19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet

a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

Katonai nyomozó hatóságok

1. §

(1)[1] Katonai vétség elkövetése miatt a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja ellen indított büntetőeljárásban - ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe [Be. 474. § (2) bekezdés b) pont és Be. 474. § (3)-(4) bekezdés] - a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes parancsnokot (vezetőt) [Be. 477. § (1) bekezdés], valamint annak hatáskörét és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait e rendelet határozza meg.

(2)[2] E rendelet alkalmazása során illetékes parancsnoknak (a továbbiakban: parancsnok) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt. vhr.) 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti állományilletékes parancsnok, a 4. § (4) bekezdése szerinti esetben pedig a helyőrségparancsnok minősül.

(3)[3] A parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét a jogi és igazgatási főnök, valamint az e feladat ellátásával az 5. § (1) bekezdése szerint kijelölt nyomozótiszt (a továbbiakban: nyomozótiszt) útján vagy személyesen gyakorolja.

A parancsnok hatásköre és illetékessége

2. §

(1) A parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a katonai vétség miatt indult büntetőeljárásban.

(2) Nem tartozik a parancsnok hatáskörébe a nyomozás, és az eljárás során keletkezett iratokat a katonai ügyészhez kell felterjeszteni, ha

a)[4] több terhelt esetén azok nem ugyanazon, a Hjt. vhr. 1. § 6. pontja szerinti honvédelmi szervezet állományába tartoznak és állományilletékes parancsnokaiknak nincs a nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező közös elöljárója;

b)[5] a terhelt mellett a bűncselekmény elkövetésével (tettesként vagy részesként) rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja vagy polgári személy is megalapozottan gyanúsítható;

c) a tanúvédelmi programban való részvétel miatt a Be. 98/A. §-ának alkalmazása vagy a Be. IX. fejezetének V. címe szerinti bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szükséges.

(3)[6] A Honvéd Vezérkar főnöke, annak helyettese, valamint a más szervnél szolgálatot teljesítő katona ellen katonai vétség miatt indult büntetőeljárás iratait a katonai ügyészhez kell felterjeszteni.

(4)[7] Ha a katonai ügyész a nyomozás lefolytatását magához vonta, vagy a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn [Be. 38. § (4) bekezdés], a parancsnok a büntetőeljárás iratait a katonai ügyészhez terjeszti fel.

3. §

(1)[8] Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a terhelt bűncselekménye, vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik nyomozási hatáskörébe, a feljelentést, illetőleg az eljárás során keletkezett iratokat három napon belül - sürgős esetben haladéktalanul - a katonai ügyészhez terjeszti fel.

(2) Az ügy iratait - a nyomozás folytatása (lefolytatása) végett - a katonai ügyészhez kell felterjeszteni a 11. § (2) bekezdésének b), valamint m) pontjában meghatározott esetekben.

4. §

(1)[9] A 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás megindításakor a terhelt szolgálati alárendeltségébe tartozik.

(2)[10] Ha a terhelt szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után megváltozott, a nyomozást az elkövetéskori parancsnok folytatja le, majd a nyomozás befejezése után a bűnügyi iratokat az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyészhez terjeszti fel.

(3)[11] Több terhelt ellen indult bűnügyben - ha azok nem azonos parancsnok alárendeltségébe tartoznak - az a parancsnok folytatja le a nyomozást, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét ellátó katonai ügyész, több katonai ügyészséget érintő esetben a Katonai Főügyészség jelöli ki.

(4)[12] A helyőrségparancsnok folytatja le a nyomozást a helyőrség területén ismeretlen tettes által elkövetett és parancsnoki nyomozási hatáskörbe tartozó bűncselekmény esetén. Az ismertté vált terhelt ügyének iratait - a katonai ügyész egyidejű értesítése mellett - további intézkedés végett a terhelt állományilletékes parancsnokához kell áttenni. Ha a tettes ismeretlen marad, a büntetőeljárást a helyőrségparancsnok függeszti fel [Be. 188. §-a (1) bekezdés c) pontja].

(5)[13] A parancsnok a Be. 170. §-ának (4) bekezdése szerinti halaszthatatlan esetben a szükséges nyomozási cselekményt bármely bűncselekmény észlelése esetén elvégzi, majd a Be. 170. §-ának (5) bekezdése szerint jár el.

A nyomozótiszt

5. §

(1)[14] A szervezetszerű jogi és igazgatási főnök mellett működő nyomozótisztet a parancsnok a katonai szervezet létszámára (sajátosságaira) is figyelemmel szükséges számban[15]

a)[16] elsősorban a katonai szervezet jogi és igazgatási szolgálatához beosztott jogi végzettségű tisztek, ennek hiányában

b)[17] az arra alkalmas tiszti rendfokozatú hivatásos katonák

közül a katonai ügyész előzetes egyetértésével, írásbeli parancsban (határozatban) jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsot (határozatot) a katonai ügyésznek meg kell küldeni.

(3) A nyomozótisztet a katonai ügyészség "Nyomozótiszti igazolvány"-nyal látja el.

(4)[18] A nyomozótiszti kijelölés megszűnik, ha azt a parancsnok visszavonta. A parancsnok erről a katonai ügyészt nyolc napon belül értesíti, egyben a bevont nyomozótiszti igazolványt számára visszaküldi.

(5) Ha a katonai szervezetnél nincs nyomozótiszt vagy az a feladata ellátásában akadályozott, illetve az eljárásból kizárt, a nyomozást a parancsnok személyesen végzi, illetve az elöljáró parancsnoktól nyomozótiszt kirendelését kérheti.

6. §

(1) A nyomozótiszt rendszeres (szervezett) szakmai képzéséről a parancsnok a jogi és igazgatási főnök útján, illetve a katonai ügyészség gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzéshez, továbbá a nyomozói feladat végzéséhez szükséges időbeli, személyi, valamint dologi feltételeket a parancsnok biztosítja.

7. §[19]

Nyomozótisztként - a Be. 38. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kizáró okokon túl - nem járhat el, akinek a terhelt szolgálati elöljárója.

8. §[20]

A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el, aki irányítja a nyomozást és maga is ellenőrzi annak törvényességét. A nyomozótiszt köteles a parancsnokot a nyomozás minden lényeges körülményéről tájékoztatni.

9. §[21]

A nyomozótiszt a nyomozás elrendelésétől folyamatosan végzi azokat a nyomozási cselekményeket, amelyek nem a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartoznak. A 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatok, valamint előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el.

II. Fejezet

A parancsnoki nyomozás

10. §[22]

11. §

(1) A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:

a) a nyomozótiszt kizárása [Be. 39. § (2) bekezdés];

b)[23] a védő kirendelése, a kirendelés visszavonása, a kirendelés alóli felmentése, a kirendelt védő díjának és költségtérítésének megállapítása [Be. 48. § (1)-(4), (6) és (9) bekezdés];

c) az igazolási kérelem elbírálása [Be. 66. § (1) bekezdés];

d) tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának elbírálása [Be. 94. §, Be. 113. § (3) bekezdés];

e)[24] a feljelentés áttétele [Be. 172. § (3) bekezdés], kiegészítése [Be. 172/A. § (1)-(2) bekezdés], illetve elutasítása [Be. 174. § (2) bekezdés, Be. 485. §];

f) a nyomozás elrendelése [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 190. § (2) bekezdés, Be. 192. § (1) bekezdés];

g)[25] a nyomozás felfüggesztése [Be. 189. § (1) bekezdés];

h) a szakértő kirendelése, kizárása, valamint felmentése, illetve díjának megállapítása [Be. 102. § (1) bekezdés, Be. 103. § (3) bekezdés, Be. 104. § (2) bekezdés, Be. 105. § (6) bekezdés];

i)[26] a terhelt őrizetbe vétele, az őrizet megszüntetése [Be. 127. § (1) bekezdés];

j)[27] a lefoglalás elrendelése és megszüntetése [Be. 151. § (2) bekezdés, Be. 155. § (1) bekezdés], valamint a biztosítási intézkedés alkalmazása és feloldása [Be. 160. § (2) és (7) bekezdés];

k) a házkutatás [Be. 149. § (3) bekezdés], a motozás [Be. 150. § (2) bekezdés] és az elővezetés [Be. 162. § (2) bekezdés] elrendelése;

l) számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés Be. 158/A. § (2) bekezdés) elrendelése;

m)[28] a nyomozás befejezése és az iratok ismertetése után a gyanúsított, illetőleg a védő indítványával kapcsolatos határozat meghozatala [Be. 193. § (3) bekezdés], továbbá az iratoknak a katonai ügyészhez - vádemelési vagy parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálási javaslattal - való megküldése [Be. 193. § (5) bekezdés, 485/A. § (2) bekezdés];

n)[29] a panasz elbírálása, illetve annak elbírálás végett történő felterjesztése [Be. 195. § (4) bekezdés];

o) határozat végrehajtásának felfüggesztése [Be. 195. § (3) bekezdés].

(2) A parancsnok - a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - a katonai ügyészhez indokolt előterjesztést tesz:

a) a parancsnok kizárására [Be. 38. §, 39. § (2) bekezdés];

b) a büntetőeljárásban résztevők személyi védelmének (Be. 98. §); illetve a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 97. §) vagy a tanúvédelmi programba történő felvétel (Be. 98/A. §) kezdeményezése;

c) a terhelt vagy a védő más szakértő kirendelésére irányuló indítványának elbírálására [Be. 111. § (2) bekezdés];

d)[30] az elmeállapot megfigyelésének indítványozására [Be. 107. § (1) bekezdés];

e)[31] az előzetes letartóztatás elrendelésének, meghosszabbításának indítványozására [Be. 130. § (1) bekezdés, 131. § (2) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 136. § (4) bekezdés];

f)[32] a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének [Be. 137. § (2) bekezdés], fenntartása szükségességének [Be. 137. § (6) bekezdés], illetve meghosszabbításának indítványozására [Be. 137. § (9) bekezdés], továbbá a terhelt kérelmére történő részleges feloldására [Be. 137. § (7) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 137. § (8) bekezdés];

g)[33]

h) idézéssel szembeni mulasztás esetén (Be. 69. §) rendbírság kiszabására [Be. 161. § (3) bekezdés];

i) a nyomozás határidejének meghosszabbítására [Be. 176. § (1) bekezdés];

j)[34] az eljárásnak a Btk. 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt történő megszüntetésére (Be. 487. §);

k) a panasz elbírálására [Be. 195. § (4) bekezdés];

l) ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozására [Be. 140. § (3) bekezdés];

m)[35] katonai szolgálatot teljesítő tanú védelme érdekében annak más szolgálati helyre történő vezénylésére vagy áthelyezésére [Be. 478. § (1) bekezdés].

12. §

(1) A parancsnok a nyomozás elrendeléséről készített feljegyzését [Be. 170. § (2) bekezdése], illetve a feljelentés elutasításáról szóló határozatát [Be. 174. § (2), (4) bekezdés] katonai ügyésznek huszonnégy órán belül felterjeszti, illetve a döntéséről szóló értesítést az érdekelteknek megküldi.

(2) Ha a nyomozást a parancsnok felfüggeszti [Be. 189. § (1) bekezdés] vagy a nyomozást megszünteti [Be. 190. § (1)-(2) bekezdés], az erről szóló határozatát a katonai ügyésznek haladéktalanul felterjeszti [Be. 189. § (1) bekezdés, illetve Be. 190. § (2) bekezdés].

13. §[36]

A terhelt őrizetbe vétele elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a Be. 128. §-a (1)-(3) bekezdésében rögzített kötelezettségek teljesítésére.

14. §

(1) A parancsnok a nyomozása során a katonai ügyész szakmai segítségét kérheti.

(2) Ha a katonai ügyész nyomoz, a Be. 28. §-ának (5) bekezdése alapján nyomozási cselekmény elvégzésére utasított parancsnok a katonai ügyész iránymutatása szerint jár el.

15. §

Ha a nyomozást az elrendelésétől számított két hónapon belül nem fejezi be, a parancsnok e határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a nyomozás határidejének meghosszabbítására a katonai ügyészhez előterjesztést tesz. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még szükséges, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.

16. §

(1) A nyomozótiszt a jelentősebb tárgyi súlyú vagy bonyolultabb, előreláthatóan két hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően haladéktalanul nyomozási tervet készít és azt jóváhagyás végett bemutatja a parancsnoknak.

(2) A nyomozási terv tartalmazza a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat. Az eljárás során feltárt új adatok és szempontok figyelembevételével a tervet szükség szerint módosítani kell.

(3) A nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani

a)[37]

b) a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében.

(4)[38] Az újabb bűncselekmények megelőzése végett a (3) bekezdés b) pontja alapján tett intézkedéséről, vagy azzal kapcsolatos javaslatáról, továbbá a Be. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítéséről a parancsnok a katonai ügyészt értesíti.

17. §

Az eljárás során egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három példányban, az érdekelteknek a Be. szabályai szerint kézbesítendő határozatokat pedig ezen felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.

Kényszerintézkedések a nyomozás során

18. §

(1)[39] A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó katona őrizetbe vételéről a katonai ügyészt soron kívül kell értesíteni.

(2) Ha a parancsnok hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, a katonai ügyészt erről haladéktalanul értesíti, egyben - az addig keletkezett iratokat mellékelve - arra írásban javaslatot tesz.

(3)[40] Ha az őrizetbe vételkor már megállapítható, hogy indokolt az előzetes letartóztatás elrendelésének kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő huszonnégy órán belül meg kell küldeni a katonai ügyésznek.

(4)[41] A parancsnok haladéktalanul előterjesztést tesz a katonai ügyésznek, ha az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek.

(5)[42] A parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a nyomozási iratok egy példányával együtt - a letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal köteles megküldeni a katonai ügyésznek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még végrehajtásra váró nyomozási cselekmények tervét is.

19. §[43]

A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet rendőrségi fogdában kell végrehajtani.

19/A. §[44]

Ha a Hjt. hatálya alá tartozó katonával szemben a bíróság a Be. 138/A. §-a alapján távoltartást rendel el, a parancsnok annak végrehajtása biztosítására a szükséges intézkedéseket megteszi.

A terhelt védekezési joga gyakorlásának biztosítása[45]

20. §

(1)[46] A parancsnoki nyomozás során a terheltet megilleti a védelem joga (Be. 5. §). Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el, akinek jogaira és kötelességeire a Be. 44-50. §-a az irányadó. Védőként külön törvényben foglalt feltételek (az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény IX. fejezet) esetén európai közösségi jogász is eljárhat [Be. 44. § (1) bekezdés].

(2)[47]

(3)[48] Ha a terhelt olyan nyomozási cselekményen vesz részt vagy kíván részt venni, amelyen a Be. a részvételét kötelezővé, illetve lehetővé teszi, annak tartamára számára szolgálatmentességet kell biztosítani.

Jogorvoslat a nyomozás során

21. §

(1)[49] A nyomozás során hozott határozat elleni, illetve a tett intézkedés vagy annak elmulasztása miatt bejelentett panaszt - amennyiben annak 3 napon belül nem ad helyt - a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal, valamint a panasszal kapcsolatos nyilatkozatával együtt elbírálás végett haladéktalanul megküldi a katonai ügyészhez.

(2)[50] A terheltnek vagy más érdekeltnek a nyomozás során szóban tett panaszát írásba kell foglalni.

A katonai ügyész és a parancsnok kapcsolata a nyomozás során

22. §

(1) A tanú védelmére a katonai ügyész vagy a bíróság által a Be. 478. §-a (1) bekezdése alapján hozott határozat végrehajtására a parancsnok a Be. 478. §-a (2) bekezdése szerint intézkedik.

(2)[51]

Nyomozási iratok megküldése a nyomozás befejezése után

23. §

(1)[52] A parancsnok az eljárás során keletkezett iratokat két példányban, még a nyomozás határidejének lejárta előtt, de legkésőbb három napon belül a katonai ügyésznek megküldi, az iratok harmadik példányát pedig a katonai szervezetnél irattározza.

(2)[53] A nyomozási iratok részeként továbbítani kell a bűnügyi nyilvántartásnak a terheltre vonatkozó értesítését, a terhelt minősítését (szolgálati jellemzését), dicséreti és fenyítési lapjának másolatát és a katonai szervezet pénzügyi szervének a terhelt illetményéről szóló igazolását, továbbá a bűnjeljegyzéket, végül a bűnügyi költségjegyzéket. A bűnjelet a nyomozási iratokkal együtt kell megküldeni. Amennyiben a bűnjel csatolása - annak jellegénél fogva - nem lehetséges vagy más fontos ok azt indokolja, a bűnjelnek a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozási iratokhoz csatolni.

(3)[54] Ha a parancsnok lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, a nyomozási iratokat a katonai ügyészhez - a Be. 485/A. §-ának (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára vonatkozó javaslattal - haladéktalanul megküldi.

(4) Ha a parancsnok az általános megelőzés, a katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak tartja, hogy a bíróság a tárgyalást a Be. 278. §-ának (2) bekezdése alapján ne a bíróság hivatalos helyiségében, hanem a katonai szervezetnél tartsa meg, ennek indítványozására a katonai ügyésznek javaslatot tesz.

Bűncselekmény elbírálása fegyelmi hatáskörben

24. §

(1) Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a parancsnok - amennyiben a fegyelmi eljárás lefolytatása vagy a fenyítés kiszabása a gyanúsított állományviszonyára vonatkozó szolgálati törvény szerint a hatáskörét meghaladja - az iratokat a hatáskörrel rendelkező fegyelmi jogkör gyakorlójához küldi meg (terjeszti fel).

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fenyítés kiszabásáról szóló parancsát (határozatát) a katonai ügyésznek is kézbesíti [Be. 485/A. § (5) bekezdés], az (1) bekezdés szerinti esetben az állományilletékes parancsnoknak pedig megküldi.

Iratkezelési szabályok

25. §

A nyomozás során személyes adatokat is tartalmazó iratokba történő betekintés csak azoknak a szerveknek (személyeknek) engedélyezhető, illetve ilyen iratok csak olyan szervezeteknek küldhető meg, amelyek törvény alapján jogosultak személyes adatok megismerésére (kezelésére). Egyéb esetben, ha az érintett a különleges személyes adatok kezeléséhez írásban nem járult hozzá a tájékoztatásnak személyazonosításra alkalmatlan módon kell eleget tenni.

26. §

A nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell használni.

27. §

A nyomozás során keletkezett bűnügyi iratok kezelésének szabályait e rendelet melléklete tartalmazza.

A minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések[55]

28. §[56]

29. §[57]

A nyomozási szakban keletkezett minősített adatot tartalmazó irat minősítéséről a parancsnok gondoskodik.

A bűnügyi költségek

30. §

A nyomozás során felmerülő költséget - a bűnügyi költségre és annak viselésére vonatkozó szabályok szerint - a parancsnok alárendeltségébe tartozó katonai szervezet pénzügyi ellátását végző (végrehajtó) pénzügyi szolgálat (referens) utalvány alapján előlegezi meg. Az így felmerült költséget a nyomozási iratokban elhelyezett bűnügyi költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő bűnügyekben is alkalmazni kell.

(2)[58]

Juhász Ferenc s. k.,

honvédelmi miniszter

Dr. Hankó Faragó Miklós s. k.,

igazságügyi minisztériumi

politikai államtitkár

Melléklet a 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelethez

A bűnügyi (szabálysértési) iratok kezelésének szabályai

Az iratok alapnyilvántartásai

1. A parancsnok hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozása során keletkezett bűnügyi iratok nyilvántartására a 35-1317 (a szabálysértési iratok nyilvántartására a 35-1325) raktári számú "Lajstrom"-ot kell használni. Annak lapszámát úgy kell meghatározni, hogy az legalább öt év iratforgalmának nyilvántartására legyen alkalmas.

2. A lajstromokat a katonai szervezet Főnyilvántartó könyvében kell nyilvántartásba venni és a bűnügyi (szabálysértési) iratok iktatókönyveként a Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzat (a továbbiakban: ISZ) 100-124. pontja szerint kell vezetni. A lajstromok minősítési jelölését a minősített adat védelméről szóló törvény előírásai szerint kell végrehajtani, hitelesítésére a Magyar Honvédség Titokvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: TSZ) 246. pontjának rendelkezései az irányadóak. A lajtromokat évenként kell lezárni és a sorszámozást a következő évben újra kell kezdeni.[59]

Az iratok készítése és nyilvántartása

3. A bűnügyben (szabálysértési ügyben) készítendő iratok példányszámait - amennyiben a Be., illetve e rendelet másként nem rendelkezik - a TSZ 249. pontja határozza meg.[60]

4. A bűnügyek (szabálysértési ügyek) iratait keltezésük (érkezésük) sorrendjében - bűnügyenként (szabálysértési ügyekként) - ügyszám (a lajstrom sorszáma) szerint kell nyilvántartani. Az iratok minősítésének jelölésére a TSZ 185. pontját és a TSZ 2. számú mellékletét kell alkalmazni.[61]

5. Az azonos bűnügyben (szabálysértési ügyben) érkezett és készített iratokat az ügyszámával (a lajstrom sorszámával) ellátott 34-1201 raktári számú NAPLÓ-ban kell alszámos rendszerben nyilvántartani és a 34-1202 raktári számú ÜGYIRATOK megnevezésű borítóban tárolni. A napló, illetve a borító azonos ügyszámot kap, és rovataikat értelemszerűen kell kitölteni.[62]

Az iratok nyilvántartási száma

6. A bűnügyek lajstromába bevezetett és naplózott iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a napló alszámát, az évszámot és a "Pbü" jelölést kapják (például: 16/1/2000-Pbü.).

[A szabálysértési ügyek lajstromába bevezetett és naplózott iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a napló alszámát, az évszámot és a "Pszü." jelölést kapják (például: 32/6/2000-Pszü.)].

7. A bűnügyek lajstromában - külön ügyszámon - a parancsnoki fegyelmi jogkör gyakorlásával kapcsolatos gyűjtőív és az igazságügyi szervekkel való levelezések gyűjtőíve nyilvántartható. A parancsnoki fegyelmi ügyek gyűjtőívébe bevezetett iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a gyűjtőív alszámát, az évszámot és a "Pfü." jelölést kapják (például: 24/9/2000-Pfü.), míg a levelezések gyűjtőívébe bevezetett iratok nyilvántartási számként az ügyszámot (a lajstrom sorszámát), a gyűjtőív alszámát, az évszámot és a "Pvü." jelölést kapják (például: 29/7/2000-Pvü.). Ezeket a gyűjtőíveket évenként le kell zárni.

A nyilvántartás vezetése és lezárása

8. A lajstromokat a katonai szervezet jogi és igazgatási főnök (ilyen hiányában a parancsnok által kijelölt személy) vezeti. Részére a bűnügyi és a szabálysértési ügyben érkezett iratokat az ügyviteli szerv kézbesítő könyvben adja át.[63]

Új bűnügy (szabálysértési ügy) esetén a parancsnok rendelkezése szerint az ügyviteli szerv az ügyszámmal ellátott naplót és borítót átadja az ügy kivizsgálására kijelölt nyomozótisztnek. Az iratok készítéséért, a napló vezetéséért az a nyomozótiszt felelős.

9. A büntetőeljárás vagy a szabálysértési ügy jogerős befejezése után a nyomozótiszt a naplót lezárja, az iratokat összefűzi, a borítón feltünteti az iratok készítésekor alkalmazandó 3112, illetve 3113 irattári tételszámot, a megőrzési határidők évszámait és azt a parancsnokkal aláíratva, további tárolásra átadja a lajstrom kezelőjének.

10. A lezárt ügyek iratait, valamint a betelt és lezárt lajstromokat a katonai szervezetnél 5 évig kell őrizni, ezt követően további 25 évig tartó megőrzésre le kell adni a HM HIM Központi Irattárba.[64]

11. Az ügyviteli szervnek leadott iratokat és lajstromokat az ISZ 217-218. pontjának harmadik bekezdése szerint belső leltárban kell kezelni.