12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet

a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól

A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 258. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendeletet kell alkalmazni, ha a zálogtárgyat a Ptk. 257. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti megállapodás alapján a zálogjogosult vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: jogosult) bírósági végrehajtás mellőzésével értékesítheti (a továbbiakban: értékesítés). A Ptk. 257. §-ának (1) bekezdése szerinti közös értékesítésben való megállapodás (a továbbiakban: közös értékesítés) esetén e rendeletet az abban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E rendeletet az üzletszerűen folytatott - zálogházi tevékenység keretében nyújtott - kézizálogkölcsön esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az erre vonatkozó külön jogszabály azt előírja, vagy alkalmazását a felek írásban kikötötték.

(3) E rendelet rendelkezéseitől a felek csak abban a körben térhetnek el, amelyben azt a jogszabály lehetővé teszi. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a felek megállapodása csak akkor irányadó, ha az nem sérti a zálogkötelezett e rendeletben biztosított jogait, és nem teszi terhesebbé az e rendeletben előírt kötelezettségeit.

2. §[1]

(1) A zálogjogosult köteles a zálogkötelezettet írásban értesíteni arról, hogy a megállapodásban foglaltaknak megfelelően kielégítési jogát gyakorolni, a zálogtárgyat értékesíteni kívánja (előzetes értesítés). Az előzetes értesítés megtörténte és az értékesítés között legalább 30 napnak kell eltelnie.

(2) Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a zálogszerződés és - ha nem ebben történt - az értékesítésre vonatkozó megállapodás,

b) az értékesíteni kívánt zálogtárgy, ingatlan esetében annak közigazgatási címe és helyrajzi száma szerinti,

c) a kielégítési jog gyakorlásával érvényesíteni kívánt összeg és annak járulékai,

d) a kielégítési jog megnyíltának oka és időpontja megjelölését.

(3) Ha a zálogtárgy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (4) bekezdése szerinti lakóingatlan (a továbbiakban: lakóingatlan) az előzetes értesítésnek utalnia kell arra is, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az értékesítés során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 85/F. § (2) bekezdése alapján és az abban meghatározott feltételek szerint elővásárlási jog (a továbbiakban: elővásárlási jog) illeti meg.

(4) A zálogkötelezett az előzetes értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a jogosultnak megnevezni mindazon személyt, akinek - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokon és tényeken kívül - a zálogtárgyon további zálogjoga vagy más olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy tulajdonjogát korlátozza.

(5)[2] A jogosult az értékesítést megelőző legalább 15, lakóingatlan értékesítése esetén legalább 30 nappal korábban írásban értesíti a zálogkötelezettet az értékesítés választott módjáról, helyéről és időpontjáról, lakóingatlan értékesítése esetében az árverés módjáról, azonosító számáról és az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpontról. A Ptk. 257. § (3) bekezdése szerinti megállapodás esetében az értesítésben az értékesítéssel megbízott személyt is meg kell jelölni, illetve - ha az értesítés megbízottól származik - csatolni kell a zálogjogosult ilyen tartalmú nyilatkozatát.

(6) Az előzetes és az (5) bekezdésben foglalt értesítés - lakóingatlan értékesítése kivételével - egyidejűleg (egy iratban) is teljesíthető, ebben az esetben az (1)-(2), valamint a (4)-(5) bekezdésben foglalt szabályokat értelemszerűen erre az értesítésre vonatkozóan kell alkalmazni. Gyorsan romló dolog esetén az értékesítés időpontját a jogosult az (1) és az (5) bekezdésben előírt időtartamra tekintet nélkül is meghatározhatja.

(7)[3] Lakóingatlan értékesítését megelőzően legalább 30 nappal a jogosult az ingatlan azonosítására alkalmas adatok (közigazgatási címe és helyrajzi száma), az árverés módja, azonosító száma és az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpont feltüntetésével az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot is értesíteni köteles.

(8) Több jogosult által történő előzetes vagy (6) bekezdés szerinti értesítés esetén a zálogkötelezett a vele kötött megállapodásban foglalt, illetve az e rendelet szerinti kötelezettségeit - a zálogjogosultak ettől eltérő együttes rendelkezéséig vagy ennek hiányában - annak a jogosultnak az irányában köteles teljesíteni, akinek értesítése a zálogkötelezetthez elsőként érkezett. Egyidejűleg (azonos napon) érkezett értesítések esetén az értesítést küldő jogosultak közül az követelheti a teljesítést, akinek kielégítési joga előbb nyílt meg.

(9) Közös értékesítés esetén a zálogkötelezett a sikeres értékesítés előmozdítása érdekében a zálogjogosulttal együttműködni köteles.

(10)[4]

3. §

(1) Ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjogosult az előzetes értesítésben vagy azt követően a kielégítési jogának gyakorlása érdekében írásban felhívhatja a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felhívásban meghatározott megfelelő időn belül bocsássa a jogosult rendelkezésére.

(2) A zálogkötelezett köteles a jogosult számára lehetővé tenni, hogy az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően a zálogtárgyat birtokba vegye - ingóság esetén azt elszállítsa -, és azon a zálogszerződés szerinti jogait gyakorolja. A zálogkötelezett köteles továbbá a jogosultat olyan helyzetbe hozni, hogy az a zálogtárgyat a vele kötött megállapodásban, illetve az e rendeletben foglaltak szerint értékesíthesse, és köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jogosultat e jogainak gyakorlásában akadályozza.

(3) Ha a zálogtárgy olyan lakóingatlan, amely esetében a zálogjogosult az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti [Ptké. 48. § (3) bekezdés], a jogosult - az értékesítés céljából - az ingatlan kiürített állapotban való birtokba adására is igényt tarthat. A birtokba bocsátás teljesítésére legalább 3 hónapos határidőt kell szabni. A kiürített állapotban való birtokba bocsátás elmulasztása - a megszabott határidő letelte után - az ingatlan étékesítésének nem akadálya.

(4)[5] A (3) bekezdés szerinti esetben a zálogkötelezettet a birtokba bocsátásra azzal a tájékoztatással kell felhívni, hogy ha bemutatja a települési önkormányzat Lt. 85/F. § (3) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalását (a továbbiakban: önkormányzati kötelezettségvállalás), úgy a lakóingatlan kiürítésére a felhívásban megjelölt, de attól a naptól számított legalább 30 nappal válik kötelezetté, hogy a jogosulttól olyan írásbeli értesítést kapott, amely szerint az értékesítés során az ingatlan tulajdonjogát nem az önkormányzat szerezte meg. Önkormányzati kötelezettségvállalás esetén a jogosult a lakóingatlant a zálogkötelezett által előbbiek szerint vállalt kiürítési kötelezettség terhével bocsátja értékesítésre.

(5)[6] A jogosult birtokába kerülő zálogtárgy tekintetében - annak értékesítéséig - a zálogjogosultat megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a kézizálogjog jogosultját illetik, illetve terhelik.

(6)[7] Közös értékesítés esetén a zálogkötelezett a zálogtárgy kiadására csak akkor köteles, ha erre a közös értékesítésre irányuló megállapodásban kötelezettséget vállalt. Ilyen kötelezettségvállalás hiányában is köteles azonban az értékesítés érdekében a jogosultat a zálogtárgyra vonatkozó szükséges tájékoztatással ellátni, és lehetővé tenni, hogy a zálogtárgyat az értékesítés során vevőként jelentkező személyek megtekinthessék.

4. §

(1) Jogon vagy követelésen fennálló zálogjog esetén - a közhiteles nyilvántartás által tanúsított ilyen zálogjog kivételével - a zálogkötelezett köteles az előzetes értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul

a) a jogot vagy követelést keletkeztető vagy bizonyító, illetve a jog gyakorlásához vagy a követelés érvényesítéséhez szükséges iratokat a jogosultnak átadni,

b) a követelés elzálogosításáról annak kötelezettjét tájékoztatni,

feltéve, hogy ezeket korábban még nem tette meg.

(2) Ha a követelés kötelezettjét az elzálogosításról a zálogjogosult értesíti, vagy zálogjogát a jogosult a zálogjoga alapításáról való (1) bekezdés b) pontja szerinti értesítés nélkül érvényesíti, a követelés kötelezettje követelheti, hogy a zálogjogosult a zálogjoga fennállását a zálogszerződéssel, illetve az erről szóló okirat közjegyző által hitelesített másolatával igazolja.

5. §

(1) A jogosult a birtokába került zálogtárgyról, illetve a javára működtetett vagyon esetén annak elemeiről és összetételéről leltárt köteles készíteni. A leltár készítése során a zálogkötelezett részvételének lehetőségét biztosítani kell.

(2) A leltárban fel kell tüntetni, hogy annak felvételénél a zálogkötelezett jelen volt-e, jelenléte esetén pedig azt is, hogy a leltár másolatát átvette. Ha a zálogkötelezett a leltár felvételénél nem volt jelen, a leltár másolatát részére haladéktalanul meg kell küldeni.

(3) A leltárt olyan részletezésben és terjedelemben kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen az értékesítés elvégzésére, azt követően pedig a zálogkötelezettel való elszámolásra.

(4) Közös értékesítés esetén - ha erre bármelyik fél igényt tart - a zálogkötelezett birtokában maradt zálogtárgyakról is leltárt kell felvenni, amelyet a felek közösen készítenek el.

6. §

(1) A jogosult a zálogtárgy értékesítésére irányuló intézkedéseiről, azok időpontjának megjelölésével értékesítési naplót köteles vezetni.

(2) Az értékesítési naplóhoz csatolni kell a leltárt, az intézkedések során keletkezett és az értékesítési naplóban foglaltak igazolására alkalmas okiratokat, a zálogkötelezettnek, illetve az értékesítési naplót vezető jogosulton kívüli más zálogjogosultaknak az intézkedésekkel kapcsolatosan tett észrevételeit.

(3) A zálogkötelezett, illetve az értékesítési naplót vezető jogosulton kívüli más zálogjogosultak az értékesítési naplót megtekinthetik, arról vagy annak egyes részeiről másolatot készíthetnek.

(4) Közös értékesítés során az értékesítési naplót a felek megállapodása szerinti személy vezeti.

7. §

(1)[8] Az értékesítést végző jogosult az értékesítésről - ha pedig a zálogtárgy a birtokába került, úgy erről is -a zálogtárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező más - értékesítésre szintén feljogosított, vagy törvény alapján zálogjoggal rendelkező - jogosultakat írásban azzal köteles tájékoztatni, hogy az értékesítés folyamatába az értesítés kézhezvételétől számított meghatározott, de legalább 15 napos jogvesztő határidőn belül bekapcsolódhatnak.

(2) Az értékesítést végző jogosulttal az (1) bekezdés szerinti bekapcsolódási szándékot írásban kell közölni, és erről egyidejűleg a zálogkötelezettet is értesíteni kell. Az értékesítés folyamatába való bekapcsolódási szándékát az értékesítési joggal rendelkező az a zálogjogosult is közölheti, aki a bekapcsolódás lehetőségéről nem kapott tájékoztatást, de zálogjoga fennállását okirattal igazolja. A bekapcsolódott zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelésének jogalapját és összegszerűségét igazoló okiratokat az értékesítést végző jogosultnak bemutatni köteles.

(3) Az értékesítést végző jogosult, valamint az értékesítésbe - a (2) bekezdés szerinti közléssel - bekapcsolódott zálogjogosultak a zálogtárgy birtokban tartására és értékesítésére egyhangú határozattal másik jogosultat jelölhetnek ki. E határozatról a zálogkötelezettet is tájékoztatni kell. Ilyen esetben az értékesítési naplót - annak további vezetése érdekében - a kijelölt jogosultnak kell átadni.

(4)[9] A (3) bekezdés szerinti jogosultak egyhangú határozattal meghatározhatják vagy - ha ez már megtörtént - megváltoztathatják az értékesítés helyét, idejét és módját, valamint annak, illetve a vagyon - értékesítéséig történő - működtetésének feltételeit. Ebben az esetben a 2. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni keli.

(5) Közös értékesítés esetén az (1) bekezdés szerinti értesítési kötelezettség a feleket egyetemlegesen terheli, az értékesítéssel összefüggésben pedig csak a zálogkötelezett hozzájárulásával hozhatók határozatok.

8. §

(1) A zálogtárgy értékesítése során a jogosult az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, ennek megfelelően a zálogtárgyat az értékesítési jogának keretei és az adott piaci körülmények között elérhető méltányos áron - a zálogkötelezett és a bekapcsolódott zálogjogosult [7. § (2) bekezdés] törvényes érdekeit is szem előtt tartva - kell értékesítenie.

(2)[10] Ha az értékesítés nem üzletszerű kereskedelmi forgalomban az erre irányadó szabályok szerint történik, a jogosultnak az értékesítés olyan módját kell választania, amely lehetővé teszi, hogy az érintett zálogtárgy tekintetében az adott körülmények között vevőként ésszerűen számításba vehető személyek az értékesítésről tudomást szerezhessenek és egymással versengő ajánlatot tehessenek.

(3) Közös értékesítés esetén a feleknek az (1)-(2) bekezdés szabályai szerint kell eljárniuk, ha az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott.

(4) A (2) bekezdésben foglalt követelmény teljesítésétől a jogosult eltekinthet, illetve attól eltérhet, ha ehhez az értékesítés során a zálogkötelezett írásban hozzájárul. Ha az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott, az e rendelkezésben foglaltak alkalmazásához annak hozzájárulását is be kell szerezni.

(5)[11]

(6)[12] A (4) bekezdésben foglaltak lakóingatlan esetén csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a zálogkötelezett az előzetes értesítést követően legkésőbb az értékesítés meghirdetéséig megjelöli az ingatlan vevőjét és egyben kéri, hogy az ingatlant a bírósági végrehajtás mellőzésével való értékesítésre irányuló megállapodásban meghatározott legalacsonyabb eladási áron, illetve az annak számítási módja szerint megállapított vételáron vagy reá nézve ennél kedvezőbb feltételek mellett az általa megjelölt és az ingatlant megvásárolni szándékozó személynek értékesítsék.

(7)[13]

8/A. §[14]

(1) A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján, az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) kell értékesíteni.

(2)[15] A lakóingatlan közös értékesítés útján csak akkor értékesíthető, ha

a) a közös értékesítésről a kielégítési jog megnyílását követően, írásban állapodott meg a zálogjogosult és a zálogkötelezett, és

b) az ingatlan vételára az értékesítést megelőző hat hónapon belül készített szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékánál magasabb.

(3) A jogosult az adóhatóságnál a lakóingatlan azonosítására alkalmas adatok megjelölésével, valamint az előleg átutalásához szükséges fizetési számla számának feltüntetésével kezdeményezi az árverés kiírását.

(4)[16] Az árverés kiírását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB.tv) 39. § (1) bekezdés a)-i) és k)-n) pontjaiban meghatározott szervezet, az önálló bírósági végrehajtó, valamint felszámolási eljárás keretében a felszámoló kezdeményezheti.

(5)[17] A Magyar Nemzeti Bank a honlapján közzéteszi az MNB.tv 39. § (1) bekezdés a)-i) és k)-n) pontjaiban meghatározott szervezetek nevét és székhelyét.

8/B. §[18]

(1)[19] Az árverés kiírásának előfeltétele, hogy a jogosult megkeresésében

a) jelölje meg az (5) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat,

b) csatolja a kezdeményezést megelőző hat hónapon belül készült, a beköltözhető forgalmi értékre vonatkozó szakértői értékbecslést,

c) csatolja a lakóingatlan lényeges tulajdonságainak megállapítására alkalmas fénykép- vagy videofelvételeket,

d) igazolja a lakóingatlanonként 25 ezer forintos költségátalány megfizetését.

(2) Az adóhatóság a szakértői értékbecslésben szereplő becsértéket összeveti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, összehasonlító értékadatokat tartalmazó nyilvántartásával, és bűncselekményre utaló adat esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság eljárását. Az állami adóhatóság a becsérték módosítására nem jogosult. Ha az állami adóhatóság a nyomozó hatóság eljárását kezdeményezi, illetve ha a becsérték 30 százalékot meghaladó eltérését észleli, az árverés kitűzését mellőzi és erről értesíti a jogosultat. A becsérték 30 százalékot meghaladó eltérése esetén az árverés kiírását a jogosult kizárólag az állami adóhatóság által - a jogosult költségén -felkért szakértő által megjelölt becsértéken kezdeményezheti.

(3) Amennyiben a megkereső által közölt adatok nem elegendőek az árverési hirdetmény kibocsátásához, az adóhatóság erről írásban értesíti a megkeresőt, aki a hiányok pótlását követően ismételten kezdeményezheti az árverési hirdetmény kibocsátását.

(4) Az adóhatóság az árverési hirdetmény kibocsátásához megfelelő megkeresés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül árverési hirdetményt tesz közzé az EÁF-en, és a hirdetmény egy példányának megküldésével erről a jogosultat tájékoztatja. Az árverés kezdetét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy az legalább 45, legfeljebb 60 nappal a hirdetmény közzétételét követően legyen.

(5) Az árverési hirdetmény tartalmazza

a) a jogosult nevét, székhelyét, elérhetőségét,

b) a zálogkötelezett nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) a lakóingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. § (1) bekezdése szerinti terhek),

d) a lakóingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) a lakóingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) a lakóingatlan becsértékét és a Ptk. 257. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rögzített legalacsonyabb eladási árat,

g) a lakóingatlan megtekinthetőségének időpontját, amely az (1) bekezdés szerinti megkeresés keltétől számított legalább 10, legfeljebb 50 napon belüli lehet,

h) annak tényét, hogy megilleti-e a települési önkormányzatot a 2. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jog,

i) az árverésen történő részvételhez szükséges előleg befizetésére szolgáló számlaszámot, az előleg összegét,

j) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár milyen mértékben csökkenthető,

k) az árverés kezdő időpontját, amely a hirdetmény közzétételét legalább 45 nappal, legfeljebb 60 nappal követi,

l) az arra való utalást, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges.

8/C. §[20]

(1) Az elektronikus árverésen ajánlattevőként (a továbbiakban: elektronikus árverező) - a kiskorú és képviselője kivételével - bárki részt vehet. Az elektronikus árverésen csak az árverező által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelentett meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek van helye.

(2) Az elektronikus árverésen az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, ügyfélkapun keresztül vehet részt.

(3) Az árverési hirdetmények megtekintése, valamint az elektronikus árverésen történő részvétel és ajánlattétel díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez és tesz közzé.

(4) Az elektronikus árverésen való részvétel előfeltétele, hogy az elektronikus árverező előlegként az ingatlan becsértékének 2%-át legkésőbb az elektronikus árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján megfizesse és ezt az adóhatóságnak az elektronikus árverés megkezdéséig igazolja.

(5) Az elektronikus árverés technikai feltételeivel és működtetésével kapcsolatos részletes információkat az adóhatóság honlapján közzéteszi.

8/D. §[21]

(1) Az elektronikus árverés az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF-en az ajánlattételkor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetől eg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az elektronikus árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.

(2) Az ajánlat legalább 5000 forinttal, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forinttal, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forinttal, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forinttal nagyobb a legmagasabb érvényes ajánlatnál.

(3) Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték 70%-át, de legalább a Ptk. 257. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rögzített legalacsonyabb eladási árnak megfelelő összeget elérő legmagasabb ajánlat minősül.

(4) Az árverési ajánlat nem vonható vissza.

(5) Az elektronikus árverés során elővásárlási joggal rendelkező helyi önkormányzat elővásárlási jogát az elektronikus árverés lezárultát követő 30. nap 17.00 óráig, a legmagasabb érvényes ajánlat fenntartásával gyakorolhatja.

8/E. §[22]

(1) Az elektronikus árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer.

(2) Az elektronikus árverés nyertesét az adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti.

(3) Az adóhatóság a nem nyertes ajánlatokhoz kapcsolódó előlegeket az árverés lezárultát követően haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.

(4) A nyertes elektronikus árverező a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül személyesen köteles az árverést lebonyolító adóhatóságnál az árverési jegyzőkönyv egy példányát aláírni és átvenni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az adóhatóság értesíti a jogosultat az árverés nyertesének személyéről, valamint az árverés lényeges adatairól, vagy az árverési vevő (4) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek elmulasztásáról.

8/F. §[23]

(1) Ha az önkormányzat elővásárlási jogát nem gyakorolja, az adóhatóság

a) erről a tényről elektronikus úton értesíti a jogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt,

b) értesíti a nyertes elektronikus árverezőt arról, hogy köteles a nyertes ajánlatnak az előleggel csökkentett értékét a jogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalni,

c) a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a jogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalja.

(2) Ha az önkormányzat elővásárlási jogát gyakorolja, az adóhatóság

a) erről a tényről elektronikus úton értesíti a jogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt,

b) a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a nyertes elektronikus árverező által megadott fizetési számlaszámra haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.

(3) Az adóhatóság (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítése alapján a nyertes elektronikus árverező vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítése alapján az önkormányzat tulajdonjogának bejegyzése érdekében szükséges cselekményeket a jogosult foganatosítja.

(4) A jogosult a nyertes elektronikus árverezővel vagy az önkormányzattal szembeni követelését bírósági úton érvényesítheti. Mulasztás esetén az ingatlan ismételt árverése az általános szabályok szerint kezdeményezhető azzal, hogy a mulasztó nyertes elektronikus árverező a további árverésen - a jogosult ellenkező nyilatkozatáig - nem vehet részt.

