255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról

A Kormány a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá összhangban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 216/2003. (XII. 11.) Korm. rendelettel, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) feladatát, hatáskörét, szervezetét és működését a következők szerint határozza meg;

1. §[1]

A Tanács a kutatás-fejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) munkáját segítő, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mellett működő, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) felhasználásával kapcsolatos stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület.

2. §[2]

A Tanács a feladatának ellátása érdekében - a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 11. §-ában meghatározott feladatkörében - a miniszterrel és a Hivatal elnökével együttműködve állást foglal az Alap tervezésének, működtetésének és felhasználásának stratégiai kérdéseiben.

3. §[3]

4. §[4]

(1)[5] A Tanács tagjai közül a Tanács elnökét a miniszterelnök a miniszter javaslata alapján bízza meg.

(2)[6] A miniszter a Tanácsban a kormányzati tagok közül egy személyre saját feladatkörében, további egy-egy személyre az oktatásért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint az egészségügyért felelős miniszter jelölése alapján tesz javaslatot.

(3)[7] A miniszter a Tanács elnökének és a nem kormányzati tagoknak a megbízására vonatkozó javaslatát

a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

b) a Magyar Innovációs Szövetség elnöke,

c) a Magyar Rektori Konferencia elnöke, valamint

d) a kutatás-fejlesztés, az innováció és a gazdaság más szakmai szervezeteinek vezetői

által jelölt szakemberek közül választva alakítja ki.

(4) A Tanács üléseinek állandó meghívottja tanácskozási joggal a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.

5. §

(1) A Tanács elnöke és tagja csak büntetlen előéletű, cselekvőképességgel rendelkező magyar állampolgár lehet.

(2) A Tanács elnöke nem lehet

a) köztisztviselő;

b) a 4. § (2) bekezdésben meghatározott kormányzati képviseletet ellátó személy;

c) a Magyar Tudományos Akadémia vezető tisztségviselője;

d)[8] a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, illetve a Magyar Rektori Konferencia elnöke;

e) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnöke vagy tagja.

(3) A Tanács tagja nem lehet

a) a Hivatal elnöke, elnökhelyettese;

b) a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy a Tanácsban betöltött megbízatásán kívüli más tevékenység ellátására a Hivatal által felkért, illetve a Hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;

c)[9]

d) más, központi költségvetésből finanszírozott kutatás-fejlesztést, illetve innovációt támogató program vezető testületének tagja.

(4) A Tanács tagja köteles megbízása előtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok [(1)-(3) bekezdés], illetőleg, hogy megbízása esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bármely kizáró vagy összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell jelenteni a miniszternek.

(6) A tagot a miniszter írásban, 30 napos határidő tűzésével felhívja az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(7)[10] A Tanács tagja nem vehet részt az Alapból finanszírozott támogatási igényeket elbíráló szakmai bizottságok munkájában, a projektjavaslatoknak a támogatási igény elbírálását megelőző szakmai bírálatában. A Tanács tagja továbbá nem láthat el az egyes, az Alapból támogatott pályázatok, pályázati rendszerek és programok utólagos értékelésére irányuló szakértői tevékenységet.

6. §

(1)[11] A tagság megszűnik

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) lemondással;

c) a megbízásnak - a miniszter javaslata alapján - a miniszterelnök által történő visszavonásával;

d) a tag halálával.

(2) A Tanács tagjának megbízását vissza kell vonni, ha

a) a tagságra alkalmatlanná vált;

b) a kizáró okot nem jelentette be, vagy az összeférhetetlenségi okot határidőig nem szüntette meg [5. § (1)-(3) bekezdés].

(3)[12] A tagságra alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, aki egy éven belül a tanácsülések több mint 50%-án nem vesz részt.

(4) A visszavonási eljárás során a megbízásra vonatkozó szabályokat (4. §) kell alkalmazni. A visszavonásra új tag egyidejű megjelölésével kerül sor.

7. §

(1) A Tanácsot elnök irányítja, aki

a) képviseli a Tanácsot;

b) összehívja és vezeti a Tanács üléseit;

c)[13] rendszeres kapcsolatot tart a miniszterrel és a Hivatal elnökével.

(2)[14] A Tanács szükség szerint, de évente legalább négyszer, a miniszterrel egyeztetett ügyrend és munkaterv szerint ülésezik. A Tanács ülésén a Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese tanácskozási joggal vesz részt. A Tanács elnöke az ülésre más személyt is meghívhat.

(3)[15] A Tanács határozatképes, ha az ülésen legalább 8 tag jelen van. A tagság személyre szóló, át nem ruházható. A Tanács üléseiről hangfelvétel és 8 napon belül emlékeztető készül.

(4)[16] A Tanács határozatait a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5)[17]

(6)[18] A Tanács elnöke akadályoztatása esetén az ülés vezetésére - a nem kormányzati tagok közül - helyettest jelölhet ki. Kivételes esetben a személyes megjelenésben akadályoztatott tagok szavazhatnak levélben vagy elektronikus levelezőrendszeren keresztül. A kivételes esetekben gyakorolt írásbeli szavazás részletes szabályait a Tanács ügyrendje szabályozza.

(7)[19] A Tanács elnöke és a nem kormányzati képviseletet ellátó tagjai e minőségükben végzett munkájukért tiszteletdíjra jogosultak. A tagok tiszteletdíjának mértéke havonta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti illetményalappal (a továbbiakban: illetményalap) megegyező összeg, a Tanács elnökének tiszteletdíja az illetmény alap kétszerese.

(8)[20] A Tanács működésének részletes szabályait az általa elfogadott és a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg.

8. §

(1)[21] A Tanács feladatainak ellátását és munkájának szervezését a Hivatal szervezeti egységeként működő Titkárság segíti. A Titkárság szakmai felügyeletét a Hivatal és a Tanács elnöke együtt látja el.

(2) A Tanács működésével kapcsolatos költségeket a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésére szolgáló költségkeretből kell fedezni.

9. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)[22]

(3)[23]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök