolgyűrűs szerkezet, glikozidos hidroxilcsoport, glükóz, fruktóz, galaktóz, ribóz, dezoxi-ribózok. Diszacharidok: laktóz, maltóz, szacharóz, cellobióz. Oligoszacharidok. Poliszacharidok: keményítő, cellulóz és észterei, glikogén. Karamellizáció, invertálás. A keményítő oldhatósága; biológiai, élelmiszer-iparijelentősége. A szénhidrátfogyasztás táplálkozás-élettani szerepe, a túlzott fogyasztás hatásai. A szénhidrátok keletkezése. Fotoszintézis. A lebontási folyamatok fogalma, szerepe, csoportosítása. Az energiatárolás, -felszabadítás lehetősége, megvalósítása, aerob és anaerob folyamatok összehasonlítása. Tejsavas, vajsavas erjedés. |
| Lipidek és élelmiszer-ipari változásaik | A lipidek fogalma, jelentősége, csoportosításuk, kémiai, fizikai tulajdonságaik, a zsiradékok kémiai változásai. Lipoidok, mono- és digliceridek, foszfatidok, szterinek. A lipoidok és zsiradékok közötti különbség. A növényi olajok keményítésének élelmiszer-ipari jelentősége. |
| Élelmiszertechnológiai adalékok | Ízesítőanyagok, színezékek, állományjavító adalékok (gélképzők, emulgeátorok), tartósítószerek, antioxidánsok, vitaminok. A vitaminok, mikroelemek, ásványi anyagok szerepe. Járulékos tápanyagok. Az emberi felelősség szerepe az adalékanyagok kiválasztásánál. |
| Élelmiszer-ipari műveletek és gépek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Áramlástani alapfogalmak, törvények | Közegek fogalma, felosztása, jellemzése, jellemzői, ideális és reális közegek. Tömegáram, térfogatáram, átlagos áramlási sebesség, nyomás. A csővezeték jellemzői. Határréteg szerepe, a viszkozitás, fogalma, típusai. Áramlás jellege, Re-szám. A Bernoulli-egyenlet ideális súrlódásos alakja. Folytonosságtétel. | |
| Folyadékok és gázok szállítása | A szivattyúk és léggépek csoportosítása, jellemzői, típusai, működése, alkalmazásuk feltételei. | |
| Szétválasztó műveletek | Heterogén, diszperz rendszer és a szétválasztó művelet fogalma. Gravitációs és centrifugális ülepítés, a szűrés, a préselés és a passzírozás célja, jellemzői, törvényszerűségei, berendezései. | |
| Homogenizáló műveletek | A homogén anyag fogalma, a homogenizáló művelet célja, berendezései. A keverés törvényszerűségei, keverőtípusok. Emulgeálás és berendezései. Aprítás és gépei. | |
| Szemcsés halmazokkal végzett műveletek | A szemcsés halmaz jellemzői, viselkedésük áramló közegben. Nyugvó halmaz, fluid állapot, pneumatikus szállítás. A szitálás, az osztályozás, a fluidizálás, a pneumatikus szállítás és az úsztatás célja, élelmiszer-ipari alkalmazása. A szemcsés halmaz egyedi és halmaztulajdonságai. A légárammal történő szállítás alkalmazásának lehetőségei. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Éleim iszer-kémia: |
| A tanulók ismertessék a vízmolekulákon belüli és a vízmolekulák közötti kötéstípusokat, a vízaktivitás fogalmát, a fehérjék felosztását, az amin, az alfa-aminosavak, az esszenciális aminosav fogalmát, szerepét, magyarázzák meg a fehérjék szerkezetének négy szintjét, az aminosavak amfoter tulajdonságait, ikerionos szerkezetét, az izoelektromos pont ismeretének jelentőségét. Határozzák meg a peroxidszám, jódszám, savszám, elszappanosítási szám jelentését. |
| írják le a glicin, alanin, lizin, aszparaginsav, glutamin szerkezeti képletét és egy tetszőleges dipeptid kialakulását, tudják jellemezni a triglicerideket. |
| Az egyes kémiai anyagok tulajdonságaihoz rendeljék hozzá azok élelmiszeranyagokban, élelmiszerekben megjelenő hatását, szerepét. |
| Jelenségekben ismerjék fel a koagulációt és denaturálódást, mutassák be a víztartalom változásának módjait, a vízlágyítás kémiai alapjait, a növényi olajok keményítésének élelmiszer-ipari jelentőségét, a zsírok elszappanosítását, a Fehling-próbát, Tollens-próbát és a jód-keményítő-reakciót. |
| Csoportosítsák és tulajdonságaik, előfordulásuk, jelentőségük összehasonlításával mutassák be a cukrokat, a keményítőt és a cellulózt, a lipoidokat, zsiradékokat, olajokat, a növényi és állati fehérjéket. Előfordulásukkal és hatásukkal összefüggően ismerjék az enzimek, a vitaminok, a mikroelemek, az ásványi anyagok szerkezetét és tulajdonságait, az élelmiszeriparban fontos enzimeket. |
| Tudják ismertetni a fehérjék táplálkozás-élettani jelentőségét, a túlzott szénhidrát-fogyasztás következményeit. Nevezzék meg a járulékos tápanyagokat, rendszerezzék az élelmiszer-adalékokat és felhasználásukat, azok jelentőségét. Ismerjék fel az emberi felelősséget az adalékanyagok kiválasztásában, alkalmazásában, a vegyszeres gyógyszermaradványok eltávolításának szükségességét. Munkájuk során célszerűen és eredményesen használjanak táblázatokat, adatgyűjteményeket. |
| Élelmiszer-ipari műveletek és gépek: |
| A tanulók mutassák be az áramló közeg jellemzőit és törvényeit. |
| Helyesen értelmezzék a heterogén diszperz rendszert, a szétválasztó művelet fogalmát, célját, ismertessék a |
| szitálás, osztályozás, gravitációs, centrifugális ülepedés, szűrés, préselés, passzírozás fogalmát, célját, |
| berendezéseik működési elvét. |
| Mutassák be a homogenizáló műveleteket, a keverő-, homogenizáló, aprítógépek működési elvét, jellemezzék a |
| műveleteket paramétereikkel. |
| Mutassák be a szemcsés anyag viselkedését áramló közegben, a jelenség felhasználhatóságát a szemcsés anyag |
| továbbítására. |
| Példákban ismerjék fel a pneumatikus szállítás és a fluidizálás közötti különbséget. |
| Alkalmazzák a Bernoulli-egyenletet és a folytonosságtételt, oldjanak meg számítási feladatokat a tömegáram, |
| térfogatáram, átlagos áramlási sebesség, Reynolds-szám, ülepedési sebesség és idő meghatározására. |
| Készítsenek számítási jegyzőkönyveket, egyszerű folyamatábrákat. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 192 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A produktív képzelet fejlesztése a mikroorganizmusok méretének megismerése során. |
| Új laboratóriumi munkafolyamatok, mikroszkóp használata, oltás, lemezöntés, szélesztés. |
| A laboratóriumban végzett munka szabályainak elsajátítása, felelősségérzet kialakítása. |
| A fokozott higiénés szemlélet és magatartás kialakításának, szükségének beláttatása. |
| A korszerű minőségbiztosítási rendszer gyakorlati hasznának megismertetése az élelmiszer-termelésben. |
| A vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok értelmezése, felhasználása konkrét példák megítélésében. |
| A gazdálkodási tevékenység eredményének és az adóknak a kiszámítása. |
| Magyarázatra szoruló problémák felismerése és ezek egy részének önálló magyarázata. |
| A mindennapi életből vett példák és az élelmiszeriparban végzett műveletek közötti hasonlóságok és |
| különbségek értékelése. |
| Mikrobiológia |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mikroorganizmusok szervezettana | A mikrobiológia tárgya, a mikrobák elterjedése és jelentősége. Vírusok, baktériumok, gombák (élesztők, penészek), állati egysejtűek jellemzése, felismerése képről és mikroszkóp alatt. |
| A mikroorganizmusok életfeltételei | Víz- és tápanyagszükséglet. Hőmérsékleti igény. Vegyhatásigény. A környezet oxigéntartalma. Felületi feszültség és sugárzások. Az élő környezet. |
| A mikroorganizmusok életfolyamatai | Az életfeltételek és az életműködések közötti kapcsolat, a mikrobák életműködésének irányítása. Az anyagcsere-folyamatok mozzanatai, összefüggései. Asszimiláció, disszimiláció, a különféle szerves vegyületek bontási folyamatainak fajtái, termékei. A mikroorganizmusok szaporodása, különböző formái, a szaporodás törvényszerűségei. Az anyagcsere és a szaporodás hatása a környezetükre. |
| A mikroorganizmusok hasznos tevékenysége | Irányított erjedések, enzimszintézis, vitaminszintézis, antibiotikum-termelés, élesztőgyártás, starter kultúra. A mikrobák okozta hasznos elváltozások, az iparban használt hasznosítási eljárások. |
| A mikrobák káros tevékenysége | A hasznos és a káros elváltozások. Érzékszervileg megfigyelhető romlásjelenségek. Technológiai folyamatok megzavarása. Élelmiszer-mérgezések és élelmiszer-fertőzések. A mikrobák káros tevékenységének gazdasági és közegészségügyi következményei, a bacilusgazdák veszélye az élelmiszer-előállítás folyamatában. |
| A mikrobák életműködésének irányítása | Az életfeltételekkel történő tartósító eljárások. Hőkezeléses és hőelvonásos tartósítás. A víztartalom és ozmózisnyomás szabályozása. Vegyszeres tartósítás: tartósító szerek, fertőtlenítő szerek. |
| Az élelmiszerfeldolgozás mikrobiológiája | A növényi eredetű és az állati eredetű nyersanyagok mikroflórája. Élelmiszeripari segédanyagok mikrobiológiája. Az élelmiszerek mikrobiológiai ellenőrzése és minősítő vizsgálata. Az élelmiszer-előállítás veszélyes kritikus helyei, higiéniailag fontos pontjai. Minőségbiztosítási rendszerek. A HACCP rendszer. |
| Gazdálkodási és szervezési alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gazdálkodási alapfogalmak | A nemzetgazdaság alanyai és mutatószámai: GDP, NDP, GNI, NNI. A gazdálkodáshoz kapcsolódó néhány alapfogalom: A szükségletek - javak. A szűkös erőforrások. A termelési tényezők: munka, tőke, természeti tényezők, vállalkozások, információ. A termelési körforgalom: termelés, elosztás, forgalom, csere, fogyasztás. A gazdálkodás formái: az egyszerű és a bővített újratermelés. |
| Vállalkozás | A vállalat - vállalkozás fogalma, célja, külső-belső érdekeltjei. A vállalat külső környezete: tulajdonviszonyok, koordinációs mechanizmusok, piac és állam. A vállalat mint gazdálkodó alapegység. A vállalkozások legfontosabb formái. A vállalatok erőforrásai. A gazdálkodás és gazdaságosság: költségek fajtái, árbevétel, jövedelem, jövedelmezőség. |
| Pénzügyi, számviteli, adózási alapismeretek | A magyar bankrendszer: egyszintű, kétszintű bankrendszer, kereskedelmi bankok, MNB. A vállalkozások adózása. A vállalkozások számviteli kötelezettségei: nyilvántartási kötelezettség, számlák, bizonylatok, mérleg és eredménykimutatás. |
| Élelmiszer-ipari műveletek és gépek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Hőtani műveletek és gépek | Hőtani alapfogalmak: hőterjedés (vezetés, átadás, sugárzás), hőátadás, hőátbocsátás, hőcserélés. Hőcserélő berendezések és üzemeltetésük. A bepárlás, hőkezelés, sterilezés, pasztőrözés, előfőzés, főzés, sütés, pörkölés, hűtés, fagyasztás fogalma, céljai, berendezései. |
| Anyagátadási műveletek és gépek | Az anyagátadás, komponens, fázis, szabadságfok, állapotjelző, diffúzió, ozmózis fogalma, magyarázata. Fázisok, fázistörvény. A nedves levegő jellemzői. A szárítás, diffúziós lényerés, kristályosítás, ioncserélés, fermentálás, lepárlás, hidrolízis fogalma, céljai, folyamata, élelmiszer-ipari alkalmazásai, berendezései. Fick-törvény a diffúziós lényerésnél, ozmózisnál. A kristályosítást befolyásoló tényezők. Gibbs-féle fázistörvény. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Mikrobiológia: |
| A tanulók mutassák be tulajdonságaik összevetésével a mikrobák csoportjait, anyagátalakító hatásaikat, az |
| életfeltételeiket és életműködéseiket, a kettő közötti összefüggéseket, a tartósító és fertőtlenítő szerek ezekre |
| gyakorolt hatásának mechanizmusát, helyesen ítéljék meg hasznosságukat. |
| Ismerjék fel képről, mikroszkóp alatt és hatásuk alapján a főbb mikrobacsoportokat. |
| Hozzanak anyag- és termékpéldákat a mikrobák hasznos tevékenységeire, káros hatásaira a különböző |
| élelmiszer-ipari ágazatokban. |
| Tudatosan alkalmazzák a személyi és környezeti higiénia szabályait, helyesen tudják a fertőtlenítő szereket |
| használni. |
| Helyesen ítéljék meg egyes szennyezőforrások lehetséges hatásait az egyes műveletekben és folyamatokban, a |
| növényi és állati eredetű élelmiszerekben. |
| Lássák a minőségbiztosítási rendszer és a minőség-ellenőrzési vizsgálatok lényegét, ismerjék meg a HACCP |
| rendszert. |
| Végezzék el a vizsgálatokhoz szükséges előkészítő műveleteket, az alapvető laboratóriumi és mikroszkópi |
| vizsgálatokat, a vizsgálatok eredményét rögzítsék jegyzőkönyvben. |
| Gazdálkodási és szervezési alapismeretek: |
| A tanulók helyesen határozzák meg a legfontosabb gazdasági alapfogalmakat, a vállalkozás fogalmát, a |
| gazdaságossági, hatékonysági mutatókat, a nemzetgazdasági mutatószámokat. |
| Ismerjék fel a szűkös erőforrásokat és azok hatását, lássák meg a nemzetgazdaság egyes alanyai közötti |
| különbségeket. |
| Mutassanak be egy vállalatot és szerepét, értékeljék jelentőségét, külső környezetét, a vállalat belső gazdasági |
| folyamatait. |
| Tulajdonságaik összevetésével jellemezzék a vállalkozási formákat. |
| Tudják kiszámítani és elemezni a gazdálkodási tevékenység eredményességét, az egyes adókat, használni a |
| vállalatra vonatkozó jogszabályokat. |
| Szövegeikben helyesen használják a gazdasági alapfogalmakat. |
| Élelmiszer-ipari müveletek és gépek: |
| A tanulók tudják ismertetni a hőtani alapfogalmakat, a hővezetés, a hőátbocsátás, a hőátadás, a hőcserélés |
| fogalmát, a hidrolízis, az ozmózis jelenségét. |
| Mutassák be a szárítás, diffúziós lényerés, kristályosítás, lepárlás, fermentálás, ioncserélés, bepárlás, sterilezés, |
| pasztőrözés, hűtés, fagyasztás műveleteket, céljukat, élelmiszer-ipari alkalmazásaikat. |
| Helyesen határozzák meg az anyagátadás, diffúzió, komponens, fázis, szabadságfok, állapotjelző fogalmát. |
| Alkalmazzák az anyag- és az energiamegmaradás törvényét, a tanult számítási algoritmusokat, oldjanak meg |
| számítási feladatokat a tanult mennyiségek meghatározására. |
| Célszerűen és eredményesen használják az adat- és képletgyűjteményeket. |
| Készítsenek számítási jegyzőkönyveket, egyszerű folyamatábrákat. |
| ÉLELMISZER-IPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-12. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakmacsoportos alapozó oktatás nyújtson lehetőséget a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és |
| gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a |
| pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni |
| szakképzés megalapozására. |
| Az Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy az élelmiszeripar |
| tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági |
| jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport termelési folyamatai iránt, mutassa be az egyes ágazatokban, |
| munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális |
| megtervezéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra. |
| Az Üzemek látogatásának a célja az általános tájékozottság kialakítása, a mindennapi táplálkozáshoz szükséges nyersanyagok előállításának és feldolgozásának megismertetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egymásra épülésének megértetése. Olyan információk gyűjtése különböző szempontok alapján, amelyek a tanulók hétköznapi életben való eligazodását is segítik. |
| A Természettudományos és ételkészítési gyakorlatok tanításának célja az ismeretek alkalmazása, a tanulók gyakorlati készségeinek megalapozása, lehetőség nyújtása a szervezett, célirányos, biztonságos és higiénikus munkavégzésre, a munkaeszközök, laboratóriumi eszközök és készülékek használatának gyakorlása, nevelés a szakmai tevékenységekkel kapcsolatos tudatos, felelősségteljes magatartásra. |
| Az Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok a 11. és a 12. évfolyamon bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait. A közismereti tantárgyakra és természettudományos gyakorlatokra építve fejleszti, formálja a tanulók vegyész és műszaki szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. |
| A tanulók elsajátítják az élelmiszeranyagok vizsgálati, mérési módszereit, megismerik a minősítés alapfogalmait és dokumentumait, gyakorolják a laboratóriumi eszközök és készülékek használatát. Az Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok bemutatja a technológiai és termelési műveleteket és folyamatokat, azok |
| közös jellemzőit, elemeit, feltárja a mindennapi élet és az élelmiszer-ipari termelés közötti hasonlóságokat és |
| különbözőségeket. |
| A tanulók megismerik az elméleti alapokat, a törvényszerűségeket, mérési és számítási feladatokat végeznek, |
| tapasztalatokat szereznek az élelmiszer-ipari termelés üzemi körülményeiről, a technológiai folyamatok |
| megvalósulásának műszaki feltételeiről, fejlődnek a termelő berendezések megismerésére, a tapasztaltak |
| elemzésére, értékelésére, a meglévő ismeretekkel való összevetésére irányuló képességeik. |
| Az élelmiszer-ipari ágazatok termelésének gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási |
| élményeket is eredményező bemutatásával az Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok keltse fel a |
| tanulók érdeklődését az iparág iránt, bizonyítsa be számukra az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú |
| fejlődőképességét. |
| Mutassa be az élelmiszeriparban dolgozók tevékenységét, az élelmiszer-ipari pályák távlatait, azok |
| sokszínűségét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni |
| életpályájuk reális megtervezésében. |
| Járuljon hozza az élelmiszer-ipari üzemekben, a termelésben követendő felelősségteljes magatartás |
| kialakításához, elfogadásához. |
| Fejlesztési követelmények |
| A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az |
| ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége. |
| A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a produktív, átgondolt, biztonságos munkavégzéshez, az önálló |
| gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tartsák be a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat, így különösen a személyi higiénia szabályait és a technológiai utasítások |
| pontos betartásának kötelezettségét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, |
| munkájukat megtervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált |
| anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, |
| folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék |
| meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Fejlődjön kézügyességük, szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességük, a szóbeli kommunikációban |
| törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra, a |
| pontosságra. |
| Üzemek látogatása: |
| A tanulók legyenek képesek adott szempontok szerinti megfigyelésekre, tudják tapasztalataikat értékelni, |
| elemezni, értsenek meg folyamatokat, összefüggéseket, azonosítsanak tanult fogalmakat, tapasztalataikról adott |
| szempontok szerint legyenek képesek feljegyzéseket készíteni. |
| Fogadják el és tartsák be a látogatott helyszínekre vonatkozó magatartási szabályokat. |
| Munkaműveletek, munkahelyzetek kipróbálása során alkalmazkodjanak az adott terület szabályaihoz. |
| Természettudományos és ételkészítési gyakorlatok: |
| A tanulók szokjanak hozza az önálló és produktív gyakorlati tevékenységhez, alkalmazkodjanak a tevékenység |
| körülményeihez, találják meg és fogadják el saját szerepüket a gyakorlati munkában. |
| Helyesen használják az eszközöket, tartsák be a műveleti utasításokat, munkájuk legyen fegyelmezett. |
| Előzetes felkészülés, illetve tanári bemutatás után önállóan tudjanak műveleteket elvégezni, a jelenségek, |
| folyamatok magyarázata során helyesen alkalmazzák a tanult ismereteket. |
| A tanulók legyenek képesek a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően |
| rendszerezni, az eredményeket értelmezni, és azokból következtetéseket levonni. |
| A tanulók ismerjék fel a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokat, feldolgozási technikákat. Fejlődjön a |
| munkafolyamatok megtervezésének és tervszerű végrehajtásának képessége. |
| Sajátítsák el az élelmiszer-készítés során követendő magatartási szabályokat, a biztonságos, higiénikus |
| munkavégzés szabályait. |
| A 11. és 12. évfolyam témakörei: |
| A tanulók értsék meg az élelmiszer-ipari termelés veszélyeit, kockázatait, érezzék át saját személyes |
| felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, |
| ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Önállóan válasszák ki, állítsák össze a laboratóriumi mérésekhez, műveletekhez szükséges eszközöket, |
| készülékeket, anyagokat, munkavédelmi felszereléseket, legyenek képesek leírás alapján önállóan elvégezni |
| egyszerű laboratóriumi műveleteket, tudjanak alkalmazni egyszerű módszereket, használni vegyipari |
| táblázatokat, grafikonokat; tudják elvégezni a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat, használni a |
| kémiai jelrendszert, munkájuk eredményeit megfelelő formában írásban rögzítsék. |
| Legyenek képesek a termelő berendezések szerkezetének és működésének, folyamatainak önálló megfigyelésére |
| dokumentációk, feladatok, megadott szempontok, segédletek felhasználásával. Dokumentálják a mérési, |
| számítási, megfigyelési eredményeiket szöveges, rajzi formában, jelenítsék meg élőszóban a szakmai nyelv |
| megfelelő használatával. |
| Használjanak a számítási feladatok elvégzéséhez számítástechnikai eszközöket, legyenek képesek a számítási és |
| mérési feladatok eredményére előzetes becslést adni, azt összevetni az eredményekkel, és értékelni az |
| eltéréseket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelési feladatok elvégzése laboratóriumi, természetes és |
| termelési környezetben, valamint tárgyak, minták, nyomtatott, elektronikus és más ismeretforrások |
| felhasználásával. |
| Az élelmiszer-ipari munkaműveletek kipróbálása tanműhelyekben, laboratóriumokban, munkatapasztalatok |
| szerzése, munkafolyamatok önálló elvégzése, új tevékenységek végrehajtása, kipróbálása leírások, utasítások |
| alapján, törekvés a szabályok pontos betartására. |
| Jegyzőkönyvek, beszámolók készítése és beadása. |
| Előzetes felkészülés a gyakorlati foglalkozásokra. |
| Az alkalmazott mérő- és vizsgálóeszközök, eljárások megismerése bemutatás alapján. |
| Mintavétel végrehajtása, a célnak megfelelő eszközök kiválasztása. |
| A mérési eljárások megfigyelése, összevetése a szabványokkal. |
| Mennyiségi számítások végzése recepturak alapján. |
| Műveletek kipróbálása különböző paraméterek mellett. |
| A mért, számított adatok elemzése és értékelése, összehasonlítása. |
| | Témakörök | Tartalmak | |
| Üzemek látogatása | Látogatandó területek: - múzeumok, ipartörténeti, néprajzi gyűjtemények, - egyes élelmiszer-ipari ágazatok,(sütő, hús, tartósító), - tanműhelyek, laboratóriumok látogatása. | |
| Biológiai gyakorlatok | Kész preparátumok vizsgálata. Mikroszkóp használata. | |
| Ételkészítési gyakorlatok | Az ételkészítés története, ősi ételek és ételkészítési módok. Zöldségek feldolgozása, Gabonaételek, tésztafélék készítése. A hús, tejtermékek, tojás felhasználása. Sütemények készítése. Üdítőitalok készítése. Háztartási tartósító eljárások. Konyhai eszközök, gépek. Mérési, számítási feladatok. | |
| Fizikai mennyiségek mérése | Térfogat, tömeg, súly, sűrűség fogalma, mértékegységek. Tárgyak méretének, alakjának, egyes mechanikai tulajdonságainak meghatározása. A hőfok mérése, fogalma. | |
| Általános laboratóriumi ismeretek | Munkaszabályok. Baleset-megelőzés, baleset-elhárítás, elsősegélynyújtás. Legfontosabb laboratóriumi munkaeszközök. | |
| Laboratóriumi alapműveletek | Oldatok készítése, kristályosítás, átkristályosítás, anyagtisztítás. Lecsapás, szűrés, desztillálás. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók adott szempontok szerinti figyeljenek meg tényeket, jelenségeket, folyamatokat, értsenek meg |
| összefüggéseket, értékeljék, elemezzék tapasztalataikat, azonosítsanak tanult fogalmakat. |
| Ismerjenek fel az élelmiszer-ipari szakmákban látott műveleteket, tudják azokat összerendelni termékekkel, |
| eljárásokkal. |
| Készítsenek a laboratóriumi gyakorlatokról jegyzőkönyvet, az üzemlátogatásokról, más tapasztalataikról |
| megadott szempontok alapján beszámolót. |
| Munkaműveletek, munkahelyzetek kipróbálása során alkalmazkodjanak az adott terület rendjéhez, fogadják el és |
| maradéktalanul tartsák be a látogatott helyszínre vonatkozó magatartási szabályokat. |
| Részben önállóan is végezzenek el produktív gyakorlati tevékenységeket, eközben helyesen használják az |
| eszközöket, tartsák be a műveleti utasításokat. Tudják ismertetni a gyakorlatban alkalmazott legalapvetőbb |
| elméleti ismereteket. |
| Helyes eredményre jussanak számítási feladataik során, vessék össze eredményeiket a tényekkel. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mérések, kísérletek elvégzése, eredményeik rögzítése, értelmezése, összefüggések, törvényszerűségek |
| felismerése, befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. |
| Manuális készségfejlesztés, munkatapasztalatok szerzése a gyakorlatok elvégzésével. |
| A minőség szerepének felismerése a nyersanyag-előállítás és -feldolgozás terén. |
| A különböző élelmiszer-ipari látogatások során az egyes ágazatokhoz tartozó szakmák közötti hasonlóság és |
| különbözőség felfedezése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Üzemek látogatása | Látogatandó területek: - múzeumok, ipartörténeti, néprajzi gyűjtemények, - egyes élelmiszer-ipari ágazatok, - az egyes élelmiszer-ipari ágazatok kötődő további üzemek. |
| Vízvizsgálatok | A vízgazdálkodás alapjai, vízminőségi mutatók (lúgosság, keménység, oxigéntartalom) meghatározása, ionok kimutatása. |
| Alaptápanyagok vizsgálata | Szénhidrátok, fehérjék, zsírok, olajok, tej, sajt, liszt, szárított termékek vizsgálata, minőségmutatók mérése. |
| Egyéb vizsgálatok | Érzékszervi vizsgálatok, minősítés. A vizsgálatok irányelvei, minőség és az arra ható tényezők. Zsengeségmérés, viszkozitásmérés, hőmérséklet hatása az elhasználódásra. |
| Minőség-ellenőrzés, minőségszabályozás | Minőség fogalma, a minőséget meghatározó tényezők. Minősítés és alapdokumentumai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók adott szempontok szerint figyeljenek meg tényeket, jelenségeket, folyamatokat, értsék meg az |
| összefüggéseket, értékeljék, elemezzék tapasztalataikat, azonosítsanak tanult fogalmakat. |
| Ismerjék fel az élelmiszer-ipari szakmákban látott műveleteket, tudják azokat összerendelni termékekkel, |
| eljárásokkal. |
| Készítsenek a laboratóriumi gyakorlatokról jegyzőkönyvet, az üzemlátogatásokról, más tapasztalataikról |
| magadott szempontok alapján beszámolót. |
| Munkaműveletek, munkahelyzetek kipróbálása során alkalmazkodjanak az adott terület rendjéhez, fogadják el és maradéktalanul tartsák be a termelőüzemekre vonatkozó magatartási szabályokat. |
| Részben önállóan is végezzenek el produktív gyakorlati tevékenységeket, eközben helyesen használják az eszközöket, tartsák be a műveleti utasításokat, használják fel megfelelően az élelmiszeripari anyagokat. Tudják ismertetni a gyakorlatban alkalmazott legalapvetőbb elméleti ismereteiket. |
| 11. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| A munkavégzéshez, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, berendezések, mérőeszközök leírás |
| alapján történő összeszerelése, üzemeltetése, tisztítása, egyszerű karbantartása. |
| Mérési, kísérleti eredmények becslése. |
| Grafikonok, táblázatok szerkesztése, a szakirodalom, a vegyipari táblázatok, nomogramok használata. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| Az elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, összehasonlítása |
| szabványokkal, minőségi követelményekkel, az adatok rögzítése táblázatos, grafikonos, szöveges és egyéb |
| formában. A tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| A tanult kémiai, fizikai törvények gyakorlati alkalmazása, a folyamatok, anyagi változások anyagszerkezeti |
| magyarázatának megadása. |
| A laboratóriumi munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi ismeretek gyakorlatban történő |
| maradéktalan betartása. |
| A számítástechnikai kiértékelő módszerek és az általánosan használt szoftverek alkalmazása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mennyiségi analízis | Tömeg szerinti elemzés: mintavétel, nedvességtartalom, szárazanyag-tartalom fogalma, mérése. A szilárd anyag víztartalmának lehetséges formái. Térfogatos kémiai elemzés: a mintavétel célja, módjai, mérőoldat, a pH-skála használata, pH-indikátor. Sav - bázis-reakciók, a közömbösítés, a kémhatás fogalma, az észlelt kémiai változások leírása egyenlettel. Sav - bázis-titrálások. Csapadékos titrálások. Mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Mérési eredmények értékelése. |
| Objektív mérési módszerek | A pH-mérés fogalma, a pH-mérők és elektródok működési elve, pufferoldat, potenciometria, végponttitrálás. A vezetőképesség mérése, a konduktométer működési elve, az elektrolitos disszociáció gyakorlati alkalmazása. A mérést befolyásoló tényezők, erős és gyenge elektrolitok vezetőképességének mérése. Vezetőképességi sav-bázis-titrálások. Refraktometria: a törésmutató fogalma, törésmutatóval kapcsolatos összefüggések, refraktométerek, szárazanyag-tartalom mérése. Mérés kézi refraktométerrel, működési elve. Polarimetria: a fény fontosabb tulajdonságai, optikai forgatóképesség, a polariméterek szerkezete, működése, fajtái, a polarimetriás mérés gyakorlása. A cukrok legfontosabb tulajdonságai, cukoroldat koncentrációjának meghatározása. Az optikai forgatóképesség és a koncentráció összefüggései. Fotometria: a fotométer működése, színes oldatok koncentrációjának meghatározása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a laboratórium munkarendjét, munkájukhoz önállóan válasszák ki és |
| alkalmazzák a munkavédelmi eszközöket. Hárítsák el az esetlegesen felmerülő veszélyeket, cselekedjenek, |
| viselkedjenek az előírásoknak megfelelően veszélyhelyzetekben. |
| Tudják bemutatni a laboratóriumi munka veszélyeit, tudják ismertetni a laboratóriumi műveletekre, |
| vegyszerekre, eszközökre, magatartásra vonatkozó szabályokat. |
| Értsék és feladatokban, szövegeikben megfelelően használják a szárazanyag-tartalom, a nedvességtartalom, a |
| közömbösítés, a kémhatás, a pH, a pufferoldat, mérőoldat fogalmát, ismerjék alkalmazásukat, jelentőségüket. |
| Mutassák be a szilárd anyag víztartalmának lehetséges formáit, az optikai forgatóképesség és a koncentráció |
| összefüggését, a tömeg szerinti elemzés módszereit, a sav-bázis-reakciókat, az elektrolitos disszociáció |
| gyakorlati alkalmazását. Helyesen értelmezzék az erős és gyenge elektrolitok vezetőképességét, a cukrok |
| legfontosabb tulajdonságait. |
| Értsék meg és tudják ismertetni az indikátorok, a pH-mérők és elektródok, a refraktométerek, a kézi |
| refraktométer, polariméterek, fotométer, a konduktométer működését. |
| Önállóan tervezzék meg és hajtsák végre a térfogatos elemzéseket. |
| Megfelelően vegyenek vizsgálatokhoz mintát, készítsenek mérőoldatot, megfelelő pontossággal állapítsák meg a |
| koncentrációt, határozzanak meg különböző módszerekkel nedvesség-, illetve szárazanyag-tartalmakat, mérjenek |
| vezetőképességet, végezzenek vezetőképességi titrálást, végezzenek pH-mérést, helyesen használják a pH-skálát. |
| Végezzenek méréseket refraktométerekkel, fotométerrel, polariméterekkel. |
| Helyesen írják le az észlelt kémiai változásokat egyenlettel, vonjanak le mennyiségi és minőségi |
| következtetéseket az analízis során észlelt jelenségekből. |
| Készítsenek munkájukról áttekinthető jegyzőkönyvet, használjanak számítástechnikai kiértékelő módszereket. |
| 12. évfolyam |
| Évi óraszám: 64 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, minták, rajzok, grafikonok, |
| írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Irányított információszerzés a hétköznapi életből, és integrálás a szakmai ismeretek körébe. |
| Demonstrációk és tanulókísérletek, mérések a gravitációs ülepítés, szűrés, keverés, aprítás, szitálás |
| műveleteknél. |
| Beadásra szánt feladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Számítások, eljárások alkalmazása tanári irányítással, majd segédletek felhasználásával, megadott algoritmus |
| alapján önállóan, a mértékegységek külön vizsgálata, elemzése. |
| Számítási feladatok különböző műveleti paraméterekkel kapott eredményeinek összevetése, értékelése, |
| összefüggések, törvényszerűségek felismerése, az eredmények megjelenítése táblázatban, grafikonokon. |
| Egyszerű vonalas ábrák olvasása alapján berendezések működésének magyarázata. |
| Folyamatábrák, jelképi ábrák, szerkezeti ábrák értelmezése, összevetése szöveges, képi és valóságos tárgyi |
| információkkal, készítési elveinek megismerése, alkalmazása. |
| Anyag- és energiamérlegek számítása, összevetése a megmaradási törvények alapján. |
| Műszaki hőtani diagramok használata, értékelése. |
| A tanult műveleteket megvalósító egyszerűbb termelőberendezések önálló megfigyelése feladatok, |
| dokumentációk alapján, szerkezetüknek, működésüknek az elemzése megadott szempontok szerint, az |
| információk rögzítése szövegben, táblázatban, ábrában, grafikonon. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szétválasztó műveletek | Mérések és számítások végzése: gravitációs ülepítésnél, szűrés, szitálás műveleténél. |
| Homogenizáló műveletek | Mérések és számítások végzése: keverés és aprítás műveleténél. |
| Hőtani műveletek | Mérések és számítási feladatok megoldása: hőterjedés, hőátadás, hőátbocsátás, hőcserélés, bepárlás, hőkezelés, előfőzés, főzés, sütés, pörkölés, hűtés, fagyasztás műveleteknél. Energiamérleg számítása. |
| Anyagátadási műveletek | Mérési és számítási feladatok megoldása: nedves levegő jellemzői, diffúzió, szárítás, kristályosítás, diffúziós lényerés műveleténél. Anyagmérleg számítása. A víz fázisdiagramja, a Mollier-féle h-y diagram. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók a látogatások, kísérletek, demonstrációk során eredményesen hajtsák végre a kapott megfigyelési, |
| elemzési, számítási és rajzfeladatokat. |
| Helyes eredménnyel végezzenek számításokat hőtani és anyagátadási műveleteknél. |
| Megfelelő értékeket mérjenek, s a kapott mérési eredményeket értékeljék adott szempontok szerint gravitációs |
| ülepítésnél (ülepedési sebesség, út, idő), szűrésnél (felület, nyomás, sebesség), szitálásnál (élesség, szitaanalízis), |
| keverésnél (keverési idő, fordulatszám, teljesítmény), aprításnál (aprítási fok). |
| Helyesen határozzanak meg mérési paramétereket a szárítás, kristályosítás, bepárlás műveleténél. |
| Méréseikről, megfigyeléseikről megadott szempontok szerint készítsenek és adjanak be jegyzőkönyvet, |
| készítsenek beszámolót a műveleteket megvalósító termelőberendezéseknél végzett megfigyelésekről, ezekben |
| használjanak szöveges leírásokat, táblázatokat, ábrákat, diagramokat. |
| Munkájukhoz célszerűen és eredményesen használjanak számítástechnikai eszközöket, képlettárat, |
| adatgyűjteményeket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9 -10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja az Egészségügy szakmacsoport általános ismereteinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítését. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a célt szolgálja. |
| Az Egészségkultúra tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. Lényeges, hogy a tanulók értsék az egészségkultúra fogalmát, és aktívan vegyenek részt annak alakításában. Hangsúlyt kell adni az egészség ,,érték" jellegének, ami segít a preventív szemlélet kialakításában. |
| A Néprajz, társadalomismeret oktatásának célja multikulturális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Mindennapi ismeretek tantárgy olyan ismereteket nyújtson a tanulóknak, amelyek a hétköznapi élet sok területén, a mindennapi életben hasznosíthatók. Készítse fel a tanulókat hivatalos ügyeik intézésére. |
| A Gondozási alapismeretek tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az életkori periodizációnak megfelelő sajátosságokkal, jellemzőkkel, és betekintést nyerjenek a mindennapi gondozási helyzetekbe, feladatokba. |
| Az Ápolási alapismeretek tanításának célja megismertetni a tanulókat a betegápolás elméleti alapjaival, a betegekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkkel. Alakítson ki olyan szemléletet, mely szerint az ápolás középpontjában a beteg ember áll. |
| Az Anatómiai alapismeretek tanításának célja megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet felépítésének és működésének alapjait. Megalapozni a szakképzés során elsajátítandó anatómiai ismereteket. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához |
| szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretekalkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulóksaját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók tudják elhelyezni az egészségkultúrát a tudományok rendszerében, és legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes nemi élettel, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportról és a |
| Magyarországon élő nemzetiségekről. |
| Mindennapi ismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, családi, nemzeti és egyébünnepekre megfelelően felkészülni, azok szervezésében részt vállalni. |
| Gondozási alapismeretek: |
| Az életkori periodizációnak megfelelő sajátosságok megismerése, az alapvető gondozási készségek |
| megalapozása és agondoskodás lehetőségeinek körülhatárolása. |
| Ápolási alapismeretek: |
| A tanulók legyenek tájékozottak az alapápolási feladatcsoportokban, ismerjék meg az ápolás célját, feladatát, a |
| betegmegfigyelés szabályait. |
| Anatómiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését, működését, és legyenek képesek a legfontosabb életjelenségek |
| leírására. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségkultúra: |
| Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A társadalomismerettel kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkultúra | Az egészségkultúra helye a tudományok rendszerében, kapcsolata a kultúra többi elemével. |
| Egészség | Az egészség mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Munka - pihenés - szórakozás. A testi egészség. Mentálhigiéné - lelki egészségvédelem. |
| Egészségfejlesztés/ egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. |
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyításának lehetőségei. |
| Partnerkapcsolat | Fiúk - lányok barátsága. Szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek rendszerezni a környezeti ártalmakat, felvázolni az egészséges életmód ismérveit, |
| segítséggel összeállítani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A tanulók ismerjék a legális és illegális drogokat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a kiválasztott népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenését, felsorolni jellemző foglalkozásaikat, néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem-, hitvilágát, ünnepeit, jellemző szokásait, ismertetni tárgyi, néprajzi jellemzőit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi ismeretek: |
| Magán- és hivatalos levelek írása, azok formai és tartalmi követelményeinek betartása, nyomtatványok használata. |
| Hivatalos ügyek intézéséhez megfelelő információk gyűjtése. Családi ünnepekre való felkészülés megszervezése. |
| Gondozási alapismeretek: |
| A családtervezéssel kapcsolatos ismeretek szerzése. Újszülöttekkel kapcsolatos tevékenységek megfigyelése. Életkorisajátosságok leírása. Gondozási feladatok körülírása. |
| Ápolási alapismeretek: |
| Az ápolás történetének, céljának, helyszíneinek megismerése. A betegségek és a betegség személyiségre gyakorolthatásának megfigyelése. A betegmegfigyelés lehetőségének, jellemzőinek feltárása. |
| Anatómiai alapismeretek: |
| A szervezet felépítésének és működésének, az egyes szervrendszereknek a szemléltetése, bemutatása tanárieszközökkel. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| írási, helyesírási Önéletrajz írása, gyakorlatok Magán- és hivatalos levél írása. |
| Beadványok Formai és tartalmi követelmények. Útlevéligénylés és szabályai. Erkölcsi bizonyítvány igénylése. Tennivalók elveszett személyi iratok esetén. Kérdőívek kitöltése. |
| Hasznos ismeretek Használati utasítások értelmezése (mosógép, videó stb.). Telefonkönyv használata. Aranyoldalak használata. Telefonregiszter készítése. Menetjegy- és helyjegyrendelés, -vásárlás. Postai utalvány kitöltése. Álláskeresési lehetőségek. Apróhirdetés megfogalmazása. Családi, nemzeti és egyéb ünnepek jelentősége. Az ünnepekre való előkészület és annak megszervezése. |
| Gondozási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Családtervezés | A szexualitás, a fogamzásgátlás, a terhes nő életmódja, felkészülés a szülésre. |
| Újszülött a családban | Az újszülött élettani sajátosságai. Az újszülött fogadása, táplálása, gondozása. A szülő-gyermek kapcsolat. |
| Az egészséges csecsemő | Élettani sajátosságai. A csecsemő gondozása. |
| A kisdedkor | Élettani sajátosságai. A helyes szokások kialakítása. A kisdedek gondozása. |
| Az időskor | Szakaszai és jellemzői. Az idős emberek életmódváltozása. Az idősek és idős betegek gondozása. |
| Ápolási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az ápolás | Az ápolás rövid története. Az ápolás célja, feladata. Az ápolás helyszínei. Az ápolói munkakörök, kompetenciák. | |
| A betegség | A betegség lélektani vonatkozásai. A betegség hatása a személyiségre. | |
| A beteg ágya | A betegágy és felszerelése. A beteg kényelmét szolgáló eszközök. Ágynyugalom, fekvés, fektetés. | |
| Fertőtlenítés | A fertőtlenítés módjai. Leggyakrabban használt fertőtlenítőszerek. | |
| A beteg megfigyelése | A betegmegfigyelés általános szabályai: - a megtekintés, - a tudat megfigyelése, - a hőmérséklet megfigyelése, - a légzés megfigyelése. | |
| Anatómiai alapismeretek | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| A szervezet felépítése | A sejt, a szövetek, szervek és szervrendszerek. | |
| A mozgás szervrendszere | A csontváz. Az izomrendszer. | |
| A keringés szervrendszere | A szív. Az erek. A vér. A nyirok. | |
| A légző rendszer | A légutak anatómiája. | |
| Az emésztőrendszer | Tápanyagaink. Az emésztőrendszer szakaszai. A máj. | |
| A kiválasztó rendszer | A vese. A vizeletelvezető és -gyűjtő rendszer. | |
| Ivarszervek | Női nemi szervek. A menstruációs ciklus, Férfi nemi szervek. | |
| Idegrendszer | Reflexek. Gerincvelő. Agy velő. | |
| Érzékszervek | A szem. A fül. A bőr. Az ízérzékelés. Az orr. A hőszabályozás. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók törekedjenek a hibátlan írásra, a pontos fogalmazásra, amely során tudjanak rámutatni a lényegi közlendőre. |
| Tartsák be a tartalmi és formai követelményeket. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a családalapítás feltételeit, az újszülött-, a csecsemő- és kisdedkor alapvetőéletkori sajátosságait. |
| A tanulók tudják önállóan felsorolni az életkorra jellemző tevékenységformákat, és tudják leírni a 0-3 éves korúgyermek gondozási feladatait. |
| A tanulók tudják meghatározni az idősek gondozásának feladatait. |
| A tanulók legyenek képesek önállóan kiválasztani a leggyakrabban használt fertőtlenítőszereket. |
| A tanulók legyenek képesek felsorolni és jellemezni a szervrendszereket és azok felépítését, felosztását. |
| Tudják ismertetni a tápanyagok felosztását különböző szempontok alapján. |
| EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a tanulók motivációjának elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| Cél továbbá a készségek és képességek fejlesztése, olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja az egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra oktatásának célja a tanulók mentálhigiénés erősítése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlat oktatásának célja, hogy a tanulók vizuális kultúráját megalapozza, fejlessze ki ilyen irányú érdeklődésüket. A tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, juttassa őket sikerélményekhez. Fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. A gyakorlat során a tanulók minél többféle anyaggal ismerkedjenek meg. |
| A Mindennapi teendők gyakorlata célja, hogy a tanulók begyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a mindennapi életvitel során saját maguk és gondozottjaik számára hasznosíthatóak, fontosak. |
| Az Első segély-nyújtási alapgyakorlat oktatásának célja olyan alapvető ismeretek elsajátítása, amelyek a mindennapi életvitel során is hasznosak és nélkülözhetetlenek, valamint vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és sérültek számára, és segítenek a pánikhelyzet elkerülésében. |
| A Gondozási alapgyakorlat célja a 0-3 éves korú gyermekekkel kapcsolatos alapvető gondozási műveletek begyakoroltatása. Cél továbbá a tanulók családi életre való felkészítése, a gyermek iránti szeretet és felelősségérzet kialakítása. |
| Az Ápolási alapgyakorlat célja, hogy a tanulók azokat az alapvető ápolási feladatokat begyakorolják, amelyek alapját képezik az egészségügyi és szakképzéseknek. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok a gyakorlati tevékenységen keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. Fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkával kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete. Fejlődjön a tanulókban az önálló feladatmegoldás igénye és képessége. Fejlődjön a tanulók szociális érzékenysége, a másság tolerálása, elfogadása. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, konfliktusok kezelésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Fejlessze a tanulók képességeit (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós,arányérzékelési, szemléletességi, forma- és tömegfelismerő képesség). |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges egyszerű szerszámokat. |
| Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek családi költségvetés készítésére, vészhelyzetben megfelelő htézkedésre, tájékozódásra,információszerzésre a munkaügyi központokban. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek vészhelyzetben felismerni és betartani kompetenciájuk határait, megfelelő határozottságottanúsítani, szakszerűen segítséget kérni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket teremteni, a gyermek alapgondozási |
| feladatait ellátni és az életkornak megfelelő játékokat megválasztani. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek különféle ágyazási formákat elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, abeteg alapvető szükségleteit kielégíteni, fizikális lázcsillapítást végezni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Eszközök, kéziszerszámokszakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. |
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. |
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. |
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. |
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. |
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret irányába ható gyakorlatok. |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. |
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. Kommunikációs gyakorlatok. |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktus-megoldási módok. Elfogadható megoldások gyakorlása. |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. |
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Rajzolás | A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területe: A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza. |
| Papírmunkák | A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Papírmunkák: papírtépés, papírvágás, papírhajtogatás, papírragasztás. Egyszerű testek készítése papírból. |
| Gyurmázás, formázás | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Gyurma készítése, színezése. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| Költségvetés készítése, étrend összeállítása. A bevásárlás tervezése. |
| Telefon, fax, fénymásoló használata. Tennivalók vészhelyzetben. Postai ügyintézés. Tájélozódás a munkavállalásilehetőségekről. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A helyszínbiztosítás végzése. Segélykérés. Sérültek vizsgálata. Szabad légút biztosítása. Stabil oldalfekvés biztosítása. |
| Elsősegélynyújtás vérzés esetén. Hőhatás okozta sérülések ellátása. Lázcsillapítás. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, súly- és hosszmérése, fürdetése, pelenkázása, öltöztetése, táplálása. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| Ágyazások végzése. Kényelmi eszközök készítése és alkalmazása. A beteg testének tisztán tartása. A beteg mozgatása. |
| A beteg etetése. Fizikális lázcsillapítás. Betegmegfigyelés. |
| Mindennapi teendők gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi teendők | Családi költségvetés készítése. Heti étrend összeállítása. Előkészület a bevásárláshoz. Vásárlás. A telefonálás (hívás és vétel) gyakorlása. Fax és fénymásoló használata. Mentők, rendőrség, tűzoltók értesítése, hívása. Teendők katasztrófahelyzet esetén. Postai ügyintézés (távirat, csomag küldése stb.). Mozi-, színház- vagy hangverseny-látogatás. Megjelenés, kommunikáció - illem. Munkaügyi központ látogatása. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az elsősegélynyújtás | Célja, az elsősegélynyújtó kötelességei. |
| Tennivalók vészhelyzetben | Helyszínbiztosítás. Segélykérés, a mentőhívás szabályai. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. |
| Elsősegélynyújtás ájulás esetén | |
| Sebzések, vérzések elsődleges ellátása | |
| Állati harapások, rovarcsípések ellátása | |
| Termikus sérülések | Égési sérülések ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. |
| Lázcsillapítás | |
| A házipatika | Felszerelése. |
| Gondozási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az új szülött | Az újszülött érkezése, fogadása. |
| A csecsemő és kisgyermek gondozása | A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, emelése. A csecsemő és kisgyermek súly- és hosszmérése, testméretek fe Ivétele. A csecsemő és kisgyermek fürdetése. Pelenkázási módok. A csecsemő és kisgyermek pelenkázása. A csecsemő és kisgyermek célszerű ruházata. A helyes öltöztetés alapelvei. A csecsemő és kisgyermek öltöztetése. A csecsemő és kisgyermek helyes táplálása. A csecsemő és kisgyermek játéktevékenységének segítése. |
| Ápolási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| A betegágy | A betegágy típusai és felszerelése. Ágyazás és ágy húzás: - üres ágy esetén, - ágyban mozgatható beteg esetén. Kényelmi eszközök alkalmazása, készítése. |
| A beteg testének tisztán tartása | Teljes lemosás. Száj-, haj- és körömápolás. |
| A beteg mozgatása | |
| A beteg etetése | Előkészítés tálaláshoz. A beteg etetése. |
| A beteg megfigyelése | Pulzus- és légzésszámolás. |
| Lehetőségek az otthoni ápolás során | |
| Fizikális lázcsillapítás | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek önállóan meghatározott összegből, megadott szempontok alapján családi költségvetéstkészíteni. Tudjanak összeállítani egy hétre étrendet. |
| A tanulók tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait. Tudjanak vészhelyzetben nyugodtan ésogikusan cselekedni. Tudjanak szakszerűen segítséget kérni, és a szakemberek megérkezéséig a további károsodást kivédeni. Legyenek képesek önállóan alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. |
| A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket teremteni. Legyenek képesek a |
| gyermek súlyát és hosszúságát pontosan megmérni. Tudják a gyermeket biztonságosan füröszteni, a gyermek bőrétmegfelelően ápolni és szakszerűen pelenkát váltani. A tanulók tudják a gyermek célszerű ruházatát megválasztani és agyermeket felöltöztetni, a csecsemő és kisgyermek táplálását elvégezni, megfelelően segédkezni. Legyenek képesek azéletkornak megfelelő játékot megválasztani. |
| A tanulók tudjanak ágyazásokat és ágyhuzatcseréket elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, a beteghigiénés szükségletét kielégíteni és a beteget fokozatosan mobilizálni. |
| Legyenek képesek pulzust, légzést szabályosan számolni és fizikális lázcsillapítást végezni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 111 óra 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 11 lóra 148 óra 259 óra |
| EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja az Egészségügy szakmacsoport általános |
| ismereteinek, összefüggéseinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudásés alkalmazási ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja az egészségügyi szakmacsoporthoz szükségesszemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységekre. |
| Az Egészségügy szakmacsoport sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket eredményező bemutatásávalkeltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. Alakítsa ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését, éserősítse azt. |
| Váljanak a tanulókból szociálisan érzékeny emberek, akik képesek segíteni rászoruló embertársaikon. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshezszükséges műveltség megalapozása. |
| Az Egészségkultúra tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. Lényeges, hogy a tanulók értsék az egészségkultúra fogalmát, és aktívan vegyenek részt annak alakításában. Hangsúlyt kell adni az egészség ,,érték" jellegének, ami segít a preventív szemlélet kialakításában. |
| A Néprajz, társadalomismeret oktatásának célja multikulturális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Gondozási alapismeretek tanításéinak célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az életkori periodizációnak megfelelő sajátosságokkal, jellemzőkkel, és betekintést nyerjenek a mindennapi gondozási helyzetekbe, feladatokba. |
| Az Ápolási alapismeretek tanításának célja megismertetni a tanulókat a betegápolás elméleti alapjaival, a betegekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkkel. Alakítson ki bennük olyan szemléletet, mely szerint az ápolás középpontjában a beteg ember áll. |
| Az Anatómiai alapismeretek tanításának célja megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet felépítésének és működésének alapjait. Megalapozni a szakképzés során elsajátítandó anatómiai ismereteket. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához |
| szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretekalkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulóksaját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szóbelikommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulásieredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók tudják elhelyezni az egészségkultúrát a tudományok rendszerében, legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes nemi élettel, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportról és a |
| Magyarországon élő nemzetiségekről. |
| Gondozási alapismeretek: |
| Az életkori periodizációnak megfelelő sajátosságok megismerése. Az alapvető gondozási készség megalapozása és agondoskodás lehetőségeinek körülhatárolása. |
| Ápolási alapismeretek: |
| A tanulók legyenek tájékozottak az alapápolási feladatcsoportokban, ismerjék meg az ápolás célját, feladatát, a |
| betegmegfigyelés szabályait. |
| Anatómiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését és működését, legyenek képesek a legfontosabb életjelenségek |
| leírására. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségkultúra: |
| Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés, értelmezés egyéni és csoportos formában. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A társadalomismerettel kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés egyéni és csoportosformában. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkultúra | Az egészségkultúra helye a tudományok rendszerében, kapcsolata a kultúra többi elemével. |
| Egészség | Az egészség, mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Fizikai munka - szellemi munka. A munka környezeti feltételei. A testi egészség. A szakmacsoport pályáinak követelményei. |
| Munka - pihenés -szórakozás | A munka szerepe az ember életében. A munka mint örömszerzési lehetőség. Munka vagy munkanélküliség. A munka szerepe az emberi kapcsolatokban, az önértékelésben. Mentálhigiéné - lelki egészségvédelem. |
| Egészségfejlesztés/ egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. Munkahelyi ártalmak, balesetek. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. |
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyításának lehetőségei |
| Partnerkapcsolat | Fiúk-lányok barátsága. Szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek rendszerezni a környezeti ártalmakat, felvázolni az egészséges életmód ismérveit, |
| segítséggel összeállítani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A munka szerepének ismeretében legyenek képesek életpályatervet készíteni maguknak. |
| A tanulók ismerjék a legális és illegális drogokat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a kiválasztott népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenését, felsorolni jellemző foglalkozásaikat, néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem- és hitvilágát, ünnepeit, jellemző szokásait, ismertetni tárgyi, néprajzi jellemzőit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gondozási alapismeretek: |
| Családtervezéssel kapcsolatos ismeretek szerzése. Újszülöttekkel kapcsolatos tevékenységek megfigyelése. Életkorisajátosságok leírása. Gondozási feladatok körülírása. |
| Ápolási alapismeretek: |
| Az ápolás történetének, céljának, helyszíneinek megismerése. A betegségek és a betegség személyiségre gyakorolthatásának megfigyelése. A betegmegfigyelés lehetőségének, jellemzőinek feltárása. |
| Anatómiai alapismeretek: |
| A szervezet felépítésének és működésének, az egyes szervrendszerek felosztásának és élettani szerepének megismerése. |
| Gondozási alapismeretek | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Családtervezés | A szexualitás. Fogamzásgátlás. A terhes nő életmódja. Felkészülés a szülésre. | ||
| Újszülött a családban | Az újszülött élettani sajátosságai. Az újszülött fogadása. Az újszülött táplálása. Az újszülött gondozása. Szülő-gyermek kapcsolat. | ||
| Az egészséges csecsemő | Élettani sajátosságai. A csecsemő gondozása. | ||
| A kisdedkor | Élettani sajátosságai. Helyes szokások kialakítása. A kisdedek gondozása. | ||
| Az időskor | Szakaszai és jellemzői. Idős emberek életmódváltozása. Az idősek és idős betegek gondozása. | ||
| Ápolási alapismeretek | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az ápolás | Az ápolás rövid története. Az ápolás célja, feladata. Az ápolás helyszínei. Az ápolási asszisztens, a szociális gondozó és ápoló feladatai, kompetenciája. | ||
| A betegség | A betegség lélektani vonatkozásai. A betegség hatása a személyiségre. | ||
| Fertőtlenítés | A fertőtlenítés módjai. Leggyakrabban használt fertőtlenítőszerek. | ||
| A beteg megfigyelése | A betegmegfigyelés általános szabályai: - a megtekintés, - a tudat megfigyelése, - a hőmérséklet megfigyelése, - a légzés megfigyelése. | ||
| Anatómiai alapismeretek | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A szervezet felépítése | A sejt, a szövetek, szervek és szervrendszerek. | ||
| A mozgás szervrendszere | A csontváz. Az izomrendszer. | ||
| A keringés szervrendszere | A szív. Az erek. A vér. A nyirok. | ||
| A légző rendszer | A légutak anatómiája. | ||
| Az emésztőrendszer | Tápanyagaink. Az emésztőrendszer szakaszai. A máj. | ||
| A kiválasztó rendszer | A vese. A vizeletelvezető és -gyűjtő rendszer. | ||
| Ivarszervek | Női nemi szervek. A menstruációs ciklus. Férfi nemi szervek. | ||
| Idegrendszer | Reflexek. Gerincvelő. Agyvelő. | ||
| Érzékszervek | A szem. A fül. A bőr. Az íz érzékelés. Az orr. A hőszabályozás. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a családalapítás feltételeit, az újszülött-, a csecsemő- és kisdedkor alapvető életkori sajátosságait. A tanulók tudják önállóan felsorolni az életkorra jellemző tevékenységformákat, és tudják leírni a 0-3 éves korú gyermekgondozási feladatait. |
| A tanulók tudják meghatározni az idősek gondozásának lehetőségeit. A tanulók legyenek képesek önállóan kiválasztani a leggyakrabban használt fertőtlenítőszereket. A tanulók legyenek képesek felsorolni a szervrendszereket és azok felépítését, felosztását. Tudják ismertetni a tápanyagok felosztását különböző szempontok alapján. |
| EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja az Egészségügy szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaorientáció megerősítése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra oktatásának célja a tanulók mentálhigiénés erősítése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlat oktatásának célja a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése. Cél, hogy minél többféle anyaggal ismerkedjenek meg a tanulók. A gyakorlat során fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. |
| A Mindennapi teendők gyakorlata célja, hogy a tanulók begyakorolják azokat a tevékenységeket, melyek a mindennapi életvitel során saját maguk és gondozottjaik számára hasznosíthatóak, fontosak. |
| Az Elsősegély-nyújtási alapgyakorlatok oktatásának célja olyan alapvető ismeretek elsajátítása, amelyek a mindennapi életvitel során is hasznosak és nélkülözhetetlenek, valamint vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és a sérültek számára, és segítenek a pánikhelyzet elkerülésében. |
| A Gondozási alapgyakorlat célja a 0-3 éves korú gyermekekkel kapcsolatos alapvető gondozási műveletek begyakoroltatása. Cél továbbá a tanulók családi életre való felkészítése, a gyermek iránti szeretet és felelősségérzet kialakítása. |
| Az Ápolási alapgyakorlat célja, hogy a tanulók azokat az alapvető ápolási feladatokat begyakorolják, amelyek alapját képezik az egészségügyi szakképzéseknek. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt, és motiválja a tanulókat. Fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkával kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete. A szóbeli kommunikáció során törekedjenek a tanulók a nyelv szabatos, helyes használatára. Fejlődjön a tanulók szociális érzékenysége, az egymással, másokkal szembeni tolerancia, és erősödjön a másság elfogadása. Fejlődjön a tanulók manuális készsége, szépérzéke. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, a konfliktus kezelésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Fejlessze a tanulók képességeit (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós, arányérzékelési, szemléletességi, a forma- és a tömegfelismerő képesség). Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudják kiválasztani az egyszerű kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek családi költségvetés készítésére, katasztrófahelyzetben megfelelő intézkedésre,tájékozódásra, információszerzésre a munkaügyi központokban. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek vészhelyzetben felismerni és betartani kompetenciájuk határait, megfelelő határozottságottanúsítani, szakszerűen segítséget kérni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket teremteni, a gyermek alapgondozásifeladatait ellátni és az életkornak megfelelő játékokat megválasztani. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek különféle ágyazási formákat elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, abeteg alapvető szükségleteit kielégíteni és fizikális lázcsillapítást végezni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Egyszerű tárgy tervezése. Eszközök, kéziszerszámok szakszerűkiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. | |
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. Egyéni munka - csoportmunka: egyedül szeretek dolgozni vagy másokkal. Legjobb tulajdonságaim, amire a pályaválasztásban építhetek. | |
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. Melyik pályán kerülhetem el a kudarcot: legnagyobb sikerem, legnagyobb kudarcom. | |
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek. | |
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai, fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. | |
| Motiváció és érdeklődés | Az érdeklődés, mint a pályaválasztást meghatározó tényező. Az érdeklődés és a munkafajták kapcsolata. Önismeret irányába ható gyakorlatok. | |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái, a döntést befolyásoló hatásuk. | |
| Érzelmi döntés, racionális döntés. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. | ||
| Énkép és teljesítmény | A sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. | |
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. A hatékony kommunikáció, mint a beilleszkedés eszköze. Kommunikációs gyakorlatok. | |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Az identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. | |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktus-megoldási módok. Elkerülhetetlen konfliktus a munka világában. A konfliktus pozitív értelmezése. Elfogadható megoldások gyakorlása. | |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. A pályaválasztás, mint problémamegoldó folyamat. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. | |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| \ Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Festés | Az akvarellfesteshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység, mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: - egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza, virágok, levelek, gyümölcsök plasztikus ábrázolása. |
| Gyurmázás, formázás | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: - a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás) alkalmazására. Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. A megismert anyagok és technikák felhasználásával legyenek képesek önállóan olyan tárgy alkotására, amely az egyéniségüknek, képességeiknek megfelelően kiválasztott szakmacsoportot reprezentálja. |
| 10. évfolyam |
| Éves óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| Költségvetés készítése, étrend összeállítása. A bevásárlás tervezése. Telefon, fax, fénymásoló használata. Tennivalókvészhelyzetben. Postai ügyintézés. Tájékozódás a munkavállalás lehetőségeiről. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A helyszínbiztosítás végzése. Segélykérés. Sérültek vizsgálata. Szabad légút biztosítása. Stabil oldalfekvés biztosítása. |
| Elsősegélynyújtás vérzés esetén. Hőhatás okozta sérülések ellátása. Lázcsillapítás. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, súly- és hosszmérése, fürdetése, pelenkázása, öltöztetése. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| Ágyazások végzése. Kényelmi eszközök készítése és alkalmazása. A beteg testének tisztán tartása. Fizikálislázcsillapítás. Betegmegfigyelés. |
| Mindennapi teendők gyakorlat |
| \ Témakörök | Tartalmak | |
| Mindennapi teendők | Családi költségvetés készítése. Heti étrend összeállítása. Előkészület a bevásárláshoz. Vásárlás. A telefonálás (hívás és vétel) gyakorlása. Fax és fénymásoló használata. Mentők, rendőrség, tűzoltók értesítése, hívása. Teendők katasztrófahelyzet esetén. Postai ügyintézés (távirat, csomag küldése stb.). Munkaügyi központ látogatása. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az elsősegélynyújtás | Célja, az elsősegélynyújtó kötelességei. | |
| Tennivalók vészhelyzetben | Helyszínbiztosítás. Segélykérés, a mentőhívás szabályai. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). | |
| Elsősegélynyújtás ájulás esetén | Az ájult észlelése, elhelyezése. Trendelenburg-helyzet. Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. | |
| Sebzések, vérzések elsődleges ellátása | Fedőkötés. Nyomókötés. Vérzéscsillapítás. | |
| Állati harapások, rovarcsípések ellátása | ||
| Termikus sérülések | Égési sérülések ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. | |
| Tennivalók görcsös rosszullétek esetén | ||
| A házipatika | Felszerelése. | |
| Gondozási alapgyakorlat | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az új szülött | Az újszülött érkezése, fogadása. | |
| A csecsemő és kisgyermek gondozása | A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, emelése. A csecsemő és kisgyermek súly- és hosszmérése, testméretek felvétele. A csecsemő és kisgyermek fürdetése. Pelenkázási módok. A csecsemő és kisgyermek pelenkázása. A csecsemő és kisgyermek célszerű ruházata. A helyes öltöztetés alapelvei. A csecsemő és kisgyermek öltöztetése. | |
| Ápolási alapgyakorlat | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| A betegágy | A betegágy típusai és felszerelése. Ágyazás és ágy húzás: - üres ágy esetén, - ágyban mozgatható beteg esetén. Kényelmi eszközök alkalmazása, készítése. | |
| A beteg testének tisztán tartása | Teljes lemosás. Száj-, haj- és körömápolás. | |
| A beteg megfigyelése | Pulzus- és légzésszámolás. | |
| Lehetőségek az otthonápolás során | ||
| Fizikális lázcsillapítás | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók képesek legyenek önállóan meghatározott összegből, megadott szempontok alapján családi költségvetést készíteni. Tudjanak összeállítani egy hétre étrendet. A tanulók tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan és logikusan cselekedni. Tudjanak szakszerűen segítséget kérni, és a szakemberek megérkezéséig a további károsodást kivédeni. Legyenek képesek alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni (stabil oldalfekvés, törések, ficamok rögzítése, légutak tisztítása). A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket teremteni. Legyenek képesek a gyermek súlyát és hosszúságát pontosan megmérni. Tudják a gyermeket biztonságosan füröszteni, a gyermek bőrét megfelelően ápolni, és szakszerűen pelenkát váltani. A tanulók tudják a gyermek célszerű ruházatát megválasztani, és a gyermeket felöltöztetni. A tanulók tudjanak különféle ágyazásokat és ágyhuzatcseréket elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, a beteg higiénés szükségletét kielégíteni. Legyenek képesek pulzust, légzést szabályosan számolni és fizikális lázcsillapítást végezni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 148 óra 222 óra |
| 10. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 148 óra 222 óra 370 óra |
| SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja, olyan általános ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése, értékek tudatosítása, mélyítése és gyakorlati képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a segítő szakmákhoz szükséges szemlélet kialakítását. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntés, a segítő attitűd megerősítését. Váljanak a tanulók szociálisan érzékeny emberekké, akik képesek segíteni rászoruló embertársaikon. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a mindennapi élethez és a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. |
| Az Egészségkultúra tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. Lényeges, hogy a tanulók értsék, hogy az egészség ,,érték" és megőrzéséért maguk is felelősek. |
| A Néprajz, társadalomismeret oktatásának célja multikultúrális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Mindennapi ismeretek tanítása olyan ismereteket nyújtson a tanulóknak, amelyek a hétköznapi élet sok területén, a mindennapi életben hasznosíthatók. Készítse fel a tanulókat hivatalos ügyeik intézésére. |
| A Gondozási alapismeretek tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az életkori sajátosságokkal, és gyakorlatot szerezzenek a mindennapi gondozási helyzete, feladatok megoldásába. |
| Az Ápolási alapismeretek tanításának célja megismertetni a tanulókat a betegápolás elméleti alapjaival, a betegekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkkel. Alakítson ki olyan szemléletet, mely szerint az ápolás középpontjában a beteg ember áll. |
| A Bevezetés a szociális munka világába tanításának célja megismertetni a tanulókkal a szociális problémák keletkezésének gyökereit, a szociális munka sajátosságait, az értékeit. Cél és feladat hozzájárulni a tanulók szociális érzékenységének kialakításához, formálásához, és fejleszteni a tanulók szociális érzékenységét, segítő attitűdjét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek elsajátítása során fejlődjön a tanulók szakmai tantárgyak |
| tanulásához szükséges képességei, így különösen az emberi és családi problémákat észlelő, értékelő ésproblémamegoldó képességük, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban |
| az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,örömét. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. A szóbeli kommunikációban törekedjeneka nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| Fejlődjön és erősödjön a tanulók kötelességtudata, empátiája, toleranciája, saját magukért és embertársaikért érzettfelelőssége. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes nemi élettel, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar kultúráról és aMagyarországon élő nemzetiségekről. |
| Mindennapi ismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, családi, nemzeti és egyébünnepekre megfelelően felkészülni, azok szervezésében részt vállalni. |
| Gondozási alapismeretek: |
| Az életkori sajátosságok megismerése, a segítő attitűd erősítése, az alapvető gondozási készségek megalapozása és amindennapi gondozási feladatok lehetőségeinek megismerése. |
| Ápolási alapismeretek: |
| A tanulók legyenek tájékozottak a mindennapi ápolási feladatokról, ismerjék meg az ápolás célját, feladatát, az ápolásifeladatokat tudják humanisztikusán felfogni. |
| Bevezetés a szociális munka világába: |
| A tanulók szociális érzékenységének kialakítása, formálása, a segítő attitűdjük fejlesztése. A tanulók ismerjék meg a szociális problémák keletkezésének gyökereit, a szociális munka sajátosságait, az értékeit. A tanulók legyenek tájékozottak a szociális munka alapfogalmait illetően. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségkultúra: |
| Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A társadalomismerettel kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkultúra | Az egészségkultúra fogalma, tartalma, kapcsolata a kultúra többi elemével. |
| Egészség | Az egészség, mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Munka - pihenés - szórakozás. A testi egészség. Mentálhigiéné - lelki egészségvédelem. |
| Egészségfejlesztés Az egészség fogalma. egészségnevelés Az egészséget befolyásoló tényezők. Ártó-védő társadalom. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. | |
| Szenvedélybetegségek Öröm, szenvedély, függőség. Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségekmegelőzése és gyógyításának lehetőségei. | |
| Partnerkapcsolat Fiúk - lányok barátsága. A felelős szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. | |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Sajátos életmódok, jellemző szokások. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek rendszerezni a környezeti ártalmakat, felvázolni az egészséges életmód ismérveit, |
| segítséggel összeállítani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A tanulók ismerjék szenvedélybetegségek kialakulásának okait, következményeit a drogfogyasztás veszélyeit, a |
| szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a kiválasztott népcsoportok és nemzetiségek földrajzi elterjedtségét Magyarországon, tudják felsorolni jellemző foglalkozásaikat. Ismerjék néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem- és hitvilágát, ünnepeit, életmódjának jellegzetességeit, szokásait, tárgyi és néprajzi jellemzőit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi ismeretek: |
| Magán- és hivatalos levelek írása, azok formai és tartalmi követelményeinek betartása, nyomtatványok használata. |
| Hivatalos ügyek intézéséhez megfelelő információk gyűjtése. Családi ünnepekre való felkészülés megszervezése. |
| Gondozási alapismeretek: |
| A családtervezéssel kapcsolatos ismeretek szerzése. Újszülöttekkel kapcsolatos tevékenységek megfigyelése. Életkorisajátosságok leírása. Gondozási feladatok körülírása. |
| Ápolási alapismeretek: |
| Az ápolás, céljának, funkciójának, helyszíneinek megismerése. A betegségek és a betegség személyiségre gyakorolthatásának megfigyelése. |
| Bevezetés a szociális munka világába: |
| A szociális munka jellemzőinek, formáinak megismerése. A tanulók szociális érzékenységének kialakítása, formálása. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| írási, helyesírási gyakorlatok | Önéletrajz írása. Magán- és hivatalos levél írása. |
| Beadványok | Formai és tartalmi követelmények. Útlevéligénylés és szabályai. Erkölcsi bizonyítvány igénylése. Tennivalók elveszett személyi iratok esetén. Kérdőívek kitöltése. |
| Hasznos ismeretek | Használati utasítások értelmezése (mosógép, videó stb.). Telefonkönyv használata. Aranyoldalak használata. Telefonregiszter készítése. Menetjegy- és helyjegyrendelés, -vásárlás. Postai utalvány kitöltése. Álláskeresési lehetőségek. Apróhirdetés megfogalmazása. Családi, nemzeti és egyéb ünnepek jelentősége. Az ünnepekre való előkészület és annak megszervezése. |
| Gondozási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Családtervezés | A szexuális szükséglet, az ember szexualitása, a fogamzásgátlás, a terhes nő életmódja, felkészülés a szülésre. |
| Újszülött a családban | A méhen belüli fejlődés jelentősége. Az újszülött élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. Az újszülött fogadása, táplálása, gondozása. A szülő-gyermek kapcsolat. |
| Az egészséges csecsemő | Élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. A csecsemő gondozása. |
| A kisdedkor | Élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. A helyes szokások kialakítása. A kisdedek gondozása. |
| Az időskor | Szakaszai, élettani sajátosságai, szükségletei, és pszichés jellemzői. Az idős emberek életmódváltozása. Az idősek és idős betegek gondozása. |
| Ápolási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az ápolás | Az ápolás célja, feladata. Az ápolás helyszínei. Az ápolói munkakörök, kompetenciák. |
| A betegség | Az ember sajátos szükségletei betegség esetén. A betegség lélektani vonatkozásai. A betegség hatása a személyiségre. |
| A beteg ágya | A betegágy és felszerelése. A beteg kényelmét szolgáló eszközök. Ágynyugalom, fekvés, fektetés. |
| Fertőtlenítés | A fertőtlenítés módjai. Leggyakrabban használt fertőtlenítőszerek. |
| A beteg megfigyelése | A betegmegfigyelés általános szabályai, szempontjai: - a megtekintés, - a tudat megfigyelése, - a hőmérséklet megfigyelése, - a légzés megfigyelése. |
| Bevezetés a szociális munka világába |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szociális alapismeretek | Az ember szükségletei és hiányai. A szociális munka fogalma, célja, feladatai. A szociális ellátás fő területei formái. A szociális szakképzésekről. A szociális szakemberek feladatai, eszközei, értékei. |
| A szociális munka etikája | Alapvető etikai fogalmak és problémák Szakmai etika fő elvei és normái |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók törekedjenek a hibátlan írásra, a pontos fogalmazásra, amely során tudják kiemelni közlendőjük lényegét. Tartsák be a tartalmi és formai követelményeket. A tanulók legyenek képesek ismertetni a családalapítás feltételeit, az újszülött-, a csecsemő- és kisdedkor alapvető életkori sajátosságait, szükségleteit és pszichés jellemzőit. A tanulók tudják önállóan felsorolni az életkorra jellemző tevékenységformákat, és tudják leírni a 0-3 éves korú gyermek szükségletek szerinti gondozásának feladatait. A tanulók tudják ismertetni az idősek gondozásának feladatait. A tanulók legyenek képesek önállóan kiválasztani a leggyakrabban használt fertőtlenítőszereket. A tanulók legyenek képesek ismertetni a szociális munka jellemzőit, formáit, értékeit értelmezni az alapfogalmakat. |
| SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a tanulók motivációjának elősegítése, szemléletének formálása a megalapozott pályaválasztás elősegítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok célja és feladata továbbá a készségek és képességek fejlesztése, olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat célja a tanulók mentálhigiénés erősítése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlat célja, hogy a tanulók vizuális kultúráját megalapozza, fejlessze ki ilyen irányú érdeklődésüket. A tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, juttassa őket sikerélményekhez. Fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. A gyakorlat során a tanulók minél többféle anyaggal ismerkedjenek meg. |
| A Mindennapi teendők gyakorlata célja, hogy a tanulók begyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a mindennapi életvitel során saját maguk, családtagjaik és közvetlen környezetükben élők számára hasznosíthatóak, fontosak. |
| Az Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat célja olyan alapvető ismeretek elsajátítása, amelyek a mindennapi életvitel során is hasznosak és nélkülözhetetlenek, valamint vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és sérültek számára, és segítenek a pánikhelyzet elkerülésében. |
| A Gondozási alapgyakorlat célja a tanulók családi életre való felkészítése, a gyermek iránti szeretet és felelősségérzet kialakítása, a 0-3 éves korú gyermekekkel kapcsolatos alapvető gondozási műveletek begyakoroltatása. Cél továbbá a mindennapi életvitel során jelentkező, valamint a szociális szakképzések alapját képező gondozási feladatok gyakoroltatása. |
| Az Ápolási alapgyakorlat célja, hogy a tanulók azokat az alapvető ápolási feladatokat begyakorolják, amelyek a mindennapi életvitel során szükségesek és alapját képezik a szociális szakképzéseknek. |
| Fejlesztési követelmények |
| Az Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. Fejlődjön a tanulókban az önálló probléma és feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok tanulása során fejlődjön és erősödjön a tanulók munkával kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, konfliktusok kezelésére, törekedjenek a másik embermegértésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Fejlessze a tanulók képességeit (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós,arányérzékelési, szemléletességi, forma- és tömegfelismerő képesség). |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges egyszerű szerszámokat. |
| Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek családi költségvetés készítésére, vészhelyzetben megfelelő htézkedésre, tájékozódásra,információszerzésre. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek vészhelyzetben felismerni és betartani teljesítő képességük határait, megfelelőhatározottságot tanúsítani, segítséget kérni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket modellálni, a gyermek alapgondozásifeladatainak ellátásába bekapcsolódni és az életkornak megfelelő játékokat megválasztani. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek különféle ágyazási formákat elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, abeteg alapvető szükségleteinek kielégítésben segíteni, fizikális lázcsillapítást végezni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Eszközök, kéziszerszámokszakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | | |
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. | |
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. | |
| A szükségletek rendszere | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. | |
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. | |
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. | |
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret irányába ható gyakorlatok. | |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. | |
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői, hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. Kommunikációs gyakorlatok. | |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktus-megoldási módok. Elfogadható megoldások gyakorlása. | |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. | |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. | |
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. | |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök Tartalmak | |
| Bevezetés Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Rajzolás A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területei. A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata. Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza. |
| Papírmunkák A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Papírmunkák: papírtépés, papírvágás, papírhajtogatás, papírragasztás. Egyszerű testek készítése papírból. |
| Gyurmázás, formázás A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Gyurma készítése, színezése. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység- házi munka. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. tárgyalkotás |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolításacsoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket,szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| Költségvetés készítése, étrend összeállítása. A bevásárlás tervezése. Telefon, fax, fénymásoló használata. Tennivalókvészhelyzetben. Postai ügyintézés. Tájékozódás a munkavállalási lehetőségekről. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A helyszínbiztosítás végzése. Segélykérés. Sérültek vizsgálata. Szabad légút biztosítása. Stabil oldalfekvés biztosítása. |
| Elsősegélynyújtás vérzés esetén. Hőhatás okozta sérülések ellátása. Lázcsillapítás. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, súly- és hosszmérése, fürdetése, pelenkázása, öltöztetése, táplálása. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| Ágyazások végzése. Kényelmi eszközök készítése és alkalmazása. A beteg testének tisztán tartásában, etetésében, mozgatásában való segédkezés. Fizikális lázcsillapítás. Betegmegfigyelés. |
| Mindennapi teendők gyakorlat |
| Témakörök Tartalmak | | |
| Mindennapi Családi költségvetés készítése. teendők Heti étrend összeállítása. Előkészület a bevásárláshoz. Vásárlás. A telefonálás (hívás és vétel) gyakorlása. Postai ügyintézés (távirat, csomag küldése stb.). Fax és fénymásoló és egyéb kommunikációs eszközök használata. Mentők, rendőrség, tűzoltók értesítése, hívása. Teendők katasztrófahelyzet esetén. Mozi-, színház- vagy hangverseny-látogatás. Megjelenés, kommunikáció - illem. | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az elsősegélynyújtás | Célja, az elsősegélynyújtó kötelességei. |
| Tennivalók vészhelyzetben | A helyszín biztosítása. Segélykérés, a mentőhívás szabályai. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. |
| Elsősegélynyújtás ájülás esetén | |
| Sebzések, vérzések elsődleges ellátása | |
| Állati harapások, rovarcsípések ellátása | |
| Termikus sérülések | Égési sérülések ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. |
| Lázcsillapítás | |
| A házipatika | Felszerelése. Néhány alapvető gyógynövény hatásának ismerete. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat |
| Gondozási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az új szülött | Az újszülött érkezése, fogadása. |
| A csecsemő és kisgyermek gondozása | A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, emelése. A csecsemő és kisgyermek súly- és hosszmérése, testméretek felvétele. A csecsemő és kisgyermek fürdetése. Pelenkázási módok. A csecsemő és kisgyermek pelenkázása. A csecsemő és kisgyermek célszerű ruházata. A helyes öltöztetés alapelvei. A csecsemő és kisgyermek öltöztetése. A csecsemő és kisgyermek helyes táplálása. A csecsemő és kisgyermek játéktevékenységének segítése. |
| Ápolási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| A betegágy | A betegágy típusai és felszerelése. Ágyazás és ágyhúzás: - üres ágy esetén, - ágyban mozgatható beteg esetén. Kényelmi eszközök alkalmazása, készítése. |
| A beteg testének tisztán tartásában való segédkezés | Mosdatás. Száj-, haj- és körömápolás. |
| A beteg mozgatásában való segédkezés | |
| A beteg etetésében való segédkezés | Előkészítés tálaláshoz. Segédkezés a beteg étkezése során. |
| A beteg megfigyelése | Pulzus- és légzésszámolás. |
| Lehetőségek az otthoni ápolás során | |
| Fizikális lázcsillapítás | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek önállóan meghatározott összegből, megadott szempontok alapján családi |
| költségvetést készíteni. Tudjanak összeállítani egy hétre étrendet. A tanulók tudják a vészhelyzetet felismerni, felmérni teljesítő képességük határait. Tudjanak vészhelyzetben nyugodtan és logikusan cselekedni. Tudjanak segítséget kérni, és a szakemberek megérkezéséig a további károsodást kivédeni. Legyenek képesek önállóan néhány alapvető elsősegélynyújtási feladatot elvégezni. A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket szimulálni. Legyenek képesek szimulálni a gyermek súlyának és hosszúságának mérését. Tudják szimulálni a gyermek biztonságos fürösztését, a gyermek bőrének megfelelő ápolását és a pelenka váltását. A tanulók tudják a gyermek célszerű ruházatát megválasztani és segédkezni a gyermek öltöztetésében, táplálásban. Legyenek képesek az életkornak megfelelő játékot megválasztani. A tanulók tudjanak ágyazásokat és ágyhuzatcseréket elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni. Legyenek képesek pulzust, légzést szabályosan számolni és fizikális lázcsillapítást végezni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 111 óra |
| 185 óra | |
| 10. évfolyam | |
| Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 111 óra 148 óra 259 óra |
| SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja a Szociális szolgáltatások szakmacsoport általános ismereteinek, összefüggéseinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és alkalmazási ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a segítő szakmákhoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységekre. Váljanak a tanulókból szociálisan érzékeny emberek, akik képesek segíteni rászoruló embertársaikon. A Szociális szolgáltatások szakmacsoport sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. Segítse a ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését. A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges műveltség megalapozása." |
| Az Egészségkultúra tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészségmegőrzés/egészségfejlesztésjelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. Lényeges, hogy a tanulók értsék az egészségkultúra fogalmát, és aktívan vegyenek részt annak alakításában. Hangsúlyt kell adni az egészség ,,érték" jellegének, ami segít a preventív szemlélet kialakításában. |
| A Néprajz, társadalomismeret oktatásának célja multikultúrális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Gondozási alapismeretek tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az életkori sajátosságokkal és betekintést nyerjenek a mindennapi gondozási helyzetekbe, feladatokba. |
| Az Ápolási alapismeretek tanításának célja megismertetni a tanulókat a betegápolás elméleti alapjaival, a betegekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkkel. Alakítson ki bennük olyan szemléletet, mely szerint az ápolás középpontjában a beteg ember áll. |
| A Bevezetés a szociális munka világába tantárgy tanításának célja megismertetni a tanulókkal a szociális problémák keletkezésének gyökereit, a szociális munka sajátosságait, értékeit. Cél és feladat hozzájárulni a tanulók szociális érzékenységének kialakításához, formálásához, fejleszteni a tanulók segítő attitűdjét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulás során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az emberi és családi problémákat észlelő, értékelő és problémamegoldó képességük, az önálló ismeretszerző és az ismereteket alkalmazó képességük. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége. Munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, írásbeli munkáikban az igényes külalakra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Fejlődjön és erősödjön a tanulókban a munkával kapcsolatos kötelességtudat és felelősségérzet. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes nemi élettel, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar kultúráról és aMagyarországon élő nemzetiségekről. |
| Gondozási alapismeretek: |
| Az életkori sajátosságok megismerése. Az alapvető gondozási készség megalapozása és a mindennapi gondozási |
| feladatok lehetőségeinek megismerése. |
| Ápolási alapismeretek: |
| A tanulók legyenek tájékozottak a mindennapos feladatról, ismerjék meg az ápolás célját, feladatát, ápolási feladatokattudják humanisztikusán felfogni. |
| Bevezetés a szociális munka világába: |
| A tanulók szociális érzékenységének kialakítása, formálása, a segítő attitűd fejlesztése. A tanulók ismerjék meg a szociális problémák keletkezésének gyökereit, a szociális munka sajátosságait, értékeit, és legyenek tájékozottak a szociális munka alapfogalmait illetően. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségkultúra: |
| Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés, értelmezés egyéni és csoportos formában. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A társadalomismerettel kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés egyéni és csoportosformában. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Egészségkultúra | Az egészségkultúra helye a fogalma, tartalma, kapcsolata a kultúra többi elemével. | |
| Egészség | Az egészség mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Fizikai munka - szellemi munka. A munka környezeti feltételei. A testi egészség. A szakmacsoport pályáinak követelményei. | |
| Munka - pihenés -szórakozás | A munka szerepe az ember életében. A munka, mint örömszerzési lehetőség. Munka vagy munkanélküliség. A munka szerepe az emberi kapcsolatokban, az önértékelésben. Mentálhigiéné - lelki egészségvédelem. | |
| Egészségfejlesztés/ egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. Ártó-védő társadalom. Munkahelyi ártalmak, balesetek. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. | |
| Szenvedélybetegségek | Öröm, szenvedély, függőség. Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségekmegelőzése és gyógyításának lehetőségei. | |
| Partnerkapcsolat | Fiúk-lányok barátsága. Felelős szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. | |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Sajátos életmódok, jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek rendszerezni a környezeti ártalmakat, felvázolni az egészséges életmód ismérveit, |
| segítséggel összeállítani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A munka szerepének ismeretében legyenek képesek életpályatervet készíteni maguknak. |
| A tanulók ismerjék a legális és illegális drogokat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a kiválasztott népcsoportok és nemzetiségek földrajzi elterjedtségét Magyarországon, tudják továbbá felsorolni jellemző foglalkozásaikat. Ismerjék néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem- és hitvilágát, ünnepeit, életmódjának jellegzetességeit, szokásait, ismertetni tárgyi, néprajzi jellemzőit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Gondozási alapismeretek: |
| Családtervezéssel kapcsolatos ismeretek szerzése. Újszülöttekkel kapcsolatos tevékenységek megfigyelése. Életkorisajátosságok leírása. Gondozási feladatok körülírása. |
| Ápolási alapismeretek: |
| A betegségek és a betegség személyiségre gyakorolt hatásának megfigyelése. A betegmegfigyelés lehetőségének,jellemzőinek feltárása. |
| Bevezetés a szociális munka világába: |
| A szociális munka jellemzőinek, formáinak megismerése. Szakmai etika megismerése. |
| Gondozási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Családtervezés | A szexuális szükséglet, az ember szexualitása. Fogamzásgátlás. A terhes nő életmódja. Felkészülés a szülésre. |
| Újszülött a családban | Az újszülött élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. Az újszülött fogadása. Az újszülött táplálása. Az újszülött gondozása. Szülő-gyermek kapcsolat. |
| Az egészséges csecsemő | Élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. A csecsemő gondozása. |
| A kisdedkor | Élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. Helyes szokások kialakítása. A kisdedek gondozása. |
| Az időskor | Szakaszai, élettani sajátosságai, szükségletei, pszichés jellemzői. Idős emberek életmódváltozása. Az idősek és idős betegek gondozása. |
| Ápolási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az ápolás | Az ápolás célja, feladata. Az ápolás helyszínei. Az ápolási asszisztens, a szociális gondozó és ápoló feladatai, kompetenciája. |
| A betegség | A ember sajátos szükségletei betegség esetén. A betegség lélektani vonatkozásai. A betegség hatása a személyiségre. |
| Fertőtlenítés | A fertőtlenítés módjai. Leggyakrabban használt fertőtlenítőszerek. |
| A beteg megfigyelése | A betegmegfigyelés általános szabályai: - a megtekintés, - a tudat megfigyelése, - a hőmérséklet megfigyelése, - a légzés megfigyelése. |
| Bevezetés a szociális munka világába |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szociális alapismeretek | Az ember szükségletei és hiányai. A szociális munka fogalma, célja, feladatai. A szociális ellátás fő területei. A szociális szakképzésekről. A szociális szakemberek feladatai, eszközei, értékei. A szociális munka formái. |
| A szociális munka etikája | Alapvető etikai kérdések és problémák. Szakmai etika fő elvei és normái. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a családalapítás feltételeit, az újszülött-, a csecsemő- és kisdedkor alapvető életkori sajátosságait. |
| A tanulók tudják önállóan felsorolni az életkorra jellemző tevékenységformákat, és tudják leírni a 0-3 éves korú szükségletek szerinti gyermekgondozásának feladatait. |
| A tanulók tudják meghatározni az idősek gondozásának feladatait. |
| A tanulók legyenek képesek önállóan kiválasztani a leggyakrabban használt fertőtlenítőszereket. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni a szociális munka jellemzőit és formáit, értelmezni az alapfogalmakat. |
| SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok alapvető célja a Szociális szolgáltatások szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaorientáció megerősítése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek fejlesztése. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat célja a tanulók mentálhigiénés erősítése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlat oktatásának célja a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése. Cél, hogy minél többféle anyaggal ismerkedjenek meg a tanulók. A gyakorlat során fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. |
| A Mindennapi teendők gyakorlata célja, hogy a tanulók begyakorolják azokat a tevékenységeket, melyek a mindennapi életvitel során saját maguk és családtagjaik számára hasznosíthatóak, fontosak. |
| Az Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat célja olyan alapvető gyakorlati feladatok elsajátítása, amelyek a mindennapi életvitel során is hasznosak és nélkülözhetetlenek, valamint vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és a sérültek számára, és segítenek a pánikhelyzet elkerülésében. |
| A Gondozási alapgyakorlat célja a 0-3 éves korú gyermekekkel kapcsolatos alapvető gondozási műveletek laboratóriumi körülmények között történő begyakoroltatása. Cél továbbá a tanulók családi életre való felkészítése, a gyermek iránti szeretet és felelősségérzet kialakítása. |
| Az Ápolási alapgyakorlat célja, hogy a tanulók azokat az alapvető ápolási feladatokat begyakorolják, amelyek alapját képezik a szociális szakképzéseknek. |
| Fejlesztési követelmények |
| A gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt, és motiválja a tanulókat. Fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkájával kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, szóbeli kommunikációjuk során törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. Fejlődjön a tanulókban az önálló feladat- és problémamegoldó képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, a konfliktus kezelésére, törekedjenek a másik embermegértésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Fejlessze a tanulók képességeit (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós,arányérzékelési, szemléletességi, a forma- és a tömegfelismerő képesség). |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani az egyszerű kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. |
| Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek családi költségvetés készítésére, katasztrófahelyzetben megfelelő intézkedésre,tájékozódásra, információszerzésre hivatalokban, munkaügyi központokban. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek vészhelyzetben felismerni és betartani teljesítő képességük határait, megfelelőhatározottságot tanúsítani, segítséget kérni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket szimulálni, a gyermek alapgondozásifeladatainak ellátásában segédkezni, és az életkornak megfelelő játékokat megválasztani. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek különféle ágyazási formákat elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, abeteg alapvető szükségleti szerinti ellátásban segédkezni és fizikális lázcsillapítást végezni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Egyszerű tárgy tervezése. Eszközök, kéziszerszámok szakszerűkiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. | ||
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. Egyéni munka - csoportmunka: egyedül szeretek dolgozni vagy másokkal. Legjobb tulajdonságaim, amire a pályaválasztásban építhetek. | ||
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. Melyik pályán kerülhetem el a kudarcot: legnagyobb sikerem, legnagyobb kudarcom. | ||
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek. | ||
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai, fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. | ||
| Motiváció és érdeklődés | Az érdeklődés, mint a pályaválasztást meghatározó tényező. Az érdeklődés és a munkafajták kapcsolata. Önismeret irányába ható gyakorlatok. | ||
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái, a döntést befolyásoló hatásuk. Érzelmi döntés, racionális döntés. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. | ||
| Énkép és teljesítmény | A sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. | ||
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. A hatékony kommunikáció, mint a beilleszkedés eszköze. Kommunikációs gyakorlatok. | ||
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Az identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. | ||
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktus-megoldási módok. Elkerülhetetlen konfliktus a munka világában. A konfliktus pozitív értelmezése. Elfogadható megoldások gyakorlása. | ||
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. A pályaválasztás, mint problémamegoldó folyamat. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. | ||
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Festés | Az akvarellfestéshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység, mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: - egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza, virágok, levelek, gyümölcsök plasztikus ábrázolása. |
| Gyurmázás, formázás | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: - a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolításacsoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| A megismert anyagok és technikák felhasználásával legyenek képesek önállóan olyan tárgy alkotására, amely az |
| egyéniségüknek, képességeiknek megfelelően kiválasztott szakmacsoportot reprezentálja. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| Költségvetés készítése, étrend összeállítása. A bevásárlás tervezése. Telefon, fax, fénymásoló és egyéb kommunikációseszközök használata. Postai ügyintézés. Tennivalók vészhelyzetben. Tájékozódás a munkavállalás lehetőségeiről. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat: |
| A helyszínbiztosítás végzése. Segélykérés. Sérültek vizsgálata. Szabad légút biztosítása. Stabil oldalfekvés biztosítása. |
| Elsősegélynyújtás vérzés esetén. Hőhatás okozta sérülések ellátása. Lázcsillapítás. |
| Gondozási alapgyakorlat: |
| A csecsemő és kisgyermek fogása, tartásának, súly- és hosszmérésének, fürdetésének pelenkázásának, |
| öltöztetésénekvégzése demonstrációs termi körülmények között. |
| Ápolási alapgyakorlat: |
| Ágyazások végzése. Kényelmi eszközök készítése és alkalmazása. A beteg testének tisztán tartásában való segédkezés. |
| Fizikális lázcsillapítás. Betegmegfigyelés. |
| Mindennapi teendők gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi teendők | Családi költségvetés készítése. Heti étrend összeállítása. Előkészület a bevásárláshoz. Vásárlás. A telefonálás (hívás és vétel) gyakorlása. Fax és fénymásoló használata. Postai ügyintézés (távirat, csomag küldése stb.). Mentők, rendőrség, tűzoltók értesítése, hívása. Teendők katasztrófahelyzet esetén. Munkaügyi központ látogatása. |
| Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az elsősegélynyújtás | Célja, az elsősegélynyújtó kötelességei. |
| Tennivalók vészhelyzetben | Helyszínbiztosítás. Segélykérés, a mentőhívás szabályai. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). |
| Elsősegélynyújtás ájulás esetén | Az ájult észlelése, elhelyezése. Trendelenburg-helyzet. Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. |
| Sebzések, vérzések elsődleges ellátása | Fedőkötés. Nyomókötés. Vérzéscsillapítás. |
| Állati harapások, rovarcsípések ellátása | |
| Termikus sérülések | Égési sérülések ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. |
| Tennivalók görcsös rosszullétek esetén | |
| A házipatika | Felszerelése. |
| Gondozási alapgyakorlat |
| Témakörök | | Tartalmak |
| Az új szülött | Az újszülött érkezése, fogadása. |
| A csecsemő és kisgyermek gondozása | A csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, emelése. A csecsemő és kisgyermek súly- és hosszmérése, testméretek felvétele. A csecsemő és kisgyermek fürdetése. Pelenkázási módok. A csecsemő és kisgyermek pelenkázása. A csecsemő és kisgyermek célszerű ruházata. A helyes öltöztetés alapelvei. A csecsemő és kisgyermek öltöztetése. |
| Ápolási alapgyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| A betegágy | A betegágy típusai és felszerelése. Ágyazás és ágy húzás: - üres ágy esetén, - ágyban mozgatható beteg esetén. Kényelmi eszközök alkalmazása, készítése. |
| A beteg testének tisztán tartása | Teljes lemosásban való segédkezés. Száj-, haj- és körömápolás. |
| A beteg megfigyelése | Pulzus- és légzésszámolás. |
| Lehetőségek az otthonápolás során | |
| Fizikális lázcsillapítás | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók képesek legyenek önállóan meghatározott összegből, megadott szempontok alapján családi költségvetést készíteni. Tudjanak összeállítani egy hétre étrendet. A tanulók tudják vészhelyzetben felmérni és betartani teljesítő képességük határait, nyugodtan és logikusan cselekedni. Tudjanak segítséget kérni, és a szakemberek megérkezéséig a további károsodást kivédeni. Legyenek képesek alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni (stabil oldalfekvés, vérzéscsillapítás, hő okozta sérülések ellátása). A tanulók legyenek képesek az újszülött fogadásához megfelelő körülményeket szimulálni. Legyenek képesek a kisgyermek súlyát és hosszúságát pontosan megmérni. Tudják a kisgyermeket biztonságosan füröszteni, a gyermek bőrét megfelelően ápolni, és szakszerűen pelenkát váltani. A tanulók tudják a gyermek célszerű ruházatát megválasztani, és a kisgyermeket felöltöztetni. A tanulók tudjanak különféle ágyazásokat és ágyhuzatcseréket elvégezni, kényelmi eszközöket alkalmazni és készíteni, a beteg higiénés szükségletének kielégítésében segítséget nyújtani. Legyenek képesek pulzust, légzést szabályosan számolni, és fizikális lázcsillapítást végezni. |
| OKTATÁSI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Oktatási szakmai alapozó ismeretek tanításának-tanulásának célja, hogy a tanulók saját életpályájuk kialakításához önmagukkal, munkaerő-piaci helyzetükkel, a szakma gyakorlásához szükséges mindennapi tudnivalókkal, egészségkultúrával, a szakirányú társadalomismerettel, pedagógiával, pszichológiával kapcsolatban ismereteket szerezzenek, kellően megerősítsék pályaválasztási döntésüket, alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el távlatos életpálya-építésük szükségességét, sajátítsanak el hatékony és eredményes tanulási módszereket, tárják fel érdeklődésüket, hajlamaikat, készségeiket, személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához. |
| A Bevezetés a munka világába tanításának-tanulásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának kialakításához, különös tekintettel a munkához való viszonyra. |
| A Mindennapi ismeretek tanításának-tanulásának célja, hogy olyan ismereteket nyújtson, amelyek a szakma gyakorlása során a hétköznapi élet területén hasznosíthatók, és egyúttal motiválják a tanulókat a folyamatos, önálló ismeretszerzésre. Segítse az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, mondat- és szövegalkotást, a szakmacsoporttal kapcsolatos szakszövegek értelmezését és megfogalmazását, a környező világban való eligazodást. |
| Az Egészségkultúra tanításának-tanulásának célja, hogy a tanulók megismerjék az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés lehetőségeit. Mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés nyilvánuljon meg. Lényeges, hogy a tanulók megértsék az egészségkultúra jelentőségét, és aktívan vegyenek részt annak alakításában. Hangsúlyt kell adni az egészség ,,érték" jellegének, ami segít a preventív szemlélet kialakításában. Tegye képessé a tanulókat saját testi épségük megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás kivédésére. |
| A Szakirányú társadalomismeret tanításának-tanulásának célja multikultúrális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése, különös tekintettel a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekkel betölthető munkakörökben foglalkoztatandó célcsoportokra. |
| A Pedagógia tanításának-tanulásának célja, hogy megismerjék a tanulók a nevelés folyamatát, főbb területeit, neveléstörténeti előzményeit, a nevelés színtereit, az egyén csoportban, közösségben elfoglalt helyét, a |
| szakmacsoportba tartozó szakképesítésekkel betölthető munkakört a nevelés folyamatában, legfőbb személyiségjegyeit, a nevelés módszereit, eszközeit, az egyéni bánásmódot. |
| A Pszichológiai alapismeretek tanításának-tanulásának célja, hogy a tanulók megismerjék az emberi pszichikum fejlődésének folyamatában meglévő törvényszerűségeket, tulajdonságokat és jellegzetességeket, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseit. A tanulók tudják alkalmazni az elsajátított pszichológiai alapfogalmakat és szakkifejezéseket későbbi tanulmányaik során. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlődjön a tanulók szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képessége, rajzi képessége. Alakuljon ki, fejlődjön,erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes,a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényeskülalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban a szakmai önfejlesztésnek, az új ismeretek elsajátításának, a szakmai feladatok megoldásánakigénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgy tanulása során fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkájával kapcsolatos kötelességtudata, |
| felelősségérzete, szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. |
| Fejlődjön a tanulókban az önálló feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,örömét. |
| Bevezetés a munka világába: |
| A tanulók életcéljai között jelenjen meg a pálya műveléséhez kapcsolódó önmegvalósítás, az aktív dolgozó életmód elfogadása, tudatosuljon a munka- és pályaterületek kiválasztásának fontossága, a tanulók értsék meg, hogy az életpálya-építés nem egyszeri döntés eredménye, hanem folyamatos lehetőségek felismerése, azokhoz való alkalmazkodás, azok közül való választás. Kezdjék megtervezni életpályájukat, legyenek képesek a terveket és a célokat a valódi lehetőségekkel összevetni. Éljenek személyes szabadságukkal, lehetőségeikkel, és emellett fogadják el a társadalmi normákat, a másokkal való együttműködés, a közösségben való alkalmazkodás szükségességét is. |
| Mindennapi ismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos és szakmagyakorlással kapcsolatos ügyeik intézésére. Ismerjék fel és értelmezzéka leggyakoribb tájékoztatási jelrendszereket, tudják a szükséges információforrást kiválasztani, használni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a nemi élet felelősségével, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival. Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűen segítséget kérni. |
| Szakirányú társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportról és a |
| Magyarországon élő nemzetiségekről. |
| Pedagógia: |
| A tanulók ismerjék a pedagógia célját, kapcsolatát más tudományterületekkel. Ismerjék a nevelés lehetőségét és |
| korlátait, a személyiség fejlődését befolyásoló tényezőket, a nevelő és nevelt szerepét a nevelés folyamatában, a családi és intézményi nevelés legfontosabb módszereit, eszközeit, a magatartászavarok jellemzőit, lehetséges okait. Ismerjék a beteg, sérült gyermekek gondozásával-nevelésével kapcsolatos feladatokat. |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék az alapfogalmakat, szerezzenek konkrét tapasztalatokat saját és mások lelki jelenségeikről és azokműködéséről. |
| Tudják felismerni az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziókat, az érett személyiség kritériumait és összevetni saját és mások személyiségjellemzőivel. Ismerjék meg az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. Értsék a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. Ismerkedjenek meg a szocializáció legfontosabb területeivel, értsék fejlődést befolyásoló szerepét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Bevezetés a munka világába: |
| A tanulók megismerkednek a munka világával, információkat szereznek szakemberektől. A szakmacsoportra vonatkozó hétköznapi eseményeket, jelenségeket, sajtóhíreket beszélnek meg, ábrákat, képeket, filmeket elemeznek tanári segédlettel. Gyűjtőmunkát végeznek mind az önismeretre, mind a pályára vonatkozó irodalomból. Csoportmunkát végeznek az érdeklődés és a pálya kapcsolatának tudatosítására. Szerepjátékokat, szituációs játékokat végeznek az önismereti elemek és a pályakövetelmények összehangolására. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók önállóan és csoportos formában megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat gyűjtenek, |
| Információkatszereznek, értelmeznek és rendszereznek, gyakorolják a szabatos beszédet és feljegyzés készítést az egészségkultúrávalkapcsolatosan. |
| Szakirányú társadalomismeret: |
| A tanulók önállóan és csoportosan megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat gyűjtenek, információkat szereznek,értelmeznek és rendszereznek, gyakorolják a szabatos beszédet és feljegyzés készítést a szakmacsoportba tartozószakképesítésekkel betölthető munkakörhöz tartozó tevékenység célcsoportjaival kapcsolatosan, különös tekintettel azetnikumokra. |
| Bevezetés a munka világába |
| Témakörök | Tartalmak |
| Életpálya-szemlélet, a pályaválasztás folyamata | Pályakívánság és realitások, élet- és pályatervek, családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban, lakóhelyválasztás, munkahelyválasztás jelentősége, összefüggései, ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között, bizonytalansági tényezők és a tanácskérés lehetőségei. |
| A munka a mai magyar társadalomban, lehetőségek a munkaerőpiacon | A foglalkozások világa, a szakmák világa, szakmacsoportba tartozó szakképesítések az OKJ-ben, változó lehetőségek a munkaerőpiacon, a munkavállaló szerepe és lehetőségei, az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei. |
| A szakma tanulására és gyakorlására való felkészülés | Szakmai követelmények, tanulási követelmények, tanulási módszerek, az egyéni tanulás, ismeretszerzés technikái, szempontok a munkahely megválasztásához és a beilleszkedéshez. |
| Személyes életperspektíva, életpályaterv | Egyéni életpályaterv készítése, változatok kidolgozása a körülmények függvényében, a terv megvitatása az iskolában és otthon, korrekció lehetősége. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Egészség | Az egészség, mint érték. Munka, pihenés, szórakozás viszonya, arányai, szerepe az ember egészségének megőrzésében. A testi egészség. Mentálhigiéné - lelki egészség. | ||
| Egészségfejlesztés, egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. | ||
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek felismerése, megelőzése. | ||
| Partnerkapcsolat | Fiúk - lányok viszonya. Szexuális magatartás. A nemi élet felelőssége, nemi úton terjedő betegségek. | ||
| Szakirányú társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző szokásai, hiedelem-és hitvilága, ünnepei, foglalkozásai. A szakmacsoportba tartozó szakmai feladatok specialitásai a népcsoportok igényeinek figyelembe vételével. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Bevezetés a munka világába: |
| A tanulók a tanév során folyamatosan készítsék, fejlesszék a saját életpályájuk alapelemeit tartalmazó egyéni tervüket. A terv tartalmazzon időbeli kereteket, mutasson túl az iskolai időszakon. Az egyéni tervet osztályzattal nem értékeljük, hanem csoportmunkában a pozitívumok kiemelésével fogadjuk el. |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók ismerjék a környezeti ártalmakat, az egészséges életmód feltételeit, legyenek képesek tanári segítséggelösszeállítani és elmondani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A tanulók ismerjék a nemi kapcsolat felelősségét, veszélyeit, a drogfogyasztás veszélyeit, ismerjék fel a szenvedélybetegségeket,tudják azok következményeit, kialakulása megelőzésének módját. |
| Szakirányú társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék a magyarországi népcsoportokat és nemzetiségeket, jellemző foglalkozásaikat, néhány kiválasztottnépcsoport, nemzetiség hiedelem-, hitvilágát, ünnepeit, jellemző szokásait, a szakma gyakorlásának ezekkel kapcsolatosspecialitásait. |
| A tanulói teljesítmény értékelésének alapja elsősorban a tanulók saját magukhoz mért fejlődése, a kiadott és az elvégzett feladatok aránya, a tantárggyal kapcsolatos aktivitás legyen. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével. Az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, lényegkiemelés. Az önismeret és emberismeret forrásainak megismerése. Irányított megfigyelés. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi ismeretek | Hivatalos űrlapok, a szakmacsoporttal kapcsolatos dokumentumok ki töltése. Önéletrajzírás, másról szakirányú jellemzés írása. Ügyintézés postán, hivatalokban, egészségügyi intézményekben. Menetrend, térkép, egészségügyi dokumentumok használata. Használati útmutatók értelmezése. |
| Elsősegély-nyújtási alapismeretek | Az elsősegélynyújtó kötelességei. Tennivalók és meg nem tehető dolgok vészhelyzetben, sérülések esetén. Helyszínbiztosítás. Segélykérés, a mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályai. Házi patika, elsősegélykészlet. |
| Felkészülés a szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatására | Megfigyelési szempontok kialakítása: - az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, - a használt gépek, szerszámok, - a munkakörülmények, - a munkavédelmi előírások, - a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények. |
| Pedagógia |
| Témakörök | Tartalmak |
| A nevelés folyamata | A nevelés és a nevelt a nevelés folyamatában: - a nevelőközösség, az óvodapedagógus, - a dajka mint modell, személyiségjegyei, feladatai, - a sportoktató mint modell, személyiségjegyei, feladatai, - gyermek- gyermek kapcsolatok, konfliktusok, barátságok. A szocializáció folyamata. |
| A nevelés színterei | A családi nevelés, anya-gyermek kapcsolat. A bölcsődei nevelés. Az óvodai nevelés. Az iskolai nevelés. Szabadidős tevékenységek. |
| Nevelés a közösségben | A csoport, a közösség jellemzői. Közösségi nevelés, mint a nevelés alapvető kerete. Az egyén és a közösség, az egyéni bánásmód. A gyermekközösség alakításának lehetőségei, a hagyományok szerepe a közösségek formálásában. |
| A nevelés módszerei | A módszer értelmezése, a módszer megválasztását befolyásoló tényezők. A módszerek fajtái, csoportosításuk, a különböző módszerek alkalmazása. |
| A nevelés eszközei | A játék, a sport, a tanulás, a munka. A játék, sport, tanulás, munka, mint tevékenységek összehasonlítása. |
| Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése | A magatartászavar jellemzői, okai. A beteg, sérült gyermek gondozásával-nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok. A helyettesítő, korrigáló, pótló nevelés. |
| Pszichológiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Általános lélektan | Érzékelés - észlelés, figyelem, álom, ábránd. Tanulás - tudás. Emlékezet és képzelet, gondolkodás, intelligencia és kreativitás. Motiváció, érzelem. | ||
| Személyiség-lélektan | A személyiség összetevői és ezek összefüggései. Érdek, érték, érdeklődés, képesség, irányulás és indítékok. Világnézet, meggyőződés, eszmények, beállítódás. | ||
| Temperamentum- és személyiségtipológia. A jellem és a jellemszerkezet. Személyiségprofil és -stílus. Az érett személyiség kritériumai. | |||
| Fejlődéslélektan | Az érés és fejlődés törvényszerűségei. A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése. A tanulás, mint viselkedésmódosulás. Az érzelmi-akarati élet fejlődése. A születés előtti fejlődés. Az újszülött- és csecsemőkor fejlődéslélektana. A kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői. Kisiskolás- és pubertáskor. A serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői. Felnőttkor - öregedés - öregkor - aggkor. A szocializáció főbb területei. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Pedagógia: |
| A tanulók ismerjék a nevelés lehetőségeit és korlátjait, módszereit, eszközeit és folyamatait, a személyiség fejlődésétbefolyásoló tényezőket, a szokásalakítás menetét, a családi, bölcsődei, óvodai és iskolai nevelés sajátosságait, amagatartászavar kialakulásának okait, valamint a beteg és sérült gyermek gondozásával-nevelésével kapcsolatosfeladatokat. |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| Tudják felidézni az alapvető általános és személyiséglélektani alapfogalmakat, konkrét tapasztalatokat szerezni sajátlelki jelenségeikről és azok működéséről. |
| Tudják felismerni az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziókat, az érett személyiség kritériumait összevetni asaját és mások személyiségjellemzőivel. Tudják meghatározni az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, a szenzomotorosés kognitív fejlődés menetét, a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődéséneklényegét. Tudják felsorolni a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| Tudják értelmezni a begyűjtött információkat. |
| Mindennapi ismeretek: |
| Legyenek képesek ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| OKTATÁSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Oktatási szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja az oktatás szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a pályaválasztás erősítése, a tanulók önálló és csoportban történő munkavégzésre való felkészítése. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális, gyakorlati készségeknek, képességeknek a fejlesztése és továbbfejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok célja a fiatalok mentálhigiénés fejlődésének segítése, a szabadidő kulturált eltöltésére való szoktatás, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlatok célja, hogy a tanulók vizuális kultúráját megalapozza, felkeltse ilyen irányú érdeklődésüket, a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, juttassa őket sikerélményekhez. Fontos, hogy a gondolatok, pozitív érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. A gyakorlat során a tanulók minél többféle anyaggal ismerkedjenek meg. |
| A Mindennapi teendők gyakorlatok célja, hogy a tanulók napi teendőinek végzését, az ehhez szükséges egyes eszközök használatát készséggé fejlessze, egyúttal motiválja a tanulókat az önálló munkavégzésre. Segítse az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, mondat- és szövegalkotást, a közéleti szövegek értelmezését és megfogalmazását, a környező világban való eligazodást. Tegye képessé a tanulókat saját és mások ügyeinek intézésére, saját és mások testi épségének megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás megakadályozására. |
| A Szakmai készségfejlesztő gyakorlatok célja a koordinációs alapkészségek fejlesztése. Szerezzenek gyakorlatot a játékos sporttevékenységhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, egészségügyi megfontolások, mozgáskommunikáció) alkalmazásában. Fejlődjön a tanulók ügyessége, értsék és gyakorolják a prevenciót az ortopédiai elváltozások megelőzésében, ellensúlyozásában, a keringési és légzőrendszeri betegségek terén a károsodások csökkentése érdekében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. A gyakorlatok során fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. |
| Fejlődjön a tanulókban az önálló feladatmegoldás képessége, érezzék meg a munkavégzés eredményének, a sikernek az értékét, örömét. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, fejlesszék a viselkedéskultúra és a kommunikáció terén egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik ember kommunikációjának megértésére, elemzésére, a konfliktusok kezelésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Fejlessze a tanulók térérzékeléssel és térszemlélettel, analizálással, szintetizálással, konstruálással, rekonstruálással,arányérzékeléssel, forma- és tömegfelismeréssel kapcsolatos képességeit. |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges egyszerű szerszámokat. |
| Váljanak képessé a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a balesetmentes munkavégzésre. |
| Mindennapi teendők gyakorlatok: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyek intézésére. Ismerjék fel és értelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatásijelrendszereket, tudják a szükséges információforrást kiválasztani, használni. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| Szakmai készségfejlesztő gyakorlatok: |
| A tanulók tudják megelőzni a testtartási rendellenességek kialakulását. A tanult elemekből legyenek képesek |
| összefüggő gyakorlatot bemutatni. Mozgásukat motorikus cselekvési biztonság jellemezze. Fejlődjön izomérzékelésük,labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbbképességfejlesztő eljárásokat. |
| Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében levő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek |
| megismerésének és értelmezésének szükséglete. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Rajzeszközök, kéziszerszámokszakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. |
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok és különbözőségek megbeszélése. Testi és lelki szükségletek megfigyelése, indokolt és indokolatlan, kielégíthető és nem kielégíthető szükségletek. |
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. |
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek megfigyelése. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. |
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret fejlesztő gyakorlatok. |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formáinak megfigyelése. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek megnyilvánulásának vizsgálata. |
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok megfigyelése: hatékony kapcsolatépítés gyakorlása. A kommunikáció fajtáinak, a kommunikációval kifejezett érzelmeknek, gondolatoknak a megfigyelése, a helyes kommunikáció eszköztárának fejlesztése. Kommunikációs gyakorlatok. |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktus megoldási módok megfigyelése. Elfogadható megoldások gyakorlása. |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készség fejlesztése. Értékrend és elvárás kialakítása az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás megfigyelése a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. |
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtáinak megfigyelése. Önismereti gyakorlatok. |
| A részmegfigyelések egyesítése, énkép, másokról alkotott kép | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. Mások megfigyelése: milyen ő? A megfigyelések megvitatása. Téves megállapítások korrigálása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Rajzolás | A rajzolás eszközeinek vizsgálata, az eszközök használata. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazása: látszati, axonometrikus, vetületi, magyarázó, eligazító ábra megfigyelése, egyszerűbb ábrák készítése. A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. A térlátás fejlesztése. Egyszerű testek hálózati rajzainak elkészítése. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék, és rajzbeli megjelenítése: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata, ön- és vetett árnyék, reflexió, a már megismert térformák tónusos rajza. Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza, tanulmányok természetes formákról. |
| Papírmunkák | A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Kapcsolódó pályák. Papírmunkák: papírtépés, papírvágás, papírhajtogatás, papírragasztás. Egyszerű testek készítése papírból. |
| Festés | Az akvarellfestéshez szükséges eszközök megismerése, használata. A művészi tevékenység mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza, virágok, levelek, gyümölcsök plasztikus ábrázolása. |
| Gyurmázás, formázás | Gyurma készítése, színezése. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák | A textilanyagok vizsgálata, használhatósága. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi teendők gyakorlatok: |
| Információk gyűjtése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlenészlelés és közvetett tapasztalás alapján. Lényegkiemelés. |
| Szakmai készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Szakszerű bemutatás. Gyakorlatok végrehajtásának megfigyelése adott szempontok alapján. A megfigyelt gyakorlatelemzése. Segítségnyújtás a gyakorlat végrehajtásában. |
| Mindennapi teendők gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi teendők | Önéletrajzírás. |
| Magán- és hivatalos levél írása. | |
| Hivatalos ügyintézés: | |
| - Útlevéligénylés. | |
| - Erkölcsi bizonyítvány igénylése. | |
| - Lakcímbejelentés. | |
| - Kérdőívkitöltés. | |
| Egyéb űrlapok kitöltése | |
| Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése (mosógép, TV, videó stb.). | |
| Menetrend használata, menetjegy vásárlás. | |
| Vásárlások: | |
| - Aranyoldalak használata. | |
| - Internet használata. | |
| Álláskeresés: | |
| - Apróhirdetés. | |
| - Munkaügyi Központ. | |
| Mozi, színház, hangverseny látogatása. | |
| Családi ünnepek és szervezésük. | |
| Látogatás a Munkaügyi Központban. | |
| Elsősegély-nyújtás | Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. |
| Szabad légút biztosítása. | |
| Segélykérés. | |
| Elsősegélynyújtás ájulás esetén. | |
| Sebek, vérzések elsődleges ellátása. | |
| Állati harapások, rovarcsípések ellátása. | |
| Segítség áramütés esetén. | |
| Égési sérültek ellátása. | |
| Fagyási sérülések ellátása. | |
| Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. | |
| Lázcsillapítás. | |
| A szakképesítések | A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés bölcsődében, óvodában a dajka |
| gyakorlóhelyeinek látogatása | szakképesítés tevékenységeivel. |
| (bölcsőde, óvoda, sportpálya, | Egy választott sportág űzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek |
| sportcsarnok stb.) | megfigyelése. A sportolókat segítők tevékenységének megfigyelése, elemzése. |
| A látottak utólagos értékelése, elemzése. |
| Szakmai készségfejlesztő gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Gimnasztika (önállóan, szabadon végezhető vagy játékos és meghatározott formájú szabad-, kéziszer-, társas és szergyakorlatok). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. |
| Torna jellegű feladatmegoldások | A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok. Talajtorna. Tornagyakorlatok lejegyzés alapján. |
| Testnevelési és sportjátékok | Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és játékok. A motorikus képességek fejlesztését segítő testnevelési játékok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Mindennapi teendők gyakorlatok: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére. Ismerjék fel és értelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatásijelrendszereket, tudják a szükséges információforrást kiválasztani, használni. Gyűjtsenek és értelmezzenek információt. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása után azok egyszerű értékelésére is. |
| Szakmai készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Tudják az edzés három fázisának a helyes arányát betartani. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot bemutatni, a tornagyakorlatokat helyes testtartással biztonságosan elvégezni. Labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. Ismerjenek és tudjanak alkalmazni egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Ismerjenek és tudjanak értelmezni a mozgásos tevékenységformák hátterében levő fizikai, biológiai, pedagógiai elveket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ OKTATÁS SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Oktatási szakmai alapozó ismeretek Oktatási szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 111 óra 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Oktatási szakmai alapozó ismeretek Oktatási szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 148 óra 111 óra 259 óra |
| OKTATÁSI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Oktatási szakmai alapozó ismeretek tanításának-tanulásának célja a viszonylag több elméleti ismerettel és jobb képességekkel rendelkező, jobban terhelhető tanulók felkészítése, az oktatás szakmacsoport általános ismereteinek, összefüggéseinek megértetése, tudatosítása, a szakmatanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan alkalmazási készség kialakítása, amely megalapozza a szakmacsoportba tartozó szakmák gyakorlását. További cél a tanulók felkészítése az önálló és csoportban történő tevékenységekre. A tananyag sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket eredményező bemutatása keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, alakítsa ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését. |
| Az Egészségkultúra tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészségmegőrzés és egészségfejlesztésjelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés nyilvánuljonmeg. Lényeges, hogy a tanulók értsék az egészségkultúra fogalmát, és aktívan vegyenek részt annak gyakorlatialakításában. |
| Hangsúlyt kell adni az egészség ,,érték" jellegének, ami segít a preventív szemlélet kialakításában. |
| A Szakirányú társadalomismeret tanításának-tanulásának célja multikulturális ismeretek elsajátítása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból fakadó viselkedések indítékainak megértése, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Pedagógiai alapismeretek tanításának-tanulásának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a nevelés folyamatát, főbb területeit, neveléstörténeti előzményeit, a nevelés színtereit. Ismertesse meg az egyén csoportban, közösségben elfoglalt helyét, a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkakörének helyét a nevelés folyamatában, legfőbb személyiségjegyeit, a nevelés módszereit, eszközeit, az egyéni bánásmódot. |
| A Pszichológiai alapismeretek tanításának-tanulásának célja, hogy a tanulók a pszichológiai fogalmakat és szakkifejezéseket megismerjék, ismereteiket tudják alkalmazni későbbi tanulmányaik és szakmájuk gyakorlása során. Cél a tanulók megismertetése az emberi pszichikum fejlődésével kapcsolatos törvényszerűségekkel, tulajdonságokkal és jellegzetességekkel, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseivel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlődjön a tanulók szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képessége, rajzi képessége. Alakuljon ki, fejlődjön,erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes,a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényeskülalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények,sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| Egészségkultúra : |
| A tanulók tudják elhelyezni az egészségkultúrát a tudományok rendszerében, legyenek képesek az egészséggel |
| kapcsolatos értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában afelelősségteljes nemi élettel, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségrombolóhatásaival. |
| Szakirányú társadalomismeret: |
| Fejlődjön a tanulók empátiája a magyar népcsoporttal és a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatban, alakuljon ki a másság elfogadásának szemlélete A tanulás során fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkával kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. Fejlődjön a tanulókban az önálló feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Pedagógiai alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg a pedagógia fogalmát, a tudomány célját, kapcsolatát más tudományterületekkel, a nevelés történetének néhány fontosabb eseményét. A tanulók ismerjék a nevelés lehetőségét és korlátjait, meghatározó tényezőit, a személyiség fejlődését befolyásoló tényezőket. A tanulók ismerjék a szokásalakítás menetét, a nevelő és nevelt szerepét a nevelés folyamatában. A tanulók ismerjék a családi, bölcsődei, óvodai és iskolai nevelés sajátosságait, a nevelés legfontosabb módszereit, eszközeit, a magatartászavarok jellemzőit, lehetséges okait. Ismerjék a beteg, sérült gyermekek gondozásával-nevelésével kapcsolatos feladatokat, a helyettesítő, korrigáló, pótló nevelést. |
| Pszichológiai alapismeretek: |
| A tanulók tudják felidézni az alapvető általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat, konkrét tapasztalatokat |
| szerezni saját lelki jelenségeikről és azok működéséről. |
| Tudják felismerni, besorolni, osztályozni az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziókat, az érett személyiségkritériumait megnevezni, és összevetni a saját személyiségjellemzőikkel. Tudják meghatározni az érés és a fejlődéstörvényszerűségeit, ismertetni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. Tudják meghatározni a tanulásviselkedésmódosító szerepét, meghatározni a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. Tudjákfelsorolni a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségkultúra : |
| Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés, értelmezés és elemzés egyéni és csoportosformában. |
| Szakirányú társadalomismeret: |
| A szakma gyakorlásának célcsoportja vonatkozásában az egyes népcsoportokkal és nemzetiségekkel kapcsolatos |
| észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés egyéni és csoportos formában. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészség | Az egészség, mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Fizikai munka - szellemi munka. A munka környezeti feltételei. A testi egészség. A szakmacsoport szakképesítéseinek követelményei. |
| Munka, pihenés, szórakozás | A munka szerepe az ember életében, mint örömszerzési lehetőség. Munka és munkanélküliség. A munka és az emberi kapcsolatok, az önértékelés. Mentálhigiéné - lelki egészség. |
| Egészségfejlesztés, egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. Munkahelyi ártalmak, balesetek. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. |
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyítása. |
| Partnerkapcsolat | Fiúk-lányok kapcsolata. A felelős szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. |
| Szakirányú társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. A szakmacsoportba tartozó szakmák kapcsolódása a kiválasztott népcsoportokhoz. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek rendszerezni a környezeti ártalmakat, felvázolni az egészséges életmód ismérveit, |
| segítséggel összeállítani és elmondani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A munka szerepének ismeretében legyenek képesek életpályatervet készíteni. |
| A tanulók ismerjék a legális és illegális drogokat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek tüneteit, |
| megelőzését. |
| Szakirányú társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék a Magyarországon élő népcsoportokat és nemzetiségeket, tudják felsorolni jellemzőfoglalkozásaikat, néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem- és hitvilágát, ünnepeit, jellemző szokásait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével. Az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, lényegkiemelés. Az önismeret forrásainak megismerése. Irányított megfigyelés. |
| Pedagógiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A nevelés folyamata | A nevelés és a nevelt a nevelés folyamatában: - a nevelőközösség, az óvodapedagógus, - a dajka mint modell, személyiségjegyei, feladatai, - a sportoktató mint modell, személyiségjegyei, feladatai, - gyermek- gyermek kapcsolatok, konfliktusok, barátságok. A szocializáció folyamata. |
| A nevelés színterei | A családi nevelés, anya-gyermek kapcsolat. A bölcsődei nevelés. Az óvodai nevelés. Az iskolai nevelés. Szabadidős tevékenységek. |
| Nevelés a közösségben | A csoport, a közösség fogalma, jellemzői. Közösségi nevelés, mint a nevelés alapvető kerete. Az egyén és a közösség, az egyéni bánásmód. A gyermekközösség alakításának lehetőségei, a hagyományok szerepe a közösségek formálásában. |
| A nevelés módszerei | A módszer fogalma, értelmezése, a módszer megválasztását befolyásoló tényezők. A módszerek fajtái, csoportosításuk, a különböző módszerek alkalmazása. |
| A nevelés eszközei | A játék, a sport, a tanulás, a munka. A játék, a sport, a tanulás és a munka mint tevékenységek összehasonlítása. |
| Pszichológiai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Altalános lélektan | Érzékelés - észlelés, figyelem, álom, ábránd. Tanulás - tudás. Emlékezet és képzelet, gondolkodás, intelligencia és kreativitás. Motiváció, érzelem. |
| Személyiség-lélektan | A személyiség összetevői és ezek összefüggései. Érdek, érték, érdeklődés, képesség, irányulás és indítékok. Világnézet, meggyőződés, eszmények, beállítódás. |
| Temperamentum- és személyiségtipológia. A jellem és a jellemszerkezet. Személyiségprofil és -stílus. Az érett személyiség kritériumai. | |
| Fejlődéslélektan | Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei. A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése. A tanulás, mint viselkedésmódosulás. Az érzelmi- akarati élet fejlődése. A születés előtti fejlődés. Az újszülött- és csecsemőkor fejlődéslélektana. A kisgyermek és az óvodás pszichés jellemzői. Kisiskolás- és pubertáskor. A serdülő- és ifjúkor pszichés jellemzői. Felnőttkor - öregedés - öregkor - aggkor. A szocializáció főbb területei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a nevelés történetének néhány fontosabb eseményét, a nevelés lehetőségét és korlátjait, módszereit, eszközeit, folyamatait, a személyiség fejlődését befolyásoló tényezőket. Alakítsák ki szokásaikat, ismerjék a családi, bölcsődei, óvodai és iskolai nevelés sajátosságait, a magatartászavarok kialakulásának okait, a beteg, sérült gyermekek gondozásával-nevelésével kapcsolatos feladatokat. |
| Tudják felidézni az alapvető általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat, konkrét tapasztalatokat szerezni saját lelki jelenségeikről és azok működéséről. |
| Tudják felismerni, besorolni, osztályozni az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziókat, az érett személyiség kritériumait megnevezni és összevetni a saját és mások személyiségjellemzőivel. Tudják meghatározni az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, ismertetni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét, a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. Tudják felsorolni a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. |
| OKTATÁSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Oktatási szakmai alapozó gyakorlatok alapvető célja az oktatás szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaorientáció megerősítése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoporthoz tartozó szakmák gyakorlásához szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok célja a fiatalok mentálhigiénés segítése, a szabad idő kulturált megismertetése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlatok célja a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése. Cél, hogy minél többféle anyaggal ismerkedjenek meg a tanulók. A gyakorlat során fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. |
| A Mindennapi teendők gyakorlatok célja, hogy olyan ismereteket és készségeket fejlesszen, amelyek a hétköznapi élet területén hasznosíthatók, egyúttal motiválják a tanulókat a folyamatos, önálló ismeretszerzésre. Segítse az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, mondat- és szövegalkotást, a közéleti szövegek értelmezését és megfogalmazását, a környező világban való eligazodást. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére, saját testi épségük megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás kivédésére. |
| A gyakorlat célja továbbá a koordinációs alapképességek fejlesztése. Ismertesse meg a tanulókkal a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket. Fejlessze a tanulók ellenálló képességét, értsék és ismerjék meg a prevenció lényegét az ortopédiai elváltozások megelőzésében, ellensúlyozásában, a keringési és légzőrendszeri betegségek megelőzésében, a károsodások csökkentésében. A játék- és sporttevékenység károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt az oktatás szakmacsoportban, és |
| motiválja a tanulókat. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, a konfliktus kezelésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Fejlődjenek a tanulók képességei (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós,arányérzékelési, a forma- és a tömegfelismerő képesség). |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani az egyszerű kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. |
| Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. |
| Mindennapi tudnivalók gyakorlatok: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Tudják a szükségesinformációforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| A tanulók előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggőgyakorlatot bemutatni. Mozgásukat motorikus cselekvési biztonság jellemezze. Fejlődjön izomérzékelésük, labilisegyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztőeljárásokat. |
| Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében levő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek |
| megismerésének és értelmezésének szükséglete. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Egyszerű tárgy tervezése. Rajzeszközök, kéziszerszámok szakszerűkiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. | ||
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. Egyéni munka - csoportmunka: egyedül szeretek dolgozni vagy másokkal. Legjobb tulajdonságaim, amire a pályaválasztásban építhetek. | ||
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. Melyik pályán kerülhetem el a kudarcot: legnagyobb sikerem, legnagyobb kudarcom. | ||
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek. | ||
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai, fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. | ||
| Motiváció és érdeklődés | Az érdeklődés, mint a pályaválasztást meghatározó tényező. Az érdeklődés és a munkafajták kapcsolata. Önismeret irányába ható gyakorlatok. | ||
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái, a döntést befolyásoló hatásuk. Érzelmi döntés, racionális döntés. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. | ||
| Énkép és teljesítmény | A sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. | ||
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. A hatékony kommunikáció, mint a beilleszkedés eszköze. Kommunikációs gyakorlatok. | ||
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Az identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. | ||
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktus megoldási módok. Elkerülhetetlen konfliktusok a munka világában. A konfliktus pozitív értelmezése. Elfogadható megoldások gyakorlása. | ||
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. A pályaválasztás, mint problémamegoldó folyamat. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. | ||
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Rajzolás | A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területe: - látszati, axonometrikus, vetületi, magyarázó, eligazító ábra. A tér ábrázolásának alapjai: - arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. A térlátás és a kézügyesség fontossága az egyes pályákon. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: - egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: - az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata, ön- és vetett árnyék, reflexió, a már megismert térformák tónusos rajza. Természeti formák ábrázolása: - szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza, tanulmányok természetes formákról. |
| Festés | Az akvarellfesteshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység, mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: - egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza, virágok, levelek, gyümölcsök plasztikus ábrázolása. |
| Gyurmázás, formázás | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység- házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: - a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlatok: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlatok: |
| A tanulók legyenek képesek a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| A megismert anyagok és technikák felhasználásával legyenek képesek önállóan olyan tárgy alkotására, amely az |
| egyéniségüknek, képességeiknek megfelelően kiválasztott szakmacsoportot reprezentálja. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mindennapi tudnivalók gyakorlatok: |
| Információk gyűjtése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlenészlelés és közvetett tapasztalás alapján. Lényegkiemelés. |
| Szakszerű bemutatás. Gyakorlatok végrehajtásának megfigyelése adott szempontok alapján. A megfigyelt gyakorlatelemzése. Segítségnyújtás a gyakorlat végrehajtásában. |
| Mindennapi tudnivalók gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi ismeretek gyakorlata | Hivatalos űrlapok kitöltése. Menetrend használata, menetjegyvásárlás, térkép használata. Álláskeresés. Látogatás a Munkaügyi Központban. |
| Elsősegély-nyújtási gyakorlatok | Tennivalók vészhelyzetben. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). Mozdíthatóság. Stabil oldalfekvő helyzet, szabad légút biztosítása. Segélykérés. Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Sebek, vérzések elsődleges ellátása. Állati harapások, rovarcsípések ellátása. Segítség áramütés esetén. Égési sérülések, fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. Lázcsillapítás. |
| A szakképesítések gyakorlóhelyeinek (bölcsőde, óvoda, sportlétesítmények) látogatása | Megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel . Látottak utólagos elemzése, értékelése. |
| Előkészítés, alapozás, prevenció | Gimnasztika (önállóan, szabadon végezhető vagy játékos és meghatározott formájú szabad-, kéziszer-, társas és szergyakorlatok). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. |
| Torna jellegű feladatmegoldások | A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok. Talajtorna. Tornagyakorlatok lejegyzés alapján. |
| Testnevelési és sportjátékok | Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és játékok. A motorikus képességek fejlesztését segítő testnevelési játékok elsajátítása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel ésértelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket (ruha és textil, elektromos kisgépek stb.), tudják aszükséges információforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása után azok egyszerű értékelésére is. |
| Tudják az edzés három fázisának a helyes arányát betartani. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő |
| gyakorlatot bemutatni, a tornagyakorlatokat helyes testtartással biztonságosan végezni. Ismerjenek és tudjanakalkalmazni egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Ismerjenek és tudjanak értelmezni a mozgásos tevékenységformákhátterében levő fizikai, biológiai, pedagógiai elveket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRAl |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó ismeretek Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 111 óra 111 óra 222 óra |
| 10. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó ismeretek Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 111 óra 259 óra 370 óra |
| MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Művészet, közművelődés, kommunikációi szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja olyan ismeretrendszer, tudáskialakítása, amely megalapozza és formálja a művészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükségesszemléletet. |
| A tantárgy oktatásának alapvető célja a szakmacsoport általános ismereteinek elsajátítása, a készségek, képességekfejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja aszakmacsoport szakképesítéseihez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történőtevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntésmegerősítését. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése,amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a céltszolgálja. |
| Az Egészségkultúra tanításának célja a szocializációs hiányosságok pótlása mellett megismertetni a tanulókkal az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. Lényeges, hogy a tanulók értsék az egészségkultúra fogalmát, és aktívan vegyenek részt annak alakításában. Hangsúlyt kell adni az egészség ,,érték" jellegének, ami segít a preventív szemlélet kialakításában. |
| A Néprajz, társadalomismeret oktatásának célja multikulturális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése, a népművészet jellemzőinek megismertetése. |
| A Művészetismeret tanításának célja, hogy közvetítse a nemzeti és az egyetemes műveltséget, tárja fel a kultúrtörténeti és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti korszakok világát. Mutasson rá a magyar és egyetemes kultúra és művészettörténet párhuzamaira, kapcsolataira. Ismertesse meg a tanulókat az esztétikai kifejezés módjaival, az iparművészeti és a népi tárgyi kultúrával. |
| A szakmacsoportba csak kézműves (művészeti) jellegű szakképesítések tartoznak, textil, kerámia, és üveg szakirány. |
| A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy olyan ismereteket nyújtson, amelyek a hétköznapi élet területén hasznosíthatók, egyúttal motiválják a tanulókat a folyamatos, önálló ismeretszerzésre. Segítse az igényes, helyzethez illő szóhasználatot és szövegalkotást, a közéleti szövegek értelmezését és a környező világban való eligazodást. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére, saját testi épségük megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás kivédésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki atanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,örömét. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, |
| erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, munkájuklegyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatoshasználatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Egészségkultúra : |
| A tanulók tudják elhelyezni az egészségkultúrát a tudományok rendszerében, és legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes nemi élettel, az élvezeti cikkek egészségügyi, a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportról és a |
| Magyarországon élő nemzetiségekről, kultúrájukról, népművészeti jellemzőikről. |
| Művészetismeret: |
| Keltse fel a tanulók tárgyi kultúra iránti érdeklődését, fejlesszék szépérzéküket. |
| Ismerjék fel a képzőművészet és más művészeti ágak kapcsolódásának lehetőségeit, a kommunikációs rendszer típusait,jellemzőit, hatásait. Tudják felismerni és ismertetni a művészettörténeti korok legjellemzőbb ismérveit. |
| Tudják elemezni a műalkotás készítésénél szerepet játszó elemeket, a tér, a forma, a szín hatását, ismertetni az |
| anyagszerűség követelményeit. |
| Tudjanak véleményt alkotni a művészi alkotásról és a giccsről, ismertetni példákon keresztül a tárgykultúra és a |
| használhatóság kapcsolatát. |
| Tudják a mindennapi tárgyak funkciójának megértése után a saját tárgyi igényeiket megfogalmazni, megjeleníteni. |
| Mindennapi ismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel ésértelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket (ruha és textil, elektromos kisgépek stb.), tudják aszükséges információforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségkultúra: |
| Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A társadalomismerettel kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Egészségkultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségkultúra | Az egészségkultúra helye a tudományok rendszerében, kapcsolata a kultúra többi elemével. |
| Egészség | Az egészség mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Munka - pihenés - szórakozás. A testi egészség. Mentálhigiéné - lelki egészség. |
| Egészségfejlesztés/ egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. |
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyítása. |
| Partnerkapcsolat | Fiúk-lányok barátsága. Szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. Hiedelem-és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, népművészeti jellemzők. A szakmacsoportba tartozó szakmai végzettségek népművészeti alapjai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Egészségkultúra: |
| A tanulók legyenek képesek rendszerezni a környezeti ártalmakat, felvázolni az egészséges életmód ismérveit, |
| segítséggel összeállítani egy kortársaknak szóló egészségnevelő előadást. |
| A tanulók ismerjék a legális és illegális drogokat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a kiválasztott népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenését, felsorolni jellemző foglalkozásaikat, néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem-, hitvilágát, ünnepeit, jellemző szokásait, ismertetni tárgyi, néprajzi, népművészeti jellemzőit. |
| 10. évfolyam Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Művészetismeret: |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiák segítségével. Helytörténeti, népművészeti gyűjtés. Az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Lényegkiemelés mintakövetés alapján, esztétikai és művészeti elemzés. |
| Mindennapi ismeretek: |
| Információk gyűjtése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlenészlelés és közvetett tapasztalás alapján. Lényegkiemelés mintakövetés alapján. |
| Művészetismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Művészettörténeti ismeretek | Az ősközösség művészete. A rabszolgatartó társadalom művészete. Az ókori Kelet. Az ókori görög művészet. A római művészet. A magyarság művészete a honfoglalás előtt és a honfoglalás korában. A középkor egyetemes és magyar művészete: - román művészet, - gótikus művészet, - reneszánsz művészet, - barokk művészet. Az újkor egyetemes és magyar művészete: - a klasszicizmus művészete, - a romantika, - a realizmus, - az izmusok, - a 20. század művészete. |
| Tárgy- és környezetkultúra | A külső-belső terek funkcióinak összefüggései. A tárgykultúra kultúrtörténeti változásának áttekintése: - funkció - anyag - forma - díszítmény viszonya, - a képző- és iparművészet kapcsolata, átfedéseik, - az ipar- és népművészet kapcsolata, kölcsönhatásaik, szerepük, - tárgy készítés természetes anyagokból, - különböző kultúrák azonos tevékenységéhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása, az általános jelrendszer. |
| Az alkotás folyamata, alkotói módszerek | A lelkiállapot és az elvont gondolkodás megjelenítése. Az alkotófolyamat, az ezt szolgáló módszerek, technikák megismerése: - a tér: alaprajz, metszet, különböző szerkezetek, térélmény, - a forma: a forma redukciója, stilizálás, az ornamentika, az arány és ezek összefüggései a formával, - a szín: színelmélet, színek hatása, színek szerepe és jelentése, - a kompozíció: kifejezőeszközök, komponálási módok, a képi egyensúly, a művészi átírás, - az anyag: az anyagszerűség követelményei, a különböző anyagok megmunkálása, - a használhatóság: a tárgyi kultúra alakulása a használhatóság szempontjából. A giccs. |
| A műelemzés legfontosabb szempontjai | A valóság tükröződésének megjelenése a művészetben. Az alkotó és egyéni stílusának szerepe. Az alkotás jellegzetességei alapján elhelyezése korban. A tartalom, a forma, a funkció, az anyag, a ritmus, az arány, a szín és az egyensúly képi eltolódásai és az egyéb kifejezőeszközök összefüggései, hatásmechanizmusuk. Összegzés: a mű milyen helyet foglal el korának képviseletében. A népművészeti tárgyak elemzése: - a tárgy adatai, használata és az életforma összefüggései, - anyaga, - készítésének technikája, - forma - funkció - díszítés - technika összefüggései, - mennyire jellegzetes a tárgy, - esztétikai összegzés. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi ismeretek | Önéletrajzírás. Magán- és hivatalos levél írása. Hivatalos ügyintézés: - útlevéligénylés, - erkölcsi bizonyítvány igénylése, - lakcímbejelentés, - kérdőívkitöltés. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése (mosógép, tévé, videó stb.). Menetrend. Fontosabb telefonszámok. Vásárlások: - aranyoldalak használata, - Internet használata. Álláskeresés: - apróhirdetés, - Munkaügyi Központ. Felkészülés mozi, színház, hangverseny látogatására. Családi ünnepek és szervezésük. |
| Elsősegély-nyújtási alapismeretek | Az elsősegélynyújtás célja, az elsősegélynyújtó kötelességei. Tennivalók vészhelyzetben. Helyszínbiztosítás. Segélykérés, a mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályai. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus). Mozdíthatóság. Házipatika, elsősegélykészlet. |
| A szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása | Felkészülés a gyakorlóhely látogatására, megfigyelési szempontok kialakítása: - az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, - a használt gépek, szerszámok, - a munkakörülmények, - a munkavédelmi előírások, - a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények, - a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, - a továbbképzési lehetőségek, - a termékek felhasználása, forgalmazása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják felismerni és ismertetni a művészettörténeti korok legjellemzőbb ismérveit, tudjanak a mai művészetekben tájékozódni és eligazodni. Tudják összekapcsolni az emberiség korszakainak világképét annak vizuális művészetbeli kifejeződésével. Legyenek képesek az információk értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tudjanak véleményt alkotni, tudják ismertetni példákon keresztül a tárgykultúra és a használhatóság kapcsolatát. Ismerjék fel a legjellemzőbb alkotókat, alkotásokat, különös tekintettel a magyar művészekre. |
| Legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel és értelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket, tudják a szükséges információforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztottszakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Művészet, közművelődés, kommunikációi szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra oktatásának célja a fiatalok mentálhigiénés megsegítése, a szabad idő kulturált, emberi módú megismertetése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlat oktatásának célja a mindennapi látványok esztétikumának és művészi élményének a befogadása, átélése, a gondolatok, érzelmek vizuális kifejezése. Alapozza meg a tanulók vizuális kultúráját, fejlessze ki ilyen irányú érdeklődésüket. A tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, juttassa őket sikerélményekhez. Fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. Az anyagok tulajdonságainak, a kifejezési technikáknak, eljárásoknak a megismerése, eszközök, szerszámok alkalmazása |
| A Mindennapi teendők gyakorlat tanításának célja, hogy olyan ismereteket nyújtson, amelyek a hétköznapi élet területén hasznosíthatók, egyúttal motiválják a tanulókat a folyamatos, önálló ismeretszerzésre. Segítse az igényes, helyzethez illő szóhasználatot és szövegalkotást, a közéleti szövegek értelmezését és a környező világban való eligazodást. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére, saját testi épségük megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás kivédésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkájával kapcsolatos kötelességtudata, |
| felelősségérzete, szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. |
| Fejlődjön a tanulókban az önálló feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,örömét. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, konfliktusok kezelésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Fejlessze a tanulók képességeit (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós,arányérzékelési, szemléletességi, forma- és tömegfelismerő képesség). |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges egyszerű szerszámokat. |
| A tanulók ismerjék meg a játék, az ajándék, a díszítőtárgyak készítésének örömét, és fogadják el hasznosságát. A |
| kézügyesség és alkotókészség fejlesztése mellett a tevékenységek formálják az esztétikai érzéket, serkentsék a fantáziát,a tanulók jussanak sikerélményekhez. |
| Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, alakuljanak ki a tanulókban amunkavégzéssel kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság,baleset-elhárítás). |
| A tantárgy a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel ésértelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket (ruha és textil, elektromos kisgépek stb.), tudják aszükséges információforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Rajzeszközök, kéziszerszámokszakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. |
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. |
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. |
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. |
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. |
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret irányába ható gyakorlatok. |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. |
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. Kommunikációs gyakorlatok. |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktusmegoldási módok. Elfogadható megoldások gyakorlása. |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. |
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök Tartalmak | ||
| Bevezetés Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. | ||
| Rajzolás A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területe: látszati, axonometrikus, vetületi, magyarázó, eligazító ábra. A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. A térlátás és a kézügyesség fontossága az egyes pályákon. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata, ön- és vetett árnyék, reflexió, a | ||
| már megismert térformák tónusos rajza. Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza, tanulmányok természetes formákról. | ||
| Papírmunkák | A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Kapcsolódó pályák. Papírmunkák: papírvágás, papírhajtogatás, papírragasztás. Egyszerű testek készítése papírból. | |
| Festés | Az akvarellfesteshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza, virágok, levelek, gyümölcsök plasztikus ábrázolása. | |
| Gyurmázás, formázás* | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Gyurma készítése, színezése. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. | |
| Textilmunkák* | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. | |
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. | |
| * szakiránynak megfelelően választható. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 259 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgytervezés, alkotás, kifejezési technikák, eljárások alkalmazása. |
| Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| Információk gyűjtése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlenészlelés és közvetett tapasztalás alapján. Lényegkiemelés mintakövetés alapján. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Rajzolás | Betűk rajzolása: - betűk, betűcsaládok, - román, gót, reneszánsz ábécék, - betűk szerkesztése, - monogramok, - egyenes és ívelt formájú szövegelhelyezés. Anatómiai rajzgyakorlatok: - az emberi test felépítése, arányai, - csontváz rajzolása, anatómiai alapfogalmak, - mozdulatrajzok, rövidülések a csontvázas szemléletre, - adott mozdulatba a csontváz sablonos berajzolása. Fejrajzok: - koponya tanulmányrajza - a bőr és izom formaalakító szerepe, - arcrészletek: orr, szem, fül, száj rajzolása, - az érzelmek arcalakító hatása, - nyak-fej-váll együttes mozdulatrajza, - kar és kéz ábrázolása, - kar- és kézcsont tanulmány, - lábfej, lábszár ábrázolása, - a láb mozgás közben, rövidülések. Redőzet és drapéria: - egy, valamint két ponton felfüggesztett drapéria vázlata és tanulmányrajza, - különféle, korábban rajzolt tárgyra, térformára terített drapéria vázlat- és tanulmányrajza, - a drapéria esése, anyaga, A test és a drapéria kapcsolata: - Az alak elmozdulása, elhajlása, fordulása és a drapéria változásának összefüggései. |
| Festés | Állatkerti tanulmányok, mozdulatrajzok: - befoglaló forma és foltfestés, -jellegzetes karakterjegyek kihangsúlyozása, - mozdulatrajzok. |
| Agyagmunkák* | Agyag-előkészítés. Alapműveletek: - az agyag formáihatósága, - ujjbábok, körtemuzsika készítése, hurkatechnika alkalmazása. A korongozás alapfogásai: - középre fogás, - kifúrás, - csőbe húzás, - széthúzás. Díszítés: írókázás gyakorlása. |
| Varrás, hímzés* | Kézi öltések: - ideiglenes öltések, - végleges öltések, - Kapocs- és gomb fel varrás, gomblyukazás. Varrás géppel: - a varrógép, - gépi varrás gyakorlása, egyenes, ívelt és sarkos varratok készítése, - összevarrás, - széttűzés, - franciavarrás, - szegesek. Kézi hímzés: - a kézihímzés műveleti sorrendje, - főbb etnikai csoportok hímzése, öltéstechnikája. |
| * Szakiránynak megfelelően választható . | |
| Mindennapi teendők gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi ismeretek | Hivatalos űrlapok kitöltése. Önéletrajzírás. Ügyintézés postán (levél, csekk, csomag, távirat feladása). Menetrend használata, menetjegyvásárlás. Tájékozódás anyagbeszerzési ügyekben, anyagbeszerzés. Látogatás a Munkaügyi Központban. |
| Elsősegély-nyújtási alapismeretek | Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. Segélykérés. Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Sebek, vérzések elsődleges ellátása. Állati harapások, rovarcsípések ellátása. Segítség áramütés esetén. Égési sérültek ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. Lázcsillapítás. |
| A szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása | A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés munkahelyeivel: - porcelánfestő, porcelánkészítő, |
| - csipkekészítő, kézi és gépi hímző. | |
| Múzeumlátogatás | Ajánlott: - Iparművészeti Múzeum, - Róth Miksa Emlékmúzeum, - Néprajzi Múzeum, |
| - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, - helyi néprajzi gyűjtemények, tájházak. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Ismerjék a betűcsaládokat, tudjanak esztétikus feliratot tervezni a megfelelő betűtípus kiválasztásával, tudják ábrázolni a tárgyi világ és a természet jelenségeit. Ismerjék az agyagelőkészítés hagyományos és gépi módját, tudjanak korongon virágcserepet készíteni, írókázással egyenletes díszítő motívumot rajzolni. Ismerjék és tudják alkalmazni a jelölő és előrajzoló technikákat, esztétikus kézi és gépi varratfajtákat készíteni. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel és értelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket, tudják a szükséges információforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. Ismerjék fel a vészhelyzeteket, és tudjanak elsősegélyszintű ellátást nyújtani. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRAl |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó ismeretek Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 111 óra 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó ismeretek Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 185 óra 259 óra |
| MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Művészet, közművelődés, kommunikációi szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja olyan ismeretrendszer, tudáskialakítása, amely megalapozza és formálja a művészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükségesszemléletet. |
| A tananyag oktatásának alapvető célja a szakmacsoport általános ismereteinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése,valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportszakképesítéseihez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezenkeresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítését. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshezszükséges műveltség megalapozása. |
| A Néprajz, társadalomismeret oktatásának célja multikulturális ismeretek nyújtása, az egyes nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományaiból determinálódott viselkedések indítékainak megértetése, a másság iránti tolerancia fejlesztése, a népművészet jellemzőinek megismertetése. |
| A Művészetismeret tanításának célja, hogy közvetítse a nemzeti és az egyetemes műveltséget, tárja fel a kultúrtörténeti és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti korszakok világát. Mutasson rá a magyar és egyetemes kultúra és művészettörténet párhuzamaira, kapcsolataira. Ismertesse meg a tanulókat az esztétikai kifejezés módjaival, az iparművészeti és a népi tárgyi kultúrával. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulás során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A szakmacsoportba csak kézműves (művészeti) jellegű szakképesítések tartoznak, textil, kerámia, és üveg szakirány. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, |
| erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, munkájuklegyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatoshasználatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A tanulók ismerjék meg a néprajztudomány ágait, és alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportról és a |
| Magyarországon élő nemzetiségekről, kultúrájukról, népművészeti jellemzőikről. |
| Művészetismeret: |
| Keltse fel a tanulók tárgyi kultúra iránti érdeklődését, fejlesszék szépérzéküket. |
| Ismerjék fel a képzőművészet és más művészeti ágak kapcsolódásának lehetőségeit, a kommunikációs rendszer típusait,jellemzőit, hatásait. Tudják felismerni és ismertetni a művészettörténeti korok legjellemzőbb ismérveit. |
| Tudják elemezni a műalkotás készítésénél szerepet játszó elemeket, a tér, a forma, a szín hatását, ismertetni az |
| anyagszerűség követelményeit. |
| Tudjanak véleményt alkotni a művészi alkotásról és a giccsről, ismertetni példákon keresztül a tárgykultúra és a |
| használhatóság kapcsolatát. |
| Tudják a mindennapi tárgyak funkciójának megértése után a saját tárgyi igényeiket megfogalmazni, megjeleníteni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Néprajz, társadalomismeret: |
| A társadalomismerettel kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, vendek, bosnyákok, sokácok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 3-4 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. Hiedelem-és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, népművészeti jellemzők. A szakmacsoportba tartozó szakmai végzettségek népművészeti alapjai. |
| A továbbhaladás feltételei Néprajz, társadalomismeret: A tanulók tudják ismertetni a kiválasztott népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenését felsorolni jellemző foglalkozásaikat, néhány kiválasztott népcsoport, nemzetiség hiedelem-, hitvilágát, ünnepeit jellemző szokásait, ismertetni tárgyi, néprajzi, népművészeti jellemzőit. | |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Művészetismeret: |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés és közvetett tapasztalás alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, médiák segítségével. Helytörténeti, népművészeti gyűjtés. Az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Lényegkiemelés mintakövetés alapján, esztétikai és művészeti elemzés. |
| Művészetismeret |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Művészettörténeti ismeretek | Az ősközösség művészete. A rabszolgatartó társadalom művészete. Az ókori Kelet. Az ókori görög művészet. A római művészet. A magyarság művészete a honfoglalás előtt és a honfoglalás korában. A középkor egyetemes és magyar művészete: - román művészet, - gótikus művészet, - reneszánsz művészet, - barokk művészet. Az újkor egyetemes és magyar művészete: - a klasszicizmus művészete, - a romantika, - a realizmus, - az izmusok, - a 20. század művészete. | ||
| Tárgy- és környezetkultúra | A külső-belső terek funkcióinak összefüggései. A tárgykultúra kultúrtörténeti változásának áttekintése: - funkció - anyag - forma - díszítmény viszonya, - a képző- és iparművészet kapcsolata, átfedéseik, - az ipar- és népművészet kapcsolata, kölcsönhatásaik, szerepük, - tárgykeszítés természetes anyagokból, - különböző kultúrák azonos tevékenységéhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása, az általános jelrendszer. | ||
| Az alkotás folyamata, alkotói módszerek | A lelkiállapot és az elvont gondolkodás megjelenítése. Az alkotófolyamat, az ezt szolgáló módszerek, technikák megismerése: - a tér: alaprajz, metszet, különböző szerkezetek, térélmény, - a forma: a forma redukciója, stilizálás, az ornamentika, az arány és ezek összefüggései a formával, - a szín: színelmélet, színek hatása, színek szerepe és jelentése, - a kompozíció: kifejezőeszközök, komponálási módok, a képi egyensúly, a művészi átírás, - az anyag: az anyagszerűség követelményei, a különböző anyagok megmunkálása, - a használhatóság: a tárgyi kultúra alakulása a használhatóság szempontjából. A giccs. | ||
| A műelemzés legfontosabb szempontjai | A valóság tükröződésének megjelenése a művészetben. Az alkotó és egyéni stílusának szerepe. Az alkotás jellegzetességei alapján elhelyezése korban. A tartalom, a forma, a funkció, az anyag, a ritmus, az arány, a szín és az egyensúly képi eltolódásai és az egyéb kifejezőeszközök összefüggései, hatásmechanizmusuk. Összegzés: a mű milyen helyet foglal el korának képviseletében. A népművészeti tárgyak elemzése: - a tárgy adatai, használata és az életforma összefüggései, - anyaga, | ||
| - készítésének technikája, - forma - funkció - díszítés - technika összefüggései, - mennyire jellegzetes a tárgy, - esztétikai összegzés. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják felismerni és ismertetni a művészettörténeti korok legjellemzőbb ismérveit, tudjanak a mai művészetekben tájékozódni és eligazodni. Tudják összekapcsolni az emberiség korszakainak világképét annak vizuális művészetbeli kifejeződésével. Legyenek képesek az információk értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tudjanak véleményt alkotni, tudják ismertetni példákon keresztül a tárgykultúra és a használhatóság kapcsolatát. Ismerjék fel a legjellemzőbb alkotókat, alkotásokat, különös tekintettel a magyar művészekre. |
| MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja az elmélethezkapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztáserősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, |
| amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitásmellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Viselkedés- és kommunikációs kultúra oktatásának célja a fiatalok mentálhigiénés megsegítése, a szabad idő kulturált,emberi módú megismertetése, a fiatalok bevezetése a hasznos, személyiségépítő munkába és az életbe. |
| A Manuális készségfejlesztő gyakorlat oktatásának célja a mindennapi látványok esztétikumának és művészi élményének a befogadása, átélése, a gondolatok, érzelmek vizuális kifejezése. Alapozza meg a tanulók vizuális kultúráját, fejlessze ki ilyen irányú érdeklődésüket. A tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, juttassa őket sikerélményekhez. Fontos, hogy a gondolatok, érzelmek az elkészített munkákban kifejezésre jussanak. Az anyagok tulajdonságainak, a kifejezési technikáknak, eljárásoknak a megismerése, eszközök, szerszámok alkalmazása. |
| A Mindennapi teendők gyakorlat tanításának célja, hogy olyan ismereteket nyújtson, amelyek a hétköznapi élet területén hasznosíthatók, egyúttal motiválják a tanulókat a folyamatos, önálló ismeretszerzésre. Segítse az igényes, helyzethez illő szóhasználatot és szövegalkotást, a közéleti szövegek értelmezését és a környező világban való eligazodást. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére, saját testi épségük megvédésére, baleset esetén a szakemberek megérkezéséig a további károsodás kivédésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjön és erősödjön a tanulók szakmai munkájával kapcsolatos kötelességtudata, |
| felelősségérzete, szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv szabatos, helyes használatára. |
| Fejlődjön a tanulókban az önálló feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,örömét. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulók ismerjék meg saját személyiségüket, egyéni adottságaikat. Legyenek képesek a helyzetek, a másik emberkommunikációjának pontos felismerésére, toleráns elemzésére, konfliktusok kezelésére. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Fejlessze a tanulók képességeit (térérzékelés, térszemlélet, analizáló, szintetizáló, konstrukciós, rekonstrukciós,arányérzékelési, szemléletességi, forma- és tömegfelismerő képesség). |
| Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól (anyag, forma, esztétikum). Tudjákkiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges egyszerű szerszámokat. |
| A tanulók ismerjék meg a játék, az ajándék, a díszítőtárgyak készítésének örömét, és fogadják el hasznosságát. A |
| kézügyesség és alkotókészség fejlesztése mellett a tevékenységek formálják az esztétikai érzéket, serkentsék a fantáziát,a tanulók jussanak sikerélményekhez. |
| Készítse fel a tanulókat a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, alakuljanak ki a tanulókban amunkavégzéssel kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság,baleset-elhárítás). |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel ésértelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket (ruha és textil, elektromos kisgépek stb.), tudják aszükséges információforrást kiválasztani, használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan, logikusan cselekedni, szakszerűensegítséget kérni. |
| Legyenek képesek személyek, helyzetek, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| Dramatikus improvizációk, készségfejlesztő gyakorlatok. Életjátékok, szituációs gyakorlatok. A szöveges, tárgyi ésképi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Rajzeszközök, kéziszerszámokszakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. | |
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. | |
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. | |
| A képességek rendszere | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. | |
| Az értelmi képességek | Az értelmi képességek sajátosságai. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. | |
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret irányába ható gyakorlatok. | |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. | |
| Az emberi kapcsolatok | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. Kommunikációs gyakorlatok. | |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktusmegoldási módok. Elfogadható megoldások gyakorlása. | |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. | |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. | |
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. | |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök Tartalmak | |
| Bevezetés Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. |
| Rajzolás A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területe: látszati, axonometrikus, vetületi, magyarázó, eligazító ábra. A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. A térlátás és a kézügyesség fontossága az egyes pályákon. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata, ön- és vetett árnyék, reflexió, a már megismert térformák tónusos rajza. Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza, tanulmányok természetes formákról. |
| Papírmunkák A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Kapcsolódó pályák. Papírmunkák: papírvágás, papírhajtogatás, papírragasztás. Egyszerű testek készítése papírból. |
| Festés Az akvarellfesteshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza, virágok, levelek, gyümölcsök plasztikus ábrázolása. |
| Gyurmázás, formázás* A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Gyurma készítése, színezése. Formázás saját készítésű gyurmából. Formázás egyéb formázható anyagból. |
| Textilmunkák* A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. |
| Mintázás, tervezés, Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal, tárgyalkotás |
| * Szakiránynak megfelelően választható. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és alegkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset-elhárítás)alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgytervezés, alkotás, kifejezési technikák, eljárások alkalmazása. |
| Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Mindennapi teendők gyakorlat: |
| Információk gyűjtése, az információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlenészlelés és közvetett tapasztalás alapján. Lényegkiemelés mintakövetés alapján. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Rajzolás | Betűk rajzolása: - betűk, betűcsaládok, - román, gót, reneszánsz ábécék, - betűk szerkesztése, - monogramok, - egyenes és ívelt formájú szövegelhelyezés. Anatómiai rajzgyakorlatok: - az emberi test felépítése, arányai, - csontváz rajzolása, anatómiai alapfogalmak, - mozdulatrajzok, rövidülések a csontvázas szemléletre, - adott mozdulatba a csontváz sablonos berajzolása. Fejrajzok: - koponya tanulmányrajza, a bőr és izom formaalakító szerepe, - arcrészletek: orr, szem, fül, száj rajzolása, - az érzelmek arcalakító hatása, - nyak-fej-váll együttes mozdulatrajza, - kar és kéz ábrázolása, - kar- és kézcsonttanulmány, - lábfej, lábszár ábrázolása, - a láb mozgás közben, rövidülések. | |||
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Redőzet és drapéria: - egy, valamint két ponton felfüggesztett drapéria vázlata és tanulmányrajza, - különféle, korábban rajzolt tárgyra, térformára terített drapéria vázlat- és tanulmányrajza, - a drapéria esése, anyaga, A test és a drapéria kapcsolata: - az alak elmozdulása, elhajlása, fordulása és a drapéria változásának összefüggései. | ||||
| Festés | Állatkerti tanulmányok, mozdulatrajzok: - befoglaló forma és foltfestés, -jellegzetes karakterjegyek kihangsúlyozása, - mozdulatrajzok. | |||
| Agyagmunkák* | Agyag-előkészítés. Alapműveletek: - az agyag formáihatósága, - ujjbábok, körtemuzsika készítése, hurkatechnika alkalmazása. A korongozás alapfogásai: - középre fogás, - kifúrás, - csőbe húzás, - széthúzás. Díszítés: írókázás gyakorlása. | |||
| Varrás, hímzés* | Kézi öltések: - ideiglenes öltések, - végleges öltések, - kapocs- és gombfelvarrás, gomblyukazás. Varrás géppel: - a varrógép, - gépi varrás gyakorlása, egyenes, ívelt és sarkos varratok készítése, - összevarrás, - széttűzés, - franciavarrás, - szegesek. Kézi hímzés: - a kézi hímzés műveleti sorrendje, - főbb etnikai csoportok hímzése, öltéstechnikája. | |||
| * Szakiránynak megfelelően választható. Mindennapi teendők gyakorlat | ||||
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Mindennapi ismeretek | Önéletrajzírás. Magán- és hivatalos levél írása. Hivatalos ügyintézés: - útlevéligénylés, - erkölcsi bizonyítvány igénylése, - lakcímbejelentés, - kérdőívkitöltés. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése (mosógép, tévé, videó stb.). Menetrend használata, menetjegyvásárlás. Fontosabb telefonszámok. Vásárlások: - Aranyoldalak használata, - Internet használata. Álláskeresés: - apróhirdetés, - Munkaügyi Központ. Családi ünnepek és szervezésük. | |||
| Elsősegély-nyújtási alapismeretek | Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Szabad légút biztosítása. Segélykérés. Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Sebek, vérzések elsődleges ellátása. Állati harapások, rovarcsípések ellátása. Segítség áramütés esetén. Égési sérültek ellátása. Fagyási sérülések ellátása. Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. Lázcsillapítás. | |||
| A szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása | A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés munkahelyeivel : - porcelánfestő, porcelánkészítő, | |||
| - csipkekészítő, kézi és gépi hímző. | ||||
| Múzeumlátogatás | Ajánlott: - Iparművészeti Múzeum, - Róth Miksa Emlékmúzeum, - Néprajzi Múzeum, - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, - helyi néprajzi gyűjtemények, tájházak. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére, dokumentumok, tájékoztatók használatára. Ismerjék fel ésértelmezzék a leggyakoribb vevőtájékoztatási jelrendszereket, tudják a szükséges információforrást kiválasztani,használni, alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. Ismerjék fel a vészhelyzeteket, és tudjanak elsősegélyszintűellátást nyújtani. |
| Ismerjék a betűcsaládokat, tudjanak esztétikus feliratot tervezni a megfelelő betűtípus kiválasztásával, tudják ábrázolnia tárgyi világ és a természet jelenségeit. |
| Ismerjék az agyag-előkészítés hagyományos és gépi módját, tudjanak korongon virágcserepet készíteni, írókázássalegyenletes díszítő motívumot rajzolni. |
| Ismerjék és tudják alkalmazni a jelölő és előrajzoló technikákat, esztétikus kézi és gépi varratfajtákat készíteni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| ”A1" változat |
| 9. évfolyam | |
| Gépészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam | |
| Gépészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Gépészeti szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, ajellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezzeés mélyítse el a közismereti és a szakmai alapozó tananyagok keretében tanultakat, szerezzék meg mindazokat azáltalános és sajátos gépészeti ismereteket, amelyek a további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlatimunkavégzéséhez szükségesek. |
| Alakítsa tovább a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus |
| gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. |
| A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásávalkeltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport és a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt. |
| Bizonyítsa be számukra gépészet gazdasági jelentőségét, mutassa be fejlődési tendenciáit. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükségesmegfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókatleendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Az ,,A1" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése,amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a céltszolgálja. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösenaz ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazásképessége, az algoritmusalkalmazási, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációsképességek. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyenátgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakkifejezések szabatos és helyeshasználatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg atanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg,fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat,magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához,életpályához való kötődésük. |
| Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményénektisztelete. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket,ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, előállításuk módját, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanakvéleményt alkotni egyszerű szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról. |
| A Mérések tanításának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetértvaló felelősségét, a lényegmegragadó képességét. |
| Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a gyakorlatban előfordulóellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. |
| Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. |
| Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól,felhasználhatóságáról. Szintetizálják az egyes tantárgyak során tanult idevonatkozó ismereteiket. |
| A tanulók használják szakszerűen a rajzeszközöket, saját munkáikban helyesen alkalmazzák a géprajzi szabványokat,helyesen értelmezzék a gépészeti rajzokban megjelenő műszaki információkat, legyenek képesek gépészeti rajzokattárgyakkal pontosan és részletesen összevetni. |
| Tudják alkalmazni mechanikai tudásukat gépelemekkel kapcsolatos elemi számítási feladatokban. |
| Legyenek képesek rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni műszaki megoldásokat, tudjanakszempontok szerint elemezni, értékelni. |
| Műszaki ismeretforrásként tudjanak katalógusokat, szabványokat használni. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretekalkalmazására elemi műszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységi formák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beadásra szánt beszámolókkészítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, |
| szakkönyvek segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése ahétköznapi életben. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek,sajtóinformációk elemzése. |
| A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és a lehetőségek módszeres |
| összevetése. |
| Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. |
| Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. |
| Mérések: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. |
| Anyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az Sí mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Anyagok |
| Témakörök Tartalmak | |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| A nemfémes anyagok | Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és amérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azokfelhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, amérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. |
| Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységi formák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos,képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Elemi számítások végzése, geometriai szerkesztő eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédk |
| felhasználásával.Szabadkézi és szerkesztett felvételi ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése. |
| Géprajzok elemzése, értelmezése, szabványok megismerése, alkalmazása. |
| Mechanika |
| Témakörök | Tartalmak |
| Statika, erők, erőrendszerek | A tantárgy kapcsolata egyéb tantárgyakkal. Az erő fogalma, jelölése, mértékegysége. Az erő ábrázolása, felbontása összetevőire. Az erő nyomatéka, jele, mértékegysége, számítása. |
| Szilárdságtan, igénybevételek | Az igénybevételek fogalma, csoportosítása. A feszültség fogalma, csoportosítása. |
| Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok | A súrlódás, az energia, a munka és a teljesítmény fogalma, megjelenési formái, kiszámításának módja, mértékegysége. |
| Hidrosztatika | A folyadékok jellemzői: sűrűség, dermedés, párolgás, a nyomás fogalma, mérése, mértékegységei. A nyomás terjedése nyugvó folyadékban. |
| Hidrodinamika | Az áramlásban lévő folyadék energiatartalma. A veszteségmentes és a veszteséges áramlás. |
| Hőtan | A hő fogalma, számítása, mértékegysége. A szilárd és folyékony halmazállapotú közegek fajhője. A gázok normál állapota. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alkatrész- és összeállítási rajzok fogalma | Az alkatrészrajz fogalma, műhelyrajz fogalma, kiviteli szabványelőírások. Az összeállítási rajz fogalma, kiviteli szabványelőírásai. |
| Metszetábrázolások, szelvény, egyszerűsített ábrázolások | A metszet fogalma, jelrendszere. A metszetek rendszerezése, szerkesztése. Egyszerű metszetek, összetett metszetek, a szelvény fogalma. |
| Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások | A méretelosztás fogalma. Méretmegadás bázisról, szerkesztési és technológiai bázis. Különleges méretmegadások. |
| Tűrés, illesztés | Alapfogalmak, a tűrésezetlen méretek pontossága. A tűrésmező, alak- és helyzettűrések fogalma. |
| Felületi érdesség | A felületi érdesség fogalma, megadása rajzokon. |
| Gépelemek jelképes ábrázolása | Kötőelemek. Tengelyek, csapágyak. |
| Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás | Felvételi vázlatkészítés munkadarabokról, méretek meghatározása becsléssel és méréssel. Rajzszerkesztés a felvételezés alapján. Alkatrészrajzok rajzolvasása. |
| Alkatrészrajzok szabadkézi rekonstrukciója | Egyszerűbb alkatrészrajzok térbeli bemutatása szabadkézi rajz formájában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel az akció- és reakcióerőket a gyakorlatban, helyesen végezzék el az erők összegzését, a támaszerőmeghatározását párhuzamos és metsződő erők esetén. |
| Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak szakító- és nyírófeszültséget, és vonjanak le |
| következtéseket. |
| Helyesen értelmezzék a súrlódás fogalmát, megjelenési formáit, csökkentési lehetőségeit, a munka, a teljesítmény és ahatásfok fogalmát, helyesen határozzák meg a számértékeit feladatokban. |
| Jellemezzék, hasonlítsák össze a szakmacsoport területén alkalmazott leggyakoribb folyadékokat (sűrűség, dermedés, párolgás stb.), helyesen számoljanak fenéknyomást nyitott és zárt tartálynál. |
| Helyesen határozzak meg és értelmezzék a lineáris és térfogati hőtágulást, és számítsák ki az anyag hőtartalmát. Ismerjék az alkatrész- és összeállítási rajz fogalmát, tudják alkalmazni a kiviteli szabvány előírásait. Készítsenek egyszerűsített és különleges ábrázolásokat, metszetábrázolásokat, egyszerűsített és különleges alkatrészábrázolásokat, szabadkézi vázlat formájában alkatrészrajzokat. Helyesen adják meg rajzokon a méreteket, építsék fel a mérethálózatot. |
| Ismerjék az alak- és helyzettűrések, a mérettűrések és illesztések, a felületminőség alapfogalmait, ismerjék fel, és helyesen értelmezzék rajzi jelölésüket. Helyesen alkalmazzák a gépelemek jelképes ábrázolását. Határozzanak meg méreteket becsléssel és mérőeszközök használatával. Készítsenek egyszerű axonometrikus ábrákat. |
| GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A tananyag célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok bemutatása. |
| A Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok tananyag bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, bővíti atanulók műszaki tevékenységeinek körét. |
| A gépészeti munkaműveletek gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és gyakorlati tanulásiélményeket is eredményező bemutatásával felkelti a tanulók érdeklődését a szakmacsoport munkaműveletei,technológiái iránt. |
| Lehetőségeket, feladathelyzeteket teremt a szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek,készségek fejlesztéséhez, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges megfelelő magatartáskialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez, segíti a tanulókat leendő szakmaiszerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Nevel a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, ígykülönösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, azalgoritmusalkalmazási és a rajzi képességek. |
| Gyakorlati munkavégzésük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait,kezdődjön kifejlődni a veszélyérzetük a munkakörnyezetben. |
| Fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk, érzékelésük, mozgáskoordinációjuk, koncentrálóképességük, ügyesedjenek,mozdulataik finomodjanak, tanulják meg beosztani erejüket és idejüket, fejlődjön precizitásuk, szépérzékük. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a produktív, átgondolt, körültekintő és biztonságos |
| munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinekértékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükségesmagatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához valókötődésük |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat. Készítsenek el rajz alapján megfelelő minőségben egyszerű alkatrészeket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerű produktum önálló elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás a síkban | Előrajzolás helyességének és pontosságának ellenőrzése. |
| Fémek alakítása darabolással | Darabolás, vágás, harapás, nyírás, lyukasztás. |
| Fémek képlékeny alakítása | A képlékenység, alakváltozások, nyújtás, egyengetés, hajlítás, szeges, domborítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a szakterülethez szükséges előrajzoló és jelölőeszközöket. |
| Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységre utal. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| Egyszerű mérések végrehajtása. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérés, ellenőrzés | Mérés, ellenőrizés a leggyakrabban alkalmazott mérő és ellenőrzőeszközökkel a minőségi követelmények figyelembe vételével |
| Előrajzolás a térben | Egyenesek, ívek, körök lemezre való szerkesztése. Előrajzolás helyességének és pontosságának ellenőrzése. |
| Kézi forgácsoló műveletek | Forgácsolás, faragás, vésés, fűrészelés, reszelés, fúrás, süllyesztés. |
| Kötések, kötési módok | A kötések gyakorlati alkalmazása, felosztása, készítése. A kézi menetvágás, kézi menetfúrás, csavarozás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók használják szakszerűen a megismert előrajzoló eszközöket. |
| Alkalmazzák a rajzi alapfogalmakat (egyenesek, ívek, körök lemezre való szerkesztése). |
| Végezzenek daraboló, képlékenyalakító és kézi forgácsoló műveleteket, helyesen alkalmazzák a műveletek elméletét,szakszerűen használják szerszámaikat. |
| Helyesen ítéljék meg a kéziszerszámok adott feladatra való alkalmasságát. |
| Készítsenek kézi úton különféle csavarmeneteket. |
| Készítsenek többféle művelet alkalmazásával különböző munkadarabokat. |
| Helyesen alkalmazzák a szükséges védőeszközöket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam | |
| Gépészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam | |
| Gépészeti szakmai alapozó ismeretek | 222 óra |
| Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Gépészeti szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja, a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, ajellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezzeés mélyítse el a közismereti és a szakmai alapozó tantárgyak keretében tanultakat, szerezzék meg mindazokat azáltalános és sajátos gépészeti ismereteket, amelyek a további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlatimunkavégzéséhez szükségesek. |
| Alakítsa tovább a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus |
| gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. |
| A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásávalkeltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport és a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt. |
| Bizonyítsa be számukra gépészet gazdasági jelentőségét, mutassa be fejlődési tendenciáit. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartáskialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoport szakképesítéseiben dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reálismegtervezésében. |
| Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Az ”A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a célt szolgálja. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösenaz ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazásképessége, az algoritmusalkalmazási, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációsképességek. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyenátgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakkifejezések szabatos és helyeshasználatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg atanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg,fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat,magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához,életpályához való kötődésük. |
| Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményénektisztelete. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket,ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, előállításuk módját, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanakvéleményt alkotni egyszerű szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról. |
| A Mérések tanításának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetértvaló felelősségét, a lényegmegragadó képességét. |
| Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a gyakorlatban előfordulóellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. |
| Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. |
| Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól,felhasználhatóságáról. Szintetizálják az egyes tantárgyak során tanult idevonatkozó ismereteiket. |
| A tanulók használják szakszerűen a rajzeszközöket, saját munkáikban helyesen alkalmazzák a géprajzi szabványokat,helyesen értelmezzék a gépészeti rajzokban megjelenő műszaki információkat, legyenek képesek gépészeti rajzokattárgyakkal pontosan és részletesen összevetni. Tudják alkalmazni mechanikai tudásukat gépelemekkel kapcsolatoselemi számítási feladatokban. |
| Legyenek képesek rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni műszaki megoldásokat, tudjanakszempontok szerint elemezni, értékelni. |
| Műszaki ismeretforrásként tudjanak katalógusokat, szabványokat használni. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretekalkalmazására elemi műszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységi formák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beadásra szánt beszámolókkészítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, |
| szakkönyvek segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése ahétköznapi életben. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek,sajtóinformációk elemzése. |
| A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és a lehetőségek módszeres |
| összevetése. |
| Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. |
| Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. |
| Mérések: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. |
| Anyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Anyagok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| A nemfémes anyagok | Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységi formák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Elemi számítások végzése, geometriai szerkesztő eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával. |
| Szabadkézi és szerkesztett felvételi ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése. Géprajzok elemzése, értelmezése, szabványok megismerése, alkalmazása. |
| Mechanika |
| Témakörök | Tartalmak |
| Statika, erők, erőrendszerek | A tantárgy kapcsolata egyéb tantárgyakkal. Az erő fogalma, jelölése, mértékegysége. Az erő ábrázolása, felbontása összetevőire. Az erő nyomatéka, jele, mértékegysége, számítása. |
| Szilárdságtan, igénybevételek | Az igénybevételek fogalma, csoportosítása. A feszültség fogalma, csoportosítása. |
| Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok | A súrlódás, az energia, a munka és a teljesítmény fogalma, megjelenési formái, kiszámításának módja, mértékegysége. |
| Hidrosztatika | A folyadékok jellemzői: sűrűség, dermedés, párolgás, a nyomás fogalma, mérése, mértékegységei. A nyomás terjedése nyugvó folyadékban. |
| Hidrodinamika | Az áramlásban lévő folyadék energiatartalma. A veszteségmentes és a veszteséges áramlás. |
| Hőtan | A hő fogalma, számítása, mértékegysége. A szilárd és folyékony halmazállapotú közegek fajhője. A gázok normál állapota. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alkatrész- és összeállítási rajzok fogalma | Az alkatrészrajz fogalma, műhelyrajz fogalma, kiviteli szabványelőírások. Az összeállítási rajz fogalma, kiviteli szabványelőírásai. |
| Metszetábrázolások, szelvény, egyszerűsített ábrázolások | A metszet fogalma, jelrendszere. A metszetek rendszerezése, szerkesztése. Egyszerű metszetek, összetett metszetek, a szelvény fogalma. |
| Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások | A méretelosztás fogalma. Méretmegadás bázisról, szerkesztési és technológiai bázis. Különleges méretmegadások. |
| Tűrés, illesztés | Alapfogalmak, a tűrésezetlen méretek pontossága. A tűrésmező, alak- és helyzettűrések fogalma. |
| Felületi érdesség | A felületi érdesség fogalma, megadása rajzokon. |
| Gépelemek jelképes ábrázolása | Kötőelemek. Tengelyek, csapágyak. |
| Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás | Felvételi vázlatkészítés munkadarabokról, méretek meghatározása becsléssel és méréssel. Rajzszerkesztés a felvételezés alapján. Alkatrészrajzok rajzolvasása. |
| Alkatrészrajzok szabadkézi rekonstrukciója | Egyszerűbb alkatrészrajzok térbeli bemutatása szabadkézi rajz formájában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel az akció- és reakcióerőket a gyakorlatban, helyesen végezzék el az erők összegzését, a támaszerőmeghatározását párhuzamos és metsződő erők esetén. |
| Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak szakító- és nyírófeszültséget, és vonjanak le |
| következtetéseket. |
| Helyesen értelmezzék a súrlódás fogalmát, megjelenési formáit, csökkentési lehetőségeit, a munka, a teljesítmény és ahatásfok fogalmát, helyesen határozzák meg a számértékeit feladatokban. |
| Jellemezzék, hasonlítsák össze a szakma területén alkalmazott leggyakoribb folyadékokat (sűrűség, dermedés, párolgásstb.), helyesen számoljanak fenéknyomást nyitott és zárt tartálynál. |
| Helyesen határozzak meg és értelmezzék a lineáris és térfogati hőtágulást, és számítsák ki az anyag hőtartalmát. Ismerjék az alkatrész- és összeállítási rajz fogalmát, tudják alkalmazni a kiviteli szabvány előírásait. Készítsenek egyszerűsített és különleges ábrázolásokat, metszetábrázolásokat, egyszerűsített és különleges alkatrész-ábrázolásokat, szabadkézi vázlat formájában alkatrészrajzokat. Helyesen adják meg rajzokon a méreteket, építsék fel a mérethálózatot. |
| Ismerjék az alak- és helyzettűrések, a mérettűrések és illesztések, a felületminőség alapfogalmait, ismerjék fel és helyesen értelmezzék rajzi jelölésüket. Helyesen alkalmazzák a gépelemek jelképes ábrázolását. Határozzanak meg méreteket becsléssel és mérőeszközök használatával. Készítsenek egyszerű axonometrikus ábrákat. |
| GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A tananyag oktatásának célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok bemutatása. |
| A Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok tantárgy bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, bővíti atanulók műszaki tevékenységeinek körét. |
| A gépészeti munkaműveletek gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és gyakorlati tanulásiélményeket is eredményező bemutatásával felkelti a tanulók érdeklődését a szakmacsoport munkaműveletei,technológiái iránt. |
| Lehetőségeket, feladathelyzeteket teremt a szakmai gyakorlati tananyag elsajátításához szükséges képességek,készségek fejlesztéséhez, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges megfelelő magatartáskialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez, segíti a tanulókat leendő szakmaiszerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Nevel a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, ígykülönösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, azalgoritmusalkalmazási és a rajzi képességek. |
| Gyakorlati munkavégzésük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait,kezdődjön kifejlődni a veszélyérzetük a munkakörnyezetben. |
| Fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk, érzékelésük, mozgáskoordinációjuk, koncentrálóképességük, ügyesedjenek,mozdulataik finomodjanak, tanulják meg beosztani erejüket és idejüket, fejlődjön precizitásuk, szépérzékük. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a produktív, átgondolt, körültekintő és biztonságos |
| munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinekértékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükségesmagatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához valókötődésük. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűenhasználni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat. Készítsenek el rajz alapján megfelelő minőségben egyszerűalkatrészeket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerű produktum önálló elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás a síkban | Előrajzolás helyességének és pontosságának ellenőrzése. |
| Fémek alakítása darabolással | Darabolás, vágás, harapás, nyírás, lyukasztás. |
| Fémek képlékeny alakítása | A képlékenység, alakváltozások, nyújtás, egyengetés, hajlítás, szeges, domborítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a szakterülethez szükséges előrajzoló és jelölőeszközöket. |
| Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységre utal. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| Egyszerű mérések végrehajtása. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérés, ellenőrzés | Mérés, ellenőrizés a leggyakrabban alkalmazott mérő és ellenőrzőeszközökkel a minőségi követelmények figyelembe vételével |
| Előrajzolás a térben | Egyenesek, ívek, körök lemezre való szerkesztése. Előrajzolás helyességének és pontosságának ellenőrzése. |
| Kézi forgácsoló műveletek | Forgácsolás, faragás, vésés, fűrészelés, reszelés, fúrás, süllyesztés. |
| Kötések, kötési módok | A kötések gyakorlati alkalmazása, felosztása, készítése. A kézi menetvágás, kézi menetfúrás, csavarozás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók használják szakszerűen a megismert előrajzoló eszközöket. |
| Alkalmazzák a rajzi alapfogalmakat (egyenesek, ívek, körök lemezre való szerkesztése). |
| Végezzenek daraboló, képlékenyalakító és kézi forgácsoló műveleteket, helyesen alkalmazzák a műveletek elméletét,szakszerűen használják szerszámaikat. |
| Helyesen ítéljék meg a kéziszerszámok adott feladatra való alkalmasságát. |
| Készítsenek kézi úton különféle csavarmeneteket. |
| Készítsenek többféle művelet alkalmazásával különböző munkadarabokat. |
| Helyesen alkalmazzák a szükséges védőeszközöket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Gépészeti szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Gépészeti szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Gépészeti szakmai alapozó ismeretek tantárgy célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a jellemzőtechnológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag tanításának célja, hogy erősítse meg és fejlessze tovább a tanulók képességeit, készségeit, bővítse, |
| rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, a tanulók szerezzék meg mindazokat azáltalános és sajátos gépészeti ismereteket, amelyek a további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlatimunkavégzéséhez szükségesek. |
| Alakítsa tovább a gépészeti szakmacsoport megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikusgondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. |
| A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásávalkeltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport és a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt.Bizonyítsa be számukra a gépészet gazdasági jelentőségét, mutassa be fejlődési tendenciáit. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges |
| magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat |
| leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja, a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges műveltség megalapozása. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, azalgoritmusalkalmazási, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyenátgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakkifejezések szabatos és helyeshasználatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg atanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatosdöntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhezszükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához,életpályához való kötődésük. |
| Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményénektisztelete. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket,ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, előállításuk módját, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanakvéleményt alkotni egyszerű szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról. |
| A tanulók használják szakszerűen a rajzeszközöket, saját munkáikban helyesen alkalmazzák a géprajzi szabványokat,helyesen értelmezzék a gépészeti rajzokban megjelenő műszaki információkat, legyenek képesek gépészeti rajzokattárgyakkal pontosan és részletesen összevetni. |
| Legyenek képesek rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni műszaki megoldásokat, tudjanakszempontok szerint elemezni, értékelni. |
| Műszaki ismeretforrásként tudjanak katalógusokat, szabványokat használni. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretekalkalmazására elemi műszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a gépészeti munkakörnyezetben a biztonságos munkavégzésre. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységi formák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beadásra szánt beszámolókkészítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Információk gyűjtése atanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése ahétköznapi életben. A különböző szakképesítések közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek,sajtóinformációk elemzése. A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és alehetőségek módszeres összevetése. |
| Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. |
| Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. |
| Mérések: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. |
| Anyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. | |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. | |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. | |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. | |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. | |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. | |
| Anyagok | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. | |
| A nemfémes anyagok | Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. | |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Elemi számítások végzése, geometriai szerkesztő eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával. Szabadkézi és szerkesztett felvételi ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése. Géprajzok elemzése, értelmezése, szabványok megismerése, alkalmazása. |
| Mechanika |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Statika, erők, erőrendszerek | A tantárgy kapcsolata egyéb tantárgyakkal. Az erő fogalma, jelölése, mértékegysége. Az erő ábrázolása, felbontása összetevőire. Az erő nyomatéka, jele, mértékegysége, számítása. | ||
| Szilárdságtan, igénybevételek | Az igénybevételek fogalma, csoportosítása. A feszültség fogalma, csoportosítása. | ||
| Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok | A súrlódás, az energia, a munka és a teljesítmény fogalma, megjelenési formái, kiszámításának módja, mértékegysége. | ||
| Hidrosztatika | A folyadékok jellemzői: sűrűség, dermedés, párolgás, a nyomás fogalma, mérése, mértékegységei. A nyomás terjedése nyugvó folyadékban. | ||
| Hidrodinamika | Az áramlásban lévő folyadék energiatartalma. A veszteségmentes és a veszteséges áramlás. | ||
| Hőtan | A hő fogalma, számítása, mértékegysége. A szilárd és folyékony halmazállapotú közegek fajhője. A gázok normál állapota. | ||
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alkatrész- és összeállítási rajzok fogalma | Az alkatrészrajz fogalma, műhelyrajz fogalma, kiviteli szabványelőírások. Az összeállítási rajz fogalma, kiviteli szabványelőírásai. |
| Metszetábrázolások, szelvény, egyszerűsített ábrázolások | A metszet fogalma, jelrendszere. A metszetek rendszerezése, szerkesztése. Egyszerű metszetek, összetett metszetek, a szelvény fogalma. |
| Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások | A méretelosztás fogalma. Méretmegadás bázisról, szerkesztési és technológiai bázis. Különleges méretmegadások. |
| Tűrés, illesztés | Alapfogalmak, a tűrésezetlen méretek pontossága. A tűrésmező, alak- és helyzettűrések fogalma. |
| Felületi érdesség | A felületi érdesség fogalma, megadása rajzokon. |
| Gépelemek jelképes ábrázolása | Kötőelemek. Tengelyek, csapágyak. |
| Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás | Felvételi vázlatkészítés munkadarabokról, méretek meghatározása becsléssel és méréssel. Rajzszerkesztés a felvételezés alapján. Alkatrészrajzok rajzolvasása. |
| Alkatrészrajzok szabadkézi rekonstrukciója | Egyszerűbb alkatrészrajzok térbeli bemutatása szabadkézi rajz formájában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel az akció- és reakcióerőket a gyakorlatban, helyesen végezzék el az erők összegzését, a támaszerőmeghatározását párhuzamos és metsződő erők esetén. |
| Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak szakító- és nyírófeszültséget, és vonjanak le |
| következtetéseket. Helyesen értelmezzék a súrlódás fogalmát, megjelenési formáit, csökkentési lehetőségeit, a munka, ateljesítmény és a hatásfok fogalmát, helyesen határozzák meg a számértékeit feladatokban. |
| Jellemezzék, hasonlítsák össze a szakma területén alkalmazott leggyakoribb folyadékokat (sűrűség, dermedés, párolgásstb.), helyesen számoljanak fenéknyomást nyitott és zárt tartálynál. Helyesen határozzák meg és értelmezzék a lineáris és térfogati hőtágulást, és számítsák ki az anyag hőtartalmát. |
| Ismerjék az alkatrész- és összeállítási rajz fogalmát, tudják alkalmazni a kiviteli szabvány előírásait. Készítsenek |
| egyszerűsített és különleges ábrázolásokat, metszetábrázolásokat, egyszerűsített és különleges alkatrész-ábrázolásokat,szabadkézi vázlat formájában alkatrészrajzokat. Helyesen adják meg rajzokon a méreteket, építsék fel a mérethálózatot. |
| Ismerjék az alak- és helyzettűrések, a mérettűrések és illesztések, a felületminőség alapfogalmait, ismerjék fel és |
| helyesen értelmezzék rajzi jelölésüket. |
| Helyesen alkalmazzák a gépelemek jelképes ábrázolását. Határozzanak meg méreteket becsléssel és mérőeszközökhasználatával. Készítsenek egyszerű axonometrikus ábrákat. |
| GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja, a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, ajellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok bemutatása. |
| A tananyag bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, bővíti a tanulók műszaki tevékenységeinekkörét. |
| A gépészeti munkaműveletek gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és gyakorlati tanulási élményeket iseredményező bemutatásával felkelti a tanulók érdeklődését a szakmacsoport munkaműveletei, technológiái iránt. |
| Lehetőségeket, feladathelyzeteket teremt a szakmai gyakorlati tananyag elsajátításához szükséges képességek,készségek fejlesztéséhez, a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási ésszakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez, segíti a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában,megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Nevel a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, ígykülönösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, azalgoritmusalkalmazási és a rajzi képességek. |
| Gyakorlati munkavégzésük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait,kezdődjön kifejlődni a veszélyérzetük a munkakörnyezetben. |
| Fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk, érzékelésük, mozgáskoordinációjuk, koncentrálóképességük, ügyesedjenek,mozdulataik finomodjanak, tanulják meg beosztani erejüket és idejüket, fejlődjön precizitásuk, szépérzékük. |
| A tantárgy tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a produktív, átgondolt, körültekintő és biztonságos |
| munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinekértékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükségesmagatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához valókötődésük. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni,ismerjék meg a felhasznált anyagokat. Készítsenek el rajz alapján megfelelő minőségben egyszerű alkatrészeket. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerű produktum önálló elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás a síkban | Előrajzolás helyességének és pontosságának ellenőrzése. |
| Fémek alakítása darabolással | Darabolás, vágás, harapás, nyírás, lyukasztás. |
| Fémek képlékeny alakítása | A képlékenység, alakváltozások, nyújtás, egyengetés, hajlítás, szeges, domborítás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a szakterülethez szükséges előrajzoló és jelölőeszközöket. Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységre utal. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. Egyszerű mérések végrehajtása. A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérés, ellenőrzés | Mérés, ellenőrizés a leggyakrabban alkalmazott mérő és ellenőrzőeszközökkel a minőségi követelmények figyelembe vételével |
| Előrajzolás a térben | Egyenesek, ívek, körök lemezre való szerkesztése. Előrajzolás helyességének és pontosságának ellenőrzése. |
| Kézi forgácsoló műveletek | Forgácsolás, faragás, vésés, fűrészelés, reszelés, fúrás, süllyesztés. |
| Kötések, kötési módok | A kötések gyakorlati alkalmazása, felosztása, készítése. A kézi menetvágás, kézi menetfúrás, csavarozás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók használják szakszerűen a megismert előrajzoló eszközöket. |
| Alkalmazzák a rajzi alapfogalmakat (egyenesek, ívek, körök lemezre való szerkesztése). |
| Végezzenek daraboló, képlékenyalakító és kézi forgácsoló műveleteket, helyesen alkalmazzák a műveletek elméletét,szakszerűen használják szerszámaikat. |
| Helyesen ítéljék meg a kéziszerszámok adott feladatra való alkalmasságát. |
| Készítsenek kézi úton különféle csavarmeneteket. |
| Készítsenek többféle művelet alkalmazásával különböző munkadarabokat. |
| Helyesen alkalmazzák a szükséges védőeszközöket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA |
| SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam | |||
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat összesen | 148 óra 74 óra 222 óra | ||
| 10. évfolyam | |||
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 185 óra 185 óra 370 óra | ||
| ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja az elektrotechnika-elektronikaszakmacsoport közös szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. |
| A tananyag tanítása fejlessze és erősítse meg a tanulókban a választott szakmacsoport ismeretanyagának elsajátításáhozszükséges képességeket és készségeket. |
| Alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat, olyan gondolkodásmód, amely a |
| szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást előkészíti. |
| A tananyag tanítása alakítsa ki a villamos területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását,logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterületiránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, ismertesse fejlődési tendenciáit. |
| Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet, a műszaki tudásgyarapításának igényét. |
| Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. |
| Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. |
| Segítse a pályaválasztási döntés megerősítését. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése,amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. |
| A Mérések tanításának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetért való felelősséget, a lényegmegragadó képességet. |
| Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a gyakorlatban előforduló ellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. |
| Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. |
| A Rajz és ábrázolás (vizuális kultúra) tananyagrész feldolgozásában kiemelhető célkitűzés a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskola speciális körülményei között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történő fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklődést látvány elemekkel segítik összehangolni. A vizuális kultúra a szakiskolában a következő általános célok elérését segíti: kreativitás fejlesztése; gondolkodás fejlesztése; az esztétikum iránti befogadó készség erősítése és az értékközpontú személyiség fejlesztése. |
| A Villamos szakrajz alapismeretek tanításának célja, hogy fejlessze és erősítse a tanulók 9. évfolyamon szerzett készségeit és képességeit a rajzi, geometriai ismeretkörben, konkrét példákon keresztül erősítse a tanulók képességeit, készségeit a térlátásban, ábrázolásban, szerkesztésben. Fejlessze a szakmacsoport rajzi ábrázolásában való eligazodást. |
| A Villamosságtani alapismeretek tanításának a célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a szakképzésben a szakmacsoport elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmacsoportban előforduló egyszerűbb törvényszerűségek alkalmazására és szakmai számítási feladatok elvégzésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességek, így különösen az |
| ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| A szakelmélet fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs és a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön,erősödjön meg a tanulókban a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség; munkájuk legyen átgondolt, célszerű,eredményes. Szóbeli kommunikációban törekedjenek az anyanyelv és a szakkifejezések szabatos használatára,munkáikban az igényes külalakra. |
| A tananyag feldolgozása során szokjanak hozza a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás és feladatmegoldás igénye. Érezzék a tanulás sikerének élményét. |
| A tanulás során folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki a tanulókban a mások munkájának eredményeinek,teljesítményeinek tisztelete, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatoskötelességtudata, felelősségérzete, igényessége. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoportban alkalmazott alapméréseket és az ahhoz szükséges eszközöket. Tudják |
| megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszközt kiválasztani egyszerű mérési feladathoz. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az anyagok legfontosabb fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságait, jellemző alkalmazásiterületeit. |
| Rajz és ábrázolás: |
| A korábbi tanulmányokban megismert vizuális elemek szakmai irányú fejlesztése és alkalmazása. A mindennapi élet eseményeinek és tapasztalatainak ismeretszerű feldolgozása a vizuális nyelv eszközeivel. Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. A vizualitás lehetőségeinek és a szakmai tananyagok kapcsolódási pontjai (formatervezései, ergonómiai rendszerek), megismerése és feldolgozása. Ábrázolás, megismerés, alkotás. Műszaki rajzi alapfogalmak, rajzstruktúra, piktogram, rajzjel. |
| Villamos szakrajz alapismeretek: |
| Kezeljék helyesen és célszerűen a rajzeszközöket. |
| Ismerjék fel a legfontosabb rajzi szabványjelöléseket, értelmezzék az alapvető rajzjeleket. |
| Rajzoljanak és szerkesszenek egyszerű műszaki rajzokat. |
| Villamosságiam alapismeretek: |
| Használják és értelmezzék a legjellemzőbb szakkifejezéseket. |
| Ismerjék fel az áramkörök jellemző törvényszerűségeit. |
| Legyenek képesek megoldani számpéldákat és alapvető méretezéseket elvégezni. |
| Maradéktalanul tartsák be az alapvető élet- és vagyonbiztonsági, valamint környezetvédelmi előírásokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladatorientált elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, önálló beszámolók készítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben.) Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Mérések: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, az eredmények értelmezése. |
| Számítások végzése. Adatrögzítés, mérési jegyzőkönyv készítése. |
| Anyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése Vezetők és |
| szigetelők jellemzői. |
| Rajz és ábrázolás: |
| Folyamatok és tömbvázlat összefüggései. |
| Műszaki rajz alapfogalmai. |
| Piktogramok. |
| Rajzjelek. |
| Rajzstruktúra. |
| Vázlatrajz készítés. |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. Törvényes mértékegységek. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg Sí alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Anyagok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| A nemfémes anyagok | A kerámiák, papír, műanyagok, gumi, szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik, vezetőanyagok. |
| Rajz és ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egyszerűbb folyamatok | Tömb vázlat funkciója, alkalmazása. |
| Műszaki rajz alapfogalmai | Rajzlapok. Rajzeszközök. Vonalak, betűk. |
| Piktogramok | Alkalmazás, példák. Tervezési ötletek. |
| Rajzjelek, szimbólumok | Rajzolvasás. Rajzkészítés. |
| Egyszerűbb feladatok | Tömb vázlat funkciója, alkalmazása. |
| Műszaki rajz alapfogalmai | Rajzlapok. Rajzeszközök. Vonalak, betűk. |
| Piktogramok | Alkalmazás példák. Tervezési ötletek. |
| Rajzjelek, szimbólumok | Rajzolvasás. Rajz készítés. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Ismerjék az ellenőrző és mérőeszközök pontossági jellemzőit. Tudják becsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszközt választani adott mérési feladathoz. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és asegédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| Rajz és ábrázolás: |
| A tanulók ismerjék és érezzék a vizuális ábrázolás hasznát, lehetőségeit. |
| Biztonsággal válasszák meg az alkalmas rajzlapot és rajzeszközöket. |
| Tájékozódjanak a vizuális jelek világában. |
| Ismerjék fel a szakmacsoportban használatos elemi rajzjeleket. |
| Tudjanak vázlatrajzot készíteni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretszerzés tanári irányítás mellett egyénileg és csoportosan. Demonstráció, irányított megfigyelés, kísérletek. Rajzi és számítási feladatok megoldása. |
| Villamos szakrajz alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | | ||
| Műszaki ábrázolás | Szabványok. Rajzdokumentáció. Eszközök. | ||
| Műszaki rajz | Vonalak és méretarányok. Szabványbetűk és számok. A sík- és térmértan fogalmai. Rajzeszközök és használatuk. Vetületi ábrázolás. Axonometrikus ábrázolás. | ||
| Villamos rajz | Huzalrajzok, vonalas ábrázolás. Villamos rajzjelek és szimbólumok. Készülék dokumentációja. Robbantott ábra. Elvi áramköri rajz. Elrendezési rajz. Rajzolvasás, működéselemzés. | ||
| Épület alaprajza | Szint alaprajza. Függőleges metszet. | ||
| Világítási hálózatok | Egyvonalas huzalterv. Kezelőelemek és fogyasztók rajzai. | ||
| Villamos készülékek | Kapcsoló- és kötőelemek rajzai. Tömbvázlatos működéselemzés. | ||
| Villamosságtant alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | | |
| Villamos alapfogalmak | A villamosság előfordulása és technikai jelentősége. Az anyag szerkezete és a villamos kölcsönhatás. Az elektromos töltés fogalma, jele és mértékegysége. A feszültség fogalma, jele és mértékegysége. Az áramerősség fogalma, jele és mértékegysége. Az ellenállás és vezetés fogalma, jele és mértékegysége. Vezetők, szigetelők, félvezetők. | |
| A villamos áram hatásai | A hőhatás jellemző alkalmazásai. A vegyi hatás. Galvánelemek működési elve és a szárazelem. Akkumulátorok. Korrózió és korrózióvédelem. Az áram élettani hatásai. | |
| A villamos tér | A villamos tér jelenségei. A kapacitás és a kondenzátor. A kondenzátorok főbb jellemzői, katalógusadatok. | |
| A mágneses tér | A mágneses tér és a mágneses indukció fogalma és mértékegysége. A mágneses teret jellemző mennyiségek. Erőhatás mágneses térben. | |
| Az elektromágneses indukció | Az elektromágneses indukció fogalma. Az indukciótörvény (az indukált feszültség nagysága és iránya). Az önindukció. | |
| Egyenáramú hálózatok | Az egyszerű áramkör fogalma és részei, szakadás és rövidzár. Ohm törvénye. Az ellenállás meghatározása az áramkör adataiból, a fajlagos ellenállás fogalma és mértékegysége. Az ellenállások terhelhetősége. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás számítása soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén. | |
| Az anyagok villamos jellemzői | Az ismereteket a felhasználó szemével célszerű feldolgozni. A szakmacsoport által használt félkész és késztermékek jellemzőinek bemutatása a cél, elkerülendő a gyártástechnológiai tartalmú megközelítés. Anyagok tulajdonságainak bemutatása villamos szempontból. A felhasználandó anyagok fizikai jellemzői. Katalógusadatok. A vezetékek fajtái, jellemzői, felhasználása, alkalmazási példák. | |
| Témakörök | Tartalmak | | |
| A váltakozó áram jellemzői | Szinuszos mennyiségek, periódusjellemzők ábrái. Egyszerű váltakozó áramkörök fogyasztóinak viselkedése. Teljesítmények a váltakozó áramkörben, a teljesítménytényező. A fázisjavítás fogalma, szükségessége, jellemző megoldásai. | |
| A villamos gépek működésének alapjai | A transzformátor. A transzformátor szerkezeti megoldásai, vasmagtípusok. A villamos gépek működési elve és jellemző felhasználásaik. | |
| A világítástechnika alapfogalmai | Fényforrások. A megvilágítás fogalma, előírásai. Világítási alaphálózatok. Szabványok, előírások. Példák bemutatása. | |
| Akusztikai alapfogalmak | A hang jellemzői, terjedése. Akusztikai jellemzők. Az erősítés szükségessége, lehetőségei. Példák bemutatása. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Villamos szakrajz alapismeretek: |
| A tanulók alkalmazzák a villamos rajzok olvasásának alapvető szabályait, a villamos rajzjelekhez tudják hozzárendelnitulajdonságaikat. Legyenek képesek azonosítani az elvi és elrendezési rajzok elemeit. Azonosítsák a tömbvázlatokon azelvi működés funkcióit. |
| Igazodjanak el épületalaprajzon és a világítási hálózat nyomvonalrajzán. |
| Villamosságiam alapismeretek: |
| A tanulók alkalmazzák a villamosságtan alaptörvényeit és a kapcsolódó számítási módszereket. Igazodjanak el a |
| szakmacsoport szakképesítéseinek villamos alap- és segédanyagainak felhasználásában. Tudják az egyes alkatrészekméretezési, terhelési összefüggéseit meghatározni. |
| Az egyes alapáramkörök feszültség- és áramviszonyait becsléssel és névleges jellemzők alapján tudják elemezni. |
| Legyenek tájékozottak a villamos áram élettani hatásairól, a baleseti veszélyforrásokról és az elsősegély-nyújtási |
| kötelezettségekről. |
| ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának a célja a szakmacsoport közös szakmaigyakorlati ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése, amelyek birtokában a tanulók aszakképzési évfolyamokon képesek elsajátítani a választott OKJ-szakképesítés szakmai tananyagát. |
| Az alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuálistevékenységek gyakoroltatásán keresztül az elmélyítés. A gyakorlat készítse fel a tanulókat az önálló és csoportbantörténő munkavégzésre. |
| A gyakorlati alapozás célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek aszakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett – atanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges néhány, motivációt is segítőelőkészítő művelettel. |
| Jussanak el a megvalósítás élményéig munkavégzésük során. |
| A műveletek gyakorlásánál keretében lehetőség nyílik a szerszámok és eszközök szakszerű használatára. |
| Az Anyagalakítás és megmunkálás tananyag tanításának célja, hogy készítse fel a tanulókat a villamosiparra jellemző anyagok technológiai tulajdonságainak megismerésére, a szerszámok, gépek, mérő- és ellenőrző eszközök, berendezések szakszerű kezelésére, használatára, karbantartására. Nyújtson ismereteket, alakítson ki igényt a tanulókban az esztétikus, pontos és minőségi munkavégzésre. Az elektromosság élettani hatásainak ismeretében neveljen fokozott felelősségre és a vonatkozó munkabiztonsági szabályok maradéktalan végrehajtására. |
| A Villamos mérések tanításának célja, hogy rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamosipari gyakorlatban előforduló legfontosabb mérések elveinek és mérőműszereinek alkalmazására, illetve használatára. Nyújtson megfelelő biztonságtechnikai, balesetelhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet- és vagyonbiztonságot szem előtt tartó, balesetmentes munkavégzésre. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a tudatos pályaválasztást. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. Bemutatás szintjén minél több gépi megmunkálási lehetőséget ismerjenek meg. |
| Ismerjék a kézi megmunkáló és szerelő eszközöket, legyenek képesek ezek megválasztására és szakszerű használatára elvégezni egyszerűbb összeállítási, összeépítési feladatot. Alakuljon ki a szerszámok kezelésének rendeltetésszerű igénye. A tanulás során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| Anyagalakítás és megmunkálás: |
| Alkalmazzák az alapvető megmunkáló eszközöket, és azokat használják balesetmentesen. |
| Tudják kiválasztani az anyagokhoz és a feladathoz rendelt (előírt) szerszámokat. |
| Legyenek képesek készülékelemek ki- és beszerelésére. |
| Munkájukat végezzék balesetmentesen. |
| Villamos mérések: |
| Ismerjék meg a mérőterem rendjét. |
| Legyenek képesek az elméletben tanult törvényszerűségek méréses igazolására. |
| Alkalmazzák az elemi meteorológiai előírásokat. |
| Tudjanak összeállítani vázlat alapján egyen- és váltakozó áramú alapmérő kapcsolásokat. |
| Legyenek képesek utasítás alapján felvételezni és csoportosítani mérési adatokat. |
| Ismerjék az áramütés veszélyeit, és azokat tudatosan előzzék meg. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Műveleti sorok tudatos végrehajtása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás, jelölés Darabolás, szabás | Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés. Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel. |
| Kézi megmunkálások | Egyszerű műveletek végzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges előrajzoló és jelölőeszközökkel. Tudjanak néhány megmunkálási eszközt felsorolni, és alkalmazási területét megnevezni. Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket és egyszerűbb szerszámokat. Tudjanak egyszerűbb darabolási műveleteket végezni. |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mérési adatfelvétel, méret meghatározása, mérési eredmények megadása és értékelése. |
| Mérőeszközök használata, mérési feladatok elvégzése tanári irányítással és önállóan. |
| Az anyagalakítási és -megmunkálási feladatokhoz szükséges eszközök kiválasztása. |
| Egyszerűbb szerelési, megmunkálási és alapáramkör-összeállítási feladatok elvégzése tanári irányítással és önállóan. |
| Anyagalakítás és megmunkálás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Az alakítás szükségessége és lehetőségei. Műhelyrajz használata. Műveletterv alkalmazása. Szerszámok és eszközök szakszerű használata. Baleset-, tűz-, munkavédelem. Környezeti hatások. |
| Kézi alakítás | Darabolás. Reszelő használata. Csiszolás. Fúró és menetfúró használata. Menetmetsző használata. |
| Szerelési gyakorlatok | Konzolok, dobozok, kezelő- és kapcsolóelemek szerelése. |
| Huzalmunkák | Tényleges méretre vágás. Csupaszolás. Kötések. Kötegelés. Tekercselés és impregnálás bemutatása. |
| Elektronikai gyakorlatok | Alkatrészkezelés. Huzalok, kivezetések előkészítése. Alapáramkörök összeállítása. |
| Villamos mérések |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Alapismeretek | Mérés fogalma. Közvetlen és közvetett mérés. Prefixumok. | |
| Biztonságtechnika | Életbiztonság. Vagyonbiztonság. Környezeti hatások. | |
| Méréstechnika | Pontosság. Hibák. Korrekciók. Sorozatmérés, átlagok. | |
| Mérőeszközök | Jellemzők. Felépítés. Működési elvek. Leolvasás. Kombinált műszer. Méréshatár és kiterjesztése. | |
| Egyenáramú alapismeretek | Feszültségmérés. Árammérés. Ellenállásmérők használata. | |
| Váltakozó áramú | Kapacitás mérése. | |
| alapmérések | Induktivitás mérése. | |
| Speciális műszerek | Jelalakvizsgáló bemutatása. | |
| Energiaforrások és tápegységek mérése | Specifikus jellemzők mérése. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Villamos mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fontosságát a műszaki életben. |
| Tudják alkalmazni a mérőeszközöket, a mérés segédberendezéseit. |
| Legyenek képesek mérési utasítás szerinti adatfelvételezésre és az adatok feldolgozására, valamint minősítésére. |
| Anyagalakítás és megmunkálás: |
| A tanulók legyenek tisztában a felhasznált anyagok tulajdonságaival, a műveletek elvégzésének feltételeivel. |
| Ismerjék meg a szerszámok, megmunkáló eszközök használatának és a forrasztás előírásait, a munkahelyen végezhetőmunka lehetőségeit. |
| Önállóan el tudják végezni az alapvető mechanikai jellegű munkaműveleteket, az alapáramkörök összeállítását, a |
| kiválasztott szerszámok (mechanikai eszközök, forrasztó eszközök stb.) használatával. |
| Elvi rajz alapján legyenek képesek világítási alapáramkörök összeállítására. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ELEKTROTECHNIKA - ELEKTRONIKA |
| SZAKMACSOPORTRA ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek 111 óra |
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek 148 óra |
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat 259 óra |
| ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja a szakmacsoport közös szakmai gyakorlatiismereteinek feldolgozása, azoknak a műszaki készségeknek és képességeknek a fejlesztése, amelyek birtokában a tanulók aszakképzési évfolyamokon képesek elsajátítani a választott OKJ-szakképesítés szakmai tananyagát. |
| Rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képeseklesznek a villamosipari gyakorlatban előforduló legfontosabb mérések elveinek és mérőműszereinek alkalmazására,illetve használatára. Nyújtson megfelelő biztonságtechnikai, baleset-elhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet-és vagyonbiztonságot szem előtt tartó, balesetmentes munkavégzésre. Készítse fel a tanulókat a villamosiparra jellemzőanyagok technológiai tulajdonságainak megismerésére, a szerszámok, gépek, mérő- és ellenőrző eszközök,berendezések szakszerű kezelésére, használatára, karbantartására. |
| Nyújtson ismereteket, alakítson ki igényt a tanulókban az esztétikus, pontos és minőségi munkavégzésre. Az |
| elektromosság élettani hatásainak ismeretében neveljen fokozott felelősségre és a vonatkozó munkabiztonságiszabályok maradéktalan végrehajtására. |
| Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységekre. A szakmacsoport sokszínű, aktív tanulóimagatartás és tanulási élményeket eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. |
| Alakítsa ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését, és erősítse azt. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshezszükséges előképzettség megalapozása. |
| A tanulók a szakiskolai ismeretekhez kapcsolódóan ismerkedjenek meg a szakmacsoport lehetőségeivel és a szakmaiképzés jelentőségével. Ennek alapján legyenek képesek saját helyzetük és céljaik meghatározására, és alakuljon kibennük a szakmai tudás igénye. A tananyag oktatása járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reálismegtervezéséhez. |
| A Mérések oktatásának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetért való felelősségét, a lényegmegragadó képességet. |
| Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a gyakorlatban előforduló ellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. |
| Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. |
| A Rajz és ábrázolás keretében az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás, alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei és használata. Szakismeretet alkalmazó rajzok olvasásának elsajátítása és rajzjelek értő felismerése. |
| A Villamos szakrajz alapismeretek tanításának célja, hogy fejlessze és erősítse a tanulók 9. évfolyamon szerzett készségeit és képességeit a rajzi, geometriai ismeretkörben, konkrét példákon keresztül erősítse a tanulók képességeit, készségeit a térlátásban, ábrázolásban, szerkesztésben. |
| A Villamosságtani alapismeretek tanításának a célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a szakképzésben a szakmacsoport elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmacsoport szakképesítéseinél előforduló egyszerűbb törvényszerűségek alkalmazására és szakmai számítási feladatok elvégzésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösenaz ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, |
| erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes,a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényeskülalakra. |
| A tanulás során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények,sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a szakmai érdeklődés, váljon tudatosdöntéssé a szakmaválasztás. |
| A szakiskolai évek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanulók hosszabb távú szakmai perspektívában gondolkozzanak,és ezen belül individuális célokat is fogalmazzanak meg. Fontos, hogy ismerjék a szakmacsoporthoz kapcsolódóképesítések rendszerét és ezen belül el tudják magukat helyezni. Legyenek tájékozottak az iskolai és a munkaerő-piaciszakképzési lehetőségeket. A szakmacsoporthoz kapcsolódóan fogalmazódjanak meg életcélok, váljék világossá, hogy aszakmai karrier kialakítása a folyamatos lehetőségek felismerése. Ismerkedjenek meg a pályatervezés fogalmával,amely alapuljon a szakmai ismeretek és a munkaerő-piaci ismeretek összhangján. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoportban alkalmazott alapméréseket és az ahhoz szükséges eszközöket. Tudják |
| megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszközt kiválasztani egyszerű mérési feladathoz. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az anyagok legfontosabb fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságait, jellemző alkalmazásiterületeit. |
| Rajz és ábrázolás: |
| A tárgyak és jelenségek kapcsolata, azok vizuális megjelenítésével. Szimbólumrendszer logikájának és szabályainakismerete. A rajz, mint művészi és/vagy műszaki tartalom. |
| Villamos szakrajz alapismeretek: |
| Kezeljék helyesen és célszerűen a rajzeszközöket. |
| Ismerjék fel a legfontosabb rajzi szabvány jelöléseket, értelmezzék az alapvető rajzjeleket. |
| Rajzoljanak és szerkesszenek egyszerű műszaki rajzokat. |
| Villamosságtani alapismeretek: |
| Használják és értelmezzék a legjellemzőbb szakkifejezéseket. |
| Ismerjék fel az áramkörök jellemző törvényszerűségeit. |
| Legyenek képesek számpéldákat megoldani és alapvető méretezéseket elvégezni. |
| Maradéktalanul tartsák be az alapvető élet- és vagyonbiztonsági, valamint akörnyezetvédelmi előírásokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, |
| szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. A tanult ismeretek,törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben. (A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségekfelfedezése.) Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek,sajtóinformációk elemzése. A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és alehetőségek módszeres összevetése. |
| Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. |
| Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. |
| Mérések: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. |
| Anyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. Vezetők és |
| szigetelők jellemzői. |
| Rajz és ábrázolás: |
| Folyamatok és tömb vázlat összefüggései. |
| Műszaki rajz alapfogalmai. |
| Piktogramok. Rajzjelek. |
| Rajzstruktúra. |
| Vázlatrajz készítése. |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| A munka és tudás szerepe, munkaerő-piaci jelentősége | Szakmai szintek, képzési lehetőségek összegyűjtése. |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Anyagok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az érdeklődés, hajlamok, képességek, munkamód | Kapcsolódó érdeklődési irányok, a foglalkozások világa, a pályák világának strukturálódása. | ||
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. | ||
| A nemfémes anyagok | Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. | ||
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. | ||
| Rajz és ábrázolás |
| Témakörök | | Tartalmak | |
| Egyszerűbb feladatok | Tömb vázlat funkciója, alkalmazása. |
| Műszaki rajz alapjai | Rajzlapok. Rajzeszközök. Vonalak, betűk. |
| Piktogramok | Alkalmazási példák. Tervezési ötletek. |
| Rajzjelek, szimbólumok | Rajzolvasás. Rajzkészítés. Vázlatrajz készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő kőztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| Rajz és ábrázolás: |
| A tanulók ismerjék és érezzék a vizuális ábrázolás hasznát, lehetőségeit. |
| Biztonsággal válasszák meg az alkalmas rajzlapot és rajzeszközöket. |
| Tájékozódjanak a vizuális jelek világában. |
| Ismerjék meg a szakmacsoportban használatos elemi rajzjeleket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretszerzés tanári irányítás mellett egyénileg és csoportosan. Demonstráció, irányított megfigyelés, kísérletek. Rajzi és számítási feladatok megoldása. |
| Villamos szakrajz alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Műszaki ábrázolás | Szabványok. Rajzdokumentáció. Eszközök. |
| Műszaki rajz | Vonalak és méretarányok. Szabványbetűk és számok. A sík- és térmértan fogalmai. Rajzeszközök és használatuk. Vetületi ábrázolás. Axonometrikus ábrázolás |
| Villamos rajz | Huzalrajzok, vonalas ábrázolás. Rajzjelek és szimbólumok. Készülék dokumentációja. Robbantott ábra. Tömbvázlat. Elvi áramköri rajz. Elrendezési rajz. Rajzolvasás. |
| Épület alaprajza (Épületgépészet villamos rajzai) | Szint alaprajza. Függőleges metszet. |
| Világítási hálózatok | Egyvonalas huzalterv. Kezelőelemek és fogyasztók rajzai. |
| Villamos gépek | Rajzjelek, bekötési rajzok. |
| Villamosságtani alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapfogalmak | Alaptörvények Egyszerű áramkör elemei. Számpéldák. |
| Egyenáramú alaphálózatok | Soros, párhuzamos és vegyes fogyasztók egyenáramú körben. Számpéldák. |
| Hatások, jelenségek | A villamos áram hatásai. Villamos tér. Mágneses tér. Indukció. |
| Váltakozó áram | Keletkezése. Jellemzői. Fogyasztók váltakozó körben (R, L, C). |
| Anyagok | Vezetők és kezelőelemek. Szerelvények. |
| Készülékek és villamos gépek | Transzformátor. Motor. Generátor. |
| Világítástechnika | Alapfogalmak. Megvilágítás. A fényforrások jellemző adatai. |
| Akusztikai alapfogalmak | A hang terjedése. Az erősítés alapesetei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Villamos szakrajz alapismeretek: |
| A tanulók alkalmazzák a villamos rajzok olvasásának alapvető szabályait, tudják a villamos rajzjelekhez hozzárendelnitulajdonságaikat. Legyenek képesek azonosítani az elvi és elrendezési rajzok elemeit. Azonosítsák a tömbvázlatokon azelvi működés funkcióit. |
| Igazodjanak el épületalaprajzon és a világítási hálózat nyomvonalrajzán. |
| Villamosságtani alapismeretek: |
| A tanulók alkalmazzák a villamosságtan alaptörvényeit és a kapcsolódó számítási módszereket. Igazodjanak el a szakmacsoport szakképesítéseinek villamos alap- és segédanyagainak felhasználásában. Tudják az egyes alkatrészek méretezési, terhelési összefüggéseit meghatározni. Az egyes alapáramkörök feszültség- és áramviszonyait becsléssel és névleges jellemzők alapján tudják elemezni. Legyenek tájékozottak a villamos áram élettani hatásairól, a baleseti veszélyforrásokról és az elsősegély-nyújtási kötelezettségekről. |
| ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaválasztás megerősítése, valamint olyan készségrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Villamos mérések tanításának célja, hogy rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamosipari gyakorlatban előforduló legfontosabb mérések elveinek és mérőműszereinek alkalmazására, illetve használatára. Nyújtson megfelelő biztonságtechnikai, balesetelhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet- és vagyonbiztonságot szem előtt tartó, balesetmentes munkavégzésre. |
| Az Anyagalakítás és megmunkálás tananyag tanításának célja, hogy készítse fel a tanulókat a villamosiparra jellemző anyagok technológiai tulajdonságainak megismerésére, a szerszámok, gépek, mérő- és ellenőrző eszközök, berendezések szakszerű kezelésére, használatára, karbantartására. Nyújtson ismereteket, alakítson ki igényt a tanulókban az esztétikus, pontos és minőségi munkavégzésre. Az elektromosság élettani hatásainak ismeretében neveljen fokozott felelősségre és a vonatkozó munkabiztonsági szabályok maradéktalan végrehajtására. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja-megfelelő tanulói aktivitás mellett - a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges előkészítő művelettel is. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül motiválja a szakmacsoport szakképesítéseire a tanulókat. A tanulók ismerkedjenek meg a szakképesítésekhez szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb darabolási,szabási műveleteket el tudjanak végezni. A bemutatás szintjén ismerjenek meg minél több megmunkáló eszközt. Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket és kéziszerszámokat, legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, szerelési feladatot. A 10. évben a tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a mások munkájának eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| Villamos mérések: |
| - ismerjék meg a mérőterem rendjét, |
| - legyenek képesek az elméletben tanult törvényszerűségek méréses igazolására, |
| - alkalmazzák az elemi meteorológiai előírásokat, |
| - tudjanak összeállítani vázlat alapján egyen- és váltakozó áramú alapmérő kapcsolásokat, |
| - legyenek képesek utasítás alapján felvételezni és csoportosítani mérési adatokat, |
| - ismerjék az áramütés veszélyeit, és azokat tudatosan előzzék meg. |
| Anyagalakítás és megmunkálás: |
| - alkalmazzák az alapvető megmunkáló eszközöket, és azokat használják balesetmentesen, |
| - tudják kiválasztani az anyagokhoz és a feladathoz rendelt (előírt) szerszámokat, |
| - legyenek képesek készülékelemek ki- és beszerelésére, |
| - munkájukat végezzék balesetmentesen. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerű produktum önálló elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás, jelölés | Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés. |
| Darabolás, szabás | Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel. |
| Kézi megmunkálások | Egyszerű műveletek végzése. |
| Szerelési műveletek | Készülék szerelvényezés elemei, kötőelem, burkolat kapcsolata. |
| Szerszám használat | Fogók, csavarhúzók használata. |
| Vezetékkel kapcsolatos műveletek | Méretre vágás, hajlítás, csupaszolás, kötőelemek. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók készítsenek egyéni tervet, amely az érdeklődésükhöz kapcsolódó szakmát, továbbtanulási lehetőséget vagy munkaelképzelést tartalmaz. Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységre utal. |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoporthoz szükséges előrajzoló és jelölőeszközöket. Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. Képesek legyenek elvégezni egyszerűbb szerelési feladatot. Tudjanak szerszámokat választani és rendeltetésszerűen használni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Mérési adatfelvétel, méretmeghatározás, mérési eredmények megadása és értékelése. |
| Mérőeszközök használata, mérési feladatok elvégzése tanári irányítással és önállóan. |
| Az anyagalakítási és -megmunkálási feladatokhoz szükséges eszközök kiválasztása. |
| Egyszerűbb szerelési, megmunkálási és alapáramkör-összeállítási feladatok elvégzése tanári irányítással és önállóan. |
| Villamos mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapismeretek | Mérés fogalma. Közvetlen és közvetett mérés. Prefixumok. |
| Biztonságtechnika | Életbiztonság. Vagyonbiztonság. Környezeti hatások. |
| Méréstechnika | Pontosság. Hibák. Korrekciók. Sorozatmérés, átlagok. |
| Villamosipari, elektronikai mérőeszközök | Jellemzők. Felépítés. Működési elvek. Leolvasás. Kombinált műszer. Méréshatár és kiterjesztése. Elektronikus műszer. |
| Egyenáramú alapmérések | Feszültségmérés. Árammérés. Ellenállásmérők használata. |
| Váltakozó áramú alapmérések | Kapacitás mérése. Induktivitás mérése. |
| Speciális műszerek | Jelalak vizsgáló bemutatása. |
| Energiaforrások és tápegységek mérése | Specifikus jellemzők mérése. |
| Anyagalakítás és megmunkálás |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés | Alakítás szükségessége és lehetőségei. Műhelyrajz használata. Műveletterv alkalmazása. Szerszámok és eszközök szakszerű használata. Baleset-, tűz-, munkavédelem. Környezeti hatások. | ||
| Kézi alakítás | Darabolás. Reszelő használata. Csiszolás. Fúró és menetfúró használata. Menetmetsző használata. | ||
| Szerelési gyakorlatok | Konzolok, dobozok, kezelő- és kapcsolóelemek szerelése. | ||
| Huzalmunkák | Tényleges méretre vágás. Csupaszolás. Kötések. Kötegelés. Tekercselés és impregnálás bemutatása. | ||
| Elektronikai gyakorlatok | Alkatrészkezelés. Huzalok, kivezetések előkészítése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Villamos mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fontosságát a műszaki életben. |
| Tudják alkalmazni a mérőeszközöket, a mérés segédberendezéseit. |
| Legyenek képesek mérési utasítás szerinti adatfelvételezésre és az adatok feldolgozására, valamint minősítésére. |
| Anyagalakítás és megmunkálás: |
| A tanulók legyenek tisztában a felhasznált anyagok tulajdonságaival, a műveletek elvégzésének feltételeivel. |
| Ismerjék meg a szerszámok, megmunkáló eszközök használatának előírásait, a munkahelyen végezhető munka |
| lehetőségeit. |
| Önállóan el tudják végezni az alapvető mechanikai jellegű munkaműveleteket, az alapáramkörök összeállítását a |
| kiválasztott szerszámok (mechanikai eszközök, forrasztó eszközök stb.) használatával. |
| Elvi rajz alapján legyenek képesek világítási alapáramkörök összeállítására. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A VEGYIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”Á1" változat |
| 9. évfolyam |
| Vegyipari szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Vegyipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| VEGYIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoporttal, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Vegyipari szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag oktatásának feladata, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket, alapozzameg a vegyipari műszaki szemléletet. |
| A vegyipar gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat jelentőségét, fejlődési tendenciáit. |
| Adjon átfogó tájékozottságot a vegyiparban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, környezetvédelmi, műszaki és elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, berendezésekről, tevékenységekről. Ismertesse a legfontosabb gépelemeket és ezek alkalmazási lehetőségeit, rendszerezze és bővítse a tanulók műszaki rajzi ismereteit, gyakoroltassa a rajzolást, rajzolvasást. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a vegyipari pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, a szóbeli, írásos, valamint rajzi kommunikációs képességek. |
| A tantárgyi tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazni a tanult ismereteket, eljárásokat, módszereket, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok szerint. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. A különböző vegyipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása, elemzése. A saját szerep, alkalmasság megítélése, elemzése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Szerkesztett ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése, géprajzok elemzése, értelmezése. Gépelemekre vonatkozó, elemi geometriai számítások végzése. Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vegyipar bemutatása | A vegyipar főbb ágazatai, technológiái, nyersanyagai, termékcsoportjai. Kap- |
| csolódási pontjai más területekhez. A vegyipari termelés természeti feltételei és környezeti hatásai. A vegyipari tevékenységek, munkakörök, munkafeltételek. | |
| Szerkezeti anyagok | A szerkezeti anyagok fogalma, jellemzése, alkalmazásai. A fémes szerkezeti anyagok. Acél, öntöttvas, egyéb fémes szerkezeti anyagok. Nemfémes szerkezeti anyagok. Kő, kerámia, fa, üveg, műanyag stb. |
| Géprajzi alapismeretek | Egyszerű mértani testek ábrázolása. A vetületi ábrázolás alapjai, a szimmetrikus tárgyak ábrázolásának szabályai. Nézetek, metszetek, részletek, szelvény. A metszeti ábrázolás speciális esetei. Szimmetrikus tárgyak ábrázolása. Jelképes ábrázolások. Csavarmenetek és a fogazott alkatrészek, más gépelemek ábrázolása. |
| Gépelemek | Kötésmódok, kötő gépelemek, tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, hajtások, csővezetékek, csőszerelvények. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel leírások alapján, anyagmintákon, tárgyakon a tanult szerkezeti anyagokat, megfelelően rendeljék hozzájuk a tanult tulajdonságokat. |
| A célnak megfelelő rajzeszközöket válasszanak, és megfelelően használják azokat. |
| Hibátlanul végezzenek el egyszerű síkmértani szerkesztéseket, ábrázoljanak egyszerű geometriai testeket a képsík rendszerben. |
| Helyesen adják meg a méreteket a rajzokon, és jól alkalmazzák a szabványos gépelemjelöléseket. Helyesen rendeljenek össze tárgyakat különböző ábráikkal, jól értelmezzék a műszaki rajz tanult információit. Tárgyak, rajzok, leírások alapján ismerjenek fel tanult gépelemeket, rendeljék össze felhasználásaikkal, hozzanak példát tapasztalataik alapján. Ismerjék a csővezetékek legjellemzőbb színjelöléseit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Elemi számítások végzése mechanikai igénybevételekre, a százalék fogalmának ismétlése. |
| Az SI mértékegységek ismétlése, átváltások gyakorlása az alkalmazásra kerülő fizikai és kémiai mennyiségek körében. A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapvető mechanikai fogalmak és számítások | Az igénybevételek fajtái, a feszültség, a megengedett feszültség, a szakítószilárdság, az anyagminőség fogalma. Nyomó-, húzó-, nyírófeszültség számítása. |
| Alapvető kémiai fogalmak és számítások | A periódusos rendszer alkalmazása, molekulatömeg számítása. Vegyületek százalékos összetételének számítása. Számítások a tömeg, térfogat, sűrűség összefüggéssel. A gázok jellemzése, gázok moláris térfogata. A folyadék állapot leíró jellemzése, tulajdonságai. A szilárd állapot leíró jellemzése, tulajdonságai. A halmazállapot változások leíró jellemzése. Az elegyek fogalma, a koncentráció fajtái és értelmezésük, számításuk, alkalmazásuk. |
| Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása kémiai reakciókban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék fel az akció- és reakcióerőket, határozzák meg az eredő erőt párhuzamos és metsződő erők esetén. Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak húzó-, nyomó- és nyíró feszültséget, helyesen értelmezzék a csavarófeszültséget. |
| Értsék meg az igénybevétel, a feszültség és az alakváltozás kapcsolatát. |
| Helyesen végezzenek el a molekulatömegre, a molekulák százalékos összetételére, a kémiai reakciók sztöchiometriai adataira, a homogén többkomponensű rendszerek százalékos és anyagmennyiség szerinti összetételére vonatkozó számításokat. |
| Határozzák meg és alkalmazzák példákon az egykomponensű és a többkomponensű rendszer fogalmát. Ismertessék a gázok, a folyadékok és a szilárd anyagok tulajdonságait. |
| VEGYIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja bemutatni az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait. A közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók vegyipari és műszaki szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. A vegyipari laboratóriumi tevékenységek tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók érdeklődését, tapasztalatokat nyújt az alapvető laboratóriumi eszközök kezelésében. |
| Adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű laboratóriumi gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos, környezetkímélő munkavégzésre, a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vegyipari gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a vegyipari szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés képessége. Alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése terén. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Értsék meg a vegyipari termelés veszélyeit, kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók alkalmazzák a fizikai alapfogalmakat, mértékegységeket, tudják meghatározni a fizikai jellemzőket. Tudják összeállítani a laboratóriumi mérésekhez szükséges készülékeket, legyenek képesek leírás alapján önállóan elvégezni egyszerű laboratóriumi műveleteket, alkalmazni egyszerű módszereket a többkomponensű rendszerek szétválasztására, azonosítani a fontosabb ionokat, használni a vegyipari táblázatokat, grafikonokat; elvégezni a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat, használni a kémiai jelrendszert. |
| Legyenek képesek szakszerűen használni a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat, műszereket, munkavédelmi felszereléseket. Tudjanak leírás alapján egyszerű szervetlen preparátumokat készíteni; ellenőrizni. Tudják rögzíteni munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű műveletek által. Különböző paraméterek mellett elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, összehasonlítása, az adatok rögzítése táblázatos, grafikonos, szöveges és egyéb formában. A munkaműveletek tervezése, szervezése. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések. A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés a laboratóriumi munkába | A laboratórium munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályai, a laboratórium rendje. Alapvető laboratóriumi eszközök és kezelésük. |
| Fizikai alapmennyiségek mérése | A tömegmérés szabályai. Mérés tára-, gyors- és analitikai mérleggel. A bruttó, a tára és a nettó tömeg fogalma. Térfogatmérő eszközök csoportosítása, a térfogatmérő eszközök használatának szabályai (mérőhenger, pipetták, büretták, mérőlombik). Szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok térfogatának mérése. Hőmérsékletmérő eszközök használata, a hőmérsékletmérés szabályai. |
| Oldás, oldatkészítés | Oldás és oldhatóság fogalma, oldhatóságot befolyásoló tényezők. Adott összetételű oldat készítése vízmentes szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatból keveréssel, hígítással különböző hőmérsékleteken. |
| Fizikai jellemzők mérése | Olvadáspont, forráspont, folyadékok sűrűségének meghatározása, az eredmény irodalmi adattal történő összehasonlítása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munka-, a környezet-, és a tűzvédelmi tevékenységükre vonatkozó egyéb |
| magatartási szabályokat, továbbá az alapvető laboratóriumi eszközök és mérőeszközök használatának szabályait. Tudjanak szabályosan tömeget, térfogatot és hőmérsékletet mérni. Helyes eredményekre jutva mérjenek meg fizikai jellemzőket. |
| Tudják megtervezni és megszervezni az elvégzendő feladatokat, ellenőrizzék munkájukat, értékeljék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait, eredményeit. Tudják ismertetni a fizikai jellemzők mérési elvét. |
| Feladatokban jól alkalmazzák a fizikai alapmennyiségeket, jellemzőket és azok mértékegységeit. Képesek használni a kémiai táblázatokat, grafikonokat és a kémiai jelrendszert. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű műveletek által. |
| A Vegyipari szakmai alapozó ismeretekben tanult kémiai ismeretek és számítások ismétlése. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben és a látogatások során. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Laboratóriumi műveletek | Hőátadási műveletek végrehajtása. Alapvető elválasztási műveletek végrehajtása. Laboratóriumi tisztítás szűréssel, derítéssel. Bepárlás, kristályosítás végrehajtása. |
| Szervetlen preparátumok készítése | Recept alapján egyszerű szervetlen preparátumok készítése, a preparátumkészítés jellemző műveletei: lecsapás, kristályosítás, szűrés, csapadék mosása, csapadék szárítása. Termelési százalék kiszámítása. |
| Szervetlen anyagok egyszerű minőségi elemzése | A leggyakoribb ionok azonosítása jellemző reakcióik alapján: ezüst-, ólom-, réz(II)-, higany(II)-, vas(III)-, nikkel-, kobalt-, mangán-, kalcium-, kálium-, nátrium- és oxóniumionok, valamint klorid-, bromid-, jodid-, szulfid-, szulfát-, karbonát-, nitrát-, hidroxidionok egyszerű elemzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munka-, a környezet-, és a tűzvédelmi tevékenységükre vonatkozó egyéb magatartási szabályokat, továbbá az alapvető laboratóriumi eszközök és mérőeszközök használatának szabályait. Leírás alapján önállóan állítsanak össze a laboratóriumi mérésekhez szükséges készülékeket, válasszák ki a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat, műszereket, munkavédelmi felszereléseket, ezeket szakszerűen használva végezzenek el egyszerű laboratóriumi műveleteket, készítsenek recept alapján egyszerű szervetlen preparátumokat, azonosítsák a fontosabb ionokat. |
| Tudják megszervezni az elvégzendő feladatokat, ellenőrizzék munkájukat, értékeljék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| Feladatokban jól alkalmazzák a fizikai alapmennyiségeket és jellemzőket, használják a kémiai jelrendszert. Helyes eredményre jutva végezzék el a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A VEGYIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Vegyipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Vegyipari szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| VEGYIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoporttal, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Vegyipari szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag oktatásának feladata, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket, alapozzameg a vegyipari műszaki szemléletet. |
| A vegyipar gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat jelentőségét, fejlődési tendenciáit. |
| Adjon átfogó tájékozottságot a vegyiparban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, környezetvédelmi, műszaki és elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, berendezésekről, tevékenységekről. Ismertesse a legfontosabb gépelemeket és ezek alkalmazási lehetőségeit, rendszerezze és bővítse a tanulók műszaki rajzi ismereteit, gyakoroltassa a rajzolást, rajzolvasást. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a vegyipari pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulás során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, a szóbeli, írásos, valamint rajzi kommunikációs képességek. A tantárgyi tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazni a tanult ismereteket, eljárásokat, módszereket, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok szerint. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. A különböző vegyipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása, elemzése. A saját szerep, alkalmasság megítélése, elemzése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Szerkesztett ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése, géprajzok elemzése, értelmezése. Gépelemekre vonatkozó, elemi geometriai számítások végzése. Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vegyipar bemutatása | A vegyipar főbb ágazatai, technológiái, nyersanyagai, termékcsoportjai. Kapcsolódási pontjai más területekhez. A vegyipari termelés természeti feltételei és környezeti hatásai. A vegyipari tevékenységek, munkakörök, munkafeltételek. |
| Szerkezeti anyagok | A szerkezeti anyagok fogalma, jellemzése, alkalmazásai. A fémes szerkezeti anyagok. Acél, öntöttvas, egyéb fémes szerkezeti anyagok. Nemfémes szerkezeti anyagok. Kő, kerámia, fa, üveg, műanyag stb. |
| Géprajzi alapismeretek | Egyszerű mértani testek ábrázolása. A vetületi ábrázolás alapjai, a szimmetrikus tárgyak ábrázolásának szabályai. Nézetek, metszetek, részletek, szelvény. A metszeti ábrázolás speciális esetei. Szimmetrikus tárgyak ábrázolása. Jelképes ábrázolások. Csavarmenetek és a fogazott alkatrészek, más gépelemek ábrázolása. |
| Gépelemek | Kötésmódok, kötő gépelemek, tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, hajtások, csővezetékek, csőszerelvények. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel leírások alapján, anyagmintákon, tárgyakon a tanult szerkezeti anyagokat, megfelelően rendeljék hozzájuk a tanult tulajdonságokat. |
| A célnak megfelelő rajzeszközöket válasszanak, és megfelelően használják azokat. |
| Hibátlanul végezzenek el egyszerű síkmértani szerkesztéseket, ábrázoljanak egyszerű geometriai testeket a képsík rendszerben. |
| Helyesen adják meg a méreteket a rajzokon, és jól alkalmazzák a szabványos gépelemjelöléseket. Helyesen rendeljenek össze tárgyakat különböző ábráikkal, jól értelmezzék a műszaki rajz tanult információit. Tárgyak, rajzok, leírások alapján ismerjenek fel tanult gépelemeket, rendeljék össze felhasználásaikkal, hozzanak példát tapasztalataik alapján. Ismerjék a csővezetékek legjellemzőbb színjelöléseit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Elemi számítások végzése mechanikai igénybevételekre, a százalék fogalmának ismétlése. |
| Az SI mértékegységek ismétlése, átváltások gyakorlása az alkalmazásra kerülő fizikai és kémiai mennyiségek körében. |
| A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapvető mechanikai fogalmak és számítások | Az igénybevételek fajtái, a feszültség, a megengedett feszültség, a szakítószilárdság, az anyagminőség fogalma. Nyomó-, húzó-, nyírófeszültség számítása. |
| Alapvető kémiai fogalmak és számítások | A periódusos rendszer alkalmazása, molekulatömeg számítása. Vegyületek százalékos összetételének számítása. Számítások a tömeg, térfogat, sűrűség összefüggéssel. A gázok jellemzése, gázok moláris térfogata. A folyadék állapot leíró jellemzése, tulajdonságai. A szilárd állapot leíró jellemzése, tulajdonságai. A halmazállapot változások leíró jellemzése. Az elegyek fogalma, a koncentráció fajtái és értelmezésük, számításuk, alkalmazásuk. |
| Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása kémiai reakciókban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék fel az akció- és reakcióerőket, határozzák meg az eredő erőt párhuzamos és metsződő erők esetén. Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak húzó-, nyomó- és nyírófeszültséget, helyesen értelmezzék a csavarófeszültséget. |
| Értsék meg az igénybevétel, a feszültség és az alakváltozás kapcsolatát. |
| Helyesen végezzenek el a molekulatömegre, a molekulák százalékos összetételére, a kémiai reakciók sztöchiometriai adataira, a homogén többkomponensű rendszerek százalékos és anyagmennyiség szerinti összetételére vonatkozó számításokat. |
| Határozzák meg és alkalmazzák példákon az egykomponensű és a többkomponensű rendszer fogalmát. Ismertessék a gázok, a folyadékok és a szilárd anyagok tulajdonságait. |
| VEGYIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag oktatásának célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait. A közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók vegyipari és műszaki szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. A vegyipari laboratóriumi tevékenységek tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók érdeklődését, tapasztalatokat nyújt az alapvető laboratóriumi eszközök kezelésében. |
| Adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű laboratóriumi gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos, környezetkímélő munkavégzésre, a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vegyipari gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a vegyipari szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés képessége. Alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése terén. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Értsék meg a vegyipari termelés veszélyeit, kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók alkalmazzák a fizikai alapfogalmakat, mértékegységeket, tudják meghatározni a fizikai jellemzőket. Tudják összeállítani a laboratóriumi mérésekhez szükséges készülékeket, legyenek képesek leírás alapján önállóan elvégezni egyszerű laboratóriumi műveleteket, alkalmazni egyszerű módszereket a többkomponensű rendszerek szétválasztására, azonosítani a fontosabb ionokat, használni a vegyipari táblázatokat, grafikonokat; elvégezni a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat, használni a kémiai jelrendszert. |
| Legyenek képesek szakszerűen használni a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat, műszereket, munkavédelmi felszereléseket. Tudjanak leírás alapján egyszerű szervetlen preparátumokat készíteni; ellenőrizni. Tudják rögzíteni munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű műveletek által. Különböző paraméterek mellett elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, összehasonlítása, az adatok rögzítése táblázatos, grafikonos, szöveges és egyéb formában. A munkaműveletek tervezése, szervezése. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések. A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés a laboratóriumi munkába | A laboratórium munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályai, a laboratórium rendje. Alapvető laboratóriumi eszközök és kezelésük. |
| Fizikai alapmennyiségek mérése | A tömegmérés szabályai. Mérés tára-, gyors- és analitikai mérleggel. A bruttó, a tára és a nettó tömeg fogalma. Térfogatmérő eszközök csoportosítása, a térfogatmérő eszközök használatának szabályai (mérőhenger, pipetták, büretták, mérőlombik). Szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok térfogatának mérése. Hőmérsékletmérő eszközök használata, a hőmérsékletmérés szabályai. |
| Oldás, oldatkészítés | Oldás és oldhatóság fogalma, oldhatóságot befolyásoló tényezők. Adott összetételű oldat készítése vízmentes szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatból keveréssel, hígítással különböző hőmérsékleteken. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munka-, a környezet-, és a tűzvédelmi tevékenységükre vonatkozó egyéb magatartási szabályokat, továbbá az alapvető laboratóriumi eszközök és mérőeszközök használatának szabályait. Tudjanak szabályosan tömeget, térfogatot és hőmérsékletet mérni. Helyes eredményekre jutva mérjenek meg fizikai jellemzőket. |
| Tudják megtervezni és megszervezni az elvégzendő feladatokat, ellenőrizzék munkájukat, értékeljék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű műveletek által. |
| A Vegyipari szakmai alapozó ismeretekben tanult kémiai ismeretek és számítások ismétlése. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben és a látogatások során. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Fizikai jellemzők mérése | Olvadáspont, forráspont, folyadékok sűrűségének meghatározása, az eredmény irodalmi adattal történő összehasonlítása. |
| Laboratóriumi műveletek | Hőátadási műveletek végrehajtása. Alapvető elválasztási műveletek végrehajtása. Laboratóriumi tisztítás szűréssel, derítéssel. Bepárlás, kristályosítás végrehajtása. |
| Szervetlen preparátumok készítése | Recept alapján egyszerű szervetlen preparátumok készítése, a preparátumkészítés jellemző műveletei: lecsapás, kristályosítás, szűrés, csapadék mosása, csapadék szárítása. Termelési százalék kiszámítása. |
| Szervetlen anyagok egyszerű minőségi elemzése | A leggyakoribb ionok azonosítása jellemző reakcióik alapján: ezüst-, ólom-, réz(II)-, higany (II)-, vas(III)-, nikkel-, kobalt-, mangán-, kalcium-, kálium-, nátrium- és oxóniumionok, valamint klorid-, bromid-, jodid-, szulfid-, szulfát-, karbonát-, nitrát-, hidroxidionok egyszerű elemzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munka-, a környezet-, és a tűzvédelmi tevékenységükre vonatkozó egyéb magatartási szabályokat, továbbá az alapvető laboratóriumi eszközök és mérőeszközök használatának szabályait. Leírás alapján önállóan állítsanak össze a laboratóriumi mérésekhez szükséges készülékeket, válasszák ki a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat, műszereket, munkavédelmi felszereléseket, ezeket szakszerűen használva végezzenek el egyszerű laboratóriumi műveleteket, készítsenek recept alapján egyszerű szervetlen preparátumokat, azonosítsák a fontosabb ionokat. Tudják ismertetni a fizikai jellemzők mérési elvét. |
| Feladatokban jól alkalmazzák a fizikai alapmennyiségeket, jellemzőket és azok mértékegységeit. Képesek használni a kémiai táblázatokat, grafikonokat és a kémiai jelrendszert. |
| Tudják megszervezni az elvégzendő feladatokat, ellenőrizzék munkájukat, értékeljék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| Feladatokban jól alkalmazzák a fizikai alapmennyiségeket és jellemzőket, használják a kémiai jelrendszert. Helyes eredményre jutva végezzék el a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A VEGYIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Vegyipari szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Vegyipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| VEGYIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoporttal, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Vegyipari szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag oktatásának feladata, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket, alapozza meg a vegyipari műszaki szemléletet. |
| A vegyipar gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat jelentőségét, fejlődési tendenciáit. |
| Adjon átfogó tájékozottságot a vegyiparban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, környezetvédelmi, műszaki és elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, berendezésekről, tevékenységekről. Ismertesse a legfontosabb gépelemeket és ezek alkalmazási lehetőségeit, rendszerezze és bővítse a tanulók műszaki rajzi ismereteit, gyakoroltassa a rajzolást, rajzolvasást. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a vegyipari pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A ,,B" változatú kerettanterv célja az elméleti ismeretek és a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek megalapozása. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, a szóbeli, írásos, valamint rajzi kommunikációs képességek. |
| A tantárgyi tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazni a tanult ismereteket, eljárásokat, módszereket, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok szerint. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. A különböző vegyipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása, elemzése. A saját szerep, alkalmasság megítélése, elemzése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. |
| Szerkesztett ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése, géprajzok elemzése, értelmezése. Gépelemekre vonatkozó, elemi geometriai számítások végzése. Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben. |
| Témakörök Tartalmak |
| A vegyipar bemutatása A vegyipar főbb ágazatai, technológiái, nyersanyagai, termékcsoportjai. Kap- |
| csolódási pontjai más területekhez. A vegyipari termelés természeti feltételei és környezeti hatásai. |
| ---------------------------A vegyipari tevékenységek, munkakörök, munkafeltételek.------------------ |
| Szerkezeti anyagok A szerkezeti anyagok fogalma, jellemzése, alkalmazásai. |
| A fémes szerkezeti anyagok. Acél, öntöttvas, egyéb fémes szerkezeti anyagok. |
| ---------------------------Nemfémes szerkezeti anyagok. Kő, kerámia, fa, üveg, műanyag stb.----------- |
| Géprajzi alapismeretek Egyszerű mértani testek ábrázolása. |
| A vetületi ábrázolás alapjai, a szimmetrikus tárgyak ábrázolásának szabályai. Nézetek, metszetek, részletek, szelvény. A metszeti ábrázolás speciális esetei. Szimmetrikus tárgyak ábrázolása. Jelképes ábrázolások. Csavarmenetek és a fogazott alkatrészek, más gépelemek |
| ---------------------------ábrázolása.-------------------------------------------------------- |
| Gépelemek Kötésmódok, kötő gépelemek, tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, hajtá---------------------------sok, csővezetékek, csőszerelvények.------------------------------------ |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel leírások alapján, anyagmintákon, tárgyakon a tanult szerkezeti anyagokat, megfelelően rendeljékhozzájuk a tanult tulajdonságokat. |
| A célnak megfelelő rajzeszközöket válasszanak, és megfelelően használják azokat. |
| Hibátlanul végezzenek el egyszerű síkmértani szerkesztéseket, ábrázoljanak egyszerű geometriai testeket aképsíkrendszerben. |
| Helyesen adják meg a méreteket a rajzokon, és jól alkalmazzák a szabványos gépelemjelöléseket. |
| Helyesen rendeljenek össze tárgyakat különböző ábráikkal, jól értelmezzék a műszaki rajz tanult információit. |
| Tárgyak, rajzok, leírások alapján ismerjenek fel tanult gépelemeket, rendeljék össze felhasználásaikkal, hozzanak példáttapasztalataik alapján. |
| Ismerjék a csővezetékek legjellemzőbb színjelöléseit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. |
| Elemi számítások végzése mechanikai igénybevételekre, a százalék fogalmának ismétlése. |
| Az SI mértékegységek ismétlése, átváltások gyakorlása az alkalmazásra kerülő fizikai és kémiai mennyiségek körében. A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapvető mechanikai fogalmak és számítások | Az igénybevételek fajtái, a feszültség, a megengedett feszültség, a szakítószilárdság, az anyagminőség fogalma. Nyomó-, húzó-, nyírófeszültség számítása. |
| Alapvető kémiai fogalmak és számítások | A periódusos rendszer alkalmazása, molekulatömeg számítása. Vegyületek százalékos összetételének számítása. Számítások a tömeg, térfogat, sűrűség összefüggéssel. A gázok jellemzése, gázok moláris térfogata. A folyadék állapot leíró jellemzése, tulajdonságai. A szilárd állapot leíró jellemzése, tulajdonságai. A halmazállapot változások leíró jellemzése. Az elegyek fogalma, a koncentráció fajtái és értelmezésük, számításuk, alkalmazásuk. |
| Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása kémiai reakciókban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ismerjék fel az akció- és reakcióerőket, határozzák meg az eredő erőt párhuzamos és metsződő erők esetén. Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak húzó-, nyomó- és nyírófeszültséget, helyesen értelmezzék a csavarófeszültséget. |
| Értsék meg az igénybevétel, a feszültség és az alakváltozás kapcsolatát. |
| Helyesen végezzenek el a molekulatömegre, a molekulák százalékos összetételére, a kémiai reakciók sztöchiometriai adataira, a homogén többkomponensű rendszerek százalékos és anyagmennyiség szerinti összetételére vonatkozó számításokat. |
| Határozzák meg és alkalmazzák példákon az egykomponensű és a többkomponensű rendszer fogalmát. Ismertessék a gázok, a folyadékok és a szilárd anyagok tulajdonságait. |
| VEGYIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A tananyag oktatásának célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A Vegyipari szakmai alapozó gyakorlatok bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait. A közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók vegyipari és műszaki szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. A vegyipari laboratóriumi tevékenységek tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók érdeklődését, tapasztalatokat nyújt az alapvető laboratóriumi eszközök kezelésében. |
| Adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű laboratóriumi gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos, környezetkímélő munkavégzésre, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vegyipari gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a vegyipari szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A ,,B" változatú kerettanterv gyakorlatainak célja, hogy a megalapozott elméleti ismeretek mellé szakképzésbe való belépéshez szükséges gyakorlati készségeket megalapozza. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés képessége. Alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése terén. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Értsék meg a vegyipari termelés veszélyeit, kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók alkalmazzák a fizikai alapfogalmakat, mértékegységeket, tudják meghatározni a fizikai jellemzőket. Tudják összeállítani a laboratóriumi mérésekhez szükséges készülékeket, legyenek képesek leírás alapján önállóan elvégezni egyszerű laboratóriumi műveleteket, alkalmazni egyszerű módszereket a többkomponensű rendszerek szétválasztására, azonosítani a fontosabb ionokat, használni a vegyipari táblázatokat, grafikonokat; elvégezni a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat, használni a kémiai jelrendszert. |
| Legyenek képesek szakszerűen használni a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat, műszereket, munkavédelmi felszereléseket. Tudjanak leírás alapján egyszerű szervetlen preparátumokat készíteni; ellenőrizni. Tudják rögzíteni munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű műveletek által. Különböző paraméterek mellett elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, összehasonlítása, az adatok rögzítése táblázatos, grafikonos, szöveges és egyéb formában. A munkaműveletek tervezése, szervezése. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések. A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Bevezetés a laboratóriumi munkába | A laboratórium munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályai, a laboratórium rendje. Alapvető laboratóriumi eszközök és kezelésük. | |
| Fizikai alapmennyiségek mérése | A tömegmérés szabályai. Mérés tára-, gyors- és analitikai mérleggel. A bruttó, a tára és a nettó tömeg fogalma. Térfogatmérő eszközök csoportosítása, a térfogatmérő eszközök használatának szabályai (mérőhenger, pipetták, büretták, mérőlombik). Szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok térfogatának mérése. Hőmérsékletmérő eszközök használata, a hőmérsékletmérés szabályai. | |
| Oldás, oldatkészítés | Oldás és oldhatóság fogalma, oldhatóságot befolyásoló tényezők. Adott összetételű oldat készítése vízmentes szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatból keveréssel, hígítással különböző hőmérsékleteken. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munka-, a környezet-, és a tűzvédelmi tevékenységükre vonatkozó egyéb magatartási szabályokat, továbbá az alapvető laboratóriumi eszközök és mérőeszközök használatának szabályait. Tudjanak szabályosan tömeget, térfogatot és hőmérsékletet mérni. Helyes eredményekre jutva mérjenek meg fizikai jellemzőket. |
| Tudják megtervezni és megszervezni az elvégzendő feladatokat, ellenőrizzék munkájukat, értékeljék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait, eredményeit. Tudják ismertetni a fizikai jellemzők mérési elvét. |
| Feladatokban jól alkalmazzák a fizikai alapmennyiségeket, jellemzőket és azok mértékegységeit. Képesek használni a kémiai táblázatokat, grafikonokat és a kémiai jelrendszert. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Az egyes laborműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű műveletek által. |
| A Vegyipari szakmai alapozó ismeretekben tanult kémiai ismeretek és számítások ismétlése. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben és a látogatások során. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Fizikai jellemzők mérése | Olvadáspont, forráspont, folyadékok sűrűségének meghatározása, az eredmény irodalmi adattal történő összehasonlítása. |
| Laboratóriumi műveletek | Hőátadási műveletek végrehajtása. Alapvető elválasztási műveletek végrehajtása. Laboratóriumi tisztítás szűréssel, derítéssel. Bepárlás, kristályosítás végrehajtása. |
| Szervetlen preparátumok készítése | Recept alapján egyszerű szervetlen preparátumok készítése, a preparátumkészítés jellemző műveletei: lecsapás, kristályosítás, szűrés, csapadék mosása, csapadék szárítása. Termelési százalék kiszámítása. |
| Szervetlen anyagok egyszerű minőségi elemzése | A leggyakoribb ionok azonosítása jellemző reakcióik alapján: ezüst-, ólom-, réz(II)-, higany(II)-, vas(III)-, nikkel-, kobalt-, mangán-, kalcium-, kálium-, nátrium- és oxóniumionok, valamint klorid-, bromid-, jodid-, szulfid-, szulfát-, karbonát-, nitrát-, hidroxidionok egyszerű elemzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul tartsák be a munka-, a környezet-, és a tűzvédelmi tevékenységükre vonatkozó egyéb magatartási szabályokat, továbbá az alapvető laboratóriumi eszközök és mérőeszközök használatának szabályait. Leírás alapján önállóan állítsanak össze a laboratóriumi mérésekhez szükséges készülékeket, válasszák ki a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat, műszereket, munkavédelmi felszereléseket, ezeket szakszerűen használva végezzenek el egyszerű laboratóriumi műveleteket, készítsenek recept alapján egyszerű szervetlen preparátumokat, azonosítsák a fontosabb ionokat. |
| Tudják megszervezni az elvégzendő feladatokat, ellenőrizzék munkájukat, értékeljék és rögzítsék munkájuk tapasztalatait, eredményeit. |
| Feladatokban jól alkalmazzák a fizikai alapmennyiségeket és jellemzőket, használják a kémiai jelrendszert. Helyes eredményre jutva végezzék el a laboratóriumi munkákkal kapcsolatos számításokat. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| ”A1" változat |
| 9. évfolyam |
| Építészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Építési szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Építészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Építési szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| ÉPÍTÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Építészeti szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja az építészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| Az Építészeti műszaki rajz tanításának célja, hogy alapozza meg a tanulók ismereteit a rajzeszközök használatáról. |
| Készítse fel a tanulókat az ábrázoló geometria alapelemeit felhasználva, szabadkézi rajzok készítésére egyszerű ésösszetett testekről, megfelelő térlátással önálló szabadkézi vázlatok készítésére természet után. |
| Készítse fel a tanulókat a szabványos feliratok írására, a szabványos vonalvastagságok értelemszerű alkalmazására, aműszaki rajzok méreteinek és feliratainak elkészítésére, a helyes méretarányok megválasztására. |
| Ismertesse meg a jellemző építészeti tervjelöléseket, a szerkezetek jelöléseit, anyagjelöléseket, szintjelöléseket,jelképeket (nyilak, lépcső lépésvonala stb.), méretjelöléseket. |
| Készítse fel a tanulókat olvasni és alkalmazni az építészeti tervfajtákat, az építési tervdokumentációt, értelmezni annakrendszerét, tartalmát, szabályait, formai és tartalmi követelményeit. |
| Alapozza meg a tanulók ismereteit az építészeti tervek szerepéről, tartalmáról, mint információhordozókról. |
| Az Építészeti alapozó ismeretek fejlessze a tanulók ismereteit az építmények kialakításáról, funkcióiról. Alakítsa ki atanulók helyes szemléletét a természetes és épített környezetről. |
| Készítse fel a tanulókat az építészeti alapfogalmak megismerésére és használatára. |
| Alapozza meg a tanulók ismereteit az építési tevékenységekről, az építés folyamatáról. |
| A Bevezetés az építészeti szakmai számításokba oktatásának célja, hogy készítse fel a tanulókat az alapfokú méretezésiszámítások végzésére és értelmezésére; az építési munkák körébe tartozó munkafolyamatok, műveletek anyag-, idő- ésgépszükségletének megállapítására. |
| Alapozza meg a rajzról történő olvasás és a helyszíni felmérések szabályainak alkalmazását és az egyes szerkezeteképítésénél érvényes, illetve tapasztalati úton kialakított mérési, kerekítési stb. módszerek elsajátítását. |
| Készítse fel a tanulókat a tervekről, műhelyrajzokról, konszignációs táblázatokból a szükséges anyagmennyiségekkiszámítására különböző számítási eljárásokkal, a gép- és időszükségletek megállapítására, egyszerű normaképzésre azépületek kivitelezése során végzett munkák esetében. |
| Alapozza meg a tanulók ismereteit a felmérési napló készítésében, vezetésében és a felmérési napló alapján történőszámlakészítésben. |
| Az Építőanyagok tananyag tanításának célja, hogy rendszerezze a tanulók építőanyagokról szóló ismereteit. Ismertesse meg a tanulókat az anyagok jellemző tulajdonságaival. |
| Ismertesse meg a tanulókkal a természetes köveket, felhasználásuk területeit. Mutassa be a kerámiaipari alapanyagokat,a kerámiaipari technológiákat, az építőiparban használatos kerámiaanyagokat és -termékeket. Összefüggéseibenmutassa be a beton adalék- és kötőanyagait, a betonfajtákat, a betontermékeket. Mutassa be a fát mint építőanyagot, aszerkezetek és burkolatok anyagát. Ismertesse az építőiparban előforduló fémanyagokat, félkész fémtermékeket,gyártmányokat és fémszerkezeteket. |
| Ismertesse a festékeket és szigetelőanyagokat. Rendszerezze az építőipari műanyag termékeket, műanyagszerelvényeket, szerkezeteket. |
| Mutassa be a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat. |
| Hívja fel a figyelmet a minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségére és fontosságára. |
| Hívja fel a figyelmet az építőanyagok környezeti hatásaira. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. |
| Fejlessze a szóbeli, az írásos és a rajzi kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. |
| Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete,igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos és rajzimunkáikban az igényes külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények,sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, és lássák az épületek és környezetük harmonikus |
| kialakításának lehetőségeit. |
| Építészeti műszaki rajz: |
| A tanulók készítsenek szabadkézi vázlatokat természet után, egyszerűbb tárgyakról és formákról, alkalmazzák vázlataiknál a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapvető szabályait. Értelmezzék (olvassák) és megfelelően alkalmazzák az építészeti tervfajtákat. |
| Építészeti alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg a természetes és épített környezetet, osztályozzák az építményeket kialakításuk, funkciójukszerint, az építészeti alapfogalmakat, szakkifejezéseket szakszerűen alkalmazzák. |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Ismerjék a tanulók az alapfokú méretezési számításokat, értelmezzék a terveket, műhelyrajzokat, konszignációs táblázatokat, és legyenek képesek elkészíteni az épületszerkezetek, szerkezeti elemek készítésének anyagszükségletszámítását, tervrajzok és helyszíni felmérések alapján. |
| Építőanyagok: |
| A tanulók ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználási lehetőségeiket, környezetre gyakorolt |
| hatásukat. |
| Ismerjék a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat, a minőség-ellenőrzés ésminőségtanúsítás jelentőségét és fontosságát. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Építészeti műszaki rajz: |
| Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzokrajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. |
| Építészeti alapismeretek: |
| Az építési tevékenységgel, az építési folyamattal kapcsolatos fogalmak és az építészeti alapfogalmak használata. |
| Építészeti műszaki rajz |
| Témakörök | Tartalmak |
| Természet utáni rajzolás, perspektíva | Tárgyak elrendezése, tér- és tömegelhelyezés és -ábrázolás. Síklapú testek - hasábok, kocka, csonkolt testek ábrázolása. Forgástestek, henger, kúp rajzolása, csonka kúp rajzolása. Perspektivikus kép kialakítása horizontvonal-változtatással, szabadkézzel. |
| Építészeti tervjelölések | A műszaki rajzok és ábrák vonalai. Az építőanyagok jellemző jelölései. Az épületszerkezetek jellemző jelölései. A felületképzések jelölése. |
| Épületgépészeti jelölések, ábrázolások. | |
| Építmények tervrajzai | Alaprajz. Metszet. Nézetrajz - homlokzatrajz. Részletrajz. Helyszínrajz. |
| Tervdokumentáció feldolgozása | A kiviteli dokumentáció tartalma. |
| Építészeti alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Természetes és épített környezet | A mesterséges környezet kialakítása, a települések és infrastruktúrájuk kialakulása. A települések felépítése, területegységek, bel- és külterületek. A települések közműhálózata, üzemeltetése, higiénés előírásai. A település és természetes környezete, kapcsolata, települési környezetvédelem. A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata. |
| Építmények kialakítása, funkciói | Az építmény fogalma, fajtái. Építményfajták. Egyéb mérnöki létesítmények. |
| Az építési tevékenység, az építés folyamata | Az építési folyamat szakaszai az igény megfogalmazásától az épület fenntartásáig. |
| Építészeti alapfogalmak | Az építés célja - épületszerkezetek és építési módok közötti összefüggés, kapcsolat. Épületszerkezetek. Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben támasztott követelmények. |
| Épületszerkezetek és csoportosításuk | Alépítményi szerkezetek. Alapozási módok. Földmunkák dúcolásai, szádfalak, víztelenítő szerkezetek. Felépítményi szerkezetek. Födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők. Iparosított technológiák. Vázas építési rendszer. Fa épületszerkezetek - ácsszerkezetek. Építési segédszerkezetek és elkészítésük. Épületszigetelések. Tetőfedő munkák. Épületbádogos munkák. Vakolatok, külső és belső felületképzések, rabitzok. Burkolatok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Építészeti műszaki rajz: |
| Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzokrajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. |
| Építészeti alapismeretek: |
| A tanulók tudják rendszerezni az építési tevékenységeket, az építészeti alapfogalmakat, a szakkifejezéseket szakszerűenalkalmazzák. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló számítások és helyszíni felmérések végzése. |
| Építőanyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. |
| A természetes kövek, agyagféleségek, agyaggyártmányok rendszerezése a megismert anyagminták alapján. |
| Kötőanyagok, adalékanyagok osztályozása, építőipari anyagok osztályozása és jellemzése a megismert anyagmintákalapján, szakmai és környezeti szempontból. |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerkezetek méretezésének alapjai | Statikai alapfogalmak: erő, nyomaték. Síkbeli erőrendszer szerkesztése, számítása. Alap-igénybevételek számításai. |
| Felmérések készítése helyszínen | A helyszíni felmérések célja, módszerei, szabályai. |
| Anyagszükségletszámítások elkészítése, szabályai | Anyagszükséglet termékkatalógusok alapján. |
| Anyagszükséglet számítások rajzról | Anyagszükséglet alapozási, falazási, szigetelési, vakolási, felületkialakítási, betonozási, ács-, állványozó, zsaluzó, egyéb szerkezet kivitelezési munkákhoz. |
| Időszükséglet számítások, időütemezés | Technológiai folyamatok szervezése, munkaszervezés. |
| Építőanyagok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. | ||
| A nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. | ||
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. | ||
| Természetes kövek | A kövek fajtái. Építőkövek. Hazai mészköveink. Importmárványok és -mészkövek. Importgránitok. | ||
| Agyagféleségek, agyaggyártmányok, kerámiaipar | Képlékeny nyersanyagok. Az agyagok csoportosítása technológiai szempontból. Minőségi agyagféleségek. Vályogtermékek. Egyéb anyagok (tűzálló, nem tűzálló, kaolin, betonit, talkum). A kerámiaipari technológia alapelemei. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Minőségi előírások és szabványok. | ||
| Kötőanyagok és egyéb anyagok | Kötőanyagok. Adalékanyagok. Betonok. Betonacélfajták. Habarcsok. Külső és belső vakolatok. Burkolatok. Minőségi előírások és szabványok, esztétikai követelmények. | ||
| Építőipari faáruk | Az építőfa. A faszerkezetek és anyagaik. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme. Minőségi előírások és szabályok. | ||
| Acél- és fémgyártmányok | Fém- és acéltermékek, fémek tűz elleni védelme. Egyéb fémek. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. | ||
| Műanyag gyártmányok | Csoportosítása. A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, alkalmazási területük. Késztermékek. | ||
| Felületek kialakítása | A festő, mázoló, díszítőfestő munkák anyagai. Pigmentek és színezőanyagok. Kötőanyagok. Segédanyagok. Szárítók (száradásgyorsítók). Oldó- és hígítószerek. Festékek. Gyanták, lakkok, zománcok a díszítőmázolásban. | ||
| Vízszigetelő - hőszigetelő anyagok | Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai. Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Ismerjék a tanulók az alapfokú méretezési számításokat, az épület szerkezeteiben lejátszódó erőtani folyamatok |
| lényegét. |
| Önállóan tudják elkészíteni az épületszerkezetek, szerkezeti elemek készítésének anyagszükséglet-számítását,tervrajzok és helyszíni felmérések alapján. |
| Építőanyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és asegédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait,jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemzőfelhasználási területeit. |
| Ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználásuk területeit, környezeti hatásukat. |
| A természetes kövek, agyagféleségek, agyaggyártmányok rendszerezése a megismert anyagminták alapján. |
| Kötőanyagok, adalékanyagok osztályozása, építőipari anyagok osztályozása és jellemzése a megismert anyagminták alapján, szakmai és környezeti szempontból. |
| ÉPÍTÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Építési szakmai alapozó gyakorlatok célja a készségek, képességek fejlesztése, olyan gyakorlati ismeretek kialakítása, amelyek megalapozzák és formálják az építészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| Az Állványozás tanításának célja, hogy rendszerezze a leggyakrabban és általánosan munkaállványnak felhasználtállványtípusokat és -fajtákat. Ismertesse az egyes állványok felhasználási területét. Bemutassa az állványok részeit,kapcsolatait. Ismertesse az állványok építésének lépéseit, telepítésük feltételeit. Felhívja a figyelmet a munkaállvánnyalszemben támasztott követelményekre. Tudatosítsa az állványok átvételének és használatbavételének fontosságát, azellenőrzés jelentőségét. Megismertesse az állványokat. |
| Gyakoroltassa a feladatok végrehajtását. Figyelmeztessen az állványok jelentőségére, a munka minőségét befolyásolóhatására, a biztonságérzetre, a munkaszint helyes kialakítására. |
| Hívja fel a figyelmet a munkahelyi körülmények megfelelősége vizsgálatának fontosságára. |
| A Kitűzés és mérés tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók távolságbecslési képességét, erősítse mérési ismereteiket. Megismertessen a használatos mérőeszközökkel és mérési-kitűzési eljárásokkal. |
| Rendszerezze azokat az alapozó és több építési szakma területén szükséges ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlatban előforduló egyszerűbb kitűzési feladatok ellátására. |
| Az Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata tananyag tanításának alapvető célja, hogy az építőiparban használatosanyagokkal, mint a munka tárgyával ismerkedjenek meg a tanulók. |
| Szerezzenek jártaságot az alapvető építőanyagok megmunkálásában, keverésében és bedolgozásában. Emelje ki azanyagvizsgálatok jelentőségét. |
| Tudatosítsa az egyes anyagvizsgálatok munkahelyi vagy szakvizsgálati csoportosításának meghatározó szerepét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulók tudják ismertetni az egyes munkaállványok fajtáit, az egyszerű állványelemek elemeit, szerkezeti részeit, legyenek képesek a munkaszint elemeit összeszerelni, a csomópontokat ellenőrizni, a terhelésre vonatkozó szabályokat betartani. Fejlődjön a tanulók távolságbecslési képessége, fejlődjenek mérési ismereteik. A tanulók ismerjék az építőanyagokkal végzett egyszerűbb vizsgálatok célját és menetét. A tanulók ismerjék a különböző építőipari munkákat, az anyagok beépítési lehetőségeit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Állványozás: |
| A tanulók tudják az állványok merevítésének és kikötésének szabályait. Tudják összeszerelni az egyszerű állványok elemeit, szerkezeti részeit, az állvány-munkaszint elemeit. Tudják ellenőrizni a csomópontokat és a terhelésre vonatkozó szabályok teljesülését. |
| Állványozás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Állványfajták áttekintése | Hagyományos állványok. Bakállványok fajtái. Munkaszint, járó- és szállítófelület, korlátok, pipafák, szállító segédberendezések, csúszdák. Kidugó állványok. Hagyományos függőállványok. Létraállványok: talpas létraállványok, gördülő létraállványok. |
| Korszerű állványok | Keretes csőállványok. |
| Félkész csőállványok | Félkész csőállványok összeszerelése, ellenőrzése. |
| Baleset-elhárítási és biztonságtechnikai előírások | A terhelésre vonatkozó szabályok. Az állványok átvételének és használatbavételének menete, az ellenőrzés szempontjai. |
| Állványok készítése | Bakállvány típusainak készítése. Létraállvány készítésének bemutatása. |
| Egyszerű csőállvány elemeinek rendszere, telepítése | Az állványok összeszerelése és használata. Az egyszerű állványok rögzítő, toldó és szélesítő elemrendszerének kiválasztása és összeszerelése. |
| Villámvédelem építése állványoknál | Villámvédelem építésének bemutatása különféle állványoknál. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Állványozás: |
| Ismerjék az állványok merevítésének és kikötésének szabályait, az állványok elemeit és szerkezeti részeit. Ismerjék azállványok toldó és szélesítő elemrendszerét, tudják azokat kiválasztani és összeszerelni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kitűzés és mérés: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése és egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, az eredmények értelmezése. Atanulók tudjanak távolságbecslést és egyszerűbb méréseket elvégezni, a használatos mérőműszereket és mérési-kitűzésieljárásokat felismerni. |
| Ismerjék fel az épületen kívüli és épületen belüli kitűzések eszközeit és az egyszerűbb eszközöket. |
| Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló szerszámok használatának megismerése, alkalmazása. A munkaeszközökszakszerű használata. Anyagvizsgálati eljárások magyarázata, a helyszíni anyagvizsgálatok előkészítése, mintavétel. |
| Kitűzés és mérés |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mérési alapozás | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. Törvényes mértékegységek. | |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. | |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. | |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. | |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. | |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. | |
| A földmérés szerepe, feladata, alapfogalmai | A földmérés szerepe. A földmérés feladata. Földmérési alapfogalmak. | |
| A földmérés egyszerű eszközei | Kitűzőrúd, mérőszalag. | |
| Szögkitűzés egyszerű eszközökkel | Derékszög kitűzése mérőszalaggal. Szögtükörrel történő kitűzés, szögprizma - kettős szögprizma használata. | |
| Függőleges irányú pontátvitel a talajra | Vetítés, zsinóros vetítő vagy függő, merev vetítő vagy vetítőbot. | |
| Vízszintes egyenes vagy sík kijelölése | Vízszintes egyenes vagy sík kijelölése. | |
| Általános szögmérő műszer | Általános szögmérő műszer. | |
| Egyéb mérések | A magasság fogalma. A szintezés alapelve. | |
| Épületek kitűzése | Épületek helyének kitűzése. Zsinórállvány készítése. | |
| Épületén belüli kitűzések | Közbenső főfalak, pillérek kitűzése. Válaszfalak helyének kitűzése. Nyílászárók tengelyének kitűzése. Kémények, szellőzők, aknák, egyéb szerkezetek kitűzése. | |
| Kitűzési munkák és feladatok gyakorlása | Egyenes deszka. Benéző kereszt. Csapózsinór Függő. Függőző kaloda. Mérőléc. Fa-, fém-, műanyag tokos vízmértékek. Csöves vízmérték. Derékszög. Körző. Szögtükör. Szögprizma. Szintező műszerek. A kitűzés néhány fontosabb alapműveletének egyszerű megoldása. | |
| Zsinórállvány (zsinórállás, zsinórpad) készítése, épület körüli elhelyezésének | ||
| szabályai, a kitűzés lépései zsinórállványról. Alapárok kitűzése, munkagödör kitűzése, pincetömb kitűzése zsinórállványról. Építmény kitűzése. Közbenső főfalak kitűzése. Pillérek tengelyeinek kitűzése. Válaszfalak helyének kitűzése. Nyílászárók tengelyének kitűzése. Aljzatbeton szintjének bemérése. Burkolati magasság átvitele. | ||
| Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Építőanyagok darabolása | Különféle téglák és burkolóanyagok darabolása. | ||
| Anyagok előkészítése | Betonkeverés. Habarcskeverés. Festékek, színek keverése. Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel. | ||
| Anyagok bedolgozása | Betonozás. Vakolás. Festés, mázolás. | ||
| Anyagok felületi megmunkálása | Festés, mázolás. Stokkolás. | ||
| Munkahelyi | Szemszerkezet - adalékanyagok vizsgálata. | ||
| vizsgálatok | Vizsgálati célokra mintavétel. Méretellenőrzések, alaki vizsgálatok. Nedvességvizsgálatok. Az adalékanyag agyag-iszaptartalmának meghatározása, egyéb szennyeződés megállapítása. Az alapanyagok keménységének meghatározása. Kötési vizsgálatok. Ragasztóknál nyitvatartási idő vizsgálata. Technológiai előírások betartásának ellenőrzése. Környezeti hatások vizsgálata. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Kitűzés és mérés: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és amérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azokfelhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, amérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. |
| Tudják megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszközt megválasztani adott mérési feladathoz. |
| A tanulók ismerjék az épületen kívüli és épületen belüli kitűzések eszközeit, és tudják használni a lényeges, egyszerűbbeszközöket. |
| Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló szerszámok használatának megismerése, alkalmazása. A munkaeszközökszakszerű használata. |
| Anyagvizsgálati eljárások magyarázata, a helyszíni anyagvizsgálatok előkészítése, mintavétel. A tanulók tudjanakméretre vágni különféle téglákat és burkolóanyagokat, megfelelően alkalmazzák a habarcskeverés, a festés, a betonozásés a vakolás eszközeit, szerszámait. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni az építőanyagokkal végzett egyszerűbb vizsgálatok célját és menetét. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Építészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Építési szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Építészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Építési szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| ÉPÍTÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Építészeti szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja az építészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| Az Építészeti műszaki rajz tanításának célja, hogy alapozza meg a tanulók ismereteit a rajzeszközök használatáról. Készítse fel a tanulókat az ábrázoló geometria alapelemeit felhasználva, szabadkézi rajzok készítésére egyszerű és összetett testekről, megfelelő térlátással önálló szabadkézi vázlatok készítésére természet után. |
| Készítse fel a tanulókat a szabványos feliratok írására, a szabványos vonalvastagságok értelemszerű alkalmazására, a műszaki rajzok méreteinek és feliratainak elkészítésére, a helyes méretarányok megválasztására. Ismertesse meg a jellemző építészeti tervjelöléseket, a szerkezetek jelöléseit, anyagjelöléseket, szintjelöléseket, jelképeket (nyilak, lépcső lépésvonala stb.), méretjelöléseket. Készítse fel a tanulókat olvasni és alkalmazni az építészeti tervfajtákat, az építési tervdokumentációt, értelmezni annak rendszerét, tartalmát, szabályait, formai és tartalmi követelményeit. Alapozza meg a tanulók ismereteit az építészeti tervek szerepéről, tartalmáról, mint információhordozókról. |
| Az Építőanyagok tananyag tanításának célja, hogy rendszerezze a tanulók építőanyagokról szóló ismereteit. Ismertesse meg a tanulókat az anyagok jellemző tulajdonságaival. Ismertesse meg a tanulókkal a természetes köveket, felhasználásuk területeit. |
| Mutassa be a kerámiaipari alapanyagokat, a kerámiaipari technológiákat, az építőiparban használatos kerámiaanyagokat és -termékeket. Összefüggéseiben mutassa be a beton adalék- és kötőanyagait, a betonfajtákat, a betontermékeket. Mutassa be a fát, mint építőanyagot, a szerkezetek és burkolatok anyagát. Ismertesse az építőiparban előforduló fémanyagokat, félkész fémtermékeket, gyártmányokat és fémszerkezeteket. Ismertesse a festékeket és szigetelőanyagokat. Rendszerezze az építőipari műanyag termékeket, műanyag szerelvényeket, szerkezeteket. Mutassa be a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat. Hívja fel a figyelmet a minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségére és fontosságára. Hívja fel a figyelmet az építőanyagok környezeti hatásaira. |
| A Bevezetés az építészeti szakmai számításokba oktatásának célja, hogy készítse fel a tanulókat az alapfokú méretezési számítások végzésére és értelmezésére; az építési munkák körébe tartozó munkafolyamatok, műveletek anyag-, idő-, és gépszükségletének megállapítására. Alapozza meg a rajzról történő olvasás és a helyszíni felmérések szabályainak alkalmazását és az egyes szerkezetek építésénél érvényes, illetve tapasztalati úton kialakított mérési, kerekítési stb. módszerek elsajátítását. |
| Készítse fel a tanulókat a tervekről, műhelyrajzokról, konszignációs táblázatokból a szükséges anyagmennyiségek kiszámítására különböző számítási eljárásokkal, továbbá készítse fel a tanulókat a gép- és időszükségletek megállapítására, egyszerű normaképzésre az épületek kivitelezése során végzett munkák esetében. |
| Alapozza meg a tanulók ismereteit a felmérési napló készítésében, vezetésében és a felmérési napló alapján történő számlakészítésben. |
| Az Építészeti alapismeretek fejlessze a tanulók ismereteit az építmények kialakításáról, funkcióiról. Alakítsa ki a |
| tanulók helyes szemléletét a természetes és épített környezetről. |
| Készítse fel a tanulókat az építészeti, az építési tevékenységek, az építési folyamatok megismerésére, az alapfogalmakhasználatára. |
| Alapozza meg a tanulók ismereteit az építési tevékenységekről, az építés folyamatáról. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. |
| Fejlessze a szóbeli, az írásos és a rajzi kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. |
| Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete,igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos és rajzimunkáikban az igényes külalakra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége,érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, és lássák az épületek és környezetükharmonikus kialakításának lehetőségeit. |
| Építészeti műszaki rajz: |
| A tanulók készítsenek szabadkézi vázlatokat természet után, egyszerűbb tárgyakról és formákról, alkalmazzák vázlataiknál a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapvető szabályait. Értelmezzék (olvassák) és megfelelően alkalmazzák az építészeti tervfajtákat. |
| Építőanyagok: |
| A tanulók ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználási lehetőségeiket, környezetre gyakorolt |
| hatásukat. |
| Ismerjék a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat, a minőség-ellenőrzés ésminőségtanúsítás jelentőségét és fontosságát. |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Ismerjék a tanulók az alapfokú méretezési számításokat, értelmezzék a terveket, műhelyrajzokat, konszignációs táblázatokat, és legyenek képesek elkészíteni az épületszerkezetek, szerkezeti elemek készítésének anyagszükségletszámítását, tervrajzok és helyszíni felmérések alapján. |
| Építészeti alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg a természetes és épített környezetet, osztályozzák az építményeket kialakításuk, funkciójukszerint, az építészeti alapfogalmakat, szakkifejezéseket szakszerűen alkalmazzák. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Építészeti műszaki rajz: |
| Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzokrajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. |
| Építőanyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. |
| A természetes kövek, agyagféleségek, agyaggyártmányok rendszerezése a megismert anyagminták alapján. |
| Kötőanyagok, adalékanyagok osztályozása, építőipari anyagok osztályozása és jellemzése a megismert anyagmintákalapján, szakmai és környezeti szempontból. |
| Építészeti műszaki rajz |
| Témakörök | Tartalmak |
| Természet utáni rajzolás, perspektíva | Tárgyak elrendezése, tér- és tömegelhelyezés, és ábrázolás. Síklapú testek: hasábok, kocka, csonkolt testek ábrázolása. Forgástestek, henger, kúp rajzolása, csonkakúp rajzolása. Perspektivikus kép kialakítása horizontvonal -változtatással, szabadkézzel. |
| Építészeti tervjelölések | A műszaki rajzok és ábrák vonalai. Az építőanyagok jellemző jelölései. Az épületszerkezetek jellemző jelölései. A felületképzések jelölése. |
| Épületgépészeti jelölések, ábrázolások. | |
| Építmények tervrajzai | Alaprajz. Metszet. Nézetrajz - homlokzatrajz. Részletrajz. Helyszínrajz. |
| Tervdokumentáció feldolgozása | A kiviteli dokumentáció tartalma. |
| Építőanyagok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Az anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. | ||
| A nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. | ||
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. | ||
| Természetes kövek | A kövek fajtái. Építőkövek. Hazai mészköveink. Importmárványok és -mészkövek. Importgránitok. | ||
| Agyagféleségek, agyaggyártmányok, kerámiaipar | Képlékeny nyersanyagok. Az agyagok csoportosítása technológiai szempontból. Minőségi agyagféleségek. Vályogtermékek. Egyéb anyagok (tűzálló, nem tűzálló, kaolin, betonit, talkum). A kerámiaipari technológia alapelemei. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Minőségi előírások és szabványok. | ||
| Kötőanyagok és egyéb anyagok | Kötőanyagok. Adalékanyagok. Betonok. Betonacélfajták. Habarcsok. Külső és belső vakolatok. Burkolatok. | ||
| Minőségi előírások és szabványok, esztétikai követelmények. | |||
| Építőipari faáruk | Az építőfa. A faszerkezetek és anyagaik. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme. Minőségi előírások és szabályok. | ||
| Acél- és fémgyártmányok | Fém- és acéltermékek, fémek tűz elleni védelme. Egyéb fémek. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. | ||
| Műanyag gyártmányok | Csoportosítása. A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, alkalmazási területük. Késztermékek. | ||
| Felületek kialakítása | A festő, mázoló, díszítőfestő munkák anyagai. Pigmentek és színezőanyagok. Kötőanyagok. Segédanyagok. Szárítók (száradásgyorsítók). Oldó- és hígítószerek. Festékek. Gyanták, lakkok, zománcok a díszítőmázolásban. | ||
| Vízszigetelő - hőszigetelő anyagok | Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai. Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Építészeti műszaki rajz: |
| Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzokrajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. |
| A természetes kövek, agyagféleségek, agyaggyártmányok rendszerezése a megismert anyagminták alapján. |
| Kötőanyagok, adalékanyagok osztályozása, építőipari anyagok osztályozása és jellemzése a megismert anyagmintákalapján, szakmai és környezeti szempontból. |
| Építőanyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és asegédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait,jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemzőfelhasználási területeit. |
| Ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználásuk területeit, környezeti hatásukat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló számítások és helyszíni felmérések végzése. |
| Építészeti alapismeretek: |
| Az építési tevékenységgel, az építési folyamattal kapcsolatos fogalmak és az építészeti alapfogalmak használata. |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerkezetek méretezésének alapjai | Statikai alapfogalmak: erő, nyomaték. Síkbeli erőrendszer szerkesztése, számítása. Alap-igénybevételek számításai. |
| Felmérések készítése helyszínen | A helyszíni felmérések célja, módszerei, szabályai. |
| Anyagszükségletszámítások elkészítése, szabályai | Anyagszükséglet termékkatalógusok alapján. |
| Anyagszükséglet számítások rajzról | Anyagszükséglet alapozási, falazási, szigetelési, vakolási, felületkialakítási, betonozási, ács-, állványozó, zsaluzó, egyéb szerkezet kivitelezési munkákhoz. |
| Időszükséglet számítások, időütemezés | Technológiai folyamatok szervezése, munkaszervezés. |
| Építészeti alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Természetes és épített környezet | A mesterséges környezet kialakítása, a települések és infrastruktúrájuk kialakulása. A települések felépítése, területegységek, bel- és külterületek. |
| A települések közműhálózata, üzemeltetése, higiénés előírásai. A település és természetes környezete, kapcsolata, települési környezetvédelem. A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata. | |
| Építmények kialakítása, funkciói | Az építmény fogalma, fajtái. Építményfajták. Egyéb mérnöki létesítmények. |
| Az építési tevékenység, az építés folyamata | Az építési folyamat szakaszai az igény megfogalmazásától az épület fenntartásáig. |
| Építészeti alapfogalmak | Az építés célja - épületszerkezetek és építési módok közötti összefüggés, kapcsolat. Épületszerkezetek. Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben támasztott követelmények. |
| Épületszerkezetek és csoportosításuk | Alépítményi szerkezetek. Alapozási módok. Földmunkák dúcolásai, szádfalak, víztelenítő szerkezetek. Felépítményi szerkezetek. Födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők. Iparosított technológiák. Vázas építési rendszer. Fa épületszerkezetek - ácsszerkezetek. Építési segédszerkezetek és elkészítésük. Épületszigetelések. Tetőfedő munkák. Épületbádogos munkák. Vakolatok, külső és belső felületképzések, rabitzok. Burkolatok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Ismerjék a tanulók az alapfokú méretezési számításokat, az épület szerkezeteiben lejátszódó erőtani folyamatok |
| lényegét. |
| Önállóan tudják elkészíteni az épületszerkezetek, szerkezeti elemek készítésének anyagszükséglet-számítását,tervrajzok és helyszíni felmérések alapján. |
| Építészeti alapismeretek: |
| A tanulók tudják rendszerezni az építési tevékenységeket, az építészeti alapfogalmakat, a szakkifejezéseket szakszerűenalkalmazzák. |
| ÉPÍTÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztottszakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Építési szakmai alapozó gyakorlatok célja a készségek, képességek fejlesztése, olyan gyakorlati ismeretek kialakítása, amelyek megalapozzák és formálják az építészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| Az Állványozás tanításának célja, hogy rendszerezze a leggyakrabban és általánosan munkaállványnak felhasználtállványtípusokat és -fajtákat. Ismertesse az egyes állványok felhasználási területét. Bemutassa az állványok részeit,kapcsolatait. Ismertesse az állványok építésének lépéseit, telepítésük feltételeit. Felhívja a figyelmet a munkaállvánnyalszemben támasztott követelményekre. Tudatosítsa az állványok átvételének és használatbavételének fontosságát, azellenőrzés jelentőségét. Megismertesse az állványokat. |
| Gyakoroltassa a feladatok végrehajtását. Figyelmeztessen az állványok jelentőségére, a munka minőségét befolyásolóhatására, a biztonságérzetre, a munkaszint helyes kialakítására. |
| Hívja fel a figyelmet a munkahelyi körülmények megfelelősége vizsgálatának fontosságára. |
| A Kitűzés és mérés tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók távolságbecslési képességét, erősítse mérési ismereteiket. Megismertessen a használatos mérőeszközökkel és mérési-kitűzési eljárásokkal. Rendszerezze azokat az alapozó és több építési szakma területén szükséges ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlatban előforduló egyszerűbb kitűzési feladatok ellátására. |
| Az Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata tananyag tanításának alapvető célja, hogy az építőiparban használatosanyagokkal, mint a munka tárgyával ismerkedjenek meg a tanulók. |
| Szerezzenek jártaságot az alapvető építőanyagok megmunkálásában, keverésében és bedolgozásában. |
| Emelje ki az anyagvizsgálatok jelentőségét. Tudatosítsa az egyes anyagvizsgálatok munkahelyi vagy szakvizsgálaticsoportosításának meghatározó szerepét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulók tudják ismertetni az egyes munkaállványok fajtáit, az egyszerű állványelemek elemeit, szerkezeti részeit,legyenek képesek a munkaszint elemeit összeszerelni, a csomópontokat ellenőrizni, a terhelésre vonatkozó szabályokatbetartani. |
| Fejlődjön a tanulók távolságbecslési képessége, fejlődjenek mérési ismereteik. |
| A tanulók ismerjék az építőanyagokkal végzett egyszerűbb vizsgálatok célját és menetét. |
| A tanulók ismerjék a különböző építőipari munkákat, az anyagok beépítési lehetőségeit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Állványozás: |
| A tanulók tudják az állványok merevítésének és kikötésének szabályait. Tudják összeszerelni az egyszerű állványok elemeit, szerkezeti részeit, az állvány munkaszint elemeit. Tudják ellenőrizni a csomópontokat és a terhelésre vonatkozó szabályok teljesülését. |
| Állványozás |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Állványfajták áttekintése | Hagyományos állványok. Bakállványok fajtái. | ||
| Munkaszint, járó- és szállítófelület, korlátok, pipafák, szállító segédberendezések, csúszdák. Kidugó állványok. Hagyományos függőállványok. Létraállványok: talpas létraállványok, gördülő létraállványok. | |||
| Korszerű állványok | Keretes csőállványok. | ||
| Félkész csőállványok | Félkész csőállványok összeszerelése, ellenőrzése. | ||
| Baleset-elhárítási és biztonságtechnikai előírások | A terhelésre vonatkozó szabályok. Az állványok átvételének és használatbavételének menete, az ellenőrzés szempontjai. | ||
| Állványok készítése | Bakállvány típusainak készítése. Létraállvány készítésének bemutatása. | ||
| Egyszerű csőállvány elemeinek rendszere, telepítése | Az állványok összeszerelése és használata. Az egyszerű állványok rögzítő, toldó és szélesítő elemrendszerének kiválasztása és összeszerelése. | ||
| Villámvédelem építése állványoknál | Villámvédelem építésének bemutatása különféle állványoknál. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Állványozás: |
| Ismerjék az állványok merevítésének és kikötésének szabályait, az állványok elemeit és szerkezeti részeit. Ismerjék azállványok toldó és szélesítő elemrendszerét, tudják azokat kiválasztani és összeszerelni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kitűzés és mérés: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése és egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, az eredmények értelmezése. A tanulók tudjanak távolságbecslést és egyszerűbb méréseket elvégezni, a használatos mérőműszereket és mérésikitűzési eljárásokat felismerni. Ismerjék fel az épületen kívüli és épületen belüli kitűzések eszközeit és az egyszerűbb eszközöket. |
| Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló szerszámok használatának megismerése, alkalmazása. A munkaeszközökszakszerű használata. |
| Anyagvizsgálati eljárások magyarázata, a helyszíni anyagvizsgálatok előkészítése, mintavétel. |
| Kitűzés és mérés |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mérési alapozás | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. Törvén mértékegységek. | |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. | |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. | |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. | |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. | |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. | |
| A földmérés szerepe, feladata, alapfogalmai | A földmérés szerepe. A földmérés feladata. Földmérési alapfogalmak. | |
| A földmérés egyszerű eszközei | Kitűzőrúd, mérőszalag. | |
| Szögkitűzés egyszerű eszközökkel | Derékszög kitűzése mérőszalaggal. Szögtükörrel történő kitűzés, szögprizma, kettős szögprizma használata. | |
| Függőleges irányú pontátvitel a talajra | Vetítés, zsinóros vetítő vagy függő, merev vetítő vagy vetítőbot. | |
| Vízszintes egyenes vagy sík kijelölése | Vízszintes egyenes vagy sík kijelölése. | |
| Általános szögmérő műszer | Általános szögmérő műszer. | |
| Egyéb mérések | A magasság fogalma. A szintezés alapelve. | |
| Épületek kitűzése | Épületek helyének kitűzése. Zsinórállvány készítése. | |
| Épületen belüli kitűzések | Közbenső főfalak, pillérek kitűzése. Válaszfalak helyének kitűzése. Nyílászárók tengelyének kitűzése. Kémények, szellőzők, aknák, egyéb szerkezetek kitűzése. | |
| Kitűzési munkák és feladatok gyakorlása | Egyenes deszka. Benézőkereszt. Csapózsinór Függő. Függőző kaloda. Mérőléc. Fa-, fém-, műanyag tokos vízmértékek. Csöves vízmérték. Derékszög. Körző. Szögtükör. Szögprizma. Szintező műszerek. A kitűzés néhány fontosabb alapműveletének egyszerű megoldása. Zsinórállvány (zsinórállás, zsinórpad) készítése, épület körüli elhelyezésének szabályai, a kitűzés lépései zsinórállványról. Alapárok kitűzése, munkagödör kitűzése, pincetömb kitűzése zsinórállványról. Építmény kitűzése. Közbenső főfalak kitűzése. Pillérek tengelyeinek kitűzése. Válaszfalak helyének kitűzése. Nyílászárók tengelyének kitűzése. Aljzatbeton szintjének bemérése. Burkolati magasság átvitele. | |
| Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata |
| Témakörök | Tartalmak |
| Építőanyagok darabolása | Különféle téglák és burkolóanyagok darabolása. |
| Anyagok előkészítése | Betonkeverés. Habarcskeverés. Festékek, színek keverése. Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel. |
| Anyagok bedolgozása | Betonozás. Vakolás. Festés, mázolás. |
| Anyagok felületi megmunkálása | Festés, mázolás. Stokkolás. |
| Munkahelyi vizsgálatok | Szemszerkezet - adalékanyagok vizsgálata. Vizsgálati célokra mintavétel. Méretellenőrzések, alaki vizsgálatok. Nedvességvizsgálatok. Az adalékanyag agyag-iszaptartalmának meghatározása, egyéb szennyeződés megállapítása. Az alapanyagok keménységének meghatározása. Kötési vizsgálatok. Ragasztóknál nyitvatartási idő vizsgálata. Technológiai előírások betartásának ellenőrzése. Környezeti hatások vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kitűzés és mérés: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és amérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azokfelhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, amérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszköztmegválasztani adott mérési feladathoz. |
| A tanulók ismerjék az épületen kívüli és épületen belüli kitűzések eszközeit, és tudják használni a lényeges, egyszerűbbeszközöket. |
| Építőanyagok megmunkálása és vizsgálata: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló szerszámok használatának megismerése, alkalmazása. A munkaeszközökszakszerű használata. |
| Anyagvizsgálati eljárások magyarázata, a helyszíni anyagvizsgálatok előkészítése, mintavétel. A tanulók tudjanakméretre vágni különféle téglákat és burkolóanyagokat, megfelelően alkalmazzák a habarcskeverés, a festés, a betonozásés a vakolás eszközeit, szerszámait. |
| A tanulók legyenek képesek ismertetni az építőanyagokkal végzett egyszerűbb vizsgálatok célját és menetét. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Építészeti szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Építési szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Építészeti szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Építési szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| ÉPÍTÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Építészeti szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja az építészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| Az Építészeti alapismeretek fejlessze a tanulók ismereteit az építmények kialakításáról, funkcióiról. Alakítsa ki a tanulók helyes szemléletét a természetes és épített környezetről. |
| Készítse fel a tanulókat az építészeti alapfogalmak megismerésére és használatára. Alapozza meg a tanulók ismereteit az építési tevékenységekről, az építés folyamatáról. |
| Az Építészeti műszaki rajz tanításának célja, hogy alapozzameg a tanulók ismereteit a rajzeszközök használatáról. Készítse fel a tanulókat az ábrázoló geometria alapelemeit felhasználva, szabadkézi rajzok készítésére egyszerű és összetett testekről, megfelelő térlátással önálló szabadkézi vázlatok készítésére természet után. Készítse fel a tanulókat a szabványos feliratok írására, a szabványos vonalvastagságok értelemszerű alkalmazására, a műszaki rajzok méreteinek és feliratainak elkészítésére, a helyes méretarányok megválasztására. Ismertesse meg a jellemző építészeti tervjelöléseket, a szerkezetek jelöléseit, anyagjelöléseket, szintjelöléseket, jelképeket (nyilak, lépcső lépésvonala stb.), méretjelöléseket. |
| Készítse fel a tanulókat olvasni és alkalmazni az építészeti tervfajtákat, az építési tervdokumentációt, értelmezni annak rendszerét, tartalmát, szabályait, formai és tartalmi követelményeit. Alapozza meg a tanulók ismereteit az építészeti tervek szerepéről, tartalmáról, mint információhordozókról. |
| Az Építőanyagok tananyag tanításának célja, hogy rendszerezze a tanulók építőanyagokról szóló ismereteit. |
| Megismertesse a tanulókat az anyagok jellemző tulajdonságaival. |
| Megismertesse velük a természetes köveket, felhasználásuk területeit. Mutassa be a kerámiaipari alapanyagokat, akerámiaipari technológiákat, az építőiparban használatos kerámiaanyagokat és -termékeket. Összefüggéseiben mutassabe a beton adalék- és kötőanyagait, a betonfajtákat, a betontermékeket. Mutassa be a fát, mint építőanyagot, aszerkezetek és burkolatok anyagát. Ismertesse az építőiparban előforduló fémanyagokat, félkész fémtermékeket,gyártmányokat és fémszerkezeteket. Ismertesse meg a tanulókkal a festékeket és szigetelőanyagokat. Rendszerezze azépítőipari műanyag termékeket, műanyag szerelvényeket, szerkezeteket. Mutassa be a munkahelyi ellenőrzővizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat. Hívja fel a figyelmet a minőség-ellenőrzés és minőségtanúsításjelentőségére és fontosságára. |
| Hívja fel a figyelmet az építőanyagok környezeti hatásaira. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen azismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. |
| Fejlessze a szóbeli, az írásos és a rajzi kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. |
| Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete,igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos és rajzimunkáikban az igényes külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények,sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, és lássák az épületek és környezetük harmonikus |
| kialakításának lehetőségeit. |
| Építészeti alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék meg a természetes és épített környezetet, osztályozzák az építményeket kialakításuk, funkciójukszerint, az építészeti alapfogalmakat, szakkifejezéseket szakszerűen alkalmazzák. |
| Építészeti műszaki rajz: |
| A tanulók készítsenek szabadkézi vázlatokat természet után egyszerűbb tárgyakról és formákról, alkalmazzák |
| vázlataiknál a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapvető szabályait. Értelmezzék (olvassák) ésmegfelelően alkalmazzák az építészeti tervfajtákat. |
| Ismerjék a lépték használatát, a lépték és a méretmegadások összefüggéseit. |
| Építőanyagok: |
| A tanulók ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználási lehetőségeiket, környezetre gyakorolt |
| hatását. |
| Ismerjék fel a minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségét és fontosságát. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Az építőiparban leggyakrabban előforduló számítások és helyszíni felmérések végzése. |
| Építészeti alapismeretek: |
| Az építési tevékenységgel, az építési folyamattal kapcsolatos fogalmak és az építészeti alapfogalmak használata. |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerkezetek méretezésének alapjai | Statikai alapfogalmak: erő, nyomaték. Síkbeli erőrendszer szerkesztése, számítása. Alap-igénybevételek számításai. |
| Felmérések készítése helyszínen | A helyszíni felmérések célja, módszerei, szabályai. |
| Anyagszükségletszámítások elkészítése, szabályai | Anyagszükséglet termékkatalógusok alapján. |
| Anyagszükséglet számítások rajzról | Anyagszükséglet alapozási, falazási, szigetelési, vakolási, felületkialakítási, betonozási, ács-, állványozó, zsaluzó, egyéb szerkezet kivitelezési munkákhoz. |
| Időszükséglet számítások, időütemezés | Technológiai folyamatok szervezése, munkaszervezés. |
| Építészeti alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Természetes és épített környezet | A mesterséges környezet kialakítása, a települések és infrastruktúrájuk kialakulása. A települések felépítése, területegységek, bel- és külterületek. A települések közműhálózata, üzemeltetése, higiénés előírásai. A település és rmészetes környezete, kapcsolata, települési környezetvédelem. A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata. |
| Építmények kialakítása, funkciói | Az építmény fogalma, fajtái. Építményfajták. Egyéb mérnöki létesítmények. |
| Az építési tevékenység, az építés folyamata | Az építési folyamat szakaszai az igény megfogalmazásától az épület fenntartásáig. |
| Építészeti alapfogalmak | Az építés célja - épületszerkezetek és építési módok közötti összefüggés, kapcsolat. Épületszerkezetek. Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben támasztott követelmények. |
| Épületszerkezetek és csoportosításuk | Alépítményi szerkezetek. Alapozási módok. Földmunkák dúcolásai, szádfalak, víztelenítő szerkezetek. Felépítményi szerkezetek. Födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők. Iparosított technológiák. Vázas építési rendszer. Fa épületszerkezetek - ácsszerkezetek. Építési segédszerkezetek és elkészítésük. Épületszigetelések. Tetőfedő munkák. Épületbádogos munkák. Vakolatok, külső és belső felületképzések, rabitzok. Burkolatok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Bevezetés az építészeti szakmai számításokba: |
| Ismerjék a tanulók az alapfokú méretezési számításokat, az épület szerkezeteiben lejátszódó erőtani folyamatok |
| lényegét. |
| Önállóan tudják elkészíteni az épületszerkezetek, szerkezeti elemek készítésének anyagszükséglet-számítását,tervrajzok és helyszíni felmérések alapján. |
| Építészeti alapismeretek: |
| A tanulók tudják rendszerezni az építési tevékenységeket, az építészeti alapfogalmakat, a szakkifejezéseket szakszerűenalkalmazzák. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Építészeti műszaki rajz: |
| Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzokrajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. |
| Építőanyagok: |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése. A természetes kövek, agyagféleségek, agyaggyártmányok rendszerezése a megismert anyagminták alapján. Kötőanyagok, adalékanyagok osztályozása, építőipari anyagok osztályozása és jellemzése a megismert anyagminták alapján, szakmai és környezeti szempontból. |
| Építészeti műszaki rajz |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Természet utáni rajzolás, perspektíva | Tárgyak elrendezése, tér- és tömegelhelyezés, és ábrázolás. Síklapú testek: hasábok, kocka, csonkolt testek ábrázolása. Forgástestek, henger, kúp rajzolása, csonkakúp rajzolása. Perspektivikus kép kialakítása horizontvonal -változtatással, szabadkézzel. | |
| Építészeti tervjelölések | A műszaki rajzok és ábrák vonalai. Az építőanyagok jellemző jelölései. Az épületszerkezetek jellemző jelölései. A felületképzések jelölése. Épületgépészeti jelölések, ábrázolások. | |
| Építmények tervrajzai | Alaprajz. Metszet. Nézetrajz - homlokzatrajz. Részletrajz. Helyszínrajz. | |
| Tervdokumentáció feldolgozása | A kiviteli dokumentáció tartalma. | |
| Építőanyagok | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. | |
| A nemfémes anyagok | A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. | |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. | |
| Természetes kövek | A kövek fajtái. Építőkövek. Hazai mészköveink. Importmárványok és -mészkövek. Importgránitok. | |
| Agyagféleségek, agyaggyártmányok, kerámiaipar | Képlékeny nyersanyagok. Az agyagok csoportosítása technológiai szempontból. Minőségi agyagféleségek. Vályogtermékek. Egyéb anyagok (tűzálló, nem tűzálló, kaolin, betonit, talkum). A kerámiaipari technológia alapelemei. A tégla- és cserépgyártás folyamata. Égetett gyártmányok készítése. Minőségi előírások és szabványok. | |
| Kötőanyagok és egyéb anyagok | Kötőanyagok. Adalékanyagok. Betonok. Betonacélfajták. Habarcsok. Külső és belső vakolatok. Burkolatok. Minőségi előírások és szabványok, esztétikai követelmények. | |
| Építőipari faáruk | Az építőfa. A faszerkezetek és anyagaik. A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme. | |
| Minőségi előírások és szabályok. | ||
| Acél- és fémgyártmányok | Fém- és acéltermékek, fémek tűz elleni védelme. Egyéb fémek. Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények, tömegcikkek, félkész termékek. | |
| Műanyag gyártmányok | Csoportosítása. A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, alkalmazási területük. Késztermékek. | |
| Felületek kialakítása | A festő, mázoló, díszítőfestő munkák anyagai. Pigmentek és színezőanyagok. Kötőanyagok. Segédanyagok. Szárítók (száradásgyorsítók). Oldó- és hígítószerek. Festékek. Gyanták, lakkok, zománcok a díszítőmázolásban. | |
| Vízszigetelő hőszigetelő anyagok | Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai. Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai. | |
| A továbbhaladás feltételei Építészeti műszaki rajz: |
| Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzok rajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. |
| A természetes kövek, agyagféleségek, agyaggyártmányok rendszerezése a megismert anyagminták alapján. Kötőanyagok, adalékanyagok osztályozása, építőipari anyagok osztályozása és jellemzése a megismert anyagminták alapján, szakmai és környezeti szempontból. |
| Építőanyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és asegédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait,jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemzőfelhasználási területeit. Ismerjék az építőanyagok jellemző tulajdonságait, felhasználásuk területeit, környezetihatásukat. |
| ÉPÍTÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok célja a készségek, képességek fejlesztése, olyan gyakorlati ismeretek kialakítása, amelyek megalapozzák és formálják az építészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. |
| A Kitűzés és mérés tananyag tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók távolságbecslési képességét, erősítse mérési ismereteiket. Megismertessen a használatos mérőműszerekkel és mérési-kitűzési eljárásokkal. Rendszerezze azokat az alapozó és több építési szakma területén szükséges ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlatban előforduló egyszerűbb kitűzési feladatok ellátására. |
| Adjon tájékoztatást a bonyolultabb kitűzésekről, terepfelmérésekről, azok modern műszereiről és az eljárások lényegéről. Adjon áttekintést a terepfelmérés, kitűzés területén a szakmai követelményekben nem szereplő, de a műszaki intelligenciát erősítő korszerű kitűzési technikákról. |
| Az Állványozás tananyag tanításának célja, hogy rendszerezze a leggyakrabban és általánosan munkaállványnak |
| felhasznált állványtípusokat és -fajtákat. Ismertesse az egyes állványok felhasználási területét. Bemutassa az állványokrészeit, kapcsolatait. |
| Ismertesse az állványok építésének lépéseit, telepítésük feltételeit. Felhívja a figyelmet a munkaállvánnyal szembentámasztott követelményekre. Tudatosítsa az állványok átvételének és használatbavételének fontosságát, az ellenőrzésjelentőségét. |
| Megismertesse a tanulókkal az állványokat. Gyakoroltassa a feladatok végrehajtását. |
| Figyelmeztessen az állványok jelentőségére, a munka minőségét befolyásoló hatására, a biztonságérzetre, a munkaszinthelyes kialakítására. Hívja fel a figyelmet a munkahelyi körülmények megfelelősége vizsgálatának fontosságára. |
| Az Anyagvizsgálatok tananyag tanítása emelje ki az anyagvizsgálatok jelentőségét. |
| Tudatosítsa az egyes anyagvizsgálatok munkahelyi vagy szakvizsgálati csoportosításának meghatározó szerepét. |
| Fejlesztési követelmények |
| Fejlődjön a tanulók távolságbecslési képessége, fejlődjenek a mérési ismereteik. A tanulók tudják ismertetni az egyes munkaállványok fajtáit, az egyszerű állványelemek elemeit, szerkezeti részeit, legyenek képesek a munkaszint elemeit összeszerelni, a csomópontokat ellenőrizni, a terhelésre vonatkozó szabályokat betartani. A tanulók ismerjék az építőanyagokkal végzett egyszerűbb vizsgálatok célját és menetét. A tanulók ismerjék a különböző építőipari munkákat, az anyagok beépítési lehetőségeit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Kitűzés és mérés: |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése és egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, az eredmények értelmezése. Atanulók tudjanak távolságbecslést és egyszerűbb mérések t elvégezni, a használatos mérőműszereket és mérési-kitűzésieljárásokat felismerni. Ismerjék fel az épületen kívüli és épületen belüli kitűzések eszközeit és az egyszerűbbeszközöket. |
| Kitűzés és mérés |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. Törvényes mértékegységek. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| A földmérés szerepe, feladata, alapfogalmai | A földmérés szerepe. A földmérés feladata. Földmérési alapfogalmak. |
| A földmérés egyszerű eszközei | Kitűzőrúd, mérőszalag. |
| Szögkitűzés egyszerű eszközökkel | Derékszög kitűzése mérőszalaggal. Szögtükörrel történő kitűzés, szögprizma - kettős szögprizma használata. |
| Függőleges irányú pontátvitel a talajra | Vetítés, zsinóros vetítő vagy függő, merev vetítő vagy vetítőbot. |
| Vízszintes egyenes vagy sík kijelölése | Vízszintes egyenes vagy sík kijelölése. |
| Általános szögmérő műszer | Általános szögmérő műszer. |
| Egyéb mérések | A magasság fogalma. A szintezés alapelve. |
| Épületek kitűzése | Épületek helyének kitűzése. Zsinórállvány készítése. |
| Epületén belüli kitűzések | Közbenső főfalak, pillérek kitűzése. Válaszfalak helyének kitűzése. Nyílászárók tengelyének kitűzése. Kémények, szellőzők, aknák, egyéb szerkezetek kitűzése. |
| Kitűzési munkák és feladatok gyakorlása | Egyenes deszka. Benézőkereszt. Csapózsinór Függő. Függőző kaloda. Mérőléc. Fa-, fém-, műanyag tokos vízmértékek. Csöves vízmérték. Derékszög. Körző. Szögtükör. Szögprizma. Szintező műszerek. A kitűzés néhány fontosabb alapműveletének egyszerű megoldása. |
| Zsinórállvány (zsinórállás, zsinórpad) készítése, épület körüli elhelyezésének | |
| szabályai, a kitűzés lépései zsinórállványról. Alapárok kitűzése, munkagödör kitűzése, pincetömb kitűzése zsinórállványról. Építmény kitűzése. Közbenső főfalak kitűzése. Pillérek tengelyeinek kitűzése. Válaszfalak helyének kitűzése. Nyílászárók tengelyének kitűzése. Aljzatbeton szintjének bemérése. Burkolati magasság átvitele. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Kitűzés és mérés: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és amérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azokfelhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, amérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszköztmegválasztani adott mérési feladathoz. |
| A tanulók ismerjék az épületen kívüli és épületen belüli kitűzések eszközeit, és tudják használni a lényeges, egyszerűbbeszközöket. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Állványozás: |
| A tanulók tudják az állványok merevítésének és kikötésének szabályait. Tudják összeszerelni az egyszerű állványok elemeit, szerkezeti részeit, az állvány munkaszint elemeit. Tudják ellenőrizni a csomópontokat és a terhelésre vonatkozó szabályok teljesülését. |
| Építőanyagok vizsgálata: |
| A munkaeszközök szakszerű használata. Anyagvizsgálati eljárások magyarázata, a helyszíni anyagvizsgálatokelőkészítése, mintavétel. |
| Állványozás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Állványfajták áttekintése | Hagyományos állványok. Bakállványok fajtái. Munkaszint, járó- és szállítófelület, korlátok, pipafák, szállító segédberendezések, csúszdák. Kidugóállványok. Hagyományos függőállványok. Létraállványok: talpas létraállványok, gördülő létraállványok. |
| Korszerű állványok | Keretes csőállványok. |
| Félkész csőállványok | Félkész csőállványok összeszerelése, ellenőrzése. |
| Baleset-elhárítási és biztonságtechnikai előírások | A terhelésre vonatkozó szabályok. Az állványok átvételének és használatbavételének menete, az ellenőrzés szempontjai. |
| Állványok készítése | Bakállvány típusainak készítése. Létraállvány készítésének bemutatása. |
| Egyszerű csőállvány elemeinek rendszere, telepítése | Az állványok összeszerelése és használata. Az egyszerű állványok rögzítő, toldó és szélesítő elemrendszerének kiválasztása és összeszerelése. |
| Villámvédelem építése állványoknál | Villámvédelem építésének bemutatása különféle állványoknál. |
| Építőanyagok vizsgálata |
| Témakörök | Tartalmak |
| Anyagok előkészítése | Betonkeverés. Habarcskeverés. Festékek, színek keverése. Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel. |
| Munkahelyi vizsgálatok | Szemszerkezet - adalékanyagok vizsgálata. Vizsgálati célokra mintavétel. Méretellenőrzések, alaki vizsgálatok. Nedvességvizsgálatok. Az adalékanyag agyag-iszaptartalmának meghatározása, egyéb szennyeződés megállapítása. Az alapanyagok keménységének meghatározása. Kötési vizsgálatok. Ragasztóknál nyitvatartási idő vizsgálata. Technológiai előírások betartásának ellenőrzése. Környezeti hatások vizsgálata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Állványozás: |
| Ismerjék az állványok merevítésének és kikötésének szabályait, az állványok elemeit és szerkezeti részeit. Ismerjék azállványok toldó és szélesítő elemrendszerét, tudják azokat kiválasztani és összeszerelni. |
| Építőanyagok vizsgálata: |
| A tanulók, legyen képesek ismertetni az építőanyagokkal végzett egyszerűbb vizsgálatok célját és menetét. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖNNYŰIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| 10. évfolyam |
| Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek | 74 óra | |
| Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra | |
| Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek | 148 óra | |
| Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra | |
| KÖNNYŰIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében a könnyűipar szakmacsoport közös, valamint a szakirányoknak megfelelő szakmai-elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátításával és beépítésével a kreatív tevékenységek körébe, a formák és a tér alkalmazását ismerik meg a tanulók. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a könnyűipari szakmák jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, ezek környezetvédelmi vonatkozásaival, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy ismertesse meg a tanulókkal a szakmacsoportban leggyakrabban felhasznált nyersanyagok fajtáit, tulajdonságaikat, valamint a belőlük készült alapanyagok, félkész és késztermékek feldolgozhatóságát, viselési tulajdonságait és környezeti jellemzőit. Mutassa be a textíliák, bőrök, szőrmék gyártásának menetét, az előállító gépek működési elvét. Ismertesse meg a könnyűipari áruismereten belül a textíliák, bőrök, szőrmék, kellékanyagok legjellemzőbb fajtáit, feldolgozási és használati tulajdonságaikat. Tájékoztasson az öltözködés és a divattörténet főbb állomásairól. |
| Segítsen felkelteni a szakmai, szakirányú érdeklődést a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapításával a szakiskola speciális körülményei között. |
| Készítse fel a tanulókat a gyártási műveletek kézi és gépi kivitelezésénél alkalmazott rajzos ábrák értelmezésére, a jelölések ismeretére, az egyszerűbb műveleti ábrák rajzolására, a műszaki dokumentáció értelmezésére és alkalmazására. Tájékoztasson a könnyűipari szakmák kialakulásáról. Adjon áttekintést a könnyűiparban jellemző alapvető konfekcionálási műveletekről, az alkalmazott gépek működési elvéről. Megismertesse a tanulókkal a gyártási műveletekre vonatkozó minőségi előírásokat. Felkeltse a tanulók érdeklődését a mindenkori divatirányzatok követésére és az újabb technológiák megismerésére egyaránt. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösenaz ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. |
| Erősödjék a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. Keltse fel a tanulók |
| érdeklődését az egyes könnyűipari szakmák iránt. |
| Fejlessze kép-, valamint ábraolvasási, -értelmezési készségüket. |
| Tegye képessé a tanulókat egyszerűbb szakmai ábrázolásokat értelmezni, készíteni. |
| Tegye képessé a tanulókat a gyártási műveletek legfontosabb alapfogalmainak meghatározására, a szakkifejezésekszakszerű használatára. |
| Fejlessze a tanulók kézügyességét, arányérzékét, térlátását, ízlését, műszaki műveltségét. |
| A tantárgyak tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, különféle képi ábrázolások elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A könnyűiparban (textil-, bőr/szőrme-, cipő-, ruhaipar) felhasznált legfontosabb nyersanyagok, alapanyagok |
| jellemzőinek bemutatása. |
| Gyártási alapismeretek: |
| A könnyűipar ágainak és azok kapcsolatának bemutatása. |
| A könnyűipari szakmák kialakulásának, fejlődésének megismerése a történeti korok tükrében. |
| A választott szakmacsoportra jellemző gyártási folyamatok legfontosabb alapfogalmainak megismertetéseszakkifejezések szakszerű használatával. |
| Könnyűipari anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A könnyűipar nyersanyagai, alapanyagai | A textil-, a bőr/szőrme- és a cipőipar nyersanyagai, a ruhaipar alapanyagai és környezeti jellemzőik. |
| Rajz és vizuális kultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Öltözködéskultúra | Öltözködés- és divattörténet. A különböző korok öltözködésének, divatjának a jellegzetességei. |
| Ábrázolási módok | Szabadkézi ábrázolások. Műszaki ábrázolás. |
| Gyártási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gyártási alapismeretek | A könnyűipar ágai és azok kapcsolata. A könnyűipari szakmák kialakulása, fejlődésük a történeti korok tükrében. A gyártás alapfogalmai: előkészítő műveletek, összeállító műveletek. Kisalkatrészek és apróáruk készítése a választott szakiránynak megfelelően. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a könnyűiparban felhasznált nyersanyagokat, azok jellemzőit, különös tekintettel a |
| feldolgozhatóságra és a viselési tulajdonságokra. |
| Gyártási alapismeretek: |
| Legyen áttekintésük a könnyűipari szakmák kialakulásáról, fejlődéséről. Legyenek képesek meghatározni sajátszakképesítésük helyét a könnyűiparban. |
| A tanulók tudják ismertetni a választott szakmacsoportra jellemző gyártási folyamatok legfontosabb alapfogalmait aszakkifejezések szakszerű használatával. Készítsenek és alkalmazzanak önállóan egyszerűbb szakmai ábrázolásokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, különféle képi ábrázolásokból, elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A könnyűipar alapanyagainak, félkész és kész termékeinek gyártási elve, az előállító gépek eszközök megismeréseegyszerűsített ábrák, fotók alapján. |
| A könnyűipar legjellemzőbb félkész és kész termékeinek jellemzése, csoportosítása, rendszerezése nyersanyag, |
| szerkezet, valamint feldolgozási és használati tulajdonságok alapján. |
| Rajz- és vizuális kultúra: |
| Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemekfelismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. |
| A divat fogalmának, jelentőségének, szerepének, területeinek bemutatása. |
| Különféle szabadkézi ábrázolások, valamint a műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismertetése. Tárgyak éskülönböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. |
| Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok,formák és tér alkalmazása. A színkeverés elemeinek felidézése. |
| Szűkebb és tágabb környezetének esztétikus alakítására tett képi javaslatok létrehozása. |
| A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek), megismerése és |
| feldolgozása. |
| Gyártási alapismeretek |
| A szakmacsoportra jellemző szerszámok gépek bemutatása konfekcionálás legfontosabb alapfogalmainakmegismertetése a szakkifejezések szakszerű használatával a választott szakiránynak megfelelően. |
| A szakirányra jellemző egyszerű termékek előállítása a minőségi követelmények és a munkavédelmi szabályok |
| betartásával |
| Könnyűipari anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A könnyűipari anyagok gyártása | A szakmacsoportra jellemző anyagok: textíliák, bőrök, szőrmék és egyéb anyagok (fa, fém, papír stb.) gyártása és környezeti hatásuk. |
| Könnyűipari áruismeret | A textíliák, bőrök, szőrmék fajtái, csoportosításuk legfontosabb jellemzőik alapján. |
| Rajz és vizuális kultúra |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Öltözködéskultúra | Öltözködés- és divattörténet. A különböző korok öltözködésének, divatjának a jellegzetességei. | |
| Ábrázolási módok | Szabadkézi ábrázolások. Műszaki ábrázolás. | |
| Vizuális kommunikáció | Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás, műalkotások vagy személyes fotók másolata és méretnövelése. A színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. Piktogramok a szakma területén (munkavédelmi jelzések, ”textilkresz". | |
| Tárgy- és környezetkultúra | Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzalkollázsszerű ábrázolása. A monogram - mint tárgy - elkészítése. A munkalélektan (ergonómia) alapjai, szakmai munka és esztétikum. | |
| Gyártási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gyártási alapismeretek | Alapfogalmak a választott szakiránynak megfelelően. Előkészítő, összeállító és befejező műveletek. Alkatrészek és egyszerűbb termékek készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a könnyűiparban felhasznált nyersanyagokat, azok jellemzőit, különös tekintettel a |
| feldolgozhatóságra és a viselési tulajdonságokra. |
| Rajz és vizuális kultúra: |
| A tanulók ismerjék a divat fogalmát, jelentőségét, szerepét a kulturált öltözködés kialakulásában. |
| A tanulók ismerjék a különféle szabadkézi, valamint a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek azábrázoláshoz szükséges sík- és térszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak egyszerű beállításokról szabadkézi rajzokat (vázlatokat) készíteni a megfelelő anyagok, eszközökalkalmazásával. |
| Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések |
| megtalálására, egyeztetésére. |
| Ismerjék, és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott jelöléseket. |
| Ismerjék és tudják alkalmazni a különböző technikáknak megfelelő eszközöket, anyagokat. |
| Ismerjék a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra alkalmazásának lehetőségeit, hatásait a |
| szakma területén. |
| Gyártási alapismeretek |
| A tanulók tudják ismertetni a választott szakmacsoportra jellemző gyártási folyamatok legfontosabb alapfogalmait a szakkifejezések szakszerű használatával. Készítsenek és tudják alkalmazni önállóan a szakmai ábrázolásokat alkatrészek és egyszerű termékek gyártására vonatkozóan. |
| KÖNNYŰIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében a könnyűipari szakmacsoport közös, valamint szakmacsoport szakképesítéseinek megfelelő szakmai gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a könnyűipari szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, ezek környezeti jellemzőivel, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatása révén a tanulók jussanak sikerélményhez a gyakorlótevékenységek során. |
| Szerezzenek kellő gyakorlatot a különféle ábrázolási technikák eszközhasználatához a minta és modellábrázolás során. |
| Ismerjék meg a műszaki és a szakmai ábrázolások alapjait, eszközeit. |
| A gyakorlati alapismereteket olyan szinten sajátítsák el, amely képessé teszi őket bármely alapvető szakmai feladatelvégzésére. |
| A munkájuk során önállóan ismerjék fel, előzzék meg, küszöböljék ki a hibákat. |
| Legyenek képesek a pontos, szakszerű és kitartó munkára. |
| Készüljenek fel az önálló ismeretszerzésre, a korszerű technika, technológia iránti érdeklődésre, a mindenkori |
| divatirányzatok követésére. |
| Sajátítsák el a könnyűiparban használatos, illetve az adott szakiránynak megfelelő alapvető eszközök, gépek,berendezések szakszerű üzemeltetését, szabályozását, tisztítását és balesetmentes használatát. |
| Alkalmazzák a könnyűiparban használatos magyar nyelvű szakkifejezéseket úgy, hogy egy időben tudják annak idegennyelvű (szakmai) megfelelőit is. |
| Fejlesztési követelmények |
| Fejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett manuális készségeit és képességeit. |
| Fejlessze a tanulók szín-, forma- és arányérzékét, szemmértékét, esztétikai érzékét, Mesét, a munkamozdulatok |
| pontosságát, összerendezettségét. |
| Nevelje a tanulókat az új iránti fogékonyságra, a pontos, igényes munkavégzésre. |
| Segítse a tanulók tehetségének kibontakoztatását. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Minta- és modellábrázolás: |
| Mintarajzok készítése különféle ábrázolási módok, eszközök használatával. |
| Aránytanulmányok készítése emberi testről. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A különféle nyersanyagokhoz megfelelő feldolgozási technikák kiválasztása. |
| A választott munkafeladat elkészítéséhez a megfelelő eszközök kiválasztása, balesetmentes alkalmazása. |
| A könnyűiparban használatos nyersanyagok, alapanyagok feldolgozása, apróáruk készítése a szakiránynak megfelelően,a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartásával. |
| Minta- és modellábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mintarajzok készítése | Különféle ábrázolási módok, eszközök megismerésével a szakmacsoportra jellemző minta- és modellrajzok készítése. |
| Aránytanulmányok készítése emberi testről | A felnőtt emberi test arányainak megismerése, szabadkézi vázlatok készítése normál felnőtt emberi testről. |
| Gyártási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Munka- és környezetvédelem a könnyűiparban | A szakmacsoportra érvényes munka- és környezetvédelmi szabályok megismerése és alkalmazása a gyakorlati munka során. |
| A könnyűipari anyagok vizsgálata | Egyszerű vizsgálatok elvégzése, a tapasztalatok, mért adatok értelmezése, értékelése: - a fontosabb nyersanyagok felismerése tapintás, mikroszkópi vizsgálat és égetési próba alapján, - a különféle félkész- és kész (alap)anyagok megkülönböztetése szerkezetük és legalapvetőbb jellemzőinek meghatározása. |
| Könnyűipari gyártási gyakorlatok | A könnyűipar nyersanyagainak feldolgozása, egyszerűbb termékek előállítása a választott szakirány szerint. Mintakendők, egyszerű munkadarabok készítése a legfontosabb kézi műveletek alkalmazásával: Nemezelés. Csomózási technikák. |
| Kézi szövés és kötés. Síkkötés. Varrás. Egyéb eljárások. Egyszerű kézi műveletek megfelelő minőségű elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása és használata. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Minta- és modellábrázolás: |
| A tanulók tudják elkészíteni különböző technikákkal és eszközökkel a szakmacsoportra jellemző mintákat. Legyenek képesek meghatározni a normál emberi test arányait az egyes testrészek szakszerű megnevezésével. Tudják elkészíteni a normál felnőtt emberi test arányos vázlatrajzát. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják: |
| A rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| Megkülönböztetni a könnyűipar különféle alapanyagait, és ismertetni azok legjellemzőbb felhasználási területeit. |
| Meghatározni az alapanyagok legfontosabb tulajdonságait szubjektív módszerekkel és egyszerű eszközök segítségével. |
| Értelmezni a vizsgálatok tapasztalatait, és a mérési eredményeket kiértékelni. |
| Megállapítani a fonalak és cérnák szerkezetét, sodratirányát. |
| Megkülönböztetni a különféle kelméket, bőröket, szőrméket szerkezetük alapján, megállapítani legalapvetőbbméretjellemzőiket. |
| Kiválasztani a megfelelő anyagot és eszközt a különféle feldolgozási technikákhoz, a választott szakiránynakmegfelelően. |
| Beállítani, szabályozni, tisztítani, szakszerűen, balesetmentesen használni az alapvető szerszámokat, eszközöket. |
| Egyszerű termékek, apróáruk készítését meghatározni és helyes sorrendben elkészíteni a szükséges előkészítő,összeállító és befejező műveleteket, esetleges díszítéseket. |
| Elvégezni a kitűzött feladatokat balesetmentesen, gazdaságosan. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Minta- és modellábrázolás: |
| Különböző stílusú, típusú ruha-, cipő-, öltözet-kiegészítő modellek (rajz)vázlatainak készítése, |
| Az anyagtársítások szakmai és esztétikai szempontjainak ismertetése, és ezek alapján anyagtársítási mintákösszeállítása, |
| A különféle célú öltözékek összeállítási szempontjainak ismertetése, valamint néhány alapvető öltözék elemeinekmeghatározása és kiválasztása, |
| Divatlapok, -fotók, -filmek, modell(rajz) tanulmányozása alapján a jellemző divatvonalakat és a modellek technológiaiszempontból fontos részleteinek meghatározása. |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók manuális készségének kialakítása munkavégzésen keresztül, és kellő gyakorlat biztosítása a rajzeszközökhasználatához. |
| Egyszerű sík- és térmértani szerkesztések készítése. |
| Vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, ezek helyes alkalmazása a vetületi ábrázolás szabályainakbetartásával. |
| Egyszerűbb tárgyak, ezek vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések megtalálása, egyeztetése. |
| A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések alkalmazása. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A választott szakmacsoport szakképesítésének megfelelő, adott munkafeladat elkészítéséhez a megfelelő eszközökkiválasztása, balesetmentes alkalmazása. |
| A különféle nyersanyagokhoz megfelelő feldolgozási technikák kiválasztása. |
| A könnyűiparban használatos nyersanyagok, alapanyagok feldolgozása, alapvető műveletek elvégzése, egyszerűbbtermékek előállítása a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartásával. |
| Minta- és modellábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Öltözéktervek készítése | Különböző stílusú, típusú ruha-, cipő-, öltözet-kiegészítő modellek vázlatainak készítése különböző technikákkal. Anyagtársítások összeállítása szakmai és esztétikai szempontok alapján. Helyes és helytelen öltöztetés, különféle célú öltözékek és összeállításuk szempontjai, öltözék-összeállítások készítése, öltözék-kiegészítők választása. Divatlapok, -fotók, -filmek tanulmányozása, modell(rajz)-olvasás a jellemző divatvonalak, technológiai szempontok kiemelésével. |
| Műszaki ábrázolási alapjai |
| Témakörök | Tartalmak |
| Rajzi alapismeretek alkalmazása | A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. Jelölések alkalmazása. |
| Szerkesztések, ábrázolási módok alkalmazása | A kör és részeinek szerkesztése. Egyéb síkidomok szerkesztése. Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai. Vetítési módok alkalmazása. Testek ábrázolása nézetben és metszetben. |
| Gyártási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerszámok, gépek kezelése, karbantartása | Egyszerű gépi műveletek megfelelő minőségű elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása. A szakmacsoportra jellemző alapvető szerszámok, gépek beállítása, tisztítása, szakszerű, balesetmentes üzemeltetése. |
| Egyszerűbb termékek előállítása a szakmacsoport szakképesítéseinek megfelelően | A legfontosabb öltések és egyszerű varrástípusok készítése megfelelő minőségben. A legegyszerűbb ragasztási és nedves hőmegmunkálási műveletek elvégzése az alapvető ragasztó- és vasalóeszközök üzemeltetésével. Kis alkatrészek, egyszerűbb darabok, apróáruk készítése megfelelő műveleti csoportosításban és helyes technológiai sorrendben. A készülő munkadarabhoz illő díszítési mód, anyag, eszköz kiválasztása. A díszítés elkészítése a gyártás megfelelő szakaszában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Minta- és modellábrázolás: |
| A tanulók tudják elkészíteni különböző stílusú, típusú ruha-, cipő-, öltözet-kiegészítő modellek öltözetek vázlatait különféle technikákkal, ismertetni az anyagtársítások szakmai és esztétikai szempontjait, és ezek alapján anyagtársítási mintákat összeállítani, ismertetni a különféle célú öltözékek összeállításának szempontjait, tudják meghatározni és kiválasztani néhány alapvető öltözék elemeit, meghatározni divatlapok, -fotók, -filmek, modell(rajz) tanulmányozása alapján a jellemző divatvonalakat és a modellek technológiai szempontból fontos részleteit. |
| Műszaki ábrázolási gyakorlatok: |
| A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani a helyes méretarányokat ésszabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat, önállóan elvégezni a sík- és térmértani alapszerkesztéseket,különböző hasábok vetületi ábrázolását. |
| Megszerkeszteni az egyszerű testek vetületeit és metszeteit, elkészíteni vetületi ábrák alapján az axonometrikus képet, arajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják beállítani, szabályozni, tisztítani, szakszerűen, balesetmentesen használni az alapvető szerszámokat, eszközöket, kiválasztani a megfelelő anyagot és eszközt a különféle feldolgozási technikákhoz, egyszerű termékek készítését meghatározni és helyes sorrendben elkészíteni a szükséges előkészítő, összeállító és befejező műveleteket, esetleges díszítéseket, elvégezni a kitűzött feladatokat balesetmentesen, gazdaságosan. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖNNYŰIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek | 104 óra |
| Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok | 155 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| KÖNNYŰIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolában a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében a könnyűipari szakmacsoport közös, valamint a szakirányoknak megfelelő szakmai-elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátításával és beépítésével a kreatív tevékenységek körébe, a formák és a tér alkalmazását ismerik meg a tanulók. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a könnyűipari szakmák jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, ezek környezetvédelmi vonatkozásaival, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy ismertesse meg a tanulókkal a szakmacsoportban leggyakrabban felhasznált nyersanyagok fajtáit, tulajdonságaikat, valamint a belőlük készült alapanyagok, félkész éskésztermékek feldolgozhatóságát, viselési tulajdonságait és környezeti jellemzőit. |
| Mutassa be a textíliák, bőrök, szőrmék gyártásának menetét, az előállító gépek működési elvét. |
| Ismertesse meg a könnyűipari áruismereten belül a textíliák, bőrök, szőrmék, kellékanyagok legjellemzőbb fajtáit,feldolgozási és használati tulajdonságaikat. |
| Tájékoztasson az öltözködés és a divattörténet főbb állomásairól. |
| Segítsen felkelteni a szakmai, szakirányú érdeklődést a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének |
| gyarapításával a szakiskola speciális körülményei között. |
| Készítse fel a tanulókat a gyártási műveletek kézi és gépi kivitelezésénél alkalmazott rajzos ábrák értelmezésére, a jelölésekismeretére, az egyszerűbb műveleti ábrák rajzolására, a műszaki dokumentáció értelmezésére és alkalmazására. |
| Tájékoztasson a könnyűipari szakmák kialakulásáról. |
| Adjon áttekintést a szakmacsoportra jellemző alapvető konfekcionálási műveletekről, az alkalmazott gépek működésielvéről. |
| Megismertesse a tanulókkal a gyártási műveletekre vonatkozó minőségi előírásokat. |
| Felkeltse a tanulók érdeklődését a mindenkori divatirányzatok követésére és az újabb technológiák megismeréséreegyaránt. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösenaz ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás,az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. |
| Erősödjék a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| Keltse fel a tanulók érdeklődését az egyes könnyűipari szakmák iránt. |
| Fejlessze kép-, valamint ábraolvasási, értelmezési készségüket. Tegye képessé a tanulókat egyszerűbb szakmai |
| ábrázolásokat értelmezni, készíteni. |
| Tegye képessé a tanulókat a gyártási műveletek legfontosabb alapfogalmainak meghatározására, a szakkifejezésekszakszerű használatára. |
| Fejlessze a tanulók kézügyességét, arányérzékét, térlátását, ízlését, műszaki műveltségét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 112 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, különféle képi ábrázolásokból, elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A könnyűiparban (textil-, bőr/szőrme-, cipő-, ruhaipar) felhasznált legfontosabb nyersanyagok, alapanyagok ésjellemzőinek bemutatása. |
| Gyártási alapismeretek: |
| A könnyűipar ágainak és azok kapcsolatának bemutatása. |
| A könnyűipari szakmák kialakulásának, fejlődésének megismerése a történeti korok tükrében. |
| A választott szakmacsoportra jellemző gyártási folyamatok legfontosabb alapfogalmainak megismertetése aszakkifejezések szakszerű használatával. |
| Könnyűipari anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A könnyűipar nyersanyagai, alapanyagai | A textil-, a bőr/szőrme- és a cipőipar nyersanyagai, a ruhaipar alapanyagai és környezeti jellemzőik. |
| Gyártási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gyártási alapismeretek | A könnyűipar ágai és azok kapcsolata. A könnyűipari szakmák kialakulása, fejlődésük a történeti korok tükrében. A gyártás alapfogalmai: - előkészítő műveletek, - összeállító műveletek Kisalkatrészek és apróáruk készítése a választott szakiránynak megfelelően |
| A továbbhaladás feltételei |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a könnyűiparban felhasznált nyersanyagokat, azok jellemzőit, különös tekintettel a |
| feldolgozhatóságra és a viselési tulajdonságokra. |
| Gyártási alapismeretek: |
| Legyen áttekintésük a könnyűipari szakmák kialakulásáról, fejlődéséről. Legyenek képesek meghatározni sajátszakmacsoportjuk szakképesítéseinek helyét a könnyűiparban. |
| A tanulók tudják ismertetni a választott szakmacsoportra jellemző gyártási folyamatok legfontosabb alapfogalmait aszakkifejezések szakszerű használatával. Készítsenek és alkalmazzanak önállóan egyszerűbb szakmai ábrázolásokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 112 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, különféle képi ábrázolásokból, elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A könnyűipar alapanyagainak, félkész és késztermékeinek gyártási elve, az előállító gépek eszközök megismeréseegyszerűsített ábrák, fotók alapján. |
| A könnyűipar legjellemzőbb félkész és késztermékeinek jellemzése, csoportosítása, rendszerezése nyersanyag,szerkezet, valamint feldolgozási és használati tulajdonságok alapján. |
| Rajz- és vizuális kultúra: |
| Az öltözködéskultúra, divat fogalmának, jelentőségének, szerepének, területeinek bemutatása. |
| Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális |
| Elemekfelismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. |
| Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok,formák és tér alkalmazása. A színkeverés elemeinek felidézése. |
| A tananyag és szakmai tárgyak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek), megismerése ésfeldolgozása. |
| Gyártási alapismeretek: |
| A szakmacsoportra jellemző szerszámok gépek bemutatása konfekcionálás legfontosabb alapfogalmainakmegismertetése a szakkifejezések szakszerű használatával a választott szakiránynak megfelelően. |
| A szakirányra jellemző egyszerű termékek előállítása a minőségi követelmények és a munkavédelmi szabályok |
| Betartásával. |
| Könnyűipari anyagismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| A könnyűipari anyagok gyártása | A szakmacsoportra jellemző anyagok: textíliák, bőrök, szőrmék és egyéb anyagok (fa, fém, papír stb.) gyártása és környezeti hatásuk. |
| Könnyűipari áruismeret | A textíliák, bőrök, szőrmék fajtái, csoportosításuk legfontosabb jellemzőik alapján. |
| Rajz és vizuális kultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Öltözködéskultúra | Öltözködés- és divattörténet. A különböző korok öltözködésének, divatjának a jellegzetességei |
| Vizuális kommunikáció | Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. A színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. Piktogramok a szakma területén (munkavédelmi jelzések, ”textilkresz"). |
| Tárgy- és környezetkultúra | Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és 6 tokkal, rajzzal kollázsszerű ábrázolása. A monogram - mint tárgy - elkészítése. A munkalélektan (ergonómia) alapjai szakmai munka és esztétikum. |
| Gyártási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Gyártási alapismeretek | Alapfogalmak a választott szakiránynak megfelelően. Előkészítő, összeállító és befejező műveletek. Alkatrészek és egyszerűbb termékek készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Könnyűipari anyagismeret: |
| A tanulók tudják ismertetni a könnyűipar alapanyagainak, félkész és kész termékeinek gyártási elvét, az előállító gépekeszközök működését egyszerűsített ábrák, fotók alapján. |
| A könnyűipar legjellemzőbb félkész és késztermékeit tudják jellemezni, csoportosítani, rendszerezni nyersanyag, |
| szerkezet, valamint feldolgozási és használati tulajdonságok alapján. |
| Rajz és vizuális kultúra: |
| A tanulók ismerjék a divat fogalmát, jelentőségét, szerepét a kulturált öltözködés kialakulásában. |
| A tanulók ismerjék a különféle szabadkézi ábrázolások és egyéb technikák legfontosabb területeit, rendelkezzenek azábrázoláshoz szükséges sík- és térszemléleti alapokkal. |
| Ismerjék és tudják alkalmazni a különböző technikáknak megfelelő eszközöket, anyagokat. |
| Ismerjék a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra alkalmazásának lehetőségeit, hatásait a |
| szakma területén. |
| Gyártási alapismeretek: |
| A tanulók tudják ismertetni a választott szakmacsoportra jellemző gyártási folyamatok legfontosabb alapfogalmait a szakkifejezések szakszerű használatával. Készítsenek és tudják alkalmazni önállóan a szakmai ábrázolásokat alkatrészek és egyszerű termékek gyártására vonatkozóan. |
| KÖNNYŰIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolában a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében a könnyűipari szakmacsoport közös, valamint szakmacsoporti szakmai gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a könnyűipari szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, ezek környezeti jellemzőivel, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatása révén a tanulók jussanak siker élményhez a gyakorló |
| tevékenységek során. |
| Szerezzenek kellő gyakorlatot a különféle ábrázolási technikák eszközhasználatához a minta és modellábrázolás során. |
| Ismerjék meg a műszaki és a szakmai ábrázolások alapjait, eszközeit. |
| A gyakorlati alapismereteket olyan szinten sajátítsák el, amely képessé teszi őket bármely alapvető szakmai feladatelvégzésére. |
| A munkájuk során önállóan ismerjék fel, előzzék meg, küszöböljék ki a hibákat, |
| Legyenek képesek a pontos, szakszerű és kitartó munkára. |
| Készüljenek fel az önálló ismeretszerzésre, a korszerű technika, technológia iránti érdeklődésre, a mindenkori |
| divatirányzatok követésére. |
| Sajátítsák el a könnyűiparban használatos, illetve az adott szakiránynak megfelelő alapvető eszközök, gépek,berendezések szakszerű üzemeltetését, szabályozását, tisztítását és balesetmentes használatát. |
| Alkalmazzák a könnyűiparban használatos magyar nyelvű szakkifejezéseket úgy, hogy egy időben tudják annak idegennyelvű (szakmai) megfelelőit is. |
| Fejlesztési követelmények |
| Fejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett manuális készségeit és képességeit. |
| Fejlessze a tanulók szín-, forma- és arányérzékét, szemmértékét, esztétikai érzékét, ízlését, a munkamozdulatok |
| pontosságát, összerendezettségét. |
| Nevelje a tanulókat az új iránti fogékonyságra, a pontos, igényes munkavégzésre. |
| Segítse a tanulók tehetségének kibontakoztatását. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 184 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, |
| megfigyelésekből. |
| Különféle szabadkézi ábrázolások, valamint a műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismertetése. Tárgyak éskülönböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. |
| Ábrázolási módok és alkalmazásuk |
| Minta- és modellábrázolás: |
| Mintarajzok készítése különféle ábrázolási módok, eszközök használatával. |
| Aránytanulmányok készítése emberi testről. |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók manuális készségének kialakítása munkavégzésen keresztül, és kellő gyakorlat biztosítása a rajzeszköz |
| használatához. |
| Egyszerű sík- és térmértani szerkesztések készítése. |
| Vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, ezek helyes alkalmazása a vetületi ábrázolás szabályain |
| betartásával. |
| Egyszerűbb tárgyak, ezek vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések megtalálása, egyeztetése. |
| A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések alkalmazása. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A különféle nyersanyagokhoz megfelelő feldolgozási technikák kiválasztása. |
| A választott munkafeladat elkészítéséhez a megfelelő eszközök kiválasztása, balesetmentes alkalmazása. |
| A könnyűiparban használatos nyersanyagok, alapanyagok feldolgozása, apróáruk készítése a szakiránynak megfelelőia vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartásával |
| Minta- és modellábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Ábrázolási módok és alkalmazásuk | Minta és modellábrázolás: Mintarajzok (ábrázolások) készítése különféle technikákkal. Aránytanulmányok, szabadkézi vázlatok készítése emberi testről. A műszaki ábrázolás alapja: A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok. Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. Jelölések alkalmazása. Szerkesztések, ábrázolási módok alkalmazása. A kör és részeinek szerkesztése. Egyéb síkidomok szerkesztése. Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai. Vetítési módok alkalmazása. Testek ábrázolása nézetben és metszetben. |
| Gyártási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Munka- és környezetvédelem a könnyűiparban | A szakmacsoportra érvényes munka- és környezetvédelmi szabályok megismerése és alkalmazása a gyakorlati munka során. | ||
| A könnyűipari anyagok vizsgálata | Egyszerű vizsgálatok elvégzése, a tapasztalatok, mért adatok értelmezése, értékelése: - a fontosabb nyersanyagok felismerése tapintás, mikroszkópi vizsgálat és égetési próba alapján, - a különféle félkész- és kész (alap)anyagok megkülönböztetése szerkezetük és legalapvetőbb jellemzőinek meghatározása. | ||
| Könnyűipari gyártási gyakorlatok | A könnyűipar nyersanyagainak feldolgozása, egyszerűbb termékek előállítása a választott szakirány szerint. Mintakendők, egyszerű munkadarabok készítése a legfontosabb kézi műveletek alkalmazásával: Nemezelés. Csomózási technikák. Kézi szövés és kötés. Síkkötés. Varrás. Egyéb eljárások. Egyszerű kézi műveletek megfelelő minőségű elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása és használata. | ||
| A továbbhaladás feltételei Ábrázolási módok és alkalmazásuk |
| Minta és modellábrázolás: |
| Ismerjék a különféle szabadkézi ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges sík- éstérszemléleti alapokkal. |
| Tudjanak egyszerű beállításokról szabadkézi rajzokat (vázlatokat) készíteni a megfelelő anyagok, eszközökalkalmazásával. |
| El tudják készíteni különböző technikákkal és eszközökkel a szakmacsoportjukra jellemző mintákat. |
| Meg tudják határozni a normál emberi test arányait az egyes testrészek szakszerű megnevezésével. |
| El tudják készíteni a normál felnőtt emberi test arányos vázlatrajzát. |
| A műszaki ábrázolás alapjai: |
| A tanulók tudják alkalmazni a műszaki rajz formai követelményeit, és a jelöléseket, rendeltetésszerűen használni aszükséges rajzeszközöket. Legyenek képesek kiválasztani a helyes méretarányokat és szabványos méreteket, aszabványos vonalvastagságokat. |
| Tudják önállóan elvégezni a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok vetületi ábrázolását. |
| Legyenek képesek megszerkeszteni az egyszerű testek vetületeit és metszeteit. |
| El tudják készíteni a vetületi ábrák alapján az axonometrikus képet. |
| Tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresni. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják ismertetni és munkájuk során alkalmazni a könnyűipar szakmacsoportra vonatkozó munka- és |
| környezetvédelmi előírásokat. |
| Legyenek képesek meghatározni az alapanyagok legfontosabb tulajdonságait szubjektív módszerekkel és egyszerűeszközök segítségével. |
| Tudják értelmezni az anyagvizsgálatok tapasztalatait, és a mérési eredményeket kiértékelni. |
| Tudják megállapítani a fonalak és cérnák szerkezetét, sodratirányát. |
| Meg tudják különböztetni a könnyűipar különféle alapanyagait, és ismertetni azok legjellemzőbb felhasználásiterületeit. |
| Legyenek képesek megkülönböztetni a különféle kelméket, bőröket, szőrméket szerkezetük alapján, megállapítanilegalapvetőbb méretjellemzőiket, |
| Ki tudják választani a megfelelő anyagot és eszközt a különféle feldolgozási technikákhoz, a választott szakiránynakmegfelelően, |
| Értelmezik a rajzos dokumentációkat és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket kikeresik. |
| Beállítják, szabályozzák, tisztítják, szakszerűen, balesetmentesen használják az alapvető szerszámokat, eszközöket. |
| Egyszerű termékek, apróáruk készítését meg tudják határozni és helyes sorrendben elkészítik a szükséges előkészítő,összeállító és befejező műveleteket, esetleges díszítéseket. |
| Elvégzik a kitűzött feladatokat balesetmentesen, gazdaságosan. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 184 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Ismeretszerzés tanári útmutatás alapján egyénileg és csoportosan, írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, megfigyelésekből. |
| Ábrázolási módok és alkalmazásuk |
| Öltözéktervek készítése: |
| Különböző stílusú, típusú ruha-, cipő-, öltözetkiegészítő modellek (rajz)vázlatainak készítése. |
| Az anyagtársítások szakmai és esztétikai szempontjainak ismertetése, és ezek alapján anyagtársítási mintákösszeállítása. |
| A különféle célú öltözékek összeállítási szempontjainak ismertetése, valamint néhány alapvető öltözék elemeinekmeghatározása és kiválasztása. |
| Divatlapok, -fotók, -filmek, modell(rajz) tanulmányozása alapján a jellemző divatvonalakat és a modellek technológiaiszempontból fontos részleteinek meghatározása. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A választott szakiránynak megfelelő, adott munkafeladat elkészítéséhez a megfelelő eszközök kiválasztása,balesetmentes alkalmazása. |
| A különféle nyersanyagokhoz megfelelő feldolgozási technikák kiválasztása. |
| A könnyűiparban használatos nyersanyagok, alapanyagok feldolgozása, alapvető műveletek elvégzése, egyszerűbbtermékek előállítása a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartásával |
| Ábrázolási módok és alkalmazásuk |
| Témakörök | Tartalmak |
| Öltözéktervek készítése | Különböző stílusú, típusú ruha-, cipő-, öltözetkiegészítő modellek vázlatainak készítése különböző technikákkal. Anyagtársítások összeállítása szakmai és esztétikai szempontok alapján. Helyes és helytelen öltöztetés, különféle célú öltözékek és összeállításuk szempontjai, öltözék-összeállítások készítése, öltözékkiegészítők választása. Divatlapok, -fotók, -filmek tanulmányozása, modell(rajz)-olvasás a jellemző divatvonalak, technológiai szempontok kiemelésével. |
| Gyártási alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szerszámok, gépek kezelése, karbantartása | Egyszerű gépi műveletek megfelelő minőségű elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása. A szakirányra jellemző alapvető szerszámok, gépek beállítása, tisztítása, szakszerű, balesetmentes üzemeltetése. |
| Egyszerűbb termékek előállítása a szakiránynak megfelelően | A legfontosabb öltések és egyszerű varrástípusok készítése megfelelő minőségben. A legegyszerűbb ragasztási és nedves hőmegmunkálási műveletek elvégzése az alapvető ragasztó- és vasalóeszközök üzemeltetésével. Kis alkatrészek, egyszerűbb darabok, apróáruk készítése megfelelő műveleti csoportosításban és helyes technológiai sorrendben. A készülő munkadarabhoz illő díszítési mód, anyag, eszköz kiválasztása. A díszítés elkészítése a gyártás megfelelő szakaszában. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Ábrázolási módok és alkalmazásuk |
| Öltözéktervek készítése: |
| A tanulók tudják elkészíteni a különböző stílusú, típusú ruha-, cipő-, öltözet-kiegészítő modellek öltözetek vázlataitkülönféle technikákkal. |
| Legyenek képesek ismertetni az anyagtársítások szakmai és esztétikai szempontjait, és ezek alapján anyagtársítási mintákat összeállítani. Tudják ismertetni a különféle célú öltözékek összeállításának szempontjait és meghatározni, kiválasztani néhány alapvető öltözék elemeit, Legyenek képesek meghatározni divatlapok, -fotók, -filmek, modell(rajz) tanulmányozása alapján, a jellemző divatvonalakat és a modellek technológiai szempontból fontos részleteit. |
| Gyártási alapgyakorlatok: |
| A tanulók tudják beállítani, szabályozni, tisztítani, szakszerűen, balesetmentesen használni az alapvető szerszámokat,eszközöket. |
| Kiválasztják a megfelelő anyagot és eszközt a különféle feldolgozási technikákhoz. |
| Képesek egyszerű termékek készítését meghatározni és helyes sorrendben elkészíteni a szükséges előkészítő, összeállítóés befejező műveleteket, esetleges díszítéseket. |
| El tudják végezni a kitűzött feladatokat balesetmentesen, gazdaságosan. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A FAIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Faipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Faipari szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Faipari szakmai alapozó ismeretek | 185 óra |
| Faipari szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Faipari szakmai alapozó ismeretek tananyag oktatásának célja a szakmacsoport jellemző területeinek bemutatásasorán a szakmacsoportban közös elméleti és gyakorlati alapismeretek átadása, a jellemző technológiák, munkaműveletek,felhasznált anyagok megismertetése. |
| A tananyag célja, hogy fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozzameg a szakmai műveltséget, a |
| készségek, képességek fejlesztésével készítsen fel a faipari szakképzés eredményes elvégzésére. |
| A faipar sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel afigyelmet a faipari szakmák sajátos voltára, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa beszámukra az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a faipari pályák szépségeit, termékeit, veszélyeit, a faipar hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésénekirányát, a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a faipari pályák sokszínűségét, távlatait. Segítse a tanulókatleendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésta szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási ésszakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban apontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa a faipari termeléskörnyezeti hatásait. |
| A Mérések tananyag oktatásának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetért való felelősségét, a lényegmegragadó képességet. |
| Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a faipari gyakorlatban előforduló ellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. |
| A Faipari anyagismeret tananyag oktatásának célja, hogy rendszerbe foglalja és csoportosítsa az eddig megszerzett, aszakmacsoport szempontjából fontos ismereteket. |
| Megismertesse a tanult témakörök alapfogalmait, hogy a tanulók képesek legyenek a majdani szakmájukban azokatmegérteni és használni. Megismertesse a tanulókkal a faanyagok szerkezeti és vegyi felépítését, jellemző tulajdonságait,felhasználási lehetőségeit, környezeti összefüggéseit, mutasson rá az anyag belső szerkezete és tulajdonságai közöttikapcsolatra. |
| Bővítse a tanulók ismereteit környezetükről, alakítsa ki a tanulók önálló ismeretszerzésének igényét. Neveljen a természetes fa szeretetére és értékelésére, az ésszerű és takarékos anyagfelhasználás fontosságának felismerésére. |
| A Faipari szakmai alapismeretek tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók környezetükben felismerjék a faipar termékeit, össze tudják kapcsolni az egyes szakmák munkaterületeivel. |
| Felismerjék az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának szükségességét, tudjanak választani a lehetséges megmunkálási módok közül. Készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentáció értelmezésére, ismertesse meg a fa megmunkálásának alapvető módjait, a kéziszerszámokkal való megmunkálás műveleteit. |
| A Faipari szakrajz oktatásának célja, hogy fejlessze a tanulók rajzkészségét, esztétikai érzékét, segítse térlátásuk kialakítását, megismertesse a faipari rajzok fajtáit, jellemző jelöléseit, szakmai sajátosságait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag oktatása során fejlődjenek a tanulók tanuláshoz szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, a logikus gondolkodás. |
| Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, rajzi készségeik. |
| A szóbeli és írásos szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket, használják a gondolatközlés rajzi formáit. Alakuljon ki és fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban, rajzfeladataikban törekedjenek az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. |
| A tananyag elsajátítása során a tanulók váljanak képessé szakmai leírások, táblázatok, grafikonok használatára, faipari szakrajzok, ábrák helyes értelmezésére, a mértékrendszerek szakszerű, biztos alkalmazására. |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoportban alkalmazott alapméréseket és az ahhoz szükséges eszközöket. Tudják megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszközt kiválasztani egyszerű mérési feladathoz. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki a munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a faipari termékek, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanulók tudják alkalmazni a faipari technológiákról, eljárásokról, anyagokról, eszközökről szerzett ismereteiket, valamint a faipari szakrajzi képességeiket a későbbi tanulmányaik és gyakorlati tevékenységük során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A biológiában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok,szakkönyvek segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése ahétköznapi életben. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés. |
| Rajzi alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Raj eszközök | Rajzeszközök fajtái, használatuk. |
| Rajzolás szabadkézzel | Vonalvezetési gyakorlatok, ismétlődő minták rajzolása. Kicsinyítés, nagyítás négyzetrács segítségével (méretarány). Rajzolás természet után (organikus formák). |
| Szabályos mértani testek és testcsoportok rajzolása | Rajzolás modellek után (méretek, arányok, téri viszonyok). |
| A perspektíva | Egy- és kétiránypontos perspektíva. |
| Vetületi ábrázolás | Nézetek származtatása, képsíkrendszer felépítése. Vetítés módszerei, a vetületi ábrázolás szabályai. Egyszerű testek vetületei. Hálózatrajz, makettkészítés. |
| Axonometrikus ábrázolások | Egyszerű és összetett testek ábrázolása. Csonkított testek ábrázolása. |
| Tárgyak rekonstruálása vetületek alapján | Axonometrikus rajzok készítése szabadkézzel. |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Térfogatmérés | A térfogat SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok térfogatának meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Faipari anyagismeret | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az erdő | Az erdő mint biológiai életközösség. A Föld erdői. Erdőgazdálkodás, fakitermelés. Erdei választékok. Környezetvédelmi |
| A fa szövetszerkezeti felépítése | A növényi sejt, növényi szövetek, osztódó és állandósult szövetek. |
| A fa vegyi összetétele | A fát felépítő kémiai elemek és vegyületek. |
| A fa nedvességtartalma | Az egyensúlyi fanedvesség. A fa nedvességtartalmának meghatározása. A nedvességváltozás hatása a fa méreteire. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Rajzi alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék a különböző ábrázolási módokat, képesek legyenek a rajzeszközöket biztonsággal használni, |
| rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. |
| Legyenek képesek egyszerűbb tárgyak vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések felismerésére. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az Sí mértékrendszert, a mérési pontosság és a |
| mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok |
| felhasználását, a mértékegységeket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a |
| mérőeszközök, beállítását, kezelését. |
| Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Faipari anyagismeret: |
| Tudják ismertetni a fa élettani tulajdonságait, szövetszerkezeti felépítését, tudják megnevezni a fát felépítő vegyületeket, |
| a faanyag nedvességváltozásának okait és következményeit, a termék használhatóságára gyakorolt hatását. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, |
| képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Az élő fa jelenlétének, környezetünkre gyakorolt hatásának felismerése, a feldolgozott faanyag és az emberi lét változatos |
| kapcsolatának megfigyelése. Gyűjtés, tanulmányozás, megfigyelés során legyenek képesek a tanulók a faanyag szerkezeti |
| felépítésének ismertetésére ábrák, makettek, minták segítségével, tulajdonságainak jellemzésére. Egyszerű kísérletek |
| elvégzésével szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a faanyag jellemző műszaki tulajdonságairól. |
| Műszaki rajzok készítése, rajzok tanulmányozása, értelmezése. Egyéni ötletek megfogalmazása, tervezés, vázlatkészítés. |
| Meglévő tárgyak formáinak meghatározása, méreteinek megállapítása, ábrázolása. |
| Faipari szakmai alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| A faipar története | A faipari szakmák kialakulása, fejlődése. A faipari szakmák csoportosítása és munkaterületei. |
| A fa megmunkálása | A faipar tagozódása. Fakitermelés. Alapanyaggyártás. Késztermékgyártás. Megmunkálási módok. Forgácsmentes alakítások. Forgácsoló alakítások. A fa megmunkálásának környezeti hatása. |
| A kézi forgácsolás elmélete | A forgácsolás feltételei. A forgácsoló szerszámok csoportosítása. A forgácsoló szerszámok általános jellemzői. A forgácsolás minőségét befolyásoló tényezők. |
| Alkatrészek szabása kézi fűrészeléssel | A kézifűrészek csoportosítása az elvégezhető műveletek szerint. A szélezés, szeletelés, darabolás fogalma és technológiai előírásai. A kézi fűrészelés balesetvédelmi szabályai. |
| Alkatrészek méretre alakítása kézi gyalulással | A kézigyaluk csoportosítása. A gyalulás műveletei, a kézi gyalulás szabályai. |
| A fa ragasztásának elmélete | A ragasztás célja, feltételei. A ragasztás során fellépő erők szerepe, hatása a ragasztott anyagok szilárdságára. A ragasztóanyag kiválasztásának szakmai és környezetvédelmi szempontjai. A kézi ragasztás eszközei, előírásai. A ragasztási hibák felismerése, javítása. |
| A műszaki dokumentáció | Szerepe, felépítése, tartalmi elemei. |
| Faipari anyagismeretú |
| Témakörök | Tartalmak |
| A fa műszaki tulajdonságai | Sűrűség, szilárdság, rugalmasság, tartósság, kopásállóság, hasítási ellenállás, szeges csavarállóság. A fa égési tulajdonságai. A fa hangtani tulajdonságai. A fa elektromos tulajdonságai. A fa természetes tartóssága. A fa külső megjelenése (szín, rajzolat stb). |
| A fa hibái | Növekedési hibák (alaki és szerkezeti hibák). Növényi kártevők okozta hibák. Állati kártevők okozta hibák. Tárolási és kezelési hibák. |
| Fafajok | Fafajok csoportosítása és az egyes csoportok általános jellemzői. |
| Faipari szakrajz |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki rajz fogalma, feladata | Rajzeszközök használata. Faipari rajzok fajtái. |
| A szabvány fogalma, szerepe | Szabványos vonalak és betűk. |
| Síkmértani szerkesztések | Egyenes, görbe vonalú és összetett síkidomok szerkesztése. |
| Méretarány, méretmegadás | A méretmegadás elemei, fajtái. |
| Ábrázolás vetületekkel | Csonkított és összetett testek ábrázolása, síklapú és görbe felületű testek áthatása. |
| Ábrázolás axonometrikusan | Ábrázolási módok. |
| Metszeti ábrázolás | A metszet fogalma, a metszeti ábrázolás szabályai, metszeti anyagjelölések. |
| Fakötések és ábrázolásuk | A fakötések rendeltetése, csoportosítása. Szélesítő toldások. Tömörfa lap merevítési eljárásai. Hosszabbító toldások. Keretkötések. Kávakötések. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók szakszerűen nevezzék meg a fa alakításának eljárásait. |
| Tudják ismertetni a faipari műveletek környezetvédelmi összefüggéseit, a kézifűrészek fajtáit, a forgácsolás feltételeit, a |
| kézi fűrészelés és a kézi gyalulás szabályait, a kézi ragasztás műveleteit, megnevezni a ragasztási hibákat és lehetséges |
| okait, lerajzolni és megnevezni a forgácsoló szerszám jellemző szögeit. |
| Mintadarabokon ismerjék fel, különböztessék meg a szélezés, szeletelés, darabolás műveleteit. |
| Tudják ismertetni a faanyag nedvességváltozásának okait és következményeit, a termék használhatóságára gyakorolt |
| hatását, a fa lényegesebb műszaki tulajdonságait, a leggyakoribb növekedési hibákat, a faanyagokat veszélyeztető |
| növényi és állati kártevőket. Tudják csoportosítani a fafajokat általános jellemzőik alapján. |
| Végezzenek el a faiparban alkalmazott szerkesztéseket, helyesen alkalmazzák a metszetkészítés szabályait, tudjanak |
| példákat hozni a fakötések felhasználására. |
| Szakszerűen használják a rajzeszközöket, alkalmazzák a szabványos vonalakat, készítsék el a feliratokat, a faiparban |
| alkalmazott szerkesztéseket. |
| Helyesen válasszák meg a méretarányt, alkalmazzák a méretezés szabályait. |
| Helyesen ábrázoljanak vetületeivel egyszerű és összetett testeket, fakötéseket, alkalmazzák a metszeti anyagjelöléseket. |
| FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Faipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja a faipar területén az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Felkészítse a |
| tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. A tanulók megismerjék a faiparban használatos kéziszerszámokat, megnevezésüket, használatukat, karbantartásukat. A szerszámok használata során neveljen fegyelemre, pontosságra, megbízhatóságra. Fejlessze a tanulók műszaki ismereteit, alapozza meg a faipari szakmák tanulásához, |
| műveléséhez szükséges szemléletet. Tanítsa meg a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtését, hívja fel a figyelmet az előírások betartásának fontosságára. |
| A tananyag célja a szakmacsoportban közös gyakorlati ismeretek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok megismerése, alapvető műveletek begyakorlása. |
| A tananyag célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a szakmai alapozó tantárgyak keretében tanult ismereteket, |
| fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakképzés szakmai gyakorlataira. |
| A faipari műveletek tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet a faipari szakmák sajátos voltára, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, mutassa be a |
| szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a faipari pályák sokszínűségét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak gyakorlati képességeik, tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mind teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa a faipari termelés környezeti hatásait. |
| Tárja fel a tanulók előtt, hogy a fa természeti kincs, a faanyag esztétikai, a famunka pedig művészeti értékeket is rejthet magában. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag elsajátítása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. A szóbeli kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| A tananyag feldolgozása során a tanulók váljanak képessé a faiparban felhasználásra kerülő faanyagoknak, a fűrészlemezipari termékeknek, azok tulajdonságainak és felhasználási területeinek önálló megismerésére. Munkájuk során szakszerűen tudjanak leírásokat, szakirodalmat, táblázatokat használni, rajzokat értelmezni. A foglalkozásokon szokjanak hozzá a tanulók a feladatok önálló megoldásához, az önálló és produktív munkavégzéshez, érezzék meg a munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A gyakorlati foglalkozások során alakuljon ki a tanulókban a rendszeres és folyamatos önképzésnek, az eszközök |
| szakszerű használatának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. |
| Munkájuk során fejlődjön térlátásuk, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen |
| egyre fegyelmezettebb, pontosabb. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, a kéziszerszámok, eszközök balesetmentes, biztos használatát, |
| maradéktalanul tartsák be a munka- és tűzvédelmi szabályokat. |
| A szakmai gyakorlati tevékenység végzése által erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, |
| alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen |
| használni, ismerjék meg a faipari technológiákat, eljárásokat, felhasznált anyagokat, ezek környezetre gyakorolt hatásait. |
| Legyenek képesek ismereteiket alkalmazni, tapasztalataikat felhasználni gyakorlati munkájuk, illetve későbbi tanulmányaik |
| során. |
| Szakszerűen készítsenek el rajz alapján egyszerű munkadarabokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A faiparban előforduló leggyakoribb kéziszerszámok, azok használatának bemutatása. |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| Egyszerű mérések végrehajtása. |
| Tárgykészítés, szerkezetépítés. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| A megmunkálások során alkalmazott szerszámok, mérő- és rajzolóeszközök karbantartása. |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Bevezető ismeretek | A műhely rendje, gyakorlati tudnivalók, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok. Gyalupad és kiegészítői. | |
| Famegmunkáló szerszámok | Szerszámok csoportosítása, kisegítő kéziszerszámok, segédeszközök, segédberendezések. | |
| Rajzeszközök | Derékszögek, padmércék, mérővessző és mérőszalag, párhuzamvonalzók, sarkaló és sáskaláb, körzők, sablonok, függő- és vízszintmérők, pároslécek és tolómérők bemutatása, alkalmazása. Méretek felvitele, gyakorlás. | |
| Fűrészek | Keretes és keretnélküli fűrészek ismertetése. Fűrész fogalakok és jellemző szögeik megismerése. Fűrészelési gyakorlatok (darabolás, szeletelés). | |
| Gyaluk | Gyaluk fajtái, különleges gyaluk bemutatása. Gyaluk élezése (köszörülés, fenés műveletei). Gyalulási gyakorlatok (egyengetés, vastagolás). | |
| Vésők | Asztalos-, lyuk-, faragó-, esztergályosvésők bemutatása. Vésők élezése (köszörülés, fenés műveletei). Vésési gyakorlatok. | |
| Fúrók, fúró szárak | Fúrásra alkalmas kéziszerszámok és elektromos kisgépek. | |
| Tárgykészítés, összeállítás | Egyszerű termékek készítése faanyagból (pl. madáretető, kenyérszeletelő, vágódeszka, stb). | |
| A kárpitos szakma története | A kárpitozás kialakulása, fejlődése. | |
| A kárpitozás szerszámai | A szerszámok felosztása, csoportosítása. A nem működő, működő és közvetve működő szerszámok bemutatása, alkalmazási területe. A szerszámok tárolása, karbantartása. Egyszerű műveletek végzése. | |
| Asztalosipari termékek és a kárpitozás kapcsolata | Az asztalos és a kárpitos szakma kapcsolata. A bútorművesség eredményei, hagyománya. Ülő- és fekvőbútorok állványai, szerkezeti részei. | |
| Kárpitozás, méretek, párnázási módok | A kárpitozott bútorok csoportosítása. A ülőbútorok fejlődéstörténete, párnázatuk kialakításának változásai. Az ülőbútorok méretezésének jellemzői. Többszemélyes ülőbútorok jellemzői, párnázatuk kialakítása. Méretek, párnázási módok szemléltetése. Műhelylátogatás, üzemlátogatás. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoportban használatos előrajzoló és jelölőeszközöket, mérőeszközöket. |
| Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket, egyszerűbb darabolási, szabási, gyalulási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Legyenek képesek egyszerűbb összeállítási feladatot elvégezni. |
| Ismerjék a kárpitozás szerszámait, a párnázat kialakításának módjait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| Méretek meghatározása, mérések végrehajtása, méretellenőrzés. |
| A munkadarab külső megjelenésének részletes elemzése. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Saját elképzelések megvalósítása, tervek végrehajtása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| Üzemlátogatások során a famegmunkálás lehetséges módszereinek megismerése a helyi sajátosságok, lehetőségek |
| szerint. |
| A megmunkálások során alkalmazott szerszámok, kisgépek, mérő- és rajzolóeszközök karbantartása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A fa megmunkálása | A forgácsolás fogalma, feltételei. Forgácsoló szerszámok általános jellemzői. A forgácsolás minőségét befolyásoló tényezők. |
| Forgács nélküli alakítás fogalma, fajtái. | Forgács nélküli alakítások, egyszerűbb műveletek bemutatása, elvégzése. |
| Üzemlátogatás | Helyi lehetőségek szerint. |
| Ragasztási alapfogalmak | A ragasztás feltételei, a ragasztóanyaggal szemben támasztott követelmények, a kézi ragasztás eszközei és műveletei. A ragasztóanyagok környezeti hatásai. |
| Lap szerkezetek készítése | Tömörfa lapok készítése, merevítési eljárásai. |
| Keretkötések készítése | A keretkötések fajtái, felhasználási lehetőségei, egyszerűbb keretek készítése. |
| Kávakötések készítése | A kávakötések fajtái, felhasználási lehetőségei, egyszerűbb kávaszerkezetek készítése. |
| Kanyarítások készítése | Külső- belső kanyarítások fűrészelése, tisztítása. |
| Furnérillesztés, egyszerű intarziakészítése | Furnérok fajtái, szabásuk, illesztésük és összeforgatásuk szabályai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul ismerjék és alkalmazzák az általános biztonságtechnikai, tűzrendészeti és környezetvédelmi |
| tudnivalókat. |
| Szakszerűen használják a tanult mérőeszközöket, ismerjék az előrajzolás módjait, a megmunkálási ráhagyásokat. |
| Ismerjék a forgács nélküli alakításokat, a tömörfa lapok készítésének módszereit. |
| Tudják megítélni a szerszámok adott feladathoz való használhatóságát. |
| Tudjanak helyesen ragasztani, alkalmazni a kézi ragasztás technológiáját, ismerjék fel az előforduló ragasztási hibákat, a |
| javítás lehetőségeit. |
| Helyesen állítsák be a gyalukat, élezzék a gyalukést, végezzék el a gyalulás műveleteit és az alapvető fűrészelési |
| műveleteket, válasszák ki a vésés, fúrás megfelelő szerszámait, és használják azokat a különböző műveletekhez. |
| Készítsenek el egyszerűbb fakötéseket, kereteket, kávaszerkezeteket, helyesen alkalmazzák a szabásméret, pontos méret |
| fogalmát. |
| Tudjanak egyszerű intarziát készíteni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A FAIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Faipari szakmai alapozó ismeretek Faipari szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 111 óra 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Faipari szakmai alapozó ismeretek Faipari szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 111 óra 148 óra 259 óra |
| FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Faipari szakmai alapozó ismeretek tananyag oktatásának célja a szakmacsoport jellemző területeinek bemutatása |
| során a szakmacsoportban közös elméleti és gyakorlati alapismeretek átadása a jellemző technológiák, munkaműveletek, |
| felhasznált anyagok megismertetése. |
| A tananyag célja, hogy fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, a |
| készségek, képességek fejlesztésével készítsen fel a faipari szakképzés eredményes elvégzésére. |
| A faipar sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| figyelmet a faipari szakmák sajátos voltára, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be |
| számukra az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a faipari pályák szépségeit, termékeit, veszélyeit, a faipar hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének |
| irányát, a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a faipari pályák sokszínűségét, távlatait. Segítse a tanulókat |
| leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést |
| a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és |
| szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a |
| pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa a faipari termelés |
| környezeti hatásait. |
| A Rajzi alapismeretek tanításának célja, a képi ábrázolás megszerettetése, annak az összefüggésnek a felismertetése, hogy a természet utáni rajzolás minden ábrázolási módnak az alapja. A bennünket körülvevő világot tanulmányozva képesek legyünk a formákat felismerni és visszavezetni az egyszerű alapformákra, illetve ezekből felépíteni bonyolult alakzatokat. Nagyon fontos a lényegkiemelés, a fontos részletek megfigyelése. A használati tárgyak valóságszerű megjelenítése segítségével elősegíthetjük annak a folyamatnak a megértését, amely gondolattól a tervező rajzon át a tárgy fizikai megjeleni formájáig vezet. Mutassa meg, hogy a rajzról a valóság elképzelhető, visszaállítható. |
| A Faipari anyagismeret oktatásának célja, hogy rendszerbe foglalja és csoportosítsa az eddig megszerzett, a szakmacsoport szempontjából fontos ismereteket. |
| Megismertesse a témakör alapfogalmait, hogy a tanulók képesek legyenek a majdani szakmájukban azokat megérteni és használni. Megismertesse a tanulókkal a faanyagok szerkezeti és vegyi felépítését, jellemző tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, környezeti összefüggéseit, mutasson rá az anyag belső szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatra. |
| Bővítse a tanulók ismereteit környezetükről, alakítsa ki a tanulók önálló ismeretszerzésének igényét. Neveljen a természetes fa szeretetére és értékelésére, az ésszerű és takarékos anyagfelhasználás fontosságának felismerésére. |
| A Faipari szakrajz oktatásának célja, hogy fejlessze a tanulók rajzkészségét, esztétikai érzékét, segítse térlátásuk kialakítását, megismertesse a faipari rajzok fajtáit, jellemző jelöléseit, szakmai sajátosságait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag oktatása során fejlődjenek a tanulók tanuláshoz szükséges képességei, így különösen az ismeretelemzőértékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, a logikus gondolkodás. |
| Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, rajzi készségeik. |
| A szóbeli és írásos szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket, használják a gondolatközlés rajzi formáit. Alakuljon ki és fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban, rajzfeladataikban törekedjenek az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. |
| A tananyag elsajátítása során a tanulók váljanak képessé szakmai leírások, táblázatok, grafikonok használatára, faipari szakrajzok, ábrák helyes értelmezésére, a mértékrendszerek szakszerű, biztos alkalmazására. |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoportban alkalmazott alapméréseket és az ahhoz szükséges eszközöket. Tudják megbecsülni a mérési adatokat, tudjanak mérőeszközt kiválasztani egyszerű mérési feladathoz. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki a munkához, életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a faipari termékek, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanulók tudják alkalmazni a faipari technológiákról, eljárásokról, anyagokról, eszközökről szerzett ismereteiket, valamint a faipari szakrajzi képességeiket a későbbi tanulmányaik és gyakorlati tevékenységük során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A biológiában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, |
| szakkönyvek segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a |
| hétköznapi életben. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés |
| . |
| Rajzi alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Raj eszközök | Rajzeszközök fajtái, használatuk. | |
| Rajzolás szabadkézzel | Vonalvezetési gyakorlatok, ismétlődő minták rajzolása. Kicsinyítés, nagyítás négyzetrács segítségével (méretarány) Rajzolás természet után (organikus formák) | |
| Szabályos mértani testek és testcsoportok rajzolása | Rajzolás modellek után (méretek, arányok, téri viszonyok). | |
| A perspektíva | Egy- és kétiránypontos perspektíva. | |
| Vetületi ábrázolás | Nézetek származtatása, képsíkrendszer felépítése. Vetítés módszerei, a vetületi ábrázolás szabályai. Egyszerű testek vetületei. Hálózatrajz, makettkészítés. | |
| Axonometrikus ábrázolások | Egyszerű és összetett testek ábrázolása. Csonkított testek ábrázolása. | |
| Tárgyak rekonstruálása vetületek alapján | Axonometrikus rajzok készítése szabadkézzel. | |
| Faipari anyagismeret | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az erdő | Az erdő mint biológiai életközösség. A Föld erdői. Erdőgazdálkodás, fakitermelés. Erdei választékok. Környezetvédelmi jelentősége. | |
| A fa szövetszerkezeti felépítése | A növényi sejt, növényi szövetek, osztódó és állandósult szövetek. | |
| A fa vegyi összetétele | A fát felépítő kémiai elemek és vegyületek. | |
| A fa nedvességtartalma | Az egyensúlyi fanedvesség. A fa nedvességtartalmának meghatározása. A nedvességváltozás hatása a fa méreteire. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Rajzi alapismeretek: |
| A tanulók ismerjék a különböző ábrázolási módokat, képesek legyenek a rajzeszközöket biztonsággal használni, |
| rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. |
| Legyenek képesek egyszerűbb tárgyak vetületi és axonometrikus ábrái közötti összefüggések felismerésére. |
| Faipari anyagismeret: |
| Tudják ismertetni a fa élettani tulajdonságait, szövetszerkezeti felépítését, tudják megnevezni a fát felépítő vegyületeket, |
| a faanyag nedvességváltozásának okait és következményeit, a termék használhatóságára gyakorolt hatását. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, |
| képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Az élő fa jelenlétének, környezetünkre gyakorolt hatásának felismerése, a feldolgozott faanyag és az emberi lét változatos |
| kapcsolatának megfigyelése. Gyűjtés, tanulmányozás, megfigyelés során legyenek képesek a tanulók a faanyag szerkezeti |
| felépítésének ismertetésére ábrák, makettek, minták segítségével, tulajdonságainak jellemzésére. Egyszerű kísérletek |
| elvégzésével szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a faanyag jellemző műszaki tulajdonságairól. |
| Műszaki rajzok készítése, rajzok tanulmányozása, értelmezése. Egyéni ötletek megfogalmazása, tervezés, vázlatkészítés. |
| Meglévő tárgyak formáinak meghatározása, méreteinek megállapítása, ábrázolása. |
| Faipari anyagismeret | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A fa műszaki tulajdonságai | Sűrűség, szilárdság, rugalmasság, tartósság, kopásállóság, hasítási ellenállás, szeges csavarállóság. A fa égési tulajdonságai. A fa hangtani tulajdonságai. A fa elektromos tulajdonságai. A fa természetes tartóssága. A fa külső megjelenése (szín, rajzolat, stb.). |
| A fa hibái | Növekedési hibák (alaki és szerkezeti hibák). Növényi kártevők okozta hibák. Állati kártevők okozta hibák. Tárolási és kezelési hibák. |
| Fafajok | Fafajok csoportosítása és az egyes csoportok általános jellemzői. |
| Faipari szakrajz | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A műszaki rajz fogalma, feladata | Rajzeszközök használata. Faipari rajzok fajtái. |
| A szabvány fogalma, szerepe | Szabványos vonalak és betűk. |
| Síkmértani szerkesztések | Egyenes, görbe vonalú és összetett síkidomok szerkesztése. |
| Méretarány, méretmegadás | A méretmegadás elemei, fajtái. |
| Ábrázolás vetületekkel | Csonkított és összetett testek ábrázolása, síklapú és görbe felületű testek áthatása. |
| Ábrázolás axonometrikusan | Ábrázolási módok. |
| Metszeti ábrázolás | A metszet fogalma, a metszeti ábrázolás szabályai, metszeti anyagjelölések. |
| Fakötések | A fakötések rendeltetése, csoportosítása. Szélesítő toldások. |
| és ábrázolásuk | Tömörfa lap merevítési eljárásai. Hosszabbító toldások. Keretkötések. Kávakötések. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudják ismertetni a faanyag nedvességváltozásának okait és következményeit, a termék használhatóságára gyakorolt |
| hatását, a fa lényegesebb műszaki tulajdonságait, a leggyakoribb növekedési hibákat, a faanyagokat veszélyeztető |
| növényi és állati kártevőket. Tudják csoportosítani a fafajokat általános jellemzőik alapján. |
| Végezzenek el a faiparban alkalmazott szerkesztéseket, helyesen alkalmazzák a metszetkészítés szabályait, tudjanak |
| példákat hozni a fakötések felhasználására. |
| Szakszerűen használják a rajzeszközöket, alkalmazzák a szabványos vonalakat, készítsék el a feliratokat, a faiparban |
| alkalmazott szerkesztéseket. |
| Helyesen válasszák meg a méretarányt, alkalmazzák a méretezés szabályait. |
| Helyesen ábrázoljanak vetületeivel egyszerű és összetett testeket, fakötéseket, alkalmazzák a metszeti anyagjelöléseket. |
| FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Faipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja a faipar területén az elmélethez kapcsolódó manuális |
| tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Felkészítse a |
| tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. A tanulók megismerjék a faiparban használatos |
| kéziszerszámokat, megnevezésüket, használatukat, karbantartásukat. A szerszámok használata során neveljen fegyelemre, |
| pontosságra, megbízhatóságra. Fejlessze a tanulók műszaki ismereteit, alapozza meg a faipari szakmák tanulásához, |
| műveléséhez szükséges szemléletet. Tanítsa meg a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtését, hívja fel a |
| figyelmet az előírások betartásának fontosságára. |
| A tananyag célja, a szakmacsoportban közös gyakorlati ismeretek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a |
| jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok megismerése, alapvető műveletek begyakorlása. |
| A tananyag célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a szakmai alapozó tantárgyak keretében tanult ismereteket, |
| fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakképzés szakmai |
| gyakorlataira. |
| A faipari műveletek tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a |
| figyelmet a faipari szakmák sajátos voltára, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, mutassa be a |
| szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a faipari pályák sokszínűségét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai |
| szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak gyakorlati képességeik, tehetségük kibontakoztatására, |
| keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mind teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás kialakulásához, |
| a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, |
| tudatosítsa a faipari termelés környezeti hatásait. |
| Tárja fel a tanulók előtt, hogy a fa természeti kincs, a faanyag esztétikai, a famunka pedig művészeti értékeket is rejthet |
| magában. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. |
| A szóbeli kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| A tananyag feldolgozása során a tanulók váljanak képessé a faiparban felhasználásra kerülő faanyagoknak, a fűrészlemezipari termékeknek, azok tulajdonságainak és felhasználási területeinek önálló megismerésére. Munkájuk során szakszerűen tudjanak leírásokat, szakirodalmat, táblázatokat használni, rajzokat értelmezni. A foglalkozásokon szokjanak hozza a tanulók a feladatok önálló megoldásához, az önálló és produktív munkavégzéshez, érezzék meg a munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A gyakorlati foglalkozások során alakuljon ki a tanulókban a rendszeres és folyamatos önképzésnek, az eszközök szakszerű használatának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. Munkájuk során fejlődjön térlátásuk, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, a kéziszerszámok, eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul tartsák be a munka- és tűzvédelmi szabályokat. |
| A szakmai gyakorlati tevékenység végzése által erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a faipari technológiákat, eljárásokat, felhasznált anyagokat, ezek környezetre gyakorolt hatásait. Legyenek képesek ismereteiket alkalmazni, tapasztalataikat felhasználni gyakorlati munkájuk, illetve későbbi tanulmányaik során. Szakszerűen készítsenek el rajz alapján egyszerű munkadarabokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A faiparban előforduló leggyakoribb kéziszerszámok, azok használatának bemutatása. |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| Egyszerű mérések végrehajtása. |
| Tárgykészítés, szerkezetépítés. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| A megmunkálások során alkalmazott szerszámok, mérő- és rajzolóeszközök karbantartása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezető ismeretek | A műhely rendje, gyakorlati tudnivalók, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok. Gyalupad és kiegészítői. |
| Famegmunkáló szerszámok | Szerszámok csoportosítása, kisegítő kéziszerszámok, segédeszközök, segédberendezések. |
| Rajzeszközök | Derékszögek, padmércék, mérővessző és mérőszalag, párhuzamvonalzók, sarkaló és sáskaláb, körzők, sablonok, függő- és vízszintmérők, pároslécek és tolómérők bemutatása, alkalmazása. Méretek felvitele, gyakorlás. |
| Fűrészek | Keretes és keretnélküli fűrészek ismertetése. Fűrész fogalakok és jellemző szögeik megismerése. Fűrészelési gyakorlatok (darabolás, szeletelés). |
| Gyaluk | Gyaluk fajtái, különleges gyaluk bemutatása. Gyaluk élezése (köszörülés, fenés műveletei). Gyalulási gyakorlatok (egyengetés, vastagolás). |
| Vésők | Asztalos-, lyuk-, faragó-, esztergályos vésők bemutatása. Vésők élezése (köszörülés, fenés műveletei). Vésési gyakorlatok. |
| Fúrók, fúró szárak | Fúrásra alkalmas kéziszerszámok és elektromos kisgépek. |
| Tárgykészítés, összeállítás | Egyszerű termékek készítése faanyagból (pl. madáretető, kenyérszeletelő, vágódeszka stb). |
| A kárpitos szakma története | A kárpitozás kialakulása, fejlődése. |
| A kárpitozás szerszámai | A szerszámok felosztása, csoportosítása. A nem működő, működő és közvetve működő szerszámok bemutatása, alkalmazási területe. A szerszámok tárolása, karbantartása. Egyszerű műveletek végzése. |
| Asztalosipari termékek és a kárpitozás kapcsolata | Az asztalos és a kárpitos szakma kapcsolata. A bútorművesség eredményei, hagyománya. Ülő- és fekvőbútorok állványai, szerkezeti részei. |
| Kárpitozás, méretek, párnázási módok | A kárpitozott bútorok csoportosítása. A ülőbútorok fejlődéstörténete, párnázatuk kialakításának változásai. Az ülőbútorok méretezésének jellemzői. Többszemélyes ülőbútorok jellemzői, párnázatuk kialakítása. Méretek, párnázási módok szemléltetése. Műhelylátogatás, üzemlátogatás. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a szakmacsoportban használatos előrajzoló és jelölőeszközöket, mérőeszközöket. |
| Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket, egyszerűbb darabolási, szabási, gyalulási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Legyenek képesek egyszerűbb összeállítási feladatot elvégezni. |
| Ismerjék a kárpitozás szerszámait, a párnázat kialakításának módjait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| Méretek meghatározása, mérések végrehajtása, méretellenőrzés. |
| A munkadarab külső megjelenésének részletes elemzése. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Saját elképzelések megvalósítása, tervek végrehajtása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| Üzemlátogatások során a famegmunkálás lehetséges módszereinek megismerése a helyi sajátosságok, lehetőségek |
| szerint. |
| A megmunkálások során alkalmazott szerszámok, kisgépek, mérő- és rajzolóeszközök karbantartása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A fa megmunkálása | A forgácsolás fogalma, feltételei. Forgácsoló szerszámok általános jellemzői. A forgácsolás minőségét befolyásoló tényezők. |
| Forgács nélküli alakítás fogalma, fajtái. | Forgács nélküli alakítások, egyszerűbb műveletek bemutatása, elvégzése. |
| Üzemlátogatás | Helyi lehetőségek szerint. |
| Ragasztási alapfogalmak | A ragasztás feltételei, a ragasztóanyaggal szemben támasztott követelmények, a kézi ragasztás eszközei és műveletei. A ragasztóanyagok környezeti hatásai. |
| Lap szerkezetek készítése | Tömörfa lapok készítése, merevítési eljárásai. |
| Keretkötések készítése | A keretkötések fajtái, felhasználási lehetőségei, egyszerűbb keretek készítése. |
| Kávakötések készítése | A kávakötések fajtái, felhasználási lehetőségei, egyszerűbb kávaszerkezetek készítése. |
| Kanyarítások készítése | Külső- belső kanyarítások fűrészelése, tisztítása. |
| Furnérillesztés, egyszerű intarzia készítése | Furnérok fajtái, szabásuk, illesztésük és összeforgatásuk szabályai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók maradéktalanul ismerjék és alkalmazzák az általános biztonságtechnikai, tűzrendészeti és környezetvédelmi |
| tudnivalókat. |
| Szakszerűen használják a tanult mérőeszközöket, ismerjék az előrajzolás módjait, a megmunkálási ráhagyásokat. |
| Ismerjék a forgács nélküli alakításokat, a tömörfa lapok készítésének módszereit. |
| Tudják megítélni a szerszámok adott feladathoz való használhatóságát. |
| Tudjanak helyesen ragasztani, alkalmazni a kézi ragasztás technológiáját, ismerjék fel az előforduló ragasztási hibákat, a |
| javítás lehetőségeit. |
| Helyesen állítsák be a gyalukat, élezzék a gyalukést, végezzék el a gyalulás műveleteit és az alapvető fűrészelési |
| műveleteket, válasszák ki a vésés, fúrás megfelelő szerszámait, és használják azokat a különböző műveletekhez. |
| Készítsenek el egyszerűbb fakötéseket, kereteket, kávaszerkezeteket, helyesen alkalmazzák a szabásméret, pontos méret |
| fogalmát. |
| Tudjanak egyszerű intarziát készíteni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A NYOMDAIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2 " változat |
| 9. évfolyam |
| Nyomdaipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Nyomdaipari szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| A tananyag tanulása során a tanulók váljanak képessé szakmai leírások, táblázatok, grafikonok használatára, ábrák helyes |
| értelmezésére, a mértékrendszerek szakszerű, biztos alkalmazására. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, |
| érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a nyomdaipari termékek, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak |
| értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen |
| magatartást. |
| A tanulók tudják alkalmazni a nyomdaipari technológiákról, eljárásokról, anyagokról, eszközökről szerzett ismereteiket a |
| későbbi tanulmányaik és gyakorlati tevékenységük során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| A munka és tudás szerepe, munkaerő-piaci jelentősége | Szakmai szintek, képzési lehetőségek összegyűjtése. |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Anyagok | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az érdeklődés, hajlamok, képességek, munkamód | Kapcsolódó érdeklődési irányok, a foglalkozások világa, a pályák világának strukturálódása. |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| A nemfémes anyagok | Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a |
| mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok |
| felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a |
| mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. |
| Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Múzeumok, ipartörténeti gyűjtemények látogatása. |
| Szöveges, képi, nyomtatott és elektronikus ismeretforrások felkutatása, használata. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott tapasztalatszerzés, adatgyűjtés. |
| Elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások |
| felhasználásával. |
| Különböző korok nyomdatechnikáinak, termékeinek elemzése adott szempontok szerint. |
| Beadásra szánt szöveges beszámolók készítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| A nyomdászat története | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Művé szettörténet | A művészettörténet meghatározása. A művészeti ágak felosztása, funkciója (képzőművészet, iparművészet). A tipográfia mint az iparművészet része. | |
| A nyomdászat előzményei | A gondolatrögzítés kezdetei. Az írás fejlődése. A könyv formájának kialakulása. | |
| A könyvnyomtatás feltalálása | Gutenberg találmánya, művei. | |
| A nyomdászat fejlődése | A tipográfia kialakulása, története. A reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus nyomdászata. | |
| A magyarországi nyomdászat története | Jelentős nyomdászaink: Hess András, Tótfalusi Kis Miklós, Kner Imre, Tevan Andor munkássága. Jelentősebb hazai nyomdák. | |
| Korunk nyomdaipara | Termékek, technológiák jellegzetességei. | |
| Nyomdaipari anyagismeret | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| A nyomdaiparban alkalmazott anyagok | Az alapanyagok, segédanyagok rendszerezése: a formakészítés, a nyomtatás, a kötészet anyagai. | |
| Papíráruk osztályozása | A papír, a karton és a lemez. | |
| A papírgyártás alapanyagai | Rostanyagok. Segédanyagok. | |
| A papír gyártása | Pépkészítés. Lapképzés. Utófeldolgozás, nemesítés. | |
| Papírtulajdonságok | Összetételi tulajdonságok. Vízzel szembeni viselkedés. Mechanikai tulajdonságok. Optikai tulajdonságok. Felületi tulajdonságok. | |
| A papírok minőségi követelményei | Futtatható s ág, nyomtathatóság, kinézet. | |
| Egyéb nyomathordozók | Kartonok, lemezek. Fémfóliák. Műanyag fóliák. | |
| A nyomdafesték fogalma, alkotóelemei | Pigmentek, kötőanyagok, adalékanyagok. | |
| A nyomdafesték tulajdonságai | Optikai tulajdonságok. Szerkezeti, mechanikai tulajdonságok. Száradási tulajdonságok. Ellenállási tulajdonságok. | |
| A nyomdafestékek minőségi követelményei | A nyomtatvány minőségét befolyásoló tulajdonságok. | |
| Fényérzékeny anyagok | Ezüsthalogenides fényképészeti rendszerek. Diazo típusú fénymásoló és fényképező rendszerek. Fotopolimer rendszerek. | |
| A digitális nyomtatás anyagai | Tonerek. Tintaanyagok. Termotranszfer, termoszublimációs anyagok. | |
| Nyomdai környezetvédelem | A nyomdaiparban használt anyagok környezetszennyező hatása és ezek csökkentése. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mintákon, reprodukciókon mutassák be az egyes művészettörténeti korok tipográfiai jellegzetességeit, leírások, |
| képek reprodukciók alapján helyezzenek el az időben más műalkotásokat is. |
| Tudják ismertetni az írás kialakulásának állomásait, a nyomdászat történetét, Gutenberg munkásságát, a hazai nyomdászat |
| fejlődésének jelentős állomásait. |
| Rendeljenek konkrét mai nyomdatermékeket a készítésükhöz felhasznált anyagokhoz, tanult eljárásokhoz. |
| A tanulók mutassák be a nyomdaipar nyomathordozó anyagait, festékanyagait, fényképészeti és fénymásoló anyagait, |
| vizsgálati módszereit, az egyes technológiákban alkalmazott eszközeit, rendeljék össze ezeket alkalmazhatóság szerint. |
| Értékeljék egyes anyagok esetében a nyomtatvány minőségét befolyásoló tulajdonságokat. |
| Legyenek tájékozottak napjaink nyomdaiparának tendenciáiról és a digitális nyomtatásban alkalmazott anyagokat |
| illetően. |
| Alkalmazzák kémiai és fizikai ismereteiket a különböző technológiák, eljárások, a nyomdai alapanyagok nyomtatás közbeni |
| viselkedésének megértéséhez. |
| NYOMDAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti |
| és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a |
| tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző |
| technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az |
| Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző |
| technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai tananyag keretében tanult |
| ismereteket, fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a |
| szakmacsoport szakmai gyakorlataira. |
| A műveletek aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet a |
| nyomdaipari szakmák sajátosságaira, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, mutassa be a nyomdaipari |
| dolgozók tevékenységét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni |
| életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak gyakorlati képességeik, tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mind teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. A Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának feladata, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a szerszámok, eszközök használatában, anyagok kezelésében, a legáltalánosabb nyomdaipari mérések, kémiai, fizikai eljárások, egyéb műveletek terén, szerezzenek gyakorlatot a számítógép-kezelésben, gépírásban. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati |
| feladatmegoldó képesség. |
| A szóbeli kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan |
| bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, munkájuk |
| legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| Munkájuk során szakszerűen tudjanak leírásokat, szakirodalmat, más információkat használni, értelmezni. |
| A tantárgyi foglalkozásokon szokjanak hozza az önálló és produktív munkavégzéshez, érezzék meg a munka |
| eredményeinek, sikereinek értékét, örömét, alakuljon ki bennük a rendszeres és folyamatos önképzésnek, az eszközök |
| szakszerű használatának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. |
| Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, |
| finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan |
| munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul tartsák |
| be a munkavédelmi és egyéb biztonsági szabályokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése által erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, |
| eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, alakuljon ki a szakmához, a választott |
| munkához, életpályához való kötődésük, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen |
| használni, ismerjék meg a tanult technológiákat, eljárásokat, felhasznált anyagokat. Legyenek képesek ismereteiket |
| alkalmazni, tapasztalataikat felhasználni gyakorlati munkájuk, illetve későbbi tanulmányaik során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerű produktum önálló elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás, jelölés | Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés.* |
| Darabolás, szabás | Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel.* |
| Kézi megmunkálások | Egyszerű műveletek végzése.* |
| Összeállítás | Összeállítási, összeépítési tevékenységek.* |
| Keverékek | Eszközök áttekintése, keverékkészítés.* |
| Pályaorientáció | Érdeklődési kör alapján egyéni produktum készítése. |
| * A témakörök bemutatása a műszaki szakterület szakmacsoportjainak jellegzetességein keresztül történik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók készítsenek egyéni tervet, amely az érdeklődésükhöz kapcsolódó szakmát, továbbtanulási lehetőséget vagy munkaelképzelést tartalmaz. Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységre utal. |
| A tanulók ismerjék a szakterülethez szükséges előrajzoló és jelölőeszközöket. Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. Képesek legyenek elvégezni egyszerűbb összeállítási feladatot. Tudjanak a tanulók egyszerűbb keveréket előállítani. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Egyszerű mérések, próbák, kísérletek végrehajtása, új eszközök használata. |
| A termékek külső megjelenésének részletes elemzése. |
| Látogatás a nyomdaiparhoz kapcsolódó területeken, üzemekben. |
| Minták, tárgyak, termékek, folyamatok, jelenségek, műveletek feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelése, |
| adatgyűjtés, mérések, elemzések, a tapasztalatok értelmezése, ezek alapján következtetések megfogalmazása, |
| összefüggések felismerése, fogalomalkotás. |
| Gyakorlás számítógépes környezetben, programhasználat, ismétlődő gyakorlatok. Dokumentumok létrehozása, egyéni |
| elképzelések megfogalmazása, végrehajtása, a társak munkájának értékelése. |
| Anyagmegmunkálások |
| Témakörök | Tartalmak | |
| A biztonságos munkavégzés és anyagkezelés alapvető szabályai | Az alkalmazott kéziszerszámok, kézi és gépi vágóeszközök, vegyszerek és vegyi anyagok alapvető veszélyei és a kapcsolódó munkavédelmi szabályok. | |
| A papír kezelése | Papírköteg előkészítése (kiütés, síbolás, számolás), rendezése, oszlopképzés. | |
| Papírhajtogatási variációk | 1-, 2-, 3-, 4-szeres hajtások, kereszt-, párhuzamos, leporelló és kombinált hajtogatások. | |
| Természetes és szintetikus alapú ragasztók előkészítése | Keményítő és enyv készítése, műanyag alapú ragasztók előkészítése. | |
| Kasírozás | Anyagszabás, ecsetkezelés, ragasztó felhordás, felsimítás, szárítás. | |
| Tálcás filmkidolgozás | Vegyszerek: hívó, rögzítő összetétele, a hívás körülményei. | |
| Film előkészítése szerelésre | Mennyiségi és minőségi ellenőrzés, méretre vágás. | |
| Festékkeverés | Főszínek, szabályok, módszerek. | |
| Doboz kiszabása, hajtogatása | Kiterített minta, méretek meghatározása, szabás, törés. | |
| Négyzetméter -tömegmérés | Fogalom, módszerek, jellemző értékek. | |
| Oldatkészítés, pH-mérés | Meghatározott töménységű vizes oldat készítése. A pH fogalma, a hétköznapi életben használt anyagok pH-ja. Alapvető pH-mérő eszközök. | |
| Szálirány meghatározása | Különböző papírtermékek szálirány-meghatározási módszerei. | |
| A papír vágási pontosságának mérése | Az oldalak merőlegességének megállapítási módszerei. | |
| Színilleszkedés | A lupé alkalmazása. Az ellenőrző jelek fajtái. A jelek alapján az illeszkedés helyességének megítélése. | |
| Üzemlátogatások | Nyomdák, kis- és nagyüzemek, a kapcsolódó területek üzemei. | |
| Számítógépes gépírás | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az írás előkészítése | A számítógép használata, a program működési elve, bemutatása. A helyes testes kéztartás megalapozása. A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. | |
| A billentyűzet kezelésének elsajátítása | Ujj torna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használata. Az alapsoron, a felső és alsó soron lévő betűk, betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használata, begyakorlása tulajdonnevek, mondatok írásával. A pont, vessző begyakorlása az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján - célirányosan kialakított mondatok írásával. | |
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás begyakorlása. A sorkizárt írásmód begyakorlása szövegek íratásával. A tabulátor használatának begyakorlása. Összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása tíz percen át sortartással, nyomtatott szövegből. | |
| A billentyűzet kezelésének begyakorlása | Számok írása, írásjelek. Az írás sebességének fokozása. Szövegformázási gyakorlatok. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók alkalmazzák helyesen a lupét, a tanult kéziszerszámokat, kézi vágóeszközöket, a szabályok maradéktalan |
| betartásával kezeljék a vegyszereket, vegyi anyagokat, pontosan ismerjék azok veszélyeit. |
| Maradéktalanul tartsák be a gépi vágóeszközök használatára vonatkozó szabályokat. |
| A tanulók önállóan kezeljék a papírt, hajtsák végre az alapvető hajtogatásokat, önállóan készítsék elő a természetes és |
| szintetikus alapú ragasztókat, végezzék el a kasírozást, a filmelőhívást. |
| Készítsenek minta alapján egyszerű formájú dobozt. |
| Helyes eredménnyel keverjenek színeket, alkalmazzák a színskálákat keverési receptként. |
| Ismerjék a filmrögzítési módokat, a pH fogalmát, a pH-mérő eszközöket. |
| Megfelelő pontossággal készítsenek meghatározott töménységű vizes oldatot. |
| Helyes eredménnyel határozzák meg a tanult anyagok pH-ját. |
| Helyesen állapítsák meg, ítéljék meg az oldalak merőlegességét, határozzák meg a papír, a karton, a lemez, a vászon |
| szálirányát. |
| Ismerjék fel az ellenőrző jeleket, a jelek alapján tudjanak dönteni az illeszkedés helyességéről. |
| Jellemzőik alapján azonosítsák a különböző papírokat, kartonokat és lemezeket. |
| Megszerzett ismereteiket a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával fogalmazzák meg. |
| Vakírással minimális hibaszámmal (6 hibaezrelék) vigyenek szöveget gépbe, legalább 1200 leütés/10 perc sebességgel, |
| közepes nehézségű, összefüggő, ismeretlen szővegű kéziratból. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A NYOMDAIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| 10. évfolyam |
| Nyomdaipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra | |
| Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra | |
| Nyomdaipari szakmai alapozó ismeretek | 74 óra | |
| Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra | |
| NYOMDAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10 évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Nyomdaipari szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja a szakmacsoport általános ismereteinek, |
| összefüggéseinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek |
| nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a |
| szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységekre. A nyomdaipari terület sokszínű, aktív tanulói |
| magatartás és tanulási élményeket eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. |
| Alakítsa ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését, és erősítse azt. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges |
| műveltség megalapozása. |
| A tanulók a szakiskolai ismeretekhez kapcsolódóan ismerkedjenek meg a szakmacsoport széles lehetőségeivel és a |
| szakmai képzés jelentőségével. Ennek alapján legyenek képesek saját helyzetük és céljaik meghatározására, és alakuljon ki |
| bennük a szakmai tudás igénye. Mutassanak be a szakmacsoportból egyes munkatevékenységeket. A tananyag oktatása |
| járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. |
| A tananyag célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai tananyagok keretében tanult |
| ismereteket, fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a |
| szakmacsoport alapozó gyakorlataira. |
| A nyomdaipar sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja |
| fel a figyelmet a nyomdaipari szakmák sajátosságaira, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa |
| be számukra az iparág gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. |
| Mutassa be a nyomdaipari pályák szépségeit, termékeit, veszélyeit, fejlődésének irányát, a szakmacsoportban dolgozók |
| tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni |
| életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse |
| fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és |
| szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a |
| pontos és minőségi munkavégzés igényét, tudatosítsa a nyomdaipari tevékenységek természeti feltételeit és környezeti |
| hatásait. |
| A Mérések oktatásának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetért |
| való felelősségét, a lényegmegragadó képességet. |
| Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a gyakorlatban előforduló |
| ellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. |
| Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. |
| Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. |
| A nyomdászat története oktatásának célja, hogy a tanulók általános képet kapjanak az emberiség által felhalmozott vizuális kultúráról, ismerjék meg az egyetemes művészettörténet korszakait, ismerjék meg a nyomdászat történetét, a régi magyar nyomdák munkáit és a híres magyar nyomdászok munkásságát. |
| A Mértékrendszerek, számítások oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a szakmában használatos mértékrendszereket, egymás és a méterrendszer közötti összefüggéseit. |
| Fejlesztési követelmények |
| Alakuljon ki a tanulókban a nyomdatermékek megbecsülése és szeretete, értsék meg és érezzék át a nyomdászat |
| jelentőségét az emberiség kultúrájának kialakulásában és mai fejlődésében. |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretelemző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodásuk, az önálló tapasztalatszerzési és |
| ismeretalkalmazási képességük, a kreativitásuk, logikus gondolkodásuk, műszaki feladatmegoldó képességük. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk |
| legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra. |
| A tananyag tanulása során a tanulók váljanak képessé szakmai leírások, táblázatok, grafikonok használatára, ábrák helyes |
| értelmezésére, a mértékrendszerek szakszerű, biztos alkalmazására. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, |
| érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a nyomdaipari termékek, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak |
| értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen |
| magatartást. |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, |
| erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, |
| a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes |
| külalakra. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek |
| értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. |
| A szakiskolai évek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanulók hosszabb távú szakmai perspektívában gondolkozzanak, |
| és ezen belül individuális célokat is fogalmazzanak meg. Fontos, hogy ismerjék a szakmacsoporthoz kapcsolódó |
| képesítések rendszerét és ezen belül el tudják magukat helyezni, meg tudják különböztetni az iskolai és a munkaerő-piaci |
| szakképzési lehetőségeket. |
| A szakmacsoporthoz kapcsolódó életcélok fogalmazódjanak meg, váljék világossá, hogy a szakmai karrier kialakítása nem |
| egyszeri döntés eredménye, hanem a folyamatos lehetőségek felismerése, illetve az azok közül való választás. |
| Ismerkedjenek meg a pályatervezés fogalmával, amely alapuljon a szakmai ismeretek és a munkaerő-piaci ismeretek |
| összhangján. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Mérések |
| Témakörök | Tartalmak |
| A munka és tudás szerepe, munkaerő-piaci jelentősége | Szakmai szintek, képzési lehetőségek összegyűjtése. |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Hőmérsékletmérés | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| Anyagok | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az érdeklődés, hajlamok, képességek, munkamód | Kapcsolódó érdeklődési irányok, a foglalkozások világa, a pályák világának strukturálódása. |
| A műszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása | Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. |
| A nemfémes anyagok | Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. |
| Fémes anyagok | Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| Mérések: |
| A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI mértékrendszert, a mérési pontosság és a |
| mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok |
| felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a |
| mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. |
| Tudják megbecsülni a mérési adatokat. |
| Anyagok: |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Múzeumok, ipartörténeti gyűjtemények látogatása. |
| Szöveges, képi, nyomtatott és elektronikus ismeretforrások felkutatása, használata. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott tapasztalatszerzés, adatgyűjtés. |
| Elemzési feladatok elvégzése írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| Különböző korok nyomdatechnikáinak, termékeinek elemzése adott szempontok szerint. |
| Beadásra szánt szöveges beszámolók, számítási jegyzőkönyvek készítése. |
| A matematikában, történelemben tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Gyakorlati problémákról szóló számítási feladatok elvégzése, az eredmények előzetes becslése, összevetése a tényekkel. |
| A nyomdászat története |
| Témakörök Tartalmak |
| Művészettörténet A művészettörténet meghatározása. A művészeti ágak felosztása, funkciója |
| (képzőművészet, iparművészet). --------------------------A tipográfia mint az iparművészet része.--------------------------------- |
| A nyomdászat A gondolatrögzítés kezdetei. Az írás fejlődése. |
| előzményei-----------------A könyv formájának kialakulása.--------------------------------------- |
| A könyvnyomtatás Gutenberg találmánya, művei. |
| feltalálása---------------------------------------------------------------------------------- |
| A magyarországi Jelentős nyomdászaink: Hess András, Tótfalusi Kis Miklós, Kner Imre, Tevan |
| nyomdászat Andor munkássága. |
| története------------------Jelentősebb hazai nyomdák.------------------------------------------ |
| Korunk Termékek, technológiák jellegzetességei. |
| nyomdaipara-------------------------------------------------------------------------------- |
| Mértékrendszerek, számítások |
| Témakörök Tartalmak |
| Tipográfiai Didót-Berthold-féle mértékrendszer. Betűnagyságok elnevezése. |
| mértékrendszerek Angol-amerikai pontrendszer. Egységalapú mértékegységek. Pont-milliméter |
| --------------------------átszámítása.------------------------------------------------------- |
| Szabványos A szabvány jelentősége, nyersméret, vágott méret. |
| papírméretek------------------------------------------------------------------------------- |
| Terjedelemszámítás A kiadvány terjedelmének meghatározása kötészeti ívekben, nyomtatott |
| --------------------------oldalszámokban.--------------------------------------------------- |
| Papírtömeg-számítás A belívpapír tömegének meghatározása papírminőség, terjedelem, formátum, |
| --------------------------példányszám, hozzálék ismeretében.------------------------------------ |
| Könyvtábla Táblalemez, borítóanyag, gerincvászon méretének, mennyiségének |
| anyagainak meghatározása példányszám és formátum ismeretében. |
| számítása---------------------------------------------------------------------------------- |
| A továbbhaladás feltételei |
| Tudják ismertetni az írás kialakulásának állomásait, a nyomdászat történetét, Gutenberg munkásságát, a hazai nyomdászat |
| fejlődésének jelentős állomásait. |
| Helyes eredményekre jutva önállóan végezzenek el tipikus számítási feladatokat, helyesen alkalmazzák a tanult |
| papírméreteket, fogalmakat. |
| Ismerjék fel mérések nélkül is az elterjedt alapformátumokat, méreteket. |
| NYOMDAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó |
| manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaorientáció megerősítése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és |
| gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a |
| tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a |
| szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. |
| A tanulók ismerkedjenek meg a nyomdaipari szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges néhány, motivációt |
| is segítő előkészítő művelettel. |
| A Nyomdaipari szakmai alapozó gyakorlatok célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a |
| készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport |
| szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai előkészítő tantárgyak keretében |
| tanult ismereteket, fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét, alapozzameg a szakmai műveltséget, készítsen fel a |
| szakmacsoport szakmai gyakorlataira. |
| A műveletek aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet a |
| nyomdaipari szakmák sajátosságaira, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, mutassa be a nyomdaipari |
| dolgozók tevékenységét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni |
| életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak gyakorlati képességeik, tehetségük kibontakoztatására, |
| keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mind teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás kialakulásához, |
| a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A tantárgy oktatásának feladata, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a szerszámok, eszközök használatában, |
| anyagok kezelésében, a legáltalánosabb nyomdaipari mérések, kémiai, fizikai eljárások, egyéb műveletek terén, |
| szerezzenek gyakorlatot a számítógép-kezelésben, gépírásban. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt a szakmacsoportban, és motiválja a |
| tanulókat. |
| A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölő eszközökkel. Egyszerűbb |
| darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| A bemutatás szintjén minél több megmunkálási eszközt ismerjenek meg. |
| Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket (pl. reszelő), legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, összeépítési |
| feladatot. |
| Ismerjenek meg a tanulók minél több keverék-előállítási technológiát. |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati |
| feladatmegoldó képesség. |
| A szóbeli kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan |
| bővítsék a szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, munkájuk |
| legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| Munkájuk során szakszerűen tudjanak leírásokat, szakirodalmat, más információkat használni, értelmezni. |
| A tantárgyi foglalkozásokon szokjanak hozza az önálló és produktív munkavégzéshez, érezzék meg a munka |
| eredményeinek, sikereinek értékét, örömét, alakuljon ki bennük a rendszeres és folyamatos önképzésnek, az eszközök |
| szakszerű használatának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. |
| Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, |
| finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan |
| munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul tartsák |
| be a munkavédelmi és egyéb biztonsági szabályokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése által erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, |
| eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, alakuljon ki a szakmához, a választott |
| munkához, életpályához való kötődés, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen |
| használni, ismerjék meg a tanult technológiákat, eljárásokat, felhasznált anyagokat. Legyenek képesek ismereteiket |
| alkalmazni, tapasztalataikat felhasználni gyakorlati munkájuk, illetve későbbi tanulmányaik során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A hétköznapi életben előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Tárgykészítés, szerkezetépítés. Egyszerű produktum önálló elkészítése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előrajzolás, jelölés | Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés.* |
| Darabolás, szabás | Különféle anyagok darabolása megfelelő eszközökkel.* |
| Kézi megmunkálások | Egyszerű műveletek végzése.* |
| Összeállítás | Összeállítási, összeépítési tevékenységek.* |
| Keverékek | Eszközök áttekintése, keverékkészítés.* |
| Pályaorientáció | Érdeklődési kör alapján egyéni produktum készítése. |
| * A témakörök bemutatása a műszaki szakterület szakmacsoportjainak jellegzetességein keresztül történik. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók készítsenek egyéni tervet, amely az érdeklődésükhöz kapcsolódó szakmát, továbbtanulási lehetőséget vagy |
| munkaelképzelést tartalmaz. Készítsenek el egy önálló feladatot, tárgyat, produktumot, amely az érdeklődésüknek |
| megfelelő tevékenységre utal. |
| A tanulók ismerjék a szakterülethez szükséges előrajzoló és jelölőeszközöket. |
| Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Képesek legyenek elvégezni egyszerűbb összeállítási feladatot. |
| Tudjanak a tanulók egyszerűbb keveréket előállítani. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. Egyszerű mérések, próbák, kísérletek végrehajtása, új eszközök használata. |
| A termékek külső megjelenésének részletes elemzése. |
| Látogatás a nyomdaiparhoz kapcsolódó területeken, üzemekben. |
| Minták, tárgyak, termékek, folyamatok, jelenségek, műveletek feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelése, |
| adatgyűjtés, mérések, elemzések, a tapasztalatok értelmezése, ezek alapján következtetések megfogalmazása, |
| összefüggések felismerése, fogalomalkotás. |
| Gyakorlás számítógépes környezetben, programhasználat, ismétlődő gyakorlatok. Dokumentumok létrehozása, egyéni |
| elképzelések megfogalmazása, végrehajtása, a társak munkájának értékelése. |
| Anyagmegmunkálások |
| Témakörök | Tartalmak |
| A biztonságos munkavégzés és anyagkezelés alapvető szabályai | Az alkalmazott kéziszerszámok, kézi és gépi vágóeszközök, vegyszerek és vegyi anyagok alapvető veszélyei és a kapcsolódó munkavédelmi szabályok. |
| A papír kezelése | Papírköteg előkészítése (kiütés, síbolás, számolás), rendezése, oszlopképzés. |
| Papírhajtogatási variációk | 1-, 2-, 3-, 4-szeres hajtások, kereszt-, párhuzamos, leporelló, kombinált és különleges (pl. 6 oldalas, zsebes) hajtogatások. |
| Természetes és szintetikus alapú ragasztók előkészítése | Keményítő készítése, műanyag alapú ragasztók előkészítése. |
| Kasírozás | Anyagszabás, ecsetkezelés, ragasztó felhordás, felsimítás, szárítás. |
| Festékkeverés | Főszínek, szabályok, módszerek. |
| Doboz kiszabása, hajtogatása | Kiterített minta, méretek meghatározása, szabás, törés. |
| Négyzetmétertömeg-mérés | Fogalom, módszerek, jellemző értékek. |
| Oldatkészítés, pH-mérés | Meghatározott töménységű vizes oldat készítése. A pH fogalma, hétköznapi életben használt anyagok pH-ja. Alapvető pH-mérő eszközök. |
| Szálirány meghatározása | Különböző papírtermékek szálirány-meghatározási módszerei. |
| Papír vágási pontosságának mérése | Az oldalak merőlegességének megállapítási módszerei. |
| Színilleszkedés | A lupé alkalmazása. Az ellenőrző jelek fajtái. A jelek alapján az illeszkedés helyességének megítélése. |
| Üzemlátogatások | Nyomdák, kis- és nagyüzemek, a kapcsolódó területek üzemei. |
| Számítógépes gépírás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írás előkészítése | A számítógép használata, a program működési elve, bemutatása. A helyes testes kéztartás megalapozása. A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| A billentyűzet kezelésének elsajátítása | Ujj torna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használata. Az alapsoron, a felső és alsó soron lévő betűk, betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használata, begyakorlása tulajdonnevek, mondatok írásával. A pont, vessző begyakorlása az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján, célirányosan kialakított mondatok írásával. |
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás begyakorlása. A sorkizárt írásmód begyakorlása szövegek íratásával. A tabulátor használatának begyakorlása. Összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása tíz percen át sortartással, nyomtatott szövegből. |
| A billentyűzet kezelésének begyakorlása | Számok írása, írásjelek. Az írás sebességének fokozása. Szövegformázási gyakorlatok. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók alkalmazzák helyesen a lupét, a tanult kéziszerszámokat, kézi vágóeszközöket, a szabályok maradéktalan |
| betartásával kezeljék a vegyszereket, vegyi anyagokat, pontosan ismerjék azok veszélyeit. |
| Maradéktalanul tartsák be a gépi vágóeszközök használatára vonatkozó szabályokat. |
| Önállóan kezeljék a papírt, hajtsák végre az alapvető hajtogatásokat, készítsék elő a természetes és a szintetikus alapú |
| ragasztókat, végezzék el a kasírozást. |
| Készítsenek minta alapján egyszerű formájú dobozt. |
| Helyes eredménnyel keverjenek színeket, alkalmazzák a színskálákat keverési receptként. |
| Ismerjék a filmrögzítési módokat, a pH fogalmát, a pH-mérő eszközöket. |
| Megfelelő pontossággal készítsenek meghatározott töménységű vizes oldatot. |
| Helyes eredménnyel határozzák meg a tanult anyagok pH-ját. |
| Helyesen állapítsák meg, ítéljék meg az oldalak merőlegességét, határozzák meg a papír, a karton, a lemez, a vászon |
| szálirányát, a helyes színilleszkedést. |
| Ismerjék fel az ellenőrző jeleket, a jelek alapján tudjanak dönteni az illeszkedés helyességéről. |
| Jellemzőik alapján azonosítsák a különböző papírokat, kartonokat és lemezeket. |
| Megszerzett ismereteiket a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával fogalmazzák meg. |
| Vakírással minimális hibaszámmal (6 hibaezrelék) írjanak szöveget gépbe, legalább 1200 leütés/10 perc sebességgel, |
| közepes nehézségű, összefüggő, ismeretlen szővegű kéziratból. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA |
| ”Al" változat |
| 9. évfolyam |
| Közlekedési szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Közlekedési szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 296 óra |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A szakiskolában a 9-10. évfolyamon a Közlekedési szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös |
| szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. |
| A tananyag tanítása fejlessze és erősítse meg a választott terület ismeretanyagának elsajátításához szükséges |
| képességeket és készségeket. |
| Alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat. |
| Alakuljon ki egy olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást |
| előkészíti. |
| Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet. |
| Alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A műszaki ábrázolás tananyag tanításának célja az, hogy a tanulók megszerezzék a választott szakma megismeréséhez, |
| elsajátításához és műveléséhez azt az általános vizuális kultúrát és térszemléletet, ami nélkülözhetetlen a korszerű |
| szakmai műveltség megszerzéséhez. A műszaki ábrázolás kapcsolatot teremt a szakmai elmélet és gyakorlat között. |
| Neveljen a műszaki életben szükséges igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre. |
| Alapozza meg a tananyag azt az ismerettartalmat, ami a szakmai ismeretek megszerzéséhez, a tudományágak közötti |
| összefüggések felismeréséhez szükséges. |
| Alapozza meg a rajzoló- és rajzolvasó képességek fejlesztését szerkesztőrajzok és szabadkézi vázolási gyakorlatok |
| révén. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Az anyag- és gyártásismeret tananyag tanításának célja, a tanulók szakmai ismeretének megalapozása, szakmai |
| felkészültségük előkészítése, valamint a tantárgyi ismeretek sajátosságainak megfelelően a tanulók világról alkotott |
| képének gazdagítása, személyiségüknek formálása. |
| Az anyag- és gyártásismeret tananyag alapozzameg a széles körű műszaki műveltséget, és készítse elő a speciális |
| ismeretek alapjait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során a tanulókban fejlődjenek ki a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességek, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus-gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és rajzos szakmai kommunikációs képességeket. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, fejlődjön és erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanítás-tanulás folyamatában alakítsa ki a geometriai, a rajzi- és a műszaki fogalmak helyes értelmezését, valamint |
| tudatos alkalmazását. |
| Alakítsa ki a tanulók rajzi kommunikációs jártásságát, hogy rajzban is ki tudják fejezni magukat, képesek legyenek |
| műszaki rajzok, szakmai magyarázó rajzok olvasására, megértésére, valamint használatára, képesek legyenek |
| képzeletük, gondolataik rajzi megjelenítésére. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és |
| elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos anyagjelölések |
| megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. |
| Anyag- és félgyártmány-katalógusok megismerése, katalógusból történő kiválasztás, diagramok, állapotábrák elemzése. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok alapján információk gyűjtése, azok feldolgozása szóbeli és rajzi, egyéni és csoportos |
| tevékenység révén. |
| A rajzolt szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek rendszerezése, |
| következtetések levonása. |
| A műszaki ábrázolás tanulása során ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, rajzolt szakmai információhordozókból, |
| ezek rendszerezése egyéni és csoportos munkával. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Alaki és formai ismeretek | Rajzeszközök és használatuk, szabvány ismeretek, szabványírás. Méretmegadás. | ||
| Szabadkézi rajz | A formák jellemzői. Szabadon választható kombinációs feladatok. Szabadkézi vázlat. | ||
| Síkmértani szerkesztések | Párhuzamos rajzolás, merőleges rajzolás. Síkgeometriai szerkesztések. Egyenesvonalú síkidomok szerkesztése. Körérintő egyenesek, érintőkörök szerkesztése. Műszaki görbék szerkesztése (ellipszis, parabola, csigavonal) | ||
| Vetületi ábrázolás | Vetítési módok, merőleges vetítés. Síklapú testek vetületi ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása, (henger, forgáskúp, gömb). | ||
| Axonometrikus ábrázolás | Az axonometrikus ábrázolás fajtái. Síklapú testek ábrázolása axonometrikusan (kocka, hasáb, gúla). Görbe felületű testek axonometrikus ábrázolása (henger, kúp, gömb). | ||
| Síklapú testek síkmetszése, hálórajza, áthatása | Síklapú testek döfése egyenessel (hasáb, gúla). Síklapú testek síkmetszése és hálórajza (hasáb, gúla). Síklapú testek áthatása (hasáb, gúla). | ||
| Forgástestek síkmetszése, hálórajza, áthatása | Forgástestek döfése egyenessel (henger, kúp, gömb). Forgástestek síkmetszése és hálórajza (henger, kúp, gömb). Közös és nem közös tengelyű forgástestek áthatása. Áthatás szerkesztése szeletelő módszerrel. | ||
| Származtatott formák nézeti ábrázolása | Összetett mértani test fogalma, felületelemzés, idomelemzés, Különböző nézeti képek egymáshoz rendelése. - Az európai (E) és az amerikai (A) vetítési mód nézetrendje. Üreges alkatrészek metszeti ábrázolása. | ||
| Metszeti ábrázolás | A metszet keletkezése és ábrázolása. A metszetek fajtái. A metszeti ábrázolás sajátos szabályai. Nem metszendő alkatrészek, részletek. | ||
| Mérethálózat | Különleges méretmegadások és egyszerűsítések. Furatok egyszerűsített méretmegadása. Mérethálózat felépítése. | ||
| Felületminőség megadása műszaki rajzokon | Alapfogalmak. Felületi érdesség megadása géprajzon. | ||
| Mérettűrés | A tűrés, a mérettűrés alapfogalmai. A tűrésmező, a tűrésnagyság és a tűrés elhelyezkedése. Tűrés-alapsorozatok. Tűrésezetlen méretek pontossága. | ||
| Illesztések | Az illesztés alapfogalmai. Az egységes tűrés - és illesztési rendszer felépítése: - alapeltérések, - illesztési rendszerek, - az illesztések jelölése, - csap- és lyuktűrések táblázata. | ||
| Alak- és helyzettűrések | Altalános előírások és fogalmak. Az alakeltérések és alaktűrések értelmezése. Az alak- és helyzettűrések rajzi megadása. | ||
| Felvételi vázlatkészítése | A vázlatkészítés menete, lépései. | ||
| Csavarmenetek, csavarok és csavarkötések | Csavarmenetek, orsómenet és anya, csavarkötések és csavarbiztosítások ábrázolása.. | ||
| Szegecsek, szegecskötések | Szabványos szegecsek, szegecskötések fajtái, méretei, részletes és jelképes ábrázolásuk. | ||
| Hegesztett, forrasztott és ragasztott kötések | Hegesztett kötések rajzi ábrázolása, előírások megadása. Forrasztott és ragasztott kötések megadása és rajzi ábrázolása. | ||
| Csövek, csőidomok és csőkötések | Csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csővezetékek, csőelzáró szerkezetek rajzai, jelképes ábrázolása. | ||
| Tengelyek, ék és reteszkötések, bordáskötések | Tengelyek, ékek és ékkötések, reteszek és reteszkötések és bordáskötések rajzi ábrázolása és méretmegadása. | ||
| Rugók, rugós szerkezetek | A hengeres csavarrugó fajtái és ábrázolása: - hengeres rugófajták, - hengeres rugók ábrázolása, - hengeres rugók műhelyrajza. Forgatórugó, tányérrugó, spirálrugó, lemezrugó ábrázolása. | ||
| Tárcsák, rudazatok ábrázolása | Ékszíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Fogazott szíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Rudazatok rajzi ábrázolása, méretmegadása. | ||
| Csapágyak ábrázolása | Siklócsapágyak ábrázolása. Gördülőcsapágyak ábrázolása. Csapágyak jelképes ábrázolása kinematikai rajzokon. | ||
| Fogazatok ábrázolása | A fogazatok jellemző adatai és méretei: - a fogazattal kapcsolatos elnevezések értelmezése, - a fogazatok jellemző betűjelei, - a rajzoláshoz szükséges méretek számítása. Különféle fogazatok ábrázolása. Fogazott alkatrészek egyszerűsített ábrázolása. Fogazott alkatrészek műhelyrajza: - a rajzon megadandó méretek, - adattáblázat. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanulók a műszaki ábrázolás tananyagának elsajátítása után tudják használni a rajzeszközöket. |
| Ismerjék a tanulók a műszaki ábrázolás szabványos előírásait, a szabványírás jellemzőit és arányait, a műszaki |
| rajzolásnál alkalmazott vonalfajtákat és vonalcsoportokat. |
| A további tanulmányaik során tudják alkalmazni az alapvető síkmértani szerkesztéseket, a vetületi ábrázolás képalkotási |
| szabályait síklapú és forgástestek esetén. |
| Legyenek képesek a műszaki ábrázolás szabályainak alkalmazására, a rajzolvasási képességük alkalmazásával rajzban |
| közölt információk felismerésére, egyszerűbb méretezett szabadkézi vázlatok és műhelyrajzok készítésére, a műszaki |
| ábrázolásra vonatkozó szabványok és szabályok betartásával. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok és az Anyag- és gyártásismeret tananyag tanulása során szerzett információk gyűjtése, azok |
| feldolgozása szóbeli és írásos, egyéni és csoportos tevékenység révén. |
| Az anyagok jellemzőinek szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek |
| rendszerezése, következtetések levonása. |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése, tulajdonságaik |
| alapján a felhasználási területük meghatározása. |
| Ismerjék meg a vas-, szén- és egyéb ötvözeteket, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módok, |
| folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. |
| Anyag- és gyártásismeret |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Fémszerkezettani alapismeretek | A fémek kristályos szerkezete. A fémek kristályosodása. Az ötvözetek. Ötvözőanyagok a megszilárdult ötvözetekben. Az ötvözetek állapotábrái. | |
| Vas-, szénötvözetek, ipari vasötvözetek | A szén a vas legfontosabb ötvözője. A vas- vaskarbid ötvözetek állapotábrája. A hűlés sebességének hatása a vas-vaskarbid ötvözetek átalakulásaira. Ipari vasötvözetek csoportosítása. A széntartalom hatása az acélok tulajdonságaira. Az Ötvözőanyagok hatása az acélok fontosabb jellemzőire. Öntészeti vasak. | |
| Vasötvözetek hőkezelései. | Hőkezelések. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten. Az edzést követő hőkezelő eljárások. Kérgesítő hőkezelő eljárások. | |
| Szabványosított ötvözetek | Szabványosítás jelentősége. Szabványosított ipari vasötvözetek csoportosítása. Szabványosított ötvözetlen acélok. Szabványosított ötvözött szerkezeti és különleges acélok. Ötvözött szerszámacélok. Szabványosított vas- és acélöntvény anyagok. | |
| Színesfémek és ötvözeteik | A réz. A fontosabb rézötvözetek. Egyéb színesfémek és ötvözetek. | |
| Könnyűfémek és ötvözeteik | Az alumínium tulajdonságai, alkalmazása, előállítása (timföldgyártás, elektrolízis). | |
| A magnézium, a titán és ötvözeteik. | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Nemfémes szerkezeti anyagok | Műanyagok. Szerves kémiai alapfogalmak áttekintése. Szénvegyületek csoportosítása, jellemzőik. A műanyagok gyártása, jelentőségük és felhasználásuk. Természetes alapú műanyagok. Mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok. Polikondenzációs és poliaddiciós műanyagok. Műanyagok és fémek összehasonlítása a fontosabb tulajdonságok vonatkozásában. Szálerősített műanyagok alkalmazása. Gumik nyersanyaga, formázása, tulajdonságai és felhasználása. Üveg, a gépkocsikhoz felhasználható üveg előállítása. Faanyagok. | |
| Egyéb ipari anyagok | Csapágyanyagok. Villamos vezeték-, ellenállás- és szigetelőanyagok, mágneses anyagok. | |
| Anyagvizsgálatok | Az anyagvizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Szilárdsági vizsgálatok. Keménységmérések. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. | |
| Segédanyagok | Kenőolajok és zsírok. Köszörülő, csiszoló- és fényesítőanyagok. Hőszigetelő és tömítőanyagok. Ragasztóanyagok. Hegesztőelektróda anyagok, tisztító- és folyósítóanyagok. | |
| Kötési módok | Az oldható és nem oldható kötések fogalma. Forrasztás, forrasztási eljárások. Hegesztő eljárások. Fémragasztás, műanyagok ragasztása. | |
| Folyékony alakítások | Altalános jellemzőik. Formakészítés. Öntvények készítése. Öntőanyagok. | |
| Képlékeny alakítások | Altalános jellemzőik. Az alakítás hőmérséklete. Az alakítás igényelte energiaforrások. Fontosabb képlékeny alakítások. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit. A tanulók szóban és írásban tudják ismertetni az alapanyag és a segédanyagokat, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nem fémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módokat, folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az előkészítő gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. |
| A Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja -megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók ismerjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges néhány, motivációt is segítő előkészítő művelettel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. |
| A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb |
| darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket (pl. reszelő), legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, |
| összeépítési feladatot. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A fémes és nem fémes anyagok megmunkálása során előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának |
| áttekintése. |
| Mérés, előrajzolás, tárgykészítés, szerkezetépítés minta és műhelyrajz alapján. |
| Fémipari alapozó gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | A munkahely rendje. Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás. |
| Mérés, ellenőrzés | A mértékegységek, névleges és tényleges méret. Mérési gyakorlatok: - hosszmérés tolómérővel és mikrométerrel, - mérés és ellenőrzés mérőhasábokkal, - mechanikai és optikai szögmérőkkel és sinusvonalzóval, - mérések mérő órákkal. Felületi érdesség mérése, kiértékelése. |
| Előrajzolás | Előrajzolás módjai, eszközei. Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei gyakorlása. |
| Fém, műanyag és a fa alakítása darabolással | Vágás, harapás szerszámai. A nyírás szerszámai. Lyukasztás folyamata, technológiája. |
| A képlékeny alakítás | A kalapács használata, a nyújtás. Egyengetés módszerei. Hajlítási technológiák. Hajlított alkatrészek kiterített méreteinek kiszámítása, előrajzolás. Gyakorlás. |
| A fűrészelés | A fűrészelés a fűrészfogak fajtái, fűrészlap befogása. Gyakorlás. |
| A reszelés | A reszelő fogazata és fajtái. A reszelő kiválasztása. A reszelés folyamata, gépesítése. |
| A köszörülés, szerszámélezés | A köszörűgépek, korongok. Szerszámok élezése. |
| A fúrás, süllyesztés, dörzsölés | A fúrás szerszámai. A fúrás gépei, segédeszközei. Dörzsölés, süllyesztés szerszámai. Gyakorlás. |
| A hántolás és csiszolás | Hántoló szerszámok, módszerek. Csiszolás. Gyakorlás. |
| A kézi menetvágás és menetfúrás | Menetfajták, menetkészítő szerszámok. Gyakorlás. |
| Összetett munka gyakorlása | Fúrás, fűrészelés. Külső és belső menetek készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók munkadarab minta vagy rajz alapján tudják a munkadarab elkészítéséhez a szükséges szerszámokat kiválasztani és a munkadarabot méret- és alakhelyesen, balesetmentesen elkészíteni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulókban alakuljon ki a pontos és minőségi munkavégzés igénye és a szakmaszeretete, |
| a folyamatos szakmai fejlődés igénye, a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások pontos betartásának igénye. |
| A szerszámok, gépek, berendezések, mérő- és ellenőrző berendezések szakszerű, gondos használatának, kezelésének és karbantartásának igénye. |
| Fémipari alapozó gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A szegecselés és szegecskötések | Technológiai sorrend. A furat átmérőjének kiszámítása. A szegecs hossz kiszámítása. A szegecsek fajtái. Gyakorlás. |
| A csavarozás | Csavarkötések kialakítása, fajtái, szerszámai.- Kulcsnyílások (szabvány szerint) Csavarbiztosítások. Csavarkötések meghúzása, lazítása, gyakorlás. |
| A lágyforrasztás | A munkavégzés szabályai, műveletei. Szerszámok, forraszok, segédanyagok. Gyakorlás. |
| A fémragasztás | A ragasztás alkalmazásának lehetőségei, előkészítése. A ragasztás folyamata. A ragasztóanyag okozta ártalmak. Gyakorlás. |
| Hőkezelés és kovácsolás | A hőkezelés célja, berendezései, szerszámai. A kovácsolás alapműveletei. Hőkezelés és kovácsolás baleseti veszélyei. Gyakorlás. |
| Lánghegesztési biztonságtechnikáj a, lánghegesztés | A lánghegesztés szerszámai, eszközei, tartozékai, védőfelszerelések. A hegesztőműhely kialakítása. A hegesztés folyamata, varratfajták. Munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások. Gyakorlás. |
| Összetett munka gyakorlása | A munkadarab dokumentumainak tanulmányozása, anyagok, szerszámok előkészítése. A munkavédelmi előírások és védőfelszerelések megismerése. A munka elvégzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják a fémiparra általánosan jellemző gyakorlati munkák végzése során a munkadarab anyagának és a munkadarabbal szemben támasztott követelményeknek, előírásoknak a figyelembevételével a célszerűen megválasztott szerszámokkal, eszközökkel a megmunkálást végrehajtani A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Közlekedési szakmai alapozó ismeretek | 111 óra | |
| Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra | |
| 10. évfolyam | ||
| Közlekedési szakmai alapozó ismeretek | 111 óra | |
| Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok | 259 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra | |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A szakiskolában a 9-10. évfolyamon a Közlekedési szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös |
| szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. |
| A tananyag tanítása fejlessze és erősítse meg a választott terület ismeretanyagának elsajátításához szükséges |
| képességeket és készségeket. |
| Alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat. |
| Alakuljon ki egy olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást |
| előkészíti. Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet. |
| Alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A műszaki ábrázolás tanításának célja az, hogy a tanulók megszerezzék a választott szakma megismeréséhez, |
| elsajátításához és műveléséhez azt az általános vizuális kultúrát és térszemléletet, ami nélkülözhetetlen a korszerű |
| szakmai műveltség megszerzéséhez. A műszaki ábrázolás kapcsolatot teremt a szakmai elmélet és gyakorlat között. |
| Neveljen a műszaki életben szükséges igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre. |
| Alapozza meg a tananyag azt az ismerettartalmat, ami a szakmai ismeretek megszerzéséhez, a tudományágak közötti |
| összefüggések felismeréséhez szükséges. |
| Alapozza meg a rajzoló- és rajzolvasó képességek fejlesztését szerkesztőrajzok és szabadkézi vázolási gyakorlatok |
| révén. |
| Anyag- és gyártásismeert: |
| Az anyag- és gyártásismeret tanításának célja, a tanulók szakmai ismeretének megalapozása, szakmai felkészültségük |
| előkészítése, valamint a tantárgyi ismeretek sajátosságainak megfelelően a tanulók világról alkotott képének |
| gazdagítása, személyiségüknek formálása. |
| Az anyag- és gyártásismeret tantárgy alapozzameg a széles körű műszaki műveltséget, és készítse elő a speciális |
| ismeretek alapjait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során a tanulókban fejlődjenek ki a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességek, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus-gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és rajzos szakmai kommunikációs képességeket. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, fejlődjön és erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanítás-tanulás folyamatában alakítsa ki a geometriai, a rajzi-, és a műszaki fogalmak helyes értelmezését, valamint |
| tudatos alkalmazását. Alakítsa ki a tanulók rajzi kommunikációs jártásságát, hogy rajzban is ki tudják fejezni magukat, képesek legyenek |
| műszaki rajzok, szakmai magyarázó rajzok olvasására, megértésére, valamint használatára, képesek legyenek |
| képzeletük, gondolataik rajzi megjelenítésére. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és |
| elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos anyagjelölések |
| megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. |
| Anyag- és félgyártmány-katalógusok megismerése, katalógusból történő kiválasztás, diagramok, állapotábrák elemzése. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok alapján információk gyűjtése, azok feldolgozása szóbeli és rajzi, egyéni és csoportos |
| tevékenység révén. |
| A rajzolt szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek rendszerezése, |
| következtetések levonása. |
| A műszaki ábrázolás tanulása során ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, rajzolt szakmai információhordozókból, |
| ezek rendszerezése egyéni és csoportos munkával. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Alaki és formai ismeretek | Rajzeszközök és használatuk, szabvány ismeretek, szabványírás. Méretmegadás. | |
| Szabadkézi rajz | A formák jellemzői. Szabadon választható kombinációs feladatok. Szabadkézi vázlat. | |
| Síkmértani szerkesztések | Párhuzamos rajzolás, merőleges rajzolás. Síkgeometriai szerkesztések. Egyenesvonalú síkidomok szerkesztése. Körérintő egyenesek, érintőkörök szerkesztése. Műszaki görbék szerkesztése (ellipszis, parabola, csigavonal). | |
| Vetületi ábrázolás | Vetítési módok, merőleges vetítés. Síklapú testek vetületi ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása, (henger, forgáskúp, gömb). | |
| Axonometrikus ábrázolás | Az axonometrikus ábrázolás fajtái. Síklapú testek ábrázolása axonometrikusan (kocka, hasáb, gúla). Görbe felületű testek axonometrikus ábrázolása (henger, kúp, gömb). | |
| Síklapú testek síkmetszése, hálórajza,áthatása | Síklapú testek döfése egyenessel (hasáb, gúla). Síklapú testek síkmetszése és hálórajza (hasáb, gúla). Síklapú testek áthatása (hasáb, gúla). | |
| Forgástestek síkmetszése, hálórajza, áthatása | Forgástestek döfése egyenessel (henger, kúp, gömb). Forgástestek síkmetszése és hálórajza (henger, kúp, gömb). Közös és nem közös tengelyű forgástestek áthatása. Áthatás szerkesztése szeletelő módszerrel. | |
| Származtatott formák nézeti ábrázolása | Összetett mértani test fogalma, felületelemzés, idomelemzés, Különböző nézeti képek egymáshoz rendelése. Az európai (E) és az amerikai (A) vetítési mód nézetrendje. Üreges alkatrészek metszeti ábrázolása. | |
| Metszeti ábrázolás | A metszet keletkezése és ábrázolása. A metszetek fajtái. A metszeti ábrázolás sajátos szabályai. Nem metszendő alkatrészek, részletek. | |
| Mérethálózat | Különleges méretmegadások és egyszerűsítések. Furatok egyszerűsített méretmegadása. Mérethálózat felépítése. | |
| Felületminőség megadása műszaki rajzokon | Alapfogalmak. Felületi érdesség megadása géprajzon. | |
| Mérettűrés | A tűrés, a mérettűrés alapfogalmai. A tűrésmező, a tűrésnagyság és a tűrés elhelyezkedése. Tűrés-alapsorozatok. Tűrésezetlen méretek pontossága. | |
| Illesztések | Az illesztés alapfogalmai. Az egységes tűrés- és illesztési rendszer felépítése: alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap- és lyuktűrések táblázata. | |
| Alak- és helyzettűrések | Általános előírások és fogalmak. Az alakeltérések és alaktűrések értelmezése. Az alak- és helyzettűrések rajzi megadása. | |
| Felvételi vázlatkészítése | A vázlatkészítés menete, lépései. | |
| Csavarmenetek, csavarok és csavarkötések | Csavarmenetek, orsómenet és anya, csavarkötések és csavarbiztosítások ábrázolása. | |
| Szegecsek, szegecskötések | Szabványos szegecsek, szegecskötések fajtái, méretei, részletes és jelképes ábrázolásuk. | |
| Hegesztett, forrasztott és ragasztott kötések | Hegesztett kötések rajzi ábrázolása, előírások megadása. Forrasztott és ragasztott kötések megadása és rajzi ábrázolása. | |
| Csövek, csőidomok és csőkötések | Csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csővezetékek, csőelzáró szerkezetek rajzai, jelképes ábrázolása. | |
| Tengelyek, ék és reteszkötések, bordáskötések | Tengelyek, ékek és ékkötések, reteszek és reteszkötések és bordáskötések rajzi ábrázolása és méretmegadása. | |
| Rugók, rugós szerkezetek | A hengeres csavarrugó fajtái és ábrázolása: hengeres rugófajták, hengeres rugók ábrázolása, hengeres rugók műhelyrajza. Forgatórugó, tányérrugó, spirálrugó, lemezrugó ábrázolása. | |
| Tárcsák, rudazatok ábrázolása | Ékszíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Fogazott szíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Rudazatok rajzi ábrázolása, méretmegadása. | |
| Csapágyak ábrázolása | Siklócsapágyak ábrázolása Gördülőcsapágyak ábrázolása Csapágyak jelképes ábrázolása kinematikai rajzokon | |
| Fogazatok ábrázolása | A fogazatok jellemző adatai és méretei: - a fogazattal kapcsolatos elnevezések értelmezése, - a fogazatok jellemző betűjelei, - a rajzoláshoz szükséges méretek számítása. Különféle fogazatok ábrázolása. Fogazott alkatrészek egyszerűsített ábrázolása. Fogazott alkatrészek műhelyrajza: - a rajzon megadandó méretek, - adattáblázat. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanulók a műszaki ábrázolás tananyagának elsajátítása után tudják használni a rajzeszközöket. |
| Ismerjék a tanulók a műszaki ábrázolás szabványos előírásait, a szabványírás jellemzőit és arányait, a műszaki |
| rajzolásnál alkalmazott vonalfajtákat és vonalcsoportokat. |
| A további tanulmányaik során tudják alkalmazni az alapvető síkmértani szerkesztéseket, a vetületi ábrázolás képalkotási |
| szabályait síklapú- és forgástestek esetén. |
| Legyenek képesek a műszaki ábrázolás szabályainak alkalmazására, a rajzolvasási képességük alkalmazásával rajzban |
| közölt információk felismerésére, egyszerűbb méretezett szabadkézi vázlatok és műhelyrajzok készítésére, a műszaki |
| ábrázolásra vonatkozó szabványok és szabályok betartásával. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok és az anyag- és gyártásismeret tanulása során szerzett információk gyűjtése, azok |
| feldolgozása szóbeli és írásos, egyéni és csoportos tevékenység révén. |
| Az anyagok jellemzőinek szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek |
| rendszerezése, következtetések levonása. |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése, tulajdonságaik |
| alapján a felhasználási területük meghatározása. |
| Ismerjék meg a vas-, szén- és egyéb ötvözeteket, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módok, |
| folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. |
| Anyag- és gyártásismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Fémszerkezettani alapismeretek | A fémek kristályos szerkezete. A fémek kristályosodása. Az ötvözetek. Ötvözőanyagok a megszilárdult ötvözetekben. Az ötvözetek állapotábrái. |
| Vas-, szénötvözetek, ipari vasötvözetek | A szén a vas legfontosabb ötvözője. A vas- vaskarbid ötvözetek állapotábrája. A hűlés sebességének hatása a vas-vaskarbid ötvözetek átalakulásaira. Ipari vasötvözetek csoportosítása. A széntartalom hatása az acélok tulajdonságaira. Az Ötvözőanyagok hatása az acélok fontosabb jellemzőire. Öntészeti vasak. |
| Vasötvözetek hőkezelései | Hőkezelések. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten. Az edzést követő hőkezelő eljárások. Kérgesítő hőkezelő eljárások. |
| Szabványosított ötvözetek | Szabványosítás jelentősége. Szabványosított ipari vasötvözetek csoportosítása. Szabványosított ötvözetlen acélok. Szabványosított ötvözött szerkezeti és különleges acélok. Ötvözött szerszámacélok. Szabványosított vas- és acélöntvény anyagok. |
| Színesfémek és ötvözeteik | A réz. A fontosabb rézötvözetek. Egyéb színesfémek és ötvözetek. |
| Könnyűfémek és ötvözeteik | Az alumínium tulajdonságai, alkalmazása, előállítása (timföldgyártás, elektrolízis). |
| A magnézium, a titán és ötvözeteik. | |
| Nem fémes szerkezeti anyagok | Műanyagok. Szerves kémiai alapfogalmak áttekintése szénvegyületek csoportosítása, jellemzőik. A műanyagok gyártása, jelentőségük és felhasználásuk. Természetes alapú műanyagok. Mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok. Polikondenzációs és poliaddiciós műanyagok. Műanyagok és fémek összehasonlítása a fontosabb tulajdonságok vonatkozásában. Szálerősített műanyagok alkalmazása. Gumik nyersanyaga, formázása, tulajdonságai és felhasználása. Üveg, a gépkocsikhoz felhasználható üveg előállítása. Faanyagok. |
| Egyéb ipari anyagok | Csapágyanyagok. Villamos vezeték-, ellenállás- és szigetelőanyagok, mágneses anyagok. |
| Anyagvizsgálatok | Az anyagvizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Szilárdsági vizsgálatok. Keménységmérések. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. |
| Segédanyagok | Kenőolajok és zsírok. Köszörülő, csiszoló- és fényesítőanyagok. Hőszigetelő és tömítőanyagok. Ragasztóanyagok. Hegesztőelektróda anyagok, tisztító- és folyósítóanyagok. |
| Kötési módok | Az oldható és nem oldható kötések fogalma. Forrasztás, forrasztási eljárások. Hegesztő eljárások. Fémragasztás, műanyagok ragasztása. |
| Folyékony alakítások | Általános jellemzőik. Formakészítés. Öntvények készítése. Öntőanyagok. |
| Képlékeny alakítások | Általános jellemzőik. Az alakítás hőmérséklete. Az alakítás igényelte energiaforrások. Fontosabb képlékeny alakítások. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit. A tanulók szóban és írásban tudják ismertetni az alapanyag és a segédanyagokat, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nem fémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módokat, folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja, a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. |
| A Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett- a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók ismerjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges néhány, motivációt is segítő előkészítő művelettel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. |
| A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb |
| darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket (pl. reszelő), legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, |
| összeépítési feladatot. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A fémes és nem fémes anyagok megmunkálása során előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának |
| áttekintése. |
| Mérés, előrajzolás, tárgykészítés, szerkezetépítés minta és műhelyrajz alapján. |
| Fémipari alapozó gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | A munkahely rendje. Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás. |
| Mérés, ellenőrzés | A mértékegységek, névleges és tényleges méret. Mérési gyakorlatok: -hosszmérés tolómérővel és mikrométerrel, - mérés és ellenőrzés mérőhasábokkal, - mechanikai és optikai szögmérőkkel és sinusvonalzóval, - mérések mérő órákkal. Felületi érdesség mérése, kiértékelése. |
| Előrajzolás | Előrajzolás módjai, eszközei. Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei gyakorlása. |
| Fém, műanyag és a fa alakítása darabolással | Vágás, harapás szerszámai. A nyírás szerszámai. Lyukasztás folyamata, technológiája. |
| A képlékeny alakítás | A kalapács használata, a nyújtás. Egyengetés módszerei. Hajlítási technológiák. Hajlított alkatrészek kiterített méreteinek kiszámítása, előrajzolás. Gyakorlás. |
| A fűrészelés | A fűrészelés a fűrészfogak fajtái, fűrészlap befogása. Gyakorlás. |
| A reszelés | A reszelő fogazata és fajtái. A reszelő kiválasztása. A reszelés folyamata, gépesítése. |
| A köszörülés, szerszámélezés | A köszörűgépek, korongok. Szerszámok élezése |
| A fúrás, süllyesztés, dörzsölés | A fúrás szerszámai. A fúrás gépei, segédeszközei. Dörzsölés, süllyesztés szerszámai. Gyakorlás. |
| A hántolás és csiszolás | Hántoló szerszámok, módszerek. Csiszolás. Gyakorlás. |
| A kézi menetvágás és menetfúrás | Menetfajták, menetkészítő szerszámok. Gyakorlás. |
| Összetett munka gyakorlása | Fúrás, fűrészelés. Külső és belső menetek készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók munkadarab minta vagy rajz alapján tudják a munkadarab elkészítéséhez a szükséges szerszámokat kiválasztani és a munkadarabot mére- és alakhelyesen, balese-mentesen elkészíteni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 259 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulókban alakuljon ki a pontos és minőségi munkavégzés igénye és a szakmaszeretete, |
| a folyamatos szakmai fejlődés igénye, a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások pontos |
| betartásának igénye. |
| A szerszámok, gépek, berendezések, mérő- és ellenőrző berendezések szakszerű, gondos használatának, kezelésének és |
| karbantartásának igénye. |
| Fémipari alapozó gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A szegecselés és szegecskötések | Technológiai sorrend. A furat átmérőjének kiszámítása. A szegecs hossz kiszámítása. A szegecsek fajtái. Gyakorlás. |
| A csavarozás | Csavarkötések kialakítása, fajtái, szerszámai. Kulcsnyílások (szabvány szerint). Csavarbiztosítások. Csavarkötések meghúzása, lazítása, gyakorlás. |
| A lágyforrasztás | A munkavégzés szabályai, műveletei. Szerszámok, forraszok, segédanyagok. Gyakorlás. |
| A fémragasztás | A ragasztás alkalmazásának lehetőségei, előkészítése. A ragasztás folyamata. A ragasztóanyag okozta ártalmak. Gyakorlás. |
| Hőkezelés és kovácsolás | A hőkezelés célja, berendezései, szerszámai. A kovácsolás alapműveletei. Hőkezelés és kovácsolásbaleseti veszélyei. Gyakorlás. |
| Lánghegesztési biztonságtechnikáj a, lánghegesztés | A lánghegesztés szerszámai, eszközei, tartozékai, védőfelszerelések. A hegesztőműhely kialakítása. A hegesztés folyamata, varratfajták. Munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások. Gyakorlás. |
| Összetett munka gyakorlása | A munkadarab dokumentumainak tanulmányozása, anyagok, szerszámok előkészítése. A munkavédelmi előírások és védőfelszerelések megismerése. A munka elvégzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják a fémiparra általánosan jellemző gyakorlati munkák végzése során a munkadarab anyagának és a munkadarabbal szemben támasztott követelményeknek, előírásoknak a figyelembevételével a célszerűen megválasztott szerszámokkal, eszközökkel a megmunkálást végrehajtani A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Közlekedési szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Közlekedési szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A szakiskolában a 9-10. évfolyamon a Közlekedési szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös |
| szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. |
| A tananyag tanítása fejlessze és erősítse meg a választott szakmacsoport szakképesítéseinek ismeretanyagának |
| elsajátításához szükséges képességeket és készségeket. |
| Alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat. |
| Alakuljon ki egy olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást |
| előkészíti. |
| Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet. |
| Alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A műszaki ábrázolás tanításának célja az, hogy a tanulók megszerezzék a választott szakma megismeréséhez, |
| elsajátításához és műveléséhez azt az általános vizuális kultúrát és térszemléletet, ami nélkülözhetetlen a korszerű |
| szakmai műveltség megszerzéséhez. A műszaki ábrázolás kapcsolatot teremt a szakmai elmélet és gyakorlat között. |
| Neveljen a műszaki életben szükséges igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre. |
| Alapozza meg a tananyag azt az ismerettartalmat, ami a szakmai ismeretek megszerzéséhez, a tudományágak közötti |
| összefüggések felismeréséhez szükséges. |
| Alapozza meg a rajzoló- és rajzolvasó képességek fejlesztését szerkesztőrajzok és szabadkézi vázolási gyakorlatok |
| révén. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Az anyag- és gyártásismeret tanításának célja, a tanulók szakmai ismeretének megalapozása, szakmai felkészültségük |
| előkészítése, valamint a szakmai ismeretek sajátosságainak megfelelően a tanulók világról alkotott képének |
| gazdagítása, személyiségüknek formálása. |
| Az anyag- és gyártásismeret tananyag alapozzameg a széles körű műszaki műveltséget, és készítse elő a speciális |
| ismeretek alapjait. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során a tanulókban fejlődjenek ki a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességek, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus-gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és rajzos szakmai kommunikációs képességeket. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki a tanulókban a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, fejlődjön és erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége. |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanítás-tanulás folyamatában alakítsa ki a geometriai, a rajzi- és a műszaki fogalmak helyes értelmezését, valamint |
| tudatos alkalmazását. |
| Alakítsa ki a tanulók rajzi kommunikációs jártásságát, hogy rajzban is ki tudják fejezni magukat, képesek legyenek |
| műszaki rajzok, szakmai magyarázó rajzok olvasására, megértésére, valamint használatára, képesek legyenek |
| képzeletük, gondolataik rajzi megjelenítésére. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és |
| elektronikus ismeretforrások felhasználásával. |
| A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos anyagjelölések |
| megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. |
| Anyag- és félgyártmány-katalógusok megismerése, katalógusból történő kiválasztás, diagramok, állapotábrák elemzése. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok alapján információk gyűjtése, azok feldolgozása szóbeli és rajzi, egyéni és csoportos |
| tevékenység révén. |
| A rajzolt szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek rendszerezése, |
| következtetések levonása. |
| A műszaki ábrázolás tanulása során ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, rajzolt szakmai információhordozókból, |
| ezek rendszerezése egyéni és csoportos munkával. |
| Műszaki ábrázolás |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Alaki és formai ismeretek | Rajzeszközök és használatuk, szabvány ismeretek, szabványírás. Méretmegadás. | ||
| Szabadkézi rajz | A formák jellemzői. Szabadon választható kombinációs feladatok. Szabadkézi vázlat. | ||
| Síkmértani szerkesztések | Párhuzamos rajzolás, merőleges rajzolás. Síkgeometriai szerkesztések. Egyenesvonalú síkidomok szerkesztése. Körérintő egyenesek, érintőkörök szerkesztése. Műszaki görbék szerkesztése (ellipszis, parabola, csigavonal) | ||
| Vetületi ábrázolás | Vetítési módok, merőleges vetítés. Síklapú testek vetületi ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása, (henger, forgáskúp, gömb). | ||
| Axonometrikus ábrázolás | Az axonometrikus ábrázolás fajtái. Síklapú testek ábrázolása axonometrikusan (kocka, hasáb, gúla). Görbe felületű testek axonometrikus ábrázolása (henger, kúp, gömb). | ||
| Síklapú testek síkmetszése, hálórajza, áthatása | Síklapú testek döfése egyenessel (hasáb, gúla). Síklapú testek síkmetszése és hálórajza (hasáb, gúla). Síklapú testek áthatása (hasáb, gúla). | ||
| Forgástestek síkmetszése, hálórajza, áthatása | Forgástestek döfése egyenessel (henger, kúp, gömb). Forgástestek síkmetszése és hálórajza (henger, kúp, gömb). Közös és nem közös tengelyű forgástestek áthatása. Áthatás szerkesztése szeletelő módszerrel. | ||
| Származtatott formák nézeti ábrázolása | Összetett mértani test fogalma, felületelemzés, idomelemzés, Különböző nézeti képek egymáshoz rendelése. Az európai (E) és az amerikai (A) vetítési mód nézetrendje. Üreges alkatrészek metszeti ábrázolása. | ||
| Metszeti ábrázolás | A metszet keletkezése és ábrázolása. A metszetek fajtái. A metszeti ábrázolás sajátos szabályai. Nem metszendő alkatrészek, részletek. | ||
| Mérethálózat | Különleges méretmegadások és egyszerűsítések. Furatok egyszerűsített méretmegadása. Mérethálózat felépítése. | ||
| Felületminőség megadása műszaki rajzokon | Alapfogalmak. Felületi érdesség megadása géprajzon. | ||
| Mérettűrés | A tűrés, a mérettűrés alapfogalmai. A tűrésmező, a tűrésnagyság és a tűrés elhelyezkedése. Tűrés-alapsorozatok. Tűrésezetlen méretek pontossága. | ||
| Illesztések | Az illesztés alapfogalmai. Az egységes tűrés- és illesztési rendszer felépítése: alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap- és lyuktűrések táblázata. | ||
| Alak- és helyzettűrések | Általános előírások és fogalmak. Az alakeltérések és alaktűrések értelmezése. Az alak- és helyzettűrések rajzi megadása. | ||
| Felvételi vázlatkészítése | A vázlatkészítés menete, lépései. | ||
| Csavarmenetek, csavarok és csavarkötések | Csavarmenetek, orsómenet és anya, csavarkötések és csavarbiztosítások ábrázolása. | ||
| Szegecsek, szegecskötések | Szabványos szegecsek, szegecskötések fajtái, méretei, részletes és jelképes ábrázolásuk. | ||
| Hegesztett, forrasztott és ragasztott kötések | Hegesztett kötések rajzi ábrázolása, előírások megadása. Forrasztott és ragasztott kötések megadása és rajzi ábrázolása. | ||
| Csövek, csőidomok és csőkötések | Csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csővezetékek, csőelzáró szerkezetek rajzai, jelképes ábrázolása. | ||
| Tengelyek, ék és reteszkötések, bordáskötések | Tengelyek, ékek és ékkötések, reteszek és reteszkötések és bordáskötések rajzi ábrázolása és méretmegadása. | ||
| Rugók, rugós szerkezetek | A hengeres csavarrugó fajtái és ábrázolása: hengeres rugófajták, hengeres rugók ábrázolása, hengeres rugók műhelyrajza. Forgatórugó, tányérrugó, spirálrugó, lemezrugó ábrázolása. | ||
| Tárcsák, rudazatok ábrázolása | Ékszíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Fogazott szíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Rudazatok rajzi ábrázolása, méretmegadása. | ||
| Csapágyak ábrázolása | Siklócsapágyak ábrázolása Gördülőcsapágyak ábrázolása Csapágyak jelképes ábrázolása kinematikai rajzokon | ||
| Fogazatok ábrázolása | A fogazatok jellemző adatai és méretei: - a fogazattal kapcsolatos elnevezések értelmezése, - a fogazatok jellemző betűjelei, - a rajzoláshoz szükséges méretek számítása. Különféle fogazatok ábrázolása. Fogazott alkatrészek egyszerűsített ábrázolása. Fogazott alkatrészek műhelyrajza: - a rajzon megadandó méretek, - adattáblázat. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Műszaki ábrázolás: |
| A tanulók a műszaki ábrázolás tananyagának elsajátítása után tudják használni a rajzeszközöket. |
| Ismerjék a tanulók a műszaki ábrázolás szabványos előírásait, a szabványírás jellemzőit és arányait, a műszaki |
| rajzolásnál alkalmazott vonalfajtákat és vonalcsoportokat. |
| A további tanulmányaik során tudják alkalmazni az alapvető síkmértani szerkesztéseket, a vetületi ábrázolás képalkotási |
| szabályait síklapú és forgástestek esetén. |
| Legyenek képesek a műszaki ábrázolás szabályainak alkalmazására, a rajzolvasási képességük alkalmazásával rajzban |
| közölt információk felismerésére, egyszerűbb méretezett szabadkézi vázlatok és műhelyrajzok készítésére, a műszaki |
| ábrázolásra vonatkozó szabványok és szabályok betartásával. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A mindennapi tapasztalatok és az Anyag- és gyártásismeret tananyag tanulása során szerzett információk gyűjtése, azok |
| feldolgozása szóbeli és írásos, egyéni és csoportos tevékenység révén. |
| Az anyagok jellemzőinek szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek |
| rendszerezése, következtetések levonása. |
| A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése, tulajdonságaik |
| alapján a felhasználási területük meghatározása. |
| Ismerjék meg a vas-, szén- és egyéb ötvözeteket, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módok, |
| folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. |
| Anyag- és gyártásismeret: |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| Fémszerkezettani alapismeretek | A fémek kristályos szerkezete. A fémek kristályosodása. Az ötvözetek. Ötvözőanyagok a megszilárdult ötvözetekben. Az ötvözetek állapotábrái. | |||
| Vas-, szénötvözetek, ipari vasötvözetek | A szén a vas legfontosabb ötvözője. A vas- vaskarbid ötvözetek állapotábrája. A hűlés sebességének hatása a vas-vaskarbid ötvözetek átalakulásaira. Ipari vasötvözetek csoportosítása. A széntartalom hatása az acélok tulajdonságaira. Az Ötvözőanyagok hatása az acélok fontosabb jellemzőire. Öntészeti vasak. | |||
| Vasötvözetek hőkezelései. | Hőkezelések. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten. Az edzést követő hőkezelő eljárások. Kérgesítő hőkezelő eljárások. | |||
| Szabványosított ötvözetek | Szabványosítás jelentősége. Szabványosított ipari vasötvözetek csoportosítása. Szabványosított ötvözetlen acélok. Szabványosított ötvözött szerkezeti és különleges acélok. Ötvözött szerszámacélok. Szabványosított vas- és acélöntvény anyagok. | |||
| Színesfémek és ötvözeteik | A réz. A fontosabb rézötvözetek. Egyéb színesfémek és ötvözetek. | |||
| Könnyűfémek és ötvözeteik | Az alumínium tulajdonságai, alkalmazása, előállítása (timföldgyártás, elektrolízis). A magnézium, a titán és ötvözeteik. | |||
| Nemfémes szerkezeti anyagok | Műanyagok. Szerves kémiai alapfogalmak áttekintése szénvegyületek csoportosítása, jellemzőik. A műanyagok gyártása, jelentőségük és felhasználásuk. Természetes alapú műanyagok. Mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok. Polikondenzációs és poliaddiciós műanyagok. Műanyagok és fémek összehasonlítása a fontosabb tulajdonság vonatkozásában. Szálerősített műanyagok alkalmazása. Gumik nyersanyaga, formázása, tulajdonságai és felhasználása Üveg, a gépkocsikhoz felhasználható üveg előállítása. Faanyagok. | ;ok | ||
| Egyéb ipari anyagok | Csapágyanyagok. Villamos vezeték-, ellenállás és szigetelőanyagok, mágneses anyagok. | |||
| Anyagvizsgálatok | Az anyagvizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Szilárdsági vizsgálatok. Keménységmérések. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. | |||
| Segédanyagok | Kenőolajok és zsírok. Köszörülő, csiszoló- és fényesítőanyagok. Hőszigetelő és tömítőanyagok. Ragasztóanyagok. Hegesztőelektróda anyagok, tisztító- és folyósítóanyagok. | |||
| Kötési módok | Az oldható és nem oldható kötések fogalma. Forrasztás, forrasztási eljárások. Hegesztő eljárások. Fémragasztás, műanyagok ragasztása. | |||
| Folyékony alakítások | Altalános jellemzőik. Formakészítés. Öntvények készítése. Öntőanyagok | |||
| Képlékeny alakítások | Általános jellemzőik. Az alakítás hőmérséklete. Az alakítás igényelte energiaforrások. Fontosabb képlékeny alakítások. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit. A tanulók szóban és írásban tudják ismertetni az alapanyag és a segédanyagokat, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nem fémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módokat, folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. |
| KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Az alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. |
| A Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja -megfelelő tanulói aktivitás mellett- a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók ismerjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges néhány, motivációt is segítő előkészítő művelettel. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. |
| A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb |
| darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. |
| Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket (pl. reszelő), legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, |
| összeépítési feladatot. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A fémes és nemfémes anyagok megmunkálása során előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának |
| áttekintése. |
| Mérés, előrajzolás, tárgykészítés, szerkezetépítés minta és műhelyrajz alapján. |
| Fémipari alapozó gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | A munkahely rendje. Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás. |
| Mérés, ellenőrzés | A mértékegységek, névleges és tényleges méret. Mérési gyakorlatok: -hosszmérés tolómérővel és mikrométerrel, - mérés és ellenőrzés mérőhasábokkal, - mechanikai és optikai szögmérőkkel és sinusvonalzóval, - mérések mérő órákkal. Felületi érdesség mérése, kiértékelése. |
| Előrajzolás | Előrajzolás módjai, eszközei. Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei gyakorlása. |
| Fém, műanyag és a fa alakítása darabolással | Vágás, harapás szerszámai. A nyírás szerszámai. Lyukasztás folyamata, technológiája. |
| A képlékeny alakítás | A kalapács használata, a nyújtás. Egyengetés módszerei. Hajlítási technológiák. Hajlított alkatrészek kiterített méreteinek kiszámítása, előrajzolás. Gyakorlás. |
| A fűrészelés | A fűrészelés a fűrészfogak fajtái, fűrészlap befogása. Gyakorlás. |
| A reszelés | A reszelő fogazata és fajtái. A reszelő kiválasztása. A reszelés folyamata, gépesítése. |
| A köszörülés, szerszámélezés | A köszörűgépek, korongok. Szerszámok élezése. |
| A fúrás, süllyesztés, dörzsölés | A fúrás szerszámai. A fúrás gépei, segédeszközei. Dörzsölés, süllyesztés szerszámai. Gyakorlás. |
| A hántolás és csiszolás | Hántoló szerszámok, módszerek. Csiszolás. Gyakorlás. |
| A kézi menetvágás és menetfúrás | Menetfajták, menetkészítő szerszámok. Gyakorlás. |
| Összetett munka gyakorlása | Fúrás, fűrészelés. Külső és belső menetek készítése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók munkadarab minta vagy rajz alapján tudják a munkadarab elkészítéséhez a szükséges szerszámokat kiválasztani és a munkadarabot méret- és alakhelyesen, balesetmentesen elkészíteni. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulókban alakuljon ki a pontos és minőségi munkavégzés igénye és a szakmaszeretete, |
| a folyamatos szakmai fejlődés igénye, a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások pontos |
| betartásának igénye. |
| A szerszámok, gépek, berendezések, mérő- és ellenőrző berendezések szakszerű, gondos használatának, kezelésének és |
| karbantartásának igénye. |
| Fémipari alapozó gyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A szegecselés és szegecskötések | Technológiai sorrend. A furat átmérőjének kiszámítása. A szegecs hossz kiszámítása. A szegecsek fajtái. Gyakorlás. |
| A csavarozás | Csavarkötések kialakítása, fajtái, szerszámai. Kulcsnyílások (szabvány szerint) Csavarbiztosítások. Csavarkötések meghúzása, lazítása, gyakorlás. |
| A lágyforrasztás | A munkavégzés szabályai, műveletei. Szerszámok, forraszok, segédanyagok. Gyakorlás. |
| A fémragasztás | A ragasztás alkalmazásának lehetőségei, előkészítése. A ragasztás folyamata. A ragasztóanyag okozta ártalmak. Gyakorlás. |
| Hőkezelés és kovácsolás | A hőkezelés célja, berendezései, szerszámai. A kovácsolás alapműveletei. Hőkezelés és kovácsolás baleseti veszélyei. Gyakorlás. |
| Lánghegesztési biztonságtechnikáj a, lánghegesztés | A lánghegesztés szerszámai, eszközei, tartozékai, védőfelszerelések. A hegesztőműhely kialakítása. A hegesztés folyamata, varratfajták. Munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások. Gyakorlás. |
| Összetett munka gyakorlása | A munkadarab dokumentumainak tanulmányozása, anyagok, szerszámok előkészítése. A munkavédelmi előírások és védőfelszerelések megismerése. A munka elvégzése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják a fémiparra általánosan jellemző gyakorlati munkák végzése során a munkadarab anyagának és a munkadarabbal szemben támasztott követelményeknek, előírásoknak a figyelembevételével a célszerűen megválasztott szerszámokkal, eszközökkel a megmunkálást végrehajtani A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS |
| A KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam | |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó ismeretek | 185 óra |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző |
| technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, |
| bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. |
| Alapozza meg az ökológiai műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, aktivitását, logikus gondolkodását. |
| A szakmacsoport gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti |
| alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra leendő szakmáik létfontosságát, fejlődési tendenciáit. |
| Adjon tájékozottságot Magyarország ökológiai, természeti adottságairól, mutassa be a hazai környezetvédelem és |
| vízgazdálkodás ágazatait, problémáit, folyamatait, technológiáit, fejlődését, kapcsolódásait más szakterületek |
| tevékenységeihez. Adjon átfogó tájékozottságot a szakmacsoportban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, |
| műszaki és elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai alapozó ismeretek elsajátításához és a szakmacsoport |
| munkaköreiben szükséges megfelelő aktív magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, |
| megerősítéséhez. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos |
| kommunikációs képességek. |
| A tantárgyi tevékenység során alakítsák ki egyéni tanulási módszereiket, szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és |
| produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, folyamatosan erősödjék a |
| tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, aktív magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az |
| embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, mások munkájának eredményeit, teljesítményeit, erősödjék bennük a |
| környezet- és természetvédelem iránti elkötelezettség, a hivatástudat. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában alkalmazni a tanult ismereteket, eljárásokat, módszereket, |
| ismerjék fel az egyes ágazatok technológiáinak környezeti hatásait, tudjanak azokról véleményt alkotni, tudják a |
| tapasztalataikat összevetni tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok szerint. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek |
| alkalmazására, feladatok megoldására, jelenlegi, valamint a további szakmai tanulmányaik során. |
| A tanulók alkalmazzák elméleti tanulásuk és gyakorlati tevékenységük során a természeti jelenségekről, folyamatokról, |
| a környezeti ártalmak, szennyezések formáiról, a védekezés lehetőségeiről, módjairól, eszközeiről, az eljárások, |
| beavatkozások hatásairól, a szabályokról, a mérhető paraméterekről, a létesítmények funkciójáról szóló ismereteiket. |
| Tudjanak tapasztalataikról a tanult fogalmak felhasználásával véleményt alkotni, szándékokat megfogalmazni, a |
| beavatkozások, eljárások, műveletek, tevékenységek szükségességét és hasznosságát megítélni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárások, üzemek, létesítmények látogatása, adott szempontok szerinti megfigyelés, tapasztalatszerzés. |
| Feladattal vezetett, önálló elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával, illetve a látogatások során. |
| Hírek, információk, esettanulmányok megfigyelési szempontok alapján történő önálló gyűjtése, összevetése, elemzése, |
| értékelése, következtetések levonása egyéni és csoportos keretek között. |
| Beadásra szánt beszámolók készítése. |
| Önértékelés, saját tulajdonságok elemzése, véleményalkotás a pályaalkalmasságról. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Különféle mérések (hossz, tömeg, hőmérséklet stb.) |
| Vízzel, vízüggyel, környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szakmacsoporton belüli orientációs blokk | A szakmacsoporton belüli szakképesítés jellemzői. A konkrét szakképesítésekhez kapcsolható foglalkozások, munkakörök, lényeges személyiségjegyek. Szakképzési kurzusok és azok beiratkozási feltételei. |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Időjárási elemek | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. Szél jellemzői. Csapadék jellemzői. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| A víz előfordulási formái | Felszín feletti vizek, természetes vizek, mesterséges vizek, felszín alatti vizek. |
| A vízügyi tevékenység főbb csoportjai | A területi vízgazdálkodási csoport fő feladatai. A települési vízgazdálkodási csoport fő feladatai. |
| A víz felhasználási területei | Az ivóvíz, az ipari víz, a mezőgazdasági víz. Szociális és szabadidős hasznosítású vizek. |
| A vízi környezet védelme | Vízminőség-védelem, a vízi élőlények védelme, a vízparti környezet védelme. |
| Talajvédelem | A talaj védelme szennyeződés ellen: mezőgazdasági, ipari eredetű és kommunális eredetű szennyeződések. A talaj védelme káros természeti folyamatok ellen: az erózió és a defláció elleni védelem. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elemzési, értékelési, véleményalkotási feladatokban a tanulók használják helyesen a tanult fogalmakat, alkalmazzák a |
| természet- és környezetvédelem területeivel, a vízügyi tevékenységekkel, vízmozgásokkal, a vízzel kapcsolatos |
| természeti jelenségekkel, a vízi környezet védelmével, a talajszennyezéssel, az ellenük való védekezés formáival, |
| módjaival kapcsolatban szerzett ismereteiket. |
| Ismerjék fel a környezetszennyező tevékenységeket, magatartásokat, utasítsák el ezeket, tanult ismereteik |
| felhasználásával indokolják véleményüket. |
| Terepen tulajdonságaik, ismérveik megnevezése mellett ismerjék fel, azonosítsák, jellemezzék a felszín alatti és feletti |
| vizeket (természetes és mesterséges álló- és folyóvizek, talajvíz,rétegvíz), a vízfelhasználási területek létesítményeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám. 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárások, üzemek, létesítmények látogatása, adott szempontok szerinti megfigyelés, tapasztalatszerzés. |
| Feladattal vezetett, önálló elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával, illetve a látogatások során. |
| Hírek, információk megfigyelési szempontok alapján történő önálló gyűjtése, összevetése, elemzése, értékelése, |
| következtetések levonása egyéni és csoportos keretek között. |
| Beadásra szánt beszámolók készítése. |
| Önértékelés, saját tulajdonságok elemzése, véleményalkotás a pályaalkalmasságról. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Témakörök Tartalmak |
| A vízmozgások fajtái Szabadfelszínű vízmozgások: egyenletes vízmozgások, változó vízmozgások. Nyomás alatti vízmozgások. |
| A vízháztartás elemei A víz természetes körforgása. A csapadék formái, hatása a vízgazdálkodásra. A lefolyás, a beszivárgás, a tarozás, a párolgás. |
| A levegőtisztaság Alapfogalmak: emisszió, imisszió, transzmisszió, védelme Légszennyező anyagok: egészségre nem veszélyes anyagok, egészségkárosító anyagok, mérgező anyagok. Légszennyezés okozta leggyakoribb problémák: közérzetrontó jelenségek, egészségkárosító anyagok. A légszennyezés csökkentése: levegőkímélő technológiák alkalmazása, levegőszűrő berendezések alkalmazása, helyes ipartelepítés. |
| Zaj- és rezgésvédelem Alapfogalmak, mértékegységek, határértékek. A hang terjedése. A környezeti zaj mérése. |
| Hulladékgazdálkodás A hulladék fogalma, fajtái: szilárd települési hulladék, veszélyes hulladék. Hulladékkezelés: szelektív gyűjtés, hagyományos gyűjtés, szemétlerakó helyek. Hulladékhasznosítás: újrafelhasználás, energiatermelés. |
| Természet- és Természetvédelem: környezetvédelem A természetvédelem feladatai. Védendő értékek. Természetvédő tevékenységek: védetté nyilvánítás, természetvédelmi kezelés. Hatósági feladatok. Természetvédelmi alapegységek: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, fokozottan védett terület. Környezetvédelem: Épített környezet. Természeti környezet. A lakókörnyezet kialakítása, értékeinek megóvása. |
| A lakókörnyezet esztétikai értékei. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elemzési, értékelési, véleményalkotási feladatokban a tanulók használják helyesen a tanult fogalmakat, alkalmazzák a |
| természet- és környezetvédelem területeivel, a vízügyi tevékenységekkel, vízmozgásokkal, a vízzel kapcsolatos |
| természeti jelenségekkel, a vízi környezet védelmével, a talajszennyezéssel, az erózió és defláció jelenségével, az |
| ellenük való védekezés formáival, módjaival kapcsolatban szerzett ismereteiket. |
| Ismerjék fel a környezetszennyező tevékenységeket, magatartásokat, utasítsák el ezeket, tanult ismereteik |
| felhasználásával indokolják véleményüket. |
| Végezzenek el zajméréseket, hasonlítsák össze az értékeket, minősítsék az eredményeket. |
| Alkossanak véleményt környezetük hulladékgazdálkodásáról, fogalmazzanak meg szándékokat, a hulladékgyűjtésre, |
| lerakásra, újrafelhasználásra vonatkozó lehetőségeket. |
| Terepen tulajdonságaik, ismérveik megnevezése mellett ismerjék fel, azonosítsák, jellemezzék a felszín alatti és feletti |
| vizeket (természetes és mesterséges álló- és folyóvizek, talajvíz, rétegvíz), a vízfelhasználási területek létesítményeit. |
| KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A tananyag célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmai alapozó gyakorlatok tananyag bemutatja az elméletben tanultak |
| gyakorlati alkalmazásait, a közismereti tárgyakra és a szakmai orientációs gyakorlatokra építve fejleszti, formálja a |
| tanulók ökológiai, műszaki, gyakorlati szemléletét, bővíti tevékenységeik körét. |
| A környezetvédelem és a vízgazdálkodás gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási |
| élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be |
| számukra az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét, távlatait. |
| Adjon tapasztalatokat közvetlen környezetük ökológiai, természeti adottságairól, mutassa be az ottani környezetvédelmi |
| és vízgazdálkodási tevékenységeket, problémákat, folyamatokat, a technológiákat, a kapcsolódásokat más szakterületek |
| tevékenységeihez. Adjon átfogó lehetőséget a szakmacsoport legáltalánosabb természettudományos, műszaki és |
| elméleti ismereteinek a technikai eszközökben, létesítményekben, eljárásokban, munkaműveletekben való |
| alkalmazásáról. |
| Adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tananyag elsajátításához szükséges |
| képességek, készségek fejlődéséhez, a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a |
| tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoport összetettségét, az ott dolgozók tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a |
| tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes, érzékeny és aktív |
| szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás, a terepen való |
| tájékozódás képessége. |
| Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, |
| fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, |
| érezzék meg a gyakorlati munka felelősségét, eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és |
| szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmacsoportos tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| A tanulók értsék meg, érezzék át, hogy leendő szakmai tevékenységeik az emberiség létérdekeit szolgálják, lássák meg |
| szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és érveléssel is, |
| utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók legyenek tájékozottak a gyakorlatokon bemutatott, alkalmazott műveletek elméleti alapjairól, a |
| technológiákról, tudják alkalmazni ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése során. Végezzenek méréseket, |
| gyűjtsenek adatokat, elemezzék és értékeljék a tapasztalatokat, alkossanak megalapozott véleményt egy adott környezet |
| állapotáról. Szokják a szakmacsoport munkafeltételeit, alkalmazkodjanak a körülményeihez. |
| Szerezzenek alapszintű gyakorlottságot egyszerű műszaki technológiai műveletek elvégzése, a műszaki rajz elemi |
| alkalmazásai terén, ismerjék meg és maradéktalanul alkalmazzák a szakmacsoport munkavédelmi és más szabályait. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárás, látogatások. |
| Az egyes munkaműveletek önálló elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. Ezek alapján összefüggések és |
| törvényszerűségek felismerése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| A tanult témákkal, a tapasztalatokkal kapcsolatos számítási feladatok végrehajtása. |
| Terepméretek becslése, a terep összevetése a rajzokkal, térképekkel. |
| Feljegyzések, rajzok, mérési jegyzőkönyvek készítése, beadása. |
| Már ismert, korábban elvégzett kísérletek, vizsgálatok, eszközök használatának felelevenítése, ismétlése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérések | Hossz, tömeg, hőmérséklet mérése megfelelő eszközökkel. |
| Előrajzolás, jelölés | Szakmacsoportban használatos anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés. |
| Darabolás | Szakmacsoportban használatos anyagok darabolása megfelelő eszközökkel. |
| Meteorológiai mérések | Hőmérséklet, csapadék, szél jellemzőinek mérése. |
| Vízhozammérés | Vízhozammérés elvégzése köbözéssel, megfelelő eszközökkel. |
| Mérés vízmérő órával | Különféle vízmérő órák leolvasása. |
| Látogatások | A kapcsolódó szakmacsoportbeli területek, látogatása, megfigyelések, adatgyűjtés, elemzés. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mérjenek vízgazdálkodási, vízhozam adatokat, helyesen értelmezzék, és alapfokon elemezzék azokat, helyes |
| következtetéseket vonjanak le. |
| Terepen mutassák be a környezet meghatározó jellemzőit, végezzenek méréseket, vizsgálatokat, megfigyeléseket. |
| Végezzék el önállóan a tanult műveleteket. |
| Helyesen tájékozódjanak terepen, helyesen ismerjék fel a vízügyi létesítmények funkcióját, indokolják |
| szükségességüket. |
| Maradéktalanul tartsák be tanult munkavédelmi és más szabályokat. |
| A látogatások során adott szempontok szerint rögzítsék a tapasztaltakat, készítsenek beadásra jegyzőkönyveket, |
| leírásokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárás, látogatások. |
| Az egyes munkaműveletek önálló elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján összefüggések |
| és törvényszerűségek felismerése. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| A tanult témákkal, a tapasztalatokkal kapcsolatos számítási feladatok végrehajtása. |
| Terepméretek becslése, a terep összevetése a rajzokkal, térképekkel. |
| Feljegyzések, rajzok, mérési jegyzőkönyvek készítése, beadása. |
| Már ismert, korábban elvégzett kísérletek, vizsgálatok, eszközök használatának felelevenítése, ismétlése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Talajvizsgálat | Talaj nedvességtartalmának vizsgálata. |
| Látogatások | A kapcsolódó műszaki területek, ágazatok, természeti területek látogatása, megfigyelések, adatgyűjtés, elemzés. |
| Vízállások leolvasása | Leolvasás álló vízmércéről, különböző rézsűk fekvő vízmércéiről. A rajzoló vízmércék használata. |
| Levegőtisztaság mérése | Légszennyező anyagok mennyiségi meghatározása. |
| Zajmérés | Zajmérő műszer beállítása, kezelése, leolvasása. |
| Helyszínrajzok | Átnézeti és részletes helyszínrajzok olvasása, tereptárgyak azonosítása. |
| Hossz-szelvények | Vízfolyások, vonalas létesítmények szelvényezése. Magassági, mélységi méretjelölések, mederfenék, folyásfenék, partvonal vízszintjelölése. |
| Keresztszelvények | Terepi keresztszelvények. Meder keresztszelvények. |
| Műtárgyak rajzai | Kisműtárgyak rajzai, pl. csőáteresz, surrantó. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mérjenek vízgazdálkodási, vízhozam adatokat, helyesen értelmezzék, és alapfokon elemezzék azokat, helyes |
| következtetéseket vonjanak le. |
| Terepen mutassák be a környezet meghatározó jellemzőit, végezzenek méréseket, vizsgálatokat, megfigyeléseket. |
| Végezzék el önállóan a tanult műveleteket. |
| Helyesen tájékozódjanak terepen, helyesen ismerjék fel a vízügyi létesítmények funkcióját, indokolják |
| szükségességüket. |
| Rajzoljanak önállóan helyszíni vázlatokat, a tanult műtárgyak ábráit, hossz- és keresztszelvényt, helyesen becsüljenek |
| meg terepméreteket, helyesen használják a térképeket, rajzokat. |
| Maradéktalanul tartsák be tanult munkavédelmi és más szabályokat. |
| A látogatások során adott szempontok szerint rögzítsék a tapasztaltakat, készítsenek beadásra jegyzőkönyveket, |
| leírásokat. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS |
| A KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó gyakorlatok | 37óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző |
| technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, |
| bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. |
| Alapozza meg az ökológiai műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, aktivitását, logikus gondolkodását. |
| A szakmacsoport gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti |
| alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra leendő szakmáik létfontosságát, fejlődési tendenciáit. |
| Adjon tájékozottságot Magyarország ökológiai, természeti adottságairól, mutassa be a hazai környezetvédelem és |
| vízgazdálkodás ágazatait, problémáit, folyamatait, technológiáit, fejlődését, kapcsolódásait más szakterületek |
| tevékenységeihez. Adjon átfogó tájékozottságot a szakmacsoportban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, |
| műszaki és elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai alapozó ismeretek elsajátításához és a szakmacsoport |
| munkaköreiben szükséges megfelelő aktív magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, |
| megerősítéséhez. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos |
| kommunikációs képességek. |
| A tantárgyi tevékenység során alakítsák ki egyéni tanulási módszereiket, szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és |
| produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, folyamatosan erősödjék a |
| tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, aktív magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az |
| embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, mások munkájának eredményeit, teljesítményeit, erősödjék bennük a |
| környezet- és természetvédelem iránti elkötelezettség, a hivatástudat. |
| A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában alkalmazni a tanult ismereteket, eljárásokat, módszereket, |
| ismerjék fel az egyes ágazatok technológiáinak környezeti hatásait, tudjanak azokról véleményt alkotni, tudják a |
| tapasztalataikat összevetni tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok szerint. |
| A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek |
| alkalmazására, feladatok megoldására, jelenlegi, valamint a további szakmai tanulmányaik során. |
| A tanulók alkalmazzák elméleti tanulásuk és gyakorlati tevékenységük során a természeti jelenségekről, folyamatokról, |
| a környezeti ártalmak, szennyezések formáiról, a védekezés lehetőségeiről, módjairól, eszközeiről, az eljárások, |
| beavatkozások hatásairól, a szabályokról, a mérhető paraméterekről, a létesítmények funkciójáról szóló ismereteiket. |
| Tudjanak tapasztalataikról a tanult fogalmak felhasználásával véleményt alkotni, szándékokat megfogalmazni, a |
| beavatkozások, eljárások, műveletek, tevékenységek szükségességét és hasznosságát megítélni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárások, üzemek, létesítmények látogatása, adott szempontok szerinti megfigyelés, tapasztalatszerzés. |
| Feladattal vezetett, önálló elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával, illetve a látogatások során. |
| Hírek, információk, esettanulmányok megfigyelési szempontok alapján történő önálló gyűjtése, összevetése, elemzése, |
| értékelése, következtetések levonása egyéni és csoportos keretek között. |
| Beadásra szánt beszámolók készítése. |
| Önértékelés, saját tulajdonságok elemzése, véleményalkotás a pályaalkalmasságról. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Különféle mérések (hossz, tömeg, hőmérséklet stb.) |
| Vízzel, vízüggyel, környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szakmacsoporton belüli orientációs blokk | A szakmacsoporton belüli szakképesítés jellemzői. A konkrét szakképesítésekhez kapcsolható foglalkozások, munkakörök, lényeges személyiségjegyek. Szakképzési kurzusok és azok beiratkozási feltételei. |
| Mérési alapismeretek | A mérés fogalma, a szabványosítás jelentősége, az SI mértékrendszer. |
| Hosszúságmérés | A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Tömegmérés | A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. |
| Területmérés | A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. |
| Időjárási elemek | A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. Szél jellemzői. Csapadék jellemzői. |
| Időmérés | Időmérő eszközök használata. |
| A víz előfordulási formái | Felszín feletti vizek, természetes vizek, mesterséges vizek, felszín alatti vizek. |
| A vízügyi tevékenység főbb csoportjai | A területi vízgazdálkodási csoport fő feladatai. A települési vízgazdálkodási csoport fő feladatai. |
| A víz felhasználási területei | Az ivóvíz, az ipari víz, a mezőgazdasági víz. Szociális és szabadidős hasznosítású vizek. |
| A vízi környezet védelme | Vízminőség-védelem, a vízi élőlények védelme, a vízparti környezet védelme. |
| Talajvédelem | A talaj védelme szennyeződés ellen: mezőgazdasági, ipari eredetű és kommunális eredetű szennyeződések. A talaj védelme káros természeti folyamatok ellen: az erózió és a defláció elleni védelem. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elemzési, értékelési, véleményalkotási feladatokban a tanulók használják helyesen a tanult fogalmakat, alkalmazzák a |
| természet- és környezetvédelem területeivel, a vízügyi tevékenységekkel, vízmozgásokkal, a vízzel kapcsolatos |
| természeti jelenségekkel, a vízi környezet védelmével, a talajszennyezéssel, az ellenük való védekezés formáival, |
| módjaival kapcsolatban szerzett ismereteiket. |
| Ismerjék fel a környezetszennyező tevékenységeket, magatartásokat, utasítsák el ezeket, tanult ismereteik |
| felhasználásával indokolják véleményüket. |
| Terepen tulajdonságaik, ismérveik megnevezése mellett ismerjék fel, azonosítsák, jellemezzék a felszín alatti és feletti |
| vizeket (természetes és mesterséges álló- és folyóvizek, talajvíz,rétegvíz), a vízfelhasználási területek létesítményeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárások, üzemek, létesítmények látogatása, adott szempontok szerinti megfigyelés, tapasztalatszerzés. |
| Feladattal vezetett, önálló elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus |
| ismeretforrások felhasználásával, illetve a látogatások során. |
| Hírek, információk megfigyelési szempontok alapján történő önálló gyűjtése, összevetése, elemzése, értékelése, |
| következtetések levonása egyéni és csoportos keretek között. |
| Beadásra szánt beszámolók készítése. |
| Önértékelés, saját tulajdonságok elemzése, véleményalkotás a pályaalkalmasságról. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vízmozgások fajtái | Szabadfelszínű vízmozgások: egyenletes vízmozgások, változó vízmozgások. Nyomás alatti vízmozgások. |
| A vízháztartás elemei | A víz természetes körforgása. A csapadék formái, hatása a vízgazdálkodásra. |
| A levegőtisztaság védelme | Alapfogalmak: emisszió, imisszió, transzmisszió. Légszennyező anyagok: egészségre nem veszélyes anyagok, egészségkárosító anyagok, mérgező anyagok. Légszennyezés okozta leggyakoribb problémák: közérzetrontó jelenségek, egészségkárosító anyagok. |
| Zaj- és rezgésvédelem | Alapfogalmak, mértékegységek, határértékek. A hang terjedése. A környezeti zaj mérése. |
| Hulladékgazdálkodás | A hulladék fogalma, fajtái: szilárd települési hulladék, veszélyes hulladék. Hulladékkezelés: szelektív gyűjtés, hagyományos gyűjtés, szemétlerakó helyek. |
| Természet- és környezetvédelem | Természetvédelem: A természetvédelem feladatai. Védendő értékek. Természetvédő tevékenységek: védetté nyilvánítás, természetvédelmi kezelés. Hatósági feladatok. Természetvédelmi alapegységek: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, fokozottan védett terület. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Elemzési, értékelési, véleményalkotási feladatokban a tanulók használják helyesen a tanult fogalmakat, alkalmazzák a |
| természet- és környezetvédelem területeivel, a vízügyi tevékenységekkel, vízmozgásokkal, a vízzel kapcsolatos |
| természeti jelenségekkel, a vízi környezet védelmével, a talajszennyezéssel, az erózió és defláció jelenségével, az |
| ellenük való védekezés formáival, módjaival kapcsolatban szerzett ismereteiket. |
| Ismerjék fel a környezetszennyező tevékenységeket, magatartásokat, utasítsák el ezeket, tanult ismereteik |
| felhasználásával indokolják véleményüket. |
| Ismerjék a zajméréseket, hasonlítsák össze az értékeket, minősítsék az eredményeket. |
| Alkossanak véleményt környezetük hulladékgazdálkodásáról, fogalmazzanak meg szándékokat, a hulladékgyűjtésre, lerakásra, újrafelhasználásra vonatkozó lehetőségeket. |
| Terepen tulajdonságaik, ismérveik megnevezése mellett ismerjék fel, azonosítsák, jellemezzék a felszín alatti és feletti vizeket (természetes és mesterséges álló- és folyóvizek, talajvíz,rétegvíz), a vízfelhasználási területek létesítményeit. |
| KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A tananyag célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmai alapozó gyakorlatok tananyag bemutatja az elméletben tanultak |
| gyakorlati alkalmazásait, a közismereti tárgyakra és a szakmai orientációs gyakorlatokra építve fejleszti, formálja a |
| tanulók ökológiai, műszaki, gyakorlati szemléletét, bővíti tevékenységeik körét. |
| A környezetvédelem és a vízgazdálkodás gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási |
| élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be |
| számukra az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét, távlatait. |
| Adjon tapasztalatokat közvetlen környezetük ökológiai, természeti adottságairól, mutassa be az ottani környezetvédelmi |
| és vízgazdálkodási tevékenységeket, problémákat, folyamatokat, a technológiákat, a kapcsolódásokat más szakterületek |
| tevékenységeihez. Adjon átfogó lehetőséget a szakmacsoport legáltalánosabb természettudományos, műszaki és |
| elméleti ismereteinek a technikai eszközökben, létesítményekben, eljárásokban, munkaműveletekben való |
| alkalmazásáról. |
| Adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tananyag elsajátításához szükséges |
| képességek, készségek fejlődéséhez, a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a |
| tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. |
| Mutassa be a szakmacsoport összetettségét, az ott dolgozók tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a |
| tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes, érzékeny és aktív |
| szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás, a terepen való |
| tájékozódás képessége. |
| Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, |
| fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, |
| érezzék meg a gyakorlati munka felelősségét, eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és |
| szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. |
| A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a |
| szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges |
| magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmacsoportos tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| A tanulók értsék meg, érezzék át, hogy leendő szakmai tevékenységeik az emberiség létérdekeit szolgálják, lássák meg |
| szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és érveléssel is, |
| utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók legyenek tájékozottak a gyakorlatokon bemutatott, alkalmazott műveletek elméleti alapjairól, a technológiákról, tudják alkalmazni ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése során. Végezzenek méréseket, gyűjtsenek adatokat, elemezzék és értékeljék a tapasztalatokat, alkossanak megalapozott véleményt egy adott környezet állapotáról. Szokják a szakmacsoport munkafeltételeit, alkalmazkodjanak a körülményeihez. |
| Szerezzenek alapszintű gyakorlottságot egyszerű műszaki technológiai műveletek elvégzése, a műszaki rajz elemi alkalmazásai terén, ismerjék meg és maradéktalanul alkalmazzák a szakmacsoport munkavédelmi és más szabályait. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárás, látogatások. |
| Az egyes munkaműveletek önálló elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján összefüggések |
| és törvényszerűségek felismerése. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| A tanult témákkal, a tapasztalatokkal kapcsolatos számítási feladatok végrehajtása. |
| Terepméretek becslése, a terep összevetése a rajzokkal, térképekkel. |
| Feljegyzések, rajzok, mérési jegyzőkönyvek készítése, beadása. |
| Már ismert, korábban elvégzett kísérletek, vizsgálatok, eszközök használatának felelevenítése, ismétlése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérések | Hossz, tömeg, hőmérséklet mérése megfelelő eszközökkel. |
| Meteorológiai mérések | Hőmérséklet, csapadék, szél jellemzőinek mérése. |
| Vízhozammérés | Vízhozammérés elvégzése köbözéssel a megfelelő eszközök alkalmazásával. |
| Mérés vízmérő órával | Különféle vízmérő órák leolvasása. |
| Látogatások | A kapcsolódó szakmacsoportbeli területek, látogatása, megfigyelések, adatgyűjtés, elemzés. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mérjenek vízgazdálkodási, vízhozam adatokat, helyesen értelmezzék és alapfokon elemezzék azokat, helyes |
| következtetéseket vonjanak le. |
| Terepen mutassák be a környezet meghatározó jellemzőit, végezzenek méréseket, vizsgálatokat, megfigyeléseket. |
| Végezzék el önállóan a tanult műveleteket. |
| Helyesen tájékozódjanak terepen, helyesen ismerjék fel a vízügyi létesítmények funkcióját, indokolják |
| szükségességüket. |
| Maradéktalanul tartsák be tanult munkavédelmi és más szabályokat. |
| A látogatások során adott szempontok szerint rögzítsék a tapasztaltakat, készítsenek beadásra jegyzőkönyveket, |
| leírásokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Terepbejárás, látogatások. |
| Az egyes munkaműveletek önálló elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján összefüggések |
| és törvényszerűségek felismerése. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| A tanult témákkal, a tapasztalatokkal kapcsolatos számítási feladatok végrehajtása. |
| Terepméretek becslése, a terep összevetése a rajzokkal, térképekkel. |
| Feljegyzések, rajzok, mérési jegyzőkönyvek készítése, beadása. |
| Már ismert, korábban elvégzett kísérletek, vizsgálatok, eszközök használatának felelevenítése, ismétlése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Látogatások | A kapcsolódó műszaki területek, ágazatok, természeti területek látogatása, megfigyelések, adatgyűjtés, elemzés. |
| Levegőtisztaság mérése | Légszennyező anyagok mennyiségi meghatározása |
| Zajmérés | Zajmérő műszer beállítása, kezelése, leolvasása |
| Helyszínrajzok | Átnézeti és részletes helyszínrajzok olvasása, tereptárgyak azonosítása. |
| Hossz-szelvények | Vízfolyások, vonalas létesítmények szelvényezése. Magassági, mélységi méretjelölések, mederfenék, folyásfenék, partvonal vízszintjelölése. |
| Keresztszelvények | Terepi keresztszelvények. Meder keresztszelvények. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mérjenek vízgazdálkodási, vízhozam adatokat, helyesen értelmezzék és alapfokon elemezzék azokat, helyes |
| következtetéseket vonjanak le. |
| Terepen mutassák be a környezet meghatározó jellemzőit, végezzenek méréseket, vizsgálatokat, megfigyeléseket. |
| Végezzék el önállóan a tanult műveleteket. |
| Helyesen tájékozódjanak terepen, helyesen ismerjék fel a vízügyi létesítmények funkcióját, indokolják |
| szükségességüket. |
| Rajzoljanak önállóan helyszíni vázlatokat, hossz- és keresztszelvényt, helyesen becsüljenek meg terepméreteket, |
| helyesen használják a térképeket, rajzokat. |
| Maradéktalanul tartsák be tanult munkavédelmi és más szabályokat. |
| A látogatások során adott szempontok szerint rögzítsék a tapasztaltakat, készítsenek beadásra jegyzőkönyveket, |
| leírásokat. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| ÜGYVITELI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja az ügyvitel szakmacsoport általános ismereteinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja az ügyvitel szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítését. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a célt szolgálja. A tantárgy célja, hogy rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyvitel szakmacsoport szakképesítéseinek sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy készítse elő a speciális gazdasági ismereteket. A gazdaság működésének bemutatásával, a gazdaságban végbemenő alapfolyamatok megismerésével formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával tegye lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. Alakítsa ki a tanulókban a logikus gondolkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Kommunikációs és viselkedéskultúra oktatásának célja az eltérő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanulók általános ismereteinek kiegészítése, szintre hozása. Segítse elő, hogy a tanulók a magánéletben és a közösségben (osztály, munkahely) be tudjanak illeszkedni. Feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, de a szolgáltató szektorban is kiemelten fontosak. Hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, amely így fokozatosan elősegíti szocializációjukat a magánéletben, valamint a munkahelyen. |
| A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy a tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek az élet minden területén hasznosíthatók. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére. |
| A Jogi alapismeretek tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el azokat a jogi alapfogalmakat, amelyekkel a mindennapi életben és a későbbi munkavállalás során találkoznak. Tegye képessé őket a megtanult gazdasági és jogi fogalmak szakszerű használatára, és a szakmai tantárgyak tanulásánál annak hasznosítására. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók tudják megmagyarázni a család szerepét, a gazdasági egységek formáit, szerepét, működését, felépítését. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a szakmacsoporthoz |
| kapcsolódó életcélokat. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. |
| Mindennapi ismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére. Tudjanak az alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Jogi alapismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek eligazodni alapvető jogi kérdésekben. Tudják a megtanult gazdasági és jogi fogalmakat, |
| szabályokat használni, munkájuk során alkalmazni. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók gyűjtsenek információkat környezetükből: például a család költségvetéséről, a piac résztvevőiről, a termelési módokról, és tudjanak következtetéseket levonni azokkal kapcsolatban. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A gazdaság alapjai | A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás. A termelés. A termelés alapfogalmai, a termelés tényezői. A munkamegosztás. Az elosztás, a forgalom. Hasznosság, érték, elégedettség. A csere. Az ügylet (tranzakció). A szerződés, a piac, a jövedelem. A fogyasztás, tárgyai, formái. A gazdálkodás formái. Egyszerű újratermelés. Bővített újratermelés. | ||
| A piac | A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása a piacon. A piac csoportosítása. Piaci kapcsolatok: egyszerű piaci kapcsolatok, bővített piaci kapcsolatok. A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac, működése, zavarai. Pénz- és tőkepiac: hitelintézetek, pénzpiac, tőkepiac, tőzsde. | ||
| A piac résztvevői | A háztartások. A család szerepe - termelés és szolgáltatás. Családi munkamegosztás. Jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A családi költségvetés. Gazdasági egységek. | ||
| Kommunikációs és viselkedéskultúra | |||
| A kommunikáció fogalma és fejlődése | Az élőlények veleszületett képessége. Történeti fejlődése. Szerepe a társadalmak kialakulásában. | ||
| Kommunikációs zavarok | Okai és okozatai: magánszemélyek között (harag), családon belül (veszekedés, elhidegülés), társadalmi csoportok között (osztályharc), államok között (háború). | ||
| A kommunikáció formái | Verbális és nonverbális. Az összhang és az ellentmondás fontossága. | ||
| A kommunikáció eszközei | A beszéd, az írás (levél), a tömegkommunikáció, jelek (hang, fény), kép (piktogram). Metakommunikáció. | ||
| A kommunikáció és a társadalmi együttműködés kölcsönhatása | Kiindulási alapok: családban, barátok között, egyéb személyek vonatkozásában, a szocializáció fontossága. | ||
| A társadalom működésének szabályrendszere | Az etikett, az erkölcs (a társadalmi morál visszatükröződése), a jogszabályok. | ||
| A személy | Veleszületett adottságaink és tanult viselkedés, a testi higiénia, az öltözködés | ||
| megjelenésének fontossága | fontossága, a személyi higiénia, magánélet, munkahely. | ||
| A mindennapok kapcsolata | A köszönés formái, a megszólítás szabályai, a bemutatkozás szabályai, a társalgás. | ||
| Munkahelyi kapcsolatok | Helyünk és szerepünk a munkahelyen a munkakapcsolatokban, a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. | ||
| A vendéglátás mint a társadalmi együttműködés sajátos formája | A vendéglátás kialakulása (vendégbarátság), a vendéglátás otthon, a vendéglátás mint a társadalmi munkamegosztás egyik formája. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék a fogyasztás tárgyait, formáit, és értsék az egyszerű gazdasági tevékenységek alapösszefüggéseit. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket a magánéletben és a munkahelyeken előforduló szituációk megoldásánál. |
| Tudatosan alkalmazzák a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információk gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Hivatalos ügyintézés | Útlevél, erkölcsi bizonyítvány igénylése, lakcímbejelentés. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése. Menetrend használata. Fontosabb telefonszámok (mentő, rendőrség, tűzoltóság - tennivalók) ismerete. Vásárlás interneten, katalógusból. Álláskeresési technikák. Mozi, színház, hangverseny, kiállítás látogatásának módja, szempontjai. Családi ünnepek és szervezésük. Környezetkultúra (munkahely, lakás, kollégium stb.). Esztétikus, alkalomhoz illő megjelenés. |
| Jogi alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jogi alapfogalmak | A jog keletkezése, fogalma, feladatai. A jogszabályok érvényessége, hatálya, jelölése. A jogszabályok megjelenése, a jogrendszer. |
| Az állam felépítése, igazgatása | Az alkotmány fogalma és jelentősége, történelmi kialakulása, az Alkotmány szerkezete, felépítése. Az Országgyűlés feladata és hatásköre, működésének szabályai. A köztársasági elnök feladata, hatásköre. A kormány és a miniszterelnök. Az államigazgatás helyi szervei: az önkormányzatok. Az Alkotmánybíróság, a parlamenti ellenőrzés szervei. Az igazságszolgáltatás rendszere, a bírói és ügyészi szervezet. Az állampolgári jogok, magyar állampolgárság. |
| A polgári jog | A polgári jog fogalma, kialakulása, forrásai. A polgári jog alapelvei, a polgári jog személyei. A polgári jogi védelem. A tulajdonjog. A kötelmi jog általános részei. A szerződés fogalma, alanyai, a szerződések megkötése, módosítása és megszűnése. |
| Családjog | A családjog fogalma, rendszere és alapelvei. A házasságkötés, a házasság megszűnése. A házassági vagyonközösség. |
| Munkajog | A munkaviszony fogalma, alanyai. A munkaszerződés, a munkaviszony keletkezése, megszűnése. A munkanélküliség. |
| Vállalkozási jogi ismeretek | Az egyéni vállalkozásokra és gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok. |
| A büntetőjog | A büntetőjog fogalma, alapelvei. A bűncselekmények. |
| Esettanulmányok, tanulmányi kirándulás | A tanulókkal (kiscsoportban) bírósági tárgyalásokon való részvétel. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakuljon ki a tanulókban az önmaguk és a környezetük iránti igényesség. Szükség esetén tudjanak segítséget nyújtani embertársaiknak. Legyenek képesek információk és egyszerűbb mutatószámok alapján jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, a tendenciák megfogalmazására. Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő munkára, együttműködésre. Tudjanak információkat gyűjteni kiadványok, szakmai folyóiratok, elektronikus ismerethordozó eszközök segítségével. Tudják definiálni a legfontosabb jogi alapfogalmakat. Tudjanak közlönyökben tájékozódni. Tudják ismertetni az államszervezet felépítését. Legyenek tisztában a magyar állampolgárság kritériumaival, az állampolgárok jogaival és kötelességeivel. Tudjanak eligazodni egyszerűbb jogi esetekben, ismerjék meg a cselekvőképesség, a jogképesség feltételeit. Legyenek képesek elkészíteni egyszerűbb szerződéseket, ismerjék meg a szerződések tartalmi és formai elemeit. |
| ÜGYVITELI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja az ügyvitel szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Gépírás L és Gépírás II. oktatásának célja a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátítása, a másolási készség megalapozása. A gyakorlati életben általánosan előforduló levelek és egyszerű ügyiratok formai kivitelezése. A sebesség fokozásával és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti adminisztrációban előforduló bármilyen téma, szöveg másolása és megformázása. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a különböző kommunikációs eszközök tudatos használatát, hogy a tanulók megfelelő szakmai szókincs birtokában képesek legyenek gondolataikat szóban vagy írásban kifejezni, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. Alakuljon ki a tanulókban a szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyeik intézésére. Tudjanak az alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. A tanulók legyenek képesek eligazodni alapvető jogi kérdésekben. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül szerzett tapasztalataikat más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket. Készítse fel a tanulókat a gyakorlati életben általánosan előforduló levelek és egyszerű ügyiratok formai kivitelezésére, a sebesség fokozásával és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti adminisztrációban előforduló bármilyen feladat, szöveg másolására és megformázására. A tanulók tudják alkalmazni az ügyfélfogadás hétköznapi és protokollszabályait a munkájuk során, a beérkező és kimenő postai küldeményekkel, levelekkel kapcsolatos feladatokat önállóan végezni, gondoskodni nyilvántartásukról, ellenőrzésükről, megőrzésükről. Ismerjék és tudják alkalmazni azokat az eszközöket, amelyek elősegítik a gyors, pontos ügyintézést. Tudják használni a telekommunikációs adatátviteli eszközöket, az előírt formai és tartalmi követelményekkel iratokat készíteni. Tegye képessé |
| a tanulókat a gazdálkodó szervezetekben előforduló egyszerű ügyviteli munkák elvégzésére, az irodatechnikai berendezések szakszerű, balesetmentes kezelésére, az irodai ügyvitelben használt alkalmazói számítástechnikai programok kezelésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. Fogalmazódjon meg a szakmacsoporthoz kapcsolódó életcél. A tanulók év végén tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolására legyenek képesek vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. Ismerjék a használt szövegszerkesztő program szerkezetét, kezelését. A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tanulók legyenek képesek a megszerzett ismeretek alapján az alkalmazás közeli szintjén használni a számítógépes programokat. Tevékenységük legyen pontos, precíz, hibamentes. Váljanak képessé team-munkában való tevékenység végzésére. Alakuljon ki bennük az állandó önfejlesztés igénye. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók legyenek képesek a pontos, megbízható munkavégzésre, figyelem-összpontosításra. Fejlesszék helyesírási és olvasási képességüket. |
| Gépírás I. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írás előkészítése | Az írógép működési elve, használatának bemutatása. Számítógépes |
| gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elve, használatának bemutatása. | |
| A billentyűzet elsajátítása | Ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása, begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása - az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján - célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás megtanítása és begyakoroltatása. A sorkizárt írásmód megtanítása és begyakoroltatása szövegek íratásával. A tabulátor használatának megtanítása és begyakoroltatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. Év végén összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus |
| információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. Táblázatkészítés gazdasági adatok bemutatásához, ügyviteli programok kezelése. |
| Gépírás II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Szövegszerkesztési alapok | Alapok kiegészítése a szövegbevitel, a javítás, a másolás, a formázás után: megnyitás, új állomány, mentés, átnevezés, több állománnyal való munka, keresés, csere, ugrás, tabulálás és fajtái, nyomtatás módjai, nyomtató használata, patroncsere stb. |
| Szövegszerkesztés | Oldalbeállítás, fejléc, lábléc, oldalszámozás, szimbólumok, felsorolás, táblázatok készítése, formázása, műveletvégzés a táblázatcelláiban, rendezés, stílus és sablon, boríték, címke. |
| Táblázatkezelő program alapvető használata | Menük, ikonok. Munkaterület, cellák, cellatartalom. Adatbevitel, cellatartalom módosítása, törlése. Műveletvégzés, rendezés. Grafikus ábrázolás. |
| Adatbázis-kezelés | Adatfájl létrehozása, kezelése menüből. Bővítés, módosítás, törlés. Rendezés, keresés, listázás. |
| A másolási készség megszilárdítása, az írás sebességének fokozása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából, a billentyűk kezelésének megszilárdítása. |
| Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása | Minták bemutatása és feldolgozása a vállalkozási belső és külső levelezésből, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Szöveg formázása egy adott szövegszerkesztő program segítségével. Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegszerkesztő program lehetőségeinek ismeretében. |
| Egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megismerése | Az egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása. Nyugta, elismervény, kötelezvény, megrendelés, jegyzőkönyv, feljegyzés. Számla, készpénzes számla szabályos elkészítése, pénztárbizonylatok használata. Bizonylatok számítógépes kitöltése. A beérkező és kimenő postai küldeményekkel, levelekkel kapcsolatos feladatok. |
| Protokoll szabályok alkalmazása | Az ügyfélfogadás hétköznapi és protokollszabályainak alkalmazása. |
| Az ügyviteliigazgatási terület adminisztrációs munkáinak, ügyirat-, dokumentum-, bizonylatkezelési ismereteinek elsajátítása és gyakorlása | Telekommunikációs adatátviteli eszközök használata. Több fővonalas telefonkészülék, fax kezelése, az internet használata (böngészés, letöltés, e-mail, chat). Számítógépes programok kezelői, használói szintű ismerete. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek hibátlan ügyirat készítésére, szakmai nyomtatványok, bizonylatok kitöltésére. A tanulók tudjanak egy korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. Felhasználói szinten kezeljék az irodai ügyvitel szakmai számítógépes programjait. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| ÜGYVITELI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja az ügyvitel szakmacsoport általános ismereteinek, összefüggéseinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és alkalmazási ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja az ügyvitel szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységekre. Az ügyvitel szakmacsoport sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. Alakítsa ki a tanulók pályájának folyamatos tervezését, és erősítse azt. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges műveltség megalapozása. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy készítse elő a gazdasági ismereteket. A tanulók legyenek képesek saját helyzetük és céljaik meghatározására. A gazdaság működésének bemutatásával, a gazdaságban végbemenő alapfolyamatok megértetésével formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával tegye lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. Alakítsa ki a tanulókban a logikus gondolkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. |
| Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. Fontos, hogy ismerjék a szakmacsoporthoz kapcsolódó szakcsoportok és képesítések rendszerét, és ezen belül el tudják magukat helyezni, meg tudják különböztetni az iskolai és a munkaerő-piaci szakképzési lehetőségeket. |
| A Kommunikációs és viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók pozitív élményeken alapuló és eredményes munkavégzéséhez, a szakiskolai évek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanulók hosszabb távú szakmai perspektívákban gondolkozzanak, és ezen belül individuális célokat is fogalmazzanak meg. Fontos az eltérő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanulók általános ismereteinek kiegészítése, szintre hozása. Segítse elő, hogy a tanulók a közösségbe (osztály, munkahely) be tudjanak illeszkedni, jól érezzék magukat a magánéletben is. Feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, de a szolgáltató szektorban is kiemelten fontosak. Hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, amely így fokozatosan elősegíti szocializációjukat a magánéletben, valamint a munkahelyen. |
| A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy a tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek az élet minden területén hasznosíthatók. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére. Baleset, tűz esetén ismerjék teendőiket, legyenek képesek a nyugodt, higgadt viselkedésre, a további károsodás kivédésére. |
| A Jogi alapismeretek tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el azokat a jogi alapfogalmakat, amelyekkel a mindennapi életben és a későbbi munkavállalás során találkoznak. Tegye képessé őket a megtanult gazdasági és jogi fogalmak szakszerű használatára, és a szakmai tantárgyak tanulásánál annak hasznosítására. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az |
| ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a különböző kommunikációs eszközök tudatos |
| használatát, hogy a tanulók megfelelő szakmai szókincs birtokában képesek legyenek gondolataikat szóban vagy írásban |
| kifejezni, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek |
| értékét, örömét. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos |
| döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak. |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az |
| ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen |
| átgondolt, célszerű, eredményes. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, |
| természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók tudják megmagyarázni a család szerepét, a gazdasági egységek formáit, szerepét, működését, felépítését. |
| Ismerkedjenek meg a pályatervezés fogalmával, amely alapuljon a szakmai ismeretek és a munkaerő-piaci ismeretek |
| összhangján. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a szakmacsoporthoz kapcsolódó életcélokat, váljék világossá számukra, hogy a szakmai karrier kialakítása nem egyszeri döntés eredménye. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. |
| Mindennapi ismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyek intézésére. Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk |
| határait, logikusan, nyugodtan cselekedni. Tudjanak az alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. |
| Jogi alapismeretek: |
| A tanulók legyenek képesek eligazodni az alapvető jogi kérdésekben. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók gyűjtsenek információkat környezetükből: például a család költségvetéséről, a piac résztvevőiről, a termelési módokról, és elemezzék azokat. Elemezzenek ábrákat, képeket, filmeket tanári segítséggel. Szerepjátékok, szituációs játékok segítségével ismerkedjenek meg a szakmai és munkaerő-piaci követelményekkel. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az egyéni életpályaterv A gazdaság alapjai | A foglalkozások világa, a pályák világa, strukturálódása. Az ügyvitel szakmacsoport jellemzése, a kapcsolódó pályákhoz szükséges képességek összegyűjtése. A munkahely kiválasztásának szempontjai, a személyes pályakívánságok lehetősége és összeegyeztetése. A képességek, érdeklődés szerepe a munkamegosztásban, szakmai szintek meghatározása. Az egyéni életpályaterv készítésének szempontjai. A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás. A termelés. A termelés alapfogalmai, a termelés tényezői. A munkamegosztás. Az elosztás, a forgalom. Hasznosság, érték, elégedettség. A csere. Az ügylet (tranzakció). A szerződés, a piac, a jövedelem. A fogyasztás, tárgyai, formái. A gazdálkodás formái. Egyszerű és bővített újratermelés. |
| A piac | A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása. A piac csoportosítása. A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac: működése és zavarai. Pénz- és tőkepiac. |
| A piac résztvevői | A háztartások. A család szerepe - termelés és szolgáltatás. Családi munkamegosztás. Jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A családi költségvetés készítésének szempontjai. Gazdasági egységek. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kommunikáció fogalma és fejlődése | Az élőlények veleszületett képessége. Történeti fejlődése. Szerepe a társadalmak kialakulásában. |
| Kommunikációs zavarok | Okai és okozatai. |
| A kommunikáció formái | Verbális és nonverbális. Az összhang és az ellentmondás fontossága. |
| A kommunikáció eszközei | A beszéd, az írás, a tömegkommunikáció, a jelek, a képek. Metakommunikáció. |
| A kommunikáció és a társadalmi együttműködés kölcsönhatása | Kiindulási alapok: családban, barátok között, egyéb személyek vonatkozásában, a szocializáció fontossága. |
| A társadalom működésének szabályrendszere | Az etikett, az erkölcs, a jogszabályok. |
| A személy megjelenésének fontossága | Veleszületett adottságaink és tanult viselkedés, a testi higiénia, az öltözködés fontossága, a személyi higiénia, magánélet, munkahely. |
| A mindennapok kapcsolata | A köszönés formái, a megszólítás szabályai, a bemutatkozás szabályai, a társalgás. |
| Munkahelyi kapcsolatok | Helyünk és szerepünk a munkahelyen, a munkakapcsolatokban, a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. |
| A vendéglátás, mint a társadalmi együttműködés sajátos formája. | A vendéglátás kialakulása, a vendéglátás otthon, a vendéglátás, mint a társadalmi munkamegosztás egyik formája. A kommunikációhoz kapcsolódó érdeklődési irányok meghatározása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék a fogyasztás tárgyait, formáit, értsék az egyszerű gazdasági tevékenységek alapösszefüggéseit. Készítsenek egyéni tervet, amely saját életpályájuk alapelemeit tartalmazza. Az egyéni terv az érdeklődéshez kapcsolódó szakmacsoportot, vagy továbbtanulási lehetőséget, vagy munkaelképzelést tartalmazzon. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket a magánéletben és a munkahelyeken előforduló szituációk megoldásánál. |
| Tudatosan alkalmazzák a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információk gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Hivatalos ügyek intézése | Útlevél, erkölcsi bizonyítvány igénylése. Lakcímbejelentés. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése. Menetrend használata. Fontosabb telefonszámok (mentő, rendőrség, tűzoltóság - tennivalók). Vásárlás interneten, katalógusból. Álláskeresési technikák. Mozi, színház, hangverseny, kiállítás látogatásának módja, szempontjai. Családi ünnepek és szervezésük. Környezetkultúra (munkahely, lakás, kollégium stb.). | ||
| Elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek | Eljárás baleset esetén, az egészség és a munkavédelem összefüggései. | ||
| Tűzvédelmi, tűzrendészeti szabályok | Tűzjelzés módja. Tűzveszélyességi fokozatok. Tűzoltó készülékek és kezelésük. | ||
| Jogi alapismeretek | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Jogi alapfogalmak | A jog keletkezése, fogalma, feladatai. A jogszabályok érvényessége, hatálya, jelölése. A jogszabályok megjelenése, a jogrendszer. | ||
| Az állam felépítése, igazgatása | Az Alkotmány fogalma és jelentősége, történelmi kialakulása, az Alkotmány szerkezete, felépítése. Az Országgyűlés feladata és hatásköre, működésének szabályai. A köztársasági elnök feladata, hatásköre. A kormány és a miniszterelnök. Az államigazgatás helyi szervei: az önkormányzatok. Az Alkotmánybíróság, a parlamenti ellenőrzés szervei. Az igazságszolgáltatás rendszere, a bírói és ügyészi szervezet. Az állampolgári jogok, magyar állampolgárság. | ||
| A polgári jog | A polgári jog fogalma, kialakulása, forrásai. A polgári jog alapelvei, a polgári jog személyei, a polgári jogi védelem. A tulajdonjog. A kötelmi jog általános részei. A szerződés fogalma, alanyai, a szerződések megkötése, módosítása és megszűnése. | ||
| A családjog | A családjog fogalma, rendszere és alapelvei. A házasságkötés, a házasság megszűnése. A házassági vagyonközösség. | ||
| A munkajog | A munkaviszony fogalma, alanyai. A munkaszerződés, a munkaviszony keletkezése, megszűnése. A munkanélküliség. | ||
| Vállalkozási jogi ismeretek | Az egyéni vállalkozásokra és gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok. | ||
| A büntetőjog | A büntetőjog fogalma, alapelvei. A bűncselekmények. | ||
| Esettanulmányok, tanulmányi kirándulás | Bírósági tárgyalások látogatása. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakuljon ki a tanulókban az önmaguk és a környezetük iránti igényesség. Legyenek képesek információk és egyszerűbb mutatószámok alapján jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, a tendenciák megfogalmazására. Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő munkára, együttműködésre. Tudjanak információkat gyűjteni kiadványok, szakmai folyóiratok, elektronikus ismerethordozó eszközök segítségével. Tudják definiálni a legfontosabb jogi alapfogalmakat. Tudjanak közlönyökben tájékozódni. Tudják ismertetni az államszervezet felépítését. Legyenek tisztában a magyar állampolgárság kritériumaival, az állampolgárok jogaival és kötelességeivel. Tudjanak eligazodni egyszerűbb jogi esetekben, ismerjék meg a cselekvőképesség, a jogképesség feltételeit. Legyenek képesek elkészíteni egyszerűbb szerződéseket, ismerjék meg a szerződések tartalmi és formai elemeit. |
| ÜGYVITELI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti |
| és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a |
| tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző |
| technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az |
| Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a |
| szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. |
| A szakmai alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek |
| elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, megismerteti a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket a |
| pályaválasztási döntés megalapozásához. |
| Az Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok tantárgy célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai alapozó gyakorlatok keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Készítse fel a |
| tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül szerzett tapasztalataikat más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket. |
| A Gépírás L és Gépírás II. oktatásának célja a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátítása, a másolási készség megalapozása. A gyakorlati életben általánosan előforduló levelek és egyszerű ügyiratok formai kivitelezése. A sebesség fokozásával és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti adminisztrációban előforduló bármilyen téma, szöveg másolása és megformázása. Készítse fel a tanulókat a gyakorlati életben általánosan előforduló levelek és egyszerű ügyiratok formai kivitelezésére az érvényes műszaki irányelveknek megfelelően, a sebesség fokozásával és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti adminisztrációban előforduló bármilyen feladat, szöveg másolására és megformázására. A tanulók tudják alkalmazni az ügyfélfogadás hétköznapi és protokollszabályait a munkájuk során, a beérkező és kimenő postai küldeményekkel, levelekkel kapcsolatos feladatokat önállóan végezni, gondoskodni nyilvántartásukról, ellenőrzésükről, megőrzésükről. Ismerjék és tudják alkalmazni azokat az eszközöket, amelyek elősegítik a gyors, pontos ügyintézést. Tudják használni a telekommunikációs adatátviteli eszközöket, az előírt formai és tartalmi követelményekkel iratokat készíteni. Tegye képessé a tanulókat a gazdálkodó szervezetekben előforduló egyszerű ügyviteli munkák elvégzésére, az irodatechnikai berendezések szakszerű, balesetmentes kezelésére, az irodai ügyvitelben használt alkalmazói számítástechnikai programok kezelésére. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Év végén tíz perc alatt legalább 800 leütés terjedelmű, összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolására legyenek képesek vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. Ismerjék a használt szövegszerkesztő program szerkezetét, kezelését. Fogalmazódjanak meg a szakmacsoporthoz kapcsolódó életcélok. A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tanulók legyenek képesek a megszerzett ismeretek alapján az alkalmazás közeli szintjén használni a számítógépes programokat. Tevékenységük legyen pontos, precíz, hibamentes. Váljanak képessé team-munkában való tevékenység végzésére. Alakuljon ki bennük az állandó önfejlesztés igénye. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók legyenek képesek a pontos, megbízható munkavégzésre, figyelemösszpontosításra. Fejlesszék helyesírási és olvasási képességüket. |
| Gépírás L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írás előkészítése | Az írógép működési elve, használatának bemutatása. Számítógépes |
| gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elve, használatának bemutatása. | |
| A billentyűzet elsajátítása | Ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása, begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása - az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján - célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás megtanítása és begyakoroltatása. A sorkizárt írásmód megtanítása és begyakoroltatása szövegek íratásával. A tabulátor használatának megtanítása és begyakoroltatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. Év végén összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. Egyéni pályaterv alapján egy számítógéppel készített produktum megalkotása. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. Táblázatkészítés gazdasági adatok bemutatásához, ügyviteli programok kezelése. Menükártyák, névjegykártyák, árcédulák készítése. |
| Gépírás II. |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Szövegszerkesztési alapok | Alapok kiegészítése a szövegbevitel, a javítás, a másolás, a formázás után: megnyitás, új állomány, mentés, átnevezés, több állománnyal való munka, keresés, csere, ugrás, tabulálás és fajtái, nyomtatás módjai, nyomtató használata, patroncsere stb. | ||
| Szövegszerkesztés | Oldalbeállítás, fejléc, lábléc, oldalszámozás, szimbólumok, felsorolás, táblázatok készítése, formázása, műveletvégzés a táblázat celláiban, rendezés, stílus és sablon, boríték, címke, hasábok, kép beillesztése, formázása. | ||
| Táblázatkezelő program alapvető használata | Menük, ikonok. Munkaterület, cellák, cellatartalom. Adatbevitel, cellatartalom módosítása, törlése. Műveletvégzés, rendezés. Grafikus ábráázolás. | ||
| Adatbázis-kezelés | Adatfájl létrehozása, kezelése menüből. Bővítés, módosítás, törlés. Rendezés, keresés, listázás. | ||
| A másolási készség megszilárdítása, az írás sebességének fokozása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából, a billentyűk kezelésének megszilárdítása. | ||
| Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása | Minták bemutatása és feldolgozása belső és külső levelezésből, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Szöveg formázása egy adott szövegszerkesztő program segítségével. Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegszerkesztő program lehetőségeinek ismeretében. | ||
| Egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megismerése | Az egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása. Nyugta, elismervény, kötelezvény, megrendelés, jegyzőkönyv, feljegyzés. Számla, készpénzes számla szabályos elkészítése. Pénztárbizonylatok használata. Bizonylatok számítógépes kitöltése. A beérkező és kimenő postai küldeményekkel, levelekkel kapcsolatos feladatok. | ||
| Protokoll szabályok alkalmazása | Az ügyfélfogadás hétköznapi és protokollszabályainak alkalmazása. | ||
| Az ügyviteli-igazgatási terület adminisztrációs munkáinak, ügyirat-, dokumentum-, bizonylatkezelési ismereteinek elsajátítása és gyakorlása | Telekommunikációs adatátviteli eszközök használata. Több fővonalas telefonkészülék, fax kezelése, az internet használata (böngészés, letöltés, e-mail, chat). Számítógépes programok kezelői, használói szintű ismerete. | ||
| Számítógépes grafikai program alkalmazása | Menükártyák, névjegykártyák, árcédulák készítése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek hibátlan ügyirat készítésére, szakmai nyomtatványok, bizonylatok kitöltésére. A tanulók tudjanak egy korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. Felhasználói szinten kezeljék az irodai ügyvitel szakmai számítógépes programjait. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| ISMERETEK |
| 9-10.évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és |
| mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók |
| figyelmét a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szakképesítéseinek sajátosságaira, keltse fel |
| az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a |
| munkaterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai |
| motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a |
| pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy készítse elő a gazdasági ismereteket. A tanulók legyenek képesek |
| saját helyzetük és céljaik meghatározására. A gazdaság működésének bemutatásával, a gazdaságban végbemenő |
| alapfolyamatok megértetésével, formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával, tegye |
| lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. |
| Alakítsa ki a tanulókban a logikus gondolkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. |
| Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. Fontos, hogy ismerjék a szakmacsoportok és |
| szakképesítések rendszerét, és ezen belül el tudják magukat helyezni, meg tudják különböztetni az iskolai és a |
| munkaerő-piaci szakképzési lehetőségeket. |
| A Kommunikációs és viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók pozitív élményeken alapuló és eredményes munkavégzéséhez, a szakiskolai évek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanulók hosszabb távú szakmai perspektívákban gondolkozzanak, és ezen belül individuális célokat is fogalmazzanak meg. Fontos az eltérő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanulók általános ismereteinek kiegészítése, szintre hozása. Segítse elő, hogy a tanulók a közösségbe (osztály, munkahely) be tudjanak illeszkedni, jól érezzék magukat a magánéletben is. Feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, de a szolgáltató szektorban is kiemelten fontosak. |
| Hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, amely így fokozatosan elősegíti szocializációjukat a magánéletben, valamint a munkahelyen. |
| A Kereskedelem általános ismeretei oktatásának célja a tanulókkal megismertetni a kereskedelem lényegét. A kereskedelem üzlettípusainak és az egyes kereskedelmi munkaköröknek bemutatásán keresztül elősegíteni a személyre szabott szakmaválasztást. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen |
| átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos |
| használatára, munkáikban az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, |
| sikerek értékét, örömét. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók tudják megmagyarázni a család szerepét, a gazdasági egységek formáit, szerepét, működését, felépítését. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a szakterülethez kapcsolódó életcélokat, váljék világossá számukra, hogy a szakmai karrier kialakítása nem egyszeri döntés eredménye. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. |
| Kereskedelem általános ismeretei: |
| A tanulók ismerjék meg a kereskedelem lényegét a társadalmi munkamegosztáson belül. Legyenek képesek |
| megfogalmazni a szakmaválasztásuk motivációit. Érezzék át a csapatmunka szükségességét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók gyűjtsenek információkat környezetükből: például a család költségvetéséről, a piac résztvevőiről, a termelési módokról, és tudjanak következtetéseket levonni azokkal kapcsolatban |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A gazdaság alapjai | A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás. A termelés. A termelés alapfogalmai, a termelés tényezői. A munkamegosztás. Az elosztás, a forgalom. A csere. Az ügylet (tranzakció). A szerződés, a piac, a jövedelem. A fogyasztás. A fogyasztás tárgyai, formái. |
| A piac | A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása. A piac csoportosítása. A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac: működése és zavarai. |
| A piac résztvevői | A háztartások. A család szerepe - termelés és szolgáltatás. Családi munkamegosztás. Jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A családi költségvetés készítésének szempontjai. Gazdasági egységek. A gazdasági egységek szerepe. A gazdasági egységek formái. Gazdasági egységek alapítása. A gazdasági egységek működése. A gazdasági egységek felépítése |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kommunikáció fogalma és fejlődése | Az élőlények veleszületett képessége. Történeti fejlődése. Szerepe a társadalmak kialakulásában. |
| Kommunikációs zavarok | Okai és okozatai. |
| A kommunikáció formái | Verbális és nonverbális. Az összhang és az ellentmondás fontossága. |
| A kommunikáció eszközei | A beszéd, az írás, a tömegkommunikáció, a jelek, a képek. Metakommunikáció. |
| A kommunikáció és a társadalmi együttműködés kölcsönhatása | Kiindulási alapok: családban, barátok között, egyéb személyek vonatkozásában, a szocializáció fontossága. |
| A társadalom működésének szabályrendszere | Az etikett, az erkölcs, a jogszabályok. |
| A személy megjelenésének fontossága | Veleszületett adottságaink és tanult viselkedés, a testi higiénia, az öltözködés fontossága, a személyi higiénia, magánélet, munkahely. |
| A mindennapok kapcsolata | A köszönés formái, a megszólítás szabályai, a bemutatkozás szabályai, a társalgás. |
| Munkahelyi kapcsolatok | Helyünk és szerepünk a munkahelyen, a munkakapcsolatokban, a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék a fogyasztás tárgyait, formáit, értsék az egyszerű gazdasági tevékenységek alapösszefüggéseit. Készítsenek egyéni tervet, amely saját életpályájuk alapelemeit tartalmazza. Az egyéni terv az érdeklődéshez kapcsolódó szakterületet, szakmacsoportot, vagy továbbtanulási lehetőséget, vagy munkaelképzelést tartalmazzon. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket a magánéletben és a munkahelyeken előforduló szituációk |
| megoldásánál. |
| Tudatosan alkalmazzák a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információk gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. |
| Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| A tanulók saját élményeik alapján tudják megfogalmazni a kereskedelem alapvető mozzanatait és ezeket kiselőadások |
| formájában - élményszerűen- adják elő tanulótársaiknak. |
| Kereskedelem általános ismeretei |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságban | Gazdasági, társadalmi, politikai szerep. | ||
| A kereskedelem története | Kialakulása, körülményei. | ||
| A kereskedelem mint gazdasági tevékenység | A vevők igényei, a vevők jogai. A fogyasztói érdekek védelme, a fogyasztói érdekek védelmének szervezete, állami és civil szervezetek. Az áruforgalom folyamata. | ||
| A kereskedelem színterei | A kereskedelem piaca. A kötelmi jog. | ||
| A kereskedelem mint a társadalmi élet egyik formája | A vevő fogadásához szükséges előkészületek. A vevő fogadása, a vevővel való foglalkozás. Az elköszönés. A vevő távozása utáni teendők. | ||
| A kereskedelem üzlethálózata | A kereskedelmi egységek típusai, főbb jellemzői. | ||
| A kereskedővel szemben támasztott követelmények | Ki a jó kereskedő? Melyek a jó kereskedő külső és belső tulajdonságai? Adottságok, veleszületett és szerzett képességek. | ||
| A kereskedelem dolgozói | Szakmák és munkakörök jellemzői. A szakma szépségei és nehézségei. A munkaviszony fogalma, alanyai. A munkaszerződés, a munkaviszony keletkezése, megszűnése. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakuljon ki a tanulókban az önmaguk és a környezetük iránti igényesség. |
| Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő munkára, együttműködésre. |
| Tudjanak információkat gyűjteni kiadványok, szakmai folyóiratok, elektronikus ismerethordozó eszközök segítségével. |
| Ismerjék a kereskedelem szerepét a nemzetgazdaságban. Legyenek tisztában a kereskedelem szépségeivel és |
| árnyoldalaival. |
| KERESKEDELEM-MARKETING,. ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A szakmai alapozó gyakorlati oktatás alapvető célja a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció |
| szakszakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció |
| elősegítése, a megalapozott pályaválasztás előkészítése. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, |
| pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül szerzett tapasztalataikat más tantárgyak tanulása során is |
| hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket. |
| Készítse fel a tanulókat a gyakorlati életben általánosan előforduló levelek formai kivitelezésére, a sebesség fokozásával |
| és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti életben előforduló bármilyen feladat, szöveg másolására és |
| megformázására. |
| A Gépírás L és II. oktatásának célja a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátítása, a másolási készség megalapozása. A gyakorlati életben általánosan előforduló levelek formai kivitelezése. |
| A Kereskedelmi alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók szélesebb gyakorlati ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat kapjanak az egyes kereskedő szakmák munka területeiről valamint a szakmák tevékenységi köreiről. |
| Fejlesztési követelmények |
| A Gépírás L és II. a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt a kereskedelem-marketingszakterületen, és motiválja a tanulókat. |
| Ismerjék a használt szövegszerkesztő program szerkezetét, kezelését. Fogalmazódjanak meg a szakképesítéshez kapcsolódó életcélok. |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, |
| fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tanulók legyenek képesek a megszerzett ismeretek alapján az alkalmazás közeli szintjén használni a számítógépes |
| programokat. Tevékenységük legyen pontos, precíz, hibamentes. |
| Váljanak képessé team munkában való tevékenység végzésére. Alakuljon ki bennük az állandó önfejlesztés igénye. |
| A Kereskedelmi alapgyakorlatok alapján alakuljon ki bennük a szervezett és tudatos munkamegosztáson alapuló |
| tevékenység igénye. |
| A konkrét manuális tevékenységeken keresztül ismerjék fel, hogy melyik az a terület amelyhez a legjobban vonzódnak |
| és ennek megfelelően legyen megalapozott a szakmaválasztásuk. A korábban szerzett ismeretek, információk alapján- a |
| kereskedelem hálózati egységeinek megismerése, a csoportos kereskedelmi gyakorlati alapozó oktatáson keresztül. |
| Ismerjék meg a gyakorlatban a kereskedelmi egységek külső és belső képét a berendezések és gépek működési elvét, |
| funkcióit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók legyenek képesek a pontos, megbízható munkavégzésre, figyelemösszpontosításra. Fejlesszék helyesírási és olvasási képességüket. |
| Gépírás L |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írás előkészítése | Az írógép működési elve, használatának bemutatása. Számítógépes |
| gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elve, használatának bemutatása. | |
| A billentyűzet elsajátítása | Ujj torna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása, begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása - az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján -célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás megtanítása és begy akoro Itatása. A sorkizárt írásmód megtanítása és begyakoroltatása szövegek íratásával. A tabulátor használatának megtanítása és begyakoroltatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| Év végén összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. |
| Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. |
| Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| Gépírás II. | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A másolási készség megszilárdítása, az írás sebességének fokozása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából, a billentyűk kezelésének megszilárdítása. | ||
| Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása | Minták bemutatása és feldolgozása belső és külső levelezésből, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Szöveg formázása egy adott szövegszerkesztő program segítségével. Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegszerkesztő program lehetőségeinek ismeretében. | ||
| levelek formai elemeinek megismerése | A levelek formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása, üzleti levél önálló megfogalmazása. Nyugta, elismervény, kötelezvény, megrendelés, jegyzőkönyv, feljegyzés. | ||
| Kereskedelmi alapgyakorlatok | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Ismerkedés a kereskedelmi egységek típusaival | Bolt, szakbolt, szupermarket, hipermarket, diszkont áruház meglátogatása, konzultációk. Felkészülés a hálózati egységek meglátogatására, megfigyelési szempontok kialakítása. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel. | ||
| Az értékesítő helyek felépítése, helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja | Gazdasági bejárat. Áruátvevő helyiség. Raktárak. Eladótér. | ||
| Találkozás ismert és híres kereskedelmi szakemberekkel | Az egyes szakmák neves kereskedelmi szakembereinek bemutatkozása előadások és kötetlen beszélgetések formájában. | ||
| A bolt külső és belső képe | Kirakat. Az árukihelyezés gyakorlati szabályai. Feliratok, reklámszövegek megfigyelése, készítése. | ||
| Az értékesítő helyek berendezései, felszerelései | A balesetmentes munkavégzés szabályainak elsajátítása. A berendezések és felszerelések szakszerű használatának begyakorlása. Fontosabb telefonszámok (mentő, rendőrség, tűzoltóság - tennivalók) ismerete. | ||
| Munkakörök a kereskedelmi egységekben | Ismerkedés a boltvezető, reszortfelelősök, eladók, raktári dolgozók, pénztárosok tevékenységi területeivel. | ||
| Szakmai kiállítások, vásárok | BNV HOVENTA AGRO-FOOD kiállítás. | ||
| A legfontosabb árufőcsoportok | A kereskedelmi szakmák árufőcsoportjaival történő ismerkedés. | ||
| Szakmai versenyek, kiállítások | Helyi, regionális, országos tanulóversenyek. | ||
| Az áruforgalom folyamata | Beszerzés-beszerzési források felkutatása, döntés. Vásárlás interneten, katalógusból. Megrendelés-bizonylatai, áruátvétel. Készletezés-szempontjai. Értékesítés-előkészítése, lebonyolítása. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése. | ||
| Szeletelési, mérési, csomagolási gyakorlatok | Ismerkedés az eszközökkel, a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességek, késségek kialakítása, fejlesztése. | ||
| Találkozás ismert és híres kereskedelmi szakemberekkel | Az egyes szakmák neves kereskedelmi szakembereinek bemutatkozása, élménybeszámolók és kötetlen beszélgetések formájában | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek üzleti levél önálló megfogalmazására, hibátlan elkészítésére. A tanulók tudjanak egy |
| korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. |
| A tanulók ismerjék a kereskedelmi egységek felépítését, az egyes helyiségek helyes kapcsolati rendszerét. |
| Legyenek tisztában az egyes helyiségek külső és belső kiképzésével, berendezési és felszerelési tárgyaival. |
| Rendelkezzenek olyan manuális készségekkel, amelyek birtokában el tudják végezni a kereskedelemben szükséges |
| feladatokat. |
| Rendelkezzenek az önálló munkavégzés mellett a munkamegosztáson alapuló szervezett együttműködés képességével. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ |
| SZAKMACSOPORTRA ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges műveltség megalapozása. |
| A Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, |
| rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. |
| A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók |
| figyelmét a kereskedelem-marketing szakmacsoport szakképesítéseinek sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok |
| iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a munkaterületen dolgozók |
| tevékenységét, annak távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai |
| motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a |
| pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy készítse elő a gazdasági ismereteket. A tanulók legyenek képesek saját helyzetük és céljaik meghatározására. A gazdaság működésének bemutatásával, a gazdaságban végbemenő alapfolyamatok megértetésével, formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával, tegye lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. Alakítsa ki a tanulókban a logikus gondolkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. Fontos, hogy ismerjék a szakmacsoportok és szakképesítések rendszerét, és ezen belül el tudják magukat helyezni, meg tudják különböztetni az iskolai és a munkaerőpiaci szakképzési lehetőségeket. |
| A Kommunikációs és viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók pozitív élményeken alapuló és eredményes munkavégzéséhez, a szakiskolai évek nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanulók hosszabb távú szakmai perspektívákban gondolkozzanak, és ezen belül individuális célokat is fogalmazzanak meg. Fontos az eltérő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanulók általános ismereteinek kiegészítése, szintre hozása. Segítse elő, hogy a tanulók a közösségbe (osztály, munkahely) be tudjanak illeszkedni, jól érezzék magukat a magánéletben is. Feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, de a szolgáltató szektorban is kiemelten fontosak. Hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, amely így fokozatosan elősegíti szocializációjukat a magánéletben, valamint a munkahelyen. |
| A Kereskedelem általános ismeretei oktatásának célja a tanulókkal megismertetni a kereskedelem lényegét. A kereskedelem üzlettípusainak és az egyes kereskedelmi munkaköröknek bemutatásán keresztül elősegíteni a személyre szabott szakmaválasztást. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen |
| az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, |
| célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, |
| munkáikban az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. |
| Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek |
| értékét, örömét. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók tudják megmagyarázni a család szerepét, a gazdasági egységek formáit, szerepét, működését, felépítését. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a szakterülethez kapcsolódó életcélokat, váljék világossá számukra, hogy a szakmai karrier kialakítása nem egyszeri döntés eredménye. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. |
| Kereskedelem általános ismeretei: |
| A tanulók ismerjék meg a kereskedelem lényegét a társadalmi munkamegosztáson belül. Legyenek képesek |
| megfogalmazni a szakmaválasztásuk motivációit. Érezzék át a csapatmunka szükségességét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók gyűjtsenek információkat környezetükből: például a család költségvetéséről, a piac résztvevőiről, a termelési módokról, és tudjanak következtetéseket levonni azokkal kapcsolatban |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A gazdaság alapjai | A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás. A termelés. A termelés alapfogalmai, a termelés tényezői. A munkamegosztás. Az elosztás, a forgalom. A csere. Az ügylet (tranzakció). A szerződés, a piac, a jövedelem. | ||
| A fogyasztás. A fogyasztás tárgyai, formái. | |||
| A piac | A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása. A piac csoportosítása. A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac: működése és zavarai. | ||
| A piac résztvevői | A háztartások. A család szerepe - termelés és szolgáltatás. Családi munkamegosztás. Jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A családi költségvetés készítésének szempontjai. Gazdasági egységek. A gazdasági egységek szerepe. A gazdasági egységek formái. Gazdasági egységek alapítása. A gazdasági egységek működése. A gazdasági egységek felépítése. | ||
| Kommunikációs és viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kommunikáció fogalma és fejlődése | Az élőlények veleszületett képessége. Történeti fejlődése. Szerepe a társadalmak kialakulásában. |
| Kommunikációs zavarok | Okai és okozatai. |
| A kommunikáció formái | Verbális és nonverbális. Az összhang és az ellentmondás fontossága. |
| A kommunikáció eszközei | A beszéd, az írás, a tömegkommunikáció, a jelek, a képek. Metakommunikáció. |
| A kommunikáció és a társadalmi együttműködés kölcsönhatása | Kiindulási alapok: családban, barátok között, egyéb személyek vonatkozásában, a szocializáció fontossága. |
| A társadalom működésének szabályrendszere | Az etikett, az erkölcs, a jogszabályok. |
| A személy megjelenésének fontossága | Veleszületett adottságaink és tanult viselkedés, a testi higiénia, az öltözködés fontossága, a személyi higiénia, magánélet, munkahely. |
| A mindennapok kapcsolata | A köszönés formái, a megszólítás szabályai, a bemutatkozás szabályai, a társalgás. |
| Munkahelyi kapcsolatok | Helyünk és szerepünk a munkahelyen, a munkakapcsolatokban, a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék a fogyasztás tárgyait, formáit, értsék az egyszerű gazdasági tevékenységek alapösszefüggéseit. Készítsenek egyéni tervet, amely saját életpályájuk alapelemeit tartalmazza. Az egyéni terv az érdeklődéshez kapcsolódó szakterületet, szakmacsoportot, vagy továbbtanulási lehetőséget, vagy munkaelképzelést tartalmazzon. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket a magánéletben és a munkahelyeken előforduló szituációk megoldásánál. |
| Tudatosan alkalmazzák a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Információk gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. |
| Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságban | Gazdasági, társadalmi, politikai szerep. |
| A kereskedelem története | Kialakulása, körülményei. |
| A kereskedelem mint gazdasági tevékenység | A vevők igényei, a vevők jogai. A fogyasztói érdekek védelme, a fogyasztói érdekek védelmének szervezete, állami és civil szervezetek. Az áruforgalom folyamata. |
| A kereskedelem színterei | A kereskedelem piaca. A kötelmi jog. |
| A kereskedelem mint a társadalmi élet egyik formája | A vevő fogadásához szükséges előkészületek. A vevő fogadása, a vevővel való foglalkozás. Az elköszönés. A vevő távozása utáni teendők. |
| A kereskedelem üzlethálózata | A kereskedelmi egységek típusai, főbb jellemzői. |
| A kereskedővel szemben támasztott követelmények | Ki a jó kereskedő? Melyek a jó kereskedő külső és belső tulajdonságai? Adottságok, veleszületett és szerzett képességek. |
| A kereskedelem dolgozói | Szakmák és munkakörök jellemzői. A szakma szépségei és nehézségei. A munkaviszony fogalma, alanyai. A munkaszerződés, a munkaviszony keletkezése, megszűnése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakuljon ki a tanulókban az önmaguk és a környezetük iránti igényesség. |
| Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő munkára, együttműködésre. |
| Tudjanak információkat gyűjteni kiadványok, szakmai folyóiratok, elektronikus ismerethordozó eszközök segítségével. |
| Ismerjék a kereskedelem szerepét a nemzetgazdaságban. Legyenek tisztában a kereskedelem szépségeivel és |
| árnyoldalaival. |
| KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ |
| GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti |
| és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a |
| tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző |
| technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az |
| Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A szakmai alapozó gyakorlati oktatás alapvető célja a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban az |
| elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott |
| pályaválasztás előkészítése. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, |
| pontos és minőségi munkavégzés igényét. |
| Készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül szerzett tapasztalataikat más tantárgyak tanulása során is |
| hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket. |
| Készítse fel a tanulókat a gyakorlati életben általánosan előforduló levelek formai kivitelezésére, a sebesség fokozásával |
| és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti életben előforduló bármilyen feladat, szöveg másolására és |
| megformázására. |
| A tanulók saját élményeik alapján tudják megfogalmazni a kereskedelem alapvető mozzanatait és ezeket kiselőadások formájában - élményszerűen - adják elő tanulótársaiknak. |
| A kereskedelem általános ismeretei |
| A Gépírás L és II. oktatásának célja a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátítása, a másolási készség megalapozása. A gyakorlati életben általánosan előforduló levelek formai kivitelezése. |
| A Kereskedelmi alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók szélesebb gyakorlati ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat kapjanak az egyes kereskedő szakmák munkaterületeiről, valamint a szakmák tevékenységi köreiről. |
| Fejlesztési követelmények |
| Gépírás I és II.: |
| A gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció |
| szakmacsoportban, és motiválja a tanulókat. |
| Ismerjék a használt szövegszerkesztő program szerkezetét, kezelését. |
| Fogalmazódjanak meg a szakmacsoporthoz kapcsolódó életcélok. |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. |
| A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, |
| fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tanulók legyenek képesek a megszerzett ismeretek alapján az alkalmazás közeli szintjén használni a számítógépes |
| programokat. Tevékenységük legyen pontos, precíz, hibamentes. |
| Váljanak képessé team munkában való tevékenység végzésére. Alakuljon ki bennük az állandó önfejlesztés igénye. |
| Kereskedelmi alapgyakorlatok: |
| A gyakorlati tevékenységeken keresztül alakuljon ki bennük a szervezett és tudatos munkamegosztáson alapuló |
| tevékenység igénye. |
| A konkrét manuális tevékenységeken keresztül ismerjék fel, hogy melyik az a terület, amelyhez a legjobban vonzódnak és |
| ennek megfelelően legyen megalapozott a szakmaválasztásuk. A korábban szerzett ismeretek, információk alapján a |
| kereskedelem hálózati egységeinek megismerése, a csoportos kereskedelmi gyakorlati alapozó oktatáson keresztül. |
| Ismerjék meg a gyakorlatban a kereskedelmi egységek külső és belső képét a berendezések és gépek működési elvét, |
| funkcióit. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók legyenek képesek a pontos, megbízható munkavégzésre, figyelemösszpontosításra. Fejlesszék helyesírási és olvasási képességüket. |
| Gépírás I. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az írás előkészítése | Az írógép működési elve, használatának bemutatása. Számítógépes |
| gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elve, használatának bemutatása. | |
| A billentyűzet elsajátítása | Ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása, begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása - az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján - célirányosan kialakított mondatok íratásával. |
| A másolási készség megalapozása, megszilárdítása | Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás megtanítása és begyakoroltatása. A sorkizárt írásmód megtanítása és begyakoroltatása szövegek íratásával. A tabulátor használatának megtanítása és begyakoroltatása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. |
| Év végén összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. |
| Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. |
| Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| Gépírás II. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A másolási készség megszilárdítása, az írás sebességének fokozása | A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából, a billentyűk kezelésének megszilárdítása. |
| Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása | Minták bemutatása és feldolgozása belső és külső levelezésből, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Szöveg formázása egy adott szövegszerkesztő program segítségével. Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegszerkesztő program lehetőségeinek ismeretében. |
| Levelek formai elemeinek megismerése | A levelek formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása, üzleti levél önálló megfogalmazása. Nyugta, elismervény, kötelezvény, megrendelés, jegyzőkönyv, feljegyzés. |
| Kereskedelmi alapgyakorlatok |
| Témakörök Tartalmak | |||
| Ismerkedés a kereskedelmi egységek típusaival | Bolt, szakbolt, szupermarket, hipermarket, diszkont áruház meglátogatása, konzultációk. Felkészülés a hálózati egységek meglátogatására, megfigyelési szempontok kialakítása. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel. | ||
| Az értékesítő helyek felépítése, helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja | Gazdasági bejárat. Áruátvevő helyiség. Raktárak. Eladótér. | ||
| Találkozás ismert és híres kereskedelmi szakemberekkel | Az egyes szakmák neves kereskedelmi szakembereinek bemutatkozása előadások és kötetlen beszélgetések formájában. | ||
| A bolt külső és belső képe | Kirakat. Az árukihelyezés gyakorlati szabályai. Feliratok, reklámszövegek megfigyelése, készítése. | ||
| Az értékesítő helyek berendezései, felszerelései | A balesetmentes munkavégzés szabályainak elsajátítása. A berendezések és felszerelések szakszerű használatának begyakorlása. Fontosabb telefonszámok (mentő, rendőrség, tűzoltóság - tennivalók) ismerete. | ||
| Munkakörök a kereskedelmi egységekben | Ismerkedés a boltvezető, reszortfelelősök, eladók, raktári dolgozók, pénztárosok tevékenységi területeivel. | ||
| Szakmai kiállítások, vásárok | BNV HOVENTA AGRO-FOOD kiállítás. | ||
| A legfontosabb árufőcsoportok | A kereskedelmi szakmák árufőcsoportjaival történő ismerkedés. | ||
| Szakmai versenyek, kiállítások | Helyi, regionális, országos tanulóversenyek. | ||
| Az áruforgalom folyamata | Beszerzés-beszerzési források felkutatása, döntés. Vásárlás interneten, katalógusból. Megrendelés-bizonylatai, áruátvétel. Készletezés-szempontjai. Értékesítés-előkészítése, lebonyolítása. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése. | ||
| Szeletelési, mérési, csomagolási gyakorlatok | Ismerkedés az eszközökkel, a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességek, késségek kialakítása, fejlesztése. | ||
| Találkozás ismert és híres kereskedelmi szakemberekkel | Az egyes szakmák neves kereskedelmi szakembereinek bemutatkozása. Előadások és kötetlen beszélgetések formájában. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek üzleti levél önálló megfogalmazására, hibátlan elkészítésére. A tanulók tudjanak egy |
| korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. |
| A tanulók ismerjék a kereskedelmi egységek felépítését, az egyes helyiségek helyes kapcsolati rendszerét. |
| Legyenek tisztában az egyes helyiségek külső és belső kiképzésével, berendezési és felszerelési tárgyaival. |
| Rendelkezzenek olyan manuális készségekkel, amelyek birtokában el tudják végezni a kereskedelemben szükséges |
| feladatokat. |
| Rendelkezzenek az önálló munkavégzés mellett a munkamegosztáson alapuló szervezett együttműködés képességével. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok | 74 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja a vendéglátás általános ismereteinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a vendéglátás szakmacsoport szakmáihoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítését. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a vendéglátás szakmacsoport szakképesítéseinek sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a területen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a célt szolgálja. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy készítse elő a speciális gazdasági ismereteket. A gazdaság működésének bemutatásával, a gazdaságban végbemenő alapfolyamatok megértetésével formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával tegye lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. Alakítsa ki a tanulókban a logikus gondolkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Kommunikációs és viselkedéskultúra oktatásának célja az eltérő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanulók általános ismereteinek kiegészítése, szintre hozása. Segítse elő, hogy a tanulók a magánéletben és a közösségben (osztály, munkahely) be tudjanak illeszkedni. Feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, de a szolgáltató szektorban is kiemelten fontosak. Hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, amely így fokozatosan elősegíti szocializációjukat a magánéletben, valamint a munkahelyen. |
| A Vendéglátás általános ismeretei oktatásának a célja, hogy az otthoni vendéglátásból kiindulva, részben összehasonlító módszerrel megismertesse a tanulókkal a vendéglátás lényegét. A vendéglátás üzlettípusainak és az egyes vendéglátós munkaköröknek a bemutatásán keresztül elősegítheti a személyre szabottabb szakmaválasztást. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulás során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzáa tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók tudják megmagyarázni a család szerepét, a gazdasági egységek formáit, szerepét, működését, felépítését. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a munkájukhoz |
| kapcsolódó életcélokat. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. |
| Vendéglátás általános ismeretei: |
| A tanulók ismerjék meg a vendéglátás lényegét a társadalmi munkamegosztáson belül. Legyenek képesek megfogalmazni |
| a szakmaválasztásuk motivációit. Érezzék át a csapatmunka szükségszerűségét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók gyűjtsenek információkat környezetükből: például a család költségvetéséről, a piac résztvevőiről, a termelési módokról, és tudjanak következtetéseket levonni azokkal kapcsolatban. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A gazdaság alapjai | A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás. A termelés. A termelés alapfogalmai, a termelés tényezői. A munkamegosztás. Az elosztás, a forgalom. Hasznosság, érték, elégedettség. A csere. Az ügylet (tranzakció). A szerződés, a piac, a jövedelem. A fogyasztás. A fogyasztás tárgyai, a fogyasztás formái. A gazdálkodás formái. Egyszerű újratermelés. Bővített újratermelés. |
| A piac | A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása a piacon. A piac csoportosítása. Piaci kapcsolatok: egyszerű piaci kapcsolatok, bővített piaci kapcsolatok. A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac: a munkaerőpiac működése, a munkaerőpiac zavarai. Pénz- és tőkepiac: hitelintézetek, pénzpiac, tőkepiac, tőzsde. |
| A piac résztvevői | A háztartások. A család szerepe - termelés és szolgáltatás. Családi munkamegosztás. Jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A családi költségvetés készítésének szempontjai. Gazdasági egységek. A gazdasági egységek szerepe. A gazdasági egységek formái. Gazdasági egységek alapítása. A gazdasági egységek működése. A gazdasági egységek felépítése. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kommunikáció fogalma és fejlődése | Az élőlények veleszületett képessége. Történeti fejlődése. Szerepe a társadalmak kialakulásában. |
| Kommunikációs zavarok | Okai és okozatai: magánszemélyek között (harag), családon belül (veszekedés, elhidegülés), társadalmi csoportok között (osztályharc), államok között (háború). |
| A kommunikáció formái | Verbális és nonverbális. Az összhang és az ellentmondás fontossága. |
| A kommunikáció eszközei | A beszéd, az írás (levél), a tömegkommunikáció, jelek (hang, fény), kép (piktogram). Metakommunikáció. |
| A kommunikáció és a társadalmi együttműködés kölcsönhatása | Kiindulási alapok: családban, barátok között, egyéb személyek vonatkozásában, a szocializáció fontossága. |
| A társadalom működésének szabályrendszere | Az etikett, az erkölcs (a társadalmi morál visszatükröződése), a jogszabályok. |
| A személy megjelenésének fontossága | Veleszületett adottságaink és tanult viselkedés, a testi higiénia, az öltözködés fontossága, a személyi higiénia, magánélet, munkahely. |
| A mindennapok kapcsolata | A köszönés formái, a megszólítás szabályai, a bemutatkozás szabályai, a társalgás. |
| Munkahelyi kapcsolatok | Helyünk és szerepünk a munkahelyen a munkakapcsolatokban, a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék a fogyasztás tárgyait, formáit, és értsék az egyszerű gazdasági tevékenységek alapösszefüggéseit. |
| Legyenek tisztába a társadalmi munkamegosztás az együttműködés szükségszerűségével. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket a magánéletben és kitalált (fiktív) munkahelyi szituációk megoldásánál. |
| Tudatosan alkalmazzák a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók saját élményeik alapján tudják megfogalmazni a vendéglátás alapvető mozzanatait és ezeket kiselőadások formájában - élményszerűen - adják elő tanulótársaiknak. |
| Vendéglátás általános ismeretei |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A vendéglátás, mint a társadalmi élet egyik formája. | Kiből lesz vendég? A vendégjog. Az előkészületek. A vendég fogadása. A vendéggel való foglalkozás. Az elköszönés. A vendég távozása utáni teendők. | ||
| A vendéglátás, mint gazdasági tevékenység. | Ki lehet vendég? A vendégek igényei. A megvásárolt vendégjog és korlátai. A vendégvárástól a búcsúzásig. | ||
| A vendéglátás története | Kialakulásának körülményei. | ||
| A vendéglátás szerepe a nemzetgazdaságban. | Gazdasági, társadalmi, politikai szerep. | ||
| A vendéglátás színterei. | A vendéglátás piaca. | ||
| Az üzlethálózat. | Alapszolgáltatás szerinti csoportosítás. Üzlettípusok és jellemzőik. | ||
| Kiből lesz jó vendéglátós? | Adottságok, veleszületett és szerzett képességek. | ||
| A vendéglátás dolgozói. | Szakmák és munkakörök jellemzői. A szakma szépségei és nehézségei. | ||
| Az elégedett vendég | Vendégtípusok. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják megfogalmazni az otthoni ”privát" és a hivatásszerűen gyakorolt vendéglátás azonosságait és különbségeit. Ismerjék a vendéglátás szerepét a nemzetgazdaságban. Legyenek tisztában a vendéglátás szépségeivel és árnyoldalaival. |
| VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a vendéglátás területén az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Alakítsa ki a tanulók személyiségében az alkotó munka megbecsülését, a hivatástudatot, a szakmaszeretetet. Segítse elő a tanulók értelmi, érzelmi és esztétikai nevelését az információk szelektív feldolgozásának képességét. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a felszínre hozása és fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Szakmai tanulmányi kirándulások keretében a tanulók betekintést nyerhetnek a szűkebb - lakóhelyi, illetve a tágabb - országos vendéglátó üzletek tevékenységébe, és az így szerzett tapasztalatok felhasználásával és azok írásbeli -szóbeli közreadásával motiváltakká válnak. |
| A Gasztronómiai alapgyakorlatok keretében alaposabb és szélesebb ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat kapnak az egyes vendéglátós szakmák munkaterületeiről, valamint a szakmák tevékenységi köreiről. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. A tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Nevelje a tanulót megalapozott kritika gyakorlására, az önértékelés fontosságának felismerésére. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. Alakuljon ki a tanulókban a szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak. Fogalmazódjon meg a szakmacsoporthoz kapcsolódó életcél. |
| A Szakmai tanulmányi kirándulásokon szerzett tapasztalatok alapján képesek a vendéglátás tevékenységét, sokszínűségét - a saját kreativitásuk hozzáadásával - feldolgozni és visszaadni. |
| A Gasztronómiai alapgyakorlatok alapján alakuljon ki bennük az üzemszerű, szervezett és tudatos munkamegosztáson alapuló tevékenység. |
| A konkrét manuális tevékenységeken keresztül ismerjék fel, hogy melyik az a munkakör, amelyhez a legjobban vonzódnak és ennek eredményeképpen legyen megalapozott a szakmaválasztásuk. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók legyenek képesek a pontos, megbízható munkavégzésre, figyelemösszpontosításra. Fejlesszék megfigyelőképességüket, emlékezőképességüket és ezek alapján a kreativitásukat. Az előre kialakított megfigyelési szempontok alapján tudjanak szelektálni a tapasztalt információk között és ezek felhasználásával önálló kreatív feladatmegoldásra. Információk gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. |
| Szakmai tanulmányi kirándulások, bemutatók |
| Témakörök | Tartalmak |
| Üzletlátogatások | Különböző vendéglátóipari gazdálkodó szervezetek meglátogatása, konzultációk. Felkészülés a gyakorlóhely látogatására, megfigyelési szempontok kialakítása: - az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, - a munkakörülmények, - a munkavédelmi előírások, - a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, - a továbbképzési lehetőségek. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel. |
| Szakmai kiállítások, vásárok | HOVENTA UKBA UTAZÁS kiállítás. |
| Szakmai versenyek, kiállítások | Országos tanulóversenyek. Helyi szakmai versenyek, bemutatók. |
| Szakmai bemutató | Az egyes szakmák neves szakembereinek bemutatója: - artisztikai bemutató, - karamelldíszek készítése, - marcipánfigurák készítse. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Alakuljon ki a tanulókban az önmaguk és a környezetük iránti igényesség. Legyenek képesek információk alapján jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, a tendenciák megfogalmazására. Legyenek képesek a különböző munkaformák gyakorlására (egyéni, páros, csoportmunka). Tudjanak információkat gyűjteni kiadványok, szakmai folyóiratok, elektronikus ismerethordozó eszközök segítségével. Legyenek képesek elkészíteni egyszerűbb rajzokat, ismerjék meg a vendéglátó tevékenység általános feltételeit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A korábban szerzett ismeretek, információk alapján az üzleti - üzemi helyiségek konkrét megismerése, a tanegységeken keresztül. Az üzemi helyiségek fajtáinak, kapcsolódási rendszerének a megismertetése, az élelmiszer-higiéniai előírások függvényében. Az egyes üzleti helyiségek belső kiképzése, berendezési és felszerelési tárgyainak bemutatása, megismertetése.A gépek és készülékek alkatrészei, funkciójuk, működésük, kezelésük elsajátitása. A gépek berendezések kabantartásának a hibák megelőzésének fontosságát a megértés szintjén kell bemutatni és kihangsúlyozni. Az üzemi veszélyek megelőzésére, az esetlegesen bekövetkező balesetek szakszerű kezelésére kell megtanítani a tanulókat. A termelés és értékesítés alapműveleteinek, előkészítő tevékenységeinek a megismertetése, bemutatása és gyakoroltatása a tanulókkal. |
| Gasztronómiai alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | |||
| A tankonyha üzemi helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja | Gazdasági bejárat. Áruátvevő helyiség. Raktárak. Előkészítők. Főzőkonyha. Hidegkonyha. Cukrászműhely. | |||
| A gazdasági és személyzeti bejárat | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezésismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Az áruátvevő helyiség | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgya. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| A földesáru raktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| A szárazáru raktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| A húshűtő -kamra | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| A tojásraktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Az italraktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Textilraktár Fogyóeszköz raktár Bútorraktár Vegyiáru-, segédanyagraktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Szárazáru előkészítő | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Földesáru előkészítő | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Hús előkészítő | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Tojásmosó | Kiképzése. Berendezése, felszerelése. | |||
| A konyha és kapcsolt részei | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| A cukrászműhely és kapcsolt részei: tészta-összeállító; sütőtér; kiké szí tőtér; készáruraktár; expedició | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | |||
| Előkészítő műveletek | ||||
| - nyersanyagok kiválasztása | Fajta Nagyságrend, azonos méret. Mennyiség. | |||
| - tisztítás | Mosás (felületi). Héjrészek eltávolítása; hámozás, dió-mandulatörés. Kopasztás. Pikkelyezés. Tojás feltörés. | |||
| - húsbontás | Vágóállatok bontása. Szárnyasok bontása. Hal bontása. | |||
| - darabolás, - szeletelés | Vágóállatok húsának szeletelése. Zöldségfélék darabolása. Gyümölcsök darabolása. | |||
| - válogatás | Bab, lencse, rizs. | |||
| Elegyítés | Alaptészták összeállítása (gyúrt; omlós; hajtogatott; kevert). | |||
| Lazítási módok | Kémiai, biológiai, mechanikai. | |||
| Formázás | Alak, nagyságrend. | |||
| Hőbehatási eljárások | Főzés. Párolás. Sütés (száraz, nedves). Pirítás. Forrázás. | |||
| Kivonatok készítése | Fűszerkivonat, redukció, kulőr, dresszingek. | |||
| Töltelékek, bevonóanyagok | Olajos magvakból készthetők. Húsos töltelékek. Egyéb töltelékek. | |||
| Sűrítési eljárások | Lisztszórás. Rántás fajták. Lisztes vajjal. Saját anyagával. | |||
| Tanétterem és kapcsolt részei | Bejárat. Előtér. Ruhatár. WC-k. Office | |||
| Az étterem | Kiképzése. Berendezése. Felszerelési tárgyak. Baleset-elhárítás. | |||
| Az étterem eszközei | Fém. Porcelán. Üvegneműek. Egyéb. | |||
| Az eszközök kezelése | Tisztítás. Mosás. Törölgetés. | |||
| Eszközfogási gyakorlatok | Tálcatartás. Tányérok pakolása. Poharak szállítása. Szervírozás gyakorlása. | |||
| Nyitás előtti teendők | Mise en Place. | |||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a termelő üzemek, az értékesítő üzletek kiképzésének előírásait, az egyes üzemi - üzleti helyiségek helyes kapcsolati rendszerét. Legyenek tisztában az egyes helyiségek belső kiképzésével, berendezési és felszerelési tárgyaival. Ismerjék a különböző gépek, berendezések és készülékek funkcióját, szerkezeti elemeiket. Tudják a gépek, berendezések helyes kezelését, használatát, a baleset-elhárítás szabályait. Rendelkezzenek olyan manuális készségekkel, amelyek birtokában el tudják végezni az áruk átvételével, raktározásával, előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Legyenek képesek az alapvető konyha-, cukrásztechnológiai műveletek elvégzésére. Rendelkezzenek fejlett esztétikai érzékkel, szépérzékkel az éttermi munkában. Ismerjék a különböző éttermi berendezések, eszközök helyes kezelésének, előkészítésének és használatának szabályait. Rendelkezzenek az önálló munkavégzés mellett a munkamegosztáson alapuló szervezett üzemi együttműködés képességével. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat | 74 óra 185 óra 259 óra |
| VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja a vendéglátás általános ismereteinek elsajátítása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport szakmáihoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő tevékenységre és ezen keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. Segítse a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítését. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a vendéglátás szakmacsoport szakképesítéseinek sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a területen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Az ,,B" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a célt szolgálja. |
| A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy készítse elő a speciális gazdasági ismereteket. A gazdaság működésének bemutatásával, a gazdaságban végbemenő alapfolyamatok megértetésével formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával tegye lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. Alakítsa ki a tanulókban a logikus gondolkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. |
| A Kommunikációs és viselkedéskultúra oktatásának célja az eltérő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező tanulók általános ismereteinek kiegészítése, szintre hozása. Segítse elő, hogy a tanulók a magánéletben és a közösségben (osztály, munkahely) be tudjanak illeszkedni. Feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, de a szolgáltató szektorban is kiemelten fontosak. Hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, amely így fokozatosan elősegíti szocializációjukat a magánéletben, valamint a munkahelyen. |
| A Vendéglátás általános ismeretei oktatásának a célja, hogy az otthoni vendéglátásból kiindulva,- részben összehasonlító módszerrel megismertesse a tanulókkal a vendéglátás lényegét. A vendéglátás üzlettípusainak és az egyes vendéglátós munkaköröknek a bemutatásán keresztül elősegítheti a személyre szabottabb szakmaválasztást. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók tudják megmagyarázni a család szerepét, a gazdasági egységek formáit, szerepét, működését, felépítését. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a munkájukkal |
| kapcsolatos életcélokat. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. |
| Vendéglátás általános ismeretei: |
| A tanulók ismerjék meg a vendéglátás lényegét a társadalmi munkamegosztáson belül. Legyenek képesek megfogalmazni |
| a szakmaválasztásuk motivációit. Érezzék át a csapatmunka szükségszerűségét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók gyűjtsenek információkat környezetükből: például a család költségvetéséről, a piac résztvevőiről, a termelési módokról, és tudjanak következtetéseket levonni azokkal kapcsolatban. |
| Gazdasági környezetünk |
| Témakörök | Tartalmak |
| A gazdaság alapjai | A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás. A termelés. A termelés alapfogalmai, a termelés tényezői. A munkamegosztás. Az elosztás, a forgalom. Hasznosság, érték, elégedettség. A csere. Az ügylet (tranzakció). A szerződés, a piac, a jövedelem. A fogyasztás. A fogyasztás tárgyai, a fogyasztás formái. A gazdálkodás formái. Egyszerű újratermelés. Bővített újratermelés. |
| A piac | A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása a piacon. A piac csoportosítása. Piaci kapcsolatok: egyszerű piaci kapcsolatok, bővített piaci kapcsolatok. A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac: a munkaerőpiac működése, a munkaerőpiac zavarai. Pénz- és tőkepiac: hitelintézetek, pénzpiac, tőkepiac, tőzsde. |
| A piac résztvevői | A háztartások. A család szerepe - termelés és szolgáltatás. Családi munkamegosztás. Jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A családi költségvetés készítésének szempontjai. Gazdasági egységek. A gazdasági egységek szerepe. A gazdasági egységek formái. Gazdasági egységek alapítása. A gazdasági egységek működése. A gazdasági egységek felépítése. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| A kommunikáció fogalma és fejlődése | Az élőlények veleszületett képessége. Történeti fejlődése. Szerepe a társadalmak kialakulásában. |
| Kommunikációs zavarok | Okai és okozatai: magánszemélyek között (harag), családon belül (veszekedés, elhidegülés), társadalmi csoportok között (osztályharc), államok között (háború). |
| A kommunikáció formái | Verbális és nonverbális. Az összhang és az ellentmondás fontossága. |
| A kommunikáció eszközei | A beszéd, az írás (levél), a tömegkommunikáció, jelek (hang, fény), kép (piktogram). Metakommunikáció. |
| A kommunikáció és a társadalmi együttműködés kölcsönhatása | Kiindulási alapok: családban, barátok között, egyéb személyek vonatkozásában, a szocializáció fontossága. |
| A társadalom működésének szabályrendszere | Az etikett, az erkölcs (a társadalmi morál visszatükröződése), a jogszabályok. |
| A személy megjelenésének fontossága | Veleszületett adottságaink és tanult viselkedés, a testi higiénia, az öltözködés fontossága, a személyi higiénia, magánélet, munkahely. |
| A mindennapok kapcsolata | A köszönés formái, a megszólítás szabályai, a bemutatkozás szabályai, a társalgás. |
| Munkahelyi kapcsolatok | Helyünk és szerepünk a munkahelyen a munkakapcsolatokban, a hozzáállás fontossága, a pontosság, a segítőkészség. |
| A továbbhaladás feltételei |
| Gazdasági környezetünk: |
| A tanulók ismerjék a fogyasztás tárgyait, formáit, és értsék az egyszerű gazdasági tevékenységek alapösszefüggéseit. |
| Legyenek tisztába a társadalmi munkamegosztás az együttműködés szükségszerűségével. |
| Kommunikációs és viselkedéskultúra: |
| A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket a magánéletben és kitalált (fiktív) munkahelyi szituációk megoldásánál. |
| Tudatosan alkalmazzák a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A tanulók saját élményeik alapján tudják megfogalmazni a vendéglátás alapvető mozzanatait és ezeket kiselőadások formájában - élményszerűen - adják elő tanulótársaiknak. |
| Vendéglátás általános ismeretei |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A vendéglátás, mint a társadalmi élet egyik formája. | Kiből lesz vendég? A vendégjog. Az előkészületek. A vendég fogadása. A vendéggel való foglalkozás. Az elköszönés. A vendég távozása utáni teendők. | ||
| A vendéglátás, mint gazdasági tevékenység. | Ki lehet vendég? A vendégek igényei. A megvásárolt vendégjog és korlátai. A vendégvárástól a búcsúzásig. | ||
| Kialakulásának körülményei. | |||
| A vendéglátás története | |||
| A vendéglátás szerepe a nemzetgazdaságban. | Gazdasági, társadalmi, politikai szerep. | ||
| A vendéglátás színterei. | A vendéglátás piaca. | ||
| Az üzlethálózat. | Alapszolgáltatás szerinti csoportosítás. Üzlettípusok és jellemzőik. | ||
| Kiből lesz jó vendéglátós? | Adottságok, veleszületett- és szerzett képességek. | ||
| A vendéglátás dolgozói. | Szakmák és munkakörök jellemzői. A szakma szépségei és nehézségei. | ||
| Az elégedett vendég | Vendégtípusok. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják megfogalmazni az otthoni ”privát" és a hivatásszerűen gyakorolt vendéglátás azonosságait és különbségeit. Ismerjék a vendéglátás szerepét a nemzetgazdaságban. Legyenek tisztában a vendéglátás szépségeivel és árnyoldalaival. |
| VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a vendéglátás területén az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Alakítsa ki a tanulók személyiségében az alkotó munka megbecsülését, a hivatástudatot, a szakmaszeretetet. Segítse elő a tanulók értelmi, érzelmi és esztétikai nevelését az információk szelektív feldolgozásának képességét. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. Az ,,B" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a felszínre hozása és fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A gasztronómiai alapgyakorlatok keretében alaposabb és szélesebb ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat kapnak az egyes vendéglátós szakmák munkaterületeiről, valamint a szakmák tevékenységi köreiről. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. A tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Nevelje a tanulót megalapozott kritika gyakorlására, az önértékelés fontosságának felismerésére. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. Alakuljon ki a tanulókban a szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak. Fogalmazódjon meg a munkájukkal kapcsolatos életcél. |
| A gasztronómiai alapgyakorlatok alapján alakuljon ki bennük az üzemszerű, szervezett és tudatos munkamegosztáson alapuló tevékenység. A konkrét manuális tevékenységeken keresztül ismerjék fel, hogy melyik az a munkakör amelyhez a legjobban vonzódnak és ennek eredményeképpen legyen megalapozott a szakmaválasztásuk. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| A korábban szerzett ismeretek, információk alapján az üzleti - üzemi helyiségek konkrét megismerése, a tanegységeken keresztül. Az üzemi helyiségek fajtáinak, kapcsolódási rendszerének a megismertetése, az élelmiszerhigiéniai előírások függvényében. Az egyes üzleti helyiségek belső kiképzése, berendezési és felszerelési tárgyainak bemutatása, megismertetése. A gépek és készülékek alkatrészei, funkciójuk, működésük, kezelésük elsajátítása. A gépek berendezések karbantartásának a hibák megelőzésének fontosságát a megértés szintjén kell bemutatni és kihangsúlyozni. Az üzemi veszélyek megelőzésére, az esetlegesen bekövetkező balesetek szakszerű kezelésére kell megtanítani a tanulókat. A termelés és értékesítés alapműveleteinek, előkészítő tevékenységeinek a megismertetése, bemutatása és gyakoroltatása a tanulókkal. |
| Gasztronómiai alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A tankonyha üzemi helyiségei, kapcsolati rendszerük, az áru útja | Gazdasági bejárat. Áruátvevő helyiség. Raktárak. Előkészítők. Főzőkonyha. Hidegkonyha. Cukrászműhely. | ||
| A gazdasági és személyzeti bejárat | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Az áruátvevő helyiség | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| A földesáru raktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| A szárazáru raktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| A húshűtő -kamra | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| A tojásraktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Az italraktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Textilraktár Fogyóeszköz raktár Bútorraktár Vegyiáru-, segédanyagraktár | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Szárazáru előkészítő | Kiképzése. Berendezési tárgyai, Felszerelési tárgyai Gépismeret Berendezés ismeret Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Földesáru előkészítő | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Hús előkészítő | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Tojásmosó | Kiképzése. Berendezése, felszerelése. | ||
| A konyha és kapcsolt részei | Kiképzése. Berendezési tárgyai. Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezés ismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| A cukrászműhely és kapcsolt részei: tészta-összeállító; | Kiképzése. Berendezési tárgyai. | ||
| sütőtér; kiké szí tőtér; készáruraktár; expedíció | Felszerelési tárgyai. Gépismeret. Berendezésismeret. Baleseti lehetőségek és megelőzésük. | ||
| Előkészítő műveletek | |||
| - nyersanyagok kiválasztása | Fajta. Nagyságrend, azonos méret; mennyiség. | ||
| - tisztítás | Mosás (felületi). Héjrészek eltávolítása; hámozás, dió-mandula törés. Kopasztás. Pikkelyezés. Tojás feltörés. | ||
| - húsbontás | Vágóállatok bontása. Szárnyasok bontása. Hal bontása. | ||
| - darabolás, - szeletelés | Vágóállatok húsának szeletelése. Zöldségfélék darabolása. Gyümölcsök darabolása. | ||
| - válogatás | Bab, lencse, rizs. | ||
| Elegyítés | Alaptészták összeállítása (gyúrt; omlós; hajtogatott; kevert). | ||
| Lazítási módok | Kémiai, biológiai, mechanikai. | ||
| Formázás | Alak, nagyságrend. | ||
| Hőbehatási eljárások | Főzés. Párolás. Sütés (száraz, nedves). Pirítás. Forrázás. | ||
| Kivonatok készítése | Fűszerkivonat, redukció, kulőr, dresszingek. | ||
| Töltelékek, Bevonó anyagok | Olajos magvakból készíthetők. Húsos töltelékek. Egyéb töltelékek. | ||
| Sűrítési eljárások | Lisztszórás. Rántás fajták. Lisztes vajjal. Saját anyagával | ||
| Tanétterem és kapcsolt részei | Bejárat. Előtér. Ruhatár. WC-k. Office. | ||
| Az étterem | Kiképzése. Berendezése. Felszerelési tárgyak. Baleset-elhárítás. | ||
| Az étterem eszközei | Fém. Porcelán. Üvegneműek. Egyéb. | ||
| Az eszközök kezelése | Tisztítás. Mosás. Törölgetés. | ||
| Eszközfogási gyakorlatok | Tálcatartás. Tányérok pakolása. Poharak szállítása. Szervírozás gyakorlása. | ||
| Nyitás előtti teendők | Mise en Place. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a termelő üzemek, az értékesítő üzletek kiképzésének előírásait, az egyes üzemi - üzleti helyiségek helyes kapcsolati rendszerét. Legyenek tisztában az egyes helyiségek belső kiképzésével, berendezési és felszerelési tárgyaival. Ismerjék a különböző gépek, berendezések és készülékek funkcióját, szerkezeti elemeiket. Tudják a gépek, berendezések helyes kezelését, használatát, a baleset-elhárítás szabályait. Rendelkezzenek olyan manuális készségekkel, amelyek birtokában el tudják végezni az áruk átvételével, raktározásával, előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Legyenek képesek az alapvető konyha-, cukrásztechnológiai műveletek elvégzésére. Rendelkezzenek fejlett esztétikai érzékkel, szépérzékkel az éttermi munkában. Ismerjék a különböző éttermi berendezések, eszközök helyes kezelésének, előkészítésének és használatának szabályait. Rendelkezzenek az önálló munkavégzés mellett a munkamegosztáson alapuló szervezett üzemi együttműködés képességével. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra |
| 10. évfolyam |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek | 148 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra |
| EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti |
| ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált |
| anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tananyag tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult |
| ismereteket, alapozzameg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó gyakorlataira. |
| A szakmacsoport sokszínű, tartalmas bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, |
| mutassa be a pályák szépségeit, termékeit, szolgáltatásait, veszélyeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a |
| szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben dolgozók tevékenységét. Segítse a tanulókat leendő |
| szakmai szerepük kiválasztásában, a pályaválasztási döntés megerősítésében, egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a |
| szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a |
| tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a |
| tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Az Egészségtan tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. |
| A Néprajz, társadalomismeret célja nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományainak bemutatása, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy nyújtson hasznos ismereteket a hétköznapi élet területein is, segítse a tanulókat napi ügyeik intézésében, helyes életvitelük kialakításában. Bemutat háztartási, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, munka- és családjogi tudnivalókat. |
| A Rajz és vizuális kultúra tanításának célja segíti a művészetek, az esztétikum megértését, hozzájárul a tanulók érzelemvilágának gazdagodásához. Nevel a színek, a vonalak, tónusok, formák, a tér pontos megfigyelésére, fegyelmezett, igényes munkavégzésre. |
| A Kémia tanításának célja a régebben tanult ismeretek rendszerezése, a tanulási alapkészségek fejlesztése, a mindennapi élet anyagainak, kémiai folyamatainak bemutatása. |
| Fejlesztési követelmények |
| Alakuljon ki a tanulókban a tudás, a tanulás és a munka megbecsülése és szeretete, értsék meg és érezzék át |
| jelentőségüket az emberiség kultúrájának kialakulásában és mai fejlődésében. |
| A tananyag elsajátítása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, |
| különösen a fogalomalkotó képesség, az önálló tapasztalatszerzési és ismeretalkalmazási képesség, a kreativitás, |
| logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség. |
| A szóbeli és írásos kommunikációban törekedjenek a nyelv, szakkifejezések szabatos használatára, értsék a |
| tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék a szókincsüket, fejlődjön szabadkézi és |
| műszaki rajzkészségük. |
| A tárgy tanulása során a tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk |
| helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. |
| A tantárgyi tevékenység során szokják meg a tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, |
| érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk |
| legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjen az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának tisztelete, fejlődjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak |
| értékeit, legyenek képesek az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes |
| nemi élettel, az élvezeti cikkek, a káros szenvedélyek egészség és személyiségromboló hatásaival. Ismerjék fel és |
| utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Ismerjék meg a néprajztudomány ágait, alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportokról és a Magyarországon |
| élő nemzetiségekről. |
| Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméleti tananyagokban |
| tanult ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtannal, társadalomismerettel kapcsolatos információgyűjtés, tapasztalás és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak |
| Egészségtan | Az egészségtan helye a tudományok rendszerében, kapcsolata a többi tudományággal. |
| Egészség | Az egészség mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Munka - pihenés - szórakozás. A testi egészség. Mentálhigiéné - lelki egészség. |
| Egészségfejlesztés/ egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők (levegő, víz, föld). A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. |
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyítása. |
| Partnerkapcsolat | Fiúk-lányok barátsága. Szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. |
| Néprajz, társadalomismeret | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, bosnyákok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 1 - 2 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. A szakmacsoportba tartozó szakmai végzettségek összekapcsolása a kiválasztott népcsoportok foglalkozásaival. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek felvázolni az egészséges életmód ismérveit, ismerjék a környezeti ártalmakat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Tudják ismertetni Magyarországon jelenlévő néhány népcsoport jellemző foglalkozásait, ünnepeit, a nemzetiségek szokásait, tárgyi, néprajzi jellemzőit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmatörténeti gyűjtemények, múzeumok, üzemek, intézmények látogatása. |
| Szöveges, képi, nyomtatott és elektronikus ismeretforrások felkutatása, használata. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott tapasztalatszerzés, adatgyűjtés. |
| Elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások |
| felhasználásával. |
| Eszközök kipróbálása használati leírás, használati utasítás alapján. |
| Szóbeli véleményalkotás. |
| Hivatalos és magánlevél, önéletrajz, pályázat megfogalmazása. |
| Csoportos helyzetgyakorlatok, viselkedési minták gyakorlása, elemzése. |
| Képi információk értelmezése, tárgyak, modellek megfigyelése. A feladat megtervezése, a szükséges rajz- és |
| munkaeszközök szakszerű kiválasztása, használata. |
| Művészeti ágak, stílusok megismerése. |
| A kémiai törvényszerűségek szabatos, tudatos megfogalmazása szóban és írásban. |
| A megismert anyagok szakszerű használata a mindennapi és szakmai munka során. |
| Háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. |
| Mindennapi ismeretek | |
| Témakörök | Tartalmak |
| írásos dokumentumok készítése, fogalmazása | Önéletrajzírás. Magán- és hivatalos levél, pályázat írása. Apróhirdetés megfogalmazása. |
| Dokumentumok értelmezése | Használati utasítások értelmezése. Telefonkönyv használata. Fax, másoló, mobil telefon használata. |
| Ügyintézés | Erkölcsi bizonyítvány, útlevél igénylése. Kérdőív kitöltése. Menetjegyrendelés, -vásárlás. Helyjegyigénylés, -vásárlás. Postai csekk kitöltése. Álláskeresés újsághirdetés alapján. |
| Nevezetes ünnepek | Ünnepélyek szervezése, felkészülés mozi, színház, múzeum látogatására, egyéb programokra. |
| Rajz és vizuális kultúra | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bevezetés | Rajztömb készítése. Keretezés, szövegmező. Betűk rajzolása, szerkesztése. |
| Kézügyességi gyakorlatok, csuklógyakorlatok | Körök, oválisok, csigavonalak, hullám-, spirálvonalak szerkezeti rajzolása. |
| Méretezés, szerkesztés | Méretek, formák, térelemek meghatározása. Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása. |
| Anatómiai rajzgyakorlatok | Anatómiai alapfogalmak. |
| Az emberi test felépítése, arányai | Csontváz, kéz rajzolása. |
| Az emberi fej arányai | Elölnézet, oldalnézet, hátulnézet rajzolása. Fejtartások ábrázolása. |
| A fej, nyak és váll felépítése | Frontális, félprofil-, profilbeállítás rajzolása. |
| Különböző arc- és fej formákhoz készíthető hajviseletek | Hajviseleti elemek rajzolása, árnyékolása. Hullám, fonat, lökni szerkezeti és tónusos rajzolása. Díszítő kellékek, ruha és hajdíszek ábrázolása. |
| A fény és az árnyék összefüggései | Árnyékolás gyakorlása. |
| Kémia | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kémiai reakciók | Az anyagok fizikai, kémiai tulajdonságai, változásai, környezeti hatásai. Redoxireakciók: lassú és gyors égés. Sav-bázis-reakciók, savak és lúgok a háztartásban. Fertőtlenítőszerek (színtelenítő vegyszerek). Fontosabb fémek, fémoxidok. Nemfémes elemek, nemfém oxidok. Vegyületek. A vízjelentősége, élettani szerepe. |
| Alap- és segédanyagok | Háztartásban és a technológiai folyamatok során használt anyagok: gipsz, festékek, mészkő, üveg; oldószerek tulajdonságai, előírásnak megfelelő felhasználásuk. Oxidatív színezők, festékek. |
| Élő szervezetet felépítő és energiát adó vegyületek | Fontosabb szerves vegyületek. Fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok összetétele. A vitaminok, nyomelemek fajtái, élettani hatásuk. |
| Környezet- és egészségkárosító anyagok | A drog, alkohol személyiségromboló hatása. Környezetünk egészségkárosító anyagai. Mindennapi környezetvédelem. Háztartási és veszélyes hulladékok biztonságos kezelése, tárolása. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek folyamatos ismeretszerzésre, információk gyűjtésére. Törekedjenek tudásuk |
| gyarapítására, önművelésre, a hibátlan helyesírásra, pontos fogalmazásra. Helyesen értelmezzenek egyszerű |
| szöveget, használati utasításokat. |
| Készítsenek célnak megfelelő önéletrajzot, hivatalos levelet, kérelmet, elképzelésieknek megfelelően intézzék |
| ügyeiket. |
| A kommunikációs helyzetnek megfelelően használják a nyelvet, helyhez és alkalomhoz illően jelenjenek meg és |
| viselkedjenek. |
| A célnak megfelelően használják a rajz- és munkaeszközöket. |
| Alkalmazzák a tónusos rajztechnikát, ábrázoljanak arctípushoz hajviseletet, díszítő kelléket. Ismerjék fel, lássák |
| meg a fény és az árnyék összefüggéseit. |
| Tulajdonságaik alapján mintákon, tárgyakon ismerjék fel a tanult anyagokat, helyesen ítéljék meg |
| használhatóságukat, előnyeiket, esetleges egészségkárosító hatásait. |
| Helyesen különböztessék meg a fizikai-kémiai változásokat, a szerves és szervetlen anyagokat. |
| Pontosan fogalmazzák meg a tanult kémiai törvényszerűségeket. |
| Ismereteik alapján indokolják a háztartási és veszélyes hulladékok kezelésének szabályait. |
| Ismerjék az egészséget károsító anyagok hatását, tudjanak érvelni a használatuk ellen. |
| Ismertessék a tanult baleset-megelőzési szabályokat. |
| EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag elsajátításának célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, |
| képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport |
| szakképesítéseinek bemutatása. A fiatalok mentálhigiénés megsegítése, a szabadidő kultúrált emberi módú |
| megismertetése. |
| A tananyag elsajátításának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai alapozó |
| tantárgyak keretében tanult ismereteket, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a |
| szakmacsoport szakmai gyakorlataira. |
| Megalapozza a tanulók vizuális kultúráját, fejlessze ki ilyen irányú érdeklődésüket. A tanulói kézügyességének és |
| alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, jutassa őket |
| sikerélményekhez. A tevékenységek aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával hívja fel a figyelmet a szakmák sajátosságaira, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport |
| iránt, mutassa be a szakképesítések munkaköreiben dolgozók tevékenységét. Segítse a tanulókat leendő szakmai |
| szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak gyakorlati képességeik, tehetségük |
| kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mind teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás |
| kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a szerszámok, eszközök használatában, anyagok kezelésében, a |
| legáltalánosabb mérések, fizikai kémiai, eljárások, egyéb műveletek terén. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag elsajátítása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. |
| A szóbeli kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, |
| folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, |
| munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| Munkájuk során tudjanak szakirodalmat, leírásokat, más információforrásokat használni, értelmezni. |
| A tantárgyi foglalkozásokon szokjanak hozza az önálló munkavégzéshez, alakuljon ki bennük a rendszeres és |
| folyamatos önképzésnek, az eszközök szakszerű használatának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a |
| társakkal való együttműködési képesség. |
| Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, |
| kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, |
| törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul |
| tartsák be a munkavédelmi és egyéb biztonsági szabályokat. |
| Erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek |
| tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődés, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen |
| használni, ismerjék meg a tanult technológiákat, eljárásokat, felhasznált anyagokat. Tudják a munka- és |
| egészségvédelmi, elsősegély-nyújtási feladatokat ellátni. Legyenek képesek különböző élethelyzetekhez |
| alkalmazkodni, konflikutusok kezelésére, saját és családjuk mindennapi ügyeit önállóan intézni, a társadalmi |
| beilleszkedéshez, együttműködéshez nélkülözhetetlen kultúrált magatartásra. |
| Legyenek képesek a megadott megfigyelési szempontok alapján információ szerzésére a látogatott |
| szakképesítésekről. Folyamatában tudják megfigyelni a műhelyben, üzletben folyó munkát, ismerjék meg a |
| speciális körülményeket, szakmai fogásokat, műveleteket. Tudják ismereteiket felhasználni gyakorlati munkájuk, |
| illetve tanulmányaik során. |
| Szerezzenek tapasztalatokat a munkahelyi légkörről, a munkatársi kapcsolatokról, kötöttségekről, legyenek |
| együttműködők, segítőkészek. |
| Tudják ismertetni a megfigyelt munkafolyamatokat, az anyagok kezelését, a készülő termékeket, a használt |
| szerszámokat, gépeket, munkavédelmi előírásokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| Életjátékok, szituációs és készségfejlesztő gyakorlatok. Dramatikus improvizációk. A szöveges, tárgyi és képi |
| információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Rajzeszközök, |
| kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra |
| Témakörök Tartalmak |
| Ismerkedés egymással Ismerkedési gyakorlatok. |
| ---------------------------Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása.------------------------- |
| A serdülőkor Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. |
| jellemzőinek |
| ismertetése---------------------------------------------------------------------------------- |
| A szükségletek Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. |
| A képességek rendszere Az értelmi képességek | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. Az értelmi képességek sajátosságai. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. |
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret irányába ható gyakorlatok. |
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. |
| Az emberi kapcsolatok Konfliktusok a kapcsolatokban | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. Kommunikációs gyakorlatok. Konfliktusmegoldási módok. Megoldások gyakorlása. |
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktusmegoldási módok. Elfogadható megoldások gyakorlása. |
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. |
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. |
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. | ||
| Rajzolás | A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területe: látszati, magyarázó, eligazító ábra. A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. A térlátás és a kézügyesség fontossága az egyes pályákon. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata, ön- és vetett árnyék, reflexió, a már megismert térformák tónusos rajza. Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza, tanulmányok természetes formákról. | ||
| Papírmunkák | A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Kapcsolódó pályák. Papírmunkák. Egyszerű testek készítése papírból. | ||
| Festés | Az akvarellfestéshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza. | ||
| Formázás | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Az agyag tulajdonságai. Formázási módok ismertetése. Formázás egyéb formázható anyagból. | ||
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. | ||
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és |
| a legkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel |
| kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, baleset- |
| elhárítás) alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, |
| szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Egyszerű mérések, próbák, kísérletek végrehajtása, új eszközök használata. |
| A termékek külső megjelenésének részletes elemzése. |
| Látogatás a tanműhelyekben, tanüzemekben. |
| Minták, tárgyak, termékek, folyamatok, jelenségek, műveletek feladattal vezetett, önállóan végrehajtó |
| megfigyelése, adatgyűjtés, mérések, elemzések, a tapasztalatok értelmezése, ezek alapján következtetése |
| megfogalmazása, összefüggések felismerése. |
| Elsősegélynyújtás során a másik emberrel való közvetlen testi bánásmód megtanulása. |
| A szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása során adott szempontok alapja |
| anyagok megfigyelése, tárgytervezés, mintázás, alkotás, kifejezési technikák, eljárások alkalmazás; |
| Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Mindennapi teendők gyakorlata |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi ismeretek | Hivatalos űrlapok kitöltése. Önéletrajzírás. Ügyintézés postán (levél, csekk, csomag, távirat feladása). Menetrend használata, menetjegyvásárlás. Tájékozódás anyagbeszerzési ügyekben, anyagbeszerzés. Látogatás a Munkaügyi Központban. |
| Elsősegély-nyújtási alapismeretek | Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Segélykérés. Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Sebek, vérzések elsődleges ellátása, rovarcsípések ellátása. Segítség áramütés esetén. Égési sérültek ellátása. Lázcsillapítás. |
| A szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása |
| Házvezető(nő) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Konyhatechnika és vendéglátás | Közegészségügyi szabályok. Segéd- és alapanyagok élettani hatásai, higiéniája, elkészítési módjai. A korszerű táplálkozás alapkövetelményei. |
| Háztartás | A takarítási műveletek anyagai, eszközei. Esztétikus környezet kialakítása. |
| Egészségügy és gondozás | Csecsemő és gyermek gondozása. Gyermeknevelés, betegápolás. |
| Elsősegélynyújtás, segélyhívás módjai. | |
| Gépírás és levelezés | Irodatechnikai eszközök szakszerű használata, az ügyiratkezelés szabályai. |
| Általános műveltség, viselkedéskultúra | Viselkedési normák, illemszabályok. Művészetek iránti fogékonyság. |
| Idegenforgalom, idegenvezetés | A programszervezés alapjai. Idegenforgalmi kiadványok tanulmányozása. |
| Baleset-elhárítás | Baleset-elhárítási, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások. |
| Háztartás- és családjog | Jogi, adó- és igazgatási ügyek elemzése. |
| Fazekas és kerámiakészítő |
| Témakörök | Tartalmak |
| Munkajogi, biztonságtechnikai előírások | Gyakorlattal kapcsolatos előírások betartása, védőberendezések használata. |
| Munkafolyamatok megtervezése, előkészítése | Műveleti sorrend meghatározása. Megmunkálási műveletek, munkafázisok. Minőségi követelmények. Alap- és segédanyagok, segédeszközök biztosítása. Műszaki dokumentációk használata. Anyagvizsgálatok. Méretezés, szerkesztés. Esztétikus forma megválasztása. |
| Alapműveletek, formázás, díszítőelemek | Agyagféleségek, az agyag tulajdonságai. Az agyag kézi formálása. Az égetési technikák jellegzetességei. Egyszerű díszítési módok. Esetleges hibák felismerése, kijavítása. |
| Utómunkálatok | Megfelelő tárolás, szállítás, csomagolás. |
| Vállalkozási lehetőségek | Gazdasági számítások. Árkalkuláció. A számlázás szabályai. Adó formák. Értékesítések. |
| Üvegcsiszoló |
| Témakörök | Tartalmak |
| Jogi alapfogalmak. Munkavédelem | Jogszabályok értelmezése: a munkavállaló és a munkáltató jogai, kötelességei; biztonságtechnikai előírások. |
| Anyagvizsgálatok | Alap- és segédanyagok összetétele, tulajdonságai, környezeti hatása. Veszélyes anyagok kezelése és tárolása. |
| Munkafolyamatok tervezése, előkészítése | Csiszolási műveletek fajtái. Gépek, berendezések, szerszámok megismerése. |
| Munkadarabok előkészítése | Minták rajzolása, jelölés. Kész tárgyak rajzai. |
| Minőség-ellenőrzés | Minőség szerepe, minőségbiztosítás |
| Fodrász |
| Témakörök | Tartalmak |
| Munkajog, munkavédelem, egészségvédelem | A munkáltató, munkavállaló jogainak, kötelezettségeinek ismertetése a Munka Törvénykönyvéből. Baleseti veszélyforrások. |
| Emberi kapcsolatok. Viselkedési stílusok | A kommunikáció fajtái. Alkalmazkodás emberekhez, elvárásokhoz, hatékony kapcsolatépítés, együttműködés. |
| Szolgáltatások megtervezése, előkészítése | Igény felmérése, információk beszerzése. Szerszámok, gépek, alap- és segédanyagok, díszítő kellékek, szakmai folyóiratok. |
| Alkotómunka. Látványtervezés | Vendégek, vásárlók, vevők kiszolgálása. Egyéniségnek megfelelő esztétikus hajviseletek készítése. |
| Szolgáltatási etika. A reklám fogalma | Kiállítások, bemutatók, versenyek szervezése. A reklámpszichológia alapjai. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók az adott célnak megfelelően válasszanak ki és használjanak információforrásokat. Helyzetgyakorlatok |
| során intézzék önállóan ügyeiket, alkalmazkodjanak különféle élethelyzetekhez, végezzék el a rájuk bízott |
| feladatokat. Gyakorlati műveletek végzése közben legyenek együttműködők, viselkedjenek kulturáltan. |
| Jogi ismereteiket felhasználva helyesen ítéljenek meg hétköznapi helyzeteket. |
| Igényesek legyenek önmaguk és környezetük iránt, segítsenek embertársaiknak, alkalomhoz illően jelenjenek meg |
| és viselkedjenek. |
| Észleljék az elsősegélynyújtás szükségességét, cselekedjenek szükséghelyzetben tudásuknak, képességeiknek és |
| a lehetőségeiknek megfelelően. |
| A szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása során a tapasztalataik alapján |
| ismertessék a tanult munkafolyamatokat, műveleteket, készítsenek a megfigyelésekről írásos, rajzos feljegyzést. |
| Alkalmazzák a megismert munkakörökkel kapcsolatos szabályokat. |
| Megszerzett tapasztalataikat, ismereteiket alkalmazzák tanulmányaik során. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek | 74 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra |
| 10. évfolyam | |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek | 111 óra |
| Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok | 148 óra |
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra |
| EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti |
| ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált |
| anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| A tanítás célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket, |
| alapozzameg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó gyakorlataira. |
| A szakmacsoport sokszínű, tartalmas bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, |
| mutassa be a pályák szépségeit, termékeit, szolgáltatásait, veszélyeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a |
| munkakörben dolgozók tevékenységét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, a |
| pályaválasztási döntés megerősítésében, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a |
| szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a |
| tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez. |
| Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a |
| tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Az Egészségtan tanításának célja megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon. |
| A Néprajz, társadalomismeret célja nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok hagyományainak bemutatása, a másság iránti tolerancia fejlesztése. |
| A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy nyújtson hasznos ismereteket a hétköznapi élet területein is, segítse a tanulókat napi ügyeik intézésében, helyes életvitelük kialakításában. Bemutat háztartási, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, munka- és családjogi tudnivalókat. |
| A Rajz és vizuális kultúra tanításának célja segíti a művészetek, az esztétikum megértését, hozzájárul a tanulók érzelemvilágának gazdagodásához. Nevel a színek, a vonalak, tónusok, formák, a tér pontos megfigyelésére, fegyelmezett, igényes munkavégzésre. |
| A Kémia tanításának célja a régebben tanult ismeretek rendszerezése, a tanulási alapkészségek fejlesztése, a mindennapi élet anyagainak, kémiai folyamatainak bemutatása. |
| Fejlesztési követelmények |
| Alakuljon ki a tanulókban a tudás, a tanulás és a munka megbecsülése és szeretete, értsék meg és érezzék át |
| jelentőségüket az emberiség kultúrájának kialakulásában és mai fejlődésében. |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, |
| különösen a fogalomalkotó képesség, az önálló tapasztalatszerzési és ismeretalkalmazási képesség, a kreativitás, |
| logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség. |
| A szóbeli és írásos kommunikációban törekedjenek a nyelv, szakkifejezések szabatos használatára, értsék a |
| tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék a szókincsüket, fejlődjön szabadkézi és |
| műszaki rajzkészségük. |
| A tantanyag tanulása során a tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk |
| helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. |
| A tantárgyi tevékenység során szokják meg a tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, |
| érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk |
| legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjen az igényes külalakra. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások |
| munkájának tisztelete, fejlődjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak |
| értékeit, legyenek képesek az egészséget megőrző magatartás elsajátítására. Legyenek tisztában a felelősségteljes |
| nemi élettel, az élvezeti cikkek, a káros szenvedélyek egészség és személyiségromboló hatásaival. Ismerjék fel és |
| utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| Ismerjék meg a néprajztudomány ágait, alakuljon ki átfogó képük a magyar népcsoportokról és a Magyarországon |
| élő nemzetiségekről. |
| Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméleti tantárgyakban |
| tanult ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egészségtannal, társadalomismerettel kapcsolatos információgyűjtés, tapasztalás és értelmezés önálló és csoportos formában. |
| Egészségtan |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Egészségtan | Az egészségtan helye a tudományok rendszerében, kapcsolata a többi tudományággal. | ||
| Egészség | Az egészség, mint érték; az egészség fogalmának értelmezése. Munka - pihenés - szórakozás. A testi egészség. Mentálhigiéné - lelki egészség. | ||
| Egészségfejlesztés/ egészségnevelés | Az egészséget befolyásoló tényezők (levegő, víz, föld). A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség és hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. | ||
| Szenvedélybetegségek | Alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és gyógyítása. | ||
| Partnerkapcsolat | Fiúk - lányok barátsága. Szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek. | ||
| Néprajz, társadalomismeret |
| Témakörök | Tartalmak |
| Néprajzi alapismeretek | A néprajztudomány ágai. A néprajzi gyűjtések módszerei, lehetőségei. |
| Magyar népcsoportok és nemzetiségek | Az egyes népcsoportok és nemzetiségek Magyarországon történő megjelenése. Kunok, jászok, székelyek, németek, délszlávok (horvátok, bosnyákok, szerbek), szlovákok, cigányok, románok, görögök, örmények, bolgárok, zsidók. A régióra jellemző 1 - 2 népcsoport, nemzetiség jellemző foglalkozásai. A szakmacsoportba tartozó szakmai végzettségek összekapcsolása a kiválasztott népcsoportok foglalkozásaival. Hiedelem- és hitviláguk, ünnepeik. Jellemző szokásaik. A kiválasztott népcsoportokra, nemzetiségekre jellemző tárgyi, néprajzi jellemzők. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek felvázolni az egészséges életmód ismérveit, ismerjék a környezeti ártalmakat, a drogfogyasztás veszélyeit, a szenvedélybetegségek megelőzését. |
| Tudják ismertetni Magyarországon jelenlévő néhány népcsoport jellemző foglalkozásait, ünnepeit, a nemzetiségek szokásait, tárgyi, néprajzi jellemzőit. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Szakmatörténeti gyűjtemények, múzeumok, üzemek, intézmények látogatása. |
| Szöveges, képi, nyomtatott és elektronikus ismeretforrások felkutatása, használata. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott tapasztalatszerzés, adatgyűjtés. |
| Elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások |
| felhasználásával. |
| Eszközök kipróbálása használati leírás, használati utasítás alapján. |
| Szóbeli véleményalkotás. |
| Hivatalos és magánlevél, önéletrajz, pályázat megfogalmazása. |
| Csoportos helyzetgyakorlatok, viselkedési minták gyakorlása, elemzése. |
| Képi információk értelmezése, tárgyak, modellek megfigyelése. A feladat megtervezése, a szükséges rajz- és |
| munkaeszközök szakszerű kiválasztása, használata. |
| Művészeti ágak, stílusok megismerése. |
| A kémiai törvényszerűségek szabatos, tudatos megfogalmazása szóban és írásban. |
| A megismert anyagok szakszerű használata a mindennapi és szakmai munka során. |
| Háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. |
| Mindennapi ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| írásos dokumentumok készítése, fogalmazása | Önéletrajzírás. Magán- és hivatalos levél, pályázat írása. Apróhirdetés megfogalmazása. |
| Dokumentumok értelmezése | Használati utasítások értelmezése. Telefonkönyv használata. Fax, másoló, mobil telefon használata. |
| Ügyintézés | Erkölcsi bizonyítvány, útlevél igénylése. Kérdőív kitöltése. Menetjegyrendelés, -vásárlás. Helyjegyigénylés, -vásárlás. Postai csekk kitöltése. Álláskeresés újsághirdetés alapján. |
| Nevezetes ünnepek | Ünnepélyek szervezése, felkészülés mozi, színház, múzeum látogatására, egyéb programokra. |
| Rajz és vizuális kultúra |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés | Rajztömb készítése. Keretezés, szövegmező. Betűk rajzolása, szerkesztése. | ||
| Kézügyességi gyakorlatok, csuklógyakorlatok | Körök, oválisok, csigavonalak, hullám-, spirálvonalak szerkezeti rajzolása. | ||
| Méretezés, szerkesztés | Méretek, formák, térelemek meghatározása. Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása. | ||
| Anatómiai rajzgyakorlatok | Anatómiai alapfogalmak. | ||
| Az emberi test felépítése, arányai | Csontváz, kéz rajzolása. | ||
| Az emberi fej arányai | Elölnézet, oldalnézet, hátulnézet rajzolása. Fejtartások ábrázolása. | ||
| A fej, nyak és váll felépítése | Frontális, félprofil-, profilbeállítás rajzolása. | ||
| Különböző arc- és fej formákhoz készíthető hajviseletek | Hajviseleti elemek rajzolása, árnyékolása. Hullám, fonat, lökni szerkezeti és tónusos rajzolása. Díszítő kellékek, ruha és hajdíszek ábrázolása. | ||
| A fény és az árnyék összefüggései | Árnyékolás gyakorlása. | ||
| Kémia | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Kémiai reakciók | Az anyagok fizikai, kémiai tulajdonságai, változásai, környezeti hatásai. Redoxireakciók: lassú és gyors égés. Sav-bázis-reakciók, savak és lúgok a háztartásban. Fertőtlenítőszerek (színtelenítő vegyszerek). Fontosabb fémek, fémoxidok. Nemfémes elemek, nemfém oxidok. Vegyületek. A vízjelentősége, élettani szerepe. | ||
| Alap- és segédanyagok | Háztartásban és a technológiai folyamatok során használt anyagok: gipsz, festékek, mészkő, üveg; oldószerek tulajdonságai, előírásnak megfelelő felhasználásuk. Oxidatív színezők, festékek. | ||
| Élő szervezetet felépítő és energiát adó vegyületek | Fontosabb szerves vegyületek. Fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok összetétele. A vitaminok, nyomelemek fajtái, élettani hatásuk. | ||
| Környezet- és egészségkárosító anyagok | A drog, alkohol személyiségromboló hatása. Környezetünk egészségkárosító anyagai. Mindennapi környezetvédelem. Háztartási és veszélyes hulladékok biztonságos kezelése, tárolása. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek képesek folyamatos ismeretszerzésre, információk gyűjtésére. Törekedjenek tudásuk |
| gyarapítására, önművelésre, a hibátlan helyesírásra, pontos fogalmazásra. Helyesen értelmezzenek egyszerű |
| szöveget, használati utasításokat. |
| Készítsenek célnak megfelelő önéletrajzot, hivatalos levelet, kérelmet, elképzelésieknek megfelelően intézzék |
| ügyeiket. |
| A kommunikációs helyzetnek megfelelően használják a nyelvet, helyhez és alkalomhoz illően jelenjenek meg és |
| viselkedjenek. |
| A célnak megfelelően használják a rajz- és munkaeszközöket. |
| Alkalmazzák a tónusos rajztechnikát, ábrázoljanak arctípushoz hajviseletet, díszítő kelléket. Ismerjék fel, lássák |
| meg a fény és az árnyék összefüggéseit. |
| Tulajdonságaik alapján mintákon, tárgyakon ismerjék fel a tanult anyagokat, helyesen ítéljék meg |
| használhatóságukat, előnyeiket, esetleges egészségkárosító hatásait. |
| Helyesen különböztessék meg a fizikai-kémiai változásokat, a szerves és szervetlen anyagokat. |
| Pontosan fogalmazzák meg a tanult kémiai törvényszerűségeket. |
| Ismereteik alapján indokolják a háztartási és veszélyes hulladékok kezelésének szabályait. |
| Ismerjék az egészséget károsító anyagok hatását, tudjanak érvelni a használatuk ellen. |
| Ismertessék a tanult baleset-megelőzési szabályokat. |
| EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A tananyag elsajátításának célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, |
| képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport |
| szakképesítéseinek bemutatása. A fiatalok mentálhigiénés megsegítése, a szabadidő kultúrált emberi módú |
| megismertetése. |
| A tananyag elsajátításának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében |
| tanult ismereteket, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport szakmai |
| gyakorlataira. |
| Megalapozza a tanulók vizuális kultúráját, fejlessze ki ilyen irányú érdeklődésüket. A tanulók kézügyességének és |
| alkotókészségének fejlesztése mellett fokozza a tanulók kreativitását, formálja esztétikai érzéküket, jutassa őket |
| sikerélményekhez. A tevékenységek aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával hívja fel a figyelmet a szakmák sajátosságaira, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport |
| iránt, mutassa be a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkakörében dolgozók tevékenységét. Segítse a |
| tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak gyakorlati képességeik, tehetségük |
| kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mind teljesebb köre iránt. |
| Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartás |
| kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció megerősítéséhez, fejlődéséhez. |
| Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a szerszámok, eszközök használatában, anyagok kezelésében, a |
| legáltalánosabb mérések, fizikai kémiai, eljárások, egyéb műveletek terén. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a |
| gyakorlati feladatmegoldó képesség. |
| A szóbeli kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék a szakmai alapfogalmakat, |
| folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. |
| Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, |
| munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos és eredményes. |
| Munkájuk során tudjanak szakirodalmat, leírásokat, más információforrásokat használni, értelmezni. |
| A tantárgyi foglalkozásokon szokjanak hozza az önálló munkavégzéshez, alakuljon ki bennük a rendszeres és |
| folyamatos önképzésnek, az eszközök szakszerű használatának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a |
| társakkal való együttműködési képesség. |
| Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, |
| kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, |
| törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul |
| tartsák be a munkavédelmi és egyéb biztonsági szabályokat. |
| Erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek |
| tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, alakuljon ki a szakmához, a választott munkához, életpályához való |
| kötődés, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. |
| Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen |
| használni, ismerjék meg a tanult technológiákat, eljárásokat, felhasznált anyagokat. Tudják a munka- és |
| egészségvédelmi, elsősegély-nyújtási feladatokat ellátni. Legyenek képesek különböző élethelyzetekhez |
| alkalmazkodni, konflikutusok kezelésére, saját és családjuk mindennapi ügyeit önállóan intézni, a társadalmi |
| beilleszkedéshez, együttműködéshez nélkülözhetetlen kultúrált magatartásra. |
| Legyenek képesek a megadott megfigyelési szempontok alapján információ szerzésére a látogatott |
| szakképesítésekről. Folyamatában tudják megfigyelni a műhelyben, üzletben folyó munkát, ismerjék meg a |
| speciális körülményeket, szakmai fogásokat, műveleteket. Tudják ismereteiket felhasználni gyakorlati munkájuk, |
| illetve tanulmányaik során. |
| Szerezzenek tapasztalatokat a munkahelyi légkörről, a munkatársi kapcsolatokról, kötöttségekről, legyenek |
| együttműködők, segítőkészek. |
| Tudják ismertetni a megfigyelt munkafolyamatokat, az anyagok kezelését, a készülő termékeket, a használt |
| szerszámokat, gépeket, munkavédelmi előírásokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| Életjátékok, szituációs és készségfejlesztő gyakorlatok. Dramatikus improvizációk. A szöveges, tárgyi és képi |
| információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Anyagok megfigyelése adott szempontok alapján. Tárgyak elkészítésének átgondolása. Rajzeszközök, |
| kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Ismerkedés egymással | Ismerkedési gyakorlatok. Az együttlét igényének felkeltése és tudatosítása. | ||
| A serdülőkor jellemzőinek ismertetése | Önvizsgálatok: ki vagyok én, milyen vagyok én. | ||
| A szükségletek tudatosítása | Egyéni sajátosságok megbeszélése. Testi és lelki szükségletek fontossága. | ||
| A képességek rendszere Az értelmi képességek | Önvizsgálatok: ki milyen képességgel rendelkezik. Az értelmi képességek sajátosságai. Fejlesztésükre irányuló gyakorlatok. | ||
| Motiváció és érdeklődés | Önismeret irányába ható gyakorlatok. | ||
| Az érzelem és akarat | Az érzelem és akarat megjelenési formái. Önmagunk megértése, érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői. | ||
| Az emberi kapcsolatok Konfliktusok a kapcsolatokban | Az emberi kapcsolatok jellemzői: hatékony kapcsolatépítés. A kommunikáció fajtái. Kommunikációs gyakorlatok. Konfliktusmegoldási módok. Megoldások gyakorlása. | ||
| Konfliktusok a kapcsolatokban | Konfliktusmegoldási módok. Elfogadható megoldások gyakorlása. | ||
| Kommunikáció és problémamegoldás | Problémamegoldó készségek. Értékrend és elvárás az életproblémák megoldásában. Önismereti és készségfejlesztő gyakorlatok. | ||
| Viselkedési stílusok | Alkalmazkodás a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz. Identifikáció és empátia fejlesztésére irányuló gyakorlatok. | ||
| Énkép és teljesítmény | Sikerre és kudarcra adott reagálások fajtái. Önismereti gyakorlatok. | ||
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Bevezetés | Felkészítés a balesetmentes munkavégzésre. Elemi munkaszokások kialakítása. | ||
| Rajzolás | A rajzolás eszközei. Ábrázolási módok összehasonlítása, alkalmazási területe: látszati, magyarázó, eligazító ábra. A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés, alapsík, horizont meghatározása. A térlátás és a kézügyesség fontossága az egyes pályákon. Egyszerű testek hálózati rajza. Vonalvezetési gyakorlatok: egyenes, ívelt, egyenes és ívelt vonalakból kialakított ritmikus sorok. A fény és árnyék összefüggései: az árnyék keletkezése, árnyék és forma kapcsolata, ön- és vetett árnyék, reflexió, a már megismert térformák tónusos rajza. Természeti formák ábrázolása: szabálytalan természeti formák, körvonalas, foltban való rajza, tanulmányok természetes formákról. | ||
| Papírmunkák | A papír fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Kapcsolódó pályák. Papírmunkák. Egyszerű testek készítése papírból. | ||
| Festés | Az akvarellfestéshez szükséges eszközök. A művészi tevékenység, mint munkafeladat. Színkeverés. Festési és ecsetkezelési gyakorlatok: egyszerűbb geometrikus díszítmény tervezése, szabálytalan természeti formák körvonalas, foltban való rajza. | ||
| Formázás | A kézművesség és az ipari tevékenység kapcsolata. Az agyag tulajdonságai. Formázási módok ismertetése. Formázás egyéb formázható anyagból. | ||
| Textilmunkák | A textília fajtái, felhasználhatóságának területei. A textília jelentősége az ember életében. Tevékenységelemzés: szakmai tevékenység - házi munka. Előnyök, hátrányok. Textilvarrás: a varrás helyes technikája, alkalmazható öltések, díszítőöltések. Babaruha-készítés. Bábkészítés: gyűszűbábok, ujjbábok, kesztyű- és zsákbábok. Kötés, horgolás. | ||
| Mintázás, tervezés, tárgyalkotás | Ajándéktárgy tervezése és alkotása a megismert anyagokból és technikákkal. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| Viselkedés- és kommunikációs kultúra: |
| A tanulóknak ismerniük kell önmagukat, tudniuk kell, mi jellemzi kapcsolataikat, viselkedésüket, magatartásukat és |
| a legkellemesebb tevékenységet személyiségük épülésére. |
| Szituációs gyakorlat önálló eltervezése és lebonyolítása csoportban. |
| Manuális készségfejlesztő gyakorlat: |
| Legyenek képesek a tanulók a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére, a munkavégzéssel kapcsolatos elemi munkaszokások (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, balesetelhárítás) alkalmazására. |
| Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Munkaműveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredményének ellenőrzése, értékelése. |
| Egyszerű mérések, próbák, kísérletek végrehajtása, új eszközök használata. |
| A termékek külső megjelenésének részletes elemzése. |
| Látogatás a tanműhelyekben, tanüzemekben. |
| Minták, tárgyak, termékek, folyamatok, jelenségek, műveletek feladattal vezetett, önállóan végrehajtott |
| megfigyelése, adatgyűjtés, mérések, elemzések, a tapasztalatok értelmezése, ezek alapján következtetések |
| megfogalmazása, összefüggések felismerése. |
| Elsősegélynyújtás során a másik emberrel való közvetlen testi bánásmód megtanulása. |
| A szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása során adott szempontok alapján |
| anyagok megfigyelése, tárgytervezés, mintázás, alkotás, kifejezési technikák, eljárások alkalmazása. |
| Kéziszerszámok szakszerű kiválasztása, használata. |
| Mindennapi teendők gyakorlata | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mindennapi ismeretek | Hivatalos űrlapok kitöltése. Önéletrajzírás. Ügyintézés postán (levél, csekk, csomag, távirat feladása). Menetrend használata, menetjegyvásárlás. Tájékozódás anyagbeszerzési ügyekben, anyagbeszerzés. Látogatás a Munkaügyi Központban. |
| Elsősegély-nyújtási alapismeretek | Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Segélykérés. Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Sebek, vérzések elsődleges ellátása, rovarcsípések ellátása. Segítség áramütés esetén. Égési sérültek ellátása. Lázcsillapítás. |
| A szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása |
| Házvezető(nő) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Konyhatechnika és vendéglátás | Közegészségügyi szabályok. Segéd- és alapanyagok élettani hatásai, higiéniája, elkészítési módjai. A korszerű táplálkozás alapkövetelményei. |
| Háztartás | A takarítási műveletek anyagai, eszközei. Esztétikus környezet kialakítása. |
| Egészségügy és gondozás | Csecsemő és gyermek gondozása. Gyermeknevelés, betegápolás. Elsősegélynyújtás, segélyhívás módjai. |
| Gépírás és levelezés | Irodatechnikai eszközök szakszerű használata, az ügyiratkezelés szabályai. |
| Általános műveltség, viselkedéskultúra | Viselkedési normák, illemszabályok. Művészetek iránti fogékonyság. |
| Idegenforgalom, idegenvezetés | A programszervezés alapjai. Idegenforgalmi kiadványok tanulmányozása. |
| Baleset-elhárítás | Baleset-elhárítási, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások. |
| Háztartás- és családjog | Jogi, adó- és igazgatási ügyek elemzése. |
| Fazekas és kerámiakészítö |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Munkajogi, biztonságtechnikai előírások | Gyakorlattal kapcsolatos előírások betartása, védőberendezések használata. | ||
| Munkafolyamatok megtervezése, előkészítése | Műveleti sorrend meghatározása. Megmunkálási műveletek, munkafázisok. Minőségi követelmények. Alap- és segédanyagok, segédeszközök biztosítása. Műszaki dokumentációk használata. Anyagvizsgálatok. Méretezés, szerkesztés. Esztétikus forma megválasztása. | ||
| Alapműveletek, formázás, díszítőelemek | Agyagféleségek, az agyag tulajdonságai. Az agyag kézi formálása. Az égetési technikák jellegzetességei. Egyszerű díszítési módok. Esetleges hibák felismerése, kijavítása. | ||
| Utómunkálatok | Megfelelő tárolás, szállítás, csomagolás. | ||
| Vállalkozási lehetőségek | Gazdasági számítások. Árkalkuláció. A számlázás szabályai. Adó formák. Értékesítések. | ||
| Üvegcsiszoló | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Jogi alapfogalmak. Munkavédelem | Jogszabályok értelmezése: a munkavállaló és a munkáltató jogai, kötelességei; biztonságtechnikai előírások. | ||
| Anyagvizsgálatok | Alap- és segédanyagok összetétele, tulajdonságai, környezeti hatása. Veszélyes anyagok kezelése és tárolása. | ||
| Munkafolyamatok tervezése, előkészítése | Csiszolási műveletek fajtái. Gépek, berendezések, szerszámok megismerése. | ||
| Munkadarabok előkészítése | Minták rajzolása, jelölés. Kész tárgyak rajzai. | ||
| Minőség-ellenőrzés | Minőség szerepe, minőségbiztosítás | ||
| Fodrász | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Munkajog, munkavédelem, egészségvédelem | A munkáltató, munkavállaló jogainak, kötelezettségeinek ismertetése a Munka Törvénykönyvéből. Baleseti veszélyforrások. | ||
| Emberi kapcsolatok. Viselkedési stílusok | A kommunikáció fajtái. Alkalmazkodás emberekhez, elvárásokhoz, hatékony kapcsolatépítés, együttműködés. | ||
| Szolgáltatások megtervezése, előkészítése | Igény felmérése, információk beszerzése. Szerszámok, gépek, alap- és segédanyagok, díszítő kellékek, szakmai folyóiratok. | ||
| Alkotómunka. Látványtervezés | Vendégek, vásárlók, vevők kiszolgálása. Egyéniségnek megfelelő esztétikus hajviseletek készítése. | ||
| Szolgáltatási etika. A reklám fogalma | Kiállítások, bemutatók, versenyek szervezése. A reklámpszichológia alapjai. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók az adott célnak megfelelően válasszanak ki és használjanak információforrásokat. Helyzetgyakorlatok |
| során intézzék önállóan ügyeiket, alkalmazkodjanak különféle élethelyzetekhez, végezzék el a rájuk bízott |
| feladatokat. Gyakorlati műveletek végzése közben legyenek együttműködők, viselkedjenek kulturáltan. |
| Jogi ismereteiket felhasználva helyesen ítéljenek meg hétköznapi helyzeteket. |
| Igényesek legyenek önmaguk és környezetük iránt, segítsenek embertársaiknak, alkalomhoz illően jelenjenek meg |
| és viselkedjenek. |
| Észleljék az elsősegélynyújtás szükségességét, cselekedjenek szükséghelyzetben tudásuknak, képességeiknek és |
| a lehetőségeiknek megfelelően. |
| A szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása során a tapasztalataik alapján |
| ismertessék a tanult munkafolyamatokat, műveleteket, készítsenek a megfigyelésekről írásos, rajzos feljegyzést. |
| Alkalmazzák a megismert munkakörökkel kapcsolatos szabályokat. |
| Megszerzett tapasztalataikat, ismereteiket alkalmazzák tanulmányaik során. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam |
| Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek | 111 óra | ||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra | ||
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra | ||
| 10. évfolyam | |||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek | 148 óra | ||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra | ||
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra | ||
| MEZŐGAZDASÁGI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása is ezt a célt szolgálja. |
| A Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető feladata a szakmacsoport általános ismereteinek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan tudás, ismeretrendszer, alkalmazási képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport szakképesítéseinek tevékenységeihez illeszkedő szemléletet. Felkészíti a tanulókat az önálló és a csoportos tevékenységekre. |
| A szakmacsoport sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel érdeklődésüket a szakmacsoport szakképesítései iránt, segítse őket egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Mutassa be a mezőgazdaság (és az erdőgazdaság) történetét, sokszínűségét, fontosságát, jelentőségét, helyét a magyar nemzetgazdaságban, segítse a pályaválasztás megalapozását az érzelmi kötődés megteremtésével. |
| A Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek elsajátítása adjon sokoldalú alapozást a szakmacsoport szakképesítéseihez. Mutassa be a növényi- és állati eredetű nyersanyagok előállítási módjait, felhasználását. Készítse fel a tanulókat a munka- és környezetvédelem, a higiénia szabályainak ismertetésével azok gyakorlati alkalmazására. Alapozza meg az elsősegélynyújtás feladatainak szakszerű elvégzését. |
| A tantárgy tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el az elsajátított ismereteket. Alapozza meg a mezőgazdász szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását. A mezőgazdaság gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. A tantárgy mutassa be Magyarország ökológiai adottságait, a hazai mezőgazdaság ágazatait, termékeit, technológiáit, folyamatait, változásait, fejlődését, vesse össze más területekével. Adjon tapasztalatokat a természeti tényezők mezőgazdasági hatásairól. Adjon átfogó tájékozottságot a mezőgazdaságban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, műszaki elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához és a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a mezőgazdaságban dolgozók tevékenységét, a mezőgazdasági pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat |
| leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli kommunikációs képességek. A tantárgyi tevékenység során a tanulók szokjanak hozza a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük, a környezetvédelem iránti fogékonyságuk. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. Alakuljon ki bennük az a sajátos felelősségtudat, amely az élő szervezetekkel, biológiai lényekkel foglalkozóknál elengedhetetlen. A tanulók a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazzák a tanult ismereteket, módszereket, ismerjék fel a tanult eljárásokat, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, tudjanak elemezni adott szempontok szerint. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos-, képi- és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beszámolók készítésével. A biológiában, fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek ismétlése, fejlesztése, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges rendszerezése. Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben és a mezőgazdasági üzemek látogatása során. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése. Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| A mezőgazdasági termelés kialakulása és fejlődése |
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| A mezőgazdasági termelés kezdete és fejlődése | A mezőgazdaság alakulása a feudalizmusban. A birtokrendszer, a földtulajdon, a termelés kialakulása, fejlődése. | ||||
| A 20. század mezőgazdasága és a magyar modell | Az első világháború hatása a mezőgazdaságra. Az agrárágazat helyzete a két világháború között, a második világháború után. Az agrárágazat helye, szerepe 1960 és 1990 között (nagyüzemi gazdálkodás). | ||||
| Agrárátalakulás 1990 után | Az üzemi struktúra átalakulása a mező- és erdőgazdaságban. A szövetkezeti rendszer felbomlása, megváltozása. Az állami gazdaságok átalakulása. Az egyéni gazdálkodás újraindítása. Új mezőgazdasági szervezetek kialakulása. | ||||
| A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban | A mezőgazdaság szerepe a falu életében, a fejlődés lehetőségei. A mezőgazdaság viszonya a többi termelő ágazathoz, a feldolgozó iparokhoz. Feladatok az EU-hoz csatlakozás szempontjából. | ||||
| Mezőgazdasági alapismeretek I. | |||||
| Témakörök | Tartalmak | ||||
| Meteorológiai alapismeretek | Meteorológiai megfigyelések, mérések célja, feladata. A mért adatok értékelése. | ||||
| Talajtani alapismeretek | A talaj kialakulása. A talaj tulajdonságai (fizikai, kémiai, biológiai). Hazánk főbb talajtípusai. | ||||
| Növénytermesztési | A növénytermesztés folyamata (talajerő-utánpótlás, talajművelés, vetés -ültetés, | ||||
| alapismeretek | növényápolás, betakarítás). | ||||
| Álattenyésztési alapismeretek | Az állati szervezet felépítése (kémiai, biológiai). Értékmérő tulajdonságok (külső, belső). | Álattenyésztési alapfogalmak. | |||
| Munka- és környezetvédelem, higiénia |
| Témakörök | Tartalmak |
| Munkavédelmi alapismeretek | A munkavédelem fogalma, fő területei. A baleset fogalma és megelőzésének szabályai. Foglalkozási ártalmak. |
| Környezetvédelmi alapismeretek | A környezet, a környezetvédelem fogalma, feladata. A talaj-, víz-, levegő védelme. A mezőgazdasági tevékenységek hatása a környezetre. |
| Higiénia | A higiénia fogalma, területei. Személyi higiénia. Tisztítás és fertőtlenítés. |
| Elsősegélynyújtás | Elsősegélynyújtás sérülésnél, csonttörésnél, égési sérülésnél, mérgezésnél, eszméletvesztéskor. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mutassák be a mezőgazdasági termelés kialakulásának főbb szakaszait, jelenlegi állapotának néhány ismérvét, helyesen értelmezzék a tanult fogalmakat. A tanulók ismerjék a meteorológiai megfigyelés, mérés célját, feladatait. Ismertessék - elsősorban környezetük - talajadottságait, a talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. Ismerjék a talajok kialakulását. Helyesen rendezzék össze a növénytermesztési folyamat alapvető elemeit, tudják azokat értelmezni. Biológiai ismereteikre építve tudják ismertetni az állati szervezetek felépítését, legyenek elemi ismereteik az állattenyésztési alapfogalmak területéről. Ismertessék a munka- és környezetvédelem, a higiénia alapszabályait. Ismerjék az elsősegélynyújtás legfontosabb feladatait. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önálló elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos-, képi- és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. Beadásra szánt beszámolók készítése. A biológiában, fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek ismétlése, fejlesztése, rendszerezése. Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és a különböző mezőgazdasági kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben és a mezőgazdasági üzemek látogatása során. A különböző mezőgazdasági szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése, megfogalmazása. Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése, bemutatása. |
| Mezőgazdasági alapismer etek II. | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A mezőgazdasági termelés jelentősége, ágazatok csoportosítása | A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban (ágazatok, ágazatcsoportok). Ökológiai adottságok. Időjárás- és talajviszonyok. Az élelmiszer-termelés jelentősége. Az alapanyag-termelés, -feldolgozás, -értékesítés rendszere. | ||
| Szántóföldi növénytermesztési alapismeretek | A szántóföldi növénytermesztés célja (étkezési, ipari növények), jelentősége, ágazatai. A szántóföldi növénytermesztési technológia alapsémája. | ||
| Kertgazdálkodási alapismeretek | A kertgazdálkodás jelentősége, jellemzői. A kertgazdálkodás ágazatai. | ||
| Álattenyésztési alapismeretek | Az állattenyésztés jelentősége, jellemzői. Az állattenyésztés ágazatai. | ||
| Erdészeti, vadgazdálkodási, halászati alapismeretek | Az erdőgazdálkodás jelentősége, jellemzői. Vadgazdálkodás, vadászat. Halászat. | ||
| Termeszettudományos | A mikroorganizmusok életfeltételei (víz- és tápanyagigény, hőmérséklet). | ||
| alapismeretek | A mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. Növényi- és állati eredetű anyagok összetétele (szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok). | ||
| Anyagismeret | Az anyag fogalma, csoportosítása és tulajdonságai. Fémek. Nemfémes anyagok. Tüzelő- és kenőanyagok. | ||
| Mezőgazdasági gépesítési alapismeretek | A mezőgazdasági gépesítés jelentősége, helyzete. Mezőgazdasági erőgépek és munkagépek. Speciális gépesítések (állattartó telepek, erdészet, termékfeldolgozás előkészítése stb.). | ||
| Mezőgazdasági kiegészítő tevékenységek | Földmérés, földügy. Térképészet. A mezőgazdasági gépgyártás kapcsolata az ágazattal. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel a mezőgazdaság sokszínűségét, elemezzék a hozzá tartozó egyes ágazatcsoportok, ágazatok sajátosságait, legyenek tapasztalataik az ott dolgozók munkájáról. Értsék meg Magyarország ökológiai adottságait, az időjárás és a talajösszetétel jelentőségét és szerepét a mezőgazdasági termelésben, a mezőgazdasági alapanyagok termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerét. Minták alapján ismerjék fel a hazánkban termelt legfontosabb étkezési, illetve ipari növényféleségeket. Tudjanak meghatározni egy szántóföldi növénytermesztési technológiai folyamatot. Tudják ismertetni hazánk kertgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási ágazatainak főbb ismérveit, jelentőségüket, szerepüket. Ismerjék fel a tanult fémeket és nemfémes szerkezeti anyagokat, a belső égésű motorok tüzelő- és kenőanyagait mintákon, tárgyakon, hozzanak példákat alkalmazásukra. Tudják összerendelni az egyes mezőgazdasági gépeket az egyes ágazatokban előforduló feladatokkal, műveletekkel. Biológiai ismereteiket alkalmazva helyesen értelmezzék a mikroorganizmusok élettevékenységét, szerepét. Tudják jellemezni a növényi- és állati eredetű anyagok összetételét. |
| MEZŐGAZDASÁGI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók meglévő gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| A Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető feladata az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása, a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések általános gyakorlati ismereteinek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a manuális készségek, képességek, az érzékelés, a mozgások fejlesztése, valamint olyan tudás, ismeretrendszer és alkalmazási képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport tevékenységeihez illeszkedő szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és a csoportos tevékenységekre. A készségfejlesztő gyakorlatok a szakmacsoport gyakorlati alapjainak sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltsék fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések iránt, segítsék őket egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Járuljanak hozzá a munka, a biztonságos munkavégzés megismeréséhez, a szabálykövető magatartás kialakulásához. Adjon további alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Újabb szempontok felhasználásával mutassa be a mezőgazdaság összetettségét, a mezőgazdaságban dolgozók tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Neveljen körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. A tanulók a szóbeli kommunikációban használják helyesen a tanult kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, tudjanak leírásokat, szakirodalmat, más információforrásokat használni, értelmezni. A tantárgyi foglalkozásokon szokjanak hozzá az önálló és produktív munkavégzéshez, érezzék meg a munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét, alakuljon ki bennük az eszközök szakszerű használatának és anyagok takarékos felhasználásának az igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak a mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, sajátítsák el az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi szabályokat. A tantárgyi tevékenység által erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, a tanulási motiváció. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges szabályokat, magatartásformákat. Legyenek képesek ismereteiket alkalmazni, tapasztalataikat felhasználni gyakorlati munkájuk, illetve későbbi tanulmányaik során. Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók értsék meg, hogy a mezőgazdasági termelés élőlényekkel történik, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanulók legyenek tájékozottak a gyakorlatokon bemutatott növények termelési és az állatok tenyésztési körülményeiről, feltételeiről, a technológiák ismérveiről, a termékek választékáról, értékéről, felhasználásáról, a mezőgazdasági termelés természeti adottságairól, ezek hatásairól. Végezzenek méréseket, gyűjtsenek adatokat, elemezzék és értékeljék a tapasztalatokat, alkossanak véleményt egy adott környezet termelési lehetőségeiről. Végezzenek el megfigyeléseket, munkaműveleteket valóságos munkakörnyezetben, szokják a mezőgazdasági munkafeltételeket, alkalmazkodjanak a körülményekhez. Legyenek tájékozottak a mezőgazdaságban alkalmazott műszaki berendezések, technológiai műveletek körében, tudják alkalmazni ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése terén. Szerezzenek alapszintű gyakorlottságot egyszerű műszaki technológiai műveletek elvégzése során, ismerjék meg és alkalmazzák a mezőgazdaságban fontos munkavédelmi, tűzvédelmi és más biztonsági szabályokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredményeik értelmezése. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Egyszerűbb fizikai, kémiai, gazdasági számítások alkalmazása. Termékek használati utasításainak értelmezése. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységeinek ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. Az agrárágazatban előforduló ártalmak, az elhárítási lehetőségek és a megelőzési módok ismerete. Az elsősegélynyújtás gyakorlása, a testi tünetek felismerése, elemzése, a test mozgatása, elhelyezése, kezelési, ellátási elemek kipróbálása, kötözések stb. |
| Laboratóriumi alapgyakorlatok | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A laboratóriumok feladatai, előírásai | A feladatvégzéshez kapcsolódó munkaszabályok a mezőgazdasági laboratóriumban. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás. |
| Fontosabb vegyszerek | Savak. Lúgok. A vegyszerek ártalmai. Mérgező anyagok. |
| Fizikai mennyiségek mérése | Hosszúságmérés. Területmérés. Térfogatmérés. Tömegmérés. Hőmérsékletmérés. Időmérés. Kapcsolódó számítások elvégzése. |
| Egyszerű műveletek | Oldatkészítés. Szűrés. Keverék összeállítás. |
| Látogatás mezőgazdasági laboratóriumokban | Mezőgazdasági laboratórium felszerelésének, feladatainak, működésének tanulmányozása. |
| Szakmai számítások | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Alapszámítások | Hosszúság, terület, térfogat, tömeg stb. számítások mezőgazdasági példák felhasználásával. |
| Mezőgazdasági számítások | Szántóföldi, kertészeti növények vetőmagszükséglete. Növényvédőszer összetétel. Takarmány összetétel. Koncentrációszámítás. |
| Gazdasági számítások | Költségek, árbevétel, eredmény stb. számítások. |
| Szakmai tanulmányút | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Üzemlátogatás | Mezőgazdasági üzem, termelő gazdaság működésének tanulmányozása. |
| A mezőgazdasági termelés higiéniai és munkavédelmi feladatai. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók élőszóban mutassák be a mezőgazdasági laboratóriumokban folyó alapvető tevékenységeket, az ott felhasznált anyagokat és eszközöket. Legyenek képesek a balesetek megelőzésére, elhárítására. Tudják végrehajtani a legfontosabb elsősegély-nyújtási feladatokat. A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, az alapvető mérési elveket és módszereket, a tanult mérőeszközök kezelésének szabályait. Mérés előtt becsüljék meg a mérendő értékeket, önállóan végezzenek el alapméréseket, szakszerűen használják a tanult mérőeszközöket, hibátlanul használják és váltsák át egymásba az SI mértékegységeket. Mezőgazdasági példákkal tudjanak egyszerű számítási feladatokat megoldani, tudjanak arányokat meghatározni, egyszerű százalékszámításokat elvégezni. Üzemlátogatások során legyenek képesek jelenségek, események megfigyelésére, értelmezésére és azokból a következtetések levonására, tapasztalataikat adott követelményeknek megfelelően rögzítsék, dokumentálják. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyes mezőgazdasági szakmák munkaműveleteinek önálló elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges-, képi- és egyéb ismeretforrások alapján. Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján összefüggések és törvényszerűségek felismerése. A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű munkafolyamatokon keresztül. |
| Mezőgazdasági technológiai alapgyakorlatok | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Fontosabb szántóföldi, kertészeti növények megismerése | Élelmezési- és ipari célú szántóföldi növények. Kertészeti termékek (zöldségek, gyümölcsök, dísznövények). | |
| Fontosabb állatfajok megismerése | Sertés, szarvasmarha, juh, ló, baromfifélék, haszon kisállatok. | |
| Meteorológiai gyakorlatok | Meteorológiai megfigyelések. Mezőgazdasági szempontból hasznos adatok mérése, elemzése. | |
| Talajtani gyakorlatok | Talajszelvények bemutatása. Mintagödör-készítés. Talajkötöttség, -nedvesség, -hőmérséklet-mérés, pH-vizsgálat. | |
| Növénytermesztési (kertészeti) alapgyakorlatok | Aktuális szántóföldi növénytermesztési gyakorlatok. Kertészeti (üvegházban, fólia alatt, szabadföldön elvégezhető) gyakorlatok. | |
| Álattenyésztési alapgyakorlatok | Sertés-, szarvasmarha-, juh-, lótartás bemutatása. Etetés, itatás, egyéb állatgondozás. Baromfi-, kisállattartásban közreműködés. | |
| Erdészeti, vadgazdálkodási alapgyakorlatok | Erdészeti, vadgazdálkodási bemutató. Csemetekerti munkák. Vadélelmezés. | |
| Mezőgazdasági műszaki alapgyakorlatok | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése | A traktor indítása, leállítása, vezetése előre, kanyarodás, megállás, hátramenet. Karbantartás (üzem előtt és után). | |
| Mezőgazdasági munkagépek | Szántóföldi, kertészeti, erdészeti talajművelő gépek, vető-, ültető-, palántázó-gépek, növényvédelmi és növényápolási gépek, betakarító gépek, szállító és egyéb (speciális) gépek megismerése, karbantartása. | |
| Fémtechnológiai gyakorlatok | Előrajzolás. Darabolás (lemezvágás, fűrészelés). Hidegalakítás (reszelés, fúrás, hajlítás). | |
| Munka- és tűzvédelmi gyakorlatok | A műhely, a gépudvar, az üvegház, az istálló stb. alapvető munkavédelmi szabályai. Tűzvédelmi szabályok, feladatok. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók minták alapján és a termesztésben ismerjék fel a legfontosabb gabonaféléket, a meghatározó szántóföldi ipari növényeket, a kertészeti termékek közül a zöldségféléket, gyümölcsöket és néhány dísznövényt. Ismerjék fel a tenyésztett állatfajokat, azok egy-egy jellegzetes egyedét, tudják ismertetni azok jelentőségét és hasznosítási lehetőségeiket. Mérjenek meteorológiai adatokat, helyesen értelmezzék és alapfokon elemezzék azokat. Terepen ismerjék fel környezetük talaj féleségeit, végezzenek segítséggel talajméréseket és -vizsgálatokat, legyenek tájékozottak hazánk (alapvetően környezetük) általánosan előforduló talajairól. Legyenek képesek irányítással elvégezni egy szántóföldi (kertészeti) növénytermesztési technológia műveleteit, állattartó telepen egyszerű állatgondozási, állatápolási feladatokat. Végezzenek csemetekerti munkálatokat, vegyenek részt vadetetésben. Indítsanak be, vezessenek mezőgazdasági erőgépet, végezzék el rajta az üzem előtti és utáni karbantartásokat. Vegyenek részt irányítással egyszerű munkagép karbantartásában. Végezzenek részben önállóan előrajzolási, darabolási, hidegalakítási műveleteket. A munka- és tűzvédelem szabályait maradéktalanul tartsák be. A mezőgazdasági üzemek meglátogatása során legyenek képesek az ottani munkafolyamatokat felismerni, azokat jellemezni, az egyszerűbbeket irányítással elvégezni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS A MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam | |||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek | 74 óra | ||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra | ||
| Elmélet és gyakorlat | 185 óra | ||
| 10. évfolyam | |||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek | 74 óra | ||
| Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlatok | 185 óra | ||
| Elmélet és gyakorlat | 259 óra | ||
| MEZŐGAZDASÁGI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A ”B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges műveltség megalapozása. A Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető feladata a mezőgazdasági szakmacsoport általános ismereteinek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása, valamint olyan tudás, ismeretrendszer, alkalmazási képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport szakképesítéseinek tevékenységeihez illeszkedő szemléletet. Felkészíti a tanulókat az önálló és a csoportos tevékenységekre. A szakmai alapozás során a sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatással keltse fel a tanulók érdeklődését a mezőgazdasági szakmacsoport szakképesítései iránt, értsék meg a szakmai tanulás fontosságát, lássák be érdekeiket, segítse őket egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Mutassa be a mezőgazdaság (és az erdőgazdaság) történetét, sokszínűségét, fontosságát, jelentőségét, helyét a magyar nemzetgazdaságban, mutassa be táplálkozási szokásainkat, hívja fel a figyelmet a táplálkozás élettani hatásaira. |
| A Mezőgazdasági szakmai alapozó ismeretek elsajátítása adjon sokoldalú alapozást a szakmacsoport szakképesítéseihez. Mutassa be a növényi- és állati eredetű nyersanyagok előállítási módjait, felhasználását. Alapozza meg a mezőgazdász szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását. A mezőgazdaság gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. A tantárgy mutassa be Magyarország ökológiai adottságait, a hazai mezőgazdaság ágazatait, termékeit, technológiáit, folyamatait, változásait, fejlődését, vesse össze más területekével. Adjon tapasztalatokat a természeti tényezők mezőgazdasági hatásairól. Adjon átfogó tájékozottságot a mezőgazdaságban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, műszaki elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához és a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a mezőgazdasági pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli kommunikációs képességek, a környezetvédelem iránti fogékonyság. A tantárgyi tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. Alakuljon ki bennük az a sajátos felelősségtudat, amely az élő szervezetekkel, biológiai lényekkel foglalkozóknál elengedhetetlen. A tanulók a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazzák a tanult ismereteket, módszereket, ismerjék fel a tanult eljárásokat, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, tudjanak elemezni adott szempontok szerint. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. Értsék meg a mezőgazdasági alapanyagok termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerének működését. A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek alkalmazására feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos-, képi- és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beszámolók készítésével. A biológiában, fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek ismétlése, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges rendszerezése. Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával, és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben és a mezőgazdasági üzemek látogatása során. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése. Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek, sajtóinformációk elemzése. A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és a lehetőségek módszeres összevetése. Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. |
| A mezőgazdasági termelés kialakulása és fejlődése | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A mezőgazdasági termelés kezdete és fejlődése | A mezőgazdaság alakulása a feudalizmusban. A birtokrendszer, a földtulajdon, a termelés kialakulása, fejlődése. | ||
| A 20. század mezőgazdasága és a magyar modell | Az első világháború hatása a mezőgazdaságra. Az agrárágazat helyzete a két világháború között, a második világháború után. Az agrárágazat helye, szerepe 1960 és 1990 között (nagyüzemi gazdálkodás). | ||
| Agrárátalakulás 1990 után és a mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban | Az üzemi struktúra átalakulása a mező- és erdőgazdaságban. A szövetkezeti rendszer felbomlása, megváltozása. Az állami gazdaságok átalakulása. Az egyéni gazdálkodás újraindítása. Új mezőgazdasági szervezetek kialakulása. A mezőgazdaság szerepe a falu életében, a fejlődés lehetőségei. Feladatok az EU-hoz csatlakozás szempontjából. A mezőgazdaság viszonya a többi termelőágazathoz, a feldolgozó iparokhoz. | ||
| A mezőgazdaság ágazatai, ágazatcsoportjai | Álattenyésztés. Növénytermesztés. Kertgazdálkodás. Erdő- és vadgazdálkodás. | ||
| Mezőgazdasági alapismeretek L | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Meteorológiai alapismeretek | Meteorológiai megfigyelések, mérések célja, feladata. A mért adatok értékelése. | ||
| Talajtani alapismeretek | A talaj kialakulása. A talaj tulajdonságai (fizikai, kémiai, biológiai). Hazánk főbb talajtípusai. | ||
| Növénytermesztési alapismeretek | A növénytermesztés folyamata (talajerő-utánpótlás, talajművelés, vetés-ültetés, növényápolás, betakarítás). | ||
| Álattenyésztési alapismeretek | Az állati szervezet felépítése (kémiai, biológiai). Álattenyésztési alapfogalmak. Értékmérő tulajdonságok (külső, belső). | ||
| Pályaorientáció | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Kapcsolódó pályák, foglalkozások A mezőgazdaság ágazataihoz kapcsolódó pályák, foglalkozások | A kapcsolódó képességek definíciója, a családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban. Az érdeklődés felkeltése az állattenyésztés, növénytermesztés, kertgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás iránt. Családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások, nagyüzemi gazdaságok foglalkoztatási lehetőségei. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók mutassák be a mezőgazdasági termelés kialakulásának főbb szakaszait, jelenlegi állapotának néhány ismérvét, helyesen értelmezzék a tanult fogalmakat. A tanulók ismerjék a meteorológiai megfigyelés, mérés célját, feladatait. Ismertessék - elsősorban környezetük - talajadottságait, a talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. Ismerjék a talajok kialakulását. Helyesen rendezzék össze a növénytermesztési folyamat alapvető elemeit, tudják azokat értelmezni. Biológiai ismereteikre építve tudják ismertetni az állati szervezetek felépítését, legyenek elemi ismereteik az állattenyésztési alapfogalmak területéről. Folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak meg véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önálló elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. Beadásra szánt beszámolók készítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és a különböző mezőgazdasági kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben és a mezőgazdasági üzemek látogatása során. A különböző mezőgazdasági szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése, megfogalmazása. Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Mezőgazdasági alapismer etek II. | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A mezőgazdasági termelés jelentősége, az ágazatok csoportosítása | A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban (ágazatcsoportok, ágazatok). Ökológiai adottságok. Az időjárási- és a talajviszonyok. Az élelmiszer-termelés jelentősége. Az alapanyag-termelés, -feldolgozás, -értékesítés rendszere. |
| Szántóföldi növénytermesztési alapismeretek | A növénytermesztés célja (étkezési, ipari növények), ágazatai, jelentősége. A növénytermesztési technológia alapsémája. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék fel a mezőgazdaság sokszínűségét, elemezzék a hozzá tartozó egyes ágazatcsoportok, ágazatok sajátosságait, legyenek tapasztalataik az ott dolgozók munkájáról. Értsék meg Magyarország ökológiai adottságait, az időjárás és a talajösszetétel jelentőségét és szerepét a mezőgazdasági termelésben, a mezőgazdasági alapanyagok termelési, feldolgozási és értékesítési rendszerét. Minták alapján ismerjék fel a hazánkban termelt legfontosabb étkezési, illetve ipari növényféleségeket. Tudjanak meghatározni egy szántóföldi növénytermesztési technológiai folyamatot. Tudják ismertetni hazánk kertgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási ágazatainak főbb ismérveit, jelentőségüket, szerepüket. Ismerjék fel a tanult fémeket és nemfémes szerkezeti anyagokat, a belső égésű motorok tüzelő- és kenőanyagait mintákon, tárgyakon, hozzanak példákat alkalmazásukra. Tudják összerendelni az egyes mezőgazdasági gépeket az egyes ágazatokban előforduló feladatokkal, műveletekkel. |
| MEZŐGAZDASÁGI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. |
| A Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető feladata a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések általános gyakorlati ismereteinek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a manuális készségek, képességek, az érzékelés, a mozgások fejlesztése, jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása, valamint olyan tudás, ismeretrendszer és alkalmazási képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport tevékenységeihez illeszkedő szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és a csoportos tevékenységekre. A szakmacsoport gyakorlati alapjainak sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltsék fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések iránt, segítsék a tanulókat egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Járuljanak hozzá a munka, a biztonságos munkavégzés megismeréséhez, a szabálykövető magatartás kialakulásához. |
| A mezőgazdaság gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával elmélyíti a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bebizonyítva számukra az ágazat |
| Kertgazdálkodási alapismeretek | A kertgazdálkodás jelentősége, jellemzői. A kertgazdálkodás ágazatai. |
| Álattenyésztési alapismeretek | Az állattenyésztés jelentősége, jellemzői. Az állattenyésztés ágazatai. |
| Erdészeti, vadgazdálkodási, halászati alapismeretek | Az erdőgazdálkodás jelentősége, jellemzői. Vadgazdálkodás, vadászat. Halászat. |
| Anyagismeret | Az anyag fogalma és tulajdonságai. Fémek. Nemfémes anyagok. Tüzelő- és kenőanyagok. |
| Mezőgazdasági gépesítési alapismeretek | A mezőgazdasági gépesítés jelentősége, helyzete. Mezőgazdasági erőgépek és munkagépek. Speciális gépesítések (állattartó telepek, erdészet, termékfeldolgozás előkészítése stb.). |
| Mezőgazdasági kiegészítő tevékenységek | Földmérés, földügy. Térképészet. A mezőgazdasági gépgyártás kapcsolata az ágazattal. |
| nemzetgazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét, távlatait. Adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Újabb szempontok felhasználásával mutassa be a mezőgazdaság összetettségét, a területen dolgozók tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Neveljen körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tanulás során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges képességei, így különösen az ismeretalkalmazó, szintetizáló gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. A tanulók a szóbeli kommunikációban használják helyesen a tanult kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, tudjanak leírásokat, szakirodalmat, más információforrásokat használni, értelmezni. A foglalkozásokon szokjanak hozzá az önálló és produktív munkavégzéshez, érezzék meg a munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét, alakuljon ki bennük az eszközök szakszerű használatának és az anyagok takarékos felhasználásának igénye, a felelősségérzet egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség. Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik. Munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, sajátítsák el az eszközök balesetmentes, biztos használatát, maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi szabályokat. A tantárgyi tevékenység által erősödjék bennük a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges szabályokat, magatartásformákat. A tanulók legyenek képesek a tanult kézi műveleteket önállóan elvégezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a tanult, eljárásokat, felhasznált anyagokat. Legyenek képesek ismereteiket alkalmazni, tapasztalataikat felhasználni gyakorlati munkájuk, illetve későbbi tanulmányaik során. Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók értsék meg, hogy a mezőgazdasági termelés élőlényekkel történik, lássák meg szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanulók legyenek tájékozottak a gyakorlatokon bemutatott növények termelési és állatok tenyésztési körülményeiről, feltételeiről, a technológiák ismérveiről, a termékek választékáról, értékéről, felhasználásáról, a mezőgazdasági termelés természeti adottságairól, ezek hatásairól. Végezzenek méréseket, gyűjtsenek adatokat, elemezzék és értékeljék a tapasztalatokat, alkossanak véleményt egy adott környezet termelési lehetőségeiről. Végezzenek el megfigyeléseket, munkaműveleteket valóságos munkakörnyezetben, szokják a mezőgazdasági munkafeltételeket, alkalmazkodjanak a körülményekhez. Legyenek tájékozottak a mezőgazdaságban alkalmazott műszaki berendezések, technológiai műveletek körében, tudják alkalmazni ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértése terén. Szerezzenek alapszintű gyakorlottságot egyszerű műszaki technológiai műveletek elvégzése során, ismerjék meg és alkalmazzák a mezőgazdaságban fontos munkavédelmi, tűzvédelmi és más biztonsági szabályokat. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredményeik értelmezése. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Egyszerűbb fizikai, kémiai, gazdasági számítási feladatok megoldása. Termékek használati utasításainak értelmezése. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységeinek ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. Az agrárágazatban előforduló ártalmak, az elhárítási lehetőségek és a megelőzési módok ismerete. Balesetek megelőzési, balesetelhárítási szabályok, a legfontosabb elsősegély-nyújtási feladatok gyakorlása. Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek, terepi bejárás, kirándulás) és közvetett tapasztalás (képi, szöveges és egyéb ismeretforrások) alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, elektronikus ismeretközlők segítségével. |
| Laboratóriumi alapgyakorlatok | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| A laboratóriumok feladatai, előírásai Fontosabb vegyszerek Fizikai mennyiségek mérése Egyszerű műveletek Látogatás mezőgazdasági laboratóriumokban | A feladatvégzéshez kapcsolódó munkaszabályok a mezőgazdasági laboratóriumban. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, környezetvédelem. Savak. Lúgok. A vegyszerek ártalmai. Mérgező anyagok. Hosszúságmérés. Területmérés. Tömegmérés. Térfogatmérés. Hőmérsékletmérés. Időmérés. Kapcsolódó számítások elvégzése. Oldatkészítés. Keverék-összeállítás. Szűrés. Mezőgazdasági laboratórium felszerelésének, feladatainak, működésének tanulmányozása. | ||
| Szakmai számítások | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Alapszámítások Mezőgazdasági számítások Gazdasági számítások | Hosszúság, terület, térfogat, tömeg stb. számítások mezőgazdasági példák felhasználásával. Szántóföldi, kertészeti növények vetőmagszükséglete. Takarmány-összetétel. Koncentrációszámítás Költségek, árbevétel, eredmény stb. számítások. | ||
| Szakmai tanulmányút | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Üzemlátogatás | Mezőgazdasági üzem, termelő gazdaság működésének tanulmányozása. A mezőgazdasági termelés higiéniai és munkavédelmi feladatai. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók élőszóban mutassák be a mezőgazdasági laboratóriumokban folyó alapvető tevékenységeket, az ott felhasznált anyagokat és eszközöket, ezek környezeti hatását. Legyenek képesek a balesetek megelőzésére, elhárítására. Tudják végrehajtani a legfontosabb elsősegély-nyújtási feladatokat. A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, az alapvető mérési elveket és módszereket, a tanult mérőeszközök kezelésének szabályait. Mérés előtt becsüljék meg a mérendő értékeket, önállóan végezzenek el alapméréseket, szakszerűen használják a tanult mérőeszközöket, hibátlanul használják és váltsák át egymásba az SI mértékegységeket. |
| Matematikai ismereteik felhasználásával legyenek képesek mezőgazdasági példákkal egyszerű szakmai számítások elvégzésére, arányok meghatározására, egyszerű százalékszámítások elvégzésére. Üzemlátogatások során legyenek képesek jelenségek, események megfigyelésére, értelmezésére és azokból következtetések levonására, tapasztalataikat az adott követelményeknek megfelelően rögzítsék, dokumentálják. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyes mezőgazdasági szakmák munkaműveleteinek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján önállóan. Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján összefüggések és törvényszerűségek felismerése. A saját munka elemzése, korrigálása, eredményének ellenőrzése, értékelése. Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű munkafolyamatokon |
| Mezőgazdasági technológiai alapgyakorlatok | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Fontosabb szántóföldi, kertészeti növények megismerése | Élelmezési és ipari célú szántóföldi növények. Kertészeti termékek (zöldségek, gyümölcsök, dísznövények). | |
| Fontosabb állatfajok megismerése | Sertés, szarvasmarha, juh, ló, baromfifélék, haszon kisállatok. | |
| Meteorológiai gyakorlatok | Meteorológiai megfigyelések. Mezőgazdasági szempontból hasznos adatok mérése, elemzése. | |
| Talajtani gyakorlatok | Talajszelvények bemutatása. Mintagödör-készítés. Talajkötöttség, -nedvesség, -hőmérséklet-mérés, pH-vizsgálat. | |
| Növénytermesztési (kertészeti) alapgyakorlatok | Szántóföldi aktuális növénytermesztési gyakorlatok. Kertészeti (üvegházban, fólia alatt, szabadföldön elvégezhető) gyakorlatok. | |
| Álattenyésztési alapgyakorlatok | Sertés-, szarvasmarha-, juh-, lótartás bemutatása. Etetés, itatás, egyéb állatgondozás. Baromfi-, kisállattartásban közreműködés. | |
| Erdészeti, vadgazdálkodási alapgyakorlatok | Erdészeti, vadgazdálkodási bemutató. Csemetekerti munkák. Vadélelmezés. | |
| Mezőgazdasági műszaki alapgyakorlatok | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése | A traktor indítása, leállítása, vezetése előre, kanyarodás, megállás, hátramenet. Karbantartás (üzem előtt és után). | |
| Mezőgazdasági munkagépek | Szántóföldi, kertészeti, erdészeti talajművelő gépek, vető-, ültető-, palántázógépek, növényvédelmi és növényápolási gépek, betakarítógépek, szállító és egyéb (speciális) gépek. | |
| Fémtechnológiai gyakorlatok | Előrajzolás. Darabolás (lemezvágás, fűrészelés). Hidegalakítás (reszelés, fúrás, hajlítás). | |
| Munka- és tűzvédelmi gyakorlatok | A műhely, a gépudvar, az üvegház, az istálló stb. alapvető munkavédelmi szabályai. Tűzvédelmi szabályok, feladatok. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók minták alapján és a termesztésben ismerjék fel a legfontosabb gabonaféléket, a meghatározó szántóföldi ipari növényeket, a kertészeti termékek közül a zöldségféléket, gyümölcsöket és néhány dísznövényt. A tanulók ismerjék fel a tenyésztett állatfajokat, azok egy-egy jellegzetes egyedét, tudják ismertetni azok jelentőségét és hasznosítási lehetőségeiket. Mérjenek meteorológiai adatokat, helyesen értelmezzék és alapfokon elemezzék azokat. Terepen ismerjék fel környezetük talaj féleségeit, végezzenek segítséggel talajméréseket és -vizsgálatokat, legyenek tájékozottak hazánk (alapvetően környezetük) általánosan előforduló talajairól. Legyenek képesek irányítással elvégezni egy szántóföldi (kertészeti) növénytermesztési technológia műveleteit, állattartó telepen egyszerű állatgondozási, állatápolási feladatokat. Végezzenek csemetekerti munkálatokat, vegyenek részt vadetetésben. Indítsanak be, vezessenek mezőgazdasági erőgépet, végezzék el rajta az üzem előtti és utáni karbantartásokat. Vegyenek részt irányítással egyszerű munkagép karbantartásában. Végezzenek részben önállóan előrajzolási, darabolási, hidegalakítási műveleteket. A munka- és tűzvédelem szabályait maradéktalanul tartsák be. A mezőgazdasági üzemek meglátogatása során legyenek képesek az ottani munkafolyamatokat felismerni, azokat jellemezni, az egyszerűbbeket irányítással elvégezni. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”A2" változat |
| 9. évfolyam | ||
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó ismeretek | 111 óra | |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó gyakorlatok | 111 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 222 óra | |
| 10. évfolyam | ||
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó ismeretek | 148 óra | |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó gyakorlatok | 222 óra | |
| Elmélet és gyakorlat | 370 óra | |
| ÉLELMISZER-IPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a |
| fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak |
| pótlása ezt a célt szolgálja. |
| A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, |
| készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket, alapozza |
| meg az élelmiszer-ipari műszaki szemléletet. |
| Az élelmiszeripar gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is |
| eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai |
| tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét, fejlődési |
| tendenciáit. |
| A tananyag mutassa be a élelmiszeripar történetét, hazai ágazatait, termékeit, technológiáit, folyamatait, |
| változásait, fejlődését, az élelmiszeripar mezőgazdasági kapcsolódásait, termékeinek hatását a táplálkozásra és az |
| egészségre. |
| Adjon átfogó tájékozottságot az élelmiszeriparban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, műszaki és |
| elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. |
| Teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben szükséges magatartás |
| kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be ezen munkakörökben dolgozók tevékenységét, az élelmiszer-ipari pályák sajátosságait, távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, a szóbeli és írásos kommunikációs képességek. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék |
| meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. |
| Legyenek képesek a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazni a tanult |
| ismereteket, eljárásokat, módszereket, ismerjék fel az élelmiszer-ipari technológiák, anyagok tulajdonságait, |
| környezeti hatásait, előállításuk módját, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni |
| tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok |
| szerint. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszáma: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beadásra szánt |
| beszámolók készítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, |
| szakkönyvek segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a |
| hétköznapi életben és az élelmiszer-ipari üzemek látogatása során. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és |
| különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Az élelmiszer-termelés kialakulása és fejlődése |
| Témakörök | Tartalmak | |
| Az élelmiszertermelés a 20. század előtt és fejlődése a századunkban | Élelmiszer-termelés technológiáinak és eszközeinek fejlődése a középkorban, a 18 - 19. században és századunkban. | |
| A magyar élelmiszeripar helyzete 1990 után és helye a nemzetgazdaságban | Privatizáció, a nagyüzemek átalakulása. Az élelmiszer-ellátás mint stratégiai feladat. Az agrárszakmák közötti kapcsolatok. Feladatok az EU-csatlakozás előtt. | |
| Az élelmiszeripar ágazatai | Növényi termékeket feldolgozó iparok. Állati termékeket feldolgozó iparok. | |
| Táplálkozási alapismeretek | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Táplálkozási ismeretek | Élelmiszerek alkotórészei és hatásuk. Növényi eredetű élelmiszerek. Állati eredetű élelmiszerek. Táplálkozási szokásaink. Tápanyagaink energiatartalma. | |
| Az élelmiszerek élettani hatása | Az élelmiszerek és adalékanyagok élettani hatása. | |
| Munka- és környezetvédelem, higiénia | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Munkavédelmi alapfogalmak | A munkavédelem fogalma, fő területei. A baleset fogalma és megelőzésének szabályai. Foglalkozási ártalmak. | |
| Környezetvédelmi alapfogalmak | Környezetvédelem az élelmiszeriparban. Környezeti elemek. Víz, levegő, talaj, zaj, hulladék. | |
| Higiénia | Fogalma, területei. Személyi higiénia. Tisztító- és fertőtlenítőszerek. | |
| Elsősegélynyújtás | Sérülésnél, csonttörésnél, égési sérülésnél, mérgezésnél, eszméletvesztéskor. | |
| Rajz és vizuális kultúra | ||
| Témakörök | Tartalmak | |
| Tárgy és környezetkultúra | Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása. Saját személyes tárgyak tervezése. Saját élettér léptékeinek rajzi elemzése, új lakótér tervezése Méretarányokkal. | |
| Műszaki ábrázolás | Alapfogalmak. Rajzeszközök. Síkmértani szerkesztések, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. | |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják bemutatni az élelmiszer-feldolgozás kialakulásának főbb szakaszait, jelenlegi állapotának néhány |
| ismérvét, helyesen értelmezzék a tanult fogalmakat. |
| Legyenek képesek mezőgazdasági alapanyagokat és feldolgozott élelmiszereket helyesen összerendelni. |
| Ismerjék saját környezetük táplálkozási szokásait, azok élettani hatásait és a tanultak felhasználásával tudjanak |
| véleményt mondani azokról. |
| Tudják a munka, a környezetvédelem, a higiénia alapszabályait és azok jelentőségét. |
| Ismerjék a műszaki rajzokon használt jelöléseket, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti |
| alapokkal. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi |
| és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, valamint a látogatások során, megfigyelési szempontok alapján. |
| Munkaköri leírások, technológiai utasítások elemzése. |
| Előzetes felkészülés a látogatásokra, beadásra szánt beszámolók készítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakirodalom |
| segítségével. |
| A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben és üzemek látogatása során. |
| A különböző élelmiszer-ipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása, elemzése. |
| A saját szerep, alkalmasság megítélése, elemzése. |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó ismeretek | |||
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Információk az élelmiszeriparról | Kik dolgozhatnak az élelmiszeriparban? Érvényesülési lehetőségek. Az élelmiszerek minőségi követelményei. Az élelmiszertörvény. | ||
| Az élelmiszeripar | A nyersanyagok és csoportosításuk. | ||
| nyersanyagai | |||
| Az élelmiszer-ipari műveletek | Az élelmiszer-ipari műveletek főbb csoportjai és jellemzőik, környezeti hatásuk. | ||
| Növényi eredetű élelmiszerek | A gabonafélék és liszt alapanyagú termékek (sütőipari, cukrász- és édesipari). Zöldségfélék és gyümölcsök. Növényi eredetű zsiradékok. | ||
| Állati eredetű élelmiszerek | Hús és hústermékek (hús, baromfi, hal és vad). Tojás. Tej és tejtermékek. Állati eredetű zsiradékok. | ||
| Élvezeti szerek | Alkoholtartalmú italok. Fűszerek. Kávé. Dohány. | ||
| Az élelmiszerek alkotóelemei | Szénhidrátok (mono-, di- és poliszacharidok). Zsírok, olajok. Fehérjék, aminosavak. Vitaminok. | ||
| Mikroorganizmusok | A mikroorganizmusok életfeltételei (víz- és tápanyagigény, hőmérséklet). A mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. Növényi eredetű anyagok mikroflórája. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók tudjanak véleményt alkotni saját pályaalkalmasságukról, érvényesülési lehetőségeikről. Tudják |
| megtervezni életpályájukat és az ennek érdekében vállalat feladataikat. |
| Ismerjék az élelmiszertörvényt. |
| Leírások, képi információk, minták, tárgyak alapján legyenek képesek felismerni és rendszerezni az élelmiszeripar |
| legáltalánosabb technológiai műveleteit, nyersanyagait, azok alkalmazását és késztermékeit. |
| Ismerjék az ipar legjellemzőbb termékcsoportját, hasonlítsák össze és különböztessék meg a növényi és állati |
| eredetű élelmiszerek legjellemzőbb tulajdonságait. |
| Tudják ismertetni az élvezeti szerek emberi szervezetre gyakorolt hatásait, tudjanak érvelni egészségvédelmi céllal |
| fogyasztásukkal kapcsolatban. |
| Tudjanak példákat hozni az egyes vitaminok élelmiszerekben való előfordulására, átfogóan bemutatni élettani |
| hatásukat. |
| Legyenek képesek hozzárendelni specifikus tulajdonságaikhoz a különböző cukrokat, a keményítőt, a zsírokat, |
| olajokat, a fehérjéket. |
| Tudják felsorolni az élelmiszeranyagokat alkotó legfontosabb kémiai elemeket. |
| Ismerjék a hasznos és a káros erjedési folyamatokat. |
| Tudják alkalmazni a mikroorganizmusokról, életfeltételeikről szóló ismereteiket az élelmiszerek tárolási feltételeinek, |
| a tartósítás lehetőségeinek megítélésében. |
| ÉLELMISZER-IPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Az ,,A2" változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. |
| Az Élelmiszer-ipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoport általános gyakorlati ismereteinek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a manuális készségek, képességek, az érzékelés, a mozgások fejlesztése, valamint olyan tudás, ismeretrendszer és alkalmazási képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport tevékenységeihez illeszkedő szemléletet. Feladata felkészíteni a tanulókat az önálló és a csoportos tevékenységekre, az élelmiszeripar gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával felkelteni a tanulók érdeklődését a |
| szakmacsoport iránt, bebizonyítva számukra az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét, hosszú távú |
| fejlődőképességét, távlatait. |
| Feladata, hogy alkalmakat, lehetőségeket adjon, feladathelyzeteket teremtsen a szakmai tantárgyak elsajátításához |
| szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben |
| szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. |
| Mutassa be az élelmiszeripar összetettségét, szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben dolgozók |
| tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, |
| megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai és |
| környezetvédelmi magatartásra. |
| Adjon alapot az élelmiszer-vizsgálatokhoz, a szakma egyszerű műveleteinek elvégzéséhez. Tárja fel a mindennapi |
| élet és az élelmiszer-ipari gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, az élelmiszer-technológiákban |
| előforduló műveleti azonosságokat, az élelmiszer-ipari műveleteket befolyásoló paramétereket és azok |
| jelentőségét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges |
| képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és |
| ismeretalkalmazás képessége. |
| Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozza a tanulók a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati |
| feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| Munkájuk során fejlődjön figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak |
| mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, sajátítsák el az eszközök balesetmentes, biztos használatát. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és |
| szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék |
| a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és |
| tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához |
| való kötődésük. |
| A tanulók értsék meg, hogy az élelmiszer-ipari termelés fogyasztásra szánt termékeket hoz létre, lássák meg a |
| szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a |
| környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók legyenek tájékozottak a gyakorlatokon bemutatott termelésről, a körülményekről, feltételekről, a |
| technológiák ismérveiről, a termékek választékáról, értékéről, felhasználásáról, tudják alkalmazni ismereteiket a |
| folyamatok, jelenségek megértése terén. |
| Szerezzenek alapszintű gyakorlottságot az egyszerű laboratóriumi és technológiai műveletek elvégzése terén, |
| ismerjék meg és alkalmazzák a környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat. |
| A tanulók tudják használni a tanult élelmiszer-ipari mérőeszközöket, műszereket, elvégezni a tanult méréseket, |
| vizsgálatokat, helyesen értelmezni a mért adatokat, az érzékelt jellemzőket. Értsék meg a mérés élelmiszer-ipari |
| jelentőségét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredményeik értelmezése. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. |
| Egyszerűbb fizikai, kémiai számítások alkalmazása. |
| Termékek használati utasításainak értelmezése. |
| A tanult fizikai mennyiségek mértékegységeinek ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt |
| fizikai mennyiségek nagyságának becslése. |
| Az élelmiszeriparban előforduló ártalmak, az elhárítási lehetőségek és a megelőzési módok ismerete. |
| Az elsősegélynyújtás gyakorlása, a testi tünetek felismerése, elemzése, a test mozgatása, elhelyezése, kezelési, |
| ellátási elemek kipróbálása, kötözések stb. |
| Laboratóriumi alapgyakorlatok | |
| Témakörök | Tartalmak |
| A laboratóriumok feladatai, előírásai | Munkaszabályok a laboratóriumban. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás. |
| Laboratóriumi eszközök | Üveg- és porceláneszközök. Fémeszközök. Mérőeszközök. |
| Fontosabb vegyszerek | Savak. Lúgok. A vegyszerek ártalmai. Mérgező anyagok. |
| Fizikai mennyiségek mérése | Hosszúságmérés. Területmérés. Tömegmérés. Térfogatmérés. Hőmérsékletmérés. Időmérés. Sűrűségmérés. |
| Egyszerű műveletek | Oldatkészítés. Szűrés. Bepárlás. Kristályosítás. |
| Látogatás élelmiszer-ipari laboratóriumokban | Élelmiszer-ipari laboratóriumok tanulmányozása. |
| Szakmai számítások | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Nyersanyag-összetétel számítása | Szárazanyag-tartalom és nedvességtartalom meghatározása. |
| Koncentrációszámítás | Százalékszámítás. Anyagmennyiség koncentráció számítás. |
| Gazdasági számítások | Termékkihozatal. Nyereség- és veszteségszámítás. |
| Szakmai tanulmányút | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Üzemlátogatás | Élelmiszer-ipari üzemek működésének tanulmányozása. Az élelmiszer-ipari termelés higiéniai és munkavédelmi feladatainak figyelemmel kísérése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék az élelmiszer-ipari laboratóriumokban folyó alapvető tevékenységeket, az ott felhasznált |
| anyagokat és eszközöket. |
| Mérés előtt tudják megbecsülni a mérendő értékeket, legyenek képesek önállóan elvégezni alapvető méréseket, |
| szakszerűen használni a mérőeszközöket. |
| Ismerjék az SI mértékegységeket és azok egymásba való átváltási szabályait. |
| Tudjanak egyszerű szakmai számításokat elvégezni, rendelkezzenek a feladatok megoldásához szükséges |
| matematikai alapokkal. |
| Üzemlátogatások során legyenek képesek jelenségek, események megfigyelésére, következtetések levonására, |
| tapasztalataik rögzítésére, dokumentálására. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszáma: 222 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. Tanműhelyek, üzemek látogatása. |
| Az egyes élelmiszer-ipari szakmák munkaműveleteinek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb |
| ismeretforrások alapján önállóan. |
| A szakmák egyes elemi műveleteinek gyakorlása a munkaképességek fejlesztése érdekében. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű |
| munkafolyamatokon keresztül. |
| Különböző (összetételi és műveleti) paraméterek mellett elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, |
| értékelése, minősítése, összehasonlítása, az adatok rögzítése táblázatos, grafikonos, szöveges és egyéb |
| formában. A tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján |
| összefüggések és törvényszerűségek felismerése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben és az élelmiszer-ipari üzemlátogatás |
| során. |
| A különböző élelmiszer-ipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása. |
| Laboratóriumi alapmérések, alapmüveletek | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérőeszközök, mérőműszerek | Laboratóriumi mérőeszközök és mérőműszerek fajtái, alkalmazásuk. |
| Alapmérések, alapműveletek | Mérés élelmiszer-ipari mérőeszközökkel és mérőműszerekkel. Tömegmérés táramérlegen és analitikai mérlegen. Vízminőség mérés. Az élelmiszer-ipari vízzel szemben támasztott követelmények. Alaptápanyagok vizsgálata. |
| Mennyiségi analízis | Tömeg szerinti elemzés. Térfogatos elemzés. |
| Egynemüsítö és szétválasztó müveletek | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Keverés | Szilárd, folyékony, nagy viszkozitású és képlékeny anyagok keverése. |
| Aprítás | Szeletelés, darabolás, darálás, őrlés. |
| Ülepítés, szűrés | Gravitációs és centrifugális ülepítés. Szűrés. |
| Préselés | Gyümölcsök préselése. Formázó préselés. |
| Szitálás | Szemcsés anyagok szitálása. |
| Osztályozás | A gyümölcsök, zöldségek különböző szempontok alapján történő osztályozása. |
| Hökezeléses müveletek | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előfőzés, főzés, sütés, pörkölés | Zöldségfélék előfőzése. Levesek főzése. Húsok, tésztafélék sütése. Olajos magvak pörkölése. |
| Hűtés, fagyasztás | Különböző élelmiszerek hűtése. Húsok, gyümölcsök fagyasztása. Mirelitáruk. |
| Üzemlátogatás | |
| \ Témakörök | | Tartalmak |
| Élelmiszer-ipari üzemek látogatása | Az egyneműsítő, szétválasztó és hőtani műveletek felismerése a különböző élelmiszerek gyártási folyamataiban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a mérőoldat, a pH, az indikátor fogalmát. Ismerjék fel az élelmiszer-ipari laboratóriumokban használt mérőeszközöket és mérőműszereket. Értsék a mérőeszközök működését, az eljárások, folyamatok alapjait. |
| Tudjanak önállóan táramérlegen mérni, sav-bázis titrálást elvégezni, a víz minőségét ellenőrizni. Ismerjék a mintavétel szabályait. Legyenek képesek önállóan elvégezni egyszerű élelmiszer-ipari műveleteket, tudják kiválasztani eszközeiket, megfogalmazni céljaikat, paramétereiket. Üzemlátogatás során ismerjék fel a tanult műveleteket. |
| SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA |
| ”B" változat |
| 9. évfolyam |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó ismeretek 74 óra |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó gyakorlatok 111 óra |
| Elmélet és gyakorlat 185 óra |
| 10. évfolyam |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó ismeretek 74 óra |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra |
| Elmélet és gyakorlat 259 óra |
| ÉLELMISZER-IPARI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai |
| (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás |
| keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott |
| szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó |
| szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. |
| A "B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban |
| terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. |
| Az elméleti oktatás célja a szakképzésbe való belépéshez szükséges műveltség megalapozása, az élelmiszer-ipari |
| szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, |
| munkaműveletek, felhasznált anyagok bemutatása. |
| Feladata, hogy az élelmiszeripar gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket |
| is eredményező bemutatásával felkeltse és folyamatosan fenntartsa a tanulók érdeklődését a szakmai |
| tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bebizonyítsa számukra az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét, fejlődési |
| tendenciáit. |
| Mutassa be az élelmiszeripar történetét, hazai ágazatait, termékeit, technológiáit, folyamatait, változásait, |
| fejlődését, az élelmiszeripar mezőgazdasági kapcsolódásait, termékeinek hatását a táplálkozásra és az egészségre. |
| Adjon átfogó tájékozottságot az élelmiszeriparban alkalmazott legáltalánosabb természettudományos, műszaki és |
| elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. |
| Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben |
| szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. |
| Mutassa be ezen munkakörökban dolgozók tevékenységét, az élelmiszer-ipari pályák sajátosságait, távlatait. |
| Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális |
| megtervezésében. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így |
| különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a |
| kreativitás, a szóbeli és írásos kommunikációs képességek. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék |
| meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. |
| Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék |
| meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási |
| szabályokat, magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, |
| életpályához való kötődésük. |
| A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azoknak az |
| értékeit. |
| Legyenek képesek a feladatok megoldásában, valamint a további szakmai tanulmányaik során alkalmazni a tanult |
| ismereteket, eljárásokat, módszereket, ismerjék fel az élelmiszer-ipari technológiák, anyagok tulajdonságait, |
| környezeti hatásait, előállításuk módját, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni |
| tényekről, információkról, tudják a tapasztalataikat összevetni a tanult ismereteikkel, elemezni adott szempontok |
| szerint. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszáma: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beadásra szánt |
| beszámolók készítése. Üzemek, tanműhelyek, múzeumok, ipar- és szakmatörténeti gyűjtemények látogatása. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, |
| szakkönyvek, ill. az internet segítségével. |
| Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a |
| hétköznapi életben és az élelmiszer-ipari üzemek látogatása során. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és |
| különbségek felfedezése.) |
| Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. |
| Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek, |
| sajtóinformációk elemzése. |
| A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és a lehetőségek módszeres |
| összevetése. |
| Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. |
| Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. |
| Az élelmiszer-termelés kialakulása és fejlődése |
| Témakörök | Tartalmak |
| Az élelmiszer-termelés a 20. század előtt és fejlődése századunkban | Élelmiszer-termelés technológiáinak és eszközeinek fejlődése a középkorban, a 18 - 19. században és századunkban. Szakmai, ipartörténeti gyűjtemények tanulmányozása. Kiállítások látogatása. Információgyűjtés pl. internetről. |
| A magyar élelmiszeripar helyzete 1990 után és helye a nemzetgazdaságban | Privatizáció, a nagyüzemek átalakulása. Az élelmiszer-ellátás mint stratégiai feladat. Az agrárszakmák közötti kapcsolatok. Feladatok az EU-csatlakozás előtt. |
| Az élelmiszeripar ágazatai | Növényi termékeket feldolgozó iparok. Állati termékeket feldolgozó iparok. |
| Táplálkozási alapismeretek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Táplálkozási ismeretek | Élelmiszerek alkotórészei és hatásuk. Növényi eredetű élelmiszerek. Állati eredetű élelmiszerek. Táplálkozási szokásaink. Tápanyagaink energiatartalma. |
| Az élelmiszerek élettani hatása és a környezetszennyezés | Az élelmiszerek és adalékanyagok élettani hatása. A levegőszennyezés és a víz fertőzöttsége. |
| Rajz és vizuális kultúra |
| Témakörök | Tartalmak |
| Tárgy és környezetkultúra | Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása. Saját személyes tárgyak tervezése. Saját élettér léptékeinek rajzi elemzése, új lakótér tervezése Méretarányokkal. |
| Műszaki ábrázolás | Alapfogalmak. Rajzeszközök. Síkmértani szerkesztések, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. |
| Pályaorientáció |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kapcsolódó pályák, foglalkozások | A kapcsolódó képességek definíciója, a családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban. |
| Az élelmiszeriparhoz kapcsolódó pályák, foglalkozások | A pályákhoz szükséges képességek megfogalmazása. Kapcsolódó érdeklődési irányok meghatározása. |
| A továbhaladás feltételei |
| A tanulók tudják bemutatni az élelmiszerfeldolgozás kialakulásának főbb szakaszait, jelenlegi állapotának néhány |
| ismérvét, helyesen értelmezzék a tanult fogalmakat. |
| Legyenek képesek mezőgazdasági alapanyagokat és feldolgozott élelmiszereket helyesen összerendelni. |
| Ismerjék saját környezetük táplálkozási szokásait, azok élettani hatásait és a tanultak felhasználásával tudjanak |
| véleményt mondani azokról. |
| Ismerjék a műszaki rajzokon használt jelöléseket, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti |
| alapokkal. |
| Legyenek képesek pályatervet készíteni, reálisan felmérni lehetőségeiket és a célok eléréséhez vezető utat. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 74 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, írásos, képi |
| és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, valamint a látogatások során, megfigyelési szempontok alapján. |
| Munkaköri leírások, technológiai utasítások elemzése. |
| Előzetes felkészülés a látogatásokra, beadásra szánt beszámolók készítése. |
| A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. |
| Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakirodalom, ill. |
| internet segítségével. |
| A tanult ismeretek felhasználása a hétköznapi életben és üzemek látogatása során. |
| A különböző élelmiszer-ipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása, elemzése. |
| A saját szerep, alkalmasság megítélése, elemzése. |
| Élelmiszer-ipari szakmai alapozó ismeretek |
| Témakörök | Tartalmak | ||
| Információk az élelmiszeriparról | Kik dolgozhatnak az élelmiszeriparban? Érvényesülési lehetőségek. Az élelmiszerek minőségi követelményei. Az élelmiszertörvény. | ||
| Az élelmiszeripar nyersanyagai | A nyersanyagok és csoportosításuk. | ||
| Az élelmiszer-ipari műveletek | Az élelmiszer-ipari műveletek főbb csoportjai és jellemzőik, környezeti hatásuk. | ||
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók legyenek tájékozottak az élelmiszer-ipari ágazatokról, leírások, képi információk alapján ismerjék fel az |
| egyes ágazatokat, a jellemző munkaműveleteket, ezek környezeti hatásait értékeljék, hasonlítsák össze és értékeljék |
| az ott dolgozók munkafeltételeit. |
| A tanulók tudjanak véleményt alkotni saját pályaalkalmasságukról, az érvényesülési lehetőségeikről, tervezzék |
| meg saját életpályájukat, fogalmazzák meg ennek érdekében szándékaikat, feladataikat, a teljesülés feltételeit. |
| Konkrét véleményalkotási feladatokban tudják felhasználni az élelmiszertörvény tartalmát. |
| Leírások, képi információk, minták, tárgyak alapján tudják felismerni és rendszerezni az élelmiszeripar |
| legáltalánosabb technológiai műveleteit, nyersanyagait, azok alkalmazását, késztermékeit. |
| Tudják megnevezni az élelmiszeripar legjellemzőbb termékcsoportjainak főbb összetételi jellemzőit, |
| összehasonlítani és megkülönböztetni a növényi és állati eredetű élelmiszerek legjellemzőbb tulajdonságait. |
| Tudják ismertetni az élvezeti szerek emberi szervezetre gyakorolt hatásait, tudjanak érvelni egészségvédelmi céllal |
| fogyasztásukkal kapcsolatban. |
| Hozzanak példákat az egyes vitaminok élelmiszerekben való előfordulására, átfogóan tudják bemutatni élettani |
| hatásukat. |
| Rendeljék hozzá specifikus tulajdonságaikhoz a különböző cukrokat, a keményítőt, a zsírokat, olajokat, a |
| fehérjéket. |
| Tudják felsorolni az élelmiszeranyagokat alkotó legfontosabb kémiai elemeket. |
| Rendeljék hozzá élelmiszer-ipari termékekhez a hasznos és a káros erjedési folyamatokat. |
| Alkalmazzák a mikroorganizmusokról, életfeltételeikről szóló ismereteiket az élelmiszerek tárolási feltételeinek, a |
| tartósítás lehetőségeinek megítélésében. |
| ÉLELMISZER-IPARI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK |
| 9-10. évfolyam |
| Célok és feladatok |
| A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A ,,B" változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja - megfelelő tanulói aktivitás mellett - a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. |
| Az Élelmiszer-ipari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja a szakmacsoport közös gyakorlati ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. |
| Bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait. A közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók műszaki szemléletét, bővíti tevékenységeik körét. |
| Az élelmiszeripar gyakorlati, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező |
| bemutatásával felkelti a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bebizonyítva számukra az ágazat |
| nemzetgazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét, távlatait. |
| Feladata, hogy alkalmakat, lehetőségeket teremtsen a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, |
| készségek fejlődéséhez, a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben szükséges magatartás |
| kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. |
| Mutassa be az élelmiszeripar összetettségét, a szakmacsoportba tartozó szakképesítések munkaköreiben dolgozók |
| tevékenységét, a munkakörök sokszínűségét. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, |
| megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. |
| Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai és |
| környezetvédelmi magatartásra. |
| Adjon alapot az élelmiszer-vizsgálatokhoz, a szakma egyszerű műveleteinek elvégzéséhez. Tárja fel a mindennapi |
| élet és az élelmiszer-ipari gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, az élelmiszer-technológiákban |
| előforduló műveleti azonosságokat, az élelmiszer-ipari műveleteket befolyásoló paramétereket és azok |
| jelentőségét. |
| Fejlesztési követelmények |
| A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges |
| képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és |
| ismeretalkalmazás képessége. |
| Gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés |
| szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. |
| A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati |
| feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. |
| Munkájuk során fejlődjön figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak |
| mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb. |
| Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, sajátítsák el az eszközök balesetmentes, biztos használatát. |
| A tanulók legyenek képesek a tanult egyszerű műveleteket önállóan is elvégezni, az eszközöket célszerűen és |
| szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. |
| A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, |
| segítőkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék |
| a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és |
| tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, |
| magatartásformákat. |
| A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához |
| való kötődésük. |
| A tanulók értsék meg, hogy az élelmiszer-ipari termelés elfogyasztásra szánt termékeket hoz létre, lássák meg a |
| szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a |
| környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. |
| A tanulók legyenek tájékozottak a gyakorlatokon bemutatott termelésről, a körülményekről, feltételekről, a |
| technológiák ismérveiről, a termékek választékáról, értékéről, felhasználásáról, tudják alkalmazni ismereteiket a |
| folyamatok, jelenségek megértése terén. |
| Szerezzenek alapszintű gyakorlottságot egyszerű technológiai műveletek elvégzése terén, ismerjék meg és |
| alkalmazzák a környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat. |
| A tanulók tudják használni a tanult élelmiszer-ipari mérőeszközöket, műszereket, elvégezni a tanult méréseket, |
| vizsgálatokat, helyesen értelmezni a mért adatokat, az érzékelt jellemzőket. Értsék meg a mérés élelmiszer-ipari |
| jelentőségét. |
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 111 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredményeik értelmezése. |
| A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. |
| Hétköznapi feladatok megoldása fizikai, kémiai számítások elvégzésével. |
| Termékek használati utasításainak értelmezése. |
| A tanult fizikai mennyiségek mértékegységeinek ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt |
| fizikai mennyiségek nagyságának becslése. |
| Az élelmiszeriparban előforduló ártalmak, az elhárítási lehetőségek és a megelőzési módok ismerete. Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek, terepi bejárás, kirándulás) és közvetett tapasztalás (képi, szöveges és egyéb ismeretforrások) alapján. Információk gyűjtése ismeretterjesztő kiadványok, elektronikus ismeretközlők segítségével. |
| Laboratóriumi alapgyakorlatok |
| Témakörök | Tartalmak |
| A laboratóriumok feladatai, előírásai | Munkaszabályok a laboratóriumban. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, környezetvédelem. |
| Laboratóriumi eszközök | Üveg- és porceláneszközök. Fémeszközök. Műszerek és mérőeszközök. |
| Fontosabb vegyszerek | Savak. Lúgok. A vegyszerek ártalmai. Mérgező anyagok. |
| Fizikai mennyiségek mérése | Hosszúságmérés. Területmérés. Tömegmérés. Térfogatmérés. Hőmérsékletmérés. Időmérés. Sűrűségmérés. |
| Egyszerű műveletek | Oldatkészítés. Szűrés. Bepárlás. Kristályosítás. |
| Látogatás élelmiszer-ipari laboratóriumokban | Élelmiszer-ipari laboratóriumokban folyó munka tanulmányozása. |
| Szakmai számítások |
| Témakörök | Tartalmak |
| Nyersanyag-összetétel számítása | Szárazanyag-tartalom és nedvességtartalom meghatározása. |
| Koncentrációszámítás | Százalékszámítás. Anyagmennyiség koncentráció számítás |
| Gazdasági számítások | Termékkihozatal. Nyereség- veszteségszámítás. |
| Szakmai tanulmányút |
| Témakörök | Tartalmak |
| Üzemlátogatás | Élelmiszer-ipari üzemek működésének tanulmányozása. Élelmiszer-ipari termelés higiéniai és munkavédelmi feladatainak figyelemmel kísérése. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék az élelmiszer-ipari laboratóriumokban folyó alapvető tevékenységeket, az ott felhasznált |
| anyagokat és eszközöket. |
| Mérés előtt tudják megbecsülni a mérendő értékeket, legyenek képesek önállóan elvégezni alapvető méréseket, |
| szakszerűen használni a mérőeszközöket. |
| Ismerjék az SI mértékegységeket és azok egymásba való átváltási szabályait. |
| Tudjanak egyszerű szakmai számításokat elvégezni, rendelkezzenek a feladatok megoldásához szükséges |
| matematikai alapokkal. |
| Üzemlátogatások során legyenek képesek jelenségek, események megfigyelésére, következtetések levonására, |
| tapasztalataik rögzítésére, dokumentálására. |
| 10. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 óra |
| Belépő tevékenységformák |
| Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. |
| Tanműhelyek, üzemek látogatása. |
| Az egyes élelmiszer-ipari szakmák munkaműveleteinek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb |
| ismeretforrások alapján önállóan. |
| A szakmák egyes elemi műveleteinek gyakorlása a munkaképességek fejlesztése érdekében. |
| A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. |
| A munka örömének felfedeztetése a tanulók sikerélményhez juttatásával, könnyen elvégezhető, egyszerű |
| munkafolyamatokon keresztül. |
| Különböző (összetételi és műveleti) paraméterek mellett elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, |
| értékelése, minősítése, összehasonlítása, az adatok rögzítése táblázatos, grafikonos, szöveges és egyéb |
| formában. A tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. |
| A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. |
| Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott megfigyelések, adatgyűjtés, mérések, elemzések, ezek alapján |
| összefüggések és törvényszerűségek felismerése. |
| Információk értelmezése, következtetések megfogalmazása. |
| Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (videofilm, ábraelemzés stb.) alapján. |
| A tanult ismeretek alkalmazása feladathelyzetekben a hétköznapi életben és az élelmiszer-ipari üzemlátogatás |
| során. |
| A különböző élelmiszer-ipari szakmák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása. |
| Laboratóriumi alapmérések, alapmüveletek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Mérőeszközök, mérőműszerek | A laboratóriumi mérőeszközök és mérőműszerek fajtái, alkalmazásuk. |
| Alapmérések, alapműveletek | Mérés élelmiszer-ipari mérőeszközökkel és mérőműszerekkel. Tömegmérés táramérlegen és analitikai mérlegen. Vízminőségmérés. Az élelmiszer-ipari vízzel szemben támasztott követelmények Alaptápanyagok vizsgálata. |
| Mennyiségi analízis | Tömeg szerinti elemzés. Térfogatos elemzés. |
| Egyneműsítő és szétválasztó műveletek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Keverés | Szilárd, folyékony, nagy viszkozitású és képlékeny anyagok keverése. |
| Aprítás | Szeletelés, darabolás, darálás, őrlés. |
| Ülepítés, szűrés | Gravitációs és centrifugális ülepítés. Szűrés. |
| Préselés | Gyümölcsök préselése. Formázó préselés. |
| Szitálás | Szemcsés anyagok szitálása. |
| Osztályozás | A gyümölcsök, zöldségek különböző szempontok alapján történő osztályozása. |
| Hökezeléses müveletek |
| Témakörök | Tartalmak |
| Előfőzés, főzés, sütés, pörkölés | Zöldségfélék előfőzése. Levesek főzése. Húsok, tésztafélék sütése. Olajos magvak pörkölése. |
| Hűtés, fagyasztás | Különböző élelmiszerek hűtése. Húsok, gyümölcsök fagyasztása. Mirelitáruk. |
| Üzemlátogatás |
| Témakörök | Tartalmak |
| Élelmiszer-ipari üzemek látogatása | Az egyneműsítő, szétválasztó és hőtani műveletek felismerése a különböző élelmiszerek gyártási folyamataiban. |
| A továbbhaladás feltételei |
| A tanulók ismerjék a mérőoldat, a pH, az indikátor fogalmát. |
| Ismerjék fel az élelmiszer-ipari laboratóriumokban használt mérőeszközöket és mérőműszereket. |
| Értsék a mérőeszközök működését, az eljárások, folyamatok alapjait. |
| Tudjanak önállóan táramérlegen mérni, sav-bázis titrálást elvégezni, a víz minőségét ellenőrizni. |
| Ismerjék a mintavétel szabályait. |
| Legyenek képesek önállóan elvégezni egyszerű élelmiszer-ipari műveleteket, tudják kiválasztani eszközeiket, |
| megfogalmazni céljaikat, paramétereiket. |
| Üzemlátogatás során ismerjék fel a tanult műveleteket. |
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.05.28.