69/2003. (X. 28.) GKM rendelet

a földgáz árszabályozásának kereteiről

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 56. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8. §-ának (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya

a) a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelemben értékesítetett földgáz hatósági legmagasabb árához,

b) a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz hatósági legmagasabb árához,

c) a földgázszállítás hatósági legmagasabb díjához (a földgáztranzit kivételével) ,

d) a földgázelosztás hatósági legmagasabb díjához,

e) a közüzemi ellátás érdekében történő földgáztárolás hatósági legmagasabb díjához

kapcsolódó árszabályozási keretek megállapítására terjed ki.

2. §

(1) Az árszabályozás kiindulópontját jelentő induló árak (a továbbiakban: induló árak) megállapításának alapját a 2001-ben az engedélyesi körbe tartozó jogi személyeknél (a továbbiakban együtt: földgázipari társaságok) lefolytatott eszköz- és költség-felülvizsgálatok jelentik. Ezen vizsgálatok kereteit, valamint az induló árak megállapítására vonatkozó egyéb keretszabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az induló árak megállapítása és a 2005. december 31. közötti hatósági ármegállapítások árszabályozási kereteit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A közüzemi szolgáltató országosan egységes közüzemi viszonteladói tarifarendszer keretében vásárolja a földgázt. A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató országosan egységes közüzemi végfelhasználói tarifarendszer keretében értékesíti a földgázt.

3. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, és 2005. december 31-én hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a földgáz árának szabályozásáról szóló 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet, valamint az azt módosító 41/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, 36/1999. (VI. 21.) GM rendelet és a 39/2001. (XII. 22.) GM rendelet.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 69/2003. (X. 28.) GKM rendelethez

Az induló árak megállapítására vonatkozó keretszabályok

1. Az induló árak megállapításánál figyelembe veendők:

a) a földgázipari társaságok 2000. évi auditált mérlegei és eredménykimutatásai, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,

b) a 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett és 2003-ban várható lényegesebb változások (infláció, árfolyam, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozások, mennyiségi változások [fogyasztói létszám, teljesítmény-lekötés, gázmérők névleges összteljesítménye]) ,

c) a rendelet hatálybalépése utáni időszakra vonatkozó, megbízhatónak tekintett előrejelzések (kapacitásváltozások, új jogszabályok hatálybalépése, infláció) ,

d) az árelőkészítésért felelős Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és az általa megbízott szakértők által 2001-ben - az a) -b) pontok alapján - végzett eszköz- és költség-felülvizsgálatok eredményei,

e) a rendelet hatálybalépése előtt kialakult árak (díjak) szintje és szerkezete.

2. A Hivatal az egyes költségelemeket - a földgázszállítási és rendszerirányítási, földgázelosztási, földgáz közüzemi nagykereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, földgáztárolási működési engedélyeseknél (a továbbiakban együtt: hatósági áras engedélyesek) külön-külön - a következő módon veszi figyelembe:

a) Tőkeköltség: A hatósági áras engedélyeseknél külön-külön megállapítandó kalkulált tőkeköltségelem kiszámításának módja:

TK = TIE x IXTE x TH ahol:

b) Értékcsökkenés: A Hivatal az értékcsökkenés meghatározásához a 2000. évi auditált zárómérlegben szereplő eszközöket veszi alapul. A szakmai indokoltság szempontjából végrehajtott korrekciók után - az éves átlagos beruházási árindexek segítségével - kiszámítja ezek 2002. évi árszintű (átértékelt) bruttó értékét és ebből a várható hasznos élettartam szerinti kulcsokkal számítja ki a 2002. évi árszintű éves értékcsökkenést (a számítások során figyelembe vette a 2001. évi eszközaktiválásokat, selejtezéseket és értékesítéseket is) . A tőkeköltség-számítással megegyező módon a 2002. évi árszintű értékcsökkenés az a) pontban meghatározott "IXTE" értékkel korrigálandó az ármegállapítás tárgyidőszakára.

c) Külön metodika alapján számított költségek:

- elszámolási különbözet,

- termelésfinanszírozási hitel normatív kamatköltsége,

- importált földgáz költsége.

d) Az a) -c) pontokban nem említett költségek esetében a 2000. évi árszintű indokolt költségeket a következő - korrigált inflációs - indexszel (IXA) kell felszorozni:

és

3. Az árképzésnél figyelembe veendő költségek számításához és árakká történő alakításához a Hivatal az általa - az iparágon belül egyeztetett alábbi földgázmérlegek figyelembevételével - elfogadott mennyiségi adatokat használja fel:

a) 2001. (tény),

b) 2002. (tény),

c) 2003. (várható),

d) 2004. (terv).

2. számú melléklet a 69/2003. (X. 28,) GKM rendelethez

Az induló árak megállapítása és a 2005. december 31. közötti hatósági ármegállapítások árszabályozásának keretei

1. Áralkalmazási eljárások

1.1. Rendszeres árkorrekció[1]

A 2004. január 1-jétől 2005. december 3 1-ig tartó árszabályozási időszak során, a rendszeres árkorrekció:

- július 1-jére vonatkozóan (az árképletek, a GET 50. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti földgázár kiegyenlítési hozzájárulás, és az import költségeket befolyásoló tényezők alapján), és

- január 1-jére vonatkozóan (az import költségeket befolyásoló tényezők alapján)

történik.

1.2. Rendkívüli ármódosítás

A Hivatal akkor tesz rá javaslatot, ha a földgázpiaci események azt egyértelműen szükségessé teszik.

1.3. Az infláció figyelembevétele a júliusi rendszeres árkorrekciók során

A MNB által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzést (az árelőkészítés lezárása előtti utolsó "Jelentés az infláció alakulásáról") a "k" inflációkorrekciós tényezővel (lásd 1.4. pont) korrigálni kell, és az így kapott "becslési hibával korrigált inflációkövetési tényezőt" (lásd 2.1. pont) kell a rendszeres árkorrekciók során használni.

Az előrejelzés hibáját utólag, az árkorrekciós javaslatok között eltelt időszakra vetített KSH tény - háztartási energia nélküli - árindex alapján kell figyelembe venni e rendelet 1. számú mellékletének 2. d) pontjában, a (CPIX1 és a CPIX2) indexeknél leírtak szerint.

1.4. Inflációkorrekciós tényező ("k")

Az inflációkorrekciós tényező értékére a rendszeres árkorrekciók alkalmával - az árjavaslatoknak az ár megál-lapítója számára történő benyújtása kapcsán - a Hivatal tesz javaslatot a 0,75-0,95 közötti sávban. Javaslata megtételekor a Hivatal elemzi a hatósági áras engedélyesek működését és a várható folyamatokat. Indokolt esetben a Hivatal hatósági áras engedélyesenként, illetve tevékenységenként egymástól eltérő mértékű inflációkorrekciós tényezőre is javaslatot tehet.

1.5. Az átlagárak és a tarifák

A rendszeres árkorrekció vagy rendkívüli ármódosítás során érvényesítendő átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az átlagárakat lebontani tarifákra (díjtételekre) . Mennyiségarányos tarifák esetében az induló árak (tarifák) megállapításánál figyelembe vett (hőmérsékletkorrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell alapul venni. Ezen adatokon akkor indokolt változtatni, ha az induló áraknál figyelembe vett mennyiségi adatok és arányok alapvetően helytelennek vagy alkalmatlannak bizonyulnak. Az alap- és teljesítménydíjakat az indexált árbevételtömeg és a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján kell meghatározni.

A 2.3. és 2.5. pontok szerinti fajlagos értékek és átlagárak számszerűsítése és további felhasználása során különös figyelmet kell fordítani a piaci szerkezet alakulására, a közüzemi és a versenypiac közötti arányra, illetve ennek változására. Az átlagáraknak a csupán mennyiségi összetétel módosulása miatt bekövetkező változása önmagában nem jelzi, illetve teszi szükségessé a közüzemi a díjtételek változ(tat) ását.

