12/2003. (III. 14.) GKM rendelet

a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A védő- és határpillérek méretezésénél az e rendelet mellékleteként közzétett Bányabiztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelethez

Bányabiztonsági Szabályzat a védő- és határpillérek méretezéséről

Általános szabályok

1. §

(1) E szabályzat hatálya kiterjed a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 32. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben kijelölt védőpillérekre és a törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében előírt határpillérekre.

(2) E szabályzat alkalmazásában:

1. Védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény, illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti.

2. Határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek.

3. Határszög (β):

- külfejtés esetén a bányaműveletekkel nem érintett kőzettest rézsűs határoló felületének vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat szerint a határoló felület alatti kőzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a bányaműveletek felől nézve a védőpilléreken túli terület nyugalomban marad és így a bányaműveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti,

- mélyművelés esetén a határszög - egy függőleges, a fejtés határvonalára merőlegesen felvett síkmetszetben - a bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt szöge.

4. Határszög korrekciója (Δβ): a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védőpillér méretek meghatározásánál figyelembe veendő korrekció.

5. Korrigált határszög: a β-Δβ szögérték.

6. Hatástávolság (r): a bányaműveletek talpponti szélétől vagy a fejtési üreg szélétől az ép kőzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kőzetmozgások a felszínen kiterjednek.

7. Korrigált hatástávolság (r', illetve a, b és c): a határszög megállapításnak bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság.

8. Védősáv (pv): a védendő létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt vízszintes vetületi távolság.

9. Védőpillér szélessége (R): a védősáv és a korrigált hatástávolság méretének összege.

10. Szakértő: szakirányú egyetem, valamint a külön jogszabály alapján az adott szakterületre tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkező és névjegyzékben szereplő személy.[1]

11. Lábvonal: a védőpillért határoló rézsűs felületnek és a védőpillér vonatkozó felületének (alaplap, fekü) metszésvonala.

2. §

A védőpillér méretezés általános rendelkezései

(1) A védőpillér méretezését, a határszög megállapítását - az 5. § (3) bekezdés előírásaiban foglalt eseteket kivéve - szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező felelős műszaki vezetőnek vagy szakértőnek kell elvégeznie, akik e tevékenységükért a más jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.

(2) A védőpilléreket a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag esetében a védőpillérek a telep feküjére is méretezhetők.

(3) Többtelepes vagy többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani.

(4) A védőpillérek méretezésének helyességét a bányaművelés során rendszeresen, de legalább évente a műszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat szerint a kijelölt védőpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozónak haladéktalanul kezdeményeznie kell a védőpillér módosítását.

(5) A bányaműveletek hatására végbemenő mozgások ellenőrzésére a bányafelügyelet - a bányavállalkozó költségére - mérőhálózat telepítését és rendszeres mérését rendelheti el.

(6) Jelen szabályzattól eltérő védőpillér méretezés megengedett, ha a védelmi és biztonsági követelmények más módon is kielégíthetők. Ez esetben a kockázatokról a védendő építmény, létesítmény vagy terület tulajdonosával meg kell állapodni, és a megállapodást a védőpillér kijelölési kérelemhez csatolni kell.

A védőpillérrel kapcsolatos jelölések megjelenítése az 1-4. ábrán látható.

(8) A bányatérképeken fel kell tüntetni a védősáv határvonalát és a védőpillér lábvonalát. A lábvonalon fel kell írni a védendő objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a védőpillért számították és a védőpillért kijelölő bányafelügyeleti határozat számát. A védőpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep(ek), szelet(ek) vagy szint(ek) megnevezését.[3]

(9) Amennyiben más jogszabály, szabályzat vagy utasítás nagyobb értéket nem ír elő, a védősáv legkisebb mérete 5 m.

Védőpillérek méretezése külfejtés esetén

3. §

(1) A külszíni létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsű felületének felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védősáv vonalával, és a vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált határszöge.

(2) A külszíntől legfeljebb 10 méter mélységben lévő föld alatti létesítményt külszíni létesítménynek kell tekinteni, védőpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni.

(3) A határszög értékét a tervezett védőpillér közvetlen környezetében lévő rétegsor vastagsági, települési, kőzetfizikai, hidrogeológiai, művelési, továbbá a kőzetfal (rézsű) állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzők figyelembevételével, méréssel, számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni, úgy, hogy a védőpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be (2. ábra).

(4) A határszög korrekciója: Δβ= 3°.

Védőpillér méretezés külfejtés esetén (β állandó)

Védőpillér méretezés külfejtés esetén (p változó)

Védőpillérek méretezése mélyművelés esetén

4. §

(1) A védőpillért a 3. § (1) bekezdése szerint kell méretezni.

(2) A pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítmény védelmét szolgáló védőpillért a következők szerint kell méretezni:

a) a legfeljebb 0-5° dőlésű telepek esetén a védőpillér olyan kör, amelynek középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r') és a védősáv (pv) összege;

b) 5°-nál nagyobb dőlésű telepek esetén a védőpillér dőlésben felfelé, dőlésben lefelé, illetve csapásirányba eső vízszintes vetületi méretét a védősáv (pv) és az adott irányra számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c összege határozza meg (3. ábra).

(3) Vonalas létesítmény vagy határvonal védőpillérét a határvonalat alkotó pontok pillérköreinek (-ellipsziseinek) burkoló görbéje adja.

(4) Sokszög alapú létesítmény védőpillérét pontok és vonalak védőpilléreként kell megszerkeszteni.

(5) A külszíntől 10 m-nél nem mélyebben lévő létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, mintha külszíni létesítmény lenne.

5. §

(1) A korrigált hatástávolságot a következő összefüggések alapján kell meghatározni:

a) 0-5° dőlésű telepek esetén, illetve nem telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag esetén:

b) 5°-nál nagyobb dőlésű telepek esetén (3. ábra):

dőlésben lefelé:

dőlésben felfelé:

csapásirányban:

(2) A határszög korrekcióját a következő a), b) vagy c) pont szerinti módon kell megállapítani:

a) mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült vagy számított, esetleg irodalmi adatokból származó (valószínű) határszög esetén:

Δβ=5°,

b) egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknő félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni) származó határszög esetén:

Δβ=3°,

c) kettő vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve tényleges értéknek,

ha a szélső értékek közötti eltérés < 3°, akkor Δβ=1°,

ha az eltérés 3° és 5° között van, akkor Δβ=2° és

ha az eltérés > 5°, akkor Δβ=3°.

(3) Mélyművelés esetén a határszög értékét - mérési adat hiányában - szakértőnek kell megállapítania.

Pontszerű létesítmény védőpillére 5°-nál nagyobb dőlésű telep esetén

6. §

(1) Telepben lévő létesítmények

Telepben, illetve a telep alatt vagy felett 10 m-nél kisebb távolságra lévő létesítmény védőpillérét a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerűen úgy kell méretezni, hogy a védőpillérben - a létesítmény felhagyása után - az üzem területén általánosan szokásos fejtésmódnak megfelelő méretű fejtéseket lehessen telepíteni. A védőpillér méretek meghatározásánál elsősorban a gyakorlati tapasztalatok a mérvadók. A védőpillér mérete (x) a vágat szélétől számítva azonban

H = 200 m fedőréteg-vastagságig 20 m-nél,

H = 200-400 m fedőréteg-vastagság között 30 m-nél, és

H = 400 m-en felül x = 0,1 x H-nál

kisebbek nem lehetnek (4. ábra).

(2) Telep felett lévő létesítmények

A művelésre tervezett telep feletti föld alatti létesítmény védőpillérét korrigált határszöggel és védősávval kell megszerkeszteni. Ebben az esetben Δβ=5° értékkel kell számolni.

A művelésre tervezett telep feletti kis magasságban (10-50 m) lévő létesítménynél a védőpillér méretezését kétféle módszerrel kell elvégezni:

- korrigált határszöggel és védősávval méretezve, illetve

- mintha telepben lévő létesítmény lenne.

A védőpillér méretek közül a nagyobb méretet kell alkalmazni.

(3) Lejtősakna védőpillérének méretezése

Lejtősakna védőpillérének méretezését a 4. § (2) és a 6. § (1) bekezdése alapján kell elvégezni úgy, hogy az akna szájnyílásának - mint külszíni létesítménynek - védőpillérét korrigált határszöggel és védősávval, a lejtősakna talpának védőpillérét pedig mint telepben lévő létesítmény védőpillérét kell meghatározni.

A lejtősakna teljes védőpillérét a két végpontban kapott védőpillér-szélességgel megállapított méretek határozzák meg.