30/2003. (XI. 26.) OM rendelet

az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet mellékletének az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei jegyzékének (a továbbiakban: Jegyzék) szakképesítéseket tartalmazó részében a "Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció" szakmacsoport kiegészül az "52 3439 01 Becsüs I. (a szakirány megjelölésével),", "32 3439 01 Becsüs II. (a szakirány megjelölésével) ", "51 7862 06 Kereskedő-boltvezető I.,", "32 7862 01 Kereskedő-boltvezető II.", az "52 7862 04 Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.", "32 7862 02 Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.", "52 7899 02 Lakberendező" szakképesítésekkel, valamint a "Vendéglátás-idegenforgalom" szakmacsoport kiegészül "52 7822 03 Vendéglátó-üzletvezető I.,", "32 7822 01 Vendéglátó-üzletvezető II.", "54 7872 02 Idegenvezető" szakképesítésekkel.

2. §

A Jegyzék szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó részének "Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció" szakmacsoportja kiegészül az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott "Becsüs I. (a szakirány megjelölésével),", "Becsüs II. (a szakirány megjelölésével) ", "Kereskedő-boltvezető I.,", "Kereskedő-boltvezető II.", a "Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.", "Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.", "Lakberendező" szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel, valamint a "Vendéglátás-idegenforgalom" szakmacsoportja kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott "Vendéglátóüzletvezető I.,", "Vendéglátó-üzletvezető II.", "Idegenvezető" szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jegyzék szakképesítéseket tartalmazó részének a "Belkereskedelem, idegenforgalom" szakmacsoportba tartozó "52 3439 01 Becsüs I. (a szakirány megjelölésével) ", "51 7862 06 Kereskedő-boltvezető I.," "52 7862 04 Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.", "52 7899 02 Lakberendező", "52 7822 03 Vendéglátó-üzletvezető I.", "54 7872 02 Idegenvezető" szakképesítéseket tartalmazó része.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jegyzék szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó részének a "Belkereskedelem, idegenforgalom" szakmacsoport "Becsüs I. (a szakirány megjelölésével) ", "Kereskedő-boltvezető I.," "Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.", "Lakberendező", "Vendéglátó-üzletvezető I.", "Idegenvezető" szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 30/2003. (XI. 26.) OM rendelethez

BECSÜS I. (BÚTOR-SZŐNYEG SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs I. (bútor-szőnyeg szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat:-

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A bútor-szőnyeg szakbecsüs bútor-szőnyeg áru felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (becsli), megállapítja a felvásárlási árát

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba átvett áruról bizományosi szerződést állít ki a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A bútor-szőnyeg szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgy-kereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A bútor-szőnyeg szakbecsüs legyen képes

- szakirányú kis- és nagyvállalkozás bútor-szőnyeg áru felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház bútor-szőnyeg becsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában bútorok, szőnyegek teljes körű önálló vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a művészettörténeti alapfogalmakat, a művészettörténeti korszakokat, stílusokat és azok stílusjegyeit,

- az építészet, a képző- és iparművészet fejlődésének történetét napjainkig, különös tekintettel a bútor- és szőnyegkészítés történetére,

- a bútor fogalmát, a bútortörténeti stílusokat, típusokat, a különböző korokra jellemző bútorfajtákat,

- a bútorokon alkalmazható felületdíszítések lehetséges módjait,

- a bútorkészítési technikákat, fontosabb szerszámokat,

- a bútorkészítéshez használt fafajtákat,

- a bútorművészet és lakberendezés összefüggéseit,

- a szőnyeg fogalmát, a szőnyegművészet fejlődését, a szőnyegkutatás történetét, a különböző korokra jellemző szőnyegfajtákat,

- a szőnyegek vizsgálatának szempontjait,

- a szőnyegkészítés módjait, a szövött és csomózott szőnyegek készítésének módjait, az alkalmazott eljárásokat,

- a szőnyegek kikészítésénél alkalmazott díszítéstechnikákat, színeket, motívumokat, stílusjegyeket,

- a szőnyegkészítésnél felhasznált anyagokat,

- a szőnyegek értékét befolyásoló tényezőket, szőnyeghibákat,

- a bútorok és szőnyegek készítésével foglalkozó műhelyeket, mestereiket és azok jellemző stílusjegyeit,

- a restaurálási eljárásokat, módszereket és technikákat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezésére, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a piaci viszonyok figyelembevételével a vizsgált bútor-szőnyeg műtárgyak értékbecslésére és ármegállapítására,

- a művészeti stílusok felismerésére a stílusjegyek alapján, különös tekintettel az építészeti és az iparművészeti stílusokra,

- a különböző bútorok és szőnyegek stílusának és korának felismerésére és meghatározására,

- a szakkatalógus használatára,

- felismerni és meghatározni a bútorkészítéshez felhasznált fafajtákat,

- a stílusjegyek alapján felismerni a bútor- és szőnyegkészítő műhelyeket, mestereket,

- felismerni a szőnyegkészítés technikáját, meghatározni a szőnyegek anyagát,

- a restaurálási eljárások és módszerek alkalmazására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- bútor- és szőnyegáruismeret.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével bútor- és szőnyegáruk komplex leírására és meghatározására az alábbi szempontok szerint:

= a tárgy megnevezése, leírása, stílusa,

= kora,

= készítője (mestere), címe,

= különös ismertetőjegyei, stílusa,

= anyaga, használhatósága,

= hibái, esetleges hiányosságai,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez 20 különböző tulajdonságú és fajtájú tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- bútor- és szőnyegáruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaságban,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- a vállalkozási formákat,

- a vállalkozások gazdálkodását meghatározó közgazdasági, pénzügyi, jogi előírásokat,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- az általa forgalmazott bútor- és szőnyegáruk főbb jellemzőit,

- a művészettörténeti korokat és főbb stílusjegyeit,

- az építészet, a képző- és iparművészet kapcsolódását,

- a különböző korok bútorkészítési technikáit, a bútor felületdíszítési típusait,

- a bútorok és szőnyegek készítésével foglalkozó műhelyeket, mestereket és azok jellemző stílusjegyeit,

- a bútortörténeti stílusokat, típusokat, a különböző korokra jellemző bútorfajtákat,

- a bútorkészítéshez felhasznált fafajtákat,

- a szőnyegművészet fejlődését, a szőnyegkutatás történetét,

- a különböző országokra és korokra jellemző szőnyegfajtákat,

- a szőnyegkészítés módját, az alkalmazott eljárásokat,

- a szőnyegek értékét befolyásoló tényezőket, a szőnyeghibákat,

- a szőnyegek vizsgálatának szempontjait,

- a restaurálási módszereket, eljárásokat. A vizsgázó legyen képes:

- felismerni a stílusjegyek alapján a bútor-szőnyegáru korát, származását,

- a vizsgált bútor-szőnyeg műtárgyak értékelésére és ármegállapítására.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozási ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Művészettörténet.

Bútor- és szőnyegáru ismeret.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS I. (ÉKSZER SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs I. (ékszer szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

Az ékszer szakbecsüs nemesfémek, ékszer és díszműáruk felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (becsli), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba vett áruról bizományosi szerződést köt, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

Az ékszer szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgykereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

Az ékszer szakbecsüs legyen képes:

- a szakirányú kis- és nagyvállalkozás nemesfém-, ékszer- és díszműáru felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem az együttesen működtetett zálogház ékszer szakbecsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüs tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy - a vizsgázó képes-e az elsajátított ismeretek birtokában nemesfémek, ékszerek, ezüsttárgyak, briliánskövek teljes körű - színes kövek részbeni - vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a művészettörténeti korokat, azok meghatározó stílusjegyeit és az iparművészet, ezen belül az ötvösség történetét,

- a nemesfémek fajtáit, jellemzőit, feldolgozását és megmunkálását,

- a fémjelzés történetét, különös tekintettel a magyarországi fémjelekre,

- a drágakövek keletkezését, kitermelését és alapvető fizikai tulajdonságait,

- a gyémánt tulajdonságait, a briliáns csiszolási formáit és értékelésének szempontjait,

- a mechanikus óraszerkezetek típusait,

- a fémek és nemesfémek alapvető tulajdonságait.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezését, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveleteket, pénztárjelentés előírásait.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a művészeti stílusok felismerésére az építészet és iparművészet körében,

- a magyar ötvösjegyek, fémjelek felismerésére és a szakkatalógusok használatára,

- a kereskedelemben alkalmazott finomsági vizsgálatok elvégzésére,

- a briliáns tömegének (súlyának) mérésére, a briliáns színének, ásványi tisztaságának és csiszolásának vizsgálatára és osztályozására nemzetközi paraméterek szerint,

- táblázatok segítségével - az általa meghatározott paraméterek figyelembevételével - a briliáns értékének megállapítására,

- a kereskedelemben használatos ötvözetszámítások elvégzésére,

- a mechanikus óraszerkezetek típusainak felismerésére,

- a nemesfémtárgy árának meghatározására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörökre épül:

- nemesfém- és drágakőismeret.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, műszerek, katalógusok segítségével konkrét nemesfém tárgyak, díszműáruk, briliánsok, ékszerek és órák önálló leírására és meghatározására, az alábbi szempontok szerint:

= a tárgy leírása, állaga, stílusa,

= kora,

= készítője (mester),

= finomsága,

= a briliáns minősége, súlya,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző tulajdonságú és fajtájú tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- nemesfém- és drágakőismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- a vállalkozási formákat,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- művészettörténeti korokat és azok nemesfém tárgyakra gyakorolt hatását,

- a nemesfémek meghatározásának és csoportosításának módozatait,

- a fémjelzés történetét,

- arany, ezüst, platina fogalmát és fizikai, kémiai tulajdonságait,

- a drágakövek, a gyémánt és a briliáns keletkezését, tulajdonságait, megmunkálásuk módozatait.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Nemesfém- és drágakőismeret.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS I. (FESTMÉNY SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs I. (festmény szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A festmény szakbecsüs festmények felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (értékbecslés), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba átvett áruról bizományosi szerződést állít ki, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a festmény sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A festmény szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgykereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A festmény szakbecsüs legyen képes:

- a szakirányú kis- és nagyvállalkozás festmény felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház festménybecsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek ma-radéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában a festmények önálló vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, elsősorban a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalkozások szervezetét, helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást és a becsüs tevékenységet meghatározó jogszabályokat,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a festménybecsüsi tevékenység során használt formanyomtatványokat,

- a művészettörténeti korszakokat, stílusokat és azok meghatározó stílusjegyeit,

- az egyes korszakokra jellemző festészeti műfajokat, az ábrázolás technikai eszközeit, festési módozatokat,

- az egyes korszakok meghatározó festőiskoláit, műhelyeit, kiemelkedő mestereit és alkotásaikat,

- a különböző korok és mesterek festészeti alkotásait meghatározó nemzeti-történelmi hagyományokat, társadalmi szemléletmódot,

- az egyes korszakokra jellemző technikai sajátosságokat, jellegzetes technikai megoldásokat,

- a festészetben felhasznált anyagokat, eszközöket,

- az üvegfestészet kialakulását, fejlődését, az egyetemes és a magyar üvegfestészet kiemelkedő alkotásait, mestereit,

- a restaurálási eljárásokat, módszereket és technikákat,

- a hamisítványok felismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszereket.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezésére, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat,

- a hamisítványok felismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszereket.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a piaci viszonyok figyelembevételével a vizsgált festmények értékbecslésére és ármegállapítására,

- a művészeti stílusok felismerésére az építészet és a képzőművészet területén,

- a festmények korának, származásának megállapítására, a felhasznált anyagok, az ábrázolás technikája és a festési módozatok alapján,

- megállapítani egyes festmények feltételezett alkotóját a szignatúrák alapján,

- a festmény stílusa, ábrázolástechnikája alapján meghatározni valamely festőiskolához, műhelyhez való tartozását vagy egyediségét,

- a hamisítványok felismerésére és a vizsgálati módszerek alkalmazására,

- a szakkatalógus használatára.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- művészettörténeti és képzőművészeti (festészet) ismeretek.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre álló eszközök, szakkatalógusok segítségével a festmények komplex leírására és meghatározására az alábbi szempontok alapján:

= a festmény megnevezése, leírása, = kora,

= készítője (mestere), címe,

= különös ismertetőjegyei, stílusa,

= anyaga, kopottsága,

= hibái, hiányosságai,

= jelzései, szignatúrái,

= valódi vagy hamis,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez 20 különböző korú és stílusú festmény értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- művészettörténeti és képzőművészeti (festészet) ismeretek.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaság egészében,

- a vállalkozási formákat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- a művészettörténeti korokat, stílusokat és stílusjegyeit, különös tekintettel az építészetre és a képzőművészetre,

- az egyetemes és a magyar festészet korszakait, fejlődéstörténetét, a kiemelkedő mestereket és alkotásaikat,

- az egyes festészeti irányzatokat meghatározó festőiskolákat, műhelyeket, azok legismertebb mestereit és alkotásaikat,

- a festészeti műfajokat, az ábrázolás technikai eszközeit, festési módozatokat,

- az alkalmazott technikai eljárásokat,

- a sokszorosítási eljárásokat és módszereket,

- a mesterek jelzéseit, szignatúráit,

- a restaurálási eljárásokat, módszereket és technikákat,

- a hamisítványok felismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszereket.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsga-darab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Művészettörténeti és képzőművészeti (festészet) ismeretek.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS I. (MŰSZAKI-HÍRADÁSTECHNIKAI SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs I. (műszakihíradástechnikai szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése:

- műszaki-híradástechnikai áru felvásárlással egybekötött értékesítési területen az eladásra felkínált tárgyak szakszerű meghatározása, leírása és értékelése (becslés), vételi jegy és bizományi szerződés pontos kitöltése, illetve megkötése a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén zálogtárgyak szakszerű meghatározása és értékelése (becslés),

- a zálogkölcsön megállapítása a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően,

- a zálogjegy előírásoknak megfelelő kitöltése.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A műszaki-híradástechnikai szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgy-kereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A műszaki-híradástechnikai szakbecsüs legyen képes:

- szakirányú kis- és nagyvállalkozás műszaki-híradástechnikai, fotó-optikai cikk, műtárgy felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház műszaki-híradástechnikai becsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására,

- bíróságok szakirányú letétkezelői tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában műszaki-híradástechnikai, számítástechnikai, fotó-optikai cikkek teljes körű vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet fontos területeit, főként a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a különböző történelmi korok műszaki kultúrájának fejlettségét, színvonalát, azok jellemzőit,

- elektromos és gázüzemű háztartási készülékek, híradástechnikai eszközök, fotó-optikai cikkek, órák és a számítástechnika területén használt gépek és perifériák,

= fejlődésének történetét,

= fajtáit, csoportosításukat,

= működési elvüket, jellemzőbb tulajdonságaikat,

= ismertebb típusokat, márkákat, és azok működési elvét,

- fémek és nemesfémek fajtáit, alapvető jellemzőit, feldolgozását és megmunkálását,

- a fémjelzés történetét, különös tekintettel a magyarországi fémjelzésekre,

- a mechanikus óraszerkezetek típusait,

- minőségvizsgálati eljárásokat,

- a pénztárjelentés előírásait.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezését, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a kereskedelemben alkalmazott minőségi vizsgálatok elvégzésére,

- a minőségvizsgálati eljárások ismeretében a jellegzetes áruhibák megállapítására,

- a megismert elektromos és gázüzemű háztartási készülékeket, híradástechnikai eszközöket, fotó-optikai cikkeket, órákat és számítástechnikai eszközöket a

= gyártási technológia,

= műszaki paraméterek,

= avultsági fok,

= elhasználódás mértéke,

= üzemképesség,

= szervizelési lehetőség

figyelembevételével csoportosítani, és értékbecslését elvégezni, értékét megállapítani.

- a műszaki-híradástechnikai cikkek kezelési és tárolási előírásainak ismeretében azok szakszerű alkalmazására,

- a kereskedelemben használatos számítások elvégzésére.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- műszaki, híradástechnikai, fotó-optikai, számítástechnikai áruismeret.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével konkrét termékek komplex leírására és meghatározására, az alábbi szempontok szerint:

= a termék leírása, állaga, műszaki paraméterek, avultság foka, szervizelhetőség,

= kora, márkája,

= megmunkálási eljárása,

= minősége,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző tulajdonságú és használati értékű tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épül:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- műszaki, híradástechnikai, fotó-optikai, számítástechnikai áruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a vállalkozások formáit, gazdálkodásukra vonatkozó közgazdasági, pénzügyi előírásokat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- különböző történelmi korok műszaki kultúrájának fejlettségét, színvonalát és azok jellemzőit,

- a műszaki és híradástechnikai cikkek meghatározásának és csoportosításának módozatait,

- az elektromos és gázüzemű háztartási készülékek, híradástechnikai eszközök, fotó-optikai cikkek, órák és a számítástechnika területén használt eszközök

= fejlődéstörténetét, alapanyagait, gyártási technológiáit,

= működési elvüket,

= minőségét meghatározó tényezőit,

= minőségvizsgálati eljárásait, a jellegzetes áruhibákat,

= minőségi és használati tulajdonságaikat,

= csoportosításukat,

= kezelési és tárolási módszereit.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Műszaki áruismeret (háztartási gépek, híradástechnika, fotó-optika, számítástechnika).

Jogi ismeretek.

Vámügyi ismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

BECSÜS I. (MŰTÁRGY SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs I. (műtárgy szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:-

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése:

A műtárgy szakbecsüs üveg, kerámia és ötvös áruk felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (értékbecslés), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba átvett áruról bizományosi szerződést állít ki, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a műtárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A műtárgy szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgykereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A műtárgy szakbecsüs legyen képes:

- a szakirányú kis- és nagyvállalkozás üveg, kerámia, ötvös műtárgy felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház műtárgybecsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában a műtárgyak önálló vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területeit, elsősorban a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalkozások szervezetét, helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást és a becsüs tevékenységet meghatározó jogszabályokat,

- a műtárgyak behozatalával és kivitelével kapcsolatos vámügyi előírásokat,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a műtárgybecsüsi tevékenység során használt formanyomtatványokat,

- a művészettörténeti alapfogalmakat, korszakokat, stílusokat, és azok meghatározó stílusjegyeit,

- az üvegművészet fejlődése során az üveggyártásnál felhasznált alapanyagokat, formaadó és díszítési technikákat,

- az üveggyártás központjait, az ismertebb műhelyeket és mestereket,

- a magyar üvegművesség fejlődését, emlékeit, ismertebb műhelyeit és mestereit,

- a kerámia fogalmát, csoportosítását,

- a kerámiakészítés technológiájának fejlődését,

- a kerámiakészítés során felhasznált alapanyagokat és adalékanyagokat,

- a különböző kerámiajegyeket és azonosításuk módszereit, a jegykönyvek használatát,

- a kerámia forma- és díszítéstechnikáit,

- a majolika, a fajansz, a porcelán és a kőedények készítésének sajátosságait, fejlődését, formáit és díszítési technikáit,

- a kerámiagyártás európai és magyar központjait, ismertebb műhelyeit, manufaktúráit,

- az ötvösművesség kialakulását, fejlődését,

- az ötvöstechnikai és díszítőeljárásokat,

- az ötvözet fogalmát, a felhasznált alap- és adalékanyagokat,

- a nemesfémek fajtáit, jellemzőit, csoportosításukat és ötvözeteiket,

- a fémek és nemesfémek alapvető tulajdonságait,

- a fémjeleket, a fémjelzés történetét, különös tekintettel a magyarországi fémjelekre,

- az ötvösjegyek típusait,

- az ötvöstárgyak azonosításának módszereit, a jegykönyvek használatát,

- a mechanikus óraszerkezetek típusait,

- az ötvösművészet kiemelkedő darabjait, leírásukat,

- a kegytárgyak szerepét, azok ötvösművészeti értékeit,

- a bizánci művészet kialakulását, fejlődéstörténetét, elterjedését, jelentősebb központjait,

- az ikon meghatározását, művészet- és vallástörténeti szerepét,

- az ikonfestés technikáját, az egyes központok körül kialakult ikonfestő/készítő iskolák jellegzetességeit,

- a leghíresebb ikonokat és ikonkészítő mestereket,

- a fegyverek használatának fejlődését,

- a fegyverek díszítőművészetét,

- a fegyverek fajtáit,

- a fegyverhamisítási eljárásokat és a felismerésüknél alkalmazott technikai módszereket.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezése, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat,

- a hamisított műtárgyak felismerésénél alkalmazott vizsgálati módszereket.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére és alkalmazására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a piaci viszonyok figyelembevételével a vizsgált műtárgyak értékbecslésére és árának megállapítására,

- a művészeti stílusok felismerésére a stílusjegyek alapján, különös tekintettel az építészet és az iparművészet területére,

- az átadott műtárgy anyaga, formaadó és díszítő technikai ismeretei alapján (üveg, kerámia, ötvös) korának, származásának meghatározására,

- a magyar ötvösjelek, fémjelek felismerésére és a szakkatalógus használatára,

- a kereskedelemben használatos ötvözetszámítások elvégzésére,

- a hamisítványok felismerésére és a vizsgálati módszerek alkalmazására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. A gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- műtárgyismeret (üveg-, kerámia- és ötvösművészet) elmélete és gyakorlata.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével az üveg, kerámia, ötvös műtárgyak komplex leírására és meghatározására az alábbi szempontok szerint:

= a műtárgy leírása, állaga, stílusa,

= kora,

= készítője (mestere),

= azonosítási jelei,

= különös ismertető jegyei,

= az ötvöstárgy ötvösjegyei,

= a műtárgy hibái, hiányosságai,

= a műtárgy becsült eladási ára,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző üveg, kerámia és ötvös műtárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- művészettörténeti és iparművészeti ismeretek,

- üveg, kerámia és ötvös műtárgy ismeretek.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a vállalkozási formákat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott üveg, kerámia, ötvös műtárgy áruk főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- az iparművészetet, különös tekintettel az üvegmű-vesség, a kerámia- és az ötvösművészet történetére, meghatározó stílusjegyeire,

- az üveggyártás, a kerámiakészítés technológiáját, alapanyagait,

- az üveggyártás és kerámiakészítés központjait, fontosabb műhelyeit, mestereit és alkotásaikat,

- a nemesfémek fogalmát, ötvözeteit, a fémjelzés történetét, a fémjeleket,

- az ötvösjegyek típusait,

- az ötvöstárgyák készítésénél alkalmazott technikákat, technológiai eljárásokat,

- a formaadó és díszítőtechnikákat, a felhasznált díszítőanyagokat,

- az egyetemes és a magyar üvegművesség, kerámia- és ötvösművészet legkiemelkedőbb alkotásait, mestereit,

- az azonosítási módszereket, a jegykönyvek használatát,

- az arany, ezüst, platina fogalmát, fizikai és kémiai tulajdonságait.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

-A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Művészettörténeti, üvegműves, kerámiaművészeti, ötvösművészeti ismeretek.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS I. (RUHÁZATI ÉS SZŐRME SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs I. (ruházati és szőrme szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10.Gyakorlat aránya: 60%

11.Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése:

- ruházati és szőrmeáru felvásárlással egybekötött értékesítési területen az eladásra felkínált tárgyak szakszerű meghatározása, leírása és értékelése (becslés), vételi jegy és bizományi szerződés pontos kitöltése, illetve megkötése a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén zálogtárgyak szakszerű meghatározása és értékelése (becslés),

- a zálogkölcsön megállapítása a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően,

- a zálogjegy előírásoknak megfelelő kitöltése.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

Szakirányú kis- és nagyvállalkozás ruházati, szőrme felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátása. Szakirányú kis- és nagykereskedelem, együttesen működtetett zálogház, zálog, ruházati, szőrme becsüs tevékenységének szakszerű ellátása.

Régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú be-csüsi, illetve szolgáltató kereskedelemben méretre igazítá-si és rendelés átvevői tevékenységének ellátása.

Vállalkozások, pénzintézetek központi értéktárában ruházati és szőrme becsüs raktáros tevékenység szakszerű ellátása. Bíróságok szakirányú letétkezelői tevékenységének szakszerű ellátása.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában ruházati cikkek, bőráruk, szőrmék teljes körű vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, elsősorban a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a különböző történelmi korok divatirányzatát, jellegzetes ruhadarabjait,

- a bőr/szőrme fajtáit, jellemzőit, feldolgozását és megmunkálását,

- a bőr és szőrme ki/feldolgozás történetét,

- a különböző ruházati cikkek, bőráru és szőrmék tulajdonságait, értékelésének szempontjait,

- az értékbecslés alapvető összetevőit,

- a használt ruházati felvásárlási terv alapjait,

- a minőségvizsgálati eljárásokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezését, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- feldolgozási eljárások, technológiák felismerésére,

- a kereskedelemben alkalmazott minőségi vizsgálatok elvégzésére,

- a textilipari alapanyagok csoportosítására tulajdonságaik alapján,

- a minőségvizsgálati eljárások ismeretében a jellegze-tes áruhibák megállapítására,

- a feldolgozott textilipari termékek csoportosítására,

- a bőr- és szőrmeáruk kezelési és tárolási módszereinek ismeretében azok szakszerű alkalmazására,

- a kereskedelemben használatos számítások elvégzésére,

- az elsajátított ismeretek birtokában a ruházati és szőrmeáruk értékének helyes megállapítására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- ruházati áruismeret elmélete és gyakorlata.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével konkrét termékek komplex leírására és meghatározására, az alábbi szempontok szerint:

= a termék leírása, állaga, stílusa,

= kora,

= feldolgozási és kikészítési eljárása,

= minősége,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző tulajdonságú és használati értékű tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsgatételek megkövetelik a képzés során szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.

Az alábbi témakörökre épül:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- ruházati (bőr-szőrme) áruismeret.

4.2.1. A szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a korszerű beszerzési, értékesítési formákat, alkalmazásuk feltételeit,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő, és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- különböző történelmi korok divatirányzatát és azok jellemzőit,

- a bőr- és szőrmeáruk meghatározásának és csoportosításának módozatait,

- a textil-, bőr- és műbőr, szőrme- és műszőrmeáruk = alapanyagait, előállítási technológiáit,

= fajtáit, jellemző tulajdonságait,

= feldolgozási, kikészítési eljárásait, azok fejlődését,

= minőségét meghatározó tényezőit,

= minőségvizsgálati eljárásait, a jellegzetes áruhibákat,

= minőségi és használati tulajdonságaikat,

= csoportosításukat,

= kezelési és tárolási módszereit.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek. Ruházati (textil, bőr, szőrme) ismeret. Jogi ismeretek. Vámügyi alapismeretek. Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS II. (BÚTOR-SZŐNYEG SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs II. (bútor-szőnyeg szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A bútor-szőnyeg szakbecsüs bútor-szőnyeg áru felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (becsli), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba átvett áruról bizományosi szerződést állít ki, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A bútor-szőnyeg szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgy-kereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A bútor-szőnyeg szakbecsüs legyen képes:

- szakirányú kis- és nagyvállalkozás bútor-szőnyeg áru felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház bútor-szőnyeg becsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában bútorok, szőnyegek teljes körű önálló vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a művészettörténeti alapfogalmakat, a művészettörténeti korszakokat, stílusokat és azok stílusjegyeit,

- az építészet, a képző- és iparművészet fejlődésének történetét napjainkig, különös tekintettel a bútor- és szőnyegkészítés történetére,

- a bútor fogalmát, a bútortörténeti stílusokat, típusokat, a különböző korokra jellemző bútorfajtákat,

- a bútorokon alkalmazható felületdíszítések lehetséges módjait,

- a bútorkészítési technikákat, fontosabb szerszámokat,

- a bútorkészítéshez használt fafajtákat,

- a bútorművészet és lakberendezés összefüggéseit,

- a szőnyeg fogalmát, a szőnyegművészet fejlődését, a szőnyegkutatás történetét, a különböző korokra jellemző szőnyegfajtákat,

- a szőnyegek vizsgálatának szempontjait,

- a szőnyegkészítés módjait, a szövött és csomózott szőnyegek készítésének módjait, az alkalmazott eljárásokat,

- a szőnyegek kikészítésénél alkalmazott díszítéstechnikákat, színeket, motívumokat, stílusjegyeket,

- a szőnyegkészítésnél felhasznált anyagokat,

- a szőnyegek értékét befolyásoló tényezőket, szőnyeghibákat,

- a bútorok és szőnyegek készítésével foglalkozó műhelyeket, mestereiket és azok jellemző stílusjegyeit,

- a restaurálási eljárásokat, módszereket és technikákat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezésére, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a piaci viszonyok figyelembevételével a vizsgált bútor-szőnyeg műtárgyak értékbecslésére és ármegállapítására,

- a művészeti stílusok felismerésére a stílusjegyek alapján, különös tekintettel az építészeti és az iparművészeti stílusokra,

- a különböző bútorok és szőnyegek stílusának és korának felismerésére és meghatározására,

- a szakkatalógus használatára,

- felismerni és meghatározni a bútorkészítéshez felhasznált fafajtákat,

- a stílusjegyek alapján felismerni a bútor- és szőnyegkészítő műhelyeket, mestereket,

- felismerni a szőnyegkészítés technikáját, meghatározni a szőnyegek anyagát,

- a restaurálási eljárások és módszerek alkalmazására:

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- bútor és szőnyegáruismeret.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével bútor- és szőnyegáruk komplex leírására és meghatározására az alábbi szempontok szerint:

= a tárgy megnevezése, leírása, stílusa,

= kora,

= készítője (mestere), címe,

= különös ismertetőjegyei, stílusa,

= anyaga, használhatósága,

= hibái, esetleges hiányosságai,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez 20 különböző tulajdonságú és fajtájú tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- bútor- és szőnyegáru ismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaságban,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- a vállalkozási formákat,

- a vállalkozások gazdálkodását meghatározó közgazdasági, pénzügyi, jogi előírásokat,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- az általa forgalmazott bútor- és szőnyegáruk főbb jellemzőit,

- a művészettörténeti korokat és főbb stílusjegyeit,

- az építészet, a képző- és iparművészet kapcsolódását,

- a különböző korok bútorkészítési technikáit, a bútor felületdíszítési típusait,

- a bútorok és szőnyegek készítésével foglalkozó műhelyeket, mestereket és azok jellemző stílusjegyeit,

- a bútortörténeti stílusokat, típusokat, a különböző korokra jellemző bútorfajtákat,

- a bútorkészítéshez felhasznált fafajtákat,

- a szőnyegművészet fejlődését, a szőnyegkutatás történetét,

- a különböző országokra és korokra jellemző szőnyegfajtákat,

- a szőnyegkészítés módját, az alkalmazott eljárásokat,

- a szőnyegek értékét befolyásoló tényezőket, a szőnyeghibákat,

- a szőnyegek vizsgálatának szempontjait,

- a restaurálási módszereket, eljárásokat. A vizsgázó legyen képes:

- felismerni a stílusjegyek alapján a bútor-szőnyegáru korát, származását,

- a vizsgált bútor-szőnyeg műtárgyak értékelésére és ármegállapítására.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozási ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Művészettörténet.

Bútor- és szőnyegáru ismeret.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS II. (ÉKSZER SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs II. (ékszer szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:-

7. Előírt gyakorlat:-

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

Az ékszer szakbecsüs nemesfémek, ékszer és díszmű áruk felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (becsli), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba vett áruról bizományosi szerződést köt, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

Az ékszer szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgykereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

Az ékszer szakbecsüs legyen képes:

- a szakirányú kis- és nagyvállalkozás nemesfém-, ékszer- és díszműáru felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem az együttesen működtetett zálogház ékszer szakbecsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüs tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy

- a vizsgázó képes-e az elsajátított ismeretek birtokában nemesfémek, ékszerek, ezüsttárgyak, briliánskövek teljes körű - színeskövek részbeni - vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a művészettörténeti korokat, azok meghatározó stílusjegyeit és az iparművészet, ezen belül az ötvösség történetét,

- a nemesfémek fajtáit, jellemzőit, feldolgozását és megmunkálását,

- a fémjelzés történetét, különös tekintettel a magyarországi fémjelekre,

- a drágakövek keletkezését, kitermelését és alapvető fizikai tulajdonságait,

- a gyémánt tulajdonságait, a briliáns csiszolási formáit és értékelésének szempontjait,

- a mechanikus óraszerkezetek típusait,

- a fémek és nemesfémek alapvető tulajdonságait.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezését, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveleteket, pénztárjelentés előírásait.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a művészeti stílusok felismerésére az építészet és iparművészet körében,

- a magyar ötvösjegyek, fémjelek felismerésére és a szakkatalógusok használatára,

- a kereskedelemben alkalmazott finomsági vizsgálatok elvégzésére,

- a briliáns tömegének (súlyának) mérésére, a briliáns színének, ásványi tisztaságának és csiszolásának vizsgálatára és osztályozására nemzetközi paraméterek szerint,

- táblázatok segítségével - az általa meghatározott paraméterek figyelembevételével - a briliáns értékének megállapítására,

- a kereskedelemben használatos ötvözetszámítások elvégzésére,

- a mechanikus óraszerkezetek típusainak felismerésére,

- a nemesfémtárgy árának meghatározására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörökre épül:

- nemesfém- és drágakőismeret.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, műszerek, katalógusok segítségével konkrét nemesfém tárgyak, díszműáruk, briliánsok, ékszerek és órák önálló leírására és meghatározására, az alábbi szempontok szerint:

= a tárgy leírása, állaga, stílusa,

= kora,

= készítője (mester),

= finomsága,

= a briliáns minősége, súlya,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző tulajdonságú és fajtájú tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- nemesfém- és drágakőismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- a vállalkozási formákat,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- művészettörténeti korokat és azok nemesfém tárgyakra gyakorolt hatását,

- a nemesfémek meghatározásának és csoportosításának módozatait,

- a fémjelzés történetét,

- arany, ezüst, platina fogalmát és fizikai, kémiai tulajdonságait,

- a drágakövek, a gyémánt és a briliáns keletkezését, tulajdonságait, megmunkálásuk módozatait.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Nemesfém- és drágakőismeret.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS II. (FESTMÉNY SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs II. (festmény szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A festmény szakbecsüs festmények felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (értékbecslés), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba átvett áruról bizományosi szerződést állít ki, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a festmény sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A festmény szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgykereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A festmény szakbecsüs legyen képes:

- a szakirányú kis- és nagyvállalkozás festmény felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház festménybecsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában a festmények önálló vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, elsősorban a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalkozások szervezetét, helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást és a becsüs tevékenységet meghatározó jogszabályokat,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a festménybecsüsi tevékenység során használt formanyomtatványokat,

- a művészettörténeti korszakokat, stílusokat és azok meghatározó stílusjegyeit,

- az egyes korszakokra jellemző festészeti műfajokat, az ábrázolás technikai eszközeit, festési módozatokat,

- az egyes korszakok meghatározó festőiskoláit, műhelyeit, kiemelkedő mestereit és alkotásaikat,

- a különböző korok és mesterek festészeti alkotásait meghatározó nemzeti-történelmi hagyományokat, társadalmi szemléletmódot,

- az egyes korszakokra jellemző technikai sajátosságokat, jellegzetes technikai megoldásokat,

- a festészetben felhasznált anyagokat, eszközöket,

- az üvegfestészet kialakulását, fejlődését, az egyetemes és a magyar üvegfestészet kiemelkedő alkotásait, mestereit,

- a restaurálási eljárásokat, módszereket és technikákat,

- a hamisítványok felismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszereket.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezésére, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat,

- a hamisítványok felismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszereket.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a piaci viszonyok figyelembevételével a vizsgált festmények értékbecslésére és ármegállapítására,

- a művészeti stílusok felismerésére az építészet és a képzőművészet területén,

- a festmények korának, származásának megállapítására, a felhasznált anyagok, az ábrázolás technikája és a festési módozatok alapján,

- megállapítani egyes festmények feltételezett alkotóját a szignatúrák alapján,

- a festmény stílusa, ábrázolástechnikája alapján meghatározni valamely festőiskolához, műhelyhez való tartozását vagy egyediségét,

- a hamisítványok felismerésére és a vizsgálati módszerek alkalmazására,

- a szakkatalógus használatára.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- művészettörténeti és képzőművészeti (festészet) ismeretek.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre álló eszközök, szakkatalógusok segítségével a festmények komplex leírására és meghatározására az alábbi szempontok alapján:

= a festmény megnevezése, leírása,

= kora,

= készítője (mestere), címe,

= különös ismertetőjegyei, stílusa,

= anyaga, kopottsága,

= hibái, hiányosságai,

= jelzései, szignatúrái,

= valódi vagy hamis,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez 20 különböző korú és stílusú festmény értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- művészettörténeti és képzőművészeti (festészet) ismeretek.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaság egészében,

- a vállalkozási formákat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- a művészettörténeti korokat, stílusokat és stílusjegyeit, különös tekintettel az építészetre és a képzőművészetre,

- az egyetemes és a magyar festészet korszakait, fejlődéstörténetét, a kiemelkedő mestereket és alkotásaikat,

- az egyes festészeti irányzatokat meghatározó festőiskolákat, műhelyeket, azok legismertebb mestereit és alkotásaikat,

- a festészeti műfajokat, az ábrázolás technikai eszközeit, festési módozatokat,

- az alkalmazott technikai eljárásokat,

- a sokszorosítási eljárásokat és módszereket,

- a mesterek jelzéseit, szignatúráit,

- a restaurálási eljárásokat, módszereket és technikákat,

- a hamisítványok felismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszereket.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Művészettörténeti és képzőművészeti (festészet) ismeretek.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS II. (MŰSZAKI-HÍRADÁSTECHNIKAI SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs II. (műszakihíradástechnikai szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése:

- műszaki-híradástechnikai áru felvásárlással egybekötött értékesítési területen az eladásra felkínált tárgyak szakszerű meghatározása, leírása és értékelése (becslés), vételi jegy és bizományi szerződés pontos kitöltése, illetve megkötése a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén zálogtárgyak szakszerű meghatározása és értékelése (becslés),

- a zálogkölcsön megállapítása a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően,

- a zálogjegy előírásoknak megfelelő kitöltése.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A műszaki-híradástechnikai szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgy-kereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A műszaki-híradástechnikai szakbecsüs legyen képes:

- szakirányú kis- és nagyvállalkozás műszaki-híradástechnikai, fotó-optikai cikk, műtárgy felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház műszaki-híradástechnikai becsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására,

- bíróságok szakirányú letétkezelői tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában műszaki-híradástechnikai, számítástechnikai, fotó-optikai cikkek teljes körű vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet fontos területeit, főként a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a különböző történelmi korok műszaki kultúrájának fejlettségét, színvonalát, azok jellemzőit,

- elektromos és gázüzemű háztartási készülékek, híradástechnikai eszközök, fotó-optikai cikkek, órák és a számítástechnika területén használt gépek és perifériák

= fejlődésének történetét,

= fajtáit, csoportosításukat,

= működési elvüket, jellemzőbb tulajdonságaikat,

= ismertebb típusokat, márkákat, és azok működési elvét,

- fémek és nemesfémek fajtáit, alapvető jellemzőit, feldolgozását és megmunkálását,

- a fémjelzés történetét, különös tekintettel a magyarországi fémjelzésekre,

- a mechanikus óraszerkezetek típusait,

- minőségvizsgálati eljárásokat,

- a pénztárjelentés előírásait.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezését, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- a kereskedelemben alkalmazott minőségi vizsgálatok elvégzésére,

- a minőségvizsgálati eljárások ismeretében a jellegzetes áruhibák megállapítására,

- a megismert elektromos és gázüzemű háztartási készülékeket, híradástechnikai eszközöket, fotó-optikai cikkeket, órákat és számítástechnikai eszközöket a

= gyártási technológia,

= műszaki paraméterek,

= avultsági fok,

= elhasználódás mértéke,

= üzemképesség,

= szervizelési lehetőség

figyelembevételével csoportosítani, és értékbecslését elvégezni, értékét megállapítani,

- a műszaki-híradástechnikai cikkek kezelési és tárolási előírásainak ismeretében azok szakszerű alkalmazására,

- a kereskedelemben használatos számítások elvégzésére.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- műszaki, híradástechnikai, fotó-optikai, számítástechnikai áruismeret.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével konkrét termékek komplex leírására és meghatározására, az alábbi szempontok szerint:

= a termék leírása, állaga, műszaki paraméterek, avultság foka, szervizelhetőség,

= kora, márkája,

= megmunkálási eljárása,

= minősége,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

= vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző tulajdonságú és használati értékű tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épül:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- műszaki, híradástechnikai, fotó-optikai, számítástechnikai áruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a vállalkozások formáit, gazdálkodásukra vonatkozó közgazdasági, pénzügyi előírásokat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- különböző történelmi korok műszaki kultúrájának fejlettségét, színvonalát és azok jellemzőit,

- a műszaki és híradástechnikai cikkek meghatározásának és csoportosításának módozatait,

- az elektromos és gázüzemű háztartási készülékek, híradástechnikai eszközök, fotó-optikai cikkek, órák és a számítástechnika területén használt eszközök

= fejlődéstörténetét, alapanyagait, gyártási technológiáit,

= működési elvüket,

= minőségét meghatározó tényezőit,

= minőségvizsgálati eljárásait, a jellegzetes áruhibákat,

= minőségi és használati tulajdonságaikat,

= csoportosításukat,

= kezelési és tárolási módszereit.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Műszaki áruismeret (háztartási gépek, híradástechnika, fotó-optika, számítástechnika) .

Jogi ismeretek.

Vámügyi ismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS II. (MŰTÁRGY SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs II. (műtárgy szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A műtárgy szakbecsüs üveg, kerámia és ötvös áruk felvásárlását és értékesítését végzi:

- az eladásra felkínált árukat szakszerűen meghatározza, leírja és értékeli (értékbecslés), megállapítja a felvásárlási árát,

- a megvásárolt áruról vételi jegyet állít ki,

- a bizományba átvett áruról bizományosi szerződést állít ki, a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén a zálogtárgyak szakszerű meghatározását és értékelését (becslését) végzi,

- a műtárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően megállapítja a zálogkölcsön nagyságát,

- az előírásoknak megfelelően zálogjegyet tölt ki.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A műtárgy szakbecsüs ismerje és alkalmazza a műtárgykereskedelemre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, a vállalkozás belső szabályait, utasításait.

A műtárgy szakbecsüs legyen képes:

- a szakirányú kis- és nagyvállalkozás üveg, kerámia, ötvös műtárgy felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátására,

- a szakirányú kis- és nagykereskedelem, az együttesen működtetett zálogház műtárgybecsüs tevékenységének szakszerű ellátására,

- a régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi tevékenységének ellátására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában a műtárgyak önálló vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területeit, elsősorban a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalkozások szervezetét, helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást és a becsüs tevékenységet meghatározó jogszabályokat,

- a műtárgyak behozatalával és kivitelével kapcsolatos vámügyi előírásokat,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a műtárgybecsüsi tevékenység során használt formanyomtatványokat,

- a művészettörténeti alapfogalmakat, korszakokat, stílusokat és azok meghatározó stílusjegyeit,

- az üvegművészet fejlődése során az üveggyártásnál felhasznált alapanyagokat, formaadó és díszítési technikákat,

- az üveggyártás központjait, az ismertebb műhelyeket és mestereket,

- a magyar üvegművesség fejlődését, emlékeit, ismertebb műhelyeit és mestereit,

- a kerámia fogalmát, csoportosítását,

- a kerámiakészítés technológiájának fejlődését,

- a kerámiakészítés során felhasznált alapanyagokat és adalékanyagokat,

- a különböző kerámiajegyeket és azonosításuk módszereit, a jegykönyvek használatát,

- a kerámia forma- és díszítéstechnikáit,

- a majolika, a fajansz, a porcelán és a kőedények készítésének sajátosságait, fejlődését, formáit és díszítési technikáit,

- a kerámiagyártás európai és magyar központjait, ismertebb műhelyeit, manufaktúráit,

- az ötvösművesség kialakulását, fejlődését,

- az ötvöstechnikai és díszítőeljárásokat,

- az ötvözet fogalmát, a felhasznált alap- és adalékanyagokat,

- a nemesfémek fajtáit, jellemzőit, csoportosításukat és ötvözeteiket,

- a fémek és nemesfémek alapvető tulajdonságait,

- a fémjeleket, a fémjelzés történetét, különös tekintettel a magyarországi fémjelekre,

- az ötvösjegyek típusait,

- az ötvöstárgyak azonosításának módszereit, a jegykönyvek használatát,

- a mechanikus óraszerkezetek típusait,

- az ötvösművészet kiemelkedő darabjait, leírásukat,

- a kegytárgyak szerepét, azok ötvösművészeti értékeit,

- a bizánci művészet kialakulását, fejlődéstörténetét, elterjedését, jelentősebb központjait,

- az ikon meghatározását, művészet- és vallástörténeti szerepét,

- az ikonfestés technikáját, az egyes központok körül kialakult ikonfestő/készítő iskolák jellegzetességeit,

- a leghíresebb ikonokat és ikonkészítő mestereket;

- a fegyverek használatának fejlődését,

- a fegyverek díszítőművészetét,

- a fegyverek fajtáit,

- a fegyverhamisítási eljárásokat és a felismerésüknél alkalmazott technikai módszereket.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezése, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat,

- a hamisított műtárgyak felismerésénél alkalmazott vizsgálati módszereket.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére és alkalmazására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a piaci viszonyok figyelembevételével a vizsgált műtárgyak értékbecslésére és árának megállapítására,

- a művészeti stílusok felismerésére a stílusjegyek alapján, különös tekintettel az építészet és az iparművészet területére,

- az átadott műtárgy anyaga, formaadó és díszítő technikai ismeretei alapján (üveg, kerámia, ötvös) korának, származásának meghatározására,

- a magyar ötvösjelek, fémjelek felismerésére és a szakkatalógus használatára,

- a kereskedelemben használatos ötvözetszámítások elvégzésére,

- a hamisítványok felismerésére és a vizsgálati módszerek alkalmazására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. A gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- műtárgyismeret (üveg-, kerámia- és ötvösművészet) elmélete és gyakorlata.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével az üveg, kerámia, ötvös műtárgyak komplex leírására és meghatározására az alábbi szempontok szerint:

= a műtárgy leírása, állaga, stílusa,

= kora,

= készítője (mestere),

= azonosítási jelei,

= különös ismertetőjegyei,

= az ötvöstárgy ötvösjegyei,

= a műtárgy hibái, hiányosságai,

= a műtárgy becsült eladási ára,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző üveg, kerámia és ötvös műtárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- művészettörténeti és iparművészeti ismeretek,

- üveg, kerámia és ötvös műtárgy ismeretek.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a vállalkozási formákat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott üveg, kerámia, ötvös műtárgy áruk főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- az iparművészetet, különös tekintettel az üvegművesség, a kerámia- és az ötvösművészet történetére, meghatározó stílusjegyeire,

- az üveggyártás, a kerámiakészítés technológiáját, alapanyagait,

- az üveggyártás és kerámiakészítés központjait, fontosabb műhelyeit, mestereit és alkotásaikat,

- a nemesfémek fogalmát, ötvözeteit, a fémjelzés történetét, a fémjeleket,

- az ötvösjegyek típusait,

- az ötvöstárgyak készítésénél alkalmazott technikákat, technológiai eljárásokat,

- a formaadó és díszítőtechnikákat, a felhasznált díszítőanyagokat,

- az egyetemes és a magyar üvegművesség, kerámia- és ötvösművészet legkiemelkedőbb alkotásait, mestereit,

- az azonosítási módszereket, a jegykönyvek használatát,

- az arany, ezüst, platina fogalmát, fizikai és kémiai tulajdonságait.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Művészettörténeti, üvegműves, kerámiaművészeti, ötvösművészeti ismeretek.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

BECSÜS II. (RUHÁZATI ÉS SZŐRME SZAKIRÁNY)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 3439 01

2. A szakképesítés megnevezése: Becsüs II. (ruházati és szőrme-szakirány)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3627

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

- ruházati és szőrmeáru felvásárlással egybekötött értékesítési területen az eladásra felkínált tárgyak szakszerű meghatározása, leírása és értékelése (becslés), vételi jegy és bizományi szerződés pontos kitöltése, illetve megkötése a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével,

- zálogházak (fiókok) területén zálogtárgyak szakszerű meghatározása és értékelése (becslés),

- a zálogkölcsön megállapítása a tárgy sajátosságainak, piaci keresletének, valamint a vállalkozás üzleti, illetve pénzügyi politikájának megfelelően,

- a zálogjegy előírásoknak megfelelő kitöltése.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

Szakirányú kis- és nagyvállalkozás ruházati, szőrme felvásárlási tevékenységének szakszerű ellátása. Szakirányú kis- és nagykereskedelem, együttesen működtetett zálogház, zálog, ruházati, szőrme becsüs tevékenységének szakszerű ellátása.

Régiség és használtcikk kiskereskedelem szakirányú becsüsi, illetve szolgáltató kereskedelemben méretre iga-zítási és rendelés átvevői tevékenységének ellátása.

Vállalkozások, pénzintézetek központi értéktárában ruházati és szőrme becsüs raktáros tevékenység szakszerű ellátása. Bíróságok, szakirányú letétkezelői tevékenységének szakszerű ellátása.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az elsajátított ismeretek birtokában ruházati cikkek, bőráruk, szőrmék teljes körű vizsgálatára, értékelésére és felvásárlására,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területeit, elsősorban a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a különböző történelmi korok divatirányzatát, jellegzetes ruhadarabjait,

- a bőr/szőrme fajtáit, jellemzőit, feldolgozását és megmunkálását,

- a bőr és szőrme ki/feldolgozás történetét,

- a különböző ruházati cikkek, bőráru és szőrmék tulajdonságait, értékelésének szempontjait,

- az értékbecslés alapvető összetevőit,

- a használt ruházati felvásárlási terv alapjait,

- a minőségvizsgálati eljárásokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezését, a gépen meghatározott programozási, blokkolási műveletek végzésére vonatkozó előírásokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- feldolgozási eljárások, technológiák felismerésére,

- a kereskedelemben alkalmazott minőségi vizsgálatok elvégzésére,

- a textilipari alapanyagok csoportosítására tulajdonságaik alapján,

- a minőségvizsgálati eljárások ismeretében a jellegzetes áruhibák megállapítására,

- a feldolgozott textilipari termékek csoportosítására,

- a bőr- és szőrmeáruk kezelési és tárolási módszereinek ismeretében azok szakszerű alkalmazására,

- a kereskedelemben használatos számítások elvégzésére,

- az elsajátított ismeretek birtokában a ruházati és szőrmeáruk értékének helyes megállapítására.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- ruházati áruismeret elmélete és gyakorlata.

A gyakorlati vizsga célja:

- annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a megszerzett ismereteinek birtokában, a rendelkezésre bocsátott eszközök, katalógusok segítségével konkrét termékek komplex leírására és meghatározására, az alábbi szempontok szerint:

= a termék leírása, állaga, stílusa,

= kora,

= feldolgozási és kikészítési eljárása,

= minősége,

= fogyasztói és felvásárlási ára a megadott árképzési szempontok szerint,

- vételi jegy kiállítása,

- a gyakorlati vizsgán a vizsgázó végső minősítéséhez legalább 20 különböző tulajdonságú és használati értékű tárgy értékelése szükséges.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsgatételek megkövetelik a képzés során szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.

Az alábbi témakörökre épül:

- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,

- jogi ismeretek,

- vámügyi alapismeretek,

- ruházati (bőr-szőrme) áruismeret.

4.2.1. A szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a korszerű beszerzési, értékesítési formákat, alkalmazásuk feltételeit,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő, és a jog által szabályozott kérdésekben,

- az általa forgalmazott árucsoportok főbb jellemzőit,

- a felvásárlás és elszámolás adminisztratív előírásait,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai előírásait,

- a reklamációk és panaszok intézésének előírásait,

- különböző történelmi korok divatirányzatát és azok jellemzőit,

- a bőr- és szőrmeáruk meghatározásának és csoportosításának módozatait,

- a textil-, bőr- és műbőr, szőrme- és műszőrmeáruk = alapanyagait, előállítási technológiáit,

= fajtáit, jellemző tulajdonságait,

= feldolgozási, kikészítési eljárásait, azok fejlődését,

= minőségét meghatározó tényezőit,

= minőségvizsgálati eljárásait, a jellegzetes áruhibákat,

= minőségi és használati tulajdonságaikat,

= csoportosításukat,

= kezelési és tárolási módszereit.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsga-darab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Ruházati (textil, bőr, szőrme) ismeret.

Jogi ismeretek.

Vámügyi alapismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

KERESKEDŐ-BOLTVEZETŐ I.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 7862 06

2. A szakképesítés megnevezése: Kereskedő-boltvezető I.

3. Hozzárendelt FEOR szám: 1324

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- a foglalkoztatáshoz szükséges egészségi alkalmasság,

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.

9. Elmélet aránya: 70%

10. Gyakorlat aránya: 30%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

- Irányítja, szervezi és ellenőrzi a bolt működését, az áruforgalmi, értékesítési és raktározási tevékenységet.

- Folyamatosan gondoskodik az árukészlet mennyiségi és minőségi átvételéről, biztosításáról, a színvonalas választékról.

- Leltár- és anyagi felelősséggel tartozik a boltban található készletekért.

- Felülvizsgálja az áruelhelyezés és munkamegosztás gyakorlatát, gondoskodik a szükséges változtatások végrehajtásáról.

- Elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet.

- Megszervezi a bolti adminisztrációt.

- Gondoskodik a bolt megfelelő külső és belső megjelenéséről, a kirakat rendbentartásáról, a vevők tájékoztatására szolgáló táblák elhelyezéséről.

- Biztosítja a munkaadói és munkavállalói érdekek érvényesülését.

- Biztosítja a tűz-, munka- és vagyonvédelmi előírások betartását.

- Kapcsolatot tart a vevőkkel és a szállítókkal.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A kereskedő - korszerű technikai és üzemszervezési eszközök felhasználásával - biztosítsa a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi szolgáltatásoknak - az igények szerinti mennyiségben, minőségben és választékban történő kielégítését.

Munkájával, tevékenységével meghatározó befolyást gyakoroljon a bolt színvonalas működésére és nyereséges gazdálkodására.

Legyen képes az elsajátított ismereteinek folyamatos fejlesztésére és azok alkalmazására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést végző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- a körülményeket mérlegelni tudó gazdasági érzékkel rendelkező, az áruforgalomban és gazdálkodásban egyaránt jártas szakemberré vált-e,

- elsajátította-e mindazokat a korszerű ismereteket, amelyek birtokában alkalmassá válhat - tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben - egy kereskedelmi egység önálló működtetésére, önálló kis- és közepes kereskedelmi vállalkozásra,

- képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében az áruforgalom munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a világpiac és a belföldi piac működésének törvényszerűségeit, szabályait és ezek fontosabb összefüggéseit,

- a piacbefolyásolás, a gazdaságirányítás főbb módszereit és eszközeit,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást és a gazdálkodást meghatározó jogszabályokat,

- a számítástechnikai alapfogalmakat,

- a forgalmazott áruk tulajdonságait, minőségi követelményeit, választékát, beszerzésére, szállítására, átvételére, értékesítésére, kezelésére és tárolására vonatkozó általános és sajátos előírásokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- az alapvető gazdasági műveleteket, illetve a vállalati mérleg eredménykimutatás összefüggéseit,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések, bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezésére, a gépen meghatározott programozásra, blokkolásra, pénztárjelentésre vonatkozó szabályokat.

3.3; A vizsgázó legyen képes:

- a kereskedelmi munka főbb folyamatainak - a beszerzés, készletezés, értékesítés-szervezésére, irányítására és ellenőrzésére,

- a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának mérésére és a jövedelmezőségre ható tényezők elemzésére,

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- az áruk rendszerének áttekintésére és az ismert jellemzők alapján, az új áruk piacképességének megállapítására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására.

4. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, a példamegoldásokban való jártasságot, valamint a nyomtatványok kitöltési és alkalmazási ismeretét.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- a bolti gazdálkodás, pénzügyi, adózási ismeretek,

- a bolti gazdasági számítások.

