222/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet

az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalról

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal létrehozása

1. §

A Kormány Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt (a továbbiakban: Hivatal) hoz létre a hátrányos helyzetű és a társadalomból kirekesztett esoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a hátrányos helyzetben élők kirekesztettségének csökkentése, az okok feltárását követően átfogó stratégiai tervek kidolgozása, a már kialakult konfliktushelyzetek megoldásában való részvétel, a társadalmi szolidaritás erősítése, a civil társadalommal való kapcsolattartás feladatainak ellátására.

A Hivatal jogállása és felügyelete

2. §

(1) A Hivatal a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv. A Hivatal felügyeletét az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: tárca nélküli miniszter) látja el. A tárca nélküli miniszter a 3. § a) pontjában és a 4. § (2)-(5) pontjában meghatározott hatáskörét közvetlenül gyakorolja. Minden egyéb kérdésben - ha másként nem rendelkezik - a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkára közreműködésével jár el. A tárca nélküli miniszter évente beszámol a Kormánynak a Hivatal tevékenységéről.

(2) A Hivatal jogi személy, székhelye: Budapest.

(3) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.

3. §

A tárca nélküli miniszter felügyeleti jogkörében:

a) az illetékes politikai államtitkárok javaslatára jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát;

b) jóváhagyja a Hivatal éves munkatervét, éves beszámolóját és költségvetésére vonatkozó javaslatát;

c) általános iránymutatást ad a Hivatal és az elnök számára;

d) ellenőrzi a Hivatal és az elnök tevékenységét;

e) intézkedést hoz, ha azt állapítja meg, hogy a Hivatal vagy az elnök a jogszabályokkal ellentétes, vagy a Kormány, illetőleg a tárca nélküli miniszter által megszabott iránymutatástól eltérő tevékenységet folytat.

4. §

(1) A Hivatalt elnök vezeti, akit munkájában helyettes segít.

(2) A Hivatal elnökét a tárca nélküli miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki, illetve gyakorolja a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogkört.

(3) A Hivatal elnökhelyettesét az elnök javaslatára a tárca nélküli miniszter nevezi ki, illetve gyakorolja a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogkört.

(4) Az elnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogkört a miniszter, az elnökhelyettes tekintetében az elnök gyakorolja. Az elnököt államtitkári, az elnökhelyettest helyettes államtitkán illetmény és teljes körű juttatások illetik meg. Az elnök a Hivatal dolgozói tekintetében munkáltatói jogkört gyakorol.

(5) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az elnök állapítja meg, amelyet a tárca nélküli miniszter hagy jóvá.

5. §

A Hivatal elnöke a tárca nélküli miniszternél annak feladat- és hatáskörébe tartozóan jogszabály megalkotását kezdeményezheti, és jogosult véleményét kifejezni a Hivatal feladatkörét érintő jogszabály-tervezetekkel kapcsolatban.

6. §[1]

A Hivatal munkatársainak illetményszámfejtését a Miniszterelnöki Hivatal, mint központosított illetményszámfejtő hely végzi, az informatikai hálózat üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatást a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól külön megállapodás alapján veszi igénybe. A Hivatal a Miniszterelnöki Hivataltól vagy a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságától más szolgáltatást is igénybe vehet.

A Hivatal feladat- és hatásköre

7. §

(1) A Hivatal feladata - más miniszter, illetve szerv feladatkörét nem érintve - különösen:

a) feltárja és azonosítja a társadalmi kirekesztettség legfőbb okait, az ezzel érintett csoportokat;

b) kezdeményezi a társadalmi integráció erősítéséhez szükséges jogszabályok megalkotását; valamint részt vesz az ezzel kapcsolatos intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában;

c) tevékenységével elősegíti a társadalmi szolidaritás növelését, illetve ennek megvalósulását akadályozó körülmények feltárását és hatásuk csökkentését;

d) elősegíti, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetben élők kirekesztettsége;

e) programokat, intézkedéseket, módszereket dolgoz ki a társadalmi helyzetből, egészségi állapotból, életkorból, gazdasági, földrajzi, kulturális, anyagi, képzettségbeli, demográfiai helyzetből adódó különbségek által előidézett konfliktusok csökkentésére, az újonnan generálódó problémák kezelésére;

f) pályázati felhívásokat jelentet meg az esélyegyenlőségi célú támogatások felhasználása érdekében.

(2) A Hivatal feladatkörében a minisztériumokkal és más központi közigazgatási szervekkel együttműködve - más miniszter, illetve szerv feladatkörét nem érintve -:

a) koordinálja a különféle társadalmi csoportok (különösen a nők, a gyermekek, az időskorúak, a fogyatékosok, a romák, a hátrányos helyzetű településen élők, az aktuális gazdasági döntések következtében hátrányos helyzetbe kerülők) tekintetében az esélykiegyenlítési és esélyteremtési feladatokat;

b) elősegíti, hogy tevékenységükben azonos elvek szerint jelenjenek meg a különböző okok miatt hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségi szempontjai.

(3) A Hivatal feladat- és hatáskörében eljárva a miniszter számára:

a) előkészíti a Kormány, illetve az Országgyűlés döntését igénylő kormány-előterjesztéseket;

b) előkészíti az Országgyűlés munkájával kapcsolatos bizottsági előterjesztéseket, interpellációkra és kérdésekre vonatkozó választervezeteket;

c) a jogi szabályozást igénylő kérdésekben előkészíti a miniszteri rendelet és utasítás tervezeteket és egyéb intézkedéseket.

(4) A Hivatal segíti az esélyegyenlőségi tárca nélküli minisztert feladatainak ellátásában.

8. §

(1) A Hivatal esélyegyenlőségi programokat dolgoz ki, és koordinálja ezek megvalósítását. Ezek keretében különösen:

a) létrehozza és működteti a Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot;

b) javaslatot tesz és közreműködik a képzési és közvélemény-formáló programok kidolgozásában, együttműködve az érintett közigazgatási szakmai és civil szervezetekkel az erőszak és előítéletesség csökkentése, az elfogadó társadalmi párbeszéd érdekében;

c) elősegíti a fogyatékos emberek számára az egyenlő hozzáférés megteremtését az élet minden területéhez, különös tekintettel az épített környezetre és az érthető kommunikációra, figyelembe véve a fogyatékos emberek különféle csoportjainak eltérő igényeit;

d) közreműködik a családon belüli erőszak elleni fellépés feladatainak ellátásában; krízis-intervenciós (áldozatvédelmi) központokat hoz létre az erőszak áldozatai számára;

e) programokat és intézkedéseket dolgoz ki a kistérségi szinten megjelenő etnikai, társadalmi és területi hátrányok komplex társadalompolitikai kezelésére.

(2) A Hivatal elősegíti a nők és férfiak egyenjogúságának, esélyegyenlőségének és egyenrangúságának érvényesülését. Ennek erdekében:

a) a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulása szempontjából véleményezi a jogszabály-tervezeteket és a kormányzati cselekvési programok tervezetét;

b) érvényesíti a nemek közötti esélyegyenlőséget elősegíteni hivatott Európai Uniós politikai-stratégiai célkitűzések megvalósítását, valamint monitorozza a hosszú és középtávú fejlesztési dokumentumokban lefektetett célok végrehajtását;

c) működteti a nők és férfiak egyenlőségi kérdéseivel foglalkozó Nőképviseleti Tanácsot;

d) kidolgozza a "Nemzeti Cselekvési program a nemek esélyegyenlőségéért" stratégiai dokumentumot, végrehajtását elősegíti és monitorozza, valamint kiértékeli;

e) az esélyegyenlőség érdekében képzéseket szervez nők különböző célcsoportjai számára, pályázatokkal támogatja a nőképviseleti szervezetek kezdeményezéseit.

(3) A Hivatal

a) kommunikációs és tájékoztatási tevékenységet végez a Hivatal feladatainak megvalósítása érdekében;

b) közreműködik az esélyegyenlőség erősítését szolgáló ismeretek oktatásában, valamint az érintett köztisztviselők, nonprofit szervezetek munkatársai és gazdasági szakemberek képzésében;

c) kapcsolatot tart a tudományos, a kutató és a képzést folytató intézetekkel, feladat- és hatáskörében gondoskodik a tudományos munka és képzés támogatásáról, fejlesztéséről;

d) részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn és közös programokat szervez a hasonló feladatkört ellátó külföldi kormányzati szervekkel.

9. §

A Hivatal közreműködik a tárca nélküli miniszter állampolgárokkal, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, köztestületekkel, más közhasznú szervezetekkel (a továbbiakban együtt: civil társadalom) kapcsolatos feladatainak ellátásában. Ennek keretében gondoskodik:

a) a civil társadalmat érintő kormányzati elképzelések és döntések összehangolásáról, a civil társadalmat érintő információk kormányzati döntés-előkészítő folyamatokba történő beillesztéséről;

b) a kormányzati civil stratégia kialakításáról és az annak megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséről;

c) a kormányzati szervek civil társadalommal kapcsolatos fejlesztési feladatainak összehangolásáról, a Civil Koordinációs Tárcaközi Bizottság működtetéséről;

d) a civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló kutatások, képzési programok indításáról és támogatásáról;

e) a társadalmi mozgások nyomon követését segítő monitoring rendszer kialakításáról;

f) a civil társadalom erősödését elősegítő szolgáltató és fejlesztő programok kidolgozásáról, megvalósításáról, valamint a civil társadalommal való párbeszédet biztosító informatikai és telekommunikációs rendszerek kialakításáról és működtetéséről;

g) a Nemzeti Civil Alapprogram kezeléséről, működtetéséről;

h) az Európai Unió PHARE Access programja szakmai felügyeletéről és a Fejezeti Monitoring Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról;

i) a közalapítványokkal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálásáról;

j) a kapcsolódó jogszabály-előkészítési feladatok ellátásáról.

10. §

(1) A Hivatal ellátja a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati feladatokat, így különösen:

a) kidolgozza a romák társadalmi integrációját elősegítő koncepciókat, programokat, és előkészíti az ezzel kapcsolatos stratégiai döntéseket, javaslatokat az érintett közigazgatási szervek, Országos Cigány Önkormányzat, területfejlesztési tanácsok és civil szervezetek bevonásával;

b) előkészíti azokat a jogszabályokat, állami irányítás egyéb jogi eszközeit, amelyek a romákat sújtó hátrányok felszámolását, az esélyegyenlőség megteremtését szolgálják;

c) intézkedéseket kezdeményez a romák társadalmi felzárkóztatásának elősegítése érdekében, különösen a jogegyenlőség, az életminőség javítása, az oktatás-képzés, a foglalkoztatás, az identitás erősítése és a társadalmi kommunikáció területén;

d) a Hivatal folyamatos kapcsolatot tart a minisztériumok állományába tartozó roma miniszteri biztosokkal, romaügyi referensekkel;

e) koordinatív feladatokat lát el a különböző szakterületeken folyó roma programok összehangolása érdekében;

f) megtervezi, kialakítja, működteti a romák társadalmi integrációjának elősegítését szolgáló hazai és nemzetközi források felhasználását;

g) többoldalú párbeszédet kezdeményez és tart fenn a romák integrációjának széles körű társadalmi támogatottsága és a közvélemény formálása érdekében, továbbá kiemelt figyelmet fordít a konfliktuskezelési feladatok ellátására;

h) koordinálja az átfogó kommunikációs programokat az írott és elektronikus médiában a meglevő társadalmi előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében.

(2) A Hivatal ellátja a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság működtetésével kapcsolatos titkársági feladatokat.

Az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 107/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet módosítása

11. §[2]

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)[3]

13. §

(1) A Hivatal a 9-10. §-okban rögzített feladatok tekintetében a Miniszterelnöki Hivatal jogutódja.

(2) A Hivatal jogutódja a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága által e rendelet hatálybalépése előtt kötött, a Hivatalnak az e rendelet szerinti feladatköre és működése, továbbá a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságáról szóló 179/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletből eredő és a Hivatal által átvett feladatok vonatkozásában létrejött polgári jogi, támogatási, közbeszerzési és a foglalkoztatási szerződéseinek.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter