91/2003. (XII. 16.) GKM rendelet
az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének/) pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Étv. 46. §-ában foglaltakra - a belügyminiszterrel és a 9. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a külön jogszabályban hatósági engedélyhez kötött országos közutak, valamint azok műtárgyai és tartozékai építésével kapcsolatban[1]
a) azok építtetőjére, építési műszaki ellenőrére, kivitelezőjére, felelős műszaki vezetőjére, építésvezetőjére,
b) az építési tevékenység során felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, szerkezetekre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, illetőleg
c) a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, a nemzeti szabványokban, műszaki szabályzatokban, ágazati műszaki előírásokban és Építőipari Műszaki Engedélyekben megfogalmazott követelmények teljesülésére.
Az építésfelügyeleti szervek és az ellenőrzés megszervezése
2. §
(1)[2] Az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet (a továbbiakban: ellenőrzés) a közlekedési hatóságok: a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatóságai (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) a külön jogszabályban meghatározott engedélyezési hatáskör szerint látják el.
(2) Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges szakmai vizsgálatok elvégzésében az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÁKMI Kht.) és az általa megbízott - akkreditált és ágazati minősítési jogosultsággal rendelkező - különleges felkészültséget igénylő vizsgálat elvégzésére alkalmas intézmények (a továbbiakban együtt: közreműködő szakintézmény) működnek közre.
(3)[3] A vizsgálatok éves munkatervére az ÁKMI Kht. az illetékes építésfelügyeleti hatósággal egyeztetett javaslatot tesz, amelyet a az NKH Központi Hivatala hagy jóvá. A munkatervet és az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést a Közlekedési Főfelügyelet minden év március 31-éig tájékoztatásul megküldi a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére.
A vizsgálat lefolytatása
3. §
(1) A vizsgálatról a közreműködő szakintézmény a vizsgálatban az 1. § a) pontjában felsorolt érintetteket (a továbbiakban: vizsgált) előzetesen értesíti, kivéve, ha ez veszélyezteti a vizsgálat eredményét. Ebben az esetben a vizsgálatról annak megkezdésével egyidejűleg kell a vizsgáltat tájékoztatni.
(2) A közreműködő szakintézmény vizsgálatot végző megbízottjának vizsgálati jogosultságát és személyazonosságát a vizsgálat megkezdése előtt igazolnia kell.
(3) A vizsgált köteles a vizsgálathoz szükséges dokumentációt, adatot - ellenszolgáltatás nélkül - a vizsgálatot végző közreműködő szakintézmény rendelkezésére bocsátani.
4. §
A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy
a) az építési tevékenység végzése megfelel-e a szakmai előírásoknak,
b) az építmények, építési termékek állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó - az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló - követelményeknek,
c) az építményekbe beépített építési célú termékek (anyag, szerkezet, berendezés) rendelkeznek-e - a külön jogszabályban előírt - megfelelőség-igazolással,[4]
d) a megfelelőség-igazolásokat megalapozó vizsgálatokat végző szervezetek rendelkeznek-e a feladat elvégzésére vonatkozó - a külön jogszabályban előírt - jogosultsággal,[5]
e) a vizsgált rendelkezik-e az építési tevékenységre vonatkozó - a külön jogszabályban előírt - jogosultsággal.[6]
5. §
(1) A vizsgálat megállapításairól a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak egy példányát az építési naplóhoz kell csatolni. Építési napló hiányában a jegyzőkönyv egy példányát a vizsgált rendelkezésére kell bocsátani. A megállapításokra a vizsgált 8 napon belül észrevételt tehet.
(2)[7] A jegyzőkönyvnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
a) az építésfelügyeleti hatóság, a közreműködő szakintézmény, továbbá a közreműködő szakértők és a vizsgáló szervek megnevezését,
b) a vizsgált megnevezését, valamint építéskivitelezési jogosultságát,
c) a kiviteli (megvalósulási) terv meglétét,
d) a vizsgálat indokát, célját és tárgyát,
e) a megállapítások és a feltárt hiányosságok leírását,
f) a meghallgatott személy, a közreműködő szakintézmény képviselői és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
Építésfelügyeleti intézkedések
6. §
(1) A közreműködő szakintézmény által megküldött vizsgálati jelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció alapján az építésfelügyeleti hatóság a megállapított jogszabálysértés vagy szabálytalanság megszüntetése érdekében
a) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető, valamint
b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő állapot megállapítása esetén, továbbá
c) ha a kivitelezési tevékenység végzése jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető részvétele nélkül történt, valamint
d) az Építőipari Műszaki Engedélyhez kötött, de ilyen minősítéssel nem rendelkező, illetve a 4. § c) pontjának nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználása vagy beépítése esetén a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli, illetőleg a szükséges intézkedések megtételét az arra jogosult szervnél kezdeményezi. A határozat az a) -b) pont esetén azonnal végrehajtható [Étv. 46. §-a (4) bekezdésének a) -b) pontja].
(2)[8] Az (1) bekezdés alapján szükségessé vált intézkedések esetén a külön jogszabályban meghatározott hatósági eljárási díjat a vizsgált köteles megfizetni. Az építésfelügyeleti hatósági eljárás díját az NKH Központi Hivatala a Magyar Államkincstárnál vezetett, külön jogszabályban7 meghatározott előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.
Záró rendelkezések
7. §
(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)[9]
8. §
(1)[10] A építésfelügyeleti hatóság ellenőrzés során hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést az NKH Központi Hivatala bírálja el.
(2)[11] Az építésfelügyeleti hatóságok eljárására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. §[12]
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Lábjegyzetek:
[1] Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet.
[2] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 50. § a) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[3] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 50. § b) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[4] Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (1.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet.
[5] A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet.
[6] Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM--KöViM együttes rendelet.
[7] Módosította a 89/2005. (X. 28.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.
[8] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 50. § c) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[9] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 199. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[10] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 50. § b) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[11] Megállapította a 89/2005. (X. 28.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.
[12] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 199. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.