266/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet
a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2001. évi LXI. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
(1)[1] A rendelet hatálya Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott - kombinált árufuvarozást végző - közúti gépjárműre és annak üzemben tartójára (a továbbiakban: külföldi árufuvarozó) terjed ki, amennyiben erre vonatkozólag nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
(2) E rendelet alkalmazásában a kombinált árufuvarozás olyan fuvarozási forma, amelynek során a fuvarozási folyamat kezdő vagy befejező szakaszában a gépjárművek, pótkocsik, félpótkocsik (vontatóval vagy anélkül), gépjármű által fuvarozott csereszekrények vagy legalább 6 méter hosszú konténerek (a továbbiakban együtt: intermodális fuvarozási egység) továbbítása a közutat veszi igénybe, és a közbenső szakaszon történő fuvarozás vasúton, belvízen vagy tengerhajózással történik, amely közbenső szakasznak légvonalban mért távolsága legalább 100 kilométer, továbbá a fuvarozás kezdeti vagy végső szakasza:
a) a fuvarozás kezdeténél az áru berakási helye és a legközelebbi alkalmas vasúti berakóállomás között, a fuvarozás befejezésénél a legközelebbi alkalmas vasúti kirakó-állomás és a lerakási helye között van, vagy
b) a berakás vagy a kirakás helye a belvízi vagy a tengeri kikötőtől légvonalban mért 150 kilométeres körzethatáron belül van.
2. §
(1)[2] Az a külföldi árufuvarozó, aki a nemzetközi viszonylatban fuvarozott árut vagy intermodális fuvarozási egységben továbbított árut Magyarország területén a határátlépés helye vagy az áru belföldi feladási helye és az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb hetven kilométer távolságra levő -vasúti vagy belvízi kikötői kombiterminál között közúton fuvarozza, mentesül az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó megfizetése, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól.
(2) Az a külföldi árufuvarozó, aki nemzetközi viszonylatban fuvarozott árut vagy intermodális fuvarozási egységben továbbított árut Magyarország területén[3]
a) a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (a továbbiakban: BILK, Soroksár) kombiterminál, illetve a Csepeli Szabadkikötő és - a Komáromtól Sátoraljaújhelyig, továbbá az Ártándtól délre elhelyezkedő határszakaszokon - az áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyek között,
b) a Szeged-Kiskundorozsmai kombiterminál és a gyulai vagy az ártándi határátkelőhely között,
c) a Baja belvízi Ro-Ro kikötő és az ártándi, a gyulai, a nagylaki határátkelőhely között közúton fuvarozza, az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó 50%-át köteles megfizetni, és mentesül a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól.
(3)[4] Az a külföldi árufuvarozó, aki nemzetközi viszonylatban fuvarozott árut vagy az intermodális fuvarozási egységben továbbított árut Magyarország területén a BILK, Soroksár kombiterminál, illetve a Csepeli Szabadkikötő és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határszakaszokhoz nem tartozó - a magyar-szlovák, a magyar-ukrán, a magyar-román határszakaszokon lévő - határátkelőhelyek között közúton fuvarozza, az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó 75%-át köteles megfizetni, és mentesül a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség, illetve a (2) és (3) bekezdés szerinti adókedvezmény azon gépjármű után jár, amely a kombinált árufuvarozási útvonal vasúti vagy vízi szakaszát is igénybe veszi.
3. §
(1) A 2. §-ban meghatározott kedvezmények csak azt a külföldi árufuvarozót illetik meg, aki a határbelépés, illetőleg határkilépés alkalmával az áru belföldi közúti elő- és utánfuvarozásához kapcsolódó vasúti vagy belvízi árufuvarozási fuvarokmánnyal (vasúti fuvarlevél vagy hajófuvarlevél, és fel- vagy beszálló jegy) rendelkezik.
(2)[5] Az (1) bekezdésben említett fuvarokmány meglétét és tartalmát bármely vámhatóság, illetőleg a közúti ellenőrzéskor a közlekedési hatóság, valamint a rendőrség ellenőrzi.
4. §
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény kombinált árufuvarozást tartalmazó rendelkezéseivel és a kombinált árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi szerződésekkel együtt - a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 92/106/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
5. §[6]
Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2012.01.01.
[2] Módosította a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2012.01.01.
[3] Módosította a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2012.01.01.
[4] Módosította a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2012.01.01.
[5] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 119. § - a. Hatályos 2011.01.01.
[6] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 772. pontja. Hatályos 2008.05.16.