2000. évi CXLIII. törvény

a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról

1. § (1) Magyarország területén a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekre, valamint a szőlő- és gyümölcsös ültetvényt használókra kiterjedően 2001. május 31-i eszmei időponttal, 2001. június 1. és 2001. október 15. között statisztikai összeírást kell végrehajtani.

(2) Az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely Magyarország területén szőlő- vagy gyümölcsös ültetvényt használ, köteles az összeíráshoz adatot szolgáltatni.

(3) Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) végzi.

2. § E törvény alkalmazásában

a) szőlőültetvény: az 500 m2 vagy annál nagyobb méretű, szőlővel összefüggően beültetett terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek;

b) gyümölcsös ültetvény:

1. az 1500 m2 vagy annál nagyobb méretű, gyümölcsfával (alma, körte; birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró), valamint

2. az 500 m2 vagy annál nagyobb méretű, gyümölcsbokorral (málna, ribiszke, egres, rikö, szeder, bodza, szamóca) összefüggően telepített terület [az a)-h) pont alattiak a továbbiakban együtt: ültetvény];

c) mezőgazdasági hasznosítású összes földterület: a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő művelési ágban hasznosított földterület;

d) használó: az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely bármilyen jogcímen ültetvényt művel és szedi annak hasznait.

3. § (1) Az összeírás kiterjed az ültetvény azonosító adataira (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adataira (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye), valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságára.

(2) Az összeírásnak tartalmaznia kell:

a) az ültetvény jellemzőire:

1. jellegére,

2. telepítési jellemzőire,

3. fekvésére, kitettségére,

4. térállására, sor- és tőtávolságára,

5. öntözhetőségére,

6. művelésmódjára,

7. támaszrendszerére,

8. telepítési idejére,

9. fajtamegoszlásira,

10. alanyhasználatára,

11. termőképességére,

b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitásra, valamint

c) a termék hasznosításának (értékesítésének) irányára vonatkozó adatokat.

4. §[1]

5. § (1) Az összeírás alapján a KSH az ültetvényekről, azok jellemzőiről, az ültetvények használóiról nyilvántartást hoz létre, amit folyamatosan vezet.

(2) A statisztikai adatszolgáltatók azonosítása érdekében a nyilvántartás tartalmazza az ültetvényt használó természetes személy nevét és lakcímét, illetve a jogi személy; valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet cégnevét és székhelyét (telephelyét).

(3) A nyilvántartás vezetéséhez a 4. §-ban meghatározott szervezetek az ültetvények azonosítóiban, jellemzőiben és az ültetvények használóinak adataiban bekövetkezett változásokat minden év október 31-ig kötelesek bejelenteni a KSH-nak.

6. §[2] Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

7. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ának értelmében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összhangban lévő

szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 357/79/EGK rendelete a szőlőterületek statisztikai felméréséről (módosították: - a Tanács 1992 /80/EGK, 3719 /81/EGK, 3768 /85/EGK, 490/86/EGK, 3570 /90/EGK, 3205 /93/EGK, valamint 2329 /98/EK rendeletei),

b) a Tanács 2392 /86/EGK rendelete a szőlőtermesztési nyilvántartás létrehozásáról (módosították: a Tanács 3577 /90/EGK, 1549 /95/EK, 1596 /96/EK, valamint 1630 /98/EK rendeletei),

c) a Tanács 76/625/EGK irányelve a gyümölcsfa-ültetvények felméréséről az egyes gyümölcsfa fajták termelési potenciáljának meghatározása céljából (módosították: a Tanács 77/159/EGK, 81/1015 /EGK, 86/84/EGK, valamint 86/652/EGK irányelvei, az Európai Parlament és a Tanácsa 1999 /87/EK irányelve, továbbá a Tanács 3768 /85/EGK és 1057 /91/EGK rendeletei).

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke