30/2003. (XII. 8.) rendelet

a zaj- és rezgésvédelemről

Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi zajvédelmi szabályok megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja a helyi zajvédelem szabályaira olyan előírások megállapítása, amelyek betartása mellett biztosítható az emberi környezet és az emberi egészség megóvása.

2. §

A rendelet területi hatálya Velence város közigazgatási területére terjed ki.

3. §

A rendelet személyi hatálya Velence város közigazgatási területén kiterjed minden természetes és jogi személyre, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

4. §

A rendelet tárgyi hatálya a kulturális-szórakoztatóipari, kereskedelmi és vendéglátói, üdülési, idegenforgalmi, szabadidő, sport- és más hasonló létesítményekre (rendezvényekre), továbbá a helyi hírközlési és hirdetési, illetve a vele egy tekintet aló eső célokra alkalmazott hangosító berendezések üzemben tartása következtében fellépő zajra, valamint a légi közlekedés kivételével a közlekedésből eredő zajkibocsátásra és zajterhelésre (emisszió, imisszió) terjed ki.

5. §

E rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni olyan létesítmények, illetve tevékenységek rendszeres, időszakos vagy alkalmi működtetése, illetve végzése során, mint:

- szabadtéri mozi, színpad, térzene, cirkusz, vidámpark,

- művelődési tevékenység,

- mutatványos tevékenység,

- zenés, táncos szórakozóhely,

- kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység,

- üdülő, tábor, üzlet, kölcsönző, elárusítóhely,

- sportpálya, strand, vasút-, autóbusz-állomás (amennyiben a fentiekben részletezett létesítményeknek szabadban elhelyezett hangosító berendezésük van vagy zárt tereikből a hangosító berendezés működése során zaj hallatszik ki a környezetükbe, továbbá akkor is, ha a környezetben okozott zajterhelést nem erősítő berendezések okozzák, de a zaj a létesítmény területén keletkezik és a létesítmény üzemelésének elengedhetetlen velejárója),

- továbbá hirdetésre, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangosító berendezés működésére,

- tűzijáték.

Fogalommeghatározások

6. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zaj-imissziós), illetőleg zajkibocsátási (zaj-emissziós) határértéket.

(2) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre -jellegéből adódóan - határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan, emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

(3) Hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

(4) Műsorzaj: bármely hangosító berendezésből származó, szabadba kijutó, vagy más rendeltetésű helyiségbe átjutó zaj.

(5) Rendszeres működés: amennyiben a működési napok száma egy hónap alatt nyolc vagy ennél több nap.

(6) Időszakos működés: amennyiben a működési napok száma egy hónap alatt három-hét nap.

(7) Alkalmi működés: amennyiben a működési napok száma egy hónap alatt kevesebb, mint három nap.

(8) Zajterhelési határérték meghatározásának időszaka: nappali időszak 06.00-22.00 óráig, éjjeli időszak 22.00-06.00 óráig tart, május 15-től szeptember 15-ig az időtartamok 07.00-23.00, illetve 23.00-07.00 órára módosulnak.

A hangosító berendezések, illetve a szórakoztató és sportlétesítmények működtetésével kapcsolatos szabályok

7. §

Tilos minden olyan tevékenység végzése, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hangterhelést okoz, amelyből eredő kibocsátás meghaladja a megengedett határértéket.

8. §

Az 5. §-ban felsorolt létesítmények részére a zajkibocsátási határértékeket a zajterhelési alaphatárérték és a módosító tényezők együttes figyelembevételével kell meghatározni.

9. §

(1) A zajterhelési alaphatárértéket zajvédelmi övezetenként az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Velence város közigazgatási területe zajvédelmi szempontból az alábbi övezetekbe sorolt:

a) Lakóterületek, üdülőterületek, zöldterületek

b) Gazdasági területek.

(3) A zajvédelmi övezetekre Velence Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2001. (VI. 25.) sz. önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

10. §

A létesítmény, illetve a hangosító berendezés üzemeltetési rendjéről, illetve a létesítmény környezetétől függően a zajterhelési alaphatárértékek a 2. számú melléklet szerint módosíthatók.

11. §

(1) Lakóterületi, üdülőterületi, zöldterületi övezetben az éjszakai időszakban (22.00-06.00 óráig, május 15-től szeptember 15-ig 23.00-07.00 óráig) szabadtéren hangosító berendezés üzemeltetése és mások nyugalmát zavaró zenélés, éneklés tilos.

(2) A 22 órától 06 óráig és május 15-től szeptember 15-ig 23 órától 07 óráig tartó pihenőidőben tilos mindennemű zavaró zajt okozni.

A szabályozás körébe tartozó tevékenységek, pl.:

- hangos rádiózás, magnózás, zenélés és éneklés,

- motoros kerti és barkácsgépek üzemeltetése,

- gépjármű motorjának járatása, illetve túráztatása,

- ismételt dudálás, sípolás, fütyülés,

- lármás játék és sport űzése,

- általában akár emberi hanggal, akár zajkeltő eszközzel a közcsendet és köznyugalmat zavaró lármát okozni stb.

12. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények tevékenységéből eredő zajkibocsátási határérték megállapításánál, illetve a létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor a szabadban, lakó- vagy intézményépület homlokzata előtt 2,0 méter távolságban, illetve az épületek közötti, emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken, a terület belsejében és a határán mért zajterhelési értékeket kell figyelembe venni.

(2) A lakóépületek helyiségeiben (pl. közös válaszfal esetén) a mérési pontokat a padlószint felett 1,2+0,1 méter magasságban a falaktól 0,5 méter távolságban kell helyezni úgy, hogy a mérési pontok távolsága az ablaktól 1,0 méternél ne legyen kevesebb.

(3) Az olyan hangosító berendezéseknél, amelyek nem működnek rendszeresen, valamint az olyan területeken, ahol viszonylag magas a környezeti zaj, a 2. számú melléklet módosító tényezőit együttesen kell figyelembe venni.

13. §

Iskolák, óvodák, irodaépületek, templomok, temetők környezetében - a zavartalan működés érdekében - 200 méteren belül nem, illetve csak előzetes egyeztetéssel jóváhagyott engedély alapján üzemeltethető hangosító berendezés.

A hangosító berendezések, illetve a szórakoztató és sportlétesítmények működésével kapcsolatos engedélyezési eljárás

14. §

Új, illetve meglévő létesítmény, építmény, helyiségre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásnál az építésügyi hatóság az engedélyezés során az OTEK környezeti, zajvédelemre vonatkozó szabályait, illetve külön jogszabályban meghatározottakat alkalmazza.

15. §

E rendelet hatálya alá tartozó bármely új hangosító berendezést, illetve zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális és sportlétesítményt telepíteni, üzembe helyezni, illetve a meglévőt működtetni a jegyző engedélyével, olyan körülmények között lehet, hogy az ebből származó zajterhelés ne haladja meg az előírt zajterhelési határértékeket.

16. §

(1) Új hangosító berendezés, illetőleg várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális, sportlétesítmény telepítéséhez, illetve tevékenység folytatásához a létesítmény, illetve a berendezés tulajdonosának (bérlőjének), üzemeltetőjének a telepítést és az üzemeltetést megelőzően zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie a jegyzőtől az erre rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez csatolni kell akusztikai szakértői véleményt.

(3) Az üzembe helyezés feltétele a zajterhelési határértékek teljesülése, melyet méréssel kell igazolni.

17. §

Alkalmi rendezvények esetében a kérelmet a rendezvény megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani a jegyzőhöz. Indokolt esetben a jegyző az eljárás lefolytatását a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakhoz kötheti.

18. §

A zajkibocsátási határérték megállapítása során figyelembe kell venni az érintett területen üzemelő más szórakoztatóipari létesítmény és hangosító berendezés, illetve a tevékenységgel összefüggő zajhatásokat is. A zajkibocsátási határértéket úgy kell meghatározni, hogy valamennyi zajforrás együttes üzemeltetéséből származó zajterhelés kielégítse a területre vonatkozó határértékeket.

19. §

Meglévő szolgáltató létesítményekre a jegyző zajkibocsátási határértéket állapíthat meg és előírhatja annak teljesítési határidejét.

20. §

(1) Kérelem elbírálása során a jegyző köteles meggyőződni arról, hogy az üzemeltető rendelkezik-e létesítési jogosultsággal, a tervezett hangosító berendezés létesítése e rendeletben, illetve a 12/1983. (V. 12.) MT számú rendeletében és vonatkozó jogszabályokban ismertetett előírásoknak megfelel.

(2) Hangerősítő berendezés létesítését tartalmazó határozat meghozatala: a jegyző a létesítési engedélyt megtagadja, amennyiben e rendeletben és a kapcsolódó jogszabályban meghatározott előírásoknak a kérelem nem felel meg.

(3) El kell utasítani az eseti zajkibocsátás 5. § alá tartozó rendezvénykérelmet, ha nyilvánvalóan tudható, hogy a tervezett tevékenység a határértékek betartásával nem valósulhat meg.

(4) A hangerősítő berendezés létesítését tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell:

- az üzemeltető nevét és címét,

- a létesítéssel érintett ingatlan elhelyezkedését (utcanév, házszám, helyrajzi szám),

- a létesített zajforrások rövid leírását,

- a létesített zajforrások üzemeltetése által biztosítandó hangnyomásszintértékeket,

- a létesítés engedélyezett időpontját.

(5) Határozat közlése:

- üzemeltetővel,

- közreműködő szakhatóságokkal,

- a létesítéssel érintett ingatlan tulajdonosával,

- közterület-felügyelettel,

- rendőrséggel.

A hangosító berendezések, illetve a szórakoztató és sportlétesítmények működtetéséhez megállapított határértékek betartásának ellenőrzése

21. §

(1) A jegyző hivatalból, valamint a lakossági bejelentések kivizsgálására - az ide vonatkozó szabályok, szabványok, irányelvek előírásainak betartásával - a zajkibocsátás mértékét ellenőrizheti.

(2) Az üzemeltetők kötelesek a berendezés működésére, annak időtartamára, jellemző tulajdonságaira, valamint egyéb, a berendezéssel, tevékenységgel kapcsolatos adatokat az ellenőrzést végzők számára megadni, a vizsgálat korrekt elvégzését elősegíteni.

(3) A vizsgálat költségeit - amennyiben a vizsgálat eredménye az üzemeltetőre nézve elmarasztaló - a hangosító berendezés üzemeltetője köteles viselni.

A közlekedésből eredő zaj elleni védelem szabályozása

22. §

(1) A közlekedésből származó zaj új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken megengedett zajterhelés (imisszió) határértékeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az a) pontban hivatkozott 3. számú melléklet határértékei a meglévő üdülőhelyre, illetve kiemelt üdülőhelyre vonatkozóan zajterhelési határértéket nem tartalmaz, azonban a közlekedési viszonyok változása és az ebből eredő zajterhelés állandó növekedése miatt indokolt ugyancsak a 3. számú melléklet határértékeinek figyelembevétele.

(3) A közlekedésben illetékes hatóságokkal együttműködve, forgalomszervezéssel és forgalomtechnikai eszközökkel kell a kizárt zajterhelési szintet elérni.

(4) A rendezési tervekben a zajos közlekedési útvonalak mentén, új terület-felhasználási célok megállapításakor zajgátló védőterületet kell kijelölni.

A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye

23. §

(1) Aki a rendelet 7. § és 11. §-ban foglalt tilalmat megszegi, vagy a megengedett zajterhelési határértékeket túllépi, az egyes szabálysértésekről szóló, módosított 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-ban foglalt csendháborítás szabálysértést követ el.

(2) Aki a rendelet 16. § (1) bekezdésében és a 17. §-ban foglaltaknak nem tesz eleget, az a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 148. §-ban foglaltak szerint környezetvédelmi szabálysértést követ el.

24. §

(1) A jegyző által egyedileg megállapított zajkibocsátási határérték túllépése esetén az üzemeltetőt a 12/1983. (V. 12.) MT számú rendelet alapján zajbírság fizetésére kell kötelezni. A bírság nagyságát a 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés szerint kell megállapítani.

(2) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője az engedélyben foglaltaktól eltér, és ezáltal határérték-túllépést okoz, de az nem haladja meg a +10 dB értéket - mely zajmérési jegyzőkönyvvel igazolt -, fel kell szólítani az engedélytől eltérő állapot megszüntetésére, melynek 10 napon belül köteles eleget tenni, vagy a számára előírt egyedi határértéket a teljesítési határidő napjáig akusztikai szakértői véleménnyel igazolni kell.

(3) A határérték + 10 dB értéket meghaladó túllépése esetén -mely zajmérési jegyzőkönyvvel igazolt - a pénzbírság mellett a berendezés további üzemeltetését meg kell tiltani mindaddig, míg a határérték teljesülése - akusztikai szakértői véleménnyel - nem igazolt.

(4) Ugyancsak meg kell tiltani a berendezés további működését abban az esetben is, ha a megjelölt határnapig az üzemeltető a felszólításnak, illetve a kötelezésnek nem tesz eleget, továbbá akkor is, ha engedély (környezetvédelmi hatósági, illetve működési engedély) nélkül üzemel.

Záró rendelkezés

25. §

E rendelet 2003. december 10-én lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a zaj- és rezgésvédelemről szóló 9/1997. (VI. 17.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszíti.

Oláhné Surányi Ágnes s. k.,

polgármester

Dr. Papp Gyula Gábor s. k.,

jegyző

1. számú melléklet

Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

2. számú melléklet

Módosító tényezők az 1. számú melléklethez

3. számú melléklet

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken