166/2003. (X. 21.) Korm. rendelet

az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Végzettség szintje és a szakképzettség Az egészségügyi felsőoktatásban szakképzettség

a) főiskolai szinten és a b) pontban foglaltak kivételével egyetemi szinten nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban szerezhető,

b) egyetemi szinten az általános orvostudományi, fogorvostudományi, gyógyszerésztudományi szakon kizárólag nappali tagozaton

szerezhető."

2. §

A Rendelet 2. számú melléklete folytatólagosan kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű védőnő, egyetemi szintű ápoló és az egyetemi szintű népegészségügyi felügyelő alapképzési szakok képesítési követelményeivel.

3. §

Az egyetemi szintű védőnő, az egyetemi szintű ápoló és az egyetemi szintű népegészségügyi felügyelő alapképzési szakok kreditrendszerű képzésének sajátos követelményeit a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek az egészségügyi szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 3. számú melléklete határozza meg.

4. §

(1) A Rendelet 3. számú mellékletében a "diplomás ápoló szak" szakmegnevezés helyébe "ápoló szak" szakmegnevezés lép.

(2) A Rendelet 3. számú mellékletében az eredeti diplomás ápoló szak 2. pontjában az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezés "diplomás ápoló" megnevezésről "ápoló" megnevezésre módosul.

5. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 1. számú mellékletének 5.2.1. pontja felvezető mondata helyébe "A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése" szövegrész lép.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyetemi szintű ápoló alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 85/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendelet szerint szerzett "egyetemi okleveles ápoló" szakképzettség az R. 2. számú mellékletében meghatározott egyetemi szintű ápoló szakon szerezhető okleveles ápoló szakképzettséggel egyenértékű.

(5) A "diplomás ápoló" szakon e rendelet hatálybalépéséig kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek a 4. § (2) bekezdésében meghatározott "ápoló" szakképzettséggel. A 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2003/2004. tanévtől I. évfolyamra felvett hallgatók esetében felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(6) Az egyetemi szintű informatikus egészségügyi menedzser alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 5/2003. (I. 8.) Korm. rendelet mellékletének 2. pontjában "az informatikus egészségügyi menedzser" szövegrész helyébe az "okleveles informatikus egészségügyi menedzser" szövegrész lép.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Melléklet a 166/2003. (X. 21.) Korm. rendelethez

VÉDŐNŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. A képzési cél

Az egyetemi szintű védőnőképzés célja olyan egészségügyi szakemberek képzése, akik

- modern szemlélet és igényes magatartás alapján vesznek részt a védőnői ismeretek oktatásában, az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés kutatásában, a védőnői munka közép és felsőszintű szervezésében és irányításában,

- magas szintű szakmai és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, amely nagyfokú hivatás és felelősségtudattal párosul,

- munkájuk során messzemenően figyelembe veszik az védőnőoktatással szemben támasztott kívánalmakat,

- közreműködnek a védőnőoktatás fejlesztésében, új oktatási formák kutatásában és kifejlesztésében,

- részt vesznek az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés tudományos problémáinak megoldásában, ezen a téren új ismeretek kutatásában,

- részt vesznek új gondozási formák kialakításában és alkalmazásában,

- figyelemmel kísérik és munkájuk során figyelembe veszik az egészségügy és a betegek/kliensek gondozásával szembeni mindenkori kívánalmakat, a betegek/kliensek eltérő sajátosságait, emberi jogait és méltóságát, ennek megfelelően döntenek és cselekszenek, és

- képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való rendszeres tájékozódásra.

Az egyetemi szintű végzettséggel rendelkező védőnők a Rendelet 1. és 3. számú mellékletében a főiskolai szintű védőnő szakképzettséggel rendelkezők részére előírt ismereteken és készségeken túlmenően

a) ismerik

- a hazai egészségügyi intézményrendszer szervezeti felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit és a megvalósításukkal kapcsolatos főbb tennivalókat, ezen ismeretek elméleti és gyakorlati oktatásának módjait,

- a felsőoktatási intézményrendszer felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit, a megvalósításukhoz kapcsolódó főbb tennivalókat, és részt vesznek ezek kidolgozásában,