(5) Az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatok adótitoknak minősülnek, azok megismerésére az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint az értékesítésbe bekapcsolódott jogosultak, valamint - az árverési vevő lakcímére és azonosító adataira vonatkozó adatok kivételével - a kötelezett jogosult.

(6) Az adóhatóság nem tartozik felelősséggel a jogosult téves vagy hibás adatszolgáltatásából eredő esetleges károkért.

8/G. §[24]

A kötelezett által lakott lakóingatlan a Ptk. 257-258. § alkalmazásával 2011. július 1-jéig csak a kötelezett erre irányuló, az állami adóhatóságnál személyesen előterjesztett írásbeli hozzájárulása alapján értékesíthető és tehető közzé az árverési hirdetmény az EÁF-en. A kötelezett a nyilatkozatát az árverési hirdetmény közzétételét követően nem vonhatja vissza.

9. §

(1)[25] Az értékesítés sikertelen, ha a zálogkötelezettel kötött megállapodás szerinti határidőben és feltételek mellett a zálogtárgy értékesítése nem vezet eredményre.

(2) Az értékesítés sikertelensége esetén a felek 15 napon belül az értékesítésre újabb határidőben állapodhatnak meg, ennek hiányában a jogosult 8 napon belül köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni, és ezt csak abban az esetben mellőzheti, ha ez utóbbi határidő lejártától számított 15 napon belül bírósági végrehajtást kezdeményez.

(3) Az értékesítésre megszabott határidő sikertelen elteltére nem hivatkozhat az a zálogkötelezett, aki a vele kötött megállapodásban foglalt, illetve az e rendelet szerinti kötelezettségeinek nem tett eleget. A kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamát az értékesítésre megszabott határidő számításánál figyelmen kívül kell hagyni. E tényről, illetve a figyelmen kívül hagyott időtartamról a zálogkötelezettet írásban tájékoztatni kell.

10. §

(1) A zálogtárgy értékesítését követően az értékesítés eredményéről a jogosult haladéktalanul írásbeli elszámolást köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesített zálogtárgyak leltár szerinti felsorolását,

b) a zálogtárgyak ellenében kapott vételárat egyenként, illetve összességében az értékesítés módjától függően,

c) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, értékesítésével, vagyon esetén annak működtetésével, valamint az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan felmerült költségeket,

d) a zálogtárgy, vagyon esetén a működtetés - zálogjogosult által beszedett - hasznait,

e) a zálogtárgyból kielégítendő követelések összegét, jogcímét, rangsorát, és ha van

f) a zálogkötelezettet megillető maradványösszeget.

(2) Az írásbeli elszámolást meg kell küldeni a zálogkötelezettnek és az értékesítésbe bekapcsolódott zálogjogosultaknak (a továbbiakban: érdekelt). Az érdekelt az elszámolással kapcsolatos kifogásait 8 napon belül - a többi érdekelttel közvetlenül közlendőén - írásban jelentheti be a jogosultnak, amelyre az érdekeltek további 8 napon belül tehetnek észrevételt.

(3) Kifogás esetén - az észrevételekre figyelemmel - a jogosult az írásbeli elszámolást fenntartja vagy módosítja. Erről az érdekelteket írásban és azzal tájékoztatja, hogy a figyelembe nem vett kifogásaikat, illetve észrevételeiket a továbbiakban bírósági úton, nem peres eljárás keretében érvényesíthetik. Ha az eljárás megindítását az érdekelt a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül igazolja, a jogosult az értékesítés során befolyt összeget vagy annak vitatott részét köteles bírósági letétbe helyezni.

(4)[26] A (3) bekezdés szerinti nem peres eljárás megindítása iránti kérelmet a zálogkötelezett lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani.

(5) Kifogás vagy az eljárás megindítása igazolásának hiányában a jogosult az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt tételeket összesíti, abból levonja a c) pont szerint elszámolható költségeket, majd a fennmaradó összeget az e) pontban foglaltaknak megfelelő rangsor szerint és mértékben a zálogjogosultak között felosztja, ezt követően pedig kiadja a zálogkötelezettnek az (1) bekezdés f) pontja szerinti maradványösszeget.

(6) Közös értékesítés esetén írásbeli elszámolást csak akkor kell készíteni, ha a felek ebben megállapodtak vagy az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök