174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Kvtv. 6-8. §-ában, a 19-21. §-ában és a 47. §-ában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ának (1) és (2) , a 45. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg minőségét veszélyeztető, a települési szennyvizekből származó szennyezőanyag-terhelések csökkentése érdekében a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya

a) az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program (a továbbiakban: Nemzeti Program) végrehajtásával összefüggő egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken keletkező települési szennyvizek egyedi kezelésére, így különösen a szennyvizek egyedi gyűjtésére, tisztítására és ártalommentes elhelyezésére,

b) a Települési Szennyvízkezelési Program végrehajtásával összefüggő környezetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb gazdaságossági szakmai követelmények meghatározására és azok alkalmazására terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a)[1] egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: külön jogszabály szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják;

b)[2] egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály szerint kell végezni

ba) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik - a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést,

bb)[3] egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban3 előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó,

bc)[4] egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény) , amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított;

c)[5] szennyvizek ártalommentes elhelyezése: a szennyvizek bevezetése a természeti környezetbe, a kibocsátásokra, a környezeti elemek védelmére vonatkozó külön jogszabálynak megfelelő mértékű tisztítást követően;

d)[6] egyedi szennyvízelhelyezés: az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményekből elszivárgó vagy elfolyó, valamint az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekből elfolyó tisztított szennyvizeknek a külön jogszabály szerinti földtani közegben vagy felszíni vízben történő elhelyezése;

e) szakszerű egyedi szennyvízkezelés: az ingatlanokon épülő egyedi szennyvízkezelő létesítmények megvalósításának, valamint működtetésének szervezett és rendszeresen ellenőrzött módon, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében történő biztosítása, különös tekintettel a meglévő létesítmények műszaki felülvizsgálatára, felszámolására, az új létesítmények tervezésére, kivitelezésére, az üzemeltetésre, a karbantartásra, a felújításra, a nyilvántartásra, továbbá a használattal összefüggő szakvélemény készítésre, a szerződéskötésre, adatszolgáltatásra, díjbeszedésre;

f) magas talajvízállású terület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje egy adott referenciaidőszakban nem haladja meg a 2,00 métert. A referenciaidőszak, országos, áttekintő vizsgálat esetében, azokon a területeken, ahol 10 km-en belül felszín közeli vízszintészlelő törzshálózat van: 1956-1960. Egy adott lehatárolt terület eltérhet a magas talajvízállású területi minősítéstől, ha a felelős által végzett, vagy végeztetett részletes vizsgálat eredményét a vízügyi igazgatóság elfogadja.

A Nemzeti Program meghatározása

3. §

(1) A Nemzeti Programnak a külön jogszabállyal kihirdetett szennyvízelvezetési és -tisztítási programmal egyeztetett adatait a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A Nemzeti Program végrehajtása érdekében az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa a szennyvíz szakszerű egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően köteles gondoskodni.

(3) Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak, a (4) bekezdés szerinti kivétellel:

a)[7] a szennyvízelvezetési agglomerációba külön jogszabály szerint nem tartozó települések közigazgatási területei,

b)[8] a szennyvízelvezetési agglomerációba tartozó települések azon része, ahol szennyvízelvezető művek létesítése külön jogszabály szerint nem indokolt.

(4)[9] Az egyedi szennyvíz-elhelyezéssel összefüggő, e rendelet szerinti létesítmény (építmény) a külön (így például vízgazdálkodási, építésügyi) jogszabályban meghatározott engedéllyel létesíthető. Az engedélyezési eljárás során az érzékeny és védett területekre tekintettel az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságát külön vizsgálni kell. Az alábbi

a) a felszín alatti vizek védelmével összefüggő 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti "A" Fokozottan érzékeny területek c) pontja szerinti karszt és d) pontja, illetve a "B" Érzékeny területek c) pontjában meghatározott, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti vízbázis védőterületeken,

b)[10] a külön jogszabály szerint környezetvédelmi szempontból kijelölt érzékeny felszíni vizek partvonalától számított 250 m szélességű területein,

c)[11] a külön jogszabályban az egyéb védett területek között szereplő felszíni vizek partvonalától számított 250 m szélességű területein,

d)[12] a magas talajvízállású területeken az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény csak külön jogszabály tiltó rendelkezése hiányában és az egyedi vizsgálat eredményétől függően alkalmazható.

(5) A (4) bekezdés szerinti környezetvédelmi szempontból védett területtel érintett településeken - egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmény tervezett megvalósítása esetén - külön vizsgálat keretében részletesen be kell mutatni, hogy

a) az adott területrész nem tartozik a (4) bekezdés szerinti területekhez;

b) az egyedi szennyvízelhelyezés nem veszélyezteti a felszíni és a felszín alatti vizeket.

(6) Azokon a településeken, illetve településrészeken, ahol az egyedi szennyvízelhelyezés nem alkalmazható, ott a szennyvizek szakszerű kezeléséről, gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről vagy szennyvízelveze-tő-hálózat és szennyvíztisztítás megvalósításával, illetőleg egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, illetve zárt szennyvíztároló létesítésével kell gondoskodni, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében.

(7) Az új egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) megvalósításával egyidejűleg, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi létesítmények (építmények) felszámolásáról, illetőleg környezetszennyezést nem okozó hasznosításáról.

4. §

(1) A Nemzeti Program megvalósításában részt vevő helyi önkormányzatok által szervezett szakszerű egyedi szennyvízkezeléshez támogatás (így például: Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból, KAC) akkor adható, ha azzal a környezetvédelmi felügyelőség egyetért és az a Települési Szennyvízkezelési Program szerint történik, illetőleg biztosított a rendszeresen ellenőrzött megvalósítás és működtetés.

(2) Az alkalmazott szennyvíz-elhelyezési mód megválasztásánál a szennyvíz elhelyezése nem eredményezheti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotának romlását.

A Települési Szennyvízkezelési Programok környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelményei

5. §

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46-48. §-a szerinti települési környezetvédelmi program részeként a Települési Szennyvízkezelési Programnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jelenlegi helyzet bemutatását

aa) a település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőiről,

ab)[13] a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg állapotáról a külön jogszabály szerinti határértékek figyelembevételével,

ac) az egyes településrészeken alkalmazott szennyvízelvezetési-tisztítási és egyéb szennyvízkezelési megoldásokról, továbbá azok környezeti és társadalmi hatásairól,

ad) a környezetvédelmi szempontból különösen védett területnek minősülő településrészekről, azok lehatárolásáról;

b) acélkitűzéseket

ba) az egyes településrészek szennyvízelvezetési és kezelési megoldására vonatkozóan, megkülönböztetve a szennyvízelvezető művel ellátott és ellátni tervezett településrészeket (a települési szennyvízelvezetési agglomeráció(ka) t) , valamint a szakszerű egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeket, megadva az alkalmazni kívánt létesítmények (építmények) típusait és az egyes típusokkal érintett területek lehatárolását, megfelelő indoklással, megjelölve azokat a településrészeket is, ahol egyedi szennyvízkezelés nem alkalmazható,

bb)[14] a szennyvízelvezető művel összegyűjtött szennyvizek tisztítótelepének, a tisztított szennyvizek befogadójának fő környezetvédelmi jellemzőit, valamint az előírt kibocsátási határértékeket, illetve azok teljesítésének feltételeit,

bc) a települési szennyvízelvezetési agglomerációhoz nem tartozó területek szennyvizeinek ártalmatlanítására vonatkozóan e rendelet követelményeknek való megfelelést,

bd) az egyedi szennyvízkezelési létesítményekre (építményekre) vagy az egyéb tervezett szennyvíz-ártalmatlanítási megoldásokra vonatkozó helyi környezetvédelmi követelményeket, valamint a fő műszaki adatokat és szabályokat;

c) a célkitűzések eléréséhez alkalmazható megoldási változatok vizsgálatát, értékelését, illetve a választott megoldás indoklását, a várható környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt;

d) a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatokat;

e) a feladatok ütemezését;

f) a feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégiát.

(2) A Települési Szennyvízkezelési Programot részletes környezeti vizsgálatokra kell alapozni, különös tekintettel

a) földtani közegen, földtani közegben történő elhelyezés esetében a talajvíz terep alatti szintjének, minőségének, illetve a változások tendenciájának vizsgálatára;

b) a szikkasztási próbák eredményeire;

c) az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságának vizsgálatára, ha a település közigazgatási területén a 3. §. (4) bekezdés szerinti környezetvédelmi szempontból különösen védett terület fordul elő;

d) a célkitűzések teljesülésének ellenőrzési rendszerére, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározására;

e) a felszíni vizek minőségének várható alakulását, természettudományos szempontok alapján.

(3) Települési Szennyvízkezelési Programot több települési önkormányzat együttesen is készítheti.

(4)[15] A Települési Szennyvízkezelési Programnak összhangban kell lennie a regionális vízgazdálkodási-, illetve a környezetvédelmi és vízvédelmi követelményekkel, a megyei szennyvízkezelési koncepcióval, a Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezésének Nemzeti Programjával, a települési fejlesztési koncepcióval, valamint a külön jogszabályok előírásaival.

Átmeneti és záró rendelkezések

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programját a Kormány legalább kétévente felülvizsgálja, összhangban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal.

(3)[16] Ahol a felszíni és a felszín alatti vizek külön jogszabály szerinti jó állapotának elérése érdekében szükséges a szennyvizek szakszerű kezelése és ártalommentes elhelyezése, ott a Nemzeti Programot legkésőbb 2015. december 22-ig meg kell valósítani.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláirt Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. cikkével és a 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. cikkében előirt nemzeti programok formátumáról szóló 93/481/EGK bizottsági határozattal.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez

Az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program ("B" program) ütemezése

Az ütemezés a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel ("A" programmal) összhangban készült.

I. CÉLÁLLAPOT

Szükséges egyedi szennyvízkezelési kapacitás Magyarország településein

II. MEGVALÓSÍTÁSI PROGRAM

Szakszerű egyedi szennyvízkezelési létesítmények darabszáma és kapacitása a jelzett év végén, normál területeken

2000. és 2020. év között

Szakszerű egyedi szennyvízkezelési létesítmények darabszáma és kapacitása a jelzett év végén, érzékeny területeken

2000. és 2015. év között

III. HALMOZOTT BEFEKTETÉSEK

Szakszerű egyedi szennyvízkezelési létesítmények beruházási költségei 2003. január 1-jétől (milliárd Ft-ban/millió euróban)