232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet

az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 26. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

E rendelet hatálya a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) által az Etv. 2. § (2) bekezdése szerinti kötött segélyhitelek nyújtására és azoknak az Etv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Zrt.) által történő biztosítására terjed ki.

2. §[2]

E rendelet alkalmazásában

1. adományelem: a kötött segélyhitel névértékének egy összegben elengedésre kerülő, a hitel tőketörlesztéseként vissza nem térítendő része;

2. de minimis hitel: olyan kötött segélyhitel, amelynek névértéke 2 millió SDR-nél kisebb, a hitel nem képezi részét kapcsolt finanszírozásnak, és formáját tekintve nem vegyes hitel;

3.[3] forrásszerzési költség: az Eximbank által a két éven túli finanszírozáshoz igénybe vett források USD devizanemre vonatkozó 6 havi CME Term SOFR, EUR devizanemre vonatkozó 6 havi EURIBOR átlagával megegyező báziskamatláb feletti felárának negyedévente, a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig megállapított százalékos mértéke, ahol az átlagolásnál alkalmazott 6 havi CME Term SOFR a Bloomberg TSFR6M oldalán, a 6 havi EURIBOR a Reuters EURIBOR= oldalán naponta megjelenő fixingek átlaga a legközelebbi 1/16-ra felkerekítve;

3a.[4] jelenérték különbözet: a hitelbiztosítási díj részletben történő fizetése esetén a díjrészlet számla nominális és diszkontált értékének különbsége, amelynek számítása során a diszkontálást - a biztosítási szerződés megkötésekor hatályos, OECD által meghatározott díj-diszkont rátával - a hitelbiztosítási díj első folyósítása és a részlet díjszámla kiállítása között eltelt időszak vonatkozásában végzik el, és amely a költségvetés által átvállalt biztosítási díjtámogatásként, a 13. § (2) bekezdés szerinti adományelem részét képezi.

4. kedvezményezettség mértéke: a segélyhitel névértéke és a hitelfelvevő által a jövőben fizetendő adósságszolgálat diszkontált jelenértéke közötti különbség, a segélyhitel névértékének százalékában kifejezve;

5. kötött segélyhitel: közvetlen hitelnyújtás, valamint finanszírozás, refinanszírozás, kamattámogatás, garanciavállalás vagy biztosítás útján állami támogatásban részesülő, a támogatást nyújtó országból történő áruk és szolgáltatások beszerzéséhez kötött vegyes hitel;

6. kötött segélyhitel névértéke: a kötött segélyhitel keretében finanszírozott projekt teljes értéke a hitel-visszafizetés kockázati díjával együtt, kamatok nélkül;

7. magas kedvezményezettségű hitel: olyan kötött segélyhitel, amelyben a kedvezményezettséget tartalmazó elemek összességében 80%-ot meghaladó kedvezményezettségi szintet adnak;

8. projekt: az a legkisebb, fizikailag és műszakilag összefüggő egészet alkotó beruházási egység, amely teljes mértékben felhasználja a finanszírozást és a hozzá kapcsolódó pénzügyi kedvezményeket, azaz olyan részegységek és értéktöbbletet hordozó tevékenységek együttese, amely magasabb hozzáadott értékű végterméket eredményez;

9. szubszuverén tagállami garancia: az egyes hitelszerződések biztosítékaként kibocsátott készfizető kezességgel egyenértékű olyan kötelezettségvállalás, amely - saját önálló költségvetésének terhére - külföldi államszövetség tagállamát terheli;

10. szubszuverén tagállami garanciát nyújtó: a hiteladós fizetési kötelezettsége teljesítéséért, a külföldi államszövetség tagállamának nevében, annak belső jogrendje szerint szubszuverén tagállami garancia kibocsátására jogosult;

11. szuverén garancia: az egyes hitelszerződések biztosítékaként a külföldi állam által kibocsátott készfizető kezességgel egyenértékű kötelezettségvállalás;

12. szuverén garanciát nyújtó: a hiteladós fizetési kötelezettsége teljesítéséért, a külföldi állam nevében, annak belső jogrendje szerint szuverén garancia kibocsátására jogosult;

13. vegyes hitel: olyan kötött segélyhitel, melyben a kedvezményes kamatozású hitelelemek és adományelem összekapcsolása együttesen biztosítja a kedvezményezettség mértékét.

3. §

A kötött segélyhitelezés alanyai:

a)[5] a külgazdasági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mint a kötött segélyhitelezési program működtetője és az állami támogatás finanszírozója,

b)[6] Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport, mint a kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítője,

c) Eximbank, mint a kötött segélyhitel nyújtója,

d)[7] Mehib Zrt., mint a kötött segélyhitelek biztosítója,

e)[8] belföldi székhelyű, áru vagy szolgáltatás exportját végző gazdálkodó szervezet, amely cég Magyarországon bejegyzett fővállalkozóként, konzorcium vezetőjeként vagy a fogadó országban bejegyzett konzorcium vezetőjeként, vegyesvállalat tagjaként, vagy külföldi leányvállalata, fióktelepe által végzi a kötött segélyhitel tárgyát képező tevékenységet,

f)[9] külföldi hitelfelvevő, valamint

g)[10] szuverén garanciát nyújtó vagy szubszuverén tagállami garanciát nyújtó.

A kötött segélyhitel konstrukcióban megvalósuló ügyletek befogadása, a döntési mechanizmus

4. §[11]

(1)[12] A miniszter a kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítése céljából az államháztartásért felelős miniszter, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter az Eximbank és a Mehib Zrt. által delegált képviselők bevonásával Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoportot (a továbbiakban: Szakértői Munkacsoport) hoz létre.

(2) A Szakértői Munkacsoport elnökét a miniszter a Szakértői Munkacsoport tagjai közül jelöli ki.

(3)[13] A Szakértői Munkacsoport a kötött segélyhitelezési keretstratégiának, a külgazdasági és külügyi stratégiának, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikának és stratégiának megfelelő segélyhitelezési gyakorlat érvényre juttatásával, a relációk és a segélyhitelre jogosult projektek kiválasztásával, a segélyhitelnyújtás feltételeire vonatkozó döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el.

(4) A Szakértői Munkacsoport ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

(5) A Szakértői Munkacsoport a javaslatairól egyszerű többséggel határoz, és tevékenységéről évente tájékoztatja a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottságot.

5. §[14]

(1)[15] Kötött segélyhitel nyújtását a Szakértői Munkacsoport hatásvizsgálattal alátámasztott javaslata alapján a miniszter kezdeményezi. A hatásvizsgálat figyelembe veszi a kötött segélyhitel nyújtásának külpolitikai hatásai mellett annak a központi költségvetés és az államadósság alakulására gyakorolt hatására vonatkozó becslést is.

(2) Kötött segélyhitel nyújtásában minden, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) irányadó besorolása szerinti ország részesíthető az OECD által meghatározott korlátozások figyelembevételével.

(3) A segélyhitel felajánlásához - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a miniszter javaslata alapján a Kormány jóváhagyása szükséges. A Kormány az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat adatainak figyelembevételével nyilvános, egyedi ügyben hozott határozatával dönt a segélyhitel felajánlásának jóváhagyásáról.

(4) Ha a kötött segélyhitel felajánlása külföldi versenytárgyaláson történő ajánlattételhez szükséges, a támogatási ígérvény kiadására 20 millió EUR-nak megfelelő projekt összegig a miniszter a Szakértői Munkacsoport hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatának figyelembevételével jogosult.

6. §[16]

(1) Kötött segélyhitelek nyújtásáról a kedvezményezett országokkal nemzetközi szerződésekben kell megállapodni. A kötött segélyhitelek feltételeit rögzítő nemzetközi szerződések előkészítéséről és végrehajtásáról a miniszter gondoskodik.

(2) A kötött segélyhitelek 5. § (1) és (3) bekezdése alapján történő felajánlásának, valamint a kötött segélyhitelek nyújtására vonatkozó nemzetközi szerződéseknek az OECD-nél és az Európai Uniónál az előírt adattartalommal és határidőben történő bejelentéséért a miniszter, az egyes hitelügyletek bejelentéséért pedig az Eximbank felelős.

7. §[17]

(1) A segélyhitelhez kapcsolódó kedvezményezettség mértékét az OECD hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodása (a továbbiakban: OECD Megállapodás) szerinti kalkulációs módszereket alkalmazva az Eximbank és a Mehib Zrt. számítja ki, és arról a Szakértői Munkacsoportot, az OECD-t és az Európai Uniót tájékoztatja.

(2) A kötött segélyhitelekre vonatkozó hitelszerződések a kedvezményezett országokkal létrejött hatályos nemzetközi szerződések alapján köthetők meg. A kötött segélyhitel folyósításáról szóló szerződést a kedvezményezett ország által arra felhatalmazott szervvel vagy hitelintézettel az Eximbank köti meg. Az OECD és az Európai Unió által előírt bejelentési, jóváhagyási és konzultációs eljárásokat minden egyes projekt esetében a Mehib Zrt.-vel együttműködve az Eximbank folytatja le.

(3) Valamely államszövetség, tagállam esetében a szubszuverén tagállami garancia biztosítékként történő kivételes elfogadását a miniszter a Szakértői Munkacsoport javaslata alapján kezdeményezi a Kormánynál. A Szakértői Munkacsoport ügyrendje szerint a Szakértői Munkacsoport a makrogazdasági és külgazdasági prioritásokra tekintettel, az Eximbank és a Mehib Zrt. együttes szakmai döntés-előkészítő információinak figyelembevételével eseti elbírálás alapján készíti el javaslatát.

(4) A miniszter a Szakértői Munkacsoport támogató előkészítő javaslata alapján előkészítő tárgyalásokat kezdeményezhet a 35%-osnál kötelezően magasabb minimális kedvezményezettség mértékkel rendelkező célországok kötött segélyhitelezésére.

A kötött segélyhitelnyújtás feltételei

8. §

A segélyhitelnyújtás feltételeinek meg kell felelniük az OECD Megállapodás szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseinek.

9. §[18]

(1) Kötött segélyhitel nem nyújtható olyan állami vagy magánprojekthez, amely piaci vagy az OECD Megállapodásban foglalt feltételekkel finanszírozva, üzleti alapon megvalósítható. E rendelkezés nem vonatkozik

a) a de minimis hitellel,

b) az ENSZ által a világ legelmaradottabb államai körébe sorolt országok részére nyújtott kötött segélyhitellel, valamint

c) a magas kedvezményezettségű hitellel

finanszírozott projektre, amely esetén a projekt jogosultságának vizsgálatát nem kell elvégezni.

(2) Kötött segélyhitelre csak az (1) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő projekt jogosult, amely esetében az OECD Megállapodás aláírói az OECD Megállapodás jóváhagyási rendje szerint nem emeltek kifogást.

(3) Kötött segélyhitel-konstrukcióban a kedvezményezett ország nemzeti fejlesztési programjaival, prioritást élvező célkitűzéseivel összhangban lévő projektek finanszírozhatók.

(4) A kötött segélyhitelhez kapcsolódó kedvezményezettség mértékének el kell érnie

a) az OECD Megállapodásban rögzített 35%-os, vagy az ENSZ által a világ legelmaradottabb államai körébe sorolt országok esetében 50%-os minimumok, vagy

b) az OECD Fenntartható Hitelezés Elveiről Szóló Egyezményben előírt minimumok

közül a szigorúbb küszöbértéket.

(5)[19] A segélyhitelügyletben részt vevőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy az OECD "Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről" szóló tanácsi ajánlásában foglaltak értelmében nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról.

(6)[20] E rendelet alapján segélyhitel abban az esetben folyósítható, ha az Eximbank által az OECD "Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletéről" szóló tanácsi ajánlásának megfelelően előzetesen elvégzett környezeti célú átvilágítás és a környezeti hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak.

10. §[21]

Kötött segélyhitel konstrukcióban az áruk és szolgáltatások származásával kapcsolatos előírásokra, az igazolás és ellenőrzés módjára a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható, nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28. ) Korm. rendelet 7. § (1)-(8) és (11) bekezdéseit kell alkalmazni.

11. §[22]

A kötött segélyhitelügyletek hitelszerződéseinek hatálybalépési feltételei között szerepelnie kell az alábbiaknak:

a) amennyiben a külföldi hitelfelvevő nem szuverén vagy szubszuverén tagállami kockázatúnak minősül, a 2. § 9. és 11. pontjában foglaltak szerinti, a szuverén garanciát vagy szubszuverén tagállami garanciát nyújtó állam vagy tagállam belső jogrendje szerint érvényes garanciájának megléte, valamint

b) az Eximbanknak a Mehib Zrt.-vel a segélyhitelre megkötött hitelbiztosítási szerződése.

A kötött segélyhitelek finanszírozása és támogatása

12. §[23]

A kötött segélyhiteleket saját forrásaiból az Eximbank nyújtja. A kötött segélyhitelek nem piacképes kockázat elleni hitelbiztosítását a Mehib Zrt. végzi.

13. §[24]

(1)[25] A kötött segélyhitelekben a kapcsolódó állami támogatás a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: KKM) költségvetési fejezetében szereplő "Kötött segélyhitelezés" megnevezésű előirányzatból nyújtott kamattámogatás és adományelem.

(2) E rendelet alapján folyósított segélyhitelekhez kapcsolódó kedvezményezettség mértékének a 9. § (4) bekezdés szerinti mértékét vegyes hitelek esetén a kamattámogatás és az adományelem együttesen, de minimis hitelek esetén csak a kamattámogatás teljesíti. Az adományelem a hitelbiztosítási díjjal azonos vagy annál kisebb.

(3) A kamattámogatás mértéke legfeljebb a forrásszerzési költség és a kedvezményes kamatszint különbsége alapján számított összeg.

13/A. §[26]

Ha a Mehib Zrt. a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak szerint a kárt a biztosított kötött segélyhitel szerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint állapítja meg és fizeti meg, akkor az Eximbank a Mehib Zrt.-re átruházott követelés tekintetében is jogosult a kamattámogatás igénybevételére, azzal, hogy az érintett állományt és az arra jutó kamattámogatás összegét a fel nem mondott hitelektől elkülönítve kell megjeleníteni az 1-3. és 5. melléklet szerinti kimutatásokban.

Az Eximbank központi költségvetéssel történő, a segélyhitelezéssel összefüggő elszámolásának szabályai

14. §[27]

Az Eximbank a kiajánlott, valamint a szerződött segélyhitelekről folyamatos nyilvántartást vezet. A kiajánlott segélyhitelek és a szerződött segélyhitelek tárgynegyedév végén fennálló állományairól az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával, a segélyhitelek lejáratáig számított 13. § szerinti támogatási igények várható forintösszegéről pedig a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig devizanemenként összesítve, szerződésenkénti részletezettségben tájékoztatást készít a miniszter részére, melyet egyidejűleg az államháztartásért felelős miniszternek, valamint a Magyar Államkincstárnak is megküld papír alapon és elektronikus úton is. A tájékoztatást az Eximbank a tárgynegyedév utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alkalmazásával készíti el.

15. §[28]

Az Eximbank a folyósított segélyhitelek alapján negyedévente a 3. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával előrejelzést készít a következő negyedévben elszámolásra kerülő kamattámogatási igények, valamint a befizetési kötelezettségek várható forintösszegéről és azt hitelszerződésenkénti részletezettséggel a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig papír alapon és elektronikus úton megküldi a miniszternek.

16. §[29]

Az Eximbank a Mehib Zrt.-vel a segélyhitelre megkötött hitelbiztosítási szerződések vonatkozásában - a Mehib Zrt. előzetes biztosítási díjajánlatának birtokában - a következő negyedévben elszámolásra kerülő adományelemek várható forintösszegéről szerződésenkénti részletezettséggel a 4. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával előrejelzést készít, és azt a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig papír alapon és elektronikus úton megküldi a miniszternek.

17. §[30]

Az Eximbank a jelen rendelet alapján folyósított kamattámogatásokkal kapcsolatosan naptári negyedévenként, utólagosan, az 18-20. §-okban foglaltak szerint számol el a miniszterrel.

18. §[31]

(1) Az Eximbank a segélyhitel szerződésekre vonatkozóan szerződésenként megállapítja a segélyhitel-szerződés szerinti, fix kamatlábbal számított, a tárgynegyedévben időarányosan járó kamatokat, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó forrásszerzési költsége alkalmazásával számított, azonos időszakra vonatkozó összeget. Amennyiben a forrásszerzési költség figyelembevételével számított összeg nagyobb az időarányosan járó kamatoknál, a különbözet a segélyhitel tárgynegyedévi kamattámogatási igénye, ellenkező esetben a kamatkülönbözet befizetési kötelezettsége.

(2) Az Eximbank a 20. §-ban meghatározott jelentéssel egyidejűleg, a jelentésben szereplő ügyletek szakmai teljesítésre vonatkozóan nyilatkozatot tesz a miniszternek, amellyel igazolja, hogy a segélyhitelek folyósítására a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a kormányközi kötött segélyhitel megállapodásokban, valamint az egyedi hitelszerződésekben foglaltak szerint került sor és a fennálló segélyhitel állomány a hiteladós közreműködésével ellenőrzött, illetve nyomon követett kereskedelmi vagy fővállalkozói szerződés szerinti, számlákkal igazolt teljesítés alapján keletkezett.

19. §

A hitelszerződésenként megállapított különbözeteket az Eximbank a tárgynegyedév utolsó munkanapján érvényes, hivatalosan közzétett MNB árfolyamok alkalmazásával forintra átszámítja, és azok összesítéseként kimutatott forintösszegeket a 20. § szerint rendezi a központi költségvetéssel.

20. §[32]

(1) Az Eximbank a kamattámogatási igényről és kamatkülönbözet-befizetési kötelezettségről, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, a vonatkozó szerződésszámok és az azokhoz kapcsolódó összegek feltüntetésével, az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával papír alapon és elektronikus úton jelentést nyújt be a miniszternek.

(2) A miniszter a jelentés szerinti kamattámogatás a KKM 10032000-01220108-50000005 számú Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére történő folyósításáról a jelentés papír alapon történő beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik. Az elszámolás szerint mutatkozó kamatkülönbözet befizetési kötelezettség összegét az Eximbank a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja a KKM 10032000-01220108-50000005 számú Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája javára.

21. §[33]

(1) Az Eximbank a segélyhitelekre vonatkozóan megkötött hitelbiztosítási szerződések alapján a Mehib Zrt. által az Eximbanknak a 22. § szerint kiszámlázott hitelbiztosítási díjból a központi költségvetés által adományelemként átvállalásra kerülő részének esedékes részösszegéről és a kapcsolódó jelenérték különbözet összegéről, devizaneméről és fizetési esedékességének értéknapjáról a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával papír alapon és elektronikus úton értesíti a minisztert, és egyidejűleg - számlaszámának megjelölésével - kéri az összeg központi költségvetésből történő átutalását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igény benyújtásával egyidejűleg az Eximbank a jelentésben szereplő ügyletek szakmai teljesítésére vonatkozóan nyilatkozatot tesz a miniszternek, amellyel igazolja, hogy a Mehib Zrt. által kiállított díjszámla a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a kormányközi kötött segélyhitel megállapodások alapján, az egyedi hitelszerződésekre vonatkozó hitelbiztosítási szerződések alapján került kiállításra.

(3) A miniszter az igénylés papír alapon történő beérkezésétől számított 10 munkanapon belül megküldi a Magyar Államkincstár részére az adományelem összegét tartalmazó utalványt. Az utalványon szereplő összeget a Magyar Államkincstár átutalja az Eximbank által megjelölt devizanemben, a megjelölt értéknapra és számla javára.

22. §[34]

(1) Az Eximbank - a biztosítási szerződésben foglaltak szerint - a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítási díjról kiállított számla vagy a számviteli szabályoknak megfelelő bizonylat alapján az első hitelfolyósításig megfizeti a teljes hitelbiztosítási díjat, vagy részletekben történő díjfizetés esetén az első díjrészletet.

(2)[35] Részletekben történő díjfizetés esetén a hitelbiztosítási díj fennmaradó részét az Eximbank kötelezettségként, a Mehib Zrt. követelésként köteles kimutatni. Részletekben történő fizetés esetén a futamidő kezdetén teljes összegben elszámolt díjbevétel alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a szerint képzett meg nem szolgált díjak tartaléka tekintetében a díjbevétellel szemben elszámolt követelés figyelembe vehető a tartalék eszközfedezetéül szolgáló befektetésként.

23. §[36]

A segélyhitelnek a hiteladós által történő előtörlesztése esetén az Eximbank a felmerülő díjvisszatérítést - a kedvezményezettet illető adományrész kivételével, a díjvisszatérítésnek a Mehib Zrt. általi visszafizetését követően - haladéktalanul átutalja a KKM 10032000-01220108-50000005 számú Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla javára.

24. §[37]

Ha a hiteladós nem tesz eleget a hitelszerződésben foglalt azon kötelezettségeinek, amelyek megszegése miatt kárveszély áll fenn, illetve átütemezés vagy 5 munkanapon túli nem fizetés esete következik be, az Eximbank haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a minisztert, a Mehib Zrt.-t és a Magyar Államkincstárt. Átütemezés esetén a Mehib Zrt.-t átütemezési díj a miniszternek a Szakértői Munkacsoport javaslata alapján meghozott döntése esetén illeti meg.

Záró rendelkezések

25. §

(1)[38]

(2)[39] Az Eximbank a 2010. negyedik negyedévi időszakra vonatkozó elszámolásában az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 299/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával és 10. §-ával megállapított 18. § és 20. §, valamint a 19. § szerint rendezi a költségvetéssel azt a kamattámogatási igényt vagy kamatkülönbözet-befizetési kötelezettséget, amely 2010. év második és harmadik negyedévében kamatfizetési esedékességű ügyletekhez kapcsolódik, és amit az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 299/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó elszámolások alapján a költségvetéssel pénzügyileg nem rendezett.

(2a)[40] Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 186/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) 1. §-ával megállapított 2. § 3. pontja szerint számított forrásszerzési költségeket az Eximbank a MódR. hatálybalépését követő költségvetési elszámolások során az R. 17. §-ában előírt teljes elszámolási időszakra figyelembe veheti.

(2b)[41] Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 287/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR2.) 1. §-ával megállapított 2. § 3. pontja szerint számított forrásszerzési költségeket az Eximbank a MódR2. hatálybalépését követően első alkalommal a 2023. harmadik negyedévre vonatkozó költségvetési elszámolások során a jelen rendelet 17. §-ában előírt teljes elszámolási időszakra veszi figyelembe.

(2c)[42] Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 173/2024. (VII. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR3.) megállapított 13/A. §-t a MódR3. hatálybalépését megelőzően létrejött segélyhitel-szerződésekre is alkalmazni kell.

(3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a bizonyos iránymutatásoknak az állami exporthitel-támogatás területén való alkalmazásáról szóló, 1978. április 4-i határozat felváltásáról hozott 2000. december 22-i 2001/76/EK számú tanácsi határozatta, valamint a hitelbiztosítást, a hitelgaranciákat és a pénzügyi hiteleket érintő konzultációs és információs eljárásokról szóló 73/391/EGK tanácsi határozattal és az azt módosító 76/641/EGK határozattal részlegesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez[43]

2. melléklet a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez[44]

3. melléklet a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez[45]

Negyedéves előrejelzés az Eximbank Zrt. által folyósított segélyhitelek várható kamattámogatási igényéről és befizetési kötelezettségéről

4. melléklet a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez[46]

Negyedéves előrejelzés a várható biztosítási díj támogatásának (adományelem) forint összegéről

5. melléklet a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez[47]

A ... év ... negyedévi jelentés és elszámolás a segélyhitelekkel kapcsolatos kamattámogatási igényről és befizetési kötelezettségről

6. melléklet a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez[48]

A ... év ... negyedévi segélyhitelekkel kapcsolatos biztosítási díj támogatási igény lehívási kérelme