1.6. Nyereségkorlát és nyereség-visszajuttatás

a) A földgázszállítási és földgázelosztási működési engedélyesek engedélyköteles tevékenysége (i) által szabadon elérhető nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítása adott társaságra:

ahol:

b) Ha az engedélyköteles tevékenység(ek) re vonatkozó - a tárgyév auditált Éves Beszámolójának kiegészítő mellékletében szereplő - üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (ÜNY) túllépi a nyereségkorlátot (NYK) , azaz ÜNY>NYK, az adott földgázszállítási vagy földgázelosztási működési engedélyes köteles közvetlenül vagy közvetve a nyereségét megosztani a fogyasztókkal. Az érintett földgázszállítási vagy földgázelosztási működési engedélyes a többletnyereség megosztásáról a Hivatallal egyeztetett formában köteles gondoskodni. A fogyasztókat illető többletnyereség: NYV=(ÜNY-NYK) /2.

c) Ha a közüzemi nagykereskedő földgázár kiegyenlítési hozzájárulást fizet be az Energiagazdálkodási célelőirányzatjavára, akkor a közüzemi nagykereskedelmi engedélyes a befizetésről szóló döntéséről a tárgyév december 23-áig köteles a Hivatalt tájékoztatni. A hozzájárulás befizetéséről szóló tájékoztatás megtörténte után a közüzemi nagykereskedő a befizetést a tárgyév december 31-éig köteles teljesíteni. A befizetett összeg kerül a következő év júliusi (rendszeres) árkorrekciónál figyelembevételre.[2]

2. Ármeghatározások és jelölések

A rendszeres árkorrekciók során a földgáz legmagasabb hatósági árainak megállapításánál (az indokolt import költségek megállapítását kivéve) a következő évre vonatkozóan (tárgyidőszak) , az előző év alapján (bázisidőszak) az alábbi képleteket kell figyelembe venni. (A jelöléseket a 2.6. pont tartalmazza.)

2.1. A becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező meghatározása:

2.2. Az együttműködő földgázrendszerhez kapcsolódó ármeghatározás

2.2.1. A belföldi felhasználású földgáznak a belföldi gázszállító rendszeren történő továbbítása és a rendszerirányítás érdekében felmerülő költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál) :

2.2.2. A belföldi felhasználású földgáz tárolása érdekében felmerülő költségelemekárban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál) :

2.2.3. A belföldi felhasználású földgáz elosztása érdekében felmerülő költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál) :

2.3. A közüzemi piac kereskedelmi tevékenységeinek ármeghatározása

2.3.1. A belföldi közüzemi gázértékesítés érdekében felmerülő közüzemi nagykereskedelmi költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál) :

2.3.2. A belföldi közüzemi gázértékesítés érdekében felmerülő közüzemi szolgáltatói költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál) :

2.4. A rendszeres árkorrekció során elismert fajlagos importköltség meghatározása a tárgyidőszakra: Az importköltség megállapításánál:[3]

- a januári rendszeres árkorrekciók során az előző naptári év II. félévében és az adott naptári év I. félévében,

- a júliusi rendszeres árkorrekciók során az adott naptári évben rendelkezésre álló import árakat az alábbi képlet szerint kell figyelembe venni:

a) januári rendszeres árkorrekciónál:

i = ie + ik (9)

ahol: "ik" megegyezik az előző naptári év júliusi rendszeres árkorrekciójához - a b) pont szerint - kiszámított "ik"-val,

b) júliusi rendszeres árkorrekciónál:

i = ie + ik (10)

ahol:

ik = (ir-iee) xMOR/MN+j/MN (11)

2.5. A közüzemi árak meghatározása

2.5.1. A közüzemi nagykereskedő értékesítési átlagára:

2.5.2. A közüzemi nagykereskedő viszonteladói átlagára:

2.5.3. A közüzemi szolgáltatói végfelhasználói átlagár:

2.6. Jelölések