2002. évi LXII. törvény

a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2003. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §[2] Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 5 373 628,2 millió forintban, azaz ötmillió-háromszázhetvenháromezer-hatszázhuszonnyolc egész kettőtized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 4 804 656,5 millió forintban, azaz négymillió-nyolcszáznégyezer-hatszázötvenhat egész öt-tized millió forintban,

c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes kamatlába 7,58%.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál

a) a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására,

b) a főtisztviselők illetményének, továbbá

c) a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe az EU-csatlakozás során szükségessé váló infrastrukturális, valamint humánerőforrás-fejlesztési kiadások előfinanszírozási problémáinak kezelésére.

(2)[3] Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(3) 2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.

(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;

b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;

c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;

d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;

e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;

f) E-hitel garancialehívás teljesítése;

g) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;

h) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);

i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;

j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;

k) a "reverzális levelek" alapján történő kifizetések;

l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.

(5) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.

(6) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.

(7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e), II/1., II/2., II/4. pontok szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(8) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(9) A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pont szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal túlléphető.

(10) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatban, valamint a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49-52. §-ában meghatározott eljárást. Ezen rendelet 55. §-a szerinti információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12)[4]

(13) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére lehet fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.

(14)[5] Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék állományában elhelyezett részvénycsomagokat nyilvántartási értékükkel megegyező készpénz-ellenérték fejében áthelyezi a hozzárendelt vagyonba a 13. számú melléklet II/6. előirányzata terhére.

6. § (1)[6]

(2)[7]

(3)[8] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

(4)[9] Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Budapest, VII. ker. Rumbach Sebestyén utca 11-13. (34 199 hrsz.) számú műemlék ingatlant térítésmentesen adja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába abban az esetben, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége véglegesen lemond a Budapest, XII. ker. Budakeszi utca 32. (10 864 hrsz.) szám alatti ingatlanra - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján - benyújtott igényéről.

7. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000,0 forint.

(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.

8. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.

(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.

(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek.

(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1020,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

10. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

(3) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege - legfeljebb összesen 2000,0 millió forint értékhatárig - egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.

(4) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - 2000,0 millió forint összeghatárig, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

(5) 2000,0 millió forint összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására a (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.

(6) Az Országházba látogató magyar anyanyelvűek számára a belépés díjtalan.

11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a Kormányrendeletben szabályozott módon.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30% -a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20% -a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70% -a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.

(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 100 800 forint.

12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7-9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f) és g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 3-8. pontja.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása

13. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 530,6 millió forint fordítható.

Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok

14. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 21. számú mellékletében meghatározott vízkészletjárulék - a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével - a központi költségvetés központosított bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.

(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 2. alcím, 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot - az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A beruházás-ösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.

16. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,

e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagolódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter dönt.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 28. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 28. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 12. §-a vagy a 28. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai keretében - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint kiszámított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-24. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-5., 7-9. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2003. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65% -ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2002. január 1-jei lakosságszáma arányában - az Államháztartási Hivatal országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2003. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült kiadások fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint a megyei önkormányzatot megillető összes - (3) bekezdés szerinti - illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves kiadások egytizenkettede tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerősen kiszabott helyszíni bírságoknak a települési önkormányzat jegyzője általi behajtásából származó bevétel 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

23. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

24. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 18. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 5., 7-9. pontjában, II. rész 3. pontjában, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Államháztartási Hivatal útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

26. § (1) Az Államháztartási Hivatal az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcím-csoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) 1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével,

ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig

a negyedév utolsó kincstári napján,

b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján

bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2003-ban a zárszámadás keretében kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

27. § A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

28. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére működési és fenntartási célra normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7-9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 3-8. pontja;

b)[10] a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 12. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg;

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;

e) nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg;

g) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;

h) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a), b), c), 13-16., 17/a), valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett;

i) az oktatási, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási és szociális közfeladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata terhére 1500,0 millió forint, míg a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás alcím megfelelő jogcím-csoportjai terhére 400,0 millió forint használható fel.

j)[11] az oktatási miniszter a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzatából - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - közoktatási megállapodást köthet azokkal az országos kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek közoktatási intézményt tartanak fenn, továbbá azokkal az alapítványokkal, közalapítványokkal, melyek óvodát, iskolát, kollégiumot tartanak fenn;

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését 2002. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat, nevelési-oktatási intézmény esetén pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján - új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig - kell benyújtania a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója tanévnyitó statisztikai létszámáról (október elsejei létszám) október 15-éig köteles a fenntartó székhely szerint illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetnie az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. Ha év közben, bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, erről a hozzájárulásokat folyósító szervet nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, s ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik, a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, míg utalása a tevékenység támogatását szolgáló előirányzat terhére történik.

(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.

(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó utolsó napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó, szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív hozzájárulás és támogatás

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4,0 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15,0 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett fenntartó szervezet támogatása meghaladja a 15,0 millió forintot.

(10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a közoktatási feladatot ellátók tekintetében az Oktatási Minisztériumhoz, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátók tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz nyújtja be.

(11) A normatív hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő férőhelyszám erejéig - ideértve a hajléktalan személyek átmeneti szállása, illetve az éjjeli menedékhely esetén a téli időszakban igénybe vehető időszakos férőhelyszámot is -, azonban a nappali melegedőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosa erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján a fenntartó a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. Ha a nem állami és egyházi fenntartásban működő támogató szolgálat személyes segítésre és szállító szolgálatra fordított, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartással igazolt munkaóráinak száma a tárgyév folyamán nem éri el a 2300 órát, a nem állami és egyházi fenntartó a normatív állami hozzájárulás arányos részét köteles visszafizetni.

(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített pénzösszeg-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - legalább 90,0 millió forint mértékű támogatásban részesült.

(13) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV-V. fejezetében, az 55-80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:

a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével - 132 838 forint/valós oktatott tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a.

c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.

(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-16. és 17/a) pontjában megállapított normatíva 47,7%-a.

(16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást az Oktatási Minisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte meg, intézkednie kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról.

(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(18) A (14)-(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(19) A Tüo.tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.

(20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult - az ott megjelölt 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben foglalt feltételek szerint - a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.

(21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.

29. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2003. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés, a népegészségügyi program feladatainak támogatása. Felhasználása a 2004. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

30. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

31. § (1) A Kormány által 2003. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

32. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 31. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet, vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hitelintézetek által az egyéni gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre a központi költségvetés terhére 10 000,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányprogramban szereplő egyes célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 2265/2002. (IX. 6.) Korm. határozat alapján 2003-ban induló program keretében a hitelintézetek által nyújtott - a kedvezőtlen adottságú térségek termelői adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló - hitelekhez a központi költségvetés terhére 7500,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.

33. § (1)[12] A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.

(2)[13] A Kormány határozata alapján a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.

(3)[14] A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által - a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében - forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 350 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

34. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

35. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 165 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2003. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2003. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

36. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2003. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

37. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2003. év egyetlen napján sem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. A 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 120,0 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

38. §[15] Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

39. § (1) A 31-32. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

40. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2003. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),

b) a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:

ca) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál,

cb) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál,

cc) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál,

cd) a helyi önkormányzatok bérkiadásainak kiegészítő támogatásánál,

amennyiben a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

cs) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport), amennyiben a 16. § (2) bekezdésében és a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),

e) az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),

g) a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),

h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19. jogcím-csoport),

k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

n) a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

p) az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím, 6. jogcím-csoport),

q) a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követelés-kezelés költségeinél (XLI. fejezet),

r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a totó játékadójából származó támogatásnál 100%-os mértékben, (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig,

t) az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcím-csoport),

u) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése előirányzatoknál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10 cím, 19. alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 75. jogcím-csoport),

v) a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),

w) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),

x) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím),

y) a beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet

a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata legalább 103%-ot és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata legalább 102%-ot, vagy

b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 102%-ot

érnek el;

c) az a)-b) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI. Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei (a továbbiakban: ORFK) alcím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl az pénzügyi nyomozók érdekeltségi jutalmának biztosítására.[16]

Amennyiben a tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az ORFK rendelkezésére kell bocsátani.

(3)[17] A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2905,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 930,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet

a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5%-ot és a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási adó alcím előirányzata legalább 100,5%-ot, vagy

b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7%-ot érnek el.

Amennyiben a tárgyév november 30-áig, illetve a november végére eső bankszüneti napokkal értelemszerűen meghosszabbított időpontig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi- juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott és közzétett összeggel a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 88. Társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatása jogcím-csoport előirányzata túlléphető.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák és a helyi önkormányzatok igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási támogatás jogcím-csoport előirányzat terhére.

(3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik.

(4) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjainak és Kohéziós Alapjának fogadására való felkészüléssel összefüggésben keletkező kiadási többlet biztosítására - ezen összeg erejéig - átcsoportosítást hajtson végre.

44. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át. A XV. fejezet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25. cím, 27. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatnál a 2004. évi kötelezettségvállalás mértéke 120 000,0 millió forint, a 2005. évi pedig 80 000,0 millió forint lehet.

Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(6) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai jogcím-csoport felhasználásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(7) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül

a) a 10. cím, 4. Agrár és vidékfejlesztési szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Támogatási célelőirányzatok alcím, a 11. Közvetlen termelői és piaci támogatások cím előirányzatai között,

b) a 10. cím, 3. alcím, 2. SAPARD támogatásból megvalósuló programok kötelezettségvállalással nem terhelt támogatási jogcím-csoport előirányzatát a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Agrárberuházások támogatása jogcím, valamint a 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. Vidéki térségek felzárkóztatása jogcím előirányzataira indokolt esetben átcsoportosítást hajthasson végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt -, és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosítsa.

(10) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján a piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevételi előirányzatával és az azt meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatai túlléphetők.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderőfejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcím-csoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszám-kereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira - EU intézményfejlesztés, PHARE projektek és SAPARD programok társfinanszírozására - a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 1-8. címből átcsoportosítást hajthat végre.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatai és a Nemzeti Színház Rt. működési támogatása jogcím-csoport előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2003. évben 10 700 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2003. évben 11,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

46. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.

(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

47. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2003. január 1-jétől 17 100 forint.

48. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.

49. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.

50. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/F. § (2) bekezdésében meghatározott nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 11 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 82 500 forint/hó.

(3) A gyermekgondozási díj havi összege 2003. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.

51. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 3900 forint/fő/hónap.

52. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 300 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 600 Ft/óra/fő.

53. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 2003. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

54. § (1) A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról az alapító Országgyűlés - illetékes bizottságának javaslatára - határozatban dönt. Folyósítására a kuratóriumoknak a célszerű felhasználásról hozott döntését követően, a kuratóriumok elnökeinek kezdeményezésére kerül sor.

(2) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

55. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2003. december 31-éig

a) árubeszerzés esetén: 20,0 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 40,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetén: 10,0 millió forint,

d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége tekintetében: 240,0 millió forint.

(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2003. december 31-éig 1 000 000,0 forint, természetes személyek tekintetében 100 000,0 forint.

56. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2003. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 081,5 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

57. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinálása mellett, az érintett miniszterek együttműködésével történjen.

(2) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 87. jogcím-csoport (Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat) fedezetet biztosít a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítására, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítésére, valamint infrastruktúrájának fejlesztésére. Az előirányzat felhasználásáról a (7) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok figyelembevételével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyeztetve dönt.

(3) Az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Somogy megyék fejlesztése és kiemelten az elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (4) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási eszközei központi pályázati rendszerben új induló projektek támogatására felhasználandó része 36%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszeget különítenek el. A keretösszegek 22%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 21%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Bács-Kiskun megye, 12%-a Békés megye, 12%-a Jász-Nagykun-Szolnok megye, 10%-a Somogy megye, 8%-a pedig Nógrád megye fejlesztésére használható fel.

(4) A (3) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:

a) X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. jogcím-csoport (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 9. cím, 2. alcím, 31. jogcím-csoport (Turisztikai célelőirányzat);

b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Agrárberuházások támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Melioráció és öntözésfejlesztés), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. jogcím (Vidéki térségek felzárkóztatása), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. jogcím (Vidéki környezet vonzóbbá tétele);

c) XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Beruházás-ösztönzési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés);

d) XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. alcím, 1. jogcím-csoport (Környezetvédelmi alap célfeladatok), 10. cím, 8. alcím, 2. jogcím-csoport (Vízügyi célelőirányzat);

e) XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 18. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);

f) XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 73. jogcím-csoport, 2. jogcím (Szociális kistérségi felzárkóztatás);

g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat);

h) XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím (Közmunkaprogramok támogatása).

(5) A (3) és (4) bekezdés szerint elkülönített keretek összegéről, felhasználásának feltételeiről és módozatairól az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a (7) bekezdés c) pontjában foglalt szabályok, valamint a regionális, a megyei és kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinációjával 2003. február 28-ig kötnek megállapodást. Az érintett miniszterek az eltérő megyei és térségi sajátosságok rugalmasabb érvényesítése érdekében - ágazati-szakmapolitikai céljaikkal összhangban - elkülönített kereteik terhére az egyes előirányzatok részletes szabályaitól eltérő támogatási célokról és feltételekről is megállapodhatnak. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását, oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a megye egyéb területeire jutó fajlagos támogatási mértéket.

(6) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a alapján a 2003. évre vállalt kötelezettségek teljesítéséről - a (3) bekezdés alapján elkülönített keretösszegeken felül - az előirányzatokért felelős miniszterek gondoskodnak.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az (1) bekezdésben foglalt fejezeti kezelésű előirányzatok körét és a koordináció szabályait,

b) a (2) bekezdésben foglalt előirányzat felhasználásának szabályait,

c) a (3) és (4) bekezdés szerint elkülönítendő kereteknek az eltérő megyei adottságok és programok érvényesítésére lehetőséget adó, ugyanakkor az előirányzatok eredeti rendeltetésével összhangban lévő integráltabb felhasználási szabályait.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

58. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerőpiaci Alap 2003-ban a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 16 900,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak kiadására 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 13 000,0 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére 18 510,0 millió forintot ad át.

(5) Ha a Munkaerőpiaci Alapból a közcélú munkavégzés kiadásaira a (4) bekezdésben megjelölt költségvetési befizetésén felül többletforrás szükséges, úgy az Alap legfeljebb további 2360,0 millió forintig helytállni köteles.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásának várható összegéről az I-VI. havi tényadatok rendelkezésre állása után 30 napon belül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium állapodik meg.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásai, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére az éves elszámolást a 2003. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően a 2003. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A nevezett előirányzatok felhasználásánál keletkezett maradvány a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

59. § (1)[18] Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrend- , szernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó 2003. évi

a) bevételi főösszegét 2 526 379,8 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhuszonhatezer-háromszázhetvenkilenc egész nyolctized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 803 529,7 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszázháromezer-ötszázhuszonkilenc egész héttized millió forintban,

c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

60. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2003. évi

a) bevételi főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,

c) egyenlegét nulla millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

61. § (1)[19] Az Országgyűlés az E. Alap 2003. évi

a) bevételi főösszegét 1024 918,5 millió forintban, azaz egymillió-huszonnégyezer-kilencszáztizennyolc egész öt-tized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 302 068,4 millió forintban, azaz egymillió-háromszázkettőezer-hatvannyolc egész négytized millió forintban,

c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

62. § A 60. § és a 61. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül

a)[20] a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - az 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. és 3. jogcím kivételével -, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcím-csoport 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcím-csoport 1-11 és 13.jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcím-csoport kivételével-,

b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),

c) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport és LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

63. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a köztisztviselők illetményhelyzetének javítását szolgáló kifizetésekkel összefüggésben

a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,

b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra

átcsoportosítson.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat 2003. évi kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

64. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak, a 4. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak és az 5. jogcím-csoport előirányzatának időarányoshoz viszonyított - egyéb törvényi felhatalmazás hiányában történő - túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 66. §-ban és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (12) bekezdésében, valamint e törvény 67. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.

65. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 13. Célelőirányzatok jogcím előirányzata tartalmazza a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatói kör vonatkozásában a 2002. évi illetmény-, bér- és támogatásemeléssel összefüggő 2003. évi kiadások fedezetét.

66. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

67. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport, 4. jogcím-csoport 1. jogcím és 5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást, valamint a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4)[21] A gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal külön jogszabály alapján megkötött szerződések alapján teljesített befizetéseket az E. Alapnál a Kormány által meghatározott jogcímcsoporton kell nyilvántartani.

68. §[22]

69. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzat a különös méltányolást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel.

(2)[23] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 7,5 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 17,0 millió forint, egyszeri szociális segélyre 405,0 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 4200,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 900,0 millió forint használható fel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok teljesítését a nyugellátások tényleges teljesítésének megfelelő jogcím-csoporton kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.

70. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. Vagyongazdálkodás cím bevételeit ugyanezen cím kiadásaira kell fordítani. E kötelezettség teljesítésén túl a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek az ellátások fedezetét képezik.

71. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának 2003. évi kiadásait 3431,2 millió forint összegben.

(2)[24] A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre (ideértve a SAP-PIR üzemeltetést is) 1455,3 millió forintot (dologi kiadásokra 601,9 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 853,4 millió forintot), a nyilvántartási rendszer fenntartására, korszerűsítésére 307,0 millió forintot tartalmaz.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre 1200,0 millió forintot (ezen belül személyi juttatásra 72,0 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 23,0 millió forintot, dologi kiadásokra 547,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 558,0 millió forintot) tartalmaz.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

(5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 560,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 790,0 millió forintot tartalmaz.

72. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet vagyonába tartozó járuléktartozás fejében átvett, Csopak, Kőkorsó út 5. sz. alatti üdülőingatlan-részt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság könyv szerinti értéken megvásárolja.

73. § (1) Az E. Alap és az Ny. Alap 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjjárulék alcím - kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait - és 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcím-csoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában alaponként külön-külön számított 102%-os teljesülése esetén az E. Alap 1022,2 millió forintot, az Ny. Alap 1318,6 millió forintot, a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsáthat a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány személyi juttatásainak 1773,3 millió forint és járulékainak 567,5 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 1773,3 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 567,5 millió forinttal túlléphető.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 30-áig eléri a 90%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni lehet. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében elszámol.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

74. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - módosított - 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a az alábbi k) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"k) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Hivataltól."

75. §[25]

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztisztviselő)

"c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék."

(2) A Ktv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalaiban és az Állami Számvevőszéknél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a."

(3) Az Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vezető alapilletménye.)

"a) a miniszter esetében a főtisztviselői alapilletmény 1,2-szerese,

b) politikai államtitkár esetében a főtisztviselői alapilletmény 0,93-szorosa,"

(4)[26]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

78. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató)."

(2) Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:)

"a) értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása;"

(3) Az Áht. 10/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A 113/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos ügyletek kiadásai teljesíthetők devizában is."

(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés jelölése (10) bekezdésre változik és a jelenlegi (9) bekezdésben szereplő (4)-(8) bekezdésre való hivatkozás (4)-(9) bekezdésre változik:

"(9) Ha a pályázat útján elnyert központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult államigazgatási eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkeresésre adók módjára hajt be."

(5) Az Áht. 18/B. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az ÁHH és a Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.

(13) Az ÁHH és a TÁH-ok a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálják a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatás igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét."

(6) Az Áht. 18/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ÁKK Rt. bevételei:

a) az államadósság kezelésével összefüggésben az éves költségvetési törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell az ÁKK Rt. rendelkezésére bocsátani,

b) egyéb bevételek."

(7) Az Áht. 18/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár bevételei

a) az államháztartás pénzforgalmának lebonyolítására és egyéb jogszabályban meghatározott feladatainak ellátására az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell a Kincstár rendelkezésére bocsátani,

b) az a) pontba nem tartozó, szerződés alapján ellátott feladatok végzéséért, valamint szolgáltatások nyújtásáért kapott bevételek,

c) egyéb bevételek."

(8)[27]

(9) Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A pénzügyminiszter)

"s) ellátja - az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének kikérésével - az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés koordinációjával és harmonizálásával kapcsolatos jogszabály előkészítési feladatokat, beleértve az ellenőrzési módszertan és a szakképzés feladatait is."

(10) Az Áht. 64/A. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az illetékes TÁH a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását. Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem vagy csak részben tett eleget, és az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a TÁH álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább 1 millió Ft-ot, a helyszíni vizsgálat kötelező. A vizsgálat eredményéről a TÁH külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a TÁH javasolhatja az önkormányzatnak, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a TÁH által javasolt adatokat érvényesítse.

(3) Amennyiben a helyi önkormányzat az (1)-(2) bekezdés szerinti felhívásnak, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak nem tesz eleget, és a felhívásban, illetve a jegyzőkönyvben szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége és a (4) bekezdés alapján igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett előirányzat, de legfeljebb a TÁH felhívásában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatában feltüntetett különbözet után - a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül - jogcímenként kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.

(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:

a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat ötven százaléka,

b) ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat,

c) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a TÁH a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.

Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500,0 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50% -át kell fizetni. A 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti lemondást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli."

(11) Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat)

"a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással,"

(teljesíti.)

(12) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat a TÁH útján igényli. A TÁH - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, a TÁH a támogatási igényt - véleményével együtt - továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek."

(13) Az Áht. 64/D. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben az önkormányzat a TÁH 64/A. § (2) bekezdése, 64/B. § (4) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának, illetve a (2) bekezdés szerinti felhívásnak legkésőbb az év végi elszámolás során, illetve a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem tett eleget, a TÁH - szükség esetén - a tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti."

(14) Az Áht. 92. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai központosított bevételét képezi.

(3) A fejezet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írhatnak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel."

(15) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi jutalmazási célú felhasználásának mértéke - az éves költségvetési törvényben meghatározott kivétellel - a Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó szerveknél nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja."

(16) Az Áht. 96. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(6) Nem kell az (5) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel."

(17) Az Áht. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének havi elszámolása alapján kell folyósítani."

(18) Az Áht. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a (2)-(8) bekezdés jelölése (3)-(9) bekezdésre változik:

"(2) A központi költségvetésből finanszírozott, a TÁH-ok által folyósított ellátási kiadások költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási terv alapján kell folyósítani."

(19) Az Áht. 101. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat és központi költségvetési szerv a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb. jogcímen, vagy alvállalkozói munkavégzés során - bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos egyéb állami támogatást is vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe."

(20) Az Áht. 108. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány határozattal dönthet az állam kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról. E rendelkezés az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyonára nem vonatkozik."

(21) Az Áht. 109/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó bevétel - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevétel 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.

(5)[28]

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket a költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, afelett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti."

(22) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat

a) az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi költségvetési szerv, amelyet a KVI - az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - kijelöl és a vagyonkezelésre vonatkozóan vele megállapodást köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá

b) bármely természetes és - az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül - jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a vagyonkezelésre - központi költségvetési szerv megszűnése esetén a jogutódként létrejövő szervezet alapítója egyetértésével - a KVI szerződésben megállapodik (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés),

c) az állami tulajdonban lévő erdő és az azzal szerves egységet képező egyéb földterületek esetében az a 100%-ig állami tulajdonban levő erdőgazdasági társaság, amellyel - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével - a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) vagyonkezelési szerződést köt,

d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták, illetőleg - az öntözési célú létesítmények kivételével - a mezőgazdasági célokat szolgáló vízilétesítmények medrei és az azzal szerves egységet képező földterületek esetében a vízitársulat, amellyel a NFA vagyonkezelési szerződést köt,

e) a védett természeti területek tekintetében az, akivel - a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével - a KVI vagyonkezelési szerződést köt,

f) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó."

(23) Az Áht. 109/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Amennyiben az ingyenes használati joggal terhelt, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok ingyenes használója a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat a KVI írásbeli felszólítása ellenére - a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül - nem kezdi meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, használati joga megszűnik. Az ingyenes használati jog törlése és a KVI vagyonkezelői jogának bejegyzése iránt a KVI intézkedik az illetékes földhivatalnál. A KVI vagyonkezelői jogának bejegyzésére a (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell."

(24) Az Áht. 109/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében lévő termőföld értékesítéséből származó bevétel 100%-át termőföldvásárlásra kell fordítani."

(25) Az Áht. 109/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy nemzetközi egyezményből vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, illetve belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a kincstári vagyonba tartozó ingó dolgok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról határozattal döntsön."

(26) Az Áht. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az államháztartás alrendszerei államadósságának összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor adósságával (maastrichti adósságmutató)."

(27) Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

"Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének szervezete

120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el.

(2) Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzését

a) a vezetés részét képező - kiépített és működő - pénzügyi irányítási és szabályozási rendszerek, továbbá az elkülönült szervezetek keretei között végzett (előzetes ellenőrzések rendszere);

b) és a függetlenített (utólagos) belső ellenőrzési szervezet útján kell ellátni. Az utólagos belső ellenőrzési feladatokat a Kormány által kijelölt, a költségvetés ellenőrzéséért felelős állami szerv, továbbá a fejezetek felügyeleti ellenőrző szervezetei és a fejezetek, köztestületek valamint a helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek belső ellenőrei látják el."

(28) Az Áht. 121. §-a és a 121. § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Államháztartási külső ellenőrzés

121. § Az Állami Számvevőszék feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg."

(29) Az Áht. a következő 121/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

"Az államháztartási függetlenített belső ellenőrzés

121/B. § (1) A függetlenített belső (utólagos) ellenőrzés feladata az államháztartás alrendszereiben a költségvetés tervezése, végrehajtása és a végrehajtásáról szóló beszámolás, kapcsolódóan a pénzügyi irányítási, szabályozási (előzetes ellenőrzési) rendszerek működésének vizsgálata, értékelése szabályossági, illetve hatékonysági szempontból. Az ellenőrzést elrendelő szerv vezetőjét az ellenőrzés megállapításairól, javaslatairól jelentésben kell tájékoztatni.

(2) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzésért, továbbá a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami szervet jelöl ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv hatásköre, az állami kezesség beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv feladat- és hatáskörében eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával.

(5) A fejezet felügyeletéért felelős szerv pénzügyi ellenőrzést végez a fejezet költségvetésének végrehajtása, beszámolása tekintetében a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és alapoknál, továbbá a fejezet költségvetéséből illetve az alap által nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználása, valamint e szerveknél egyéb szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának rendeltetés- és szabályszerűségének tekintetében.

(6) Feladatának megfelelő ellátásához a függetlenített belső ellenőr funkcionális függetlenségét biztosítani kell különösen a következők tekintetében:

a) az ellenőrzési program elkészítésében és végrehajtásában;

b) kinevezés, felmentés és szervezeti alárendeltség tekintetében;

c) az irányítási és végrehajtási tevékenységtől való egyértelmű elkülönítés tekintetében;

d) valamint jelentéseinek önálló, befolyástól mentes kialakításában.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak érvényre juttatásáért a 120/A. § (2) bekezdés b) pontjában megnevezett szervezetek felügyeletét ellátó vezető felelős."

(30) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) az egyes állami feladatokat is ellátó - az államháztartáson kívüli - szervek esetében a támogatás nyújtása, valamint a felhasználás és beszámolás feltételeit;"

(31) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"u) a 120/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt függetlenített belső ellenőrzések szabályait;"

(rendeletben szabályozza.)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

79. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja kiadásainak, és a méltányossági kifizetések fedezetére szolgál."

(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"5. a polgári szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és egyéni nyugdíjjárulék összegét,"[29]

(3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"7. a polgári szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,"[30]

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

80. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:)

"b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. és 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel. A szennyvíz beruházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni."

(2) A Cct. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70%. A térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg."

(3) A Cct. 19. §-ának (3) bekezdésében a "kizárólag önkormányzatok és az állam" szövegrész helyébe a "kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam" szövegrész lép.

(4) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését)."

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

81. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló - módosított - 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít."

(2) Az Fkbt. 12/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ingatlannyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. A körzeti földhivatal illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza."

(3) Az Fkbt. a következő 15. §-sal egészül ki:

"15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa."

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

82. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló - módosított - 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter)

"b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat -a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 25%-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);

c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium - a miniszteri keret kivételével - a bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a bizottság dönt. A pályázat elbírálásáról a szakmai kollégium dönt. Amennyiben a bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a bizottság elé terjeszti. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjai felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik."

(2) Az Nkat. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Alapprogram átvehet átcsoportosított előirányzatként más fejezeti kezelésű előirányzatot, amelyet annak kezelője pályázat útján kíván kulturális célok támogatására fordítani, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A pályáztatás lebonyolítására az Alapprogramra érvényes szabályokat kell alkalmazni."

(3) A Nkat. 5/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"(1) Azoknál az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál - az 5/A. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel -, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele."

(4) A Nkat. 5/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

83. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre módosul:

"(2) A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani."

(2) A Kt. 52. §-ának (3) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több]

"a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;

b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;

c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;

d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;

e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;

f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;"

(3) A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban, középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2002/2003. és a 2003/2004. tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik-tizenharmadik évfolyamán."

(4) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "Pedagógusok" fejezet "Iskolában és kollégiumban" alcím 1. pontja a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe kell venni. Ha az iskolai könyvtár működtetése kötelező a könyvtáros tanári (tanítói) létszám egynél akkor sem lehet kevesebb, ha a számítások ezt lehetővé tennék. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt kell alkalmazni."

(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "Pedagógusok" fejezet "Iskolában és kollégiumban" alcím 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:

"Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt (tanítót) kell alkalmazni."

(6)[31]

(7)[32]

(8) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet, 7. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) E keret terhére

- az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani,

- ha az iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, kollégiumban nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához."

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

84. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított - 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt és kötött segélyhitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezen árukat, szolgáltatásokat megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni."

(2) Az Exim tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:)

"e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát."

(3) Az Exim tv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitel-nyújtás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

85. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 1. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján, többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal, az annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet, mely eljárásokra a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezései nem vonatkoznak. Az értékesítésre jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A Priv. tv. 7. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) E törvény mellékletében feltüntetett, azonos tevékenységet folytató, tartós állami tulajdonú részesedéssel működő társaságok esetében, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti átalakulásról, az állami tulajdoni hányad változatlanul hagyása mellett, Kormány-felhatalmazás alapján, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. Igazgatósága dönt."

(3) A Priv. tv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ÁPV Rt. alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a Gt. szabályait kell megfelelően alkalmazni."

(4)[33]

(5) A Priv. tv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)

"d) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban való részesedés szerzésére, ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok vásárlására."

(6) A Priv. tv. 27. § (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

( Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:)

"d) nyilvános forgalomba hozatal (Tpt. 5. § 80. pont),

e) zártkörű forgalomba hozatal (Tpt. 13. §),"

(7) A Priv. tv. 28. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A nyilvános értékesítésre kerülő vagyon értékesítését és vagyonkezelésbe adását az ÁPV Rt.-nek vagy az általa megbízott vagyonértékesítőnek - ha e törvény kivételt nem tesz - versenyeztetés útján kell megkísérelnie. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001-2006. közötti időszakra szóló NATO haderőfejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez került, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján a Honvédelmi Miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne a haditechnikai eszközök és készletek) 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi átvételi értékhatár esetén zártkörű pályázattal értékesítendők.

(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:

a) a portfóliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok részvényeinek nyilvános eladása esetén;

b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetében;

c) a Magyar Állam tulajdonában lévő részvény, üzletrész vagy ingatlan értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti cseréje esetén, ha a csere a privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosítja;

d) a hozzárendelt vagyon elemeinek gazdasági társaságok részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor;

e) ha az ÁPV Rt. az 54-57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont;

f) ha az ÁPV Rt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított;

g) ha törvény eltérően rendelkezik;

h) nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében;

i) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult;

j) az e törvény 35. §-ában meghatározott vagyonátadás esetében;

k) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén;

l) a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne haditechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt;

m) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a Ptk. vonatkozó szabályainak figyelembevételével, lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot;

n) a Magyar Állam, illetve az ÁPV Rt. kizárólagos vagy legalább 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek értékesítéssel, vagyonkezeléssel való megbízása, valamint privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén."

(8) A Priv. tv. 29. § (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a (2) bekezdésen túlmenően különösen:]

"e) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi információkat, a már kialakult környezetkárosodások kármentesítésének várható költségbecslését."

(9) A Priv. tv. 31/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy ha a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, akkor a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani, és az érintett társasági részesedés, illetve egyéb vagyon értékesítésére, a 28. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltak figyelembevételével, új pályázatot kell kiírni."

(10) A Priv. tv. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén nem lehet alkalmazni az e törvény 55-57. §-ában foglalt rendelkezéseket."

(11)[34]

(12) A Priv. tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § E törvény 5. §-ában meghatározott vagyon tekintetében az ÁPV Rt.-nek, az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében, magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is. Ez a vagyonkezelői jog e törvény alapján jön létre, amely tényt az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az ÁPV Rt. nyilatkozata alapján kell bejegyezni."

(13) A Priv. tv. mellékletéből törlésre kerülnek a következő társaságok, valamint a társaságokhoz kapcsolódó, tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékére vonatkozó rendelkezések:

"MAHART Magyar Hajózási Rt., Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV), Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt., Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., Hód-Mezőgazda Rt., Lábod-Mavad Rt., Balatoni Halászati Rt., Fertő-tavi Nádgazdaság Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Tokaj Kereskedőház Rt., VOLÁNBUSZ Rt., Agria Volán Rt., Alba Volán Rt., Bács Volán Rt., Bakony Volán Rt., Balaton Volán Rt., Borsod Volán Rt., Gemenc Volán Rt., Hajdú Volán Rt., Hatvani Volán Rt., Jászkun Volán Rt., Kapos Volán Rt., Kisalföld Volán Rt., Körös Volán Rt., Kunság Volán Rt., Mátra Volán Rt., Nógrád Volán Rt., Pannon Volán Rt., Somló Volán Rt., Szabolcs Volán Rt., Tisza Volán Rt., Vasi Volán Rt., Vértes Volán Rt., Zala Volán Rt., Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt., TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési és Kereskedelmi Kft., Reorg Rt., MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt., Távközlési Innovációs Rt. fa., Cartographia Kft., HM CENTRAL Mosodák Rt., Fertővidéki HÉV Rt."

(14) A Priv. tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint módosul:

Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.

"Magyar Posta Rt. 50%+1 szavazatra"

(15) A Priv. tv. mellékletében a gazdasági és közlekedési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokból törlésre kerül a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

86. §[35]

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

87. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló - módosított - 1995. évi LIII. törvény 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

88. § (1)[36] A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettől külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén - a hígítók és oldószerek kivételével - a termékdíjfizetési kötelezettséget az első vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: másodlagos kötelezett) szerződésben a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végző szerv jóváhagyásával, továbbá csomagolás esetében a kötelezettnek termékértékesítést végző csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó - amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez - átvállalhatja. A csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettnek minősül.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) üzemanyag és egyéb kőolajtermék,

b) gumiabroncs,

c) hűtőberendezés, hűtőközeg,

d) csomagolás,

e) akkumulátor,

f) hígítók és oldószerek,

g) az információhordozó papírok [20. § p) pont] közül a reklámhordozó papír [20. § r) pont]

[a továbbiakban: a) és f): közvetlenül szennyező termék; b)-e) és g) együtt: hulladékká váló termék]."

(2) A Kttv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget, amennyiben az nem került átvállalásra, a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki), a Vámtv., valamint e törvény rendelkezései szerint."

(3) A Kttv. 5/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, az ott megadott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő vagy nagyobb mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett. A mentesség megadásának részletes feltételeit és mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg."

(4) A Kttv. 5/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti a Kac.-tól

a) az exportáló, ha kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket és a terméket exportálta;

b) a kötelezett, ha a terméket

ba) változatlan formában,

bb) változatlan formában és állapotban építi be más termékbe és

exportálta."

(5) A Kttv. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a Vám tv. 103. § (1), 105. §, 106. § (1)-(2) és (8) bekezdései, 108. §, 109. § (1)-(5) bekezdései, 110. § (1)-(2) bekezdései, 111. § (1)-(2) és (4)-(10) bekezdései, 112. § (1)-(2) bekezdései, 113. § (1) bekezdése, (5) bekezdése, (13) bekezdése és (17) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, 115. §, 116. §, 117. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdései, 118. § (1) és (4)-(6) bekezdései, 119. §, 120. §, 121. §, 123/A. §, 123/B. §-a szerint vámmentesen vámkezelt, a Kt. hatálya alá tartozó vámáruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében termékdíj visszaigénylésre nincs lehetőség."

(6) A Kttv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,)

"c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni."

(7) A Kttv. 19/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a szerves-vegyipari gyártó visszaigényelheti a termékdíj köteles hígítók és oldószerek kötelezett által befizetett Hokt. azon részét, amelyet igazoltan technológiai folyamatban használt fel."

(8) A Kttv. a következő új VIII. fejezettel egészül ki:

"VIII. Fejezet

Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja

19/C. § A reklámhordozó papírok után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Pkt).

19/D. § (1) A termékdíj alapja a reklámhordozó papír tömege.

(2) A Pkt. termékdíjtételeit a 8. számú melléklet tartalmazza."

(9) A Kttv. 20. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"c) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;"

(10)[37] A Kttv. 20. §-a a következő p)-s) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"p) információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchenyi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek -, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép.[38]

r) reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § g) pontja által meghatározott reklámot tartalmaz;

s) anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása."

(11) A Kttv. 1-3. számú melléklete helyébe az e törvény 14-16. számú melléklete lép.

(12) A Kttv. 5-7. számú melléklete helyébe az e törvény 17-19. számú melléklete lép.

(13) A Kttv. kiegészül az e törvény 20. számú mellékletével megállapított 8. számú melléklettel.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

89. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 77/A. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték ha a magánszemély)

"d) a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(2) Az Szja tv. 77/A. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül."

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

90. § A természet védelméről szóló - módosított - 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki. A természetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

91. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló - 1996. évi CXXIV. és 1997. évi CLIX. törvénnyel módosított - 1996. évi LIV. törvény a következő 103/A. §-sal egészül ki:

"103/A. § A határidőre meg nem fizetett erdőfenntartási járulék, erdőgazdálkodási bírság és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

92. §[39]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

93. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - 1998. évi XC. és 1999. évi CXXV. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hiteles másolatért 3000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.

(2) Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese."

(2) Az Ittv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az)

"g) helyi önkormányzat külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a tulajdonában lévő ingatlanokról,

h) helyi önkormányzat hatósági feladatai ellátásához, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi számára a tulajdoni lap beszerzését"

(kéri.)

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

94. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatával megfogalmazott támogatási szándék valamely okból nem valósul meg - a kedvezményezett nem felel meg a 4. § előírásainak, vagy a kedvezményezett nem tart igényt a támogatásra -, akkor a rendelkezett összeget alapítványok, társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni, a mindenkori éves központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében meghatározott, civil szervezeteket támogató jogcím-csoportnál. Az összeget az APEH a december 31-ei nyilvántartása szerint határozza meg, 15 napon belül gondoskodva a közzétételről."

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

95. §[40]

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

96. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:

"(5) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe."

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

97. §[41]

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

98. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdésében szereplő egyéb egyházi jogi személy - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult."

(2) Az Eftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét - a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell."

(3) Az Eftv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.

(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig."

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

99. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1997. évi CLIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek tételes elszámolásával, valamint a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti."

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1997 évi CLIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények bevétele - a progresszív betegellátásból eredő többletfeladatok fedezetéül - megemelhető, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvőbetegellátás előirányzatának 2,5%-át."

A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosítása

100. § (1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló - 2001. évi CII. törvénnyel módosított - 2000. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A köztársasági elnök havi tiszteletdíja megegyezik a miniszterelnöknek a 20. § (1) bekezdésében meghatározott havi illetményének összegével."

(2) A Tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszterelnök havi illetménye a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított, főtisztviselővé kinevezett közigazgatási államtitkár illetményének 1,5-szöröse."

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosítása

101. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló - módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés

a) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 288 354,5 millió forintban, azaz négymilliókettőszáz-nyolcvannyolcezer-háromszázötvennégy egész öttized millió forintban,

b) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 5 506 351,9 millió forintban, azaz ötmillió-ötszázhatezer-háromszázötvenegy egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát 1 217 997,4 millió forintban, azaz egymilliókettőszáztizenhétezer-kilencszázkilencvenhét egész négytized millió forintban

állapítja meg."

(2) A Költségvetési Törvény 37. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:

(Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére)

"e) kezességet vállaljon a Nemzeti Autópálya Rt. (a továbbiakban: NA Rt.). MFB Rt.-vel szemben fennálló hiteltartozásaiért."

(3) A Költségvetési Törvény 50. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:

"(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcím 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcím, 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcím, valamint 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása alcím kiadásait államkötvénnyel teljesítse."

(4) A Költségvetési Törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:

"57/A. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 400 000 forint. A korábban e jogcímen folyósított összeget a kárpótlás megállapításakor figyelembe kell venni.

(2) A jogosultaknak járó kárpótlás kifizetéséről a Központi Kárrendezési Iroda által hozott jogerős és végrehajtható határozat alapján a Hadigondozottak Közalapítványa intézkedik. A végrehajtás költségei fedezetének biztosítása érdekében a Kormány felhatalmazást kap, hogy a kárpótlás céljára szolgáló törvényi előirányzatból 400,0 millió forintot e célra átcsoportosítson. A kárpótlás végrehajtását, valamint a kárpótlás céljára átadott költségvetési támogatás elszámolásának módját a Kormány rendeletben szabályozza."

(5) A Költségvetési Törvény 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó)

"b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 2 281 371,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszáznyolcvanegyezer-háromszáz-hetvenegy millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 2 310 424,0 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszáztízezer-négyszázhuszonnégy millió forintban,

bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban állapítja meg."

(6) A Költségvetési Törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés az E. Alap)

"b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 1 002 323,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőezer-háromszázhuszonhárom millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 1 031 376,0 millió forintban, azaz egymillió-harmincegyezer-háromszázhetvenhat millió forintban,

bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban állapítja meg."

(7) A Költségvetési Törvény 108. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az e törvény 105. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28/A. §-ának (2)-(3) bekezdése 2002. január 1-jén, (1) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba."

(8) A Költségvetési Törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. § A 47. § (1) bekezdés p) pontjában szereplő nem tervezhető - az 1999. szeptember-2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz (264,52) képest adódó - többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyam csökkenés esetén az árfolyam nyereség a Külügyminisztérium költségvetésében az 5. cím 6. "Nemzetközi tagdíjak" alcím esetében a 2002. évben esedékes kiadások és a 19. "Külképviseletek deviza" alcím esetében a 2002. évben elindított ingatlan fejlesztési kiadások teljesítésére felhasználható. A Külügyminisztérium az árfolyam változások egész évi eredményéről a zárszámadás keretében köteles elszámolni."

(9) A Költségvetési Törvény 122. §-a a következő (4)-(23) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-nak a Gödöllői Grassalkovich Kastély rehabilitációjának folyatására a Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatási céltól eltérő felhasználásából eredő - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben fennálló - 231 807 908 forint összegű tőke-, valamint az ezt terhelő, 2002. december 31-én fennálló kamat-tartozás megfizetését.

(5) Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaságnak (a továbbiakban: BKV Rt.) a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból nyújtott, 2002. december 31-én fennálló 617,0 millió forint összegű, kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetését.

(6) Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a BKV Rt. központi költségvetés felé fennálló 76,0 millió forint tőkeösszegű világbanki hiteltartozása, valamint annak kamat-terhei megfizetését.

(7) Az NA Rt. autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak legfeljebb 207 000,0 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az NA Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hitel-tartozást - annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.

(8) Az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) autópályákat ad át a Magyar Államnak 28 157,9 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az ÁAK Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hitel-tartozást - annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.

A központi költségvetés az ÁAK Rt. 2002. december 31-én fennálló 263,3 millió euró és 1660,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 66 529,2 millió forint) értékű hitel-tartozásaiból az autópályák átadása ellenében átvállalt hiteleken felül fennálló hiteleit - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(9) A központi költségvetés a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Rt.) 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 110,0 millió euró, 34,0 millió USD, valamint 23 700,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 60 284,4 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(10) A központi költségvetés a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 71,1 millió euró és 13 650,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 34 854,7 millió forint) összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(11) A központi költségvetés a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 4100,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(12) A központi költségvetés a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 5360,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(13) A központi költségvetés

a) a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1059/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 280,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

b) a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1060/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 250,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

c) a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1062/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 190,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

d) a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1063/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 166,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

e) a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1064/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 610,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

f) a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1065/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 400,0 millió forint összegű hitelt

- annak járulékaival együtt -,

g) a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1066/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 100,0 millió forint összegű hitelt

- annak járulékaival együtt -,

h) a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1067/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 500,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

i) a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1068/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 108,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

együttesen legfeljebb 2 604,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalások mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

(14) A központi költségvetés a Debreceni Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 414,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(15) A központi költségvetés a Miskolci Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 7,4 millió euró (2002. december 31-i árfolyamon számítva 1822,9 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(16) A központi költségvetés a Kaposvári Tömegközlekedési Részvénytársaság 2001. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 155,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(17) A központi költségvetés a Szegedi Közlekedési Társaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 170,0 millió forint és 670 ezer euró (2001. december 31-i árfolyamon számítva 165,0 millió forint), összesen legfeljebb 335,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(18) A központi költségvetés a BKV Rt., illetve annak kizárólagos tulajdonában lévő társaságai 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 25,0 millió USD, valamint 31 067,0 millió forint (2001. december 31-én számított árfolyamon számítva együttesen 37 313,8 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(19) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. NA Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 81 000,0 millió forintért.

(20) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. ÁAK Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 16 800,0 millió forintért.

(21) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. Diákhitel Központ Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 2500,0 millió forintért.

(22) A (9)-(18) bekezdés szerint ellenérték nélkül átvállalt tartozás 2002. évben bevételként elszámolt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint passzív időbeli elhatárolásként figyelembe nem vett összege a kötelezettnél a társaságiadó-alap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.

(23) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Pusztazámori Regionális Szilárdhulladék Lerakó építésével összefüggő, a települési önkormányzatot terhelő, az APEH felé fennálló 214 483 000 Ft tőke, 55 166 000 Ft bírság és a 2002. december 31-én fennálló késedelmi pótlék tartozást."

(10) A Költségvetési Törvény kiegészül a következő 125. §-sal:

"125. § Az e törvény 122. § (7)-(21)bekezdései vonatkozásában az Áht. 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni."

(11) A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:

a) Az I. Országgyűlés fejezet kiegészül a 13. Magyar Televízió Közalapítvány támogatása cím, 1. Magyar Televízió saját vagyona egyes elemeinek kiegészítésére alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4960,0 millió forint. Az I. fejezet összesen kiadási előirányzata 30 896,8 millió forintra változik.

b) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 30. Kormányzati informatika jogcím-csoport, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2201,8 millió forintra, a 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 30. Kormányzati informatika jogcím-csoport támogatási előirányzata 7580,3 millió forintra változik. A 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a 11. Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat biztonságához és auditálhatóságához szükséges részvényvásárlás és tőkeemelés alcímmel, melynek támogatási előirányzata 370,0 millió forint, és 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzattal, melynek összege 370,0 millió forint.

c) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 15. Útfenntartás és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 31 150,0 millió forintra, a 15. Útfenntartás és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcím-csoport támogatási előirányzata 76 800,0 millió forintra változik. A XV. fejezet összesen kiadási előirányzata 264 403,6 millió forintra, az összesen támogatási előirányzata 174 784,8 millió forintra változik.

d) A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Alapítványok támogatása alcím, 12. Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz jogcím-csoport, valamint az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport és 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat helyébe a 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcím-csoport, az ehhez tartozó 1. Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvény végrehajtásához jogcím, melynek támogatási előirányzata 4112,0 millió forint, az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 4 112,0 millió forint, a 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcím-csoporthoz tartozó 2. Hozzájárulás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához jogcím, melynek támogatási előirányzata 26 120,0 millió forint, valamint az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 26 120,0 millió forint lépnek. A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet összesen kiadási előirányzata 311 565,6 millió forintra, összesen támogatási előirányzata 116 335,0 millió forintra változik.

e) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím kiegészül a 11. A Diákhitel Központ Rt. működési támogatása jogcím-csoporttal, amelynek támogatási előirányzata 2120,0 millió forint és 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2120,0 millió forint.

A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím kiegészül a 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 11 000,0 millió forint, az 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 81 000,0 millió forint, a 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 16 800,0 millió forint, a 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása, amelynek kiadási előirányzata 2500,0 millió forint, a 8. Az MFB Rt. veszteségrendezése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 60 000,0 millió forint, valamint a 9. Az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése ingatlan-vásárlás miatt alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 5000,0 millió forint, valamint a 10. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. lízing-kötelezettségeinek támogatása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 442,5 millió forint.

A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek cím, 1. Osztalékbevételek alcím, 1. Az ÁPV Rt. által fizetett osztalék jogcím-csoport bevételi előirányzata 0,0 millió forintra változik.

A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet kiegészül a 32. Adósság-átvállalás és tartozás-elengedés cím, 1. A Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 207 000,0 millió forint, 2. Az Állami Autópálya kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 66 529,2 millió forint, 3. A MÁV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 60 284,4 millió forint, 4. A Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 34 854,7 millió forint, 5. A Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4100,0 millió forint, 6. A Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztő Kht. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 5360,0 millió forint, 7. A BKV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 37 313,8 millió forint, 8. Önkormányzati sportlétesítményekhez felvett hitelek átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 2604,0 millió forint, 9. Vidéki városok közlekedési társaságai adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 2726,9 millió forint.

A XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 712 085,0 millió forintra, bevételi előirányzata 3718 759,7 millió forintra változik.

f) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Sporttámogatási előirányzatok alcím, 7. Sporttámogatási célelőirányzatok jogcím-csoport kiegészül a 7. Bozsik-program támogatása jogcímmel, amelynek támogatási előirányzata 4200,0 millió forint és 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 300,0 millió forint, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat csoport 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 3900,0 millió forint. A XXIV. fejezet összesen kiadási előirányzata 22 418,6 millió forintra, a támogatási előirányzata 22 249,9 millió forintra emelkedik.

(12) A Költségvetési Törvény 11. számú mellékletének I. A hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások, 2. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján, a) osztalék-befizetési kötelezettség a központi költségvetés felé kiadási előirányzata 0,0 millió forintra változik.

(13) A Költségvetési Törvény 21. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 209 035,0 millió forintra, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 29 500,0 millió forintra, a LXXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 031 376,0 millió forintra, a főösszegek egyenlege -29 053,0 millió forintra változik.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

102. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő

a) tartósan beteg vagy fogyatékos,

b) három vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedül álló szülő által nevelt,

c) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).

(5) A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg."

(2) A Tpr. 32. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 8. § (4) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények bevezetése fokozatosan történik, a következők szerint:

a) az a)-b) pont hatálya alá tartozók teljes körére a 2003/2004. tanévtől kezdődően,

b) a c) pont hatálya alá tartozóknál

ba) az első-negyedik évfolyamra járó tanulók esetében a 2003/2004. tanévtől kezdődően,

bb) az ötödik-nyolcadik évfolyamra járó tanulók esetében a 2004/2005 tanévtől kezdődően,

bc) a kilencedik-tizenharmadik és a szakképzési évfolyamokra járó tanulók esetében a 2005/2006. tanévtől kezdődően.

(10) A 8. § (4) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában az élettársi kapcsolatban nevelt gyermek nem tekinthető egyedülálló szülő által nevelt tanulónak."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben, a 92. §-ban és a 112. §-ban foglaltak kivételével - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2)[42]

(3) Az e törvény 83. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben; a (8) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának a) alpontja pedig 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

(5) Az e törvény 95. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (6) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (3) bekezdése, 19/B. §-a, 19/C. §-a, 19/D. §-a, 20. §-ának p) és r) pontja, valamint 1-3. és 5-8. számú melléklete 2003. február 15-én lép hatályba, és a 2003. január 1-je és 2003. február 14-e közötti időszakban a Kttv. 2. §-ának (3) bekezdése és 1-3. és 5., 6. számú mellékletében 2002. évre meghatározott termékdíjakat kell fizetni.

(7) Az e törvény 101. §-ával és 122. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.

(8) E törvény 121. és 123. §-ának rendelkezései e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.

(9) Az e törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított 21. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2003. február 15-én lép hatályba.

(10) Az e törvény 93. §-ának (1) bekezdésével megállapított az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése 2003. február 15-én lép hatályba.

(11) Az e törvény 1. számú mellékletének XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2. Egyetemek, főiskolák cím támogatási előirányzatából 600,0 millió forint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi keretösszege fedezeteként használható fel.

(12) Az e törvény 120. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. § (2) bekezdésének b) pontja 2003. február 15-én lép hatályba.

104. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,

b) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait.

(2)[43] Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a vízkészletjárulékkal kapcsolatos bejelentkezésre, nyilatkozattételi kötelezettségre és ellenőrzésre, valamint a befizetéssel kapcsolatos határidőkre vonatkozó szabályokat, továbbá a vízkészletjárulék kiszámítását érintő - a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől függő - szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3)[44] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2003-ra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos fogyasztói árindex-változás mértékével.

105. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/G. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 82. §-ának (7) bekezdésének megfelelő része, a 18/I. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 7. §-ának megfelelő része, 33. §-ának (8) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 8. §-a, 48. §-ának o) pontjában az "és a Kincstár" szövegrész, valamint 99. §-a (1) bekezdésének szövegéből az "és pénzforgalmi betétkönyvön" szövegrész és 124. § (4) bekezdésének f) pontja, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 108. §-a (1) bekezdésének megfelelő részre,

b) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 38. §-a, valamint az azt megállapító része a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 52. §-a,

c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Első része "Pedagógusok" fejezet "Iskolában és kollégiumban" alcím 3. pontja,

d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (2) bekezdése, 70. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XC. törvény 92. §-ának (2) bekezdése, és a 2001. évi L. törvény 46. §-ának (1) bekezdése,

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (2) bekezdéséből a "negyedévente" szövegrész,

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 18. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése,

g) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatásiszolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 33. §-a (6) bekezdésének c) pontja,

h) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése,

i) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében az "...országgyűlési biztos hivatalaiban, az ..." szövegrész, a 49/N. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 55. §-ának megfelelő része,

j) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 75. §-ának megfelelő része,

k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 7. §-a (11) bekezdésének c) pontja,

l)[45]

m) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi LXXIV. törvény 1. §-a (2) bekezdésének megfelelő része,

n) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 5. számú mellékletének IV. pontja,

o) az egyes, egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. §-ának (9) bekezdése.

106. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 435. §-a 2002. december 31-jén hatályát veszti.

(2)[46]

(3) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. §-ának (2) bekezdéséből a "Sportlétesítmények Vállalat Rt." szövegrész 2002. december 31-jén hatályát veszti.

(4) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 116. §-ának (5) bekezdése, valamint 119. §-a 2002. december 31-jén hatályát veszti.

(5) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett év államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek."

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (3) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-ának (1) bekezdésének megfelelő része, valamint (4) bekezdése, továbbá a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 153. §-a, az azt megelőző fejezetszámmal és fejezetcímmel együtt.

(7) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvénynek a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 153. § -a által megállapított 4. §-ának (2)-(4) bekezdései nem lépnek hatályba.

107. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1996. január 1-je után állami költségvetési és PHARE, ISPA, SAPARD forrásból megvalósult és megvalósuló kincstári vagyonnak minősülő szennyvízelvezető és -tisztító, valamint hulladékgazdálkodási létesítményeket, berendezéseket (gépeket) ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti önkormányzat tulajdonába adja, amennyiben a projekt végső kedvezményezettje helyi önkormányzat.

108. § Az Országgyűlés a jogelőd Népstadion és Létesítményeinek a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló 74 063 000,0 forint, azaz hetvennégymillió-hatvanháromezer forint befizetési kötelezettsége teljesítését a jogutód Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság javára elengedi.

109. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásoktól 2003. évben el lehet térni.

110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik MÁV Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 7. alcímszámon a Fejezeti tartalék előirányzatot a 2003-ban beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje. A MÁV Rt. az erre a célra kapott költségvetési juttatást soron kívül befizeti a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Kormányhitelek visszatérülése előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

111. § (1) A közoktatási feladatok ellátásánál a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatívára jogosultak. A képzésbe 2003-2004. tanévtől belépők tekintetében a 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt normatíva mértékeket kell alkalmazniuk.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 2003. december 31-ig a 28. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti, ezt követően a 28. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt mértékű normatívára jogosultak.

112. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a "19. § g) pontja, továbbá 40. §-ának (4) és (5) bekezdése" szövegrész helyébe 2002. december 15-ei hatállyal a "19. §-a (2) bekezdésének g) pontja" szövegrész lép.

113. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében és 5. §-ának (2) bekezdésében a "10. § (3) bekezdése" szövegrész "10. § (2) bekezdése" szövegrészre, a 11/A. §-ának (2) bekezdésében az "egészségügyi miniszter" szövegrész "egészségügyi, szociális és családügyi miniszter" szövegrészre változik.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a) pontjának szövegében a "2002. december 31-ig" szövegrész "2003. december 31-ig" szövegrészre változik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"E rendelkezés alkalmazásában a biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék (Tbj. 36-37. §) fizetésére fennálló kötelezettség is."

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú melléklete 12. pontjában az "a 7. § (15) bekezdése szerint feloldott" szövegrész helyébe az "a 7. § (15) bekezdése vagy a 29/D. § (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott)" szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 19. §-a hatályát veszti, egyidejűleg a Fat. 2003. január 1-jétől hatályos 12. §-a (5) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(3)-(4) bekezdésekben" szövegrész; az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 38. §-a (2) bekezdésében és 43. § (5) bekezdésében a "33. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "33. § (6) bekezdésében" szövegrész, a 3. számú melléklet I. rész 2/b) pontjában a "2. számú melléklet 6., 7. és 12. pontjában" szövegrész helyébe a "2. számú melléklet 6., 8. és 13. pontjában" szövegrész, illetve a "2. számú melléklet 6., 7. és 12. pontjai csak a 2. számú melléklet 31. pontjának" szövegrész helyébe a "2. számú melléklet 6., 8. és 13. pontjai csak a 2. számú melléklet 25. pontjának" szövegrész lép.

114. § Az e törvény 93. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint 31. §-a (1) bekezdésének g)-h) pontja rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.

115. § Az e törvény 84. §-ával megállapított, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a hivatalosan támogatott exporthitelek bizonyos irányelveinek alkalmazásáról szóló, a Tanács 1978. április 4-i határozata helyébe lépő 2000. december 22-én kelt 76/2001/EK határozattal összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

116. § (1) A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú mellékletének vízgazdálkodás ágazat, szennyvízcsatornázás és tisztítás alágazat alatti 9. sorszámú Sopron önkormányzat Sopron (Ágfalva, Harka, Kópháza) régió csatornázási és szennyvíztisztítási programjára megítélt összesen 587,0 millió forint (2002. évre 73,0 millió forint, 2003. évre 147,0 millió forint, 2004. évre 112,0 millió forint, 2005. évre 138,0 millió forint, 2006. évre 117,0 millió forint), a 10. sorszámú Szeged önkormányzat Szeged város csatornahálózat fejlesztésére megítélt összesen 1365,0 millió forint (2002. évre 95,0 millió forint, 2003. évre 616,0 millió forint, 2004. évre 654,0 millió forint), a hulladékgazdálkodás ágazat alatti 1. sorszámú Miskolc önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási programjára megítélt összesen 417,0 millió forint (2002. évre 138,0 millió forint, 2003. évre 279,0 millió forint), a 2. sorszámú Szeged önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához megítélt összesen 847,0 millió forint (2002. évre 169,0 millió forint, 2003. évre 160,0 millió forint, 2004. évre 518,0 millió forint), valamint a 3. sorszámú Szolnok önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához megítélt összesen 545,0 millió forint (2002. évre 223,0 millió forint, 2003. évre 322,0 millió forint) címzett támogatás azon része, mely az ISPA támogatás hazai társfinanszírozására szolgál, az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 5. jogcím-csoport, "ISPA támogatásokból megvalósuló programok" előirányzatra, a fennmaradó rész az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 6. jogcím-csoport, "EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése" előirányzatra kerül átcsoportosításra. Az átcsoportosított források kizárólag a megítélésükkor meghatározott célokra, a fenti önkormányzatok beruházásainak finanszírozására fordíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások 2002. évi címzett és céltámogatások előirányzatát terhelő összege 2003-ban kerül felhasználásra az (1) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A finanszírozási forrás (1) és (2) bekezdés szerinti megváltoztatására abban az esetben kerül sor, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzatok ahhoz 2003. március 31-ig hozzájárulnak az önkormányzatok címzett támogatásról való lemondás módját meghatározó jogszabályok szerint.

(4) A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú melléklet 3. sorában az önkormányzat megnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Csorna város önkormányzata"

(5) A (4) bekezdés szerinti változtatásra az érintett önkormányzatok megállapodásától függően kerül sor.

117. § (1) A Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) 2003. június 30. napjával megszűnik. A Kincstár jogszabályokban foglalt feladatait 2003. június 30. napjától az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) látja el. A Kincstár jogait és kötelezettségeit 2003. június 30. napjától az ÁHH gyakorolja. Az ÁHH elnevezése 2003. június 30. napjától Magyar Államkincstárra változik.

(2) A Kincstár munkavállalóinak munkaviszonya - a munkavállaló egyetértése esetén - a Kincstár megszűnésével egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át azzal, hogy a munkavállaló illetménye korábbi munkaviszonya alapján őt megillető személyi alapbérnél kevesebb nem lehet. A Kincstárnál elismert és eltöltött időt közszolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) A Kincstár megszűnésével és feladatainak átadásával kapcsolatos további szabályokat külön törvény tartalmazza.

118. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

a) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,

b) 301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,

c) 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 4%.

119. § Az illetményt, tiszteletdíjat az e törvény 100. §-ával megállapított, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 1. §-a, 20. §-ának (1) bekezdése, valamint az e törvény 76. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. §-a (1) bekezdésének a), b) pontja szerint kell megállapítani azzal, hogy az érintett az illetménynövekmény, tiszteletdíjnövekmény 50%-ára 2003. január 1-jétől, a további 50%-ára 2004. január 1-jétől jogosult.

120. § (1) Az e törvény 78. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést először a 2003. évi normatív hozzájárulások és támogatások igénylésétől kezdődően kell alkalmazni.

(2)[47] Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti díj éves mértéke:

a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 176 390 Ft/MWth/év;

b) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db."

121. § (1) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 203. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a tag egyéni számláján a visszalépési kérelem kézhezvételét magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell átutalni. Az átutalásról a magánnyugdíj-pénztár a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követő 50 napon belül gondoskodik, hivatkozva a pénztártag személyi adataira és TAJ számára, egyidejűleg az átutalás megtörténtéről, az átutalt összegről a foglalkoztatót és a volt pénztártagot is tájékoztatja. A biztosított egyéni számláján jóváírt összegről évenkénti összesítésben adatszolgáltatást kell teljesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A tagdíjkiegészítés Mpt. 26. § (5) bekezdése szerinti összegét a magánnyugdíj-pénztár a visszalépést követő 60 napon belül a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át." "

(2) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 274. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(4) Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki

a) időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy

b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.

(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.""

(3) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"208. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának a) pontja, valamint b) pontjának bb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:

[A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv.-ben meghatározott:]

"a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg;"

"bb) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,"

"(2) Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék (Tbj. 36-37. §) fizetésére fennálló kötelezettség is." "

122. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 74. §-ának (2) bekezdésében a "2002-ben 615,0 millió forintot" szövegrész "2002-ben 1465,0 millió forintot" szövegrészre változik.

123. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében a "2002-ben" szövegrész "2002-től" szövegrészre változik.

124. §[48]

125. § Az e törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 77/A. §-a (2) bekezdésének d) pontját az adózó bármely korábbi adóév adókötelezettségére alkalmazhatja.

126. §[49] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos finanszírozandó területekre az előző évek előirányzatmaradványaiból 2003. évben átcsoportosítást hajthasson végre.

127. §[50] Az Országgyűlés elrendeli, hogy az E. Alap 573,1 millió forintot utaljon át a Segítő Jobb Alapítvány részére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó, munkát vállaló személyek esetében a 2002. évben teljesített társadalombiztosítási befizetéseknek és az igénybe vett ellátások kiadásainak különbözeteként a LXXII. fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére 2003. december 31-éig.

128. §[51] A Magyar Televízió Rt. tőketartalékának emelésére szolgáló előirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 16. cím, 1. alcím) folyósításának és felhasználásának feltétele a 77/2003. (VI. 24.) OGY határozatban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése, e jelentésnek az illetékes országgyűlési bizottság általi tudomásul vétele, továbbá a Magyar Televízió Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Kuratóriuma elnökének - az országgyűlés elnökéhez eljuttatott nyilatkozata, melyben kötelezi magát az alábbiakra:

(1) A Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Rt. elnökét, hogy

a) 2004. január 31-éig a részvénytársaság teljes személyi állományára kiterjedő humánpolitikai és munkaügyi átvilágítást végeztessen el az Rt. felügyelő bizottságának folyamatos ellenőrzésével. Az erről készült jelentését terjessze a Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége elé.

b) Az a) pont szerinti átvilágítás eredményeire építve legkésőbb 2004. március 31-éig terjesszen javaslatot a Közalapítvány Kuratóriuma elé új szervezeti és feladatelosztási rendszerre, megjelölve az elhagyható vezetői szinteket és a nélkülözhető munkaköröket.

c) Az a) -b) pontokban foglaltak figyelembevételével dolgozzon ki új szervezeti és működési szabályzatot, és a külső-belső munkavégzésre is kiterjedően korszerűsítse az összeférhetetlenségi szabályokat.

d) Készítsen középtávú megoldásokat is alkalmazó reorganizációs tervet, és ezt terjessze a Közalapítvány Kuratóriuma elé, hogy a Magyar Televízió Rt. kiadásai a reálisan számítható bevételek szintjére csökkenjenek.

e) A részvénytársaság felügyelő bizottságának javaslatára támaszkodva olyan belső elszámolási rendszert alakítson ki, amely lehetővé teszi a szakmai és pénzügyi folyamatok átláthatóságát, továbbá a műsorok valós költségeinek, hozzárendelhető bevételeinek meghatározását és nyilvántartását, biztosítva az egyes műsorszámok, műsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát.

(2) Az (1) bekezdés a) -e) pontjaiban foglaltak végre-hajtásáról a Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége szükség szerinti gyakorisággal jelentést tesz az Országgyűlésnek.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez