Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet

az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében, valamint 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az ország határain belül található, ivóvíz kivételére használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni vizekre,

b) a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében a külön jogszabályban kijelölt, védelemre vagy vízminőség-javításra szoruló felszíni vizekre,

c)[1] azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és természetes személyekre, akik (amelyek) az a) és b) pontban meghatározott vizek tulajdonosai, használói, illetőleg akik (amelyek) tevékenysége e vizek minőségére hatással vannak.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a halastavi és intenzív haltermelés céljait szolgáló természetes vagy mesterséges tavak vizére.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a)[2] ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víztest (a továbbiakban: felszíni ivóvízbázis): minden olyan felszíni víztest, amelyből közvetlen vízkivétellel olyan vizet nyernek, illetőleg terveznek nyerni, amely átlagosan napi 10 m3-nél több, emberi fogyasztásra szánt víz kitermelésére, vagy több mint 50 személy ellátására szolgál;

b) a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt, védelemre vagy javításra szoruló felszíni vizek (a továbbiakban: halas vizek): külön jogszabályban meghatározott azon vízfolyások és állóvizek, amelyek környezeti minőségi jellemzői alapján fenntartható módon képesek biztosítani, illetve a vízszennyezettség csökkentése vagy megszüntetése esetén képesek lennének biztosítani a vízre jellemző őshonos halfajok természetes biológiai sokféleségét. A halas vizek típusai:

ba)[3] pisztrángos (salmonid) vizek: azon halas vizek, amelyek pisztráng szinttájú halfajokkal jellemezhetők, illetve képesek lesznek ezen fajok életfeltételeinek biztosítására és a 4. számú mellékletben előírt vízszennyezettségi határértékeket nem meghaladó szennyezettségűek [sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario), fürge csele (Phoxinus phoxinus), kövi csík (Barbatula barbatula) stb.],

bb) márnás vizek: azon halas vizek, amelyek márna szinttájú halfajokkal jellemezhetők, illetve képesek lesznek ezen fajok életfeltételeinek biztosítására és a 4. számú mellékletben előírt vízszennyezettségi határértékeket nem meghaladó szennyezettségűek [padue (Chondrostoma nasus), márna fajok (Barbus spp.), bucó fajok (Zingel spp.), leánykoncér (Rutilius pigus virgo) stb.],

bc)[4] dévéres (cyprinid) vizek: azon halas vizek, amelyek jellemzően a dévér szinttájú, valamint a tavi, illetve a mocsári halfajokkal jellemezhetők, illetve képesek lesznek ezen fajok életfeltételeinek biztosítására és a 4. számú mellékletben előírt vízszennyezettségi határértékeket nem meghaladó szennyezettségűek [dévér (Abramis brama), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalamus), sügér (Perca fluviatilis), csuka (Esox lucius), ponty (Cyprinus carpio), lápi póc (Umbra krameri), angolna (angulilla anguilla) stb.];

c) a halas vizek halainak ökológiai vízigénye: az a fizikai - beleértve a halas vizek mennyiségi viszonyait is -, valamint kémiai és biológiai minőségi jellemzőkkel jellemezhető állapot, amelyek az adott víztér természetes vagy természetközeli állapotú környezeti adottságaihoz alkalmazkodott halállomány szerkezeti és működési sajátosságait fenntartható módon biztosítani képes;

d) mintavételi hely:

da) felszíni ivóvízbázis vízminőségének ellenőrzése esetén: az a hely, ahol a felszíni vízből a vizet ivóvízként való felhasználáshoz kiveszik, illetve kivételét tervezik (felszíni vízkivételi mű) még a tisztítási folyamatba való bevezetés előtt,

db)[5] halas vizek minőségének ellenőrzése esetén: az illetékes vízvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által a 13. § (2) bekezdése szerint egyedileg megállapított hely;

e) referencia mérési módszer: valamely vízminőségi jellemző meghatározására szolgáló mérési eljárás, melynek mérési jellemzői (kimutatási határ, precizitás, pontosság) bármely alkalmazni kívánt eljárás esetén minimálisan betartandók;

f) természetes feldúsulás: az a folyamat, amikor egy adott víztömeg a vízgyűjtő területéről nem-antropogén terhelésből származó anyagokat vesz fel.

Általános vízminőség-védelmi követelmények

3. §

(1)[6] A felszíni ivóvízbázisnak, valamint halas vizeknek kijelölt felszíni vizek jó állapotának elérését, illetőleg megőrzését a 4. számú mellékletben meghatározott vízszennyezettségi határértékek betartásával kell biztosítani. A vízminőségi állapotot befolyásoló kibocsátási határértékek betartásáért a felszíni vízbe vezető, külön jogszabályban* meghatározott kibocsátó a felelős.[7]

(2) A különböző társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki fejlesztési tervek készítése során és az egyes létesítmények, tevékenységek tervezésekor, létesítésekor, működtetésekor az e rendelet szerinti vízszennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni.

Felszíni ivóvízbázisok vízminőségi követelményei

4. §

(1)[8] A felszíni ivóvízbázisok besorolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A további felszíni ivóvízbázisnak szánt vizek besorolását a hatóság - a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak, az 5000 főnél több lakost ellátó ivóvízművek esetében a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) egyetértésével - annak tudomására jutása időpontjától számított 1 éven belül elvégzi.

(2) A felszíni ivóvízbázisok besorolása az alábbi vízminőségi jellemzőkből adódó szükséges kezelési módszerek szerint történik:

a) egyszerű fizikai kezelés és fertőtlenítés (A1),

b) normál fizikai kezelés, kémiai kezelés és fertőtlenítés (A2),

c) intenzív fizikai és kémiai kezelés, majd további kezelés és fertőtlenítés (A3).

(3)[9] A felszíni ivóvízbázis (1) bekezdés szerinti kategóriába sorolásához a hatóság vízminőségi állapotfelmérést végez. Az állapotfelmérés során legalább húsz vízminőségi mérést kell elvégezni, lehetőleg egyenletes időközönként, az 1. számú melléklet szerinti minőségi jellemzőknek megfelelően. Az állapotfelméréshez a vízkivételi mű üzemeltetője által végzett mérések eredményeit is figyelembe kell venni, ha azok megfelelnek a 2. számú melléklet követelményeinek. Az üzemeltető köteles a hatóságnak adatot szolgáltatni az általa végzett felszíni vízminőségi mérések eredményeiről.

(4) A kezelési módszerek szerint besorolt felszíni ivóvízbázis vízminőségromlását eredményező beavatkozás, tevékenység a besorolás időpontja után nem végezhető.

5. §

(1) Ivóvízkivételre nem hasznosítható, illetve ivóvízbázisnak nem jelölhető ki az a felszíni víz, amelynek bármelyik vízszennyezettségi jellemzője meghaladja az 1. számú mellékletben előírt, A3 kategória szerinti határértékeket.

(2)[10] A hatóság egyedi esetben az ivóvízkivételt engedélyezheti, ha a megfelelő kezelési eljárások után - ideértve az elegyítést is - az ivóvíz minőségi jellemzői a külön jogszabályban előírtaknak megfelelnek.

6. §

(1) Az 1. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékek átmenetileg figyelmen kívül hagyhatók a következő különleges esetekben, amennyiben az ivóvízminőségi követelmények biztosításához megfelelő tisztítási technológia kerül alkalmazásra:

a) árvizek vagy természeti katasztrófák esetén,

b) kivételes időjárási körülmények miatt, az 1. számú mellékletben (**)-gal megjelölt minőségi jellemzőknél, illetve kizárólag olyan esetekben, ha az ivóvízellátás másképpen nem biztosítható:

c) bizonyos anyagok természetes úton a felszíni vízben történő feldúsulása esetén,

d) a sekély tavakban és állóvíz jellegű felszíni vizek esetében, az 1. számú mellékletben (*)-gal jelölt minőségi jellemzők tekintetében;

(2) A vízszennyezettségi határértékek figyelmen kívül hagyása nem érinti a külön jogszabály* szerinti ivóvízminőségi előírások teljesítésének kötelezettségét.[11]

Felszíni ivóvízbázis minőségi állapotának ellenőrzési szabályai

7. §

(1)[12] A felszíni ivóvízbázis vízszennyezettségi határértékeinek betartását hatóság legalább a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal ellenőrzi. Az ellenőrzéseket egyéves időtartamra úgy kell elosztani, hogy annak eredménye megfelelően tükrözze az ellenőrzött víz tényleges minőségi jellemzőit.

(2) Az ellenőrző méréseket elsősorban a 2. számú mellékletben előírt referencia módszerekkel kell végezni. Ha a vizsgálat során ettől eltérő módszert alkalmaznak, akkor a vizsgálatot végző laboratóriumnak bizonyítania kell, hogy a kapott eredmények a referencia módszerek alkalmazásával kapott eredményekkel egyenértékűek vagy annál jobbak.

(3) A mintavételi helyen vett vízmintának jellemzőnek kell lennie az ellenőrzött víz minőségére.

(4)[13] A mintavételi helyen vett vízminta ellenőrzését követően a vizsgálat eredményét hatóság nyilvántartja, és arról minden év december 31-éig a 8. számú melléklet szerint adatot szolgáltat az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak.

8. §

(1) A felszíni ivóvízbázis rendszeres ellenőrzése során a vízkivételi mű üzemeltetőjének ellenőrző mérései is figyelembe vehetők, ha megfelelnek a 2. számú melléklet szerinti követelményeknek. A víz minősége akkor elfogadható, ha ugyanazon mintavételi helyen vett minták vízszennyezettségi értékei egy adott szennyező anyagot tekintve a minták 95%-ban megfelelnek az 1. számú mellékletben meghatározott minőségi jellemzők határértékeinek és a nem megfelelő minták is megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. Ha az éves ellenőrzés értékelése során egy adott szennyező anyagra 20 mérési eredmény nem áll rendelkezésre, akkor minden mérési eredménynek meg kell felelnie az 1. számú melléklet szerinti határértékeknek.

(2) A vízminőség azon minták esetében nem megfelelő, melyeknél:

a) a vízszennyezettség egy adott szennyező anyagra vonatkozóan meghaladja a határérték 150%-át, kivéve a hőmérséklet, a pH, az oldott oxigén és a mikrobiológiai minőségi jellemzőket, vagy

b) a pH érték az A3 kategóriára az 1. számú mellékletben megadott tartományon kívül esik, vagy

c) a hőmérséklet a 25 °C-ot meghaladja, vagy

d) a víz közegészségügyi szempontból veszélyes,

e) az éves vizsgálati időszakban végzett ellenőrző mérések sorozatában bármely egymást követő két mérés eredménye egy adott minőségi jellemzőre vonatkozóan meghaladja a határértéket.

(3) Az (1) bekezdés szerinti százalékok számításánál nem kell figyelembe venni a vízszennyezettségi határértékeknél magasabb értékeket, ha a határérték-túllépés egyértelműen árvíz, rendhagyó időjárási viszonyok vagy természeti katasztrófák következményeire vezethető vissza.

9. §

(1) Ha a vízminőségi ellenőrző mérések eredményei szerint az adott mintavételi helyen az egyes minőségi jellemzők mért értékei legalább 50%-kal kedvezőbbek, mint az 1. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékek, a hatóság csökkentheti a mintavétel és vizsgálat 3. számú mellékletében előírt gyakoriságát a jelentősen a határértékek alatt maradó szennyező minőségi jellemzők vonatkozásában úgy, hogy évente legalább egy mérés elvégzését a szóban forgó minőségi jellemzőre is biztosítani kell.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítható, hogy a víz szennyezettsége túllépte a határértéket, akkor a hatóság megvizsgálja, hogy a határérték-túllépés

a) a 12. §-ban szabályozott esetek, vagy

b) vízszennyezés

miatt következett-e be.

(3)[14] A hatóság megállapításait írásban közli a vízkivételi mű üzemeltetőjével és a közegészségügyi hatósággal.

(4) A (2) bekezdés b) pontban foglalt vízszennyezés okainak lehetséges megszüntetésére és a vízszennyezettségi határértékek biztosítására a hatóság a következő intézkedéseket teszi:

a) megállapítja a felszíni ivóvízbázis szennyezettségének mértékét,

b) vizsgálatokat végez a határérték-túllépések okainak megállapítására és a vízszennyezést okozó azonosítására,

c) a további vízszennyezés megakadályozására a vízszennyezést okozó kibocsátót szennyezéscsökkentési intézkedési terv készítésére kötelezi, és annak végrehajtását határozatban elrendeli.

(5) Rendkívüli vízszennyezés esetén a hatóság[15]

a) megállapítja a felszíni ivóvízbázis szennyezettségének mértékét,

b)[16] elvégzi a kárelhárításhoz szükséges vízszennyezettségi vizsgálatokat, és felügyeli az illetékes vízügyi igazgatóság által végzett kárelhárítás lefolytatását,

c) intézkedéseket tesz a rendkívüli vízszennyezést okozó azonosítására és a rendkívüli vízszennyezés okának megállapítására,

d) rendkívüli vízszennyezési bírságot szab ki, a külön jogszabályban* foglaltak alapján.[17]

A halas vizek vízminőségi követelményei[18]

10. §

A pisztrángos, márnás és dévéres vizek kategóriájába kijelölt vizekre vonatkozó vízszennyezettségi minőségi jellemzőket a 4. számú melléklet tartalmazza.

11. §

(1)[19] A halas vizek kijelölését követő öt éven belül biztosítani kell, hogy a vízminőség megfeleljen a 4. számú mellékletben meghatározott vízszennyezettségi határértékeknek.

(2)[20] A halas vizekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott öt évet követően a 4. számú mellékletben foglalt vízszennyezettségi határértékeknél nagyobb szennyezettség nem engedhető meg.

(3) A halas vizek vízminőségi követelményeinek biztosításához külön jogszabály* előírásai szerint meghatározott vízvédelmi intézkedési programot kell készíteni.[21]

(4)[22] A vízvédelmi intézkedési program elkészítése érdekében a hatóság kötelezi a kibocsátókat szennyezéscsökkentési intézkedési terv elkészítésére és annak végrehajtására.

12. §

(1) A halas vizekre vonatkozó, a 4. számú melléklet I. táblázatában *-gal jelölt minőségi jellemzők tekintetében a vízszennyezettségi határértékektől való átmeneti eltérések a következő esetekben engedhetők meg:[23]

a) árvizek vagy természeti katasztrófák esetén, továbbá rendkívüli időjárási körülmények miatt,

b) ha a vízben bizonyos anyagok természetes módon feldúsulnak, s ennek következtében a 4. számú melléklet szerinti határértékek nem teljesíthetők.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében rendszeres ellenőrzés szükséges.

A halas vizek minőségének ellenőrzési szabályai

13. §

(1)[24] A hatóság legalább a 4. számú melléklet II. táblázata szerinti gyakorisággal ellenőrzi a vonatkozó vízszennyezettségi határértékek teljesítését.

(2)[25] A mintavétel pontos helyét, a mintavételi ponthoz legközelebb lévő vízszennyező forrástól való távolságot, valamint a mintavételi pont vízfelszínhez viszonyított mélységét, a helyi környezeti feltételek alapján - a meglévő vízminőségi törzshálózati pontok figyelembevételével - a hatóság állapítja meg.

(3) A vízszennyezettségi határértékek teljesítésének vizsgálatát a 4. számú mellékletben előírt referencia módszerekkel kell végezni. Ha a vizsgálat során ettől eltérő módszert alkalmaznak, akkor a vizsgálatot végző laboratóriumnak bizonyítania kell, hogy a kapott eredmények a 4. számú mellékletben meghatározott módszerek alkalmazásával kapott eredményekkel egyenértékűek.

(4)[26] A halas vizek vízszennyezettségi határértékei ellenőrzőméréseinek vizsgálatát követően annak eredményeit a hatóság nyilvántartja, és arról minden év december 31-éig a 9. számú melléklet szerint adatot szolgáltat a vízvédelemért felelős miniszternek, valamint a természetvédelmi hatóságnak és a természetvédelemért felelős miniszternek.

14. §

(1) A halas víz - egész évre vonatkoztatva - akkor felel meg a követelményeknek, ha egy adott mintavételi helyen, 12 hónapos időszakon keresztül, a 4. számú melléklet II. táblázatában meghatározott minimális gyakorisággal vett minták az alábbiak szerint megfelelnek a 4. számú melléklet I. táblázatban meghatározott értékeknek:

a) a lebegőanyag, az ötnapos biokémiai oxigénigény (BOI5), a szabad ammónia, az összes ammónia, a nitrit, a szabad klór, az összes cink, az oldott réz, az ortofoszfát, a vezetőképesség és a nitrát minőségi jellemzőkre a minták 95%-a esetében. Amennyiben a mintavétel gyakorisága havi egy alkalomnál ritkább, mind az említett minőségi jellemzők értékeinek, mind a vonatkozó megjegyzéseknek valamennyi mintánál teljesülni kell;

b) az oldott oxigén minőségi jellemzőre vonatkozóan a 4. számú mellékletben felsorolt százalékos értékek teljesülnek;

c) az a) pontban megadott vízszennyezettségi minőségi jellemzőket tekintve, a víz szennyezettség az esetek 5%-ában sem érheti el a határérték 150%-át;

d) a hőmérsékletre és a pH-ra vonatkozó határértékeknek minden mintavétel esetén teljesülniük kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti százalékarányok számításánál nem kell figyelembe venni azokat az eseteket, amikor a víz minősége nem felel meg a 4. számú melléklet szerint meghatározott értékeknek, ha a nem megfelelő minőség árvíz vagy természeti katasztrófa, rendkívüli időjárási körülmények, valamint természetes feldúsulás eredményeként alakult ki.

15. §

(1) A 4. számú melléklet II. táblázata szerinti mintavételezési gyakoriság - egyes minőségi jellemzők tekintetében - évente egy alkalomra csökkenthető, ha a vonatkozó mérési eredmények jelentősen jobbak a megfelelő vízszennyezettségi határértékeknél (legalább a határérték 50%-a), és előreláthatóan nem áll fönn a vízminőség romlásának veszélye.

(2) Ha az ellenőrzés során - a minták vizsgálati eredménye alapján - megállapítható, hogy a határértékek nem teljesültek, a hatóság megvizsgálja, hogy a túllépés[27]

a) a 12. §-ban szabályozott esetek, vagy

b) vízszennyezés

miatt következett-e be.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt vízszennyezés okainak lehetséges megszüntetésére és a vízszennyezettségi határértékek biztosítására a hatóság a következő intézkedéseket teszi:[28]

a) megállapítja a halas víz szennyezettségének mértékét,

b) vizsgálatokat végez a határérték túllépés okának megállapítására és a vízszennyezést okozó azonosítására,

c) a további vízszennyezés megakadályozására a vízszennyezést okozó kibocsátót szennyezés csökkentési intézkedési terv készítésére kötelezi, és annak végrehajtását határozatban elrendeli.

(4) Rendkívüli vízszennyezés esetén a hatóság:[29]

a) megállapítja a halas víz szennyezettségének mértékét,

b)[30] elvégzi a kárelhárításához szükséges vízszennyezettségi vizsgálatokat, és felügyeli az illetékes vízügyi igazgatóság által végzett kárelhárítás lefolytatását,

c) intézkedéseket tesz a rendkívüli vízszennyezést okozó azonosítására és a rendkívüli szennyezés okának megállapítására,

d) rendkívüli vízszennyezési bírságot szab ki a külön jogszabályban* foglaltak alapján,[31]

e) egyeztetéseket folytat le a vízszennyezésekkel kapcsolatos halélettani kérdésekben, valamint halpusztulás esetén a halászatról és a horgászatról szóló jogszabályokra figyelemmel*,[32]

f) megállapítja a halak ökológiai vízigénye nem megfelelőségének okát, és egyeztet az érintett társhatóságokkal a szükséges vízmennyiség és vízminőség biztosítása érdekében.

A halas vizek megállapítására vonatkozó külön rendelkezések

16. §[33]

(1) Az 5. számú melléklet szerinti kategóriák alapján, az egyes kategóriákba sorolt halas vizeket e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(2)[34] A kijelölés időpontjában előre nem látható okok miatt a hatóság felülvizsgálhatja az egyes halas vizekre vonatkozó kijelöléseket.

(3)[35] A hatóság a felülvizsgálat alapján - az illetékes halászati felügyelőség véleményének figyelembevételével - szükség szerint 5 évente javaslatot tesz az 5. számú melléklet alapján a halas vizek 7. számú melléklet szerinti kijelölésének módosítására, amelyet a javaslat megtételének időpontjától számított 1 éven belül kell elvégezni.

17. §[36]

Az országhatárokat átszelő vagy országhatárokat alkotó vizekre vonatkozóan - a halas vizek kijelölését követően - a vízvédelemért felelős miniszter az érintett ország képviselőivel egyeztetést kezdeményez.

17/A. §[37]

Az Európai Bizottság részére a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk és 15. cikk szerinti tájékoztatásról a vízvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

A rendelet előírásainak alkalmazási szabályai egyedi vízminőségi állapotváltozás esetére

18. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor érvényes vízszennyezettségi határértékeknél jobb vízminőségi jellemzőkkel rendelkező felszíni vizeknél állapotromlás nem engedhető meg.

(2) Az e rendeletben előírt, a vízminőség javítására vonatkozó intézkedések sem közvetlenül, sem közvetve nem növelhetik az intézkedés alá nem tartozó felszíni vizek szennyezettségét.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-én lép hatályba.

(2)[38] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 75/440/EGK irányelve (1975. június 16.) a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/44/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről,

c) a Tanács 79/869/EGK irányelve (1979. október 9.) a tagállamokban az ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérésének módszereiről, valamint mintavételének és elemzésének gyakoriságáról,

d) a Tanács 77/795/EGK határozata (1977. december 12.) a Közösségben található felszíni édesvíz minőségére vonatkozó közös információcsere-eljárás létrehozásáról.

e)[39] az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 2., 7. cikk.

Dr. Kóródi Mária s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez[40]

A felszíni ivóvízbázis szennyezettségi határértékei kezelési kategóriák szerint

SorszámMinűségi jellemzűkMértékegységKezelési kategóriák
A1A2A3
1.pH6.5-8.55.5-9.55.5-9.5
2.Szín (egyszerű szűrést követűen)mg/l Pt skála20(**)100(**)200(**)
3.Összes lebegűanyagmg/l lebegűanyag25
4.Hűmérséklet°C25(**)25(**)25(**)
5.VezetűképességμScm-1 20 °C-on250025002500
6.Szag(hígítási faktor 25 °C-on)31020
7.*Nitrátmg/l NO350(**)50(**)50(**)
8.Fluoridmg/1 F1.522
10.*Oldott vasmg/l Fe0.322
11.*Oldott mangánmg/l Mn0.050.31
12.Rézmg/l Cu0.05(**)22
13.Cinkmg/l Zn355
14.Bórmg/l B111
15.Arzénmg/l As0.010.010.1
16.Kadmiummg/l Cd0.0050.0050.005
17.Összes krómmg/l Cr0.010.010.01
18.Ólommg/l Pb0.010.050.05
19.Szelénmg/l Se0.010.010.01
20.Higanymg/l Hg0.0010.0010.001
21.Báriummg/l Ba0.111
22.Cianidmg/l CN0.050.050.05
23.Szulfátmg/l SO4250250(**)250(**)
24.Kloridmg/l Cl250250250
25.Felületaktív anyagok (metilénkékkel reagálók)mg/l (lauril-szulfát)0.20.20.5
26.*Foszfátmg/l P2O5111
27.Fenolok (fenol-index)mg/l C6H5OH0.0010.0050.1
28.Oldott vagy emulgeált szénhidrogének (petroléteres extrakciót követűen)mg/l0.050.21
29.Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)mg/l0.00020.00020.001
30.Összes növényvédű szer hatóanyagmg/l0.0010.00250.005
31.*Kémiai oxigénigény (KOI)mg/l O23070100
32.*Oldott oxigén telítettség%O2>70>50>30
33.*Biokémiai oxigénigény (BOI5) (20 °C-on, nitrifikálás nélkül)mg/l BOI5<3<7<10
34.Nitrogén Kjeldahl-módszerrel (NO3 nélkül)mg/l N246
35.Ammóniamg/l NH40.51,54(X)
36.Extrahálható anyagokmg/l e.a.0.212
37.Összes koliform 37 °C/100 ml10050 000200 000
38.Fekál koliformok/100 ml4020 00080 000
39.Fekál sztreptokokkuszok/100 ml4010 00050 000
40.Szalmonella/1000 mlNincs jelen 5000 ml-ben520

Az ivóvízzé alakításhoz szükséges kezelés:

A1 = Egyszerű fizikai kezelés és fertőtlenítés.

A2 = Normál fizikai kezelés, kémiai kezelés és fertőtlenítés.

A3 = Intenzív fizikai és kémiai kezelés, majd további kezelés és fertőtlenítés.

2. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez

Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott minőségi jellemzők értékeinek mérésével szemben támasztott követelmények

Minőségi jellemzőPontosság/
Precizitás*
(%)
Méréstartomány
kategóriák a pontosság,
precizitás
követelményekhez
Kimutatási
határ
(%)
Referencia
módszer
PH0,2 pHMSZ 448-22:1985
Szín20/1010MSZ 448-2:1967
Összes lebegőanyag1010MSZ 12750-6:1971
HőmérsékletMSZ 448-2:1967
Elektromos vezetőképesség1010MSZ EN 27888:1998
SzagMSZ 260-2:1955
Nitrát15> 40 mg/l10MSZ 448-12:1982
10< 40 mg/l
Fluorid1510MSZ 448-17:1986
Oldott vas1510MSZ 448-4:1983
Oldott mangán150,02 mg/lMSZ 1484-2:1993
Réz1010MSZ 1484-3:1998
Cink1010MSZ 1484-3:1998
BórMSZ 10889-2:1981
Arzén1010MSZ 1484-3:1998
Kadmium1010MSZ 1484-3:1998
Összes króm1010MSZ 1484-3:1998
Ólom1010MSZ 1484-3:1998
Szelén1010MSZ 1484-3:1998
Higany1010MSZ 1484-3:1998
Bárium1010MSZ 1484-3:1998
Cianid1510MSZ 260-30:1992
Szulfát1010MSZ 12750-16:1988
Klorid1010MSZ 448-15:1982
Felületaktív anyagok
(ANA detergens)
15< 2 mg/l10MSZ EN 903:1998
10> 2 mg/l
Foszfát15< 2 mg/l10MSZ 448-18:1977
10< 2 mg/l
Fenolok (fenol-index)201 µg/lMSZ 1484-1:1992
Oldott vagy emulgált
szénhidrogének
20< 100 µg/l10
15> 100 µg/l
Policiklikus aromás szénhidrogének2525
Növényvédő szerek20<200,1-5 µg/lMSZ 12749
Kémiai oxigénigény KOIa1510%MSZ 12750-21:1971
Oldott oxigén telítettség15MSZTSO 5313:1993
Biokémiai oxigénigény BOI5200, 5 mg/lMSZ EN 1899-2:2000
Szerves nitrogén20> 2 mg/l0,3 mg/lMSZ ISO 7150-1:1993
15< 2mg/l
Ammónia20< 2 mg/l10%MSZ ISO 7150-1:1993
15< 2 mg/l
Extrahálható anyagok20
Összes coliformszám 37 °C
Fekális coliformok
Fekális streptococcus
Salmonella
A kimutatási határ az egyes komponenseknél koncentrációban, illetve százalékban kifejezett érték

3. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez

[41]
A felszíni ivóvízbázis mintavételezésének és vizsgálatának minimális éves gyakorisága, minőségi jellemző csoportonként
Ellátott
lakosság
Kezelési kategóriaA1A2A3
Minőségi
Jellemző
Csoport
IIIIIIIIIIIIIIIIII
< 10 000222222222
>10 000
<30 000
222222322
>30 000
<100 000
222422622
> 100 0003228421242
Minőségi jellemző csoportok a mintavétel és mérési gyakoriság szerint
IIIIII
Minőségi jellemzőMinőségi jellemzőMinőségi jellemzg
1pH10Oldott vas8Fluorid
2Szín11Oldott mangán14Bór
3Összes lebegőanyag12Réz15Arzén
4Hőmérséklet13Cink16Kadmium
5Vezetőképesség23Szulfát17Összes króm
6Szag25Felületaktív anyagok18Ólom
7Nitrát27Fenolok19Szelén
24Klorid34Nitrogén Kjeldahl-módszerrel20Higany
26Foszfát37Összes coliform21Bárium
31Kémiai oxigénigény (KOI)38Fekáliás coliformok22Cianid
32Oldott oxigén telítettség28Oldott vagy emuleált
szénhidrogének
33Biokémiai oxigénigény (BOI5)
35Ammónium29Poliaromás szénhidrogének
30Összes növényvédő szer hatóanyag
36Extrahálható anyagok
39Fekáliás sztreptokokkuszok
40Szalmonella

4. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez

A halas vizek vízszennyezettségi határértékei és mérésükkel szemben támasztott követelmények[42]

[43]
I. táblázat
A halas vizek vízszennyezettségi határértékei
Minőségi jellemzőkPisztrángos vízMárnás vízDévéres víz
Hőmérséklet (°C)*182530
Hőmérséklet-változás (°C)**1, 5353
Oldott oxigén a mérések 100%-ában (mg/l)76, 54
Oxigén telítettség a mérések 100%-ában (%)807040
Oldott oxigén a mérések 50%-ában (mg/l)986
Oxigén telítettség a mérések 50%-ában (%)959070
Lebegőanyag (mg/l)*253550
Vezetőképesség (S/cm)5007001000
pH*6-8, 56-8, 56-9
BOI5 (mg/l)4610
Ortofoszfát (mg/l)0, 050, 10, 2
Összes foszfor (mg/l)0, 10, 20, 4
Szabad ammónia (mg/l)0, 0050, 0250, 025
Összes ammónium (mg/l)0, 20, 51
Nitrit (mg/l)0, 010, 030, 1
Nitrát (mg/l)51010
Fenolok (mg/l)0, 0050, 0050, 005
Szénhidrogének (mg/l)0, 0513
Szabad klór (mg/l)0, 0050, 0050, 005
Oldott cink (mg/l)0, 050, 10, 3
Oldott réz (mg/l)0, 0050, 010, 05
Oldott vas (mg/l)0, 10, 20, 5
Oldott mangán (mg/l)0, 050, 20, 2

Megjegyzés:

Az ortofoszfát ion határértékei foszfor koncentrációra, a nitrogénformáké nitrogén koncentrációra vonatkoznak.

A *-gal jelölt minőségi jellemzők tekintetében a rendelet 12. § (1) bekezdésében megállapított esetekben a vízszennyezettségi határértékektől való átmeneti eltérések megengedhetők.

**: a hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában (a keveredési zóna szélén) mért hőmérséklet legfeljebb a jelölt mértékben lépheti túl a nem érintett terület hőmérsékletét.

II. táblázat
Az I. táblázatban felsorolt minőségi jellemzők mérésével szemben támasztott követelmények
Minőségi jellemzőA minőségi jellemzők mérésével szemben támasztott módszertani követelmények
pontosság/
Precizitás*
Kimutatási
határ*
Referencia módszerMinimális gyakoriság
1. Hőmérséklet0,1 °CMSZ 448-2:1967Hetente, a közkibocsátási ponttól az áramlás irányában és azzal szemben is
2. Oldott oxigén15%MSZ ISO 5313:1993Havonta, legalább egy olyan mintavételi napon, amelyre a minta a kis oxigénkoncentrációt reprezentálja
3. Lebegőanyag10%MSZ 12750-6:1971Negyedévenként
4. Elektromos vezetőképesség10%10%MSZ EN 27888:1998Negyedévenként
5. pH0,2 pHMSZ 448-22:1985Havonta
6. Biokémiai oxigénigény20%0,5 mg/lMSZ EN 1899-2:2000Negyedévenként
7. Ortofoszfát10%10%MSZ 448-18:1977Negyedévenként
8. (Összes foszfor15%0,05 mg/lMSZ 448=18:1977Negyedévenként
9. Szabad ammónia20%10%MSZ ISO 7150-1:1993Negyedévenként
10: összes ammónium20%10%MSZ ISO 7150-1:1993Havonta
11. Nitrit150,01 mg/lMSZ 448-12:1982Negyedévenként
12. Nitrát10%10%MSZ 448-12:1982Negyedévenként
13. Fenólok20%1 g/tMSZ 1484-1:1992Negyedévenként
14. SzénhidrogénekHavonta
15. SzabadklórMSZ 260-18:1984Havonta
16. Oldott cink10%10%MSZ 1484-3:1998Havonta
17. Oldott réz10%10%MSZ 1484-3:1998Negyedévenként
18. Oldott vas10%10%MSZ 1484-3:1998Negyedévenként
19. Oldott mangán10%10%MSZ 1484-3:1998Negyedévenként
* A határértékek (I. táblázat) százalékában kifejezve, egyes komponenseknél koncentrációban lett megadva a kimutatási határ követelmény.

5. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez

Irányelvek a halas vizek vagy a vízszennyezettség csökkentésére szoruló felszíni vizek kijelöléséhez[44]

1. A halas vizeket vagy a vízszennyezettség csökkentésére szoruló felszíni vizeket a következő kategóriákba sorolás alapján kell kijelölni.[45]

a) KV1 kategóriába tartozó felszíni vizek közé kell sorolni azokat a víztesteket, melyek vízkémiai és vízfizikai minőségi jellemzői megfelelnek a 4. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékeiknek, és természetes vagy természetközeli halközösséget tartanak fenn.

b) KV2 kategóriába tartozó felszíni vizek közé kell sorolni azokat a víztesteket, melyek vízkémiai és vízfizikai minőségi jellemzői megfelelnek a 4. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékeiknek, de nem képesek teljes mértékben biztosítani a természetes vagy természetközeli halközösség életfeltételeit.

c) KV3 kategóriába tartozó felszíni vizek közé kell sorolni azokat a víztesteket, melyek vízkémiai és vízfizikai minőségi jellemzői nem felelnek meg a 4. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékeiknek, de a vízszennyezettség csökkentése vagy a halak ökológiai igényét kielégítő vízminőség és vízmennyiség biztosítása után képesek lesznek az adott vízre jellemző természetes vagy természetközeli halközösség fenntartására.

2. A halas vizeket a 2. § b) pontjában meghatározott jellemzők alapján az 1. ponttal összhangban pisztrángos, márnás vagy dévéres víz kategóriába kell sorolni.

1 A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 6. § j) pontja.

2 Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet.

3 Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet.

4 A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 23. §-a.

5 A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 6. §-a.

6 A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/L001. (X. 26:) Korm. rendelet 23. §-a.

7 A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 36. §-a és a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényvégrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI 4.) FM rendelet 23. §-a.

6. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez[46]

A felszíni ivóvízbázisok

Vízfolyás, állóvíz neveVízkivétel helye (fkm)A 4. § szerinti kategóriaVízvédelmi Hatóság
Keleti-főcsatorna48+340A3Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Tisza, jobb part336+650A3Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Bán-patak10+300A2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Bódva-patak5+300A2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Bódva-patak0+080A2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Csatorna-patak0+500A1Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Köszörű-patak0+370A2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Gyöngyös-patak41+700A2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Szalajka-patak4+295A2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Balaton, déli part, Fonyód-A1Fejér Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Balaton, déli part, Zamárdi-A1Fejér Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Balaton, északi part,
Balatonfüred
-A1Fejér Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Balaton, északi part,
Balatonkenese
-A1Fejér Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Balaton, déli part, Siófok-A1Fejér Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Balaton, déli part,
Balatonszéplak
-A1Fejér Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Hasznosi tározó,
Kövicses-patak
8+200A2Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Komra-völgyi tározó,
Komra-patak
1+094A2Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

7. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez[47]

A halas vizek

Halas vízként kijelölt
felszíni víz
Határoló szelvényszámok
(fkm)
Határok megnevezéseA 2. § b) pontja szerinti
kategória
Az 5. számú melléklet
szerinti kategória
Vízvédelmi Hatóság
Galla-patak0+000-11+100a vízvédelmi hatóság
illetékességi területen
teljes hosszban
Pisztrángos vízKV3Győr-Moson-
Sopron Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Rába0+000-10+550Mosoni-Duna torkolat
és Marcal torkolat
között
Dévéres vízKV3Győr-Moson-
Sopron Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Tapolca-patak4+500-8+600Hegymagas vízmérce
és Tapolca vízmérce
között
Dévéres vízKV3Fejér Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Tisza627+800-569+000a záhonyi vízmérce
és a Lónyay torkolat
között
Márnás és dévéres
vizek közötti átmenet
KV2Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Szinva-patak20+500-14+482a közúti híd és
a papírgyári
duzzasztó mű fölötti
szelvény között
Pisztrángos vízKV3Borsod-Abaúj-
Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Keleti-főcsatorna0+000-98+156a torkolat és
a bakonszegi zsilip
között
Dévéres vízKV3Hajdú-Bihar Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Hármas-Körös42+000-90+270a vízvédelmi hatóság
illetékességi területen
teljes hosszban
Dévéres vízKV3Békés Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság

8. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez[48]

Adatszolgáltatási lap(ok) a felszíni ivóvízbázisokról

1. Az adatszolgáltató és az adatszolgáltatásra vonatkozó információk

[49]
Az adatszolgáltató vízvédelmi hatóság neve:
A felszíni ivóvízbázis vizsgálatának kezdete (év/hónap/nap):
A vizsgálati eredmények: .............év .....................hónap ................napra vonatkoznak.
Az adatszolgáltatás elkészítésének dátuma:

2. A felszíni ivóvízbázis azonosítása

[50]
A felszíni ivóvízbázis neve:
Határoló szelvényszámok (km):
Határok megnevezése:
A felszíni ivóvízbázis kategóriája a 4. és 5. § figyelembevételével:
A kijelölésre került folyóvíz hosszúsága (m):
A kijelölésre került tó területe (m ):

3. Mintavételi hely azonosítása

Mintavételi hely neve:
Mintavételi hely sorszáma (törzsszám, egyéb azonosító):
Mintavételi hely földrajzi elhelyezkedéseEOV X:EOV Y:
Földrajzi szélesség:Földrajzi hosszúság:

4. Az előző pontban ismertetett mintavételi helyről vett vízminta laboratóriumi vizsgálati eredménye

Mintavételi hely neve, azonosító kódja
pH
Szín (egyszerű szűrést követően)
Összes lebegőanyag
Hőmérséklet
Vezetőképesség
Szag
Nitrát
Fluorid
Oldott vas
Oldott mangán
Réz
Cink
Bór
Arzén
Kadmium
Összes króm
Ólom
Szelén
Higany
Bárium
Cianid
Szulfát
Klorid
Felületaktív anyagok (metilénkékkel reagálók)
Foszfát
Fenolok (fenol-index)
Oldott vagy emulgeált szénhidrogének (petroléteres extrakciót követően)
Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)
Összes növényvédő szer hatóanyag
Kémiai oxigénigény (KOI)
Oldott oxigén telítettség
Biokémiai oxigénigény (BOI5) (20 °C-on, nitrifikálás nélkül)
Nitrogén Kjeldahl-módszerrel (NO3 nélkül)
Ammónia
Extrahálható anyagok
Összes koliform 37 °C
Fekál koliformok
Fekál sztreptokokkuszok
Szalmonella

5. A vízminőségi határértékek túllépése

A rendeletben szereplő határértékeket a következő komponensek lépik túl:
A határérték túllépés oka:
A felszíni víz szennyezését okozta:

9. számú melléklet a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelethez[51]

Adatszolgáltatási lap a halas vizekről

1. Az adatszolgáltató és az adatszolgáltatásra vonatkozó információk

[52]
Az adatszolgáltató vízvédelmi hatóság neve:
A felszíni víz, mint "halas víz", vizsgálat kezdete (év/hónap/nap):
A vizsgálati eredmények: .............év .....................hónap ................napra vonatkoznak.
Az adatszolgáltatás elkészítésének dátuma:

2. A halas vizek azonosítása

[53]
A felszíni víz neve:
Határoló szelvényszámok (km):
Határok megnevezése:
A 2. § b) szerinti kategória:
Az 5. számú melléklet szerinti kategória:
A kijelölésre került folyóvíz hosszúsága (m):
A kijelölésre került tó területe (m2):

3. Mintavételi hely azonosítása

Mintavételi hely neve:
Mintavételi hely kódja (sorszáma, törzsszám, egyéb azonosító):
Mintavételi hely földrajzi elhelyezkedéseEOV X:EOV Y:
Földrajzi szélesség:Földrajzi hosszúság:

4. Az előző pontban ismertetett mintavételi helyről vett vízminta laboratóriumi vizsgálati eredménye (adja meg a minta vizsgálati eredményeit R. II. táblázatában szereplő "Minimális gyakoriság" oszlopa szerint)

Mintavételi hely neve, azonosító kódja:
Hőmérséklet °C
Hőmérséklet-változás °C
Oldott oxigén a mérések 100%-ában (mg/l)
Oxigén telítettség a mérések 100%-ában (%)
Oldott oxigén a mérések 50%-ában (mg/l)
Oxigén telítettség a mérések 50%-ában (%)
Lebegőanyag (mg/l)
Vezetőképesség (S/cm)
pH
BOI5 (mg/l)
Ortofoszfát (mg/l)
Összes foszfor (mg/l)
Szabad ammónia (mg/l)
Összes ammónium (mg/l)
Nitrit (mg/l)
Nitrát (mg/l)
Fenolok (mg/l)
Szénhidrogének
Szabad klór (mg/l)
Oldott cink (mg/l)
Oldott réz (mg/l)
Oldott vas (mg/l)
Oldott mangán (mg/l)
Egyéb mért komponensek:
A komponens határértékének vagy a megfelelőség megadásával, jog­szabályi hivatkozással.

5. A vízminőségi határértékek túllépése

A rendeletben szereplő határértékeket a következő komponensek lépik túl:
A határérték túllépés oka:
A felszíni víz szennyezését okozta:

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 9. § - a. Hatályos 2014.03.15.

[2] Megállapította a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.15.

[3] Módosította a 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.05.25.

[4] Megállapította a 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. § - a. Hatályos 2007.05.25.

[5] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[6] Módosította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[7] * A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 6. § j) pontja.

[8] Módosította az 58/2016. (XII. 22.) BM rendelet 11. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[9] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[10] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[11] * Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet.

[12] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[13] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[14] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[15] A felvezető szövegrészt módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[16] Módosította a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 17. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[17] * A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 23. §-a.

[18] Módosította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[19] Megállapította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. § - a. Hatályos 2005.01.02.

[20] Megállapította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. § - a. Hatályos 2005.01.02.

[21] * A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 6. §-a.

[22] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[23] A felvezető szöveget megállapította a 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 3. § - a. Hatályos 2007.05.25.

[24] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[25] A felvezető szövegrészt módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[26] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pontja, (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[27] A felvezető szövegrészt módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[28] A felvezető szövegrészt módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[29] A felvezető szövegrészt módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.11.29.

[30] Módosította a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 17. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[31] * A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/L001. (X. 26:) Korm. rendelet 23. §-a.

[32] * A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 36. §-a és a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényvégrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI 4.) FM rendelet 23. §-a.

[33] Megállapította a 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 4. § - a. Hatályos 2007.05.25.

[34] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[35] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[36] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[37] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[38] Megállapította a 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 6. § - a. Hatályos 2007.05.25.

[39] Beiktatta a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 6. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.01.15.

[40] Megállapította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[41] Módosította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[42] A melléklet címét valamint az I. táblázat tartalmát megállapította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[43] Megállapította a 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 7. § - a. Hatályos 2007.05.25.

[44] Módosította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[45] Módosította a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[46] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[47] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[48] Beiktatta a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 6. § c) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[49] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés h) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[50] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés i) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[51] Beiktatta a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet 6. § c) pontja. Hatályos 2005.01.02.

[52] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés h) pontja. Hatályos 2014.11.29.

[53] Módosította az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 2014.11.29.

Tartalomjegyzék