303/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
(1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
"c) külföldi vállalkozás: olyan külföldi székhelyű gazdasági társaság, amely vállalkozás létrehozásával a biztosított e vállalkozásban közvetlenül, illetve más hazai és külföldi vállalkozása(i) útján közvetetten tőkebefektetéssel rendelkezik, vagy amelybe tőkebefektetést kíván eszközölni;
d) külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama:
da) külföldi vállalkozásba befektetett tőke: a c) pontban meghatározott külföldi vállalkozás javára teljesített pénzbeli befizetés, nem pénzbeli betét,
db) külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozama: a c) pontban meghatározott külföldi vállalkozásból származó osztalék, nyereségrészesedés, tulajdonosi hitel miatt felmerült kamat, prémium, továbbá bármilyen, a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország joga alapján harmadik országba irányuló tőkebefektetésből származó jövedelem;"
(2) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő f) -j) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
"f) állami adós által vállalt szerződéses kötelezettség: a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott szerződéseket érintően a harmadik országba irányuló tőkebefektetéshez kacsolódóan az a) pontban foglalt meghatározásnak megfelelő harmadik országbeli állami adós szerződő által szerződésben vállalt kötelezettsége,
g) bankgarancia: ajánlati, előleg-visszafizetési, teljesítési, jólteljesítési, szavatossági bankgarancia,
h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el azzal, hogy a szolgáltatás nyújtás teljesítésének helye a szerződésben - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény előírásaitól függetlenül meghatározott - egyértelműen rögzített, a magyar államhatáron kívüli azon terület (külföld), ahol a vevő a szolgáltatást igénybe veszi, élvezi,
i) szállítói hitel: olyan tagállami származású áruk vagy szolgáltatások exportjáról szóló, egy vagy több szállító és egy vagy több vevő közötti kereskedelmi szerződésre vonatkozik, ahol a vevő(k) vállalja (vállalják), hogy a szállí-tó(k) nak készpénzzel vagy hitelmegállapodás keretében fizet(nek),
j) vevőhitel: olyan kereskedelmi szerződést finanszírozó, egy vagy több pénzügyi intézmény és egy vagy több kölcsönvevő közötti, egy vagy több tagállamból származó termékek és szolgáltatások exportjáról szóló hitelszerződésre vonatkozik, ahol a hitelintézet(ek) vállalja (vállalják), hogy a szállító(k) nak a kölcsön alapjául szolgáló ügylet alapján készpénzben fizet(nek) a vevő(k) /kölcsönve-vő(k) nevében, míg a vevő(k) /kölcsönvevő(k) lejáratkor visszafizetik azt a hitelintézet(ek) nek."
2. §
Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Jelen rendelet alkalmazásában a külföldi vállalkozásnak nyújtott tulajdonosi hitel, illetve a tulajdonos által a külföldi vállalkozás hitelfelvételéhez vállalt jogszabályban nevesített fizetési kötelezettség ugyanolyan megítélés alá esik, mint a 2. § (1) bekezdés da) pontja szerinti befektetett tőke;"
3. §
Az R. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt, mint biztosító, másrészről]
"b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül, illetve közvetetten befektető belföldi gazdálkodó szervezet,"
4. §
(1) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Mehib Rt. által biztosítható:] "e) a külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama;"
(2) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Mehib Rt. által biztosítható:]
"g) a 2. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt bankgarancia, amennyiben az olyan exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódik, amelynek finanszírozása a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) "A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás" (a továbbiakban: Megállapodás) hatálya alá esik."
5. §
(1) Az R. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás nem terjed ki:]
"d) a bankgarancia biztosítását kivéve, azokra a károkra, amelyek a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak,"
(2) Az R. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás nem terjed ki]
"h) a bankgarancia biztosítása esetén a bankgarancia díjára."
6. §
(1) Az R. 5. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
"b) egyedi ügyletek esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, nem egyedi ügyleteknél az adós vagy kezese nem fizetése;"
(2) Az R. 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
"c) az exportirányú külkereskedelmi szerződés vevő általijogalap nélküli egyoldalú felmondása vagy az áru átvételének vevő általi jogalap nélküli egyoldalú megtagadása, továbbá a garantőr által nyújtott bankgarancia lehívása;"
(3) Az R. 5. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
"j) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetővé a külföldi vállalkozásba befektetett tőkének, annak hozamának biztosított részére történő átutalását."
(4) Az R. 5. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
"m) harmadik országbeli szerződő szerződésszegése, amennyiben a biztosított (vagy a biztosított nevében a külföldi vállalkozás) a 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott harmadik országbeli szerződővel szemben, a javára meghozott bírósági ítéletnek képtelen érvényt szerezni, feltéve, hogy a bírósági ítélet számszerűsített értékről szól, és a külföldi vállalakozás harmadik országba irányuló tőkebefektetéséhez kapcsolódó megállapodás szerinti szerződéses kötelezettség szerződő általi nem-teljesítése, vagy a megállapodásnak szerződő általi felmondása miatt következett be."
7. §
Az R. a 6. §-t követően a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § Bankgarancia biztosításnál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a külkereskedelmi szerződés teljesítésére kötelezett a bankgarancia jogalappal történő lehívása esetére hozzájáruljon ahhoz, hogy a Mehib Rt. a biztosítottnak teljesített kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít."
8. §
(1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export legalább fele részben magyar származásúnak minősül, illetve, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által külföldön megvalósított - 5 millió EUR-t meghaladó - építési, szerelési fővállalkozási szerződés értékének legalább egynegyede magyar származású exportnak minősül. Az e bekezdésben előírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra nem terjed ki. Építési, szerelési fővállalkozás esetén a részteljesítés elfogadottnak tekintendő, amennyiben a rész-teljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a Mehib Rt. által a biztosítási szerződés kötvényében jóváhagyott kivitelezési ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak."
(2) Az R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A származás megállapítására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet II. Címének 2. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók."
(3) Az R. 7. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltak, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltak, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet 48. cikkében foglaltak az irányadók, azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet minden esetben köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott szervtől beszerezni és azzal az 1. §-ban foglaltak teljesülését a Mehib Rt. felé igazolni.
(8) A Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező cég által legalább öt éve rendeltetésszerűen használatban lévő gépek, berendezések exportja esetében a Mehib Rt. kockázatviselése azok származására tekintet nélkül kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére."
9. §
(1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosítás csak abban az esetben köthető, ha a biztosított által a külföldi vállalkozásban megszerzendő részesedés aránya - figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedéseket is - meghaladja külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjének, illetve ennek hiányában saját tőkéjének 10%-át."
(2) Az R. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)-j) pontjaiba és l) pontjába, magánadós esetében pedig a az 5. § a)-j) pontjaiba, valamint l) pontjába tartozik, és]
"b) a futamidő (a gyártási és hitelezési idő együtt) kevesebb, mint két év, kivéve, ha olyan, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) meghatározásának megfelelő mikro-, kis- és középvállalatok exporthiteleihez kapcsolódik, amelyek KKV törvény éves nettó árbevételre vonatkozó előírásainak értelemszerű alkalmazásával számított éves exportforgalma nem haladja meg a 2 000 000 EUR-t. Az e pontban meghatározott kivétel nem vonatkozik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosításra."
(3) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Mehib Rt. igazgatósága az egyes országokat két éven belüli, valamint két éves és két éven túli lejáratú üzletekre vonatkozó kockázati kategóriába sorolja be. A két éves és két éven túli kockázati kategória megállapításánál figyelembe veszi az OECD országkockázati besorolását. Az igazgatóság legalább évente meghatározza a következő üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját."
10. §
Az R. 9. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat az összeg legalább 5%-ának megfelelő önrészesedés terheli, kivéve]
"a) a külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozamának biztosítását, amely esetben az önrész legalább 20%,"
11. §
(1) Az R. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A Mehib Rt. a két évnél rövidebb futamidejű ügyletekre vonatkozó díjakat az exportfinanszírozók által a szóban forgó kockázatvállalásra a hasonló szolgáltatást nyújtó, az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelbiztosítók által felszámított díjakhoz igazítja, figyelembe véve a külföldi vásárlók korlátozott számát, a finanszírozott vállalkozás jellegzetességeit és a járulékos költségeket."
(2) Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerint felszámított, a két éves és két éven túli lejáratú szerződésekhez kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb az OECD Megállapodásban előírtak alapján felszámítandó minimális díjszintnél. A felszámított díjnak tükröznie kell a biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, és fedeznie kell a Mehib Rt. hosszú távú működési költségeit. A két éves lejáratot el nem érő szerződések esetén a biztosítás díjtételét a két éves és két éven túli lejáratú szerződésekre vonatkozó díjtétel-számítással azonos elvek szerint kell meghatározni."
