174/2004. (XII. 30.) FVM rendelet

a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendelem el:

1. §

A vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának d), h) és l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

"d) az osztályba sorolás alapja: juh esetében az izmoltság és a faggyúborítottság alapján megállapított kategóriák az alosztályok használatával;"

"h) minőséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító betű- és számjel és ezek alosztály jelei;"

"l) vágójuh kis- vagy nagykereskedő: a vágójuhot a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság."

2. §

Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában és egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben (a továbbiakban: ENAR rendelet) foglaltak szerint megtörtént, és a vágójuh technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas féltestet lehet minősíteni. A féltest akkor is minősíthető, ha annak egyes részeit fogyasztásra való alkalmatlanság miatt eltávolították, de az eltávolított rész kivételével a féltest egyébként fogyasztásra alkalmas és az eltávolítás nem befolyásolja a minősítést."

3. §

Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A juhhús használati és kereskedelmi értékét a vágott testek izmoltsága, valamint a faggyúborítottság határozza meg.

(2) Az izmoltság kifejezésére betűjelzést (S/EUROP), a faggyúborítottság jelölésére számjelet (1, 2, 3, 4, 5) kell alkalmazni, az alosztályok jeleinek (+, 0, -) feltüntetésével. Az S osztályon belül a három alosztály nem alakítható ki. A vágott testen a 0 alosztályt nem kell jelölni."

4. §

(1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A súlymérést a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni."

(2) Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a hatvan perc nem tartható, az OMMI egyidejű értesítésével, valamint annak engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén a kétszázalékos csökkenés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik."

5. §

Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az izmoltságot kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+, 0, -), valamint a faggyúborítottságot jelölő számjelzés (1, 2, 3, 4, 5) és alosztályjelzés (+, 0, -) alatt a minősítő azonosító száma és az OMMI jelölése is szerepel."

6. §

(1) Az R. 4. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az R. 5. melléklete az e rendelet 2. melléklete szerinti szöveggel egészül ki.

(3) Az R. 6. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

7. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 2137/92/EGK rendelete (1992. július 23.) a hasított juhok közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról, valamint a 338/91/EGK rendelet időbeli hatályának kiterjesztéséről, valamint az ezt módosító 1278/94/EK (1994. május 30.) és 2536/97/EK (1997. december 16.) rendeletek;

b) a Bizottság 461/93/EGK rendelete (1993. február 26.) a vágott juhok közösségi osztályozási rendszerére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az ezt módosító 823/98/EK rendelet (1998. április 20.)."

8. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 1. és 2. számú melléklete hatályát veszti.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez

[4. melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez]

A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni:

- a vágás helye, a minősítő hely tenyészetkódja és a vágás időpontja;

- a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei;

- a súlymérési adatok: a vágott test egyedenkénti meleg súlya;

- az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel és az ENAR szám feltüntetésével:

a) 13 kg-ot meghaladó tömegű vágott test:

= az izmoltsági osztály betűjele (S/EUROP szerint)

és alosztály jele (+, 0, -), = a faggyúborítottsági osztály számjele (1, 2, 3, 4, 5)

és alosztály jele (+, 0, -), = az L vagy S kategória megjelölése,

b) 13 kg-nál kisebb tömegű vágott test:

= minőségi kategóriák (A, B, C súlykategóriák szerint), = 1 és 2 minőségi osztály hússzín szerint,

- a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (tenyészet kód vagy név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító);

- a minősítő szervezet neve;

- a minősítő neve, működési engedélyének száma.

2. melléklet a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez

A 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet 5. melléklete kiegészül az alábbi szöveggel:

"Vágás utáni minősített vágójuh darabszám összesen.

13 kg-ot meghaladó vágott testek esetében a kereskedelmi osztályba sorolás (S/EUROP szerinti izmoltsági osztályok és alosztályok a faggyúborítottsági osztályokkal és alosztályokkal együtt, illetve L és S kategóriák különválasztásával) szerinti darabszám és kereskedelmi osztályok százalékos megoszlása és azok összesítése.

13 kg-nál kisebb súlyú vágott testek esetében a minőségi kategóriák (A, B, C súlykategóriák szerinti, 1 és 2 minőségi osztály szerinti, a hússzín és a faggyúborítottsági osztályokkal együtt) szerinti darabszám és százalékos megoszlás, valamint azok összesítése."

3. melléklet a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez

[6. melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez]

A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei:

Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen Felvásárolt mennyiség darabszáma és százalékos megoszlása élősúlyban

Elem	Kiváló állapot	Jó állapot	Mérsékelt állapot
Fitoplankton	A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemző fizikaikémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.	Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.	A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől. Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket is. A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
Makrofiton és perifiton (élőbevonat)	A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.	Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.	A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt.