34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelet

a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén bejegyzett országos közforgalmú vasúti társaságra.

A számviteli elkülönítés

2. §

(1) A számviteli elkülönítés a vasúti társaságnak a 3. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt szervezetei

a) eszközeinek, forrásainak, humánerőforrásainak elkülönítését,

b) eszköz- és forrás-, valamint eredményszámláinak elkülönített vezetését,

c) egymás közötti szolgáltatásainak elszámolását,

d) társaságon belüli egyszerűsített mérlegének és eredmény-kimutatásának készítését,

e) elkülönített üzleti terv készítését és kontrollingrendszer működtetését jelenti.

(2) A vasúti társaság - belső szervezetenként készített - mérlegét és eredménykimutatását szervezetenként vezetett főkönyvi számlákkal kell alátámasztani.

(3) A vasúti társaságnak a külön jogszabály1 szerint elkészített éves beszámolójában (annak mérlegében, eredménykimutatásában, kiegészítő mellékletében) és üzleti jelentésében a társaság egészére vonatkozó adatoknak kell szerepelni.

A szervezetek elkülönítése

3. §

(1) A vasúti társaság szervezetén belül elkülönítendő

a)[1] a pályavasúti,

b) a személyszállító vállalkozó vasúti,

c) az árufuvarozó vállalkozó vasúti,

d) a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató, valamint

e) a vasúti társasági központi irányító és háttérszolgáltató szervezet.

(2) A kis kiterjedésű vasúthálózattal rendelkező vasúti társaságnál a társaságon belül szervezetileg és számvitelileg elkülönítendő a pályavasút, a vállalkozó vasút és a központi irányító szervezet. A vállalkozó vasúton belül számvitelileg szükséges elkülöníteni a személyszállító, az árufuvarozó és a nem vasúti tevékenységeket.

(3) A szervezetek további belső struktúráját és feladataikat a vasúti társaságra érvényes szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

Az elkülönített szervezetek tevékenysége

4. §

(1)[2] A pályavasúti szervezet végzi a (2) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat működtető tevékenységet. A vasúti pálya használatán túl a pályavasút egyéb meghatározott szolgáltatások (a továbbiakban: infrastruktúra-szolgáltatások) igénybevételét is köteles lehetővé tenni.

(2) Pályahálózát működtetési tevékenység:

a) a közforgalmú vasúti pálya és tartozékai létesítése, nyilvántartása, üzemeltetése, fejlesztése, felújítása, karbantartása, felügyelete, megszüntetése (a továbbiakban együtt: működtetés), az ehhez szükséges, a vasúti társaság tulajdonában lévő létesítmények, gépek, berendezések és járművek működtetése,

b)[3]

c) a földingatlanok kezelése,

d)[4]

e) a vasúti forgalom irányítása, a vonatközlekedés megszervezése, lebonyolítása,

f) a vasúti forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében járműbiztonsági vizsgálatok végzése,

g) a vonatok közlekedésére vonatkozó információk szolgáltatása,

h) az utaskiszolgáló létesítmények üzemeltetése, i) a személyszállító, árufuvarozó és vontatási tevékenységet végző szervezetek, valamint engedéllyel rendelkező harmadik fél részére meghatározott, további infrastruktúra-szolgáltatások teljesítése,

j) a baleseti következmények elhárítási munkáinak végzése és koordinálása,

k) pályahasználati és infrastruktúra-szolgáltatási díjak kiszámlázása és beszedése,

l)[5] a menetrendtervezet készítése,

m)[6]

(3)[7]

(4) A pályavasút köteles a vasúti pályát és tartozékait úgy működtetni, hogy a személyszállító, az árufuvarozó, a vontatási és járműkarbantartási szervezetek a szolgáltatói tevékenységüket elláthassák.

5. §

A személyszállító vállalkozó vasúti szervezet tevékenysége:

a) a vasúti személyszállítás megszervezése, a szolgáltatások értékesítése,

b) a személyszállítási és a személyszállítással összefüggő szolgáltatások végzése,

c) a személyszállítási célú vasúti járművek üzemeltetése,

d) a személykocsi tisztítás és takarítás,

e) a személyszállítási célú üzemi (saját vagy bérelt) vágányok, valamint azok tartozékainak működtetése,

f) a személyszállítási szolgáltatásokért fizetendő díjak kiszámlázása és beszedése,

g) menetrendi igények meghatározása,

h) a menetvonal, valamint az infrastruktúra- és vontatási szolgáltatások megrendelése,

i) személyvonatok továbbításának megszervezése,

j) az a)-i) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges - kizárólagosan használt - ingatlanok kezelése, létesítmények, gépek, berendezések és járművek működtetése.

6. §

Az árufuvarozó vállalkozó vasúti szervezet tevékenysége:

a) a vasúti áruforgalom megszervezése, a szolgáltatások értékesítése,

b) az árufuvarozási és szállítmányozási szolgáltatások végzése,

c) az árufuvarozási célú vasúti járművek üzemeltetése,

d) a rakodógépek és berendezések, rakodók, rakterületek, raktárak, teherkocsi tisztító ponkok, mérlegelő berendezések üzemeltetése, amennyiben azok nem tartoznak a pályavasút szolgáltatásainak teljesítéséhez szükséges eszközök körébe,

e) a vasúti társaság tulajdonában lévő, árufuvarozási célú üzemi (bérelt vagy saját) vágányok, iparvágányok, valamint azok tartozékainak működtetése, amennyiben azok nem tartoznak a pályavasút szolgáltatásainak teljesítéséhez szükséges eszközök körébe,

f) az árufuvarozási szolgáltatásokért fizetendő díjak kiszámlázása és beszedése,

g) menetrendi igények meghatározása, h) teherkocsi, konténer tisztítás,

i) menetvonal, illetve infrastruktúra- és vontatási szolgáltatások megrendelése,

j) az a)-i) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges - kizárólagosan használt - ingatlanok kezelése, létesítmények, gépek, berendezések és járművek működtetése.

7. §

A vontatási és járműkarbantartási szolgáltató szervezet tevékenysége:

a) a vasúti járművek és eszközök karbantartása, javítása,

b) a vasúti járművek karbantartására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények üzemeltetése,

c) a vasúti vontató járművek üzemeltetése és bérbeadása, vezénylése, vontatási szolgálat végzése,

d) vontatási és járműkarbantartási célú üzemi vágányok működtetése,

e) mozdonyszemélyzet biztosítása, vezénylése,

f) a baleseti, vegyi és tűzelhárítást szolgáló járművek és eszközök üzemeltetése,

g) a vontatási és járműkarbantartási szolgáltatások értékesítése,

h) járművizsgálat, vonatvizsgálat, fékpróba végzése,

i) menetrendi igények meghatározása,

j) menetvonal és infrastruktúra-szolgáltatások megrendelése,

k) az a)-j) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges - kizárólagosan használt - ingatlanok kezelése, létesítmények, gépek, berendezések és járművek üzemeltetése.

8. §

A központi irányító és háttérszolgáltató szervezet tevékenysége:

a) a 4-7. §-ban említett tevékenységek elvi irányítása, koordinálása, különösen: stratégiai tervezés és irányítás, pénzgazdálkodás, számviteli irányítás, belső ellenőrzés, vasútbiztonság, balesetvizsgálat, kockázatkezelés, fejlesztés, beruházás - a pályavasúti eszközökre irányuló fejlesztés és beruházás kivételével -, humánpolitika, gazdálkodásirányítás vagyonhasznosítás, igazgatási és jogi irányítás, informatikai irányítás, minőségbiztosítás irányítása, környezetvédelem, nemzetközi kapcsolatok, közkapcsolatok, területi koordináció;

b) a 4-7. §-ban nem említett tevékenységek végzése, különösen: anyagellátás, beruházás-lebonyolítás - a pályavasúti beruházások lebonyolításának kivételével -, kutatásfejlesztés, pénzügyi és számviteli végrehajtás, bevétel-ellenőrzés, humán szolgáltatás, valamint az e feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök működtetése.

A tárgyi eszközök elkülönítése

9. §

(1) A pályavasúthoz tartoznak a kincstári tulajdonban lévő vagyonkezelési szerződéssel átadott eszközök és a kincstári tulajdont működtető eszközök; a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (a továbbiakban: GySEV Rt.) esetében a társasági tulajdonban lévő vasúti pálya és tartozékai, valamint az azokat működtető eszközök is.

(2) A pályavasúthoz tartozó eszközök különösen:

a) a hozzáférhetőség elve alapján az az épület, építmény, amelynek igénybevételét a pályavasút köteles lehetővé tenni a belföldi vagy külföldi székhelyű vasúti vállalkozás részére,

b) a szétválaszthatatlanság elve alapján az az épület, építmény, amely a kincstári tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne,

c) a műemléknek nyilvánított épületek,

d) a pályavasúti szervezet által használt ingatlanok, gépek, berendezések, járművek,

e) a pályavasút eszközeihez tartozó földterületek.

(3) A közforgalmú és az egyéb vasúti pályát és tartozékait, továbbá a felsővezetéki, a biztosítóberendezési, a távközlési, adatátviteli rendszereket egy műszakilag értelmezhető pontnál (szakaszoló, kábelrendező, főkapcsoló stb.) kell elválasztani, a helyi adottságok figyelembevételével.

(4) A pályavasút

a) a kincstári tulajdonban levő eszközeit a kezelésükre külön megkötött szerződésben foglaltaknak megfelelően; a GySEV Rt. esetében a társaság tulajdonában lévő országos közforgalmú vasúti pályát is,

b) a vasúti társaság tulajdonában levő eszközeit

az analitikus és a főkönyvi könyvelésben köteles elkülönítetten nyilvántartani.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök főbb eszközcsoportjainak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. §

(1) Mindazon eszközöket, amelyek a vasúti személyszállítási, árufuvarozási, valamint vontatási és járműkarbantartási szolgáltatások teljesítéséhez szükségesek, és amelyekkel nem nyújtanak infrastruktúra-szolgáltatást, a személyszállítási, az árufuvarozási, valamint a vontatási és járműkarbaritartási szolgáltatást nyújtó szervezeteknél kell kimutatni.

(2) A személyszállító, az árufuvarozó, a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató tevékenységhez tartoznak különösen a 2-4. számú melléklet szerinti eszközök.

(3) A vasúti társaság központi irányító és háttérszolgáltató szervezetéhez tartoznak mindazok a társasági tulajdonban lévő eszközök, amelyek nem tartoznak az l-4. számú mellékletben említett eszközök körébe. A központi irányító és háttérszolgáltató üzletág főbb eszközcsoportjait az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A vasúti társaság az l-5. számú mellékletben meghatározott eszközök besorolását köteles elvégezni és a besorolást folyamatosan felülvizsgálni.

11. §

(1) Az egyes szervezetek által közösen használt ingatlanokat a pályavasút, illetve - a pályavasút által nem használt eszközök esetében - az azt legnagyobb arányban használó szervezet eszközének kell tekinteni.

(2) Ha a pályavasút működtetés, a személyszállító, az árufuvarozó, a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató tevékenység, valamint az l-4. számú melléklet alapján valamely eszköz hovatartozása nem állapítható meg, azt a központi irányító és háttérszolgáltató szervezethez tartozónak kell tekinteni. Ide tartoznak különösen a vasúti társaság által nem használt, hasznosításra felkínált, bérbeadott (különálló) ingatlanok, valamint a központi irányító és háttérszolgáltató szervezet szolgáltatásainak teljesítéséhez szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések is.

Egyéb eszközök és források besorolása

12. §

(1) Az immateriális javakat a használó szerint, illetve - ahol ez külön jogszabály2 szerint indokolt - a tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan kell besorolni.

(2) A részesedéseket a tevékenységeknek megfelelően kell az egyes szervezetek eszközei közé sorolni.

(3) Az adott kölcsönöket és értékpapírokat a szerződést kötő szervezetnél kell kimutatni.

(4) A készleteket a nyilvántartó szervezet eszközeként kell feltüntetni.

(5) A pénzeszközök - az üzleti területek banki számlái és pénztárai kivételével - a központi irányító és háttérszolgáltató szervezetnél kezelendők.

(6) A rövid lejáratú követeléseket és kötelezettségeket a szerződést kötő szervezetnél kell kimutatni. Az elkülönült szervezetek mérlegében egymással szembeni követelésként-kötelezettségként csak a pénzügyileg is rendezendő tételek mutathatók ki.

(7) Az adókötelezettségeket - a kapcsolódó gazdasági esemény függvényében - az azt terhelő szervezeteknél kell elszámolni. A bevallás és a pénzforgalmi elszámolás a központi irányító és háttérszolgáltató szervezetnél történik.

(8) A felvett hiteleket a hitelből megvalósított eszközhöz kapcsolódóan, illetve - a működés finanszírozására felvett hitelek esetében - a hitelfelvétel rögzített célja szerinti tevékenységet végző szervezetnél kell kimutatni, több szervezethez tartozás esetén megosztani. Amennyiben a hitelfelvétel célját nem rögzítik, azt a központi irányító és háttérszolgáltató szervezetnél kell kimutatni.

(9) A kincstári tulajdonú eszközök fejlesztéséhez kapott költségvetési juttatást a pályavasútnál hosszúlejáratú kötelezettségként kell kimutatni.

(10) Az időbeli elhatárolásokat az elkülönített szervezetek elhatárolt bevételeivel és ráfordításaival megegyezően kell kimutatni.

A saját tőke meghatározása

13. §

(1) A 9-12. § szerint az egyes elkülönített szervezetekhez rendelt eszközök és kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolásokat és a céltartalékokat is) alapján el kell készíteni az elkülönült szervezetek mérlegét. A mérlegbe beállított eszközök és források különbözete az adott szervezet saját tőkéje. A szervezetenkénti saját tőkék együttes összegének meg kell egyeznie a vasúti társaság mérlegében szereplő saját tőke összegével.

(2) A vasúti társaság saját tőkéjében levő eredménytartalékot annak a szervezetnek a mérlegében kell szerepeltetni, amely azt létrehozta.

(3) A lekötött tartalékot annak a szervezetnek a mérlegében kell szerepeltetni, amely szervezet a lekötésre okot szolgáltatott.

(4) Amennyiben a tőketartalék nevesített eszközökhöz kapcsolódik, úgy ahhoz a szervezethez kell rendelni, ahol a nevesített eszközök a mérlegben megjelennek. A fennmaradó tőketartalékkal a negatív eredménytartalékot kell kompenzálni. Az ezen felül maradó tőketartalék az elkülönített szervezetek között felosztható.

(5) Az értékelési tartalékot annál a szervezetnél kell kimutatni, amely szervezet a mérlegben értékhelyesbítést mutat ki, azzal egyező összegben.

(6) Az (1) bekezdés szerinti saját tőke és a (2)-(5) bekezdés szerinti tételek különbözete az adott szervezethez tartozó jegyzett tőke.

A bevételek és költségek vasúti társaságon belüli elszámolásának szabályai

14. §

Az egyes szervezetek közvetlen elszámolású bevételei különösen:

a) a szervezet által számlázott bevételek,

b) a működéséhez címzetten kapott költségvetési juttatás, különösen a pályavasút termelési ártámogatása, a személyszállítási termelési támogatás és fogyasztói árkiegészítés, a vontatási célú gázolaj-felhasználáshoz kapcsolódóan (költségcsökkentő tételként elszámolt) visszaigényelt jövedéki adó,

c) a társasági tulajdonú eszközök fejlesztésére kapott költségvetési juttatás, a különböző alapokból kapott vissza nem térítendő támogatások,

d) a szervezet eszközeihez és a szervezet által végzett egyéb tevékenységhez kapcsolódó egyéb bevételek.

15. §

(1) Az egyes szervezetek közvetlen elszámolású ráfordításai különösen:

a) a szervezet által felhasznált anyagok, külső féltől megrendelt szolgáltatások költsége,

b) eszközeinek értékcsökkenési leírási költsége,

c) a létszámában lévő dolgozók személyi jellegű ráfordításai,

d) a szervezetek eszközeihez és a szervezet által végzett tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek és ráfordítások.

(2) Az egyes tevékenységek végzésére közösen használt . épületek, területek számlázott működtetési költségeit és bevételeit (a használati érték figyelembevételével) a használat arányában, az igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés stb.) költségét az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kell megosztani.

(3) A káresemények (balesetek, környezeti károk stb.) költségeit a pályavasút, a személyszállító vállalkozó vasúti, az árufuvarozó vállalkozó vasúti, a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató, a központi irányító és háttérszolgáltató tevékenységet végző szervezetek viselik.

16. §

(1) A szervezetek belső megrendelőlevél alapján egymásnak végzett szolgáltatásai:

a) a szervezetek egyes szervezeti egységei által közvetlenül egymás részére végzett szolgáltatások (pl. karbantartás, felügyelet, épület- és közmű-üzemeltetés, gép- és járműkölcsönzés, belső személyszállítás vagy árufuvarozás, anyagvonati teljesítmény stb.);

b) a szervezetek között központilag elszámolt kiemelt szolgáltatások:

ba) infrastruktúra-szolgáltatások,

bb) vontatási szolgáltatások;

c) a központi irányítás management-szolgáltatásai és egyéb központi szolgáltatások.

(2) A belső szolgáltatási díjak meghatározása a következők szerint történik:

a) a szervezetek által egymás részére végzett, közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás esetében a szolgáltatási díj az üzleti területen belül a közvetlen költség, az üzleti területek között a várható költségek arányában kialakított összeg, amely nem lehet magasabb, mint az adott szolgáltatás piaci értéke,

b) a szervezetek által egymás részére végzett, központilag elszámolt belső szolgáltatást normatív alapú díjakkal kell elszámolni. A normatív díjakat önköltség alapon kell meghatározni oly módon, hogy azok nem lehetnek magasabbak a piaci viszonyok között elfogadható értéknél. Ezek a tételek havonta, összevont bizonylat alapján, elkülönített módon számolandók el az egyes szervezetek között termékenként és vonalszakaszonként,

c) a központi irányítás management-szolgáltatási díját a szervezetek tervezett közvetlen költségei arányában, az egyéb központi szolgáltatás díját a szolgáltatás jellemzői (pl. létszám, anyagfelhasználás) arányában kell - az erre a célra készített belső bizonylaton - elszámolni.

(3) A különböző tevékenységet végző szervezetek között elszámolt díjakat a szolgáltatónál bevételként, az igénybe vevő szervezetnél költségként kell elszámolni az erre a célra elkülönített főkönyvi számlákon, és az érintett vasúti szervezetek eredménykimutatásában kell szerepeltetni.

(4) Az egyes szervezetek kalkulációját a ténylegesen elszámolt, az (1)-(3) bekezdés szerinti belső elszámolásokat is tartalmazó költségek, ráfordítások és bevételek alapján kell elkészíteni. A kalkuláció alapján meghatározott szervezetenkénti önköltség, bevétel és eredmény elemzése alapján kell az alkalmazott belső díjakat évente felülvizsgálni.

Üzleti terv és kontrolling

17. §

(1) A társaság üzleti tervét a szervezetek szerinti részletezésben kell összeállítani.

(2) A társaság kontrolling tevékenységét és kötelező adatszolgáltatását a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének elkülönítéséről szóló 11/1996. (III. 5.) KHVM-PM együttes rendelet.

(2) A szervezetenként elkülönített eszközök besorolását a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell megkezdeni, és 2003. január 1. napja szerinti állapotnak megfelelően a 2002. üzleti év lezárását követően kell a nyilvántartásokban rögzíteni. A besorolás esetleges felülvizsgálatának eredményét a tárgyév december 31-ével kell a nyilvántartásba átvezetni és a mérlegben szerepeltetni.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelethez

A pályavasúthoz tartozó eszközök főbb csoportjai

I. Kincstári tulajdonban lévő eszközök

1. Közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik:

a) alépítmény (212121-212125) és felépítmény (21211-212116) a kisajátítási határon belüli földterülettel,

b) alagutak (214213), tám- és bélésfalak (212126), vasúti rakodók (212127), vágány- és pályaelzárók (212128), egyéb vasúti kiegészítő építmények (212129),

c) hidak (214121), felüljárók (214122), jelzőhidak (214123), aluljárók (214202), átereszek (214201),

d) középfeszültségű (l-35 kV) erősáramú vezetékek és kiegészítő építményei (212131), kisfeszültségű (l kV alatti) erősáramú vezetékek és kiegészítő építményei (212132), kisfeszültségű gyengeáramú (távközlő és adathálózat) vezetékek (212133), villamos felsővezeték (212134), villamos vontatási transzformátorállomás (212135), HM iparvágány (212136),

e) jelző- és biztosító berendezések, vezetékes és egyes vezeték nélküli hírközlő berendezések, utastájékoztató berendezések,

f) vágányba épített szerkezetek (vágányfékek, hőnfutásjelzők, vágányhídmérlegek),

g) a vasútnak a vasúttal és más közlekedési úttal való szintbeni kereszteződése (a 212129-2-ből),

h) mérlegházak aknával vagy anélkül (124115-ből a közforgalmú pályához tartozók).

2. A közforgalmú vasúti pályából kiágazó vontatóvágányok, valamint az iparvágányok, üzemi vágányok első (kiágazó) kitérője.

3. Honvédelmi és polgári védelmi létesítmények és eszközök.

4. Műemléknek nyilvánított épületek.

5. Az épületekhez, építményekhez tartozó földterület.

II. A vasúti társaság tulajdonában lévő eszközök

1.A közforgalmú vasúti pályán végzett infrastruktúraszolgáltatások teljesítéséhez szükséges eszközök (burkolatlan rakterületek, közforgalmú raktárak, tengelyátszerelő létesítmények, előfűtő berendezések, pályavasúti célú vasúti járművek).

2. Közforgalmú vasúton lévő vízi építmények és csővezetékek, vízkivételi és vízgazdálkodási művek fogadó és termelő berendezései és gerinchálózata.

3. A forgalomirányítás, a forgalomlebonyolítás, az ügyfél- és utaskiszolgálás, a forgalombiztonság és a balesetelhárítás épületei és az 1. pontban nem szereplő eszközei.

4. A közforgalmú vasúti pálya és a hozzá tartozó létesítmények működtetéséhez szükséges munkagépek, járművek, épületek és berendezések, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket.

5. Az épületekhez, építményekhez tartozó földterület.

2. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelethez

A személyszállító vállalkozó vasúti tevékenységhez tartozó eszközök főbb csoportjai

1. A személyszállítási vállalkozó vasúti feladatok ellátását szolgáló

a) személykocsik, étkező- és büfékocsik, hálókocsik, fekvőhelyes kocsik, poggyászkocsik, különleges (komfort, rokkant, kerékpárszállító, játszó, autószállító, zuhanyozó, fűtő, szalon, tárgyaló, stúdió, üzemi célú stb.) kocsik,

b) dízel és villamos motorvonatok, vezérlőkocsik, személyszállítási célú mozdonyok, nosztalgia személyszállító járművek,

c) személyszállító vonatok technikai előkészítéséhez szükséges eszközök és berendezések, gépi személykocsimosó és személykocsi-tisztító berendezések, tároló vágányok, takarítóvágányok,

d) személypénztárak, felvilágosító irodák, útipoggyász fel- és leadási raktárak, ruhatárak, poggyászmegőrzők berendezése és eszközei,

e) információs központok, helybiztosító irodák és menetjegyirodák berendezése, eszközei.

2. Kizárólag személyszállítási célú saját üzemi vágányok, valamint a hozzá tartozó eszközök, berendezések, létesítmények.

3. Az eszközök és létesítmények működtetéséhez szükséges munkagépek, járművek, kizárólagos használatú épületek, berendezések, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket is.

3.számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelethez

Az árufuvarozó vállalkozó vasúti tevékenységhez tartozó eszközök főbb csoportjai

1. Az árufuvarozási feladatok ellátását szolgáló

a) teherkocsik, konténerek, kísérő kocsik,

b) rakszerek, teherkocsi-tartozékok,

c) anyagmozgató gépek, berendezések,

d) árufuvarozási célú mozdonyok, kocsimozgató berendezések,

e) teherkocsik, tehervonatok technikai előkészítéséhez szükséges eszközök és berendezések, kizárólagos használatú épületek és építmények, rakodóhelyek,

f) teherkocsi-mosó, -fertőtlenítő és -takarító berendezések,

g) tengelyátszerelő berendezések.

2. A kizárólag árufuvarozási célú saját üzemi vágányok, valamint a hozzátartozó eszközök és berendezések, létesítmények.

3. Az eszközök és létesítmények működtetéséhez szükséges munkagépek, járművek, épületek, berendezések és létesítmények, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket.

4.számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelethez

A vontatási és járműkarbantartási szolgáltató tevékenységhez tartozó eszközök főbb csoportjai

1. A személyszállításhoz és árufuvarozáshoz használt mozdonyok, kivéve a személyszállítási, árufuvarozási célú mozdonyokat.

2. Az egyéb célt szolgáló

a) vontatójárművek,

b) üzemi célú kocsik,

ba) baleseti, vegyi és tűzelhárítást szolgáló járművek és eszközök,

bb) különcélú kocsik és motorkocsik.

3. A vontatási és karbantartási feladatok ellátását szolgáló

a) eszközök és berendezések,

b) telephelyek, raktárak, üzemi épületek, irodák berendezése,

c) közúti járművek, targoncák, rakodó és szállító berendezések,

d) járműmosó és -takarító berendezések a telephelyen belül,

e) villamos és gőz előfűtő berendezések a telephelyen belül,

f) kizárólagosan használt raktár, pihenő, olaj- és széntároló, kiszolgáló épületek és helyiségek.

4. A közforgalmú vasúti pályából kiágazó, a vontatási tevékenységet ellátó vasúti vállalkozás által használt üzemi vágányok első (kiágazó) kitérője utáni szakasza, valamint a hozzá tartozó eszközök berendezések, létesítmények.

5. A vontatási célú eszközök és létesítmények működtetéséhez szükséges munkagépek, járművek, épületek, berendezések, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket.

5. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelethez

A vasúti társasági központi irányító és háttérszolgáltató szervezethez tartozó eszközök főbb csoportjai.

1. A tevékenység ellátásához használt épületek, építmények:

a) oktatási épületek, építmények,

b) üdülő- és sportlétesítmények,

c) egészségügyi intézmények,

d) vasútbiztonság épületei,

e) központi és területi irányítás épületei, építményei,

f) MÁV Nyugdíj Igazgatóság épülete, építményei,

g) MÁV Bevételellenőrzési Igazgatóság épülete, építményei,

h) MÁV Beruházás Lebonyolító Igazgatóság építményei,

i) MÁV Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal épülete, építményei.

A felsorolt épületekhez, építményekhez tartozó földterületek és vagyoni értékű jogok.

2. A központi és háttérszolgáltató tevékenység ellátásához szükséges gépek, berendezések, járművek, beleértve a számítástechnikai eszközöket és programokat, a GIR központi gépeit és programjait, az üzemi célú (zöld) vasúti kocsikat és az őrző-védő kutyákat is.

3. A vasúti társaság által alapított társaságoknak bérbe adott ingatlanok (épület, építmény, föld) és egyéb eszközök.

1 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

2 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.