4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a piac és pénzpolitika összefüggéseit,

- a hitelnyújtás korszerű formáit (részvények, kötvények, kincstárjegyek),

- a pénzügyi rendszer összetevőire, a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályokat,

- a vállalati adók hatását a finanszírozási döntésekre,

- a gazdasági számításokhoz alkalmazott statisztikai eljárásokat (viszonyszámok, középértékek),

- a készletgazdálkodással, a munkaerő- és bérgazdálkodással, az eszközhatékonysággal, a jövedelmezőséggel kapcsolatos számításokat,

- a készletezésnél használt hatékonysági mutatókat.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsgatételek megkövetelik a képzés során szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését. A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdasági és vállalkozáselméleti ismeretek,

- kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek,

- jogi, munkajogi, társadalombiztosítási ismeretek,

- marketing és menedzsment technikák,

- árutani ismeretek,

- szakáruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a piacgazdaság működésének feltételeit,

- az alapvető gazdaságirányítási célkitűzéseket és ezek szabályozó rendszerben történő megnyilvánulásait,

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

= a kereskedelem irányítási rendszerét,

= a kereskedelem privatizációját és problémáit,

- azokat a legkorszerűbb módszereket, amelynek birtokában önálló vállalkozás indítható,

= a vállalkozás működését biztosító jogszabályokat,

= az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit,

= a vállalkozások működésének személyi és tárgyi feltételeit,

= a vállalkozások pénzügyi feltételrendszerét,

= a vállalkozóval szemben támasztott követelményeket,

- a vállalkozás üzletpolitikájának, stratégiájának kialakítását,

- a vállalkozás eredményességére ható tényezőket,

- a teljes áruforgalmi tevékenység lebonyolításának szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, irányításának korszerű formáit,

- a kereskedelmi munka fő folyamatait, ezen belül a beszerzés, értékesítés, készletezés logisztikai rendszerű összefüggéseit,

- a korszerű beszerzési, értékesítési formákat, alkalmazásuk feltételeit, előnyeit,

- a forgalmazott áruk tulajdonságát, választékát, csomagolására, szállítására, átvételére, kezelésére és tárolására vonatkozó általános és sajátos előírásokat,

- az árurendszereket, az árurendszerezés jelentőségét, módjait,

- a termékek minőségi előírásait, a minőség tanúsításának módjait, a minőségvédelem eszközeit és állami szerveit,

- a szabványosítás célját, rendszerét,

- az áruforgalom lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításánál figyelembe veendő szempontokat, az egyes kereskedelmi munkakörökben ellátandó feladatokat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- a bizonylatok használatát és az ehhez kapcsolódó jogi szabályozókat,

- a számviteli bizonylati rend előírásait,

- az ármunkával, az adózással kapcsolatos előírásokat, és ennek ismeretében az adott egység ügyviteli rendjének önálló kialakítási módját,

- a munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, munkáltatói és munkavállalói feladatokat,

- a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,

- a vezetői munka szerves részét képező feladatokat, ezek ellátásához szükséges szakmai, vezetési, szervezési követelményeket,

- a vezetési folyamat elemeit (információ, kommunikáció, döntés stb.),

- a sikeres vezetői irányítás követelményrendszerét (személyes tulajdonságok, a munkatársak megválasztásának elvei, módszerei),

- a bolt kialakításának, berendezésének szabályait,

- a vevő információs igényeit szem előtt tartva - ve-vőcentrikusan - ismerje

= az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióját, kezelhetőségét,

= a tulajdonságokat befolyásoló legfontosabb tényezőket (alapanyag, összetétel, szerkezet, technológia stb.),

- a logisztika fogalmát, fejlődését, jelentőségét,

- a logisztika kereskedelmet érintő sajátos kérdéseit,

- a logisztikai irányítás kérdéseit, a logisztikai menedzsment kialakítását,

- a logisztikai technika és szervezés szabályait,

- a szállítmányozás területét érintő logisztikai kérdéseket.

A vizsgázó legyen képes:

- a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására, a kereskedelmi tevékenység eredményességének mérésére,

- a minőség ismeretében megállapítani az áruk piacképességét, az áruk minőségromlásának okait és a minőségvédelem módját,

- a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a boltban található gépi berendezések szakszerű használatára,

- a bolti bizonylatok kezelésére és felhasználására.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozás elméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Marketing és menedzsment technikák.

Árutani ismeretek.

Szakáruismeret.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

KERESKEDŐ-BOLTVEZETŐ II.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7862 01

2. A szakképesítés, megnevezése: Kereskedő-boltvezető II.

3. Hozzárendelt FEOR szám: 1324

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- a foglalkoztatáshoz szükséges egészségi alkalmasság,

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.

9. Elmélet aránya: 70%

10. Gyakorlat aránya: 30%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

- Irányítja, szervezi és ellenőrzi a bolt működését, az áruforgalmi, értékesítési és raktározási tevékenységet.

- Folyamatosan gondoskodik az árukészlet mennyiségi és minőségi átvételéről, biztosításáról, a színvonalas választékról.

- Leltár- és anyagi felelősséggel tartozik a boltban található készletekért.

- Felülvizsgálja az áruelhelyezés és munkamegosztás gyakorlatát, gondoskodik a szükséges változtatások végrehajtásáról.

- Elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet.

- Megszervezi a bolti adminisztrációt.

- Gondoskodik a bolt megfelelő külső és belső megjelenéséről, a kirakat rendbentartásáról, a vevők tájékoztatására szolgáló táblák elhelyezéséről.

- Biztosítja a munkaadói és munkavállalói érdekek érvényesülését.

- Biztosítja a tűz-, munka- és vagyonvédelmi előírások betartását.

- Kapcsolatot tart a vevőkkel és a szállítókkal.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A kereskedő - korszerű technikai és üzemszervezési eszközök felhasználásával - biztosítsa a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi szolgáltatásoknak - az igények szerinti mennyiségben, minőségben és választékban történő kielégítését.

Munkájával, tevékenységével meghatározó befolyást gyakoroljon a bolt színvonalas működésére és nyereséges gazdálkodására.

Legyen képes az elsajátított ismereteinek folyamatos fejlesztésére és azok alkalmazására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést végző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- a körülményeket mérlegelni tudó gazdasági érzékkel rendelkező, az áruforgalomban és gazdálkodásban egyaránt jártas szakemberré vált-e,

- elsajátította-e mindazokat a korszerű ismereteket, amelyek birtokában alkalmassá válhat - tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben - egy kereskedelmi egység önálló működtetésére, önálló kis- és közepes kereskedelmi vállalkozásra,

- képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében az áruforgalom munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a világpiac és a belföldi piac működésének törvényszerűségeit, szabályait és ezek fontosabb összefüggéseit,

- a piacbefolyásolás, a gazdaságirányítás főbb módszereit és eszközeit,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást és a gazdálkodást meghatározó jogszabályokat,

- a számítástechnikai alapfogalmakat,

- a forgalmazott áruk tulajdonságait, minőségi követelményeit, választékát, beszerzésére, szállítására, átvételére, értékesítésére, kezelésére és tárolására vonatkozó általános és sajátos előírásokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- az alapvető gazdasági műveleteket, illetve a vállalati mérleg eredménykimutatás összefüggéseit,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések, bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a számviteli és pénzügyi rendnek megfelelően,

- a számítógép/pénztárgép üzembe helyezésére, a gépen meghatározott programozásra, blokkolásra, pénztárjelentésre vonatkozó szabályokat.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- a kereskedelmi munka főbb folyamatainak - a be-szerzés, készletezés, értékesítés-szervezésére, irányítására és ellenőrzésére,

- a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának mérésére és a jövedelmezőségre ható tényezők elemzésére,

- jogi ismereteinek fejlesztésére, a munkájához szükséges szabályozások nyomon követésére, megértésére és alkalmazására,

- az áruk rendszerének áttekintésére és az ismert jellemzők alapján, az új áruk piacképességének megállapítására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására.

4. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, a példamegoldásokban való jártasságot, valamint a nyomtatványok kitöltési és alkalmazási ismeretét.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- a bolti gazdálkodás, pénzügyi, adózási ismeretek,

- a bolti gazdasági számítások.

4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a piac és pénzpolitika összefüggéseit,

- a hitelnyújtás korszerű formáit (részvények, kötvények, kincstárjegyek),

- a pénzügyi rendszer összetevőire, a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályokat,

- a vállalati adók hatását a finanszírozási döntésekre,

- a gazdasági számításokhoz alkalmazott statisztikai eljárásokat (viszonyszámok, középértékek),

- a készletgazdálkodással, a munkaerő- és bérgazdálkodással, az eszközhatékonysággal, a jövedelmezőséggel kapcsolatos számításokat,

- a készletezésnél használt hatékonysági mutatókat.

4.2. Szóbeli vizsga

A vizsgatételek megkövetelik a képzés során szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdasági és vállalkozáselméleti ismeretek,

- kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek,

- jogi, munkajogi, társadalombiztosítási ismeretek,

- marketing és menedzsment technikák,

- árutani ismeretek,

- szakáruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a piacgazdaság működésének feltételeit,

- az alapvető gazdaságirányítási célkitűzéseket és ezek szabályozó rendszerben történő megnyilvánulásait,

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

= a kereskedelem irányítási rendszerét,

= a kereskedelem privatizációját és problémáit,

- azokat a legkorszerűbb módszereket, amelynek birtokában önálló vállalkozás indítható,

= a vállalkozás működését biztosító jogszabályokat,

= az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit,

= a vállalkozások működésének személyi és tárgyi feltételeit,

= a vállalkozások pénzügyi feltételrendszerét,

= a vállalkozóval szemben támasztott követelményeket,

- a vállalkozás üzletpolitikájának, stratégiájának kialakítását,

- a vállalkozás eredményességére ható tényezőket,

- a teljes áruforgalmi tevékenység lebonyolításának szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, irányításának korszerű formáit,

- a kereskedelmi munka fő folyamatait, ezen belül a beszerzés, értékesítés, készletezés logisztikai rendszerű összefüggéseit,

- a korszerű beszerzési, értékesítési formákat, alkalmazásuk feltételeit, előnyeit,

- a forgalmazott áruk tulajdonságát, választékát, csomagolására, szállítására, átvételére, kezelésére és tárolására vonatkozó általános és sajátos előírásokat,

- az árurendszereket, az árurendszerezés jelentőségét, módjait,

- a termékek minőségi előírásait, a minőség tanúsításának módjait, a minőségvédelem eszközeit és állami szerveit,

- a szabványosítás célját, rendszerét,

- az áruforgalom lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításánál figyelembe veendő szempontokat, az egyes kereskedelmi munkakörökben ellátandó feladatokat,

- azokat a jogszabályokat, amelyek birtokában szakszerűen tud eljárni a munkája során felmerülő és a jog által szabályozott kérdésekben,

- a bizonylatok használatát és az ehhez kapcsolódó jogi szabályozókat,

- a számviteli bizonylati rend előírásait,

- az ármunkával, az adózással kapcsolatos előírásokat, és ennek ismeretében az adott egység ügyviteli rendjének önálló kialakítási módját,

- a munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, munkáltatói és munkavállalói feladatokat,

- a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,

- a vezetői munka szerves részét képező feladatokat, ezek ellátásához szükséges szakmai, vezetési, szervezési követelményeket,

- a vezetési folyamat elemeit (információ, kommunikáció, döntés stb.),

- a sikeres vezetői irányítás követelményrendszerét (személyes tulajdonságok, a munkatársak megválasztásának elvei, módszerei),

- a bolt kialakításának, berendezésének szabályait, - a vevő információs igényeit szem előtt tartva - vevőcentrikusan - ismerje

= az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióját, kezelhetőségét,

= a tulajdonságokat befolyásoló legfontosabb tényezőket (alapanyag, összetétel, szerkezet, technológia stb.),

- a logisztika fogalmát, fejlődését, jelentőségét,

- a logisztika kereskedelmet érintő sajátos kérdéseit,

- a logisztikai irányítás kérdéseit, a logisztikai menedzsment kialakítását,

- a logisztikai technika és szervezés szabályait,

- a szállítmányozás területét érintő logisztikai kérdéseket.

A vizsgázó legyen képes:

- a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására, a kereskedelmi tevékenység eredményességének mérésére,

- a minőség ismeretében megállapítani az áruk piacképességét, az áruk minőségromlásának okait és a minőségvédelem módját,

- a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a boltban található gépi berendezések szakszerű használatára,

- a bolti bizonylatok kezelésére és felhasználására.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozás elméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Marketing és menedzsment technikák.

Árutani ismeretek.

Szakáruismeret.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

LAKBERENDEZŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7899 02

2. A szakképesítés megnevezése: Lakberendező

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5399

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- egészségi alkalmasság,

- pályaalkalmassági követelményeknek (rajzkészség) kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat:-

8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.

9. Elmélet aránya: 60%

10. Gyakorlat aránya: 40%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

- Ábrázolási ismeretekkel rendelkező szakember, aki a kereskedelemben kapható késztermékekből képes szakszerűen a lakások és helyiségek berendezését esztétikusan és praktikusan megoldani, összhangban a megrendelő igényeivel, széles körű anyagi és tárgyi ismeretek birtokában.

- Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje.

- Tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is folytathatják.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok, és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

- Ábrázoló geometriai alapfogalmak ismerete

= a térelemek meghatározása,

= a térelemek és dimenziók összefüggése,

= a térelemek kölcsönös helyzete,

= szabályos testek szerkesztése,

= a Monge-féle képsíkos ábrázolás,

= a transzformáció és alkalmazása,

= térelemek árnyékai, az árnyékszerkesztés alaptörvényei,

= az építészeti árnyék,

= axonometria és fajtái,

= a perspektivikus kép keletkezése.

- A színtan alapjai

= színkör,

= színkontraszt és fajtái,

= összhangzattan.

- A lakberendező által felhasznált anyagok, tárgyak ismerete

= textíliák,

= padlóburkolatok,

= világítótestek,

= festékek,

= tapéták,

= lakásdíszítő elemek.

- Bútortörténeti ismeretek

- Bútorfunkciók ismerete

= szekrénysorok és beépített szekrények,

= heverők,

= fotelek, székek, kanapék,

= asztalok,

= kiegészítő bútorok,

= szerkezeti csomópontok,

= a bútorok összeépítése,

= a bútorok méretei.

- Lakásfunkciók ismerete

= lakások tájolása,

= az előszoba funkciói,

= a nappali funkciói,

= a konyha funkciói,

= az étkező funkciói,

= a hálószoba funkciói,

= a gyermekszoba funkciói,

= a fürdő, WC funkcióinak elemzése,

= garderobe, kamra és egyéb tárolóhelyiségek elemzése.

- Irodák, üzletek funkcióinak ismerete

= egytermű irodák berendezése,

= szolgáltató irodák berendezése,

= többtermű irodák berendezése,

= kereskedelmi kiszolgáló egységek berendezése.

- A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést végző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga részei,

- írásbeli,

- gyakorlati,

- szóbeli.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. Írásbeli vizsga:

A vizsgázónak a vizsgán a gyakorlati vizsgafeladat műleírását és konszignációját kell elkészítenie.

3.2. Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó meghatározott funkcióra alaprajzot rendez be.

3.3. Szóbeli vizsga:

A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből összeállított tételekből egyet kell megválaszolnia. A tételek az anyag-és áruismeret és a szakmai ismeretek (bútorfunkciók, bútorstílusok, színtan) témaköreit foglalják magukban.

Időtartam: nem korlátozott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

5. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

* * *

TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDŐ I.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7862 04

2. A szakképesítés megnevezése: Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5111

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat:-

8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető mun-kakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A tüzelő- és építőanyag kereskedő legfontosabb feladata - a fogyasztói igények figyelembevételével - folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.

Munkája során:

- irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag telep (TÜZEP telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,

- figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,

- megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,

- elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,

- meghatározza a tüzelő- és építőanyag telepi (TÜZÉP telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,

- kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,

- irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,

- biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,

- meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A kereskedő - korszerű technikai és üzemszervezési eszközök felhasználásával - biztosítsa a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi szolgáltatásoknak az igények szerinti mennyiségben, minőségben, választékban történő kielégítését.

Munkájával, tevékenységével meghatározó befolyást gyakoroljon a tüzelő- és építőanyag telepek (TÜZÉP telepek) színvonalas működésére és nyereséges gazdálkodására.

Legyen képes az elsajátított ismereteinek folyamatos fejlesztésére és azok alkalmazására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- az elsajátított ismeretek birtokában képes-e a tüzelő- és építőanyag kereskedelmi munka önálló végzésére, koordinálására, a kis- és közepes méretű vállalkozás (ok) önálló működtetésére, tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben egyaránt,

- kialakult-e benne a kereskedelemben elengedhetetlen marketingszemlélet és az ésszerű, jövedelmező gazdálkodásra való törekvés,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, főként a bel- és külkereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat,

- elsajátította-e a hatékonyságot fokozó tevékenységformák kialakításához, megszilárdításához szükséges ismereteket.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a piacbefolyásolás, a gazdaságirányítás főbb módszereit és eszközeit,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást meghatározó jogszabályokat és közgazdasági szabályozókat,

- az alapvető gazdasági műveletek körét, fogalmát, bizonylatait, azok elszámolási módját,

- a forgalmazott áruk tulajdonságait, választékát, felhasználási területüket, beszerzési forrásait, a velük szemben támasztott minőségi követelményeket, a leggyakrabban előforduló minőségi hibák jellemzőit,

- esetlegesen az árukon, illetve a csomagoló/burkoló anyagokon található jelzéseket, tudja értelmezni azokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a tüzelő- és építőanyag telepeken (TÜZÉP telepeken) értékesítésre kerülő áruk kezelésére, tárolására, raktározására, telepi elhelyezésük módjára - különös tekintettel az állagmegőrzés speciális szempontjaira - vonatkozó előírásokat,

- a telep működtetéséhez szükséges szállító, rakodó és egyéb gépek, gépi berendezések működési jellemzőit, feltételeit, beszerzési forrásait, karbantartási lehetőségeit,

- a piac megismerésének és befolyásolásának módszereit és marketing technikáit,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai jegyeit.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- a beszerzés, készletezés, értékesítés és azok szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a kereskedelmi munka személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó ismeretek alkalmazására,

- a vállalkozók fogyasztói érdekvédelmi feladatainak ellátására,

- a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására,

- a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának mérésére és a jövedelmezőségre ható tényezők elemzésére,

- a vonatkozó jogszabályok ismereteinek fejlesztésére, megértésére és alkalmazására,

- az áruk rendszerének áttekintésére, az új áruk értékelésére, a minőség alapján az áru piacképességének megállapítására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások és azok gyakorlati vonatkozásainak betartására és betartatására.

4. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, a példamegoldásban való jártasságot, valamint a nyomtatványok kitöltési és alkalmazási ismeretét.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeret,

- üzleti-ügyviteli ismeret.

4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a piac- és pénzpolitika összefüggéseit,

- a hitelnyújtás korszerű formáit,

- a pénzügyi rendszer összetevőit, ezen belül a kereskedelmi bankok bővülő feladatait,

- a vállalati adók hatását a finanszírozási döntésekre,

- a hosszú távú befektetések döntéseit megalapozó gazdasági számításokat,

- a gazdasági számításokhoz alkalmazott statisztikai eljárásokat (viszonyszámok, középértékek),

- a készletgazdálkodással

= munkaerő- és bérgazdálkodással,

= eszközhatékonysággal,

= jövedelmezőséggel kapcsolatos számításokat,

- az értékpapírok szerepét és jellemző formáját (részvény, kötvény, váltó, záloglevél, részjegy),

- üzleti terv készítését. A vizsgázó legyen képes:

- a szükséges bizonylatok szakszerű kezelésére, különös tekintettel a szigorú elszámolás alá vont nyomtatványok esetében,

- tartalmi és formai követelmények előírásai alapján a bizonylatok - mint adathordozók - kitöltésére,

- a kereskedelemben használatos mértékegységek gyors és pontos átváltására, velük kapcsolatos műveletek végzésére,

- a gazdasági, szakmai számítások területéről

= a statisztikai mutatókkal (viszonyszámok, középértékek),

= készletgazdálkodással,

= a munkaerő- és bérgazdálkodással,

= az eszközhatékonysággal,

= a jövedelmezőséggel,

= az árképzéssel kapcsolatos műveletek elvégzésére.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek megkövetelik a különböző tantárgyakban szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek,

- kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek,

- marketing és menedzsment technikák,

- szakmai áruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a korszerű közgazdasági alapfogalmakat,

- jogrendszerünk alapjait, a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő fontosabb jogszabályokat (kereskedelmi-munkajog),

- gazdasági verseny, fogyasztói érdekvédelem vonatkozó jogszabályait,

- kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb tételes és eljárásjogi szabályokat

= szerződések és árak fajtái,

= szerződéskötés lényege, módosítása, alanyai, szerződésszegés típusai,

- bizonylatok használatát és kapcsolódó jogi szabályozókat,

- különböző vállalkozási lehetőségek, formák indításával kapcsolatos feltételeket,

- számviteli, bizonylati rend előírásait,

- az egyéni vállalkozók elszámolásaihoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségeket,

- gazdasági környezet hatását a tüzelő- és építőanyag telepek (TÜZÉP) kereskedelmére,

- a társasági törvény adta új szervezeti formákat,

- az új üzemelési formák alkalmazásának lehetőségeit,

- a szabványok, minőség, minőségvédelem előírásait,

- az értékesítésre kerülő áruk fajtáit, jellemzőit, felhasználási területüket, szállítással, tárolással kapcsolatos speciális előírásokat.

A vizsgázó legyen képes:

- a vezetői munka szerves részét képező feladatok végzésére, az ezek ellátásához szükséges szakmai, vezetési, szervezési követelmények ismeretében,

- a tüzelő- és építőanyag telepeken (TÜZÉP telepeken) folyó tevékenységek hatékony ellátására, úgymint

= a telep beszerzési feladatai,

= az áru fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatok,

= fuvarozási és raktározási tevékenységek,

= az áru átvételével, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos feladatok,

= a tevékenységhez kapcsolódó marketing- és reklámfeladatok,

= üzemelési és gazdálkodási feladatok,

= a telep adminisztrációs, pénz- és értékkezelési, leltározási, nyilvántartási, külső- és belső ellenőrzési feladatai,

- az ármunkával, az adózással kapcsolatos előírások ismeretében a saját ügyviteli rend önálló kialakítására,

- munkájukat segítő számítógép-programok alkalmazására,

- a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására, a kereskedelmi tevékenység eredményességének mérésére,

- a minőség ismeretében megállapítani az áruk piacképességét, az áruk minőségromlásának okait és a minőségvédelem módját,

- a tüzelő- és építőanyag telepi (TÜZÉP telepi) tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a telepen található gépi berendezések szakszerű használatára,

- a kereskedelmi munkához szükséges bizonylatok kezelésére és felhasználására.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Marketing és menedzsment technikák.

Üzleti-ügyviteli ismeretek.

Szakmai áruismeret.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDŐ II.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7862 02

2. A szakképesítés megnevezése: Tüzelő- és építőanyag-kereskedő II.

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5111

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat: -

. 8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.

9. Elmélet aránya: 40%

10. Gyakorlat aránya: 60%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A tüzelő- és építőanyag kereskedő legfontosabb feladata - a fogyasztói igények figyelembevételével - folyamatos, korszerű technológiával készült, a keresletet tükröző árukínálat biztosítása.

Munkája során:

- irányítja, szervezi és ellenőrzi a tüzelő- és építőanyag telep (TÜZÉP telep) beszerzési, értékesítési és raktározási tevékenységét, az áruk csoportosítását, tárolási és mozgatási módok szerint,

- figyelemmel kíséri a szállítási szerződések tartalmi és formai követelményeinek, valamint teljesítésük határidejének betartását,

- megteremti az áru fogadásának feltételeit, elkészíti a telep tárolási tervét, kidolgozza a tüzelő- és építőanyagok tárolási módjára és iránynormáira vonatkozó útmutatókat, tárolási szerződéseket köt,

- elvégzi az áru mennyiségi és minőségi átvételével kapcsolatos feladatokat, meggyőződik a külföldről érkezett áruk vámkezeléséről,

- meghatározza a tüzelő- és építőanyag telepi (TÜZÉP telepi) ár alkalmazását, árszabályozását, az adott lehetőségeken belül, valamint a kereskedelmi haszonkulcsok, az árrés nagyságát,

- kidolgozza a telep érdekeltségi rendszerét,

- irányítja és ellenőrzi a telep adminisztrációs feladatait, a pénz és értékkezelést, valamint a készletgazdálkodást az idényszerűség figyelembevételével,

- biztosítja a rakodás gépesítését, a mérőeszközök hitelesítését és üzemeltetését,

- meghatározza a szervezet hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A kereskedő - korszerű technikai és üzemszervezési eszközök felhasználásával - biztosítsa a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi szolgáltatásoknak az igények szerinti mennyiségben, minőségben, választékban történő kielégítését.

Munkájával, tevékenységével meghatározó befolyást gyakoroljon a tüzelő- és építőanyag telepek (TÜZÉP telepek) színvonalas működésére és nyereséges gazdálkodására.

Legyen képes az elsajátított ismereteinek folyamatos fejlesztésére és azok alkalmazására.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- az elsajátított ismeretek birtokában képes-e a tüzelő- és építőanyag kereskedelmi munka önálló végzésére, koordinálására, a kis- és közepes méretű vállalkozás (ok) önálló működtetésére, tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben egyaránt,

- kialakult-e benne a kereskedelemben elengedhetetlen marketingszemlélet és az ésszerű, jövedelmező gazdálkodásra való törekvés,

- ismeri-e az üzleti élet valamennyi fontos területét, főként a bel- és külkereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat,

- elsajátította-e a hatékonyságot fokozó tevékenységformák kialakításához, megszilárdításához szükséges ismereteket.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem (bel- és külkereskedelem), valamint a vállalatok és vállalkozások helyét és szerepét a nemzetgazdaság rendszerében,

- a piacbefolyásolás, a gazdaságirányítás főbb módszereit és eszközeit,

- a bel- és külkereskedelmi forgalmazást, a gazdálkodást meghatározó jogszabályokat és közgazdasági szabályozókat,

- az alapvető gazdasági műveletek körét, fogalmát, bizonylatait, azok elszámolási módját,

- a forgalmazott áruk tulajdonságait, választékát, felhasználási területüket, beszerzési forrásait, a velük szemben támasztott minőségi követelményeket, a leggyakrabban előforduló minőségi hibák jellemzőit,

- esetlegesen az árukon, illetve a csomagoló/burkoló anyagokon található jelzéseket, tudja értelmezni azokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a tüzelő- és építőanyag telepeken (TÜZÉP telepeken) értékesítésre kerülő áruk kezelésére, tárolására, raktározására, telepi elhelyezésük módjára - különös tekintettel az állagmegőrzés speciális szempontjaira - vonatkozó előírásokat,

- a telep működtetéséhez szükséges szállító, rakodó és egyéb gépek, gépi berendezések működési jellemzőit, feltételeit, beszerzési forrásait, karbantartási lehetőségeit,

- a piac megismerésének és befolyásolásának módszereit és marketing technikáit,

- a kereskedelmi megállapodások, szerződések tartalmi és formai jegyeit.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- a beszerzés, készletezés, értékesítés és azok szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a kereskedelmi munka személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó ismeretek alkalmazására,

- a vállalkozók fogyasztói érdekvédelmi feladatainak ellátására,

- a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására,

- a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának mérésére és a jövedelmezőségre ható tényezők elemzésére,

- a vonatkozó jogszabályok ismereteinek fejlesztésére, megértésére és alkalmazására,

- az áruk rendszerének áttekintésére, az új áruk értékelésére, a minőség alapján az áru piacképességének megállapítására,

- a vonatkozó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások és azok gyakorlati vonatkozásainak betartására és betartatására.

4. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, a példamegoldásban való jártasságot, valamint a nyomtatványok kitöltési és alkalmazási ismeretét.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeret,

- üzleti-ügyviteli ismeret.

4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a kereskedelem helyét és szerepét a munkamegosztásban,

- a piac- és pénzpolitika összefüggéseit,

- a hitelnyújtás korszerű formáit,

- a pénzügyi rendszer összetevőit, ezen belül a kereskedelmi bankok bővülő feladatait,

- a vállalati adók hatását a finanszírozási döntésekre,

- a hosszú távú befektetések döntéseit megalapozó gazdasági számításokat,

- a gazdasági számításokhoz alkalmazott statisztikai eljárásokat (viszonyszámok, középértékek),

- a készletgazdálkodással,

= munkaerő- és bérgazdálkodással,

= eszközhatékonysággal,

= jövedelmezőséggel kapcsolatos számításokat,

- az értékpapírok szerepét és jellemző formáját (részvény, kötvény, váltó, záloglevél, részjegy),

- üzleti terv készítését.

A vizsgázó legyen képes:

- a szükséges bizonylatok szakszerű kezelésére, különös tekintettel a szigorú elszámolás alá vont nyomtatványok esetében,

- tartalmi és formai követelmények előírásai alapján a bizonylatok - mint adathordozók - kitöltésére,

- a kereskedelemben használatos mértékegységek gyors és pontos átváltására, velük kapcsolatos, műveletek végzésére,

- a gazdasági, szakmai számítások területéről,

= a statisztikai mutatókkal (viszonyszámok, középértékek),

= készletgazdálkodással,

= a munkaerő- és bérgazdálkodással,

= az eszközhatékonysággal,

= a jövedelmezőséggel,

= az árképzéssel kapcsolatos műveletek elvégzésére.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek megkövetelik a különböző tantárgyakban szerzett ismeretek integrálását és komplex kifejtését.

A vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek,

- kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek,

- marketing és menedzsment technikák,

- szakmai áruismeret.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a korszerű közgazdasági alapfogalmakat,

- jogrendszerünk alapjait, a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő fontosabb jogszabályokat (kereskedelmi-munkajog),

- gazdasági verseny, fogyasztói érdekvédelem vonatkozó jogszabályait,

- kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb tételes és eljárásjogi szabályokat,

= szerződések és árak fajtái, = szerződéskötés lényege, módosítása, alanyai, szerződésszegés típusai,

- bizonylatok használatát és kapcsolódó jogi szabályozókat,

- különböző vállalkozási lehetőségek, formák indításával kapcsolatos feltételeket,

- számviteli, bizonylati rend előírásait,

- az egyéni vállalkozók elszámolásaihoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségeket,

- gazdasági környezet hatását a tüzelő- és építőanyag telepek (TÜZÉP) kereskedelmére,

- a társasági törvény adta új szervezeti formákat,

- az új üzemelési formák alkalmazásának lehetőségeit,

- a szabványok, minőség, minőségvédelem előírásait,

- az értékesítésre kerülő áruk fajtáit, jellemzőit, felhasználási területüket, szállítással, tárolással kapcsolatos speciális előírásokat.

A vizsgázó legyen képes:

- a vezetői munka szerves részét képező feladatok végzésére, az ezek ellátásához szükséges szakmai, vezetési, szervezési követelmények ismeretében,

- a tüzelő- és építőanyag telepeken (TÜZÉP telepeken) folyó tevékenységek hatékony ellátására, úgymint,

= a telep beszerzési feladatai,

= az áru fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatok,

= fuvarozási és raktározási tevékenységek,

= az áru átvételével, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos feladatok,

= a tevékenységhez kapcsolódó marketing- és reklámfeladatok,

= üzemelési és gazdálkodási feladatok,

= a telep adminisztrációs, pénz- és értékkezelési, leltározási, nyilvántartási, külső- és belső ellenőrzési feladatai,

- az ármunkával, az adózással kapcsolatos előírások ismeretében a saját ügyviteli rend önálló kialakítására,

- munkájukat segítő számítógép-programok alkalmazására,

- a tanult gazdasági mutatók értelmezésére, összefüggéseinek felismerésére és felhasználására, a kereskedelmi tevékenység eredményességének mérésére,

- a minőség ismeretében megállapítani az áruk piacképességét, az áruk minőségromlásának okait és a minőségvédelem módját,

- a tüzelő- és építőanyag telepi (TÜZÉP telepi) tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi előírások betartására és betartatására,

- a telepen található gépi berendezések szakszerű használatára,

- a kereskedelmi munkához szükséges bizonylatok kezelésére és felhasználására.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Kereskedelmi szakmai és szervezési ismeretek.

Marketing és menedzsment technikák.

Üzleti-ügyviteli ismeretek.

Szakmai áruismeret.

Irányított szakmai gyakorlat.

2. számú melléklet a 30/2003. (XI. 26.) OM rendelethez

VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ I.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7822 03

2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető I.

3. Hozzárendelt FEOR szám: 1325

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- a foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasság, valamint

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat:-

8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.

9. Elmélet aránya: 70%

10. Gyakorlat aránya: 30%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A vendéglátó üzletvezető

- a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítja, szervezi és ellenőrzi,

- kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat,

- folyamatosan gondoskodik megfelelő árukészletről,

- elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet,

- megszervezi az egység adminisztrációs rendjét,

- biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását,

- gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról,

- teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységében a készletértékért.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A vendéglátó üzletvezető a vendéglátóipari (üzleti) tevékenység irányítását, szervezését, ellenőrzését és vállalkozás jellegű feladatait is önállóan ellátó vezető, akinek ismernie kell

- a vendéglátás és az egység általános és speciális feladatait,

- az üzleti választék kialakításának, az étel- és itallap szerkesztésének szempontjait,

- az árképzési és áralkalmazási módszereket,

- az ételek és italok választékát, elkészítési módját, kínálati összetevőit, felszolgálási jellegzetességeit.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- az elsajátított ismeretek birtokában képes-e vendéglátóipari munka önálló végzésére, az egyes munkafolyamatok koordinálására, az egység(ek) irányítására tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben,

- képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében a vállalkozás munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések levonására és a szükséges intézkedések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje,

- a vendéglátás, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások helyét és szerepét a piacgazdaság egészében,

- a piac befolyásolásának főbb módszereit és eszközeit,

- a vendéglátóipari egységek működését meghatározó jogi, pénzügyi, számviteli előírásokat,

- a cég és a saját (irányított) egysége gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli előírásokat, bizonylati fegyelmet, a kimutatások, mérlegközlések tartalmát, azok összefüggéseit,

- a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, italait,

- az egyes nemzetek konyháit, étkezési szokásait,

- a felszolgálási és terítési módokat,

- az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,

- az egyes tápanyagokat és azok táplálkozásélettani jelentőségét,

- a korszerű táplálkozás követelményeit,

- az alapvető higiéniai előírásokat,

- az élelmiszerek tartósításával, romlási folyamatainak megelőzésével kapcsolatos eljárásokat és előírásokat,

- az egyes élelmi anyagokat és árufőcsoportokat.

3.2. A vizsgázó legyen képes:

- a cég/egység üzleti, pénzügyi-gazdálkodási, termékfejlesztési, marketing tervének elkészítésére,

- a piaci értékesítési lehetőségek meghatározására,

- a hatékony árubeszerzésre és feldolgozásra,

- a vendéglátó egység arculatának megteremtésére,

- a vendéglátó egység étel- és italkínálatának kialakítására,

- az ét-és itallap szerkesztésére,

- a csoportos és alkalmi jellegű vendégfogadások, rendezvények szakszerű lebonyolítására,

- a vendéglátóipari és ahhoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges kommunikációra,

- a szakmai és üzleti kapcsolatok során az etikett és protokolláris szabályok alkalmazására,

- az utazási irodákkal és az idegenforgalom szakembereivel való kommunikációra,

- az egységbe beosztott dolgozók megfelelő irányítására, a helyes munkaszervezésre,

- hatékony költséggazdálkodásra.

4. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, példamegoldásban való jártasságot.

Az írásbeli vizsga az alábbi témakör ismeretanyagára épít:

- vendéglátó gazdálkodási ismeretek.

4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó legyen képes kiszámítani és elemezni:

- az árukészlet forgási sebességét és a forgási napok számát,

- a készletezési hatékonysági mutatókat,

- az alkalmazott árrésszintet,

- az üzlet gazdálkodási eredményét, nyereségét,

- a leltárkészlet értékét,

- a tervezett bérhányad mértékét,

- a nettó árbevétel árufőcsoportos megoszlását,

- a készletnyilvántartási átlagárat,

- az adó- és járulék kötelezettséget,

- a bruttó beszerzési és eladási árakat.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás formájában.

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdálkodási és vállalkozói ismeretek,

- vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek,

- jogi ismeretek,

- élelmezési ismeretek,

- rendezvényszervezési ismeretek,

- üzleti-ügyviteli ismeretek,

- üzleti kommunikáció.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a piacgazdaság kialakulását és működését,

- a gazdasági versenyképesség fokozásának lehetőségeit,

- a gazdaságot jellemző tulajdonviszonyokat,

- a pénzügyi intézményrendszert, a kereskedelmi bankok - vállalkozásokat is segítő - feladatait, a vendéglátó vállalatok finanszírozási lehetőségeit,

- a vállalkozási formákat és lehetőségeket,

- az alapvető könyvviteli, könyvvezetési, számviteli és adózási előírásokat és pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat,

- a vendéglátás rövid történetét,

- a vendéglátóipari munkafolyamatokat és azok összefüggéseit, a vendéglátó tevékenység főbb munkaterületeit,

- az üzlettípusokat és azok jellemzőit,

- a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit,

- az áruforgalmi tevékenység megszervezésének és lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit és formáit,

- a korszerű táplálkozásra, élelmezésre vonatkozó előírásokat,

- a vendéglátóipari tevékenység során feldolgozásra és értékesítésre kerülő élelmi anyagok és élelmiszerek táplálkozástani jelentőségét, minőségi tulajdonságait, kezelését, tárolását, felhasználását,

- az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióit, kezelhetőségét,

- a szervezet tápanyag, kalóriaszükségletét,

- az élelmiszerek tárolására, raktározására vonatkozó higiénés előírásokat,

- az élelmiszerfertőzések és ételmérgezések okait és azok megelőzését,

- a vendéglátásban alkalmazott árképzési és árkalkulációs módszereket,

- az ételismeretet, az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,

- a vendégfogadás, ültetés, terítés, ki- és felszolgálás írott és íratlan szabályait,

- a vezetési stílusokat, módszereket, a vezetővel szemben támasztott követelményeket,

- az ellenőrzések formáit, módszereit,

- a vendégpanaszok kezelésének módját, a panaszok intézésénél alkalmazott jogszabályokat,

- a kötelezően előírt és célszerű nyilvántartást, a bizonylati rendszert,

- a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,

- a közegészségügyi szabályokat,

- a munkaerő-gazdálkodás és -foglalkoztatás főbb elveit.

A vizsgázó legyen képes:

- a tanultak értelmezésére, összefüggésekben való felismerésére és alkalmazására, a vállalkozás eredményességének komplex jellegű vizsgálatára vagy abban való részvételre,

- az eredményes vagy veszteséges működés mérésére, a mutatók elemzésére.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek.

Élelmezési ismeretek.

Jogi ismeretek.

Rendezvényszervezési ismeretek.

Marketing ismeretek.

Vezetési ismeretek.

Üzleti kommunikáció.

Ügyviteli ismeretek.

Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ II.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7822 01

2. A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó-üzletvezető II.

3. Hozzárendelt FEOR szám: 1325

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:

- alapfokú iskolai végzettség,

- szakmai előképzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- a foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasság, valamint

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 500 óra.

9. Elmélet aránya: 70%

10. Gyakorlat aránya: 30%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A vendéglátó üzletvezető

- a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítja, szervezi és ellenőrzi,

- kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat,

- folyamatosan gondoskodik megfelelő árukészletről,

- elemzi a forgalom alakulását, a napi üzletmenetet,

- megszervezi az egység adminisztrációs rendjét,

- biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását,

- gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról,

- teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységében a készletértékért.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A vendéglátó üzletvezető a vendéglátóipari (üzleti) tevékenység irányítását, szervezését, ellenőrzését és vállalkozás jellegű feladatait is önállóan ellátó vezető, akinek ismernie kell

- a vendéglátás és az egység általános és speciális feladatait,

- az üzleti választék kialakításának, az étel- és itallap szerkesztésének szempontjait,

- az árképzési és áralkalmazási módszereket,

- az ételek és italok választékát, elkészítési módját, kínálati összetevőit, felszolgálási jellegzetességeit.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- az elsajátított ismeretek birtokában képes-e vendéglátóipari munka önálló végzésére, az egyes munkafolyamatok koordinálására, az egység(ek) irányítására tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben,

- képes-e a gazdaságos üzemeltetés érdekében a vállalkozás munkaszervezési, gazdálkodási tevékenységének elemzésére, a megfelelő következtetések levonására és a szükséges intézkedések meghozatalára a piaci viszonyoknak megfelelően.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje,

- a vendéglátás, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások helyét és szerepét a piacgazdaság egészében,

- a piac befolyásolásának főbb módszereit és eszközeit,

- a vendéglátóipari egységek működését meghatározó jogi, pénzügyi, számviteli előírásokat,

- a cég és a saját (irányított) egysége gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli előírásokat, bizonylati fegyelmet, a kimutatások, mérlegközlések tartalmát, azok összefüggéseit,

- a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, italait,

- az egyes nemzetek konyháit, étkezési szokásait,

- a felszolgálási és terítési módokat,

- az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,

- az egyes tápanyagokat és azok táplálkozásélettani jelentőségét,

- a korszerű táplálkozás követelményeit,

- az alapvető higiéniai előírásokat,

- az élelmiszerek tartósításával, romlási folyamatainak megelőzésével kapcsolatos eljárásokat és előírásokat,

- az egyes élelmi anyagokat és árufőcsoportokat.

3.2. A vizsgázó legyen képes:

- a cég/egység üzleti, pénzügyi-gazdálkodási, termékfejlesztési, marketing tervének elkészítésére,

- a piaci értékesítési lehetőségek meghatározására,

- a hatékony árubeszerzésre és feldolgozásra,

- a vendéglátó egység arculatának megteremtésére,

- a vendéglátó egység étel- és italkínálatának kialakítására,

- az ét- és itallap szerkesztésére,

- a csoportos és alkalmi jellegű vendégfogadások, rendezvények szakszerű lebonyolítására,

- a vendéglátóipari és ahhoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges kommunikációra,

- a szakmai és üzleti kapcsolatok során az etikett és protokolláris szabályok alkalmazására,

- az utazási irodákkal és az idegenforgalom szakembereivel való kommunikációra,

- az egységbe beosztott dolgozók megfelelő irányítására, a helyes munkaszervezésre,

- hatékony költséggazdálkodásra.

4. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorának kidolgozása megkívánja az elméleti ismeretekről számot adó szöveges elemzést, példamegoldásban való jártasságot.

Az írásbeli vizsga az alábbi témakör ismeretanyagára épít:

- vendéglátó gazdálkodási ismeretek.

4.1.1. Írásbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó legyen képes kiszámítani és elemezni:

- az árukészlet forgási sebességét és a forgási napok számát,

- a készletezési hatékonysági mutatókat,

- az alkalmazott árrésszintet,

- az üzlet gazdálkodási eredményét, nyereségét,

- a leltárkészlet értékét,

- a tervezett bérhányad mértékét,

- a nettó árbevétel árufőcsoportos megoszlását,

- a készletnyilvántartási átlagárat,

- az adó- és járulék kötelezettséget,

- a bruttó beszerzési és eladási árakat.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás formájában.

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- általános gazdálkodási és vállalkozói ismeretek,

- vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek,

- jogi ismeretek,

- élelmezési ismeretek,

- rendezvényszervezési ismeretek,

- üzleti-ügyviteli ismeretek,

- üzleti kommunikáció.

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a piacgazdaság kialakulását és működését,

- a gazdasági versenyképesség fokozásának lehetőségeit,

- a gazdaságot jellemző tulajdonviszonyokat,

- a pénzügyi intézményrendszert, a kereskedelmi bankok - vállalkozásokat is segítő - feladatait, a vendéglátó vállalatok finanszírozási lehetőségeit,

- a vállalkozási formákat és lehetőségeket,

- az alapvető könyvviteli, könyvvezetési, számviteli és adózási előírásokat és pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat,

- a vendéglátás rövid történetét,

- a vendéglátóipari munkafolyamatokat és azok összefüggéseit, a vendéglátó tevékenység főbb munkaterületeit,

- az üzlettípusokat és azok jellemzőit,

- a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit,

- az áruforgalmi tevékenység megszervezésének és lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit és formáit,

- a korszerű táplálkozásra, élelmezésre vonatkozó előírásokat,

- a vendéglátóipari tevékenység során feldolgozásra és értékesítésre kerülő élelmi anyagok és élelmiszerek táplál-kozástani jelentőségét, minőségi tulajdonságait, kezelését, tárolását, felhasználását,

- az egyes árucsoportok főbb jellemzőit, funkcióit, kezelhetőségét,

- a szervezet tápanyag, kalóriaszükségletét,

- az élelmiszerek tárolására, raktározására vonatkozó higiénés előírásokat,

-az élelmiszerfertőzések és ételmérgezések okait és azok megelőzését,

- a vendéglátásban alkalmazott árképzési és árkalkulációs módszereket,

- az ételismeretet, az ét- és itallap szerkesztés szempontjait,

- a vendégfogadás, ültetés, terítés, ki- és felszolgálás írott és íratlan szabályait,

- a vezetési stílusokat, módszereket, a vezetővel szemben támasztott követelményeket,

- az ellenőrzések formáit, módszereit,

- a vendégpanaszok kezelésének módját, a panaszok intézésénél alkalmazott jogszabályokat,

- a kötelezően előírt és célszerű nyilvántartást, a bizonylati rendszert,

- a legkorszerűbb környezet-, munka- és vagyonvédelmi szabályokat,

- a közegészségügyi szabályokat,

- a munkaerő-gazdálkodás és -foglalkoztatás főbb elveit.

A vizsgázó legyen képes:

- a tanultak értelmezésére, összefüggésekben való felismerésére és alkalmazására, a vállalkozás eredményességének komplex jellegű vizsgálatára vagy abban való részvételre,

- az eredményes vagy veszteséges működés mérésére, a mutatók elemzésére.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

6. A vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Általános gazdálkodási és vállalkozáselméleti ismeretek.

Vendéglátó szakmai és szervezési ismeretek.

Élelmezési ismeretek.

Jogi ismeretek.

Rendezvényszervezési ismeretek.

Marketing ismeretek.

Vezetési ismeretek.

Üzleti kommunikáció.

Ügyviteli ismeretek. Irányított szakmai gyakorlat.

* * *

IDEGENVEZETŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 7872 02

2. A szakképesítés megnevezése: Idegenvezető

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3642

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség:

- érettségi vizsga,

- eredményes nyelvi szintfelmérés.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- rátermettség, fizikai, pszichikai alkalmasság, valamint

- szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat:-

8. Képzési idő, maximális óraszám: 800 óra.

9. Elmélet aránya: 70%

10. Gyakorlat aránya: 30%

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

Az idegenvezető

- az országba - egyénileg vagy csoportosan - érkező külföldi turistákat, valamint a belföldi túrákon részt vevő magyar vendégeket megismerteti az ország idegenforgalmi, kulturális, történelmi és művészeti értékeivel, nevezetességeivel magyar, illetve idegen nyelven,

- az utazási iroda megbízásából gondoskodik a csoport részére megrendelt szolgáltatások biztosításáról (szállás, étkezés, program stb.),

- a csoport igényei szerint helyszíni szolgáltatásokat, fakultatív programokat szervez.

Magyar csoportok külföldre kísérése során

- csoportkísérői teendőket lát el,

- tolmácsol,

- megbízottként jár el a hazai utazási iroda és külföldi partnere között a szolgáltatások - szerződés szerinti - teljesítése érdekében.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

Az idegenvezető az elsajátított szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában

legyen képes:

- a hazánkba érkező külföldi vendégek fogadásával, programszervezésével és bonyolításával kapcsolatos idegenvezetői feladatok ellátására,

- a vendégek számára a szükséges - az ország történelmi múltjára, jelenére, kulturális, művészeti és idegenforgalmi értékeire vonatkozó - információk átadására, idegen nyelven,

- belföldi csoportok melletti idegenvezetői feladatok ellátására,

- a külföldre kiutazó magyar turistacsoport mellett csoportkísérői, tolmácsolási és szervezési feladatok elvégzésére,

- váratlan helyzetekben, rendkívüli esetekben alternatívákat keresni és az optimális megoldási lehetőségeket megtalálni, helyes és gyors döntéseket hozni,

- vendégkísérői, házigazdai teendők ellátására,

- az általánosan elfogadott etikai normák alkalmazására, a protokoll szabályok betartására, a helyes önkontroll kialakítására,

- a folyamatos önképzésre, a szakmai ismeretei szinten tartása érdekében a szakirodalom állandó tanulmányozására,

- nyelvtudásának, nyelvismeretének állandó fejlesztésére, bővítésére;

rendelkezzen:

- mindazon pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel és fejlett kommunikációs képességekkel, amelyek a munkája magas színvonalú ellátásához nélkülözhetetlenek.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a szakképzést folytató intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett,

- általános "C" típusú középfokú nyelvvizsga vagy szaknyelvi "C" típusú középfokú vizsga. Szaknyelvi vizsgaként bármely akkreditált, az előzőekben meghatározott típusú és szintű közgazdasági vagy gazdasági szaknyelvi vizsga elfogadható.

2. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e magyar, illetve idegen nyelven a szükséges - az ország történelmi múltjára, jelenére, kulturális és művészeti értékeire vonatkozó - információk nyújtására,

- képes-e az adott város vagy régió területének nevezetességeit bemutatni városnéző körséta keretében magyar, illetve idegen nyelven,

- ismereteit képes-e idegen nyelven is érthetően kifejezni,

- tudása, felkészültsége birtokában képes-e csoportok és egyéni vendégek mellett idegenvezetői feladatok ellátására.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

3.1. A vizsgázó ismerje:

- a hazánkban zajló aktuális bel- és gazdaságpolitikai folyamatokat, a legfontosabb külpolitikai eseményeket, az időszerű társadalmi-politikai kérdéseket,

- hazánk gazdasági életét, a törvényhozás, az államigazgatás rendszerét, a társadalombiztosítás, a szociális ellátás, az oktatásügy helyzetét és a kulturális élet aktuális eseményeit,

- a turizmus alapfogalmait, az idegenforgalmi piac összetevőit és kölcsönhatásukat,

- turizmuspolitikánk célkitűzéseit és fejlesztési elképzeléseit, célterületeit,

- az utazási irodák helyzetét és szerepét a nemzetközi aktív és passzív turizmus szervezésében és bonyolításában,

- az idegenvezető helyét és szerepét a vendégfogadásban, az utazási irodai szervezetben,

- a kongresszusok és rendezvények lebonyolításának folyamatszakaszait, az idegenvezetőre váró idegenvezetői, vendégkísérői és tolmácsolási feladatokat,

- a vendéglátó- és szállodaipar helyét és szerepét az idegenforgalomban,

- a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, azok elkészítésének módját, a magyar nép étkezési szokásait,

- Magyarország borvidékeit, a jellegzetes magyar borokat,

- az egyes nemzetek konyháját, étkezési szokásait, jellegzetes ételeit, italait,

- a különböző terítési és felszolgálási módokat, az étel- és italkínálás szempontjait,

- a magyar nép történelmének főbb állomásait, sorsfordulóit,

- a magyar népi kultúrát, néprajzi hagyományainkat, népi és iparművészeti értékeinket,

- Magyarország tájegységeinek kulturális, történelmi, idegenforgalmi és építészeti értékeit,

- Magyarország közlekedésföldrajzi adottságait, út- és vasúthálózatát,

- Magyarország gyógy- és termálvízadottságait, legismertebb gyógy- és termálfürdőit,

- a csoportok és az egyéni vendégek fogadásával, tartózkodásával, programszervezésével kapcsolatos idegenvezetői feladatokat, itthon és külföldön egyaránt,

- a vendégpanaszok, reklamációk kezelésének, intézésének módját,

- az idegenvezetői munka során használt dokumentumokat,

- az incentíve túrák lebonyolításában résztvevők idegenvezetőkkel szembeni speciális szakmai elvárásokat,

- a művészettörténeti, elsősorban az építészeti stílusokat, főbb stílusjegyeit, a legismertebb hazai és külföldi mestereket és alkotásait,

- a legjelentősebb hazai és külföldi múzeumokat és gyűjteményeket,

- a magyar színházi és zenei hagyományokat, nemzetközileg ismert zenei klasszikusainkat és kortárs zeneművészetet,

- az idegenvezetővel szemben támasztott társadalmi és szakmai elvárásokat, a rájuk háruló erkölcsi, szakmai felelősséget, a kultúrált magatartás követelményeit,

- a turistákat érintő deviza- és vámszabályokat,

- az etikett és protokoll általános szabályait, az egyes nemzetek eltérő szokásait,

- az emberi kapcsolatok és az emberek viselkedésének pszichológiai alapjait, a szóbeli és az írásos kommunikáció eszköztárát,

- munkavállalásával kapcsolatos legfontosabb jogi, adózási előírásokat.

3.2. A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a csoportok és az egyéni vendégek fogadásával, tartózkodásával, programszervezésével kapcsolatos eljárásokat, módszereket,

- az emberi problémák, konfliktusok kezeléséhez szükséges pszichológiai és pedagógiai ismereteket,

- előadásaiban a figyelemfelkeltő és hatásos beszéd eszköztárát.

3.3. A vizsgázó legyen képes:

- váratlan helyzetekben, rendkívüli esetekben pszichológiai, pedagógiai ismereteinek birtokában a csoportot összefogni, figyelmét felkelteni, érdeklődését ébren tartani, helyes és gyors döntéseket hozni,

- a kísért vendég vagy csoport igényeinek, érdeklődésének megfelelő tájékoztatást adni,

- Budapesten vagy a megyeszékhelyen városnéző körsétát tartani, idegen nyelven,

- választ adni az ország társadalmi, politikai, gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdésekre, idegen nyelven,

- felismerni, bemutatni és elemezni az épületek vagy épületegyüttesek stílusát, keletkezésének idejét, történelmi értékét,

- a művészettörténeti stílusok, építészeti alapelemek, történelmi és gazdasági fogalmak, valamint a városnézés terminológiájának idegen nyelven való használatára,

- a térképek, menetrendek és telekommunikációs eszközök használatára,

- a vendégek tartózkodása során felmerült panaszok, reklamációk korrekt elintézésére,

- az idegenvezetői munka során használt dokumentumok helyes használatára.

4. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

4.1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tartalma:

- az adott város vagy régió idegenforgalmi értékeinek magyarul, illetve a tanult idegen nyelven (nyelveken) történő helyszíni bemutatása gyalogos körséta vagy autóbuszos bejárás keretében.

A gyakorlati vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó,

- ismeri-e az adott város történelmi múltját, jelenét, idegenforgalmi értékeit,

- meg tud-e adni minden szükséges információt a látnivalókról, illetve az azokhoz kapcsolódó bármilyen egyéb témákról,

- az útvonal objektumait az autóbuszból vagy gyalogos sétán magyarul, illetve az adott idegen nyelven összefüggően, rendszerezetten tudja-e bemutatni,

- a városnézésnek azon a szakaszán, ahol nincs vagy kevés a látnivaló, tud-e a vendégek érdeklődését felkeltő, kiegészítő információkat adni,

- elsajátította-e a mikrofon helyes használatát,

- helyesen alkalmazza-e a városnézés során a tanult szakmai, módszertani és technikai ismereteket.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga komplex ismeretanyag számon kérése a megadott témakörökből tételhúzás, illetve gyakorlati esetpéldák megoldása formájában.

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagára épít:

- aktuális társadalmi ismeretek,

- országismeret,

- művészettörténet,

- idegenforgalmi ismeretek,

- rendezvényszervezési ismeretek,

- szállodai és vendéglátó ismeretek,

- idegenvezetői módszertan (esetpéldák, szituációs gyakorlatok segítségével) .

4.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

A vizsgázó ismerje:

- a Magyarországon zajló kül-, bel- és gazdaságpolitikai eseményeket és azok összefüggéseit,

- hazai és nemzetközi idegenforgalomban zajló folyamatokat, a fejlődés irányait,

- az idegenforgalmi piac alapfogalmait és kölcsönhatásukat,

- a hazai idegenforgalom szervezetét és irányítási rendszerét,

- a vendéglátás és a szállodaipar, valamint az idegenforgalom kapcsolatát,

- a kereskedelmi szálláshelyek szerepét és feladatát, osztályba sorolásuk szempontjait,

- a magyar konyha kialakulását, jellegzetes ételeit, azok elkészítési módját, étkezési szokásaikat,

- Magyarország borvidékeit, a jellegzetes magyar borokat,

- a nemzetek konyháit, étkezési szokásait, egyes nemzeti ételek elkészítésének módját,

- a fontosabb terítési és felszolgálási szabályokat, módokat, az étel- és italajánlás szempontjait,

- a nyelvterület országainak gazdasági, kulturális és történelmi múltját és jelenét, szokásait,

- Magyarország régióinak kulturális, művészeti, népművészeti és idegenforgalmi értékeit, műemlékeit,

- az aktuális vám- és devizaszabályokat,

- az idegenvezető munkavállalásának jogi szabályozását, feltételeit,

- az idegenvezető tevékenység helyét, szerepét a turizmus rendszerében és a gazdálkodó szervezetben,

- az idegenvezetővel szembeni szakmai, társadalmi elvárásokat,

- a kongresszusi turizmus és rendezvényszervezés jelentőségét az exkluzív turizmusban, a rendezvényszervezés folyamatát, az idegenvezetőre háruló vendégfogadói és kísérői, valamint tolmácsolási feladatokat,

- az üzleti élet bonyolításához nélkülözhetetlen titkári teendőket,

- a kulturált idegenvezetői magatartás szabályait.

Az idegenvezetői módszertani ismeretek számon kérése esetpéldákon keresztül történik, melynek során a vizsgázók egy idegenvezetői esetpéldát, gyakorlati szituációt oldanak meg.

Az esetpélda megoldásánál a vizsgázó legyen képes:

- az adott idegenvezetői szituációba beilleszkedni, a feladatot megérteni, és helyesen megoldani,

- az oktatás során elsajátított ismeretanyagot az esetpélda megoldásánál felhasználni és szintetizálni,

- megoldási alternatívákat keresni, és megtalálni az optimális megoldást,

- a nehéz helyzetekben azonnal dönteni, a szükséges szervezési, gyakorlati intézkedéseket megtenni.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

6. A vizsga értékelése

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

- A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

VI. Ajánlott szakmai blokkok

Idegenforgalmi ismeretek.

Aktuális társadalmi ismeretek.

Művészettörténet.

Országismeret.

Néprajzi ismeretek.

Szállodai és vendéglátó ismeretek.

Rendezvényszervezési ismeretek.

Idegenvezetés elmélete.

Városnézés gyakorlata.

Etikett, protokoll.

Kommunikáció.