12. §
(1) Az R. a 12. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
"Meg nem szolgált díjak tartaléka "
(2) Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § (1) A Mehib Rt. a nem-piacképes kockázatú biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan meg nem szolgált díjak tartalékát képez, amely a díjfizetés alapját képező biztosítási szerződésekből származó, tárgyévet követő évek költségeinek és ráfordításainak fedezetére szolgál.
(2) A meg nem szolgált díjak tartalékát annak szükséges szintjéig a mérleg fordulónapjával kell megképezni. Ha a meg nem szolgált díjak tartalékának állománya a szükséges szintet a mérleg fordulónapján meghaladja, akkor az azt meghaladó összeget fel kell használni.
(3) A tartalék szükséges szintjét a Mehib Rt. egyedileg, ügyletenként állapítja meg, a számlázott díjak 80%-ának a biztosított kockázatok lejárati struktúrája alapján meghatározott, időarányosan meg nem szolgált összegében.
(4) A meg nem szolgált díjak tartaléka tárgyévi meghatározásának számítási módját és tárgyévi alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni országonként és szerződésenként (ügyletenként) összesítve.
(5) A biztosító a meg nem szolgált díjak tartalékának számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A tartalék képzési szabályait a biztosító által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza."
13. §
(1) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított]
"b) 90 nap hitelkockázat és bankgarancia biztosítása esetében,"
(2) Az R. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Abban az esetben, amikor a biztosított egy összegben lejárttá teszi a követelést, azonban a kárfizetés az eredeti esedékesség szerint történik, a kárfizetési türelmi időt csak az első kárfizetésre kell alkalmazni."
14. §
Az R. 17. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Mehib Rt. jogosult a kárt a biztosított hitelszerződés törlesztő-tervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani és annak ütemezése szerint kifizetni a biztosított részére.
(6) A Mehib Rt. a kárfizetéshez szükséges összeget határidős beszedési megbízás benyújtásával igényli a központi költségvetésből."
15. §
Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződést, illetve hitelszerződést, valamint a 4. § (1) bekezdésének e) pontját érintő és a bankgaranciára vonatkozó szerződéseket csak a Mehib Rt. előzetes hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani."
16. §
Az R. 21. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"A Mehib Rt.-nek a jelen rendelet hatálya alá eső, közép- és hosszú lejáratú, azaz a két éves és két éven túli lejáratú szállítói, illetve vevőhiteleket magában foglaló ügyleteire a 2. számú mellékletben foglalt valamennyi eljárást le kell lefolytatnia. A Mehib Rt. közép- és hosszú lejáratú ügyleteinél a jelen rendeletben rögzített biztosítási feltételektől eltérő feltételeket alkalmazhat, feltéve, hogy az ilyen esetekben a 2. számú melléklet 1, 2., 3. és 4. pontjában foglalt kötelező bejelentési eljárásokat lefolytatja."
17. §
Az R. 21. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Az együttes biztosítás nyújtása esetén a biztosító köteles a 3. számú mellékletben foglalt előírásokat betartani."
18. §
Az R. e rendelet 1. számú melléklete szerinti 2. számú melléklettel és e rendelet 2. számú melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg az R. eredeti mellékletének jelölése 1. számú mellékletre változik.
19. §
(1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezései - a 16. § és az 1. számú melléklet kivételével -a hatálybalépés után kötött szerződésekre az irányadóak.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 11. §-ának (4) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a és 17. §-ának (4) bekezdése.
(3) Ez a rendelet a Tanács 1988. május 7-én kelt, a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 98/29/EK irányelvnek és Tanács 1984. november 27-én kelt, az Európai közösségek egy vagy több tagállamában kötött egy vagy több alvállalkozói szerződést magában foglaló szerződésre irányuló együttes biztosítékok esetén az állam megbízásából vagy támogatásával eljáró tagállami exporthitel-biztosító szervezetek vagy ilyen szervezetek helyében eljáró közigazgatási egységek kölcsönös kötelezettségeiről szóló 84/568/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
20. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződések esetében
a) a 2005. december 31-én meglévő várható jövőbeli költségek és díjvisszatérítések fedezetére szolgáló céltartalékot 2006. évi nyitó rendező tételként át kell vezetni a meg nem szolgált díjak tartalékába;
b) az a) pont szerinti céltartalékkal nem fedezett szerződésekre az R. e rendelet 12. §-ával módosított 12. §-ának előírásait kell alkalmazni.
(2) A Mehib Rt. felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet hatálybalépésekor hatályos biztosítási szerződéseit szükség esetén az e rendelet 13. § (2) bekezdésében és 14. §-ában foglaltaknak megfelelően a biztosítottal közösen módosíthassa.
21. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
1. számú melléklet a 303/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
[2. számú melléklet a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelethez]
A 21. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó eljárások
1. Előzetes értesítés tájékoztatás céljából
a) Amennyiben a Mehib Rt. egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra vagy országokra, vagy teljes rendszerére vonatkozóan e rendelet rendelkezéseinél kedvezőbb fedezeti feltételek nyújtásával el szándékozik térni, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot, megjelölve a tervezett eltérés okát, amely lehet például a nemzetközi versenyhez történő igazodás, és közölnie kell a felszámításra kerülő megfelelő díjmértéket.
b) Amennyiben a Mehib Rt. az e melléklet 5.1.b) pontja szerinti értesítés kötelezettség teljesítése során bejelentett éves fedezeti politikája szerinti éves értesítésében megadottnál alacsonyabb díjat szándékozik felszámítani, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot.
c) Amennyiben a Mehib Rt. egy másik biztosítónak a fenti a) és b) pontok szerinti értesítését követően a kezdeményező értesítőénél kedvezőbb feltételeket kíván nyújtani, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét nappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot, megjelölve az általa felszámítani szándékozott díjmértéket.
d) Amennyiben a Mehib Rt. egy országra vagy egy adott ország-csoportra kétoldalú politikai vagy nemzeti érdekből kivételesen olyan országbeli adósokkal kötött ügyletekre kíván fedezetet nyújtani, amelyekre rendes esetben nem nyújt fedezetet, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot, megadva az általa felszámítani szándékozott díjmértéket.
2. Utólagos értesítés tájékoztatás céljából
a) Amennyiben a Mehib Rt. úgy dönt, hogy egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra vagy országokra, vagy teljes rendszerére e rendelet rendelkezéseinél kedvezőtlenebb fedezeti feltételek nyújtásával el szándékozik térni, legkésőbb január 31-éig az előző évre vonatkozóan tájékoztatni köteles a többi biztosítót és a Bizottságot.
b) Amennyiben a Mehib Rt. úgy dönt, hogy e melléklet 5.1.b) alpontja szerinti éves értesítésében közzétett országonkénti fedezeti politikájának egy vagy több elemét módosítja, erről azonnal értesíti a többi biztosítót és a Bizottságot.
c) Amennyiben a Mehib Rt. az e melléklet 1. pont a), illetve b) alpontja szerinti értesítést követően úgy dönt, hogy ugyanazokat a feltételeket nyújtja, mint a kezdeményező értesítő, erről azonnal értesíti a többi biztosítót és a Bizottságot.
d) A Mehib Rt. azonnal részletes választ küld egy másik biztosítótól vagy a Bizottságtól érkező, a tevékenységére vonatkozó magyarázat vagy tájékoztatás iránti megkeresésre.
3. Az elektronikus levelezési rendszer használata
Minden értesítés általában elektronikus levelezés útján történik, vagy, ha szükséges, más megfelelő azonnali írásos kommunikációs eszköz útján.
4. Fenti eljárások kiegészítik a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és bejelentési eljárásokról szóló - a Tanács 1976. július 27-ei 6/641/EGK határozatával módosított - 1973. december 3-i 73/391/EGK Tanácsi Határozatban megállapítottakat, ezért a Mehib Rt.-nek ezen bejelentési eljárásokat a Határozatban foglaltakkal együttesen kell alkalmaznia.
5. További értesítési eljárások
5.1. Éves értesítés tájékoztatás céljából
a) Minden év végén, de legkésőbb a következő év április 30-áig, minden biztosító visszamenőleges alapon jelentést küld a többi biztosítónak és a Bizottságnak előző évi tevékenységéről. E jelentésnek ki kell terjednie valamennyi adós országra, és tartalmaznia kell ezen országok mindegyikére vonatkozóan:
- a biztosító által ajánlott garancia teljes összegét,
- a biztosító teljes fennálló kinnlevőségét az önrészesedést leszámítva, a közép- és hosszú lejáratú (két év és két éven túli lejáratú szállítói és/vagy vevőhiteleket magában foglaló) ügyletek összegei alapján meghatározva,
- a beszedett díjat,
- a megtérülések összegét, és
- a kárfizetések összegét.
b) Minden év elején legkésőbb január 31-ig minden biztosító jelentést küld a többi biztosítónak és a Bizottságnak a következő évre tervezett, vagy a következő évben alkalmazandó fedezeti politikájáról, beleértve a felső határok fajtáját és szintjét csakúgy, mint azokat a feltételeket, amelyeket a biztosító a következő évben a fedezetet illetően szokásosan megszabni szándékozik.
5.2. Értesítés döntés céljából
a) Közösségi exportőrök vagy bankok egymással versengő ajánlata esetén bármely közreműködő biztosító azonnal válaszol egy másik közreműködő biztosító arra irányuló információkérésére, hogy milyen a szóban forgó ügyletbeli adósnak e rendelet 2 § (1) bekezdésének a) és b) alpontjában meghatározottak szerinti státusa.
b) Az adós státusát illető vita esetén a közreműködő biztosítók a rendelkezésre álló információkat a többi biztosító számára hozzáférhetővé teszik, hogy megállapodjanak egy kölcsönösen elfogadott státusban.
c) Amennyiben a biztosítók az információkéréstől számított 10 munkanapon belül nem tudnak megállapodni az adós státusáról, a közreműködő biztosítók az ügyet a vonatkozó információval együtt a Bizottság tudomására hozzák, amely a reá vonatkozó eljárásnak megfelelően határozatot hoz.
2. számú melléklet a 303/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
[3. számú melléklet a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelethez]
A 21. § (5) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó előírások
1. A Mehib Rt.-nek a 3. pontban szereplő mintaszerződés rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia az olyan a kölcsönös kötelezettségeik vonatkozásában, ha egy másik tagállam szervezetével vagy ügyosztályával közösen egy vagy több tagállamban, egy vagy több alvállalkozói szerződést magába foglaló szerződésre vonatkozó biztosítékok nyújtásában vesz részt.
2. A 3. pontban szereplő mintaszerződés rendelkezései nem zárják ki eleve, olyan járulékos rendelkezések átvételét az 1. pontban hivatkozott szervezetek vagy ügyosztályok által, amelyek nincsenek hatással a 3. pontban foglalt mintaszerződés hatályára, az utóbbinak bármely egyedi tevékenységre történő alkalmazásakor.
3. Mintaszerződés:
1. cikk
Hatály
Ezen Szerződés tárgya az Európai Gazdasági Közösség export-hitelbiztosítói kölcsönös kötelezettségeinek a szabályozása azon esetekre, ha
- egy vállalkozás (a továbbiakban: a fővállalkozó) alvállalkozási szerződést köt az Európai Gazdasági Közösség egy vagy több tagállamának egy vagy több vállalkozásával (a továbbiakban: az alvállalkozók) egy exportszerződés vonatkozásában, amelynek a fővállalkozó az egyedüli kötelezettje, és amelyet az egy olyan vállalkozással (a továbbiakban: a vevő) kötött, amelynek székhelye:
- vagy az Európai Gazdasági Közösséghez nem tartozó országban van;
- vagy az Európai Gazdasági Közösségnek egy tagállamában van, kivéve azokat, amelyekben a megbízó fél és az alvállalkozó székhelye van;
- a fővállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy átutalja az alvállalkozó(k) nak az őket illető részt a vevő által a fővállalkozónak fizetett összegből, és hogy eleget tesz mindazon előírásoknak, amelyek szükségesek lehetnek a vevő által teljesített kifizetések alvállalkozónak járó részének az átutalásához;
- nincs jogi kapcsolat az alvállalkozók és a vevő között;
- a fővállalkozó hitelbiztosítója (a továbbiakban: a fővállalkozói biztosító) és az alvállalkozó(k) hitelbiztosítója vagy hitelbiztosítói [a továbbiakban: az együttes biztosí-tó(k) ] készek garanciát adni - mindegyik a saját üzletpolitikájának a feltételei szerint - a tevékenységnek az illető országában végrehajtott részére, az egyes szerződésekben az általuk meghatározott kockázatokra.
A szerződésre, amelyet a fent említett export-hitelbiztosítók kötelesek megkötni minden egyes esetben, a fővállalkozónak és az egy vagy több alvállalkozónak nyújtandó együttes biztosítékok tárgyában, az alábbi pontok rendelkezései vonatkoznak.
2. cikk
A fővállalkozói biztosító kötelezettségei
A fővállalkozói biztosító, a kockázat egyedüli kezelőjeként, beleértve az alvállalkozási elemet, köteles vállalni, hogy
a) biztosítja a fővállalkozót, az alvállalkozó szerződésrészének a vonatkozásában, a biztosító által minden egyes szerződésben meghatározott kockázatok ellen;
b) a szerződés teljesítési feltételeinek (mennyiség, szállítás, fizetés stb.) vagy a fővállalkozó és az alvállalkozó(k) közötti szerződésnek a szerződés teljesítése vonatkozásában történő módosításához nem járul hozzá, hacsak az együttes biztosítókkal kölcsönösen meg nem állapodott;
c) nem tagadja meg a felelősségét, a fővállalkozó részére kibocsátott biztosítási kötvény rendelkezései alapján, az utóbbi részéről elkövetett bármely szerződésszegés következményeként, anélkül, hogy az együttes biztosítók értesítenék erről;
d) nem jelenti be a biztosítási szerződés lejártát az együttes biztosítók erről történő értesítése nélkül;
e) bármely a tudomására jutott olyan tényről tájékoztatja az együttes biztosítókat, amely megváltoztathatja a vállalt kockázatokat, azok mértékét, terjedelmét vagy kárhoz vezethet;
f) kár vagy annak veszélye esetén egyezteti az együttes biztosítókkal a megteendő lépéseket; a veszteséget elfogadó döntéseket, amíg lehetséges, közös megegyezéssel kell meghozni, a jótállás összegét, és a fizetés módját pedig az egyes biztosítási kötvények rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni;
g) veszteség esetében megteszi a szükséges lépéseket vagy megköveteli a fővállalkozótól a szükséges lépések megtételét, a fizetetlen összegek behajtása, a behajtott összegből az együttes biztosítónak a neki járó rész visszafizetése és az ilyen rész átutalásához szükséges előírások elintézése érdekében. A fővállalkozói biztosítónál a behajtás során felmerült költségeket, a biztosított szerződésarányában kell megosztani;
h) a fővállalkozónak adott biztosíték felmondása esetén megtesz minden tőle telhetőt, hogy az e cikkelyben írt kötelezettségeknek eleget tegyen.
3. cikk
Az egyes együttes biztosításban részes biztosítók kötelezettségei
Minden egyes együttes biztosításban részes biztosító a saját részéről köteles vállalni, hogy
a) az alvállalkozót a saját országában biztosítja, kizárólag az utóbbi tevékenységének vonatkozásában, az egyes szerződésekben általa meghatározott kockázatok ellen;
b) a fővállalkozó és az alvállalkozó között létrejött szerződés semmilyen módosítását sem fogadja el a vevővel kötött szerződés teljesítésére vonatkozólag, kivéve a fővállalkozói biztosítóval történő közös megegyezést;
c) az alvállalkozónak adott szerződés rendelkezései szerint nem tagadja meg a felelősséget, az utóbbi oldaláról történő bármely szerződésszegés miatt, anélkül hogy erről a fővállalkozói biztosítót értesítené;
d) nem nyilvánítja lejártnak a biztosítási szerződést a fővállalkozói biztosító értesítése nélkül;
e) a tudomására jutott bármely olyan tényről tájékoztatja a fővállalkozói biztosítót, amely megváltoztathatja a vállalt kockázatokat, vagy azok mértékét, vagy kárhoz vezethet;
f) az alvállalkozónak adott biztosíték felmondása esetén megtesz minden tőle telhetőt az e cikkelyben írt kötelezettségnek való megfelelés érdekében.
4. cikk
A biztosítási kötelezettségek teljesítése
A vásárló ország adósságának teljesítését szolgáló szerződés esetében, a fővállalkozói biztosító és az együttes biztosító(k) kötelesek egyeztetést tartani a konszolidációs szerződés által okozott meghatározott problémák megoldásának módjairól és eszközeiről.
5. cikk
Importhitel műveletek
Azon közösségi hitelbiztosítók, amelyek importhitel rendszerei megfelelően összeegyeztethetők, továbbá megegyezhetnek, hogy a teljes szerződés tekintetében egyetlen importhitelt alapítanak, illetőleg a szerződést azzal fedezik, amely hitelre ezen Szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni analógia útján.
6. cikk
Választottbíráskodás
Bármely ezen Szerződésből fakadó vitát, amelyet barátságos úton nem lehet rendezni, egy három választott bíróból álló Választottbíróság elé kell vinni. Minden érintett fél egy választott bírót jelöl. A harmadik választott bírót az Európai Közösségek Bíróságának Elnöke jelöli ki; ez a választott bíró jár el a Választottbíróság elnökeként. Az eljárás a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Egyeztetési és Választottbíráskodási Szabályai szerint zajlik.