17/2004. (V. 20.) OM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról[1][2]

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának és 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására - az eljárási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya - a fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed

a) az általános iskolákra,

b) a szakiskolákra,

c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola; a szakiskola és a szakközépiskola együtt: szakképző iskola; az a) - c) pont alatt felsorolt iskolák együtt: iskola),

d) az iskola tanulóira,

e) pedagógusokra,

f) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).

2. §

(1) A helyi tanterv elkészítésénél a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(2) Az emelt szintű ének-zenei oktatáshoz szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari, illetve kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.

(3) A közoktatásról szóló törvény 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítéséhez

a) az általános iskolák az alapfokú nevelés-oktatás első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó bevezető és kezdő szakaszára, valamint az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó alapozó és fejlesztő szakaszára,

b) a szakiskolák kilencedik, tizedik, a középiskolák a középfokú nevelés-oktatás kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamaira,

c) a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok valamennyi évfolyamukra,

d) az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő iskolák valamennyi évfolyamukra

alkalmazhatják az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott, a 2. számú mellékleteként - a benyújtó hozzájárulásával - kihirdetett vagy a határozattal jóváhagyott kerettanterveket.

(4)[3] E rendelet 3. számú melléklete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendel et 12. § (1) bekezdése alapján felmenő rendszerben bevezetésre kerülő és alkalmazható a miniszter által kiadott kerettanterveket tartalmazza.

(5)[4] A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák - a magyar Wal-dorf-iskolák kerettanterve alapján - nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium, az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait. A tizenharmadik évfolyamra állami normatív hozzájárulás nem igényelhető.

A közoktatási típusú sportiskolái kerettanterv[5]

2/A. §

(1) A közoktatásról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-d) ésf pontjában felsorolt iskolák - meghatározott sportág, sportágak tekintetében - akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a pedagógiai programjuk elkészítésénél figyelembe veszik az adott sportág utánpótlás-nevelésével összefüggő feladatokat, ennek érdekében helyi tantervüket a közoktatási típusú sportiskolái kerettanterv alapján készítik el, továbbá biztosítják a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: sportiskola), valamint megfelelnek az e §-ban meghatározott követelményeknek.

(2) A sportiskola olyan sportág tekintetében láthatja el az utánpótlás nevelésével összefüggő feladatokat, amely tekintetében - az utánpótlás-nevelés valamennyi kérdésére kiterjedő - megállapodást kötött egy vagy több sportegyesülettel, valamint azzal az országos sportági szakszövetséggel vagy országos sportági szövetséggel (a továbbiakban együtt: szakszövetség), amelynek a sportegyesület tagja. Az utánpótlás nevelésével összefüggő feladatokat a sportiskola az utánpótlás-nevelést végző sportegyesület és az azt szakmailag koordináló szakszövetség közreműködésével határozza meg.

A kerettantenvek jóváhagyásának rendje

3. §

(1) A kerettantervek jóváhagyásának feltételei:

a) a jóváhagyás feltétele annak vizsgálata, illetve megállapítása, hogy a kerettanterv megfelel-e a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ában, a Nemzeti alaptantervben, illetve az e rendeletben, valamint

- nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelveiben,

-[6] a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

- a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő iskola esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében

foglaltaknak;

b)[7] az alternatív iskolák kerettanterveinek jóváhagyása esetén a közoktatásról szóló törvény 131. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételeket is vizsgálni kell.

(2) A kerettanterv a helyi tanterv számára szabad időkeretet biztosíthat.

4. §

(1)[8] Kerettantervet jóváhagyásra

a) a 2. § (3) bekezdésének megfelelő iskolaszakaszokra,

b) aziskolaszakasz meghatározott részére, részeire (pl. bevezető és kezdő szakasz),

c) egyes pedagógiai feladatok végrehajtásához,

d) több iskolai évfolyam különböző tantárgyait, tananyagát érintő tananyaghoz,

e) bármely műveltségi területnek, tantárgynak a teljes közoktatás időtartamát átfogó tanításához,

f) az oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettantervére (programtanterv)

lehet benyújtani.

(2) A kerettanterv benyújtásához csatolni kell

a) ha a kerettanterv a nemzeti, etnikai kisebbségek iskolai nevelését, oktatását szolgálja, az érintett országos kisebbségi önkormányzat egyetértését,

b)[9] pályaorientáció és szakmai alapozó tantárgy, illetve elméleti és gyakorlati szakmacsoportos oktatás esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szakvéleményét,

c) az egyház megnevezését tartalmazó kerettanterv esetén az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének álláspontját a megnevezés használhatóságáról,

d)[10] az eljárási díj befizetésének igazolását, kivéve, ha a kerettantervet elektronikus úton nyújtják be vagy, ha az eljárási díj megfizetése elektronikus úton történik.

(3)[11] A kerettantervet - a (2) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt - három írásos (papír alapú) példányban és egy elektronikus adathordozón elkészített példányban, vagy elektronikus úton az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

5. §

(1)[12] A Hivatal a kerettantervet a mellékletekkel együtt a beérkezéstől számított öt napon belül - az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - megküldi az Országos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) részére. A kerettantervek jóváhagyásának előkészítésében az OKNT kerettantervi bizottsága (a továbbiakban: kerettantervi bizottság) működik közre.

(2)[13] A kerettantervi bizottság hét tagból áll. Három tagot az OKNT saját választása szerint kér fel, egy-egy tagot delegál az oktatási, valamint a szociális és munkaügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Közoktatás-politikai Tanács. A tagokat az oktatási és kulturális miniszter bízza meg, megbízásuk három évre szól. A kerettantervi bizottság megválasztja tisztségviselőit és meghatározza működési rendjét.

(3) Az OKNT kidolgozza a kerettantervek elbírálásának szempontrendszerét.

(4)[14] A kerettantervi bizottság munkájához szakértőket vesz igénybe. Szakértőként az működhet közre, aki tantervi szakértőként szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, illetőleg a Szakképzési szakértői névjegyzéken, és részt vett a Hivatal által szervezett, a kerettantervi jóváhagyással kapcsolatos felkészítésen a kerettantervi bizottság ajánlása alapján. A szakértőket a kerettantervi bizottság javaslata alapján a Hivatal kéri fel a közreműködésre.

(5)[15] A kerettantervi bizottság a javaslatának meghozatala előtt két szakértői véleményt szerez be. A Hivatal harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a kerettanterv

a) a nemzeti, etnikai kisebbségek iskolai nevelését, oktatását szolgálja,

b) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását szolgálja,

c) a két tanítási nyelvű oktatást szolgálja,

d) alternatív iskolák számára készült.

E harmadik szakértőnek az adott szakterületen szerzett legalább hároméves pedagógiai gyakorlattal kell rendelkeznie. A szakértői véleményeket a jóváhagyási eljárás megindítójának (a továbbiakban: benyújtó) rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A kerettantervi bizottság feltételekhez kötheti a kerettanterv jóváhagyására vonatkozó javaslatának megadását. A feltételek teljesítésére vonatkozó felhívást meg kell indokolni, és a feltételek teljesítéséhez igazodó, de legfeljebb huszonöt napos határidőt kell biztosítani, amely időtartammal a kerettantervi bizottság eljárási határideje meghosszabbodik. Ha a benyújtó a javasolt változtatások végrehajtását vállalja, annak teljesítése után a kerettantervet a kerettantervi bizottság elbírálja. A határidő elmulasztása esetén a kerettantervi bizottság a kérelem elutasítására tesz javaslatot az OKNT-nek. Ha a benyújtó a feltételekkel, vagy azok egy részével nem ért egyet, a kerettantervi bizottság a benyújtó véleményét is az OKNT elé terjeszti.

(7)[16] A kerettantervi bizottság a kerettanterv jóváhagyására vonatkozó állásfoglalását harminc napon belül terjeszti az OKNT elé. Az OKNT hetvenöt napon belül dönt a kerettanterv jóváhagyása kérdésében, és egyidejűleg javaslatát - az iratokkal együtt, a döntés előkészítése céljából - megküldi a Hivatal részére. Az OKNT javasolhatja a kerettanterv ajánlott kerettantervként történő kihirdetését.

(8)[17] A Hivatal a kerettanterveket, a mellékletekkel és az OKNT javaslatával együtt, döntésre előkészítve - öt napon belül - felterjeszti az oktatási és kulturális miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) .

(9)[18] A miniszter a kerettanterv jóváhagyásáról, illetve elutasításáról - az OKNT, illetve, ha a kerettanterv a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást szolgálja, az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének figyelembevételével - az iratok megérkezését követő naptól számított húsz napon belül - dönt.

(10) A vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett és az alternatív iskolák kerettantervét jóváhagyó határozatban ezeket a tényeket fel kell tüntetni.

6. §

(1)[19] A benyújtónak eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt kerettantervek esetén évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege, szakiskola esetén annak kétszerese. A 4. § (1) bekezdésének c)-f) pontjában leírt kerettantervek esetén a teljes eljárási díj (minimálbér összege) csak 12 évfolyamra készült kerettantervre vonatkozik, amely összeget kevesebb évfolyam esetén arányosan kell csökkenteni. A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdés j) pontja alapján az oktatásért felelős miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladataként kiadásra kerülő ajánlott kerettantervek esetén a szakmai felülvizsgálat eljárási díja a Hivatal költségvetésébe kerül beépítésre.

(2)[20]

(3) Ha a miniszter a jóváhagyott kerettantervet - a benyújtó hozzájárulásával - e rendelet 2. számú mellékleteként ajánlott kerettantervként kihirdeti, az eljárási díjat a benyújtónak vissza kell téríteni.

(4)[21] Az e rendeletben megállapított eljárási díjat a Hivatal 10032000-00282637-00000000 számú számlájára kell befizetni. A befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik.

(5)[22] A befizetett eljárási díj a Hivatal bevétele. Az eljárási díj az e rendeletben meghatározott jóváhagyási eljárással összefüggő feladatok elvégzésére, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására használható fel.

7. §

A jóváhagyással összefüggő eljárásban nem működhet közre

a) a kerettanterv készítője és annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) az, aki a kerettanterv készítőjével, benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll.

8. §[23]

Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. §[24]

10. §[25]

11. §[26]

Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[27] Készségfejlesztő speciális szakiskola nem közismereti képzési célú évfolyamain az e rendeletben meghatározott, az "Egyszerű munkafolyamatok elsajátítása" és az "Önálló életkezdésre felkészítés" szakmai tantárgyi programok alkalmazandóak.

(3)[28] A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában hivatkozott mellékletek alapján elkészített és jelenleg alkalmazott kerettanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják. A kifutó évfolyamoknál az oktatásszervezési előírások tekintetében a Kormányrendelet 3-10. §-ában foglalt rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől alkalmazni kell.

(4) Az R. 2016. augusztus 31-én hatályát veszti.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez[29]

2. melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez[30]

3. melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez[31]