2003. évi LVIII. törvény

a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról[1]

Az Országgyűlés az állam és a társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:

A törvény célja

1. §[2] A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyarország területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.

2. § E törvény alkalmazásában

a) hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

b) nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

c) az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;

d) mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;

e) veszélyeztetett terület: az a)-d) pontokban meghatározott terület;

f) szerződő: az a természetes személy, aki az e) pontban meghatározott területen lévő lakóingatlan tulajdonosaként, önkéntesen vállalt szerződés alapján rendszeres befizetést teljesít az Alapba;

g) adományozó: az f) pontban meghatározott szerződőn kívül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely az Alap részére önkéntes befizetést teljesít;

h) lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület);

i) víztöbblet: árvízből és belvízből származó, a medréből kilépő vízfolyás vagy állóvíz.

A jogosultság feltételei

3. § Az Alap kezelőjével e törvény szerinti szerződés megkötésére az a természetes személy jogosult,

a) akinek lakóingatlan tulajdona a 2. § ej pontjában meghatározott veszélyeztetett területen található, és

b) a lakóingatlan

ba) jogerős építési engedélynek megfelelően épült és használatbavételére jogerős használatbavételi engedély alapján került sor, vagy

bb) fennmaradását az építésügyi hatóság jogerősen engedélyezte, amennyiben a kártalanítást jogszabály nem korlátozta vagy nem zárta ki.

4. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége a 3. § szerinti szerződés alapján a víztöbblet következtében a veszélyeztetett területeken keletkezett károkért áll fenn.

(2) Az Alap általi kártalanításra az a szerződő jogosult,

a) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kár keletkezett, és

b) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt.

(3) Azon természetes személy kártalanítása során, aki a 3. § szerinti lakóingatlant gazdaság tevékenység folytatására is használja, a lakóingatlan értékének megállapításánál a többirányú használatot értéknövelő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

(4) Kártalanításra - a lakóingatlan elidegenítése esetén - az új tulajdonos akkor jogosult, ha az adásvételi szerződés időpontjában a lakóingatlanra az eladó érvényes szerződéssel rendelkezett, és az új tulajdonos az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül szerződést köt az Alappal.

A befizetés mértéke

5. § (1) Az Alapba a szerződő a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, más természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet kizárólag a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint teljesíthet befizetést.

(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával a szerződésben kerül meghatározásra.

(3)[3] Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának igazolása alapján a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30%-kal csökkenthető.

A kártalanítás mértéke

6. § (1) A szerződő káreseményenként legfeljebb tizenöt millió forint kártalanításra jogosult.

(2) Az a szerződő, aki a káresemény bekövetkezését megelőzően hat hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést az Alap részére - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a kártalanítás 50%-ára jogosult.

Az Alap működése

7. § (1) Az Alap bevételei:

a) szerződés alapján történő rendszeres befizetések,

b) önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok.

(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:

a) költségvetési támogatás, ha az Alap pénzállománya a kötelezettségeinek teljesítéséhez nem elegendő,

b) árvízkár enyhítésére szolgáló nemzetközi segélyek.

(3)[4] Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt befizetés közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősül (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §).

(4) Az Alap bevételei kizárólag

a) az e törvény hatálya alá tartozó káreseménnyel összefüggő kártalanítás megfizetésére, ideértve a káresemény miatt a lakóingatlan lakhatatlanná válását követően a veszélyeztetett területről való elköltözést is, valamint

b) az Alap működési költségeire használhatók fel.

(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

8. §[5] Az Alappal az államháztartásért felelős miniszter e törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásai szerint rendelkezik.

9. § (1)[6] Az Alapot a kincstár (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli.

(2) Az Alapkezelő feladatai különösen:

a) szerződést köt a 3. § szerinti jogosulttal,

b) nyilvántartja és kezeli a szerződők szerződéssel kapcsolatban birtokába került személyes adatait,

c) fogadja a befizetéseket, a káresemény bekövetkezése esetén felméri a károkat és teljesíti a szerződők felé a kifizetéseket.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésben meg kell határozni különösen:

a) a szerződő természetes személy személyazonosító és lakcímadatait,

b) a lakóingatlan elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,

c) az éves befizetés összegét,

d) a befizetések gyakoriságát és módját,

e) az ingatlan szerződéskötéskori állapotát és értékét.

(4) Az Alapkezelő - a (2) bekezdés alapján - külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására mást (beleértve a biztosítóintézetet) is megbízhat.

(5) Az Alapkezelő, illetve a megbízottja az e törvényben foglaltak alapján ellátott feladatokkal kapcsolatban, a kártalanításra való jogosultság fennállásának megállapítása céljából-a szerződés megszűnésétől számított egy évig - kezelheti a szerződő természetes személyek személyazonosító és lakcímadatait, a szerződés tárgyát képező lakóingatlanra vonatkozó adatokat, valamint a befizetésre vonatkozó adatokat.

Átmeneti rendelkezések

10. § (1) E törvény 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

"g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére."

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)

"i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet."

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 9. számú melléklete kiegészül a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap e törvény melléklete szerinti költségvetésével.

(5)[7] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az Alap felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait,

b) az Alapkezelő feladatait, valamint a szerződésekkel kapcsolatos eljárás szabályait,

c) a korrekciós tényező számításának és alkalmazásának szabályait,

d) a befizetések éves mértékének számítási módszerét.

(6)[8] Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálatának szabályait.

(7) A lakóingatlan tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra e törvény hatálybalépését követően 2005. december 31-ig akkor is jogosult, ha a 3. § b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi LVIII. törvényhez

Millió forintban
Cím­számAlcím­számJogcím-csop.-számJogcím­számElőir.-csoport-számKiemelt elöír.-számCím-névAlcím­névJogcím-csop.-névElőir.-Jogcim-csop.-nev névALAP2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiadásBevételEgyenleg
LVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
1Rendszeres befizetés10,0
2Költségvetési támogatás100,0
3Működési kiadások110,0
1 — 10. cím összesen:110,0110,00,0
Összesen:110,0110,00,0

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 228. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[3] Módosította a 2012. évi XCIII. törvény 55. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[4] Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 153. § - a. Hatályos 2014.03.15.

[5] Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[6] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 125. § (3) bekezdés k) pontja. Hatályos 2007.01.01

[7] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (10) bekezdés k) pontja. Hatályos 2007.01.01

[8] Módosította a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (17) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

Tartalomjegyzék