11/2004. (II. 13.) GKM rendelet

a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §, (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet szabályozási körébe tartoznak a földgáz, valamint a cseppfolyós propán-butángázok és ezek elegyei-nek (a továbbiakban együtt: éghető gázok) vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések, valamint ezek tulajdonosai, használói, illetve üzemeltetői.

(2) A csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések tervezésére, létesítésre, üzemeltetésére és megszüntetésére a műszaki-biztonsági szabályzat (10. §) előírásai az irányadóak.

Hatósági felügyelet alá helyezés

2. §

(1) Az éghető gázok csatlakozó vezetékei és fogyasztói berendezései, továbbá azok üzemeltetése műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozik.

(2)[1] Az (1) bekezdésben előírt hatósági felügyeletet első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a) rendeltetésszerű használat: a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés és ez utóbbi elemeinek műszaki leírásában, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott nyomástartományban történő, a tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat;

b) fogyasztó: a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó és a közüzemi fogyasztó;

c) üzemeltetés: a csatlakozó vezetékkel és fogyasztói berendezéssel kapcsolatos minden tevékenység, így a létesítés, az üzembe helyezés, a normál üzem, a leállítás, a karbantartás, az átalakítás, az üzemzavar elhárítás, a fogyasztó szolgáltatói és hatósági ellenőrzése, valamint a megszüntetés.

Tervezés

4. §

Csatlakozó vezetéket és fogyasztói vezetéket csak az tervezhet, akinek a külön jogszabály* alapján szakirányú tervezési jogosultsága van, és aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.[2]

Kivitelezés

5. §

(1) Csatlakozó vezetéket és fogyasztói berendezést az létesíthet, szerelhet, javíthat vagy végezheti karbantartásukat, aki a külön jogszabály* követelményeinek megfelel és a gázszerelői nyilvántartásban szerepel.[3]

(2) A külön jogszabályban* meghatározott gázfogyasztó-készülék és tartozékainak szerelését, javítását, karbantartását a készülék gyártója, vagy annak megbízottja a (1) bekezdés szerinti feltétel teljesítése nélkül is végezheti.[4]

6. §

(1) Az elosztói engedélyes a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés kiviteli terveinek felülvizsgálatáért, valamint a gázszerelés üzembe helyezés előtti ellenőrzéséért az 50 m3/óra, vagy ennél nagyobb teljesítmény esetén külön díjat számíthat fel.

(2) A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés (1) bekezdés szerinti terveinek a külön jogszabályokban előírt felülvizsgálati munkaidő ráfordítása:

A kivitelezést követően a bekapcsolás előtti műszakibiztonsági ellenőrzéséért a területileg illetékes elosztói engedélyesnek 1 napidíj, illetőleg óránkénti átalánydíjat kell megállapítania.

A napidíj, illetőleg óránkénti átalánydíj meghatározásánál a külön jogszabályban* meghatározott naponta, illetőleg órára meghatározott átalánydíj összeggel kell számolni.[5]

(3) A hiánypótlásra visszaadott kiviteli terv módosításának, kiegészítésének ismételt felülvizsgálati díja a napidíj 50%-a.

(4) Az ügyfél hibájából meghiúsult helyszíni biztonságiellenőrzési eljárás esetén a díj a napidíj 70%-a.

(5) A területileg illetékes elosztói engedélyes a 2. § (1) bekezdésében meghatározott díjon felül 25% ÁFA-t számít fel.

Üzemeltetés

7. §

(1) A tulajdonos, a használó, illetve az üzemeltető (a továbbiakban együtt: üzemeltető) köteles a csatlakozó vezetéket és a fogyasztói berendezést rendeltetésszerű állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni, valamint a hatósági, illetve elosztói engedélyes ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani. Erről a kötelezettségről az elosztói engedélyes a fogyasztót tájékoztatni köteles.

(2) A karbantartást és a kapcsolódó ellenőrzést bizonylatolt (jegyzőkönyvezett) formában kell végezni. A karbantartás, javítás, időszakos felülvizsgálatok szakmai és személyi feltételeire a gyártó előírásai az irányadóak.

(3) A külön jogszabály* szerint hatósági felügyelet alá tartozó gázkészülékekkel kapcsolatos tevékenységet végzőknek a biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő létszámát, képzettségét, továbbá a kezelőkre vonatkozó külön jogszabályban** meghatározott egyéb feltételeket az üzemeltetőnek kell meghatároznia és biztosítania.[6]

(4) A (3) bekezdésben említett gázkészülék üzemeltetőnek a gyártó előírásainak figyelembevételével üzemeltetési utasítást kell készítenie, amely tartalmazza a gázfogyasztó készülék indítására, normál üzemmódjára, leállítására, vészleállítására és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetén szükséges teendőket. A gázkészüléket az üzemeltetési utasítás előírásai szerint kell üzemeltetni.

(5) Ha az üzemeltető az (1) bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, köteles minden szükséges intézkedést - beleértve a csatlakozó vezeték vagy fogyasztói berendezés részleges vagy teljes üzemen kívül helyezését is - megtenni.

(6)[7] A csatlakozóvezetékekre és a fogyasztói berendezésre vonatkozó, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 22. §-ának (7) bekezdése szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálatot - ellenkező bizonyításig - elvégzettnek kell tekinteni.

Eljárás rendkívüli esemény alkalmával

8. §

(1)[8] A csatlakozó vezetékkel vagy a fogyasztói berendezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményeket háztartási és kommunális fogyasztó esetében a szolgáltatói engedélyes, feljogosított fogyasztó esetében a fogyasztó köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd a bejelentést 24 órán belül írásban megerősíteni.

(2) A rendkívüli esemény helyszíne a vizsgálat befejezéséig nem változtatható meg, kivéve, ha a további károk, balesetek megelőzése vagy más ok ezt indokolttá és szükségessé teszi; ebben az esetben a helyszínt fénykép-, videofelvétellel, vázlat készítésével rögzíteni kell.

(3) A hatóság a bejelentést követően köteles a vizsgálatot haladéktalanul megkezdeni. A hatóság, illetve az általa bevont független szakértők a helyszínen megvizsgálják a rendkívüli esemény okait, valószínű lefolyását és következményeit. Ezzel kapcsolatban a hatóság jogosult minden adatot, információt megszerezni, így különösen:

a) fényképeket, vázlatokat, leírásokat készíteni,

b) a rendelkezésre álló adatokból megállapítani (rekonstruálni) a megelőző üzemi viszonyokat,

c) megvizsgálni a sérült vezetéket, berendezést, ezek tartozékait, környezetét,

d) meghallgatni a rendkívüli esemény szemtanúit, az illetékes személyeket, a kezelőket, és erről jegyzőkönyvet felvenni,

e) tanulmányozni a szükséges okmányokat, üzemi naplókat,

f) elrendelni az alkatrészek, tartozékok, laboratóriumi, műszeres és más vizsgálatait,

g) elemezni, értékelni a belső üzemi kivizsgálás adatait.

(4) A hatóság köteles a berendezések, tartozékok, okmányok megőrzéséről és szükség szerinti vizsgálatáról gondoskodni.

(5) Ha a hatóság a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a gyártással vagy üzemeltetéssel kapcsolatban mulasztás történt, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése vétkes magatartás következménye, köteles a szükséges felelősségre vonási eljárás megindítását kezdeményezni.

(6) A hatóságnak a vizsgálat eredményéről részletes jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a fogyasztónak is alá kell írnia. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) a rendkívüli esemény valószínűsíthető lefolyását és az azt kiváltó okokat,

b) a megállapított rendellenességeket,

c) az esemény megismétlődését kizáró intézkedéseket.

(7) A létesítmény ismételt üzembe helyezése csak a hibák, az eseményt előidéző okok megszüntetése és a létesítmény ismételt felülvizsgálata után történhet.

Hatósági feladatok

9. §

(1) A hatóság a műszaki-biztonsági felügyelete keretében:

a) ellenőrzi az elosztói engedélyes műszaki-biztonsági tevékenységét a rendelet szabályozási körébe tartozó területen;

b) a helyszínen ellenőrzi a létesítésre és a külön jogszabályban* meghatározott gázkészülékek üzemeltetésére vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartását;[9]

c) kivizsgálja a külön jogszabályban* meghatározott rendkívüli események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló esetek megelőzésére intézkedik.[10]

(2) A hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzést évente köteles elvégezni.

(3) A hatóság a háztartási és a kommunális fogyasztó csatlakozó vezetékét és a fogyasztói berendezés létesítését és használatát az elosztói engedélyes bevonásával ellenőrizheti.

(4) A hatóság az ellenőrzésről és annak megállapításairól jegyzőkönyvet köteles készíteni.

(5) Ha az ellenőrzés során a hatóság megállapítja, hogy az e rendeletben és külön jogszabályokban* meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az üzemeltető e rendelet 7. § szerinti kötelezettségeit nem teljesíti, elrendelheti a hiba kijavítását, a hiányosság megszüntetését, illetve megtilthatja a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés vagy ez utóbbi egyes tartozékainak használatát.[11]

(6) A hiba, hiányosság előírt határidőre történő kijavításáról, a javítás módjáról az üzemeltető köteles tájékoztatni a hatóságot.

Műszaki-biztonsági szabályzat

10. §

(1)[12] A csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések műszaki-biztonsági szabályzatait (a továbbiakban: Szabályzat) a Hivatal főigazgatója készíti elő és a szakmai egyeztetését követően javaslatot tesz annak kihirdetésére.

(2) A szakmai egyeztetésre Gázipari Műszaki Szakbizottságot kell létrehozni, amely a közzétételt követően a Szabályzatot évente felülvizsgálja, és javaslatot tesz annak szükség szerinti módosítására.

(3) A (2) bekezdés szerinti Szakbizottság a következő szervezetek által delegált - az iparügyekért felelős miniszter által 3 évre megbízott - 1-1 szakemberből áll:[13]

a)[14] Magyar Gázipari Egyesülés,

b) Magyar Épületgépészek Szövetsége,

c) Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség,

d) Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete,

e) Magyar Mérnöki Kamara, Gáz- és Olajipari Tagozat

f)[15] Hivatal és a

g) Magyar PB Gázipari Egyesület.

(4) A Szakbizottság ülésein a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal képviselője tanácskozási joggal vehet részt.

(5)[16] A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül háromévente elnököt választ. A titkársági feladatok ellátásáról a Hivatal főigazgatója gondoskodik.

(6) A Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól az üzemeltető eltérhet, ha előzetesen igazolja, hogy a Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosítani tudja.

11. §

A hatósági eljárás díját külön jogszabály* tartalmazza.[17]

Záró és hatályba léptető rendelkezés

12. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a csatlakozó- és fogyasztói gázvezetékek kiviteli terveinek felülvizsgálatáért, valamint a gázszerelés ellenőrzéséért és minősítéséért a gázszolgáltató által felszámítható díjakról szóló 24/1996. (IV. 12.) IKM rendelet.

Gaál Gyula s. k.,

gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár