2003. évi L. törvény

a Nemzeti Civil Alapprogramról[1]

Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hoz létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A kitűzött célok elérése és a civil társadalmi önszerveződés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Alapprogram célja

1. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, azok működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást.

(2) Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:

a) civil szervezetek működési támogatása;

b) civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása;

c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;

d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;

e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása;

f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása;

g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;

h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása;

i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács), illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;

j) az Alapprogram működésével kapcsolatos költségek fedezete;

k) civil érdekképviseleti tevékenység támogatása.

(3) Az Alapprogram rendelkezésére álló forrásoknak a Tanács által évente meghatározott hányadát - de legalább hatvan százalékát - a civil szervezetek (2) bekezdés a) pontja szerinti működési támogatására kell fordítani.

Az Alapprogram pénzügyi forrása

2. § (1)[2] Az Alapprogram céljainak megvalósítását a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének "Nemzeti Civil Alapprogram" elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter e törvény előírásai szerint rendelkezik.

(2) Az Alapprogram bevételei:

a)[3] a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg;

b) jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek önkéntes befizetései, adományai;

c) költségvetési céltámogatások;

d) jogszabályban meghatározott egyéb bevételek.

(3)[4]

(4) A jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alapprogram javára történő önkéntes befizetései, adományai közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. Meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Tanács dönt.

A kedvezményezettek

3. §[5] (1) Az Alapprogramból - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az a civil szervezet jogosult támogatásra, amelyet a bíróság a pályázat kiírása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és a létesítő okiratában foglalt tevékenységet ténylegesen folytatja.

(2) Az 1. § (2) bekezdésének a) és j) pontjában megjelölt célok kivételével csak a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján közhasznú jogállást jogerősen megszerzett civil szervezet jogosult az Alapprogram támogatására.

(3)[6] Nem jogosult az Alapprogramból működési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül támogatásban a központi költségvetésből.

Az Alapprogram szervezete

4. §[7] A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést. Az öt személy delegálásáról szóló döntés során a Tanács figyelembe veszi e törvény 12. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti öt tevékenységi területet.

5. § (1) A Kollégiumok az Alapprogram regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződő operatív döntéshozó szervei. A Kollégiumok a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok, arányok szerint döntenek a kedvezményezettek támogatásáról vagy pályázatok kiírásáról, illetve azok elbírálásáról.

(2)[8] A miniszter a legalább 5, de legfeljebb 11 tagú Kollégiumokat a 13. § (1) bekezdés szerinti választást követően alakítja meg. A miniszter jogosult valamely Kollégiumot megszüntetni, új Kollégiumot létrehozni, továbbá meglévő Kollégium elnevezését megváltoztatni. A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az e törvény 12. § (6) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ában meghatározott módon választja. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül, a Kollégium javaslata alapján a miniszter jelöli ki.

(3) A Kollégium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A Kollégium minden tagjának egy szavazata van. A Kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a Kollégium elnökének szavazata dönt.

(4) A Kollégiumok működésük szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjükben határozzák meg. A Kollégiumok ügyrendjének szövegére a kollégiumi elnökök tesznek a Tanács elnökével egyeztetett javaslatot. A Kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el.

(5)[9] A civil szervezet által benyújtott, támogatás felhasználásáról szóló beszámoló tárgyában hozott kollégiumi döntés ellen a Tanács tagja, a döntést hozó Kollégium tagja, illetve a beszámolót benyújtó civil szervezet a döntés közzétételétől számított 30 napon belül kifogást nyújthat be a Tanácshoz. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(6)[10] A Tanács a Kollégiumot - amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Kollégium döntése jogszabályt sért vagy a Tanács döntésébe ütközik - a kifogás benyújtásától számított 30 napon belül felhívja a jogszabálysértés, illetve a Tanács döntésével való összeütközés megszüntetésére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a Kollégium a felhívásnak a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, a Tanács a Kollégium döntését e határidő leteltét követő 30 napon belül megsemmisíti.

(7)[11] A támogatás felhasználásáról szóló beszámolót benyújtó civil szervezet a kifogását elutasító, illetőleg a megsemmisítést, módosítást eredményező tanácsi döntés felülvizsgálatát a döntés közzétételétől számított 30 napon belül a Tanács ellen indított polgári nemperes eljárásban a bíróságtól kérheti. A kérelemről a bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény rendelkezéseit alkalmazva a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz.

6. §[12] (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő 30 napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízása 3 évre szól.

(2) A Tanácsban, Kollégiumban a jelölést, illetve választást megelőző 3 év során tagi tisztséget betöltő személy akkor jelölhető, illetve választható újra, ha megbízása kezdetét megelőző 3 évben az Alapprogram egyik testületének sem volt tagja.

(3)[13] A Tanács és a Kollégiumok tagjainak költségtérítését a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. A költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.

7. §[14] (1) Nem lehet a Tanács, illetve a Kollégium tagja

a) országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, polgármester,

b) a Tanács vagy Kollégium tagjának közeli hozzátartozója,

c) az Alapprogram valamely testületében már tagi tisztséget betöltő személy,

d) aki a jelölését megelőző 5 éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző 2 éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,

e) akinek a miniszter a 8. § (4) bekezdésének d) pontja alapján a megbízását korábban visszavonta.

(2) A Tanács tagja és a Kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget 30 napon belül megszüntetni.

(3) A Tanács és Kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról.

7/A. §[15] (1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács és a Kollégium tagjának, továbbá a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény [a továbbiakban: Knyt.] 2. §-ának (1) bekezdése szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha

a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy, vagy ezek közeli hozzátartozója

aa) az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző 3 éven belül bármikor fennálltak.

(2) A Tanács és a Kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekről, valamint a Tanács elnökének 15 napon belül bejelenti az érdekeltségi kör megváltozását. A Tanács elnöke a bejelentést követő 15 napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon történő közzétételéről. A Knyt. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Ha a kollégiumi tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezet pályázik az Alapprogram támogatására, a Tanács elnöke olyan Kollégiumot jelöl ki a pályázat elbírálására, amelyben egyik kollégiumi tag érdekeltségi körébe sem tartozik a civil szervezet.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megsértésével kötött támogatási szerződésre a Knyt. 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a (3) bekezdésben foglaltak megsértését a miniszterhez is be kell jelenteni. A bejelentés megalapozottsága esetén a miniszter az érintett kollégiumi tag megbízását a bejelentést követő 15 napon belül visszavonja.

8. §[16] (1) A Tanács tagjának megbízása megszűnik[17]

a) a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondással,

c) a tag halálával, vagy

d) a megbízás visszavonásával.

(1a)[18] A Kollégium tagjának megbízása megszűnik

a) a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondással,

c) a tag halálával,

d) a megbízás visszavonásával,

e) a Kollégium 5. § (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén.

(2) A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszűnik a testület új tagjainak a 13. § (1) bekezdése szerinti megválasztását követő megbízása napján.

(3) A tanácsi, kollégiumi tag a tisztségéről való lemondást írásban, a miniszterhez jelenti be.

(4) A miniszter - a Tanács, illetőleg a Kollégium javaslatára - a Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízását visszavonja, ha

a) feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,

c) egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy

d) tisztségére méltatlanná válik.

(5) A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott testületi tag (a továbbiakban: miniszteri delegált) megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.

(6) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tanácsi vagy kollégiumi tag megbízása - az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen az adott testületbe jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttagot a tag megbízásából hátramaradt időtartamra kell megbízni. A póttag megbízásának megszűnése esetén az e bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) A megbízás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről:

a) a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízás megszűnésétől számított 30 napon belül bízza meg;

b) a Bizottság által jelölt tag esetében a Bizottság a soron következő ülésén dönt az új jelölt személyéről; a miniszter a jelöltet a Bizottság jelölését követő 30 napon belül bízza meg;

c) a póttagot - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízásának megszűnésétől számított 30 napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megindítja a 12-13. § szerinti eljárást.

9. §[19] (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács, illetve a Kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(2) Az Alapprogram kezelő szerve - a Knyt. 3. §-ában foglaltak szerint - biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvánosságát.

(3) A pályázati felhívást legalább két országos napilapban közzé kell tenni.

(4) Az Alapprogram működésének nyilvánossága érdekében a miniszter internetes honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül

a) a Tanács és a Kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított 30 napon belül,

b) a Tanács és a Kollégiumok tagjainak neve,

c) a tanácsi és kollégiumi tagok 7/A. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek neve,

d) a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,

e) a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselőjének neve, a pályázatot kiíró Kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak a 7/A. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,

f) a 9/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti beszámoló,

g) a Tanács és a Kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzétételért felelős szerv a közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti a közzétételről a minisztert, a Tanács és a Kollégiumok tagjait, valamint a kollégiumi döntéssel elbírált támogatás iránti kérelem esetén a kérelmet benyújtó civil szervezetet.

9/A. §[20] (1) A Kollégiumok és az Alapprogram kezelő szerve minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alapprogram működésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint - elkészített beszámolót.

(2) A Tanács minden év április 30-áig megküldi a miniszternek az Alapprogram testületeinek és kezelő szervének előző évi tevékenységéről, valamint az Alapprogram, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját.

(3) A Tanács, a Kollégiumok és az Alapprogram kezelő szerve a feladatkörüket érintő kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatják a minisztert.

(4) A miniszter minden év június 30-áig beszámol a Bizottságnak az Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről.

10. § A támogatások legalább nyolcvan százaléka nyilvános pályázat keretében, a fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján nyerhető el.

11. § (1)[21] Az Alapprogram terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító döntésben kell rendelkezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

(4) Az e § rendelkezései szerint visszatérített összeg további felhasználásáról az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás folyósításáról rendelkezett.

A civil jelöltállítási rendszer

12. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül az országos hatókörű civil szervezetek a Tanács öt tagját választják meg oly módon, hogy egy-egy tagot választanak az

a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése,

b) kulturális tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

c) természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem,

d) gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, sport, szabadidő,

e)[22] közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, emberi és állampolgári jogok védelme, a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme, fogyasztóvédelem, euroatlanti integráció elősegítése, nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, egyéb nonprofit tevékenységek

területén működő civil szervezetek.

(2) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell megválasztani a Tanács régiónkénti egy-egy tagját is.

(3)[23] Az egyes Kollégiumok létszámát és összetételét a miniszter az e törvény 5. § (2) bekezdésének szabályai szerint határozza meg.

(4) A civil jelöltállítási rendszerbe azon regionális, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban rögzített módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. Minden regionális hatókörű civil szervezet csak egy, a működésével érintett régióban állíthat elektort. Minden országos hatókörű civil szervezet csak az országos hatókörű civil szervezetek elektori gyűlésén állíthat elektort. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(5) Minden, a (4) bekezdés szerint bejelentkezett civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként.

(6) Az országos hatókörrel működő civil szervezetek elektori gyűlését és a régiónkénti elektori gyűléseket a miniszter hívja össze. A gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját hirdetmény útján kell közzétenni.

13. § (1) A civil jelöltállítási rendszer által megválasztandó tanácsi, illetve kollégiumi tagokat az elektorok kislistás szavazással választják meg, az e törvényben rögzített szabályok szerint.

(2)[24] A szavazólapra minden jelölt neve felkerül, aki a jelen lévő elektorok 10 százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.

(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.

(4) A Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyikük szerez megbízatást.

Értelmező rendelkezések

14. § E törvény alkalmazásában:

a) civil delegált: a Tanács, illetve a Kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek e törvény 12-13. §-ának rendelkezései szerint választottak meg;

b)[25] civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt);

c) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;

d) közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593-596. §-aiban meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;

e) közhasznú: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározottak;

f) országos hatókörű civil szervezet: az a civil szervezet, mely az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedő hatókörrel végzi;

g)[26] régió: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. pontjában meghatározott területfejlesztési egység;

h) regionális hatókörű civil szervezet: az a civil szervezet, mely az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedő hatókörrel végzi.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A törvény 2. § (2) bekezdésének a) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)[27]

(3)[28] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapprogram kezelése során felmerülő összköltségnek az Alapprogram forrásaihoz való arányát, az Alapprogram kezelőjének kijelölését, az Alapprogram kezelésének, felhasználásának, ellenőrzésének szabályait és a civil jelöltállítási rendszer működésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4)[29] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)[30] az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét, az Alapprogram nyilvánosságával kapcsolatos részletes szabályokat,

b)[31] a Tanács és a Kollégium tagai a költségtérítése elszámolása szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

16. §[32]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2006. évi CIX. törvény 166. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[3] Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 53. § -a. Hatályos 2011.12.31.

[4] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXXXVI. törvény 13. § (6) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[5] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 1. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[6] Módosította a 2010. évi CLIII. törvény 42. § (6) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[7] Megállapította a 2011. évi XCIII. törvény 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2011.07.22.

[8] Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 42. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[9] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[10] Beiktatta a 2008. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[11] Módosította a 2009. évi L. törvény 72. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.06.30.

[12] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 4. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[13] Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 42. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[14] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 5. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[15] Beiktatta a 2008. évi LXXXVI. törvény 5. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[16] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 6. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[17] A nyitó szövegrészt módosította a 2010. évi CLIII. törvény 42. § (6) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[18] Beiktatta a 2010. évi CLIII. törvény 42. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[19] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 7. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[20] Beiktatta a 2008. évi LXXXVI. törvény 8. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[21] Módosította a 2008. évi LXXXVI. törvény 13. § (8) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[22] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 9. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[23] Módosította a 2008. évi LXXXVI. törvény 13. § (6) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[24] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 10. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[25] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 11. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[26] Megállapította a 2008. évi LXXXVI. törvény 11. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXXXVI. törvény 13. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[28] Módosította a 2009. évi LXXVII. törvény 182. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.09.

[29] Beiktatta a 2008. évi LXXXVI. törvény 12. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[30] Módosította a 2009. évi LXXVII. törvény 182. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.09.

[31] Módosította a 2010. évi CLIII. törvény 42. § (5) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[32] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CIX. törvény 51. § (7) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2010.12.31.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére