2003. évi LXXVII. törvény

egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról[1]

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosítása

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

10. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hegyközség egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület."

11. § A Htv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései részvételével lehet létrehozni."

12. § (1) A Htv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak."

(2) A Htv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő új e) és f) pontokkal egészül ki, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölése g) -re változik:

(A hegybíró)

"e) az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat,

f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések és kivágások nyilvántartását,"

(3) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de kinevezésétől számított legkésőbb egy éven - belül leteszi, A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszűnik.

(5) A hegybírót munkájáért díjazás illeti meg."

13. § A Htv. 17/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok a hegyközségek, amelyek bevétele nem elegendő ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak, körhegybíróságot alakíthatnak. A körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történő csatlakozásról és a kiválásról - a választmány előterjesztése alapján - a közgyűlés dönt."

14. § A Htv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől) , székhelyétől függetlenül -]

"c) az a házikerti szőlőbirtokos, aki a termését forgalomba hozza."

15. § A Htv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre."

16. § A Htv. 31. §-ának d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A tag kötelezettsége, hogy)

"d) szőlőterületéről és szőlőtermeléséről nyilvántartást, értékesítésre szánt bor termeléséről, raktározásáról és forgalmazásáról, valamint bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről pincekönyvet vezessen;

e) a hegyközségnek külön jogszabályban rögzített tartalommal adatot szolgáltasson."

17. § A Htv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a titkár, akit a választmány pályázat alapján nevez ki. A titkár csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. A titkár díjazására a 17. § (5) bekezdése vonatkozik."

18. § A Htv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: nemzeti tanács) , amely a hegyközségi tanácsok egy-egy képviselőjéből áll, és a főtitkárral egészül ki.

(2) A nemzeti tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik.

(3) A nemzeti tanács a tagjai sorából elnökséget, ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit a tanács pályázat alapján nevez ki. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet."

19. § A Htv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Borminősítő Intézet, az Országos Borszakértő Bizottság, az országos szőlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képviselői. A tanács ülésére meg kell hívni a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselőjét."

20. § A Htv. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács közigazgatási ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de kinevezésétől számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a tisztségviselő, illetve ügyintéző munkaviszonya megszűnik."

21. § A Htv. 38. §-ának b), c), d), f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő i)-j) pontokkal egészül ki:

(A hegyközség)

"b) gondoskodik - a helyi önkormányzattal együttműködve - a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről;

c) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, s azokat - egyedileg nem azonosítható módon - a hegyközségi tanácshoz továbbítja;

d) a szőlőültetvényekkel kapcsolatos támogatások igénybevételével összefüggő adatokat szolgáltat a támogatást folyósító szervnek;

f) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szőlőfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak;

i) ellenőrzi tagjainál a rendtartásra vonatkozó jogszabályok betartását;

j) rendezvényeket, helyi borversenyeket szervez."

22. § A Htv. 40. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyi sajátosságoknak megfelelő készítése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket."

23. § A Htv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § A hegyközség - a jogszabályok keretein belül - a működési területére kiterjedően meghatározhatja a telepíthető szőlőfajtákat, továbbá fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő, must és bor mennyiségét, valamint a legalacsonyabb szüretelési mustfokot."

24. § A Htv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A hegyközség a külön törvényben meghatározott módon részt vesz a szőlőtelepítéssel és kivágással kapcsolatos engedélyezési eljárásban.

(2) A szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származási bizonyítványát a hegybíró, a meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor, a védett eredetű bor és a meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegesség származási bizonyítványát pedig a hegyközségi tanács titkára adja ki."

25. § A Htv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § A hegybíró a műveletlenül hagyott ültetvény használóját megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles erről tájékoztatni az illetékes körzeti földhivatalt."

26. § A Htv. 46. §-a (1) bekezdésének f) , g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés kiegészül az alábbi j) , k) pontokkal:

(A hegyközségi tanács)

"f) intézi a borvidék származás-, minőség- és eredetvédelmi ügyeit;

g) képviseli a borvidék termelőit az őket érintő szakmai ügyekben;

j) hatósági ellenőrzést végez az illetékességi területéhez tartozó hegyközségeknél;

k) borvidéki, regionális rendezvényeket, borversenyeket szervez."

27. § A Htv. 47. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzeti tanács)

"d) képviselheti a hegyközséget a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben;"

28. § A Htv. 51. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel."

29. § (1) A Htv. 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hegyközség a működéséhez szükséges költségeket a bevételeiből fedezi. A hegyközség bevételei:)

"c) a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges, költségvetési pénzeszközök,"

(2) A Htv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hegyközségi járulékot évente a közgyűlés határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot szőlőtermelő esetén termőültetvényeinek területe vágy termésmennyisége, illetve szőlőterületének aranykorona-értéke alapján; házikerti szőlőbirtokos esetén a termésének mennyisége; felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni."

30. § (1) A Htv. 55. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a b)-d) pont jelölése c)-e) pontra változik:

(A nemzeti tanács fenntartásának költségeit) "b) jogszabályban, illetve az állammal kötött szerződésekben rögzített, valamint pályázat alapján kapott forrásokból,"

(2) A Htv. 55, §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hegyközség a járulékbevétele három százalékát, a hegyközségi tanács pedig járulékbevételének hat százalékát fizeti a nemzeti tanácsnak fenntartási hozzájárulásként."

31. § A Htv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az új hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető."

Záró rendelkezések

32. § (1) A szőlőültetvény-kataszter létrehozása céljából minden olyan személy, aki árutermő szőlőültetvényt használ, köteles az ültetvényére vonatkozóan a Btv. 13/A. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott adatokat legkésőbb 2003. november 30-ig bejelenteni az illetékes hegyközségnek. A nem hegyközségi település területén lévő szőlőültetvény adatait a külön jogszabályban meghatározott hegyközséghez kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása a Btv. 81/A. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel jár.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett e kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy-a KSH felhívására - hozzájárul a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény alapján felvett adatainak a KSH részéről a hegyközségeknek történő átadásához. A KSH

2003.november 30-ig írásban nyilatkozattételre szólítja fel az ültetvények használóit, akik legkésőbb 2003. december 31-ig kötelesek nyilatkozni, hogy adataik átadásához hozzájárulnak, vagy a hegyközségek részére adatszolgáltatást teljesítenek. Ha az adatszolgáltató nem az adatátadáshoz való hozzájárulást választja, az (1) bekezdés szerinti adatokat 2004. január 15-ig be kell jelentenie az illetékes hegyközségnek.

(3) Ha az ültetvény használója az adatátadáshoz hozzájárul, a KSH az általa vezetett nyilvántartásból az ültetvényre vonatkozó adatokat, valamint a használó személyazonosításhoz szükséges adatait 2003. december 31-ig átadja az illetékes hegyközségnek.

33. § Az alma-, körte- és őszibarack-ültetvényekre vonatkozóan a 32. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ültetvényhasználónak az adatszolgáltatást az illetékes MVH-kirendeltséghez kell teljesítenie, a KSH pedig - az adatszolgáltató hozzájárulása esetén - az ültetvény és a használó adatait az MVH-kirendeltségek-nek adja át.

34. § (1) Ez a törvény-a 32. és 33. §-ának kivételével - 2004.január 1-jén lép hatályba. A 32. és 33. §-ok hatálybalépésének időpontja 2003. november 1. napja.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Sztvr.) I. fejezetcíme, valamint 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"I. Gyümölcstermesztés

1. § (1) Gyümölcsöst - házikerti gyümölcsös kivételével - csak engedéllyel és meghatározott fajták szaporítóanyagának felhasználásával, gyümölcstermesztésre alkalmas földterületeken szabad telepíteni.

(2) Gyümölcsös telepítését a telepítés helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.

2. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

a) az ingatlan határától meghatározott ültetési (telepítési) távolságot írhat elő;

b) gyümölcsös kivágását engedélyhez kötheti."

b) az Sztvr. a következő 2/A., 2/B. és 2/C §-okkal egészül ki:

"2/A. § (1) A gyümölcsös ültetvények katasztere minden, 1500 m2-nél nagyobb területű alma-, körte- és őszibarack-ültetvény tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság) , az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye) , és az MVH által adott regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.

(2) Az ültetvénykataszter tartalmazza

a) az ültetvény jellemzőit:

1. jelleg,

2. telepítési jellemzők,

3. fekvés, kitettség,

4. térállás, sor- és tőtávolság,

5. öntözhetőség,

6. művelésmód,

7. támaszrendszer,

8. telepítés ideje,

9. fajtamegoszlás,

10. alanyhasználat,

11. termőképesség;

b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitás adatait, valamint

c) a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.

(3) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból az adatok a KSH részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatók.

2/B. § (1) A gyümölcsös ültetvény kataszterét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltsége (a továbbiakban: MVH-kirendeltség) vezeti. Az adatközlés módját, a kataszter részletes tartalmát, a telepítések nyilvántartásának rendszerét, valamint a telepítések, átoltások és kivágások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A gyümölcsös ültetvények központi adatbázisát az MVH Központi Hivatal kezeli, az ehhez szükséges egyedi adatokat az MVH-kirendeltségek átadják az MVH Központi Hivatalnak.

2/C. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az alma-, körte- és őszibarackültetvények kataszterének, valamint a telepítések nyilvántartásának rendjét rendeletben szabályozza."

c) a Btv. 2. §-a 7. b) pontjának utolsó mondata, 10-12. §-ai, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti;

d) a Htv. 13. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 17/A. § (2) bekezdésének harmadik mondata, 26. §-ának (2) -(3) bekezdései, 31. §-ának f) pontja, 53. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 64. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

35. § E törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendeletével, valamint az Európai Közösségeknek a borászati termékek szállítását kísérő okmányok, valamint a szőlő- és borágazatban vezetendő nyilvántartás al-, kalmazásának részletes szabályairól szóló 884/2001/EK bizottsági rendeletével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Mandur László s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Melléklet a 2003. évi LXXVII. törvényhez

Borvidékek, bortermőhelyek

I. BORVIDÉKEK

1. Csongrádi borvidék

a) Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,

b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,

c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés,

d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Doma-szék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

2. Hajós-Bajai borvidék

Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

3. Kunsági borvidék

a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Dávod, Dusnok, Jánoshalma, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút, Tompa,

b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet

Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény,

Jászsági alkörzet: Dány, Jászberény, Jászszentandrás, Heves, Tápiószentmárton,

Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Kóka, Monor, Tóalmás,

c) Duna menti körzet; Apostag, Dunapataj, Duna-vecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl,

d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,

e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,

f) Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,

g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana,

h) Tisza menti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

4. Ászár-Neszmélyi borvidék

a) Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely;

b) Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

5. Badacsonyi borvidék

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék

a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakaii, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,

b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

7. Balatonfelvidéki borvidék

a) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla;

b) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp,

c) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei,

8. Etyek-Budai borvidék

a) Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Vál,

b) Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

9. Móri borvidék

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Sőréd, Zámoly

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

10. Pannonhalmi borvidék

Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

11. Somlói borvidék

a) Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely,

b) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

12. Soproni borvidék

a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kóp-háza, Nagycenk, Sopron,

b) Kőszegi körzet: Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Vaskeresztes

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

13. Balatonboglári borvidék

Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonöszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Hollád, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

14. Pécsi borvidék

a) Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Iván-battyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely,

b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend,

c) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagy-peterd, Nyugotszenterzsébet, Szentlőrinc, Szigetvár

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

15. Szekszárdi borvidék

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

16. Villányi borvidék

a) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány,

b) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

17. Bükkaljai borvidék

Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Ernőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyék-ládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

18. Egri borvidék

a) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Eger-bakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya,

b) Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

19. Mátraaljai borvidék

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyön-gyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

20. Tokaji borvidék

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzom-bor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

21. Balatonmelléke borvidék

a) Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagy-rada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót,

b) Muravidéki körzet: Csörnyeföíd, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

22. Tolnai borvidék

a) Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna,

b) Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Izmény, Kis-dorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod,

c) Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Ireg-szemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

II. BORTERMŐHELYEK

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Edelény,

Fejér megyében: Aba, Gárdony, Kápolnásnyék, Seregélyes, Szabadbattyán, Szabadhidvég, Velence,

Nógrád megyében: Pásztó, Szendehely,

Pest megyében: Budapest-Rákosliget, Kisnémedi, Kerepes, Mogyoród, Őrbottyán, Pilis, Szada, Újlengyel, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház,

Somogy megyében: Böhönye, Csurgó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi,

Szabocs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás,

Vas megyében: Sitke,

Veszprém megyében: Balatonkenese, Vigántpetend,

Zala megyében: Bak, Becsehely, Eszteregnye, Galambok, Kallósd, Kerkateskánd, Magyarszerdahely, Miháld, Nagykanizsa, Nemessándorháza, Pölöske, Rigyác, Sand, Söjtör, Tótszentmárton, Valkonya

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.