- a felsőoktatás különböző oktatási módszereit, ezek alkalmazásának lehetőségeit a védőnőképzés területén,

- a védőnői munka irányítási, szervezési elveit és ezek oktatásának és gyakorlati alkalmazásának kérdéseit a védőnői munka területén,

- a munkavédelmi előírásokat, azok oktatásának és alkalmazásának módjait,

- a természetgyógyászat (alternatív medicina) lehetőségeit és korlátait,

- a betegek/gondozottak/kliensek jogait és azok érvényesítésének módjait,

- a hátrányos helyzetű családok ellátásának sajátosságait,

- az egyén és a társadalom egészségvédelmének, a betegségek megelőzésének, a diagnosztika és terápia, valamint a rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjait,

- a betegségeknek a lelki élettel, magatartással összefüggő és szociális vonatkozásait,

- a népegészségtan és epidemiológia alapjait,

- a hazai egészségvédelmi szűrővizsgálatok rendszerét és elvi alapjait;

b) képesek

- kritikusan különbséget tenni az egyes ápolási elméletek között, és azokat alkotóan továbbfejleszteni,

- a gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket a hazai sajátosságoknak megfelelően továbbfejleszteni vagy újakat kidolgozni,

- a gondozás, egészségfejlesztés és oktatáskutatás ismereteinek oktatására, ilyen kutatási programok kidolgozására, a kutatási programok végrehajtására,

- a gondozást, egészségfejlesztést és prevenciót végzők, valamint a főiskolai diplomások és egyetemi hallgatók elméleti és gyakorlati oktatására, a szakmai klinikai és területi gyakorlatok megszervezésére, vezetésére,

- az oktatás új formáinak és módszereinek kidolgozására és alkalmazására,

- a védőnői tevékenység elméletigyakorlati feladatainak meghatározására,

- a védőnői tevékenység széles körű (országos, területi, helyi és házi) megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére,

- új szervezési és finanszírozási lehetőségek kutatására,

- a gondozás tárgyi eszközeinek és berendezéseinek korszerű oktatására,

- az egészség helyreállítására, rehabilitációra vonatkozó tudományos ismeretek védőnői feladatkörben történő alkalmazására,

- tudományos előadások tartására, vitákban való részvételre magyar és legalább egy idegen nyelven,

- a védőnői kompetenciák kialakítására, az egészségügyi ellátásban részt vevő más szakemberek (orvosok, die tetikusok, védőnők, ápolók, gyógytornászok stb.) képviselőivel való együttműködésre,

- magukat tudományos fokozat megszerzése érdekében továbbképezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles védőnő.

3. A képzési idő

3.1. Első alapképzésben nappali tagozaton 10 félév, 300 kreditpont, legalább 3000 tanóra.

3.2. Kiegészítő alapképzésben a főiskolai szintű szak 240 kreditpontjából 210 kreditpont az egyetemi szintű képzés részeként elismerve 3 félév, 90 kreditpont, nappali tagozaton legalább 900 tanóra, levelező tagozaton legalább 270 tanóra.

A képzési idő magában foglalja az elméleti, gyakorlati órákat, valamint a klinikai és területi gyakorlatot. Minden félév egy modul, ahol az oktatás tantárgycsoportokban történik.

3.3. A kötelező tantárgyakhoz, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kre ditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

- a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya: legfeljebb 80% (240 kreditpont) ,

- a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya: legalább 15% (45 kreditpont) ,

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya: legalább 5% (15 kreditpont) .

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

A képzés fő tanulmányi területei magukba foglalják azokat az ismereteket, amelyekre a védőnők oktatásában, kutatásában és a Védőnői Szolgálat vezetésének különböző szintjein szükség van.

4.1. Általánosan művelő és társadalomtudományi ismeretek 5-10% (15-30 kreditpont) :

filozófia, etika, általános és egészségszociológia, pszichológia, fejlődéslélektan, pedagógia, kommunikáció, számítástechnika ismeretek, a magyarországi cigányságra vonatkozó ismeretek.

4.2. Alapozó szakmai ismeretek és gyakorlati készségek 10-15% (30-45 kreditpont) :

anatómia, élettan, kórélettan, biológia, genetika, biokémia, mikrobiológia, egészségügyi informatika, egészségügyi műszaki ismeretek.

4.3. Speciális szakmai ismeretek és gyakorlati készségek 10-15% (30-45 kreditpont) :

táplálkozástan, közegészségtan, járványtan, társadalomegészségtan, egészségnevelés, hátrányos helyzet, mentálhigiéné, gyógyszertan, elsősegélynyújtás.

4.4. Szakterületi törzsképzéshez tartozó ismeretek 45-55% (135-165 kreditpont) :

ápolástan, gondozástan, védőnői módszertan, kábítószerfogyasztásból eredő problémák, a megelőzés színterei, a kezelés lehetőségei, egészségnevelés, hátrányos helyzetű családok, sajátos egészségügyi, szociális ismereteket igénylő személyek/csoportok problémáinak megismerése, megoldási gyakorlatok, szülésre felkészítés, gyermekgyógyászat, szülészetnőgyógyászat, belgyógyászat, sebészet, egyéb klinikai ismeretek, neurológia, neurohabilitáció, pszichiátria, gyermekpszichiátria, egészségügyi jogi ismeretek, minőségbiztosítás, védőnői vezetési és irányítási ismeretek, tanácsadási ismeretek, egészségtudományi kutatásistatisztikai ismeretek, védőnői oktatási ismeretek.

4.5. A szakterületi elméleti és gyakorlati képzés aránya: a 4.2-4.4. tanulmányi területeken a gyakorlati képzés aránya 50-70%, amely magában foglalja a minősítéssel záruló csoportos tantermi, illetve a klinikai és területi gyakorlatokat is (1-4 és 14-15 hetes) .

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A Rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltakat figyelembe véve:

5.1. Kötelező szigorlatok

- komplex élettudományok (anatómia, élettan, kórélettan) ,

- komplex társadalomtudományok (általános szociológia, egészségszociológia, pszichológia, fejlődéslélektan, pedagógia) ,

- védőnői módszertan,

- gyermekgyógyászat,

- szülészetnőgyógyászat,

- komplex egészségfejlesztés (egészség és egészségfejlesztés, egészségfejlesztési projekt, egészségfejlesztési módszertan, tanácsadási jártasság) ,

- komplex védőnői, vezetési, oktatási ismeretek (oktatás és vezetés szociológiája, információkutatás, védőnői menedzsment és munkairányítási ismeretek, felsőoktatási és oktatási ismeretek) .

5.2. A szakdolgozat kreditértéke: 20 kreditpont.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele a Rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével legalább 280 kreditpont megszerzése és C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga az Európai Gazdasági Térség tagállamainak valamelyik nyelvéből vagy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek valamelyik nyelvéből.

5.4. A komplex záróvizsga témakörei:

- alapismereti és klinikai tantárgyak,

- társadalomtudományi tantárgyak,

- védőnői módszertani, oktatási, vezetési ismeretek,

- egészségnevelési és megelőzési ismeretek,

- gyakorlati védőnői feladat megoldása intézeti, illetve otthoni körülmények között.

5.5. A záróvizsga eredményének kiszámítása

A záróvizsgajegy a vizsgáztató bizottság által a záróvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga részére adott érdemjegyek számtani átlaga. A záróvizsga eredménye a záróvizsgajegy és a szakdolgozatra adott érdemjegy egészre kerekített átlaga. Amennyiben a záróvizsga bármely részjegye elégtelen, a záróvizsgát meg kell ismételni.

6. Értelmező rendelkezések e szak képesítési követelményeinek alkalmazásában

A gyakorlati képzéshez tartozik a képző intézményben megvalósított gyakorlatok mellett az egészségügyi ellátás valamennyi területén végzett védőnői és egészségfejlesztési, valamint vezetői és oktatásiképzési gyakorlat.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a népegészségügy tudományos alapjait, módszertanát elsajátítva és interven

ciós eszköztárát megismerve képesek a lakosság egészségével foglalkozó - az egészség megőrzését, fejlesztését, a betegségek megelőzését és a betegellátást szolgáló - intézményekben

- a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők felismerésére és elemzésére, a lakosság egészségi állapotának monitorozására;

- a lakosság egészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására és azok között fontossági sorrend felállítására;

- a meghatározott egészségügyi szükségletek kielégítését célzó egészségfejlesztő, megőrző, elsődleges, másodlagos és harmadlagos betegségmegelőző szolgáltatások és programok megtervezésére, megszervezésére, lebonyolítására és értékelésére;

- a népegészségüggyel kapcsolatos felügyelői, hatósági tevékenység ellátására.

A képzés további célja kapcsolatteremtő, kommunikációs és csoportmunkával kapcsolatos készségek kialakítása, a problémafeltáró és megoldó készség fejlesztése.

Az egyetemi szintű népegészségügyi felügyelő szakképzettséggel rendelkezők ismerik:

- az egészség és betegség biológiáját; a lakosság egészségi állapotának alakulását döntő súllyal meghatározó betegségek kialakulásának okait és mechanizmusát, az e betegségekre hajlamosító genetikai tényezőket, a betegségek kialakulásának megakadályozását vagy hátráltatását szolgáló beavatkozások hatásmechanizmusát;

- az ember és környezete kölcsönhatásának sajátosságait; azokat az élettani, biokémiai és genetikai folyamatokat, amelyeken keresztül e kölcsönhatás megvalósul és módosul;

- a természetes és társadalmi környezet egészséget meghatározó tényezőit; konkrétan a víz, levegő, talajszennyeződés potenciális veszélyeit és azok következményeit, valamint a munkahely, lakóhely és a társadalmi környezet mindazon tényezőit, amelyek az egészségre hatással vannak;

- a népegészségügyben alkalmazott tudományos módszereket és azok gyakorlati alkalmazását;

- hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező csoportok részére indított egészségbiztosítási programokat;

- a népegészségügyi munkához szükséges adatok és információk beszerzésének, összegyűjtésének és elemzésének módszereit; nemzetközi - elsősorban európai összehasonlításban - a hazai népegészségügyi helyzetet és az azt befolyásoló legfontosabb környezeti, társadalmigazdasági és genetikai tényezőket;

- az egészség megőrzését és fejlesztését célzó különböző beavatkozások és szolgáltatások típusait, alkalmazásuk feltételeit, azok előnyeit és hátrányait;

- nemzetközi kitekintésben a népegészségügyi rendszerek és intézmények működését és hatékonyságát, értékelésének szempontjait.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles népegészségügyi felügyelő.

3. A képzési idő

3.1. 10 félév, 300 kreditpont, legalább 3500 tanóra.

3.2. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legfeljebb 80%.

A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legalább 15%.

A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legalább 5%.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

4.1. Alapozó modul 80-90% kreditpont.

Kötelező tárgyak 70-85 kreditpont: anatómia, latin szaknyelv, kémia, sejtbiológia, ökológia, élettan, a hazai cigányságra vonatkozó ismeretek, általános informatika, genetika és molekuláris biológia, matematikai alapok, egészségpszichológia, mentálhigiénés alapismeretek, biokémia, angol szaknyelv, szociológia.

Kötelezően választható tárgyak 5-7 kreditpont: funkcionális neuroanatómia, molekuláris ökológia.

4.2. Szakirányú modul 142-152 kreditpont.

Kötelező tárgyak 116-126 kreditpont: egészségügyi informatika, biostatisztika, népegészségügyi medicina, környezetegészségtan, epidemiológia alapjai, részletes epidemiológia, mikrobiológia, immunológia, bioetika, gyermek és ifjúságegészségügy, kémiai biztonságügy, munka és sugáregészségügy, foglalkozásegészségtan, kórházi fertőzések, egészségfejlesztés, táplálkozásegészségtan és élelmiszerbiztonság, egészségpolitika, minőségügyi alapismeretek, farmakológia, közigazgatási és jogi ismeretek.

Kötelezően választható tárgyak 30 kreditpont: laboratóriumi diagnosztika, kulturális antropológia, környezettoxikológia, környezetegészségügyi rendszerek és szabályozások, egészségügyi minőségbiztosítás és fejlesztés, angol szaknyelv, kommunikáció, egészséggazdaságtan, egészségügyi menedzsment, pályázatok és tanulmányok írása.

4.3. Specializációs modul 16-20 kreditpont. Szabadon választható: a magatartástudomány alapjai,

hátrányos helyzetűek népegészségügyi problémái, terepés laboratóriumi gyakorlatok, tudomány és egészségfilozófia, haszonállatok bejelentendő betegségei, laboratóriumi állatok fertőző betegségei, élelmiszeranalitika, humánökológia, általános meteorológia, természet és környezetvédelem, környezeti kémia, környezetvédelmi politika, környezeti hatásvizsgálat, környezeti krízis és ökológiai válságkezelés, civilizációs ártalmak, kábítószer problémák, kezelési alternatívák, terület és településfejlesztés alapjai, települési és területi infrastruktúra, öko toxikológia, térinformatika és környezetmodellezés, faluszociológia, gyógynövényismeret.

4.4. Gyakorlati képzés: 400 tanóra. Kreditértéke: 25-35 kreditpont.

Területei: államigazgatási ismeretek és egészségügyi igazgatás; egészségfejlesztés, környezet és településegészségügyi ismeretek; élelmezés és táplálkozásegészségügyi ismeretek; egészségtan; gyermek és ifjúságegészségügyi ismeretek; munka és sugáregészségügyi ismeretek; kémiai biztonságügyi ismeretek; epidemiológia.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A Rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltakat figyelembe véve:

5.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- kémia,

- általános és egészségügyi informatika,

- mikrobiológia,

- népegészségügyi medicina,

- általános és részletes epidemiológia.

5.2. A szakdolgozat elkészítésének és eredményes megvédésének kreditértéke: 12 kreditpont.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A záróvizsgára bocsátás feltétele a Rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga az Európai Gazdasági Térség valamelyik hivatalos nyelvéből vagy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek valamelyik nyelvéből.

5.4. A záróvizsga részei:

- írásbeli vizsga a népegészségügy kiemelt tantárgyaiból: általános és részletes epidemiológia, egészségfejlesztés, a közigazgatási és jogi ismeretek, a környezetegészségtan, valamint népegészségügyi medicina;

- szóbeli vizsga: az általános és részletes epidemiológia, a népegészségügyi medicina, az egészségfejlesztés tárgykörökből.

5.5. A záróvizsga eredményének kiszámítása

A záróvizsga eredménye az írásbeli és komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek és a szakdolgozatra és védésére adott érdemjegy számtani átlaga.

6. Értelmező rendelkezések a szak képesítési követelményeinek alkalmazásában

Kiegészítő alapképzésnek minősül a főiskolai szintű közegészségügyi-járványügyi felügyelő szakképzettség megszerzését követően az okleveles népegészségügyi felügyelő szakképzettség megszerzésére irányuló képzés.

AZ EGYETEMI SZINTŰ ÁPOLÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. A képzési cél

Az egyetemi szintű ápolóképzés célja olyan ápolók képzése, akik

- magas szintű szakmai és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú hivatás és felelősségtudattal párosul,

- a képzési idő során elsajátított ismeretanyag, készségek, ápolói szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a felsőfokú ápolói ismeretek oktatásában, az ápoláskutatásban, az ápolás közép és felsőszintű szervezésében és irányításában, valamint az ápolásban,

- munkájuk során messzemenően figyelembe veszik az ápolásoktatással szemben mindenkor támasztott kívánalmakat,

- feladatuk az ápolásoktatás fejlesztése, új oktatási formák kutatása és kifejlesztése,

- részt vesznek az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek kutatásában,

- részt vesznek új ápolási formák kialakításában és alkalmazásában,

- figyelemmel kísérik és munkájuk során figyelembe veszik az egészségügy és a betegek/kliensek ápolással szembeni mindenkori kívánalmait, a betegek eltérő sajátosságait, emberi jogait és méltóságát, ennek megfelelően döntenek és cselekszenek, és

- képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való rendszeres tájékozódásra.

Az egyetemi szintű végzettséggel rendelkező ápolók a Rendelet 1. és 3. számú mellékletében a főiskolai szintű ápoló szakképzettséggel rendelkezők részére előírt ismereteken és készségeken túlmenően

a) ismerik

- a hazai egészségügyi intézményrendszer szervezeti felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási módszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit és a megvalósításukkal kapcsolatos főbb tennivalókat, ezen ismeretek elméleti és gyakorlati oktatásának módjait,

- a felsőoktatási intézményrendszer felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit, a megvalósításukhoz kapcsolódó főbb tennivalókat, és képesek ezek kidolgozásában való részvételre,

- a felsőoktatás különböző oktatási módszereit, ezek alkalmazásának lehetőségeit az ápolóképzés területén,

- az ápolásirányítás, ápolásvezetés elveit és ezek oktatásának és gyakorlati alkalmazásának kérdéseit az ápolás területén,

- a munkavédelmi előírásokat, azok oktatásának és alkalmazásának módjait,

- a természetgyógyászat (alternatív medicina) lehetőségeit és korlátait,

- a betegek/gondozottak/kliensek jogait és azok érvényesítésének módjait,

- a hátrányos helyzetű családok ellátásának sajátosságait,

- az egyén és a társadalom egészségvédelmének, a betegségek megelőzésének, a diagnosztika és terápia, valamint a rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjait,

- a betegségeknek a lelki élettel, magatartással összefüggő és szociális vonatkozásait,

- a népegészségtan és epidemiológia alapjait,

- a hazai egészségvédelmi szűrővizsgálatok rendszerét és elvi alapjait;

b) képesek

- kritikusan különbséget tenni az egyes ápolási elméletek között, és azokat alkotóan továbbfejleszteni,

- az ápolási modelleket a hazai sajátosságoknak megfelelően továbbfejleszteni vagy újakat kidolgozni,

- az ápolás és oktatáskutatás ismereteinek oktatására, ilyen kutatási programok kidolgozására, a kutatási programok végrehajtására, kutatási centrumok kialakítására és működtetésére,

- az ápolást (gondozást) végzők, valamint a főiskolai diplomás és egyetemi hallgatók elméleti és gyakorlati oktatására, a szakmai klinikai és területi gyakorlatok megszervezésére, vezetésére,

- az oktatás új formáinak és módszereinek kidolgozására és alkalmazására,

- az ápolási tevékenység elméletigyakorlati feladatainak meghatározására,

- az ápolás és az ápolói tevékenység széles körű (országos, területi, helyi és házi) megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére,

- új szervezési és finanszírozási lehetőségek feltárására kutatás révén,

- az ápolás (gondozás) tárgyi eszközeinek és berendezéseinek korszerű oktatására,

- az egészség helyreállítására, rehabilitációra vonatkozó tudományos ismeretek ápolói feladatkörben történő alkalmazására,

- tudományos előadások tartására, vitákban való részvételre magyar és legalább egy idegen nyelven,

- az ápolói kompetenciák kidolgozásában, az egészségügyi ellátásban részt vevő más szakterületek (orvosok, dietetikusok, védőnők, gyógytornászok stb.) képviselőivel a kívánatos együttműködés formáinak kialakításában való részvételre,

- tudományos fokozat megszerzése érdekében továbbképzésben való részvételre.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles ápoló.

3. A képzési idő

3.1. Első alapképzésben nappali tagozaton 10 félév, 300 kreditpont, legalább 4500 tanóra, amiből 2000 óra klinikai és területi gyakorlat.

A képzési idő magában foglalja a klinikai és területi gyakorlatot, valamint a gyakorlati órákat. Minden félév egy modul, ahol az oktatás tantárgycsoportokban történik.

3.2. Kiegészítő alapképzésben - a főiskolai szintű szak 240 kreditpontjából 210 kreditpont az egyetemi szintű képzés részeként elismerve - 3 félév, 90 kreditpont.

3.3. A kötelező tantárgyakhoz, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kredi tek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditponthoz viszonyítva

- a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya: legfeljebb 80% (240 kreditpont) ,

- a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya: legalább 15% (45 kreditpont) ,

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya: legalább 5% (15 kreditpont) .

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

- Általános és pedagógiai értelmiségképző modul 5-10% (15-30 kreditpont) : filozófia, pedagógia, latin nyelv, irodalom, képzőművészetek és zene.

- Társadalomtudományi modul 10-15% (30-45 kreditpont) : etika, pszichológia, kommunikáció, konfliktuskezelés, pedagógia, egészségnevelés, szociológia, a magyarországi cigányságra vonatkozó ismeretek.

- Ápolástudományi modul 37-43% (110-130 kreditpont) : az egészség és az ápolás általános elvei, ápoláskutatási ismeretek, ápolásetika, ápoláslélektan, mentálhigiénés alapismeretek, kábítószer problémák, kezelési alternatívák, hátrányos helyzetű családok, sajátos, egészségügyi, szociális ismeretet igénylő személyek/csoportok problémáinak megismerése, megoldási gyakorlatok, menedzsment alapismeretek.

- Alapozó elméleti modul 33-37% (100-110 kreditpont) : sejtbiológia-biokémia-biofizika, anatómia, élet és kórélettan, pathológia, társadalomegészségtan, közegészségtan, mikrobiológia, járványtan és általános gyógyszertan.

A szakmodulok magukban foglalják az ápoló számára szükséges klinikai ismereteket, melyek elsajátítása szervrendszerenként integrált formában történik. A szakmodulok részét képezik az ápolók számára szükséges részletes ápoláskutatási, jogi, marketing és informatikai ismeretek. Külön modulokban kerül oktatásra az ápolás oktatásával és az ápolás irányításával kapcsolatos ismeretanyag.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A Rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltakat figyelembe véve:

5.1. Kötelező szigorlatok:

- pszichológia és kommunikáció,

- pedagógia és egészségnevelés,

- az egészség és az ápolás általános elvei,

- anatómia, élettan, kórélettan (komplex szigorlat) ,

- népegészségtan: társadalomegészségtan, közegészségtan, járványtan,

- közösségi ápolás,

- ápolásoktatás elméleti kérdései,

- ápolásirányítás, a vezetés elméleti kérdései,

- klinikai ismeretek (komplex szigorlat) ,

- ápoláskutatási ismeretek.

5.2. A szakdolgozatban a hallgatónak az ápolástudomány adott problémakörének önálló tanulmányozásával, tudományos módszerek alkalmazásával szerzett eredményeket kell összegeznie.

A szakdolgozat elkészítésének és eredményes megvédésének kreditértéke: 20 kreditpont.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei a Rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével legalább 280 kreditpont megszerzése és C típusú középfokú államilag vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga az Európai Gazdasági Térség valamelyik hivatalos nyelvéből vagy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek valamelyik nyelvéből.

5.4. A záróvizsga része a szakdolgozat megvédése.

5.5. A záróvizsga témakörei:

- ápolástani ismeretek (általános és szakápolástan, ápoláskutatás, ápolásetika) ,

- medicinális ismeretek (kórképek, diagnosztika therápia alapjai) ,

- pszichológiai és egészségnevelési, megelőzési ismeretek,

- népegészségtani, járványtani, közegészségtani ismeretek,

- gyakorlati ápolási feladat megoldása kórházi, illetve házi betegápolási körülmények között.

5.6. A záróvizsga eredményének kiszámítása

A záróvizsgajegy a vizsgáztató bizottság által a záróvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga részére adott érdemjegyek számtani átlaga. A záróvizsga eredménye a záróvizsgajegy és a szakdolgozat megvédésére adott érdemjegy egészre kerekített átlaga. Amennyiben a záróvizsga bármely részjegye elégtelen, a záróvizsgát meg kell ismételni.

6. Értelmező rendelkezések e szak képesítési követelményeinek alkalmazásában

6.1. A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat, a klinikai és területi gyakorlatokat.

6.2. Gyakorlati óra

Az elméleti ismeretek jobb megértésének elősegítése és a gyakorlati készségek elsajátítása érdekében oktatási vagy demonstrációs segédeszközök használatával tanóra keretében végzett szakmai oktatás.

6.3. Klinikai gyakorlat

A gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében fekvőbeteggyógyintézet valós körülményei között

az elméletben elsajátított ismeretek ellenőrzött és irányított (egyetemi és klinikai/területi szakoktató) alkalmazása és gyakorlása.

6.4. Területi szakmai gyakorlat

A gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében járóbetegrendelések, járóbetegszakrendelések, tanácsadók, gondozók, házi (otthoni) és közösségi ápolás valós körülményei között az elméletben elsajátított ismeretek ellenőrzött és irányított (egyetemi és klinikai/területi szakoktató) alkalmazása és gyakorlása.